2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ve. (új) - 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.29. - 2026.IX.30. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.X.1. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról *  ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ SZABÁLYOK 1. A törvény hatálya 1. § *  E törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül a) az országgyűlési képviselők választásán, b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, d) az Európai Parlament tagjainak választásán, e) abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás]. 1/A. § *  Ha több általános választást azonos napon kell megtartani, azokat egy eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) kell lebonyolítani. 2. A választási eljárás alapelvei 2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, b) önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, f) a választási eljárás nyilvánossága. (2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. (2a) *  Közérdekből nyilvános adatnak minősül a) azon választópolgár neve, aki számára ajánlóívet igényeltek, valamint akit jelöltként bejelentettek, b) a jelölt és a megválasztott képviselő neve, c) a választási bizottság tagjának és póttagjának, valamint a választási iroda tagjának neve, továbbá d) a választási bizottság és a választási iroda jegyzőkönyvön szereplő tagjának aláírása. (3) *  A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a kitűzött választásra vonatkozó közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget. (4) *  A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte. 3. Értelmező rendelkezések 3. § *  (1) E törvény alkalmazásában 1. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, 2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa, 3. jelölő szervezet: a) az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat; b) az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt; c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével; d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette, 4. képviselő: a választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester, 5. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe, 5a. *  kézbesítési meghatalmazott: a kérelem átadására és a választási szerv döntésének átvételére jogosult meghatalmazott, 6. külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviselete, 7. *  meghatalmazott: ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy, 8. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter, 9. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév, 10. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető, 11. polgármester: a polgármester és a főpolgármester, 12. személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány: magyar hatóság által kiállított, érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és vezetői engedély, 13. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület, 14. *  települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás csak a bejelentett település (fővárosi kerület) nevét tartalmazza, 15. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda, 16. *  külföldi támogatás: más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás. (2) *  4. A nemzetközi megfigyelő 4. § *  (1) Más állam, kormányközi szervezet, nemzetközi nem kormányzati szervezet vagy egyesület Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője a) a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet, b) a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet, c) kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre, d) a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja, e) tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni, f) köteles pártatlanul végezni tevékenységét. (2) A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi. (3) *  A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A Nemzeti Választási Iroda elnökének döntését a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni. (4) A nemzetközi megfigyelőt a szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál. 5. A külképviseleti megfigyelő 5. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására. (2) Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet. (3) *  A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének. (4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját, b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja, c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, d) kifogást nyújthat be, e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja, f) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni. (5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az (1) bekezdés szerinti megbízót terhelik. 6. A választás kitűzése 6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. *  (2) A szavazást vasárnap kell megtartani. (3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. 7. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki. 8. § (1) Az időközi választást a) a mandátum megüresedésétől, b) ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött napjától számított százhúsz napon belülre kell kitűzni. (2) Nem lehet kitűzni a) *  az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja, b) *  a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évét megelőző év április 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja, c) *  a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja közötti napra. 9. § *  Ha az általános választást elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, az időközi választást legkorábban a szavazás kitűzött napját követő napon lehet kitűzni. 7. A határidők számítása 10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. (2) A határidőket naptári napokban kell számítani. (3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le. (4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni. 11. § (1) Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait általános választásra a miniszter rendeletben, időközi választásra a választást kitűző választási bizottság határozattal állapítja meg. (2) *  Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg. 8. A választási eljárás költségei 12. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést. 9. Beszámoló 13. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek. (2) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek. 9/A. *  Kizárás a választójogból 13/A. § *  (1) *  A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről. (2) *  A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében a) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy b) tartósan, teljeskörűen hiányzik. (3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet. (4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül is kérhetik a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését. 9/B. *  Megismételt szavazás 13/B. § *  (1) A szavazás megismétlése esetén az ÁLTALÁNOS RÉSZT az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A szavazatszámláló bizottsági tag megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig megbízott tagokat jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek a maximális számú megbízott taggal. (2a) *  A nemzetiségi megfigyelő megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig nemzetiségi megfigyelőt jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek nemzetiségi megfigyelővel. (3) *  A Nemzeti Választási Iroda értesítő útján haladéktalanul tájékoztatja a választópolgárokat az ismételt szavazással kapcsolatos információkról. (4) A 153–155. § szerinti névjegyzéki adatszolgáltatás igénylésére van lehetőségük a jogosultaknak, a kampánytevékenységre az általános szabályokat kell alkalmazni. (5) *  A jelöltnek az ismételt szavazás napját megelőző harmadik napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására. (6) Ha a jelölt vagy lista a megismételtetett szavazást követően kiesik, a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni. 9/C. *  A választási iratok megsemmisítése 13/C. § *  A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni a) a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket, valamint az azok elbírálása során keletkezett döntéseket, b) a szavazóköri névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke, a külképviseleti névjegyzék, a levélben szavazók névjegyzéke és a 267/A. § szerinti jegyzék elektronikus és kinyomtatott példányát, c) a 335–337. § szerinti adatszolgáltatás adatait, d) *  a nemzetközi megfigyelők, a külképviseleti megfigyelők, a nemzetiségi megfigyelők, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelők és a 281. § (3) bekezdése szerinti megfigyelők nyilvántartott személyes adatait, e) az ajánlóíveket, f) a szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékét, az ellenőrző lapokat, a levélben szavazás azonosító nyilatkozatait és a válaszborítékokat. 9/D. *  A kapcsolattartás általános szabályai 13/D. § *  (1) *  A 2. § (4) bekezdése, az V. és VI. Fejezet, a 250. §, a 259. §, a 261. §, a 307/A. §, a 334. §, valamint a 337/A. § szerinti kérelmet, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikke szerinti kérelmet – az e törvényben foglalt kivételekkel – a) *  a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elektronikus azonosítást követően, elektronikus űrlapon, b) bármely helyi választási irodában személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján lehet benyújtani. (2) A kérelem személyes benyújtásakor a kérelmező, illetve a kézbesítési meghatalmazott igazolja személyazonosságát, a kézbesítési meghatalmazott továbbá – az ügyintézési rendelkezésben foglalt meghatalmazás kivételével – a képviseleti jogosultságát. (3) *  A nem elektronikus űrlapon benyújtott kérelmet a választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti, és megindítja az eljárást. 13/E. § *  (1) *  A választási iroda a határozatát vagy végzését (a továbbiakban együtt: döntés) a kérelmező – nem kérelemre indult eljárásban az érintett – Dáptv. 46. § (5) bekezdése szerinti tárhelyére történő megküldéssel közli. (2) A választási iroda a döntését a) az (1) bekezdés szerinti közlés mellett – ha a döntés (1) bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, akkor az (1) bekezdés szerinti közlés helyett – a kérelmező kérelmében foglalt rendelkezése szerint aa) a személyesen jelen lévő kérelmezővel vagy kézbesítési meghatalmazottal a döntés átadásával vagy ab) elektronikus értesítési címre megküldéssel vagy ac) postai értesítési címre – belföldre hivatalos iratként – történő megküldéssel vagy ad) a kérelmező magyarországi lakcímére, hivatalos iratként történő megküldéssel, b) ha döntés (1) bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, és a kérelmező nem jelöl meg közlési módot, vagy az eljárás nem kérelemre indult, ba) magyarországi lakcímmel rendelkező személy esetében az ad) pont szerinti módon, bb) magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy esetében az ab) vagy ac) pont szerinti módon közli. (2a) *  A választási iroda kérelmet elutasító vagy visszautasító, valamint hivatalból hozott döntésének közlését – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgár ügyében hozott, névjegyzéket érintő döntés kivételével – a döntés meghozatalának napján közzétett hirdetmény útján kell teljesíteni, ha a döntés (1) és (2) bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség. (2b) *  A hirdetmény tartalmazza a) a közzététel napját, b) az ügy számát és tárgyát, c) a kérelmező nevét és utolsó ismert lakcímét, továbbá d) azt a figyelemfelhívást, hogy a választási iroda az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a kérelmező vagy kézbesítési meghatalmazottja a döntést a választási irodában átveheti. (2c) *  A hirdetményt a választások hivatalos honlapján tíz napra – a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntést legfeljebb a szavazás napját követő nap 0 óráig – kell elhelyezni. (3) A 13/D. § (1) bekezdés b) pontja szerint benyújtott, az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti kérelem alapján személyes adat a (2) bekezdés aa), ab) és ac) pontja szerinti módon csak abban az esetben továbbítható, ha a kérelmező személyesen nyújtotta be a kérelmet. 9/E. *  Automatikus döntéshozatal 13/F. § *  (1) *  A Nemzeti Választási Iroda azonnal, de legfeljebb a kérelem benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított huszonnégy órán belül automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozattal vagy végzéssel – a c) és d) pont tekintetében hatósági bizonyítvány kiállításával – dönt a) a központi névjegyzékkel és a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelemről, b) a központi névjegyzékből és a szavazóköri névjegyzékből hivatalból történő törlésről, c) a 100. § (2) bekezdése szerinti kérelemről, d) az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti, a választási informatikai rendszerben nyilvántartott adatokra vonatkozó kérelemről. (2) A Nemzeti Választási Iroda automatikusan átvezeti az általa kezelt nyilvántartásokon a 83. § (2) bekezdés, a 98. § (2) bekezdés, valamint a 136. § szerinti nyilvántartásokból átvett adatváltozásokat, valamint az általa kezelt nyilvántartások közötti adatátadásokat. II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. (2) Választási bizottságok: a) Nemzeti Választási Bizottság, b) területi választási bizottság, c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, d) helyi választási bizottság, e) szavazatszámláló bizottság. (3) Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja. (4) A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll. 15. § *  (1) *  A jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül: a) a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon, b) a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamint c) a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet. (2) *  A munkáltató a választási szerv (1) bekezdés szerinti tagját megillető távolléti díj és járulékai megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától. 11. A választási bizottság tagjai 16. § A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll. 17. § (1) *  A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 171. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével a) a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen, közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottsága esetében a közös hivatalhoz tartozó bármely településen, b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben, c) a területi választási bizottságnak csak a vármegyében, illetve a fővárosban, d) a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja. (2) *  A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat. (3) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott, valamint a 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagja az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik. (4) A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat. 18. § (1) A választási bizottságnak nem lehet tagja a) a köztársasági elnök, b) a háznagy, c) képviselő, d) alpolgármester, e) jegyző, f) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, g) *  a Magyar Honvédséggel szolgálati viszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, továbbá a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint h) jelölt. (2) *  Nem lehet – a szavazatszámláló bizottság kivételével – a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) párt tagja, b) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, c) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, d) *  a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott, a munkavállaló, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy kivételével. (2a) *  A szavazatszámláló bizottság választott tagjára is alkalmazni kell a (2) bekezdés a) és d) pontja szerinti rendelkezést. A szavazatszámláló bizottságnak az a választott tagja, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti összeférhetetlenség egy adott választáson fennáll, a szavazatszámláló bizottság munkájában azon a választáson nem vehet részt. (3) *  Az (1) bekezdés f) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjára, ha az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjává választják, valamint b) az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjára, ha az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjává választják. (4) *  A választási bizottság választott tagjának, póttagjának javasolt választópolgár a megválasztása előtt, a megbízott tag legkésőbb az eskütételét megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. A választási bizottság tagja, póttagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenség tényét köteles haladéktalanul közölni a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével, továbbá bejelenteni a választási bizottság soron következő ülésén. 19. § (1) *  A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei – a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak. (1a) *  A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolja jogait és kötelezettségeit, a megbízás jogalapjától függetlenül. (2) A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg. (3) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizennyolcszorosa. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap harmincegy és félszerese. (4) *  A Nemzeti Választási Bizottság 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak. (5) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. (6) *  A (3) és (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az előző naptári évben az ülések legalább 20%-áról – igazolatlanul – távol maradt. Az ülésről való távolmaradás igazolásának részletes szabályait a 42. § (1) bekezdése szerinti ügyrend tartalmazza. Az adott naptári évre vonatkozó tiszteletdíj-csökkentést a Nemzeti Választási Bizottság elnöke rendeli el. (7) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerinti tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a Nemzeti Választási Bizottság volt választott tagja, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a megbízatása megszűnésétől számított három évig őrzi. 12. A választási bizottság tagjainak megválasztása 20. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre. (2) A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat. 21. § *  A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, vármegyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. 22. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt. 23. § *  A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. 