Kttv. -
- évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről * Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes – a nemzeti érdekeket előtérbe helyező – állam olyan közszolgálatra alapozható, amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működik, tagjai korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják. Célunk ezért, hogy előmozdítsuk az erős nemzettudatra épülő és értékelvű közszolgálati tisztviselői hivatás megteremtését, s kiszámítható életpályát nyújtsunk, amelynek szabályai segítik a tisztviselőket a hivatalukhoz méltó, kötelességtudatos magatartás tanúsításában. Ennek érdekében Magyarország Alaptörvénye
- cikk
(5)bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Bevezető rendelkezések Hatály, értelmező rendelkezések 1. § *
(1)E törvény hatálya – nemzetközi jogi vagy uniós jogi kötelezettség teljesítése érdekében törvény eltérő rendelkezése hiányában –
- a)a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára,
- b)a VII/A. Fejezet rendelkezései szerint a polgármesterre és az alpolgármesterre, továbbá
- c)a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára terjed ki.
(2)E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára vagy a jogviszony egyes elemeire, ha
- a)a kormányzati igazgatásról szóló törvény ekként rendelkezik, vagy
- b)a kormányzati igazgatásról szóló törvény a jogviszony vagy annak egyes elemei tekintetében a hatályának hiányáról rendelkezik. 2. § * Törvény eltérő rendelkezése hiányában az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. §
(1)*
(2)A 45. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati eljárásban vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási adatbázisba.
(3)* A 72. § hatálya kiterjed
- a)azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésére,
- b)a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a közalkalmazottra, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésére,
- c)a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztató szervre és a kormánytisztviselőre, ha a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére a 72. § alapján kerül sor.
(4)A 230. § hatálya kiterjed a polgármesterre, valamint a helyi önkormányzati képviselőre.
(5)* A 80. §
(2)és
(3)bekezdésének hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.
(6)Az e törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé.
(7)A 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára.
(8)*
(9)* 4. § E törvény hatálya nem terjed ki
- a)* törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatottakra és a Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;
- b)jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban – foglalkoztatottakra;
- c)a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban foglalkoztatottra, illetve alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalóra;
- d)* az 1. §
(2)bekezdésében foglalt kivétellel a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó tisztségviselőre. 5. § A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges. 6. § E törvény alkalmazásában 1. * alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, jogviszony megszüntetés, áthelyezés, fegyelmi és kártérítési eljárás, valamint sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, sérelemdíj, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása; 1a. * apa: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint szülői felügyelettel rendelkező
- a)apai jogállású férfi vagy
- b)örökbefogadó férfi; 2. beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő; 3. beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő; 3a. * nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő – külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői – tevékenység; 4. * egyéb jogviszony: különösen a munkaviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén közszolgálati jogviszony (fennálló közszolgálati jogviszony esetében kormányzati szolgálati jogviszony), állami szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszony, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony; 5. éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; 6. éjszakai munkát végző közszolgálati tisztviselő: aki várhatóan az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez; 7. előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a közszolgálati tisztviselő munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni; 7a. * fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra; 7b. * gondozást végző közszolgálati tisztviselő: az a közszolgálati tisztviselő, aki a kezelőorvos által igazolt
- a)súlyos egészségi okból, és
- b)jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának vagy a közszolgálati tisztviselővel közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt; 7c. * gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák; 8. gyermekét egyedül nevelő közszolgálati tisztviselő: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; 9. hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik; 10. heti pihenő- vagy munkaszüneti nap: a munkanap fogalma megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét óra és huszonkét óra közötti időtartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni; 11. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbefogadó, mostoha- és a nevelőszülő; az örökbefogadott, mostoha- és a nevelt gyermek; a testvér; a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, a jegyes; a házastársnak, a bejegyzett élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa; 12. kompetencia-vizsgálat: a pályázóval szemben a különböző munkakörökre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelő központ alkalmazható; 13. * kormánytisztviselő, köztisztviselő: az 1. és 2. §-ban felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza, kivéve, ha ezt a tevékenységet az 1. §
- c)pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél más jogviszonyban álló személy végzi; 14. * kormányzati vagy közszolgálati ügykezelő: az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el; 15. * 15a. * kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a kormánytisztviselőnek jogszabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is; 16. * közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem; a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél szerzett gyakorlatot; továbbá a 247. §
(1)bekezdés
- c)pontja vonatkozásában – jogi előadói vagy más jogi munkakörben megszerzett joggyakorlat kivételével – a jogi szakvizsga megtételéhez szükséges joggyakorlati időt is; 17. * közigazgatási szerv: az 1. §-ban és a 2. §-ban meghatározott szervek, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal; 18. közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet: az a szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a közigazgatási szervnél képviseletére jogosult szervet működtet, illetve tisztségviselővel rendelkezik; 19. * közszolgálati szabályzat:
- a)a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője által – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkalmazása szempontjából közjogi szervezetszabályozó eszközként – az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a hivatali szerv vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben kiadott normatív utasítás, vagy
- b)ha a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására nem jogosult, az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a hivatali szerv vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekben a hivatali szervezet vezetője által egyéb formában kiadott belső, normatív szabályzat; 20. közszolgálati tisztviselő: a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő; 20a. * levonásmentes illetményrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész; 21. * Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tagozata: a központi és a területi államigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselőknek és állami tisztviselőknek a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar alapszabályában meghatározott résztestületei; 22. * Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar: a kormánytisztviselők és az állami tisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete; 23. munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama. Nem munkaidő a közszolgálati tisztviselő lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás időtartama; 24. a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkáltató tevékenysége munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik; 25. munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik; 26. napi munkaidő: a felek vagy a törvény által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő; 27. pályakezdő kormánytisztviselő, köztisztviselő: az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyt létesít; 28. * pártfogó felügyelő: aki pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, gondoskodik a közérdekű munka végrehajtásáról, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait; 29. * 30. szakszervezet: munkavállalói érdek-képviseleti szerv. A közszolgálati tisztviselők minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a közszolgálati tisztviselők kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése; 31. személyügyi központ: e törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv; 31a. * szülő:
- a)a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
- b)az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- c)a gyám,
- d)a nevelőszülő és a helyettes szülő; 32. további jogviszony: a fennálló kormányzati szolgálati jogviszony (közszolgálati jogviszony esetében a fennálló közszolgálati jogviszony) melletti másik kormányzati szolgálati jogviszony (közszolgálati jogviszony esetében másik közszolgálati jogviszony), valamint az egyéb jogviszony. 7. §
(1)E törvény alkalmazásában a kormánytisztviselő, köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
- a)az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
- b)az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
- c)* az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásában részesül, vagy
- d)a 63. §
(2)bekezdés f) pontja alapján a felmentését kéri.
