2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről *  Az Országgyűlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülő nemzetközi vasúti közlekedési rendszerbe illesztése, a vasút által végzett környezetkímélő közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésének elősegítése, valamint a vasúti közlekedés biztonságának növelése céljából a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. § (1) *  A törvény hatálya a) *  a Magyarország területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre, b) *  a Magyarország területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre, c) *  az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokra és az ilyen szolgáltatást végző vasúti munkavállalókra, d) *  a trolibusz felsővezetékének engedélyezésére, e) *  a vasúti telekalakítás tekintetében – a 4. mellékletben szereplő vasúti pályák kivételével – a Magyarország területén található országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az elővárosi pályahálózatba tartozó és kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó és azzal szomszédos ingatlanokra terjed ki. (2) *  Nemzetközi szerződéssel összhangban e törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni pályahálózat-működtető Magyarország területén kívül végzett vasúti pályahálózat működtetési tevékenységére, ha magyarországi kiinduló vagy célállomással rendelkező vasúti jármű közlekedése során Magyarország területén kívül eső pályahálózatot is igénybe vesz. (3)–(4) *  (5) *  ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § *  E törvény alkalmazásában 1. Általános fogalmak: 1.1. engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság; 1.2. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás; 1.3. keresztfinanszírozás tilalma: az egyik vasúti tevékenységi területre kifizetett állami pénzeszközöknek vagy erről a vasúti tevékenységi területről származó bevételeknek más vasúti tevékenységi területre történő átirányításának tilalma; 1.4. *  keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete legalább 600 mm, de kisebb, mint 1435 mm; 1.5. működési engedély: egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására; 1.6. normál nyomtáv: az 1435 mm-es nyomtáv; 1.7. nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve; 1.8. széles nyomtáv: a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv; 1.9. *  térségi szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három vármegyét érint; 1.10. *  vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. Az uniós vasúti rendszerben a vasúti jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből áll; 1.11. *  vasút-villamos (tram-train): olyan vasúti jármű, amelyet a könnyű vasúti pályahálózaton és az országos vasúti pályahálózaton való kombinált használatra terveztek; 1.12. *  vasúti műszaki bizottság: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelettel a vasúti műszaki előírások és szakmai állásfoglalások kidolgozására létrehozott szakértői testület; 1.13. *  vasúti műszaki előírás: a vasúti műszaki bizottság által a közlekedési hatóság egyetértésével javaslatként előterjesztett, jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott nemzeti szabály, nemzeti előírás vagy jogszabály felhatalmazása alapján a hatóság és a vasúti műszaki bizottság által térítés- és megkülönböztetésmentesen közzétett nemzeti ajánlás; 1.14. *  nemzeti szabály: olyan vasúti műszaki előírás, amely az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabályoktól eltérő vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmaz; 1.15. *  nemzeti előírás: olyan vasúti műszaki előírás, amely a magyar vasúti rendszernek az uniós vasúti rendszerhez nem tartozó részére, vagy az uniós vasúti rendszer átjárhatósági műszaki előírások hatálya alá nem tartozó alrendszer valamely elemére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra vagy harmadik felekre vonatkozó műszaki vagy biztonsági követelményeket határoz meg; 1.16. *  nemzeti ajánlás: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módját, a nemzeti előírásoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait, vagy a vasúti rendszer biztonságos üzemeltethetősége érdekében, a vasúti pályára és tartozékaira, a vasúti üzemi létesítményekre és az azokhoz kapcsolódó felvonókra, mozgólépcsőkre és mozgójárdákra, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületeire vonatkozó elvárt rendszerintegritási követelményeket, a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények létesítése, átalakítása vagy korszerűsítése során az elvárt szintű rendszerintegritás érdekében teljesítendő feltételeket és eljárásokat; 1.17. *  a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a vasúti műszaki előírásoknak (nemzeti szabály, nemzeti előírás, nemzeti ajánlás) való megfelelés megállapításának ajánlott módjait; 1.18. *  helyi jellegű szabály: olyan nemzeti szabály, amely a vasút-villamosra, vagy az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszára vonatkozik, és az uniós vasúti rendszer részét képező magyarországi rendszer egy pályaszakaszára adott esetben olyan előírást is tartalmaz, amely egy adott nemzeti szabályban megfogalmazott előírástól való eltérést határoz meg. 1.19. *  intermodális csomópont: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/Q. §-a szerinti közlekedési létesítmény; 1.20. *  multiszegmensű személyszállító vasúti rendszer: olyan speciális vasúti rendszer, amely kettő vagy több eltérő vasúti rendszer (pl.: metró és HÉV vagy HÉV és hagyományos vasúti rendszer) felhasználásával jön létre; 2. *  Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak: 2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is; 2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.3. *  