2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ctv. (új) - 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.III.1. - 2026.XII.31. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.1. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról *  A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Cím A cégbíróság, valamint a céginformációs szolgálat feladatai *  1. § (1) *  A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata a) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a kérelemnek helyt adó végzés esetén, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból is, a cégre vonatkozó adat, jog, valamint tény (a továbbiakban: adat) cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, b) *  külön törvényben foglaltak alapján a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság volt vezető tisztségviselőjével és cégvezetőjével kapcsolatos adatok bejegyzése és törlése, c) *  a cégjegyzék adatairól, valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása, d) *  a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása érdekében – hivatalból, illetve kérelemre – törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, e) *  a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) és más, az egyes cégformákra vonatkozó törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása, f) *  döntés a közhasznúvá minősítésről, és a közhasznú jogállás cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, g) *  azoknak az egyéb ügyeknek az elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal, továbbá h) *  a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló törvényben foglalt feladatok ellátása. (1a) *  A cégbíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel elrendeli és intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) iránt, ha az e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése, vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott bejegyzést elrendelő végzése alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye. (1b) *  Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmében – jogszabályban előírt okiratok csatolása mellett – kérelmezi az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is. Ingatlannak mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a cégbejegyzést vagy a változásbejegyzést követően való szolgáltatása esetén a szolgáltatás teljesítését jogi képviselő útján kell bejelenteni, és ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is. (1c) *  Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén csak olyan ingatlan jelölhető meg, amelynek tulajdoni lapjából az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható. (2) *  A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatai a következők: a) az e törvényben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez; b) biztosítja a cégeljárásban és más, külön törvényben szabályozott nemperes eljárások során az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését; c) *  biztosítja a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszerrel (a továbbiakban: tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) való kapcsolattartást, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásával, egyesülésével és szétválásával kapcsolatos elektronikus adatszolgáltatást; d) jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggő jogilag jelentős információkat – korszerű informatikai eszközök alkalmazása révén – közérthető megfogalmazásban, költségmentesen is megismerhessék; e) *  (3) *  A cégnyilvántartás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer adatkezelője a céginformációs szolgálat. (3a) *  A cégbíróság a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer útján, elektronikusan tartja nyilván a cégadatokat, a cégiratokat, valamint a cégbíróság által lefolytatandó nemperes eljárások és egyéb ügyek elbírálása során keletkezett iratokat. (4) *  A cégnyilvántartás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer a Kormányzati Adatközpont szolgáltatásait kormányrendeletben meghatározottak szerint igénybe vevő szakrendszer. 1/A. § *  (1) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat. (2) Bíró hozza meg a következő határozatokat: a) *  az egyszerűsített cégeljárás, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott visszautasító végzés kivételével a bejegyzési eljárásban hozott határozatok; b) *  az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, – e törvényben meghatározott esetekben – a korlátolt felelősségű társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott visszautasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatok; c) *  d) *  a cég átalakulásának, egyesülésének, szétválásának a bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok; e) *  f) *  törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés, ha a kérelmező a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy vagy szervezet; g) *  különleges törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozat, továbbá más hatóság eljárásának a kezdeményezése; h) *  a cég törlésére és a tag, vezető tisztségviselő eltiltására vonatkozó határozat, ha a cég törlésére a 62. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül sor és a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg; i) végelszámolás lefolytatása során a végelszámoló jogsértő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat; j) *  a kényszertörlési eljárásban a 117/E. §, a 117/F. § és a 118. § szerinti határozatok; k) a vagyonrendezési eljárásban az eljárás lefolytatását elrendelő határozat, a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatok, valamint a vagyonrendezési eljárás befejezése során hozott érdemi határozat; l) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásában hozott határozatok, ha a kérelem elbírálásának során törvényességi felügyeleti eljárás indul; m) a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásban hozott határozatok. 2. Cím A cég 2. § (1) A cég – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogalany a cégnyilvántartásban akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. 3. Cím A cégnév 3. § (1) *  A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. (2) *  A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. (3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. (4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő. (5) *  A cégnévnek – a (4) bekezdésen túlmenően – egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. (6) *  A cég elnevezésében nem szerepelhet a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. 4. § (1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával. (2) A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető. (3) *  A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti. (4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni. (5) *  A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. (6) *  A cégbíróság eljárása során vizsgálja a cégnév 3. § (6) bekezdésében foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását. (7) *  A (6) bekezdéstől eltérően nem kell beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását, ha a bejegyzés alapjául szolgáló kérelemből és az okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a bejegyezni kívánt cégnév a cég természetes személy tagjának nevére való utalást tartalmaz. 5. § *  A cég nevét (rövidített nevét) a) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”), b) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), c) felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), d) végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”), e) kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés alatt” („kt. a.”), f) *  g) *  nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén „szerkezetátalakítás alatt („sz. a.”)” toldattal kell használni. 6. § (1) Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a (3) bekezdés alapján névfoglalással élt. (2) *  A cégbíróság – jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése ellenében – a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e. (3) *  Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. A cégbíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik. (4) *  A névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik, ha ugyan a hatvan napos határidő lejárt, a cégnevet lefoglaló jogalany bejegyzési kérelmét visszautasították, de azt 8 napon belül ismételten beadja. (5) *  A névfoglalásra vonatkozó eljárásra fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult. 4. Cím A székhely, telephely, fióktelep 7. § (1) *  A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is. (2) *  A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. (3) Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. (4) *  Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára – ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is – a cég jogosult. 7/A. § *  7/B. § *  Az e törvény szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ezirányú döntése – külön törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását. 5. Cím Képviselet; cégjegyzés 8. § (1) *  A cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. (2) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. (3) Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – jegyezheti a céget. (4) Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. 9. § *  (1) *  Amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza. (2) A címpéldányon (aláírás-mintán) – a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető. (3) *  Az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. (3a) *  A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a (3) bekezdésnek megfelelően készített ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta egyaránt bizonyítja az aláírás valódiságát. (4) A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül. 6. Cím *  Szerződésminta *  9/A. § *  Jogszabályban meghatározott cég létesítő okirata szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben az esetben a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. A szerződésmintával készült létesítő okiratra egyebekben a létesítő okiratra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 7. Cím *  Tag, vezető tisztségviselő eltiltása *  9/B. § *  (1) A cégbíróság öt évre eltiltja azt a személyt, *  a) *  akinek felelősségét a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt. (2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője). (3) E § alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. (4) A cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból meghozott végzésével eltiltja az érintett személyt. (5) *  A cégbíróság hivatalból – a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság (a továbbiakban: kiberbiztonsági hatóság) végleges határozata alapján – a kiberbiztonsági hatóság határozatában foglalt időtartamra, de legfeljebb öt évre eltiltja a kiberbiztonsági hatóság által megjelölt szervezet vonatkozásában a vezető tisztségviselői feladatok ellátásától azt a személyt, akinek felelősségét a kiberbiztonsági hatóság végleges határozatával megállapította a tekintetben, hogy a szervezet határidőn belül nem tett eleget a szervezet elektronikus információs rendszereinek kiberbiztonságára vonatkozó hatósági kötelezésnek. 9/C. § *  (1) *  A cégbíróság e törvényben megállapított esetben eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját. E § szerinti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg. *  (2) *  A cégbíróság a felszámolási eljárást követően, folytatva a kényszertörlési eljárást, az eltiltásról a kényszertörlési eljárás iratai, különösen a törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata során keletkezett bizonyítási eszközök alapján dönt, azonban szükség esetén további bizonyítást is lefolytathat. *  (3) Ha e törvény az eltiltás mellőzéséről nem rendelkezik, a cégbíróság az érintett személyt a) *  követelés bejelentésének hiányában, valamint 500 000 forint összértéket meg nem haladó bejelentett követelések esetén egy évre, b) 500 000 forint összértéket meghaladó, de 3 millió forintot el nem érő bejelentett követelések esetén három évre, c) 3 millió forint összértékű vagy azt meghaladó bejelentett követelések esetén öt évre eltiltja. (4) Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja. (5) *  9/D. § *  (1) *  Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától kezdődik. A 9/B. § (1) bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég cégjegyzék adatai között az eltiltásra vonatkozó tényeket a jogerőre emelkedés napjától kell feltüntetni. Ha ugyanazon személyt több cég vonatkozásában is eltiltják, az eltiltás időbeli hatálya a leghosszabb eltiltás kezdő időpontjához igazodik. Ha azonban a leghosszabb eltiltás időtartamából az újabb eltiltás jogerős elrendelésekor kevesebb idő van hátra, mint az újabb eltiltás időtartama, az eltiltott személy eltiltásának időbeli hatálya meghosszabbodik az újonnan elrendelt eltiltás és a korábbi eltiltásból még hátralévő időtartam különbségével. (2) Az eltiltás hatálya alatt az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető – kivéve ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét –, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető. (3) *  Vezető tisztségviselő eltiltása esetén, ha a vezető tisztségviselő az eltiltást kimondó határozat meghozatalának a napján a 9/B. § (1) bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég bejegyzett képviselője, a cégbíróság – az eltiltásra vonatkozó tények feltüntetése mellett – a vezető tisztségviselőt egyben törli a cégjegyzékből. (4) *  Az eltiltás hatálya alatt álló személyt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelő bizottsági tag szerepel. Az eltiltás tényének, kezdetének és végének cégjegyzékbe történő bejegyzésére ebben az esetben már nem kerül sor. Ha a további érintett cég székhelye más cégbíróság illetékességi területén van, a cégbíróság elektronikus úton hívja fel az illetékes cégbíróságot a vezető tisztségviselő automatikus végzéssel történő törlésére. A vezető tisztségviselő e bekezdés szerinti törlésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye. (5) Ha a vezető tisztségviselő cégjegyzékből való törlésével a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselők száma az adott cégformára vonatkozó szabályok szerint előírt mérték alá csökken vagy a cégnek nem marad vezető tisztségviselője, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg felhívja a céget, hogy hatvan napon belül jelentse be az új vezető tisztségviselő személyét. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytat le azzal, hogy a 80. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetés alkalmazására nem kerül sor. *  (6) Ha a 9/B. § alapján olyan személy eltiltását kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, aki ugyanazon cég vonatkozásában már eltiltás hatálya alatt áll, a cégbíróság az újabb eltiltás cégjegyzékbe történő bejegyzését mellőzi. (7) Az eltiltásra vonatkozó tények feltüntetésének nem akadálya, hogy az érintett cég vagy az eltiltással érintett személy a cégjegyzékből az eltiltást megelőzően törlésre került. (8) E cím alkalmazásában vezető tisztségviselő alatt a cég által megválasztott végelszámolót is érteni kell. 9/E. § *  8. Cím *  Nonprofit gazdasági társaság *  9/F. § *  (1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. (2) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. (3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. (4) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. (5) A nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. 32. § (3)–(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság – a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően – nyilvántartásba vesz, ha a) közszolgáltatási szerződést kötött és b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. (6) Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. 9. Cím *  Online alapított cég *  9/G. § *  (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára vagy az Európai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet által alapított korlátolt felelősségű társaság akkor minősül online alapított cégnek, és kérheti az e törvény szerinti, az online alapított cég bejegyzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, ha a) a cégbejegyzési kérelemben megjelölt, a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő személynek nem kellett az eljáró jogi képviselő vagy más szervezet előtt személyesen megjelennie, b) jogszabály az eljáró jogi képviselő számára más azonosítási módról nem rendelkezik, az a) pont szerinti személyek azonosítására úgy került sor, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél-átvilágítás és az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti azonosítás vagy a közjegyzőkről szóló törvény szerinti ellenőrzés együttesen elvégzésre került, c) *  az a) pont szerinti személy a cégbejegyzési kérelemhez csatolt jognyilatkozatát tartalmazó elektronikus okiratokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel látta el, d) a cégbejegyzési kérelem mellékletét képező valamennyi dokumentum elektronikus formában létrejött és a c) pont szerint elektronikusan hitelesített okirat, és e) a társaság törzstőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll. (2) Az Európai Unió tagállamában bejegyzett társaság által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe akkor minősül online alapított cégnek és kérheti az e törvény szerinti, az online alapított cég bejegyzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, ha az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti feltételeknek megfelel. (3) Ha a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő a) természetes személy személyazonosságával való visszaélés vagy a személyazonossága megváltoztatásának gyanúja esetén, vagy b) természetes személy cselekvőképességének fennállására, illetve jogi személy (szervezet) képviseletére való jogosultságára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése érdekében szükséges, az eljáró jogi képviselő megkövetelheti a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő személy személyes megjelenését, feltéve, hogy ezzel a személyazonosítással, a cselekvőképességgel, illetve a képviselettel kapcsolatos aggályok elháríthatóak. (4) Az Európai Unió tagállamának állampolgára vagy az Európai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet által alapított korlátolt felelősségű társaság, valamint az Európai Unió tagállamában bejegyzett társaság által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kérheti az e törvény szerinti, az online alapított cég bejegyzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását akkor is, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltétel kizárólag a (3) bekezdés alkalmazása miatt nem teljesült. 10. Cím *  Sportfióktelep *  9/H. § *  (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportfióktelepre e törvénynek a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó előírásait kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik. (2) Sportfióktelep esetén a külföldi vállalkozás alatt a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezetet kell érteni. (3) A cégbíróság a sportfióktelepet a 27. § (8) bekezdése szerinti cégformák között veszi nyilvántartásba azzal, hogy sportfióktelep esetén a cégjegyzék a 24–26. §-ban meghatározottakon túl a 27. § (8b) bekezdésében meghatározott adatokat is tartalmazza. (4) A sportfióktelep a 30. § (1a) bekezdése szerinti európai egyedi azonosítót nem kap. A sportfióktelepre a 9/G. § és a 49. § rendelkezései nem alkalmazandók. II. Fejezet A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE 1. Cím A nyilvánosság 10. § (1) A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). (2) *  A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok – ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is – teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak. (3) *  Az eltiltás hatálya alatt teljeskörűen nyilvánosak a 9/B–9/D. § alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszűnését követően az eltiltás tényére, kezdetére és végére vonatkozó adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből automatikus végzéssel véglegesen törölni. (4) *  Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik. (5)–(6) *  11. § *  A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlöny biztosítja. 11/A. § *  A cégbíróság és a céginformációs szolgálat a cégnyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg. 11/B. § *  Az e törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés és a céginformációért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét képezi. A cégeljárás, az e törvény szerinti nemperes eljárások és szolgáltatások során az elektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer üzemeltetésével és fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, továbbá a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerült szükséges és igazolt költségeket a központi költségvetés utólagos elszámolási kötelezettség mellett legkésőbb a tárgyév február 15-éig biztosítja. 11/C. § *  Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a cégjegyzék adatairól – cégbizonyítvány, cégkivonat és cégmásolat formájában – kizárólag a cégbíróság és a céginformációs szolgálat nyújt közhiteles tájékoztatást. A céginformáció más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a cégadatra vonatkozó információ nem nevezhető cégbizonyítványnak, cégkivonatnak vagy cégmásolatnak. 2. Cím A papíralapú, valamint az elektronikus és az elektronikus okirattá alakított cégiratok megismerése 12. § (1) A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia. (2) A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti. (4) A cégbíróságon a cégiratokról e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott módon kérhető másolat. (5) *  Az elektronikus okiratként rendelkezésre álló cégiratról közfeladatot ellátó szervek részére történő adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, papír alapú másolat csak kivételesen indokolt esetben kérhető. 