← Magyarország

2024. évi LXX. törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó hivatásos állomány és nemzetbiztonsági alkalmazottak jogállását, jogviszonyát és egyes társadalombiztosítási ellátásait szabályozza. Célja a magas szintű szakmai tudással rendelkező, elkötelezett személyi állomány megbecsülése és a szolgálatok hatékony működésének biztosítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

Pnbjt. -

  1. évi LXX. törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
  2. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  3. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  4. évi LXX. törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról * Az Országgyűlés – figyelemmel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak Magyarország szuverenitásának és törvényes rendjének védelmében betöltött elengedhetetlen szerepére és ellátandó feladatai összetettségére – a magas szintű szakmai ismerettel rendelkező, a Magyarország iránti hűség tekintetében elkötelezett személyi állomány megbecsülése és jogviszonya egységes szemléletű, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony működését szolgáló szabályozásának kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  5. A törvény hatálya
  6. §

(1)E törvény hatálya
  1. a)a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományban (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) álló tagjainak nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására, valamint
  2. b)– a XX. Fejezetben meghatározott esetben és körben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által foglalkoztatott nemzetbiztonsági alkalmazottak nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2)E törvény a) V. Fejezetét, 221. §
(1)és
(2)bekezdését, 221. §
(3)bekezdés 10–
  1. pontját és
  2. §-át a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába vagy nemzetbiztonsági alkalmazotti állományába (a továbbiakban együtt: személyi állomány) jelentkezőkre, a nemzetbiztonsági állomány tekintetében ideértve azon jelentkezőt is, akivel a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ösztöndíjszerződést kíván kötni, b)
  3. §
  4. pontját,
  5. §
(6)–
(8)bekezdését, 64. §
(1)bekezdés d) pontját és
(3)bekezdését, 68. §
(2)bekezdés c) pontját és
(5)bekezdését, 70., 74. és 83. alcímét, valamint 5. mellékletét a szolgálati nyugdíjasokra,
  1. c)29., 70. és 74. alcímét, XIII. Fejezetét, valamint 171. §-át a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultakra, valamint
  2. d)6. § 12. pontját, 62. §-át, 105. §-át, 133. §-át, 70., 73. és 74. alcímét, 215–218. §-át, valamint 5. mellékletét a nemzetbiztonsági állomány vagy nemzetbiztonsági alkalmazotti állomány (a továbbiakban együtt: személyi állomány) tagjának és elhunyt tagjának, a szolgálati nyugdíjas és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell. 2. A szolgálati viszonyra vonatkozó alapelvek 2. § A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. A szolgálati viszony alanyai kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. 3. §
(1)A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés.
(2)E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(3)A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.
(4)Ha a joggal való visszaélés a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a szolgálati érdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 4. §
(1)A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(2)Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával.
(3)A polgári nemzetbiztonsági szolgálat megkülönböztetés nélkül biztosítja a nemzetbiztonsági állomány tagjának az e törvény szerinti, kizárólag a szakmai képességek, végzettségek, szakképesítések, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá – a rendfokozat tekintetében – a szolgálatban eltöltött idő alapján meghatározott előmeneteli lehetőséget.
(4)A szolgálatteljesítés egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett feladatok természetét, minőségét, mennyiségét, a szolgálatteljesítési körülményeket, a szükséges végzettséget, szakképesítést, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget kell figyelembe venni. 5. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles megtartani a szolgálatellátással összefüggésben tudomására jutott törvény által védett adatot. Ezen túlmenően köteles – magánéletére is kiterjedően – olyan magatartást tanúsítani, hogy illetéktelen személy vagy szerv ne juthasson a polgári nemzetbiztonsági szolgálat működésére – így különösen konkrét tevékenységére, személyi állományára, létesítményeire, vagyontárgyaira, eszközeire, módszereire, továbbá információforrásaira – vonatkozó ismeret birtokába.
(2)A titoktartási kötelezettség megszegésének megalapozott gyanúja esetén, annak ellenőrzése érdekében a nemzetbiztonsági állomány tagja köteles magát a szolgálati viszony fennállása alatt és – a
(3)bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a felek 94. § szerinti megállapodása alapján – annak megszűnését követő 2 évig poligráfos vizsgálatnak alávetni.
(3)A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül áll fenn.
(4)A titoktartási kötelezettség alól a főigazgató esetében a miniszter, egyéb esetben a főigazgató adhat felmentést. 3. Értelmező rendelkezések 6. § E törvény alkalmazásában: 1. alacsonyabb vezetői beosztás: az a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás (a továbbiakban: vezetői beosztás), amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik, 2. alacsonyabb szolgálati beosztás:
  1. a)az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik,
  2. b)azon I. vagy II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, amelyben a nemzetbiztonsági állomány tagja részére megállapítandó illetmény alacsonyabb a betöltött, ugyanazon besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásban megállapított illetményénél, valamint
  3. c)vezetői beosztást betöltők esetében a nem vezetői beosztás vagy az alacsonyabb vezetői beosztás, 3. apa: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti apai jogállású férfi vagy az örökbefogadó férfi, 4. átszervezés: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál végrehajtott minden olyan szervezési intézkedés, amelynek következtében a nemzetbiztonsági állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik; nem minősül átszervezésnek, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat egészét vagy érintett szervezeti egységét más polgári nemzetbiztonsági szolgálattal összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a nemzetbiztonsági állomány tagja más polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik, 5. azonos besorolású szolgálati beosztás:
  4. a)az a szolgálati beosztás, amely azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik, valamint
  5. b)azon I. vagy II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, amelyben a nemzetbiztonsági állomány tagja részére megállapítandó illetmény azonos a betöltött, ugyanazon besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásban megállapított illetményével, 6. azonos besorolású vezetői beosztás: olyan vezetői beosztás, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájával, 7. egyenruha: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál miniszteri rendeletben meghatározott egységes öltözet, valamint annak cikkei és tartozékai, 8. elöljáró parancsnok: a miniszter, valamint – ha a munkáltatói jogkört a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti és működési szabályzata szerint nem a főigazgató gyakorolja – a főigazgató; 9. éjszakai szolgálatteljesítés: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített szolgálat, 10. főigazgató: a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója, 11. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák, 11a. * kábítószer: az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 3. mellékletében meghatározott új pszichoaktív anyag, továbbá a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt anyag, ideértve a más szer hozzáadásával vagy szerkezete átalakításával előállított anyagokat, illetve a más tudatmódosító szereket is, 12. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs, 13. külföldi szolgálati kiküldetés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából Magyarország területén kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan Magyarország területén kívül teljesíti, valamint a külszolgálatra vezénylés, a külföldre vezénylés és az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel eseteit, 14. magasabb vezetői beosztás: az a vezetői beosztás, amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik, 15. magasabb szolgálati beosztás:
  6. a)az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik,
  7. b)azon I. vagy II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, amelyben a nemzetbiztonsági állomány tagja részére megállapítandó illetmény magasabb a betöltött, ugyanazon besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásban megállapított illetményénél, valamint
  8. c)az a szolgálati beosztás, amely magasabb vezetői beosztásnak minősül, továbbá a nem vezetői beosztást betöltők esetében a vezetői beosztás, 16. más szerv:
  9. a)a közigazgatási szerv,
  10. b)a Magyar Honvédség,
  11. c)a Sándor-palota,
  12. d)az ügyészi szervezet,
  13. e)a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet,
  14. f)az egészségügyi intézmény,
  15. g)az állami fenntartású felsőoktatási intézmény,
  16. h)a tudományos intézmény,
  17. i)a miniszter vagy a miniszter irányítása alá tartozó személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság vagy annak leányvállalata,
  18. j)az állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezet, valamint
