← Magyarország

2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény a magyarországi választások lebonyolításának szabályait rögzíti, beleértve az országgyűlési, önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti választásokat. Célja a választási eljárás tisztaságának, önkéntességének és esélyegyenlőségének biztosítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

Ve. (új) - 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.29. - 2026.IX.30. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.X.1. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról * ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ SZABÁLYOK 1. A törvény hatálya 1. § * E törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül

  1. a)az országgyűlési képviselők választásán,
  2. b)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,
  3. c)a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,
  4. d)az Európai Parlament tagjainak választásán,
  5. e)abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–
  6. e)pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás]. 1/A. § * Ha több általános választást azonos napon kell megtartani, azokat egy eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) kell lebonyolítani. 2. A választási eljárás alapelvei 2. §

(1)A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
  1. a)a választás tisztaságának megóvása,
  2. b)önkéntes részvétel a választási eljárásban,
  3. c)esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
  4. d)a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,
  5. e)jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
  6. f)a választási eljárás nyilvánossága.
(2)A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.
(2a)* Közérdekből nyilvános adatnak minősül
  1. a)azon választópolgár neve, aki számára ajánlóívet igényeltek, valamint akit jelöltként bejelentettek,
  2. b)a jelölt és a megválasztott képviselő neve,
  3. c)a választási bizottság tagjának és póttagjának, valamint a választási iroda tagjának neve, továbbá
  4. d)a választási bizottság és a választási iroda jegyzőkönyvön szereplő tagjának aláírása.
(3)* A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a kitűzött választásra vonatkozó közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.
(4)* A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. §
(3)bekezdése alapján elvégezte.
  1. Értelmező rendelkezések
  2. § *
(1)E törvény alkalmazásában 1. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, 2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa, 3. jelölő szervezet:
  1. a)az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat;
  2. b)az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt;
  3. c)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével;
  4. d)a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette, 4. képviselő: a választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester, 5. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe, 5a. * kézbesítési meghatalmazott: a kérelem átadására és a választási szerv döntésének átvételére jogosult meghatalmazott, 6. külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviselete, 7. * meghatalmazott: ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy, 8. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter, 9. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév, 10. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető, 11. polgármester: a polgármester és a főpolgármester, 12. személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány: magyar hatóság által kiállított, érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és vezetői engedély, 13. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület, 14. * települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás csak a bejelentett település (fővárosi kerület) nevét tartalmazza, 15. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda, 16. * külföldi támogatás: más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás.
(2)*
  1. A nemzetközi megfigyelő
  2. § *
(1)Más állam, kormányközi szervezet, nemzetközi nem kormányzati szervezet vagy egyesület Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője
  1. a)a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,
  2. b)a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet,
  3. c)kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,
  4. d)a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,
  5. e)tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni,
  6. f)köteles pártatlanul végezni tevékenységét.
(2)A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi.
(3)* A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A Nemzeti Választási Iroda elnökének döntését a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(4)A nemzetközi megfigyelőt a szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál. 5. A külképviseleti megfigyelő 5. §
(1)A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására.
(2)Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.
(3)* A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.
(4)A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő
  1. a)figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,
  2. b)a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,
  3. c)a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,
  4. d)kifogást nyújthat be,
  5. e)a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,
  6. f)a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.
(5)A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az
(1)bekezdés szerinti megbízót terhelik.
  1. A választás kitűzése
  2. §
(1)A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. *
(2)A szavazást vasárnap kell megtartani.
(3)A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
  1. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.
  2. §
(1)Az időközi választást
  1. a)a mandátum megüresedésétől,
  2. b)ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött napjától számított százhúsz napon belülre kell kitűzni.
(2)Nem lehet kitűzni
  1. a)* az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja,
  2. b)* a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évét megelőző év április 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja,
  3. c)* a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja közötti napra. 9. § * Ha az általános választást elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, az időközi választást legkorábban a szavazás kitűzött napját követő napon lehet kitűzni. 7. A határidők számítása 10. §
(1)Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
(2)A határidőket naptári napokban kell számítani.
(3)A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.
(4)A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni. 11. §
(1)Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait általános választásra a miniszter rendeletben, időközi választásra a választást kitűző választási bizottság határozattal állapítja meg.
(2)* Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg.
  1. A választási eljárás költségei
  2. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.
  3. Beszámoló
  4. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek. 9/A. * Kizárás a választójogból 13/A. § *
(1)* A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.
(2)* A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében
  1. a)tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
  2. b)tartósan, teljeskörűen hiányzik.
(3)Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.
(4)A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az
(1)bekezdéstől függetlenül is kérhetik a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését. 9/B. * Megismételt szavazás 13/B. § *
(1)A szavazás megismétlése esetén az ÁLTALÁNOS RÉSZT az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A szavazatszámláló bizottsági tag megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig megbízott tagokat jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek a maximális számú megbízott taggal.
(2a)* A nemzetiségi megfigyelő megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig nemzetiségi megfigyelőt jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek nemzetiségi megfigyelővel.
(3)* A Nemzeti Választási Iroda értesítő útján haladéktalanul tájékoztatja a választópolgárokat az ismételt szavazással kapcsolatos információkról.
(4)A 153–155. § szerinti névjegyzéki adatszolgáltatás igénylésére van lehetőségük a jogosultaknak, a kampánytevékenységre az általános szabályokat kell alkalmazni.
(5)* A jelöltnek az ismételt szavazás napját megelőző harmadik napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására.
(6)Ha a jelölt vagy lista a megismételtetett szavazást követően kiesik, a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni. 9/C. * A választási iratok megsemmisítése 13/C. § * A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni
  1. a)a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket, valamint az azok elbírálása során keletkezett döntéseket,
  2. b)a szavazóköri névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke, a külképviseleti névjegyzék, a levélben szavazók névjegyzéke és a 267/A. § szerinti jegyzék elektronikus és kinyomtatott példányát,
  3. c)a 335–337. § szerinti adatszolgáltatás adatait,
  4. d)* a nemzetközi megfigyelők, a külképviseleti megfigyelők, a nemzetiségi megfigyelők, a 245. §
(2)bekezdése szerinti megfigyelők és a 281. §
(3)bekezdése szerinti megfigyelők nyilvántartott személyes adatait,
  1. e)az ajánlóíveket,
  2. f)a szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékét, az ellenőrző lapokat, a levélben szavazás azonosító nyilatkozatait és a válaszborítékokat. 9/D. * A kapcsolattartás általános szabályai 13/D. § *
(1)* A 2. §
(4)bekezdése, az V. és VI. Fejezet, a
  1. §, a
  2. §, a
  3. §, a 307/A. §, a
  4. §, valamint a 337/A. § szerinti kérelmet, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
  5. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet)
  6. cikke szerinti kérelmet – az e törvényben foglalt kivételekkel – a) * a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
  7. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elektronikus azonosítást követően, elektronikus űrlapon, b) bármely helyi választási irodában személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján lehet benyújtani.
(2)A kérelem személyes benyújtásakor a kérelmező, illetve a kézbesítési meghatalmazott igazolja személyazonosságát, a kézbesítési meghatalmazott továbbá – az ügyintézési rendelkezésben foglalt meghatalmazás kivételével – a képviseleti jogosultságát.
(3)* A nem elektronikus űrlapon benyújtott kérelmet a választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti, és megindítja az eljárást. 13/E. § *
(1)* A választási iroda a határozatát vagy végzését (a továbbiakban együtt: döntés) a kérelmező – nem kérelemre indult eljárásban az érintett – Dáptv. 46. §
(5)bekezdése szerinti tárhelyére történő megküldéssel közli.
(2)A választási iroda a döntését a) az
(1)bekezdés szerinti közlés mellett – ha a döntés
(1)bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, akkor az
(1)bekezdés szerinti közlés helyett – a kérelmező kérelmében foglalt rendelkezése szerint
  1. aa)a személyesen jelen lévő kérelmezővel vagy kézbesítési meghatalmazottal a döntés átadásával vagy
  2. ab)elektronikus értesítési címre megküldéssel vagy
  3. ac)postai értesítési címre – belföldre hivatalos iratként – történő megküldéssel vagy
  4. ad)a kérelmező magyarországi lakcímére, hivatalos iratként történő megküldéssel,
  5. b)ha döntés
(1)bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, és a kérelmező nem jelöl meg közlési módot, vagy az eljárás nem kérelemre indult,
  1. ba)magyarországi lakcímmel rendelkező személy esetében az
  2. ad)pont szerinti módon,
  3. bb)magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy esetében az
  4. ab)vagy
  5. ac)pont szerinti módon közli.
(2a)* A választási iroda kérelmet elutasító vagy visszautasító, valamint hivatalból hozott döntésének közlését – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgár ügyében hozott, névjegyzéket érintő döntés kivételével – a döntés meghozatalának napján közzétett hirdetmény útján kell teljesíteni, ha a döntés
(1)és
(2)bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség.
(2b)* A hirdetmény tartalmazza
  1. a)a közzététel napját,
  2. b)az ügy számát és tárgyát,
  3. c)a kérelmező nevét és utolsó ismert lakcímét, továbbá
  4. d)azt a figyelemfelhívást, hogy a választási iroda az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a kérelmező vagy kézbesítési meghatalmazottja a döntést a választási irodában átveheti.
(2c)* A hirdetményt a választások hivatalos honlapján tíz napra – a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntést legfeljebb a szavazás napját követő nap 0 óráig – kell elhelyezni.
(3)A 13/D. §
(1)bekezdés b) pontja szerint benyújtott, az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti kérelem alapján személyes adat a
(2)bekezdés aa),
  1. ab)és
  2. ac)pontja szerinti módon csak abban az esetben továbbítható, ha a kérelmező személyesen nyújtotta be a kérelmet. 9/E. * Automatikus döntéshozatal 13/F. § *
(1)* A Nemzeti Választási Iroda azonnal, de legfeljebb a kérelem benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított huszonnégy órán belül automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozattal vagy végzéssel – a
  1. c)és
  2. d)pont tekintetében hatósági bizonyítvány kiállításával – dönt
  3. a)a központi névjegyzékkel és a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelemről,
  4. b)a központi névjegyzékből és a szavazóköri névjegyzékből hivatalból történő törlésről,
  5. c)a 100. §
(2)bekezdése szerinti kérelemről, d) az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti, a választási informatikai rendszerben nyilvántartott adatokra vonatkozó kérelemről.
(2)A Nemzeti Választási Iroda automatikusan átvezeti az általa kezelt nyilvántartásokon a 83. §
(2)bekezdés, a 98. §
(2)bekezdés, valamint a
  1. § szerinti nyilvántartásokból átvett adatváltozásokat, valamint az általa kezelt nyilvántartások közötti adatátadásokat. II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK
  2. A választási bizottság
  3. §
(1)A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
(2)Választási bizottságok:
  1. a)Nemzeti Választási Bizottság,
  2. b)területi választási bizottság,
  3. c)országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
  4. d)helyi választási bizottság,
  5. e)szavazatszámláló bizottság.
(3)Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja.
(4)A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll. 15. § *
(1)* A jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül:
  1. a)a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon,
  2. b)a 292. §
(1)bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamint c) a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet.
(2)* A munkáltató a választási szerv
(1)bekezdés szerinti tagját megillető távolléti díj és járulékai megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától. 11. A választási bizottság tagjai 16. § A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll. 17. §
(1)* A
  1. §-ban, a
  2. §-ban, a
  3. §
(3)bekezdésében és a 171. §
(1)bekezdésében foglaltak kivételével
  1. a)a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen, közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottsága esetében a közös hivatalhoz tartozó bármely településen,
  2. b)az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben,
  3. c)a területi választási bizottságnak csak a vármegyében, illetve a fővárosban,
  4. d)a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.
(2)* A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat.
(3)* A Nemzeti Választási Bizottság választott, valamint a 27. §
(1)bekezdése alapján megbízott tagja az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik.
(4)A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat. 18. §
(1)A választási bizottságnak nem lehet tagja
  1. a)a köztársasági elnök,
  2. b)a háznagy,
  3. c)képviselő,
  4. d)alpolgármester,
  5. e)jegyző,
  6. f)másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,
  7. g)* a Magyar Honvédséggel szolgálati viszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, továbbá a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint
  8. h)jelölt.
(2)* Nem lehet – a szavazatszámláló bizottság kivételével – a választási bizottság választott tagja az
(1)bekezdésben foglaltakon túl
  1. a)párt tagja,
  2. b)a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,
  3. c)a választókerületben induló jelölt hozzátartozója,
  4. d)* a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott, a munkavállaló, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy kivételével.
(2a)* A szavazatszámláló bizottság választott tagjára is alkalmazni kell a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontja szerinti rendelkezést. A szavazatszámláló bizottságnak az a választott tagja, akivel szemben a
(2)bekezdés
  1. b)vagy
  2. c)pontja szerinti összeférhetetlenség egy adott választáson fennáll, a szavazatszámláló bizottság munkájában azon a választáson nem vehet részt.
(3)* Az
(1)bekezdés
  1. f)pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik
  2. a)az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjára, ha az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjává választják, valamint
  3. b)az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjára, ha az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjává választják.
(4)* A választási bizottság választott tagjának, póttagjának javasolt választópolgár a megválasztása előtt, a megbízott tag legkésőbb az eskütételét megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. A választási bizottság tagja, póttagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenség tényét köteles haladéktalanul közölni a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével, továbbá bejelenteni a választási bizottság soron következő ülésén. 19. §
(1)* A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei – a 41. §
(3)bekezdésében és a 45. §
(5)bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak.
(1a)* A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolja jogait és kötelezettségeit, a megbízás jogalapjától függetlenül.
(2)A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg.
(3)* A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizennyolcszorosa. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap harmincegy és félszerese.
(4)* A Nemzeti Választási Bizottság 27. §
(1)bekezdése alapján megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.
(5)* A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.
(6)* A
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az előző naptári évben az ülések legalább 20%-áról – igazolatlanul – távol maradt. Az ülésről való távolmaradás igazolásának részletes szabályait a 42. §
(1)bekezdése szerinti ügyrend tartalmazza. Az adott naptári évre vonatkozó tiszteletdíj-csökkentést a Nemzeti Választási Bizottság elnöke rendeli el.
(7)* A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerinti tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a Nemzeti Választási Bizottság volt választott tagja, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a megbízatása megszűnésétől számított három évig őrzi. 12. A választási bizottság tagjainak megválasztása 20. §
(1)A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3)Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.
  1. § * A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, vármegyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október
  2. és november
  3. között választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.
  4. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt.
  5. § * A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október
  6. és november
  7. között választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.
  8. § *
(1)A szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani.
(2)A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja.
(3)Egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen.
(4)Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani.
(5)A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven.
(6)A helyi választási iroda vezetője a
  1. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat.
  2. § *
(1)A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.
(2)Az indítvány benyújtását követően, ha a köztársasági elnök vagy a választási iroda vezetője által javasolt személy
  1. a)a 17. §-ban vagy a 18. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg,
  2. b)elhalálozik vagy
  3. c)a megbízatást nem vállalja, a köztársasági elnök, illetve a választási iroda vezetője az indítványt módosíthatja.
