← Magyarország

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény az államháztartás működését szabályozza, biztosítva az egyensúlyt és a közpénzek átlátható, hatékony és ellenőrizhető kezelését.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

Áht. -

  1. évi CXCV. törvény az államháztartásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.
  2. - 2026.VII.
  3. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.VII.
  4. - 2026.XII.31.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  5. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  6. évi CXCV. törvény az államháztartásról * Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET * ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK *
  7. * Értelmező rendelkezések
  8. § * E törvény alkalmazásában
  9. agrártámogatás: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások, valamint a központi költségvetésből tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatások,
  10. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés
  11. cikk

(1)bekezdése szerint vagy csekély összegű támogatásként az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján nyújtott támogatás,
  1. * átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be,
  2. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló
  3. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.)
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti fogalom,
  2. előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,
  3. előirányzat-módosítás: a bevételi előirányzat vagy a kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése,
  4. európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás,
  5. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom,
  6. irányító szerv: a költségvetési szerv tekintetében az e törvényben meghatározott irányítási hatáskört gyakorló szerv,
  7. * Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a
  8. pontban meghatározott fejezetek kivételével a központi költségvetés valamennyi fejezete,
  9. * Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, az Integritás Hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság és a Szuverenitásvédelmi Hivatal fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,
  10. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a
  11. §
(2)és
(3)bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet, 13. * 14. költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve
  1. a)az adományokat, segélyeket, felajánlásokat,
  2. b)a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait,
  3. c)* a tanulóknak, hallgatóknak biztosított, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által tudományos kutatás folytatása céljából pályázati úton nyújtott ösztöndíjakat,
  4. d)kitüntetéshez kapcsolódóan nyújtott pénzjutalmakat,
  5. e)a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat,
  6. f)a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat,
  7. g)* a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, álláskeresési ellátásokat, bérgarancia támogatásokat, a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat, valamint a szakképzésről szóló törvény szerinti, nem nappali rendszerben folyó ingyenes képzés finanszírozása céljából az állami szakképző intézmény, vagy szakképzési centrum részére nyújtott támogatásokat,
  8. h)* a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, Otthontámogatást, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat,
  9. i)a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait,
  10. j)a közfoglalkoztatási támogatásokat,
  11. k)a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat,
  12. l)a vis maior támogatásokat,
  13. m)* a határon túli, magát magyar nemzetiségűnek valló természetes személy részére jogszabály alapján nyújtható támogatásokat,
  14. n)* az állam hitelfelvételét is tartalmazó nemzetközi szerződésben meghatározott, kizárólagos állami tulajdonú vagyon fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítása érdekében 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott támogatásokat,
  15. o)* a jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek szerint nyújtott kamat- és díjtámogatást,
  16. p)* törvényben meghatározott tőkekiegyenlítési rendszer keretében teljesített kifizetéseket, 15. kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat, 16. * 17. maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány, 18. * önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal, 19. * támogatás: az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatás, 20. zárolás: a költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése. 2. * Az államháztartás rendszere 2. § * Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere. 3. § *
(1)Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.
(2)Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik
  1. a)az állam,
  2. b)a központi költségvetési szerv,
  3. c)a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és
  4. d)a
  5. c)pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.
(3)Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
  1. a)a helyi önkormányzat,
  2. b)a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat),
  3. c)a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: társulás),
  4. d)a térségi fejlesztési tanács, és
  5. e)az a)–
  6. d)pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv. 3. * A közfeladatok 3/A. § *
(1)Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.
(2)A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet.
(3)A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről. 4. * A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai 4. § *
(1)Az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel.
(2)A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges.
(3)A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.
(4)A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre. 4/A. § *
(1)Az államháztartásban a bevételek és kiadások a) a 6. §
(2)–
(6)bekezdése szerinti költségvetési bevételek és kiadások, és b) a 6. §
(7)bekezdése szerinti finanszírozási bevételek és kiadások.
(2)A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a költségvetési többlet vagy a költségvetési hiány (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).
(3)A költségvetési többlet felhasználása és a költségvetési hiány finanszírozása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.
(4)A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy kiadásként.
(5)Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak. 5. § *
(1)A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési bevételi előirányzat) és költségvetési kiadások előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési kiadási előirányzat) az államháztartás központi alrendszere esetében a központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.
(2)* Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról és az államadósság kezeléséről – a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások központi költségvetésről szóló törvényben történő megállapítása nélkül – az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról a finanszírozási bevételek előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási bevételi előirányzat) és a finanszírozási kiadások előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási kiadási előirányzat) megállapításával a költségvetési rendelet, határozat rendelkezik.
(3)A költségvetési bevételi előirányzatok és a finanszírozási bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzatok) a költségvetési bevételek beszedésének kötelezettségét és a finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a költségvetési kiadási előirányzatok és a finanszírozási kiadási előirányzatok (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzatok) az azok felhasználásának jogosultságát jelentik.
