2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről - Hatályos Jogsza

2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - 2030.I.8. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2030.I.9. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről *  Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A törvény hatálya 1. § (1) Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó a) a magyarországi székhelyű hitelintézetre és befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény), b) a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra, vegyes tevékenységű holding társaságra, c) *  az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben intézmény vagy b) pont szerinti vállalat leányvállalata, valamint d) a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepére. (2) *  E törvény hatálya nem terjed ki az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re, a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 14. cikkének megfelelően is engedélyezett szervezetre. (3) *  (4) *  A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § (1) A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul. (2) *  A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök és szanálási jogosultságok alkalmazása tekintetében, valamint a tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében hozott döntés. II. Fejezet Értelmező rendelkezések 3. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 1. *  aggregált összeg: azon összeg, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazásakor a szanálási hatóság értékelése alapján le kell írni vagy át kell alakítani a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket; 1a. *  alárendelt leírható instrumentumok: olyan instrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében – a 72b. cikk (3)–(5) bekezdése kivételével – meghatározott minden feltételnek; 1b. *  anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom; 1c. *  állami támogatások uniós keretrendszere: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikkei által és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer; 2. átruházási jogosultság: a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedés, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, eszköz, forrás, jogosultság és kötelezettség, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevőhöz történő átruházására vonatkozó jogosultság; 3. *  átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek mennyiségét, amelyekre a tőkeelemek, valamint a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja; 4. átvevő: az a vállalkozás, amelyre a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedést, az intézmény hitelviszonyt megtestesítő instrumentumát, eszközét, forrását, jogát és kötelezettségét, illetve ezek valamilyen kombinációját átruházzák; 5. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott szervezet; 6. befektetés-védelmi rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a befektetések kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű befeketésvédelmet nyújtó rendszer; 7. betétbiztosítási rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a betétek kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű betétbiztosítást nyújtó rendszer; 8. csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom; 9. csoporton belüli garanciavállalás: olyan megállapodás, amelyben a csoporton belüli egyik vállalkozás a csoporton belüli másik vállalkozás kötelezettségeire vállal garanciát harmadik fél felé; 10. csoportszintű szanálási terv: a csoportszintű szanálásra vonatkozó terv; 11. csoportszintű helyreállítási terv: a Hpt. 114. §-a vagy a Bszt. 102. §-a alapján a csoportra elkészített terv; 12. csoportszintű szanálás: szanálási intézkedés alkalmazása anyavállalat vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó intézmény szintjén vagy olyan intézmény szintjén, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed; 13. csoportszintű szanálási hatóság: az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-államban működő szanálási hatóság; 14. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 15. *  egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján a szerződéses felek közötti két vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható; 16. ellenőrző befolyás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott fogalom; 17. *  elsődleges alapvető tőke: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom; 17a. *  érintett anyaintézmény: olyan tagállami anyaintézmény, EU-szintű anyaintézmény, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalatok, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok, amelynek tekintetében a hitelezői feltőkésítés alkalmazására kerül sor; 18. érintett harmadik országbeli hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított harmadik országbeli hatóság; 19. érintett hitelező: olyan hitelező, akinek vagy amelynek a követelése olyan szanálás alatt álló intézmény kötelezettségére vonatkozik, amelyet a hitelezői feltőkésítés alkalmazásának keretében leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása révén csökkentettek vagy alakítottak át tagsági részesedéssé; 20. érintett tulajdonos: az intézményben lévő olyan tagsági részesedés tulajdonosa, akinek tagsági részesedését az e törvényben meghatározott jogosultság alapján bevonják vagy átruházás keretében átveszik; 21. EU-szintű anyavállalat: EU-szintű anyavállalat intézmény, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat; 22. EU-szintű anyavállalat intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 23. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 24. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 24a. *  fedezett kötelezettség: olyan kötelezettség, amelynek teljesítését jelzálogjog, kézizálog, visszatartási jog vagy más biztosíték fedezi, ideértve a repoügyletekből és más tulajdonjog-átruházási biztosítékról szóló megállapodásból származó kötelezettséget is; 24b. *  fedezett kötvény: olyan kötvény, amely a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabálya alapján fedezett kötvénynek minősül, vagy a 2022. július 8. előtt kibocsátott olyan kötvény, amelynek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni; 25. felhígulás: tulajdoni hányad csökkenése annak következtében, hogy új tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok kerülnek kibocsátásra; 26. felmondási jog: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti követelés esedékessé válását; 26a. *  felszámolandó szervezet: EGT-államban letelepedett olyan jogi személy, amelynek tekintetében a csoportszintű szanálási terv vagy – csoporthoz nem tartozó szervezet esetében – a szanálási terv előírja, hogy a szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni, vagy egy szanálás alá vonható csoporton belüli, de szanálás alá nem vonható szervezet, amely tekintetében a csoportszintű szanálási terv nem rendelkezik a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlásáról; 27. felügyeleti hatóság: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom; 28. felügyeleti kollégium: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott testület; 29. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom; 30. fő üzletágak: azok az üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, amelyek az intézmény fő bevételi vagy nyereségforrását és értékét jelentik; 30a. *  globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 31. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam; 32. harmadik országbeli szanálási eljárás: egy harmadik országbeli intézmény fizetésképtelenségének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az e törvény szerinti szanálási intézkedésekhez; 33. határon átnyúló csoport: olyan csoport, amelyben több EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás van; 33a. *  hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek: az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet azon elsődleges alapvető tőkeelemnek, kiegészítő alapvető tőkeelemnek, járulékos tőkeelemnek nem minősülő kötelezettségei, amelyek nincsenek kizárva az 58. § (1) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítés köréből; 34. *  hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet; 34a. *  hitelviszonyt megtestesítő instrumentum: kötvény és az átruházható követelések más formája, adósságot keletkeztető vagy elismerhető instrumentum, és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentum; 35. *  36. illetékes felügyeleti hatóság: 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom; 37. illetékes minisztérium: EGT-állam azon minisztériuma, amelyet a nemzeti jogszabályok a szanálás tekintetében illetékes minisztériumnak jelölnek ki; 38. járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 39. jelentős fióktelep: a Hpt. vagy a Bszt. alapján rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősülő szervezet; 39a. *  jelentős leányvállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 40. kiegészítő alapvető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 40a. *  kombinált pufferkövetelmény: a Hpt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált tőkekövetelmény; 41. kockázat átruházási ügylet: csoporton belüli két vállalkozás között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja a csoporton belüli egyik vállalkozás és egy harmadik fél között létrejött ügylettel járó kockázat teljes vagy részben történő átruházása; 41a. *  központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alapján mentesített hitelintézet; 42. kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése és csak korlátozott helyettesíthetősége az intézmény vagy csoport méretéből vagy piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből, vagy határokon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését; 43. *  leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott leányvállalat, valamint a 7–9. §-ban, a 13–15. §-ban, a 32–32/A. §-ban, a 62. §-ban, a 65–68/F. §-ban, a 74. §-ban, a 79. §-ban a szanálás alá vonható csoportokra való alkalmazás céljából adott esetben és megfelelő módon a tartósan központi szervhez kapcsolt hitelintézet, maga a központi szerv és azok leányvállalatai, figyelembe véve, hogy az ilyen szanálás alá vonható csoport miként teljesíti a 68/A. § (3) bekezdés szerinti követelményt; 43a. *  leírható, illetve átalakítható kötelezettségek: olyan, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, amelyek megfelelnek a 66. § vagy 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek, valamint olyan járulékos tőkeinstrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek; 44. MNB: Magyar Nemzeti Bank; 45. MNB rendkívüli likviditási hitele: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 36. §-a szerinti és a 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott rendkívüli jegybanki hitel; 45a. *  munkavállalói képviselő: a munka törvénykönyvében meghatározott fogalom; 46. nettó eszközérték: az eszközállomány csökkentve a kötelezettség állománnyal; 47. nettósítási megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodást, amelynél jogszabályban vagy felek által meghatározott esemény bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe; 48. összevont alapon: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 47. pontjának megfelelően meghatározott összevont helyzet alapja; 49. összevont felügyeletet ellátó hatóság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 50. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 51. pénzügyi szerződés: a) értékpapír-ügylet, így különösen aa) az értékpapír, értékpapírcsoport vagy értékpapírindex vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet; ab) értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó opciós ügylet; ac) bármely értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet; b) áruügylet, így különösen ba) később leszállítandó áru, árucsoport vagy -index vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet; bb) árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó opciós ügylet; bc) bármely árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet; c) tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, ideértve valamely áru vagy bármely más tulajdon, szolgáltatás, jog vagy érdekeltség meghatározott áron és időpontban történő vételére, eladására vagy átruházására vonatkozó ügyleteket (az áruügyletek kivételével); d) swap-megállapodások, így különösen da) kamatlábakra vonatkozó csereügyletek és opciók; spot- és más devizaügyletek; valutához, értékpapírindexhez vagy értékpapírhoz, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok indexéhez vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz, áruindexhez vagy áruhoz, időjárási változóhoz; kibocsátáshoz vagy inflációs rátához kapcsolódó csereügylet vagy opció; db) teljes hozamcsere-ügylet, hitelkockázati felárhoz kapcsolódó csereügylet vagy hitel-csereügylet; dc) a da) vagy db) alpontban említett megállapodásokhoz hasonló, a csereügyletek vagy származtatott ügyletek piacán rendszeresen kötött megállapodás vagy tranzakció; e) *  három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű bankközi hitelezési megállapodások; f) az a)–e) pontban említett szerződések vagy ügyletek bármelyikére vonatkozó keretmegállapodások; 52. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet; 53. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, amelyet egy intézmény vagy csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak; 54. rendszerszintű válság: a pénzügyi közvetítőrendszer olyan zavara, amely jelentős negatív következménnyel járhat a pénzügyi közvetítőrendszerre és az azt támogató infrastruktúrára, valamint a reálgazdaságra is; 54a. *  releváns tőkeelem: kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem; 55. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott piac; 56. *  szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró MNB vagy valamely más szanálási hatóság, vagy amely tekintetében szanálási intézkedés alkalmazására került sor; 56a. *  szanálás alá vonható csoport: a) szanálás alá vonható szervezet és annak olyan leányvállalatai, amelyek nem aa) szanálás alá vonható szervezetek, ab) más szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, vagy ac) olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szervezetek, amelyek a szanálási terv alapján nem tartoznak a szanálás alá vonható csoporthoz, valamint azok leányvállalatai, vagy b) központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek a központi szervükkel együtt, amennyiben a hitelintézetek vagy a központi szerv közül legalább egy szanálás alá vonható szervezet, valamint azok leányvállalatai; 56b. *  szanálás alá vonható szervezet: a) EGT-államban letelepedett olyan jogi személy, amelyet szanálási hatóság olyan szervezetként azonosít, amellyel kapcsolatban szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik, vagy b) összevont alapú felügyelet alá nem tartozó olyan intézmény, amelynek vonatkozásában szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik; 57. szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított EGT-állambeli hatóság; 58. szanálást finanszírozó rendszer: EGT-állam által a szanálási intézkedések hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása érdekében létrehozott rendszer; 59. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 59a. *  szavatoló tőke követelmények: az 575/2013/EU rendelet 92–98. cikkében meghatározott követelmények; 60. *  61. ügyvezető: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom; 62. *  vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés, illetve a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek e törvény szerinti, a szanálási feladatkörében eljáró MNB általi, áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőre történő átruházása; 63. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó; 63a. *  válságmegelőzési intézkedés: az intézmény által nem megfelelően átdolgozott helyreállítási terv esetében az újbóli átdolgozás módjának, eszközeinek, elemeinek és részleteinek felügyeleti hatóság általi meghatározása, kivételes intézkedés alkalmazása, felügyeleti biztos kirendelése, szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy megszüntetésére vonatkozó jogosultság gyakorlása, tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása; 64. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 65. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; 66. vezetés: az intézmény és a pénzügyi vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő intézmény vezető állású személyeit is. MÁSODIK RÉSZ A SZANÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE III. Fejezet Szanálási tervezés 1. A szanálási terv készítése, tartalma 4. § (1) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézményekre egyedi, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre csoportszintű szanálási tervet készít, amelynek során biztosítja az arányosság követelményének érvényesülését. (2) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB adott intézmény vonatkozásában az intézmény tevékenységének jellegéből, részvényesi struktúrájából, jogi formájából, kockázati profiljából, méretéből és jogállásából, más intézményekkel vagy a pénzügyi közvetítőrendszer egészével való összefonódottságából, tevékenységeinek kiterjedéséből és komplexitásából, intézményvédelmi rendszerben vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdésében említett egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerekben való tagságából, valamint a Bszt. 5. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséből kifolyólag gyakorolt esetleges hatásokra, és attól függően, hogy fizetésképtelensége és azt követő, rendes fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően jelentősen negatív hatással járna-e a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre, vagy a tágabb gazdaságra, – szükség esetén a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történt egyeztetést követően – jogosult meghatározni: *  a) a 4–10. §-ban meghatározott szanálási tervek tartalmát és részleteit, b) *  a szanálási tervek elkészítésének ütemezését és aktualizálásuk gyakoriságát, amely egyszerűsített követelmények alkalmazása esetén ritkább lehet az e törvényben meghatározott mértékeknél, c) az intézmények által a 6. § (1) bekezdése alapján szolgáltatandó adatok körét és az adatok részletezettségét, d) a szanálhatóság 10. § és 13. §, valamint a 2. melléklet szerinti értékelésének részletességét. (2a) *  Az egyszerűsített követelmények alkalmazása nem korlátozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB azon jogát, hogy szükség esetén teljes körű, nem egyszerűsített kötelezettségeket írjon elő, valamint válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedést hozzon. (2b) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az e fejezetben szereplő követelmények alkalmazásától eltekinteni az olyan anyavállalat és a hozzá kapcsolódó intézmények esetében, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően teljes egészében vagy részben mentesülnek a prudenciális követelmények alól. E mentesítés esetén csoportszintű szanálási tervet kell készíteni az 575/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében vett csoportra. (2c) *  A (2b) bekezdésben meghatározott mentesítés alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH) a mentesítés módjáról. (3) Az egyedi szanálási terv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-vel (a továbbiakban: Felügyelet) egyeztetve tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a Felügyelet által az intézménnyel szemben alkalmazható lehetséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható lehetséges szanálási intézkedéseket, amelyeket a szanálási célok érvényre juttatása érdekében tehet. (4) A csoportszintű szanálási terv a csoporthoz tartozó intézmények egyedi szanálási tervein kívül tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a csoporttal szemben a Felügyelet által alkalmazható intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható szanálási intézkedéseket. (5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv készítésére vonatkozó döntését legalább kétévente felülvizsgálja. (6) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. 5. § (1) A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás szükségessége egyedi okokra vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye. (2) A szanálási terv készítése során figyelmen kívül kell hagyni a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy más központi bank rendkívüli likviditási hitelét. (3) *  A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét. E bekezdés szerinti felülvizsgálatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések végrehajtását vagy a releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlását követően végzi. (4) Az egyedi és csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza. (5) A szanálási terv részletezettsége igazodik az intézmény fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más pénzügyi szervezetekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokhoz, figyelembe véve különösen az érintett intézmény méretét, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát. (6) A 4. § (1) bekezdése szerinti intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános. (7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megosztja az intézménnyel a) a szanálási terv lényegi részét, így különösen az 1. melléklet A) pont 1. és 6. alpontja szerinti információt, b) a szanálhatósági vizsgálat lefolytatása és a szanálhatósági akadályok elhárítása érdekében az 1. melléklet pontjaiban – így különösen az 1. melléklet A) pont 5., 8., 11. és 14. alpontjában – meghatározott információt. (8) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervről, valamint azok módosításáról tájékoztatja a Felügyeletet. 6. § (1) *  Az intézmény – adatszolgáltatás keretében – a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez, valamint felülvizsgálatához szükséges adatokat. (2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménytől nem kérhet olyan adatot, amely a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére áll. (3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv tekintetében érintett intézmények körének meghatározása és a szanálási terv elkészítése érdekében a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére álló adatokat igényelheti és felhasználhatja. (4) Az MNB kidolgozza a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét. 2. Csoportszintű szanálási terv 7. § (1) Ha az intézmény egy csoport tagja, és a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatóságával egyeztetve készíti el a csoport szanálási tervét. (2) Ha a magyarországi székhelyű intézmény egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által elkészített csoportszintű szanálási terv egyeztetésében a szanálási feladatkörében eljáró MNB részt vesz. (3) A csoportszintű szanálási terv kiterjed a csoportban lévő jelentős fióktelepre is, így a csoportos szanálási tervről szóló a) egyeztetésbe, ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor bevonja a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóságot, b) egyeztetésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vehet, ha