(2)* A kormánytisztviselő, köztisztviselő akkor részesül az
(1)bekezdés
- b)vagy
- c)pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást véglegesen megállapították.
(3)A kormánytisztviselő, köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az
(1)bekezdés hatálya alá esik.
(4)A 60. §
(1)bekezdés j) pontja és 63. §
(1)bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az
(1)bekezdés a)–c) pontokban szabályozott esetben jogosult. 8. §
(1)* A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.
(2)Megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés adható.
(3)Az
(1)bekezdésben nem szereplő feladat ellátására megbízási, illetve vállalkozási szerződés abban az esetben köthető, ha
- a)a szolgáltatás – vállalkozás esetében az eredmény – tárgya jogügyletileg korlátozott, és a szerződésben előre pontosan meghatározható, és
- b)a feladat jellege lehetővé teszi, hogy a közigazgatási szervet, mint megrendelőt, illetve megbízót kizárólag korrekciós jellegű, az érdekközvetítést szolgáló utasítási jog illesse meg, és
- c)a feladat a megbízott, vállalkozó saját anyagainak, illetve eszközeinek felhasználásával teljesíthető, és
- d)a feladat teljesítésének helye nem szükséges, hogy a közigazgatási szerv székhelyén, telephelyén legyen, azt a megbízott, illetve a vállalkozó maga választhatja meg, illetve az a feladat ellátásához igazítható.
(4)*
(5)* A közszolgálati tisztviselő besorolásánál (
- §) a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a
- §-ban meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszonyban, a szakcsoporti tagsági viszonyban, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenységre irányuló jogviszonyban, továbbá az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló jogviszonyban töltött időt, valamint a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a tizennégy éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.
(6)Az
(5)bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.
(7)* Az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői, a nemzetiségi szószólói és a polgármesteri megbízatás időtartamát – ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt, illetve a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít – a közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(8)A közszolgálati tisztviselő besorolásánál (116. §) az önkéntes tartalékos tényleges katonai szolgálatteljesítés idejét kétszeres időtartammal kell figyelembe venni.
(9)* Az
(1)–
(3)bekezdésben foglalt szabályokat az Országgyűlési Őrség esetében nem kell alkalmazni.
(10)* Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően, Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteken, valamint más állami képviseleteken ügyviteli feladat ellátására nem kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.
(11)* A
(3)bekezdésben foglaltakon túlmenően abban az esetben is köthető megbízási, illetve vállalkozási szerződés, ha a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium folyamatos működéséhez szükséges feladatellátás indokolja. 8/A. § * A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat. II. Fejezet Közös szabályok Általános magatartási követelmények 9. §
(1)* A kormányzati szolgálati jogviszonyban és a közszolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: közszolgálat) a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni.
(2)A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(3)Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
(4)E törvény rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. 10. §
(1)* Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(2)* A közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.
(3)A közszolgálati tisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
(4)* Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
(5)* A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén
- a)az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, valamint
- b)a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn. A személyiségi jogok védelme * 11. §
(1)* Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
(2)* A közszolgálati tisztviselő személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a közszolgálati tisztviselőt előzetesen tájékoztatni kell.
(3)* A közszolgálati tisztviselő a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A közszolgálati tisztviselő személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
(4)* Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk. * a) 2:51. §
(1)bekezdését, 2:52. §
(1)bekezdését kell alkalmazni, továbbá b) 2:52. §
(2)és
(3)bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(5)* A közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezésére a fegyelmi eljárásra kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6)* Az
(5)bekezdéstől eltérően, ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya megszűnik, a munkáltató a közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat. 12. §
(1)* A közszolgálati tisztviselőtől csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
(2)A munkáltató a közszolgálati tisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A közszolgálati tisztviselő magánélete nem ellenőrizhető.
(3)A munkáltató előzetesen tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a közszolgálati tisztviselő ellenőrzésére szolgálnak. Az egyenlő bánásmód követelménye 13. §
(1)A közszolgálattal, így különösen az illetménnyel kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más közszolgálati tisztviselő jogának megsértésével, vagy csorbításával.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában illetménynek minősül minden, a közszolgálat alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
(3)A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. A jognyilatkozatok Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat 14. §
(1)* Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.
(2)Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.
(3)A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4)Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozat tekintetében a 17–22. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A tájékoztatás 15. §
(1)Amennyiben e törvény valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.
(2)A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és kötelezettség teljesítését. A feltétel 16. §
(1)A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a közszolgálat a közszolgálati tisztviselő hátrányára módosulna, vagy a közszolgálat megszűnését eredményezné.
(2)Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.
(3)A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta. A jognyilatkozatok megtételének módja A képviselet 17. § A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. 18. §
(1)A közszolgálati tisztviselő a kinevezés elfogadásával, a megállapodás megkötésével, módosításával, a közszolgálat megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.
(2)A közszolgálati tisztviselő az egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is megteheti, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy határozott időre szóló meghatalmazás esetén a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a közszolgálati tisztviselő képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a közszolgálati tisztviselő akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
(4)A munkáltatónak a közszolgálati tisztviselő személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha a közszolgálati tisztviselő és az
(2)–
(3)bekezdésben említett képviselő jognyilatkozatai eltérnek.
(5)A közszolgálati tisztviselő – kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott – nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el. Az alaki kötöttség 19. §
(1)A közszolgálatot érintő minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A közszolgálati tisztviselő kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.
(2)A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.
(3)Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és ez nem jár a közérdek sérelmével.
(4)A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról – és ha az elévülési időnél rövidebb –, annak határidejéről a közszolgálati tisztviselőt ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. 20. § *
(1)A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a közszolgálati tisztviselőnek átadni.
(2)A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.
(3)Az
(5)bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(4)A nyilatkozattevő személyének
(3)bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
(5)A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(6)Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(7)Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(8)Papír alapú kiadmány esetében a
(6)bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
- a)ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
- b)ha a küldemény „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(9)Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
(10)Az írásbeli jognyilatkozatokat a kormánytisztviselők esetében a
(3)és
(5)bekezdés szerint kell kiadmányozni és a
(6)bekezdés, valamint a
- § szerint kézbesíteni. A jognyilatkozat közlése
- § *
(1)* Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
- évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)
- §-ában és
- §-ában foglalt rendelkezéseket a
(3)bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy felhasználó alatt közszolgálati tisztviselőt, digitális szolgáltatást biztosító szerv alatt pedig az államigazgatási szervet kell érteni.
(2)* A közszolgálati tisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A közszolgálati tisztviselő e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(3)* A Dáptv. 27. §-ától eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(4)Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A közszolgálati tisztviselővel a papír alapú kiadmányt kell közölni. A határidő és az időtartam számítása 22. §
(1)A határidő számítására a
(2)–
(6)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
(2)Napon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.
(3)A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.
(4)A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(5)A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.
(6)A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(7)A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.
(8)A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül, szükség esetén az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével kell megtenni vagy tanúsítani, ha jogszabály a jognyilatkozat megtételére vagy az egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul kötelezi a felet.
(9)A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a
(4)–
(8)bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Az érvénytelenség A semmisség 23. §
(1)Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2)A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.
(3)A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. A megtámadhatóság 24. § *
(1)A megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.
(3)A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.
(4)A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(5)A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.
(6)A
(4)és
(5)bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(7)A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(8)A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a
(7)bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(9)A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
(10)A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. Az érvénytelenség jogkövetkezménye 25. §
(1)Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.
(2)A munkáltató köteles a közszolgálati tisztviselőnek annyi időre járó illetményt megfizetni, amennyi a munkáltató részéről történő felmentés esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az
(1)bekezdés alapján meg kell szüntetni.
(3)Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4)Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.
(5)A közszolgálat megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 193–194. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6)A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ III. Fejezet * Közszolgálati személyzeti igazgatás * A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter * 26. § *
(1)A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője
- a)összehangolja, koordinálja a közigazgatás szervek személyzeti tevékenységét,
- b)kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika irányait és elveit és gondoskodik azok megvalósításáról.
(2)A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője módszertani koordinációs feladatkörében támogatást nyújt a közszolgálatra vonatkozó szabályozás egységes alkalmazásának elősegítésére, a feladatok végrehajtásának összehangolására.
(3)A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője statisztikai célú adatgyűjtést végezhet, adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási szervtől a kormányzati személyzetpolitika összehangolásának biztosítása érdekében.
(4)* A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közreműködésével – a kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.
(5)A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter felel az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberierőforrás-gazdálkodási rendszer működéséért a minisztériumokban.
(6)A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter képviseli a Kormányt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban.
(7)A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki a Közszolgálati Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait.
(8)A személyügyi központ vezetője irányítja a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban állók képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat.
(9)A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el az e törvényben a közszolgálati ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
- § * A személyügyi központ ellátja a
- §-ban meghatározott pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat, valamint kezeli a toborzási adatbázist.
- § * Az e törvény hatálya alá tartozó, államigazgatási szervnél kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává válik. IV. Fejezet * 29–
- § * HARMADIK RÉSZ A kormányzati szolgálati jogviszonyban állók V. Fejezet A kormánytisztviselők A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai, jellege
- §
(1)A kormányzati szolgálati jogviszony az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott kormánytisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2)A kormányzati szolgálati jogviszony alapján a kormánytisztviselő az MKK tagjává válik. A munkáltatói jogkör gyakorlása 37. §
(1)* A kormánytisztviselők felett a munkáltatói jogokat – törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendeletének eltérő rendelkezése hiányában – az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása állami vezetőre vagy vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(2)Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetőjén a minisztériumok esetében a közigazgatási államtitkárt kell érteni.
(3)Ha a kormánytisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását – kivéve a 156. §
(2)bekezdését – a testület nem ruházhatja át.
(4)Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot hat hónapon belül írásban jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a kormánytisztviselő a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.
(5)A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, ha a kormánytisztviselő a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára.
(6)*
(7)Ahol e törvény „munkáltatót” említ, azon „államigazgatási szervet” kell érteni. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése A kinevezés időtartama 38. §
(1)A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a kormányzati szolgálati jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a kormánytisztviselő – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.
(2)* Kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre.
(3)* A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, ha a felek a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt a kormányzati szolgálati jogviszony várható időtartamáról.
(4)A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a
(2)bekezdésben foglaltaknak.
(5)A határozott időre kinevezett kormánytisztviselőt a
- § szerint be kell sorolni, illetményét a 131–
- §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a kormánytisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A kinevezés feltételei
- §
(1)* Kormányzati szolgálati jogviszony
- a)büntetlen előéletű,
- b)cselekvőképes,
- c)* legalább érettségi végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(1a)* Ha az államigazgatási szerv feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának a feltétele az
(1)bekezdésben meghatározottakon túl az
(1b)és
(1c)bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés.
(1b)* Kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető
- a)* azzal, aki
- aa)* a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [az 1978. évi IV. törvény 166. §
(2)bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. §
(2)bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. §
(3)bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. §
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. §
(2)bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. §
(1)–
(3)bekezdés], erőszakos közösülés [
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], szemérem elleni erőszak [
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], megrontás (
- évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (
- évi IV. törvény
- §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [
- évi IV. törvény
- §
(3)bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- a)és
- c)pont, 282/B. §
(5)bekezdés és
(7)bekezdés
- a)pont],
- ab)* tiltott toborzás [Btk. 146. §
(3)bekezdés], emberölés [Btk. 160. §
(2)bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. §
(2)bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. §
(3)bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk.
- §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk.
- §
(3)és
(5)bekezdés], emberrablás [Btk. 190. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. §
(5)bekezdés a) pont és
(6)bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. §
(2)bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont és
(4)bekezdés], szexuális visszaélés (Btk.
- §), kerítés [Btk.
- §
(2)bekezdés és
(4)bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. §
(1)bekezdés c) pont és
(2)bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk.
- §), gyermekpornográfia (Btk.
- §), szeméremsértés [Btk.
- §
(2)bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk.
- §), gyermekmunka (Btk.
- §), családi jogállás megsértése [Btk.
- §
(2)bekezdés
- b)pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
- b)azzal, aki a Btk. 52. §
(3)bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és
- c)azzal, aki az
- a)pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.
(1c)* Kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben az
(1b)bekezdés
- a)pontjában meghatározott
- a)szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
- aa)öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
- ab)ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
- b)szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;
- c)szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakon túl pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni továbbá azt,
- a)* aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,
- aa)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
- ab)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
- ac)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
- ad)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
- ae)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
- af)gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
- ag)gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
- ah)gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
- b)akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
- c)akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig, vagy
- d)* aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,
- e)aki a kormányzati szolgálati jogviszony alapján végzett tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3)* A jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal,
- a)aki nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá,
- b)* akinek nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését – az Nbtv. 74. §
- i)pont
- ia)alpontja szerinti munkakör kivételével – jóváhagyta.
(4)* Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszonyba jelölt személy
- a)nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy
- b)nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület nem hagyta jóvá, az államigazgatási szerv – mérlegelése alapján – a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső kormányzati szolgálati jogviszonynak minősülő munkakört ajánlhat fel. Felajánlható munkakör hiányában vagy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a felajánlott munkakört nem fogadja el, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető. *
(4a)* Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és
- a)a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy
- b)nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület nem hagyta jóvá, a munkáltató – mérlegelése alapján – a kormánytisztviselő részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső kormányzati szolgálati jogviszonynak minősülő munkakört ajánlhat fel. Felajánlható munkakör hiányában, vagy ha a kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadja el a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni. *
(4b)* Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és
- a)az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá,
- b)az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzése során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel, vagy
- c)az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel, a munkáltató – mérlegelése alapján – a kormánytisztviselő részére más, egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső kormányzati szolgálati jogviszonynak minősülő munkakört ajánlhat fel vagy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszonynak minősülő munkakörben tovább foglalkoztathatja a kormánytisztviselőt. Felajánlható munkakör hiányában, vagy ha a kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadja el, a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
(4c)* A kormányzati szolgálati jogviszonynak a
(4a)vagy
(4b)bekezdés szerinti megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.
(5)* Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt az államigazgatási szerv kormánytisztviselői tekintetében, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.
(6)* Jogszabály vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését az
(1)bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, szakképesítéshez, munkaköri követelményhez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz, továbbá képességhez kötheti, b) * a kizárólag helyszíni hatósági ellenőrzési tevékenység ellátására irányuló kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez követelményként – a 40. §
(2)bekezdésétől eltérően – érettségi végzettséget is megállapíthat.
(6a)* Nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek a 7. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, kivéve ha a Kormány a munkáltató kérelmére hozzájárul a kormánytisztviselő foglalkoztatásához.
(7)* Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól – a 41. §
(1)bekezdés a) pontja kivételével – felmentés nem adható. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. 40. §
(1)* Ha a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő kormánytisztviselőt kíván alkalmazni, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a 39. §-ban meghatározott feltételeken túlmenően a kormánytisztviselőnek angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a központi államigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsoroltakon kívül más idegen nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsgát az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételnek kell tekinteni.
(2)* Központi államigazgatási szerv alaptevékenysége keretében – ide nem értve a funkcionális tevékenységet – érettségi végzettségű kormánytisztviselőt nem alkalmazhat. Az államigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, kormányhivatal vagy központi hivatal vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg. 41. §
(1)A hivatásos szolgálati, illetve katonai szolgálati jogviszonyban állók a tartalékállomány (73. §) útján kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíthetnek
- a)a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltétel hiányában is, ha a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányaikat legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó kinevezésükkel egyidejűleg megkezdik és vállalják, hogy azokat két éven belül befejezik,
- b)próbaidő kikötése nélkül.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott kétéves határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
(3)Ha a kormánytisztviselő az
(1)bekezdés a) pontja szerinti képesítést határidőn belül nem szerzi meg, kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(4)* Ha a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzés a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének időpontjához képest csak később indul, az
(1)bekezdés a) pontja szerinti két évet a képzés indulásának időpontjától kell számítani. 41/A. § *
(1)* A betöltetlen álláshely betöltése céljából az államigazgatási szervnek a kiválasztási eljárás lefolytatását megelőzően – a vezetői munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárást, valamint a
(8)bekezdést kivéve – meg kell vizsgálnia, hogy sajátos katonai tartalékállományba tartozó katona (a továbbiakban: rendelkezési állományú katona) számára felajánlható-e a betöltetlen álláshely (a továbbiakban: felajánlható munkakör).
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában felajánlható munkakörnek azt kell tekinteni, ha
- a)a rendelkezési állományú katona megfelel az e törvényben – ideértve a 41. §-t is –, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltételeknek, valamint
- b)* az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda-és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg.
(3)Amennyiben a rendelkezési állományú katona végzettsége nem felel meg a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltételeknek, a 41. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott tanulmányait a Magyar Honvédség költségére végzi.
(4)* A
(3)bekezdés szerinti képzés költségeit a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített rendelkezési állományú katona köteles megtéríteni a Magyar Honvédség részére, ha neki felróható okból a képzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel szűnt meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint az Nbtv. 71/A. §
(1)bekezdésére tekintettel kell megszüntetni a jogviszonyát.
(5)A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített rendelkezési állományú katona kötelezi magát, hogy a képesítés megszerzése után legalább a képzés időtartamával azonos időtartamon keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. Amennyiben a rendelkezési állományú katona ezt a kötelezettségét megszegi, a
(3)bekezdés szerinti képzés időarányos költségeit köteles megtéríteni a Magyar Honvédség részére.
(6)Az államigazgatási szervnek a rendelkezési állományú katona részére a
(2)bekezdés szerint felajánlható munkakört a Kormány által meghatározott módon fel kell ajánlania.
(7)* Ha a rendelkezési állományú katonát a munkakört felajánló államigazgatási szerv továbbfoglalkoztatja, de a közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási, nemzetbiztonsági alkalmazotti, egészségügyi szolgálati, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti szolgálati, a közszolgálati, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál fennálló adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő áthelyezés időpontjában az alapilletménye magasabb, mint a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján járó illetménye lenne, a kormányzati szolgálati jogviszonya létesítéstől számított egy éven át jogosult az illetménykülönbözetre.
(8)E §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni arra a rendelkezési állományú katonára, aki a részére korábban felajánlott, a
(2)bekezdés szerint felajánlható munkakört nem fogadta el. 41/B. § * Vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati eljárás esetén előnyben kell részesíteni azt a rendelkezési állományú katonát, aki a pályázati feltételeknek – ideértve a képesítési követelményeket is – teljes körűen megfelel. 42. §
(1)* A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a 39. §
(1)bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt.
(1a)* Az, aki a 39. §
(1a)bekezdése szerinti államigazgatási szervnél kíván kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, az
(1)bekezdésben foglaltakon túl azt is igazolja, hogy a 39. §
(1b)és
(1c)bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.