24. § *  (1) A szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani. (2) A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja. (3) Egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen. (4) Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani. (5) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven. (6) A helyi választási iroda vezetője a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat. 25. § *  (1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be. (2) Az indítvány benyújtását követően, ha a köztársasági elnök vagy a választási iroda vezetője által javasolt személy a) a 17. §-ban vagy a 18. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, b) elhalálozik vagy c) a megbízatást nem vállalja, a köztársasági elnök, illetve a választási iroda vezetője az indítványt módosíthatja. (3) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület. (4) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét, valamint a választási bizottság elérhetőségeit a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 26. § Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor, a) a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, b) a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság, c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – haladéktalanul megbízza. 13. A választási bizottság tagjainak megbízása 27. § *  (1) A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. (2) Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg. (3) Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg. 28. § *  (1) A területi választási bizottság további egy-egy tagját a) az országgyűlési képviselők választásának kitűzését követően az országos listát állító jelölő szervezetek, b) az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a listát állító jelölő szervezetek, c) *  a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzését követően a vármegyei listát, fővárosi listát vagy főpolgármester-jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független főpolgármester-jelöltek bízzák meg. (2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg. (3) A helyi választási bizottság további egy-egy tagját a településen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a településen induló független jelöltek bízzák meg. (4) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg. (5)–(7) *  29. § (1) *  A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak a választási bizottság 27. § és 28. § szerinti tagjának megbízására. (2) *  Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba legfeljebb a 27. § és 28. § szerinti számú tagot bízhat meg. E bekezdés alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet más jelölő szervezettel együttesen bíz meg. (3) *  Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt csak egy jogcímen jogosult tag megbízására egy választási bizottságba, abban az esetben is, ha ezen jogosultság egyébként több jogcím alapján is megilletné. (4) *  A 27. § (2) és (3) bekezdése alapján azok a jelölő szervezetek is jogosultak tag megbízására a Nemzeti Választási Bizottságba, amelyek az (1) bekezdés alapján megbízásra jogosult párttal közös listát állítanak. 30. § (1) A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni. (2) *  A választási bizottság megbízott tagját – a 27. § (1) bekezdése kivételével – legkésőbb a szavazás napját megelőző kilencedik napon lehet bejelenteni. (3) *  A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét és személyi azonosítóját, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét, valamint a választási bizottság megjelölését. (4) *  A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság megbízott tagjának bejelentését személyesen vagy meghatalmazott útján a helyi választási iroda fekvése szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjénél is be lehet nyújtani a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártáig. A bejelentést az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a benyújtást követő napon az érintett szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság működési területe szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének továbbítja. 31. § A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi. 32. § (1) Ha a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet. (2) A választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról. (3) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetében a helyi választási iroda vezetője határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek. 14. A választási bizottsági tag megbízatásának megszűnése 33. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság a) választott tagjának megbízatása a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésétől számított kilenc év lejártáig, b) *  27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig, c) 27. § (2) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, d) *  27. § (3) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének jogerőssé válásáig tart. (2) Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik. (3) *  A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság a) választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig, b) *  megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. § (1)–(3) bekezdése és a 333. § (2) bekezdése szerint az adott választási bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető – választás eredményének jogerőssé válásáig tart. (4) *  A szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásáig tart. (5) *  A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. § (4) bekezdése szerint az adott szavazatszámláló bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető – választás eredményének jogerőssé válásáig tart. 34. § *  (1) A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik: a) ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek, b) a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén, c) lemondással, d) ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja, e) ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik, f) a tag halálával. (2) *  A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság – határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni. (3) A