2010. évi CXII. törvény az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetéséről - Hatály

2010. évi CXII. törvény az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2013.IX.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2010. évi CXII. törvény az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetéséről *  1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS TAGÁLLAMAIK MÁSRÉSZRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG és AZ EURÓPAI ATOMENERGIA–KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség egyrészről, és másrészről A SZERB KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Szerbia, másrészről, a továbbiakban együttesen: a felek, FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti szoros kapcsolatokat és közös értékeiket, a felek óhaját, hogy erősítsék ezeket a kapcsolatokat és viszonosságon és kölcsönös érdeken alapuló, szoros és tartós kapcsolatot hozzanak létre, amelynek lehetővé kell tennie Szerbia számára, hogy tovább erősítse és bővítse a Közösséggel és a tagállamokkal fenntartott kapcsolatait; FIGYELEMBE VÉVE e megállapodás fontosságát a délkelet-európai országokkal való stabilizációs és társulási folyamatban (SAp), az együttműködésen alapuló stabil Európa létrehozásában és megerősítésében (aminek az Európai Unió a fő támogatója), valamint a Stabilitási Paktum keretében; FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió kész Szerbiát a lehető legteljesebb mértékben integrálni Európa fő politikai és gazdasági folyamataiba, valamint potenciális EU-tagjelöltnek tekinteni az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EU–Szerződés) és az Európai Tanács által 1993 júniusában meghatározott kritériumok, valamint a stabilizációs és társulási folyamat (SAp) feltételrendszerének teljesítése alapján, e megállapodás – különösen a regionális együttműködés tekintetében történő – sikeres végrehajtására is figyelemmel; FIGYELEMBE VÉVE az európai partnerséget, amely meghatározza azokat a cselekvési prioritásokat, melyek segítik az országnak az Európai Unióhoz való közeledésére tett erőfeszítéseit; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét aziránt, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak Szerbia és a régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához a civil társadalom feljődése és a demokratizálódás, az intézménykiépítés és a közigazgatás reformja, a regionális kereskedelmi integráció és a fokozott gazdasági együttműködés révén, valamint számos területen, különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén folytatott együttműködés, és a nemzet- és regionális biztonság erősítése révén; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a megállapodás alapját képező politikai és gazdasági szabadságok erősítésére, valamint az emberi jogok és a jogállamiság, többek között a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, valamint a szabad és tisztességes választásokkal rendelkező többpártrendszerben megvalósuló demokratikus alapelvek iránti elkötelezettségüket; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét az ENSZ–Alapokmány, az EBESZ, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia zárónyilatkozata (a továbbiakban: Helsinki Záróokmány) minden alapelvének és rendelkezésének, a madridi és bécsi konferencia összegző dokumentumainak, a Párizsi charta egy új Európáért, valamint a Délkelet-európai Stabilitási Paktum teljes körű végrehajtása iránt annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a térség országainak regionális stabilitásához és együttműködéséhez; MEGERŐSÍTVE minden menekült és országon belül lakhelyüket elhagyni kényszerült személy visszatéréshez és tulajdon védelméhez való jogát, valamint a további kapcsolódó emberi jogokat; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a piacgazdaság és a fenntartható fejlődés elvei iránt, valamint a Közösség készségét, hogy hozzájáruljon a szerbiai gazdasági reformokhoz; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szabad kereskedelem megvalósítása iránt a WTO tagságból eredő jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően; FIGYELEMBE VÉVE a felek óhaját, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekkel – többek között a regionális szempontokkal – kapcsolatos rendszeres politikai párbeszédet az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) figyelembevételével továbbfejlesszék; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés fokozása iránt az Európai Konferencia által 2001. október 20-án kiadott nyilatkozat alapján; MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) új légkört teremt a felek közötti gazdasági kapcsolatokban, különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a modernizációhoz; SZEM ELŐTT TARTVA Szerbia elkötelezettségét aziránt, hogy a fontosabb ágazatokban közelítse jogszabályait a Közösségi jogszabályokhoz, és hogy hatékonyan végrehajtsa azokat; FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség kész a reform végrehajtásának határozott támogatására és e törekvés érdekében valamennyi rendelkezésre álló együttműködési, valamint technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtási eszköz átfogó, indikatív, többéves alapon történő felhasználására; MEGERŐSÍTVE, hogy e megállapodás azon rendelkezései, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK–Szerződés) III. részének IV. címe alá tartoznak, az Egyesült Királyságot és Írországot, mint külön szerződő feleket kötelezik és nem mint az Közösség tagállamait mindaddig, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (megfelelő esetben) nem értesíti Szerbiát, hogy az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően a rendelkezések a Közösség részeként kötelezik. Ugyanez vonatkozik Dániára az említett szerződésekhez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően; EMLÉKEZTETVE a zágrábi csúcstalálkozóra, amely a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbberősítésére és fokozott regionális együttműködésre szólít fel; EMLÉKEZTETVE arra, hogy a thesszaloniki csúcstalálkozó megerősítette, hogy a stabilizációs és társulási folyamat szolgál az Európai Uniónak a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatai politikai kereteként, és hangsúlyozta ezen országok integrációjának lehetőségét az Európai Unióba egyéni reformfolyamataik és teljesítményük alapján, ahogy azt a következő 2005. decemberi és 2006. decemberi európai tanácsi következtetések is megismételték; EMLÉKEZTETVE a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra, ami eszközül szolgálhat a régió befektetésvonzó képességének és világgazdaságba való bekapcsolódásának javításához; EMLÉKEZTETVE