  19. k)az Európai Unió intézményei és a nemzetközi szervezet, 17. miniszter: a Kormánynak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányítását – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) szerint – ellátó tagja, 18. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő – külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott – szakértői tevékenység, 19. pályakezdő: az a személy, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzése után első foglalkoztatási jogviszonyként szolgálati viszonyt létesít, 20. összekötő tiszt: a nemzetbiztonsági állomány szolgálati beosztást betöltő tagja, akit külföldi állomáshelyre külföldre vezényeltek, és akinek feladata, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot képviselve kapcsolatot tartson az adott állam nemzetbiztonsági szerveivel, uniós ügynökséggel, intézménnyel vagy nemzetközi szervezettel abból a célból, hogy hozzájáruljon a nemzetbiztonsági érdek védelméhez a közvetlen, gyors és hatékony, valamint a nemzeti rendszerbe illeszthető együttműködés biztosítása révén, 21. szakmai képesítés: a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jellegének megfelelő képzési tematikák szerint – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által belső képzés keretében – oktatott nemzetbiztonsági tanfolyamok elvégzése és a vizsgák sikeres letétele után megszerzett képesítés; 22. szervezeti egység: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, önálló vagy nem önálló feladatra és működésre létrehozott szervezete; a szervezeti egységek felsorolását a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, 23. szolgálati beosztás: a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben megállapított, a nemzetbiztonsági állomány tagjával betölthető munkakör, 24. szolgálati elöljáró: a nemzetbiztonsági állomány tagjával szemben a vezetői vagy magasabb vezetői beosztásánál fogva utasítás, intézkedés kiadására jogosult személy, 25. szolgálati érdek: a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a szervezeti egység jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel vagy körülmény, 26. szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a nemzetbiztonsági állomány tagja tartozik, 27. szolgálati nyugdíjas: a nemzetbiztonsági állományból vagy e törvény hatálybalépése előtt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományából nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a nemzetbiztonsági állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg, 28. szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az e törvényben meghatározott tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendelkezés, 29. szolgálatteljesítési hely: az a közigazgatási terület, ahol a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladatát szokásosan teljesíti; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani, 30. szülő:
  20. a)a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
  21. b)az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
  22. c)a gyám,
  23. d)a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő, 31. tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: az a gyermek, akinek betegségére vagy állapotára tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, 32. végzettség: érettségi vagy felsőfokú iskolai végzettség. II. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY SAJÁTOS JELLEGE ÉS ALANYAI 4. A szolgálati viszony sajátos jellege 7. §
(1)A szolgálati viszony az állam képviseletében eljáró polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a nemzetbiztonsági állomány tagja (a továbbiakban együtt: szolgálati viszony alanyai) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában fennálló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől jognyilatkozat akkor térhet el, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.
(2)A polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásával valósul meg, valamint bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladatot, ha kell, élete árán is teljesíti.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdeknek megfelelően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – az e törvényben meghatározott más szervnél szolgálat teljesítésére. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a nemzetbiztonsági állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni. 8. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány főigazgató vagy főigazgató-helyettesi szolgálati beosztást betöltő tagja szolgálati feladatait a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a miniszter által meghatározott egyenruhában is elláthatja.
(2)Az egyenruha viselésének rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg. 9. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozattal rendelkezik.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozata szerint
  1. a)altiszti,
  2. b)zászlósi,
  3. c)tiszti,
  4. d)főtiszti vagy
  5. e)tábornoki állománycsoportba (a továbbiakban együtt: rendfokozati állománycsoport) tartozik.
(3)A rendfokozati állománycsoportokhoz tartozó rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket az 1. melléklet tartalmazza.
(4)A nemzetbiztonsági állomány tagját a kinevezéskor az első rendfokozatába, az első tiszti rendfokozatába, az ezredesi, valamint az első tábornoki rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.
(5)A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozásra utaló „nemzetbiztonsági” rendfokozati jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban. A rendfokozati jelző rövidítése „nb.”.
(6)A szolgálati nyugdíjas rendfokozatát „nyugállományú” rendfokozati jelzővel együtt használhatja mind szóban, mind írásban. A rendfokozati jelző rövidítése „ny. nb.”.
  1. § A nemzetbiztonsági állomány tagja – a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott szolgálati beosztásokban – szolgálatteljesítése során szolgálati lőfegyver viselésére jogosult.
  2. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagját el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozást és a jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel.
(2)A szolgálati igazolvány a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat mint más szerv vezényelt állományába tartozáson túl – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint – igazolja a nemzetbiztonsági állomány tagjának a) lőfegyverviselési jogosultságát, valamint b) intézkedési jogosultságát.
(3)A szolgálati igazolvány tartalmazza a nemzetbiztonsági állomány tagjának
  1. a)arcképét,
  2. b)nevét,
  3. c)rendfokozatát,
  4. d)aláírását,
  5. e)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat megjelölését és
  6. f)az igazolvány sorszámát.
(4)A miniszter rendeletében a szolgálati igazolvány – személyes adatot nem tartalmazó – egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.
(5)A szolgálati jelvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál rendszeresített, azonosítószámmal ellátott jelvény, amely a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati intézkedésre való jogosultságát igazolja a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva.
(6)A szolgálati nyugdíjast el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozást igazoló nyugdíjas igazolvánnyal.
(7)A nyugdíjas igazolvány tartalmazza a szolgálati nyugdíjas
  1. a)arcképét,
  2. b)nevét,
  3. c)rendfokozatát,
  4. d)annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a megjelölését, ahonnan nyugállományba helyezték és
  5. e)a nyugdíjas-igazolvány sorszámát.
(8)A miniszter rendeletében a nyugdíjas igazolvány – személyes adatot nem tartalmazó – egyéb adattartalmáról is rendelkezhet. 5. A munkáltatói jogkör gyakorlása 12. §
(1)A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a főigazgató gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagjára a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti és működési szabályzatában átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(2)Nem ruházható át
  1. a titoktartási kötelezettség alóli, az
  2. §
(4)bekezdése szerinti mentesítés,
  1. a tulajdonjog gyakorlásának
  2. § szerinti korlátozása,
  3. a
  4. §
(1)bekezdés b),
  1. c)és
  2. i)pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés, 4. a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz történő áthelyezés, 5. a főosztályvezető jogállású, az igazgató jogállású vagy a főigazgató-helyettesi besorolási kategóriába tartozó vezetői beosztásba helyezés vagy ezen beosztásokkal történő megbízás, valamint ezek visszavonása, a vezényléssel, a külszolgálatra vezényléssel, a külföldre vezényléssel és az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétellel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása, 6. a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, 7. a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultsággal kapcsolatos eljárás lefolytatása, döntés meghozatala, 8. a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól történő áthelyezés, 9. összeférhetetlenség megszüntetése alóli mentesítés, 10. soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba történő előléptetésnek a 81. §
(2)bekezdése szerinti esetköre,
  1. az ezredesi rendfokozatba történő kinevezésre való javaslattétel,
  2. a kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a köztársasági elnökhöz,
  3. a visszafizetési kötelezettség teljesítésének
  4. §
(3)bekezdése szerinti elengedése,
  1. az árvák kiegészítő támogatására és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra való jogosultság megállapításáról szóló döntés,
  2. a nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagjának, valamint az elhunyt szolgálati nyugdíjasnak és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává nyilvánítása.
