2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

(1)* A törvény hatálya kiterjed a) a

(3)bekezdésben foglalt kivételekkel minden hulladékra,

1. b)a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre,
2. c)a hulladékgazdálkodásra és
3. d)a hulladékgazdálkodási létesítményekre.

(2)* Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki

1. a)a szennyvízre,
2. b)az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra,
3. c)* az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják,
4. d)* a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is, valamint
5. e)* az olyan anyagra, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk

(2)bekezdés g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagként szándékoznak felhasználni, és amely nem állati melléktermékekből áll, vagy nem tartalmaz ilyet.

(3)Nem terjed ki a törvény hatálya

1. a)* a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek megfelelően geológiai tárolás céljából elkülönített és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidra, vagy a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés vagy tesztelés céljából történő, 100 kilótonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolására,
2. b)a radioaktív hulladékra,
3. c)a hatástalanított robbanóanyagokra,
4. d)a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is,
5. e)a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel,
6. f)* a fekáliára – ha arra a

(2)bekezdés

1. c)pontja nem terjed ki –, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel,
2. g)* a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett azon üledékre és mederiszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.

(4)* 1/A. * A hulladékkal rendelkezés alapvető szabályai 1/A. § *

(1)Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.

(2)Hulladék tulajdonjogát másra átruházni jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladék átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért.

(3)Hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

1. Értelmező rendelkezések
2. §

(1)E törvény alkalmazásában

1. * anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakítást;
2. * ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez; 2a. *
3. * biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék;
4. biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is;
5. * elkülönített gyűjtés: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege – adott esetben típusa – szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését;
6. * elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg – adott esetben típus – szerint a képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek;
7. * előkezelés: a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet;
8. energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló hulladékból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel; 8a. * élelmiszer-hulladék: minden olyan, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
9. cikke szerinti élelmiszer, amely hulladékká vált;
10. életciklus-szemlélet: olyan összehasonlító megközelítési mód, amely a megelőzés, valamint a hulladékgazdálkodás során az elővigyázatosságra és a fenntarthatóságra vonatkozó általános környezetvédelmi elvekre, a műszaki megvalósíthatóságra, továbbá az erőforrások védelmére és a gazdasági életképességre vonatkozó szempontokra figyelemmel, az általános környezeti és gazdasági hasznok, költségek, valamint az emberi, egészségügyi és társadalmi hatások felmérésére irányul;
11. * építési-bontási hulladék: építési és bontási tevékenységből származó hulladék;
12. ésszerű nyereség: az Európai Unió működéséről szóló szerződés
13. cikke

(2)bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikk

(5)bekezdése szerinti nyereség; 12. * feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amely során

1. a)a célokra alkalmas nem veszélyes hulladékot használnak,
2. b)talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására, vagy mérnöki tájrendezési célokra,
3. c)* a feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot helyettesítve,
4. d)* a célok eléréséhez szükséges mennyiségben, és olyan összetételben, amely nem okoz a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot, valamint
5. e)* nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági (engedélyezési) eljárást; 13. fogyasztó: aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a gyártótól vagy a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja; 14. forgalmazó: terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet; 15. * gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre; 16. gyártó: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza; 17. * gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is; 17a. * gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi; 18. * gyűjtőedény: szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés; 19. * gyűjtőhely: az átvételi hely, a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, valamint a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely; 20. * hasznosítás: bármely kezelési művelet – ideértve a válogatást is –, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; 21. * háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat; 22. * háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből, valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék; 22a. * helyes gyakorlat: a legjobb elérhető technika, ennek hiányában olyan műszaki megoldás, amely megfelelő, erőforrás-takarékos, környezetkímélő, költséghatékony, korszerű, és eredményes; 23. hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; 24. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van; 25. hulladékfajta: az az anyagfajta – így különösen fa, fém, papír, üveg, kompozit, műanyag, biológiailag lebomló –, amelyből az adott hulladék képződik; 26. * hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása; 26a. * hulladékgazdálkodási eszközök: a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátását szolgáló és ahhoz bármilyen jogcímen használt vagyon és vagyoni értékű jogok; 26b. * hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét, értékesítését és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. §

(4)bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését; 26c. * hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának – ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát –, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, értékesítését és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését; 26d. * hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége, amely az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán túl magában foglalja a települési önkormányzatok által végzett hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását, valamint az egyéb gazdálkodó szervezetek által végzett hulladékgazdálkodási műveletek biztosítását is;

1. * hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését, vagyonkezelését és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás; 27a. * 27b. * állami hulladékgazdálkodási közfeladat: együttesen a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység;
2. * hulladékgazdálkodási létesítmény: a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító telephely, ingatlan, továbbá a telephelyen, ingatlanon belül vagy közterületen kialakított elkülönített terület, amely magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges építményeket, így különösen a környezet biztonságát szolgáló építményeket, kiszolgáló helyiségeket, gyűjtőhelyeket, valamint a hulladékkezelő létesítményeket;
3. hulladékjelleg: a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes jellemzője;
4. hulladékolaj: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési célra tovább nem használható, így különösen a használt motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj;
5. hulladékolaj regenerálása: olyan újrafeldolgozási művelet, amely által alapolajat állítanak elő a hulladékolaj finomításával, így különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával;
6. hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;
7. * hulladéktípus: a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzék szerinti azonosító kóddal jelölt hulladék; 33a. * indokolt költség: jogszabálynak vagy engedélynek megfelelően az engedélyköteles tevékenység, illetve az állami hulladékgazdálkodási közfeladat folyamatos és biztonságos ellátásához, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet működéséhez ténylegesen szükséges költség, beleértve a tőkeköltséget is;
8. * ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság rendelkezésére áll;
9. * kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;
10. kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is; 36a. * kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető: akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen legalább százmillió forintot, természetes személy esetében összesen legalább tízmillió forintot elérő bírsággal sújt; 36b. * kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer: olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért; 36c. * kompenzáció: az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadásáért fizetett ellenérték; 36d. * koncessziós társaság: a koncesszióról szóló
11. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Konctv.)
12. §

(1)bekezdésében meghatározott, a koncesszor által, annak részvételével alapított gazdasági társaság; 36e. * koncessziós terület: az ország egész területe, amelyre vonatkozóan a koncesszor a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységre vonatkozó koncessziós szerződést kötött; 36f. * koncesszor: a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedése tekintetében az állam által lefolytatott, jogszabályban meghatározott nyilvános kiválasztási eljárás nyertes ajánlattevője, a koncesszió jogosultja; 36g. * koncesszori alvállalkozó: azok az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások, amelyek a koncesszorral, illetve a koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában történő közreműködés tárgyában kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek; 36h. * koncesszori alvállalkozói nyilvántartás: a koncesszori alvállalkozókról a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartás; 36i. * 37. * 37a. * 38. * közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet – az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget ide nem értve –, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa; 38a. * közvetítő szervezet: olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezetet kivéve –, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi; 38b. * kritikus fontosságú nyersanyag: a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása és az újrafeldolgozása elősegítése céljából, a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat szempontjából stratégiai jelentőségű, az Európai Unió által a kritikus fontosságú nyersanyagok rendszeresen felülvizsgált jegyzékéről szóló bizottsági közleményben meghatározott nyersanyag; 39. * lomhulladék: az ingatlanhasználótól a koncessziós társaság által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási, vagy háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely a közszolgáltatási résztevékenység keretében rendszeresített, vegyes települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény méreteit meghaladja; 40. * megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti

1. a)a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,
2. b)a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy
3. c)az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát; 40a. * nem veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkező hulladék; 41. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása; 41a. * szociális jellegű vállalkozás: hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalókat a körforgásos gazdaság céljaival összhangban foglalkoztató vállalkozás; 42. * tárolás: a hulladéknak a gyűjtő, a kereskedő, illetve a hulladékkezelő telephelyén történő, valamint telephelyén kívüli átvételét, összegyűjtését, majd telephelyre történő szállítását követő ideiglenes elhelyezése a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzése érdekében, kivéve a hulladékkezelő létesítményben képződött hulladék ugyanazon hulladékkezelő létesítményben történő elhelyezését, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti D12 ártalmatlanítási műveletet; 43. * települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot; 43a. * termékcsoport: a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termékkel és csomagolásával jellegében és funkciójában azonos termékek csoportja; 44. újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel; 45. újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált; 46. * újrahasználatra való előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen; 46a. * üzlet: termékértékesítést szolgáló, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, a vendéglátási tevékenységet folytató üzlet kivételével; 47. vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek; 48. veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék; 49. * veszélyes-hulladékégető mű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek; 49a. * visszaváltási díj: kormányrendeletben meghatározott termékek visszafogadásának, ezáltal újrahasználatának vagy az azokból képződött hulladékok gyűjtésének ösztönzése érdekében a termék forgalomba hozatala során felszámított díj, amely a termék vagy hulladéka visszaváltásakor visszafizetésre kerül a visszaváltó részére; 49b. * visszaváltó berendezés: a visszaváltási díjat és a visszaváltási díjas termék visszaváltását biztosító eszköz és berendezés; 50. * zöldhulladék: kertben, vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék.

(2)Az e törvény hatálya alá tartozó állati mellékterméket az

(1)bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással összhangban kell értelmezni.

(3)Az élelmiszer- és konyhai hulladékra vonatkozó előírásokat

1. a)a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
2. b)a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendeletben, valamint
3. c)a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltérésekkel összhangban kell értelmezni.

(4)* A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, az

(1)bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

(5)* A közvetítő szervezetre vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet határozza meg.

(6)* A hulladék e törvény szerinti behozatalára, kivitelére és átszállítására az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szállítás fogalmat kell alkalmazni.

(7)* A hulladékgazdálkodással összefüggő, e törvényben nem szabályozott fogalmak, továbbá rendelkezések tekintetében a Polgári Törvénykönyvet, a számvitelről szóló törvényt, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Kvt.) kell alkalmazni.

(8)Törvény vagy kormányrendelet az egyes hulladéktípusok és -fajták képződésének megelőzése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában e törvénnyel összhangban álló további rendelkezéseket állapíthat meg.

(9)*

(10)* Az

(1)bekezdés

1. pontja szerinti fogalommeghatározás nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszereplők közötti megosztását.
2. Alapelvek
3. § *

(1)A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni:

1. a)* a hulladékképződés megelőzésének elve:
2. aa)elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentését eredményezze,
3. ab)* elő kell mozdítani az olyan innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modelleket, amelyek csökkentik a veszélyes anyagok jelenlétét az anyagokban és termékekben, ösztönöznek a termékek élettartamának növelésére és előmozdítják az újrahasználatot, olyan újrahasználati és javítási hálózatok létrehozása és támogatása révén, mint a szociális jellegű vállalkozások által üzemeltetett hálózatok, a visszaváltási díjas, vagy újratöltő rendszerek, a termékek újragyártását, felújítását és adott esetben rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések, vagy megosztásalapú platformok révén,
4. ac)a fogyasztók figyelmét fel kell hívni a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére, ösztönözni kell, hogy a fogyasztók tevőlegesen működjenek közre az erőforrás-hatékonyság javításában, illetve ennek részeként folyamatos kommunikációs és képzési lehetőségeket kell biztosítani a fogyasztók részére a hulladékképződés megelőzését és a hulladékelhagyást övező kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint
5. ad)* ha szükséges, intézkedni kell a visszaváltási díjas rendszerek használata és mennyiségi célértékek felállítása, valamint a gyártók magatartását meghatározó gazdasági ösztönzők bevezetése érdekében;
6. b)* a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
7. c)az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
8. d)a közelség elve: biztosítani kell, hogy a
9. c)pont szerinti hálózat lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
10. e)a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért;
11. f)a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;
12. g)* a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;
13. h)* a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységen kívül eső egyéb , gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2)* A koncessziós társaságnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereség biztosítására vonatkozó követelmény az

(1)bekezdés

1. g)pontjában meghatározott alapelvvel történő ütközése esetén az ésszerű nyereség biztosításának követelményével szemben a
2. g)pontban meghatározott alapelvet kell érvényesíteni.

(3)* E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a körforgásos gazdaságra való áttérés céljával összhangban a hulladékgazdálkodás alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások az értéküket a lehető legtovább megőrizzék a gazdaságban, a képződő hulladék mennyisége pedig a minimálisra csökkenjen.

(4)* Az Alaptörvény P) cikkével összhangban mindenki törekszik minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit fokozott felelősség terhel az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében a jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során. II. Fejezet A hulladékra vonatkozó általános szabályok

1. A környezet és az emberi egészség védelme
2. § Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
3. §

(1)A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

1. a)az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;
2. b)az anyag termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;
3. c)a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot, illetve kisebb környezetterhelést eredményező termékek előállítását;
4. d)a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

(2)A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. 6. §

(1)Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.

(2)Aki olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és kulturális értékekre kockázatot jelent, gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkentse.

(3)* A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére.

(4)A hulladékgazdálkodáshoz használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag alkalmazását, illetve forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, referenciához, valamint minősítéshez kötheti.

(5)* Hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a Kvt. rendelkezései szerint kell eljárni. 5. A hulladékhierarchia 7. §

(1)A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:

1. a)a hulladékképződés megelőzése,
2. b)* a hulladék újrahasználatra való előkészítése,
3. c)a hulladék újrafeldolgozása,
4. d)a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint
5. e)a hulladék ártalmatlanítása.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti az e törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását.

(3)Az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldás érvényesülése érdekében bizonyos hulladékáramok esetében az

(1)bekezdésben meghatározott tevékenység a hulladékhierarchia szerinti elsőbbségi sorrendtől eltérően is megválasztható. Ennek indokoltságát a hulladékképződés és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzéssel kell igazolni.

(4)A

(3)bekezdés szerinti hulladékáramokat, valamint a vizsgálati elemzésre vonatkozó szabályokat az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.

(5)* A hulladékhierarchia alkalmazását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve az azokkal egyenértékű megoldásokat az 5. melléklet határozza meg. 6. Melléktermék 8. § Valamely anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minősül: *

1. a)további felhasználása biztosított,
2. b)előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható,
3. c)az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
4. d)a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és
5. e)további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak. 8/A. § *

(1)A

1. § szerinti melléktermék státuszhoz szükséges előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá a lehetséges káros környezeti hatások elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
2. cikk

(2)bekezdése végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a

(2)bekezdésben meghatározott kivétellel.

(2)Ha a melléktermék státuszhoz szükséges egyedi, illetve részletes előírásról uniós jogi aktus nem rendelkezik, a melléktermék státusz feltételeit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3)A melléktermék előállítása során a melléktermék előállítója minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a felhasznált alapanyagok, a gyártási, előállítási folyamatok ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(4)A melléktermék státusz megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.

(5)Ha a melléktermék nem felel meg a rá vonatkozó feltételeknek, a

(4)bekezdés szerinti hatóságok ennek tényéről a tudomására jutást követő 15 napon belül tájékoztatják a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot. 7. A hulladékstátusz megszűnése 9. §

(1)* Az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék nem minősül hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:

1. a)az anyagot vagy tárgyat meghatározott rendeltetési célra használják fel,
2. b)rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,
3. c)megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és
4. d)használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.

(2)Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az

(1)bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és

1. a)* a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,
2. b)a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben,
3. c)* az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,
4. d)* az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és
5. e)a tárgykörbe tartozó további uniós jogi aktusok átültetését szolgáló vagy más hazai jogszabályban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek. 10. §

(1)* A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesítéséhez szükséges egyedi, illetve részletes előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá az anyag vagy tárgy lehetséges káros környezeti hatásainak elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke

(1)bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a

(2)bekezdésben meghatározott kivétellel.

(2)* Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus nem rendelkezik, a hulladékstátusz megszűnésének további feltételeit, valamint az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3)* Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus, vagy jogszabály nem rendelkezik, az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokról a hulladékgazdálkodási hatóság dönt a következő tartalmi elemek meghatározásával:

1. a)a hasznosítási művelet során engedélyezett hulladékból álló alapanyag;
2. b)engedélyezett kezelési eljárások és technikák;
3. c)az alkalmazandó termékszabványokkal összhangban lévő hasznosítási műveletből származó, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó minőségi kritériumok, ideértve szükség esetén a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket;
4. d)a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelést bemutató irányítási rendszerekre – ideértve a minőség-ellenőrzésre és az önellenőrzésre, valamint szükség esetén az akkreditációra – vonatkozó követelmények; és
5. e)a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény.