13. § (1) *  A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A céginformációs szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A 12. § (1) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a céginformációs szolgálat is jogosult. (2) *  A céginformációs szolgálat e törvényben meghatározott módon kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba történő ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok, illetve cégiratok a) *  a céginformációs szolgálat honlapjáról, illetve b) *  a személyre szabott ügyintézési felület útján is megismerhetők. (4) *  A 15. § (1) és (2) bekezdése szerinti céginformáció a céginformációs szolgálat honlapján keresőprogram segítségével is megismerhető. 14. § (1) *  A céginformációs szolgálattól a cégjegyzékbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető. (2) *  Ingyenes céginformációként a céginformációs szolgálat honlapján keresztül ismerhető meg valamely jogi személy vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó vagy természetes személy tekintetében arra vonatkozó adat, hogy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot. (3) *  (4)–(5) *  (6) *  Az eltiltott személyekre vonatkozó adatok ingyenes céginformációként – külön jogszabályban meghatározott módon – keresőprogram segítségével, csoportosított lekérdezés útján ismerhetőek meg. 15. § (1) *  A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján – a hitelezők védelme érdekében – biztosítja egyes cégjegyzékadatok ingyenesen történő megismerését. (1a) *  A céginformációs szolgálat a céget a cég adataiban bekövetkezett változásról a cégnek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított, elektronikus cégbizonyítvánnyal – ingyenesen – értesíti. (1b) *  A céginformációs szolgálat a cég részére a cég Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségére minden hónapban – ingyenesen – közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld. (2) *  Az (1) bekezdésben nem említett céginformációért, valamint ha a kérelmező a céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmező a céginformációs szolgálat tevékenységének igénybevételéért – a szolgáltatás költségeivel összhangban álló – költségtérítést köteles fizetni. (2a) *  (3) *  A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, az államigazgatási szerv, illetve más költségvetési szerv, továbbá a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetője, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt – ideértve a cégkivonatot, a cégmásolatot, a cégbizonyítványt, a névjegyet, az iratjegyzéket, az elektronikus okirati formában nyilvántartott cégiratokat, a közleményeket, a névlistát, illetve a (3a) bekezdésben foglalt céginformációt – ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez, tekintet nélkül arra, hogy a közfeladatot ellátó személy a céginformációt tanúsítvány használatával vagy a központi kormányzati szolgáltatás busz szerinti adattovábbítás útján kapja meg. (3a) *  Ha a közigazgatási szerv előtti, kérelemre induló hatósági eljárásban a kérelem elbírálásához annak hatóság általi megismerése szükséges, a közigazgatási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be a cég – közokirati vagy nem közokirati formában rendelkezésre bocsátott – cégkivonatát, valamint a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, ha az a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza. A közigazgatási szerv hatósági eljárásában a céget ezen iratok csatolására nem kötelezheti. E bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha a közigazgatási szerv a kérelem tárgyában azonnal dönt. (3b) *  A 12. § (5) bekezdése a céginformációs szolgálat által a közfeladatot ellátó szervek részére biztosított céginformáció esetében is megfelelően irányadó. (4) *  A céginformációs szolgálat működésének részletes szabályait, valamint a fizetendő költségtérítés mértékét az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. 16. § (1) *  A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat – a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül – az okirat hiteles másolatát adja ki. (2) *  A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – az elektronikus okiratok (ideértve a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő megküldése is kérhető. (3) *  Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 17. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelem benyújtható írásban vagy a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül, illetve közvetlenül a céginformációs szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton. (4) *  Az elektronikus úton benyújtott kérelmet – kivéve, ha azt a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül nyújtják be – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A céginformációs szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. (5) Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók. 17. § (1) *  A 16. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat a kérelem alapján az elektronikus okiratot a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat – a kérelem alapján – az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval. (2) Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden 1997. január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. A cégbíróság a kérelem alapján a cégiratot – ha az nem elektronikus formában áll rendelkezésre – az erre irányadó külön jogszabály szerint elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a kérelmezőnek. A kérelemre, valamint a cégbíróság eljárására a 16. §-ban, illetve az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. 17/A. § *  (1) Az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: e-Justice portál) keresztül – keresőprogram segítségével – hozzáférhetők a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság esetén a cég 24. § (1) bekezdés a)–d), f)–h) pontjában, a 26. § (1) bekezdés a)–e) és n) pontjában meghatározott adatai, a cég létesítő okirata (a létesítő okiratának módosítása), az egységes szerkezetű létesítő okirata, továbbá az e törvény szerint közzétett, számviteli törvény szerinti beszámolója. (2) Európai egyedi azonosítóval (a továbbiakban: EUID) rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében az (1) bekezdésben meghatározott módon hozzáférhető a cég 24. § (1) bekezdés a)–c), e) és g)–h) pontjában, a 26. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és fióktelep esetén a 27. § (8) bekezdésében, kereskedelmi képviselet esetén a 27. § (9) bekezdésében meghatározott adata, továbbá az e törvény szerint közzétett számviteli törvény szerinti beszámolója. (3) *  Az e-Justice portálon keresztül ingyenesen érhetőek el az (1) bekezdésben meghatározott cégformák esetében a cég képviseletére jogosult személy adatai, valamint a cég jogszabályban meghatározott egyes további cégadatai és cégiratai. Az (1) bekezdés szerinti cégformák esetén az ingyenes céginformáció körébe nem tartozó, az (1) bekezdésben meghatározott adatra és cégiratra vonatkozó céginformációért, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott cégformákra vonatkozó, a (2) bekezdésben meghatározott adatra és cégiratra vonatkozó céginformációért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségek mértékét. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokon és cégiratokon túlmenően az e-Justice portálról a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül további adatok és iratok igényelhetőek. 3. Cím A beszámoló letétbe helyezése és közzététele 18. § *  (1) *  A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségén keresztül kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz – a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében – elektronikus űrlapot kell mellékelni; a céginformációs szolgálat a benyújtó adatait és jogosultságát ellenőrzi. (2) Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja – az érkezést követően haladéktalanul – az állami adóhatóság részére. (3) A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. (4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre. (5) *  (6) *  Ha a cég a beszámolóról – külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt – papír alapú okirat alapján határozott, úgy a beküldő személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a beküldő személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni. (7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell. (8) A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. (9) *  19. § *  (1) *  A személyre szabott ügyintézési felület a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő – az informatikai szempontból szabályszerű – érkezés időpontja irányadó. (2) *  Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el. (3) A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek. (4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is. 4. Cím A cégekre vonatkozó közlemények közzététele 20. § (1) *  A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amelynek elektronikus formában történő közzétételére az erre a célra fenntartott honlapon kerül sor, biztosítva a Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok ingyenes letöltésének lehetőségét. A Cégközlöny egyes lapszámai a honlapról nem távolíthatók el. A Cégközlönyt elektronikus formában való megjelenítése során olyan formátumban kell közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet. A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított (pl. keresőprogram segítségével történő) megismerésének költségtérítését az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Cégközlöny a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén elősegíti, hogy a gazdasági forgalom szereplői megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket. (1a) *  A cég cégadatának, azok változásának, valamint a cég létesítő okiratának, illetve módosításának közzététele – ideértve a cég bejegyzésének és törlésének közzétételét is – a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel valósul meg. (2) *  A cégbíróság a gazdasági forgalom biztonsága és a hitelezők védelme érdekében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzését költségtérítés ellenében a Cégközlönyben is megjelenteti, azonban a joghatás a bejegyzéshez fűződik. A cégbíróság a végzésben felsorolja azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben megjelentetésre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint – más szervezet döntése alapján – elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék. (2a) *  Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén. (3) *  (3a) *  A (2) bekezdés szerinti megjelentetésre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. (4) Törvényben meghatározott esetben a Cégközlönyben közleményként