2016. XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről.

2016. XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről. Magyarország Országgyűlése a  közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a  védelmi és biztonsági célú beszerzések során a  tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a  kis- és középvállalkozások védelmi és biztonsági beszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának céljával – összhangban az Európai Unió védelmi és biztonsági célú beszerzések terén megalkotott irányelvével – a következő törvényt alkotja: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPELVEK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Alapelvek 1. § (1) E  törvény szabályozza a  védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásokat és az  azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait. (2) E törvény alkalmazásában beszerzési eljárás alatt a védelmi és a biztonsági beszerzési eljárásokat is érteni kell. (3) A védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti beszerzési eljárásokat kötelesek lefolytatni. 2. § (1) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (3) Az  Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a  közösségi származású áruk számára a  beszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. (4) A  beszerzési eljárás nyelve a  magyar nyelv, az  ajánlatkérő azonban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát is. (5) A  beszerzés során a  honvédelem és a  nemzetbiztonság, valamint a  minősített adat védelmének szempontjait is figyelembe kell venni. (6) A  beszerzések során a  gazdaságosság és a  közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárni. (7) Az eljárási cselekmények az e törvényben meghatározott feltételek mellett elektronikusan is gyakorolhatók. (8) E törvény szabályaitól annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a  jogszabályban nem rendezett kérdésekben a  beszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a  szerződés megkötése és teljesítése, továbbá a  beszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a védelmi és biztonsági célú beszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban e törvény alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. (9) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) Az  e  törvény hatálya alá tartozó, valamint a  7.  § (1)  bekezdése szerinti beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az  ajánlatkérő nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből – az  adat megismeréséhez és a  megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz éves időtartamig – korlátozhatja. (11) A (10) bekezdés alapján az ott meghatározott a) beszerzésével összefüggésben feladat- és hatáskörében eljáró szerv határozatának, b) beszerzési eljárás nyertes ajánlattevője személyének, és c) beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, értékének, időtartamának és a  szerződő felek nevének megismerése nem korlátozható. A törvényt az Országgyűlés a 2016. április 26-i ülésnapján fogadta el. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában: 1. ajánlatkérői dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az  ajánlatkérő a  beszerzés tárgya, illetve a  beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, vagy amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az  eljárást megindító hirdetmény, az  eljárást megindító felhívás, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, dokumentáció, kiegészítő iratok, valamint a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, 2. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, 3. alvállalkozó: az  a  közös ajánlattevőnek nem minősülő gazdasági szereplő, aki (amely) a  beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az  ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a  szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját és c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót, 4. árubeszerzés: forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről, amely járulékosan a beállítási és az üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, 5. beszerzés előkészítése: az  adott beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az  adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a  beszerzés becsült értékének felmérése, az ajánlatkérői dokumentumok előkészítése, 6. beszerzés megkezdése: a  beszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának, a  védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzési eljárás esetén közzétételének időpontja, a hirdetmény nélkül induló beszerzési eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja, 7. beszerzési szerződés: az ajánlatkérő által írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés, 8. cégellenőrzés: a  hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak vizsgálata, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a  gazdasági szereplő bevonása a  beszerzési eljárásba, 9. CPV: közös közbeszerzési szójegyzék, amely a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-ei 2195/2002/EK parlamenti és tanácsi rendelettel elfogadott, a  beszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra, 10. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást és -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása, 11. életciklus: valamely termék összes egymást követő lehetséges életszakasza, amelybe beletartozik a  kutatás és fejlesztés, az  ipari fejlesztés, a gyártás, a  javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a  logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás, 12. előzetes minősítés: a  gazdasági szereplő nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes, átfogó vizsgálata a meghívásra alkalmas gazdasági szereplők jegyzékére való felkerülés céljából, 13. építési beruházás: olyan beszerzés, amelynek tárgya a  CPV 45. fejezetében említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó kivitelezés vagy tervezés és kivitelezés együtt, vagy az  ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése, 14. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom, 15. európai műszaki engedély: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az  építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a  termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, amit a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsát ki, 16. Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell, 17. érzékeny beszerzési terület: egy adott beszerzésnek az  ajánlatkérő által a  felhívásban, a  hirdetményben, a kiegészítő iratokban vagy a dokumentációban meghatározott azon része, amely minősített adatot érint, 18. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet, 19. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a  piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, 20. haditechnikai eszköz: speciálisan katonai célokra tervezett vagy átalakított, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszköz, 21. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat, 22. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz, 23. honvédelmi érdek: a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § g) pontjában ekként meghatározott fogalom, 24. honvédelmi szabvány: valamely, a  honvédelem területén rendszeres vagy folyamatos alkalmazásra szolgáló műszaki leírások kidolgozására szakosodott szabványügyi szervezet által elfogadott, nem kötelező érvényű műszaki leírás, 25. interoperabilitás: együttalkalmazhatóság, amely a technikai rendszerek vagy egységek azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve azoktól szolgáltatást fogadjanak, 26. „írásbeli” vagy „írásban”: a  beszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is, 27. írásbeli konzultáció: keretmegállapodásos eljárásban folytatható írásbeli egyeztetés a  külön jogszabályban meghatározott feltételek összességéről, 28. jegyzék: az  e  törvény szerinti biztonsági beszerzési eljárásokban kötelezően érvényesítendő biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek az  Alkotmányvédelmi Hivatal (a  továbbiakban: AH) által vezetett listája, 29. katonai célú építési beruházás: a  honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve e  minisztérium, továbbá az  e  minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a  honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatalok, a  honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a  Magyar Honvédség katonai szervezetei használatában lévő épületen, építményen, építményrészen, építményegyüttesen és ingatlanon – ideértve az  ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is –, valamint Magyarország területének a  személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2.  cikk 2.  pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a  határjeltől számított, az  államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX.  törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott szélességű sávjában, az ott megjelölt célok megvalósítása érdekében megvalósuló építési beruházás, amelynek megvalósítása egészben hazai költségvetési forrásból történik, 30. keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban beszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget, 31. kérelmi elem: a  Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az  az elkülöníthető része, amely tartalmazza a  jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt, magatartást, döntést vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölésével, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal, hogy a  kérelmező részvételi jelentkezésének vagy ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik, 32. kiemelt alvállalkozó: az  az alvállalkozó, aki a  teljesítése során „Korlátozott terjesztésű” adatot vagy annál magasabb minősítésű adatot kezel, 33. közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet a  tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek, 34. kutatás és fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az  utóbbi tevékenység technológiai prototípusok, azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a  releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz megvalósítására is kiterjed, 35. meghatározó befolyást képes gyakorolni az  a  szervezet, amely az  alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét, b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a  befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek, c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők – döntéshozók, ügyvezetők – vagy a felügyelőbizottság – felügyeleti, ellenőrző szerv, testület – tagjainak többségét megválassza, kijelölje vagy visszahívja, 36. minősített adat: a  minősített adat védelméről szóló 2009. CLV.  törvény (a  továbbiakban: Mavtv.) 3.  § 1. pontjában meghatározott adatfajták bármelyike, 37. nemzetbiztonsági ellenőrzés: a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés, 38. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. § a) pontjában meghatározott érdek, 39. nemzetbiztonsági kockázat: az Nbtv. 68. § (2) bekezdése szerinti körülmény, 40. nemzetbiztonsági szolgálat: az Nbtv. 1. §-ában ekként meghatározott szerv, 41. pénzügyi intézmény: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet, 42. postai küldemény: a  postai szolgáltatásokról szóló 2012.  évi CLIX.  törvény 2.  § 35.  pontjában ekként meghatározott küldemény, 43. részvételre jelentkező: az  a  gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló beszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be, 44. szabvány: valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű, és amely az európai, nemzeti vagy nemzetközi szabvány valamelyikének a  nemzeti szabványosításról szóló 1995.  évi XXVIII.  törvény 4. §-ában meghatározott műszaki vagy technikai dokumentumnak minősül, 45. szakmai ajánlat: a  beszerzés tárgyára, valamint a  műszaki leírásban és a  szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat, 46. személyellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési adatlapon megjelölt személyeknek a  külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a  célból, hogy az  adott személy bevonása az  e  törvény szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, 47. szolgáltatás-megrendelés: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről, 48. válsághelyzet: az  Alaptörvény szerinti különleges jogrend esetei, az  egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény 228.  § (2)  bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet, a  menedékjogról szóló 2007.  évi LXXX.  törvény 80/A.  §-a szerinti, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a  katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXXVIII.  törvény 3.  § 5.  pontja szerinti katasztrófa és 9.  pontja szerinti katasztrófaveszély, továbbá a  más állam területén bekövetkező, ezen helyzeteknek megfeleltethető állapot, 49. védett foglalkoztató: az  akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a  munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXCI.  törvény 22.  §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint az  olyan munkáltató, amely működésének fő célja a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása. II. FEJEZET HATÁLY 3. A törvény tárgyi hatálya 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ajánlatkérőknek a) az  1.  mellékletben felsorolt kategóriáknak megfelelő haditechnikai eszközök beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, az 1. mellékletben felsorolt rendszerek és képességek kialakítására irányuló, a haditechnikai eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a  katonai célú építési beruházásokra irányuló beszerzéseire (a  továbbiakban: védelmi beszerzés), azzal, hogy az  e  törvény hatálya alá tartozó haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat az 1. melléklet szerinti kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával a Kormány rendeletben állapítja meg, valamint b) az  a)  pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország belső és külső biztonságát érintő, így különösen a  rendvédelmi, a  határvédelmi, az  idegenrendészeti, a  nemzetbiztonsági, a  katasztrófavédelmi, az  igazságszolgáltatási, a  központi pénzügyi, a  büntetés-végrehajtási, a  válságkezelő feladatokkal, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmével közvetlenül összefüggő azon beszerzéseire, amelyek minősített adatot keletkeztetnek, tartalmaznak vagy minősített adatkezelést tesznek szükségessé (a továbbiakban: biztonsági beszerzés). (2) E  törvény hatálya kiterjed a  2. és 3.  mellékletben felsorolt azon szolgáltatások megrendelésére irányuló beszerzésekre, amelyek kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg. (3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a 24. § szerint kell eljárni. 4. Vegyes beszerzések 5. § (1) Ha a  beszerzés részben e  törvény hatálya alá tartozó, részben e  törvény hatálya alá nem tartozó elemekből áll, a (2)–(7) bekezdés szerint kell eljárni. (2) Ha a  beszerzés részben e  törvény hatálya alá tartozó, részben a  közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény (a  továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a  szerződés megkötésére e  törvény alkalmazandó. (3) Ha a  beszerzés részben e  törvény hatálya alá tartozó, részben e  törvény hatálya alá a  7.  § (1)  bekezdés 4.  pontja alapján nem tartozó elemekből áll oly módon, hogy a  beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a  szerződés megkötésére e  törvényt – a  7.  § (1)  bekezdés 4. pontja szerinti felmentés rendelkezésre állása esetén – nem kell alkalmazni. (4) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó elemekből áll, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a  szerződés megkötésére e  törvény nem alkalmazandó. (5) Ha a  beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak és az  ajánlatkérő a  beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt, az  egyes szerződések megkötésére az  adott szerződés tárgyára irányadó szabályokat kell alkalmazni. (6) Ha a beszerzés egyetlen szerződés megkötésével való megvalósítása objektív okból indokolt, és ezért az ajánlatkérő az egyébként objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt, a) ha a szerződés a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, e törvényt az ott meghatározott felmentés rendelkezésre állása esetén nem kell alkalmazni, b) ha a szerződés részben e törvény, részben a Kbt. hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz és egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset, e törvényt kell alkalmazni, vagy c) ha a szerződés részben e törvény hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontjának hatálya alá, e törvényt nem kell alkalmazni. (7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy a beszerzést a Kbt. alapján valósítja meg. (8) Az  ajánlatkérő egyetlen szerződés megkötésére vonatkozó döntése sem irányulhat e  törvény vagy a  Kbt. alkalmazásának mellőzésére. 5. Ajánlatkérő szervezetek 6. § E törvény alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők: a) a minisztérium, b) az  állam, valamennyi költségvetési szerv, a  közalapítvány, a  helyi önkormányzat, a  helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a  helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a  területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, c) a 7. § (1) bekezdés 15–17. pontja szerinti jogi személyek, és d) az  a  jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)–c) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza. 6. Kivételek 7. § (1) A törvényt nem kell alkalmazni 1. Magyarország és egy vagy több európai uniós tagállam, illetve egy vagy több harmadik ország között kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerint lefolytatásra kerülő beszerzésre, 2. csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre, 3. valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a  szervezet saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a szervezet sajátos eljárási szabályaival összhangban Magyarország folytat le, 4. az  Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a  továbbiakban: EUMSZ) 346.  cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a  tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a  tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amelyek megrendelésére az  Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e  törvény alkalmazása alól felmentést adott, 5. a hírszerző és elhárító tevékenységek céljából lefolytatott beszerzésekre, 6. Magyarország és legalább egy másik európai uniós tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, e  termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződésekre, 7. a  harmadik országban kiírt olyan beszerzésre, a  civil célú beszerzéseket is ideeértve, amelyekre a  Magyar Honvédségnek az  Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a  műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek körzetében tevékenységet kifejtő gazdasági szereplők bevonásával folytassák le, 8. meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vételére, illetve az arra vonatkozó egyéb jog megszerzésére, 9. az ajánlatkérő egy másik állammal vagy a másik állam kormányzati szervével, a 4. §-ban meghatározott áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére, vagy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésének megkötésére, 10. választottbírósági és békéltetői tevékenység beszerzésére, 11. pénzügyi szolgáltatások megrendelésére, a biztosítási szolgáltatások kivételével, 12. munkaszerződésre, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a  Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya létrehozására, 13. az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésre, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a  szolgáltatásnak a  saját tevékenységében való felhasználása során, feltéve, hogy a  kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg, 14. a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású, a NATO által támogatott program keretében megvalósuló beszerzésekre, 15. az  ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az  ajánlatkérő a  saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az  ajánlatkérő által e  pont szerint irányított más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik, 16. az  ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az  ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a  saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, az  ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az  irányítást gyakorló ajánlatkérővel, ajánlatkérőkkel, vagy az  ajánlatkérő által e  pont szerint irányítottak más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik, valamint 17. az  ajánlatkérő másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az  ajánlatkérők között, ahol az  ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységéből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról. (2) Az  (1)  bekezdés 6.  pontja szerinti esetben az  ajánlatkérő tájékoztatja az  Európai Bizottságot (a  továbbiakban: Bizottság) a  kutatási és fejlesztési kiadásoknak a  program teljes költségéhez képest számított arányáról, a költségmegosztási megállapodásról, valamint a beszerzések megosztása esetén a lefolytatni tervezett beszerzések arányáról. (3) Az  (1)  bekezdés 1., 4., 6., és 9.  pontja szerinti esetben a  beszerzés körülményeinek vizsgálatát követően – annak eredményétől függően – az egyedi feltételeket az iparügyekért felelős miniszter és a beszerzés tárgya tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter előterjesztése alapján a  Kormány határozza meg. A  beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a  hazai védelmi ipar képességeinek fejlesztése körében kell előírni. Ha a  vizsgálat eredményeképpen megállapításra kerül, hogy egyedi feltételek alkalmazása nem indokolt, arról nem kell külön előterjesztést tenni. (4) Az (1) bekezdés 15. pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a beszerzési szerződést az irányított jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által az (1) bekezdés 15. pontja szerint irányított más jogi személlyel. (5) Az  (1)  bekezdés 15.  pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az  irányított jogi személy tagja az  állam. Ebben az  esetben az  (1)  bekezdés 15.  pontja szerinti feltételeknek a  tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany – miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az  általa vezetett szerv –, mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. (6) Az (1) bekezdés 16. pontja esetében valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát az irányított jogi személy döntéshozó szerveiben. A  képviseletet ellátó egyes személyek képviselhetnek egy, több vagy akár minden, irányítást gyakorló ajánlatkérőt is. Az irányított jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek az irányítást gyakorló ajánlatkérők érdekeivel. (7) Az  (1)  bekezdés 15–17.  