2002. évi LXII. törvény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2002. évi LXII. törvény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2010.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2002. évi LXII. törvény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről *  Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2003. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE Első Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § *  Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés a) kiadási főösszegét 5 373 628,2 millió forintban, azaz ötmillió-háromszázhetvenháromezer-hatszázhuszonnyolc egész kettőtized millió forintban, b) bevételi főösszegét 4 804 656,5 millió forintban, azaz négymillió-nyolcszáznégyezer-hatszázötvenhat egész öttized millió forintban, c) hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá. 3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje. (2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hitelei 2003-ban érvényes kamatlába 7,58%. Második Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi költségvetés tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a) a költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a köztisztviselők, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének, valamint ezzel összefüggésben az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetményének javítására, b) a főtisztviselők illetményének, továbbá c) a központi költségvetési szerveknél a 2003. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. (2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2003. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe az EU-csatlakozás során szükségessé váló infrastrukturális, valamint humánerőforrás-fejlesztési kiadások előfinanszírozási problémáinak kezelésére. (2) *  Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. (3) 2003. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult. (4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-a (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések; b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések; c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések; d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése; e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése; f) E-hitel garancialehívás teljesítése; g) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések; h) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad); i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése; j) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések; k) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések; l) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése; m) az a)–l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások. (5) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. (6) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál. (7) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/2/e), II/1., II/2., II/4. pontok szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. (8) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát növelő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (9) A privatizáció felgyorsulása esetén a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pont szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal túlléphető. (10) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatban, valamint a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet *  5. §-ában, 41. §-ában, valamint 49–52. §-ában meghatározott eljárást. Ezen rendelet 55. §-a szerinti információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja. (11) A Priv. tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2003. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (12) *  (13) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére lehet fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető. (14) *  Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék állományában elhelyezett részvénycsomagokat nyilvántartási értékükkel megegyező készpénzellenérték fejében áthelyezi a hozzárendelt vagyonba a 13. számú melléklet II/6. előirányzata terhére. 6. § (1)–(2) *  (3) *  Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon. (4) *  Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Budapest VII. ker., Rumbach Sebestyén utca 11–13. (34 199 hrsz.) számú műemlék ingatlant térítésmentesen adja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tulajdonába abban az esetben, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége véglegesen lemond a Budapest XII. ker., Budakeszi utca 32. (10 864 hrsz.) szám alatti ingatlanra – a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján – benyújtott igényéről. 7. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000,0 forint. (2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint. 8. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat. (3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását. (4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó. (5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat – a HM fejezetbe tartozók kivételével – kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések 9. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei; b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül: ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit, cb) a lízingdíjbevétel, cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel, cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek, ce) az egyéb bevételek. (3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 1020,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig. 10. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét a a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások, b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök, c) adományok, d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések. (3) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege – legfeljebb összesen 2000,0 millió forint értékhatárig – egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható. (4) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – 2000,0 millió forint összeghatárig, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel. (5) 2000,0 millió forint összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására a (4) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett. (6) Az Országházba látogató magyar anyanyelvűek számára a belépés díjtalan. 11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év. (3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik. (4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint. (5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő. (6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 100 800 forint. 12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1–5. és 7–9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f) és g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 3–8. pontja. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19–23. és a 24. a)–c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti. (4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére. (5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása – a zárszámadás keretében – az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik a 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása 13. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 530,6 millió forint fordítható. Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok 14. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 21. számú mellékletében meghatározott vízkészletjárulék – a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével – a központi költségvetés központosított bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett. (2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek – kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 2. alcím, 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcímcsoportot – az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani. (3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel. (5) A beruházásösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges. Harmadik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 15. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) A normatív hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. *  16. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint, c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában, d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat – a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzatok által szervezett, közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével, *  e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint, f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagolódik: fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg, fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően – a vis maior felhasználás felülvizsgálatával – a belügyminiszter dönt. (2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 28. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 28. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 12. §-a vagy a 28. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok. (2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai keretében – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. 18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint kiszámított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12–17., 19–24. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1–5., 7–9. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. 19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása 20. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2003. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel. (3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2002. január 1-jei lakosságszáma arányában – az Államháztartási Hivatal országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. (4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2003. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját. (6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült kiadások fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint a megyei önkormányzatot megillető összes – (3) bekezdés szerinti – illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. (7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves kiadások egytizenkettede tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni. 21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (4) A szabálysértés miatt eljáró más szervek által jogerősen kiszabott helyszíni bírságoknak a települési önkormányzat jegyzője általi behajtásából származó bevétel 100%-a az önkormányzatot illeti meg. 22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi önkormányzatok bevételei 23. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 24. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás és az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 18. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 5., 7–9. pontjában, II. rész 3. pontjában, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése 25. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Államháztartási Hivatal útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik. 26. § (1) Az Államháztartási Hivatal az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. (2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével, ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a negyedév utolsó kincstári napján, b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után történik. (3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2003-ban a zárszámadás keretében kerül sor. C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata 27. § A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. Negyedik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása 28. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére működési és fenntartási célra normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19–23., 24. a)–e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1–5. és 7–9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 3–8. pontja; b) *  a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg; c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 12. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg; d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást; e) nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak; f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg; g) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg; h) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a), b), c), 13–16., 17/a), valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett; i) az oktatási, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási és szociális közfeladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata terhére 1500,0 millió forint, míg a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatás alcím megfelelő jogcímcsoportjai terhére 400,0 millió forint használható fel; j) *  az oktatási miniszter a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzatából – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – közoktatási megállapodást köthet azokkal az országos kisebbségi önkormányzatokkal, amelyek közoktatási intézményt tartanak fenn, továbbá azokkal az alapítványokkal, közalapítványokkal, melyek óvodát, iskolát, kollégiumot tartanak fenn. (2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerint illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig. (3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését 2002. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat, nevelési-oktatási intézmény esetén pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján – új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig – kell benyújtania a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. (4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója tanévnyitó statisztikai létszámáról (október elsejei létszám) október 15-éig köteles a fenntartó székhely szerint illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetnie az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. Ha év közben, bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, erről a hozzájárulásokat folyósító szervet nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, s ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. (5) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik, a 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. (6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, míg utalása a tevékenység támogatását szolgáló előirányzat terhére történik. (7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények – az év első 8 hónapjára vonatkozó – normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor. (8) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel. (9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó utolsó napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó, szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív hozzájárulás és támogatás a) egy összegben – az elosztásra vonatkozó döntést követően – folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4,0 millió forintot; b) évente két alkalommal – március 15-éig és szeptember 15-éig – folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15,0 millió forintot; c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett fenntartó szervezet támogatása meghaladja a 15,0 millió forintot. (10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített támogatási igényt a közoktatási feladatot ellátók tekintetében az Oktatási Minisztériumhoz, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátók tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz nyújtja be. (11) A normatív hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő férőhelyszám erejéig – ideértve a hajléktalan személyek átmeneti szállása, illetve az éjjeli menedékhely esetén a téli időszakban igénybe vehető időszakos férőhelyszámot is –, azonban a nappali melegedőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosa erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján a fenntartó a tárgyév július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. Ha a nem állami és egyházi fenntartásban működő támogató szolgálat személyes segítésre és szállító szolgálatra fordított, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartással igazolt munkaóráinak száma a tárgyév folyamán nem éri el a 2300 órát, a nem állami és egyházi fenntartó a normatív állami hozzájárulás arányos részét köteles visszafizetni. (12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott elkülönített pénzösszeg-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből – ide nem értve a normatív hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást legalább 90,0 millió forint mértékű támogatásban részesült. (13) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV–V. fejezetében, az 55–80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. (14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak: a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg – az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével –132 838 forint/valós oktatott tanuló – függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától –, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján. b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a. c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek. (15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13–16. és 17/a) pontjában megállapított normatíva 47,7%-a. (16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást az Oktatási Minisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján – kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte meg, intézkednie kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról. (17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)–(11) bekezdés alapján járó normatív hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók. (18) A (14)–(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)–(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók. (19) A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe: a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött; b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult; c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra. (20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult – az ott megjelölt 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben foglalt feltételek szerint – a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére. (21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet – az önkormányzati intézményekhez hasonlóan – a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből. 29. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2003. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés, a népegészségügyi program feladatainak támogatása. Felhasználása a 2004. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre. 30. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról – kijelölt bizottságának javaslata alapján – az Országgyűlés dönt. *  Ötödik Fejezet KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA 31. § (1) A Kormány által 2003. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át. *  (2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására. (3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl. 32. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 31. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet, vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. (2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hitelintézetek által az egyéni gazdaságok részére birtokfejlesztési célra nyújtott hitelekre a központi költségvetés terhére 10 000,0 millió forint összegben kezességet vállaljon. (3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányprogramban szereplő egyes célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 2265/2002. (IX. 6.) Korm. határozat alapján 2003-ban induló program keretében a hitelintézetek által nyújtott – a kedvezőtlen adottságú térségek termelői adósságterhének részbeni kiváltását szolgáló – hitelekhez a központi költségvetés terhére 7500,0 millió forint összegben kezességet vállaljon. *  33. § (1) *  A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott – éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet. (2) *  A Kormány határozata alapján a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet. (3) *  A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által – a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 350 000,0 millió forint lehet. (4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg. 34. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat. 35. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 165 000,0 millió forint lehet. (2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2003. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet. (3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2003. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet. (4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg. 36. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. (2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet. (3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2003. december 31-én a 200 000,0 millió forintot. (4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át. (5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át. (6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg. (7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintéz …