📄 Jogszabály szövege
2014. XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről.
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre
állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának
minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése
érdekében a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet
A törvény hAtályA
1. § (1) Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó
a) a magyarországi székhelyű hitelintézetre és befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény),
b) a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra, vegyes
tevékenységű holding társaságra,
c) az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed,
valamint
d) a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepére.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re és a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re.
(3) E törvény alkalmazásában egy hitelintézetként kell kezelni a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes
gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti szövetkezeti
hitelintézeteket az Integrációs Szervezettel együtt, ha azok az Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe
tartoznak.
(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),
a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ptk.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói
folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy
csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul.
(2) A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök, valamint tőkeelemek leírása vagy átalakítása
tekintetében hozott döntés.
A törvényt az Országgyűlés a 2014. július 4-i ülésnapján fogadta el.
II. Fejezet
értelmező rendelkezések 3. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
1. anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
2. átruházási jogosultság: a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedés, hitelviszonyt megtestesítő
instrumentum, eszköz, forrás, jogosultság és kötelezettség, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy
átvevőhöz történő átruházására vonatkozó jogosultság;
3. átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek mennyiségét,
amelyekre a tőkeelemek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a kiegészítő
alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja;
4. átvevő: az a vállalkozás, amelyre a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedést, az intézmény
hitelviszonyt megtestesítő instrumentumát, eszközét, forrását, jogát és kötelezettségét, illetve ezek
valamilyen kombinációját átruházzák;
5. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott szervezet;
6. befektetés-védelmi rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja
a befektetések kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság
döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű befeketésvédelmet nyújtó rendszer;
7. betétbiztosítási rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a betétek
kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése szerint
a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű betétbiztosítást nyújtó rendszer;
8. csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom;
9. csoporton belüli garanciavállalás: olyan megállapodás, amelyben a csoporton belüli egyik vállalkozás
a csoporton belüli másik vállalkozás kötelezettségeire vállal garanciát harmadik fél felé;
10. csoportszintű szanálási terv: a csoportszintű szanálásra vonatkozó terv;
11. csoportszintű helyreállítási terv: a Hpt. 114. §-a vagy a Bszt. 102. §-a alapján a csoportra elkészített terv;
12. csoportszintű szanálás: szanálási intézkedés alkalmazása anyavállalat vagy összevont alapú felügyelet alá
tartozó intézmény szintjén vagy olyan intézmény szintjén, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed;
13. csoportszintű szanálási hatóság: az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-államban
működő szanálási hatóság;
14. eGt-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más
állam;
15. egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján a szerződéses
felek közötti két vagy több követelés egymással szemben elszámolható;
16. ellenőrző befolyás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott fogalom;
17. elsődleges alapvető tőke: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és a befektetési
vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló
575/2013/EU rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;
18. érintett harmadik országbeli hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására
feljogosított harmadik országbeli hatóság;
19. érintett hitelező: olyan hitelező, akinek vagy amelynek a követelése olyan szanálás alatt álló intézmény
kötelezettségére vonatkozik, amelyet a hitelezői feltőkésítés alkalmazásának keretében leírási vagy átalakítási
hatáskör gyakorlása révén csökkentettek vagy alakítottak át tagsági részesedéssé;
20. érintett tulajdonos: az intézményben lévő olyan tagsági részesedés tulajdonosa, akinek tagsági részesedését
az e törvényben meghatározott jogosultság alapján bevonják vagy átruházás keretében átveszik;
21. eU-szintű anyavállalat: EU-szintű anyavállalat intézmény, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat,
EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat;
22. eU-szintű anyavállalat intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
23. eU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott
fogalom;
24. eU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott
fogalom;
25. felhígulás: tulajdoni hányad csökkenése annak következtében, hogy új tagsági részesedést megtestesítő
instrumentumok kerülnek kibocsátásra; 26. felmondási jog: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására,
lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél
fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan
rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti követelés esedékessé válását;
27. felügyeleti hatóság: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom;
28. felügyeleti kollégium: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott testület;
29. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló
törvényben ekként meghatározott fogalom;
30. fő üzletágak: azok az üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, amelyek