(3)A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.
(4)A választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét, valamint a választási bizottság elérhetőségeit a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 26. § Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor,
  1. a)a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
  2. b)a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság,
  3. c)az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – haladéktalanul megbízza. 13. A választási bizottság tagjainak megbízása 27. § *
(1)A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak.
(2)Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító, az
(1)bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg.
(3)Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító, az
(1)bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg. 28. § *
(1)A területi választási bizottság további egy-egy tagját
  1. a)az országgyűlési képviselők választásának kitűzését követően az országos listát állító jelölő szervezetek,
  2. b)az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a listát állító jelölő szervezetek,
  3. c)* a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzését követően a vármegyei listát, fővárosi listát vagy főpolgármester-jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független főpolgármester-jelöltek bízzák meg.
(2)Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.
(3)A helyi választási bizottság további egy-egy tagját a településen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a településen induló független jelöltek bízzák meg.
(4)A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.
(5)–
(7)* 29. §
(1)* A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak a választási bizottság 27. § és 28. § szerinti tagjának megbízására.
(2)* Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba legfeljebb a
  1. § és
  2. § szerinti számú tagot bízhat meg. E bekezdés alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet más jelölő szervezettel együttesen bíz meg.
(3)* Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt csak egy jogcímen jogosult tag megbízására egy választási bizottságba, abban az esetben is, ha ezen jogosultság egyébként több jogcím alapján is megilletné.
(4)* A 27. §
(2)és
(3)bekezdése alapján azok a jelölő szervezetek is jogosultak tag megbízására a Nemzeti Választási Bizottságba, amelyek az
(1)bekezdés alapján megbízásra jogosult párttal közös listát állítanak. 30. §
(1)A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.
(2)* A választási bizottság megbízott tagját – a 27. §
(1)bekezdése kivételével – legkésőbb a szavazás napját megelőző kilencedik napon lehet bejelenteni.
(3)* A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét és személyi azonosítóját, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét, valamint a választási bizottság megjelölését.
(4)* A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság megbízott tagjának bejelentését személyesen vagy meghatalmazott útján a helyi választási iroda fekvése szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjénél is be lehet nyújtani a
(2)bekezdésben foglalt határidő lejártáig. A bejelentést az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a benyújtást követő napon az érintett szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság működési területe szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének továbbítja. 31. § A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi. 32. §
(1)Ha a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet.
(2)A választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról.
(3)A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetében a helyi választási iroda vezetője határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek. 14. A választási bizottsági tag megbízatásának megszűnése 33. §
(1)A Nemzeti Választási Bizottság
  1. a)választott tagjának megbízatása a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésétől számított kilenc év lejártáig,
  2. b)* 27. §
(1)bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig, c) 27. §
(2)bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, d) * 27. §
(3)bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének jogerőssé válásáig tart.
(2)Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg az
(1)bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik.
(3)* A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság
  1. a)választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig,
  2. b)* megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. §
(1)–
(3)bekezdése és a 333. §
(2)bekezdése szerint az adott választási bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető – választás eredményének jogerőssé válásáig tart.
(4)* A szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásáig tart.
(5)* A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. §
(4)bekezdése szerint az adott szavazatszámláló bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető – választás eredményének jogerőssé válásáig tart. 34. § *
(1)A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:
  1. a)ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek,
  2. b)a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén,
  3. c)lemondással,
  4. d)ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,
  5. e)ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik,
  6. f)a tag halálával.
(2)* A választási bizottsági tag megbízatásának az
(1)bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság – határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.
(3)A választási bizottság
  1. a)tagja a bizottság elnökéhez,
  2. b)elnöke az őt a bizottság tagjának megválasztó képviselő-testület, közgyűlés, illetve Országgyűlés elnökéhez címzett, a választási iroda vezetőjéhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal mondhat le megbízatásáról. A lemondás nem vonható vissza. A megbízatás a nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.
(4)* A megbízatás
(1)bekezdés
  1. a)és c)–
  2. f)pontja szerinti megszűnését a választási bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén bejelenti.
(5)E § rendelkezéseit a póttagokra is alkalmazni kell. 34/A. § *
(1)A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet.
(2)Összeférhetetlenség miatt megszűnik a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjának a megbízatása, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(3)A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja megbízatásának a megszűnését a
(2)bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani. Az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a
(3)bekezdés szerinti eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles megindítani. 15. A választási bizottság megüresedett tagságának betöltése 35. §
(1)* Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. §
(1)bekezdés a)–
  1. c)és
  2. f)pontja vagy 34/A. §
(2)bekezdése szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban soron következő póttag lép.
(2)* Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, vármegyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ.
(3)* Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. §
  1. a)pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. §
  2. b)pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el. 36. § *
(1)Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. §
(1)bekezdés a)–
  1. d)és
  2. f)pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.
(2)* Ha a póttag megbízatása megszűnik, a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, vármegyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új póttagot választhat. 16. Eskü- vagy fogadalomtétel 37. § *
(1)* A választási bizottság tagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.
(2)* A választási bizottság 245. §
(4)bekezdése szerint megbízott tagja legkésőbb a szavazást megelőző napon tesz esküt vagy fogadalmat.
(3)* A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.
(4)* Ha az eskü vagy fogadalom letételére az
(1)bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a vármegyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a vármegyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni. A
(3)bekezdés szerinti jogosult az
(1)bekezdésben foglalt határidőt követően is kiveheti az esküt vagy a fogadalmat.
(5)* Ha az eskü vagy fogadalom kivételében a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, az esküt vagy a fogadalmat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a vármegyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az Országgyűlés alelnöke is kiveheti.
(6)A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait. 17. A választási bizottság alakuló ülése 38. §
(1)* A választási bizottság – tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart. A szavazatszámláló bizottság a szavazást megelőző nyolc napon belül, a tagjai beosztását követően tart alakuló ülést. Az alakuló ülést a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetője, a szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a helyi választási iroda vezetője hívja össze.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző Nemzeti Választási Bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg. A 33. §
(2)bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülését a megválasztása napján kell megtartani. 18. A választási bizottság elnöke 39. §
(1)A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.
(2)A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.
(3)* Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak, illetve az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nincs jelen a szavazóhelyiségben, az elnök hatáskörét a választási bizottság tagjai közül a legidősebb választott tag mint korelnök gyakorolja. 19. A választási bizottság ülése 40. § *
(1)A választási bizottság ülése nyilvános.
(2)A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(3)A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.
(4)A szavazatszámláló bizottság üléséről – az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, valamint e törvényben foglalt egyéb kivétellel – nem kell külön jegyzőkönyvet készíteni.
(5)* A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője – a szavazatszámláló bizottság bármely tagja kezdeményezésére – a szavazás előkészítése, lebonyolítása vagy a szavazatszámlálás során észlelt törvénysértést, a választási eljárás alapelveinek sérelmét, illetve rendkívüli eseményt jegyzőkönyvbe veszi.
(6)* Ha a jegyzőkönyv felvételére az
(5)bekezdés alapján nem kerül sor, az érintett szavazatszámláló bizottsági tag a szavazóköri jegyzőkönyv mellékleteként írásbeli nyilatkozatot tehet. 40/A. § * A választási bizottság ülése az elnök döntése alapján – az ülés nyilvánosságának megfelelő biztosítása mellett – elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható, különösen, ha a választási bizottság határozatképessége másképp nem biztosítható. 41. §
(1)A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.
(2)A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.
(3)* A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. §
(2)és
(3)bekezdése alapján megbízott tagját nem kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából. 19/A. * A Nemzeti Választási Bizottság zárt ülése 41/A. § *
(1)Törvényben meghatározott esetekben a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülést tart. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Zárt ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével nem tartható.
