2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályo

Kbftv. - 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.29. - 2027.IV.15. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.IV.16. - 2028.I.9.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról *  ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A törvény hatálya 1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a) *  a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére, kivéve az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK-ok (és az általuk kezelt zártkörű ABA-k) felügyeletét – ide nem értve az ABAK-ban történő tulajdonosváltásra vonatkozó engedélyt –, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k, b) a Magyarország területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre, c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására, d) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ABAK EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására, e) Magyarország területén nem uniós ABAK által végzett befektetési alapkezelési tevékenységre, f) a befektetési jegy és az egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarország területén, valamint ÁÉKBV-alapkezelő, illetve ABAK által EGT-államban történő forgalomba hozatalára, forgalmazására, g) a Magyarországon letelepedett jogi képviselő e törvény szerinti tevékenységére, h) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre. 2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki a) a holdingtársaságra; b) a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményre, valamint a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vagyonkezelésének ellátásával megbízott szervezetre, amennyiben ABA kezelésével nem foglalkozik; c) az Európai Központi Bankra, az Európai Beruházási Bankra, az európai fejlesztésfinanszírozási intézményekre, a bilaterális fejlesztési bankokra, a Világbankra, a Nemzetközi Valutaalapra, valamint olyan nemzetközi intézményekre és szervezetekre, amelyek ABA kezelésével foglalkoznak, de az általuk kezelt ABA-k közérdekűek; d) a Magyar Nemzeti Bankra kivéve, amikor a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében jár el; e) a társadalombiztosítási rendszer és a nyugdíjrendszer finanszírozására szolgáló alapok kezelését végző szervezetekre és intézményekre; f) a munkavállalói részvételi programokra és a munkavállalói megtakarítási programokra; g) a különleges célú gazdasági egységre. (2) E törvény ABAK-ra előírt rendelkezései a 33. §, a 35. § (1), és (3)–(5) bekezdése, valamint a 36. § kivételével alkalmazandók abban az esetben is, ha a) az ABAK közvetlenül vagy közvetve egy – az ABAK-kal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt álló – társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján kizárólag olyan ABA-kat kezel, amely ABA-kban kezelt eszközök értéke aa) nem haladja meg összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy ab) nem haladja meg összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok, és b) az ABAK nem döntött úgy, hogy e törvény egészének aláveti magát. (3) *  A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: 345/2013/EU rendelet) figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében EuVECA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz. (3a) *  A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK EuVECA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg. (4) *  A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: 346/2013/EU rendelet) figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében ESZVA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz. (4a) *  A (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK ESZVA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg. (5) A (2) bekezdés szerinti, e törvény rendelkezései alól részleges felmentést élvező ABAK a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában említett küszöbérték kiszámítása során és a küszöbértéknek való megfeleléssel kapcsolatban az ABAK-rendelet 2–5. cikkének megfelelően jár el. (6) *  A (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőre e törvény 16. §-a, 18. § (3) bekezdése, valamint 38. §-a nem alkalmazandóak. II. Fejezet Értelmező rendelkezések 3. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza. 4. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában: 1. ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve; 2. ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő; 3. ABA letelepedése szerinti tagállam: a) az az EGT-állam, amelyben az ABA engedéllyel rendelkezik, vagy be van jegyezve a hatályos nemzeti jog szerint, illetve több engedély vagy bejegyzés esetén az az EGT-állam, amelyben az ABA első alkalommal kapott engedélyt, vagy amelyben első alkalommal jegyezték be, vagy b) ha az ABA-t egyik EGT-államban sem engedélyezték vagy jegyezték be, az az EGT-állam, amelyben az ABA székhelye vagy főirodája található; 3a. *  ABA tőkéje: az ABA részére lekötött összesített tőkehozzájárulások és le nem hívott tőke, amelyek közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra; 4. ABAK fogadó tagállama: a) az az ABAK letelepedés szerinti tagállamától különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK uniós ABA-t kezel; b) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza; c) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza; d) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK uniós ABA-t kezel; e) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza; vagy f) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza; g) *  az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat nyújtja; 5. ABAK-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról; 6. ABAK-rendelet: a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről; 7. ABAK letelepedése szerinti tagállam: az az EGT-állam, amelyben az ABAK létesítő okirat szerinti székhelye található, illetve a nem uniós ABAK esetében a referencia-tagállam; 8. ÁÉKBV: a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre; 9. ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő; 10. ÁÉKBV fogadó tagállama: az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák; 11. ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; 12. ÁÉKBV székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV-t engedélyezték; 13. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 14. áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 15. átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 16. betét: betétszerződés vagy fizetési számlaszerződés alapján hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg; 17. befektetési alap: e törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; 18. befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; 19. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező ABAK, illetve ÁÉKBV-alapkezelő; 20. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos; 21. befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; 22. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység; 23. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben ilyenként meghatározott szervezet; 24. befektető: a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa; 24a. *  befektető központi értéktár: a Bizottság a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. november 11-i (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom; 25. cél-ABA: bármely olyan ABA, amelybe egy gyűjtő-ABA a rá vonatkozó definícióban meghatározottak szerint befektet, vagy amelyben kitettséggel rendelkezik; 26. cél-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely legalább egy gyűjtő-ÁÉKBV befektetővel rendelkezik, míg ő maga nem gyűjtő-ÁÉKBV és nem rendelkezik a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaival; 27. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke; 28. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 28a. *  EHTBA: az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ABA; 29. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 30. ESZVA: minősített szociális vállalkozási alap; 31. EuVECA: minősített kockázatitőke-alap; 32. érintett személy: a) ÁÉKBV-alapkezelő ügyvezetője, részvényese, b) ÁÉKBV-alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét az ÁÉKBV-alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz az ÁÉKBV-alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, ÁÉKBV-alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában; 33. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 34. értékpapírtitok: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 35. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet; 36. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB); 37. felügyeleti hatóság: a) a Felügyelet, illetve b) a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy tőkepiacokon szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet; 38. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet; 39. foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény: az Fnyt.-ben meghatározott intézmény; 40. folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt; 41. forgalmazás: valamely befektetési alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében valamely, az adott befektetési alapkezelő kezelésében lévő kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjaira vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy azok ilyen befektetőkhöz történő kihelyezése; 42. forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket; 43. forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják; 44. forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet; 45. forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása; 45a. *  forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás: az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező lehetséges szakmai befektetők számára – a befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan uniós ABAK vagy annak megbízottja által – végzett közvetett vagy közvetlen információszolgáltatás vagy kommunikáció egy még létre nem hozott ABA vagy részalapja vagy egy olyan, már létrehozott ABA vagy részalapja iránti érdeklődésük felmérése céljából, amelynek vonatkozásában a forgalmazással kapcsolatos, a 120. §-nak, illetve a 121. §-nak megfelelő értesítés még nem történt meg a lehetséges befektetők lakóhelye vagy székhelye tagállamában, és amely egyik esetben sem minősül a lehetséges befektetőknek címzett, az ABA vagy részalapja kollektív befektetési értékpapírjaiba történő befektetésre irányuló ajánlattételnek vagy az említett kollektív befektetési értékpapírok befektetőkhöz történő kihelyezésének; 46. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik; 47. gyűjtő-ABA: olyan ABA, amely a) eszközeinek legalább 85%-át egy másik ABA (cél-ABA) kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti, b) eszközeinek legalább 85%-át egy vagy több olyan cél-ABA-ba fekteti, amelyek azonos befektetési politikával rendelkeznek, vagy c) eszközeinek legalább 85%-os kitettsége van egy cél-ABA-ban; 48. gyűjtő-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének legalább 85%-át másik ÁÉKBV vagy annak részalapja – cél-ÁÉKBV – kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti; 49. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak; 50. hitel: a hitelszerződés, illetve az ez alapján kötött kölcsönszerződés, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés, ide nem értve a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítést; 50a. *  kölcsönnyújtás: a) közvetlenül az ABA, mint eredeti kölcsönnyújtó általi kölcsönnyújtás, vagy b) közvetve harmadik félen vagy különleges célú gazdasági egységen keresztül, az ABA nevében történő kölcsönnyújtás, ha a kölcsönnel szembeni kitettségének létrejöttét megelőzően az ABA vagy ABAK részt vesz a kölcsön strukturálásában vagy jellemzőinek meghatározásában vagy előzetes megállapodásban; 50b. *  kölcsönnyújtó ABA: olyan ABA, a) amelynek befektetési stratégiája elsősorban kölcsönök nyújtása, vagy b) amely nettó eszközértékének legalább 50%-át teszi ki a kölcsönök névértéke; 51. holdingtársaság: egy vagy több társaságban részesedéssel rendelkező olyan gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja egy üzleti stratégia vagy stratégiák leányvállalatain, kapcsolt vállalkozásain vagy részvételén keresztül történő végrehajtása hosszú távú értékük növelése céljából, és a) amely saját számlára működik és részvényeit az Európai Unió valamely szabályozott piacára bevezették, vagy b) amelyet az éves jelentésében vagy más hivatalos dokumentumban bizonyítottak szerint nem azzal a fő céllal hoztak létre, hogy a befektetőknek a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások eladása révén hozzon hozamot; 52. hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom; 53. induló tőke: a vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az eredménytartalékának összege; 53a. *  jelentős IKT-vonatkozású esemény: a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekképp meghatározott fogalom; 53b. *  jelentős kiberfenyegetés: az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom; 54. jogi képviselő: az a természetes személy, akinek lakóhelye az Európai Unióban van, illetve az a jogi személy, amelynek székhelye az Európai Unióban van, és akit vagy amelyet egy nem uniós ABAK jelölt ki arra, hogy a hatóságok, ügyfelek, szervezetek és nem uniós ABAK üzletfelei felé az Európai Unióban a nevében eljárjon ezen törvény szerinti kötelezettségei tekintetében; 54a. *  jó üzleti hírnév: a befektetési alapkezelő vezető állású személyeinek, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének, minősített befolyással rendelkező tagjainak a befektetési alapkezelő irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte; 55. kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív befektetési értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható, reklámban vagy egyéb módon közölt információ; 56. kibocsátó: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 56a. *  kibocsátó központi értéktár: a Bizottság a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. november 11-i (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom; 57. kibocsátási program: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 58. kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum; 59. *  kockázati tőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalkozásfejlesztés finanszírozásának céljából hoztak létre és befektetési politikája szerint az összesített tőke-hozzájárulása és a le nem hívott tőkéje legalább 70%-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő vállalkozásokba fekteti, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott; *  60. *  kockázati tőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag kockázati tőkealapot, illetve magántőkealapot kezelő ABAK; 61. kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat; 62. kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA); 63. kollektív portfóliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; 63a. *  kriptoeszköz-szolgáltatás: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] meghatározott fogalom; 63b. *  központi értéktár: az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom; 64. különleges célú gazdasági egység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 65. lakossági befektető: nem szakmai befektetőnek minősülő befektető; 66. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 67. letelepedett: a) ABAK esetén létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik; b) ABA esetén engedéllyel rendelkezik vagy itt bejegyzett, amennyiben sem engedéllyel nem rendelkezik, sem pedig bejegyezve nincs az adott helyen, kezelési szabályzat szerinti székhellyel rendelkezik; c) letétkezelő esetén létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik; d) jogi személyiséggel rendelkező jogi képviselő esetén, létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik; e) természetes személy jogi képviselő esetén, aki lakóhellyel rendelkezik; 68. letétkezelő: a) az ÁÉKBV vonatkozásában: aa) *  a Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy e tevékenység végzésére jogosult más tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet magyarországi fióktelepe, ab) olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni, b) az ABA vonatkozásában: ba) magyarországi székhelyű hitelintézet illetve az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/36/EU irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, bb) a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás, illetve az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, amely az irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjával összhangban meghatározott szolgáltatás nyújtására jogosult; vagy bc) egyéb intézmény, amelyre prudenciális szabályozás vonatkozik, és folyamatos felügyelet alatt áll, továbbá amely 2011. július 21-én az ÁÉKBV-irányelv 23. cikke (3) bekezdésének tagállami jogrendszerbe történő átvétele alapján letétkezelési tevékenység folytatására jogosult; 69. likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; 69a. *  likviditáskezelési eszköz: a) jegyzés és visszaváltás felfüggesztése: az alap befektetési jegyeinek jegyzése, visszaváltása ideiglenesen nem engedélyezett; b) visszaváltási korlát: a befektetési jegy tulajdonosok által gyakorolható visszaváltási jog átmeneti és részleges korlátozása, amelynek eredményeként a befektető kizárólag befektetési jegyeinek meghatározott részét válthatja vissza; c) visszaváltási idő meghosszabbítása: a befektetési jegyek tulajdonosai által kezdeményezett visszaváltáskor az alapkezelő számára rendelkezésre álló visszaváltási idő meghosszabbítása; d) visszaváltási díj alkalmazása: a likviditási költségeket figyelembe vevő, előre meghatározott tartományon belüli díj felszámítása, amelyet a befektetési jegyek tulajdonosai a befektetési jegyek visszaváltásakor fizetnek az alapnak, hogy az alapban maradó befektetési jegy tulajdonosai ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe; e) ingaárazás (swing pricing): olyan előre meghatározott mechanizmus, amellyel egy befektetési alap befektetési jegyeinek nettó eszközértékét a likviditás költségét tükröző tényező [ingaárazási tényező (swing factor)] alkalmazásával igazítják ki; f) kettős árazás: előre meghatározott mechanizmus, amely során az alap befektetési jegyeinek jegyzési és visszaváltási ára az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a likviditási költségeket tükröző tényezővel korrigált értéke; g) felhígulás elleni védelem díjának alkalmazása (anti-dilution levy): a befektetési jegy tulajdonosa által az alapnak fizetett díj a befektetési jegyek jegyzése vagy visszaváltása során, kompenzálva az alapot az ügylet méretéből adódó likviditási költségekért, hogy más befektetési jegy tulajdonos ne kerüljön méltánytalanul hátrányos helyzetbe; h) természetbeni visszaváltás: az alap tulajdonában lévő eszközök készpénz helyett történő átruházása a befektetési jegy tulajdonosok visszaváltási kérelmének teljesítése érdekében; illetve i) elkülönítetteszköz-számla alkalmazása (side pockets): az elkülönített eszközszámlákra, olyan eszközöknek az alap egyéb eszközeitől elkülönített eszközszámlákra történő elhelyezése, amely eszközök gazdasági vagy jogi jellemzői jelentősen megváltoztak vagy kivételes körülmények miatt bizonytalanná váltak, figyelemmel a 128. §-ban foglaltakra; 70. *  magántőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása (ideértve az akvizíciót is) céljából hoztak létre, kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott, valamint az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok; *  71. *  72. másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 73. miniszter: a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter; 74. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium; 75. minősített befolyás: egy befektetési alapkezelővel létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező a) befektetési alapkezelőben fennálló tagi részesedésének mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább 10%, b) a befektetési alapkezelő döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább 20%-át kinevezheti vagy felmentheti, vagy c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a befektetési alapkezelő működésére; 76. munkavállalók képviselői: az Mt.