2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól - Hatályos Jogszabályok

2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - 2027.XII.31. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2028.I.1. - 2029.XII.31.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól *  I. FEJEZET 1. Általános rendelkezések 1. § E törvényt az adó megállapítása, az adó- és egyéb közterhek behajtása, továbbá a kettős adóztatás elkerülése érdekében folytatott, az Európai Unió tagállamai közötti, valamint egyéb nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdéseire kell alkalmazni. 2. § (1) *  Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy adózónak minősül az a személy is, akire nézve e törvény kötelezettséget állapít meg. (2) E törvény rendelkezéseitől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi szerződés alapján lehet. 3. § *  (1) Ha az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió kötelező jogi aktusának rendelkezése – ideértve az uniós jogi aktust átültető magyar jogszabályt is – alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusa alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információátadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi. (2) Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti információcsere keretében küldött és beérkezett adatokhoz adópolitikai célú gazdasági és statisztikai elemzés céljából hozzáférést biztosít az adópolitikáért felelős miniszter részére. (3) Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e törvény szerinti közigazgatási együttműködésnek, különösen a közigazgatási együttműködés adókikerülés és adókijátszás elleni fellépésben való hatékonyságára vonatkozó éves értékelést. 3/A. § *  Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II–VII. Fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni. 3/B. § *  (1) Az e törvény szerinti adatszolgáltatás és bármely formában történő információcsere során az állami adó- és vámhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül. (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában, az állami adó- és vámhatóság a II., a II/A., az V/B., az V/D., valamint az V/F. fejezet szerint közölt, szerzett vagy továbbított információt az 5. § alapján az adómegállapítási jogsegély hatálya alá tartozó adóknak megfelelő magyar adók, továbbá az általános forgalmi adó és más közvetett adók megállapítása és végrehajtása céljából, valamint a 15. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott célokra használhatja fel. 3/C. § *  (1) *  Az információ eltérő célra való felhasználására vonatkozó, a 15. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések a II/A., a II/B., a II/C., az V/B., az V/D., valamint az V/F. Fejezetben meghatározott információ esetén is alkalmazandóak. (2) Az állami adó- és vámhatóság megküldheti az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságának azon magyar jogszabályoknak megfelelő eltérő célok listáját, amelyekre más tagállam hatósága az állami adó- és vámhatóság által küldött információkat és dokumentumokat felhasználhatja. (3) Az állami adó- és vámhatóság e törvény szerint bármely formában szerzett információt és dokumentumot a 15. § (3) bekezdésében meghatározott engedély nélkül az eltérő célok listájában felsorolt bármely célra felhasználhatja. (4) *  A 15. § (3a) és (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések a II/A., a II/B., a II/C., az V/B., az V/D., valamint az V/F. Fejezetben meghatározott információ esetén is alkalmazandóak. 3/D. § *  (1) *  Az e törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott információcsere tekintetében alkalmazni kell a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 13. cikkében, a 14. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15. cikkében meghatározottakat, azzal, hogy az érintettek számára biztosított jogok az Air. és az Art. rendelkezései szerint gyakorolhatóak. (2) *  A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, a II/B. Fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, az V/F. Fejezete szerinti adótervezésben közreműködő, valamint a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a személyes adatok kezelése céljából – az általános adatvédelmi rendelet szerinti – önálló adatkezelőnek minősül. (3) *  A II/A. Fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, a II/B. Fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint az V/F. fejezet szerinti adótervezésben közreműködő írásban, vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus úton a) előzetesen tájékoztatja az érintett magánszemélyt arról, hogy a személyét érintő információ gyűjtésére és továbbítására kerül sor, és b) a jogérvényesítéshez szükséges időben, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése előtt tájékoztatja az érintett magánszemélyt minden olyan információról, amelyre a magánszemély az adatvédelmi jogai érvényesítése érdekében az érintett adatkezelőtől jogosult. (4) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető évente, az Adatszolgáltatási időszakot követő naptári év január 31-ig tájékoztatja a Jelentendő értékesítőt az Adatszolgáltatási időszakban részére kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összegéről. (5) Az e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelt személyes adatok megőrzésére az e törvény céljainak eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb 10 évig kerülhet sor. (6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság – az általános adatvédelmi rendeletben foglalt rendelkezéseket nem érintve – haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az adatvédelmi incidens fennállásáról és az annak elhárítására