pontjában rögzített feltételeknek a  szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Ha az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést jogosult és köteles felmondani. (8) Az (1) bekezdés 15–17. pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az  ajánlatkérő vagy az  ajánlatkérő által irányított más jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az  azzal kapcsolatban a  szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapul vételével kell megállapítani. Ha a  szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az  ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell – elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával – az említett adatokat. III. FEJEZET A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 7. Az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezések 8. § (1) Az  ajánlatkérő köteles meghatározni a  beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. (2) Ha az  ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az  (1)  bekezdésnek megfelelő beszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat. (3) A  beszerzési eljárás előkészítése, a  felhívás és az  ajánlatkérői dokumentumok elkészítése, valamint az  ajánlatok értékelése során és az  eljárás más szakaszában az  ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az  eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen kell rendelkezniük a beszerzés tárgya szerinti szakmai, beszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. (4) Az  ajánlatkérő a  (3)  bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az  ajánlatoknak – szükség esetén a  hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – e  törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A  bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az  eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A  bírálóbizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek – ha az  ajánlatkérő alkalmaz ilyet – részét képezhetik a  tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. (5) Az  ajánlatkérő nevében az  eljárást lezáró döntést meghozó személy és annak a  Ptk. szerinti hozzátartozója nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. 8. Összeférhetetlenség 9. § (1) Az  ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az  eljárás előkészítésében és lefolytatásában az  ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az  alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az  ajánlatkérő által az  eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet – ideeértve a  szervezet vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját, tulajdonosát, valamint ezek közös háztartásban élő, a  Ptk. 8:1.  § (1)  bekezdés 2.  pontja szerinti hozzátartozóját is – ha közreműködése az  eljárásban a  verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az  általa megszerzett többlet-információkra tekintettel – a  beszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) A  (3)  bekezdésben foglaltak mellett – a  nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az  eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az  alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a) a köztársasági elnök, b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke, c) a Kormány tagja, d) a Kúria elnöke, e) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, f ) a legfőbb ügyész, g) az Alkotmánybíróság elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke, i) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a  Nemzeti Választási Iroda, a  Központi Statisztikai Hivatal, az  Országos Atomenergia Hivatal, a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a  Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke tulajdonában, vagy az  a)–j)  pont szerinti személlyel közös háztartásban élő, a  Ptk. 8:1.  § (1)  bekezdés 2.  pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet. (5) Az  ajánlatkérő nevében eljáró és az  ajánlatkérő által az  eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a (2)–(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség. (6) A  (3)  bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a  verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy vagy szervezet részvétele az eljárásban, akitől vagy amelytől az ajánlatkérő az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, a  beszerzés becsült értékének felmérése érdekében a  beszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a  felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, feltéve, hogy az  ajánlatkérő nem közölt vele a  beszerzési eljárás során az  összes ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. (7) Nem eredményezi a  verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az  építmény kivitelezésére, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy egy elvi engedélyezési, illetve engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó beszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen beszerzési eljárás dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a beszerzési eljárás előkészítésében. (8) Az  ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az  eljárásból az  (1)–(7)  bekezdés alapján csak akkor zárható ki, ha beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A  kizárást megelőzően az  ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az  érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a beszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon hárítsa el. 9. A gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések 10. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy – a beszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult – képviselőt megbízni. (3) A közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők megjelölését. (4) Ahol e  törvény az  ajánlatkérő számára az  ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a  kiegészítő tájékoztatás megadása, a  hiánypótlás, a  felvilágosítás és indokolás kérése esetében az  ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közösen részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg. (5) Ha az  ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, a  közös ajánlattevőknek a  biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. (6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. (7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be. (8) Az  ajánlatkérő a  beszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a  beszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a  nyertes ajánlattevőtől vagy ajánlattevőktől megkövetelheti azt. Az  eljárást megindító felhívásnak a  gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. 11. § (1) Az  ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a  beszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen, b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, és c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja. (2) Ha az  ajánlatkérő az  adott beszerzési eljárás során a  tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.  évi LVII.  törvény (a  továbbiakban: Tpvt.) 11.  §-a, vagy az  EUMSZ 101.  cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. 10. Közös beszerzés 12. § (1) Több ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti megállapodásban érintett beszerzési eljárást egyetlen ajánlatkérő önállóan folytatja le, ez  az ajánlatkérő annak minden szakaszában, az  eljárást megindító felhívás közzétételétől a  szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig kizárólagos felelősséggel tartozik az  e  törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért. 13. § (1) Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat beszerzést vagy köthet keretmegállapodást. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben az  ajánlatkérőnek – ha nemzetközi megállapodás az  e  §-ban meghatározott feltételeket nem tartalmazza – az  Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel megállapodást kell kötnie, amelyben meg kell határozni a) az  egyes ajánlatkérők felelősségi körét, valamint hogy az  ajánlatkérők a  beszerzés megvalósítására melyik tagállam jogszabályait alkalmazzák, valamint b) a  beszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az  eljárás lefolytatására, a  beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására és a szerződés megkötésére. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti információkat a  közösen megvalósított beszerzési eljárás ajánlatkérői dokumentumaiban is fel kell tüntetni. (4) Az  ajánlatkérő a  beszerzés megvalósítása érdekében igénybe veheti az  Európai Unió más tagállamaival kötött megállapodás alapján központi beszerző szervnek kinevezett európai köztestületek szolgáltatásait, feltéve, hogy ezen szervek olyan beszerzési szabályokat alkalmaznak a  beszerzésekre, amelyek megfelelnek ezen törvény valamennyi rendelkezésének. 11. Fenntartott szerződések 14. § (1) Az  ajánlatkérő a  beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja védett foglalkoztatók számára, vagy úgy rendelkezhet, hogy a  beszerzési szerződéseket a  védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, ha a  szerződés teljesítésében érintett alkalmazottak többsége megváltozott munkaképességű személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet. (2) A  részvételi felhívásban és az  ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell az  (1)  bekezdésben meghatározott fenntartásokra. 12. A beszerzés tárgyai 15. § (1) Beszerzésnek minősül a  beszerzési szerződés e  törvény szerinti megkötése. A  beszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése lehet. (2) Ha a  beszerzés többféle, az  (1)  bekezdés szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a  beszerzési eljárásra azon beszerzési tárgyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelynek a  legmagasabb a  becsült értéke az  adott beszerzésben. (3) Azt a  szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, amely a  3.  melléklet szerinti tevékenységeket a  szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni. 13. A beszerzés értéke 16. § (1) A  beszerzés értékén a  beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – a  17–21.  §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a  továbbiakban: becsült érték). A  becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni a  becsült teljes ellenszolgáltatást, ideeértve az  opció bármely formáját és a  szerződés esetleges meghosszabbítását is. Ha az  ajánlatkérő a  részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők részére díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie. (2) A  keretmegállapodás becsült értéke a  keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, általános forgalmi adó nélkül számított értéke. 17. § (1) Tilos a  becsült érték meghatározásának módszerét e  törvény, vagy e  törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a beszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény, vagy e törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás-megrendelés, vagy azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a beszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. (4) Ha a  beszerzés (3)  bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja a  védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, a (3) bekezdéstől eltérően a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzések szabályai alkalmazhatóak olyan szerződések megkötésére, amelyek a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében nyolcvanezer eurónál, építési beruházás esetében pedig egymillió eurónál kevesebb, és b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át. (5) Ha az ajánlatkérő egy beszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a beszerzés becsült értékének meghatározásakor. 18. § Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét. 19. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, az  egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a  szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, ideértve a becsült maradványértéket is, vagy b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a  szerződés megszűnésének időpontja az  eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. 20. § (1) Az  árubeszerzés vagy a  szolgáltatás-megrendelés becsült értéke olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatóak, a) az  előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a  következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (2) Az  árubeszerzés vagy a  szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (3) Ha a  szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a  becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. 21. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, vagy b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a  havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor szükség szerint figyelembe kell venni a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat, és b) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot. 14. A beszerzési értékhatárok 22. § (1) A  védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait a  Bizottság európai uniós jogi aktusban, időszakonként határozza meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (2) A  védelmi beszerzések vonatkozásában e  törvényt – a  23.  §-ban meghatározottak figyelembevételével – értékhatárra való tekintet nélkül kell alkalmazni. (3) A  biztonsági beszerzések vonatkozásában e  törvényt akkor kell alkalmazni, ha azok értéke eléri vagy meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat. (4) A  Közbeszerzési Hatóság az  (1)  bekezdés szerinti értékhatárokat – ideértve a  17.  § (4)  bekezdés a)  pontjában meghatározott értékeket is – minden naptári év elején közzéteszi a honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét a  Bizottságnak az  uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 15. Az alkalmazandó eljárási szabályok 23. § A védelmi beszerzési eljárásokra e törvény I–V., valamint VII. Részét kell alkalmazni. 24. § (1) A  2.  melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelésére e  törvényt kell alkalmazni. (2) A  3.  melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelése esetében kizárólag a 32. §-t, a 36. §-t és a 64. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) Ha a  beszerzés tárgya olyan összetett, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatás, amely a  2. és 3.  melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az  (1)  bekezdés szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 2. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. 25. § A biztonsági beszerzési eljárásokra a védelmi beszerzésekre vonatkozó szabályokat a VI. részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 16. A beszerzési eljárás dokumentálása 26. § (1) Az  ajánlatkérő valamennyi beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az  eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni. (2) A  beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a  szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot jogszabályban meghatározott ideig, de legalább a  beszerzési eljárás lezárásától, illetve ha annak alapján szerződéskötésre került sor, a  szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a  beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az  iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a  felülvizsgálat – befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. (3) Az ajánlatkérő köteles a jogorvoslati szerv, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni. 17. A kommunikáció és az adatkezelés szabályai 27. § (1) Az  ajánlatkérő és a  gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e  törvényből más nem következik – írásban történik. (2) Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg – teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján, b) faxon, vagy c) elektronikus úton. (3) Az  ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, ez  azonban nem sértheti a  gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a  kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel nem követelhető meg a részvételre jelentkezőktől, illetve az ajánlattevőktől. (4) A  (2)  bekezdés c)  pontja szerint nyilatkozat benyújtható az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.  törvény (a  továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus dokumentumba foglalt formában. (5) Az  e  törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. 28. § (1) A kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell a) az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, és b) azt, hogy az  ajánlatkérő csak a  benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után ismerheti meg a  részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát. (2) Az  ajánlatok és a  részvételi jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges tudnivalókat az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani vagy számukra elérhetővé kell tenni, b) az  elektronikus ajánlatokat az  E-ügyintézési tv.