2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VII.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről *  ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1. § E törvényt a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamával (a továbbiakban: tagállam) folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a végrehajtó tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte. 2. § *  A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.) – így különösen az Nbjt. 14. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakat is –, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2/A. § *  (1) *  Ha e törvény kivételt nem tesz, a jogosult – írásbeli indítványra – a kapcsolódó eljárás bármely szakaszában betekinthet az indítvány benyújtásáig keletkezett, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kezelésében lévő ügyiratokba. A miniszter az ügyiratok megtekintésének határnapjáról haladéktalanul értesíti a jogosultat. (2) *  Az ügyiratról az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet. A miniszter az ügyiratról a jogosult írásbeli indítványára legkésőbb az indítvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül egy alkalommal térítésmentesen, minden további alkalommal költségtérítés ellenében ad ki. Ha a kiadni indítványozott ügyirat elektronikus formában rendelkezésre áll, a jogosult indítványozhatja, hogy a miniszter a másolatot elektronikus úton vagy a jogosult által rendelkezésre bocsátott elektronikus adathordozón adja ki. (3) Nem lehet betekinteni a) *  a miniszteri döntés előkészítő ügyiratába, tervezetébe, b) *  az olyan ügyiratba, amelyből megismerhetővé válnának a zártan kezelt személyes adatok vagy azokra vonatkozóan következtetés lenne levonható, c) *  az olyan ügyiratba, amelynek megismerése az eljárás meghiúsításával, megnehezítésével vagy veszélyeztetésével jár, d) *  személyi biztonsági feltételek megléte vagy megismerési engedély hiányában a minősített vagy külföldi minősített adatot tartalmazó ügyiratba, e) *  az egyéb védett adatot tartalmazó ügyiratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. (4) *  Másolat, kivonat nem készíthető, illetve másolat nem adható arról az ügyiratról, amelybe nem lehet betekinteni. (5) *  Az ügyiratokba történő betekintés kezdő és befejező időpontjáról, a betekintés megtörténtéről, az érintett ügyiratokról, a másolat vagy kivonat készítéséről, a másolatadásról, illetve az ügyiratokba történő betekintés indokolással alátámasztott elutasításáról emlékeztetőt kell készíteni. 2/B. § *  E törvény 2/A. §-a alkalmazásában a) az I. Fejezet vonatkozásában aa) jogosult alatt a keresett személyt és védőjét, ab) kapcsolódó eljárás alatt az európai elfogatóparancs és az átadás végrehajtásához kapcsolódó eljárást, b) a VIII. Fejezet vonatkozásában ba) jogosult alatt az elítéltet és védőjét, bb) kapcsolódó eljárás alatt a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegéllyel kapcsolatos eljárást kell érteni. MÁSODIK RÉSZ Az európai elfogatóparancs és az átadás I. Fejezet *  Átadás Magyarországról *  1. *  Az európai elfogatóparancs végrehajtásának alapelvei, az eljáró bíróság 3. § *  (1) A Magyarország területén tartózkodó személy a tagállam igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték. (2) *  Az európai elfogatóparancs alapján a terheltet, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt (a továbbiakban együtt: terhelt) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a (3) bekezdés első fordulatában meghatározott esetet kivéve, a cselekmény – (3) bekezdésében meghatározott – kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül át kell adni. (3) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősülnek (a továbbiakban: kettős büntethetőség). (4) Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi olyan bűncselekményre is engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül. (5) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga. (6) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a terhelt átadásának elrendelésére a tagállami igazságügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű európai elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ha a kibocsátó tagállam olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kizárólag a saját hivatalos nyelven előterjesztett európai elfogatóparancsot fogad el, a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot angol, francia vagy német nyelven, vagy ilyen nyelvre történt fordítással is rendelkezésre bocsáthatja. 4. § *  Az átadási eljárásban, mint végrehajtó igazságügyi hatóság, a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék az átadási eljárásban egyesbíróként jár el. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. 2. *  Megtagadási okok 5. § *  (1) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha a) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki, b) *  egy tagállamban a terhelt ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, vagy annak végrehajtása folyamatban van – ideértve, ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtását a bíróság elrendeli –, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre, c) a terhelt gyermekkor miatt nem büntethető, d) *  a 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a kettős büntethetőséget vizsgálni kell, és az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény, e) *  a terhelt olyan magyar állampolgár vagy olyan, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik, és a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság nem nyújt megfelelő jogi garanciát arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a terhelt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére, vagy f) *  az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat. (1a) *  Az (1) bekezdés f) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha az európai elfogató parancs végrehajtását Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátotta ki olyan állam, ahonnan elmenekült. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy menekült jogállása azért szűnt meg, mert Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában állampolgárságot kapott, azonban a menekültkénti elismerés feltételei – ideértve a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is – továbbra is fennállnak. A menekültkénti elismerés feltételeinek fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó. Ha a menekültkénti elismerésre a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben került sor, akkor ennek feltételeit – e § vonatkozásában fennállónak kell tekinteni. (2) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, b) a bíróság, az ügyészség (továbbiakban együtt: magyar igazságügyi hatóság) vagy a nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette, c) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, d) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy e) az európai elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el. (3) *  Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a bíróság megállapítja, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadálya van, ha a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának egyéb megtagadási oka nem áll fenn, és b) a rendelkezésre álló adatok alapján a végrehajtás átvételének feltételei fennállnak és a végrehajtás átvételének megtagadási oka nem állapítható meg. (4) *  Annak eldöntése érdekében, hogy a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazható-e, a bíróság a minisztert keresi meg, ha a végrehajtás átvételéhez szükséges beilleszkedési feltétel vizsgálata indokolt. A miniszter a bíróság megkeresésére a 120/A. § alkalmazásával jár el. (4a) *  A (3) bekezdés nem alkalmazható, és a terhelt ideiglenes végrehajtási letartóztatása, ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelete nem rendelhető el, ha a terhelt az átadásba beleegyezik. (5) *  Az európai elfogatóparancs végrehajtását a bíróság megtagadhatja, ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a terhelt távollétében hoztak. (6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalos tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető, b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére ba) védőt hatalmazott meg vagy bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, c) *  a határozat kézbesítése megtörtént, a terhelt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy d) *  a határozatot nem kézbesítették a terheltnek, de az átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a jogorvoslati lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről. e) *  (6a) *  Ha a (6) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem állapíthatók meg, a bíróság az (5) bekezdés alapján az európai elfogatóparancs végrehajtását akkor tagadhatja meg, ha a felmerült körülmények alapján a bíróság egyértelműen megállapítja, hogy az átadás a terhelt távollétéből fakadóan a terhelt nemzetközi vagy európai uniós jogi aktusban rögzített védelemhez való jogának sérelmével járna. (7) *  Ha az európai elfogatóparancsot a (6) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint bocsátották ki, az európai elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatás alkalmával a terhelt indítványozhatja, hogy az átadásának végrehajtását megelőzően bocsássák rendelkezésére a kibocsátó tagállami határozatot. Ezt a bíróság a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja – kizárólag tájékoztatás céljából – a terheltnek. A terhelt indítványának nincs halasztó hatálya az európai elfogatóparancs végrehajtására. (8) Nem tagadható meg az európai elfogatóparancs végrehajtása a (2) bekezdés a) vagy e) pontja alapján, ha az ügyben Magyarország részvételével közös nyomozócsoport alakult, és a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot a közös nyomozó csoportban részt vevők megállapodása alapján bocsátotta ki. A bíróság a közös nyomozó csoport megállapodására nézve a közös nyomozó csoport magyar vezetőjének nyilatkozatát szerzi be. (9) *  A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok esetén, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról a magyar büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyészség álláspontjának figyelembevételével dönt. A terhelt átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy a tagállam a magyar büntetőeljárást vegye át. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott döntéséről a magyar büntetőeljárást folytató bíróságot vagy ügyészséget is tájékoztatja. (10) *  Ha az európai elfogatóparancs megtagadására a (2) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a bíróság megteszi a szükséges intézkedést a büntetőeljárás Magyarországon történő lefolytatása végett. 5/A. § *  (1) Nincs helye a terhelt átadásának, ha az átadáshoz az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a hozzájárulása szükséges, és a hozzájárulást a tagállam vagy a harmadik ország nem adja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a hozzájárulás megadását az európai elfogatóparancs továbbításával kezdeményezi. Ha a megkeresett ország harmadik ország, akkor a hozzájárulás iránti kérelem továbbítása során a Nbjt. alkalmazásával kell eljárni. A kezdeményezésben a bíróság tájékoztatást nyújt az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás határidejéről, és ennek figyelembevételével a hozzájárulás megadására megfelelő határidőt tűz. 3. *  Eljárás több európai elfogatóparancs, vagy harmadik ország kiadatási kérelmének egyidejű elbírálása esetén 6. § *  (1) *  Ha ugyanazon terhelt ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, és az átadás feltételei több tagállam vonatkozásában is fennállnak, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a terhelt melyik európai elfogatóparancs alapján kerüljön átadásra. A bíróság a döntés meghozatalakor figyelemmel van különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki. (2) A bíróság a terhelttel szemben egyidejűleg kibocsátott további európai elfogatóparancs vonatkozásában – ha az átadás feltételei fennállnak – az átadásról rendelkező határozatában előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a terheltet átvevő tagállam a terheltet a további európai elfogatóparancsot kibocsátó harmadik tagállamnak átadja, ellenkező esetben a további európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja. Ha a bíróság a terhelt átadását az (1) bekezdés alapján az egyik európai elfogatóparancs alapján elrendeli, a további elfogatóparancs tárgyában az e bekezdés szerinti határozatát az átadás elrendelését követően is meghozhatja. (3) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez a bíróság – szükség esetén – beszerzi az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 85. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleményét. (4) *  Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra az Nbjt. rendelkezései az irányadóak. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az európai elfogatóparancs végrehajtása feltételei vonatkozásában e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (6) E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő kötelezettségeit. 4. *  Őrizet, tárgyalás 7. § *  (1) *  A Magyarország területén elfogott terhelt őrizetét kell elrendelni és a bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve, ha ellene valamely tagállam nemzetközi körözést rendelt el. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat. (2) *  Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, az őrizetet foganatosító szerv a terhelt elfogását követően haladéktalanul védőt rendel ki. (3) A foganatosító szerv – ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, tolmács közreműködésével – a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tartalmáról a terheltet tájékoztatja. A tájékoztatásról a védőt értesíteni kell. A foganatosító szerv az intézkedéséről jegyzőkönyvet készít. (4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítésekor a foganatosító szerv tájékoztatja a terheltet, hogy jogában áll az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban – annak szabályai szerint – ügyvédet megbízni, és ennek érdekében a kibocsátó tagállam illetékes hatóságától segítséget kérni. A terheltet tájékoztatni kell arról is, hogy a kibocsátó tagállamban megbízott ügyvédnek lehetősége van kapcsolatba lépni a terhelt védőjével, és ennek során információk rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtani a terhelt eljárási jogainak gyakorlásában. A foganatosító szerv a terheltnek a kibocsátó tagállambeli ügyvéd megbízásával kapcsolatos figyelmeztetését és nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti. Ha a terhelt a kibocsátó tagállamban ügyvédet kíván megbízni, a foganatosító szerv a terhelt nyilatkozatáról a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot. (4a) *  Az ügyészség engedélyével a terhelt őrizetének elrendelése mellőzhető, vagy az elrendelt őrizet megszüntethető, ha a) a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik, b) a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel megállapítható, hogy a jelenléte a bírósági tárgyaláson az őrizet elrendelése nélkül is biztosítható, és c) a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok valószínűsíthető. (5) Az őrizetet az azt foganatosító szerv az ügyészség engedélyével azonnal megszünteti, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották. (6) *  Az (1)–(5) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXXI. törvény) 6. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű. (7) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a következő adatokat: a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek), b) különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek, c) születési hely és idő, d) nem, e) állampolgárság, f) az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése, g) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma, h) a bűncselekmény jogi minősítése, i) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a terhelt részvételének módja a bűncselekményben, j) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa. 8. § *  (1) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában tárgyalást tart. (2) A Fővárosi Törvényszék meghatározza a tárgyalás határnapját. A terhelt elfogása esetén a tárgyalást az őrizet határidején belül kell megtartani. (3) *  A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról – a rendelkezésre álló ügyiratoknak a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központjának (a továbbiakban: NEBEK) közreműködésével történő megküldésével együtt – az ügyészséget értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője és a 7. § (2) bekezdése alapján kirendelt védő megjelenése a tárgyaláson aránytalan nehézséggel járna, a Fővárosi Törvényszék a terhelt részére új védőt rendel ki, egyidejűleg a korábban eljárt védőt a kirendelés alól felmenti. Ebben az esetben a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése. A Fővárosi Törvényszék – a terhelt őrizetének elrendelése esetén a NEBEK útján, az őrizetet foganatosító szerv kísérési feladatainak meghatározásával – gondoskodik a terhelt megjelenéséről. (4) A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, a bíróság tolmácsot rendel ki a részére. (5) *  A tárgyalás megkezdését követően a Fővárosi Törvényszék ismerteti az európai elfogatóparancsot, majd felhívására az ügyészség ismerteti indítványát. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék a) megállapítja a terhelt személyazonosságát, b) tájékoztatja a terheltet az eljárás lényegéről, eljárási jogairól – beleértve a 7. § (4) bekezdésében megjelölt tájékoztatást –, valamint az egyszerűsített átadás lehetőségéről és annak jogkövetkezményeiről, továbbá a specialitás szabályáról és annak alkalmazhatóságáról, valamint c) a törvényes figyelmeztetéseket követően a terheltet kihallgatja. (6) Ha a terhelt vallomást tesz, a Fővárosi Törvényszék a terheltet különösen az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre nézve hallgatja ki. (7) A Fővárosi Törvényszék a terheltet nyilatkoztatja arra nézve, hogy a) az átadásába beleegyezik-e, valamint b) a specialitás szabályának alkalmazásáról lemond-e. (8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti beleegyezés, valamint a (7) bekezdés b) pontja szerinti lemondás nem vonható vissza. 5. *  Ideiglenes átadási letartóztatás vagy más kényszerintézkedés elrendelése 9. § *  (1) *  A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában tartott tárgyaláson az európai elfogatóparancs végrehajtásának biztosítása céljából elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, ha a) a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn az európai elfogatóparancs megtagadási okainak valamelyike, és b) a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt átadásáról nem lehet dönteni. (2) Az ideiglenes átadási letartóztatás a terhelt átadási letartóztatásának elrendeléséig tart. (3) *  (4) Az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg. (5) *  A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, és a miniszter útján intézkedik az európai elfogatóparancs beszerzése végett. 9/A. § *  (1) *  Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható. *  (2) *  A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza. Ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendelése esetén óvadék alkalmazásának nincs helye. (3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet tartamára az ideiglenes átadási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell. (4) *  A terhelt őrizetét kell elrendelni, ha a) *  az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet szabályait megszegi, b) az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, vagy c) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése során azt állapítják meg, hogy a technikai eszköz alkalmazásának feltételei nem biztosítottak. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, rendbírság kiszabásának azonban nincs helye. 9/B. § *  (1) *  Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az ideiglenes átadási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor a letartóztatás vagy az előzetes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a terheltet feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják. Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor más magyar büntetőeljárásban elrendelt enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt áll, az ideiglenes átadási letartóztatást kell végrehajtani. (2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, ha az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelését követően a) *  a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, b) a terhelt szabadságvesztés büntetés vagy elzárás letöltését kezdi meg, vagy c) vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, és ezért az ideiglenes átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják. (3) *  A 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendelésekor az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. 6. *  Kiegészítő információk, a menekültügyi hatóság értesítése 10. § *  (1) A bíróság kiegészítő információkat kér, ha megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz. (2) A bíróság a miniszter útján kéri a szükséges kiegészítő információk rendelkezésre bocsátását. (3) A bíróság az átadási eljárásra e törvényben meghatározott határidők figyelembevételével észszerű határidőt szabhat a tagállami igazságügyi hatóságnak a kiegészítő információk megküldésére. (4) *  A bíróság az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával intézkedik a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtandó garancia beszerzése érdekében, ha a terhelt átadása a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciához kötött, illetve ha olyan megtagadási ok merült fel, amely a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciával kiküszöbölhető. 11. § *  Ha a terhelt menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, a bíróság haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot arról, hogy a terhelttel szemben átadási eljárás van folyamatban. 12. § *  (1) A terhelttel szemben elrendelt ideiglenes kényszerintézkedésről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében. (2) Az európai elfogatóparancsot, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információkat a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. (3) Az európai elfogatóparancs, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információk megérkezését követően a bíróság tárgyalást tart. A bíróság a terhelt részére átadja az európai elfogatóparancs másolatát, ha arra az átadási eljárás során még nem került sor. 7. *  A bíróság határozata az átadásról 13. § *  (1) *  Ha az átadás feltételei fennállnak, a bíróság nem ügydöntő végzéssel elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és átadását, vagy a 6. § (1) és (2) bekezdése esetén a bíróság előzetesen hozzájárul a terheltnek a további európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam részére történő átadásához. (2) *  A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha megtagadási ok áll fenn. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról az iratok alapján is dönthet. (3) *  A tárgyaláson kihirdetett határozattal szemben az ügyészség, a terhelt és a védője a fellebbezést nyomban jelentheti be. (4) *  A Fővárosi Törvényszék a fellebbezést az ügyiratokkal együtt három napon belül közvetlenül terjeszti fel a Fővárosi Ítélőtáblához. 