(4)* A termék előállítója a hulladékstátusz megszűnése során a hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladékok átvételi ellenőrzésére, a kezelési műveletek ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(5)* A hasznosítási művelet útján előállított anyag vagy tárgy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.

(6)* Aki hulladéknak már nem minősülő

1. a)és forgalomba nem hozott anyagot első alkalommal használ, vagy
2. b)anyagot első alkalommal hoz forgalomba, biztosítja, hogy az anyag megfeleljen a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. §

(1)bekezdésében meghatározott európai parlamenti és tanácsi rendeletek, a Kbtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek követelményeinek.

(7)* A 9. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételeknek és a vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a hulladéknak már nem minősülő anyag alkalmazását megelőzően kell teljesülniük. II/A. Fejezet * A hulladékképződés megelőzése * 8. * A hulladékképződés megelőzése 11. § * A hulladékhierarchia legmagasabb szintjét – a hulladékképződés megelőzésének elvével összhangban – szolgáló minimum követelmények:

1. a)fenntartható termelési és fogyasztási modellek előmozdítása, támogatása és elterjesztése;
2. b)az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható és korszerűsíthető termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának ösztönzése;
3. c)a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek hulladékká válásának megelőzése;
4. d)a termékek újrahasználatát, valamint a javítással és újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozásának ösztönzése, különösen az elektromos és elektronikus berendezések, a textilanyagok, bútorok, továbbá a csomagoló- és építési anyagok és termékek esetében;
5. e)a pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy más eszközök, berendezések vagy szoftverek elérhetőségének szellemi tulajdonjogok sérelme nélküli biztosítása, amelyek lehetővé teszik a minőség és biztonság veszélyeztetése nélkül a termékek javítását és újrahasználatát;
6. f)az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése a legjobb elérhető technika alkalmazásával;
7. g)az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszer-ellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése oly módon, hogy
8. ga)2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, és
9. gb)az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén csökkenjen;
10. h)az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraelosztásának ösztönzése, amely során elsőbbséget élvez az emberi fogyasztásra való felhasználás az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;
11. i)az anyagokra és termékekre vonatkozó veszélyesanyag-tartalom csökkentésének ösztönzése, továbbá az árucikk szállítóra vonatkozó 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk

(1)bekezdése szerinti adatszolgáltatási rend biztosítása;

1. j)a hulladék, különösen az újrahasználatra való előkészítésre vagy újrafeldolgozásra nem alkalmas hulladék képződésének csökkentése;
2. k)a hulladékelhagyás, az illegális hulladéklerakás fő forrásainak tekinthető termékek azonosítása, és az e termékekből származó hulladékképződés megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott – piaci korlátozás esetén arányos és megkülönböztetés nélküli – intézkedések bevezetése;
3. l)az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként a tengerbe eljutó hulladék képződésének megelőzése és jelentős csökkentése;
4. m)a hulladékképződés megelőzését, a hulladék elhagyását és illegális hulladéklerakás csökkentését és megfékezését szolgáló szemléletformálási kampányok kidolgozása és támogatása. III. Fejezet Hulladékgazdálkodási tevékenységek 9. A hulladék gyűjtése 12. § *

(1)* A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.

(1a)* Természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, a vízgazdálkodásról szóló

1. évi LVII. törvény
2. melléklet
3. pontjában meghatározott ártér (a továbbiakban: ártér) területén álló ingatlanon legfeljebb 1 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó és nem építési-bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3, ártér területén legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési-bontási hulladék gyűjthető.

(1b)* Az

(1a)bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése miatt indult hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban az ügyintézési határidő kilencven nap.

(1c)* Ha az

(1)bekezdés szerinti hulladéktermelő vagy az

(1a)bekezdés szerinti természetes személy nem teljesítette a hulladékgazdálkodási hatóság végleges döntésével elrendelt hulladék-felszámolási kötelezettségét, és a hulladékgazdálkodási hatóság a 78/E. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti jogkörében eljárva végrehajtást foganatosít, a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a végrehajtási cselekményekkel összefüggő követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a kötelezéssel érintett ingatlant. Az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a hulladékgazdálkodási hatóság véglegessé vált határozata alapján a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

(2)* A gyűjtő – a

(2a)és

(2c)bekezdésben, valamint a 28. §

(5)bekezdésében meghatározott kivétellel – tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi.

(2a)* A nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. §

(2)bekezdése szerint, a 31. §

(5)bekezdése alkalmazásával gondoskodik.

(2b)* A legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles az általa forgalmazott termékcsoportból származó termékből, és a termék csomagolásából származó szennyeződésmentes, nem veszélyes, elkülönítetten gyűjtött csomagolási üveghulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére.

(2c)* A lakosságnál képződő, 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék az annak gyűjtése céljából üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, az erre vonatkozó külön hulladékgazdálkodási engedély nélkül átvehető.

(3)A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell.

(4)* A hulladékbirtokos a hulladékot a 15. §

(1)bekezdésében meghatározott hasznosítási művelet megvalósíthatósága, az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása vagy javítása érdekében az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. Ettől eltérni – az elkülönített hulladékgyűjtés helyes gyakorlataira és a hulladékgazdálkodás terén megvalósuló fejlesztésekre figyelemmel – a következő esetekben lehet: a) a különböző hulladéktípusok együtt történő gyűjtése nem befolyásolja hátrányosan a 15. §

(1)bekezdése szerinti műveletet, és a gyűjtést követő hasznosítás eredménye az elkülönített gyűjtéssel hasonló minőségű,

1. b)az adott hulladékáram kezelésének általános környezeti hatásait figyelembe véve az elkülönített gyűjtés nem hozza a legjobb környezeti eredményt,
2. c)az elkülönített gyűjtés a hulladékgyűjtés helyes gyakorlatainak figyelembevétele mellett műszakilag nem megvalósítható, vagy
3. d)az elkülönített gyűjtés aránytalan gazdasági költségekkel járna, figyelembe véve a vegyes hulladékgyűjtés és -kezelés kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatásait, a hulladékgyűjtés és -kezelés hatékonyságának javításában rejlő lehetőségeket, a másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeket, valamint a szennyező fizet elv és a kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazását.

(5)* Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a koncessziós társaságnak vagy koncesszori alvállalkozónak átadja. 10. A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása 13. § *

(1)A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül.

(2)Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti.

(3)* A kereskedő és a közvetítő a hulladékot – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti.

(4)* A kereskedő és a közvetítő – ha a hulladék a birtokába kerül – az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan, vagy legfeljebb előkezelt formában adja át.

(5)Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a hulladék nem kerül a birtokába, a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne.

(6)* 14. § *

(1)* Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve, ha

1. a)* a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe, az építési-bontási hulladékot hulladékgyűjtő udvarba vagy hulladékkezelő létesítménybe és a lomhulladékot hulladékgyűjtő udvarba, lomhulladék gyűjtésére kialakított kontrollált gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
2. b)* a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe, vagy logisztikai telephelyére szállítja,
3. c)* a gazdálkodó szervezet alkalmilag, illetve a tevékenységéhez ütemezetten saját célra, nem üzletszerűen, a tevékenysége során képződött, elkülönítetten gyűjtött hulladékát saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja,
4. d)a természetes személy ingatlantulajdonos vagy ingatlanbirtokos által használt ingatlanon képződő, elkülönítetten gyűjtött 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladékot az annak szállítására és tárolására alkalmas gyűjtőedényben, környezetveszélyeztetést kizáró módon – nem üzletszerű szállítás keretében – az

(5)–

(8)bekezdésben foglaltak betartásával hulladékgyűjtő pontra vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,

1. e)* a hulladékgazdálkodási hatóság a költséghatékonyság mérlegelését követően a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m3 mennyiségű, nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
2. f)* a 61. §

(4)bekezdésben foglaltak szerinti kötelezett által a kötelezést megállapító közigazgatási döntéssel igazoltan legfeljebb 1 m3 mennyiségű nem veszélyes építési-bontási hulladék vagy nem veszélyes települési hulladék kerül elszállításra hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre, vagy hulladékkezelő létesítménybe történő átadás céljából.