(3)Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a főigazgató vagy munkáltatói jogkör átruházott jogkörben eljáró gyakorlója a jognyilatkozatot 6 hónapon belül írásban jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára, feltéve, hogy a jognyilatkozat nem sérti a nemzetbiztonsági állomány tagjának érdekeit.
(4)A főigazgató akkor hivatkozhat arra, hogy a munkáltatói jogkör átruházott jogkörben eljáró gyakorlója jogkörét túllépve járt el, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára. 6. Az alapvető jogok korlátozása 13. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja – a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt időszakban – a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét, valamint elérhetőségét.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagja magáncélú külföldre utazásával kapcsolatban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni
  1. a)külföldre utazási és vízumigénylési szándékát,
  2. b)külföldre utazásának tervezett napját, célját, időtartamát, az útvonallal érintett országok listáját,
  3. c)a terv szerint vele együtt utazó közeli hozzátartozóinak nevét,
  4. d)hazatérésének tervezett napját.
(3)A munkáltatói jogkör gyakorlója a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni. A magáncélú külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt a felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a nemzetbiztonsági állomány tagját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kártalanítja.
(4)A
(2)bekezdés szerinti bejelentés és a
(3)bekezdés szerinti megtiltás vagy korlátozás eljárási szabályait – különös tekintettel a bejelentés és a megtiltás vagy korlátozás közlésének határidejére – a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.
(5)A főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megállapíthatja azon esetköröket, helyzeteket vagy időszakokat, amikor a
(2)bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni.
(6)A nemzetbiztonsági állomány tagja a tartózkodási helyéről – szolgálatteljesítés céljából, szabadsága ideje alatt is – a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.
(7)A visszarendelésre a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A visszarendelés miatt a felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a nemzetbiztonsági állomány tagját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kártalanítja. A visszarendelés miatt szolgálatban töltött időt a rendkívüli szolgálatteljesítés szabályai szerint, a szabadság ideje alatt történő visszarendelés esetén a rendkívüli szolgálatteljesítés szabályai szerint vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.
(8)A
(2)bekezdés c) pontja szerinti adatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a megvalósult utazásról történő hazatérésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul törli. 14. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja a részére kiadott utasítást, intézkedést – a 85. §-ban meghatározott esetet kivéve – nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.
(2)A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a nemzetbiztonsági állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képadatot nem függeszthet ki.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a nemzetbiztonsági állományba tartozására vonatkozó adatot nem hozhat nyilvánosságra.
(4)A nemzetbiztonsági állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról – közvetlenül vagy közvetve – nyilatkozatot tegyen. A nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat. 15. §
(1)A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján gyűlés csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével tartható.
(2)Nem engedélyezhető gyűlés a szolgálati helyen, ha az
  1. a)politikai célt szolgál,
  2. b)a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
  3. c)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy
  4. d)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladataival ellentétes célra irányul.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá eső gyűlésen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni. 16. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja szakszervezetnek nem lehet tagja, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a nemzetbiztonsági állomány érdekvédelmére szakszervezet nem hozható létre, nem működhet.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladataival vagy érdekeivel ellentétes.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a szolgálatával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni.
(4)A nemzetbiztonsági állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja lehet az illetékes szakmai kamarának. 17. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, vármegyei közgyűlési elnöki, alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri tisztséget.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagja haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni, ha az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vették, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségre való megválasztását, valamint annak elmaradását.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.
(4)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választási eljárásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik –, hogy a szolgálatteljesítési helyén szavazhasson. 18. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – sem vállalhat.
(2)E § alkalmazásában politikai tartalmú közszereplésnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel. 19. § A nemzetbiztonsági állomány tagja
  1. a)szolgálati beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja,
  2. b)más keresőfoglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló alcímben foglaltak figyelembevételével folytathat. 20. § A nemzetbiztonsági állomány tagja érdekei védelmében munkabeszüntetéshez való jogát nem gyakorolhatja. 21. § A munkáltatói jogkör gyakorlója nemzetbiztonsági érdekből, a minősített adat védelme és a szolgálatellátás rendjének fenntartása érdekében megtilthatja, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatban a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát. III. FEJEZET A NEMZETBIZTONSÁGI ÁLLOMÁNYBA TARTOZÁS ÉS A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATON KÍVÜLI SZOLGÁLATTELJESÍTÉS 7. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat központi állománya 22. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban kinevezték és szolgálatát – a 23. és 25. §-ban meghatározott kivételekkel – ott teljesíti.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése az
(1)bekezdés szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.
  1. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezési állománya
  2. § A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálaton kívül teljesítheti más szervnél meghatározott szolgálati beosztásban, munkakörben, álláshelyen vagy feladat ellátásával.
  3. §
(1)A polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába tartozó, de a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezési állományába tartozik:
  1. a)aki szolgálatát vezényléssel más szervnél teljesíti, valamint akit külszolgálatra vagy külföldre vezényeltek,
  2. b)az, akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, de más szolgálati beosztásban tervezik foglalkoztatni, legfeljebb 1 évig,
  3. c)aki felsőoktatási intézményben nappali tanrendben tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb a tanulmányok befejezését követő 6 hónapig,
  4. d)aki egészségi vagy pszichológiai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását tartósan képtelen ellátni, de felgyógyulása várható, az általa ellátható más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
  5. e)aki szolgálati feladatait gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt vagy más, neki fel nem róható okból nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig,
  6. f)akinek a részére vezetői beosztásba helyezés visszavonásakor vagy vezetői beosztásról történő lemondás esetén a 40. §
(2)és
(9)bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, legfeljebb 1 évig, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat,
  1. g)akinek a részére a vezénylés, a külszolgálatra vezénylés vagy a külföldre vezénylés megszüntetését követően a 48–50. §-ban meghatározott szabályok szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
  2. h)akinek a szolgálati viszonyát a
(4)bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de a felmentésére a 68. §-ban meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig, i) aki a kihelyezett állományba tartozás megszűnését követően nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt, a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 1 évig, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat.
(2)Az a)
(1)bekezdés a) pontja alá tartozók jogaira és kötelezettségeire a 45–50. § rendelkezései az irányadók, b)
(1)bekezdés b), d), f),
  1. g)és
  2. h)pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, c)
(1)bekezdés c) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a tanulmányi szerződés határozza meg, d)
(1)bekezdés e) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit – beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is – jogszabály állapítja meg, e)
(1)bekezdés i) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.
(3)Az
(1)bekezdés c)–i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani.
(4)Ha a
(3)bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a részére ilyen szolgálati beosztás hiányában felajánlott, végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, – a nemzetbiztonsági állomány
(1)bekezdés h) pontjában meghatározott tagja kivételével – szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(5)Az
(1)bekezdés
  1. a)és c)–
  2. e)pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek kivételével a nemzetbiztonsági állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni. 9. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat kihelyezett állománya 25. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait
  1. a)külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve – azt felhasználva – leplezetten látja el,
  2. b)külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése nélkül, huzamosabb időn át leplezetten látja el,
  3. c)az Nbtv. 30. §-a szerinti megállapodás nélkül és munkáltatója tudomása nélkül, a nemzetbiztonsági jelleg teljes leplezésével, fokozottan konspirált módon teljesíti vagy
  4. d)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által létrehozott és működtetett fedőintézményben, a fedőintézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve, – azt felhasználva – leplezetten látja el.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kihelyezett állományban, valamint a 24. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévők szolgálati viszonya folyamatos.