(2)A zárt ülésen a Nemzeti Választási Bizottság tagjain kívül csak a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese, törvényben meghatározott személy, − adminisztratív feladatok ellátása céljából − a Nemzeti Választási Iroda munkatársa, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elnöke által meghívott személy vehet részt.
(3)A Nemzeti Választási Bizottság által zárt ülésen meghozott határozatok nem nyilvánosak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a zárt ülésen hozott döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni annak számára, akinek a döntés jogát vagy jogos érdekét érinti.
(4)A Nemzeti Választási Bizottság a zárt ülést követően haladéktalanul a zárt ülésen meghozott határozat számát, a rendelkező részét és az indokolás lényegét tartalmazó összefoglalót hoz nyilvánosságra. 41/B. § *
(1)A zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül.
(2)A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre a Nemzeti Választási Bizottság elnökének engedélye alapján van lehetőség.
(3)Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt.
(4)A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a
(3)bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja. 20. A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje 42. § *
(1)A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait – az alakuló ülését követő harminc napon belül – ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(2)*
  1. A tényállás megállapítása
  2. §
(1)A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
(2)* A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
(3)A választási bizottság a kérelmező részére – kérésére – biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is – ha jelen van – lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
(4)A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(5)A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 22. A választási bizottság döntése 44. §
(1)* A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.
(2)A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. 45. § *
(1)A döntési javaslat tartalmát a választási bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tag határozza meg és terjeszti elő. A döntési javaslatok előkészítésével kapcsolatos szakmai tevékenységet a választási bizottság elnöke irányítja.
(2)A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.
(3)Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4)A döntési javaslat elutasítása esetén az új döntési javaslat előkészítése érdekében a bizottság elnöke az ülést megszakíthatja, vagy a döntés elnapolását kezdeményezheti a döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belüli új időpontra. A döntés elnapolásáról szóló elnöki javaslatról a választási bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.
(5)* A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. §
(2)és
(3)bekezdése alapján megbízott tagja nem rendelkezik szavazati joggal, a Nemzeti Választási Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt. 45/A. § *
(1)Nem vehet részt a másodfokú döntés meghozatalában a választási bizottság választott tagja, ha az ügyben a választáson jelöltként induló hozzátartozója, illetve annak jelölő szervezete kérelmező vagy kérelmezett.
(2)A választási bizottság tagja – saját választójogának gyakorlását érintő ügyek kivételével – nem kezdeményezhet eljárást annál a választási bizottságnál, amelynek tagja, és annak döntése ellen nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet, továbbá a bizottság előtt vagy a bizottság döntése elleni jogorvoslati eljárásban nem képviselhet más személyt vagy szervezetet. 23. A határozat 46. § *
(1)A választási bizottság papír alapú okiratba foglalt határozata tartalmazza
  1. a)a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
  2. b)a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét,
  3. c)a rendelkező részben
  4. ca)a választási bizottság döntését,
  5. cb)a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,
  6. d)az indokolásban
  7. da)a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
  8. db)a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
  9. dc)a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
  10. dd)azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,
  11. e)a döntéshozatal idejét,
  12. f)a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.
(2)A választási bizottság elektronikus okiratba foglalt határozata az
(1)bekezdés a)–e) pontjában foglaltak mellett a választási bizottság elnökének minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét, valamint időbélyegzőt tartalmaz. 47. §
(1)A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.
(2)A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt. 24. A határozat közlése 48. § *
(1)A határozatot – ha jelen van, vagy ha elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése
  1. a)a jelenlévők részére a határozat átadásával,
  2. b)elektronikus levélben vagy
  3. c)a kézbesítési meghatalmazott részére az a)–
  4. b)pontban meghatározott módon történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.
(2)A határozat
(1)bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.
(3)A határozatot – ha a közlésre az
(1)bekezdés szerint nem került sor – a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni, vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot – a polgár eltérő rendelkezése hiányában – az érintett lakcímére kell megküldeni. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár számára a határozatot a 2. melléklet o) pont oc) alpontja szerinti postacímre, annak hiányában a választópolgár lakcímére kell megküldeni. 49. §
(1)A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére.
(2)* A választási bizottság a határozatát – a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. E törvény alapján közérdekből nyilvános adat a jelölt neve, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék megnevezése. 25. A határozat kijavítása 50. §
(1)Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2)A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3)A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni. 26. Az iránymutatás 51. §
(1)* A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki. Iránymutatás kiadását választási szerv kezdeményezheti.
(2)Az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs.
(3)Az iránymutatást a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni. III. FEJEZET A VÁLASZTÁSI IRODÁK 27. A választási iroda 52. §
(1)Választási irodák:
  1. a)Nemzeti Választási Iroda,
  2. b)területi választási iroda,
  3. c)országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
  4. d)helyi választási iroda,
  5. e)külképviseleti választási iroda.
(2)* A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda legalább egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg. 28. A Nemzeti Választási Iroda 53. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv.
(2)* A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Nemzeti Választási Iroda számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály írhat elő. 54. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(2)A Nemzeti Választási Iroda tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
(2a)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda tárgyévi kiadási előirányzatainak terhére a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.
(3)Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Nemzeti Választási Iroda a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja. 29. A Nemzeti Választási Iroda elnöke 55. §
(1)A Nemzeti Választási Irodát elnök vezeti. A Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül.
(2)* A Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.
(3)A köztársasági elnök a Nemzeti Választási Iroda elnökét kilenc évre nevezi ki.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz. 56. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.
(2)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(3)A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet
  1. a)választási bizottság tagja,
  2. b)jelölt,
  3. c)az országgyűlési képviselők választásán vagy az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelölt hozzátartozója,
  4. d)jelölő szervezet tagja. 57. §
(1)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(2)A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a Nemzeti Választási Iroda elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
(3)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a választások hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Nemzeti Választási Iroda elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.
(3a)*
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.
(5)* A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Nemzeti Választási Iroda elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban a miniszterelnök rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.
(6)* 58. § *
(1)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.
(1a)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke az
(1)bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
(3)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló
  1. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)
  2. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke kiadja a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát. 59. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(2)Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít. 60. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása megszűnik
  1. a)a megbízatási idejének lejártával,
  2. b)lemondásával,
  3. c)halálával,
  4. d)a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértésének megállapításával,
  5. e)összeférhetetlensége megállapításával.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlését követő napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3)Ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(5)A miniszterelnök a
(3)és
(4)bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Nemzeti Választási Iroda elnöke részére egyidejűleg megküldi.
(6)* A Nemzeti Választási Iroda elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány kézhezvételét követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel, soron kívül jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős döntését a bíróság a köztársasági elnökkel is közli.
(7)A megbízatás az
(1)bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Nemzeti Választási Iroda elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.
(8)A köztársasági elnöknek a
(3)és
(4)bekezdéssel és az
  1. §-sal hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
  2. A Nemzeti Választási Iroda személyi állománya
  3. § *
(1)A Nemzeti Választási Irodánál foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt., valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.
(3)A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4)Ha a Nemzeti Választási Iroda köztisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
(5)Az 56. §
(4)bekezdése szerinti összeférhetetlenség esetén a Nemzeti Választási Iroda elnöke a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszünteti.
(6)A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv kormánytisztviselőjét, köztisztviselőjét és munkavállalóját – a szerv vezetőjének engedélyével – a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat. 31. A Nemzeti Választási Iroda elnökének helyettesei 62. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult legfeljebb három elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(2)Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(3)Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges, az 55. §
(1)és
(2)bekezdésében előírt feltételeknek.
(4)* Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére az 56. §-ban és a 61. §
(5)bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5)Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.
  1. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az
  2. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Nemzeti Választási Iroda elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.
  3. §
(1)* Az elnökhelyettes az elnököt megillető illetmény 60%-ának megfelelő illetményre jogosult.
(1a)* Az elnökhelyettes az
(1)bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatatásra jogosult.
(2)* Az elnökhelyettest naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
(3)Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(4)Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít. 65. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása megszűnik
  1. a)lemondásával,
  2. b)halálával,
  3. c)a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,
  4. d)összeférhetetlensége megállapításával,
  5. e)felmentésével,
  6. f)a tisztségétől való megfosztással.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3)Ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke felmenti a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.
(5)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét felmentheti.
(6)A Nemzeti Választási Iroda elnöke megfosztja tisztségétől a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(7)A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Nemzeti Választási Iroda elnöke állapítja meg. 32. Az egyéb választási irodákra vonatkozó rendelkezések 66. §
(1)* A területi választási iroda vezetője a vármegyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője.
(2)Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője.
(3)A helyi választási iroda vezetője a jegyző.
(4)* Ha az
(1)–
(3)bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, vagy a jegyző, főjegyző harminc napot meghaladó távolléte miatt nem tudja ellátni feladatát, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki. A Nemzeti Választási Iroda elnökének döntését a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(4a)*
(5)A választási iroda vezetője a választási iroda tagjai közül kinevezi helyettesét. 67. §
(1)A választási iroda további tagjait a választási iroda vezetője a választási iroda feladatainak végrehajtásához szükséges számban, határozatlan időre bízza meg. A választási iroda a tagjairól nyilvántartást vezet.
(2)A választási iroda tagjának megbízatását a választási iroda vezetője indokolás nélkül visszavonhatja. 68. §
(1)* A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő és közalkalmazott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, továbbá a székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal, illetve vármegyei önkormányzati hivatal munkavállalója bízható meg.
(2)A külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni. 69. § *
(1)A választási irodának nem lehet tagja
  1. a)képviselő,
  2. b)alpolgármester,
  3. c)választási bizottság tagja,
  4. d)jelölt,
  5. e)a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint
  6. f)a választókerületben induló jelölt hozzátartozója.
(2)Az
(1)bekezdés f) pontjában foglalt tilalmat nem kell alkalmazni a helyi választási iroda azon tagjára, aki kizárólag jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el olyan szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett, amely nem tartozik abba a választókerületbe, amelyben a hozzátartozója jelöltként indul.
(3)* Ha a területi választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét. Ha a helyi választási iroda vezetőjével vagy az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a területi választási iroda vezetője – a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével – megállapítja a helyi választási iroda vezetőjének, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének összeférhetetlenségét, és más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.
(4)A választási iroda tagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti.
(5)* Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a
(3)bekezdés szerint kell eljárni.
(6)Ha a helyi választási iroda illetékességi területén található bármely, a 78. § szerint kijelölt szavazókörben a szavazás lezárására legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül nem került sor, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezése érdekében.
(7)* A
(3)és
(5)bekezdés szerinti döntést a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.
  1. § A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda többi tagja a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.
  2. §
(1)A választási irodák szakmai tevékenységét a Nemzeti Választási Iroda elnöke irányítja.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnöke valamennyi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetője részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.
(3)A felettes választási iroda vezetőjén kívül más személy vagy testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének nem adhat utasítást. A választási iroda tagja számára a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására csak a választási iroda vezetője adhat utasítást.
(4)A választási bizottság elnöke a bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének a bizottság titkársági feladatainak ellátása körében utasítást adhat.
  1. § * A Nemzeti Választási Iroda elnöke a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében – a választási bizottság titkársági feladatainak ellátása kivételével – utasítást adhat.
  2. §
(1)A választási iroda tagjait a miniszter által megállapított mértékű díjazás illeti meg.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a feladatai nem vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása esetén a választási iroda vezetőjét megillető díj mértékét csökkentheti, végső esetben annak kifizetésétől eltekinthet. 74. § A választási iroda vezetőjének határozatára a 46. §, a 47. §, a 48. §
(3)bekezdése és az
  1. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
  2. A választási irodák feladatai
  3. § *
(1)A választási irodák
  1. a)ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,
  2. b)gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,
  3. c)ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket,
  4. d)biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit,
  5. e)megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,
  6. f)gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,
  7. g)ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,
  8. h)* feladatkörükben adatkezelést végeznek a választási informatikai rendszerben,
  9. i)a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,
  10. j)ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(2)* A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a miniszter rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a választásokkal összefüggő informatikai feladatok ellátásában. 34. A Nemzeti Választási Iroda további feladatai 76. §
(1)* A Nemzeti Választási Iroda ellátja a 75. §-ban foglalt feladatokat, továbbá
  1. a)* gondoskodik a központi névjegyzék, a szavazóköri névjegyzék, a levélben szavazók névjegyzéke, a külképviseleti névjegyzék, a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása, a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása, a képviselők nyilvántartása vezetéséről,
  2. b)gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről,
  3. c)gondoskodik az informatikai rendszer kialakításáról és biztonságos működtetéséről,
  4. d)gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról,
  5. e)gondoskodik a választás pénzügyi lebonyolítása központi feladatainak ellátásáról,
  6. f)gondoskodik a választáshoz kapcsolódó adatok biztonságos tárolásáról,
  7. g)működteti a választások hivatalos honlapját,
  8. h)megszervezi az igazgatási és informatikai próbákat,
  9. i)gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról,
  10. j)kutatásokat végez a választások története, a választási rendszerek nemzetközi összehasonlítása és a választási eljárás módszerei és eszközei fejlesztési lehetőségeinek témakörében,
  11. k)együttműködik más államok választási szerveivel,
  12. l)* javaslatot tehet a választásokat érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét.
(2)* A Nemzeti Választási Iroda a honlapján folyamatosan, legalább napi frissítéssel közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat, így különösen
  1. a)a névjegyzékbe vételét kérő, a névjegyzékbe vett, a szavazási iratot visszaküldő, az érvényes szavazási iratot leadó – magyarországi lakcímmel nem rendelkező – választópolgárok számát értesítési cím szerint országonkénti bontásban azzal, hogy azon államok adatait, amelyek tiltják a kettős állampolgárságot, együtt kell közzétenni,
  2. b)a központi névjegyzéken szereplő, az egyes szavazóköri névjegyzékekben szereplő, az átjelentkezéssel szavazó, a külképviseleti névjegyzékbe vett, a levélben szavazók névjegyzékébe vett választópolgárok számát,
  3. c)az egyes szavazóhelyiségekben szavazóként megjelenő, az egyes külképviseleteken szavazóként megjelenő választópolgárok számát,
  4. d)azon választópolgárok nevét és jelölő szervezetét, akik számára ajánlóívet igényeltek, illetve akiket jelöltként bejelentettek, valamint a jelöltek és a megválasztott képviselők nevét és jelölő szervezetét, valamint
  5. e)a választás szavazóköri eredményét és a választás eredményét megállapító jegyzőkönyvek tartalmát.
(2a)* A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján minden évben – a január 1-jei adatok alapján közzéteszi a választópolgárok számát választástípusonkénti, településenkénti, valamint a választójogot megalapozó – az Alaptörvény XXIII. cikk
(1)–
(3)bekezdése szerinti – jogállás szerinti bontásban.