tett intézkedésekről. (7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidenssel érintett tagállamnak és az Európai Bizottságnak küldött írásbeli értesítéssel az érintett tagállammal folytatott információcserét azonnali hatállyal felfüggesztheti. (8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kivizsgálja, kezeli és elhárítja az adatvédelmi incidenst. Ha az adatvédelmi incidens haladéktalan elhárítása és a helyzet megfelelő rendezése nem lehetséges, a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság írásban kéri az Európai Bizottságtól a CCN-hálózathoz való hozzáférésének felfüggesztését. A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidens sikeres elhárításáról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot. (9) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság önállóan vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával együtt kérheti az Európai Bizottságtól az adatvédelmi incidens elhárítására tett intézkedések sikerességének ellenőrzését. (10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság megállapodik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az e § végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről, ideértve az adatvédelmi incidens kezelésére szolgáló, a nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokhoz igazított eljárásokat, és adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, adatfelhasználók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit. 2. Értelmező rendelkezések 4. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. *  adómegállapítási jogsegély: az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatólag releváns információk cseréje céljából folytatott közigazgatási együttműködés az Európai Unió tagállamainak, vagy más államoknak hatáskörrel rendelkező hatóságai között; 2. behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos, 22–41. §-ban szabályozott eljárás; 3. *  nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi együttműködést szabályozó, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés; 4. Választottbírósági Egyezmény: a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3–6. §-a szerinti egyezmény; 5. *  FATCA Megállapodás: a 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás; 6. *  Hatóságközi Megállapodás: a FATCA Megállapodás 3. cikk 6. pontja szerinti megállapodás; 7. *  adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget, illetve ha a vállalatcsoport végső anyavállalatának székhelye Magyarországon kívüli államban vagy területen található, az ezen állam vagy terület országonkénti jelentésekkel kapcsolatos belső szabályai által meghatározott 750 000 000 eurónak megfelelő helyi valutában kifejezett összeget; 8. *  összevont (konszolidált) éves beszámoló: a multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi évre vetített kimutatása, amely a végső anyavállalat és a csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatja be; 9. *  vállalatcsoport: tulajdonjog vagy ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló vállalkozások olyan együttese, amely az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás céljára összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében fennálló tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna; 10. *  adatvédelmi incidens: az adatbiztonság olyan sérelme, amely jogellenes cselekmény vagy véletlen folytán az információ – ideértve a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok – megsemmisülését, elvesztését, megváltoztatását, az azokhoz való helytelen vagy jogosulatlan hozzáférést, valamint azok (indokolatlan vagy) jogosulatlan közlését vagy felhasználását eredményezi. Az adatvédelmi incidens érintheti az adatok bizalmas jellegét, hozzáférhetőségét és sértetlenségét. (2) E törvény II. és III. Fejezete alkalmazásában: 1. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület; 2. elektronikus úton: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával; 3. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága; 4. *  magyar hatáskörrel rendelkező hatóság: az az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Kormány által kijelölt hatóság. (3) E törvény II. Fejezete alkalmazásában 1. bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása iránti eljárás: az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságainak együttműködése az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 15. cikke szerint; 2. *  formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum; 3. információcsere iránti megkeresés esetén alkalmazott formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza: a) az eljárással érintett személy (ügyfél) személyazonossága megállapításához szükséges adat, b) az információkérés adózási, adóztatási céljának megjelölése. A formanyomtatványban olyan személy neve és címe is megjelölhető, aki a megkereső hatóság álláspontja szerint a kért információ birtokában lehet, és olyan további adat is feltüntethető, amely a megkeresett hatóság számára az információ megszerzését megkönnyítheti; 4. *  közigazgatási vizsgálat: az Európai Unió tagállama által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb intézkedés, amelynek célja az adójogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása. A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság által teljesített közigazgatási vizsgálat esetén a közigazgatási vizsgálat alatt az Air., valamint az Art. szerinti adóigazgatási eljárást kell érteni; 5. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adóhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége, illetve az állami adóhatóság kormányrendelet felhatalmazása alapján kijelölt tisztviselője a 6–7. pontok figyelembevételével; 6. illetékes tisztviselő: olyan tisztviselő, aki kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Az adómegállapítási jogsegélyben részt vevő tisztviselők e tevékenységükkel összefüggésben illetékes tisztviselőnek minősülnek; 7. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó irodán kívül kijelölt olyan szerv, szervezeti egység, amely kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Kapcsolattartó szervként egyidejűleg több szerv, szervezeti egység is kijelölhető; 8. központi kapcsolattartó iroda: az adómegállapítási jogsegély területén elsődlegesen felelős szerv, szervezeti egység, amely ellátja az Európai Unió más tagállamával és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási feladatokat. A központi kapcsolattartó iroda ellátja az egyidejű ellenőrzések koordinációjával kapcsolatos feladatokat és a kijelölt illetékes tisztviselőkről nyilvántartást vezet. Egyidejűleg kizárólag egy központi kapcsolattartó iroda jelölhető ki; 9. *  megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét fogadja; 10. megkeresésre történő információcsere: egy adott esetben a megkereső hatóság megkeresett hatósághoz intézett megkeresésén alapuló információcsere; 11. *  megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét teljesít; 12. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli nem rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával; 12a. *  automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával; 13. statisztikai adatok jegyzéke: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által meghatározott formában, tartalommal és eljárásrendben teljesítendő statisztikai jellegű tájékoztatási kötelezettség; 14. személy: a) a természetes személy, b) a jogi személy, c) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabálya úgy rendelkezik, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás), d) egyéb, bármely jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre – az eszközökből származó jövedelmet is ideértve – az 5. § (1) bekezdés szerinti adókat kivetik, vagy e) a magyar jogszabályok alkalmazásában az a)–d) pont hatálya alá nem tartozó adózó; 15. *  életbiztosítási szerződésből származó jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott, a természetes személy halála esetére vállalt kötelezettségre vonatkozó személybiztosítás, kivéve az 1. melléklet I. pontja szerinti adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződést, ide nem értve az Európai Unió információcserével kapcsolatos egyéb kötelező jogi aktusának hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelmet; 16. *  nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást); 17. *  ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem); 18. *  központi adattár: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 21. cikk (5) bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis; 19. *  közös ellenőrzés: olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával közösen folytat le egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, akinek vagy amelynek ellenőrzéséhez az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik; 20. *  nem letéti jellegű osztalékbevétel: olyan osztalék vagy egyéb, a kifizető illetősége szerinti tagállamban osztaléknak minősülő jövedelem, amelyet nem Letétkezelői Számlára utaltak át, vagy fizettek be; (3a) *  A II/A. fejezet alkalmazásában: 1. Adatszolgáltatási időszak: az 5. melléklet I/C/6. pontja szerinti időszak; 2. Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/3. pontja szerinti Platformüzemeltető; 3. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/4. pontja szerinti Platformüzemeltető; 4. Adóazonosító szám: az 5. melléklet I/C/3. pontja szerinti szám; 5. *  Automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése az Európai Unió más tagállama (a továbbiakban: tagállam) vagy a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2025. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében meghatározott állam (a továbbiakban: más állam) hatáskörrel rendelkező hatóságával; 5a. *  Azonosítási szolgáltatás: az 5. melléklet I/C/10. pontja szerinti szolgáltatás; 6. Ellenérték: az 5. melléklet I/A/10. pontja szerinti ellenérték; 7. Elsődleges cím: az 5. melléklet I/C/5. pontja szerinti cím; 8. Érintett tevékenység: az 5. melléklet I/A/8. pontja szerinti tevékenység; 9. Értékesítő: az 5. melléklet I/B/1. pontja szerinti Értékesítő; 9a. *  Hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti, Magyarország vonatkozásában hatályos többoldalú Megállapodással rendelkező államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága; 10. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: az 5. melléklet I/A/7. pontja szerinti megállapodás; 11. HÉA azonosító szám: az 5. melléklet I/C/4. pontja szerinti szám; 12. Jelentendő értékesítő: az 5. melléklet I/B/3. pontja szerinti értékesítő; 13. Központi nyilvántartás: az Európai Bizottság által létrehozott és működtetett központi adatbázis, amely az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozó információkat, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által bejelentett adatokat tartalmazza; 14. Közvetített ingatlan: az 5. melléklet I/C/7. pontja szerinti ingatlan; 15. Nem Jelentendő értékesítő: az 5. melléklet I/B/4. pontja szerinti értékesítő; 16. Pénzforgalmi jelzőszám: az 5. melléklet I/C/8. pontja szerinti jelzőszám; 17. Platform: az 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti Platform; 18. Platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti Platformüzemeltető; 19. Szervezet: az 5. melléklet I/C/1. pontja szerinti Szervezet. (3b) *  A II/B. fejezet alkalmazásában: 1. Adatszolgáltatási időszak: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a 6. melléklet II. pontja alapján adatot szolgáltatnak; 2. Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató: a 6. melléklet IV/B/3. pontja szerinti kriptoeszköz-szolgáltató; 3. Adatszolgáltatásra nem kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató: a 6. melléklet I/C–H. pontja szerinti kriptoeszköz-szolgáltató; 4. Adóazonosító szám: a 6. melléklet IV/F/7. pontja szerinti szám; 5. Automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2025. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében meghatározott államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése egy tagállam vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával; 6. Azonosítási szolgáltatás: a 6. melléklet IV/F/8. pontja szerinti szolgáltatás; 7. Átutalás: a 6. melléklet IV/C/4. pontja szerinti ügylet; 8. Átváltási ügylet: a 6. melléklet IV/C/2. pontja szerinti ügylet; 9. Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület): a 6. melléklet IV/F/6. pontja szerinti állam vagy terület; 10. Ellenőrzést gyakorló személy: a 6. melléklet IV/D/9. pontja szerinti személy; 11. Fiat pénz: a 6. melléklet IV/C/5. pontja szerinti pénznem; 12. Fióktelep: a 6. melléklet IV/F/4. pontja szerinti intézmény; 13. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: a 6. melléklet IV/F/5. pontja szerinti megállapodás; 14. Jelentendő felhasználó: a 6. melléklet IV/D/1. pontja szerinti személy; 15. Jelentendő kriptoeszköz: Központi banki digitális fizetőeszköztől, Elektronikus pénztől és olyan Kriptoeszközöktől eltérő kriptoeszköz, amely esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megfelelően megállapította, hogy nem használható fizetési vagy befektetési célokra; 16. Jelentendő lakossági fizetési művelet: a 6. melléklet IV/C/3. pontja szerinti művelet; 17. Jelentendő személy: a 6. melléklet IV/D/7. pontja szerinti személy; 18. Jelentendő ügylet: a 6. melléklet IV/C/1. pontja szerinti ügylet; 19. Kriptoeszköz: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 3. cikk (1) bekezdés 5. pontja szerinti Kriptoeszköz; 20. Kriptoeszköz-szolgáltatás: a 6. melléklet IV/B/4. pontja szerinti szolgáltatás; 21. Kriptoeszköz-szolgáltató: a 6. melléklet IV/B/1. pontja szerinti szolgáltató; 22. Kriptoeszköz-üzemeltető: a 6. melléklet IV/B/2. pontja szerinti szolgáltató; 23. Megosztott főkönyvi cím: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett megosztott főkönyvi cím; 24. Pénzügyi intézmény: a 6. melléklet IV/E/2. pontja szerinti intézmény; 25. Szervezet: a 6. melléklet IV/F/2. pontja szerinti szervezet. (3c) *  A II/C. fejezet alkalmazásában: 1. Adatszolgáltatással érintett adóév: az az adóév, amelyre a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás vonatkozik; 2. Automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése egy tagállam vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával; 3. Általános rész: a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon része, amely általános információkat tartalmaz a Multinacionális vállalatcsoport egészéről, beleértve annak szervezeti felépítését és a kiegészítő adó szabályok összegzését, a 7. melléklet 1. pontjának megfelelően; 4. Joghatósági rész: a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon része, amely az elismert jövedelem-hozzászámítási szabálynak, az elismert aluladóztatott kifizetések szabályának és az elismert belföldi kiegészítő adónak a Multinacionális vállalatcsoport illetősége szerinti egyes államok tekintetében történő részletes alkalmazásáról tartalmaz információkat, a 7. melléklet 2. és 3. pontjának megfelelően; 5. Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás: a végső anyavállalat, adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, kijelölt helyi szervezet vagy csoporttag által benyújtott adatszolgáltatás; 6. Kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító állam: az az állam, amely az adott Adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaz; 7. Végrehajtó állam: az az állam, amely az adott Adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt vagy elismert aluladóztatott kifizetések szabályát, vagy mindkettőt alkalmazza.; (3d) *  A (3c) bekezdésben meg nem határozott fogalmak jelentése a II/C. fejezet alkalmazásában – amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik – megegyezik azzal a jelentéssel, amely a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Minimumadó tv.) szerepel. (4) E törvény III. Fejezete alkalmazásában 1. formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelő formanyomtatvány; 2. kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza: a) a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat, b) a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő, c) a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés jellege és összege, d) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe, da) amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér, db) amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető; 3. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége a 4–6. pontok figyelembevételével; 4. kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 22. §-ban meghatározott egy vagy több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért felelős szerv; 5. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától különböző hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos együttműködésben; 6. központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért elsődlegesen felelős, valamint külön kifejezett felhatalmazás esetén az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is felelős szerv; 7. megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti megkereséssel fordulnak; 8. megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld; 9. személy: a) a természetes személy és a jogi személy, b) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás), továbbá c) a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre – beleértve az azokból származó jövedelmet is – a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik; 10. végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól eltérő tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A végrehajtást engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges tartalmi elemeit, valamint legalább a következő információkat tartalmazza: a) az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása (különösen a követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási eljárás szempontjából jelentős bármely időpont; a követelés összege és összetevői, mint a főkövetelés és a kamat), b) az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat, c) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe, ca) amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér, cb) amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető; 11. végrehajtást engedélyező eredeti okirat: olyan okirat, amely a végrehajtást a megkereső tagállamban teszi lehetővé. (4a) *  A III/A. Fejezet alkalmazásában: 1. vitás kérdés: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy; 2. kettős adóztatás: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy egyezmények hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét eredményezi: a) további adóteher, b) az adókötelezettségek növekedése, vagy c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles nyereséggel szemben; 3. kis-és középvállalkozás: a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét nem lépi túl: aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR, ab) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR, ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét: ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR, bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR, bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250; 4. érintett személy: az a személy – a természetes személyt is ideértve –, aki vagy amely az Európai Unió valamely tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van. (4b) *  A (4a) bekezdés 1–4. pontjában meg nem határozott fogalmak jelentése a III/A. Fejezet alkalmazásában, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, megegyezik azzal a jelentéssel, amely a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló első értesítés közlésének időpontjában hatályos, vonatkozó megállapodásban vagy egyezményben az adott időpontban szerepel. Amennyiben az említett megállapodásban vagy egyezményben nem szerepel egy adott fogalom meghatározása, a meg nem határozott fogalom jelentése megegyezik Magyarországnak az említett megállapodás vagy egyezmény hatálya alá tartozó adók tekintetében alkalmazandó jogszabályai szerinti, az adott időpontban érvényes jelentéssel azzal, hogy az alkalmazandó adójogszabályai szerinti jelentés elsőbbséget élvez a fogalomnak egyéb jogszabályban szereplő jelentésével szemben. (4c) *  A IV. Fejezet alkalmazásában: 1. vitás kérdés: a Választottbírósági Egyezmény alkalmazásából eredő vitatott ügy; 2. érintett személy: az a személy, aki vagy amely a Választottbírósági Egyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van; 3. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam. (4d) *  A IV/A. Fejezet alkalmazásában: 1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (a továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás; 2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy; 3. *  érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű személy – a természetes személyt is ideértve –, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van; 4. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam. (5) *  Az V/A. fejezet alkalmazásában: 1. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 146/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, b) *  a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 148. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 123/B. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, d) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 86/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, és e) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 288/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény. 2. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: a FATCA Megállapodás 1. cikk 1. pont q) alpontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény. (6) *  Az V/B. Fejezet és az 1. melléklet alkalmazásában *  1. adóév: a naptári év; 1a. *  aktuális lakcím: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által legutóbb nyilvántartásba vett lakcím; 2. *  automatikus információcsere: a) az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam), valamint b) az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő hatályos megállapodással rendelkező joghatóság területén illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával; 3. Betéti Számla: az 1. melléklet VIII/C/2. pontja szerinti Pénzügyi Számla; 4. Ellenőrzést gyakorló személy: az 1. melléklet VIII/D/5. pontja szerinti ellenőrzést gyakorló személy; 5. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy más államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága; 6. Járadékbiztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/6. pontja szerinti Járadékbiztosítási Szerződés; 7. Jelentendő Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/D. pontja szerinti Pénzügyi Számla; 8. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/A. pontja szerinti jelentő magyar Pénzügyi Intézmény; 9. Kizárt Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C/17. pontja szerinti Pénzügyi Számla; 10. Letétkezelői Számla: az 1. melléklet VIII/C/3. pontja szerinti Pénzügyi Számla; 11. Nem dokumentált Pénzügyi Számla: az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti nem dokumentált Pénzügyi Számla; 12. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény; 13. Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla; 14. Visszavásárlási Érték: az 1. melléklet VIII/C/8. pontja szerinti visszavásárlási érték; 15. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/7. pontja szerinti visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés. (7) *  Az V/C. Fejezet alkalmazásában: 1. illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága; 2. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli, nem rendszeres közlése az Európai Unió tagállamával vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságával. (8) *  Az V/D. Fejezet és a 3. melléklet alkalmazásában: 1. adatszolgáltatási pénzügyi év: az a pénzügyi év, amelynek pénzügyi és operatív eredményeit az országonkénti jelentés ismerteti; 2. adatszolgáltatásra kötelezett szervezet: az a csoporttag, amelynek országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége áll fenn; 3. anyavállalatnak kijelölt szervezet: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amelyet a végső anyavállalat kijelöl az országonkénti jelentésnek a multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására, amennyiben a 43/N. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennáll; 4. automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal; 5. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület; 6. csoporttag: a) egy multinacionális vállalatcsoport olyan különálló üzleti egysége, amely a pénzügyi beszámolás céljából a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna, b) bármely üzleti egység, amely mérete vagy jelentősége alapján nem szerepel a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban, vagy c) a multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti különálló üzleti egységének állandó telephelye, ha az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső ellenőrzési okokból külön pénzügyi kimutatást készít; 7. elektronikus út: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása, vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítása optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával; 8. harmadik állam: olyan nem európai uniós tagállam, amellyel Magyarországnak az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcserét előíró, hatályos nemzetközi megállapodása van; 9. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállama vagy harmadik állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága; 10. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: az Európai Unió egy olyan tagállamának és egy olyan nem uniós államnak, illetve területnek, amelyek nemzetközi megállapodás részes felei, a meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely előírja a részes államok, illetve területek között az országonkénti jelentések automatikus megosztását; 11. multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amely legalább két különböző államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül adóköteles üzleti tevékenységet végez, és nem minősül adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoportnak; 12. nemzetközi megállapodás: az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény, egyéb két- vagy többoldalú adóegyezmény vagy olyan adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek Magyarország a részese, és amely felhatalmazást ad adóügyi információk államok, illetve területek közötti cseréjére, az információk automatikus cseréjét is ideértve; 13. országonkénti jelentés: az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan az állami adóhatósághoz teljesített kötelezettség; 14. pénzügyi év: azon éves beszámolási időszak, amelyre vonatkozóan a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata a pénzügyi beszámolóját elkészíti; 15. rendszerhiba: az automatikus információcserének egy tagállamnak egy állammal vagy területtel kötött, hatályos, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti elismert megállapodása ellenére – a megállapodás rendelkezéseitől eltérő okból – történő felfüggesztése, továbbá a rendelkezésére álló, az adott tagállamban csoporttaggal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó országonkénti jelentésnek az adott tagállam részére történő automatikus továbbításának egy állam, illetve terület általi egyéb módon történő tartós elmulasztása; 16. terület: az államtól különböző, külön, autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező terület; 17. végső anyavállalat: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen és b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik. (9) *  Az V/F. Fejezet és a 4. melléklet alkalmazásában: 1. adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció: minden olyan határokon átnyúló konstrukció, amely a 4. mellékletben meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikének megfelel, 2. adótervezésben közreműködő: a) az a személy, aki vagy amely kidolgozza, forgalmazza, megszervezi vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókat, illetve irányítja a végrehajtásukat, vagy b) az a személy, akinek vagy amelynek