(2)A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.

(3)Szállításból eredő szennyezés esetén a hulladék szállítója gondoskodik az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a hulladék elszállításáról.

(4)Ha a hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

(5)* Az

(1)bekezdés

1. d)pontja szerinti szállításról az átadó
2. a)elektronikus tájékoztatás esetén legkésőbb a szállítás megkezdése előtt közvetlenül,
3. b)papíralapú tájékoztatás esetén legkésőbb a szállítás megkezdése előtt 48 órával igazolható módon tájékoztatja az átvevőt.

(6)* Az

(5)bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza a) a hulladékbirtokos vagy -tulajdonos természetes személy 65. §

(2)bekezdés szerinti adatait,

1. b)a hulladék képződése szerinti ingatlan azonosításához szükséges adatokat, a képződött hulladék becsült mennyiségét,
2. c)a szállításhoz felhasználni tervezett gyűjtőedény megnevezését, méretét, darabszámát,
3. d)a szállítás várható időpontját,
4. e)a gépjármű rendszámát, és
5. f)amennyiben van, az építési (bontási) engedély számát.

(7)* Az

(1)bekezdés d) pontja szerinti szállítás ellenőrzése során a

(6)bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét az átadónak – elektronikusan vagy papíralapon – kétséget kizáróan bizonyítani kell tudni.

(8)* Az

(1)bekezdés d) pontja szerinti szállítás esetén a hulladék átvevője az átvett hulladékról igazolást ad. 11. A hulladék hasznosítása 15. §

(1)* A környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak történő megfelelés érdekében a hulladékot hasznosítani kell újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, vagy az egyéb hasznosítás sorrendjében.

(1a)* A hulladék hasznosítója az

(1)bekezdés előírásainak megfelelően azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében a legjobb környezeti eredményt biztosítja.

(2)* Hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, valamint ha törvény vagy kormányrendelet az engedély kiadását más hatóság hatáskörébe nem utalja – a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.

(2a)* A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vételével végezhető, ha a tevékenység nem veszélyezteti a környezetet, és az emberi egészséget,

1. a)valamint a felhasznált nem veszélyes hulladék mennyisége nem haladja meg az évi egy tonnát
2. aa)a környezetvédelmi célú oktatási-nevelési tevékenység körében arra alkalmas nem veszélyes hulladékból használati tárgyak, ajándéktárgyak készítése,
3. ab)az arra alkalmas hulladék művészeti célú felhasználása, ha a műalkotás a közönség számára szervezett rendezvény keretében ténylegesen bemutatásra kerül,
4. b)az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet saját tevékenységeiből képződő folyékony hulladékainak hasznosítási célú semlegesítése a lúgok és savak kezelésére vonatkozó biztonsági előírások betartásával, ha az a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében történik.

(3)Ha a hasznosítási művelet elvégzéséhez a hulladék más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal való összekeverése szükséges, a hulladékkezelő a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. Ilyen művelet csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.

(3a)* A 12. §

(4)bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem égethető el, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.

(3b)* Az

(1)bekezdés szerinti hasznosítási műveletek megvalósításához, illetve azok elősegítése, hatékonyságának javítása érdekében a hasznosítás előtt vagy alatt a veszélyes hulladékokat, keverékeket és alkotórészeket a veszélyes hulladékból el kell távolítani.

(4)* Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben a hulladékhierarchiát betartva égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható.

(5)* A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

(6)* A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a 92. §

(3)bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét. 12. A hulladék ártalmatlanítása 16. §

(1)A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. A hulladék ártalmatlanítója az ártalmatlanítandó hulladék vonatkozásában azt az ártalmatlanítási műveletet alkalmazza, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja.

(2)Az

(1)bekezdésben foglaltakra tekintettel a hulladék ártalmatlanítása során úgy kell eljárni, hogy a hulladék okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatások megszűnjenek, és ezek a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek.

(3)* A 12. §

(4)bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem ártalmatlanítható, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt. 17. §

(1)* Ártalmatlanítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.

(2)* Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

(3)Az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélynek rendelkeznie kell az ártalmatlanító létesítmény tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, utógondozásáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni.

(4)Az ártalmatlanító létesítmény működésével – hulladéklerakó esetén a lerakott hulladékkal – okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év.

(5)Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja és közzéteszi. 18. § * 18/A. § *

(1)* A B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője, tulajdonosa, valamint a koncessziós területen hulladékgazdálkodási engedély alapján legnagyobb éves befogadó kapacitással rendelkező, és a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos nyilvános pályázat kiírásának időpontját megelőzően üzembe helyezett nem veszélyes vegyes települési hulladékot égető hulladékégető mű üzemeltetője, tulajdonosa (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzemeltető) a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett – és a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható, vagy a hulladékégető műben kezelhető – hulladéknak a Magyar energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott átvételi díj ellenében történő átvételét.

(2)* A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett

(1)bekezdés szerinti B3 alkategóriájú hulladéklerakó vagy a hulladékégető mű szabad kapacitásáról tájékoztatást ad.

(3)* Ha az üzemeltető a szabad kapacitás ellenére az

(1)bekezdés szerinti B3 alkategóriájú lerakóban vagy a hulladékégető műben kezelhető hulladék átvételét szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.

(4)* 18/B. § *

(1)* A B3 alkategóriájú hulladéklerakó esetében alkalmazható átvételi díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladéklerakó működtetésével kapcsolatos indokolt költségekre, különösen a 70. §-ban meghatározott céltartalék képzésére és a hulladéklerakási járulék megfizetésére. A 18/A. §

(1)bekezdése szerinti hulladékégető mű esetében alkalmazható átvételi díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladékégető mű működtetésével kapcsolatos indokolt költségére.

(2)* A 18/A. §

(1)bekezdés szerinti B3 alkategóriájú hulladéklerakó, valamint hulladékégető mű esetében alkalmazható átvételi díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(3)* A

(2)bekezdés szerinti átvételi díjat a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig állapítja meg. 18/C. § *

(1)* Az átvételi díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

1. a)megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a jogszerű ellenérték alkalmazására, és
2. b)kötelezi az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére.

(2)* A Hivatal az

(1)bekezdésben alkalmazott jogkövetkezmény mellett bírságot szabhat ki az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetőjével vagy a tulajdonosával szemben. A bírság mértékére az 51. §

(3)bekezdése alkalmazandó.

(3)* Az átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő 25 nap.

(4)* A Hivatal az átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait honlapján közzéteszi.

(5)* Az átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, vagy a tulajdonosa.

(6)* A bíróság a Hivatal átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban hozott határozatát nem változtathatja meg. 18/D. § *

(1)* Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási eszköz – a 18/A. §

(1)bekezdése szerinti létesítményeket ide nem értve – (e § alkalmazásában a továbbiakban: eszköz) használatával, valamint igénybevételével összefüggő használati és igénybevételi díjak megállapítására vonatkozó szabályokat, a

(4)bekezdés szerinti kérelem tartalmi követelményeit, a használati és igénybevételi díj meghatározására irányuló eljárási szabályokat a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(2)* Az eszköz üzemeltetője vagy tulajdonosa a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó által igényelt eszköz használatot vagy igénybevételt az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben, az

(1)bekezdés szerint meghatározott használati vagy igénybevételi díj ellenében.

(3)* A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett eszközök tekintetében a szabad kapacitásokról tájékoztatást ad.

(4)* Ha az érintett eszköz üzemeltetője vagy tulajdonosa a szabad kapacitás ellenére az eszköz használatát vagy igénybevételét koncesszor, a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó üzemeltetőhöz vagy tulajdonoshoz intézett kérelmében megjelölt határidőben, vagy új eszköz létesítése esetén a vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását követő egy hónapon belül, nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt vagy a tulajdonost. A hulladékgazdálkodási hatóság kötelezést megállapító határozatával (e §-ban a továbbiakban: kötelezés) érintett eszköz használati vagy igénybevételi díját – kérelemre induló hatósági eljárásban – a Hivatal határozza meg.