(2)A pártfogó felügyelőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az
(1)bekezdésben foglaltakon túl hatósági bizonyítvánnyal azt is igazolja, hogy a 39. §
(2)bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.
(3)*
(4)Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kormánytisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
- a)büntetlen előéletű, illetve
- b)nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá
- c)az
- a)pontban foglaltakon túlmenően, pártfogó felügyelő esetén, hogy a 39. §
(2)bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben,
- d)* az
- a)pontban foglaltakon túlmenően, a 39. §
(1a)bekezdése szerinti államigazgatási szervvel fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén nem áll fenn vele szemben a 39. §
(1b)és
(1c)bekezdésében foglalt kizáró feltétel.
(5)*
(5a)*
(6)* Az államigazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az
(1)–
(3)bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
- a)a kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
- b)a kormánytisztviselő azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(7)* Az
(1),
(2)és
(4)bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – kormányzati szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
(8)–
(9)* A kinevezéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések 43. §
(1)A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a kormánytisztviselő
- a)besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot,
- b)illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét,
- c)munkakörét és meghatározott feladatkörét,
- d)munkavégzésének a helyét,
- e)előmeneteléhez előírt kötelezettségeket, valamint
- f)* kormányzati szolgálati jogviszonya kezdetének a napját és – határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén a jogviszony 38. §
(3)bekezdése figyelembevételével meghatározott – időtartamát.
(2)Ha a kinevezési okmány nem tartalmaz az
(1)bekezdés f) pontjában foglalt napra vonatkozóan rendelkezést, a jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap.
(3)A kinevezési okmány a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(4)A kinevezési okmányhoz csatolni kell a kormánytisztviselő munkaköri leírását.
(5)A kormánytisztviselő és a munkáltató a kinevezés elfogadása és a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a kormányzati szolgálati jogviszony létrejöttét meghiúsítaná.
(6)Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a kormánytisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a kormánytisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani. Eskü 44. §
(1)A kormánytisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.
(2)Az eskü szövege a következő: „Én, .............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.” (Az eskütevő meggyőződése szerint:) „Isten engem úgy segéljen!”
(3)* Az eskütételt az államigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.
(4)Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a kormánytisztviselő nem állítható szolgálatba, erre bárki hivatkozhat. Kiválasztási eljárás 45. §
(1)Jogszabály vagy az államigazgatási szerv döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(2)* A személyügyi központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább érettségi végzettséggel rendelkezik. A 4. melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérő személynek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.
(3)Az államigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.
(4)Az önéletrajz tartalmazza az 5. mellékletben meghatározott kötelező adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve tartalmazhat egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat.
(5)A
(4)bekezdés alapján megismert személyes adatokat az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – kormányzati szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
(6)* A kiválasztás során, a munkakör betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, tapasztalattal, képességgel egyformán rendelkező jelöltek esetén
- a)– a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – előnyben lehet részesíteni azt a személyt, aki több gyermeket nevel, valamint
- b)előnyben kell részesíteni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állókat. 46. §
(1)* A kinevezésben – a 41. §
(1)bekezdés b) pontjában, a 47. §
(4)bekezdésében, az 59. §-ban és a 62/A. §-ban meghatározott eset, valamint a
(4)bekezdés kivételével – a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(2)A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.
(3)A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.
(4)A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet.
(5)* A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki.
(6)* A próbaidő leghosszabb tartamát legfeljebb tizenkét havi határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén arányosan kell megállapítani. Ösztöndíj 47. §
(1)A Kormány a közigazgatási szakmai gyakorlat támogatására ösztöndíjat alapíthat.
(2)Az ösztöndíjat elnyert személy (a továbbiakban: ösztöndíjas) az államigazgatási szervvel ösztöndíjas jogviszonyban áll.
(3)Az ösztöndíjas jogviszony beszámít a) a kormánytisztviselő besorolásánál a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időtartamba [8. §
(5)bekezdése],
- b)a jubileumi jutalomhoz szükséges időtartamba (150. §),
- c)a közigazgatási szakvizsgához szükséges gyakorlati időbe [118. §
(8)bekezdése], valamint d) a
- §
- pontja szerinti közigazgatási gyakorlatba.
(4)Az ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott feltételek sikeres teljesítését követően az ösztöndíjassal első munkavégzésre irányuló jogviszonyként az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követő egy éven belül elsőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő államigazgatási szerv próbaidőt nem köthet ki.
(5)* Az ösztöndíjas jogviszonyra a) * megfelelően alkalmazni kell e törvény 9. §-át, 10. §
(1)és
(1)bekezdését, 13. §
(1)bekezdését,
- §-át,
- §-át,
- §-át, 19–
- §-át,
- §
(1)bekezdés b),
- d)és
- f)pontját, 49. §
(1)bekezdés a)–
- b)és e)–
- j)pontját, valamint
(2)–
(5)bekezdését, 76. §
(1)bekezdését, 78–79/A. §-át, 89. §
(1)bekezdését, 91. §
(1)és
(3)bekezdését, 92. §
(1),
(3)és
(8)bekezdését, továbbá
(2)bekezdés a) pontját,
- §-át,
- §
(1)bekezdését, 95. §
(1)és
(1)és
(6)–
(7)bekezdését,
- és 102/A. §-át,
- §
(6)bekezdését, 104. §
(1)bekezdését, 105–
- §-át,
- §
(1)bekezdés
- a)pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó és
- c)pontjában foglalt szabályokat, 143. §-át, 144. §
(3)bekezdés a),
- b)és
- e)pontját – örökbefogadási célú és gondozói munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén a 144. §
(3)bekezdés c) pontját –, 144. §
(5)és
(4)–
(7)bekezdését, 147. §-át, 149. §-át, 160–161. §-át, 163–175. §-át, 192. §-át, 238. §-át,
- b)ahol e törvény
- ba)illetményt említ, azon ösztöndíjat;
- bb)kinevezést vagy kinevezési okmányt említ, azon ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződést;
- bc)kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt említ, ott ösztöndíjas jogviszonyt;
- bd)kormánytisztviselőt, köztisztviselőt vagy közszolgálati tisztviselőt említ, ott ösztöndíjast;
- be)munkáltatót említ, azon befogadó intézményt;
- bf)munkát, munkavégzést, munkakört említ, azon szakmai gyakorlatot;
- bg)szabadságot említ, azon távollétet kell érteni.
(6)* Az
(1)bekezdésben meghatározott ösztöndíj a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint kormánytisztviselő, közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló részére is adható. A kinevezés módosítása 48. §
(1)A kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése
- a)a fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapításakor,
- b)a kormánytisztviselő előmeneteléhez előírt vizsgakötelezettség e törvény szerinti megállapításakor,
- c)a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor,
- d)ha a munkakör megváltoztatása indokolja a kinevezés módosítását, valamint
- e)az e törvényben meghatározott esetekben.
(3)* A
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem haladja meg.
(4)A
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.
(5)* A
(2)bekezdés c)–d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, ha a kormánytisztviselőre nézve – különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem jár.
(6)A vezetőre az
(5)bekezdés nem alkalmazandó.
(7)* A kormánytisztviselőt a
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 63. §
(2)bekezdés
- d)pontja alapján – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – fel kell menteni, ha
- a)az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve
- b)vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.
(8)* A kormánytisztviselő
(7)bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. 49. §
(1)A nőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani, ha munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kormánytisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása a munkáltatónál nem lehetséges.
(3)A kormánytisztviselő a felajánlott munkakörnek megfelelő illetményre jogosult, ami a korábbi munkaköre szerinti illetménynél kevesebb nem lehet. A munkavégzés alóli felmentés idejére illetménye illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. Kötelező részmunkaidő kikötése 50. §
(1)* A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 111. §
(1)bekezdésében foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2)A munkáltató a kormánytisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3)A részmunkaidő kikötése
- a)a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
- b)ha a kormánytisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos. A
- b)pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(4)A kérelmet az
(1)bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a kormánytisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót
- a)a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
- b)ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5)Az
(1)bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a kormánytisztviselőt
- a)a kérelem szerinti időpontig, de
- b)* legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek hatéves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a kormánytisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(6)Az
(1)–
(5)bekezdés nem alkalmazható a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő tekintetében. Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás Közös szabályok 51. §
(1)* A kormánytisztviselő átirányítással, kirendeléssel – ideértve a kormányzati érdekből történő kirendelést – és kiküldetéssel ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható.
(2)* A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás elrendelése a kormánytisztviselőre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. Átirányítás, kirendelés – ideértve a kormányzati érdekből történő kirendelést – abban az esetben rendelhető el, ha a másik munkakörbe tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.
(3)A kormánytisztviselőt legkésőbb tíz munkanappal – átirányítás esetén három munkanappal – korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás – ide nem értve a kiküldetés – elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
(4)* Az átirányítás, kirendelés, kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama külön-külön nem haladhatja meg – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kormánytisztviselő eltérő megállapodása hiányában – naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás, kirendelés, kiküldetés időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(5)* Egy naptári éven belül az átirányítás, a kirendelés, valamint a kiküldetés időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kormánytisztviselő eltérő megállapodása hiányában – a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
(6)* Nem rendelhető ki – ideértve a kormányzati érdekből történő kirendelést –, kiküldetés keretében – beleegyezése nélkül – nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre
- a)a kormánytisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
- b)kiskorú gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő,
- c)tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó kormánytisztviselő,
- d)a kormánytisztviselő, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította.
(7)* Ha az
(6)bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás ideje alatt következik be, akkor
- a)* a tudomásszerzést követően haladéktalanul meg kell szüntetni a kirendelést – ideértve a kormányzati érdekből történő kirendelést –,
- b)a kormánytisztviselő erre irányuló kérelmére kell megszüntetni a kiküldetést. Átirányítás 52. §
(1)Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a kormánytisztviselő – az államigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).
(2)Ha a kormánytisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
(3)* A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesített kormánytisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
(4)* A kormánytisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. Ha a kormánytisztviselő részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el, a helyettesítési díj mértéke a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet.
(5)Nem jár helyettesítési díj, ha
- a)a helyettesítés a kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége,
- b)a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(6)A
(5)bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a harminc napot meghaladja. Kirendelés 53. §
(1)A kormánytisztviselő az államigazgatási szervek között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés).
(2)Az 51. §
(4)bekezdésétől eltérően a más helységbe történő kirendelés esetén a kirendelés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a huszonkét munkanapot.
(3)A kirendelés a kormányzati szolgálati jogviszonyt nem érinti. A kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő a kirendelés időpontjában érvényes illetményére jogosult, de ha a kirendelés helye szerinti államigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult, akkor illetményét ennek megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a külön és egyéb juttatások tekintetében is. A kormánytisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket – az érintett államigazgatási szervek eltérő megállapodása hiányában – az az államigazgatási szerv viseli, ahova a kormánytisztviselőt kirendelték.
(4)Az alapvető munkáltatói jogok kivételével a kirendelt kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat azon államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja, amelyhez a kormánytisztviselőt kirendelték.
(5)A kormánytisztviselő az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltaknak megfelelően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz is kirendelhető. A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti kirendelés * 53/A. § *
(1)* A kormánytisztviselő a munkáltatói jogkört gyakorló fővárosi és vármegyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kirendelő) másik fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál történő munkavégzésre kirendelhető akkor, ha a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal valamely szakkérdéssel összefüggő hatósági feladatát más módon nem tudja hatékonyan ellátni. A kirendelés során a munkavégzés helye csak akkor változhat, ha az a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti kirendeléshez a kormánytisztviselő beleegyezése nem szükséges.
(2)A kirendelés a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti megállapodás alapján, az 53. § megfelelő alkalmazásával történik azzal, hogy * a) az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a
(3)bekezdésben foglalt eltérésekkel,
- b)a megállapodás alapján a kirendelés a feladat ellátásáig, de legfeljebb naptári évenként hat hónapig tarthat, ha a munkavégzés helye nem változik; ha a szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátása hosszabb idő alatt biztosítható, a kirendelés a feladatkör ellátásáig meghosszabbodik,
- c)* ha a szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátása más helységben lévő fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál történő munkavégzéssel oldható csak meg, a kirendelés időtartama – az 51. §
(4)bekezdésétől eltérően – nem haladhatja meg a naptári évenkénti ötven munkanapot. A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti kirendelés történhet keretmegállapodás formájában is.