a rendelkezésére álló információk alapján, a releváns tényeket és körülményeket figyelembe véve, valamint az adótervezés nyújtásához szükséges megfelelő szakértelem és ismeretek alapján tudomása van vagy akitől vagy amelytől észszerűen elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy közvetlenül vagy más személyeken keresztül az adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztető adótervezéshez, vagy a 4. melléklet valamely ismertetőjegyének megvalósulásához támogatást vagy segítségnyújtást vállal, illetve tanácsot ad az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciók kidolgozásához, ezek forgalmazásához, megszervezéséhez, végrehajtás céljából történő elérhetővé tételéhez vagy végrehajtásuk irányításához; és c) aki vagy amely az a) és b) pontban meghatározott feltételeken túl a további feltételek legalább egyikének megfelel: ca) valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, cb) valamely tagállamban állandó telephellyel rendelkezik, amelyen keresztül a konstrukcióval kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja, cc) valamely tagállamban bejegyezték vagy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, cd) valamely tagállamban szerepel valamely jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai szövetség nyilvántartásában, azzal, hogy d) nem minősül adótervezésben közreműködőnek a b) pontban meghatározott feltételnek megfelelő azon személy, aki bizonyítja, hogy nem volt tudomása arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban vett részt vagy, hogy tőle észszerűen nem volt elvárható, hogy erről tudomása legyen; 3. automatikus információcsere: az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra vonatkozó információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal; 4. CCN-hálózat: a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület; 5. érintett adózó: az a személy, aki vagy amely számára végrehajtás céljából adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciót tesznek elérhetővé, vagy aki vagy amely kész adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciót végrehajtani vagy ilyen konstrukció első lépését végrehajtotta; 6. határokon átnyúló konstrukció: vagy egynél több tagállamra, vagy egy tagállamra és egy harmadik országra vonatkozó olyan egy vagy több szakaszból álló konstrukció, vagy konstrukciósorozat, amely esetében a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a konstrukció nem minden résztvevője ugyanabban az adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel; b) a konstrukció egy vagy több résztvevője egyidejűleg egynél több adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, c) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat üzleti tevékenységet az ott található állandó telephelyén keresztül, és a konstrukció ezen állandó telephely üzleti tevékenységének egészét vagy részét képezi, d) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat tevékenységet anélkül, hogy ott adóügyi illetőséggel rendelkezne vagy állandó telephelyet hozna létre, e) a konstrukció hatással lehet az automatikus információcserére, illetve a tényleges tulajdonosok azonosítására; 7. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatással és automatikus információcserével foglalkozó hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága; 8. ismertetőjegy: a határokon átnyúló konstrukciónak a 4. mellékletben meghatározott olyan jellemzője vagy eleme, amely adókikerülés kockázatára utal; 9. kapcsolt vállalkozás: olyan személy, aki vagy amely egy másik személlyel legalább az egyik alábbi módon kapcsolatban áll: a) a személy úgy vesz részt egy másik személy irányításában, hogy helyzete révén a másik személyre meghatározó befolyást gyakorol, b) a személy úgy vesz részt egy másik személy ellenőrzésében, hogy abban 25%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik, c) a személy közvetve vagy közvetlenül a tőke több mint 25%-át kitevő tulajdonjog révén részesedéssel rendelkezik egy másik személy tőkéjében, vagy d) a személy egy másik személy nyereségéből 25%-os vagy annál nagyobb részesedésre jogosult, azzal, hogy e) ha több személy vesz részt az a)–d) pontban említettek szerint ugyanazon személy irányításában, ellenőrzésében, vagy több személy rendelkezik ugyanazon személy tőkéjében részesedéssel, illetve jogosult ugyanazon személy nyereségéből nyereségrészesedésre, akkor valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, f) ha ugyanazon személyek vesznek részt az a)–d) pontban említettek szerint egynél több személy irányításában, ellenőrzésében, vagy ugyanazon személyek rendelkeznek egynél több személy tőkéjében részesedéssel, illetve jogosultak egynél több személy nyereségéből nyereségrészesedésre, akkor valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, g) az a)–d) pont alkalmazásában az a személy, aki vagy amely egy másik személlyel közösen jár el egy szervezet szavazati joga vagy tőkerészesedése tekintetében, úgy tekintendő, hogy részesedéssel rendelkezik a másik személy által birtokolt, az említett szervezetbeli valamennyi szavazati jog, illetve tőkerészesedés tekintetében, h) közvetett részesedés esetében a c) pontban rögzített követelményeknek való megfelelést az egymást követő szinteken található részesedés arányának szorzata alapján kell megállapítani, a szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkező személy úgy tekintendő, mintha a szavazati jogok 100%-ával rendelkezne, i) az a)–d) pont alkalmazásában a magánszemélyt, annak házastársát vagy egyenes ági rokonait egyetlen személynek kell tekinteni; 10. központi adattár: az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/16/EU