a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóság. (4) *  A csoportszintű szanálási tervben minden egyes csoportra vonatkozóan meg kell határozni a szanálás alá vonható szervezeteket és a szanálás alá vonható csoportokat, amennyiben a csoportszintű szanálási terv szanálási intézkedést tartalmaz. (5) A csoportszintű szanálási terv hatálya kiterjed: a) EU-szintű anyavállalatra, b) a csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező leányvállalatra, c) a csoporthoz tartozó, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, valamint d) a csoporthoz tartozó, a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra. (6) A csoportszintű szanálási terv nem okozhat a csoportszintű szanálás tekintetében érintett egyik EGT-államban sem aránytalan terhet. (7) A csoportszintű szanálhatósági értékelést e §-sal összhangban kell elvégezni és aktualizálni. A csoportszintű szanálhatóság értékelését a csoportszintű szanálási tervben be kell mutatni. (8) *  A csoportszintű szanálási terv a) meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek esetében a szanálás alá vonható szervezetek tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedéseket, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen hatással járnak az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek, a csoporthoz tartozó egyéb szervezetek, az anyavállalat és a leányvállalat vonatkozásában, b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök összehangolt módon történő alkalmazhatóságának és gyakorolhatóságának a mértékére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, ideértve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett, elkülönült tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak vagy szanálás alá vonható csoportoknak harmadik fél felé történő értékesítés elősegítését célzó intézkedéseket is, valamint azonosítja az összehangolt szanálás akadályait, c) kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásai tekintetében az érintett harmadik országbeli hatósággal való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható szanálási intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban székhellyel rendelkező, csoportbeli intézmények tekintetében, d) csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási hatóság és az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági elkülönítését, leválasztását, e) tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok közötti megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét, f) több szanálás alá vonható csoportot tartalmazó csoport esetében meghatározza a szanálási intézkedéseket az egyes szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen következményekkel járnak fa) az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó egyéb, csoporton belüli szervezetre, és fb) az egyéb szanálás alá vonható csoportokra nézve, g) meghatározza az olyan további intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságok kívánnak alkalmazni az egyes szanálás alá vonható csoportokon belüli szervezetek tekintetében. (9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásában, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a leányvállalat magyarországi székhelyű, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB aktívan közreműködik a leányvállalat esetében koordináltan alkalmazandó intézkedés tervezésében. (10) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásában a csoportos szanálási terv nem tartalmazhat rendkívüli állami pénzügyi támogatást – ide nem értve a Szanálási Alapból fizetett összeget –, központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási támogatást vagy nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást. (11) *  A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra – így különösen a szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulása meghatározásánál figyelembe veendő elvekre – és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra. 8. § (1) A csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez az EU-szintű anyavállalat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – rendelkezésére bocsát minden szükséges információt a 6. § alapján. Az információknak az EU-szintű anyavállalatra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóaknak kell lenniük. (2) A titoktartási szabályok betartására való tekintettel a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által rendelkezésére bocsátott információkból továbbítja a) *  az EBH-nak a csoportszintű szanálási terv tekintetében az EBH feladata ellátásához szükséges információkat, b) a leányvállalat szanálási hatóságának az illetékességi feladata ellátásához szükséges információkat, c) a csoportban lévő jelentős fióktelep szanálási hatóságának a fióktelep vagy az érintett szanálási hatóság feladata ellátásához szükséges információkat, d) a Felügyelettel kötött felügyeleti megállapodások keretében vagy a felügyeleti kollégiumoknak a feladatkörükben érintettség alapján a feladatuk ellátásához szükséges információkat, e) az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás illetékes szanálási hatóságának a feladata ellátásához szükséges információkat. (3) Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra vonatkozó információ az érintett harmadik országbeli hatóság hozzájárulásával adható át a (2) bekezdésben foglalt szervezeteknek. (4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor az érintett szanálási hatóságokkal és érintett felügyeleti hatóságokkal – ideértve a Felügyeletet is – együttműködve, ha felállításra került, akkor a szanálási kollégium kereteiben együttműködik és konzultációt folytat a csoportszintű szanálási terv elkészítése és aktualizálása érdekében a) legalább évenkénti rendszerességgel, vagy b) a csoportban lévő bármely vállalkozásban, annak tevékenységében vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett, szanálási terv szempontjából jelentős változás esetén. (5) *  A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha az érintett harmadik országbeli hatóság tekintetében teljesülnek a 125. § szerinti feltételek. (6) Ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, de az illetékességébe tartozik olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep, amely a csoportszintű szanálási terv tekintetében érintett, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a csoportszintű szanálási hatósággal. 