← Magyarország

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény a cégek nyilvántartásba vételét, a bírósági cégeljárásokat és a végelszámolást szabályozza, biztosítva a cégnyilvántartás adatainak nyilvánosságát a gazdasági forgalom biztonsága és a hitelezői érdekek védelme érdekében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

Ctv. (új) - 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye f

urópai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Cím A cégbíróság, valamint a céginformációs szolgálat feladatai * 1. §

(1)* A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata
  1. a)a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a kérelemnek helyt adó végzés esetén, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból is, a cégre vonatkozó adat, jog, valamint tény (a továbbiakban: adat) cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése,
  2. b)* külön törvényben foglaltak alapján a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság volt vezető tisztségviselőjével és cégvezetőjével kapcsolatos adatok bejegyzése és törlése,
  3. c)* a cégjegyzék adatairól, valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása,
  4. d)* a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása érdekében – hivatalból, illetve kérelemre – törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása,
  5. e)* a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) és más,

gyes cégformákra vonatkozó törvényekben, illetve

urópai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása,

  1. f)* döntés a közhasznúvá minősítésről, és a közhasznú jogállás cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése,
  2. g)* azoknak

gyéb ügyeknek

lbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal, továbbá h) * a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló törvényben foglalt feladatok ellátása.

(1a)* A cégbíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel elrendeli és intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) iránt, ha

törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése, vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott bejegyzést elrendelő végzése alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye.

(1b)* Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmében – jogszabályban előírt okiratok csatolása mellett – kérelmezi az
(1a)bekezdés szerinti döntés meghozatalát is. Ingatlannak mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a cégbejegyzést vagy a változásbejegyzést követően való szolgáltatása esetén a szolgáltatás teljesítését jogi képviselő útján kell bejelenteni, és ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az
(1a)bekezdés szerinti döntés meghozatalát is.
(1c)* Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén csak olyan ingatlan jelölhető meg, amelynek tulajdoni lapjából az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.
(2)* A céginformációs és

lektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatai a következők: a)

törvényben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez; b) biztosítja a cégeljárásban és más, külön törvényben szabályozott nemperes eljárások során

lektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését;

  1. c)* biztosítja a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszerrel (a továbbiakban: tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) való kapcsolattartást, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásával, egyesülésével és szétválásával kapcsolatos elektronikus adatszolgáltatást;
  2. d)jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggő jogilag jelentős információkat – korszerű informatikai eszközök alkalmazása révén – közérthető megfogalmazásban, költségmentesen is megismerhessék;
  3. e)*

(3)* A cégnyilvántartás és a
(2)bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer adatkezelője a céginformációs szolgálat.
(3a)* A cégbíróság a
(2)bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer útján, elektronikusan tartja nyilván a cégadatokat, a cégiratokat, valamint a cégbíróság által lefolytatandó nemperes eljárások és egyéb ügyek elbírálása során keletkezett iratokat.
(4)* A cégnyilvántartás és a
(2)bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer a Kormányzati Adatközpont szolgáltatásait kormányrendeletben meghatározottak szerint igénybe vevő szakrendszer. 1/A. § *
(1)

törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a

(2)bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(2)Bíró hozza meg a következő határozatokat: a) *

gyszerűsített cégeljárás,

gyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint a 45. §

(2)bekezdésében szabályozott visszautasító végzés kivételével a bejegyzési eljárásban hozott határozatok; b) *

gyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, – e törvényben meghatározott esetekben – a korlátolt felelősségű társaság, valamint a 45. §

(2)bekezdésében szabályozott visszautasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatok;
  1. c)*
  2. d)* a cég átalakulásának, egyesülésének, szétválásának a bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok;
  3. e)*
  4. f)* törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés, ha a kérelmező a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy vagy szervezet;
  5. g)* különleges törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozat, továbbá más hatóság eljárásának a kezdeményezése;
  6. h)* a cég törlésére és a tag, vezető tisztségviselő eltiltására vonatkozó határozat, ha a cég törlésére a 62. §
(2)bekezdés
  1. a)pontja alapján kerül sor és a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg;
  2. i)végelszámolás lefolytatása során a végelszámoló jogsértő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;
  3. j)* a kényszertörlési eljárásban a 117/E. §, a 117/F. § és a 118. § szerinti határozatok;
  4. k)a vagyonrendezési eljárásban

ljárás lefolytatását elrendelő határozat, a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatok, valamint a vagyonrendezési eljárás befejezése során hozott érdemi határozat;

  1. l)a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásában hozott határozatok, ha a kérelem elbírálásának során törvényességi felügyeleti eljárás indul;
  2. m)a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásban hozott határozatok. 2. Cím A cég 2. §

(1)A cég – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott jogalany a cégnyilvántartásban akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. 3. Cím A cégnév 3. §
(1)* A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.
(2)* A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben

lső helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

(3)A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
(4)A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. §
(3)bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő.
(5)* A cégnévnek – a
(4)bekezdésen túlmenően – egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.
(6)* A cég elnevezésében nem szerepelhet
  1. a)olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
  2. b)olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. 4. §
(1)A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. §
(4)bekezdésének megfelelő alkalmazásával.
(2)A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.
(3)* A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban

setben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával

ngedély érvényét veszti.

(4)Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni.
(5)* A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
(6)* A cégbíróság eljárása során vizsgálja a cégnév 3. §
(6)bekezdésében foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását.
(7)* A
(6)bekezdéstől eltérően nem kell beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását, ha a bejegyzés alapjául szolgáló kérelemből és az okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a bejegyezni kívánt cégnév a cég természetes személy tagjának nevére való utalást tartalmaz. 5. § * A cég nevét (rövidített nevét)
  1. a)a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”),
  2. b)csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”),
  3. c)felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”),
  4. d)végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”),
  5. e)kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés alatt” („kt. a.”),
  6. f)*
  7. g)* nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén „szerkezetátalakítás alatt („sz. a.”)” toldattal kell használni. 6. §
(1)Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a
(3)bekezdés alapján névfoglalással élt.
(2)* A cégbíróság – jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése ellenében – a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e.
(3)* Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. A cégbíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
(4)* A névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik, ha ugyan a hatvan napos határidő lejárt, a cégnevet lefoglaló jogalany bejegyzési kérelmét visszautasították, de azt 8 napon belül ismételten beadja.
(5)* A névfoglalásra vonatkozó eljárásra fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult. 4. Cím A székhely, telephely, fióktelep 7. §
(1)* A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint

urópai gazdasági egyesülés telephelye is.

(2)* A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
(3)Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették.
(4)* Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára – ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is – a cég jogosult. 7/A. § * 7/B. § *

törvény szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég

urópai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét

urópai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ezirányú döntése – külön törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását. 5. Cím Képviselet; cégjegyzés 8. §

(1)* A cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
(2)A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy

gyüttes cégjegyzésre jogosultak közül

gyik aláíró mindig meghatározott személy.

(3)Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – jegyezheti a céget.
(4)Mind az önálló, mind

gyüttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. 9. § *

(1)* Amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza.
(2)A címpéldányon (aláírás-mintán) – a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
(3)* Az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban

setben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.

(3a)* A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a
(3)bekezdésnek megfelelően készített ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta egyaránt bizonyítja az aláírás valódiságát.
(4)A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül. 6. Cím * Szerződésminta * 9/A. § * Jogszabályban meghatározott cég létesítő okirata szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben

setben a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. A szerződésmintával készült létesítő okiratra egyebekben a létesítő okiratra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 7. Cím * Tag, vezető tisztségviselő eltiltása * 9/B. § *

(1)A cégbíróság öt évre eltiltja azt a személyt, *
  1. a)* akinek felelősségét a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
  2. b)aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
  3. c)akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).
(3)E § alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.
(4)A cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból meghozott végzésével eltiltja az érintett személyt.
(5)* A cégbíróság hivatalból – a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság (a továbbiakban: kiberbiztonsági hatóság) végleges határozata alapján – a kiberbiztonsági hatóság határozatában foglalt időtartamra, de legfeljebb öt évre eltiltja a kiberbiztonsági hatóság által megjelölt szervezet vonatkozásában a vezető tisztségviselői feladatok ellátásától azt a személyt, akinek felelősségét a kiberbiztonsági hatóság végleges határozatával megállapította a tekintetben, hogy a szervezet határidőn belül nem tett eleget a szervezet elektronikus információs rendszereinek kiberbiztonságára vonatkozó hatósági kötelezésnek. 9/C. § *
(1)* A cégbíróság e törvényben megállapított esetben eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját. E § szerinti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg. *
(2)* A cégbíróság a felszámolási eljárást követően, folytatva a kényszertörlési eljárást,

ltiltásról a kényszertörlési eljárás iratai, különösen a törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata során keletkezett bizonyítási eszközök alapján dönt, azonban szükség esetén további bizonyítást is lefolytathat. *

(3)Ha e törvény

ltiltás mellőzéséről nem rendelkezik, a cégbíróság az érintett személyt

  1. a)* követelés bejelentésének hiányában, valamint 500 000 forint összértéket meg nem haladó bejelentett követelések esetén egy évre,
  2. b)500 000 forint összértéket meghaladó, de 3 millió forintot el nem érő bejelentett követelések esetén három évre,
  3. c)3 millió forint összértékű vagy azt meghaladó bejelentett követelések esetén öt évre eltiltja.

(4)

ltiltott személy

ltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.

(5)* 9/D. § *
(1)*

ltiltás időbeli hatálya

ltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától kezdődik. A 9/B. §

(1)bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég cégjegyzék adatai között

ltiltásra vonatkozó tényeket a jogerőre emelkedés napjától kell feltüntetni. Ha ugyanazon személyt több cég vonatkozásában is eltiltják,

ltiltás időbeli hatálya a leghosszabb eltiltás kezdő időpontjához igazodik. Ha azonban a leghosszabb eltiltás időtartamából az újabb eltiltás jogerős elrendelésekor kevesebb idő van hátra, mint az újabb eltiltás időtartama,

ltiltott személy eltiltásának időbeli hatálya meghosszabbodik az újonnan elrendelt eltiltás és a korábbi eltiltásból még hátralévő időtartam különbségével.

(2)

ltiltás hatálya alatt

ltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető – kivéve ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét –, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető.

(3)* Vezető tisztségviselő eltiltása esetén, ha a vezető tisztségviselő

ltiltást kimondó határozat meghozatalának a napján a 9/B. §

(1)bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég bejegyzett képviselője, a cégbíróság –

ltiltásra vonatkozó tények feltüntetése mellett – a vezető tisztségviselőt egyben törli a cégjegyzékből.

(4)*

ltiltás hatálya alatt álló személyt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelő bizottsági tag szerepel.

ltiltás tényének, kezdetének és végének cégjegyzékbe történő bejegyzésére ebben

setben már nem kerül sor. Ha a további érintett cég székhelye más cégbíróság illetékességi területén van, a cégbíróság elektronikus úton hívja fel az illetékes cégbíróságot a vezető tisztségviselő automatikus végzéssel történő törlésére. A vezető tisztségviselő e bekezdés szerinti törlésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

(5)Ha a vezető tisztségviselő cégjegyzékből való törlésével a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselők száma az adott cégformára vonatkozó szabályok szerint előírt mérték alá csökken vagy a cégnek nem marad vezető tisztségviselője, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg felhívja a céget, hogy hatvan napon belül jelentse be az új vezető tisztségviselő személyét. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytat le azzal, hogy a 80. §
(1)bekezdése szerinti figyelmeztetés alkalmazására nem kerül sor. *
(6)Ha a 9/B. § alapján olyan személy eltiltását kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, aki ugyanazon cég vonatkozásában már eltiltás hatálya alatt áll, a cégbíróság az újabb eltiltás cégjegyzékbe történő bejegyzését mellőzi.
(7)

ltiltásra vonatkozó tények feltüntetésének nem akadálya, hogy az érintett cég vagy

ltiltással érintett személy a cégjegyzékből

ltiltást megelőzően törlésre került.

(8)E cím alkalmazásában vezető tisztségviselő alatt a cég által megválasztott végelszámolót is érteni kell. 9/E. § * 8. Cím * Nonprofit gazdasági társaság * 9/F. § *
(1)A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.
(2)Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
(3)Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.
(4)A nonprofit gazdasági társaság

gyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.

(5)A nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. 32. §
(3)–
(5)bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság – a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően – nyilvántartásba vesz, ha a) közszolgáltatási szerződést kötött és b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.
(6)Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig.

zt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. 9. Cím * Online alapított cég * 9/G. § *

(1)

urópai Unió tagállamának állampolgára vagy

urópai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet által alapított korlátolt felelősségű társaság akkor minősül online alapított cégnek, és kérheti

törvény szerinti, az online alapított cég bejegyzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, ha a) a cégbejegyzési kérelemben megjelölt, a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő személynek nem kellett

ljáró jogi képviselő vagy más szervezet előtt személyesen megjelennie, b) jogszabály

ljáró jogi képviselő számára más azonosítási módról nem rendelkezik, az

  1. a)pont szerinti személyek azonosítására úgy került sor, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél-átvilágítás és az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti azonosítás vagy a közjegyzőkről szóló törvény szerinti ellenőrzés együttesen elvégzésre került,
  2. c)* az
  3. a)pont szerinti személy a cégbejegyzési kérelemhez csatolt jognyilatkozatát tartalmazó elektronikus okiratokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel látta el,
  4. d)a cégbejegyzési kérelem mellékletét képező valamennyi dokumentum elektronikus formában létrejött és a
  5. c)pont szerint elektronikusan hitelesített okirat, és
  6. e)a társaság törzstőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll.

(2)

urópai Unió tagállamában bejegyzett társaság által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe akkor minősül online alapított cégnek és kérheti

törvény szerinti, az online alapított cég bejegyzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, ha az

(1)bekezdés a)–d) pontja szerinti feltételeknek megfelel.
(3)Ha a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő
  1. a)természetes személy személyazonosságával való visszaélés vagy a személyazonossága megváltoztatásának gyanúja esetén, vagy
  2. b)természetes személy cselekvőképességének fennállására, illetve jogi személy (szervezet) képviseletére való jogosultságára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése érdekében szükséges,

ljáró jogi képviselő megkövetelheti a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő személy személyes megjelenését, feltéve, hogy ezzel a személyazonosítással, a cselekvőképességgel, illetve a képviselettel kapcsolatos aggályok elháríthatóak.

(4)

urópai Unió tagállamának állampolgára vagy

urópai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet által alapított korlátolt felelősségű társaság, valamint

urópai Unió tagállamában bejegyzett társaság által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kérheti

törvény szerinti, az online alapított cég bejegyzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását akkor is, ha az

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti feltétel kizárólag a
(3)bekezdés alkalmazása miatt nem teljesült. 10. Cím * Sportfióktelep * 9/H. § *
(1)A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportfióktelepre e törvénynek a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó előírásait kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik.
(2)Sportfióktelep esetén a külföldi vállalkozás alatt a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezetet kell érteni.
(3)A cégbíróság a sportfióktelepet a 27. §
(8)bekezdése szerinti cégformák között veszi nyilvántartásba azzal, hogy sportfióktelep esetén a cégjegyzék a 24–26. §-ban meghatározottakon túl a 27. §
(8b)bekezdésében meghatározott adatokat is tartalmazza.
(4)A sportfióktelep a 30. §
(1a)bekezdése szerinti európai egyedi azonosítót nem kap. A sportfióktelepre a 9/G. § és a
  1. § rendelkezései nem alkalmazandók. II. Fejezet A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
  2. Cím A nyilvánosság
  3. §
(1)A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).
(2)* A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok – ideértve

lektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is – teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.

(3)*

ltiltás hatálya alatt teljeskörűen nyilvánosak a 9/B–9/D. § alapján bejegyzett adatok.

ltiltás hatályának megszűnését követően

ltiltás tényére, kezdetére és végére vonatkozó adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből automatikus végzéssel véglegesen törölni.

(4)* Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.
(5)–
(6)* 11. § * A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlöny biztosítja. 11/A. § * A cégbíróság és a céginformációs szolgálat a cégnyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg. 11/B. § *

törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés és a céginformációért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét képezi. A cégeljárás,

törvény szerinti nemperes eljárások és szolgáltatások során

lektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer üzemeltetésével és fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, továbbá a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerült szükséges és igazolt költségeket a központi költségvetés utólagos elszámolási kötelezettség mellett legkésőbb a tárgyév február 15-éig biztosítja. 11/C. § * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a cégjegyzék adatairól – cégbizonyítvány, cégkivonat és cégmásolat formájában – kizárólag a cégbíróság és a céginformációs szolgálat nyújt közhiteles tájékoztatást. A céginformáció más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a cégadatra vonatkozó információ nem nevezhető cégbizonyítványnak, cégkivonatnak vagy cégmásolatnak. 2. Cím A papíralapú, valamint

lektronikus és

lektronikus okirattá alakított cégiratok megismerése 12. §

(1)A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
(2)A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban

gyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is.

(3)A
(2)bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
(4)A cégbíróságon a cégiratokról e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott módon kérhető másolat.
(5)*

lektronikus okiratként rendelkezésre álló cégiratról közfeladatot ellátó szervek részére történő adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, papír alapú másolat csak kivételesen indokolt esetben kérhető. 13. §

(1)* A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A céginformációs szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A 12. §
(1)bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a céginformációs szolgálat is jogosult.
(2)* A céginformációs szolgálat e törvényben meghatározott módon kérelemre tájékoztatást ad

lektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és

lektronikus cégiratokba történő ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében.

(3)Az
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott adatok, illetve cégiratok
  1. a)* a céginformációs szolgálat honlapjáról, illetve
  2. b)* a személyre szabott ügyintézési felület útján is megismerhetők.
(4)* A 15. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti céginformáció a céginformációs szolgálat honlapján keresőprogram segítségével is megismerhető. 14. §
(1)* A céginformációs szolgálattól a cégjegyzékbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető.
(2)* Ingyenes céginformációként a céginformációs szolgálat honlapján keresztül ismerhető meg valamely jogi személy vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó vagy természetes személy tekintetében arra vonatkozó adat, hogy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot.
(3)*
(4)–
(5)*
(6)*

ltiltott személyekre vonatkozó adatok ingyenes céginformációként – külön jogszabályban meghatározott módon – keresőprogram segítségével, csoportosított lekérdezés útján ismerhetőek meg. 15. §

(1)* A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján – a hitelezők védelme érdekében – biztosítja egyes cégjegyzékadatok ingyenesen történő megismerését.
(1a)* A céginformációs szolgálat a céget a cég adataiban bekövetkezett változásról a cégnek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított, elektronikus cégbizonyítvánnyal – ingyenesen – értesíti.
(1b)* A céginformációs szolgálat a cég részére a cég Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségére minden hónapban – ingyenesen – közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld.
(2)* Az
(1)bekezdésben nem említett céginformációért, valamint ha a kérelmező a céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmező a céginformációs szolgálat tevékenységének igénybevételéért – a szolgáltatás költségeivel összhangban álló – költségtérítést köteles fizetni.
(2a)*
(3)* A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és

lőkészítő eljárást folytató szerv, az államigazgatási szerv, illetve más költségvetési szerv, továbbá a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetője, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt – ideértve a cégkivonatot, a cégmásolatot, a cégbizonyítványt, a névjegyet, az iratjegyzéket,

lektronikus okirati formában nyilvántartott cégiratokat, a közleményeket, a névlistát, illetve a

(3a)bekezdésben foglalt céginformációt – ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez, tekintet nélkül arra, hogy a közfeladatot ellátó személy a céginformációt tanúsítvány használatával vagy a központi kormányzati szolgáltatás busz szerinti adattovábbítás útján kapja meg.
(3a)* Ha a közigazgatási szerv előtti, kérelemre induló hatósági eljárásban a kérelem elbírálásához annak hatóság általi megismerése szükséges, a közigazgatási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be a cég – közokirati vagy nem közokirati formában rendelkezésre bocsátott – cégkivonatát, valamint a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, ha az a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza. A közigazgatási szerv hatósági eljárásában a céget ezen iratok csatolására nem kötelezheti. E bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra

setre, ha a közigazgatási szerv a kérelem tárgyában azonnal dönt.

(3b)* A 12. §
(5)bekezdése a céginformációs szolgálat által a közfeladatot ellátó szervek részére biztosított céginformáció esetében is megfelelően irányadó.
(4)* A céginformációs szolgálat működésének részletes szabályait, valamint a fizetendő költségtérítés mértékét az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. 16. §
(1)* A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat – a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül – az okirat hiteles másolatát adja ki.
(2)* A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében –

lektronikus okiratok (ideértve a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő megküldése is kérhető.

(3)* Az
(1)és
(2)bekezdésben, valamint a 17. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben a kérelem benyújtható írásban vagy a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül, illetve közvetlenül a céginformációs szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton.
(4)*

lektronikus úton benyújtott kérelmet – kivéve, ha azt a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül nyújtják be – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A céginformációs szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(5)Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére a 37. §
(4)bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók. 17. §
(1)* A 16. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat a kérelem alapján

lektronikus okiratot a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat – a kérelem alapján –

lektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el,

lektronikus közokiratnak minősül.

lektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik

redeti okiratéval.

(2)Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden
  1. január
  2. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. A cégbíróság a kérelem alapján a cégiratot – ha az nem elektronikus formában áll rendelkezésre –

rre irányadó külön jogszabály szerint elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a kérelmezőnek. A kérelemre, valamint a cégbíróság eljárására a 16. §-ban, illetve az

(1)bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. 17/A. § *
(1)

urópai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: e-Justice portál) keresztül – keresőprogram segítségével – hozzáférhetők a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság,

urópai részvénytársaság esetén a cég 24. §

(1)bekezdés a)–d), f)–h) pontjában, a 26. §
(1)bekezdés a)–
  1. e)és
  2. n)pontjában meghatározott adatai, a cég létesítő okirata (a létesítő okiratának módosítása),

gységes szerkezetű létesítő okirata, továbbá

törvény szerint közzétett, számviteli törvény szerinti beszámolója.

(2)Európai egyedi azonosítóval (a továbbiakban: EUID) rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében az
(1)bekezdésben meghatározott módon hozzáférhető a cég 24. §
(1)bekezdés a)–c),
  1. e)és g)–
  2. h)pontjában, a 26. §
(1)bekezdés a)–c) pontjában és fióktelep esetén a 27. §
(8)bekezdésében, kereskedelmi képviselet esetén a 27. §
(9)bekezdésében meghatározott adata, továbbá

törvény szerint közzétett számviteli törvény szerinti beszámolója.

(3)*

-Justice portálon keresztül ingyenesen érhetőek el az

(1)bekezdésben meghatározott cégformák esetében a cég képviseletére jogosult személy adatai, valamint a cég jogszabályban meghatározott egyes további cégadatai és cégiratai. Az
(1)bekezdés szerinti cégformák esetén az ingyenes céginformáció körébe nem tartozó, az
(1)bekezdésben meghatározott adatra és cégiratra vonatkozó céginformációért, továbbá a
(2)bekezdésben meghatározott cégformákra vonatkozó, a
(2)bekezdésben meghatározott adatra és cégiratra vonatkozó céginformációért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségek mértékét.
(4)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott adatokon és cégiratokon túlmenően

-Justice portálról a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül további adatok és iratok igényelhetőek. 3. Cím A beszámoló letétbe helyezése és közzététele 18. § *

(1)* A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségén keresztül kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz – a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében – elektronikus űrlapot kell mellékelni; a céginformációs szolgálat a benyújtó adatait és jogosultságát ellenőrzi.
(2)

lektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja – az érkezést követően haladéktalanul – az állami adóhatóság részére.

(3)A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
(4)A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
(5)*
(6)* Ha a cég a beszámolóról – külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt – papír alapú okirat alapján határozott, úgy a beküldő személy egyben igazolja, hogy

zt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben

setben a beküldő személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

(7)A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
(8)A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.
(9)* 19. § *
(1)* A személyre szabott ügyintézési felület a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő – az informatikai szempontból szabályszerű – érkezés időpontja irányadó.
(2)* Az állami adóhatóság

lektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el.

(3)A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.
(4)A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint

lektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága).

lektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is. 4. Cím A cégekre vonatkozó közlemények közzététele 20. §

(1)* A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amelynek elektronikus formában történő közzétételére

rre a célra fenntartott honlapon kerül sor, biztosítva a Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok ingyenes letöltésének lehetőségét. A Cégközlöny egyes lapszámai a honlapról nem távolíthatók el. A Cégközlönyt elektronikus formában való megjelenítése során olyan formátumban kell közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet. A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított (pl. keresőprogram segítségével történő) megismerésének költségtérítését az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Cégközlöny a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén elősegíti, hogy a gazdasági forgalom szereplői megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket.

(1a)* A cég cégadatának, azok változásának, valamint a cég létesítő okiratának, illetve módosításának közzététele – ideértve a cég bejegyzésének és törlésének közzétételét is – a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel valósul meg.
(2)* A cégbíróság a gazdasági forgalom biztonsága és a hitelezők védelme érdekében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzését költségtérítés ellenében a Cégközlönyben is megjelenteti, azonban a joghatás a bejegyzéshez fűződik. A cégbíróság a végzésben felsorolja azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben megjelentetésre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint – más szervezet döntése alapján – elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék.
(2a)* Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság,

gyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.

(3)*
(3a)* A
(2)bekezdés szerinti megjelentetésre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.
(4)Törvényben meghatározott esetben a Cégközlönyben közleményként kell továbbá közzétenni:
  1. a)a cégbíróság cégre vonatkozó egyéb végzéseinek a rendelkező részét;
  2. b)más bíróság cégre vonatkozó határozatának a rendelkező részét;
  3. c)* azokat a közleményeket, amelyeknek közzétételére törvény közvetlenül a céget, illetve a jogi személyt kötelezi.
(5)A
(4)bekezdés a)–
  1. b)pontja értelmében a Cégközlönyben közzétételre kerül:
  2. a)a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetése;
  3. b)a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítása;
  4. c)a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségét megállapító határozat, valamint a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozó határozat rendelkező része;
  5. d)a 85. §
(1)bekezdésében foglalt intézkedés; e) a megszüntetési eljárás megindítása, és amennyiben

ljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése;

  1. f)a végelszámolás kezdő időpontja, és amennyiben a végelszámolási eljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése;
  2. g)* a csődeljárás kezdő időpontja és befejezése, valamint a csődeljárást hivatalból elutasító jogerős végzés;
  3. h)a felszámolás kezdő időpontja és befejezése;
  4. i)törvényben meghatározott más határozat.

(6)Az
(5)bekezdés a)–f), valamint
  1. i)pontjában foglaltak közzétételéről e törvényben foglalt kivétellel a cégbíróság, a g)–
  2. h)pontban foglaltak közzétételéről pedig a csőd-, illetve a felszámolási ügyben eljáró bíróság gondoskodik.
(7)*

urópai gazdasági egyesülés,

urópai részvénytársaság,

urópai szövetkezet,

urópai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a cégjegyzékbe való bejegyzését követő harminc napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak

urópai Unió Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról

urópai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy megjelentetésre Magyarországon a Cégközlönyben is sor került, valamint a Cégközlönyben történt megjelenés napját is. 21. §

(1)* A 20. §
(4)bekezdés c) pontja esetében a közlemény szövegét az igazságügyért felelős miniszterhez kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával együtt. A törvényi előírásoknak megfelelő közleményeket a Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszterhez történt érkezést követő harminc napon belül nyilvánosságra hozza.
(2)* Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az igazságügyért felelős miniszter erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti. Ha a közlemény szövegében a figyelmeztetés ellenére nem történik módosítás, a Cégközlönyben az igazságügyért felelős miniszter feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg.
(3)A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő nyolc napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti.
(4)* A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A közzétételi költségtérítésre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg. 21/A. § *
(1)* Ha a Ptk. rendelkezése vagy a gazdasági társaság átalakulására vonatkozó törvény alapján a gazdasági társaságnak a Cégközlönyben közleményt kell közzétennie, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való – e törvény szerinti – közzététellel is eleget tehet. Ebben

setben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni.

(2)Amennyiben a cég választása szerint a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte.
(3)A
(2)bekezdés szerinti esetben a cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni, és a közleményt a honlapján olyan módon szerepeltetni, amely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég a honlap folyamatos működtetési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le, és

ljárás során intézkedésként törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét, illetve azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé.

(4)Amennyiben a cég a honlapját már nem kívánja fenntartani, köteles ezt a tényt a cégbíróságnak bejelenteni, kérve a honlapra és a honlapon való közzétételre vonatkozó adatok törlését. A bejelentéshez – elektronikus formában, külön jogszabályban meghatározott módon – köteles csatolni a korábban a honlapján közzétett közleményeit a cégiratok között való elhelyezés céljából. A cég honlapján történő közzététel részletes szabályait rendelet állapítja meg. 21/B. § * A cég a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét – legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg – választása szerint a Cégközlönyben, vagy a cég honlapján köteles közzétenni. E rendelkezés nem alkalmazható az alapítási engedély tekintetében. A közzétételre a 21. §-ban és a 21/A. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók. 5. Cím A közhitelesség 22. § *
(1)A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásba bejegyzett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.
(2)A cég – jóhiszemű személlyel szemben – nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak.
(3)A cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő – az adat igazolására szolgáló – okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az a cégnyilvántartásba bejegyzésre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az okiratot már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége.
(4)Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben megjelent adat, a cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve a cégnyilvántartásban szereplő okirat egymástól eltér, a cégjegyzékbe bejegyzett adat az irányadó. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az okiratban foglaltakhoz – bejelentés és nyilvánosságra hozatal hiányában – nem fűződik joghatás.
(5)Ha a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette, és azokat a cégbíróság bejegyezte, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. 22/A. § * III. Fejezet A CÉGJEGYZÉK 23. §
(1)* A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A cégjegyzék rovatainak elnevezése angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthető.
(2)* A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. Ha a cégjegyzék adatainak változására nem cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott cégbírósági végzés alapján kerül sor, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan kerül sor. Automatikusan kerül átvezetésre a cég adatában bekövetkező olyan változás is, amelyet a cég vonatkozásában a cégjegyzék más cég fennálló cégjegyzék adatai között nyilvántart.
(3)* Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más szervezet vagy személy által elektronikus úton történik és az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor, akkor az értesítést küldő szervezet vagy személy

lektronikus értesítését, illetve határozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel köteles ellátni.

(4)* A cégbíróság

törvényben meghatározott feladatainak ellátása, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban feltüntetett adatok és tények ellenőrzése érdekében – térítésmentesen – adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból. 23/A. § *

(1)A cégbíróság a cégjegyzék adatait és a cégiratokat

urópai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja, ha a cég a cégbejegyzési kérelemhez csatolta a cégjegyzékben szereplő adatoknak és a cégiratoknak az általa választott hivatalos nyelven készült – a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített – hiteles fordítását.

(2)* Szerződésminta esetében a szerződésminta fordításának csatolására – angol, német, francia nyelven történő nyilvántartáshoz – nincs szükség.
(3)Ha a magyar nyelvű cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve cégirat és annak hiteles fordítása egymástól eltér, a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat a hiteles fordításra. Harmadik személy azonban hivatkozhat a hiteles fordításra, kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett – magyar nyelven nyilvántartott –, a fordításban szereplőtől eltérő adatot vagy cégiratot ismerte.
(4)Amennyiben a cégbíróság a cég cégjegyzék adatait a 23. §
(1)bekezdésében meghatározott valamely nyelven is nyilvántartja, a
  1. §-ban meghatározott közokiratok ezen a nyelven is kérhetőek.
  2. Cím A cégjegyzék tartalma
  3. §
(1)A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
  1. a)a cég cégjegyzékszámát,
  2. b)a cég nevét,
  3. c)* a cég székhelyét, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét,
  4. d)a létesítő okirat keltét,
  5. e)* a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével,
  6. f)a cég jegyzett tőkéjét,
  7. g)* a képviselet módját (önálló, együttes vagy ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogot nem gyakorol, ez a tény),
  8. h)* a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került,
  9. i)* a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
  10. j)* a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét,
  11. k)a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját,
  12. l)*
  13. m)* a cég elektronikus kézbesítési címét, *
  14. n)* a cégnek a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségét.
(2)* Az
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott adat bejegyzésével egyidejűleg a cégbíróság az adat bejegyzésének alapjául szolgáló, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolt létesítő okiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel látja el és intézkedik a létesítő okiratnak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről.
(3)Az
(1)bekezdés f) pontjában szereplő jegyzett tőkeként kell feltüntetni

urópai gazdasági egyesülés, a külföldiek magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete esetén a tulajdonos, illetve a külföldi vállalkozás által a működéshez rendelkezésre bocsátott összeget. A jegyzett tőkét – a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizakönyvvezetést alkalmazó társaság,

urópai részvénytársaság,

urópai gazdasági egyesülés kivételével – forintban kell meghatározni.

urópai szövetkezet a jegyzett tőkéjét euróban is meghatározhatja.

(4)* Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés végett bejelenteni. A változást illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak.
(4a)* A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről.
(4b)* A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése automatikusan történik meg.
(5)* A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be a cég adószámának törlését, illetve e határozat megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(6)* Az
(1)bekezdés j) pontjában meghatározott pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követő nyolc napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték, illetve közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adat bejegyzése automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. Ha a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató e kötelezettségének nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a cégbíróság erről tájékoztatja a Magyar Nemzeti Bankot.
(7)*
(8)* Az
(1)bekezdés m) pontja szerinti kézbesítési címen a cég a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratok átvételét biztosítja. A cégbíróság e címre a 39/A. § alkalmazásával kézbesít.
(9)* A cégbíróság az
(1)bekezdés n) pontja szerinti adatot a Dáptv. szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be.
(10)* 25. §
(1)* A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza
  1. a)a cég rövidített nevét,
  2. b)a cég – magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,
  3. c)a cég telephelyét,
  4. d)a cég fióktelepét,
  5. e)* a cég elektronikus elérhetőségét (honlap, e-mail), és a cég erre vonatkozó döntése esetén azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé,
  6. f)meghatározott időtartamra alapított cég esetén a meghatározott idő lejártának napját,
  7. g)* a jogelőd, jogelődök, illetve a jogutód, jogutódok cégnevét, székhelyét és cégjegyzék számát, külföldi cég esetén továbbá a székhelye szerinti országkódját, illetve a cég erre vonatkozó döntése esetén az átalakulásnak a cég által meghatározott időpontját,
  8. h)a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját; könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős,
  9. i)* a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét – ha a felügyelőbizottsági tag munkavállalói küldött, ezt a tényt is –, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
  10. j)annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja,
  11. k)kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét,
  12. l)a külföldi jogi személy, illetve magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottjának nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
  13. m)* a cég közösségi adószámát, továbbá ha a cég közösségi adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
  14. n)azt, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve a cégiratok fordítása

urópai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban,

  1. o)* közhasznú minősítéssel rendelkező cég esetében a közhasznú jogállás megszerzésének és törlésének időpontját,
  2. p)ha a cég elismert vállalatcsoport tagja, vagy uralkodó tagja, ezt a tényt, a csoporthoz tartozó cégek nevének, székhelyének és cégjegyzékszámának feltüntetésével,
  3. q)* ha a cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat, ezt a tényt, valamennyi kapcsolódó anya- és leányvállalat cégnevének, székhelyének, cégjegyzékszámának, külföldi cég esetén nyilvántartási számának és nyilvántartó hatóságának feltüntetésével,
  4. r)* a cég képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványát,
  5. s)* ha a cég a jegyzett tőkéjét devizában határozza meg, ezt a tényt, továbbá a devizanemet,
  6. t)* a cég üzleti évének mérlegfordulónapját, amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtől,
  7. u)* ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét,
  8. v)* azt a tényt, ha a cég tagja, képviseletére jogosult személy eltiltás hatálya alatt áll;

ltiltás kezdetét és végét,

  1. z)* azt a tényt, hogy a cég tagja e jogállását bizalmi vagyonkezelőként szerezte meg,
  2. zs)* a cég Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepe esetén a fióktelep nevét, további megnevezés esetén e megnevezéseit, székhelyét, nyilvántartásba vételének napját, ha ilyen adattal rendelkezik, működése megkezdésének napját.

(1a)* A cégbíróság hivatalból jegyzi be

UID-val rendelkező cég cégjegyzékébe a cég Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepét, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesítést kap a fióktelep bejegyzéséről.

(1b)* A cégjegyzék – az
(1)bekezdésben foglaltakon túl – szükség szerint tartalmazza továbbá határokon átnyúló átalakulás, határokon átnyúló egyesülés vagy határokon átnyúló szétválás esetén
  1. a)a jogelőd, jogelődök nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
  2. b)a jogelőd, jogelődök társasági formáját,
  3. c)a jogelőd, jogelődök székhelye szerinti országkódját,
  4. d)a jogutód, jogutódok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
  5. e)a jogutód, jogutódok társasági formáját,
  6. f)a jogutód, jogutódok székhelye szerinti országkódját,
  7. g)a határokon átnyúló átalakulás, a határokon átnyúló egyesülés vagy a határokon átnyúló szétválás időpontját,
  8. h)a tanúsítvány kiadásának időpontját, azt a tényt, hogy a cég törlésére vagy jogutódként való bejegyzésére határokon átnyúló átalakulás, határokon átnyúló egyesülés vagy határokon átnyúló szétválás eredményeként került sor.
(2)* A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be a cég közösségi adószámának törlését, illetve e határozat megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(3)* A cégbíróság az
(1)bekezdés p) pontjában meghatározott adatot –

lismert vállalatcsoport uralkodó tagjának a vállalatcsoport létrehozására vonatkozó bejelentése alapján – hivatalból jegyzi be a többi érintett cég (ellenőrzött társaság) cégjegyzékébe.

(4)* A cégbíróság az
(1)bekezdés q) pontjában meghatározott adatot – a belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén pedig a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján – hivatalból jegyzi be a többi érintett belföldi cég cégjegyzékébe. A bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló 18. § szerinti letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell megtenni. 26. §
(1)A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is: *
  1. a)a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
  2. b)a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
  3. c)a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
  4. d)* a cég megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
  5. e)a megszüntetési eljárás kezdő időpontját és befejezését,
  6. f)a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését,
  7. g)a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és a per befejezését,
  8. h)a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítást és a per befejezését,
  9. i)a cég elleni végrehajtás – ideértve a biztosítási intézkedést is – elrendelését és megszüntetését,
  10. j)* a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel elrendelését és feloldását,
  11. k)* ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,
  12. ka)annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,
  13. kb)a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
  14. kc)a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
  15. kd)ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét, ke)

ljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint

  1. kf)a ka)–
  2. ke)alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját,
  3. l)a 85. §

(1)bekezdésében meghatározott intézkedés tényét, illetve a kirendelt zárgondnok nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
  1. m)* azt a tényt, ha a cég képviseletére jogosult személynek, továbbá, ha a cég minősített többséggel rendelkező tagjának vagy uralkodó tagjának korlátlan felelősségét állapították meg a cég tartozásaiért; a képviselő, a tag nevét és lakóhelyét, a jogerős bírósági döntés számát és keltét,
  2. n)* a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját és befejezését,
  3. o)* a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő napját és befejezését.
(2)* Az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldat bejegyzését, (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolási eljárás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlésének mellőzése mellett a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó, a 24. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti adatokat – külföldi székhelyű vállalkozás fizetőképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás bejegyzésének kivételével – a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg, azzal, hogy a felszámolóbiztos születési idejét és lakóhelyét (vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét) a cégjegyzék nem tartalmazza. A felszámolóbiztos adóazonosító jelét a cégjegyzék akkor tartalmazza, ha azt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése tartalmazza, vagy ha jogszabály így rendelkezik. Ha a felszámolási eljárás a cég jogutód nélküli megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének napjával a céget elektronikus úton, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből.
(2a)* Az
(1)bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a nyilvános szerkezetátalakítást közzé tevő végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszűnik, a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a cég nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből.
(3)* A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be az
(1)bekezdés f)–h) pontjában meghatározott adatokat. A cég cégjegyzékadatait tartalmazó céginformációban a perre vonatkozó adat kizárólag abban

setben tüntethető fel, ha a per jogerősen még nem fejeződött be. A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be az

(1)bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat.
(4)* A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság, bíróság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be és teszi közzé az
(1)bekezdés i)–j) pontjában meghatározott adatokat. Az
(1)bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyészség, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak automatikusan jegyzi be és teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal.

§ szerinti azon tények bejegyzésére, amelyek bejegyzése nem automatikus végzéssel történik, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.

(5)* Ha a követelés a bírósági végrehajtás vagy közigazgatási végrehajtás során kielégítésre került, a cég elleni bírósági vagy közigazgatási végrehajtás, illetve ilyen eljárásokban alkalmazott biztosítási intézkedés megszüntetését a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási szerv elektronikus úton közli a cégbírósággal (pl. a végrehajtható okirat visszavonásáról, megsemmisítéséről intézkedik, a végrehajtást korlátozza vagy megszünteti). Az állami adóhatóság az általa elrendelt végrehajtás megszűnésére vonatkozó, a cégjegyzékbe bejegyzendő adatokat elektronikus úton közli a cégbírósággal.
(6)* A céggel szemben, vagy a cég tagja vagyoni részesedése vonatkozásában a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel feloldását a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság közli elektronikus úton a cégbírósággal.
(7)* A cég tagja vagyoni részesedése lefoglalásának megszüntetését (pl. ha a foglalás alól a vagyoni részesedést feloldották, a követelést a végrehajtás során kielégítették, vagy az üzletrészt értékesítették) a bírósági végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, illetve (pl. ha a végrehajtást megszüntették) a bíróság vagy a közigazgatási szerv közli elektronikus úton a cégbírósággal.
(8)* Az automatikus bejegyzés az
(5)–
(7)bekezdésben meghatározott esetekben is irányadó.
(9)*

§ szerinti szervezetek elektronikus űrlap megküldésével tesznek eleget

lektronikus értesítési kötelezettségüknek. Az űrlap tartalmi és formai elemei a céginformációs szolgálat honlapján kerülnek közzétételre. A bejegyzés adatait igazoló okirat az űrlaphoz mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető. 27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:

(1)Közkereseti társaság esetében
  1. a)* a tagok nevét, természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
  2. b)a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
  3. c)*
(2)Betéti társaság esetében
  1. a)* a társaság beltagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
  2. b)* a társaság kültagjainak nevét, természetes személy kültag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
  3. c)a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
  4. d)*
(3)Korlátolt felelősségű társaság esetében
  1. a)* a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,
  2. b)a tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját,
  3. c)* az üzletrészen alapított zálogjog tényét, a zálogjogosult (zálogjogosulti bizományos) nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), zálogjogosulti bizományos esetén e minőségét, a zálogjoggal biztosított követelés összegét vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet, továbbá – kikötése esetén – az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat,
  4. d)* az üzletrészt terhelő zálogjog elzálogosításával alapított alzálogjog tényét, az alzálogjogosult (alzálogjogosulti bizományos) nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), alzálogjogosulti bizományos esetén e minőségét, továbbá – kikötése esetén – az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat,
  5. e)* közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
  6. f)* a cég EUID-ját,
  7. g)* azt a tényt, hogy az alapításra

gyéni vállalkozóról és

gyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 19/C. §-a szerint került sor, továbbá az alapító egyéni vállalkozó nevét és nyilvántartási számát.

(4)
  1. a)Részvénytársaság esetében
  2. aa)részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
  3. ab)a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
  4. ac)a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
  5. ad)* a cég EUID-ját,
  6. b)Zártkörűen működő részvénytársaság esetében
  7. ba)a részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy egyszemélyes igazgatóság),
  8. bb)ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
  9. bc)* amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
  10. bd)* egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
  11. be)*
  12. c)Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében
  13. ca)az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
  14. cb)a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,
  15. cc)* az állami adóhatóság által – szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként vagy társaságként – való nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés időpontját.
(4a)* A cégbíróság a felügyeleti biztos kijelölésére jogosult hatóság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a
(4)bekezdés be) pontjában meghatározott adatokat.
(5)Egyesülés esetében a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), b)

gyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását, c) *

(6)* Egyéni cég esetén
  1. a)* a cégtulajdonos nevét, lakóhelyét, születési idejét és anyja születési nevét,
  2. b)*
  3. c)*
(7)*
(7a)* A cégbíróság a felügyeleti biztos kijelölésére jogosult hatóság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a
(7)bekezdésben meghatározott adatokat.
(8)Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében
  1. a)a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
  2. b)a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
  3. c)* a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
  4. d)* ha a külföldi vállalkozás

urópai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás, a cég EUID-ját;

(8a)* A cégbíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kapott értesítés alapján hivatalból jegyzi be

UID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe cégjegyzékében a külföldi vállalkozás cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, továbbá a céginformációs szolgálat informatikai rendszere segítségével gondoskodik a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának közzétételéről.