kell továbbá közzétenni: a) a cégbíróság cégre vonatkozó egyéb végzéseinek a rendelkező részét; b) más bíróság cégre vonatkozó határozatának a rendelkező részét; c) *  azokat a közleményeket, amelyeknek közzétételére törvény közvetlenül a céget, illetve a jogi személyt kötelezi. (5) A (4) bekezdés a)–b) pontja értelmében a Cégközlönyben közzétételre kerül: a) a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetése; b) a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítása; c) a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségét megállapító határozat, valamint a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozó határozat rendelkező része; d) a 85. § (1) bekezdésében foglalt intézkedés; e) a megszüntetési eljárás megindítása, és amennyiben az eljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése; f) a végelszámolás kezdő időpontja, és amennyiben a végelszámolási eljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése; g) *  a csődeljárás kezdő időpontja és befejezése, valamint a csődeljárást hivatalból elutasító jogerős végzés; h) a felszámolás kezdő időpontja és befejezése; i) törvényben meghatározott más határozat. (6) Az (5) bekezdés a)–f), valamint i) pontjában foglaltak közzétételéről e törvényben foglalt kivétellel a cégbíróság, a g)–h) pontban foglaltak közzétételéről pedig a csőd-, illetve a felszámolási ügyben eljáró bíróság gondoskodik. (7) *  Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a cégjegyzékbe való bejegyzését követő harminc napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy megjelentetésre Magyarországon a Cégközlönyben is sor került, valamint a Cégközlönyben történt megjelenés napját is. 21. § (1) *  A 20. § (4) bekezdés c) pontja esetében a közlemény szövegét az igazságügyért felelős miniszterhez kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával együtt. A törvényi előírásoknak megfelelő közleményeket a Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszterhez történt érkezést követő harminc napon belül nyilvánosságra hozza. (2) *  Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az igazságügyért felelős miniszter erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti. Ha a közlemény szövegében a figyelmeztetés ellenére nem történik módosítás, a Cégközlönyben az igazságügyért felelős miniszter feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg. (3) A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő nyolc napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti. (4) *  A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A közzétételi költségtérítésre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg. 21/A. § *  (1) *  Ha a Ptk. rendelkezése vagy a gazdasági társaság átalakulására vonatkozó törvény alapján a gazdasági társaságnak a Cégközlönyben közleményt kell közzétennie, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való – e törvény szerinti – közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni. (2) Amennyiben a cég választása szerint a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni, és a közleményt a honlapján olyan módon szerepeltetni, amely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég a honlap folyamatos működtetési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le, és az eljárás során intézkedésként törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét, illetve azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé. (4) Amennyiben a cég a honlapját már nem kívánja fenntartani, köteles ezt a tényt a cégbíróságnak bejelenteni, kérve a honlapra és a honlapon való közzétételre vonatkozó adatok törlését. A bejelentéshez – elektronikus formában, külön jogszabályban meghatározott módon – köteles csatolni a korábban a honlapján közzétett közleményeit a cégiratok között való elhelyezés céljából. A cég honlapján történő közzététel részletes szabályait rendelet állapítja meg. 21/B. § *  A cég a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét – legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg – választása szerint a Cégközlönyben, vagy a cég honlapján köteles közzétenni. E rendelkezés nem alkalmazható az alapítási engedély tekintetében. A közzétételre a 21. §-ban és a 21/A. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók. 5. Cím A közhitelesség 22. § *  (1) A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásba bejegyzett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. (2) A cég – jóhiszemű személlyel szemben – nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak. (3) A cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő – az adat igazolására szolgáló – okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az a cégnyilvántartásba bejegyzésre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az okiratot már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége. (4) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben megjelent adat, a cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve a cégnyilvántartásban szereplő okirat egymástól eltér, a cégjegyzékbe bejegyzett adat az irányadó. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az okiratban foglaltakhoz – bejelentés és nyilvánosságra hozatal hiányában – nem fűződik joghatás. (5) Ha a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette, és azokat a cégbíróság bejegyezte, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. 22/A. § *  III. Fejezet A CÉGJEGYZÉK 23. § (1) *  A céget, illetve a cégre vonatkozó ad …