tanácsi irányelv) 21. cikk (5) bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis; 11. nehezen értékelhető immateriális javak: azokat az immateriális javakat vagy immateriális javakhoz fűződő jogokat foglalja magában, amelyek esetében a kapcsolt vállalkozások közötti átruházás időpontjában: a) nem állnak rendelkezésre megbízhatóan összehasonlítható ügyletek, és b) a tranzakció létrejöttének időpontjában még nagymértékben bizonytalanok az átruházott immateriális javakból a jövőben várhatóan befolyó pénzforgalommal vagy jövedelemmel kapcsolatos előrejelzések, vagy az immateriális javak értékeléséhez használt feltételezések, ami megnehezíti az immateriális javak végső sikeressége mértékének előrejelzését az átruházás időpontjában; 12. piacképes konstrukció: olyan határokon átnyúló konstrukció, amelyet úgy dolgoztak ki, forgalmaznak, tesznek végrehajtás céljából elérhetővé, vagy amely végrehajtásra kész anélkül, hogy jelentősebb mértékben személyre kellene szabni; 13. személyre szabott konstrukció: olyan határokon átnyúló konstrukció, amely nem minősül piacképes konstrukciónak; 14. *  ügyfél: az olyan adótervezésben közreműködő vagy érintett adózó, amely valamely, az ügyvédi szakmai titoktartás hatálya alá tartozó adótervezésben közreműködő általi szolgáltatásokban – különösen segítségnyújtásban, tanácsadásban vagy iránymutatásban – részesül egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióhoz kapcsolódóan. II. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI JOGSEGÉLY SZABÁLYAI 3. Alkalmazási kör 5. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve a tagállam területi vagy közigazgatási alegysége, önkormányzata által vagy nevében, az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikkében meghatározott területen kivetett adóval kapcsolatban van helye. (2) Az adómegállapítási jogsegély nem alkalmazható a) a hozzáadottérték-adóval, b) a vámokkal, c) az Európai Unió tagállamai közötti közigazgatási együttműködésről szóló egyéb uniós rendelkezések által szabályozott jövedéki adóval, d) az Európai Unió tagállama alegységének, illetve közjogi szociális biztonsági intézménynek fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulékkal, e) díjakkal, így különösen közigazgatási hatóságok által kibocsátott igazolások, egyéb okiratok díjaival és f) szerződéses jellegű – így különösen közüzemi – díjakkal kapcsolatos eljárásban. (3) Az adómegállapítási jogsegély alkalmazása nem érinti a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve szerinti kötelezettségek, valamint a két- vagy többoldalú megállapodások alapján fennálló közigazgatási együttműködési kötelezettségek teljesítését. 6. § *  A magyar megkereső hatóság, illetve a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély szabályait a magyar jogszabályok szerinti, 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben alkalmazza. 4. Az információcsere egyes formái 7. § (1) *  A magyar megkeresett hatóság az információcsere iránti megkeresés [az (1a)–(5) bekezdés és a 8. § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés] alapján minden olyan, az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, előreláthatóan releváns információt közöl a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági eljárás keretében megszerezhető. (1a) *  Az (1) bekezdésben említett megkeresés szempontjából a kért információ előreláthatóan releváns, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában a nemzeti joga alapján okkal feltételezi, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adózó adózási ügyében jelentőséggel bír és ez a vizsgálat céljából igazolható lesz. (1b) *  A kért információk előrelátható relevanciájának igazolása céljából a megkereső hatóság köteles a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátani legalább a következő információkat: a) a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél, és b) a nemzeti jog alkalmazása vagy végrehajtása céljából kért információk pontos meghatározását. (1c) *  Ha az (1) bekezdésben említett megkeresés egyénileg nem azonosítható adózók csoportjára vonatkozik, a megkereső hatóságnak legalább a következő információkat kell a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátania: a) a csoport részletes leírását; b) az alkalmazandó jog és azon tények ismertetését, amelyek alapján okkal feltételezhető, hogy a csoportba tartozó adózók nem az alkalmazandó jognak megfelelően jártak el; c) annak ismertetését, hogy a kért információ hogyan segítené annak megállapítását, hogy a csoportba tartozó adózók az alkalmazandó jognak megfelelően jártak-e el; és d) harmadik fél közreműködésével kapcsolatos tényeket és körülményeket, ha azok tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a csoportba tartozó adózók nem az alkalmazandó jognak megfelelően jártak el. (2) A megkeresés alapján a magyar megkeresett hatóság az információ megszerzése céljából saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana. (3) *  Ha a magyar megkeresett hatóság álláspontja szerint a megkeresés közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesítése szükségtelen, a megkeresés e részét nem teljesíti és ennek indokairól a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti. Egyéb esetben a magyar megkeresett hatóság a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíti. (4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés eredeti okirat átadására vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével és abban az esetben teljesíti, ha az a magyar jogszabályokkal egyébként nem ellentétes. (5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése esetén kérheti a megkereső ható …