az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás és az Európai Közösség és Szerb Köztársaság közötti a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek visszafogadásáról szóló megállapodás 2008. január 1-jén történő hatálybalépésére; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szorosabb kulturális együttműködés alakuljon ki és javuljon az információcsere, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. CIKK (1) Társulás jön létre egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között. (2) A társulás célkitűzései a következők: a) a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására irányuló szerb erőfeszítések támogatása; b) Szerbia politikai, gazdasági és intézményi stabilitásához, valamint a régió stabilizációjához való hozzájárulás; c) megfelelő keretrendszer biztosítása a politikai párbeszéd számára, lehetővé téve a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését; d) a gazdasági és nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló szerb erőfeszítések támogatása, beleértve jogszabályainak a Közösségéhez való közelítését is; e) a működő piacgazdaságba történő átmenet befejezésére irányuló szerb erőfeszítések támogatása; f) harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, valamint a Közösség és Szerbia közötti szabadkereskedelmi terület fokozatos kialakítása; g) regionális együttműködés előmozdítása az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen. I. CÍM ÁLTALÁNOS ELVEK 2. CIKK Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kihirdetett, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, a Helsinki Záróokmányban és az Új Európáért Párizsi Chartában meghatározott demokratikus alapelveknek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása, a nemzetközi jog elveinek – beleértve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes körű együttműködést –, a jogállamiságnak és a piacgazdaság alapelveinek a gazdasági együttműködésről szóló bonni EBÉÉ konferencia okmányában megfogalmazott tiszteletben tartása képezik a felek bel- és külpolitikájának alapját és e megállapodás alapelemét. 3. CIKK A felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek (a továbbiakban: WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben. A felek egyetértenek abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi eleme, és részét fogja képezni az ezen elemeket kísérő és erősítő politikai párbeszédnek. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén: – lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően; – hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére. Ezzel a témával kapcsolatban regionális szintű politikai párbeszédet lehet folytatni. 4. CIKK A szerződő felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésének, nevezetesen az ICTY-vel való teljes körű együttműködésnek. 5. CIKK A nemzetközi és regionális béke és stabilitás, a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, valamint az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása központi jelentőségű az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i következtetéseiben említett stabilizációs és társulási folyamat szempontjából. E megállapodás megkötése és végrehajtása az Európai Unió Tanácsának 1997. április 29-i következtetései keretébe tartozik, és Szerbia egyéni érdemein alapul. 6. CIKK Szerbia elkötelezi magát aziránt, hogy előmozdítsa az együttműködést és a jószomszédi kapcsolatokat a régió többi országával, beleértve a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások mozgását érintő kölcsönös engedményeket, valamint a közös érdekű projektek kialakítását, különösen a határigazgatással, a szervezett bűnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális migráció és kereskedelem, különösen az ember-, a kézi- és könnyűfegyver-, valamint a tiltott kábítószerkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatosakat. Ez az elkötelezettség alapvető tényező a felek közötti kapcsolatok és együttműködés kialakításában, így hozzájárni a regionális stabilitáshoz. 7. CIKK A felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelemnek és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésének általuk tulajdonított jelentőségét. 8. CIKK A társulást fokozatosan, egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell megvalósítani. A 119. cikk szerint létrehozott Stabilizációs és Társulási Tanács (a továbbiakban: STT) rendszeresen felülvizsgálja (szabály szerint évente) a megállapodás végrehajtását, valamit Szerbia jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformjainak elfogadását és végrehajtását. Erre a felülvizsgálatra a Preambulum figyelembevételével és e megállapodás általános elveinek megfelelően kerül sor. A felülvizsgálat megfelelően figyelembe veszi az európai partnerségben lefektetett, ezen megállapodásra alkalmazható prioritásokat, és összhangban áll a stabilizációs és társulási folyamat során létrehozott mechanizmusokkal, nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamat eredményeiről készített jelentéssel. Az STT ezen felülvizsgálat alapján ajánlásokat tesz és döntéseket hozhat. Amennyiben a felülvizsgálat különös nehézségeket tár fel, továbbítani lehet ezeket a megállapodás alapján létrehozott vitarendezési mechanizmusok felé. A teljes körű társulás fokozatosan valósul meg. Legkésőbb e megállapodás hatályba lépését követő harmadik évben az STT átfogó felülvizsgálatot készít e megállapodás alkalmazásáról. Ezen felülvizsgálat alapján az STT értékeli a Szerbia által elért haladást, és dönthet a társulás következő szakaszairól. A fent említett felülvizsgálat nem vonatkozik az áruk szabad mozgására, amelyre külön ütemezést határoztak meg a IV. címben. 9. CIKK Ez a megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikkével, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) V. cikkével, és azokkal összhangban kerül végrehajtásra. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD 10. CIKK (1) E megállapodás keretében továbbfejlesztik a felek közötti politikai párbeszédet. Ez a Közösség és Szerbia közötti újbóli közeledést kíséri és erősíti, továbbá hozzájárul a felek közötti, szolidaritáson alapuló szoros kapcsolatok és új együttműködési formák kialakításához. (2) A politikai párbeszéd különösen a következők támogatására irányul: a) Szerbia teljes mértékű integrációja a demokratikus nemzetek közösségébe és az Európai Unióhoz történő fokozatos, újbóli közeledés; b) a felek nemzetközi kérdésekkel – ide értve a KKBP kérdéseket is – kapcsolatos álláspontjainak fokozottabb közelítése, adott esetben információcsere révén is, és különösen azon kérdésekben, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a felekre; c) regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése; d) közös nézetek az európai stabilitásról és biztonságról, beleértve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretébe tartozó területeken való együttműködést. 11. CIKK (1) A politikai párbeszédet a Stabilizációs és Társulási Tanács keretében folytatják, amely általában felelős a felek által elé terjeszthető ügyekért. (2) A felek kérésére a politikai párbeszéd a következő formában is megvalósulhat: a) szükség esetén az egyrészről Szerbiát, másrészről az Európai Unió Tanácsának elnökségét, a Tanács Főtitkárát/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjét és az Európai Közösségek Bizottságát (a továbbiakban: Európai Bizottság) képviselő magas beosztású tisztviselők találkozói; b) a felek közötti diplomáciai csatornák teljes mértékű kihasználása, beleértve a harmadik országokban, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban és más nemzetközi fórumokon meglévő kapcsolatokat; c) a párbeszéd erősítéséhez, fejlesztéséhez és fokozásához hozzájáruló bármilyen más módon, beleértve a 2003. június 19. és 20-i, thessaloniki Európai Tanács következtetéseivel elfogadott thesszaloniki cselekvési programban lefektetett módszereket is. 12. CIKK Parlamenti szintű politikai párbeszédre a 125. cikk alapján létrehozott Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság keretében kerül sor. 13. CIKK A politikai párbeszéd többoldalú keretek között, valamint regionális párbeszéd formájában a régió más országainak bevonásával, az EU–Nyugat-Balkán Fórum keretein belül is folytatható. III. CÍM REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS 14. CIKK Szerbia aktívan támogatja a regionális együttműködést a nemzetközi és regionális béke és stabilitás, valamint a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése iránti elkötelezettségével összhangban. A Közösség támogatási programjai támogathatják a regionális vagy határokon átnyúló dimenzióval rendelkező projekteket a technikai segítségnyújtási programokon keresztül. Amikor Szerbia úgy tervezi, hogy meg kívánja erősíteni együttműködését a 15., 16. és 17. cikkekben említett országok valamelyikével, a X. címben megállapított rendelkezések szerint tájékoztatja a Közösséget és a tagállamokat, és konzultál velük. Szerbia teljes mértékben végrehajtja a Bukarestben 2006. december 19-én aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást. 15. CIKK Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttműködés E megállapodás aláírását követően Szerbia tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek már aláírtak stabilizációs és társulási megállapodást, abból a célból, hogy regionális együttműködésre vonatkozó kétoldalú egyezményeket kössenek, amelyek az érintett országok közötti együttműködés fokozására irányulnak. Ezen egyezmények fő elemei a következők: a) politikai párbeszéd; b) szabadkereskedelmi területek létrehozása a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel összhangban; c) kölcsönös engedmények a munkavállalók mozgása, a letelepedés, a szolgáltatásnyújtás, a folyó kifizetések és a tőkemozgás tekintetében, valamint a személyek mozgásával kapcsolatos, e megállapodással azonos szintű egyéb politikák; d) más területeken való együttműködésre vonatkozó rendelkezések (függetlenül attól, hogy e megállapodás körébe tartoznak-e), különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén. Ezek az egyezmények rendelkezéseket tartalmaznak adott esetben a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására. Ezeket az egyezményeket e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül kötik meg. A Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének feltétele lesz, hogy Szerbia kész legyen ilyen egyezményeket kötni. Szerbia hasonló tárgyalásokat kezdeményez a régió többi országával, amint ezek az országok stabilizációs és társulási megállapodást írnak alá. 16. CIKK A stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal való együttműködés Szerbia regionális együttműködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi állammal az e megállapodás körébe tartozó néhány vagy valamennyi területen, és különösen azokon, amelyek közös érdeket képviselnek. Az ilyen együttműködésnek mindig összeegyeztethetőnek kell lennie e megállapodás elveivel és célkitűzéseivel. 17. CIKK A stabilizációs ás társulási folyamatban nem résztvevő, többi EU tagjelölt országgal való együttműködés (1) Szerbiának erősítenie kell együttműködését az EU-tagjelölt országokkal és regionális együttműködési egyezményeket kell kötnie velük az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési területeken. Az ilyen egyezményeknek arra kell irányulnia, hogy fokozatosan hozzáigazítsák Szerbia és az adott ország kétoldalú kapcsolatait a Közösség és tagállamai, valamint az adott ország közötti kapcsolatok vonatkozó részéhez. (2) Szerbia tárgyalásokat kezd a Közösséggel vámuniót létesített Törökországgal abból a célból, hogy kölcsönösen előnyös alapon szabadkereskedelmi terület létrehozásáról szóló megállapodást kössenek a 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően, valamint hogy a GATS V. cikkével összhangban liberalizálják a szolgáltatások letelepedését és nyújtását egymás között az e megállapodásnak megfelelő mértékben. Ezeket a tárgyalásokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a fent említett megállapodásnak a 18. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak lejárta előtt történő megkötése érdekében. IV. CÍM AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA 18. CIKK (1) A Közösség és Szerbia e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt fokozatosan kétoldalú szabadkereskedelmi területet hoz létre e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, valamint az 1994. évi GATT és a WTO rendelkezéseivel összhangban. Ennek során figyelembe veszik az alábbiakban megállapított különös követelményeket. (2) A felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a Kombinált Nómenklatúrát kell alkalmazni. (3) Ezen megállapodásra vonatkozóan a vámok és az azokkal azonos hatású díjak körébe tartozik minden olyan illeték vagy díj, amelyeket egy áru kivitelével vagy behozatalával kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is, de nem tartalmaz semmiféle: a) belföldi adónak megfelelő díjat, amelyet következetesen az 1994. évi GATT III. cikke (2) bekezdésének értelmében alkalmaznak; b) dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedést; c) a nyújtott szolgáltatás költségeivel arányos illetéket vagy díjat. (4) Minden termék esetében az alapvám, amely az e megállapodás alapján alkalmazott, egymást követő vámcsökkentések alapját képezi, a következő: a) a 2658/87 