(3)* A Nemzeti Választási Iroda csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg
  1. a)a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával,
  2. b)a központi névjegyzékkel, a szavazóköri névjegyzékkel, a külképviseleti névjegyzékkel, a levélben szavazók névjegyzékével,
  3. c)a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásával,
  4. d)a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásával,
  5. e)a képviselők nyilvántartásával,
  6. f)a népszavazási kezdeményezést, az európai polgári kezdeményezést, a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést aláírók ellenőrzési nyilvántartásával,
  7. g)a választási részvételi adatok, az előzetes és végleges jegyzőkönyvi adatok nyilvántartásával, valamint
  8. h)az a)–
  9. g)pont szerinti nyilvántartásokhoz történő elektronikus hozzáférést biztosító felhasználói nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.
(4)* A Nemzeti Választási Iroda a honvédelmi adatkezelésekről szóló
  1. évi XXI. törvény
  2. § l) pontjában és
  3. §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából. IV. FEJEZET A SZAVAZÓKÖRÖK 35. A szavazókörök kialakítása 77. §
(1)A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője határozattal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb ezerötszáz, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.
(2)A szavazókör területe nem lépheti át sem a település, sem az országgyűlési, sem a helyi önkormányzati választások választókerületi határait. 78. § *
(1)A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.
(2)Az
(1)bekezdés szerint kijelölt szavazókör szolgál az átjelentkezéssel szavazásra is.
(3)A megyei jogú városban és a fővárosi kerületben a helyi választási iroda vezetője az
(1)bekezdés szerint kijelölt szavazókör helyett más szavazókört is kijelölhet az átjelentkezéssel szavazásra.
(4)A
(3)bekezdés szerint kijelölt szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok számára vonatkozóan a 77. §
(1)bekezdésében meghatározott alsó létszámhatárt nem kell alkalmazni. 36. A szavazókörök felülvizsgálata 79. §
(1)A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást.
(2)* A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör sorszámát megváltoztatni, szavazókörbe sorolt cím besorolását megváltoztatni, továbbá település megnevezésének, közterület nevének és jellegének, ház számának, épület vagy lépcsőház jelének megváltozását a címnyilvántartásban átvezetni.
  1. A határozat közzététele
  2. § * A helyi választási iroda vezetője a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi, megjelölve a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok szavazókörönkénti számát, továbbá a
  3. § szerint kijelölt szavazókört is.
  4. A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása
  5. §
(1)A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
(2)A szavazókörök és választókerületek nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján folyamatosan közzéteszi. A helyi választási iroda vezetője a nyilvántartásban átvezeti a módosításokat. V. FEJEZET A KÖZPONTI NÉVJEGYZÉK 39. A központi névjegyzék 82. §
(1)* A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel.
(2)A központi névjegyzék tartalmazza
  1. a)az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait,
  2. b)választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgárnak az adatait,
  3. c)annak az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek,
  4. d)annak a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek [a)–
  5. d)e fejezetben a továbbiakban együtt: választópolgár]. 83. § *
(1)A központi névjegyzék a választópolgár 2. melléklet szerinti adatait tartalmazza.
(2)A központi névjegyzék 2. melléklet szerinti adatait – a
(3)bekezdés kivételével – a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásból, a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében az útiokmány-nyilvántartásból és a vezetőiengedély-nyilvántartásból, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásából és a szavazóköri névjegyzékből történő adatátvétellel kell létrehozni.
(3)A központi névjegyzék 2. melléklet
  1. i)pont
  2. ib)alpontja,
  3. j)pont
  4. ja)és
  5. jb)alpontja, k),
  6. l)és
  7. o)pontja, valamint – a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében, ha az általa bejelentett külföldi lakóhelye eltér a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott külföldi lakóhelytől vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmaz külföldi lakóhelyadatot –
  8. c)pontja szerinti adatait a Nemzeti Választási Iroda a választópolgár kérelme alapján rögzíti a központi névjegyzékben.
(4)* A központi névjegyzék a 2. melléklet g)–j), m),
  1. n)és
  2. p)pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 40. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem 84. § *
(1)A központi névjegyzékbe vételét, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.
(2)A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot.
(3)A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti törlését a központi névjegyzékből. 84/A. § * A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár külföldi lakóhelyének az általa bejelentett külföldi lakóhelyet, annak hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott külföldi lakóhelyet kell tekinteni. 85. § *
(1)A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár – a
(2)bekezdés kivételével – kérheti
  1. a)nemzetiséghez tartozásának,
  2. b)szavazási segítség iránti igényének,
  3. c)személyes adatai kiadása megtiltásának bejegyzését a központi névjegyzékbe, illetve a bejegyzés törlését.
(2)A magyarországi lakcímmel rendelkező, nem magyar állampolgár választópolgár az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti adat központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.
(3)A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 88. §
  1. b)pontja szerinti segítség iránti igényének központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti. 41. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartással kapcsolatos kérelem 86. § A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
  2. a)a nemzetiség megjelölését,
  3. b)a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását,
  4. c)annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e. 87. § A nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbevétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben. 42. Fogyatékossággal élő választópolgárok segítése 88. § A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:
  5. a)Braille-írással készült értesítő megküldése,
  6. b)könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,
  7. c)Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
  8. d)akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása. 43. Az adatkiadás megtiltása 89. §
(1)A választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat a 153. § szerint kiadják.
(2)*
  1. A választópolgárok tájékoztatása
  2. § A Nemzeti Választási Iroda a miniszter rendeletében meghatározott időben és módon tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról.
  3. * A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása
  4. § *
(1)A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – a 13/D. §
(1)bekezdésében meghatározottakon kívül –
  1. a)a Nemzeti Választási Irodához vagy a külképviseleti választási irodához levélben,
  2. b)a külképviseleti választási irodához személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, vagy
  3. c)a Nemzeti Választási Irodához elektronikus azonosítás nélkül elektronikusan is benyújthatja.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerint benyújtott kérelmet a választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti, és megindítja az eljárást. 92. § *
(1)* A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár
  1. a)nevét,
  2. b)születési nevét,
  3. c)születési helyét és idejét,
  4. d)személyi azonosítóját vagy személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányszámát, valamint
  5. e)aláírását a kérelem 13/D. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti benyújtása esetén.
(2)A kérelem 13/D. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti benyújtása esetén a kérelemnek az
(1)bekezdés szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.
(3)A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétele iránti kérelmének az
(1)bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmaznia kell
  1. a)azt a postacímet, ahova a szavazási levélcsomag eljuttatását kéri, vagy
  2. b)annak a – 277. §
(2)bekezdése szerinti – településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.
(4)Ha a kérelmező nem rendelkezik a 13/E. §
(1)bekezdése szerinti tárhellyel, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár – a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelmében – köteles megadni azt az elektronikus levélcímet vagy azt a postacímet, ahova a választási iroda döntésének a 13/E. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)vagy
  3. ac)alpontja szerinti megküldését kéri.
(5)Elektronikus azonosítással ugyanazon kérelmező egy nap legfeljebb tíz kérelmet nyújthat be.
  1. * A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása
  2. § *
(1)A Nemzeti Választási Iroda a kézbesítési meghatalmazott útján, valamint a 91. §
(1)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontja szerint benyújtott kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a központi névjegyzék, vagy a névjegyzékbe vétel iránti kérelem esetében a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás vagy az útiokmány-nyilvántartás adataival.
(2)Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelemben foglaltak
  1. a)ékezethiba,
  2. b)írásmódbeli eltérés,
  3. c)földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,
  4. d)a 92. §
(1)bekezdés
  1. a)vagy
  2. b)pontja szerinti
  3. da)adatban több utónév egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése vagy
  4. db)adat más nyelven történő megadása következtében nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve az útiokmány-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.
(3)Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező születési nevét, feltéve, hogy az megegyezik a viselt nevével.
(4)Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e az útiokmány-nyilvántartás adataival, a Nemzeti Választási Iroda az útiokmány-nyilvántartásból közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján ellenőrzi.