(4)A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat) vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők. 6. § *
(1)A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni.
(2)A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók.
(3)Működési bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
  1. a)a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,
  2. b)a közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak,
  3. c)a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak,
  4. d)a működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.
(4)Felhalmozási bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
  1. a)a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,
  2. b)* a felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések, befektetési jegyek értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak,
  3. c)a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.
(5)Működési kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
  1. a)a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak,
  2. b)a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles,
  3. c)a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,
  4. d)az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,
  5. e)az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.
(6)Felhalmozási kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
  1. a)* a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések és befektetési jegyek megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak,
  2. b)a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak,
  3. c)az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.
(7)Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint
  1. a)az államháztartás mindkét alrendszerében:
  2. aa)* a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 8. §
(2)bekezdés a)–
  1. e)pontja szerinti ügyletből származó bevételek és kiadások, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – kivéve a befektetési jegyek – vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások,
  2. ab)a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,
  3. ac)finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,
  4. ad)a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,
  5. b)kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:
  6. ba)a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot
  7. is)és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,
  8. bb)* a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. §
(2)bekezdése szerinti árfolyamfedezeti megállapodásból eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) és az állam közötti elszámolások előjelre tekintet nélkül,
  1. bc)az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,
  2. bd)a 78. §
(4)bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése, be) * az állam által a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a Gst. 9/A. §-a alapján nyújtott kölcsön és annak visszatérülése.
(8)A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek. 4/A. * Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai 6/A. § *
(1)A központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetési bevételi előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok
  1. a)központi kezelésű előirányzatként,
  2. b)fejezeti kezelésű előirányzatként,
  3. c)társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként,
  4. d)elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként,
  5. e)az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg.
(2)A központi kezelésű előirányzatok – a
(3)–
(5)bekezdésben meghatározott kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.
(3)A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.
(4)A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.
(5)Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladatok ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben vagy egészben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni
  1. a)az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,
  2. b)az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét,
  3. c)az elkülönített állami pénzalapért felelős személyt, testületet és – ha kijelölésre kerül – az elkülönített állami pénzalap kezelő szervét, és
  4. d)az elkülönített állami pénzalap kezeléséhez szükséges kiadások finanszírozásának mértékét.
(6)Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák. 6/B. § *
(1)* A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:
  1. a)* a kormányzati főhivatal és az alapításáról rendelkező törvény ilyen rendelkezése alapján a törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított más költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,
  2. b)a fejezetet irányító szerv feladatait
  3. ba)a központi kezelésű előirányzatok tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel az államháztartásért felelős miniszter,
  4. bb)az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős személy, testület,
  5. bc)* látja el.
(2)* A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket – a
(2a)–
(2c)bekezdésben meghatározott kivétellel – a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.
(2a)* Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet
  1. Kúria és
  2. Országos Bírói Tanács címek kivételével gyakorolja a
(2)bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(2b)* A Kúria elnöke a VI. Bíróságok fejezet 2. Kúria cím tekintetében gyakorolja a
(2)bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(2c)* Az Országos Bírói Tanács a VI. Bíróságok fejezet 3. Országos Bírói Tanács cím tekintetében gyakorolja a
(2)bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(3)* A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében jogszabály, vagy ha a fejezetet irányító szerv vezetője jogalkotási joggal nem rendelkezik, az általa kiadott szabályzat a fejezetet irányító szerv
(1)bekezdésben meghatározott feladatai – a tervezés, az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása kivételével – részbeni vagy teljes körű ellátására kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni. 6/C. § *
(1)A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
(2)Az
(1)bekezdést a helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra is alkalmazni kell, azzal, hogy
  1. a)helyi önkormányzaton helyi nemzetiségi önkormányzatot, országos nemzetiségi önkormányzatot, társulást, illetve térségi fejlesztési tanácsot kell érteni,
  2. b)a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján az az önkormányzati hivatal gondoskodik, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja,
  3. c)a társulás, térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, illetve a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.
(3)Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák. II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 5. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei 7. § *
(1)A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
(2)A költségvetési szerv tevékenysége lehet
  1. a)alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,
  2. b)vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. 6. A költségvetési szerv alapítása 7/A. § * Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. 8. §
(1)Költségvetési szerv alapítására jogosult
  1. a)központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter,
  2. b)* helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat,
  3. c)* nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a nemzetiségi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzatok társulása,
  4. d)* köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület
  5. e)* (az a)–
  6. d)pont a továbbiakban együtt: alapító szerv). *
(2)* Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat.
(3)Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.
(4)–
(7)*
(8)* 8/A. § *
(1)Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.
(2)* Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a Sándor-palota alapító okiratát és annak módosítását a köztársasági elnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.
(2a)* A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratát, névváltozással járó módosító okiratát és megszüntető okiratát – ideértve a minisztérium és a kormányzati főhivatal 11. § szerinti átalakítással történő általános jogutódlása esetén kiadott alapító okiratát is – a miniszterelnök adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratának módosítását – a névváltozással járó módosító okirat kivételével – a fejezetet irányító szerv vezetője adja ki, aki e tevékenységében nem helyettesíthető.
