2004. évi I. törvény a sportról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Sport tv. - 2004. évi I. törvény a sportról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.II.28. - határozatlan ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2004. évi I. törvény a sportról *  Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, egyetemi-főiskolai sportról, a fogyatékossággal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg. *  I. Fejezet A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA Általános szabályok 1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. (3) *  Azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja (a továbbiakban: sportszervezet általi igazolás). A sportszervezet általi igazolással a sportoló és a sportszervezet között igazolt sportolói jogviszony jön létre, amely a sportoló játékjoga használatának a sportszervezetre való átruházásának minősül. Igazolt sportoló az a sportoló, aki a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban áll. (4) *  Versenyszerűen sportoló az az igazolt sportoló, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt (a továbbiakban: versenyző). A versenyző vagy amatőr sportoló vagy hivatásos sportoló. (5) *  Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül. 1/A. § *  (1) Az igazolt sportolói jogviszony – az 1/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – határozatlan időre jön létre. A sportszervezet általi igazolással a sportoló a játékjogának használatát az őt igazoló sportszervezetre – a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – ingyenesen átruházza. (2) A sportszervezet a sportszervezet általi igazolást a sportszövetség szabályzatában meghatározott összegű hozzájárulás egyszeri vagy rendszeres megfizetéséhez kötheti. (3) A sportszervezet általi igazolás során a sportszervezet nyilvántartásába a 76/E. § (1) bekezdés szerinti adatokat rögzíti. A sportszervezet a sportolóra vonatkozó személyes adatokat az igazolt sportolói jogviszony igazolása, a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli. (4) A sportszövetség a sportolóra vonatkozó (3) bekezdés szerinti személyes adatokat a versenyengedély kiadása és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli. (5) Az igazolt sportolói jogviszony fennállását a sportszervezet a sportszövetség szabályzatában meghatározott határidőig minden évben felülvizsgálja és a fennálló jogviszonyt a sportszövetség felé megerősíti. (6) Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy sportoló csak egy sportszervezettel állhat igazolt sportolói jogviszonyban. 1/B. § *  (1) Az igazolt sportolói jogviszony a versenyengedéllyel, sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező, valamint a versenyengedéllyel rendelkező, de sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező sportoló esetében megszüntethető a) – az 1/A. § (2) bekezdése szerinti igazolási hozzájárulás előírása esetén –, ha a sportoló az igazolási hozzájárulást a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon, de legalább 3 hónapon keresztül felszólítás ellenére nem fizeti meg és késedelmét nem menti ki, vagy b) ha a sporttevékenységet önhibájából a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon keresztül nem gyakorolja és sportszervezet általi igazolását a sportszervezet nem erősíti meg, vagy c) bármely fél részéről a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozattal. (2) Az igazolt sportolói jogviszony a szerződéssel rendelkező sportoló esetében – a versenyengedély érvényességi idejére tekintet nélkül – megszűnik a szerződés megszűnésével egyidejűleg. A szerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg. A szerződésnek a 8. § (6) bekezdése szerinti felmondása után a sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is. (3) Átigazolás esetén az igazolt sportolói jogviszony megszűnik a sportoló sportszervezete (a továbbiakban: átadó sportszervezet) és a másik sportszervezet (a továbbiakban: átvevő sportszervezet) közötti megállapodással. A 7. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazását a sportszövetség szabályzatában a versenyengedéllyel nem rendelkező igazolt sportoló átigazolása esetében is lehetővé teheti. (4) A 18. életévét be nem töltött sportolóval fennálló igazolt sportolói jogviszony sportoló által történő megszüntetése csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé. (5) Az igazolt sportolói jogviszony megszűnése esetén a játékjog használatának joga ingyenesen visszaszáll a sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (6) A sportoló versenyengedélyét az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésekor az új igazolt sportolói jogviszony létrejöttéig a sportszövetség felfüggeszti. (7) A sportszövetség szabályzatában az igazolt sportolói jogviszony létesítésére és megszüntetésére – ideértve a nevelési költségtérítéssel kapcsolatos szabályokat is – vonatkozóan az e törvényben foglaltakon felüli, a sportág jellegéhez igazodó részletes szabályokat állapíthat meg. 2. § (1) *  Az igazolt sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. (2) A versenyző a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását. (3) A fogyatékos versenyző felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzők egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelő külön feltételeket kell megállapítaniuk. (4) A versenyző köteles: a) *  a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, aminek keretében tartózkodni különösen: aa) *  a – 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel – doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer alkalmazásától vagy más, doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartás kifejtésétől, ab) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól, ac) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől tartózkodni, b) a sportág jellegének megfelelő – külön jogszabályban meghatározott – sportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés), c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani, d) *  a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta. 3. § (1) *  A versenyzőnek – a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként – a sportszövetség által a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói engedéllyel (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja. (2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetővé teheti, hogy az általa, illetve a közreműködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatőr- és a szabadidő-sportoló egy versenyre (mérkőzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen. (3) A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza: *  a) *  a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, b) a versenyrendszer megnevezését, c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését, d) a versenyengedély érvényességi idejét, e) a versenyengedély nyilvántartási számát, f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban előír. (4) *  A sportszövetség – a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése kötelező. A versenyengedély – ha a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz – csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen). (5) *  (6) *  Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is. (7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti. (8) *  A sportszövetség a versenyengedélyeket amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként, valamint – amennyiben az értelmezhető – szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – az azt igénylő harmadik személynek átadhatók. A sportszövetség jogosult történeti, tudományos célból a sportoló nevét, születési idejét, képmását, állampolgárságát, sportszervezeteit és sporttevékenységével összefüggő statisztikai adatait, valamint a sportág népszerűsítése céljából a sportoló nevét és képmását nyilvánosságra hozni. (9) *  A sportszövetség és sportszervezet köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről. 4. § (1) *  A versenyző tartózkodni köteles – a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel, magyar és angol nyelven, valamint gyógyszernév szerinti alfabetikus rendben közzétett – tiltott teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást megalapozó magatartások vagy azok kísérletének elkövetésétől. (2) *  A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember nevének és sportágának, továbbá a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer megjelölésével a doppingeljárás befejezéséről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül a nemzeti doppingellenes szervezet nyilvánosságra hozza. (3) *  A nemzeti doppingellenes szervezet feladatait ellátó szervezet a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes tevékenysége során jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára. 4/A. § *  (1) Sporttevékenységgel összefüggésben személyes adatok – különös tekintettel az egészségügyi, genetikai és biometrikus adatokra – kezelésére a sportoló egészségének és a sport tisztaságának védelme, a tiltott teljesítményfokozás visszaszorítása, a sportrendezvények biztonsága, a látvány-csapatsport támogatása és az állami sportcélú támogatások nyújtása mint kiemelten fontos közérdekek alapján kerülhet sor. Genetikai adatként a sportolótól származó vizelet-, vér-, haj- vagy nyálminta, vagy a sportoló egyéni genetikai profilját adó más biológiai anyag, valamint azok analízisének eredményét vagy eredményeit magában foglaló adatok kezelése történik. (2) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, doppingvizsgálat lefolytatása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet az adatok versenyző általi közlésétől számított 18 hónapig kezeli a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző a) családi és utónevét, b) születési helyét és idejét, c) lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, d) kiskorúsága vagy cselekvőképességének korlátozott volta esetén a törvényes képviseletére jogosult személy a)–c) pont szerinti adatait, e) sportszervezetének, sportágának, illetve szakágának megjelölését, f) fogyatékosságának megjelölését, amennyiben az befolyásolja a mintavétel lefolytatását, g) képmását, h) doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésreállási helyére vonatkozóan, a nemzetközi követelményeknek megfelelően szolgáltatott adatait, valamint i) nemzeti válogatott kerettagságára vonatkozó adatot. (3) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a doppingellenőrzéssel érintett sportoló vagy sportszakember következő adatait: 1. családi és utónév, 2. születési hely és idő, 3. nem, 4. lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, elektronikus levelezési cím, 5. állampolgárság, 6. képmás, 7. kiskorúság vagy cselekvőképesség korlátozott volta esetén a törvényes képviseletre jogosult személy 1., 2. és 4. pont szerinti adatai, 8. sportszervezet, sportág, illetve szakág megjelölése, 9. *  a sportoló által szedett olyan szerek – így különösen gyógyszerek, táplálékkiegészítők, alkohol – megjelölése és mennyisége, amely a doppingvizsgálat eredményét befolyásolhatja, továbbá a véradás és vértranszfúzió ténye, 10. versenyengedély, rajtengedély száma, a sportolói jogállás megjelölése, 11. fogyatékos sportoló esetén a fogyatékosság megjelölése, 12. a versenyző által, vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állási helyére vonatkozó, nemzetközi követelményeknek megfelelően szolgáltatott adatai, 13. sportorvosi engedély érvényességi ideje, 14. sportolótól származó biológiai anyag (vizelet-, vér-, haj-, nyálminta vagy a sportoló egyéni genetikai profilját adó más biológiai anyag), 15. *  a minta analízisének eredménye, ideértve a sportoló biológiai útlevélparamétereit is, 16. a doppingvizsgálat eredményeként kimutatott, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer, módszer, 17. a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás leírása, 18. a doppingvétség megjelölése és a kiszabott doppingbüntetés. (4) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a) a doppingellenőrzéssel érintett sportoló edzőjének és sportorvosának, keretorvosának családi és utónevét, b) a sportoló mintavétel során eljáró hivatalos kísérőjének családi és utónevét, születési helyét és idejét, c) a vizsgálat során eljáró doppingellenőr családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, valamint d) a doppingeljárásban részt vevő személy családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét. (5) A nemzeti doppingellenes szervezet a (3) bekezdés 1–17. pontja szerinti, továbbá a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől számított tíz évig kezeli, amennyiben doppingvétség elkövetése nem kerül megállapításra. (6) Doppingvétség megállapítása esetén a nemzeti doppingellenes szervezet a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől kezeli, amelynek szükségességét négyévente felülvizsgálja. (7) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (2) bekezdés szerinti adatok mellett kezeli a versenyző azon egészségügyi adatait is, amelyek alapján dönt a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán szereplő tiltott szer vagy módszer versenyző által történő, gyógyászati célú alkalmazásának engedélyezéséről. (8) *  A nemzeti doppingellenes szervezet a (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyezésről való döntés időtartama alatt, engedélyezés esetén az engedély érvényességi idejének lejártától, elutasítás esetén az elutasító határozat hatálybalépésétől számított tíz évig kezeli. (9) A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvényben és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt doppingellenes feladatai ellátása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a (2) bekezdés szerinti adatokat, előzetes felülvizsgálati eljárásban, illetve doppingeljárásban való részvétele során a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat megismerheti. A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter doppingeljárásban való részvétele során megismerheti a versenyző számára kiadott, (7) bekezdés szerinti engedély tartalmát, ha az a doppingeljárás során értékelésre kerül. (10) Doppingvétség megállapítása esetén a sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter állami sportcélú támogatás nyújtása és folyósítása, valamint a doppingvétség megállapításához fűződő egyéb jogkövetkezmények alkalmazása során kezeli a (3) bekezdés 1., 2., 4., 8. és 18. pontja, valamint a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a doppingbüntetés lejártáig vagy – ha az későbbi – az állami sportcélú támogatás folyósításának megszűnését követő tíz évig. (11) *  A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (3), (4) és a (7) bekezdés szerinti adatokat harmadik országba továbbíthatja a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes szervezet részére, ha az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel. 4/B. § *  A nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzata kötelező a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos sportszövetségeire, a Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ), a Sport Állandó Választottbíróságra, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre, b) a magyar állampolgár, valamint állampolgárságra tekintet nélkül a Magyarországon tartózkodó, sportszervezettel jogviszonyban álló sportolóra, sportszakemberre és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egyéb közreműködőre, valamint c) a sportszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre, valamint a versenyrendszeren kívül szervezett sportrendezvényekre. Az amatőr sportolókra vonatkozó rendelkezések 5. § *  (1) *  A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – a vele igazolt sportolói jogviszonyban lévő sportszervezet – az (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – a jogviszony keretében igénybe vehető szolgáltatásokon felüli juttatásokat, valamint a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük egyéb feltételeit tartalmazó sportszerződést köthet. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (1a) *  Köznevelési típusú sportiskola tanulója esetén a tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti. (2) *  (3) *  A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb 4 évre köthető. A sportszerződés – a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint – egy versenyrendszer vagy bajnokság időtartamára is köthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időtartamra sportszerződés érvényesen nem köthető. (4) *  A 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé. (5) *  Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint más természetes vagy jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak, a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás, b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés. (6) *  A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszerben. (7) *  6. § *  (1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. (2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportszervezeten keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. 7. § *  (1) *  Az amatőr sportoló igazolt sportolói jogviszonyának időtartama alatt – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – csak az átadó sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen az átvevő sportszervezethez. Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet – amennyiben azt a sportszövetség a szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi – a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül. (2) *  A nevelési költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a nevelési költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó. (3) *  (4) Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át – ideiglenesen vagy véglegesen – más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti. (5) *  18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések 8. § (1) *  A hivatásos sportoló a sportszervezettel kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre. (2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: *  a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető, b) próbaidő nem köthető ki, c) *  d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a pihenőnap legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. A munkaidő legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerződésben szereplő napi munkaidő alapulvételével, e) *  a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában – ide nem értve a nemzeti válogatott keretben megbízási szerződéssel történő szereplést – további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges, f) *  a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére – ha az nem megbízási szerződés alapján történik – az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet, g) *  a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet. (3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelező tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást. (4) *  Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít. (5) *  A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat – figyelemmel a 3. § (4) bekezdésére – a sportszövetség határozza meg. (6) *  Ha a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. 9. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki. (2) *  Hivatásos versenyengedély csak hivatásos sportolói munkaszerződéssel vagy hivatásos sportolói megbízási szerződéssel rendelkező versenyző részére állítható ki. (3) *  A munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését a sportszervezetnek a sportszövetség részére – a sportszövetség szabályzatában megállapított módon – be kell jelentenie. A sportszövetség a munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. (4) *  (5) Semmis az a szerződés, amely a játékjog mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjogára is irányadó. 10. § (1) *  A játékjog használati jogát megszerző sportszervezet – a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával – ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését vagy megbízási szerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni. (3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi. (4) *  A 7. § (1) bekezdése szerinti nevelési költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket – igazolt sportolói jogviszonyára tekintettel – a hivatásos sportoló esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy annak részletes szabályait – ideértve a nevelési költségtérítéssel érintett sportolói életkor felső határát – a sportszövetség szabályzatban határozza meg. 11. § (1) *  A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások, a 37/D. § (2) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a 37/D. § (4) bekezdés szerinti nevelési hozzájárulás kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből. (2) *  (3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet – ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevő sportszervezet – az átigazolásért fizetett ellenérték: a) egy százalékának megfelelő összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint b) négy százaléknak megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni. A sportszakember jogállása *  11/A. § *  (1) A sportszakember – a 77. § p) pontjára figyelemmel – az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez. (2) A sportszakember – a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével – a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy – amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja – a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által – a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint – szervezett kötelező továbbképzésben. (3) A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen: a) *  a – 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel – doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől, b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól, c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől. (4) *  A sportszakember munkavégzésére a 8. § (2) bekezdés d) pontját alkalmazni kell. (5) *  Az Mt. 44/A. § (1) és (2) bekezdését a tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló versenyre való felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember jogviszonyának létesítése és fenntartása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. (6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelést a sportszakember a) legkésőbb az erre vonatkozó jogviszony létrejötte előtt, vagy b) a jogviszony fennállása alatt, a foglalkoztató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a sportszakemberen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (7) *  A foglalkoztató az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a sportszakember azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (8) *  A (6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a foglalkoztató a jogviszony létesítéséről való döntés időpontjáig vagy − jogviszony fennállása esetén – a jogviszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli. (9) *  Az (5)–(7) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. (10) *  Tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a foglalkoztatónak, ha az Mt. 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt áll. (11) *  A tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolót felkészítő edzői tevékenységet végző sportszakember legalább évente köteles részt venni a gyermekekkel való bánásmóddal, a gyermekekkel és a szülőkkel való kommunikációval kapcsolatos továbbképzésen. A továbbképzésen való részvételt az edzői tevékenységet végző sportszakember foglalkoztatója biztosítja. A továbbképzési kötelezettség a sportszövetség által szervezett továbbképzésen is teljesíthető. A hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyával összefüggő kötelezettségszegésre vonatkozó közös szabályok *  11/B. § *  A munkaviszonyban álló hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján megállapított vagyoni hátrány iránti igény érvényesítése során az Mt. 161. és 285. §-ának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 56. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedésre az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig kerülhet sor. A sportfegyelmi felelősség 12. § *  (1) *  A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit megszegi. (2) *  (3) *  (4) *  A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki. (5) *  A versenyzőre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül: a) *  a sportszövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzésen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő – akár végleges időtartamú – eltiltás, b) *  az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történő kizárás fegyelmi büntetés is kiszabható. (6) A sportszakemberre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszakmai tevékenységtől – akár végleges időtartamú – eltiltás büntetés is kiszabható. (7) *  A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves nettó átlagjövedelmének tizenkét havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (4) bekezdés c) pontjában, illetve az (5)–(6) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók. (8) *  Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek különösen súlyos megsértése esetében a versenyzőre a (6) bekezdés, a sportszakemberre az (5) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható. 13. § (1) *  Sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi. (2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le. (3) Sportszervezetre – a sportág jellegére figyelemmel – sportfegyelmi büntetésként: *  a) írásbeli figyelmeztetés, b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés, d) sportszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) *  a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb tizenkét havi időtartamra, f) *  a pályaválasztási jog legfeljebb tizenkét hónapra történő megvonása, g) a mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, h) büntetőpontok megállapítása, i) nemzetközi sportrendezvényen történő részvételtől eltiltás, legfeljebb kétévi időtartamra, j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi időtartamra, k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatőr) van alacsonyabb osztály, l) *  meghatározott számú versenyből vagy a – hivatásos, vegyes vagy amatőr – versenyrendszerből, bajnokság egészéből történő – akár végleges időtartamú – kizárás, m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, n) a sportszövetségből kizárás legfeljebb egy évre, o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés, p) *  névre szóló jegyértékesítés alkalmazására kötelezés szabható ki. (4) *  A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)–m) és p) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d), m) és p) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók. 14. § (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az első fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) *  A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (5) és (8) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (6) és (8) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)–l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat. (2a) *  (3) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek – e törvény és a külön jogszabály alapján – sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait. II. Fejezet A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA A sportszervezetek típusai 15. § (1) *  Sportszervezetek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, sportfióktelep, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok. (2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell: a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a nemzeti válogatottakat működtető sportszövetségekre, b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén működő azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül – a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetőség alapján – sporttevékenységet fejtenek ki, c) *  (3) *  15/A. § *  (1) A sportakadémia olimpiai sportágban működő olyan sportszervezet, amely a sportakadémiai minősítés megszerzéséről és a sportakadémia működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel és az erre vonatkozó igazolással rendelkezik. (2) A sportakadémia sportágspecifikus, kiemelkedően magas színvonalú utánpótlás-nevelési, képzési, sporttudományos, sportegészségügyi, infrastrukturális és sportmenedzsment feltételeket és szolgáltatásokat biztosít, gondoskodik a tehetségkiválasztásról, -gondozásról és -fejlesztésről. A sportakadémia megteremti a versenyzők magas szintű sportszakmai felkészítésének, versenyeztetésének feltételeit, továbbá szervezi a sportolók sporttevékenységgel összefüggő és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését segítő körülmények rendelkezésre állását. (3) A sportakadémia állami sportcélú támogatásban részesíthető. A sportegyesület 16. § *  (1) Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. (2) *  A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület – az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző – az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő – sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) a sportpolitikáért felelős miniszter olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodást köthet. (3) Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. 17. § (1) Sportegyesület: a) *  közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót, b) *  sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet – ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is – csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése, valamint a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportoló részére a sporttevékenység szervezése és a sporttevékenység feltételeinek megteremtése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. (2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. (3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység: a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg, b) *  nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a bíróság külön alszámon tartja nyilván. (4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik. (5) *  A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra választottbíróság eljárását kötheti ki. (6) *  A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. (7) *  A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. A sportvállalkozás 18. § (1) *  Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. (2) *  Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint. (3) *  A sportfióktelep *  18/A. § *  (1) A sportfióktelep a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi sportszervezetként elismert külföldi szervezet (a továbbiakban: sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet) jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége. (2) A sportfióktelep elsődleges tevékenységként a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységet, illetve az alapítói tevékenységet támogató háttértevékenységet végez. (3) A sportfióktelep az elsődleges tevékenységével közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet is végezhet. (4) A sportfióktelep közvetlenül részesíthető állami támogatásban. (5) A sportfióktelepre a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. §-ában, 4. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 9. §-ában, 10. §-ában, 11. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 12–15. §-ában, valamint 17–23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Ftv. külföldi vállalkozást említ, azon a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezetet, és ahol fióktelepet említ, azon a sportfióktelepet kell érteni. (6) Ha jogszabály a sportfióktelepre rendelkezést nem tartalmaz, akkor a sportfióktelepre – e törvényben foglalt eltérésekkel – a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. 18/B. § *  (1) A sportfióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a tevékenységét a cégbejegyzést követően kezdheti meg. (2) A sportfióktelep alapítására a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata (a továbbiakban: miniszteri támogató nyilatkozat) alapján kerülhet sor. A miniszteri támogató nyilatkozatot mellékelni kell a sportfióktelep cégbejegyzési kérelméhez. (3) A miniszteri támogató nyilatkozatot a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiállítani vagy ebben a határidőben nyilatkozni kell a kérelem elutasításáról. (4) A sportfióktelep létesítő okiratában a sportfióktelep tevékenységeit a 18/A. § (2)–(3) bekezdésére figyelemmel kell megállapítani. A 18/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységek a sportfióktelep gazdálkodására vonatkozó szabályok alkalmazásakor az alapcél szerinti tevékenységnek minősülnek. (5) A cégbíróság a sportfióktelep létesítő okiratának törvényességi szempontú vizsgálata során a 18/A. §-nak és a 18/C. §-nak való megfelelést, valamint azt vizsgálja, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit. 18/C. § *  A sportfióktelep gazdálkodására és könyvvezetésére a Civil tv. V. és VI. Fejezetét kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni azzal, hogy a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolót a Ctv. 18. és 19. §-a szerint kell letétbe helyezni és közzétenni. III. Fejezet AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK A sportszövetségek típusai 19. § (1) *  A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – különös formában működő egyesületek. (2) *  Az országos sportági szakszövetségekre és a nemzetközi sportszövetségekre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) *  A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel: a) országos sportági szakszövetségek, b) sportági szövetségek, c) szabadidősport szövetségek, d) fogyatékosok sportszövetségei, e) diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei, f) nemzetközi sportszövetségek. (4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. (5) *  A sportszövetségre megfelelően alkalmazni kell a Cstv. szabályait. Csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatása esetén a sportszövetség bírósági nyilvántartási adatai között be kell jegyezni a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámoló, felszámolóbiztos nevét, székhelyét és levelezési címét. (6) *  A sportszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportszövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy azt, hogy a sportszövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült. (7) *  (7a) *  A sportszövetség bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem minősülnek a Civil tv. 53/A. §-a alkalmazásában kötelezettnek. (8) *  Az országos sportági szakszövetségeket megillető, valamint terhelő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az olimpiai események vonatkozásában az olimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: olimpiai csapat) működése kapcsán a MOB-ra, a paralimpiai játékok vonatkozásában a paralimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: paralimpiai csapat) működése kapcsán az MPB-re, valamint a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége Világjátékai és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének Világjátékai vonatkozásában a nemzeti válogatott keretek működése kapcsán az NVESZ-re. 19/A. § *  (1) *  A sportszövetség a sportoló sporttevékenysége feltételeinek és a sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása, a sportág versenyrendszerének és versenyeinek szervezése, a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében, valamint a 19. § (8) bekezdés szerinti esetben a MOB, az MPB, valamint az NVESZ a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében az e törvényben és a végrehajtására kiadott, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtásához kezeli a sportoló 3. § (3) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatait. (2) *  A sportszövetség és az (1) bekezdés szerinti sportköztestület a sportoló egészségének védelme érdekében, a 3. § (4) bekezdése végrehajtásához kezeli a sportoló sportegészségügyi ellenőrzésének adatait tartalmazó sportorvosi engedély vagy a 3. § (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmát. (3) *  A sportszövetség az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély nyilvántartásának időtartama alatt, valamint a rajtengedély kiadásától számított négy évig kezeli. (4) Az (1) bekezdés szerinti sportköztestület az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat azok megismerésétől számított 5 évig kezeli. Az országos sportági szakszövetség 20. § (1) *  Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy. (2) *  A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek hozhatnak létre. A sportszervezet tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha az a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el, és vállalja, hogy a sportág versenyrendszerében – legalább egy versenyző vagy csapat indításával – részt vesz. A versenyrendszerben való részvétel igazolásának határidejére, módjára és a tagsági jogok gyakorolhatósága tekintetében a versenyrendszerben való részvételhez vagy annak hiányához kapcsolódó következményekre vonatkozó részletes szabályokról a szakszövetség szabályzatában rendelkezik. (3) *  A sz …