(5)Ha a
(2)bekezdés szerinti eltérés automatikus döntéshozatal keretében teljeskörűen nem bírálható el, akkor az eltérés vizsgálatát a kérelmező lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda, magyarországi lakcímmel nem rendelkező kérelmező esetén a Nemzeti Választási Iroda közreműködésével kell elvégezni, amelyet követően a kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében folytatódik. 94. § *
(1)*
(2)A 93. §
(5)bekezdése szerinti esetben a kérelmet a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított három munkanapon belül kell elbírálni.
(3)* A
  1. § d) pontja szerinti, a szavazást megelőző harmadik napon benyújtott kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni.
  2. § *
(1)A Nemzeti Választási Iroda a kérelemről határozattal dönt.
(2)A kérelmet végzésben vissza kell utasítani, ha a kérelmező
  1. a)olyan tény bejegyzését kéri a központi névjegyzékbe, amely abban már szerepel vagy
  2. b)ugyanazon kérelmében egymásnak ellentmondó tények bejegyzését kéri.
(3)Ha a kérelem – a
  1. §-ra is tekintettel – tartalmazza a kérelmező
  2. §
(1)bekezdés szerinti adatait, akkor a
(2)bekezdéstől eltérően
  1. a)a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítására, illetve módosítására irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelmét, aki kérelme alapján már szerepel a központi névjegyzékben,
  2. b)a központi névjegyzékbe vételre irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítása, illetve módosítása iránti kérelmét, aki a központi névjegyzékben nem szerepel,
  3. c)a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítására irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel módosítása iránti kérelmét, aki – a 84/A. § vagy a 92. §
(3)vagy
(4)bekezdése szerinti adat tekintetében – a központi névjegyzékben már nyilvántartott adattal megegyező adat nyilvántartásba vételét kéri, d) a központi névjegyzékbe vétel módosítására irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítása iránti kérelmét, aki – a 84/A. § vagy a 92. §
(3)vagy
(4)bekezdése szerinti adat tekintetében – a központi névjegyzékben nyilvántartott adattól eltérő adat nyilvántartásba vételét kéri.
(4)A döntés a 46. § a)–e) pontjában foglaltakat és a kérelmező születési idejét tartalmazza. A határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát. A döntés aláírás és bélyegzőlenyomat nélkül érvényes.
(5)Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő postai értesítési címet adott meg, a döntést a külképviselet közreműködésével is kézbesítheti a Nemzeti Választási Iroda.
(6)* Ha az automatikus döntéshozatal során jogszabálysértő döntés születik, azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke annak közlésétől számított tizenöt napon belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. 47. * A központi névjegyzék vezetése 96. § *
(1)A Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíti
  1. a)a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
  2. b)a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása,
  3. c)a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása és
  4. d)az útiokmány-nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokkal.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság tagja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adataiba betekinthet, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthet. A betekintés során a Nemzeti Választási Bizottság tagja a
  1. § szerinti kérelem, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak megtekintésével ellenőrizheti a névjegyzékbe vétel törvényességét.
  2. * Törlés a központi névjegyzékből
  3. § *
(1)* A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt
  1. a)ha törlését kéri, vagy
  2. b)a névjegyzékbe vétele napjától számított tíz év elteltével; a határidő megszakad, ha a választópolgár a névjegyzékben szereplő adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri vagy olyan szavazási iratot ad le, amely nem minősül érvénytelennek a 289. §
(3)bekezdés e),
  1. f)vagy
  2. h)pontjában foglalt ok miatt.
(2)A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből azt, aki a) elhunyt, b) elvesztette választójogát.
(3)A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből a magyarországi lakcímmel rendelkezőként névjegyzékbe vett választópolgárt, ha magyarországi lakcímét érvénytelenítették, vagy ha Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta. A törlés nem érinti a képviselő mandátumát.
(4)A
(2)bekezdés a) pontja szerinti törlésről nem kell külön határozatot hozni.
(5)A törlésről szóló határozatra a 95. §
(1),
(4)és
(5)bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
  1. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása
  2. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba fel kell venni azt a nagykorú, valamint tizenhetedik életévét betöltött kiskorú polgárt, aki
  1. a)a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt,
  2. b)a büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,
  3. c)a közügyektől eltiltott,
  4. d)a szabadságvesztés-büntetését tölti.
(1a)* A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása az
(1)bekezdésben meghatározott személyek 2/A. melléklet szerinti adatait tartalmazza.
(2)* A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásába történő felvétel, valamint az onnan való törlés céljából a) a gondnokoltak nyilvántartását vezető szerv a gondnokoltak nyilvántartásának törvényben meghatározott adatait az
(1)bekezdés
  1. a)pontjában foglaltakra tekintettel,
  2. b)a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszer törvényben meghatározott adatait az
(1)bekezdés b)–d) pontjában foglaltakra tekintettel automatikus adattovábbítás útján továbbítja a Nemzeti Választási Iroda számára.
(3)* A Nemzeti Választási Iroda az adatok változásának a nyilvántartásban történő feltüntetése, valamint az elhalálozott polgár törlése céljából a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának karbantartását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból automatikus információátadás útján történő rendszeres adatátvétellel biztosítja.
(4)Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte, adatait a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölni kell. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.
(5)* A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a 2/A. melléklet
  1. h)és
  2. i)pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 99. §
(1)A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.
(2)A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adatait az
(1)bekezdésben meghatározott célból a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult igényelni. 100. §
(1)A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy a saját adatai tekintetében, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni.
(2)Bármely nagykorú polgár kérheti a Nemzeti Választási Irodától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok. VI. FEJEZET A SZAVAZÓKÖRI NÉVJEGYZÉK 50. A szavazóköri névjegyzék 101. § *
(1)* A Nemzeti Választási Iroda a szavazás napját megelőző hatvankilencedik naptól a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva – a 3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).
(2)A szavazóköri névjegyzéket, valamint a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét és a külképviseleti névjegyzéket – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a Nemzeti Választási Iroda vezeti.
(3)A szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékén a helyi választási iroda vezeti át a 102. §
(3)bekezdése szerinti változást. 102. § *
(1)Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.
(2)Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.
(3)* Azt a választópolgárt, aki a 88. § d) pontja szerint legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.
(4)* A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a Nemzeti Választási Iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör.
(5)* A Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből azt, akit a központi névjegyzékből törölt. 51. * A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke 103. § *
(1)A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.
(2)* A mozgóurna iránti kérelmet
  1. a)a Nemzeti Választási Irodához
  2. aa)a 13/D. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazást megelőző harmadik napig,
  2. ab)elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton a szavazást megelőző harmadik napig,
  3. b)a helyi választási irodához
  4. ba)a 13/D. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napját megelőző harmadik nap 16 órát követően, a szavazás napján 12 óráig,
  2. bb)levélben a szavazást megelőző harmadik napig,
  3. bc)személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a szavazást megelőző harmadik napig,
  4. bd)személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a szavazást megelőző második napon,
  5. c)az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig
  6. ca)kézbesítési meghatalmazott útján vagy
  7. cb)meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével lehet benyújtani.
(3)A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell
  1. a)a szavazókör területén lévő címet, ahova a mozgóurna kivitelét a választópolgár kéri (a továbbiakban: mozgóurnacím), ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint
  2. b)a mozgóurna-igénylés okát.
(4)A 102. §
(3)bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár a lakcímére is kérhet mozgóurnát. 104. § *
(1)A 103. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bc)alpontja szerint benyújtott kérelmet a helyi választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti.
(2)* A 103. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bd)alpontja szerint benyújtott kérelmet a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottság részére továbbítja. 105. § *
(1)A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti adatot, valamint a mozgóurna kivitelével kapcsolatos, a választópolgár által megadott egyéb információt.