(3)* A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv – a minisztérium, a kormányzati főhivatal és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – alapító és megszüntető okiratának kiadásához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése. 7. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 9. § * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti: *
  1. a)* a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör (a továbbiakban együtt: alapítói jogok) gyakorlását,
  2. b)* a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
  3. c)a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
  4. d)a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,
  5. e)* a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,
  6. f)a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
  7. g)jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
  8. h)egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
  9. i)jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és
  10. j)a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)–
  11. i)pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. 9/A. § *
(1)* Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört az irányító szerv vezetője gyakorolja.
(2)Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított költségvetési szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
(3)Törvény vagy kormányrendelet – a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. §
  1. a)és
  2. f)pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével – *
  3. a)* a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási hatáskört korlátozhatja,
  4. b)meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre mint középirányító szervre átruházhatók.
(4)* Törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a 9. § b)–
  1. i)pontjában meghatározott irányítási hatáskör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. §
  2. f)pontja szerinti irányítási hatáskör tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki.
(5)Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet.
(6)Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön. 9/B. § * Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon
  1. a)– ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–
  2. d)pontjában,
  3. b)a 9. §
  4. e)pontjában, és
  5. c)– kizárólag az
  6. a)és
  7. b)ponttal összefüggésben – a 9. §
  8. i)és
  9. j)pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni. 8. A költségvetési szerv szervezete, működése és képviselete * 10. §
(1)A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.
(2)A költségvetési szerv vezetője – helyettesítés kivételével – más költségvetési szervnél nem lehet vezető.
(3)*
(4)* A költségvetési szerv – a
(4a)és
(4b)bekezdésben meghatározott kivétellel – gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető vezeti.
(4a)* A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, *
  1. a)az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy
  2. b)az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni – kormányrendeletben meghatározott eltéréssel – az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalára, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervre, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely az alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik.
(4b)* Az irányító szerv döntése alapján a
(4a)bekezdést a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell. *
(4c)* Törvény vagy kormányrendelet a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági szervezete feladatainak ellátására más, a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szervet is kijelölhet. *
(4d)* Ha a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, a gazdasági szervezeti feladatait, a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv is elláthatja, az irányító szervek ilyen irányú megállapodása alapján. *
(5)* A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.
(6)* A költségvetési szerv képviseletét a költségvetési szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át. 9. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése 11. §
(1)* Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás 7/A. §-ban meghatározott valamely feltétele tartósan nem áll fenn.
(2)* A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.
(3)* A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.
(3a)* Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.
(3b)* A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy
  1. a)a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be (beolvadásos kiválás),
  2. b)a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás).
(3c)* Költségvetési szerv közös átalakítására a 8/A. §-t alkalmazni kell, azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.
(4)A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(5)* A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.
(6)A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az
(5)bekezdés szerinti szerv felel.
(7)* A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8/A. §-t kell alkalmazni. 9/A. * Az állami, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok állami, valamint önkormányzati feladatellátásának költségvetési szerv által történő átvétele 11/A. § *
(1)* A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, az állam 100%- os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: feladat) költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
(1a)* A társaság e törvény alapján történő megszüntetésekor a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követeléssel összefüggésben a Polgári Törvénykönyv szerinti tagi helytállási kötelezettség nem áll fenn.
(2)* A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati feladat költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről önkormányzati rendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, a kormányrendelet, illetve az önkormányzati rendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami, illetve az önkormányzati feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre.
(3)* A
(2)bekezdés szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meg kell határozni:
  1. a)a társaságot cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma feltüntetésével,
  2. b)* azt a költségvetési szervet, amely az állami feladatot alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (a továbbiakban együtt: átvevő költségvetési szerv),
  3. c)* azt a személyt, aki a 11/C. §
(2)bekezdése szerinti esetben az államot, illetve az önkormányzatot képviseli,
  1. d)* azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadás-átvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (a továbbiakban: átvételi felelős), vagy állami feladat átvétele esetén az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert,
  2. e)* a feladat átvételének időpontját.
(4)* A feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése
  1. a)felméri a társaságot megillető jogokat, követeléseket és a társaságot terhelő kötelezettségeket,
  2. b)előkészíti a társaság szerződéseinek az átvevő költségvetési szerv által történő átvételét, ezen belül előkészíti az eszközök és a források leltározását, a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló és a záró adóbevallás elkészítését,
  3. c)* írásban tájékoztatja a társasággal szerződéses jogviszonyban álló feleket a feladat átvételéről, így értesíti különösen a társaság fizetési számláját, értékpapírszámláját és ügyfélszámláját vezető pénz-, tőke- és biztosítási piaci szolgáltatókat az átvevő költségvetési szervnek vagy a 11/C. §
(2)bekezdése szerinti esetben az államnak, illetve az önkormányzatnak a társaság jogviszonyaiba történő belépéséről,
  1. d)teljesíti a társaság megszűnésével összefüggő bejelentéseket és adatszolgáltatásokat mindazon hatóságok, állami és önkormányzati szervek felé, amelyeknek nyilvántartásában a társaság szerepel, vagy amely által kiadott hatósági engedély engedélyese, és
  2. e)* gondoskodik a társaságnál foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő költségvetési szervnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról, ezen belül tájékoztatja különösen az átvevő költségvetési szervet az átvétellel érintett munkaviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása nem érinti az átvevő költségvetési szervvel vagy a 11/C. §
(2)bekezdése szerinti esetben az állammal, illetve az önkormányzattal szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesíthetőségét.
(5)* A
(4)bekezdésben foglaltak elvégzését követően a társaság és az átvevő költségvetési szerv – a
(3)bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam, illetve az önkormányzat képviselője – jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv – a
(3)bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam, illetve az önkormányzat képviselője – átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat-megőrzési kötelezettségét.
(6)A társaság vezető tisztségviselői az
(5)bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak
  1. a)az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,
  2. b)a társaság fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,
  3. c)a társaság vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és
  4. d)* a társaság részvételével működő szervezetekben az állam, illetve az önkormányzat tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.
(7)* A társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.
(8)Azon társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely
  1. a)végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy
  2. b)egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott.
(8a)* A
(8)bekezdésben foglaltakon túl azon önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely a Gst. 8. §
(2)bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylettel rendelkezik.
(9)* Ezen alcím alkalmazásában 100%-os állami, illetve önkormányzati tulajdonban gazdasági társaságnak, illetve ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, illetve önkormányzat, az állam, illetve önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik saját üzletrésszel vagy részvénnyel. 11/B. § *
(1)* A társaság legkésőbb a feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni.
(2)* A feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra, illetve az önkormányzatra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. Az önkormányzat tulajdonába került vagyon tekintetében az önkormányzati feladat átvételének időpontjával vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(3)A
(2)bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság számviteli beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni az Nvt. 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével.
(4)* Az állami, illetve önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést.
(5)A
(2)bekezdésben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. §
(3)bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá.
(6)* Az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság – a feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti – tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról.
(7)* A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. §
(1)bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatás nem tartalmazhat. 11/C. § *
(1)* A feladat átvételének időpontjában – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
(2)* A társaságnak a 41. §
(1)bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. §
(4)bekezdés szerinti ügyleteiből és – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kivételével – a Gst. 8. §
(2)bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége a feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. §
(1)bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. §
(2)bekezdése szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni.
(3)* Azon
(1)és
(2)bekezdés szerinti jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam, illetve az önkormányzat válik, a közfeladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik.
(4)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti jogutódlás a társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
(5)* A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság jogutódjának az átvevő költségvetési szerv – a
(2)bekezdés szerinti ügyletekkel kapcsolatban az állam, illetve önkormányzat – tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot, illetve önkormányzatot terheli vagy illeti meg. Az átvételi felelős gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.
(6)* A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul kezdeményezi.
(7)* Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre.
(8)* Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.
(9)* A feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. 11/D. § *
(1)A társaság ezen alcím alapján történő megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait – ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is – nem kell alkalmazni.
(2)* Az átvételi felelős a 11/A. §
(2)bekezdése szerinti kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá hivatkozni kell a kormányrendeletre, illetve az önkormányzati rendeletre, és meg kell jelölni a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett átvevő költségvetési szervet, illetve a 11/A. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti képviselőt. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. Ha a feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az átvételi felelős a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését követően haladéktalanul a Cégközlönyben második felhívás közzétételét kezdeményezi, amelyben az első felhívásban foglaltakon túlmenően meg kell jelölni az átvevő költségvetési szervet.
(3)* Az átvételi felelősnek a feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül a feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja és törli a társaságot a cégjegyzékből. Az e bekezdés szerinti cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a törlést e törvény, valamint a 11/A. §
(2)bekezdése szerinti kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn a 11/A. §
(8)és
(8a)bekezdése szerinti kizáró ok.
(4)A
(3)bekezdés szerinti eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására kizárólag a 11/A. §
(8)bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében, soron kívül kerül sor.
(5)* A 11/A. §
(8)és
(8a)bekezdésében foglaltak fennállása esetén a társaság ezen alcímben foglaltak alapján nem törölhető a cégjegyzékből.
(6)* 11/E. § *
(1)* Ha a feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az új költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie a feladat átvételének időpontját, hogy a feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb a feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.
(2)* Ha átvevő költségvetési szervként már működő költségvetési szerv kerül kijelölésre, az alapító okirat módosítására az
(1)bekezdést kell alkalmazni.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti esetekben a kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb ötnapos határidőt állapíthat meg. A kincstár eljárására egyebekben az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 11/F. § *
(1)* A feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogállási jogszabály) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya – a
(3)–
(4),
(6)és a
(10)bekezdésben foglalt kivétellel – A feladat átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, nemzetbiztonsági alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. *
(2)Az
(1)bekezdés szerinti jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha eddig a határidőig az átvevő költségvetési szerv még nincs nyilvántartásba véve, abban az esetben az átvételi felelős tájékoztatja az érintetteket.
(3)* Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a jogállási jogszabály rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, nemzetbiztonsági alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. *
(4)* A
(3)bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a jogállási jogszabály alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az
(5)bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja.
(5)* A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a jogállási jogszabály szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(6)A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okiratot.
(7)* Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, nemzetbiztonsági alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, nemzetbiztonsági alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, nemzetbiztonsági alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. *
(8)* A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a rá irányadó jogállási jogszabály szerint közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, nemzetbiztonsági alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni. *
(9)* A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a jogállási jogszabály figyelembevételével – kell a vezetői álláshelyet vagy munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(10)* Ha a munkavállaló további foglalkoztatása – az átvevő költségvetési szervre irányadó jogállási jogszabály vonatkozó szabályaival összhangban – munkaviszonyban történik, abban az esetben az
(1)bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni. A munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg.
(11)Az átvevő költségvetési szerv a
(3)–
(4),
(6)és
(10)bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §
(2)bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.
(12)* A társaságnál hatályos kollektív szerződés a feladat átvételének időpontjában hatályát veszti.
(13)* A társaságnál működő üzemi tanács a feladat átvételének időpontjában megszűnik. III. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA * 10. * 12. § * 11. A központi költségvetés előkészítése 13. § *
(1)Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.
(2)A fejezetet irányító szerv az
(1)bekezdés szerint közzétett tájékoztatóban meghatározottak alapján – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait.
(3)A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.
(4)* Az államháztartásért felelős miniszter a
(2)bekezdés szerinti egyeztetés és a
(3)bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján a 29. §
(1)bekezdése szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét. A 29. §
(1)bekezdése szerinti tervszámoktól való eltérést és annak indokát a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének indokolásában ismertetni kell. 13/A. § * 13/B. § * 12. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma 14. §
(1)* A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek fejezetrendet képeznek.
(2)* A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön címen vagy külön fejezetben jelennek meg.
(3)* A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.
(4)A központi költségvetésről szóló törvény az
(1)és
(2)bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza
  1. a)a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon,
  2. b)* az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon,
  3. c)az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és
  4. d)az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen * költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait.
(5)* A
(3)és
(4)bekezdés szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak. 15. §
(1)* A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódhatnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.
(2)* A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. *
(2a)* A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az irányító szerve vagy a felügyeletét ellátó szerve költségvetési fejezetében alkot önálló címet. A honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szervek – ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt –, valamint a területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.
(3)A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni. *
(3a)* A honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezetében a költségvetési szervek több alcímet, a fejezeti kezelésű előirányzatok több címet is alkothatnak.
(4)A
(2)és
(3)bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat – az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével – a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni.
(5)*
(6)* Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet vagy cím az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat tartalmazza.
(7)* A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások alcímként jelennek meg, ezen belül jogcímcsoportot alkotnak a központi hivatali szervek. 16. §
(1)* A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek működési kiadásait a személyi juttatások és az egyéb működési kiadások előirányzat szerinti bontásban, a felhalmozási kiadásait és a bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.
(2)* A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza. 17. § * 18. § * 19. §
(1)* Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény vagy a 6. §
(7)bekezdésének eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik.
(2)Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 14. §
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.
(3)* Állami vagyonelemek – így különösen gazdasági társaságok, befektetési jegyek – felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt, továbbá a Vtv. 3. §
(5)bekezdése szerinti megállapodás alapján tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy (a továbbiakban: kijelölt tulajdonosi joggyakorló) által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve. * 20. §
(1)* Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjában lehet költségvetési bevételként elszámolni.
(2)* Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésből megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság megtérít, a 14. §
(4)bekezdés d) pontja szerinti fejezet költségvetési bevételei között kell elszámolni.
(3)* 21. §
(1)* A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról a Kormány a 33. §
(2)bekezdése szerint, egyedi határozatban rendelkezik. *
(2)*
(3)* A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartaléknak – az éves hatást tekintve – legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. *
(4)* A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott költségvetési kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban a költségvetési kiadási előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.
(4a)*
(5)Ha a központi költségvetésről szóló törvény – ide nem értve a fejezeti általános tartalékot – az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit.
(6)*
(7)*
  1. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása
  2. §
(1)* A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Gst. szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.