fejlesztési közreműködő: törvényben kijelölt olyan szerv vagy a Kormány rendeletében kijelölt olyan közvetett vagy közvetlen állami tulajdonú gazdasági társaság vagy szerv, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre; 2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság; 2.5. GSM–R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM–R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre; 2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat; 2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása; 2.9. karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely; 2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény – a földterületet, épületet és berendezést is beleértve –, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását; 2.10a. vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény – a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve –, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor; 2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű; 2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik a) nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn; 2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak; 2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya; 2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal; 2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak; 2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amely egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak; 2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelyet a Bizottság az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti vasúti infrastruktúrának minősített; 2.19. tároló vágánycsoport: forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok; 2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.21. *  vasúti pálya: az 1. melléklet 1–5. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, a vasúti alépítmény, felépítmény, a műtárgyak, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos és kerékpáros alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol 2.21.1. *  vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz vagy a szerkezet védelmét biztosítja, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet); 2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat; 2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el; 2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat; 2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések; 2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat; 2.26. vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni; 2.27. a köz- és a magánszféra partnersége: közfeladatot ellátó szervek és a pályahálózat-működtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amely alapján ezen vállalkozások részben vagy egészben kiépítik vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát, vagy megszerzik a pályahálózat-működtetői jogosultságokat egy előre meghatározott időtartamra; 2.28. vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás; 2.28.1. érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az elővárosi pályahálózatba tartozó és a kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan; 2.28.2. szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan; 2.28.3. visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló – vasúti pályát és azok tartozékait nem hordozó –, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan; 2.29. vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat; 2.30. kiemelt budapesti fejlesztés: a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. § 3. pontja szerinti kiemelt budapesti fejlesztés; 3. A vasúti pályahálózati kapacitás elosztásával és a díjképzéssel kapcsolatos fogalmak: 3.1. díjbeszedés: a pályahálózat-működtető által biztosított teljesítésigazolási dokumentumok alapján a hálózat-hozzáférési díj, illetve annak összetevőiről szóló számlák, azzal egyenértékű bizonylatok – továbbá külső számviteli szolgáltató alkalmazása esetén a számlakiállítás alapjául szolgáló bizonylat – kiállítása a pályahálózat-működtető nevében, és a hálózat-hozzáférési díjnak a pályahálózat-működtetőnél történő befolyásának ellenőrzése; 3.2. elosztás: a vasúti pályahálózat-kapacitás pályahálózat-működtető általi elosztása; 3.3. ésszerű nyereség: a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői esetében a saját tőke olyan megtérülési aránya, amely figyelembe veszi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által vállalt – többek között a bevételt érintő – kockázatot vagy annak hiányát, és amely összhangban van az érintett ágazatban az utolsó három évben mért átlagos mértékű nyereséggel; 3.4. hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott – a 2. mellékletben meghatározott – szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj; 3.5. hálózati üzletszabályzat: a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a pályahálózat-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges, az e törvényben és a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott információkat; 3.6. *  hozzáférésre jogosult: a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság, b) más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, c) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén, d) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása; 3.7. kapacitásbővítési terv: a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszának túlterhelt pályahálózattá való minősítéséhez vezető kapacitáshiány enyhítését célzó, meghatározott ütemterv szerint végrehajtandó intézkedés vagy intézkedések sorozata; 3.8. kapacitásfoglalásra jogosult: az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt; 3.9. kapacitásigénylő: a