-ben, illetve az Európai Parlament és a Tanács az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelve 2. cikke e) pontjának más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott munkavállalói képviselő; 77. működési tanúsítvány: a felügyeleti hatóság által kiállított tanúsítvány arról, hogy a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélye megfelel-e az ÁÉKBV-irányelvnek a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek, valamint engedélyének esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében; 78. nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; 79. nyereségrészesedés: az ABA nyereségének egy része, amelyet az ABAK részére különítenek el díjazásként az ABA kezeléséért, és amelybe nem tartozik bele az ABA nyereségének azon része, amelyet az ABAK részére különítettek el, mint az ABAK ABA-ba való befektetésének a hozadékát; 80. nyilvános árjegyzés: arra jogosult szervezet (árjegyző) által pénzügyi eszközre vonatkozóan folyamatosan közzétett vételi és eladási kötelezettségvállalás az árjegyző által meghatározott árakon; 81. pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 82. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 83. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység; 83a. *  PPA: pénzpiaci alap, amely az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ÁÉKBV vagy ABA; 84. prime bróker: olyan hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet alá tartozó más vállalkozás, amely szerződő félként szolgáltatást kínál a szakmai befektetők számára elsősorban pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyletek finanszírozása vagy végrehajtása érdekében, és amely más szolgáltatásokat is nyújthat, például a Tpt. szerinti elszámolást és teljesítést, valamint letéti őrzést, letétkezelést, értékpapír-kölcsönzést, igényekre szabott technológia- és működéstámogatási szolgáltatásokat; 85. referencia-tagállam: az az EGT-állam, amelynek felügyeleti hatóságai jogosultak nem uniós ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében eljárni; 86. részesedési viszony: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlenül vagy közvetetten való tulajdonlása; 87. saját tőke: az Sztv.-ben meghatározott fogalom; 88. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 89. *  szakmai befektető: olyan befektető, aki a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető; 90. származtatott ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 91. *  szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] meghatározott szavatoló tőke; 92. szoros kapcsolat: a) két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló, ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat, azzal, hogy ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, illetve b) két vagy több személy között fennálló kapcsolat, amennyiben ezen személyek ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak; 93. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését; 94. tőkeáttétel: minden olyan módszer, amellyel az ABAK növeli a kezelésében lévő ABA kitettségét (készpénz vagy értékpapír kölcsönvétele, származtatott pozíciókba ágyazott vagy más áttétel útján). Az ABA tőkeáttételét az ABAK-rendelet 6–11. cikkének megfelelően kell kiszámítani; 94a. *  tőkeáttétellel finanszírozott ABA: olyan ABA, amelyeknek kitettségét az azt kezelő ABAK növeli, akár készpénz vagy értékpapírok kölcsönzése, akár származtatott pozíciókba ágyazott tőkeáttétel útján, vagy bármely más módon; 95. tőkenövekmény: az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti különbség, amennyiben az pozitív; 96. tőzsdén nem jegyzett társaság: olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unióban van, és nincs bevezetve a Tpt. által meghatározott szabályozott piacra; 96a. *  tőzsdén kereskedett alap: a Bszt-ben meghatározott fogalom. 96b. *  tulajdonosi kölcsön: az ABA által egy olyan vállalkozásnak adott kölcsön, amelyben közvetve vagy közvetlenül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkezik, és amely kölcsön nem ruházható át harmadik személynek az ABA által ugyanabban a vállalkozásban tartott tőkeinstrumentumoktól függetlenül; 97. uniós ABA: a) bármely ABA, amely egy EGT-államban engedéllyel rendelkezik, vagy amelyet egy EGT-államban bejegyeztek; vagy b) bármely ABA, amely egy EGT-államban sem rendelkezik engedéllyel vagy egy EGT-államban sem jegyezték be, de székhelye vagy főirodája egy EGT-államban található; 98. uniós ABAK: bármely olyan ABAK, amely létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik egy EGT-államban; 99. ügyfél: aki e törvény alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a befektetőt; 100. ügyvezető: a befektetési alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési alapkezelő irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési alapkezelő létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg; 101. *  üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom; 102. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg. (2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Unió tagállamán kívül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell. MÁSODIK RÉSZ ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK III. Fejezet Alapkezelőkre vonatkozó általános szabályok 1. A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek 5. § A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására – amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt. 6. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti: a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása); b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása: ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása, bb) információszolgáltatás befektetők részére, bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése, bd) jogszerű magatartás ellenőrzése, be) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, bf) hozamfizetés, bg) *  kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok, bh) a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve, bi) nyilvántartások vezetése; c) *  kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala. (2) *  Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)–c) pontban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (3) bekezdésre: a) portfóliókezelés, b) befektetési tanácsadás, c) *  kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, d) *  pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása, e) *  az alapkezelő által kezelt ÁÉKBV-re vonatkozó, vagy e §-sal összhangban végzett tevékenységhez kapcsolódó bármely más funkció vagy tevékenység, ha e funkció vagy tevékenység ellátása során keletkező esetleges összeférhetetlenséget megszünteti, f) *  a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2016. június 8-i, (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelés. (2a) *  Az ÁÉKBV-alapkezelő a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. (2b) *  E § szerinti tevékenység végzése esetén az ÁÉKBV-alapkezelő megszünteti az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenséget. (3) *  Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. Az ÁÉKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt. Az ÁÉKBV-alapkezelő számára nem engedélyezhető a (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás az általa kezelt ÁÉKBV részére történő nyújtása. Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti. (4) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni. (5) *  (6) *  Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti. (7) *  A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (8) *  A (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. IV. Fejezete, X–XII. Fejezete és 110. §-a rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell. 7. § (1) Az ABAK-nak az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában legalább az alábbi tevékenységeket kell végeznie: a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása); b) kockázatkezelés. (2) Az ABAK az ABA kezelése során az alábbi tevékenységeket végezheti: a) adminisztratív feladatok: aa) könyvviteli és jogi feladatok ellátása, ab) információszolgáltatás befektetők részére, ac) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése, ad) jogszerű magatartás ellenőrzése, ae) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, af) hozamfizetés, ag) *  kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok, ah) a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve, ai) nyilvántartások vezetése; b) *  kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala; c) az ABA eszközeihez kapcsolódó tevékenységek: az ABAK bizalmi feladatainak ellátásához szükséges szolgáltatások, a létesítmények kezelése, az ingatlankezelői tevékenységek, vállalkozások számára a tőkeszerkezettel, ipari stratégiával és ezekhez kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos tanácsadás, az összeolvadásokkal és vállalkozások megvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások, valamint az ABA és mindazon vállalatok és egyéb eszközök kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyekben az adott ABA befektetéssel rendelkezik; d) *  ABA nevében történő kölcsönnyújtás; e) *  a Bszt. szerinti különleges célú gazdasági egységek számára történő szolgáltatásnyújtás. (3) *  Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek, valamint – külön engedély birtokában végzett – ÁÉKBV részére folytatott alapkezelés mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében; az a)–d) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre: a) portfóliókezelés, ideértve a foglalkoztató nyugdíj szolgáltató intézmény portfóliójának kezelését, b) nem alaptevékenységhez tartozó tevékenységek: ba) befektetési tanácsadás, bb) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, bc) pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása, bd) az alapkezelő által kezelt ABA-ra vonatkozó, vagy e §-sal összhangban végzett tevékenységhez kapcsolódó bármely más funkció vagy tevékenység, ha e funkció vagy tevékenység ellátása során keletkező esetleges összeférhetetlenséget megszünteti, c) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2016. június 8-i, (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelés, d) hitelgondozási és hitelfelvásárlási tevékenység. (3a) *  Az ABAK a (3) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) és bc) alpontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. (4) *  Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység végzésére köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt. Az ABAK számára nem engedélyezhető a (3) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás az általa kezelt ABA részére történő nyújtása. Az ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti. (5) *  Az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti, azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK határon átnyúló szolgáltatást nem végezhet. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni. (6) *  (7) *  Az ABAK az (1)–(3) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti. (8) *  A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (9) *  A (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. IV. Fejezete, X–XII. Fejezete és 110. §-a rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell. 2. ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó engedélyezési feltételek 8. § (1) A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével – *  a) *  az ÁÉKBV-alapkezelő létesítő okiratát, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, működési tervét,; b) az 16. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását; c) amennyiben az alapkezelő származtatott ügyleteket is köt, a kapcsolódó kockázatok kezelésére szolgáló kockázatkezelési szabályzatát; d) a tárgyi, szervezeti és – a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli – személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat; e) az alapkezelő olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek az alapkezelőben; f) a 9. §-ban foglaltak fennállásáról vagy azok hiányáról szóló nyilatkozatot; g) amennyiben az alapkezelő a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, arra vonatkozó belső szabályzatát, amely biztosítja a több megbízó, illetve kollektív befektetési forma részére, különböző befektetési elvek alapján való portfóliókezelés illetve befektetési alapkezelés miatti lehetséges érdekellentétek kiküszöbölését; valamint h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy az alapkezelő informatikai rendszere alkalmas a 29. §-ban és a 30. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére; i) *  a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását; j) *  a kiszervezésre irányuló szerződésekkel kapcsolatos információkat. (1a) *  Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be. (1b) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti működési terv tartalmazza a) az alapkezelő szervezeti felépítését, b) a 2. melléklet szerinti működési szabályzatot, c) az ügyvezetés ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, d) az ügyvezetők személyére vonatkozó információkat, ideértve az ügyvezetők feladatkörére, kötelezettségeire, felelősségére és megbízatására vonatkozó információkat, e) azon rendszer bemutatását, amely az e § szerinti kötelezettségek teljesítését szolgálja, f) tájékoztatást az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali eljárásaikba történő integrálására vonatkozó politikáikról, a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéseikbe való integrálásának módjáról, valamint, hogy miképp gondoskodnak arról, hogy a nyilvános dokumentumaikban foglalt információk ne legyenek ellentétesek az e szerint kötelezően közzéteendő információkkal, továbbá az e pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez személyi és tárgyi feltételek részleteiről. (1c) *  Az (1) bekezdés j) pontja szerinti információk a következőkre terjednek ki: a) az ÁÉKBV-alapkezelő neve és releváns azonosítója, b) a kiszervezett tevékenységet végzők neve és releváns azonosítója, székhely szerinti országa, illetve felügyeleti hatósága, c) az ÁÉKBV-alapkezelőn belüli napi befektetéskezelési vagy kockázatkezelési feladatok ellátására, és a kiszervezett tevékenységek monitorozására igénybe vett személyi és tárgyi feltételek, d) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt vagy kezelni kívánt ÁÉKBV tekintetében a kiszervezett befektetéskezelési, illetve kockázatkezelési funkció leírása, ideértve azt is, hogy az ilyen kiszervezés teljes vagy részleges, és e) az ÁÉKBV-alapkezelő által kiszervezett tevékenységek monitorozására vonatkozó intézkedések leírása. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét. (4) *  Az ÁÉKBV-alapkezelő tájékoztatja a Felügyeletet az e § szerinti adatokat érintő érdemi változásokról még annak bekövetkezése előtt. 9. § A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt alapkezelő a) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma leányvállalata, b) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma anyavállalatának leányvállalata, c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési alapkezelőben, biztosítóban, kollektív befektetési formában ellenőrző befolyással rendelkezik. 3. Az engedélykérelem elutasításának esetei ÁÉKBV-alapkezelő esetén 10. § (1) A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező a) az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek nem felel meg, b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, vagy d) olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek lakóhelye vagy székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony és eredményes felügyeletet, e) *  tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania. (3) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodásban részes szervek megnevezését és a székhelyük szerinti országok listáját. 4. Az ABAK-ra vonatkozó engedélyezési feltételek 11. § (1) A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével – *  a) *  az ABAK nevét, nyilvántartási számát, létesítő okiratát, annak igazolását, hogy főirodája és a létesítő okirat szerinti székhelye egyaránt Magyarországon van, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát; b) a 16. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását; c) a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat bemutatását; d) a tárgyi, szervezeti és – a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli – személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat; e) az ABAK olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek a befektetési alapkezelőben, bemutatva a minősített befolyás arányát is; f) a tevékenységeknek a 41. § szerinti, kiszervezésre tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatást; g) *  a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását. (1a) *  Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be. (2) A kérelmező tájékoztatja a Felügyeletet a kezelni kívánt ABA-k által folytatandó befektetési stratégiáról (az elsődleges eszközkategória típusa szerinti besorolásról). (3) A kérelmező – amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok – tájékoztatja a Felügyeletet: a) az ABAK tőkeáttétel alkalmazásával kapcsolatos politikájáról, valamint az ABA-k kockázati profiljáról és egyéb lényeges jellemzőiről, beleértve az azon EGT-államra vagy harmadik országra vonatkozó tájékoztatást, amelyben ezen ABA-k letelepedtek vagy letelepedni szándékoznak; b) a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információkról, ha az ABA gyűjtő-ABA; c) *  az ABA-k kezelési szabályzatáról; d) a letétkezelő kijelöléséről; e) a befektetők tájékoztatására szolgáló azon információkról, amelyeket az a)–d) pontok nem tartalmaznak. (3a) *  (3b) *  (4) Az engedély iránti kérelem teljesnek tekinthető, ha az ABAK legalább az (1) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett információkat benyújtotta. (5) Ha engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő ABAK-kénti engedélyezése iránti kérelmet nyújt be, az ÁÉKBV-k kezelésére irányuló engedélykérelem időpontjában már benyújtott, és az ABAK-kénti engedélyezéshez is szükséges dokumentumokat nem kell ismételten benyújtani abban az esetben, ha a dokumentumok még naprakészek. (6) Az ABAK-nak tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok, valamint az ABAK-rendelet előírásainak, és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is. (7) Az ABAK a tevékenységi engedély kézhezvételét követően, de legkorábban az (1) bekezdés f) pontjában és a (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, esetleg hiányzó információk benyújtását követő egy hónap elteltével kezdheti meg tevékenységét. (8) *  Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okiratok tartalmazzák az ABAK ügyvezetőjére – ideértve a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek irányítását ellátó személyeket is – vonatkozóan a) a beosztását, felelős területét és a beosztásban eltöltött időt, b) az ABAK-on belüli és azon kívüli jelentéstételi útvonalainak és felelősségeinek ismertetését, c) az egyes felelős területhez kapcsolódó döntésekhez rendelt időtartamot, d) a területéhez tartozó humán és technikai erőforrások ismertetését. (9) *  Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatás tartalmazza a) a megbízott harmadik személy nevét és nyilvántartási számát, b) a megbízott harmadik személy letelepedési helye szerinti joghatóságát, c) a megbízott harmadik személy felett felügyeletet gyakorló hatóságot, d) napi befektetéskezelési vagy kockázatkezelési feladatok ellátásához szükséges humán és technikai erőforrásokat az ABAK részéről, e) az átruházott tevékenység nyomon követéséhez szükséges humán és technikai erőforrásokat az ABAK részéről, f) az ABAK által kezelt vagy kezelni kívánt valamennyi ABA vonatkozásában az átruházott befektetéskezelési tevékenység ismertetését, ideértve hogy ez az átruházás részleges vagy teljes, g) az ABAK által kezelt vagy kezelni kívánt valamennyi ABA vonatkozásában az átruházott kockázatkezelési tevékenység ismertetését ideértve, hogy ez az átruházás részleges vagy teljes, h) az átruházott tevékenység ABAK általi nyomon követése célját szolgáló időszakos átvilágítási intézkedések ismertetését. (10)–(13) *  12. § (1) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK – három hónapot meghaladóan – nem teljesíti a törvény alóli részleges felmentést megalapozó feltételeket, haladéktalanul értesíti erről a tényről a Felügyeletet, és 30 napon belül igazolja, hogy teljes körűen megfelel e törvény rendelkezéseinek. (2) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés a) pont szerinti feltételeinek megfelelő ABAK úgy dönt, hogy e törvény egészének aláveti magát, a Bizottság 2013. május 15-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően kell eljárnia. 13. § A Felügyelet az ABAK 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt ABAK a) más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító leányvállalata, b) más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK-ban, ÁÉKBV-alapkezelőben, befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban …