54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról.

54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. A tűz elleni védekezésről, a  műszaki mentésről és a  tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47.  § (2)  bekezdés 1. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 287.  §, valamint a  19. és 20.  melléklet tekintetében a  tűz elleni védekezésről, a  műszaki mentésről és a  tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 12. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21.  § 10.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, b) a  jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása, d) anyagok előállítása, használata, tárolása, e) egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata, f ) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint g) egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység során. (2) Ha e rendelet nem tartalmaz az  (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek. (3) Az  e  rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az  olyan termékeknek, amelyeket az  Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az  ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az  irányadó előírások az  emberi egészség és élet védelme, valamint a közbiztonság tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 2. § (1) A  rendelet hatálya nem terjed ki a  robbanó- és robbantóanyagokkal, valamint a  pirotechnikai termékekkel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokra. (2) E rendelet rendelkezéseit a) a bányák föld feletti területére, b) a  bányák földalatti térségeire, azaz az  ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati technológiával kialakított föld alatti bányatérségre, valamint a felhagyott bányák nyitva maradó térségeire, c) a bánya b) pontban meghatározott területével egy tekintet alá eső alábbi külszíni részeire: ca) a  föld alatti bányatérséghez a  föld felszínén közvetlenül csatlakozó építményekre és berendezésekre, különösen az  aknatoronyra, az  aknaszállító berendezésre, a szellőztetőberendezésre, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lévő gépházára, cb) a  folyékony és gáznemű ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrásra, valamint a  fúrási tevékenységhez szükséges, a  biztonsági övezeten, a  fúrási telepen belül lévő berendezésekre, cc) a  folyékony vagy gáznemű ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutakra, valamint a  biztonsági övezeten belül a  termelőtevékenységgel kapcsolatban lévő berendezésekre, tartozékokra, különösen a  kútszeparátorra, a  kútfejszerelvényre, a  glikolozó berendezésre, a mélyszivattyús himbára, cd) a  föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezetre, természetes vagy mesterséges üregekhez tartozó kútrendszerre és a kutak kútfejszerelvényeire, ce) a mezőbeli kőolaj- és földgázvezetékekre és tartozékaira, így a hozzájuk kapcsolódó szeparátorokra, gázsűrítőkre, szivattyúkra és csapadékleválasztókra és cf ) a  széntelepek föld alatti elgázosításához szükséges termelő- és besajtoló kútrendszerre és a  kutak kútfejszerelvényeire csak akkor kell alkalmazni, ha az  a)–c)  pontban meghatározottak tekintetében jogszabály eltérő szabályokat nem állapít meg. (3) E rendelet előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építmények esetében akkor kell alkalmazni, ha azok tekintetében az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabály eltérő követelményeket nem állapít meg. (4) Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az  átalakítás mértékének, körének és az  építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkalmazni. 3. § (1) A  tűzvédelmi hatóság a  4.  § (1)  bekezdésben szereplő létesítési, használati és a  tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírásoktól – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – kérelemre eltérést engedélyezhet, az  alábbi rendelkezések kivételével: 1–15.  §, 19.  § (3)  bekezdése, 79.  § (3)–(5)  bekezdése, 80.  § (1) és (4)  bekezdése, 81.  §, 100.  §, 109.  §, 123.  § (2)  bekezdése, 135.  § (3) és (4)  bekezdése, 139.  §, 140.  § (1) bekezdése, 145. §, 154. § (1) bekezdés b) pontja, 154. § (2) bekezdése, 165. §, 166. § (2) és (3) bekezdése, 172. § (8) bekezdése, 175. § (1) bekezdése, 176. §, 177. § (2) és (3) bekezdése, 184. § (1) bekezdése, 185. § (1) bekezdése, 186. §, 187. § (1) bekezdése, 190. § (2) bekezdése, 191. § (6)–(8) bekezdése, 194. § (2), (3) és (5) bekezdése, 195. § (1)  bekezdése, 196.  § (3)  bekezdése, 197. § (2)  bekezdése, 198.  § (1)  bekezdése, 199.  §, 200.  § (1)  bekezdése, 201.  §, 202.  § (5)–(7)  bekezdése, 203.  § (1)  bekezdése, 205.  § (1)  bekezdése, 207.  § (1)  bekezdése, 219.  §, 237.  § (1)  bekezdése, 253.  § (2)–(4)  bekezdése, 262.  § (1)  bekezdése, 263.  §, 264.  § (2)  bekezdése, 266.  §, 267.  § (1) és (2) bekezdése, 269. § (1) bekezdése, 270. § (2) és (5) bekezdése, 272. §, 273. §. (2) Az  e  rendeletben foglalt előírásoktól való eltérés abban az  esetben engedélyezhető, ha a  kérelmező igazolja az e rendeletben meghatározott védelmi célok teljesülését és a legalább azonos biztonsági szintet. (3) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldást kérelemre jóváhagyhatja, ha a legalább azonos biztonsági szintet a kérelmező igazolja. (4) Az eltérési engedély és a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás iránti kérelem tartalmazza a) az eltéréssel érintett előírás, követelmény megnevezését, b) az eltérés indokát, c) az eltéréssel érintett építmény, építményrész, szabadtér megnevezését, d) eltérési engedélyezés esetén a védelmi célok teljesülésének igazolását, e) a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági szint teljesülését, f ) a d) és az e) pontban foglaltakat alátámasztó, megfelelően részletes műszaki dokumentációt. (5) A  tűzvédelmi szakhatóság kérelemre – jogszabályban meghatározott esetben és módon – lehetőséget biztosít a tűzvédelmi követelményekkel kapcsolatos egyeztetés megtartására. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. § (1) E rendelet alkalmazásában a) a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeknek számítanak a IX. fejezetben foglaltak, b) az építmények tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII–XX. fejezetben foglaltak és c) az  a) és b)  pontban nem szereplő követelmények az  építmények tűzvédelmi létesítési előírásainak számítanak. (2) E rendelet alkalmazásában 1. alagút hossza: az alagút teljesen lefedett részén mért leghosszabb forgalmi sáv hossza, 2. alaprendeltetés: a  kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az  ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, e) vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, 3. alapterület: a  gépek és a  berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a  raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, 4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az  építményen bizonyos magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki, 5. álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében; emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az  általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a  működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik, 6. álpadló: a  teherhordó födémre támaszkodó, önálló tűzállósági határértékkel rendelkező vízszintes térelhatároló szerkezet, amely épületgépészeti és elektromos installáció fogadására szolgálhat: a) emelt vagy kettős padló: gyárilag készült padlórendszer, amely magában foglalja a  padlólapot, a  födémen levő teherhordó alátámasztást, valamint tartógerendát vagy más összetevőt, amelyek az épületbe szerelhető, megfelelő teherhordó szerkezetet biztosítanak, b) üreges padló: teherhordó réteg, amely egy speciális alsó szerkezettel – amely tartalmazhat tartólábakat – van alátámasztva azzal a  céllal, hogy egy teret hozzon létre a  teherhordó réteg és a födémszerkezet között pl. a távközlési, áramellátási, fűtési vagy szellőzővezetékek számára, 7. átfolyási tényező (cv-tényező): a hő- és füstelvezető szerkezet és a légpótló szerkezet hatásfokát jellemző szám, a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa, 8. átmeneti védett tér: a  tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az  oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés végrehajtásáig biztosítja, 9. átrium alapterülete: az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete, 10. beépített tűzjelző berendezés: az  építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a  tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezés, 11. beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés telepítője: a telepítési folyamat minden egyes részéért felelős személy vagy szervezet, 12. beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezése: olyan eljárás, amelynek során az  üzembe helyező mérnök meggyőződik arról, hogy a  telepített berendezés megfelel-e a  vonatkozó jogszabályban, nemzeti szabványban, a  tűzvédelmi hatóság által előírt, továbbá a  gyártó által megadott követelményeknek és az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációnak, 13. beépített tűzjelző berendezés részegysége: a  vonatkozó műszaki követelményben I. típusú vagy II. típusú komponensnek definiált eszköz, 14. beépített tűzoltó berendezés: az  építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a  tűz oltására, a  beavatkozás könnyítésére, a  tűz terjedésének megakadályozására, a  tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható berendezés, 15. beépített tűzterjedésgátló berendezés: tűzgátló építményszerkezet helyett, tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott beépített automatikus tűzvédelmi berendezés, amely a tűz átterjedését a helyettesített tűzgátló építményszerkezettel védendő térrészbe meghatározott ideig meggátolja, 16. beépített tűzvédelmi berendezés: a  tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a  tűzterjedés gátlására, valamint a  tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az  elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés, 17. berendezésvédelem: a berendezésekben keletkező tüzek korai észlelése és jelzése érdekében a berendezésen belül felszerelt, automatikus érzékelővel biztosított védelem, 18. biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, mely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó, 19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli, 20. biztonsági tápellátás: a biztonsági tápforrásról történő villamosenergia-ellátás, 21. biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás, 22. biztonságos tér: az  építményen kívüli külső tér, ahonnan a  menekülő személyek az  építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak, 23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére, 24. ciklusidő: két egymást követő ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás között eltelt idő megengedett maximuma, 25. családi ház: egy vagy két lakást és a lakáshoz tartozó gépkocsitárolót, egyéb helyiséget tartalmazó lakóépület, 26. csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nélküli térben, laboratóriumi körülmények között létrejövő legnagyobb robbanási nyomás, 27. elérési távolság: a  tartózkodási hely és az  elérni kívánt hely közötti közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága, 28. életvédelmi jellegű védelem: az  építményben, tűzszakaszban tartózkodók biztonsága érdekében, a  tűz korai jelzésével, a  kiürítés megfelelő feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző berendezés által nyújtott védelem, 29. elfogadás: az a  folyamat, melynek során a tervező, a  telepítő bizonyítja a megrendelőnek, hogy a tervezett, telepített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés megfelel a megadott követelményeknek, 30. elhelyezési magasság: a biztonsági jelek és a menekülési útirányt jelző elemek számára szolgáló telepítési hely, amely lehet a) alacsony elhelyezési magasság: a  padlószinten vagy a  jelek, elemek alsó éle a  padlószint felett legfeljebb 0,4 méter magasságban van, b) középmagas elhelyezési magasság: az  alacsony és a  magas elhelyezési magasság között, a padlósíktól mérve a jelek, elemek alsó éle 1,5–1,8 méter magasságban van, c) magas elhelyezési magasság: a jelek, elemek alsó éle a padló felett legalább 1,8 m, de legfeljebb 3 m magasságban van, 31. előkészítés nélkül menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése előkészítés nélkül végrehajtható, 32. előkészítéssel menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése kizárólag előkészítés (szállítható állapot megteremtése és fenntartása) után hajtható végre, 33. előkészítéssel sem menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése nem hajtható végre, 34. előtétfal (függőleges membrán): önhordó, függőleges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik, 35. elsődleges építményszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület egészének vagy egyes szintjeinek állékonyságát tűz esetén biztosítják, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek, 36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a  tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát, 37. emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is, 38. égéskésleltető szer: védőszer, amely a  vele hatékonyan kezelt – bevont átitatott, telített – éghető anyag kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig, újrakezelési időig biztosítja, 39. építőanyag: építési tevékenységhez használt, építési termék, építményszerkezet alkotóelemét képező anyag, 40. érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, 41. értékvédelmi jellegű védelem: az építmény, tűzszakasz, szabadtér területén elhelyezett anyagi javak védelme érdekében, a tűz korai jelzésével, a hatékony tűzoltás feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés által nyújtott védelem, 42. fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része, amely tartja és amelyhez rögzítik a tetőfedést, 43. felülvizsgálat: a  jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az  érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az  üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, 44. figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, 45. függönyfal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az  épület teherhordó szerkezeteire, általában födémeire rögzítenek és azok síkja előtt helyezkedik el, 46. füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, automatikusan működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig megakadályozza, 47. füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az  általa elválasztott térrész egyik oldaláról a  másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, 48. füstgyűjtő tér: a  füstszakasz légterének felső, a  füstszegény levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából, 49. füstkötény: a  szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza, 50. füstmentes lépcsőház: az  olyan lépcsőház, amelybe az  épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a  lépcsőház az  épület biztonságos kiürítésére és a mentésre meghatározott ideig alkalmas marad, 51. füstmentesítés: a védett helyiségbe a füst veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások összessége, 52. füstszakasz: a  helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a  füst átterjedését a  szomszédos füstszakaszba, 53. füstszegény levegőréteg: a helyiség légterének alsó része, amelyben tűz esetén a tűzből felszálló füstoszlopon kívül veszélyes mértékű füst kismértékben van jelen, 54. hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek az építmények vagy az építményrészek határoló szerkezeteiben a  káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést, 55. hasadó felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a  belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából, 56. hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható, 57. hatékony szellőztetés: ahol az  adott térben a  szellőzés biztosítja, hogy az  éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át, 58. helyi (részleges) védelem: a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz, szabadtér egyes tűzvédelmi szempontból kockázatos részeinek automatikus érzékelővel való lefedettsége, 59. homlokzati tűzterjedési határérték: a  vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálat kezdetétől számított, a  tűznek a  homlokzati építményszerkezeteken történő terjedésére jellemző határállapot bekövetkezéséig eltelt idő, 60. hosszirányú hő- és füstelvezetés: az  alagút bejárata, kijárata felé történő füstterelés; az  alagút egyik végén a füstelvezetés, másik végén a friss levegő utánpótlása történik, 61. hő és füst elleni védelem eszközeinek kézi működtetése: a  természetes hő- és füstelvezető, valamint légpótló szerkezetek nyitása, a  túlnyomásos füstmentesítés be- és kikapcsolása, a  gépi füstelvezetés és a  gépi légpótlás rendszerének tűzeseti és normál üzemi állapotba kapcsolása, ami kézzel vagy kézi távműködtetéssel valósul meg, 62. hő és füst elleni védelem: a  tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó, az  elvezetését és a füstmentesítést biztosító megoldások összessége, 63. hő- és füstelvezetés: a  védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége, 64. hő- és füstelvezetés tűzoltósági vezérlőtablója: a hő és füst elleni védelem valamennyi eszközének egy központi helyről való, a tűzoltóság általi távműködtetését biztosító kezelőfelület, 65. hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja, 66. hő- és füstelvezető rendszer: hő- és füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, 67. hő- és füstelvezető szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a szabadba, 68. jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást, 69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az  érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása, 70. keresztirányú hő- és füstelvezetés: olyan tevékenység, melynek során külön erre a  célra kialakított nyíláson keresztül történik a  hő és füst elszívása, valamint a  friss levegő bejuttatása; az  elszívás az  alagút keresztmetszetének a felső 1/3 részén, a befúvás az alsó 1/3 részén történik, 71. kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla, 72. kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvény: a 10 000 főt, vagy a 20 000 m2-nél nagyobb területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény, 73. kijárati szint: az  az építményszint, amelyen a  benntartózkodó személyek a  menekülés során elhagyják az épületet, speciális építményt és a csatlakozó terepszintre távoznak, 74. konvejor lezáró szerkezet: olyan tűzgátló lezárás, amely lezárt állapotában az anyagot vagy terméket szállító technológiai szállítópálya építményszerkezeten átvezető nyílásán a  tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 75. kiürítés első szakasza: a  menekülés azon része, amely a  tartózkodási helytől a  menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az  menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az  átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart, 76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart, 77. kiürítés: az  épületben, speciális építményben tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a mentést, 78. kockázati egység: az  építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. kockázati osztály: a  tűz esetén a  veszélyeztetettséget, a  bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a  tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 80. kombinált hő- és füstelvezetés: a  hosszirányú és keresztirányú hő- és füstelvezetés alkalmazásával kialakított rendszer, 81. kombinált jellegű védelem: az  életvédelem és értékvédelem együttes alkalmazása beépített tűzvédelmi berendezésnél, 82. közösségi rendeltetés: lakónak, iparinak, mezőgazdaságinak, tárolásinak nem minősülő rendeltetés, 83. külső térelhatároló fal: a homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala, 84. lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan térbe, ahol a  túlnyomás kiterjedhet és ezáltal a  belső tér mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól, 85. lefúvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesítése során annak túlnyomását befogadja és a szabad térbe továbbítja, 86. légpótlás: a hő- és füstelvezetéshez szükséges levegőpótló megoldások összessége, 87. légpótló berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a  hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlás helyiségbe juttatását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja, 88. légpótló szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a  légpótláshoz szükséges levegő természetes úton történő beáramlását a füstelvezetéssel ellátott helyiségbe, 89. lépcsőház: szintkülönbség áthidalására szolgáló, építményszerkezettel minden irányból körbevett, lépcsőt tartalmazó közlekedő helyiség, 90. lépcsők tartóelemei: a  teljes lépcsőszerkezet a  kiegészítő szerkezetek – mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó, járófelületi bevonat, burkolat – nélkül, 91. létesítés: tervezés, telepítés, használatbavétel és elfogadás folyamatsora, 92. létesítmény: az egy telken álló építmények és szabadterek összessége, 93. létfontosságú rendszerelem: a vonatkozó jogszabály alapján kijelölt létesítmény, építmény, építményrész, 94. magasépület: épületnek minősülő magas építmény, 95. másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet egy már kifejlődött robbanás indít meg, 96. megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul, 97. mélyállomás: az az állomás, melynek a peronszintje a terepszinttől mérve mélyebben van 20 méternél, 98. menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes, 99. menekülésben korlátozott személyek speciális intézménye: olyan, menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló intézmény, amelyben az  elhelyezett, ellátott, kezelt, nevelt, oktatott, gondozott személyek menekülési képességét az  életkoron kívül egyéb tényező is kedvezőtlenül befolyásolja, 100. menekülési felvonó: tűz esetén a benntartózkodók által is használható biztonsági felvonó, 101. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a  menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja, 102. menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a  bent tartózkodók számára a  terület elhagyásához vészhelyzet esetén a  kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz, 103. menekülési útvonal: a  menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a  menekülő személyek biztonságát a  meneküléshez szükséges időtartamig, 104. menekülésiútvonal-védelem: a  beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz menekülési útvonalainak és a közvetlenül csatlakozó helyiségek automatikus érzékelővel való lefedettsége, kivéve a védelemből kihagyható tereket, 105. mértékadó kockázati osztály: az  építmény, az  önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 106. mértékadó tűzszakasz: a létesítmény legnagyobb oltóvízigényű tűzszakasza, 107. mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, 108. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a  vonatkozó műszaki eljárásban a  meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg, valamint az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyag, 109. nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán): olyan önhordó vízszintes térelhatároló építményszerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik, 110. norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer, 111. normál tápellátás: a normál tápforrásról történő villamosenergia-ellátás, 112. normál tápforrás: villamos energiával működő fogyasztókat ellátó tápforrás, 113. nyomás-idő állapotgörbe: a nyomás-idő koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró görbe, 114. önálló épületrész: a  szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított, 115. önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személy, aki életkora, értelmi és fizikai-egészségi állapota alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képes a  menekülésre és menekülését nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás, 116. ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja, 117. redukált túlnyomás: az  a  nyomás, amely a  hatásos nyomáslevezetés ellenére a  belső térben rövid ideig kialakul, 118. robbanás: nagy sebességű égési folyamat, ahol a  mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy afelett van, de 100 m/s-nál kisebb, 119. robbanásveszélyes állapot: a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az  égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott, 120. segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki fizikai segítség vagy irányítás mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre, 121. speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény, 122. szabadba vezető kijárat: az  építmény külső térelhatároló szerkezetén elhelyezett kijárat, amelyen keresztül a menekülő személyek az építményt elhagyják a biztonságos térbe menekülés során, 123. szabadtéri rendezvény területe: természetes vagy mesterséges módon a  mozgást korlátozva körülhatárolt rendezvény esetén a  körülhatárolással közrezárt terület, a  nem körülhatárolt terület esetén a  rendezvény szervezője által felelősen kijelölt terület, 124. szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m2 területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket, 125. szabadtéri tárolóterület: anyagok, termékek, tárgyak tárolására és igény szerint azok időjárás elleni védelmére szolgáló, épületen kívüli terület; nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a  gépjárműparkoló, a  gépjármű telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolóterület, 126. számítás: egy vagy több állapotjelző vagy jellemző konkrét vagy közelítő értékének meghatározása matematikai, fizikai, kémiai törvényszerűségek alkalmazásával, 127. számított belmagasság: a füstszakasz légtérfogatának és alapterületének hányadosa, méterben megadva, 128. szerkezeti állékonyság: a  tűzszakasz, önálló építményrész, építmény elsődleges építményszerkezetének azon képessége, hogy a  várható tűzhatás időtartama alatt a  tűzzel egyidejű terhelésnek előírt ideig ellenáll, ideértve a  csatlakozó tűzvédelmi építményszerkezetek és a  beépített tűzvédelmi berendezések tartószerkezeteinek funkció-megőrzését is; a  tartószerkezet a  szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is magában foglalja, 129. szilárd éghető anyag: szobahőmérsékleten szilárd állapotú szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a  vonatkozó műszaki eljárással meghatározható, valamint a  B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyagok, 130. szintosztó födém: a helyiség légterének részleges – a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő – megosztásával és a  mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül, 131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény, 132. technológiai szállítópálya: futószalag, konvejor vagy ezekhez hasonló anyag- vagy terméktovábbító szerkezet, berendezés, 133. teljes körű védelem: olyan védelem, amelynek során a  beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz, szabadtér valamennyi részének automatikus érzékelővel való lefedettsége biztosított, kivéve a védelemből kihagyható tereket; a lefedett területek határait a tűzszakaszok határai képezik, 134. terelőfal: a lefúvatás irányának befolyásolására alkalmas falszerkezet, 135. terelőhatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó-nyíló felület, amelynek megnyílási szélső helyzetét úgy határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen irányba terelje, 136. tetőfedés: a tetőszerkezet külső térrel határos, csapadékzáró része, 137. tető-felülvilágító: a  helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési termék, 138. tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém, 139. tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedő épületomlást vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő, valamint a  nagytömegű – általában nem könnyűszerkezetes – teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lévő födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni, 140. tetőfödém térelhatároló szerkezete: a  tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az  állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni, 141. tetőszerkezet: az  épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll, 142. tetőtűz terjedés mértéke: a  tetőszigetelési rendszer vagy tetőfedés felületén és rétegeiben az  önálló égés – lánggal égés, szenesedés, izzás – terjedésének mértéke, 143. tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését, 144. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység végzésének tilalmára utal, 145. tovaterjedő (progresszív) összeomlás: az  építmény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre, hogy egy építményszerkezet teherviselő képességének elvesztése további elsődleges építményszerkezet, építményszerkezetek tönkremenetelét okozza, 146. tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, 147. tűzálló kábelrendszer: villamosenergia- vagy adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne vagy megszakadna a villamos áram, 148. tűzállósági határérték: a  vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a  vizsgált építményszerkezet valamely tűzállósági határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben, 149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell vagy működőképességét meg kell őriznie, 150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló, 151. tűzeseti lekapcsolás: az  építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról, 152. tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma, 153. tűzgátló előtér: tűzgátló építményszerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a  gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak, 154. tűzgátló építményszerkezet: tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott építményszerkezet, amely a  tűz átterjedését az  általa elválasztott térrészek között meghatározott ideig meggátolja; a  tűzgátló építményszerkezetek körébe tartoznak a tűzgátló alapszerkezetek, a tűzgátló lezárások és a tűzterjedés elleni gátak, 155. tűzgátló fal: falszerkezet, amely az  általa elválasztott tűzszakaszok, önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 156. tűzgátló födém: födémszerkezet, amely az  általa elválasztott tűzszakaszok vagy helyiségek között a  tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 157. tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a  tűz nyíláson, áttörésen, valamint a  vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a  körbe tartoznak a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris hézagtömítések, 158. tűzgátló lineáris hézagtömítés: tűzgátló lezárás, amely építményszerkezetek csatlakozásánál a csatlakozási rés, hézag kitöltésével a tűz résen, hézagon való átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 159. tűzgátló nyílászáró: a  tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a  technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a  tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 160. tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer: térelhatároló építményszerkezeteken átvezetett légtechnikai és egyéb technológiai vezetékek, kábelek, vezetékrendszerek áttörési hézagainak tűzgátló lezárását meghatározott ideig biztosító szerkezetek, műszaki megoldások, termékek, 161. tűzgátló válaszfal: tűzgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó falszerkezet, amely – a  tömör falfelületen vizsgálva – az  általa elválasztott helyiségek között a  tűz átterjedését meghatározott, a  tűzgátló falra előírt időtartamnál rövidebb ideig meggátolja, 162. tűzgátló záróelem: aktív vagy reaktív elven működő tűzgátló lezárás, ami egy tűzgátló építményszerkezeten átvezetett gépészeti vezetéken belül a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 163. tűzoltási felvonulási terület: e  rendeletben meghatározott, az  építmények tűzoltására, mentésre szolgáló, a  homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú terület, amely a  beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a  tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja, 164. tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út, 165. tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó, 166. tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás, 167. tűzoltó készülék készenlétben tartó: az  a  személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett, 168. tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a  karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a  karbantartó szervezetek a  Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg, 169. tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja, 170. tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyből a  tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi berendezések üzemállapota figyelemmel kísérhető, 171. tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezés részegysége, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, 172. tűzszakasz: az  épület, a  speciális építmény, a  szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki, 173. tűzszakaszterület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összessége m2-ben, 174. tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság, 175. tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a  tűznek az  építményszintek, a  tűzszakaszok, a  tetőmezők, továbbá a  szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet, 176. tűzterjedés elleni védelem: olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a tűz átterjedése a  védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: tűztávolság, tűzgátló építményszerkezet, beépített tűzterjedésgátló berendezés, egyéb, a  tűzterjedési vagy tűzállósági határértéket biztosító kialakítás, 177. tűzterjedési határérték: a  vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzterjedési vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzterjedési határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben, 178. tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi, 179. tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az  építmény építését, átalakítását, bővítését követően a  megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a  használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető, 180. tűzvédelmi osztály: az  építőanyagok és építményszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória, amit a vonatkozó műszaki követelmények szerinti vizsgálat alapján állapítanak meg, 181. tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum, 182. tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédő tulajdonságánál fogva a  felette lévő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt az  előírt tűzállósági határértéket biztosítja, 183. tűzvédő burkolat, tűzvédő bevonat: alkalmas műszaki eljárással a  függőleges, vízszintes vagy ferde építményszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, a  belső réteget a  tűzhatás okozta kárral szemben védő legkülső vagy legalsó anyagréteg, 184. tűzvédő képesség: egy fal- vagy mennyezetburkolat azon képessége, hogy a burkolat mögötti anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más károsodással szemben, 185. tűzveszélyességi osztály: az  anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az  anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi, 186. tűzveszélyes tevékenység: az  a  tevékenység, amely a  környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár, 187. üzembe helyező mérnök: a  megrendelő által megbízott, a  beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezésének végrehajtásáért és az  üzembe helyezéssel kapcsolatos szemrevételezés, ellenőrzés, üzemi próba elvégzéséért és a berendezés megfelelőségének értékeléséért felelős, jogszabályban meghatározottak szerint a tűzjelző berendezés, a tűzoltó berendezés tervezésére képesített személy, 188. üzemeltető: a  létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az  üzemeltetés során a  tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet, 189. üzemeltetői ellenőrzés: az  üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az  üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az  érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása, 190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az  üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést, 191. vakolt hőszigetelő rendszer: külső térelhatároló falon rögzített, hőszigetelő maggal rendelkező, a  külső tér felől időjárásálló, mechanikai hatások ellen védő bevonattal vagy burkolattal ellátott többrétegű összetett rendszer, elemkészlet, 192. válaszfal: a helyiséget lehatároló, födémtől födémig tartó nem teherhordó falszerkezet, 193. vázkitöltő fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja, 194. védelmi szerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonysága mellett tűz esetén biztosítják a bent tartózkodók védelmét, 195. védelmi szint: a  beépített tűzjelző, valamint a  beépített tűzoltó berendezés kiépítettségétől, a  tűzjelző berendezés által felügyelt, valamint az  oltóberendezés által oltással érintett térrészek kiterjedésétől függő kategória, 196. védőfal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen kiáramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas falszerkezet, 197. vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, 198. villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a  jogosult személy által végzett, a  villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat, 199. vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége, 200. zárt közlekedő helyiség: minden oldalról elsődleges építményszerkezettel határolt közlekedő helyiség. III. FEJEZET VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVEK 5. § (1) E  rendeletben meghatározott tűzvédelmi követelményeket életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdonosi értékvédelmi célok teljesülése érdekében kell megvalósítani. (2) Az életvédelmi célokhoz tartozik különösen a) a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása, b) a menekülés és a mentés során az életfeltételek biztosítása, c) a tűzoltói beavatkozás résztvevőinek védelme és d) a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása. (3) A közösségi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen a) a lakáscélú ingatlanállomány védelme, b) a létfontosságú rendszerek egyes elemeinek védelme, c) a társadalom alapvető ellátását biztosító intézmények védelme, d) a kulturális örökség megóvása, védelme és e) a  környezet – talaj, élővilág, levegő, víz – megóvása, védelme, a  visszafordíthatatlan vagy az  aránytalanul nagy ráfordítással megszüntethető károsodás elkerülése. (4) A tulajdonosi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen a) a működés, üzemelés folyamatosságának fenntartása, b) a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelme, c) az eszközök, berendezések védelme, működőképességük fenntartása, d) a piacvesztés elkerülése és e) a tulajdonosi, biztosítási, üzemeltetési költségek optimalizálása. (5) Az  értékvédelmi célok teljesülése érdekében tett tulajdonosi intézkedések nem befolyásolhatják kedvezőtlenül az életvédelmi és a közösségi értékvédelmi célok teljesülését. 6. § (1) Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy a) a  kockázat függvényében a  tartószerkezetek teherhordó képességüket, a  térelhatároló szerkezetek integritásukat és hőszigetelő képességüket – a  várható tűzhatást figyelembe véve – e  rendelet szerinti időtartamig őrizzék meg, b) a  tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e  rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint d) a belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen. (2) Korlátozni kell a tűz és kísérőjelenségei átterjedését a) a szomszédos építményekre, b) a menekülési útvonalakra, c) a szomszédos tűzszakaszokra, d) a szomszédos önálló rendeltetési egységekre, e) a tűz keletkezési helyétől eltérő építményszintekre, f ) a tűzgátló szerkezetekkel határolt terekre és g) az átmeneti védett terekre. (3) Az építményben tartózkodók részére biztosítani kell a) a  menekülési útvonal elérhetőségét az  építmény bármely pontjáról azon időtartam alatt, ameddig a menekülési útvonalhoz vezető úton az életfeltételek biztosítottak, b) a menekülési útvonal késedelem nélküli használatát, felismerhetőséget, megvilágítását, akadályok feloldását, az átbocsátóképességet, c) a menekülési útvonal védelmét a tűz és kísérőjelenségei ellen, d) a  menekülési képességtől függően meghatározott időn vagy távolságon belül a  biztonságos térbe vagy az átmeneti védett térbe jutást vagy a tartózkodási hely védelmét és e) a kockázattól függően ea) a megfelelő tartalmú, késedelem nélküli, a kiürítés szakaszaihoz igazított tájékoztatást a tűzről, eb) az alternatív menekülési lehetőséget, a többirányú kiürítést, ec) a pánik kialakulásának valószínűségét csökkentő műszaki megoldásokat és ed) az építmény környezetében a kijutáshoz, az építmény elhagyásához szükséges és alkalmas területet. (4) A tűz során fejlődő hő és füst káros hatásai miatt hő és füst elleni védelemmel biztosítani kell a) a menekülő személyek védelmét, b) a tartószerkezetekre ható hőterhelés csökkentését, c) a tűzfészek észlelhetőségét és legalább egy irányból való megközelíthetőségét és d) a tulajdonos döntése, kockázatvállalása függvényében az értéktárgyak védelmét. (5) A tűzoltói beavatkozás hatékonysága céljából biztosítani kell a) az építmény akadálytalan megközelítését tűzoltó gépjárművel, b) az építmény környezetében és az építményen belül a rendeltetésnek megfelelő oltóanyag-ellátást, c) a veszélyforrások felismerésének lehetőségét, d) a tűzoltói beavatkozást segítő berendezéseket, eszközöket és azok tűzoltóság általi kezelhetőségét és e) a kockázattól függően ea) a tűzoltóság késedelem nélküli riasztását, a megfelelően részletes tájékoztatást a tűz helyszínéről és a beavatkozást befolyásoló körülményekről, eb) az  építmény környezetében a  tűzoltó gépjárművek, technikai eszközök működéséhez, működtetéséhez szükséges és igénybe vehető területet és ec) a károkozás nélküli bejutást az építménybe. 7. § (1) A tűzvédelmi tervezés kiindulási feltételei: a) az  építmény tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen, az  építmény tetszőleges pontján keletkező tűz károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni, b) az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják, c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő, d) a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és e) a  tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a  tűzvédelmi megoldások működésképtelenségét okozó esemény nem következik be. (2) A  tűzvédelmi biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását. IV. FEJEZET TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS 8. § A tűzvédelmi követelményeket az  anyagok tűzveszélyességi osztálya, a  kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. 1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya 9. § (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a  kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az  a  folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a  nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az  a  folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a  vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f ) az  a  vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 2. A kockázat meghatározása 10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az  épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. §-ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az  épületnek, az  önálló épületrésznek, a  speciális építménynek a  tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. (3) A  tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a  kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi a) a rendeltetést, b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, f ) az  előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, h) a  tárolt, kiállított, bemutatott, a  rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait, j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, k) a  tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az  adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit, l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. (4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon kívül a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség, d) villamos, valamint gépészeti helyiség, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a  rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. 11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a) a lakások egymással, b) a  lakások és a  közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a  közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK, bb) 1. mellékletben foglalt 2–4. táblázat szerinti kockázata NAK és bc) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos, c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységekkel, ha ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK vagy AK, cb) a  közösségi rendeltetésű és az  ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1.  mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK, cc) az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m2 és cd) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetekben a  kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a  kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel. 12. § (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés ese …