tanácsi rendelettel létrehozott Közösségi Közös Vámtarifa, amelyet e megállapodás aláírásának napján erga omnes alkalmaznak; b) a szerb alkalmazott vámtétel. (5) Amennyiben a megállapodás aláírását követően bármely vámcsökkentést erga omnes alapon alkalmaznak, különösen: a) a WTO-ban folytatott tarifatárgyalásokból, vagy b) Szerbia WTO-csatlakozásából, vagy c) Szerbia WTO-csatlakozását követő további csökkentésekből következő csökkentést, akkor a (4) bekezdésben említett alapvám helyébe az ilyen csökkentett vámok lépnek, az ilyen csökkentések alkalmazásának napjától kezdve. (6) A Közösség és Szerbia ismertetik egymással vonatkozó alapvámjaikat és azok bármilyen változását. I. FEJEZET IPARI TERMÉKEK 19. CIKK Fogalommeghatározás (1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Szerbiából származó, a Kombinált Nómenklatúra 25–97. árucsoportjába tartozó termékekre kell alkalmazni, a WTO mezőgazdasági megállapodása I. mellékletének I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékek kivételével. (2) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek felek közötti kereskedelmét az azon szerződés rendelkezéseivel összhangban bonyolítják. 20. CIKK Ipari termékekre vonatkozó közösségi engedmények (1) A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára kivetett vámokat és az azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik. (2) A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik. 21. CIKK Ipari termékekre vonatkozó szerb engedmények (1) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösségből származó, az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő ipari termlékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokat eltörlik. (2) A Közösségből származó ipari termékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokkal azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik. (3) A Közösségből származó, az I. mellékletben felsorolt ipari termékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokat fokozatosan csökkentik és eltörlik az ezen mellékletben található ütemtervnek megfelelően. (4) A Közösségből származó ipari termékek Szerbiába történő behozatalának mennyiségi korlátozásait és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésének napján eltörlik. 22. CIKK A kivitelre vonatkozó vámok és korlátozások (1) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia eltöröl minden kiviteli vámot és azonos hatású díjat a köztük folyó kereskedelem vonatkozásában. (2) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia a közöttük folyó kereskedelemben eltöröl minden, a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést. 23. CIKK A vámok gyorsabb csökkentése Szerbia kijelenti, hogy készen áll a vámoknak a 21. cikkben előírtnál gyorsabb csökkentésére a Közösséggel folytatott kereskedelemben, ha általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi. A stabilizációs és társulási tanács e tekintetben megvizsgálja a helyzetet és megteszi a vonatkozó ajánlásokat. II. FEJEZET MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT 24. CIKK Fogalommeghatározás (1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Szerbiából származó mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmére kell alkalmazni. (2) A „mezőgazdasági és halászati termékek” kifejezés a Kombinált Nómenklatúra 1–24. árucsoportjában felsorolt termékeket és a WTO mezőgazdasági megállapodása I. melléklete I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékeket jelenti. (3) Ez a meghatározás magában foglalja a 3. árucsoport, a 1604 és a 1605 vámtarifaszám, valamint a 0511 91, a 2301 20 és az ex 1902 20 („halat, rákféléket, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot 20 tömegszázaléknál nagyobb arányban tartalmazó töltött tészta”) vámtarifa-alszám alá tartozó halakat és halászati termékeket. 25. CIKK Feldolgozott mezőgazdasági termékek A 1. Jegyzőkönyv megállapítja az ott felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi rendelkezéseket. 26. CIKK A Szerbiából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó közösségi engedmények (1) E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Szerbiából származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára. (2) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség eltörli a Szerbiából származó, a Kombinált Nómenklatúra 0102, 0201, 0202, 1701, 1702 és 2204 vámtarifaszáma alá tartozóktól eltérő mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat és azonos hatású díjakat. A Kombinált Nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó olyan termékek esetében, amelyhez a közös vámtarifa az értékvámok és egy specifikus vám alkalmazását írja elő, az eltörlés csak a vám értékvám részét érinti. (3) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség a közös vámtarifában megállapítottaknak megfelelően, az értékvám 20%-ában és a külön vámtétel 20%-ában rögzíti a II. mellékletben meghatározott és Szerbiából származó „baby beef’ termékek Közösségbe irányuló behozatalára alkalmazandó vámokat a vágott súlyban kifejezett 8 700 tonna éves vámkontingens határán belül. (4) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség vámmentességet biztosít a Kombinált Nómenklatúra 1701 és 1702 vámtarifaszáma alá tartozó, Szerbiából származó, Közösségbe behozatalra kerülő termékekre 180 000 tonnás (nettó súly) éves vámkontingens erejéig. 27. CIKK Mezőgazdasági termékekre vonatkozó szerb engedmények (1) E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségből származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára. (2) E megállapodás hatálybalépésének napjától Szerbia: a) eltörli a Illa. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat; b) fokozatosan eltörli a Illb. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre a mellékletben megadott ütemezés szerint; c) fokozatosan csökkenti a IIIc. és Ilid. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre ezekben a mellékletekben megadott ütemezés szerint. 28. CIKK Bor és szeszes ital jegyzőkönyv A 2. Jegyzőkönyvben említett borokra és szeszes italokra alkalmazandó rendelkezéseket az a jegyzőkönyv állapítja meg. 29. CIKK Halakra és halászati termékekre vonatkozó közösségi engedmények (1) E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Szerbiából származó halak és halászati termékek behozatalára. (2) E megállapodás hatálybalépésétől a Közösség teljes mértékben eltörli a vámokat és az azonos hatású intézkedéseket a Szerbiából származó, a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. A IV. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak. 30. CIKK Halakra és halászati termékekre vonatkozó szerb engedmények (1) E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségből származó halak és halászati termékek behozatalára. (2) E megállapodás hatálybalépésétől Szerbia teljes mértékben eltörli a vámokat és az azonos hatású intézkedéseket a Közösségből származó, az V. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. Az V. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak. 31. CIKK Felülvizsgálati záradék Figyelembe véve a felek közötti mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmi volumenét, azok különleges érzékenységét, a mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó közösségi közös politika szabályait, a szerb halászati és agrárpolitika szabályait, a mezőgazdaság és a halászat Szerbia gazdaságában betöltött szerepét, a WTO keretén belül a többoldalú kereskedelmi tárgyalások következményeit, valamint Szerbia WTO-hoz való esetleges csatlakozását, a Közösség és Szerbia a stabilizációs és társulási tanácsban legkésőbb három évvel e megállapodás hatályba lépését követően termékről termékre, rendszeres és kölcsönös alapon megvizsgálja a másik fél részére történő további kedvezmények nyújtásának lehetőségeit a mezőgazdasági és halászati termékek területén a kereskedelem nagyobb fokú liberalizálásának megvalósítása céljából. 32. CIKK Mezőgazdasági és halászati védzáradék (1) E megállapodás más rendelkezései, és különösen a 41. cikk ellenére, tekintettel a mezőgazdasági és halászati piacok különleges érzékenységére, ha az egyik féltől származó termékek behozatala, amelyre a 25., 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények vonatkoznak, súlyos zavart okoz a másik fél piacai vagy belföldi szabályozó mechanizmusai tekintetében, mindkét fél haladéktalanul konzultációt kezd a megfelelő megoldás érdekében. A megoldás megszületéséig az érintett fél meghozhatja az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket. (2) Amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében eléri az előző három naptári év átlagának 115%-át, Szerbia és a Közösség öt munkanapon belül konzultációt kezd e termékek Közösségbe irányuló kereskedelmének elemzése és értékelése céljából, és amennyiben szükséges, megfelelő megoldást keresnek e termékek Közösségbe irányuló importja kereskedelemtorzító hatásának elkerülésére. Az (1) bekezdés sérelme nélkül amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében több mint 30%-kal nő egy naptári éven belül az előző három naptári év átlagához képest, a Közösség felfüggesztheti a növekedést okozó termékekre vonatkozó preferenciális elbánást. Amennyiben döntés születik a preferenciális elbánás felfüggesztéséről, a Bizottság öt munkanapon belül bejelenti az intézkedést a Stabilizációs és Társulási Bizottságnak, és konzultációt kezdeményez Szerbiával olyan intézkedésekről történő megállapodás céljából, amelyek a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek kereskedelemtorzító hatásainak elkerülésére irányulnak. A Közösség visszaállítja a preferenciális elbánást, amint a kereskedelmtorzító hatást megszüntették a megállapított intézkedések hatékony alkalmazása vagy a felek által elfogadott bármilyen más megfelelő intézkedés által. A 41. cikk (3)–(6) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e bekezdés alapján végrehajtott tevékenységek során. (3) A felek felülvizsgálják a (2) bekezdésben említett mechanizmusok működését, legkésőbb a megállapodás hatályba lépésétől számított 3 éven belül. A Stabilizációs és Társulási Tanács a (2) bekezdésben említett mechanizmusok megfelelő kiigazításáról. 33. CIKK A mezőgazdasági és halászati termékekre, valamint bortól és szeszes italoktól különböző élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzés oltalma (1) Szerbiának oltalmaznia kell a Közösségnek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben rögzített földrajzi jelzéseit e cikk rendelkezéseivel összhangban. Szerbia földrajzi jelzései regisztrálhatók a Közösségben az abban a rendeletben rögzített feltételek mellett. (2) Szerbia megtiltja területén a Közösségben oltalom alatt álló nevek bármilyen használatát azon hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a földrajzi jelzés specifikációjának. Ez még abban az esetben is érvényes, ha a termék valós földrajzi származási helye kerül feltüntetésre, a kérdéses földrajzi jelzést fordításban alkalmazzák, az elnevezést olyan szavakkal, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „módszer” vagy egyéb ilyen típusú kifejezésekkel kapcsolatban használják. (3) Szerbia nem lajstromozhat olyan védjegyet, melynek használata megfelel a (2) bekezdésében leírt helyzeteknek. (4) Azon védjegyek, amelyek használata megfelel a (2) bekezdésben leírt helyzeteknek, és lajstromozásukra Szerbiában került sor vagy használat révén honosodtak meg, nem használhatók az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évet követően. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a harmadik országok állampolgárai által birtokolt, Szerbiában lajstromozott és használat által meghonosodott védjegyekre, amennyiben ezek természetüknél fogva nem tévesztik meg semmilyen módon a nyilvánosságot a termékek minősége, jellege és földrajzi származási helye tekintetében. (5) Az (1) bekezdéssel összhangban oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek a szerb köznyelvben az ilyen termékek neveként való bármilyen használatát meg kell szüntetni legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követő öt éven belül. (6) Szerbia biztosítja, hogy a területéről exportált termékek az e megállapodás hatályba lépését követő ötödik évet követően nem sértik e cikk rendelkezéseit. (7) Szerbia saját kezdeményezésként, valamint bármely érdekelt fél kérésére biztosítja az (1)–(6) bekezdésekben említett védelmet. III. FEJEZET KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 34. CIKK Hatály E fejezet rendelkezéseit a felek között valamennyi termék kereskedelmére alkalmazni kell, kivéve, ha ez a fejezet vagy az 1. Jegyzőkönyv másként rendelkezik. 35. CIKK További engedmények E cím rendelkezései semmiképpen nem sértik a felek valamelyike által egyoldalúan biztosított kedvezőbb intézkedések alkalmazását. 36. CIKK A fennálló helyzet fenntartása (1) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új behozatali vagy kiviteli vámot, vagy azonos hatású díjat, és nem emelik a már alkalmazott vámokat vagy díjakat. (2) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új, behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást vagy azonos hatású intézkedést, és nem szigorítják a már meglévő ilyen korlátozásokat vagy intézkedéseket. (3) A 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények sérelme nélkül, e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák Szerbia és a Közösség halászati és agrárpolitikájának követését, és e politikák alapján bármely intézkedés meghozatalát, amennyiben ez nem érinti a II–V. melléklet és az 1. Jegyzőkönyv szerinti behozatali rendszert. 