9. § (1) *  A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott döntés. Ha a csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, a többoldalú eljárás keretében meghozott döntés részét képezik a 7. § (8) bekezdés f) pontja szerint tervezett szanálási intézkedések. A szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint a csoportszintű szanálási hatóság – a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságával és az EU-szintű anyavállalattal. (2) *  Csoportszintű szanálási hatóságként a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot – az (1) bekezdésben említett többoldalú eljárás keretében hozott határozatot –, amely határozat meghozatalának határideje az együttes döntés meghozatalához szükséges valamennyi információnak az eljárásban résztvevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől számított négy hónap. (3) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytathat, kivéve a (6) bekezdésben említett esetet. (4) *  Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot, amelynek meghozatalakor figyelembe veszi az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága által kifejtett véleményeket, fenntartásokat, b) *  ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor – szükség esetén azonosítva a szanálás alá vonható szervezetet – a leányvállalat, valamint a leányvállalat által vezetett csoport tekintetében hozhat egyedileg határozatot azzal, hogy a határozatáról a szanálási kollégium valamennyi tagját értesíti. (5) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő lezárultát követő 1 hónapon belül hozza meg határozatát az egyetértő szanálási hatóságokkal azzal, hogy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot előkészítő eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának megküldi azt. (6) Ha a csoporton belüli leányvállalat szanálási hatósága úgy ítéli meg, hogy a székhelye szerinti EGT-állama költségvetési hatáskörének sérelme áll fenn, és a (3) bekezdés alapján az EBH-hoz fordult vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a részvétele nélkül hozta meg a többi hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB által irányított szanálási kollégium keretein belül kezdeményezheti a csoport szintű szanálási terv – ideértve a szavatoló tőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény újraértékelését. (7) A (6) bekezdés vonatkozásában, ha a leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kezdeményezi a (6) bekezdés szerinti eljárást a csoportszintű szanálási hatóságnál. (8) *  Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő átadását követő egy hónap. (9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (6) és (7) bekezdésre is tekintettel – a (8) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja. (10) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását. (11) *  Az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam szanálási hatósága (1) bekezdés szerinti eljárás során hozott határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak. (12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer hivatalból vagy az anyavállalat, leányvállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja. IV. Fejezet A szanálhatóság értékelése és a megelőzési jogosultságok 3. A szanálhatóság értékelése 10. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az intézmény vagy – ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik – mindazon magyarországi székhelyű intézmény és pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, milyen mértékig szanálható anélkül, hogy az intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet alá tarozó intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igénybe venné a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást vagy az MNB vagy másik központi bank nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatását vagy ezen felüli rendkívüli likviditási hitelét. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a Felügyelettel. (3) Az intézmény – a 17. § figyelembe vétele mellett – akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv alapján történő szanálása során a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és b) elkerülhetőek az intézmény székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is. (4) A szanálhatóság értékelése során mérlegelendő szempontokat a 2. melléklet tartalmazza. (5) A szanálhatóság értékelését a szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni. (6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézményt nem tekint szanálhatónak, akkor erről a döntés meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t. 4. A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése 11. § (1) *  Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja, hogy a szervezet szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az intézményt, a Felügyeletet, valamint azon szanálási hatóságot, amelynek területén az intézménynek jelentős fióktelepe van. (1a) *  A szanálási feladatkörben eljáró MNB a szanálási terv készítését az (1) bekezdés szerinti jelentős akadályok elhárításáig felfüggeszti. (2) *  A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb négy hónapon belül javaslatot tesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a tájékoztatásban megjelölt