(2)* A Kormány október 15-éig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-éig – benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
(3)* A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában
  1. a)tájékoztatást ad a több év költségvetési kiadási előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,
  2. b)a 29. §
(1)bekezdése szerinti tervszámokkal, mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. §
(1)bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,
  1. c)* ismerteti a középtávú költségvetési tervezés részeként az állami kezességek, az állami garanciák és az állami viszontgaranciák – ideértve a természeti jelenségből vagy az emberi tevékenységből eredő természeti katasztrófákkal, valamint az éghajlatváltozás káros hatásainak elkerülésével kapcsolatban vállalt állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák – állományát, valamint a fő kormányzati politikák hosszú távú fenntarthatóságának felmérését, a közvetlen hosszú távú hatással rendelkező szakpolitikák bemutatásával, így különösen bemutatja az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását,
  2. d)ismerteti a kormányzati szektor Gst. 1. §
  3. c)pontja szerinti egyenlegére és a Gst. 1. §
  4. e)pontja szerinti strukturális egyenlegre vonatkozó tervezett mértékeket és azok indokait,
  5. e)mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai folyamatokat és az azok hatásait figyelembevevő ötven évre szóló előrejelzését.
(4)Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni
  1. a)* az államháztartás költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban,
  2. b)az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, és
  3. c)* a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó, azok bevételekre gyakorolt hatását is részletező kimutatást adónemenként, kitérve ezeknek az éghajlattal és környezetvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére gyakorolt hatására.
(5)* A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követő tíz napon belül, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot pedig akként nyújtja be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.
(6)–
(8)*
  1. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete
  2. §
(1)*
(2)* A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
  1. a)a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
  2. aa)működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és
  3. ab)kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
  4. b)a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
  5. ba)kiemelt előirányzatok,
  6. bb)kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
  7. c)a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
  8. d)a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. §
(7)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)és
  3. ac)alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
  4. e)a
  5. d)ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
  6. f)* a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. §
(2)bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) * a Gst. 8. §
(2)bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
  2. h)a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. §
(4)bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. §
(2)bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást,
  1. i)* a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,
  2. j)* a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek – önkormányzati szinten összesített és a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek szerinti tételes megbontásban a – költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.
(2a)* A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a
(2)bekezdésben foglaltakon túl
  1. a)a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,
  2. b)a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legutóbbi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is. *
(2b)* Ha a
(2a)bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben
  1. a)veszteség nem tervezhető, vagy
  2. b)amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.
(2c)* A
(2b)bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.
(3)A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.
(4)* A Mötv. 111. §
(4)bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a
(2)bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.
(5)* A költségvetési rendelet 34. §
(4)bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is. 15. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása 24. §
(1)*
(2)* A jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell.
(3)* A jegyző által a
(2)bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A költségvetési rendelettervezet képviselő-testületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását.
(4)A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:
  1. a)a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
  2. b)* a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
  3. c)* a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást, és
  4. d)* a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait. 16. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai 25. §
(1)* Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.
(2)Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik.
(3)Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
(4)* A
(3)bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az
(1)és
(3)bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.
  1. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése
  2. §
(1)* A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy
  1. a)költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,
  2. b)a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja,
  3. c)a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el,
  4. d)a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.
(2)A térségi fejlesztési tanácsra a 23–
  1. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.
  2. *
  3. § *
  4. A költségvetés elfogadását követő feladatok
  5. § *
(1)* A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki. *
(2)Az
(1)bekezdés szerinti rendeletben, belső szabályzatban a felhasználást – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető. 28/A. § *
(1)*
(2)* Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.
(3)* A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie.
(4)*
  1. A középtávú tervezés
  2. § *
(1)* A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét. *
(2)* A fejezetet irányító szerv vezetője az
(1)bekezdés szerinti tervszámok megállapításához a Kormány rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat. 29/A. § * A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a) * a Gst. 45. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és
  2. b)* a Gst. 8. §
(2)bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. IV. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 21. Általános szabályok 30. §
(1)* A bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl beépülő jelleggel érvényesülő (a továbbiakban: tartós).
(2)*
(3)* A költségvetési bevételi előirányzatok – Kormány rendeletében és a 31. §
(1)bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.
(4)* A Kormány – a nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével – rendeletben meghatározhatja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel felhasználásának korlátait. 22. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása 31. § *
(1)A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait – és szükség szerint ezzel összhangban a költségvetési kiadási előirányzatait – módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. *
(2)* Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait az
(1)bekezdésben meghatározott eseten kívül – a 86. §
(4)bekezdése szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásával – a fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a költségvetési bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével – a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési maradvány erre fedezetet biztosít.
(2a)–
(2c)*
(2d)* Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat által a maradvány megállapítása, elszámolása során befizetett összeggel az államháztartásért felelős miniszter megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.
(3)Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók. 31/A. § *
(1)A 14. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.
(2)* A 14. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, az állam Polgári Törvénykönyv szerinti örökléséből adódóan a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó, a tervezettet meghaladó bevétel összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a bevétel elszámolását megelőzően – a bevétel elszámolás alátámasztottsága esetén – a fejezetet irányító szerv módosíthatja.
(3)A 14. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését, vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat – a központi költségvetésből finanszírozott határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.