37. CIKK A fiskális megkülönböztetés tilalma (1) A Közösség és Szerbia tartózkodik minden olyan, belső fiskális jellegű intézkedéstől vagy gyakorlattól, és megszüntet minden meglévő olyan gyakorlatot vagy intézkedést, amely akár közvetett, akár közvetlen megkülönböztetést jelent az egyik fél termékei és a másik fél területéről származó hasonló termékek között. (2) A felek valamelyikének területére exportált termékek nem részesülhetnek a közvetett belső adók visszatérítésében az azokra közvetve kivetett adók összegét meghaladó mértékben. 38. CIKK Fiskális vámok A behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális jellegű vámokra is alkalmazni kell. 39. CIKK Vámunió, szabadkereskedelmi területek, határokon átnyúló szabályozás (1) Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok változtatnak az e megállapodásban előírt kereskedelmi rendszereken. (2) A 18. cikkben meghatározott átmeneti időszak során ez a megállapodás nem érinti az áruk mozgását szabályozó azon különleges preferenciális megállapodások végrehajtását, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállama és Szerbia között korábban megkötött határ-megállapodások állapítottak meg, vagy amelyek a III. címben meghatározott, a regionális kereskedelem elősegítésére Szerbia által megkötött kétoldalú megállapodásokból származnak. (3) A felek a stabilizációs és társulási tanácsban konzultálnak e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott megállapodásokról, valamint – kérelem alapján – más, harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos főbb kérdésekről. Ilyen konzultációkat kell tartani a Közösség és Szerbia e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az Unióhoz egy harmadik ország csatlakozik. 40. CIKK Dömping és szubvenció (1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza egyik felet sem abban, hogy e cikk (2) bekezdésének és a 41. cikknek megfelelően kereskedelemi védelmi intézkedést hozzanak. (2) Ha a felek valamelyike megállapítja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelemben dömpingre és/vagy kiegyenlítő szubvenciókra kerül sor, megfelelő intézkedéseket hozhat az ilyen gyakorlat ellen az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodásnak, vagy a szubvenciókról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályainak megfelelően. 41. CIKK Védintézkedések (1) A felek között az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésekről szóló WTO megállapodásnak a rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) E cikk (1) bekezdésének ellenére, amennyiben az egyik fél valamely terméke olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett kerül behozatalra a másik fél területére, hogy az alábbiakat okozza vagy okozhatja: a) súlyos kár az importáló fél területén a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek belföldi ipara számára, vagy b) a gazdaság valamely ágazatában komoly zavarok vagy olyan nehézségek, amelyek az importáló fél valamely régiója gazdasági helyzetének nagymértékű romlását idézhetik elő, az importáló fél megfelelő kétoldalú védintézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően. (3) A másik féltől való behozatalra irányuló kétoldalú védintézkedések nem léphetik túl a (2) bekezdésben maghatározottak szerinti, ezen megállapodás alkalmazásából származó probléma orvoslásához szükséges mértéket. Az elfogadott védintézkedés az az érintett termék esetében e megállapodás alapján nyújtott kedvezmény mértéke növelésének vagy csökkentésnek felfüggesztéséből áll, a 18. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az (5) bekezdésében említett, ugyanazon termékre vonatkozó alapvámnak megfelelő felső határ erejéig. Az ilyen intézkedések olyan egyértelmű elemekből állnak, amelyek fokozatosan a megszüntetésükhöz vezetnek, legkésőbb a megállapított időszak végén, továbbá nem lehet ilyen intézkedéseket hozni két évet meghaladó időtartamra. Kivételes körülmények esetén az intézkedések legfeljebb további kétéves időtartamra hosszabbíthatók meg. Nem alkalmaznak védintézkedést olyan termék behozatala esetén, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett olyan hosszú időszak során, amely megegyezik a korábbi intézkedés alkalmazásának időbeli hatályával, feltéve, hogy a nem alkalmazásra legalább a korábbi intézkedés időtartamának lejárta után két évvel kerül sor. (4) Az e cikkben meghatározott esetekben, az itt előírt intézkedések meghozatala előtt, vagy azokban az esetekben, amelyekre e cikk (5) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, egyrészről a Közösség, másrészről Szerbia a lehető leghamarabb a Stabilizációs és Társulási Tanács rendelkezésére bocsát minden, a helyzet alapos vizsgálatához szükséges lényeges információt annak érdekében, hogy az az érintett felek számára elfogadható megoldást találjon. (5) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdések végrehajtása során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: a) Az e cikkben említett helyzetből származó problémákat kivizsgálás céljából azonnal a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztik, amely bármely, az ilyen problémák megszüntetéséhez szükséges határozatot meghozhat. Ha a Stabilizációs és Társulási Tanács vagy az exportáló fél nem hozott határozatot a problémák megszüntetésére vagy semmilyen más kielégítő megoldásra nem jutottak az ügynek a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül, az importáló fél alkalmas intézkedéseket fogadhat el a probléma e cikknek megfelelő kezelésére. A védintézkedések megválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban meghatározott rendszerek működését. Az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésről szóló WTO-megállapodásnak megfelelően alkalmazott védintézkedések megtartják az e megállapodás értelmében biztosított preferenciaszintet/- küszöböt, b) Ahol azonnali intézkedést igénylő kivételes vagy kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot – az esetnek megfelelően –, az érintett fél az e cikkben meghatározott helyzetekben haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges ideiglenes intézkedéseket, és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik felet. A védintézkedésekről haladéktalanul értesítik a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultáció tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik. (6) Amennyiben egyrészről a Közösség vagy másrészről Szerbia az e cikkben említett problémák előidézésére alkalmas termékek behozatalát olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom tendenciájáról való gyors információszolgáltatás, akkor erről tájékoztatja a másik felet. 