(5)* Ha a kötelezés véglegessé válását követően a kötelezéssel érintett eszköz üzemeltetője vagy tulajdonosa, valamint a kötelezés iránti kérelmet előterjesztő koncesszor, koncessziós társaság vagy koncesszori alvállalkozó az eszköz használati vagy igénybevételi díjának összegében nem tudnak megállapodni, akkor annak meghatározása tárgyában – a felek bármelyikének kérelmére – a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét féltől jogosult adatot kérni.

(6)* 18/E. § * A 18/A. és 18/D. § alkalmazásában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához igénybe vett, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátására létesült, vagy beszerzésre került hulladékgazdálkodási eszköz szabad kapacitásnak minősül. 13. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása 19. §

(1)* Hulladék Magyarország területére az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben előírtak szerint hozható be.

(2)* Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet. 20. §

(1)* Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a hasznosításra, valamint az ártalmatlanításra szánt hulladék behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával szemben az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak alapján kifogást emel.

(2)* Az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk

(1)bekezdés b) pontjában, valamint 12. cikk

(1)bekezdése

1. f)pontjában foglaltak alapján az országos hulladékgazdálkodási hatóság a hasznosításra, illetve ártalmatlanításra szánt hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával szemben akkor emel kifogást, ha *
2. a)a bíróság a bejelentő, a bejelentő szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: bejelentő), vagy a címzett, a címzett szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: címzett) büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
3. b)a bejelentő vagy a címzett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
4. c)a bejelentő vagy a címzett a Kvt. szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre megállapított határidő lejártáig nem teljesíti.

(3)* A hulladék behozatalára, illetve kivitelére irányuló bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező bejelentő, illetve címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a

(2)bekezdés

1. a)vagy
2. b)pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a bejelentési kötelezettség teljesítése céljából az országos hulladékgazdálkodási hatóság által benyújtott adatigénylés alapján továbbítsa. Az adatigénylés során a hulladékgazdálkodási hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől a

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában meghatározott adatokat kérheti.

(4)* Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával összefüggésben folytatott hatósági ellenőrzés keretében azt is ellenőrizheti, hogy a bejelentésre kötelezett vagy a címzett nem áll-e a

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az országos hulladékgazdálkodási hatóság a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot kérhet. Az adatkérés kizárólag a

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában meghatározottak igazolásához szükséges adatra irányulhat.

(5)* Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a

(3)és

(4)bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági bizonyítvány időbeli hatályának lejártáig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a hatósági ellenőrzés alapján indított eljárás végleges befejezéséig kezeli. 21. § * Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a 20. §-ban foglaltakon kívül a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával kapcsolatban akkor is kifogást emel, ha *

1. a)a hulladék behozatala hasznosításra szolgáló hulladékégető műbe irányul, és megállapítást nyer, hogy ez a Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé, vagy
2. b)a behozni kívánt hulladék a Magyarország területén képződött hulladék hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető módon történő kezelését eredményezné. IV. Fejezet A hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségei 14. A gyártó kötelezettségei 22. §

(1)* A gyártó a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében törekszik arra, hogy a terméket és csomagolását – ideértve a csomagolószer előállítását is – úgy tervezze meg, alakítsa ki, továbbá olyan technológia- és termékfejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a többször használható, újrafeldolgozott anyagokat tartalmazó, műszaki szempontból tartós, egyszerűen javítható és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmassá váló termékek és alkatrészeik fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával – figyelembe véve a termék teljes életciklusa során jelentkező hatásokat – a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásokat és az újrahasználat elvét.

(2)* A gyártó a nyers- és alapanyag, termék, valamint csomagolószer közül azt igyekszik előnyben részesíteni, amelynek előállítása és felhasználása alacsonyabb anyag- és energiaigénnyel, előállítása és használata kisebb környezeti hatással, kevesebb veszélyes hulladék képződésével jár, alacsonyabb a veszélyes jelleget előidéző összetevőinek mértéke, továbbá, amely tartósabb, többször használható, és hulladékká válását követően kevésbé terheli a környezetet.

(3)Az

(1)és

(2)bekezdés szerint eljáró gyártó törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén – az abban meghatározott módon és mértékig – kedvezmény igénybevételére jogosult. 23. §

(1)* A gyártó közérthető módon tájékoztatja a termék fogyasztóit a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, a termék és csomagolásának újrahasználhatóságáról, elhasználódása vagy hulladékká válása esetén annak feldolgozhatóságáról, valamint további kezelésének lehetőségeiről.

(2)* A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán, illetve a csomagolószeren jól látható és közérthető módon jelöli a termék és a csomagolásként felhasznált csomagolószer hulladékszegény, tartós vagy újrahasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, visszaváltási díjas vagy letéti díjas forgalmazását, továbbá a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék esetén annak jogszabályban meghatározott azonosító jelét.

(3)* A fogyasztók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagolásra felhasznált csomagolószeren feltüntetendő információkra vonatkozóan az

(1)és

(2)bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4)* A gyártó az általa előállított vagy forgalomba hozott termék és a termék csomagolására felhasznált csomagolószer újrahasználatának vagy újrahasználatra való előkészítésének elősegítése érdekében – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrésze, valamint a csomagolásra felhasznált csomagolószer újrahasználatát biztosító hálózatot alakít ki és működtet. 24. § *

(1)A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában

1. a)az általa előállított vagy forgalomba hozott termékcsoportból származó terméket, továbbá a csomagolására felhasznált csomagolószert a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi annak újrahasználata, továbbá
2. b)* az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladékot – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termékből származó hulladék kivételével – a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása érdekében.

(2)* 25. § *

(1)A gyártó a terméke forgalomba hozatalát – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével – megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó kötelezettséget vállal a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer visszaváltási díj – tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj – ellenében történő visszavételére a visszaváltási díj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2)A gyártó azt az

(1)bekezdés szerinti visszaváltási díjas vagy letéti díjas terméket, továbbá annak csomagolását, amely után a fogyasztó visszaváltási vagy letéti díjat fizetett, a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és a visszaváltási vagy letéti díjat részére visszafizeti. 15. A forgalmazó kötelezettségei 26. § *

(1)* A forgalmazó – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével – a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik

1. a)az általa forgalmazott termék, és a termék csomagolását képező csomagolószer fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről, és a gyártónak történő átadásáról, valamint
2. b)az általa forgalmazott termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról.

(2)Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termék, termékcsoportból származó termék, továbbá a termék csomagolásának fogyasztótól történő visszaváltására vagy visszavételére, valamint a termékből és csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő átadására.

1. § * A forgalmazó a fogyasztó által felajánlott terméket és a termék csomagolását képező csomagolószert, amely után a fogyasztó visszaváltási díjat vagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és részére a díjat visszafizeti.
2. A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok
3. §

(1)* A gyártó a más gyártó által előállított, a forgalmazó a más forgalmazó által forgalmazott termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot csak akkor veheti át, ha hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, kivéve, ha a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termék és csomagolása a más gyártó által előállított, és a más forgalmazó által forgalmazott termékkel jellegében és funkciójában azonos.

(2)* Termék forgalmazását

1. a)törvény vagy kormányrendelet a visszaváltási vagy a letéti díj,
2. b)törvény a termékdíj megfizetéséhez kötheti.

(3)Törvény vagy kormányrendelet a termék fejlesztésével, forgalmazásával, használatával vagy feldolgozásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezetet részben vagy egészben kötelezheti a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó kötelezettségek teljesítésére.

(4)* A gyártó, a forgalmazó a 24–27. § alapján átvett hulladékról a hulladék birtokosaként gondoskodik.

(5)* A gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a termék, illetve csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.

(6)* A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék átvételéért ellenértéket nem kérhet.

(7)* 29. § *

(1)* Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka kivételével – a 22–28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.

(2)* Az

(1)bekezdésben meghatározott közvetítő szervezet tevékenységét a hulladékgazdálkodási hatóság általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(3)* A hulladékgazdálkodási hatóság a közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a közvetítő szervezetek nevét, székhelyét, elérhetőségét és a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését a honlapján közzéteszi. 30. §

(1)A 24. §

(1)bekezdésében, valamint a 26–27. §-ban előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztót érint.