-ben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni, és c) a  gazdasági szereplőknek az  ajánlat és részvételi jelentkezés benyújtásakor az  ajánlatkérőhöz be kell nyújtaniuk az  ajánlatkérő által előírt dokumentumokat, tanúsítványokat, nyilatkozatokat és mintapéldányokat vagy mintapéldányok fotóit, ha azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre az ajánlatok, vagy a részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejártáig. (3) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) az  ajánlatokhoz és a  részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az E-ügyintézési tv. rendelkezéseinek, b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható, c) a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz, d) ha a c) pontban meghatározott hozzáférési tilalmat megsértik, a tilalom megsértésének ténye egyértelműen megállapítható, e) a beszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges, f ) a  jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az  előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz, és g) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők. (4) A  „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adatok elektronikus továbbítása csak a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a  továbbiakban: NBF) által engedélyezett, a  minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti követelményeknek megfelelően történhet. (5) A  minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok faxon, elektronikus levélben vagy postai úton továbbított levélben nem teljesíthetőek. Ahol e  törvény szerint az  írásbeli nyilatkozatot faxon kell vagy lehet teljesíteni, a  minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok esetén elsősorban a  (4)  bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus továbbítást kell igénybe venni. Ha a  követelménynek megfelelő elektronikus továbbítási lehetőség nem áll a gazdasági szereplő rendelkezésére, az írásbeli nyilatkozatot közvetlen kézbesítés útján kell teljesíteni. 18. A határidők számítása 29. § (1) A  napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a  továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. (2) A  hónapokban vagy években megállapított határidő azon a  napon jár le, amely számánál fogva a  kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. (3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. (4) A  hirdetményben vagy felhívásban megjelölt határidő a  hirdetmény vagy felhívás feladását, illetve a  felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik. 19. Előzetes összesített tájékoztató 30. § (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztató útján nyilvánosságra hozhatja a) az  árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét – CPV-re való hivatkozással megállapított termékcsoportonként –, amelyeket a  következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni, b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét valamennyi szolgáltatás-kategóriában, amelyeket a  következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni, és c) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások lényeges jellemzőit, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót – ha az  ajánlatkérő annak nyilvánosságra hozatala mellett dönt – a  közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetménymintákról szóló bizottsági végrehajtási rendeletben (a  továbbiakban: uniós hirdetményminta rendelet) foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő által előirányzott beszerzésekről szóló tervezet elfogadása után soron kívül a) el kell küldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának, vagy b) közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján. (3) Ha a  közzététel a  (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott módon történik, akkor az  ajánlatkérő honlapján való közzététel szándékáról – a közzétételt megelőzően – elektronikus formában tájékoztatni kell a Bizottságot az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal. Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatónak tartalmaznia kell a Bizottság részére küldött tájékoztatás feladásának időpontját is. (4) Az  ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az  előzetes összesített tájékoztatót a  (2)  bekezdés a)  pontjában foglaltak elvégzését követően nemzeti szinten is közzéteszi a  honlapján. A  nemzeti szinten közzétett előzetes összesített tájékoztató a) nem tartalmazhat a  Bizottságnak elküldött vagy az  ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatóban foglalt adatoktól eltérő adatokat, és b) tartalmazza az  előzetes összesített tájékoztató Bizottság részére történő feladásának vagy az  ajánlatkérő honlapján történő közzétételének időpontját. (5) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál. 20. A hirdetmények megküldése és közzététele 31. § (1) Az  ajánlatkérő a  védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseihez kapcsolódó hirdetményeket az  uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal elektronikus úton megküldi az Európai Unió Kiadóhivatalának. (2) A  hirdetmény vagy annak tartalma a  Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé. (3) A  nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a  Bizottságnak megküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de tartalmazniuk kell a  hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját. (4) A hirdetmények feladásának időpontját az ajánlatkérő igazolja. (5) A  Bizottság által az  ajánlatkérőnek megküldött visszaigazolás az  elküldött adatok közzétételéről és annak időpontjáról igazolja a közzététel megtörténtét és időpontját. (6) A  keretmegállapodások esetében az  ajánlatkérő a  keretmegállapodáson alapuló valamennyi szerződés esetében évente, valamint a keretmegállapodás lejártát követően hirdetményt küld a beszerzési eljárás eredményéről. 32. § (1) Az  ajánlatkérő a  szerződés vagy a  keretmegállapodás megkötésétől számított negyvennyolc napon belül köteles az uniós hirdetményminta rendeletben meghatároz …