kapacitásfoglalásra jogosult és a hozzáférésre jogosult; 3.10. keretmegállapodás: az a polgári jogi szerződés, amely rögzíti a kapacitásigénylőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó pályahálózat-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit; 3.11. menetvonal: egy vonat vagy vasúti gördülőállomány két pont között adott időtartam alatt (indulási és érkezési időpont között) történő közlekedtetéséhez szükséges pályahálózat-kapacitás; 3.12. nagymértékben kihasználatlan pályaszakasz: az a pályaszakasz, amelynek kihasználtsága nem éri el a napi elméleti kapacitás 25%-át; 3.13. összehangolási eljárás: a pályahálózat-működtetőnek és a kapacitásigénylőnek az az eljárása, amely során egyeztetik az egymással ütköző pályahálózat-kapacitási kérelmeket; 3.14. pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége; 3.15. pályafenntartási munkák: a vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, fejlesztési és üzemeltetési munkái; 3.16. túlterhelt pályahálózat: a pályahálózat olyan szakasza, amelynek tekintetében a pályahálózatkapacitás iránti igények adott időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben; 3.17. üzemi menetrend: az érvényessége idején a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vonatmozgást és vasúti gördülőállomány mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás. 4. Vasúti tevékenységek, szolgáltatások: 4.1. átmenő vasúti szolgáltatás: az Európai Unió területén keresztül történő vasúti áthaladás, amelynek során sem áruberakodás, sem árukirakodás, sem utasfelvétel, sem utasleszállás nem történik; 4.2. *  elővárosi vasúti szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 100 km-es vonzáskörzete – a határokon átnyúló vonzáskörzeteket is beleértve – között végzett vasúti szállítási szolgáltatás; 4.3. helyi vasúti szolgáltatás: olyan elővárosi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szállítási szolgáltatás, amely fő célja a meghatározó részében egy település közigazgatási határán kívül fekvő, különálló vasúti pályahálózaton történő szállítási igények kielégítése; 4.4. nemzetközi vasúti árufuvarozás: olyan vasúti árufuvarozás, amely során a vonat legalább egy EGT-tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon; 4.5. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás; 4.6. országos vasúti szolgáltatások: a városi, elővárosi, térségi és helyi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szolgáltatás; 4.7. térségi vasúti szolgáltatások: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy térség vasúti szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló térséget is beleértve; 4.8. vasúti árufuvarozás: áru vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozása, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is; 4.9. vasúti áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása; 4.10. vasúti árutovábbítás: vasúti árufuvarozás, valamint a vasúti áruszállítás; 4.11. vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete; 4.12. *  vasúti pályahálózat működtetése a) a vasúti pályahálózat fejlesztése: hálózattervezés, pénzügyi és beruházástervezés, valamint a vasúti pályahálózat építése és korszerűsítése; b) a vasúti pályahálózat üzemeltetése: a menetvonalak elosztása, forgalomirányítás és a hálózat-hozzáférési díjak meghatározása és beszedése; c) a vasúti pályahálózat karbantartása: a meglévő vasúti pályahálózat állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák; d) a vasúti pályahálózat felújítása: a meglévő vasúti pályahálózaton belüli cserékre irányuló nagyobb munkák, amelyek nem változtatják meg annak összteljesítményét; e) a vasúti pályahálózat korszerűsítése: a vasúti pályahálózaton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét; f) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá g) az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő – a 2. mellékletben meghatározott – szolgáltatások nyújtása; 4.13. vasúti személyközlekedtetés: természetes személyek vasúti járművel, nem fő tevékenységként, saját célból, ellenszolgáltatás nélkül végzett szállítása; 4.14. vasúti személyszállítás: a vasúti személyszállítási szolgáltatás és a vasúti személyközlekedtetés; 4.15. vasúti személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás; 4.16. *  4.17. vállalkozó vasúti tevékenység: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás, vasúti árufuvarozás és vontatási szolgáltatás; 4.18. városi vasúti szolgáltatás: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy város közigazgatási határán belüli vasúti szállítási igények kielégítése. 5. Vasúti szervezetek: 5.1. döntéshozatali, jogi és szervezeti szempontból független pályahálózat-működtető: az az országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtető, amely megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek; 5.2. *  vertikálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek esetében: a) a pályahálózat-működtető egy olyan vállalkozás irányítása alatt áll, amely egyben a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaságot is irányít; b) a pályahálózat-működtető egy vagy több olyan vállalkozó vasúti társaság irányítása alatt áll, amely a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújt; c) a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaság a pályahálózat-működtető irányítása alatt áll; vagy d) a vállalkozás különálló részlegekből áll, magában foglal egy pályahálózat-működtetőt és egy vagy több, saját jogi személyiséggel nem rendelkező részleget, amelyek vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtanak; 5.3. *  5.4. *  kiszolgáló létesítmény üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatást nyújt; 5.5. *  5.6. nem független pályahálózat-működtető: az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg; 5.7. *  pályahálózat-működtető: olyan szervezet vagy társaság, amely egy hálózat vasúti infrastruktúrájának működtetését, karbantartását és felújítását biztosítja, valamint részt vesz annak fejlesztésében; 5.8. vasúti társaság: a pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet; 5.9. vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is; 5.10. *  vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, amely egy vagy több vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetéséért felel és vasúti vagy egyéb gazdálkodó szervezetek számára a 2. melléklet 4. pontja szerinti valamely szolgáltatást nyújt; 5.11. *  vagyonműködtető: legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társaság, mellyel az állam az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonműködtetési tevékenység érdekében vagyonműködtetési szerződést kötött; 6. A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak: 6.1. *  Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy azok részeire vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza; *  6.2. *  kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását; *  6.3. *  6.4. üzemszerű átjárhatóság: két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek – a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések –, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy – az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében – ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható; 6.5. *  6.6. *  Előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt: bármely olyan projekt, amelynek a tervezési vagy kivitelezési szakasza már elérte azt a pontot, hogy a műszaki előírások módosítása veszélyeztethetné a tervezett projekt életképességét; *  7. A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak: 7.1. *  7.2. biztonságirányítási rendszer: a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét; 7.3. *  közös biztonsági célok: azok a minimális biztonsági szintek, amelyeket az uniós vasúti rendszer egészén és – amennyiben lehetséges – annak különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszeren, a nagysebességű vasúti rendszeren, a hosszú vasúti alagutakban vagy a kizárólag árufuvarozásra használt vonalakon) meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel – beleértve az alvállalkozók személyzetét is – a vasúti átjárók használóival és más személyekkel, valamint a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel vagy a kitűzött biztonsági szint fejez ki; *  7.4. *  közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítására és más, biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó értékelési eljárást meghatározó előírások összessége, amely a következőkre terjed ki: *  a) a kockázatelemzési és -értékelési módszerek, b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek, c) a közlekedési hatóság által alkalmazandó felügyeleti módszerek, valamint a vállalkozó vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési módszerek, d) a vasúti üzemeltetők biztonsági szintjének és biztonsági teljesítményének nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek; e) a biztonsági célok megvalósításának nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek; és f) minden olyan módszer, amely a biztonságirányítási rendszereknek valamely, uniós szinten harmonizálásra szoruló folyamatára vonatkozik; 7.5. *  könnyű vasút: olyan városi vagy elővárosi vasúti közlekedési rendszer, amely (az EN 15227:2020 alapján) C–III vagy C–IV törésbiztonsággal rendelkezik, és járműveinek szilárdsága legfeljebb 800 kN (hosszirányú nyomóerő a kapcsolási ponton); a könnyű vasúti rendszerek rendelkezhetnek saját pályatesttel, vagy pályatestük lehet a közúttal közös, és járműveik általában nem vesznek részt a távolsági személyszállítási vagy árufuvarozási forgalomban; *  7.6. *  berakodó: az a vállalkozás, amely a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsira vagy a konténerbe rakja, valamint a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsira rakja; *  7.7. *  kirakodó: a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsiról eltávolító vállalkozás, vagy a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsiról vagy a konténerből kirakodó vállalkozás, vagy az árukat tartálykocsiból, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből, battériás kocsiból vagy MEG-konténerből, valamint ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy pedig ömlesztettáru-konténerből kirakó vállalkozás; *  7.8. *  töltő: az a vállalkozás, amely az árut tartányba – beleértve a tartálykocsit, vagy leszerelhető tartánnyal, mobil tartánnyal vagy tankkonténerrel rendelkező kocsit –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, vagy battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti; *  7.9. *  lefejtő: az a vállalkozás, amely az árut tartányból – beleértve a tartálykocsit, leszerelhető tartánnyal rendelkező kocsit, mobil tartányt és tankkonténert –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy battériás kocsiból vagy MEG-konténerből lefejti; *  7.10. *  ajánlatkérő: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely alrendszerek tervezését, kivitelezését, korszerűsítését, vagy felújítását rendeli meg; *  7.11. *  a tevékenység jellege: a tevékenységnek kizárólag a személyszállítással – a nagysebességű szolgáltatásokkal vagy azok nélkül –, az árufuvarozással – a veszélyes árukkal kapcsolatos szolgáltatásokkal vagy azok nélkül – vagy a tolatási szolgáltatásokkal jellemezhető típusa; *  7.12. *  a tevékenység mértéke: a tevékenységnek az utasszámmal vagy árumennyiséggel és a vasúti társaság becsült, a vasúti ágazatban dolgozó munkavállalók számában kifejezett méretével jellemezhető mértéke; *  7.13. *  szolgáltatási terület: az egységes biztonsági tanúsítvány szempontjából egy vagy több pályahálózat, amelyeken a vállalkozó vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet szándékozik folytatni. *  8. A vasúti munkavállalókra vonatkozó fogalmak: 8.1. éjszakai idő: a közép-európai időzónában a huszonkét és hat óra közötti idő; 8.2. mozdonyvezető: az a vasúti járművezető, aki az országos jelentőségű vasútvonalakon a szakképesítési előírásoknak megfelelően önállóan, felelős és biztonságos módon képes és jogosult vasúti járműveket – beleértve a mozdonyokat, tolatómozdonyokat, munkaszerelvényeket, karbantartó vasúti járműveket vagy vasúti pályahálózaton személy- és áruszállításra szolgáló vasúti járműveket – vezetni; 8.3. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe; 8.4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie; 8.5. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez; 8.6. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja; 8.7. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek munkaköre szerinti feladata vasúti járművek működtetése, vezetése; 8.8. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért a munkaviszonya alapján felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős; 8.9. vonatkísérő: a vasúti járművezetőn kívül a vonaton utazó, szolgálatot teljesítő személyzet tagjai, akik hozzájárulnak a vonat, az utasok és a továbbított áruk biztonságához; 8.10. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő. 9. Egyéb fogalmak: 9.1. alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat; 9.2. felszín alatti vasút: metró és a kéregvasút; 9.2a. *  függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy árukat szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak; 9.3. határforgalmi egyezmény: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése; 9.4. jelentős karbantartás: a transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását; 9.5. működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állása hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését; 9.6. *  az átadás-átvétel fordulónapja: az eszközök rendeltetésszerű használatba vételének napja. A rendeltetésszerű használatba vétel napja a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének dátuma, az egyéb eszközök vonatkozásában a sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás dátuma, ideértve a rész műszaki átadás-átvételeket is; 9.6. *  trolibusz felsővezetéke: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és légtápkábeleket, összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket; 9.7. *  veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény. 10. *  A különleges kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos fogalmak: 10.1. hajtány: olyan, három- vagy többkerekű különleges könnyűszerkezetű kötöttpályás jármű, amelyet pályafelügyeleti, vagy turisztikai célra használnak és gépi vagy emberi erővel hajtanak meg; 10.2. keskeny nyomtávolságú különleges kötöttpályás társaság: keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton legalább az alábbi tevékenységek egyikét végző szervezet: a) a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózat működtetése, b) személyszállítási szolgáltatás turisztikai, vagy közszolgáltatási célból való nyújtása, c) áruszállítás végzése vagy árufuvarozási szolgáltatás nyújtása; 10.3. különleges kötöttpálya: a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet; 10.4. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer: a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút, és a turisztikai hajtány; 10.5. különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység: a különleges kötött pályán a különleges kötöttpálya üzemeltetője vagy a tevékenység végzésére jogosult által díj ellenében végzett személyszállítás, vagy árufuvarozás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység, továbbá a saját maga részére végzett áruszállítás; 10.6. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: a különleges kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete; 10.7. különleges kötöttpálya-hálózat működtetése: a keskeny nyomtávolságú és a múzeumvasút esetében a) a pályahálózat üzemeltetése (ide értve a vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenységeket is) létesítése, felújítása, fejlesztése, b) a pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítása és az ahhoz szükséges tevékenységek, c) a pályahálózat megszüntetése, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, továbbá d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése; 10.8. különleges kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely a különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi; 10.9. különleges kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős; 10.10. múzeumvasút: a területén muzeális jellegű vasúti pályahálózatot működtető és muzeális jellegű vasúti járművekkel személyszállítási szolgáltatást nyújtó múzeum, muzeális intézmény, egyesület vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti társaság; 10.11. turisztikai hajtány: olyan hajtány amely elsődleges rendeltetése szerint turisztikai célok kiszolgálására készült és ezen cél szerint üzemeltetik (turisztikai kézi- vagy gépi hajtány, turisztikai sínbicikli, lábhajtány); 10.12. turisztikai kézi- vagy gépi hajtány: az a turisztikai célból – nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából – üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa kézi vagy gépi erővel hajt meg; 10.13. turisztikai sínbicikli, lábhajtány: az a turisztikai célból – nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából – üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa a hajtáslánc részeként lábbal hajt meg. 11. *  Az intermodális csomópont működtetésével kapcsolatos fogalmak: 11.1. intermodális csomópont fejlesztése: hálózattervezés, pénzügyi és beruházástervezés, valamint az intermodális csomópont építése és korszerűsítése; 11.2. intermodális csomópont üzemeltetése: intermodális csomópont, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete; 11.3. intermodális csomópont karbantartása: a meglévő intermodális csomópont állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák; 11.4. intermodális csomópont felújítása: a meglévő intermodális csomóponton belüli cserékre irányuló nagyobb munkák; 11.5. intermodális csomópont korszerűsítése: az intermodális csomóponton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét. ÁLLAMI FELADATOK 3. § *  (1) Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása. (2) Az országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése közérdekű és közcélú tevékenység. (3) *  A vasúti telekalakítási eljárás és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása közérdekű és közcélú tevékenység. 3/A. § *  A Kormány feladata: a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – a környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepció jóváhagyása, b) a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban, kétoldalú kormányközi megállapodások kötése a vasúti határforgalom általános feltételeiről, c) a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégia jóváhagyása, d) az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint e) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása. 3/B. § *  (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) készíti elő a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását, az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki. (2) *  A miniszter biztosítja a vasúti pályahálózat működtetését végző társaság, valamint a nem független pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátását végző szervezet működését és megköti a pályahálózat-működtetési szerződéseket. (3) A miniszter felel a vasútbiztonság fenntartásáért és fejlesztéséért, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében – figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre – nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározásáért és érvényesítéséért, valamint gondoskodik a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása útján a biztonsági jelentés közzétételéről és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő elküldéséről. (4) *  A miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – gondoskodik az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetése hálózat-hozzáférési díjból eredő bevétellel és a pályahálózat-működtető egyéb üzleti tevékenységéből vagy az ilyen vasúti pályahálózatot működtető vertikálisan integrált vállalkozás egyéb pályahálózat-működtető üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett – indokoltnak elismert – költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítéséről a vasúti pályahálózat-működtetésére kötött szerződés alapján. (5) A miniszter értesíti a transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a Bizottságot. (6) *  A miniszter korlátozhatja a nem az Európai Unió tagja harmadik ország vonatkozásában a vasúti pályahálózathoz való hozzáférési jogot a harmadik országból, illetve annak irányába olyan hálózatokon végzett szolgáltatások esetében, amelyek nyomtávolsága eltér a pályahálózat-működtető által működtetett vasúti hálózat általánosan alkalmazott nyomtávolságától, ha versenytorzulás jelentkezik az állam és az adott harmadik ország közötti, határokon átnyúló vasúti közlekedésben. A miniszter a korlátozás bevezetésére vonatkozó határozattervezetet benyújtja a Bizottságnak, és konzultál a többi tagállammal. (7) *  A miniszter látja el – az általa kijelölt szervezet útján – a) a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat, b) az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerszintű együttműködésének átfogó ellenőrzését, c) a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelés biztosítását, d) a vasúti rendszert érintő jelentős változtatások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzését, e) *  a vasúti pályahálózatok minőségi követelményei megvalósulásának és fennállásának ellenőrzését. (7a) *  A (7) bekezdés szerinti kijelölt szervezet számára – jogszabályban meghatározott forrásból, a miniszter által vezetett minisztérium igazgatási előirányzata terhére – a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható. (8) *  Országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetében a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat. (9) *  Koncessziós pályázatot a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal – illetve azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik fejlesztésére, illetve működtetésére kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter; b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztésére, illetve működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete írja ki. (10) *  A pályázati kiírásnak – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét; b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit; c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás). (11) *  A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyához tartozó kiszolgáló létesítmények, műszaki létesítmények, továbbá pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére is. (12) *  A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett vasúti pályahálózat használóitól nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén hálózat-hozzáférési díjat szed, nem