(2)Az

(1)bekezdés, valamint a 23. §

(3)bekezdés szerinti rendelkezés az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés. 16/A. * A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapkövetelmények 30/A. § *

(1)A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek

1. a)meghatározzák a szereplők, ideértve a belföldön terméket forgalomba hozó gyártók, a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi hatóságok, az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés területén tevékenykedő szereplők és szociális jellegű vállalkozások szerepét és felelősségét,
2. b)a hulladékhierarchiával összhangban az európai uniós jogi aktusban és hazai jogszabályban előírt célértékek, illetve célkitűzések elérése vagy megvalósítása érdekében nemzeti célértékeket, illetve célkitűzéseket határoznak meg,
3. c)* jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által belföldön forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék – típus és fajta szerint – összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,
4. d)a gyártók származására vagy méretére tekintet nélkül azonos követelményrendszert határoznak meg anélkül, hogy aránytalan szabályozási terhet rónának a terméket kis mennyiségben előállító gyártóra, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is,
5. e)biztosítják a hulladékbirtokosok tájékoztatását a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedésekről, az újrahasználati és az újrahasználatra való előkészítést végző központokról, a visszavételi és hulladékgyűjtési rendszerekről és a hulladékelhagyás megelőzéséről, és
6. f)gondoskodnak a hulladékbirtokos kellő mértékű, jogszabályi előíráson alapuló és gazdasági ösztönzéséről annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos felelősséget vállaljon a hulladéknak a meglévő, elkülönített gyűjtőrendszerekbe történő juttatásáért.

(2)A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében részt vevő gyártónak és a gyártó nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

1. a)meghatározott földrajzi területen és meghatározott termékekkel, illetve anyagokkal végez tevékenységet oly módon, hogy a tevékenysége nem korlátozódik a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás szempontjából a legjövedelmezőbb területekre;
2. b)az
3. a)pontban meghatározott földrajzi területen a hulladékgyűjtő rendszerek megfelelő elérhetőségét biztosítja;
4. c)rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel;
5. d)* rendelkezik belső, független auditor által auditált önellenőrzési rendszerrel a pénzügyi gazdálkodás – beleértve a

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglaltakat –, valamint az

(1)bekezdés

1. c)pontjának megfelelően gyűjtött adatok és az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt hulladékszállítási követelményeknek való megfelelés ellenőrizhetősége érdekében; és
2. e)a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a hulladékgazdálkodási célértékek elérésére vonatkozó információkat, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a következő adatokat:
3. ea)a gyártó vagy szervezet tulajdonosi köre és tagja,
4. eb)* a termékek gyártói által az értékesített egységek vagy a forgalomba hozott termékek tonnában kifejezett mennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás,
5. ec)a hulladékgazdálkodásban résztvevők kiválasztási eljárása.

(3)A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás

1. a)legalább a gyártó által belföldön forgalomba hozott termékek következő költségeit fedezi: *
2. aa)* a hulladék elkülönített gyűjtésének, azt követő szállításának és kezelésének költsége, ideértve a hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges kezelés költségeit és az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből a visszafizetésre nem kerülő visszaváltási díjakból befolyó bevételek figyelembevételével,
3. ab)az

(1)bekezdés

1. e)pontjában foglaltak alapján a hulladékbirtokosoknak nyújtott tájékoztatás költségeit, és
2. ac)az

(1)bekezdés

1. c)pontjával összhangban történő adatgyűjtés és -szolgáltatás költségét,
2. b)kollektív felelősségi rendszer esetén, a termékek tartóssága, javíthatósága, újrahasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és a veszélyes anyagok jelenléte figyelembevételével, életciklus-alapú megközelítést alkalmazva, a vonatkozó európai uniós jogi aktusok követelményeivel összhangban, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok esetében módosításra kerül, és
3. c)nem haladhatja meg a hulladékgazdálkodási szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, amelyeket az érintett szereplők között átlátható módon kell megállapítani.

(4)A

(3)bekezdés a) pontjában meghatározott szempontokat a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, továbbá az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletek alapján létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében nem kell alkalmazni.

(5)* A kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek kivételével a

(3)bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék forgalomba hozatala esetén a termék gyártója a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesíti. 30/B. § *

(1)A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a gyártó és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a pénzügyi eszközök megfelelő felhasználása, a szabályszerű adatszolgáltatás teljesítése érdekében – ideértve a távollevők között kötött szerződés esetét is – magában foglalja a hatékony ellenőrzési rendszer létrehozását és működtetését.

(2)Ha a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését a gyártók nevében több szervezet végzi, a gyártói kötelezettség teljesítésének felügyeletét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés útján vagy egyéni érdekektől független piaci szervezet kijelölésével kell biztosítani.

(3)Az Európai Unió más tagállamában letelepedett és Magyarországon terméket forgalomba hozó gyártó Magyarországon letelepedett jogi vagy természetes személyt meghatalmazott képviselőnek jelölhet ki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos gyártói kötelezettségek teljesítése céljából.

(4)A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kormányrendelet előírása esetén magában foglalja a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében a gyártók vagy magyarországi meghatalmazottjuk nyilvántartásba vételi, adatszolgáltatási kötelezettségének előírását is.

(5)* A hulladékgazdálkodási hatóság – a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség ellenőrzése és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából – a képviseleti jog megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy évig kezeli a jogi személy meghatalmazott képviselő nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét.

(6)A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a működtetésében részt vevő felek között – beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási szereplőket, a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a szociális jellegű vállalkozásokat, az újrahasználati és javítási hálózatokkal és az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplőket – a rendszeres párbeszéd lehetőségét biztosítja. 30/C. § *

(1)* A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hulladékanalízisen alapuló szakértői becsléssel állapítja meg a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét. *

(2)* A kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékekből származó, a települési hulladékként kezelésre kerülő, az illegálisan lerakásra kerülő hulladékkal összefüggő, továbbá a köztisztaság keretében a 33. §

(5)bekezdése alapján eltávolításra kerülő hulladékkal összefüggő, a koncessziós társaságnál felmerülő, valamint a köztisztaság keretében a 33. §

(5)bekezdése alapján eltávolításra kerülő hulladékkal összefüggő, az önkormányzatoknál felmerülő, és megtérítendő, egymástól elkülönített indokolt költségeket a 30/A. §

(5)bekezdése szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj tartalmazza. Ha az önkormányzat részére e bekezdés alapján megtérítendő összeg meghaladja az önkormányzat által a 33. §

(6)bekezdése szerint a koncessziós társaság részére fizetendő összeget, a különbözetet téríti meg a koncessziós társaság az önkormányzat részére a

(2a)bekezdés szerinti elkülönített bankszámlán lévő összeg erejéig. *

(2a)* A

(2)bekezdés szerinti, a hulladék 31. §

(2)bekezdés a) pontjában foglalt átadást megelőzően felmerült, önkormányzat által viselt költségek fedezetére a gyártóktól a koncessziós társaság részére befolyt pénzösszegek nem minősülnek a koncessziós társaság bevételének, azokat a koncessziós társaság elkülönített bankszámlán, egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és az önkormányzatok részére a 33. §

(6)bekezdésére figyelemmel a

(2)bekezdés szerint megtéríti. A koncessziós társaság az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként veszi figyelembe.

(2b)* A kötelezően visszaváltási díjas termékekből származó

(2)bekezdésben meghatározott költségeket a 32/B. §

(4)bekezdése szerinti szolgáltatási díj tartalmazza.

(3)* A miniszter az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladék minőségi és mennyiségi adatainak feltárása érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelően, legalább kétévente országos hulladékanalízist készít, amelynek mennyiségi adatait június 30-ig a Hivatal és a koncessziós társaság részére megküldi.

(4)* A hulladékanalízis módszertanát a miniszter – a koncessziós társaság javaslata alapján – évente szeptember 15-ig felülvizsgálja, és azt a miniszter által vezetett minisztérium honlapján október 15-ig közzéteszi. 17. A hulladékbirtokos kötelezettségei 31. § *

(1)A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.