14. § *  (1) Az átadási letartóztatás a terhelt átadásáig tart. (2) *  Az átadási letartóztatás helyett más kényszerintézkedés nem rendelhető el. 15. § *  (1) A bíróság az átadási eljárást megszünteti, a) ha az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották, b) *  ha a terhelt tényleges tartózkodási helye ismeretlenné vált, c) ha a terhelt átadási letartóztatása az e törvényben meghatározott határidők elmulasztása miatt megszűnik, d) ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot visszavonta, vagy e) az e törvényben meghatározott egyéb okból. (2) *  A bíróság az átadási eljárás megszüntetéséről az ügyiratok alapján is határozhat. (3) *  A miniszter a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzése alapján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, vagy az átadási eljárást megszünteti. (4) *  Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását az 5. § (4) bekezdése alapján tagadta meg, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a 124/C. § (1) bekezdése alapján elrendelt kényszerintézkedésről, valamint a 120. § (1) bekezdésben meghatározott iratok megküldésére rendelkezésére álló határidőről. 16. § *  (1) *  Az átadásról szóló véglegessé vált nem ügydöntő végzést a terhelt elfogását követő hatvan napon belül kell meghozni. (2) Ha kivételes esetben az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak közlése mellett – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A bíróság ebben az esetben a határidőt további harminc nappal meghosszabbítja. (3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani a (2) bekezdésben előírt határidőt, a miniszter a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatásával egyidejűleg a késedelem okainak közlése mellett az Eurojustot is tájékoztatja. 17. § *  Ha a terhelt az átadási letartóztatás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, vagy az átadási letartóztatás elrendelését követően letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, és ezért az átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják, a 9/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. 17/A. § *  (1) *  Ha a bíróság az 5. § (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadálya van, és ezt követően a bíróság a IX/A. Fejezet szerinti eljárásában a végrehajtás átvételét megtagadja, a bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásával egyidejűleg az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadályáról szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárását folytatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a) a 7. § megfelelő alkalmazásával a terhelt őrizete, b) az ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet megszüntetésével egyidejűleg, azonos magatartási szabályok meghatározásával a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelete vagy c) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás megszüntetésével egyidejűleg a terhelt ideiglenes átadási letartóztatása rendelhető el. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a bíróság a kényszerintézkedés elrendelésétől számított öt munkanapon belül tárgyalást tart az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában. 8. *  Egyszerűsített átadás 18. § *  (1) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, és az átadás feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását. (2) A Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendeléséről az európai elfogatóparancs megérkezését megelőzően is rendelkezhet. (3) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, a Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról a terhelt beleegyezésétől számított tíz napon belül dönt. (3a) *  Ha a terhelt az átadásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához kizárólag a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi Törvényszék a tagállami garancia megérkezését követően az ideiglenes átadási letartóztatásban lévő terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az ügyiratok alapján is elrendelheti. E lehetőségről a terheltet az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell. (4) *  A Fővárosi Törvényszék a (3) bekezdésben meghatározott határidőt legfeljebb tíz nappal meghosszabbíthatja a) a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére, ha a garancia előterjesztése érdekében szükséges, b) a 16. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, ha kivételes esetben az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról szóló határozat határidőn belül nem hozható meg. (5) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése esetén az egyszerűsített átadás végrehajtására e törvénynek az átadás végrehajtására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. 9. *  Eljárás mentességet élvező személyek esetében 19. § *  (1) *  Ha a terheltet nemzetközi jogon vagy mentelmi jogon alapuló mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. és 18. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell számítani, amelyen a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztéséről, illetve a büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés a bíróságra érkezik. (2) *  A bíróság a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése érdekében haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy mentelmi jogon alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, a bíróság a szükséges intézkedés megtétele érdekében e tényről – a miniszter útján – értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. 