(8b)* Sportfióktelep esetében a
(8)bekezdéstől eltérően:
  1. a)a nemzetközi sportszervezet nevét, szervezeti formáját, nyilvántartási számát és székhelyét,
  2. b)a nemzetközi sportszervezet nyilvántartását vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
  3. c)a nemzetközi sportszervezet képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, nyilvántartási számát, a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
  4. d)azt a tényt, hogy a cég a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint alapított sportfióktelep.
(9)Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében
  1. a)a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,
  2. b)a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
  3. c)* a külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
  4. d)* ha a külföldi vállalkozás

urópai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás, a cég EUID-ját;

(10)Vízgazdálkodási társulat esetében a) a társulat típusát (vízitársulat vagy víziközmű-társulat), b)

llenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét;

(11)Végrehajtói iroda esetében
  1. a)* a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), az önálló bírósági végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a járásbíróságnak a megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és terjedelmét,
  2. b)az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét;
(12)* Közjegyzői iroda esetében
  1. a)a tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyző tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának) címét is,
  2. b)a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét, valamint
  3. c)a helyettes irodavezető nevét, lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, valamint e tisztségét, e jogviszonya keletkezésének időpontját, továbbá azt a tényt, ha a helyettes irodavezető közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került.
(13)* A helyettes irodavezető bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelemnek – a területi kamara elnökségének határozata alapján – a cégjegyzékbe bejegyzett irodavezető törlésére irányuló kérelmet is tartalmaznia kell. A helyettes irodavezető cégjegyzékből való törlésére irányuló változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell – a területi kamara elnökségének határozata alapján – a közjegyzői iroda képviseletére a továbbiakban jogosult személy cégjegyzékbe bejegyzendő adatait is. 28. § A cégjegyzék cégformánként a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:
(1)Európai gazdasági egyesülés esetében a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), b)

urópai gazdasági egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

(2)
  1. a)Európai részvénytársaság esetében
  2. aa)részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
  3. ab)a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
  4. ac)a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
  5. ad)* a cég EUID-ját,
  6. b)Zártkörűen működő európai részvénytársaság esetében
  7. ba)a részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács, illetve egyszemélyes igazgatóság),
  8. bb)ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, ezt a tényt,
  9. bc)* amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
  10. bd)egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
  11. c)Nyilvánosan működő európai részvénytársaság esetében
  12. ca)az ügyvezetés típusát (igazgatóság vagy igazgatótanács),
  13. cb)a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét;
(3)* Európai szövetkezet esetében a cégjegyzék a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenően tartalmazza

urópai szövetkezet ügyvezetésének típusát (igazgatóság, igazgató elnök vagy igazgatótanács).

(4)Ha

urópai gazdasági egyesülés vagy

urópai részvénytársaság, illetve

urópai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és

urópai gazdasági egyesülés, illetve

urópai részvénytársaság vagy

urópai szövetkezet korábbi nyilvántartási számát.

(5)* Ha

urópai gazdasági egyesülés vagy

urópai részvénytársaság, illetve

urópai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi

urópai gazdasági egyesülés, illetve

urópai részvénytársaság vagy

urópai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és

urópai gazdasági egyesülés,

urópai részvénytársaság, illetve

urópai szövetkezet nyilvántartási számát. 29. §

(1)Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyét kell nyilvántartásba venni a Tanács 2137/85/EGK rendeletének 10. cikke alapján, a cégeljárás szabályait a következő bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2)A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza: a) a telephely cégjegyzékszámát, b)

urópai gazdasági egyesülés nevét, c)

urópai gazdasági egyesülés székhelyét, d)

urópai gazdasági egyesülés nyilvántartását végző hatóságot és a nyilvántartási számot, e) *

urópai gazdasági egyesülés képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,

  1. f)a telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét,
  2. g)a telephelyet létesítő okirat keltét,
  3. h)* a telephely tevékenységeit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,
  4. i)* a telephely képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, továbbá azt a tényt, ha a képviseletre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került,
  5. j)a telephely adószámát (közösségi adószámát), valamint statisztikai számjelét,
  6. k)a telephely valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,
  7. l)a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját,
  8. m)* az
  9. l)pontban foglalt végzésnek megfelelően a cégjegyzékadatok bejegyzésének, illetve törlése bejegyzésének napját.

(3)A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetében a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a 25. § a)–b) pontjában foglalt adatokat, valamint ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás indult,

ljárás megindításának és befejezésének időpontját. A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetében a magyarországi telephelyet a cégbíróság törli a cégjegyzékből.

(4)* A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzési kérelméhez a törvény mellékletében felsorolt iratok közül az 1. számú melléklet I. 1., 2. a), 3., 6., 7., 9–12., 13. b), illetve a 2. számú melléklet I. 1., 2., 3. b), valamint 7. pontja alatt megjelölt iratokat kell csatolni. Az 1. számú melléklet II. 6.
  1. a)pontjában, valamint a 2. számú melléklet II. 3. a)–
  2. b)pontjában előírt iratok csatolására vonatkozó kötelezettség a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzése során is megfelelően irányadó.
(5)* A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
(6)* Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a Fővárosi Törvényszéknél a korábban már a cégjegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is. 2. Cím A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok 30. §
(1)A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának születési nevét is.
(1a)* A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság,

urópai részvénytársaság, továbbá

urópai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepe és kereskedelmi képviselete a cégjegyzékszám mellett olyan európai egyedi azonosítót kap (EUID), amely lehetővé teszi a cég egyértelmű azonosítását a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő adatcsere során.

(2)* Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben feltüntetett személy (szervezet)
  1. a)belföldi cég, annak cégjegyzékszámát, amennyiben ilyen adattal rendelkezik, EUID-ját,
  2. b)egyesület vagy alapítvány, annak nyilvántartási számát,
  3. c)külföldi cég vagy más szervezet, amennyiben ilyen adattal rendelkezik, nyilvántartási számát, EUID-ját és a nyilvántartó hatóságot is fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
(3)* A cégjegyzék valamennyi cégadat esetében tartalmazza a változás időpontját.
(4)* A cég a változásbejegyzési kérelemben – a
(4a)bekezdésben foglalt kivétellel – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.
(4a)* A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben

setben a változás időpontja a jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzésének napja.

(5)* Ha jogszabály másként nem rendelkezik és a cég bejegyzésére irányuló cégeljárásban a pénzbeli hozzájárulás befizetésének igazolására e törvény rendelkezései alapján sor kerülhet ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal, az ügyvezető a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott, a pénzforgalmi számla megnyitásáig a cég működése során fel nem használt pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét a számlára befizetni.
(5a)* Ha a tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott és

gyes vagyoni hozzájárulások cégbejegyzést követő szolgáltatására lehetőség van, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének megtörténtét a cég képviselője köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni.

(5b)* Ha a cég jegyzett tőkéjének emelése során a pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására sor kerülhet a jegyzett tőke emeléséről hozott határozatban meghatározott feltételek szerint harmadik személynek történő fizetéssel is, a változásbejegyzési kérelemhez ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt vezető tisztségviselői nyilatkozatot kell csatolni a változás bejegyzéséhez szükséges pénzbeli vagyoni hozzájárulás megfizetésének megtörténtéről.
(6)*
(7)* A cégjegyzékben szereplő külföldi adójogi illetőségű magánszemély vagy szervezet esetén az állami adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát kell feltüntetni. 31. § *
(1)A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek

rre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

(2)* Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.
(3)A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.
(4)A
(2)bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak a megbízás megszűnésének tényét a 36. §
(5)bekezdése szerinti módon be kell jelentenie a cégbíróságnak.
(5)A
(4)bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat a 34. §
(2)bekezdésében meghatározott bírsággal sújthatja. 31/A. § *
(1)* Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez – jogszabályban meghatározott módon – csatolták a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a cégbíróság a cég képviselőjére vonatkozó cégjegyzék adatok bejegyzésével egyidejűleg azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el és intézkedik annak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről.
(2)E § alkalmazásában változásbejegyzési kérelemnek minősül az is, ha a változásbejegyzési kérelemben a cég kizárólag arról nyilatkozik, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett képviselő cégjegyzésének módját igazoló okiratot a cégiratokhoz csatolja annak közvetlen elérése érdekében. Ebben

setben a cég a kérelem mellékleteként kizárólag közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányt csatolhat.