42. CIKK Hiányzáradék (1) Amennyiben e cím rendelkezéseinek betartása a következők valamelyikéhez vezet: a) az exportáló fél számára az alapvető élelmiszerek vagy más termékek kritikus hiánya vagy ennek veszélye; vagy b) olyan termék harmadik országba történő újrakivitele, amelyre az exportáló fél mennyiségi kiviteli korlátozásokat, kiviteli vámokat vagy azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn, és ahol a fent említett helyzetek jelentős nehézségeket okoznak vagy okozhatnak az exportáló fél számára, az exportáló fél megfelelő intézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően. (2) Az intézkedések megválasztásában előnyben kell részesíteni azokat, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt rendszerek működését. Az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amelyek azonos feltételek mellett önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentenek, vagy a kereskedelem rejtett korlátozását képezik: ezeket az intézkedéseket el kell törölni, amint a körülmények már nem indokolják fenntartásukat. (3) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések meghozatala előtt, illetve azokban az esetekben, amelyekre a (4) bekezdést kell alkalmazni, a Közösség vagy Szerbia a lehető leghamarabb az Ideiglenes Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy az a felek számára elfogadható megoldást találjon. A felek a Stabilizációs és Társulási Tanácsban bármely, a nehézségek megszüntetéséhez szükséges eszközről megállapodhatnak. Ha az ügynek a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra, az exportáló fél e cikk alapján intézkedéseket alkalmazhat az érintett termék kivitelére. (4) Ha azonnali intézkedést igénylő rendkívüli és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az esetnek megfelelően, a Közösség vagy Szerbia haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket, és erről azonnal tájékoztatja a másik felet. (5) Az e cikk alapján alkalmazott minden intézkedésről haladéktalanul értesítik a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik. 43. CIKK Állami monopóliumok Bármilyen kereskedelmi jellegű állami monopólium esetében Szerbia biztosítja, hogy az e megállapodás hatálybalépését követő három év múlva az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében az Európai Unió tagállamai és Szerbia állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés. 44. CIKK Származási szabályok E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a 3. Jegyzőkönyv állapítja meg a származási szabályokat az e megállapodásban foglalt rendelkezések alkalmazásához. 45. CIKK Engedélyezett korlátozások E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. 46. CIKK Közigazgatási együttműködés elmulasztása (1) A felek egyetértenek abban, hogy a közigazgatási együttműködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt. (2) Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy az e cím szerinti szabálytalanságokat vagy csalást, az érintett fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. (3) E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti: a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása; b) a származási igazolás utólagos ellenőrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés; c) az adott preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási együttműködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés. E cikk alkalmazásában szabálytalanságokat vagy csalást lehet megállapítani többek között, ha a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyorsan nő a termékimport, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak. (4) Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye: a) Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a stabilizációs és társulási bizottságot erről a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a stabilizációs és társulási bizottság keretében a felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. b) Amennyiben a felek a fentiek szerint konzultációkat kezdtek a stabilizációs és társulási bizottság keretében, de az értesítéstől számított három hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot. c) Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges minimumra kell korlátozni. Nem haladhatják meg a hat hónapos időtartamot, ami meghosszabbítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot. Azokról időszakonként konzultálni kell a Stabilizációs és Társulási Bizottság keretében, különösen a megszüntetésükről, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek továbbra nem érvényesülnek. (5) A Stabilizációs és Társulási Bizottság e cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett félnek a Hivatalos Lapjában értesítést kell közzétennie az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését. 47. CIKK Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása során elkövetett hiba esetén, és különösen a 3. Jegyzőkönyv rendelkezéseinek jelen megállapodásra történő alkalmazásában, amennyiben ennek a hibának a behozatali vámokat illető következményei vannak, az e következményeket elszenvedő szerződő fél kérheti a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásához szükséges megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségeit. 48. CIKK E megállapodás alkalmazása nem érinti a közösségi jog rendelkezéseinek a Kanári-szigetekre történő alkalmazását. V. CÍM MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA, LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS, TŐKEMOZGÁS I. FEJEZET A MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA 49. CIKK (1) Az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel: a) a tagállamok területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók tekintetében alkalmazott elbánásnak mentesnek kell lennie az állampolgárságon alapuló minden megkülönböztetéstől a munkafeltételek, a javadalmazás vagy elbocsátás tekintetében az adott tagállam állampolgáraival szemben alkalmazott elbánáshoz viszonyítva; b) egy adott tagállam területén törvényesen alkalmazott munkavállaló – a szezonális munkavállalók és az 50. cikk értelmében kétoldalú megállapodás által érintett munkavállalók kivételével, hacsak az ilyen megállapodások másként nem rendelkeznek – legálisan ott tartózkodó házastársa vagy gyermekei a munkavállaló foglalkoztatásának engedélyezett időtartama alatt hozzáférnek az érintett tagállam munkaerőpiacához. (2) Szerbia az ott alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel, az (1) bekezdésben említett elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan Szerbiában tartózkodó házastársuk és gyermekeik számára. 