(3)A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti kirendelés során az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője és a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal az alábbiak szerint gyakorolja: *
- a)* ha a kormánytisztviselő a kirendelés alatt olyan magatartást tanúsít, amely fegyelmi, kártérítési vagy sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítását alapozza meg, a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjénél az eljárás megindítását kezdeményezni,
- b)* ha a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője tudomást szerez a foglalkoztatást kizáró okról, köteles kezdeményezni a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjénél a 63. §
(2)bekezdés
- g)pontja szerinti megszüntetést,
- c)* ha a kormánytisztviselő a 83/A. §
(1)bekezdése alapján a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetőjét tájékoztatja, e vezető köteles – a kormánytisztviselő egyidejű tájékoztatása mellett – a tudomására jutott adatokat a kirendelő hivatali szervezete vezetőjének haladéktalanul továbbítani, d) * a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője az
(1)bekezdés szerinti feladat ellátásával kapcsolatban jogosult utasítást adni,
- e)* ha a kirendelés időtartama meghaladja a két hónapot, a szabadság kiadására a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult,
- f)* rendkívüli munkavégzés elrendelésére a kirendelés időtartama alatt a kirendelés helye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult.
(4)A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti megállapodásnak tartalmaznia kell * a) az
(1)bekezdésnek megfelelő, a kirendelést megalapozó feladatot,
- b)a kirendelés időtartamát,
- c)a munkavégzés helyét (ha ez nem állandó, akkor ennek feltüntetését),
- d)az
(1)bekezdés szerinti feladattal kapcsolatban felmerülő bér- és egyéb költségek viselésének részletes szabályait.
(5)* A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti megállapodásban a
(3)bekezdésben foglalt szabályoktól eltérően nem rendelkezhetnek, a
(4)bekezdésben foglaltak hiányában a kirendelésről szóló megállapodás semmis. Vita esetén vagy megállapodás hiányában a munkáltatói jogok és a jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjét illetik meg és terhelik. Kiküldetés 54. §
(1)Az államigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a kormánytisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.
(2)Nem minősül kiküldetésnek, ha a kormánytisztviselő a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan az államigazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely az államigazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik.
(3)A kiküldetésben lévő kormánytisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár.
(4)A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
(5)A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni és annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el.
(6)Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a kormánytisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.
(7)* Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetés e §-tól eltérő szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Tartós külszolgálat * 54/A–54/B. § * 54/C. § *
(1)–
(6)*
(7)* Kormányzati érdekből történő kirendelés 55. §
(1)* A miniszterelnök, az általa kijelölt miniszter vagy miniszterek, vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára döntése alapján – az érintett hivatali szervezet vezetője véleményének kikérését követően – kormányzati érdekből a központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője határozott időre kirendelhető másik központi államigazgatási szervhez.
(2)A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a kinevezése szerinti központi államigazgatási szerv köteles eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni.
(3)Jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Határozott idejű áthelyezés 56. §
(1)Az államigazgatási szerv, a kormánytisztviselő és egy másik államigazgatási szerv megállapodhat a kormánytisztviselőnek a másik államigazgatási szervhez történő határozott idejű áthelyezésében. A kormánytisztviselő határozott idejű áthelyezésekor a kinevezést az áthelyezés idejére közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a kormánytisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni ahhoz az államigazgatási szervhez, ahonnan áthelyezték (a továbbiakban: áthelyező államigazgatási szerv).
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazása szempontjából államigazgatási szervnek kell tekinteni az e törvény 1–2. §-aiban meghatározott szerveket.
(3)A határozott idejű áthelyezésre megfelelően kell alkalmazni az 53. §
(3)bekezdésében foglaltakat. Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő * 57. §
(1)Az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő megállapodhat abban, hogy a kormánytisztviselő határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A kormánytisztviselő és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.
(2)* A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról valamely európai uniós intézmény vagy nemzetközi szervezet és a küldő államigazgatási szerv közötti megállapodás rendelkezik. A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a küldő államigazgatási szervnél a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt folyamatosan fennáll.
(3)A kormánytisztviselő kinevezését az
(1)–
(2)bekezdésekben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a kormánytisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött beosztásba.
(4)Az
(1)–
(2)bekezdésekben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a 63. §
(2)bekezdésében foglalt kivétellel – nem szüntethető meg felmentéssel.
(5)Az
(1)bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó kormánytisztviselőre a
(3)bekezdést nem kell alkalmazni. A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás 58. §
(1)* Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha – a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül – az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását.
(2)Jogutódlás esetén az annak időpontjában fennálló jogviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről (átadó) a jogutód (átvevő) munkáltatóra szállnak át.
(3)Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót az átszállással érintett jogviszonyokból, valamint a tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti.
(4)* Az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállás napján a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a kormánytisztviselőt a munkáltató személyében bekövetkezett változásról.
(5)* Ha a jogutódlás következtében a kormánytisztviselő feladatköre, munkaköre, illetménye vagy – az
(1)bekezdésben foglaltak szerint – munkavégzésének helye megváltozik, az átvevő munkáltató az átszállást követő negyvenöt napon belül módosítja a kormánytisztviselő kinevezését.
(6)* A kormánytisztviselőt az
(5)bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 63. §
(2)bekezdés
- d)pontja alapján – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – fel kell menteni, ha
- a)az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve
- b)vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.
(7)* A kormánytisztviselő
(6)bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. Végleges áthelyezés 59. §
(1)A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető végleges áthelyezéssel közigazgatási szervekhez.
(2)A közigazgatási szerv, a kormánytisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a kormánytisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő végleges áthelyezésében. Végleges áthelyezés esetén az áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve, hogy a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja.
(3)Végleges áthelyezéskor a kormánytisztviselő az áthelyezést kezdeményező szervnél új kinevezést kap.
(4)Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolást, valamint a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait ki kell adni.
(5)Végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése A megszűnés 60. §
(1)A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik:
- a)a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,
- b)a kormánytisztviselő halálával,
- c)e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben,
- d)*
- e)a 70. életév betöltésével,
- f)a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint,
- g)az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével,
- h)a kormánytisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével,
- i)a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
- j)ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.
(2)A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:
- a)a felek közös megegyezésével,
- b)* áthelyezéssel a közigazgatási szervek között, illetve a közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, továbbá nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,
- c)lemondással,
- d)felmentéssel,
- e)azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(3)Ha a kormányzati szolgálati jogviszony az
(1)bekezdés g) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a kormánytisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményének felel meg, kivéve, ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a kormánytisztviselő illetményre nem lenne jogosult.
(4)*
(5)*
(6)* A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az
(1)bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kormánytisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A kormánytisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltató felé. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat az
(1)bekezdés j) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából legfeljebb a 184. §
(4)bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.