választási bizottság a) tagja a bizottság elnökéhez, b) elnöke az őt a bizottság tagjának megválasztó képviselő-testület, közgyűlés, illetve Országgyűlés elnökéhez címzett, a választási iroda vezetőjéhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal mondhat le megbízatásáról. A lemondás nem vonható vissza. A megbízatás a nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. (4) *  A megbízatás (1) bekezdés a) és c)–f) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén bejelenti. (5) E § rendelkezéseit a póttagokra is alkalmazni kell. 34/A. § *  (1) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet. (2) Összeférhetetlenség miatt megszűnik a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjának a megbízatása, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. (3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja megbízatásának a megszűnését a (2) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani. Az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (3) bekezdés szerinti eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles megindítani. 15. A választási bizottság megüresedett tagságának betöltése 35. § (1) *  Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja vagy 34/A. § (2) bekezdése szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban soron következő póttag lép. (2) *  Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, vármegyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ. (3) *  Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. § a) pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. § b) pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el. 36. § *  (1) Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg. (2) *  Ha a póttag megbízatása megszűnik, a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, vármegyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új póttagot választhat. 16. Eskü- vagy fogadalomtétel 37. § *  (1) *  A választási bizottság tagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz. (2) *  A választási bizottság 245. § (4) bekezdése szerint megbízott tagja legkésőbb a szavazást megelőző napon tesz esküt vagy fogadalmat. (3) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat. (4) *  Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a vármegyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a vármegyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni. A (3) bekezdés szerinti jogosult az (1) bekezdésben foglalt határidőt követően is kiveheti az esküt vagy a fogadalmat. (5) *  Ha az eskü vagy fogadalom kivételében a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, az esküt vagy a fogadalmat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a vármegyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az Országgyűlés alelnöke is kiveheti. (6) A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait. 17. A választási bizottság alakuló ülése 38. § (1) *  A választási bizottság – tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart. A szavazatszámláló bizottság a szavazást megelőző nyolc napon belül, a tagjai beosztását követően tart alakuló ülést. Az alakuló ülést a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetője, a szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a helyi választási iroda vezetője hívja össze. (2) A Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző Nemzeti Választási Bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg. A 33. § (2) bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülését a megválasztása napján kell megtartani. 18. A választási bizottság elnöke 39. § (1) A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot. (2) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja. (3) *  Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak, illetve az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nincs jelen a szavazóhelyiségben, az elnök hatáskörét a választási bizottság tagjai közül a legidősebb választott tag mint korelnök gyakorolja. 19. A választási bizottság ülése 40. § *  (1) A választási bizottság ülése nyilvános. (2) A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. (3) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt. (4) A szavazatszámláló bizottság üléséről – az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, valamint e törvényben foglalt egyéb kivétellel – nem kell külön jegyzőkönyvet készíteni. (5) *  A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője – a szavazatszámláló bizottság bármely tagja kezdeményezésére – a szavazás előkészítése, lebonyolítása vagy a szavazatszámlálás során észlelt törvénysértést, a választási eljárás alapelveinek sérelmét, illetve rendkívüli eseményt jegyzőkönyvbe veszi. (6) *  Ha a jegyzőkönyv felvételére az (5) bekezdés alapján nem kerül sor, az érintett szavazatszámláló bizottsági tag a szavazóköri jegyzőkönyv mellékleteként írásbeli nyilatkozatot tehet. 40/A. § *  A választási bizottság ülése az elnök döntése alapján – az ülés nyilvánosságának megfelelő biztosítása mellett – elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható, különösen, ha a választási bizottság határozatképessége másképp nem biztosítható. 41. § (1) A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van. (2) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van. (3) *  A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagját nem kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából. 19/A. *  A Nemzeti Választási Bizottság zárt ülése 41/A. § *  (1) Törvényben meghatározott esetekben a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülést tart. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Zárt ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével nem tartható. (2) A zárt ülésen a Nemzeti Választási Bizottság tagjain kívül csak a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese, törvényben meghatározott személy, − adminisztratív feladatok ellátása céljából − a Nemzeti Választási Iroda munkatársa, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elnöke által meghívott személy vehet részt. (3) A Nemzeti Választási Bizottság által zárt ülésen meghozott határozatok nem nyilvánosak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a zárt ülésen hozott döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni annak számára, akinek a döntés jogát vagy jogos érdekét érinti. (4) A Nemzeti Választási Bizottság a zárt ülést követően haladéktalanul a zárt ülésen meghozott határozat számát, a rendelkező részét és az indokolás lényegét tartalmazó összefoglalót hoz nyilvánosságra. 