50. CIKK (1) Tekintettel a tagállamok munkaerő-piaci helyzetére, valamint a jogszabályaikra és a tagállamokban a munkavállalók mozgása terén hatályban lévő szabályok betartására is figyelemmel: a) a tagállamok által a szerb munkavállalók számára kétoldalú megállapodások értelmében biztosított, meglévő foglalkoztatási lehetőségeket fenn kell tartani és lehetőség szerint bővíteni kell azokat; b) a többi tagállam megvizsgálja hasonló megállapodások megkötésének lehetőségét. (2) Három év elteltével, a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja más fejlesztések, többek között a szakképzésben való részvétel lehetőségének biztosítását a tagállamokban hatályban lévő szabályoknak és eljárásoknak megfelelően és tekintettel a tagállamok és a Közösség munkaerőpiaci helyzetére. 51. CIKK (1) Szabályokat kell megállapítani egy adott tagállam területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik vonatkozásában a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjához. E célból a Stabilizációs és Társulási Tanács határozata, amely nem sérti a kétoldalú megállapodásokból eredő jogokat vagy kötelezettségeket, amennyiben azok kedvezőbb elbánást írnak elő, a következő rendelkezéseket tartalmazza: a) az ilyen munkavállalók által a különböző tagállamokban szerzett összes biztosítási, foglalkoztatási vagy tartózkodási időszakot össze kell adni az öregség, a rokkantság és a halál esetére járó nyugdíjak és járadékok céljából, valamint az ilyen munkavállalók és családtagjaik egészségügyi ellátásának céljából; b) az öregség, a haláleset, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés után, illetve az ezekből eredő rokkantság esetén járó nyugdíjak vagy járadékok, a különleges, nem járulékalapú ellátás kivételével, szabadon átutalhatók a folyósító tagállam vagy tagállamok jogszabályai értelmében alkalmazott árfolyamon; c) az érintett munkavállalók családi támogatást kapnak a fent meghatározott családtagjaik után. (2) Szerbia az (1) bekezdés b) és c) pontjában említetthez hasonló elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik számára. II. FEJEZET LETELEPEDÉS 52. CIKK Fogalommeghatározás E megállapodás alkalmazásában: a) „közösségi vállalat”, illetve „szerb vállalat”: értelemszerűen egy tagállam, illetve Szerbia jogszabályainak megfelelően alapított vállalat, amelynek alapító okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve Szerbia területén található. Ha azonban egy tagállam vagy Szerbia jogszabályainak megfelelően letelepedett vállalatnak csak az alapító okirat szerinti székhelye található a Közösségben vagy Szerbiában, a vállalatot közösségi, illetve szerb vállalatnak tekintik, ha annak működése tényleges és folytonos kapcsolatban van valamely tagállam, illetve Szerbia gazdaságával; b) vállalat „leányvállalata”: olyan vállalat, amelynek tényleges irányítását egy másik vállalat végzi; c) vállalat „fióktelepe”: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű (például az anyavállalat kiterjesztéseként), ügyvezetéssel bír, és megfelelő a tárgyi felszereltsége ahhoz, hogy a harmadik felekkel üzleti tárgyalásokba bocsátkozhasson úgy, hogy a harmadik félnek – aki mindazonáltal tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolatba kerül a külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalathoz fordulnia, hanem a kiterjesztést képező üzletviteli helyen üzletet köthet; d) „letelepedés”: i. az állampolgárok tekintetében gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek. Az állampolgárok által folytatott önálló vállalkozói tevékenység és üzleti vállalkozás létrehozása nem terjedhet ki a másik fél munkaerőpiacán történő foglalkoztatásra való törekvésre, illetve nem jár a másik fél munkaerőpiacán való részvételhez való joggal. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik nem kizárólagosan önálló vállalkozók; ii. a közösségi vagy szerb vállalatok tekintetében az arra vonatkozó jog, hogy leányvállalatok vagy fióktelepek létrehozása révén gazdasági tevékenységeket kezdjenek Szerbiában, illetve a Közösségben; e) „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása; f) „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek; g) „közösségi állampolgár” és „szerb állampolgár”: olyan természetes személy, aki valamelyik tagállam, vagy Szerbia állampolgára; A nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében, beleértve a tengeri útszakaszt tartalmazó intermodális műveleteket, a közösségi állampolgárok, vagy Szerbiának a Közösségen, illetve Szerbián kívül letelepedett állampolgárai, és a Közösségen, illetve Szerbián kívül leletelepedett és a Közösség vagy Szerbia állampolgárai által irányított szállítmányozó vállalatok, szintén részesülnek e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek előnyeiből, amennyiben a hajóik abban a tagállamban, illetve Szerbiában vannak lajstromozva, saját jogszabályaiknak megfelelően; h) „pénzügyi szolgáltatások”: a VI. mellékletben meghatározott tevékenységek. A Stabilizációs és Társulási Tanács kiterjesztheti vagy módosíthatja a melléklet hatókörét. 53. CIKK (1) Szerbia elősegíti, hogy közösségi vállalkozások és állampolgárok tevékenységet kezdjenek a területén. E célból e megállapodás hatálybalépésekor Szerbia nem biztosít: a) a közösségi társaságok Szerbia területén történő letelepedése tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját társaságai, vagy bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál -amelyik a kedvezőbb; b) a Szerbia területén letelepedett közösségi társaságok leányvállalatai és fióktelepei működésének tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját társaságai vagy fióktelepei, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb. (2) E megállapodás hatálybalépésétől a Közösség és tagállamai: a) a szerb társaságok letelepedése tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik, illetve bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb – nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást; b) a területükön letelepedett szerb társaságok leányvállalatai és fióktelepei működésének tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik vagy fióktelepeik, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb -nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást. (3) A felek nem fogadnak el olyan új rendelkezést vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet bármely fél vállalatának területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját társaságaikhoz viszonyítva. (4) E megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével a stabilizációs és társulási tanács részlet …