2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

VET - 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.1. - határozatlan ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról *  Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül, b) *  a fenntartható fejlődés érdekében az első az energiahatékonyság és az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő – hozzáférés biztosítása, d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) *  a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Unió egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére, g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése, h) *  a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének és integrációjának elősegítése, i) *  a kiskereskedelmi piacon zajló verseny, a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés költséghatékonyságának javítása érdekében a rendszerhasználók részére nyújtott energiaszolgáltatások teljes interoperabilitásának előmozdítása. A törvény alkalmazási köre 2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására, b) *  a villamosenergia-rendszer irányítására, c) a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére, d) *  az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek közötti jogviszonyokra. (2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni. (3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában *  1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges; *  2. *  Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; 3. *  Aggregálás: az elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása, valamely villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából; 3a. *  Aggregátor: aggregálást végző piaci szereplő; 4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; 4a. *  Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol; 5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa; 6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka; 6a. *  Egységes másnapi piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 26. pontjában meghatározott fogalom; 6b. *  Egységes napon belüli piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott fogalom; 7. *  Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető; 7a. *  Adatgazdálkodás: a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott fogyasztásmérési és fogyasztási adatok, valamint a kereskedőváltáshoz, az aggregátorváltáshoz, a keresletoldali szabályozáshoz és az egyéb szolgáltatásokhoz szükséges adatok cseréjére és az adatokhoz történő hozzáférésre vonatkozó azon szabályok összessége, amelyek mentén az adatok beszerzése, összegyűjtése, validálása, tárolása, védelme, feldolgozása történik, és amelyek biztosítják az adatokhoz való megkülönböztetésmentes, egyidejű és könnyű hozzáférést, a kiberbiztonság és adatvédelem legmagasabb fokát, valamint az adatkezelők pártatlanságát; 7b. *  Hálózatüzemeltetési adat: minden olyan távlehívható fogyasztásmérőből származó adat, amely a közcélú hálózat irányításához, üzemviteléhez és fejlesztéséhez szükséges, és nem minősül felhasználói elszámolási célú mérési adatnak; 7c. *  Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a hálózati engedélyes által meghatározott feltételekre, elvárásokra és funkcionalitásra tekintettel fejlesztettek; 7d. *  Adatcsere: elosztó hálózati engedélyes és villamosenergia-kereskedő közötti, engedélyköteles tevékenységük végrehajtása céljából történő adatszolgáltatás; 8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges; *  9. *  Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; 10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé; 11. *  Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak; 11a. *  Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak; 12. *  Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elosztói rugalmassági szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető; 13. *  Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik; 13a. *  Származási garancia: olyan elektronikus tanúsítvány, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az elfogyasztott villamos energia megtermeléséhez megújuló vagy nukleáris energiaforrás került felhasználásra, vagy azt, hogy az elfogyasztott villamos energia nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik; 14. *  Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel; 15. *  Erőművi névleges teljesítőképesség: generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; invertert tartalmazó erőmű esetén az inverterek váltóáram oldali névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege, azzal, hogy a csatlakozási pont erőművi oldalára csatlakoztatott villamosenergia-tároló teljesítménye nem számítandó be az erőmű névleges teljesítményébe; 16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; 17. *  Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez; *  17a. *  Aktív felhasználó: olyan felhasználó, aki a maga által termelt vagy a vele megosztott villamos energiát a hálózathasználati szerződése szerinti csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, vagy a maga által termelt és értékesített villamos energiát a közcélú hálózatba betáplálja vagy magánvezetéken továbbadja, vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozása vagy elsődleges gazdasági tevékenysége céljából kifejtett tevékenységnek; 17b. *  Együttesen tevékenykedő aktív felhasználók: olyan felhasználók, akik közös csatlakozási ponton keresztül csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő aktív felhasználók valamely tagja által termelt vagy a velük megosztott villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják vagy tárolják, a termelt és értékesített villamos energiát a közcélú hálózatra betáplálják, vagy fogyasztásuk vagy betáplálásuk rugalmasságát felajánlják, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozásuk vagy elsődleges gazdasági tevékenységük céljából kifejtett tevékenységnek; 17c. *  Termelő-fogyasztó: olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy a saját maga által megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát tárol vagy értékesít; 17d. *  Együttesen eljáró termelő-fogyasztók: legalább két termelő-fogyasztó, akik a 17c. pontban meghatározott tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el; 18. *  Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő, villamos energiát termelő, tároló, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt, ideértve a magánvezetéket aktív felhasználó által létesített erőművel vagy villamosenergia-tárolóval összekötő, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő vezetékszakaszt és a felhasználási helyen belül létesített elektromos töltőberendezést a magánvezetékkel összekötő vezetékszakaszt is; 19. *  Fogyatékossággal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása; 20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki; 20a. *  Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet; 21. *  Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést; 22. *  Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó; 23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő; 23a. *  Határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között egy meghatározott időszakra vonatkozóan létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amelyben a lényeges szerződéses feltételek – az árat is ideértve – a szerződés időtartama alatt a felek által egyoldalúan nem változtathatók, miközben az ár tartalmazhat rugalmas árelemet is, így különösen csúcsidőszaki és völgyidőszaki ártípusokat; 24. *  Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t; 24a. *  Háztartási méretű kiserőmű nem elszámolási célú termelési és üzemeltetési adatai: a háztartási méretű kiserőmű invertere által előállított minden olyan adat, ami nem, vagy nem kizárólag az aktív felhasználóval történő elszámolást szolgálja, így különösen a) a háztartási méretű kiserőmű termelési teljesítménye (kVA), b) a háztartási méretű kiserőmű által termelt villamos energia mennyisége (kWh), c) a termelt villamos energia mennyiségből a felhasználási helyen saját célra felhasznált energia mennyisége (kWh), d) a feszültség- és áramerősség értékei fázisonként, e) a teljesítmény tényező, valamint f) az inverter azonosító adatai; 25. *  Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat; 26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett – tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia; 26a. *  Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamosenergia-igény kiszolgálása céljából, határozott időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt; 26b. *  Informatikai berendezés: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens); 26c. *  Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszer létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás; 26d. *  Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás); 26e. *  Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott villamosenergia ipari vállalkozáson belül; 27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás; 27a. *  Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat; 27b. *  Kapcsolódási pont: a magán-, termelői és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező, erőmű vagy felhasználó közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek, továbbá a magánvezeték azon pontja, amelyhez a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználói berendezés vagy a termelői vezeték kapcsolódik; 28. *  Kereskedőváltás technikai folyamata: új villamosenergia-kereskedelmi szerződés hálózati engedélyes részére történő bejelentésétől a bejelentés elintézésének a hálózati engedélyes általi visszaigazolásáig tartó, a kereskedőváltás tényének a hálózati engedélyes nyilvántartásában történő rögzítésére irányuló eljárás; 28a. *  Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás; 29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia; 29a. *  Kedvezményes lakossági sávhatár: a lakossági fogyasztó részére biztosított, miniszteri rendeletben – a 64. § (4a) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben – meghatározott villamosenergia-mennyiség, amely mértékig a lakossági fogyasztóval a 145. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a villamos energiát; 29b. *  Kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár: a nem lakossági felhasználó részére biztosított, miniszteri rendeletben meghatározott villamosenergia-mennyiség, amely mértékig a nem lakossági felhasználóval a 145. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a villamos energiát; 30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében; 31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia; 32. *  Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű; 33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély; 34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat; 34a. *  Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom; 35. *  Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése; 36. *  Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez; 37. *  Könnyített térség: olyan földrajzilag körülhatárolt, az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt terület, amely megújuló energiaforrások hasznosítására különösen alkalmas adottságokkal rendelkezik; 38. *  Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel; 39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása; 40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen: a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt; b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek; c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer; d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része; 41. *  Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat; 42. *  Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; *  42a. *  Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik; 43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás; 43a. *  Leolvasás: a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználási helyen hálózati engedélyes által végzett leolvasása, az arra alkalmas fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak hálózati engedélyes általi távlehívása, valamint a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő applikáción keresztüli megadása az elosztó részére; 44. *  Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál; 45. *  Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia – beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát – állítható elő; 45a. *  Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora; 45b. *  Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az ezen energiát előállítók bevételének emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is; 45c. *  Megújulóenergia-adásvételi megállapodás: olyan szerződés, amely alapján egy természetes vagy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől; 45d. *  Megújuló energiapiaci szereplők közötti adásvétel: megújuló energiaforrásból előállított energia piaci szereplők közötti adásvétele olyan szerződés keretében, mely előre meghatározott feltételekkel szabályozza az ügylet automatizált teljesítését és kiegyenlítését közvetlenül a piaci szereplők között, illetve valamely hitelesített harmadik félen keresztül. A megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelemhez való jog nem érinti az érintett feleket végső fogyasztóként, termelőként, villamosenergia-kereskedőként vagy aggregátorként megillető jogokat, sem a rájuk e minőségükben háruló kötelezettségeket; 46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés; 46a. *  Almérlegkör: legalább két elszámolási pontból álló elszámolási szerveződés, amely egy mérlegkörön belül működik; 47. *  Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv; 47a. *  nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat; 48. *  Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik; 48a. *  Okosmérő: olyan távlehívható fogyasztásmérő, amely képes a távoli utasításokat fogadni tájékoztatás, vezérlés, figyelemmelkísérés és ellenőrzés céljából; 48b. *  Operatív irányítást ellátó személy: az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, valamint azon vezető állású munkavállalója, aki az átviteli-rendszerirányító irányításáért, ügyvezetéséért felelős, és operatív irányítást ellátó személyként az átviteli rendszerirányító Hivatal által jóváhagyott megfelelési programjában szerepel; 49. *  Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza; 49a. *  Összevont menetrendadási szerződés: azonos mérlegkörbe tartozó rendszerhasználók menetrendadással kapcsolatos jogainak közös gyakorlását, illetve kötelezettségeinek közös teljesítését rögzítő megállapodás; 49b. *  Piacműködtető: az érintett piac vonatkozásában olyan szabályrendszert működtető gazdálkodó szervezet, amely az érintett piacon biztosítja, hogy a piaci szereplők villamos energiára vonatkozó vételi és eladási szándéka találkozzon, szerződést eredményezzen, ideértve azt a tevékenységet, amikor egyben vételi vagy eladási szándékkal piaci szereplőként is megjelenik; 49c. *  Rendszerbiztonsági szolgáltatás: a villamosenergia-ellátás folyamatossága és az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása mint kiemelt közszolgáltatás megvalósítása érdekében szükséges, meghatározott villamosenergia-mennyiség megtermelése érdekében végzett szolgáltatás; 49d. *  Rendszerbiztonsági szolgáltató: a rendszerbiztonsági szolgáltatás teljesítése érdekében a Kormány rendeletével kijelölt villamosenergia-termelő gazdasági társaság; 50. *  Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik, ideértve a töltőállomás-üzemeltetőt és a villamosenergia-tárolói engedélyest; 51. *  Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége; *  52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze; 52a. *  rugalmas árszabást tartalmazó szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon – ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is – jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként; 52b. *  Rugalmas hálózati csatlakozási szerződés: olyan korlátozott csatlakozási kapacitásról vagy korlátozott üzemeléssel biztosított csatlakozásról szóló megállapodás, amely esetében a rendszerhasználó pénzügyi ellentételezés nélkül vállalja a hálózati csatlakozási szerződésben előre rögzített feltételek szerint betáplálásának, vagy vételezésének korlátozását; 53. *  Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében – különösen a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozás és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások útján – biztosított szolgáltatások összessége; 53a. *  Elosztói rugalmassági szolgáltatás: az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése és üzemvitele folyamatos biztosítása és hatékonyabbá tétele, valamint a villamosenergia-ellátás minőségének fenntartása érdekében az elosztó által piaci alapú eljárások keretében igénybe vett szolgáltatások összessége, ideértve a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 26. pontja szerinti teher-újraelosztást és a nem-frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat, valamint egyéb az elosztó hálózati szűk keresztmetszet kezelésére irányuló szolgáltatásokat és az elosztói üzemirányítást támogató szolgáltatásokat; 53b. *  Nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás: a hálózati engedélyes által az állandósult állapotban mért feszültség ellenőrzése, a gyors reagálású árambetáplálás, a helyi hálózatstabilitási inercia, a rövidzárlati áram, a black start képesség, valamint a szigetszerű működési képesség céljából használt szolgáltatás; 54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli; 55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak; 56. *  Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben a villamosenergia-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik; 56a. *  Távlehívható fogyasztásmérő: olyan fogyasztásmérő-berendezés, amely képes a villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia-hálózatba táplált villamos energia mennyiségét mérni, a kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakorisággal a mérési adatokat tárolni, valamint elektronikus távkommunikáció útján a mért adatokat továbbítani; 57. Termelés: a villamos energia előállítása; *  57a. *  Tárolás: villamosenergia-tároló üzemszerű alkalmazása; 58. Termelő: aki villamos energiát termel; 58a. *  Önellátó termelő egység: olyan termelő egység, amelynek csatlakozási teljesítménye meghaladja az 0,5 MW-ot, közcélú hálózatra felhasználó csatlakozási pontján csatlakozik betáplálási teljesítmény nélkül, és a termelő berendezése által termelt villamos energiát ugyanazon csatlakozási ponton csatlakozó felhasználóval vagy más felhasználóval vagy vételezővel megosztja vagy értékesíti; 59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik; 59a. *  Önellátó termelői engedélyes: aki önellátó termelő egységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik; 60. *  Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő, termelői tulajdonban lévő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amelyre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik, és amely *  a) *  az erőmű által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, vagy b) a magánvezetékhez felhasználási helyen kívülről kapcsolódó, a közcélú hálózatra magánvezetéken keresztül csatlakozó erőmű által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energiát a magánvezeték kapcsolódási pontjára juttatja el; 61. *  Továbbadás: a felhasználó által a közcélú hálózaton keresztül megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére; 61a. *  Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését; 62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez; 63. *  Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat; 64. *  Végső menedékes: olyan villamosenergia-kereskedő, amelyet a Hivatal arra jelölt ki, hogy villamosenergia-értékesítési tevékenységét megszüntető vagy a felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítésére nem képes engedélyes egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóinak villamosenergia-ellátását a kijelölő határozatban foglaltak szerint átvegye; 65. *  Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek; 66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt; 66a. *  Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt vagy maga által termelt villamos energiát teljes egészében felhasználja; 66b. *  Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak; 67. *  Villamosenergia-ellátási szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, egyes nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére és az elosztói rugalmassági szolgáltatásokra és azok beszerzésére, igénybevételére és elszámolására vonatkozó elosztói szabályzat, az egyes adatcsere-folyamatok leírására, az adatcsere technikai, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó adatcsere-szabályzat, továbbá a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat; 68. *  Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az e törvény szerinti villamosenergia-termelést, villamosenergia-átviteli és rendszerirányítási tevékenységet, villamosenergia-elosztást, egyetemes szolgáltatói tevékenységet, villamosenergia-kereskedelmet, aggregálást, energiatárolást, közvilágítási berendezések üzemeltetését, vagy a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezés üzemeltetési, vagy elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet végez; 69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll; 69a. *  Villamosenergia-megosztás: a) aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt vagy tárolt villamos energia, aa) közvetlenül más felhasználó vagy energiaközösség részére a közcélú hálózaton, magánvezetéken vagy összekötő berendezésen, vagy ab) vételező részére magánvezetéken keresztül b) vételező által termelt vagy tárolt villamos energia közvetlenül a magánvezeték engedélyese részére magánvezetéken keresztül történő értékesítése vagy ellenérték nélküli átadása; 69b. *  Megosztási hozzárendelés: a megosztott energiamennyiségnek a megosztásban részt vevő elszámolási pontokhoz történő hozzárendelése negyedórás adatok alapján; 70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által – törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége; 70a. *  Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés vagy létesítmény, amely a közcélú hálózatról vételezett vagy azonos csatlakozási ponton csatlakozó erőmű által megtermelt villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe betáplálja, vagy – függetlenül attól, hogy van-e betáplálásra lehetősége – a csatlakozási pont mögötti felhasználásra rendelkezésre bocsátja; 70b. *  Háztartási villamosenergia-tároló: háztartási környezetben létesített és üzemeltetett, 2 kWh-nál nagyobb névleges teljesítményű, önállóan üzemeltethető, újratölthető villamosenergia-tároló; 70c. *  Elektromos meghajtású gépjármű villamosenergia-tárolója: az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott elektromosjármű-akkumulátor; 70d. *  Ipari villamosenergia-tároló: a 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott ipari elem, illetve akkumulátor; 70e. *  Villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszer: olyan elszámolási rendszer, amelyben a villamosenergia-tároló üzemeltetője a szolgáltatásait piaci körülmények között értékesíti azzal, hogy az általa elvárt bevételi szint és az általa értékesíthető szolgáltatásokból megszerezhető bevétel különbsége alapján kompenzációban részesül vagy kompenzációt fizet; 71. *  Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat; 72. *  Villamosenergia-piac: az energiával, kapacitással, valamint az átviteli vagy elosztó rendszer üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokkal bármilyen időszakban történő kereskedésre szolgáló platform, a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat, a tőzsdén kívüli piacokat és a szervezett villamosenergia-piacot is ideértve; 74. *  75. *  Prémium típusú támogatás: a prémium típusú támogatási rendszer keretében nyújtott ártámogatás; 76. *  Prémium típusú támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát a termelő piaci körülmények között értékesíti és emellett az általa termelt villamos energiával arányosan ártámogatásban (prémiumban) részesül; 77. *  Demonstrációs projekt: egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt; 78. *  Szerződésmegszüntetési díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor által a villamosenergia-vásárlási vagy aggregálási szerződés felhasználó általi megszüntetése esetén a felhasználóra kiszabott díj vagy pénzügyi szankció; 79. *  Kereskedőváltással kapcsolatos díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor vagy a hálózati engedélyes által a kereskedőváltás vagy az aggregátorváltás esetén közvetve vagy közvetlenül a felhasználóra vagy aggregálásban részt vevőre kiszabott díj vagy pénzügyi szankció, ideértve a szerződésmegszüntetési díjat is; 80. *  Felhasználói panasz: olyan felhasználói beadvány, amelyben a felhasználó az engedélyes intézkedése ellen vagy az engedélyes várt intézkedésének elmaradása miatt emel kifogást; 81. *  Tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontjában meghatározott személy; 82. *  Zöldtöltés-igazolási rendszer: a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezésen értékesített megújuló villamos energia mennyiségét igazoló előírások és eljárások összessége; 83. *  Innovatív megújulóenergia-technológia: olyan megújuló energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelési technológia, amely legalább egy szempontból előrelépést jelent a hasonló korszerű technológiákhoz képest, vagy amely révén felhasználhatóvá válik az egyébként kereskedelmi alapú működésre még nem alkalmas vagy túl kockázatos termelési technológia; 84. *  Jogosult fél: az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti jogosult fél; 85. *  Közös elhelyezésű energiatárolás: olyan villamosenergia-tároló, amely a közcélú hálózatra megújuló forrásból villamos energiát termelő erőművel ugyanazon csatlakozási ponton keresztül kapcsolódik, illetve csatlakozik. II. Fejezet A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE Termelés 4. § (1) *  Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, vagy önellátó termelői engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély vagy önellátó termelői engedély birtokában lehet. (1a) *  Az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és ellátási szabályzatokban a kiserőművi összevont engedélyes és a termelői működési engedélyes számára meghatározott kötelezettségeket az önellátó termelői engedélyesre is megfelelően alkalmazni kell. (2) *  A termelő – az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján – a) a saját maga által termelt villamos energiát, b) *  az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások vagy az elosztótól elosztói rugalmassági szolgáltatás keretében átvett villamos energiát értékesítheti. (3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt. (4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben. 4/A. § *  (1) A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében, valamint kiemelt közfeladatként szerződésben előre meghatározott villamosenergia-mennyiség megtermelése céljából a Kormány rendszerbiztonsági szolgáltatót jelöl ki. A rendszerbiztonsági szolgáltató kijelölésére és a közszolgáltatás teljesítésére és ellentételezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 5. § (1) *  A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások – kivéve a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás – és az elosztói rugalmassági szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye, b) *  nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye. (2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet. (3) *  Az átviteli rendszerirányító a 20. § (2) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége és az elosztó a 32/A. § (1) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége, vagy a Hivatal 32/B. § (2) bekezdése szerinti döntése esetén a legkisebb költség elvének és a 2019/943/EU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével – ide nem értve a 36. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseteket – bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas villamosenergia-tároló vagy -termelő berendezés – a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is ideértve – hálózatra kapcsolását, leállítását, vagy korlátozását. Az igénybevétel feltétele, hogy az átviteli rendszerirányító vagy az elosztó annak költségeit a 2019/943/EU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg. (4) *  A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét. (5) *  A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák. 6. § (1) *  Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani. *  (2)–(3) *  6/A. § *  (1) *  A Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki a megtermelt villamos energia vonatkozásában, és elektronikus számlarendszer biztosításával gondoskodik a származási garanciák nyilvántartásáról. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen. (2) A Hivatal a 2017. január 3-a előtt kérelmezett kötelező átvételi jogosultság alá eső, megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt és értékesített villamos energia vonatkozásában automatikusan bejegyzi a származási garanciát az átviteli rendszerirányító részére. A származási garanciákat az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerint a szervezett villamosenergia-piacon értékesíti, az ebből származó bevételt a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti KÁT pénzeszköz meghatározása során csökkentő tényezőként veszi figyelembe. Az értékesítésre vonatkozó szabályokat a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat határozza meg. (3) *  Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia vonatkozásában a Hivatal a származási garanciát az egyetemes szolgáltató részére jegyzi be. A származási garanciát az egyetemes szolgáltató értékesíti, az értékesítésre vonatkozó szabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Az egyetemes szolgáltató a származási garancia értékesítéséből származó bevételt és az értékesítéshez szükséges ráfordításait az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi. (3a) *  A nem egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű esetében a Hivatal a származási garanciát a háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételére jogszabály vagy szerződés alapján köteles villamosenergia-kereskedő részére jegyzi be. A nem egyetemes szolgáltatásban vételező háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó a Hivatalhoz címzett írásbeli kérelmében kérheti, hogy a Hivatal a származási garanciát saját vagy harmadik személy számára jegyezze be vagy mellőzze a származási garancia kiállítását. A villamosenergia-kereskedő a származási garancia piaci árat tükröző ellenértékét az üzletszabályzatban meghatározottak szerint fizeti ki a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője részére. (4) Az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-kereskedő és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes együttműködik a Hivatallal a (2) és (3) bekezdés szerinti származási garanciák bejegyzése, szervezet villamosenergia-piaci értékesítése, átruházása, törlése, valamint ezek Hivatal általi ellenőrzése kapcsán. (5) A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi jogosultságból prémium típusú támogatásba átlépő termelő esetén a támogatási ár megállapításánál figyelembe kell venni a származási garanciák piaci értékét. 6/B. § *  (1) A Hivatal a villamos energia eredetét igazoló származási garanciáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban Szgr.) meghatározott feltételek szerinti számlaszerződés (a továbbiakban: számlaszerződés) alapján biztosítja a számlarendszerhez történő hozzáférést. (2) Az egyes származási garancia műveletekre, a végrehajtásukra, valamint az erőmű és a villamosenergia-tároló minősítésére és regisztrálására vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. határozza meg. (3) A Hivatal az ügyek érdemében hozott döntéssel egyidejűleg intézkedik a regisztrációnak és a származási garancia műveletnek a számlarendszerben történő végrehajtása érdekében. (4) A számlaszerződés határozatlan időre szóló szerződés. A számlaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. állapítja meg. (5) A Hivatal a számlarendszerben rögzített adatokat a keletkezésüktől számított 10 évig megőrzi. A Hivatal az elektronikus tárolás és kezelés során tudomására jutott személyes adatokat a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig az esetlegesen felmerülő vitás kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében megőrzi. (6) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatok közül kizárólag a nevet és az elektronikus levelezési címet az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli. (7) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott, a személyes adatnak nem minősülő adatokat az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított tíz évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli. 6/C. § *  A Hivatal a zöldtöltés-igazolási rendszerről szóló kormányrendeletben előírtak szerint – figyelemmel a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényben foglaltakra – az elektromos töltőberendezésen keresztül közlekedési célra értékesített megújuló villamos energia mennyiségéről zöldtöltés-igazolást állít ki, és gondoskodik a zöldtöltés-igazolási rendszer működtetéséről és ellenőrzéséről. Új termelő kapacitások létesítése 7. § (1) *  Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. *  (2) *  (3) *  (4) *  (5) *  Megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során, valamint kiemelt európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi. 7/A. § *  (1) Megújulóenergia-támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek. (2) *  A miniszter a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújulóenergia-támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára. (3) A megújulóenergia-támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg. 7/B. § *  8. § (1) *  A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges. (2) *  A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését. (3) *  A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását. (4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat. (5) *  Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően. (6) *  A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól. (7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni. A megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének, valamint a villamosenergia-tároló felhasználásának elősegítése *  9. § *  (1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a villamosenergia-tároló felhasználását. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert, és prémium típusú, valamint villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszert hoz létre. (3) *  A zöldenergia tárolása, hasznosítása, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja és annak finanszírozásához szükséges pénzeszközfizetés érdekében a részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. (4) A villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja tekintetében a bevételkompenzáció kiszámításának részletszabályait, a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására, valamint a bevételkompenzációra jogosult adatszolg …