(3)A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban lévő tagjának összeférhetetlenségét a külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében nem kell vizsgálni, szolgálati viszonya a külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony miatt nem szünetel és az 57. §
(1)bekezdés 11. pontja alapján nem szűnik meg, ha a főigazgató döntése alapján az nem összeférhetetlen az
(1)bekezdés szerinti tevékenységgel.
(4)A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban és a 24. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagjának illetményére, az illetményelemeire és az illetményen felüli juttatásaira, a költségtérítésekre, kedvezményekre és támogatásokra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, a szolgálati feladatok jellegére vagy a nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban lévő tagjának közeli hozzátartozóira tekintettel e törvény szabályaitól eltérő illetményt és illetményen felüli juttatást, költségtérítést, kedvezményt vagy támogatást állapíthat meg.
(5)A kihelyezés feltételeit, eljárásrendjét, a kihelyezés megszüntetésének, valamint a 24. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés szabályait, továbbá a
(4)bekezdés szerint megállapított illetmény, illetményen felüli juttatás, költségtérítés, kedvezmény vagy támogatás kifizetésének rendjére és feltételeire, valamint a szabadság kiadására vonatkozó részletszabályokat a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza.
(6)A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban és a 24. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagjának a kihelyezés, illetve rendelkezési állomány időtartama alatt a nemzetbiztonsági szolgálati viszonyára tekintettel kifizetett jövedelméből – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával számított személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti társadalombiztosítási járulék mértékével megegyező összegű – adót kell levonni és befizetni az állami adóhatóságnak.
(7)A
(6)bekezdésben meghatározott esetben a kifizetett jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a nemzetbiztonsági állomány tagja által fizetendő egyéni járulékokat a levont adó tartalmazza. A nemzetbiztonsági állomány tagjának ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek nem kell erről a jövedelemről a nemzetbiztonsági állomány tagja részére igazolást kiadnia. A kifizetőnek ezen adót, valamint a munkáltatót terhelő közterheket az állami adóhatóság felé nem kell személyre szólóan bevallania. A nemzetbiztonsági érdek és a személyi biztonsági feltételek érvényesítése érdekében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hatóságok részére az Nbtv. 28. §
(5)bekezdése szerinti külön megállapodás alapján teljesítik a szolgálati időre és a járulékalapot képező jövedelemre és a járulékfizetésre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiket. IV. FEJEZET A SZOLGÁLATI BEOSZTÁSOK BESOROLÁSA 26. §
(1)A szolgálati beosztások
  1. a)vezetői,
  2. b)I. és
  3. c)II. besorolási osztályba tartoznak.
(2)A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői vagy szakmai vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák:
  1. a)kiemelt vezetői beosztás esetén
  2. aa)főigazgató,
  3. ab)főigazgató-helyettes vagy
  4. ac)igazgató jogállású vezető,
  5. b)szakmai vezetői beosztás esetén
  6. ba)főosztályvezető jogállású vezető,
  7. bb)főosztályvezető-helyettes jogállású vezető,
  8. bc)osztályvezető jogállású vezető,
  9. bd)alosztályvezető jogállású vezető.
(3)Az I. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
  1. a)A,
  2. b)B vagy
  3. c)C besorolási kategóriába tartoznak.
(4)A II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
  1. a)altiszti rendfokozati állománycsoportba sorolt vagy
  2. b)zászlósi rendfokozati állománycsoportba sorolt besorolási kategóriába tartoznak.
(5)A polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendszeresített létszámát, rendszeresített szolgálati beosztásokat és az egyes szolgálati beosztások besorolását a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére álló költségvetési forrás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatai figyelembevételével. V. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE 10. A szolgálati viszony létesítésének feltételei 27. §
(1)Szolgálati viszony azzal a cselekvőképes, magyar állampolgárral létesíthető,
  1. a)aki betöltötte a 18. életévét,
  2. b)aki büntetlen előéletű,
  3. c)aki rendelkezik a tervezett szolgálati beosztás besorolási osztálya szerint meghatározott végzettséggel,
  4. d)aki a nemzetbiztonsági szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására egészségi és pszichológiai szempontból alkalmas,
  5. e)* aki a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek megfelel, vagy, ha a biztonsági feltételeknek nem felel meg, de az Nbtv. szerint arra feljogosított személy – az Nbtv. 74. §
  6. i)pont
  7. ia)alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör létesítését jóváhagyta,
  8. f)aki a poligráfos vizsgálaton való részvételt vállalta,
  9. g)aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,
  10. h)aki tudomásul veszi és elfogadja a nemzetbiztonsági szolgálattal járó, szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat.
(2)Csak különösen indokolt esetben nevezhető ki a nemzetbiztonsági állományba az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, erről a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy kérelmére a főigazgató dönt.
(3)A jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához.
(4)A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a nemzetbiztonsági állományba jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.
(5)A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott adatokat és a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti, vagy az ellenőrzését kezdeményezheti.
(6)A szolgálati viszony létesítésének eljárási rendjét a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg. 11. Szolgálati viszony létesítése áthelyezéssel 28. §
(1)Ha a 27. §-ban foglaltaknak megfelelő, szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően
  1. a)e törvény szerinti szolgálati viszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban,
  2. b)a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
  3. c)a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses katonai állományában, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
  4. d)adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
  5. e)ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
  6. f)igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban vagy
  7. g)egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti szolgálati viszony létesítése esetén a szolgálati viszonyt létesítő személy szolgálati idejét a 165. §-ban foglaltak alapján kell megállapítani. 12. Kinevezés és eskü 29. §
(1)A szolgálati viszony a nemzetbiztonsági állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy a
(2)bekezdés alapján határozott időre létesül.
(2)Szolgálati viszony határozott időre is létesíthető a nemzetbiztonsági állomány szolgálatból tartósan távol lévő tagjának helyettesítésére.
(3)A határozott idejű szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott szolgálati feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A szolgálati viszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a nemzetbiztonsági állomány tagjának akaratától, ha a felek a szolgálati viszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati viszony várható időtartamáról.
(4)A szolgálati viszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a
(3)bekezdésben foglaltaknak.
(5)Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető. 30. §
(1)A nemzetbiztonsági állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
(2)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.
(3)Az eskü letételéig a nemzetbiztonsági állomány tagja nem állítható szolgálatba. 31. §
(1)A nemzetbiztonsági állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a nemzetbiztonsági állomány tagjának
  1. a)szolgálati viszonya kezdetének napját,
  2. b)– határozott időre létesített szolgálati viszony esetén – szolgálati viszonyának a 29. §
(3)bekezdése figyelembevételével meghatározott időtartamát,
  1. c)szolgálati beosztását, annak besorolását,
  2. d)szolgálati és szolgálatteljesítési helyét,
  3. e)rendfokozatát,
  4. f)megállapított illetményét, az esetleges illetményelemeket, valamint
  5. g)próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát és, ha szükséges, a szakképesítés, szakmai képesítés megszerzésére kötelezést.
(2)A kinevezési okmány 1 példányát a nemzetbiztonsági állomány tagjának át kell adni.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja részére legkésőbb az első szolgálat megkezdésekor a munkaköri leírását át kell adni, és – a miniszter által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendben és tartalommal – tájékoztatni kell őt a szolgálat teljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, a szolgálatteljesítés rendjéről, a szolgálatteljesítés alapvető feltételeiről és szempontjairól. 32. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány pályakezdő tagját a nemzetbiztonsági állományba vételkor a szolgálati beosztásra képesítési követelményként előírt végzettségnek megfelelően
  1. a)érettségi végzettség esetén
  2. aa)altiszti rendfokozati állománycsoportba sorolt szolgálati beosztás esetén őrmester,
  3. ab)zászlósi rendfokozati állománycsoportba sorolt szolgálati beosztás esetén zászlós vagy
  4. b)felsőfokú iskolai végzettség esetén hadnagy rendfokozatba kell kinevezni.
(2)A nemzetbiztonsági állomány nem pályakezdő tagjának rendfokozatát – ha rendelkezik tényleges szolgálati idővel – a nemzetbiztonsági állományba vételkor a tényleges szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. 33. §
(1)Az a szolgálati viszonyt létesítő személy, aki még nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági szakmai képesítéssel, – az Nbtv. szerinti – önálló intézkedésre nem jogosult.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagját a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell az
(1)bekezdés szerinti szakmai képesítés megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. 13. Próbaidő 34. §
(1)A szolgálati viszony létesítésekor – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidőt lehet kikötni.
(2)A határozott idejű kinevezés esetén a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának fele lehet, azonban a 12 hónapot ekkor sem haladhatja meg.
(3)A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(4)A határozott idejű szolgálati viszony meghosszabbítása esetén újabb próbaidő nem köthető ki.
(5)A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt a szolgálati viszony bármelyik alanya indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. 14. Ösztöndíjszerződés 35. §
(1)A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a jelentkezővel ösztöndíjszerződést köthet a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges végzettség, szakképesítés megszerzése érdekében. Az ösztöndíjszerződésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a jelentkező pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, a végzettség, szakképesítés megszerzését követően a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyt létesít és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – az ösztöndíjszerződésben meghatározott időtartamban – keresztül szolgálati viszonyát lemondással nem szünteti meg.
(2)Az ösztöndíjszerződésben meg kell határozni a képzés tárgyát, időtartamát, helyét, a teljesítés módját, határidejét, a költségek viselését, a jelöltet megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a jelentkező a tanulmányait nem fejezi be, neki felróható okból nem létesít szolgálati viszonyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal vagy a szerződésben vállalt időtartamot neki felróható okból nem tölti le. VI. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA 15. A szolgálati viszony módosulásának esetei 36. §
(1)A szolgálati viszony – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve – a nemzetbiztonsági állomány tagjának kérelmére vagy beleegyezésével módosítható.
(2)A módosítás esetei különösen:
  1. a)más szolgálati beosztásba helyezés,
  2. b)megbízás,
  3. c)vezetői beosztás ellátásával történő megbízás,
  4. d)áthelyezés a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez,
  5. e)átrendelés,
  6. f)vezénylés,
  7. g)külszolgálatra vezénylés,
  8. h)külföldre vezénylés,
  9. i)az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel,
  10. j)szolgálati viszony szünetelése,
  11. k)nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés,
  12. l)rendelkezési állományba helyezés, valamint rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés,
  13. m)kihelyezett állományba helyezés, valamint kihelyezett állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés,
  14. n)rész-szolgálatteljesítés engedélyezése.
(3)A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a más szolgálati beosztásba helyezés, a megbízás, a vezetői beosztás ellátásával történő megbízás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez történő áthelyezés és az átrendelés, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, a rendelkezési vagy kihelyezett állományba helyezés, valamint annak megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés és a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésének eljárási rendjét és feltételeit. 16. Más szolgálati beosztásba helyezés 37. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja magasabb szolgálati beosztásba helyezhető, ha
  1. a)a beosztáshoz előírt képesítési követelménnyel rendelkezik,
  2. b)egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálat alapján a beosztás betöltésére alkalmas,
  3. c)a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítménye, valamint készségei és kompetenciái alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas.
(2)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az
(1)bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette, akkor magasabb szolgálati beosztásba nem helyezhető.
  1. § Azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban az új szolgálati beosztásban előírt képesítési és alkalmassági feltételeknek ebben az esetben is meg kell felelni.
  2. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető
  1. a)szolgálati érdekből, vagy ha létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt a szolgálati beosztása megszűnt,
  2. b)– beleegyezése nélkül is –, ha teljesítményértékelése alapján az általa betöltött szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan,
  3. c)ha az egészségi vagy pszichológiai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során „Alkalmas kategóriaváltással” minősítést kap, és a számára megállapított új alkalmassági kategóriában biztosítható szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel vagy
  4. d)– beleegyezése nélkül is – a vezetői beosztásba helyezés visszavonásával vagy a vezetői beosztásról történő lemondással.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagját – beleegyezése nélkül is – alacsonyabb szolgálati beosztásba kell helyezni, ha vele szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak. 40. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagjának vezetői beosztásba helyezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül – belegyezése nélkül is – visszavonható vagy a vezetői beosztásról az érintett 30 napos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
(2)A vezetői beosztásba helyezés visszavonása esetén, ha az nem az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a visszavonással egy időben végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.
(3)A vezetői beosztásba helyezés visszavonása esetén – ha a visszavonás hatálya már beállt – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a szolgálati beosztás
(2)bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig
  1. a)a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, valamint
  2. b)a nemzetbiztonsági állomány tagja a visszavonással érintett vezetői beosztásának megfelelő korábbi illetményére jogosult.
(4)Ha a vezetői beosztásba helyezés visszavonásakor a
(2)bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztásról egészségi állapota miatt nem képes dönteni, a nemzetbiztonsági állomány tagját – a visszavonással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának megállapítása mellett – a döntésre való alkalmasságáig rendelkezési állományba kell helyezni.
(5)Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálat érdekeire figyelemmel a nemzetbiztonsági állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével – a visszavonással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett – a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat.
(6)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a neki felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően be kell sorolni, illetményét és rendfokozatát megállapítani. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezetői beosztásba helyezés visszavonása után a neki felajánlott, a
(2)bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(7)A vezetői beosztásról történő lemondás esetén az
(1)bekezdés szerinti 30 napos időtartam alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál – feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb vezetői beosztás a lemondással érintett vezetői beosztásnál. A nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét és rendfokozatát megállapítani.
(8)A vezetői beosztásról történő lemondás esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a szolgálati beosztás
(7)bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig
  1. a)a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, illetve
  2. b)a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondással érintett vezetői beosztásának megfelelő korábbi illetményére és rendfokozat viselésére jogosult.
(9)A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja nem fogadja el a vezetői beosztásról történő lemondást követően felajánlott, végzettségének megfelelő szolgálati beosztást. Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálati érdekre figyelemmel a nemzetbiztonsági állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével – a lemondással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett – a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat. 17. Megbízás 41. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható
  1. a)az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,
  2. b)a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével vagy
  3. c)a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel.
(3)A helyettesítésre szóló, az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerinti megbízás az 1 évet nem haladhatja meg, amely határidő indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbítható. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat.
(4)Az 1 havi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.
(5)Ha a megbízott személyt az eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.
(6)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, részére a többletszolgálat figyelembevételével megállapított illetmény jár, amelynek meg kell haladnia az eredeti illetményt.
(7)A nemzetbiztonsági állomány tagja a
(6)bekezdés szerint megállapított illetményre akkor jogosult, ha az
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásával jelentős többletmunkát végez és a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem eseti jellegű.