nyílt hozzáférésű pályahálózat esetén a vasúti pályahálózat használatáért díjat szedhet. (13) *  A koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható. (14) *  A miniszter megállapítja a Vasutak Együttműködési Szervezete tagállamainak vasúti társaságai között létrejött, a nemzetközi teherkocsi használati szabályokról szóló megállapodásban (a továbbiakban: PGV megállapodás) a Magyarországot megillető két szavazaton belül a PGV megállapodásban részes, Magyarországon bejegyzett vasúti társaságokat megillető részarányok meghatározásának módszerét. A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA *  3/C. § *  (1) *  A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki, legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható. (2) A fejlesztési stratégia figyelembe veszi az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) általános érdekeit, az uniós tagsággal nem rendelkező, Magyarországgal szomszédos országokkal való együttműködés szükségességét, a honvédelmi érdeket, a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése tekintetében a jövőbeli mobilitási igényeket és azt, hogy a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése a vasúti rendszer fenntartható finanszírozása elvének alapulvételével történjen. (3) A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet. (4) Az egyeztetés keretében a fejlesztési stratégia tervezetét a Kormány honlapján, legalább tizenöt napra teszi közzé. A beérkezett véleményeket a tervezet véglegesítése során a miniszter figyelembe veheti. (5) A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSÁNAK SZERVEZETE 4. § *  (1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedési igazgatási szervezet látja el. (2) A közlekedési igazgatási szervezet részei: a) a vasúti igazgatási szerv, b) a közlekedési hatóság. (3) A 2012/34/EU irányelv szerinti engedélyező hatóság és igazgatási szervezet Magyarországon a vasúti igazgatási szerv. (4) *  Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzeti biztonsági hatóság és az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentő hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság. (5) *  A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat-működtetőktől, a VPSZ-től, a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, továbbá a vállalkozó vasúti társaságoktól függetlenül működik és rendelkezik a tevékenységének ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. (6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítélésében részt vevő állami, önkormányzati szervektől függetlenül működik. (7) *  Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a közlekedési hatóság a megfelelőségértékelő szervezetektől, az ajánlatkérőtől és bármely, közszolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezettől függetlenül működik. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI *  5. § *  (1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat), valamint az önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet: a) a városi és helyi vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – az országos és a térségi vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók készítése, valamint azok végrehajtásának megszervezése, b) az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése, c) városi és helyi vasúti társaság alapítása. (2) *  Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére a környezetvédelmi engedélyben meghatározott és kormányrendeletben kijelölt vasúti nyomvonalakat az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak a településrendezési terveikben figyelembe kell venniük és a vasúti nyomvonalakat kijelölő kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a településrendezési tervükben át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a Kormány biztosítja az önkormányzatok számára. 5/A–5/B. § *  II. Fejezet A VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY 6. § *  (1) E törvény alapján a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatási szolgáltatás hatósági működési engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység. A működési engedély önmagában a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre nem jogosít. (2) A működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet részére adja ki. (3) A Magyarországon kiadott működési engedéllyel egy tekintet alá esik a valamely más EGT-tagállamban a 2012/34/EU irányelv alapján kiadott működési engedély. (4) *  A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet. (5) A működési engedély határozatlan időtartamra szól. 7. § *  (1) Országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély – a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre jogosít. (2) *  Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot – továbbá ha a vasúti tevékenységet vasút-villamossal végzik, az országos vasúti pályahálózat azon részét – amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető. (3) A működési engedélyben meghatározott vasúti pályahálózaton kívüli vasúti pályahálózatot a vasúti társaság a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulásával veheti igénybe. 8. § *  (1) A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a) az üzleti jó hírnévvel, b) *  országos működési engedély, valamint a vasúti személyszállítási tevékenység vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével történő végzése esetén – a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a pénzügyi teljesítőképességgel, c) a szakmai alkalmassággal, d) a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállásának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő gazdálkodó szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott információkat rende …