2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2007.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről *  Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2006. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE Első Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § *  Az Országgyűlés a 2006. évi központi költségvetés a) kiadási főösszegét 7 844 852,8 millió forintban, azaz hétmillió-nyolcszáznegyvennégyezer-nyolcszázötvenkettő egész nyolctized millió forintban, b) bevételi főösszegét 5 923 539,9 millió forintban, azaz ötmillió-kilencszázhuszonháromezer-ötszázharminckilenc egész kilenctized millió forintban, c) hiányát 1 921 312,9 millió forintban, azaz egymillió-kilencszázhuszonegyezer-háromszáztizenkettő egész kilenctized millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá. 3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2006. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje. Második Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi költségvetés tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a) a központi költségvetési szerveknél – ideértve a Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek, *  b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások, c) a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának, d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetések, f) a közalkalmazottak korengedményes nyugdíjazásával kapcsolatos pályázati rendszer támogatásának részbeni, illetőleg teljes fedezetére X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeit az a)–d) és f) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók. (2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamin a Munkaerőpiaci Alapból származó pénzeszközöket – fedezi. A Kormány ez alól felmentést adhat. (3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések, melynek feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg, *  (4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány döntésétől függően támogathatók a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetései a gazdasági és közlekedési miniszterrel – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – kötött megállapodás alapján. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2006. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 14. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 25 000,0 millió forint lehet, (2) A 2006. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik. (3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések; b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések; c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések; d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése; e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése; f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések; g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad); h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése; i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések; j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések; k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése; l) az a)–k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások. (4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 10 000,0 millió forintnál. (5) *  (6) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 14. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000,0 millió forinttal túlléphető. (7) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (8) A 14. számú melléklet I/1/c), II/1. és II/2. pontjai szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. (9) A 14. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete. (10) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeivel megegyező összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. (11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2006. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (12) *  Az ÁPV Rt. a SZÖVÜR Kft.-től opciós szerződés alapján megvásárolt szövetkezeti üzletrészek vételárát a 14. számú melléklet II/2. pontja szerinti előirányzat terhére számolja el. 6. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon. 7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50,0 millió forintot – meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat. (2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint. (3) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttóérték-határ 20,0 millió forint. 8. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI legalább 5600,0 millió forintot a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 9. cím, 2. Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás alcím kiadásainak fedezetére fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és ütemezés szerint. (3) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. (4) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 9. § (1) A központi költségvetési szervek – a (3) bekezdésben megjelölt szervek kivételével – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, az Országos Mentőszolgálatot, az Országos Vérellátó Szolgálatot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak foglalkoztatásával előállított áru és készletértékesítés bevételeit; b) szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázott, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak foglalkoztatásával végzett szolgáltatás ellenértékeit; c) bérleti és lízingdíj bevételek, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit. (3) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 617,2 millió forintot, a Magyar Bányászati Hivatal 127,2 millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 480,3 millió forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 923,5 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 845,6 millió forintot, a Közlekedési Felügyeletek 4610,1 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 354,9 millió forintot, a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat 1548,0 millió forintot, a Magyar Vasúti Hivatal 82,5 millió forintot köteles 2006. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedévben a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Szerencsejáték Felügyelet 2280,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A Nemzeti Hírközlési Hatóság 5616,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is február 20-tól június 20-ig 300,0 millió forint havi egyenlő részletekben, továbbá július 20-tól december 10-ig, valamint december 20-ig 588,0 millió forint egyenlő részletekben. (6) Ha a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó (3) bekezdésben foglalt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2006. december 20-ig rendezni kell. A fejezeti államháztartási tartalék terhére a befizetési kötelezettség nem rendezhető. 10. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási tevékenységből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve; a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások, b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök, c) adományok, d) kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök, e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések, f) rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek bérbeadásából származó bevétel és szolgáltatási díjak, valamint az ide nem tartozó ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adásából származó bevétel, g) vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel, h) vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből származó bevétel. (2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, valamint a g) pontja szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra, a Magyar Honvédség Központi Honvédkórház beruházás folytatására, valamint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő kulturális, oktatási, jóléti, szociális vagy rekreációs célt szolgáló létesítmények korszerűsítésének kiadásaira fordítható. (3) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az Áht. 109/K. § (12) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt feladatok finanszírozására fordítható. (4) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények kezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási – beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is – célra használható fel. (5) A Belügyminisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 11 800,0 millió forint a rendvédelmi szervek épületei rekonstrukciójának folytatására, a Határőrség Országos Parancsnokságának elhelyezésére, valamint okmányirodák fejlesztésére fordítható. (6) Az Egészségügyi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből az egészségügyi miniszter – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 7000,0 millió forintot egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, rekonstrukcióra és a mentőautók lízingelésével kapcsolatos díjak megfizetésére fordíthat. (7) A Külügyminisztérium fejezet vagyonkezelésében lévő külképviseleti ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből legfeljebb 1300,0 millió forint a Kormány által elfogadott külképviseleti ingatlanfejlesztési koncepció kiadásaira fordítható. (8) A Nemzeti Sporthivatal által alapított közhasznú társaság vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlan elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – 1500,0 millió forint összeghatárig a (9) bekezdés szerint használható fel. (9) A (8) bekezdés szerinti bevétel – a Nemzeti Sporthivatal útján – kizárólag a belügyminiszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelésében, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására fordítható. (10) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 1850,0 millió forint a szakszolgálatok megyei kirendeltségeinek összevont szervezetei elhelyezését szolgáló beruházási és felújítási kiadásokra fordítható. (11) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 4000,0 millió forint a fejezet alapfeladatainak ellátását szolgáló beruházási és felújítási kiadásokra fordítható. 11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése, valamint a 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva összege 2006. augusztus 31-ig 91 000 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 116 500 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2006. augusztus 31-ig 1 012 200 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 1 092 600 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 2006. augusztus 31-ig 302 500 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 335 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés normatívája 2006. augusztus 31-ig 80 000 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális tevékenység normatívája 2006. augusztus 31-ig 7820 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 11 650 Ft/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2006. április 1-jétől 416 500 forint. (4) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a. (5) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint. (6) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege a) az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint, b) az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint. (7) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében – a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel – 97 100 forint. 12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 15–20. és 22. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 19., *  23. *  és 27–28. *  pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15–19. és 20. a)–d) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek a %-os mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően kell megállapítani. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére. (6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik. 13. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 13. cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 28. cím, a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, a XVII. Területfejlesztés fejezet, 8. cím, a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 31. cím és a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 7. cím alatt meghatározott bevételek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel. (3) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 6. alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket. Harmadik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 14. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. (3) A pénzügyminiszter és a belügyminiszter a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – az Áht. 64. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő igénylés alapján külön rendeletben kihirdetésre kerülő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladataihoz és az emelt színvonalú bentlakásos ellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások, továbbá az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével –, valamint a Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása jogcímű központosított előirányzatot, a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján, továbbá az 52. § (1) bekezdése szerinti államháztartási tartalékot önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint. *  15. § (1) Az Országgyűlés – a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra; b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint; c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, címzett és céltámogatás formájában, ez utóbbinál a 2006. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában, cb) 85%-a a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztési szükségletei alapján kerül régiónként elosztásra e törvény 21. számú melléklete szerint; d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira; Az előirányzat da) 63%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék megyénkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint, db) 37%-a a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjára vonatkozó megosztási szabályok alapján a megyei területfejlesztési tanácsokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 21. számú melléklete tartalmazza; e) vis maior tartalékra a Cct. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint; f) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a megyei területfejlesztési tanácsokat illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 21. számú melléklete tartalmazza; g) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra. (2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 30. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 12. §-a vagy 30. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 16. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok. (2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. 17. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11–22. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá III–V. része szerinti előirányzatok együttes összege. 18. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2004. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása 19. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2006. január 1-jétől beszedett a) 2005. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel. (3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2005. január 1-jei lakosságszáma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel összege a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver- és szoftver-eszközeinek) korszerűsítését. d) Amennyiben a megyei illetékhivatalnál, valamint a Fővárosi Illetékhivatalnál 2005. december 31-én nyilvántartott hátralékból befolyó tárgyidőszaki illetékbevétel kisebb, mint ugyanezen hátralék 25%-ának a tárgyidőszakra jutó naptári napokkal arányos hányada, akkor az illetékhivatal – az önkormányzat a) és c) pontokban foglalt illetékbevétele terhére – köteles a különbözet 50%-át, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetékbevétellel együtt a központi költségvetés részére átutalni. e) Amennyiben a megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal a b) pont szerinti Kincstári országos összesítés alapjául szolgáló illeték bevételi hányad kincstári számla javára történő átutalását a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a megyei önkormányzatot, illetve a Fővárosi Önkormányzatot kamatfizetési kötelezettség terheli az esedékesség napjától az átutalás teljesítéséig. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese, amelyet a Kincstár a megyei önkormányzatot, illetve a Fővárosi Önkormányzatot a b) pont szerint megillető összegből visszatart. (4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2006. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját. (6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2005. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből. (7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede – nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada – tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni. 20. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésre nem köteles. 21. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi önkormányzatok bevételei 22. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A–64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 23. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 18., 23., 24. és 27. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet 1. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III., IV. és V. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. (3) A 30. § (2)–(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak, b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról – vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára. B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata 24. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik. 25. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a) A XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 11. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján, b) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím, 4. Központi költségvetésből járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból február hónaptól kezdődően havonta az előirányzat egy tizenegyed részének megfelelő összegével finanszírozást teljesít (2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, a) Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása aa) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, ab) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó 10. napjáig, ac) december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján, b) Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása ba) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, bb) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig, bc) december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik. (3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, a X. Miniszterelnökség fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján – fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen – havonta átutalást teljesít az Ny. Alap és az E. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig. C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata 26. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényeik teljesítéséhez igénybe vehetik az előző évi maradványukat, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. D) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorilleték megelőlegezése 27. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező közvetlen, piaci támogatások, az – Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó – intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (a továbbiakban: NVT) foglalt támogatások Európai Unió által finanszírozott része (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) Az NVT-ben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában az NVT céljaira felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós közvetlen támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2006. évben kifizetésre kerülő, EMOGA Garancia Részleg által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. (4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére – kormányrendeletben szabályozottak szerint – 2006. év vonatkozásában 2006. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden hónap 15-ig aktualizálni kell. Amennyiben az NVT kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult az NVT intézkedések tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani. (5) Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja. (6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti. (7) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja. (8) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni a) az Európai Bizottság EMOGA Garancia Részleg éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul – az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével – a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét, b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik. 28. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMOGA Garancia Részlegéből folyósított kamattérítését – annak beérkezése után haladéktalanul – a központi költségvetés részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni. (2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően – az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján – nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik. 29. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték összegét. (2) A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet. 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni. Negyedik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása 30. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – e törvény 3. számú melléklet 15–22. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 19., *  23. *  és 27–28. pontjában, *  továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatot normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel. A 3. számú melléklet 21. a) pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 21. b) pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskola feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A 21. c) pont szerinti normatív hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha az intézmény székhelye olyan településen van, amelynek lakosságszáma 1500 fő vagy alatti, illetve 1501–3000 fő közötti. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 21. pontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni. b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg. *  c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg. *  d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. *  e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg. g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel a h) pontban foglaltakra – a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. b)–k) és 12–14. pontjaiban, továbbá 8, számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett, h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került, j) Az oktatási miniszter egyedi megállapodást köthet (illetve az érvényes megállapodások kiegészíthetők) a pénzügyminiszter egyetértésével állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társaságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek – pénzügyminiszterrel egyetértésben történő – megállapítására, továbbá a folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére az oktatási miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata használható fel. (2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A (3) bekezdés alapján kiszámított támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától –, 128 970 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 15., 16. a)–d) és 17. a) pontjaiban figyelembe vehető – létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult. (3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)–(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 128 970 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 15., 16. a)–d) és 17. a) pontjaiban figyelembe vehető – létszáma alapján. (4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. b)–k) és 12–14. pontjaiban megállapított normatíva 35,5%-a. (5) Az (1) bekezdés a)–d) és g)–h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – az Oktatási Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik. (6) *  A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató egyházi fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2006. szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és b) az igénybevétel 2007. évi várható időtartamát. (7) *  A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató – (6) bekezdésben nem említett – nem állami fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, a) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2006. szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának aa) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ), és ab) az igénybevétel 2007. évi várható időtartamát, valamint b) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó az általa fenntartott, az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámra, férőhelyszámra, szolgáltatóra, illetve központra 2006. december 31-én külön jogszabály szerint jogerős működési engedéllyel rendelkezik, és c) új, belépő szolgáltatások, illetve férőhelybővítés esetén, ha az általa fenntartott, és az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámot, férőhelyszámot, szolgáltatót, központot a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe – külön jogszabály szerint, a biztosított szolgáltatás szakmai, minőségi jellemzői és működésének szakmai-gazdasági hatékonysága alapján, a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe véve – befogadja. (8) Az (1) bekezdés a)–d) pon …