(8)Az
(5)bekezdés szerinti illetmény és a
(6)bekezdés szerint megállapított illetmény az egybefüggően 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár. A megbízást visszamenőleg legfeljebb 30 napot megelőző időtartamra lehet elrendelni, az
(5)és a
(6)bekezdés szerinti illetmény megállapításával egyidejűleg.
(9)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a megbízás alapján a tevékenységért a
(6)bekezdés szerinti illetményben részesül, a megbízás során végzett tevékenysége nem minősül rendkívüli szolgálatteljesítésnek.
(10)A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a megbízás eljárási rendjét és feltételeit.
(11)E § alkalmazásában tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból – ide nem értve az alap- és pót- és az apasági szabadság miatti helyettesítést – 30 napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztásából adódó feladatait, vagy előreláthatóan 30 napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni. 18. Vezetői beosztás ellátásával történő megbízás 42. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány arra alkalmas tagja átmenetileg a 41. § szerint megbízható
  1. a)az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen vezetői beosztás ellátásával vagy
  2. b)a vezetői szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott vezető helyettesítésével.
(2)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezetői beosztáshoz szükséges képesítési feltételeknek nem felel meg, a vezetői beosztás ellátásával határozott időre megbízható azzal, hogy részére a képesítés megszerzését határidő szabásával elő kell írni. A megbízás a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be vagy a vizsgát nem tette le.
(3)A vezetői beosztás ellátásával történő megbízáskor a megbízás szabályai az e §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazhatóak.
(4)A helyettesítésre szóló, az
(1)bekezdés b) pontja szerinti megbízás az 1 évet meghaladhatja.
(5)A vezetői beosztás ellátásával történő megbízás csak az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet.
(6)A vezetői beosztás ellátásával történő megbízás esetén rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.
(7)A vezetői beosztás ellátásával történő megbízás esetén a nemzetbiztonsági állomány tagjára alkalmazni kell a) a 114. §
(5)bekezdése szerinti rendkívüli szolgálatteljesítésre és b) a 119. §
(4)bekezdése szerinti vezetői pótszabadságra vonatkozó szabályokat.
(8)A nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztás ellátásával megbízott tagja a megbízás ideje alatt a tényleges szolgálati ideje alapján megállapított rendfokozatát viseli tovább. 19. Áthelyezés a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez 43. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez áthelyezhető, ha megfelel a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt végzettségi, szakképesítési és szakmai képesítési, valamint alkalmassági feltételeknek.
(2)A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez nem kell a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése, ha az
  1. a)nem jár alacsonyabb vagy magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel és
  2. b)nem jár a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával vagy
  3. c)az új szolgálatteljesítési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – közösségi közlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a 1,5 órát, a nemzetbiztonsági állomány 10 éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében irányonként az 1 órát.
(3)A
(2)bekezdés c) pontja esetében az új szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a nemzetbiztonsági állomány tagjának méltányos érdekét lehetőség szerint figyelembe kell venni. 20. Átrendelés 44. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati érdekből eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a szervezeti egységen belül vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető.
(2)A más helységbe való átrendelések együttes időtartama a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nélkül naptári évenként a 4 hónapot nem haladhatja meg. A 4 hónap leteltétől számított 6 hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor.
(3)Ha az átrendelés más helységben történő szolgálatellátással járna, a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nélkül nincs helye átrendelésnek
  1. a)a nemzetbiztonsági állomány tagjának várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig,
  2. b)a nemzetbiztonsági állomány kiskorú gyermekét egyedül nevelő tagja esetében,
  3. c)a nemzetbiztonsági állomány tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó tagja esetében vagy
  4. d)ha az új szolgálatteljesítési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – meghaladja irányonként a 1,5 órát, a nemzetbiztonsági állomány 10 éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében irányonként az 1 órát.
(4)Ha a
(3)bekezdésben meghatározott okok bármelyike az átrendelés ideje alatt következik be, akkor a nemzetbiztonsági állomány tagja erre irányuló kérelmére meg kell szüntetni az átrendelést.
(5)A nemzetbiztonsági állomány tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett oktatása, képzése az oktatás időtartamára átrendeléssel is történhet. Ezen átrendelés időtartama nem számít be a
(2)bekezdésben meghatározott időtartamba.
(6)Az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkört az átrendelés helye szerinti szervezeti egység munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére, módosítására, valamint az érdemtelenségi eljárás lefolytatására az eredeti szervezeti egység munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(7)A 30 napot meghaladó átrendelés esetén – ide nem értve az
(5)bekezdés szerinti átrendelést – az átrendelés idejére a nemzetbiztonsági állomány tagja illetményét az átrendelés ideje alatt ellátott munkaköri feladatokra figyelemmel újra meg kell állapítani. Ha az így megállapított illetmény kevesebb, mint az átrendelés elrendelése előtt megállapított illetménye, akkor a nemzetbiztonsági állomány tagja az átrendelés elrendelése előtt megállapított illetményére jogosult. 21. Vezénylés 45. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja – a főigazgató és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján – kormányzati, nemzetbiztonsági vagy egyéb biztonsági érdekből, szolgálatteljesítésre más szervhez vezényelhető szolgálati beosztás, álláshely, munkakör betöltésére vagy meghatározott feladat ellátására. A más szervnél a szolgálat teljesítésének jogalapja a vezénylés.
(2)A vezénylési megállapodásban meg kell állapodni:
  1. a)arról, hogy a vezénylés határozott vagy határozatlan idejű, ha az szolgálati beosztás, álláshely vagy munkakör betöltésére irányul,
  2. b)az új szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény vagy munkáltatói igazolvány kiállításának szükségességéről,
  3. c)az alapvető jogok korlátozására irányadó szabályokról,
  4. d)arról, hogy mely szabályok alkalmazandóak
  5. da)vezetői szolgálati beosztásba vezénylés esetén a rendfokozat viselésére,
  6. db)a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülésre,
  7. dc)a képzésre, továbbképzésre,
  8. dd)a szabadságra,
  9. de)az előmenetelre,
  10. df)az illetményre,
  11. dg)az illetményelemekre,
  12. dh)az illetményen felüli juttatásokra,
  13. di)a távollét idejére járó díjazásra,
  14. dj)a költségtérítésekre, kedvezményekre és támogatásokra,
  15. dk)a szociális és kegyeleti juttatásokra,
  16. e)a vezénylés megszűnésekor a más szervnél még ki nem adott időarányos szabadság megváltásáról.
(3)A vezénylési megállapodásban a szolgálati viszony
(2)bekezdés szerinti elemei tekintetében rendezni szükséges, hogy
  1. a)azokra a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományú tagja
  2. aa)e törvény szerint a rá vonatkozó szabályok szerint vagy
  3. ab)a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok szerint jogosult, valamint
  4. b)azokat
  5. ba)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy
  6. bb)a más szerv biztosítja a saját költségvetése terhére.
(4)A vezénylési megállapodásban rendelkezhetnek arról, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervhez vezényelt tagja a megállapodás hatálya alatt nem folyamatosan, hanem – a vezénylés megszüntetése nélkül – a más szerv vezetőjének kezdeményezésére eseti jelleggel, ideiglenesen látja el vezényeltként a számára meghatározott feladatokat a más szervnél a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok szerint.
(5)A vezényelt a vezénylés ideje alatt az e törvény szerinti szolgálati beosztás, az álláshely, a munkakör vagy meghatározott feladat ellátására történő vezénylés esetén e törvény szerint megállapított rendfokozat viselésére jogosult.