41/B. § *  (1) A zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül. (2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre a Nemzeti Választási Bizottság elnökének engedélye alapján van lehetőség. (3) Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. (4) A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja. 20. A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje 42. § *  (1) A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait – az alakuló ülését követő harminc napon belül – ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni. (2) *  21. A tényállás megállapítása 43. § (1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. (2) *  A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. (3) A választási bizottság a kérelmező részére – kérésére – biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is – ha jelen van – lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. (4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 22. A választási bizottság döntése 44. § (1) *  A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. (2) A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. 45. § *  (1) A döntési javaslat tartalmát a választási bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tag határozza meg és terjeszti elő. A döntési javaslatok előkészítésével kapcsolatos szakmai tevékenységet a választási bizottság elnöke irányítja. (2) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. (3) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A döntési javaslat elutasítása esetén az új döntési javaslat előkészítése érdekében a bizottság elnöke az ülést megszakíthatja, vagy a döntés elnapolását kezdeményezheti a döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belüli új időpontra. A döntés elnapolásáról szóló elnöki javaslatról a választási bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. (5) *  A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagja nem rendelkezik szavazati joggal, a Nemzeti Választási Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt. 45/A. § *  (1) Nem vehet részt a másodfokú döntés meghozatalában a választási bizottság választott tagja, ha az ügyben a választáson jelöltként induló hozzátartozója, illetve annak jelölő szervezete kérelmező vagy kérelmezett. (2) A választási bizottság tagja – saját választójogának gyakorlását érintő ügyek kivételével – nem kezdeményezhet eljárást annál a választási bizottságnál, amelynek tagja, és annak döntése ellen nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet, továbbá a bizottság előtt vagy a bizottság döntése elleni jogorvoslati eljárásban nem képviselhet más személyt vagy szervezetet. 23. A határozat 46. § *  (1) A választási bizottság papír alapú okiratba foglalt határozata tartalmazza a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát, b) a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét, c) a rendelkező részben ca) a választási bizottság döntését, cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást, d) az indokolásban da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta, e) a döntéshozatal idejét, f) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát. (2) A választási bizottság elektronikus okiratba foglalt határozata az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltak mellett a választási bizottság elnökének minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét, valamint időbélyegzőt tartalmaz. 47. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt. (2) A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt. 24. A határozat közlése 48. § *  (1) A határozatot – ha jelen van, vagy ha elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése a) a jelenlévők részére a határozat átadásával, b) elektronikus levélben vagy c) a kézbesítési meghatalmazott részére az a)–b) pontban meghatározott módon történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. (2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni. (3) A határozatot – ha a közlésre az (1) bekezdés szerint nem került sor – a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni, vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot – a polgár eltérő rendelkezése hiányában – az érintett lakcímére kell megküldeni. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár számára a határozatot a 2. melléklet o) pont oc) alpontja szerinti postacímre, annak hiányában a választópolgár lakcímére kell megküldeni. 49. § (1) A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére. (2) *  A választási bizottság a határozatát – a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. E törvény alapján közérdekből nyilvános adat a jelölt neve, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék megnevezése. 25. A határozat kijavítása 50. § (1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. (2) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. (3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni. 26. Az iránymutatás 51. § (1) *  A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki. Iránymutatás kiadását választási szerv kezdeményezheti. (2) Az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs. (3) Az iránymutatást a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni. III. FEJEZET A VÁLASZTÁSI IRODÁK 27. A választási iroda 52. § (1) Választási irodák: a) Nemzeti Választási Iroda, b) területi választási iroda, c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, d) helyi választási iroda, e) külképviseleti választási iroda. (2) *  A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda legalább egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg. 28. A Nemzeti Választási Iroda 53. § (1) A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv. (2) *  A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, …