(3)* A
(2)bekezdés szerinti változásbejegyzési eljárást fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is lefolytathatja és a kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. IV. Fejezet A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS 1. Cím Közös szabályok 32. §
(1)* A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye.

ljárás felfüggesztésére

  1. a)a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelem benyújtása esetén,
  2. b)az állami adóhatóság értesítése alapján a cég adószámának megállapítása érdekében,
  3. c)változásbejegyzési eljárásban, illetve a cég bejegyzése esetén, amennyiben átalakulás bejegyzése történik, d)

lektronikus ügyintézést támogató rendszer kommunikációs hibája miatt, valamint e) e törvény rendelkezése alapján kerülhet sor.

(2)

ljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.

(3)*

ljárás során költségkedvezmény nem engedélyezhető.

(4)A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező. 33. §
(1)A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kérelemre történik.
(2)* A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni.
(3)A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem

lsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben

setben a cégbíróság

ljárást megszünteti. A cég bejegyzésére irányuló kérelem visszavonása esetében

lőtársaság megszüntetéséről vagy a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot, ha pedig a változásbejegyzési kérelem a legfőbb szerv határozatán alapult, a kérelem visszavonásához a legfőbb szerv erre vonatkozó határozatát kell csatolni.

(4)* A cég valamennyi bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti a cégbíróság felé. 34. §
(1)Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje – ha törvény kivételt nem tesz – a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje

ngedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.

(2)* A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti. 35. §
(1)* A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell – e törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt – előterjeszteni.
(2)* A kérelemnek tartalmaznia kell az adott cégformára vonatkozóan e törvényben meghatározott adatokat, kivéve azokat, amelyeket a cégbíróság hivatalból vagy automatikusan jegyez be a cégjegyzékbe. 2. Cím A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása 36. §
(1)* A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről

törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, illetve változásbejegyzési kérelem esetében igazolást küld a jogi képviselőnek.

(2)* A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során

lektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – az okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható.

(3)* A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.
(4)* A bejegyzési kérelem előterjesztője – választása alapján – az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges – külön törvényben rögzített – további adatokat

lektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemmel együtt előterjesztve a cégbíróság útján juttathatja el az illetékes szervezethez. Az ilyen módon továbbított adatok nem képezik a cégnyilvántartás részét.

(4a)*
(4a)* A cégjegyzék vezetéséhez és a cégnyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) személy (külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás) adóazonosító számát. Ha a külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítóval sem, erre a körülményre utalni kell. Az adóazonosító szám a 24. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti személyek esetében szerepel a cégjegyzékben.
(4b)* Az állami adó- és vámhatóság a céginformációs szolgálat, továbbá a cégbíróság megkeresésére átadja a cégnyilvántartásban kezelt adóazonosító jelhez tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot a
(4a)bekezdés, a 23. §
(4)bekezdés és a 38. § szerinti feladatellátás céljából.
(5)* Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus úton maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és

lektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult. A jogi képviselő eljárására egyebekben a 37. és 38. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6)* A 36–
  1. § rendelkezéseit a jogorvoslati eljárásokban megfelelően alkalmazni kell.
  2. §
(1)* A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okirat (különösen a tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. Elektronikus formában létrejött és elektronikus aláírással ellátott dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
(2)* A jogi képviselő

redetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni

lektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.

(3)* A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.
(4)*

ljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően.

lektronikus fizetésre a Magyar Államkincstár útján vagy az Igazságügyi Fizetési Portálon keresztül kerülhet sor.

ljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló elektronikus okiratot a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(5)*
(6)* A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig – ide nem értve a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet visszautasító végzés közlését követő nyolc napon belüli ismételt benyújtás lehetőségét – ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem ismételten nem nyújtható be. 38. § *
(1)* A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványát és annak mellékleteit informatikai szempontból (így

lektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége,

lektronikus okirat eredete, sértetlensége és formátuma tekintetében), valamint a kérelem formanyomtatványában foglalt adatok formai megfelelőségét megvizsgálja.

(2)A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványában megjelölt természetes személyek adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/E. §-ában megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).
(3)A természetes személyek nyilvántartása a kérelem formanyomtatványában és a
(2)bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat a cégbíróság részére átadja.
(4)

§ szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a cégbíróság az azonosított természetes személyt a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégbíróság informatikai rendszere a természetes személy cégjegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a külön törvény szerint képzett kapcsolati kódot. 38/A. § *

(1)Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem formanyomtatványa és mellékletei informatikai vagy formai szempontból hibásak vagy hiányosak, nem tartalmazzák megfelelően a
  1. §-ban foglalt adatközléshez szükséges adatokat, továbbá ha a
  2. § szerinti adatigénylés eredményeként megállapítható, hogy a formanyomtatványban elírásnak nem tekinthető érdemi hiba szerepel, a céginformációs szolgálat a kérelmet a
(3)bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben

setben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(2)Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai és formai szempontból szabályszerűen került benyújtásra és a kérelem formanyomtatványában feltüntetett adatok ellenőrzésére is sikeresen sor került, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja azt az illetékes cégbírósághoz. A céginformációs szolgálat tájékoztatja továbbá a cégbíróságot a 38. § szerinti adatigénylés eredményéről. Ha a céginformációs szolgálat az adatok ellenőrzése során hibát észlelt, azonban a kérelem visszaküldésének esete nem állt fent, megjelöli a hibásan feltüntetett adatot is.
(3)A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban

setben is igazolást küld a jogi képviselő számára, ha az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára.

lektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(4)Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a személyre szabott ügyintézési felület működése során felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással – a jogvesztő határidő esetét is ideértve – akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény kizárja. 39. §
(1)* A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő – amennyiben adóregisztrációs eljárásra nincs szükség – az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki.
(2)* A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket.

lektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekintetni. A visszaigazolásban fel kell tüntetni a cégbíróság megnevezését és az ügy számát is. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények

lektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a cégbíróság 7 munkanapon belül nem kap visszaigazolást a jogi képviselőtől, a végzést a cégbíróság írásban is megküldi. Ebben

setben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban történő közléshez fűződnek. A cégbíróság vezetője kijelölheti azon szervezeti egységet vagy személyt, amely, illetve aki gondoskodik a végzéseknek a cég jogi képviselője részére történő elektronikus kiadmányozás útján történő elektronikus megküldéséről.

(3)* 39/A. § *
(1)A cégbíróság a végzést a jogi képviselő által a kérelemben megadott elektronikus kézbesítési címre küldi meg. Amennyiben

lektronikus úton történő adattovábbítás meghiúsul, a cégbíróság a végzést papír alapon – a postai kézbesítés szabályai alkalmazásával – küldi meg.

(2)Amennyiben a végzés továbbítása nem hiúsult meg, a végzést a jogi képviselő által elektronikusan aláírt és a céginformációs szolgálat közreműködésével a cégbírósághoz továbbított átvételi elismervényben feltüntetett időpontban kézbesítettnek kell tekinteni.
(3)A
(2)bekezdés szerinti eljárás sikertelensége esetén követendő eljárást,

lektronikus kézbesítés megtörténtének vélelmét, valamint

lektronikus kézbesítés egyéb szabályait külön törvény állapítja meg. 39/B. § *

(1)A cégbejegyzési kérelemhez – e törvényben meghatározott kivétellel – valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma, illetve a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat.
(2)A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak

urópai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása.

(3)A
(2)bekezdés szerinti esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és – kivéve a 23/A. §
(2)bekezdésben meghatározott esetet – a létesítő okirat hiteles fordítását csatolni kell.
  1. Cím A cégiratok elektronikus úton történő nyilvántartása
  2. §
(1)Ha a cégbíróság a cégiratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván, a nyilvántartásra e § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2)* A cégbíróság

törvényben előírt őrzési kötelezettségét az 1. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer útján látja el.
(3)* Az őrzési kötelezettség ellátása során

lektronikus okiratot úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint

lektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát).

lektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.

  1. Cím 41–
  2. § *
  3. Cím A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően
  4. § *

(1)* A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől –

rre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerz

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.