(2)A hulladékbirtokos a) – a

(7)bekezdésben foglalt kivétellel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről

1. aa)a koncessziós társaságnak történő átadás,
2. ab)a koncesszori alvállalkozónak történő átadás,
3. ac)a hulladék
4. aa)vagy
5. ab)alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,
6. ad)* a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, valamint – ha a hulladék szállítására a 14. §

(1)bekezdése alapján engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül kerül sor – a koncessziós társasággal szerződéses jogviszonyban álló átrakó vagy hulladékkezelő létesítmény, komposztáló üzemeltetését végző személy részére történő átadás, vagy

1. ae)koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)–
2. ad)alpont helyett az állam által kijelölt jogi személynek történő átadás,
3. b)az
4. a)pont alá nem tartozó hulladék kezeléséről
5. ba)az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,
6. bb)a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,
7. bc)a hulladék szállítónak történő átadása,
8. bd)a hulladék gyűjtőnek történő átadása,
9. be)a hulladék közvetítőnek történő átadása,
10. bf)a hulladék kereskedőnek történő átadása, vagy
11. bg)ha az átvétel az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli, de a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenység, a hulladékbirtokos döntésétől függően az
12. a)pont vagy a
13. b)pont szerinti átadás útján gondoskodik.

(3)* A hulladékbirtokos a Magyarország területére behozott hulladék kezeléséről az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, a szállítmányt kísérő okmányokban foglaltaktól függően a

(2)bekezdés

1. a)vagy
2. b)pontja szerint gondoskodik. A

(2)bekezdés a) pontja szerinti átadás esetén a hulladékbirtokos az 53/E. §

(5)bekezdése szerinti ellenérték megfizetésére köteles.

(4)A hulladékbirtokos által a

(2)bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék az átvétellel az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül. Az állam tulajdonába kerülő hulladék tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam által a 32/A. §

(4e)bekezdésében foglalt feladatok ellátására létrehozott koordináló szerv gyakorolja.

(5)A

(2)bekezdés szerinti hulladékot átvevő a hulladék átadásának ösztönzése érdekében ösztönző intézkedést alkalmazhat. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet ösztönző intézkedés alkalmazását kötelezővé teheti.

(6)* Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, amely tevékenységeiből képződő, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó elsődleges hulladék mennyisége a hulladékgazdálkodási hatóság által elfogadott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján összességében meghaladja az ötezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzítheti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges a

(2)bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék tekintetében. Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a külön megállapodásban rögzítettek szerint a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.

(7)Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső, saját tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának saját célra történő előkezeléséről és hasznosításáról saját üzemeltetésű létesítményében és berendezésével is gondoskodhat, ha legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni a tevékenységével, mint amilyen a

(2)bekezdés a) pontja szerinti személynek történő átadással elérhető lenne.

(8)Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.

(9)Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.

(10)Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak a

(2)bekezdés

1. b)pont bb)–
2. bf)alpontja szerint adja át, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék gyűjtésére, szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

(11)Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadására vonatkozóan a koncessziós társaság által a 92/A. §

(2)bekezdése szerint biztosított elektronikus felületen – regisztrációt és a vonatkozó általános szerződési feltételek elfogadását követően – szerződést köt. A koncessziós társaság az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékáért kompenzációt fizet. A koncessziós társaság elektronikus felületén, hulladéktípusonkénti és időszakonkénti bontásban közzéteszi a kompenzáció számításának módszertanát, valamint a hulladék pénzben kifejezhető értékének jellegére vonatkozó tájékoztatást.

(12)A

(11)bekezdés szerinti hulladék átadását a koncessziós társaság dokumentálja, amely dokumentáció:

1. a)gyűjtőjáratos gyűjtés esetén legalább az edényméretet, edény darabszámot, a szerződött hulladéktípust és a szerződött, rendszeres és eseti szolgáltatás szerinti gyűjtési gyakoriságot,
2. b)célzott gyűjtés esetén legalább az átvett hulladék minőségi jellemzőit és mennyiségét tartalmazza.

(13)Ha az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet az átadott hulladék pénzben kifejezhető értékkel bíró jellegét vagy az átadott hulladék után részére fizetett kompenzáció mértékét vitatja, ezek megállapítása tárgyában, kérelmére a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét féltől jogosult adatot kérni. A Hivatal kizárólag az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet kérelmére jogosult és köteles a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegének és a kompenzáció mértékének megállapítására. A Hivatal az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet ilyen kérelme esetén határozattal a) megállapítja, hogy az átadott hulladék nem rendelkezett pénzben kifejezhető értékkel, vagy b) megállapítja, hogy az átadott hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkezett, és meghatározza az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladék átadására tekintettel megillető kompenzáció összegét, továbbá – amennyiben az szükséges – annak megfizetése szabályait.

(14)A

(13)bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján a koncessziós társaság nem fizet kompenzációt az átvett hulladék után.

(15)A

(13)bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján a koncessziós társaság – az általa fizetett kompenzációt szükség szerint kiegészítve – kompenzációt fizet eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek az átvett hulladék után a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül. Ha a

(13)bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján fizetendő kompenzáció alacsonyabb, mint a koncessziós társaság által fizetett kompenzáció, az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül visszafizeti a különbözetet a koncessziós társaság részére.

(16)Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a Hivatal

(13)bekezdés szerinti eljárását

1. a)kizárólag a hulladék pénzben kifejezhető értékkel bíró jellegének vitatása esetén, a hulladék koncessziós társaság részére történő átadását követően,
2. b)a részére fizetett kompenzáció mértékének vitatása esetén, a kompenzációnak a koncessziós társaság általi megfizetését követően kezdeményezheti, legfeljebb a kérelem benyújtását 90 nappal megelőző időszakra vonatkozóan. *

(17)A kompenzáció mértékének

(13)bekezdés szerinti, az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet általi vitatása vagy a Hivatal

(13)bekezdés szerinti határozata nem mentesíti az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért szedhető díjak megfizetése alól. 31/A. § * A Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg a 31. §

(13)bekezdése szerinti kérelem tartalmi követelményeit és a kompenzáció megállapítására irányuló eljárási szabályokat, valamint a 31. §

(9)bekezdése szerinti hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellege, a kompenzáció összege meghatározásának keretszabályait és a kompenzáció megfizetésének módját. 32. §

(1)* A hulladékgazdálkodás – ideértve a szükséges infrastruktúrát és annak működtetését – költségeit – a szennyező fizet elvvel összhangban – az eredeti hulladéktermelő, illetve a hulladék tényleges vagy korábbi birtokosa fizeti meg. Ennek teljesítésére jogszabály (részben vagy egészben) a hulladékot eredményező termék gyártóját, forgalmazóját is kötelezheti.

(2)Akinek tevékenysége során hulladék képződik, a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokosra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik.

(3)* V. Fejezet A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre vonatkozó általános szabályok * 17/A. * Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó rendelkezések 32/A. § *

(1)* Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának biztosítása érdekében a miniszter – a

(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – * a) meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait, amelyek a 73. §

(1)bekezdése szerinti e törvényben megállapított céloknak minősülnek,

1. b)meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,
2. c)* megállapítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjat,
3. d)ellátja a körforgásos gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó szakmapolitikai feladatokat,
4. e)ellátja a hulladékgazdálkodás ágazati, szakmapolitikai felügyeletét,
5. f)ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját.

(2)* A Hivatal e törvényben meghatározottak szerint díjmegállapító, díjelőkészítő, díjfelügyeleti tevékenységet végez, és vagyonkatasztert működtet.

(3)* A Hivatal jogosult az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) hulladékgazdálkodással összefüggő adataihoz való hozzáférésre.

(4)–

(4d)*

(4e)* Az állam koordináló szervet hoz létre

1. a)* az állam tulajdonában álló valamennyi, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló hulladékgazdálkodási eszközzel összefüggő vagyonkezelői, valamint jogszabály által ráruházott egyéb feladat,
2. b)*
3. c)* ha a koncessziós társaság és az állam között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység számlázása tárgyában szerződés jön létre, e szerződés alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység számlázási feladatai ellátására.

(4f)* A miniszter

(1)bekezdésben meghatározott feladatai vonatkozásában a

(2)és a

(4e)bekezdésben meghatározott szerv javaslatot tehet.

(4g)* A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv az állami hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó hulladékgazdálkodási nyilvántartást vezet, amelyhez minden, az e törvény hatálya alá tartozó szervezet adatot szolgáltat. A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv jogosult az OKIR hulladékgazdálkodással összefüggő adatainak kezelésére.

(4h)* A

(4g)bekezdésben meghatározottakon túl a támogatást nyújtó szerv, a Hivatal, valamint – a hulladékgazdálkodási hatóság részére – a Koordináló szerv számlázási, kintlévőség-kezelési és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatainak

(9)bekezdés szerinti jogutódja (a továbbiakban: Követeléskezelő szervezet) megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Követeléskezelő szervezet feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Követeléskezelő szervezet a számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott, az e bekezdésben és a 38. §

(3)bekezdésében meghatározott adatot.

(4i)* A

(4e)bekezdésben meghatározott feladatokat a Koordináló szervként kormányrendeletben kijelölt költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: Koordináló szerv) látja el.

(5)* A Követeléskezelő szervezet jogosult a számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatkörében a 38. §

(3)bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerveitől. A Követeléskezelő szervezet a 38. §

(3)bekezdésében meghatározott személyes adatokat a számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatok ellátása során, valamint e feladatok ellátását követő 5 évig kezeli a követelése behajthatósága céljából.

(5a)* A koncessziós társaság jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatkörében a 38. §

(3)bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerveitől. A koncessziós társaság a 38. §

(3)bekezdésében meghatározott adatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátását, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését követő 5 évig kezeli a követelése behajthatósága céljából.

(6)*

(7)* A Koordináló szerv részletes feladatairól, valamint a

(4)bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás – személyes adatokat nem tartalmazó – tartalmáról és rendjéről e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. A koncessziós társaság, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének a Koordináló szerv, illetve a miniszter és a Hivatal részére.

(8)* Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló, az állam tulajdonában álló valamennyi hulladékgazdálkodási eszköz e törvény erejénél fogva a közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen, a 32/A. §

(4e)bekezdésének a) pontja szerinti Koordináló szerv vagyonkezelésébe kerül azzal, hogy a közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv vagyonkezelésébe kerülő vagyonelemek tekintetében vagyonkezelői szerződés megkötése nem szükséges.

(9)* A

1. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan, a
2. július 1-jét megelőző időszakban Koordináló szervként működött gazdasági társaságtól (a továbbiakban: Korábbi Koordináló szerv) átvett számlázási, kintlévőség-kezelési, és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatot az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

(10)* A Koordináló szerv szolgáltatásidíj-elszámolási feladatait ellátó jogutód az elszámolási feladatok befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott adatot. 17/B. * A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó rendelkezések 32/B. § *

(1)Az állam kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a kötelezően visszaváltási díjas termékek újrahasználata, valamint e termékekből származó hulladék országos, egységes, integrált hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósítása érdekében. Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a kötelező visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság működteti, ide értve különösen a kapcsolódó kommunikációt, a pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését is.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül.

(3)* Az

(1)bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek esetén, ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel vagy kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével.

(4)Az

(1)bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékekre kiterjedően a termék gyártója a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséért a koncessziós társaság részére a 30/A. §

(3)bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást a csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésével teljesíti. 18. A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok 33. §

(1)* A települési önkormányzat az állammal a 78. §

(1)bekezdés g) pontja, a koncessziós társasággal az 53/E. §

(7)bekezdése alapján együttműködve gondoskodik – a tulajdonában, illetve a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulás tulajdonában álló, hulladék kezelését szolgáló létesítmények útján – az átvett hulladék kezeléséről.

(2)–

(4)* A települési önkormányzat a Mötv. 13. §

(1)bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében eleget tesz a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének.

(5)* A települési önkormányzat az Mötv. 13. §

(1)bekezdés

1. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében a közterületi kihelyezett gyűjtőedényekből vagy egyéb módon a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről a
2. §

(2)bekezdés a) pontban foglaltak alapján gondoskodik.

(6)* Az

(5)bekezdés alapján átvett hulladékkal összefüggésben a koncessziós társaság által ellátott hulladékgazdálkodási tevékenységekre a 47/A. §

(1)bekezdése szerinti rendeletben meghatározott, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjszabás alkalmazandó.

(7)* Az önkormányzat a

(6)bekezdés alapján megállapított fizetési kötelezettségét a 30/C. §

(2)bekezdés szerint, az önkormányzatot megillető összeggel csökkentve teljesíti. 34. § * 35. § *

(1)A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a)–

1. g)*
2. h)* az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.

(2)*

(3)*

(4)* Ha a települési önkormányzat

1. június 23-át követően és
2. július 1-jét megelőzően díjkedvezményt, vagy díjkompenzációt állapított meg, és nem tájékoztatja írásban
3. július 1-jét megelőzően a Koordináló szervet,
4. július 1-jén vagy azt követően a koncessziós társaságot arról, hogy a díjkedvezménnyel, illetve díjkompenzációval kapcsolatosan
5. július 1-jét megelőzően általa viselt költségeket
6. július 1-jét követően nem viseli, az önkormányzat továbbra is megfizeti az ingatlanhasználó helyett a díjkedvezménynek, illetve díjkompenzációnak megfelelő összeget a koncessziós társaság részére, a koncessziós társaság pedig az önkormányzat által befizetett összeggel csökkentett díjat fizetteti meg az érintett ingatlanhasználóval. A települési önkormányzat a tájékoztatását
7. július 1-je után is megadhatja, ebben az esetben a fizetési kötelezettség a tájékoztatás megküldését követő második hónap első napjától terheli.

(5)* A települési önkormányzat átvállalás esetében a korábbi díjkedvezmény, illetve díjkompenzáció mértékétől eltérhet, többet és kevesebbet egyaránt átvállalhat az ingatlanhasználó által fizetendő díjból.

(6)* A települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) rendeletet alkothat az

(5)bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj részben, vagy egészben történő átvállalásáról. Az önkormányzat rendeletében megállapítja a díj átvállalásával érintett személyi kört, az átvállalás e személyi körre vonatkozó egyéb feltételeit.

(7)* Az önkormányzat a

(6)bekezdés szerinti rendeletének kihirdetéséről, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről haladéktalanul tájékoztatja a koncessziós társaságot. 36–37/B. § * 37/C. § * A települési önkormányzat ingyenes közterület-használatot köteles biztosítani, ha a 12. §

(2a)és

(2b)bekezdései szerinti átvétel saját terület hiányában közterület-használattal valósítható meg. A közterületen történő átvétel szabályait, az átvételi hely kialakításának módját kormányrendelet határozza meg. 37/D. § * Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. §

(2)bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásából a Mötv. 90. §

(4)bekezdése szerinti kiválással összefüggő vagyonkiadást és az e bekezdés szerinti vagyonbevitelt, ha az így kiadott hulladékgazdálkodási létesítményt, eszközt, vagyonelemet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) az önkormányzat a vagyon kiadásától számított hat hónapon belül hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához – hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulásba történő bevitel útján vagy közvetlenül – rendelkezésre bocsátja akként, hogy a vagyont az adott önkormányzat, önkormányzati társulás többségi tulajdonában álló, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak üzemeltetésre átadja. 19. Az ingatlanhasználóra vonatkozó szabályok * 38. § *

(1)Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges feltételeket a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére biztosítja, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe veszi.

(2)Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet az e törvényben, valamint a miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint.

(3)* Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Követeléskezelő szervezet, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét megadja.

(4)* Ha nem az ingatlan tulajdonosa az ingatlanhasználó, az ingatlan tulajdonosa a Követeléskezelő szervezet, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság felhívására az ingatlanhasználó személyéről tájékoztatást ad. A tájékoztatás kiterjed az ingatlanhasználat tényének igazolására és az ingatlanhasználó személyének beazonosítására. Az ingatlanhasználat tényét igazoló okiratok másolatát – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kivételével – az ingatlan tulajdonosa a Követeléskezelő szervezet, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság rendelkezésre bocsátja, vagy az elektronikus másolat elkészítésének lehetőségét számukra biztosítja. A Követeléskezelő szervezet, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság az e bekezdés szerint birtokba vett okiratmásolatokat az ingatlantulajdonos részéről történt tájékoztatás bizonyíthatósága érdekében, a követelések behajthatósága céljából 5 évig kezeli.

(5)* A

(3)és a

(4)bekezdésben foglalt adatszolgáltatás ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása esetén a Követeléskezelő szervezet, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság a tulajdoni lap adatai alapján jár el a továbbiakban a szolgáltatás igénybevételével összefüggésben. 39. §

(1)* Az ingatlanhasználó az általa használt ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt – e törvényben meghatározott kivételekkel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadja.

(2)* Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a 31. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint – hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a hulladékgazdálkodási közsz