(3a)* A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a 14. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében a költségvetési évben – a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.
(3b)* A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált elhelyezési, vagy rekreációs célú értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő a 14. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.
(4)A fejezetet irányító szerv a törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítéséből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékével megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.
(5)* A központi költségvetési szervnek nem minősülő, vonalas közlekedési infrastruktúrát működtető vagy központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti központi szolgáltató, vagy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építtetői feladatokat ellátó vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú, * a) a vagyonkezelő feladatellátásához nem szükséges – a Vtv. 33. §
(2)bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó egyedi, könyv szerinti bruttó értékű – immateriális jószágoknak, tárgyi eszközöknek, készleteknek,
  1. b)* hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagoknak,
  2. c)a bányászatról szóló törvény szerint ásványi nyersanyagnak minősülő anyagoknak az állam nevében, a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés vagy törvény alapján történő értékesítéséből származó bevétel kizárólag az államot illeti meg, amelyet a 14. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti fejezetben kell elszámolni.
(5a)* Az
(5)bekezdés szerinti értékesítési bevétel
  1. a)a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő állami vagyon értéke megőrzésének vagy gyarapításának, vagy
  2. b)közszolgáltatási szerződés szerinti feladat teljesítése, vagy közszolgáltatási eszközállomány technológiai korszerűsítését célzó beszerzés céljára használható fel olyan módon, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési évben az elszámolt bevétel mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti abban a költségvetési fejezetben, amely a cél finanszírozására szolgál.
(6)* Az
(5)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerinti értékesítési eljárás során felmerült, igazolt költségeket az MNV Zrt. a 14. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti fejezet terhére megtéríti. Az
(5)bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon esetében az MNV Zrt. az értékesítéséből származó, általános forgalmi adó nélküli – a tárgyévet megelőző év november
  1. napja és a tárgyév november
  2. napja közötti időszakban elszámolt – bevétel 15%-ának megfelelő összeget térít meg. A megtérítési kötelezettség összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja.
(6a)* Az
(5)bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon értékesítése kapcsán a vagyonkezelő részére a
(6)bekezdésben foglaltak szerint megtérített összeg nem használható fel személyi juttatások kifizetésére.
(7)* Ha a 45. §
(7)bekezdése szerinti befektetési jegy megszerzésének költségvetési fedezetét a kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a fejezetet irányító szerv az átutalás tulajdonosi bevételként elszámolandó összegével a befektetési jegy megszerzése érdekében a fejezet kiadási előirányzatát módosíthatja vagy ennek érdekében új kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. 32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:
  1. a)az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás,
  2. b)jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
  3. c)* az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal, továbbá sérelemdíjakkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
  4. d)*
  5. e)az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
  6. f)devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és
  7. g)adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás,
  8. h)* a jegybanki alapkamat előző évi átlagától függő költségvetési kiadás. 33. § *
(1)* A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot és jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult. *
(1a)* Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően olyan központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására. *
(2)* A központi költségvetésről szóló törvény, valamint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult. *
(3)* A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt
  1. a)költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, vagy
  2. b)fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha
  3. ba)azokon megtakarítás keletkezik,
  4. bb)az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,
  5. bc)a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,
  6. bd)az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy
  7. be)elkülönített állami pénzalap és fejezeti kezelésű előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.
(3a)* A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt *
  1. a)költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha
  2. aa)a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy
  3. ab)az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,
  4. b)központi kezelésű kiadási előirányzatok, fejezeti kezelésű kiadási előirányzatok, és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha
  5. ba)azokon megtakarítás keletkezik,
  6. bb)az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,
  7. bc)a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,
  8. bd)az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy
  9. be)az elkülönített állami pénzalap és a központi kezelésű kiadási előirányzat, valamint a fejezeti kezelésű kiadási előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.
(3b)*
(3c)* Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításról, amennyiben a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett.
(4)* A alapján
  1. a)fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra, valamint ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett fejezetek fejezetet irányító szervének vezetője azonos személy, fejezetek közötti átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyoldalú írásbeli jognyilatkozata, vagy
  2. b)az
  3. a)pont hatálya alá nem tartozó fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek vezetőinek írásbeli megállapodása alapján kerülhet sor.
(4a)* A szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a közfeladatok változásával, illetve a közfeladat ellátásának módjával, annak helyével, vagy a közfeladatot ellátó személyében bekövetkező változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével, valamint a költségvetési szervek részére biztosított, a Kormány rendeletében meghatározott mérték szerinti költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás kivételével – nem irányulhat a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére.
(4b)* Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó, *
  1. a)a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzata,
  2. b)az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások teljesítésére szolgáló kiadási előirányzata,
  3. c)* a
(3a)bekezdés
  1. a)pontja szerinti kiadási előirányzat, valamint
  2. d)* a
(3a)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpontja szerinti kiadási előirányzat terhére történő fejezeten belüli átcsoportosításhoz.
(4c)*
(5)* A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti és a fejezeten belüli, a
(4b)bekezdésbe nem tartozó előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik.
(6)A kincstár a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezetben és bontásban havonta közzéteszi a honlapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai eredeti előirányzatait, módosított előirányzatait, valamint teljesítési adatait.
(7)Az előirányzat-átcsoportosítás formai követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
  1. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében
  2. § *
(1)A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2)A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3)* A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
(4)* A képviselő-testület a
(2)és
(3)bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. §
(5)bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. §
(3)bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(5)* A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az
(1)–
(4)bekezdést kell alkalmazni, azzal hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.
(6)*
  1. A kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás *
  2. § * A kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.
  3. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés
  4. §
(1)* A
  1. §-ban meghatározott kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a
  2. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Más fizetési kötelezettségnek minősül a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, illetve véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség. *
(2)* A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg. *
(3)* Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. *
(4)* A 20. §
(1)bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettség a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. §
(3)bekezdése és a 14. §
(4)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,
  3. b)egyéb esetben
  4. ba)a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
  5. bb)az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig,
  6. c)* a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe tekintetében a költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzat száz százalékáig vállalható.
(4a)* Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, a
(4)bekezdés b) pontját a fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű uniós előirányzatok, valamint a 14. §
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti fejezet központi kezelésű előirányzatai esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség *
  3. a)alapja a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetett szövegében megállapított kiadási előirányzat összege,
  4. b)a tárgyévet követő évre vonatkozó mértéke a következő évre megállapított kiadási előirányzat mértékének legfeljebb száz százaléka.
(4b)* A
(4)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja, valamint a
(4a)bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges. *
(4c)* A Kormány egyedi határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban * a) az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a
(4)bekezdés b) pontjában és a
(4a)bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő összeget is megállapíthat, * b) – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét megállapíthatja. *
(4d)* A
  1. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a
  2. § a) pontja szerinti költségvetési kiadási előirányzatok kivételével – a költségvetési évet követő évre vagy évekre szóló kötelezettség nem vállalható.
(4e)–
(4i)*
(5)*
(5a)* Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.
(6)Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit.
(7)A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg. 36/A. § * Kormányrendelet az állami fenntartású egészségügyi intézmény egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásait feltételhez kötheti vagy korlátozhatja. 37. §
(1)* Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és * a) * a 36. §
(3)bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy b) * a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. §
(4),
(4a)vagy
(4c)bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét.
(1a)*
(2)A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(3)* Ha egy gazdasági esemény során a szerződő fél és a kötelezettségvállalást, a pénzügyi ellenjegyzést, a teljesítésigazolást, az érvényesítést, illetve az utalványozást végző személyek egymástól eltérő országban tartózkodnak, elegendő, ha a szükséges aláírások szkennelt formában állnak rendelkezésre, illetve az eredeti aláírások külön dokumentumokon kerülnek megtételre.
(4)* Az
(1)bekezdés szerinti pénzügyi ellenjegyzés nem érinti a kötelezettségvállalónak a kötelezettség vállalásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét. 26. A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás 38. §
(1)* A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.
(1a)*
(2)A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(3)* Az utalványozás és az érvényesítés nem érinti a teljesítésigazolónak a kötelezettségvállalás teljesítésének igazolásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét. 27. A költségvetési felügyelő * 39. § *
(1)Az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki
  1. a)az államháztartás központi alrendszerét érintő, jelentős költségvetési hatással járó intézkedések előkészítésének, végrehajtásának, hatásának, valamint egyes ágazatok tekintetében átfogó, a költségvetés tervezését és végrehajtását érintő feladatok végrehajtásának vizsgálatára és elemzésére,
  2. b)a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés elősegítésére,
  3. c)az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához a társaságnak nyújtott költségvetési támogatások, a társaság által kezelt célelőirányzatok felhasználásával összefüggő intézkedések vizsgálatára.
(2)Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő
(1)bekezdés szerinti kirendeléséről
  1. a)az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét,
  2. b)többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a tulajdonosi joggyakorlót,
  3. c)a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot és annak a tulajdonosi joggyakorlóját a kirendeléssel egyidejűleg tájékoztatja.
(3)* A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint vagy ezek kérésére az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére.
(4)A költségvetési felügyelő a központi költségvetési források takarékosabb, hatékonyabb felhasználása érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.
(5)A költségvetési felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.
(6)A költségvetési felügyelő felett az
(5)bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár elnöke gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.
(7)A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8)A kincstár elnöke – a
(6)bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva – a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét.
(9)A költségvetési felügyelő jogosult – a feladatellátásával összefüggésben –
  1. a)az államháztartás központi alrendszerében a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: kijelölt szerv), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint az állam vagy önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: kijelölt szervezet) kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot – ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, valamint jogosult ezekről másolatot készíteni,
  2. b)a kijelölt szerv, a kijelölt szervezet vezetőjétől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérni,
  3. c)* az államháztartásért felel

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.