szanálhatósági akadályok megszüntetésére vagy kezelésére. (2a) *  A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, mellékelve ezen javasolt lépések végrehajtásának ütemezését is, amelyekkel biztosítható, hogy megfeleljen a 68/A. vagy 68/B. §-ban foglalt követelményeknek és a kombinált pufferkövetelményeknek abban az esetben, ha a szanálhatóság jelentős akadálya a következő helyzetek valamelyike: a) a szervezet egyszerre megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelménynek, de a 67. és 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt vizsgálva a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek, b) a szervezet nem felel meg az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében foglalt követelményeknek vagy a 67. és 68. §-ban foglalt követelményeknek. (2b) *  A (2a) bekezdés alapján javasolt lépések végrehajtásához meghatározott ütemterv figyelembe veszi azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát. (3) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve értékeli, hogy a szervezet által a (2)–(2b) bekezdésben foglaltak szerint javasolt lépések megfelelőek-e az akadályok kezelésére, megszüntetésére. (4) *  Ha a szervezet (2)–(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi a szervezetet – vagy csoportot – az intézkedések megtételére. (5) *  Ha a szervezet (2)–(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB intézkedések megtételét írja elő és legfeljebb egy hónapos határidő megjelölésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi a szervezetet vagy csoportot. (6) *  Az (5) bekezdésben előírt intézkedések azonosítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek indokolnia kell, hogy a szervezet által javasolt lépések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez, valamint az intézkedések megvalósítására vonatkozó alternatív terv hogyan képes a szanálhatóság akadályainak kiküszöbölésére. A szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi, hogy a szanálhatóság akadályai milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi stabilitásra és az intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szervezet üzleti tevékenységére, stabilitására, valamint arra a képességére, hogy hozzájáruljon a gazdasághoz. 12. § (1) *  A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára a) a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatát, vagy a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött – szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását; b) az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát; c) a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási követelményeket; d) egyes eszközök elidegenítését; e) jelenlegi vagy tervezett tevékenységek, új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást; f) azt, hogy a szervezet, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatásokat hajtson végre annak érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök alkalmazása révén jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól; g) pénzügyi holding társaság létrehozását; h) terv benyújtását a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való megfelelés helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek való megfelelés helyreállítására és a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelmények helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve; i) leírható, illetve átalakítható kötelezettség kibocsátását annak érdekében, hogy megfeleljen a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek; j) a 68/A. § vagy a 68/B. § értelmében szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében szükséges lépések megtételét, különösen annak érdekében, hogy megkísérelje újratárgyalni az általa kibocsátott, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, kiegészítő alapvető tőkeelemeket vagy járulékos tőkeelemeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az érintett kötelezettség vagy eszköz leírása vagy átalakítása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni; k) egy szervezet vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata esetén azt, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot a szervezet ellenőrzésére, ha az a szervezet szanálásának elősegítése vagy annak kiküszöbölése érdekében szükséges, hogy a szanálási eszközök alkalmazása és szanálási jogosultságok gyakorlása káros hatást gyakoroljanak a csoport nem pénzügyi részére; l) a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelés érdekében la) a szavatoló tőke elemek, valamint lb) a 66. §-ban és a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lejárati szerkezetének megváltoztatása. (2) *  Az (1) bekezdés b), d), e) pontja, valamint l) pont la) alpontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges. (3) *  A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja a szervezet számára, ha az vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot az intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, ha ez az intézmény szanálásának elősegítése érdekében szükséges. (4) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárása során – a Felügyelettel, valamint adott esetben a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történő egyeztetést követően – az arányosság elvére is tekintettel figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szervezet üzleti tevékenységére és stabilitására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére, a pénzügyi szolgáltatások belső piacára, valamint az EGT-államok vagy az EGT egészének pénzügyi stabilitására. 