10. *  Az átadás végrehajtása 20. § *  (1) *  A bíróság haladéktalanul megküldi az átadásról szóló véglegessé vált nem ügydöntő végzését a miniszternek és a NEBEK-nek. (2) A miniszter az átadásról szóló döntésről és a terhelt európai elfogatóparancs alapján történt fogvatartásának, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt állásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. (3) A terhelt átadásának végrehajtásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átadásnak – az érintett hatóságok megállapodása szerinti – lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie. (4) *  A terheltet legkésőbb az átadásról szóló nem ügydöntő végzés véglegessé válásától számított tíz napon belül át kell adni a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának. (5) Ha a terhelt átadásának végrehajtása a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell megegyezni. A terheltet ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő tíz napon belül kell átadni. (6) *  A bíróság az átadás végrehajtását kivételesen ideiglenesen elhalaszthatja különös méltánylást érdemlő emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a terhelt életét vagy egészségét. A bíróság az ideiglenes elhalasztásról, annak okáról, és ha előre látható, annak feltételezett tartamáról – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. Az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését a bíróság állapítja meg, amelyről a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot. A terheltet az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését követő tíz napon belül kell átadni. A bíróság az ideiglenes elhalasztással kapcsolatos döntését az ügyiratok alapján is meghozhatja. (7) Ha a terhelt átadásának végrehajtására nem került sor, az átadási letartóztatás a (4)–(6) bekezdésben említett határidők lejártával megszűnik. *  (8) *  Ha a bíróság határozata a 13. § (1) bekezdése alapján a terhelt átadását rendelte el, és a terhelt átadásának végrehajtása előtt az átadás megtagadása céljából a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentett be, a jogorvoslat bejelentése a határozat végrehajtására halasztó hatályú. (9) *  Ha a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot alaposnak találja, a törvénysértő határozatot a) megváltoztathatja, vagy b) hatályon kívül helyezheti, és az eljárást megszüntetheti, vagy az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja. (10) *  A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során a 16. §-ban meghatározott határidők figyelembevételével jár el. 11. *  Hozzájárulás, átadás végrehajtásának elhalasztása, ideiglenes átadás 21. § *  (1) Ha a terhelt nem mondott le a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, a Fővárosi Törvényszék hozzájárul, hogy a kibocsátó tagállam a terhelt átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző, az átadás előtt elkövetett egyéb bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytasson le, illetve szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, ha ennek érdekében a kibocsátó tagállam által megküldött újabb európai elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában az átadás feltételeként megszabott jogi garanciát ebben az esetben is meg kell követelni. (2) *  A Fővárosi Törvényszék a hozzájárulásról az ügyiratok alapján dönt, határozatát legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül hozza meg. (3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (4) *  Az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a további átadás vagy kiadatás esetén is, ha a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadást követően egy másik tagállam vagy harmadik ország által az átadást megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs, kiadatási kérelem vagy hozzájárulás iránti kérelem tárgyában kell döntést hozni. Harmadik országot érintő kiadatási vagy hozzájárulás iránti kérelem esetén a hozzájárulás akkor adható meg, ha az alapul szolgáló bűncselekmény az Nbjt. rendelkezései szerint önmagában is kiadatási kötelezettséget von maga után. 22. § *  (1) A bíróság az átadásról szóló határozatában elhalaszthatja a terhelt átadásának végrehajtását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák. (2) *  Ha a terhelt az átadás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja. (3) *  A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott átadás végrehajtását elhalasztó határozatot az átadásról szóló határozatot követően is meghozhatja. A bíróság az átadás végrehajtásának elhalasztásáról az ügyiratok alapján határoz. (4) *  Ha a terheltnek – az átadási letartóztatás elrendelését követően – a letartóztatását, az előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, vagy a terhelt szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a (3) bekezdés alapján a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja. (5) *  Ha a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztotta, az elhalasztás indokoltságát a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét követően haladéktalanul, majd ezt követően három hónap múlva, b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését követő három hónap múlva az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja. (5a) *  Ha az átadás végrehajtásának elhalasztása a hat hónapot meghaladja, a bíróság az elhalasztás indokoltságát a hatodik hónaptól kezdődően három havonta ülésen vizsgálja felül, amelyen az ügyész részvétele kötelező. (6) *  Az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálatát a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét, b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését követően az ügyészség, a terhelt, illetve a védője is indítványozhatja. Ha a terhelt, illetve a védő az elhalasztás felülvizsgálatára irányuló ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. (7) *  A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során a) *  adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől, b) tájékozódik az