az intézmény fő bevételi vagy nyereségforrását és értékét jelentik;
31. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
32. harmadik országbeli szanálási eljárás: egy harmadik országbeli intézmény fizetésképtelenségének kezelésére
szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából
hasonló az e törvény szerinti szanálási intézkedésekhez;
33. határon átnyúló csoport: olyan csoport, amelyben több EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás van;
34. hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet, valamint az Integrációs Szervezet;
35. Integrációs szervezet: a Szhitv.-ben meghatározott fogalom;
36. illetékes felügyeleti hatóság: 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;
37. illetékes minisztérium: EGT-állam azon minisztériuma, amelyet a nemzeti jogszabályok a szanálás tekintetében
illetékes minisztériumnak jelölnek ki;
38. járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
39. jelentős fióktelep: a Hpt. vagy a Bszt. alapján rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősülő szervezet;
40. kiegészítő alapvető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
41. kockázat átruházási ügylet: csoporton belüli két vállalkozás között létrejött olyan megállapodás, amelynek
célja a csoporton belüli egyik vállalkozás és egy harmadik fél között létrejött ügylettel járó kockázat teljes
vagy részben történő átruházása;
42. kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése és
csak korlátozott helyettesíthetősége az intézmény vagy csoport méretéből vagy piaci részesedéséből, külső
és belső összekapcsolódásából, összetettségéből, vagy határokon átnyúlásából fakadóan Magyarországon
vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok
működését;
43. leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott fogalom;
44. mnB: Magyar Nemzeti Bank;
45. mnB rendkívüli likviditási hitele: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 36. §-a szerinti és
a 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott
rendkívüli jegybanki hitel;
46. nettó eszközérték: az eszközállomány csökkentve a kötelezettség állománnyal;
47. nettósítási megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen
követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodást, amelynél jogszabályban
vagy felek által meghatározott esemény bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre
hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé
alakulnak át vagy az lép a helyükbe;
48. összevont alapon: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 47. pontjának megfelelően meghatározott
összevont helyzet alapja;
49. összevont felügyeletet ellátó hatóság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
50. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
51. pénzügyi szerződés:
a) értékpapír-ügylet, így különösen
aa) az értékpapír, értékpapírcsoport vagy értékpapírindex vételére, eladására vagy
kölcsönzésére vonatkozó ügylet;
ab) értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó opciós ügylet;
ac) bármely értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó repo- vagy
fordított repoügylet; b) áruügylet, így különösen
ba) később leszállítandó áru, árucsoport vagy -index vételére, eladására vagy kölcsönzésére
vonatkozó ügylet;
bb) árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó opciós ügylet;
bc) bármely árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;
c) tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, ideértve valamely áru vagy bármely más tulajdon,
szolgáltatás, jog vagy érdekeltség meghatározott áron és időpontban történő vételére, eladására
vagy átruházására vonatkozó ügyleteket (az áruügyletek kivételével);
d) swap-megállapodások, így különösen
da) kamatlábakra vonatkozó csereügyletek és opciók; spot- és más devizaügyletek;
valutához, értékpapírindexhez vagy értékpapírhoz, hitelviszonyt megtestesítő
instrumentumok indexéhez vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz,
áruindexhez vagy áruhoz, időjárási változóhoz; kibocsátáshoz vagy inflációs rátához
kapcsolódó csereügylet vagy opció;
db) teljes hozamcsere-ügylet, hitelkockázati felárhoz kapcsolódó csereügylet vagy
hitel-csereügylet;
dc) a da) vagy db) alpontban említett megállapodásokhoz hasonló, a csereügyletek vagy
származtatott ügyletek piacán rendszeresen kötött megállapodás vagy tranzakció;
e) bankközi hitelezési megállapodások;
f ) az a)–e) pontban említett szerződések vagy ügyletek bármelyikére vonatkozó keretmegállapodások;
52. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
53. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése
szerinti állami támogatás, amelyet egy intézmény vagy csoport életképességének, likviditásának vagy
fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;
54. rendszerszintű válság: a pénzügyi közvetítőrendszer olyan zavara, amely jelentős negatív következménnyel
járhat a pénzügyi közvetítőrendszerre és az azt támogató infrastruktúrára, valamint a reálgazdaságra is;
55. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott
piac;
56. szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási
feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank vagy valamely más szanálási hatóság;
57. szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított EGT-állambeli
hatóság;
58. szanálást finanszírozó rendszer: EGT-állam által a szanálási intézkedések hatékony alkalmazásához szükséges
pénzügyi források rendelkezésre állása érdekében létrehozott rendszer;
59. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
60. szövetkezeti hitelintézet: a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő hitelintézet;
61. ügyvezető: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
62. vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés, illetve a szanálás
alatt álló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek e törvény szerinti, a szanálási
feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank általi, áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőre történő
átruházása;
63. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;
64. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
65. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
66. vezetés: az intézmény és a pénzügyi vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői
és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő intézmény vezető állású személyeit is.