(2)A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.
  1. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének kinyomtatása
  2. §
(1)* A szavazást megelőző harmadik napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.
(2)* A helyi választási iroda a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb a szavazást megelőző második napon kinyomtatja. A helyi választási iroda vezetője a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét hitelesíti. 107. § *
(1)A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke nem tartalmazza a 3. melléklet f) pont fe) alpontja szerinti adatot.
(2)A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok adatait.
(3)A mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 103. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti adatokat, valamint a mozgóurna kivitelével kapcsolatos, a választópolgár által megadott egyéb információt is tartalmazza.
(4)A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén – a 112. §
(5)bekezdése szerinti változás kivételével – nem vezethető át változás.
  1. A megismételtetett szavazás névjegyzéke
  2. § *
(1)Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik
  1. a)a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,
  2. b)a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert nem rendelkeztek választójoggal, de
  3. ba)legkésőbb az ismételt szavazás napján nagykorúvá válnak vagy
  4. bb)a névjegyzék lezárásáig egyébként választójogot szereznek.
(2)Az ismételt szavazáson sem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert
  1. a)nem rendelkeztek lakcímmel a szavazókörben vagy
  2. b)más szavazókör névjegyzékében szerepeltek. 54. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének megsemmisítése 109. § * 55. * A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása 110. § *
(1)A
  1. §, a
  2. §
(6)bekezdése, a
  1. §, a
  2. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a
  3. §
(1),
(2)és
(5)bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik naptól lehet benyújtani. A 103. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontja szerint a szavazást megelőző hatvanhatodik nap előtt benyújtott kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik napon kell elbírálni.
(3)Közös eljárás esetén a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem, a
  1. § szerinti segítség iránti igény és a
  2. § szerinti adatkiadás megtiltása iránti kérelem a közös eljárás minden választására vonatkozik.
  3. § * A
  4. § szerinti kérelem személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a külképviseleti választási irodában is benyújtható.
  5. * A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása
  6. § *
(1)A Nemzeti Választási Iroda a 103. §
(2)bekezdés
  1. a)pontja és
  2. b)pont
  3. bb)és
  4. bc)alpontja szerint benyújtott kérelem alapján a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.
(2)Ha a kérelemben megadott mozgóurnacím a választókerületek és szavazókörök nyilvántartásában nem található, és emiatt az automatikus döntéshozatal teljeskörűen nem lehetséges, akkor a mozgóurnacím vizsgálatát a mozgóurnacím helye szerint illetékes helyi választási iroda közreműködésével kell elvégezni, amelyet követően a kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében folytatódik.
(3)Ha a 93. §
(2)bekezdése szerinti eltérés automatikus döntéshozatal keretében teljeskörűen nem bírálható el, akkor az eltérés vizsgálatát a kérelmező lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda, a 103. § szerinti kérelem esetén a mozgóurnacím helye szerint illetékes helyi választási iroda közreműködésével kell elvégezni, amelyet követően a kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében folytatódik.
(4)A 102. §
(4)bekezdése szerinti kérelem esetén annak jogalapját az a helyi választási iroda bírálja el, amelynek illetékességi területén az a szavazókör található, amelynek névjegyzékébe a szavazatszámláló bizottság tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető kéri áttételét.
(5)A 103. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja és
  3. c)pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el. A szavazatszámláló bizottság a kérelem alapján – a 93. §
(1)–
(3)bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával – a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.
(6)* Ha a választópolgár a szavazást megelőző harmadik napig a mozgóurna iránti kérelmét visszavonja, a Nemzeti Választási Iroda törli a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből. 113. § *
(1)* A szavazást megelőző harmadik napon benyújtott mozgóurna, illetve annak visszavonása iránti kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni.
(2)* Ha a kérelem elbírálásához ügyintézői közreműködésre van szükség, a kérelmet a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított három munkanapon belül, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon 9 óráig kell elbírálni.
(3)A szavazatszámláló bizottság a mozgóurna iránti kérelmet soron kívül bírálja el.
(4)A szavazás kitűzését követően, de a szavazást megelőző hatvanhatodik napnál korábban benyújtott kérelem elbírálását a szavazást megelőző hatvanhatodik napon kell megkezdeni. 114. § *
(1)* A választási iroda döntésére a 95. §
(1),
(2),
(4),
(5)és
(6)bekezdését kell alkalmazni.
(2)A 13/E. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)vagy
  3. ac)alpontja szerinti közlése mellett a 13/E. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti módon is meg kell küldeni a döntést a természetes személynek, ha az értesítési címet tartalmazó kérelmet a 103. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjában vagy
  3. b)pont
  4. bb)alpontjában meghatározott módon nyújtotta be. 57. A választópolgár tájékoztatása 115. § *
(1)Azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.
(2)* Az értesítőt a választópolgár lakcímére a szavazást megelőző ötvenegyedik napig kell megküldeni. A technikai feltételek fennállása esetén a választópolgár Dáptv. 46. §
(5)bekezdése szerinti tárhelyére is meg kell küldeni az értesítőt.
(3)* Az értesítő tartalmazza
  1. a)a választás megnevezését,
  2. b)a szavazás napját,
  3. c)a választókerületet,
  4. d)a szavazókört,
  5. e)a szavazóhelyiség címét,
  6. f)a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,
  7. g)a választópolgár nevét,
  8. h)a választópolgár magyarországi lakcímét,
  9. i)a választópolgár születési idejét,
  10. j)a választópolgár születési nevét, ha az a viselt nevétől eltér,
  11. k)a választással kapcsolatos tájékoztatást, és
  12. l)az értesítő kiállításának dátumát.
(4)* A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – új értesítőt igényelhet.
(5)* Közös eljárás esetén a választási iroda közös értesítő megküldésével tájékoztatja a választópolgárt a szavazóköri névjegyzékbe vételről. 116. §
(1)* A választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.
(2)* Ha a választási iroda a
  1. §, a
  2. § vagy a 307/A. § szerinti kérelemnek helyt ad, a határozat közlése mellett értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt.
  3. § *
(1)A választópolgár részére – a 88. § a) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére – Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.
(2)A választópolgár részére – a
  1. § b) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére – könnyített tájékoztatót küld a Nemzeti Választási Iroda.
  2. §
(1)* A választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait – a 3. melléklet fb)–
  1. fe)és
  2. fg)pontja szerinti adatok kivételével – az illetékes helyi választási irodában bárki megtekintheti.
(2)A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető. VII. FEJEZET A JELÖLTÁLLÍTÁS 58. A jelölő szervezet bejelentése 119. §
(1)* Azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a szavazás napját megelőző hatvankilencedik napot követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
(2)* A jelölő szervezetet a bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentheti be. 59. Az ajánlóív 120. § *
(1)Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.
(2)* Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a szavazás napját megelőző hatvankilencedik napot követően.
(3)Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy
  1. a)a jelölést elfogadja,
  2. b)nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti,
  3. c)*
(4)Ajánlóívet csak olyan választópolgár számára lehet igényelni, aki az igény benyújtásakor választójoggal rendelkezik.
(5)Az ajánlóív igénylésekor
  1. a)a több utónévvel rendelkező választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza,
  2. b)a választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap a nevének részét képező „dr.” megjelölést ne tartalmazza. 121. § *
(1)Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a választás típusát, a 120. §
(5)bekezdésére is figyelemmel a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
(2)A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző ötvenedik napon átadja az igénylő vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet egyedi azonosítóval lát el. 121/A. § * Ha az ajánlóív átadása törvényi feltételekbe ütközik, a választási iroda az igénylés napján, az érintett ívek átad

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.