elhalasztás alapjául szolgáló szabadságvesztés vagy elzárás büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának állásáról. (8) *  A bíróság az elhalasztás indokoltságát az (5)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és új határozatot hoz, amelyben a) fenntartja az átadás végrehajtásának elhalasztását, b) a fenntartással egyidejűleg elrendeli a terhelt ideiglenes átadását, vagy c) elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását. (9) *  A bíróság elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását, ha a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét, b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését követően egy év eltelt. (10) A bíróság szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetében a (9) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően olyan időpontban rendeli el a terhelt átadásának végrehajtását, hogy a terhelt által Magyarországon ideiglenes vagy átadási letartóztatásban töltött időt figyelembe véve, a terhelt átszállítására a végrehajtásból még hátralévő idő letelte előtt sor kerüljön. 22/A. § *  (1) Ha a bíróság a 6. § (2) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulást vagy a 21. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást követően a terhelt átadásának alapjául szolgáló eljárásban a terhelt átadásának végrehajtását megelőzően a 15. § (1) bekezdése alapján az átadási eljárást megszünteti, a bíróság az átadás alapjául szolgáló eljárás megszüntetésével egyidejűleg a hozzájárulásról szóló döntést – a NEBEK egyidejű értesítésével – hatályon kívül helyezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásról szóló döntés hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a hozzájárulás alapját képező európai elfogatóparancs végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el, ha annak feltételei fennállnak. 23. § *  (1) A Fővárosi Törvényszék az átadás végrehajtásának elhalasztása esetén – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – elrendelheti a terhelt ideiglenes átadását a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére. (2) *  A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes átadásról az ügyiratok alapján határoz. (3) A Fővárosi Törvényszék megállapodásának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) annak megjelölését, hogy milyen eljárási cselekmény lefolytatása céljából van szükség a terhelt ideiglenes átadására; b) az ideiglenes átadás végrehajtásának tervezett határnapját és az ideiglenes átadás határidejét; c) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terheltet a megjelölt eljárási cselekményt követően a kért, illetve engedélyezett határidőn belül visszaszállítják Magyarországra; d) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terhelt a tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogvatartásban lesz; e) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a terhelt ideiglenes átadásával és visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség viselését a megkereső tagállam vállalja; f) annak meghatározását, hogy a terhelt által az ideiglenes átadással összefüggésben a kibocsátó tagállamban fogvatartásban töltött időt a kibocsátó tagállamban vagy Magyarországon számítják-e be a terhelttel szemben kiszabott büntetésbe. (4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére a Fővárosi Törvényszék meghosszabbíthatja. (5) *  Az ideiglenes átadás végrehajtására az átadás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az átadás végrehajtására legkorábban a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határnapon kerülhet sor. A terhelt átadásáról és átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. 23/A. § *  (1) A Fővárosi Törvényszék – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére és a vele írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – elrendeli a terhelt ideiglenes átszállítását a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére, ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki. (2) Az ideiglenes átszállításra a 23. § (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (3) Az ideiglenes átszállítás nem érinti az európai elfogatóparancs tárgyában Magyarországon folyamatban lévő eljárást. 12. *  Tárgyak lefoglalása és átadása, a terhelt kihallgatása *  24. § *  (1) A bíróság a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. (2) A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által az európai elfogatóparancsban megjelölt tárgyak lefoglalását a terhelt elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti. (3) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha a 15. § (1) bekezdése alapján az átadási eljárás megszüntetésének van helye. (4) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani, vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni a kibocsátó tagállamnak. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályok nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat. (6) *  A kibocsátó tagállam igazságügyi hatóságának megkeresésére a bíróság vagy az ügyészség a terheltet kihallgatja. A megkeresésre és annak teljesítésére a IV. és a IV/A. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a teljesítés során az európai nyomozási határozatot alkalmazó tagállamok vonatkozásában nincs szükség a 18. és 19. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazására. 