MÁSODIK RÉSZ
A SZANÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE III. Fejezet
szAnálásI tervezés
1. A szanálási terv készítése, tartalma 4. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza azon intézmények körét, amelyekre egyedi vagy – ha
az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik – csoportszintű szanálási tervet készít, majd az intézmények
köréről az MNB elnöke tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli az adott intézmény vagy csoport
esetleges felszámolásának – más intézményekre és a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan
a pénzügyi piacokra gyakorolt – lehetséges hatását, és ha ez jelentős, akkor az adott intézményre vagy csoportra
szanálási tervet készít.
(3) Az egyedi szanálási terv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-vel
(a továbbiakban: Felügyelet) egyeztetve tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a Felügyelet által
az intézménnyel szemben alkalmazható lehetséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, valamint a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható lehetséges szanálási intézkedéseket, amelyeket a szanálási célok
érvényre juttatása érdekében tehet.
(4) A csoportszintű szanálási terv a csoporthoz tartozó intézmények egyedi szanálási tervein kívül tartalmazza
a szanálási feltételek fennállása esetén a csoporttal szemben a Felügyelet által alkalmazható intézkedéseket,
kivételes intézkedéseket és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható szanálási intézkedéseket.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv készítésére vonatkozó döntését legalább kétévente
felülvizsgálja.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
5. § (1) A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás szükségessége egyedi okokra
vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye.
(2) A szanálási terv készítése során figyelmen kívül kell hagyni a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami
pénzügyi támogatást és az MNB vagy más központi bank rendkívüli likviditási hitelét.
(3) A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével
vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás
eredményességét.
(4) Az egyedi és csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A szanálási terv részletezettsége igazodik az intézmény fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más
pénzügyi szervezetekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokhoz, figyelembe véve különösen
az érintett intézmény méretét, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát.
(6) A 4. § (1) bekezdése szerinti intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megosztja az intézménnyel
a) a szanálási terv lényegi részét, így különösen az 1. melléklet A) pont 1. és 6. alpontja szerinti információt,
b) a szanálhatósági vizsgálat lefolytatása és a szanálhatósági akadályok elhárítása érdekében az 1. melléklet
pontjaiban – így különösen az 1. melléklet A) pont 5., 8., 11. és 14. alpontjában – meghatározott információt.
6. § (1) Az intézmény – adatszolgáltatás keretében – a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja
a szanálási terv készítéséhez szükséges adatokat.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménytől nem kérhet olyan adatot, amely a Felügyelet, a jegybanki
feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére áll.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv tekintetében érintett intézmények körének meghatározása
és a szanálási terv elkészítése érdekében a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy
a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére álló adatokat igényelheti és felhasználhatja.
(4) Az MNB kidolgozza a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
2. Csoportszintű szanálási terv 7. § (1) Ha az intézmény egy csoport tagja, és a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatóságával egyeztetve készíti el a csoport
szanálási tervét.
(2) Ha a magyarországi székhelyű intézmény egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által elkészített csoportszintű szanálási terv
egyeztetésében a szanálási feladatkörében eljáró MNB részt vesz.
(3) A csoportszintű szanálási terv kiterjed a csoportban lévő jelentős fióktelepre is, így a csoportos szanálási tervről
szóló
a) egyeztetésbe, ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor bevonja
a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóságot,
b) egyeztetésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vehet, ha a jelentős fióktelep esetében illetékes
szanálási hatóság.
(4) A csoportszintű szanálási terv tartalmazza
a) az EU-szintű anyavállalat szanálásán keresztül a teljes csoport szanálására vonatkozó tervet,
b) az EU-szintű anyavállalat szanálására vonatkozó tervet,
c) a leányvállalatok különálló vállalkozásra történő szétválasztását követően alkalmazandó tervet.
(5) A csoportszintű szanálási terv hatálya kiterjed:
a) EU-szintű anyavállalatra,
b) a csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező leányvállalatra,
c) a csoporthoz tartozó, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, valamint
d) a csoporthoz tartozó, a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra.
(6) A csoportszintű szanálási terv nem okozhat a csoportszintű szanálás tekintetében érintett egyik EGT-államban sem
aránytalan terhet.
(7) A csoportszintű szanálhatósági értékelést e §-sal összhangban kell elvégezni és aktualizálni. A csoportszintű
szanálhatóság értékelését a csoportszintű szanálási tervben be kell mutatni.
(8) A csoportszintű szanálási terv
a) meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek tekintetében a csoporthoz
tartozó vállalkozással szemben alkalmazható intézkedéseket, amely ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás
esetében az intézkedéseket, a leányvállalatok esetében pedig az illetékes szanálási hatóságokkal koordinált
szanálási intézkedéseket,
b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök hatékonyságára, használhatóságára és a szanálás akadályainak
megszüntethetőségére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalakozásai tekintetében
azzal, hogy a szanálási intézkedésnek tekintendő a csoporton belüli vállalkozás vagy annak egy része
tekintetében harmadik fél felé történő értékesítés lehetővé tétele is,
c) kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalakozásai tekintetében az érintett
harmadik országbeli hatóságával való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható szanálási
intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban székhellyel rendelkező,
csoportbeli intézmények tekintetében,
d) csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási hatóság és
az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági
elkülönítését, leválasztását,
e) tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok közötti
megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét.
(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásában, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási
hatóság, de a leányvállalat magyarországi székhelyű, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB aktívan
közreműködik a leányvállalat esetében koordináltan alkalmazandó intézkedés tervezésében.
(10) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásában a csoportos szanálási terv nem tartalmazhat rendkívüli állami pénzügyi
támogatást – ide nem értve a Szanálási Alapból fizetett összeget –, központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási
támogatást vagy nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási
támogatást.
(11) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során
az arányosságra, kiegyensúlyozottságra és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.
8. § (1) A csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez az EU-szintű anyavállalat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek
– ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – rendelkezésére bocsát minden
szükséges információt a 6. § alapján. Az információknak az EU-szintű anyavállalatra, a csoporthoz tartozó
vállalkozásokra és az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóaknak kell lenniük.
(2) A titoktartási szabályok betartására való tekintettel a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat
által rendelkezésére bocsátott információkból továbbítja
a) az Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH) a csoportszintű szanálási terv tekintetében az EBH feladata
ellátásához szükséges információkat,
b) a leányvállalat szanálási hatóságának az illetékességi feladata ellátásához szükséges információkat,
c) a csoportban lévő jelentős fióktelep szanálási hatóságának a fióktelep vagy az érintett szanálási hatóság
feladata ellátásához szükséges információkat,
d) a Felügyelettel kötött felügyeleti megállapodások keretében vagy a felügyeleti kollégiumoknak
a feladatkörükben érintettség alapján a feladatuk ellátásához szükséges információkat,
e) az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás illetékes szanálási hatóságának a feladata ellátásához
szükséges információkat.
(3) Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra vonatkozó információ az érintett harmadik országbeli
hatóság hozzájárulásával adható át a (2) bekezdésben foglalt szervezeteknek.
(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor az érintett szanálási hatóságokkal
és érintett felügyeleti hatóságokkal – ideértve a Felügyeletet is – együttműködve, ha felállításra került, akkor
a szanálási kollégium kereteiben együttműködik és konzultációt folytat a csoportszintű szanálási terv elkészítése és
aktualizálása érdekében
a) legalább évenkénti rendszerességgel, vagy
b) a csoportban lévő bármely vállalkozásban, annak tevékenységében vagy pénzügyi helyzetében
bekövetkezett, szanálási terv szempontjából jelentős változás esetén.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonja a konzultációba
a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy
jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha a harmadik országbeli szanálási hatóság tekintetében teljesülnek a 105. §
szerinti feltételek.
(6) Ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, de az illetékességébe tartozik
olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep, amely a csoportszintű
szanálási terv tekintetében érintett, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a csoportszintű
szanálási hatósággal.
9. § (1) A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott határozat.
A szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint a csoportszintű szanálási hatóság – a részletes indokolást is tartalmazó
határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatósággal és
az EU-szintű anyavállalattal.
(2) Csoportszintű szanálási hatóságként a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak
valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes
határozatot – az (1) bekezdésben említett többoldalú eljárás keretében hozott határozatot –, amely határozat
meghozatalának határideje a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatot megalapozó jelentésnek
(a továbbiakban: jelentés) az eljárásban részt vevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől
számított négy hónap.
(3) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú
eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban részt vevő bármelyik
EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú
eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést
folytathat, kivéve a (6) bekezdésben említett esetet.
(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás
eredménytelen, akkor
a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű
anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot,
b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor
a leányvállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő lezárultát követő tíz
munkanapon belül hozza meg határozatát azzal, hogy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot előkészítő
eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának megküldi azt.
(6) Ha a csoporton belüli leányvállalat szanálási hatósága úgy ítéli meg, hogy a székhelye szerinti EGT-állama
költségvetési hatáskörének sérelme áll fenn, és a (3) bekezdés alapján az EBH-hoz fordult vagy a többoldalú eljárás
keretében hozott határozatot a részvétele nélkül hozta meg a többi hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró
MNB által irányított szanálási kollégium keretein belül kezdeményezheti a csoport szintű szanálási terv – ideértve
a szavatoló tőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény újraértékelését.
(7) A (6) bekezdés vonatkozásában, ha a leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor
kezdeményezi a (6) bekezdés szerinti eljárást a csoportszintű szanálási hatóságnál.
(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor
a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság
(Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat
hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk
(3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap.
(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (6) és (7) bekezdésre is tekintettel – a (8) bekezdés szerinti egyeztetést
követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró
MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.
(10) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat
intézmény leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor
a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által
meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.
(11) Az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam szanálási hatósága (1) bekezdés szerinti eljárás
során hozott határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében
eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási
feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága
által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható
intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok
alkalmazandóak.
(12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét
legalább évente egyszer hivatalból vagy az anyavállalat, leányvállalat illetékes szanálási hatósága
kezdeményezésére megvizsgálja.
Iv. Fejezet
A szAnálhAtósáG értékelése és A meGelőzésI joGosUltsáGok
3. A szanálhatóság értékelése 10. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az intézmény vagy – ha az intézmény összevont alapú
felügyelet alá tartozik – mindazon magyarországi székhelyű intézmény és pénzügyi vállalkozás, amelyre
az összevont alapú felügyelet kiterjed, milyen mértékig szanálható anélkül, hogy az intézmény vagy a vele
összevont alapú felügyelet alá tarozó intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igénybe venné a bármilyen formában
nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást vagy az MNB vagy másik központi bank nem szokásos feltételekkel
(fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatását vagy ezen felüli rendkívüli
likviditási hitelét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a Felügyelettel.
(3) Az intézmény – a 17. § figyelembevétele mellett – akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB
megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv
alapján történő szanálása során
a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b) elkerülhetőek az intézmény székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi
közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság
esetén is.
(4) A szanálhatóság értékelése során mérlegelendő szempontokat a 2. melléklet tartalmazza.
(5) A szanálhatóság értékelését a szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.
(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézményt nem tekint szanálhatónak, akkor erről a döntés
meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t. 4. A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése
11. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja, hogy az intézmény
szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az intézményt és a Felügyeletet.
(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb négy hónapon belül
javaslatot tesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a tájékoztatásban megjelölt szanálhatósági akadályok
megszüntetésére vagy kezelésére.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve értékeli, hogy az intézmény által
a (2) bekezdésben foglaltak szerint javasolt lépések megfelelőek-e az akadályok kezelésére, megszüntetésére.
(4) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas
a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő
tűzésével kötelezi az intézményt – vagy csoportot – a lépések megtételére.
(5) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem
küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
legfeljebb három hónapos határidő tűzésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez
szükséges, a 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott lépések megtételére kötelezheti az intézményt vagy
csoportot.
12. § (1) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
– a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja az intézmény számára
a) a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött – szolgáltatási
szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;
b) az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát;
c) a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási követelményeket;
d) egyes eszközök elidegenítését;
e) új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását,
megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;
f ) az intézmény, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó
bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatásokat annak
érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök alkalmazása révén jogi és működési szempontból
elkülöníthetők legyenek más funkcióktól; vagy
g) pénzügyi holding társaság létrehozását.
(2) Az (1) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet
jóváhagyása is szükséges.
(3) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
– a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja az intézmény számára, ha az vegyes
tevékenységű holding társaság leányvállalata, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön
pénzügyi holding társaságot az intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, ha ez az intézmény szanálásának
elősegítése érdekében szükséges.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárása során – az arányosság elvére is
tekintettel – figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére
alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére és stabilitására, valamint
a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére.
5. A csoport szanálhatóságának értékelése és a csoportszintű szanálhatóság akadályainak kezelése
vagy megszüntetése
13. § (1) Egy csoport – a 17. § figyelembevétele mellett – akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint a csoporttal szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy
a csoportnak a szanálási terv alapján történő szanálása során
a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b) elkerülhetőek a csoportba tartozó vállalkozások székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT
egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár
rendszerszintű válság esetén is.
(2) Ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálhatóság értékelését a szanálási
feladatkörében eljáró MNB végzi el a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságaival azzal, hogy
az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal, valamint a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek
illetékes hatóságaival is konzultációt kell folytatni.
(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportbeli leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű
szanálási hatósággal közösen határoz a csoportszintű szanálhatóság értékeléséről.
(4) A csoportszintű szanálhatóság értékelése során nem lehet figyelembe venni:
a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ide nem értve a szanálást
finanszírozó rendszer pénzeszközeinek felhasználását, és a betétbiztosítási rendszer – beleértve az Országos
Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) – szanálási célú felhasználását,
b) a nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást,
valamint
c) az MNB vagy más jegybank rendkívüli likviditási hitelét.
(5) A csoport szanálhatóságának értékeléséről a szanálási kollégium keretében hozza meg a szanálási feladatkörében
eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a határozatot, amely
határozat meghozatala során a 2. melléklet szempontjait figyelembe kell venni.
(6) A csoport szanálhatóságának értékelését a csoportszintű szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell
elvégezni.
(7) Az e § szerinti határozat meghozatalakor a 7–9. § szerinti kell eljárni.
(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint egy csoport
a szanálhatósági értékelés alapján nem szanálható, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.
14. § (1) A csoportszintű szanálhatóság értékelését követően – ha szükséges – el kell hárítani a szanálás akadályait.
(2) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében többoldalú eljárás keretében hozott
határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. Az eljárásban és a határozat meghozatalában részt
vesz a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága, és a határozat meghozatalát megelőzően egyeztet
a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoport felügyeleti kollégiumával és a csoportba tartozó jelentős fióktelep
illetékes szanálási hatóságával.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási
hatóság – jelentést készít az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val – az illetékes felügyeleti
hatóságokkal folytatott konzultációt követően – a szanálási intézkedések és szanálási jogosultságok csoportszinten
történő hatékony alkalmazását hátráltató akadályokról.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés
a) figyelembe veszi az intézmény üzleti modelljét és az arra gyakorolt hatást, valamint
b) arányos és célzott lehetséges intézkedési javaslatot fogalmaz meg, amely szükséges és megfelelő
a (3) bekezdésben említett akadály megszüntetéséhez.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott jelentést a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi
a) az EU-szintű anyavállalatnak,
b) a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatóságának, valamint
c) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságának.
(6) Ha a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási
kollégiumban való részvétel tekintetében részére eljutatott jelentést a leányvállalat részére a kézhezvételt követően
azonnal megküldi.
(7) Az EU-szintű anyavállalat a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül
a) észrevételt tehet, valamint
b) olyan alternatív, lehetséges intézkedést javasolhat a csoportszintű szanálási hatóság számára, amely
a jelentésben meghatározott akadály elhárítását szolgálja.
(8) Az EU-szintű anyavállalat által tett észrevételt és javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – továbbítja
a) az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság,
b) az EBH,
c) a leányvállalat szanálási hatósága, valamint
d) a jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága
számára.
(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében a (2) bekezdés alapján többoldalú eljárás
keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével,
ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. A határozat meghozatala során
figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.
(10) A többoldalú eljárás keretében hozott határozat figyelembe veszi a csoport által érintett minden EGT-államban és
az Európai Unió pénzügyi rendszerében felmerülő hatást.
(11) A többoldalú eljárás keretében a határozatot meg kell hozni az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai
beérkeztét követően, de legkésőbb a határozattervezet megküldését követő négy hónap elteltével, és meg kell
küldenie azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű
szanálási hatóság – az EU-szintű anyavállalat részére.
15. § (1) Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak határozatot hozni, akkor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatot
hoz a szanálhatóság értékeléséről és a határozat indokolásában megjeleníti az érintett szanálási hatóságok
véleményét és fenntartását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a csoportszintű szanálási hatóság, megküldi az EU-szintű anyavállalat részére.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem járhat el az (1) bekezdés szerint, ha valamelyik érintett szanálási hatóság
a szanálás értékelése vonatkozásában az EBH elé utalja az ügyet
a) a 14. § (11) bekezdésében meghatározott négy hónapos időtartam alatt, vagy
b) annak felismerésekor, hogy nem születik többoldalú eljárás keretében határozat.
(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban
kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű
szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor
az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát.
(5) Többoldalú eljárás keretében határozat hiányában a leányvállalatokat érintő, határozathozatalt igénylő esetekben
a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási
hatósága – hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal, hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett
szanálási hatóság véleményét és fenntartását is. Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a csoportszintű szanálási
hatóság részére is meg kell küldeni.
HARMADIK RÉSZ
A SZANÁLÁS v. Fejezet
szAnálásI célok, Feltételek és áltAlános elvek
6. Szanálási célok 16. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálási intézkedések alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok
gyakorlásakor figyelembe kell vennie a szanálási célokat, és azokat az intézkedéseket, jogosultságokat kell
választania, amelyek a legjobban szolgálják az adott eset körülményeihez kapcsolódó szanálási célok elérését.
(2) A szanálási célok a következők:
a) az állam által bármilyen formában nyújtható rendkívüli pénzügyi támogatás szükségességének és
felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme;
b) a kritikus funkciók ellátásbeli folytonosságának biztosítása;
c) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető hatások kialakulásának kiküszöbölése vagy a kialakult
hatások megszüntetése;
d) a betétbiztosítási rendszer – ideértve az OBA – által biztosított betétek és a befektetésvédelmi rendszer
– ideértve Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Beva) – által biztosított befektetések védelme;
e) az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme; valamint
f ) a betétesek és befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében.
(3) A (2) bekezdésben foglalt szanálási célok egyenrangúak.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek törekednie kell
a) a szanálás költségeinek minimalizálására, valamint
b) arra, hogy a szanálás következtében ne csökkenjen a szanálás alatt álló intézmény vagyoni értéke, kivéve ha
a szanálás céljának elérése miatt ez elkerülhetetlen. 7. Szanálási feltételek és a szanálás elrendelése
17. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (10) bekezdésben foglaltak alapján – elrendeli és megindítja
az intézményre vonatkozóan a szanálási eljárást, ha teljesülnek a következő együttes feltételek:
a) a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel nem valószínűsíthető,
hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés – ideértve a Felügyelet, az intézmény,
az önkéntes intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedéseit, a szanálási feladatkörében eljáró
MNB által végrehajtható tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget is –
megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását,
c) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást közérdek indokolja.
(2) Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha
a) olyan mértékben megsérti a tevékenységi engedélye fenntartásának a feltételét képező követelményeket,
vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) adatok
alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően olyan mértékben megsérti
e követelményeket, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye, így különösen
az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatoló tőke teljes mértékének vagy a szavatoló tőke jelentős részének
elvesztésével járó veszteségek elszenvedése vagy valószínűsíthető elszenvedése miatt;
b) vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet vagy
a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség)
alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne, amely miatt
a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye;
c) az intézmény nem vitatott és a pénzügyi szolgáltatásához, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásához,
a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységét kiegészítő
szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségét nem egyenlíti ki, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető
adatok (betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató, devizafinanszírozási mutató) alapján a közeljövőben,
de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne; vagy
d) az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel vagy ilyenben részesül, kivéve, ha ez az állami
támogatás az ország gazdaságában keletkező súlyos zavarok kezelését és a pénzügyi stabilitás megőrzését
célozza és azt az alábbi formák valamelyikében nyújtják:
da) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az MNB monetáris politikai eszköztárához való
hozzáférését elősegítendő,
db) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az újonnan keletkező kötelezettségekre,
dc) piaci magánbefektető elv alapján megvalósuló, állam általi saját tőke emelés vagy tőkeelem
vásárlás, ha a támogatás nyújtásának időpontjában sem az a)–c) pontokban foglaltak, sem
a tőkeelemek leírását vagy átalakítását szükségessé tévő körülmények nem állnak fenn.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások
a) kizárólag szolvens intézményeknek,
b) az európai uniós versenyjogi előírások szerinti jóváhagyást követően,
c) elővigyázatossági, megelőző jelleggel,
d) a nemzetgazdasági zavarok kezeléséhez szükséges mértékben
nyújthatók, és nem használhatók fel az érintett intézmény korábban keletkező vagy várható veszteségeinek
finanszírozására.
(4) A (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti tőkeemelés csak nemzeti, több EGT-államban vagy eurózónában végzett
stressz tesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány mértékéig
nyújtható.
(5) A szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha
a) az intézkedés szükséges az e törvényben meghatározott szanálási célok közül egy vagy több
megvalósításához, azokkal arányos, és
b) az intézmény fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megszüntetése révén e szanálási célok nem
tudnának legalább a szanálási intézkedés alkalmazásával elérhető mértékben megvalósulni.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézet szanálása előtt a szanálási
feladatkörében eljáró MNB-nek azt is meg kell vizsgálnia, hogy az Integrációs Szervezet intézkedéseivel
megakadályozható-e a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelenné válása.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet készít legkésőbb a szanálás
(1) bekezdés szerinti elrendelésekor, amely – ha rendelkezésre áll akkor – figyelembe veszi a szanálási tervet, kivéve
ha az eltérést az eset körülményei indokolttá teszik.
(8) A szanálási akcióterv tartalmazza a tervezett szanálási intézkedéseket és azok alkalmazásának tervezett menetét;
valamint a szanálás finanszírozási tervét, az OBA, a Szanálási Alap e törvény szerinti hozzájárulását és esetlegesen
az állam – fiskális semlegesség elvén alapuló – ideiglenes költségvetési szerepvállalásának igényét és módját.
(9) A Kormány előzetes jóváhagyása szükséges a közpénzek felhasználásához, ha a szanálás során az állam
költségvetési szerepvállalása – ideértve a Szanálási Alapnak történő, az adott szanálási intézkedéshez, szanálási
eljáráshoz kapcsolódó hitel nyújtását is – válik szükségessé vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan
tizenkét hónapon belül az szükségessé válhat. A Kormányt a döntése meghozatalakor nem köti a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által elkészített szanálási akcióterv vagy az elrendelt szanálási intézkedés.
(10) A szanálásról szóló (1) bekezdés szerinti – a szanálási feltételek fennálltának tényéről szóló – döntést a Pénzügy
Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hozza meg azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi
CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem
rendelkeznek szavazati joggal.
18. § Az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozással szemben akkor alkalmazható szanálási intézkedés, ha a szanálási
feltételek az intézmény és a hozzá kapcsolódó pénzügyi vállalkozás – amelyre az összevont alapú felügyelet
kiterjed – vonatkozásában egyaránt teljesülnek.
19. § (1) A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes
tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek az említett holding társaság
és annak egy vagy több leányvállalati intézményei vonatkozásában is teljesülnek. Harmadik országban székhellyel
rendelkező leányvállalat esetében akkor indítható szanálási eljárás, ha a szanálási feltételek a harmadik ország joga
szerint fennállnak.
(2) Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve pénzügyi holding társaság
tulajdonában van, a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási intézkedések csak a pénzügyi holding
társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat
az (1) bekezdésben említett holding társaságra akkor is, ha a szanálási feltételek kizárólag a leányvállalati intézmény
tekintetében teljesülnek, és a holding társasággal szembeni szanálási intézkedések szükségesek a leányvállalati
intézmény eredményes szanálásához.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a szanálási feltételek teljesülésének megállapítása során, ha az intézmény
vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
akkor a másik érintett szanálási hatósággal megállapodhat arról, hogy figyelmen kívül hagyja a csoporton belüli
pénzügyi támogatást, ideértve a leírási és átalakítási jogosultságok gyakorlását is.
8. A szanálásra vonatkozó általános követelmények 20. § (1) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell
eljárni:
a) a felmerülő veszteségeket első helyen a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai viselik;
b) a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai után a hitelezők viselik a felmerülő veszteségeket a Csődtv. 57. §
(1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben és arányában, figyelembe véve a Hpt. és
a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit is;
c) a szanálás alatt álló intézmény vezető állású személyétől a vezetői megbízást vissza kell vonni, kivéve ha
a vezető állású személyeknek a körét részben vagy egészben a szanálási célok elérése érdekében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB szükségesnek tartja megtartani, így különösen ha a szanálás eredményes
végrehajtását akadályozná a vezető eltávolítása;
d) a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségének vagy várható fizetésképtelenségének okait fel kell
tárni;
e) az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők azonos elbánásban részesülnek;
f ) egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb – a szanálási intézkedések alkalmazásával
közvetlenül összefüggő – veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják; és
g) a szanálási intézkedést az e törvényben foglalt biztosítékokkal összhangban kell alkalmazni.
(2) Az intézmény vezetése és könyvvizsgálója köteles együttműködni a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel
a szanálási célok elérése érdekében.
(3) Ha az intézmény egy csoport tagja, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések
meghozatala és a szanálási eszközök alkalmazása során arra törekszik, hogy minimalizálja ezeknek a csoportra,
a csoport tagjaira és az érintett pénzügyi piacra gyakorolt negatív hatást.
(4) A Felügyelet a folyamatos felügyelés – ideértve a rendszeres adatszolgáltatás értékelését – keretében a 17. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti szanálási feltételek fennállásának észlelésekor értesíti a szanálási feladatkörében
eljáró MNB-t ezen szanálási feltételek teljesüléséről, valamint arról, ha az általa alkalmazható intézkedések és
kivételes intézkedések alapján ezen szanálási feltételek megszüntetésére nincs lehetőség.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és munkavállalóival, valamint az általuk a szanáláshoz kapcsolódóan
igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt
harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos, gondatlan megszegése esetén léphet
fel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
9. A szanálás megszüntetése 21. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban megszünteti a szanálási eljárást, ha a szanálásra okot adó
körülmények megszűntek és a szanálási célok teljesültek vagy a szanálási célok megvalósulása a szanálástól már
nem várható.
vI. Fejezet
eszközök és Források értékelése 10. Független értékelés
22. § (1) A szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB
gondoskodik arról, hogy az intézmény eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését (a továbbiakban:
független értékelés) független, jogszabályban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek
megfelelő személy (a továbbiakban: független értékelő) végezze.
(2) A független értékelők névjegyzékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti, és honlapján közzéteszi.
A független értékelői nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) természetes személy esetén
aa) a nevét, lakcímét, postai és elektronikus levelezési címét, a nyilvántartási számát és annak keltét,
ab) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a független értékelő
természetes személy közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, b) jogi személy esetén
ba) nevét, postai és elektronikus levelezési címét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),
bb) nyilvántartási s …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.