(7)* A kormánytisztviselő az
(1)bekezdés j) pontjában meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a kormánytisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
(8)* Ha a munkáltató egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásával, a munkáltató kikéri a Kormány véleményét a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásáról.
(9)* Az
(1)bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért a jogviszony fenntartásával. A Kormány véleménye köti a munkáltatót a döntésének meghozatalában.
(10)* Ha a munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 61. §
(1)A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.
(2)A kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. 62. § Ha a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő
- a)állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,
- b)az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonya az
- a)vagy
- b)pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják. 62/A. § * Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. 62/B. § * Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. A megszüntetés 63. §
(1)A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
- a)az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik;
- b)megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;
- c)átszervezés következtében munkaköre megszűnik;
- d)a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve, ha a jogviszony a 60. §
(1)bekezdés j) pontja alapján megszűnt].
(2)A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
- a)a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan;
- b)a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő;
- c)a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;
- d)* az 48. §
(2)bekezdés d) pontjában, valamint az 58. §
(6)bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi;
- e)a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti;
- f)* a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §
(2a)bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;
- g)* a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására;
- h)* azt a kormánytisztviselő a 64/A. §
(2)bekezdése vagy a 155/A. §
(2)bekezdése alapján kéri; i) * a 72/A. §
(3),
(4),
(8)vagy
(9)bekezdése szerinti ok áll fenn; j) * a 39. §
(4a)vagy
(4b)bekezdése szerinti ok áll fenn.
(2a)* A
(2)bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt – a
(2b)bekezdésben foglalt kivétellel – azonnali hatállyal megszünteti.
(2b)* A
(2)bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt a 25. §
(1)bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza, a) * b) * ha a foglalkoztatást kizáró és a 42. §
(1)és
(2)bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a bűnügyi nyilvántartás nem igazolja vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut.
(2c)* A kormányzati szolgálati jogviszonynak a
(2a)bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.
(3)A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(4)A
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.
(5)Ha az államigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével, valamint a 73. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az államigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.
(6)* A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §
(2a)bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
(7)A munkáltató a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. 64. §
(1)* Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít – akár a hivatali munkájával (munkavégzésével), akár a kormánytisztviselői jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár munkahelyén kívül –, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.
(2)A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(3)A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni.
(4)A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.
(5)A méltatlanság jogcímén történő felmentés esetében a
- és
- § nem alkalmazható. 64/A. § *
(1)Ha a kormánytisztviselő a 83/A. §
(1)bekezdése szerinti tájékoztatás során arról értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy az ott megjelölt bűncselekményi körben indult büntetőeljárás és a megalapozott gyanút közölték a kormánytisztviselővel, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani.
(2)A kormánytisztviselő a méltatlansági eljárás megindulásától kezdődően – a
(6)bekezdés szerinti felfüggesztés esetén annak időtartama alatt – kérheti azonnali hatályú felmentését. Ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg a kormánytisztviselőt.
(3)A méltatlansági eljárás során a 64. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőt a 83/A. §
(1)bekezdése szerinti tájékoztatást követő naptól kell számítani. A méltatlansági eljárást annak megindításától számított harminc napon belül kell lefolytatni.
(4)Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelmi vétségnek minősül.
(5)A méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a büntetőeljárásban vizsgált cselekmény összefüggésben áll-e és ha igen, milyen mértékben a kormánytisztviselő munkakörével, továbbá a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött munkakör tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett közbizalmat súlyosan rombolja. Önmagában az a tény, hogy büntetőeljárás van folyamatban, nem alapozza meg a méltatlanság megállapítását.
(6)Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlansági eljárás eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt a kormánytisztviselő nem követte el vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem valósítja meg a munkáltató
(5)bekezdésben foglalt érdeksérelmét, akkor az eljárást megszünteti;
- b)a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, de a méltatlanság alapjául szolgáló magatartás nem indokolja a jogviszony megszüntetését, akkor intézkedhet a kormánytisztviselő más munkakörbe történő áthelyezéséről, ennek során az egyoldalú kinevezés-módosítás szabályai irányadók;
- c)a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, akkor a kormánytisztviselőt a büntetőeljárás idejére állásából felfüggeszti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás lezárását követően ki kell fizetni, kivéve ha az eljárás eredményeképpen a kormánytisztviselő büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor.
(7)Méltatlansági eljárás lefolytatása esetén nincs helye a 83. §
(3)bekezdés szerinti etikai eljárás lefolytatásának. 65. §
(1)A 63. §
(2)bekezdés
- b)pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha
- a)* a kormánytisztviselő átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.
- b)*
(2)–
(4)*
(5)* 66. §
(1)Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a 76. §
(2)bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
(2)A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. 67. §
(1)Az államigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről. A tájékoztatási kötelezettség – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogutód nélkül megszűnő államigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.
(2)* Az
(1)bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 63. §
(1)bekezdés a)–
- c)pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül
- a)húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő;
- b)húsznál több száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő;
- c)száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10%-a;
- d)háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő. Az a)–
- d)pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a kormányzati szolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani. 68. §
(1)A felmentési idő két hónap.
(2)A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
(3)Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(4)A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 85. §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni.
(4a)* A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.
(5)A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(6)A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be. A végkielégítés 69. §
(1)* A kormánytisztviselőt – a
(9)bekezdésben foglalt kivétellel – végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(2)A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
- a)három év: egyhavi,
- b)öt év: kéthavi,
- c)nyolc év: háromhavi,
- d)tíz év: négyhavi,
- e)tizenhárom év: öthavi,
- f)tizenhat év: hathavi,
- g)húsz év: nyolchavi – a felmentési idő kezdetekor vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó – illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.
(3)A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyt megszüntető államigazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(4)A 38. §
(2)bekezdése szerint határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.
(5)* A
(3)és
(4)bekezdés alkalmazása szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül
- a)a jogelőd munkáltatónál – ideértve jogviszonyváltás esetén az átadó munkáltatónál –,
- b)* áthelyezés esetén a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,
- c)átminősítés esetén a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idő is.
(6)Az
(5)bekezdésben meghatározottak kivételével a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony folyamatosan fennálljon a jogviszony megszüntetéséig.
(7)A végkielégítés összegének a felére jogosult a kormánytisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 63. §
(4)bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
- a)a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
- b)a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,
- c)a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,
- d)* az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát meghaladja. Az
- a)pont alkalmazása szempontj