12/A. *  Megjelölés elhelyezésével kapcsolatos eljárás 24/A. § *  (1) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, a 2012. évi CLXXXI. törvény 1. § 12. pontja szerinti SIRENE Irodánál (a továbbiakban: SIRENE Iroda) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti információs rendszerben (a továbbiakban: SIS II rendszer) az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó figyelmeztető jelzéshez megjelölés elhelyezését kezdeményezi. (2) Ha a bíróság a SIRENE Irodától kapott tájékoztatás alapján megállapítja, hogy a SIS II rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tekintetében az európai elfogatóparancs megtagadási oka áll fenn, megjelölés elhelyezését kezdeményezheti. (3) Ha a SIRENE Iroda arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a SIS II rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés elhelyezését kezdeményezte, a bíróság a) a megjelölés kezdeményezését – határozat hozatala nélkül – tudomásul veszi, ha a figyelmeztető jelzés tekintetében megtagadási ok áll fenn, vagy b) a SIRENE Irodát a megjelölés visszavonásának kezdeményezésére hívja fel. (4) A bíróság a (2) és a (3) bekezdés esetén az iratok alapján jár el, döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság eljárása során a 10. §-t megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bíróság a kiegészítő információt a SIRENE Iroda útján is kérheti. II. Fejezet Átadás Magyarországra 13. Az európai elfogatóparancs kibocsátása 25. § *  (1) *  A terhelttel szemben – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – a bíróság európai elfogatóparancsot bocsáthat ki az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Európai elfogatóparancs kibocsátására a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancs kibocsátását követetően, vagy azzal egyidejűleg kerülhet sor. Ha a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancsot nem bíróság bocsátotta ki, az európai elfogatóparancs kibocsátására ügyészség által kibocsátott, vagy a nyomozó hatóság által kibocsátott és ügyészségi jóváhagyással ellátott elfogatóparancs alapján kerülhet sor. (2) *  Az európai elfogatóparancs büntetőeljárás lefolytatása céljából olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, kivéve a 92. §-ban meghatározott esetet. Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap. (3) *  Büntetőeljárás lefolytatása céljából a vádemelés után a (2) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén is csak akkor bocsátható ki európai elfogatóparancs, ha a vádiratban, illetve a vád módosítása vagy kiterjesztése során az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására tett indítványt. (3a) *  A külföldön fogvatartásban lévő terhelttel szemben európai elfogatóparancs az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bocsátható ki, ha a terhelt részvétele a büntetőeljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményeken eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem vagy – a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése okán – nem megfelelően biztosítható. (4) *  A vádemelés előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a bíróság a miniszternek és a NEBEK-nek küldi meg. (5) *  Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani. (6) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amennyiben a végrehajtó tagállam azt magyar nyelven nem fogadja el. (7) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását, a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. (8) A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt. (9) *  Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádemelés előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. Ha a vádemelés előtt európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tett indítványt, az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni. Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, az európai elfogatóparancsot csak a terhelt átadásának végrehajtását követően lehet visszavonni. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek. 26. § *  (1) A miniszter a terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően az európai elfogatóparancsot haladéktalanul megküldi a végrehajtó tagállamnak. (2) A terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően a) az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, vagy b) szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetén a büntetés-végrehajtási bíró haladéktalanul védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és ezzel egyidejűleg erről a minisztert értesíti. A miniszter a terhelt tájékoztatása érdekében a védő személyéről és elérhetőségéről értesíti a végrehajtó tagállam illetékes hatóságát. 14. Eljárás halmazati és összbüntetés esetén 27. § (1) *  Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az elsőfokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a Be.-nek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani. (3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki. (4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani. 15. Külföldi fogvatartás beszámítása 28. § *  Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát – beleértve a 23. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fogvatartást is – a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi fogvatartás jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. 16. Megállapodás ideiglenes átadásról 29. § *  Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett – az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – a keresett személy ideiglenes átadásáról hoz határozatot, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezőek. A megállapodásra a 23. § (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell. 29/A. § *  (1) Ha a magyar igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátja ki, az elfogatóparancsban – a 2. melléklet f) pontja szerint megjelölve – kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint rendelje el a terhelt ideiglenes átszállítását. (2) Ha az európai elfogatóparancs kibocsátását követően a terhelt ideiglenes átszállítása válik indokolttá, a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül a tagállami végrehajtó igazságügyi hatóságtól kérheti – az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – a terhelt ideiglenes átszállításá …