5. A csoport szanálhatóságának értékelése és a csoportszintű szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése 13. § (1) *  Egy csoport – szanálás alá vonható szervezet – akkor szanálható, ha a csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint megvalósítható és hiteles a csoporthoz tartozó szervezettel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoport – szanálás alá vonható szervezet – szanálása, amely során a) a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetőek – akár rendszerszintű válság esetén is – aa) a csoporthoz tartozó szervezetek székhelye vagy fióktelepe szerinti, vagy ab) az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, és b) fenntarthatóak a kritikus funkciók folytonossága azok észszerű időn belüli leválasztásával, vagy más módon. (2) Ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálhatóság értékelését a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzi el a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságaival azzal, hogy az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal, valamint a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek illetékes hatóságaival is konzultációt kell folytatni. (3) *  Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportbeli – szanálás alá vonható szervezet vagy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő – leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatósággal közösen határoz a csoportszintű szanálhatóság értékeléséről. (4) A csoportszintű szanálhatóság értékelése során nem lehet figyelembe venni: a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ide nem értve a szanálást finanszírozó rendszer pénzeszközeinek felhasználását, és a betétbiztosítási rendszer – beleértve az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) – szanálási célú felhasználását, b) a nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást, valamint c) az MNB vagy más jegybank rendkívüli likviditási hitelét. (5) A csoport szanálhatóságának értékeléséről a szanálási kollégium keretében hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a határozatot, amely határozat meghozatala során a 2. melléklet szempontjait figyelembe kell venni. (6) A csoport szanálhatóságának értékelését a csoportszintű szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni. (6a) *  Ha egy csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, akkor a szanálhatóság értékelését csoportonként is el kell végezni. (7) Az e § szerinti határozat meghozatalakor a 7–9. § szerinti kell eljárni. (8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint egy csoport a szanálhatósági értékelés alapján nem szanálható, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t. 14. § (1) A csoportszintű szanálhatóság értékelését követően – ha szükséges – el kell hárítani a szanálás akadályait. (2) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében többoldalú eljárás keretében hozott határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. Az eljárásban és a határozat meghozatalában részt vesz a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága, és a határozat meghozatalát megelőzően egyeztet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoport felügyeleti kollégiumával és a csoportba tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságával. (3) *  A szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – jelentést készít az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val – az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően – a szanálási intézkedések és szanálási jogosultságok csoporttal, illetve amennyiben a csoport egynél több szanálás alá vonható csoportból áll, a szanálás alá vonható csoportokkal szembeni hatékony alkalmazását hátráltató akadályokról. (4) A (3) bekezdés szerinti jelentés a) *  figyelembe veszi a csoport üzleti modelljét és az arra gyakorolt hatást, valamint b) arányos és célzott lehetséges intézkedési javaslatot fogalmaz meg, amely szükséges és megfelelő a (3) bekezdésben említett akadály megszüntetéséhez. (5) A (3) bekezdésben meghatározott jelentést a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi a) az EU-szintű anyavállalatnak, b) a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatóságának, valamint c) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságának. (5a) *  Ha a csoport szanálhatóságának akadálya a 11. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel következménye, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint csoportszintű szanálási hatóság – az érintett szanálási hatóságokkal történt konzultációt követően – értesíti az EU-szintű anyavállalatot a felmerült akadály vonatkozásában az általa készített értékelésről. (6) Ha a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási kollégiumban való részvétel tekintetében részére eljutatott jelentést a leányvállalat részére a kézhezvételt követően azonnal megküldi. (7) Az EU-szintű anyavállalat a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül a) észrevételt tehet, valamint b) olyan alternatív, lehetséges intézkedést javasolhat a csoportszintű szanálási hatóság számára, amely a jelentésben meghatározott akadály elhárítását szolgálja. (7a) *  Ha az EU-szintű anyavállalatot arról értesítették, hogy a csoport szanálhatóságának akadálya a csoporthoz tartozó, 11. § (2a) bekezdés szerinti helyzetben lévő szervezetnek tudható be, akkor az EU-szintű anyavállalat az értesítés kézhezvételét követő két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ideértve azok ütemezését is – ,amely alapján a szervezet megfelel a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek, valamint a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. A javasolt lépések ütemezésekor figyelembe kell venni azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt egyeztetést követően értékeli, hogy a javasolt lépések hatékonyan csökkentik-e vagy küszöbölik-e ki a szanálhatóság akadályát. (8) Az EU-szintű anyavállalat által tett észrevételt és javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – továbbítja a) az összevont alapú felügyeletet el …