(6)A nemzetbiztonsági állománynak a miniszter által vezetett minisztériumba, vezetői álláshelyre vezényelt tagjára a
  1. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy – az ellátott minisztériumi álláshelye figyelembevételével – a
  2. melléklet szerinti rendfokozatot viseli.
(7)A nemzetbiztonsági állomány vezényelt tagjának szolgálati idő számítására az e törvény szerinti szabályokat kell alkalmazni.
(8)A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során
  1. a)a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a 95. §-t és a 96. §-t,
  2. b)a más szervnek az ellátott szolgálati beosztás, álláshely vagy munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(9)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb 6 hónapig részére a vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani. 46. §
(1)A vezényelt a más szerv kijelölt vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.
(2)A vezényelt tevékenységét a más szerv tevékenységére vonatkozó szabályok szerint látja el.
(3)A vezényelt munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére, otthoni munkavégzésére, teljesítményértékelésére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szervnek az ellátott szolgálati beosztás, álláshely vagy munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.
(4)A vezényelt fegyelmi felelősségre vonására, az érdemtelenségi eljárásra, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálatot teljesítő nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó e törvény szerinti szabályok az irányadók.
(5)A
(4)bekezdésben meghatározott korlátozással, a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat jogszabályban meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, az egyéb munkáltatói jogokat a más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja.
(6)A 45. §
(4)bekezdése szerinti esetben a szolgálati viszonyt érintő és az egyéb munkáltatói jogokat is a munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy az
(5)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor, amikor a nemzetbiztonsági állomány tagja eseti jelleggel, ideiglenesen a más szervnél látja el vezényeltként a számára meghatározott feladatokat.
  1. § A vezényelt a vezénylése megszüntetése nélkül is továbbvezényelhető a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
  2. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti szakdiplomataként történő kihelyezése érdekében. Ebben az esetben a továbbvezénylés időtartamára a nemzetbiztonsági állomány tagja annak a más polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak vagy más rendvédelmi szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől a továbbvezénylésére sor kerül. E célból az a más polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy más rendvédelmi szerv is rendelkezési állományt működtet, amelynél kizárólag vezényelt állomány teljesít szolgálatot.
  3. §
(1)A vezénylés megszüntetésére
  1. a)a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a vezényelt magatartására visszavezethető okból,
  2. b)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kezdeményezésére szolgálati érdekre hivatkozva, valamint
  3. c)a nemzetbiztonsági állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor.
(2)A vezénylés megszüntetése a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból, a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb 2 hónapra elhalasztható.
(3)A vezénylés megszüntetése esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a végzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig, rendelkezési állományban tartható. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott szolgálati beosztásra figyelemmel megállapított illetményt kell folyósítani.
(4)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a
(3)bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik,
  1. a)a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változna, vagy
  2. b)a szolgálati viszonyt felmentéssel kell megszüntetni, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely megváltozna. 22. Külszolgálatra vezénylés 49. §
(1)A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hatáskörébe tartozó szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a nemzetbiztonsági állomány tagja a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a főigazgató döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre vezényelhető (a továbbiakban: külszolgálatra vezénylés).
(2)A külszolgálatra vezénylés a szolgálati viszony fennállását nem érinti, azonban a külszolgálatra vezénylés időtartama alatt a kihelyező szerv a nemzetbiztonsági állomány tagját a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselőként foglalkoztatja.
(3)A külszolgálatra vezénylés időtartama alatt a
(2)bekezdésben foglaltak szerint a nemzetbiztonsági állomány tagjának a Kit.-ben, valamint a Külszoltv.-ben foglaltaknak megfelelően az a kihelyező szerv fizeti a kormányzati szolgálati jogviszonyra irányadó szabályok szerinti illetményét, egyéb juttatásait, illetve viseli az ezzel járó közterheket és a külszolgálatra vezényléssel felmerülő költségeket, ahova a nemzetbiztonsági állomány tagját vezényelték.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a külszolgálatra vezényléssel kapcsolatban a Külszoltv.-t kell alkalmazni.
(5)A rendelkezési állományba helyezés mellett külszolgálatra vezényeltek esetében a külszolgálatra vezénylés megszüntetésekor a 48. §
(2)–
(4)bekezdése alkalmazásával kell eljárni.
  1. Külföldre vezénylés
  2. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagját beleegyezésével
  1. a)az Európai Unió intézményeibe, valamint nemzetközi szervezetbe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján vagy gyakornokként a miniszter támogatásával,
  2. b)a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,
  3. c)nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,
  4. d)egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására – rendelkezési állományba helyezés mellett – a főigazgató külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.
(2)Magyarországi szolgálatteljesítési hely esetén is a külföldre vezénylés szabályai szerint kell eljárni, ha a vezénylés az
(1)bekezdés szerinti nemzetközi szervezethez vagy az Európai Unió intézményéhez, az ott meghatározott célból történik, és a nemzetközi szerv vagy az Európai Unió intézményének székhelye vagy telephelye Magyarországon van.
(3)A nemzetbiztonsági állomány polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vagy rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a vezénylése megszüntetése nélkül is külföldre vezényelhető. Ebben az esetben a 3 hónapot meghaladó vezénylés időtartamára a nemzetbiztonsági állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől külföldre vezénylik őt.
(4)A nemzetbiztonsági állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról tájékoztatni kell.
(5)A külföldre vezényelt juttatásaira, illetményen felüli juttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni juttatást állapíthat meg.
(6)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának külföldre vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a külföldre vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb 6 hónapig részére a külföldre vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.
(7)A nemzetbiztonsági állomány összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra külföldre vezényelt tagját az illetménye – a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján – a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztásnak megfelelő szolgálati beosztást érintő általános illetményfejlesztések alkalmával felül kell vizsgálni.
(8)A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi alap- és pótszabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.
(9)A rendelkezési állományba helyezés mellett külföldre vezényeltek esetében a külföldre vezénylés megszüntetésekor a 48. §
(2)–
(4)bekezdése alkalmazásával kell eljárni.
  1. Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel
  2. §
(1)A szolgálati viszony alanyai megállapodhatnak abban, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonyát az
(1)bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a nemzetbiztonsági állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött szolgálati beosztásba.
(3)Az
(1)bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony a 64. §
(1)bekezdésében foglalt okok alapján nem szüntethető meg felmentéssel.
(4)A nemzetbiztonsági állománynak az
(1)bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt a kedvezményezett országban esetileg tartózkodó tagjára a
(2)bekezdést nem kell alkalmazni.
(5)A nemzetbiztonsági állomány tagja az
(1)bekezdés szerinti tevékenység időtartama alatt nem jogosult az e törvény szerinti szabadságra, amennyiben az
(1)bekezdés szerinti szerv részéről a foglalkoztatás ideje alatt szabadság kerül a részére megállapításra. 25. A szolgálati viszony szünetelése 52. §
(1)Szünetel a szolgálati viszonya a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának, akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek.
(2)A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozását nem használhatja fel.
(4)Ha a nemzetbiztonsági állomány
(1)bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát. 53. §
(1)Szünetel a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya, ha – a Kit. 21. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat ellátó államtitkár kivételével – államtitkárrá vagy – a Kit. 13/C. §
(1)bekezdése szerinti igazgató kivételével – szakmai felsővezetővé nevezik ki.
(2)A szünetelés az államtitkárrá vagy a szakmai felsővezetővé történő kinevezéstől a megbízatás megszűnéséig, vagy a Kit. 203. §
(2)bekezdése szerinti hatáskör gyakorlásáig tart.
(3)A szünetelés megszűnését követően a
  1. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
  2. §
(1)A szünetelés időtartama alatt a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. A szüneteltetés időtartama alatt a titoktartási és egyéb biztonsági kötelezettségek a nemzetbiztonsági állomány tagjával szemben továbbra is fennállnak.
(2)Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be. 26. Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés 55. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagját az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti
  1. évtől az
  2. évig kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekkörében felmerült okból a főigazgató nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezheti, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.
(2)A nemzetbiztonsági állomány tagját az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 5. évtől kérelmére a főigazgató nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezheti, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagját az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 3. évtől kérelmére a főigazgató nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezi, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.
(4)A nemzetbiztonsági állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja
  1. a)csak veszélyhelyzet, hadiállapot, szükségállapot vagy a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti összehangolt védelmi tevékenység idején hívható szolgálatba,
  2. b)arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba,
  3. ba)az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 5. évig olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azon összeg 85%-ával, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként őt megilletné – ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna –, vagy választása szerint a Knytv.-ben foglaltak szerint rögzített szolgálati nyugdíj 85%-ának megfelelő összeggel,
  4. bb)az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 5. évtől olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként őt megilletné – ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna –, vagy választása szerint a Knytv.-ben foglaltak szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel,
  5. c)szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult, valamint a 131. § alapján illetményelemre lehet jogosult,
  6. d)szabadságra nem jogosult, kivéve, ha az
  7. a)pont alapján szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg, valamint
  8. e)illetményen felüli juttatásra csak az
  9. a)pont alapján szolgálatba hívása időtartamára – időarányosan – jogosult.
(5)A nyugdíj-megállapító szerv – a főigazgató megkeresésére – tájékoztatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot a nemzetbiztonsági állomány tagját a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként megillető összegről.
(6)A
(4)bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével. VII. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE 27. A szolgálati viszony megszűnésének és megszüntetésének esetei 56. §
(1)A szolgálati viszony megszűnik
  1. a)a határozott időre létesített szolgálati viszony esetében a határozott időtartam leteltével,
  2. b)a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.
(2)A szolgálati viszony megszüntethető:
  1. a)azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
  2. b)felmentéssel,
  3. c)lemondással,
  4. d)közös megegyezéssel,
  5. e)áthelyezéssel. 28. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva 57. §
(1)A törvény erejénél fogva szűnik meg a nemzetbiztonsági állomány tagjának a szolgálati viszonya
  1. ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának kérelmére a szolgálati viszonyát a munkáltatói jogkör gyakorlója fenntartja,
  2. a
  3. életév betöltésével,
  4. a nemzetbiztonsági állomány tagjának halálával,
  5. a magyar állampolgárság megszűnésével,
  6. ha a szolgálati viszony érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,
  7. büntetőeljárás keretében bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásával,
  8. a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével,
  9. a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott, a szolgálati viszony fenntartásához szükséges, és a munkáltatói jogkör gyakorlója által a nemzetbiztonsági állomány tagjának előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének neki felróható okból történő elmulasztásával,
  10. országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, vármegyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati képviselővé megválasztással, a mandátuma igazolásától,
  11. a Kit. szerinti politikai szolgálati jogviszonyba történő kinevezésével, kivéve a) a kabinetfőnököt vagy b) ha a szolgálati viszony az
  12. §-ban meghatározottak alapján szünetel,
  13. az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztásával,
  14. az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultsága megállapításával vagy
  15. ha a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül.
(2)A szolgálati viszony – a
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a törvényi feltétel beálltát megállapította.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. és
  2. pontja szerinti esetben a szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a feltételek bekövetkeznek.
(4)Az
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti esetben a szolgálati viszony a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultság kezdőnapját megelőző napon szűnik meg.
  2. A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás
  3. §
(1)A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagja vagy volt tagja, ha
  1. a)az egészségi állapota miatti alkalmatlanság okából a nemzetbiztonsági szolgálatra alkalmatlanná vált,
  2. b)esetében a
(2)vagy
(3)bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,
  1. c)a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Knytv. szerinti szolgálati járandóságra nem jogosult és
  2. d)a
(4)és
(5)bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2)Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult az,
  1. a)akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és
  2. b)akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a munkáltatói jogkör gyakorlója a 105. §
(3)bekezdése alapján minősítő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.
(3)Ha az egészségi alkalmatlanság nem a
(2)bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább 10 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os mértékű vagy annál kevesebb.
(4)Nem állapítható meg nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett
  1. a)jogellenes magatartásával,
  2. b)alkohol- vagy kábítószer-függőségével, vagy ezek fogyasztásával,
  3. c)* önhibájából eredő ittas állapotával vagy kábítószer miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
  4. d)vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel,
  5. e)önkárosító magatartásával,
  6. f)valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,
  7. g)foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával, vagy
  8. h)által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel összefüggésben következett be.
(5)A közrehatásról a főigazgató a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban dönt.
(6)Nem állapítható meg nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van. 59. §
(1)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét a főigazgató hivatalból állapítja meg az egészségi alkalmatlanság megállapításáról szóló iratok kézhezvételétől számított 30 napon belül.
(2)A nemzetbiztonsági állománynak másik polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vezényelt tagja esetében a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultságot a vezénylő polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója állapítja meg és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátást a vezénylő polgári nemzetbiztonsági szolgálat folyósítja.
(3)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultság kezdőnapja a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot megállapító döntés meghozatalát követő hónap 1. napja.
(4)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről a főigazgatót – kérelmére – az ellátást folyósító szerv tájékoztatja. 60. §
(1)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő – az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított – felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően a főigazgató a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, a nemzetbiztonsági egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.
(2)Ha az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság 5 év határozott időtartamra kerül megállapításra vagy meghosszabbításra.
(3)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor a főigazgató figyelembe veszi a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását, kivéve, ha a
(2)bekezdésben foglaltak szerint újabb felülvizsgálati kötelezettséget a rehabilitációs hatóság már nem írt elő,
  1. b)a nemzetbiztonsági szolgálatra alkalmasságot, valamint
  2. c)azt, hogy a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai nem állnak-e fenn.
(4)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.
(5)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogvitára e törvénynek a szolgálati panaszra és a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályai irányadóak. 61. §
(1)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás számítási alapja az 58. §
(2)bekezdése szerinti esetben a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző naptári hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető illetmény 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.
(2)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás számítási alapja az 58. §
(3)bekezdése szerinti esetben a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző naptári hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető illetmény
  1. a)10 év vagy azt meghaladó, de 15 évet el nem érő tényleges szolgálati idő esetén 65%-ának,
  2. b)15 év vagy azt meghaladó, de 20 évet el nem érő tényleges szolgálati idő esetén 70%-ának,
  3. c)20 év vagy azt meghaladó, de 25 évet el nem érő tényleges szolgálati idő esetén 75%-ának,
  4. d)25 év vagy azt meghaladó, de 30 évet el nem érő tényleges szolgálati idő esetén 80%-ának
  5. e)30 év vagy azt meghaladó, de 35 évet el nem érő tényleges szolgálati idő esetén 85%-ának,
  6. f)35 évet elérő vagy azt meghaladó tényleges szolgálati idő esetén 90%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.
(3)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a szolgálati viszony megszűnésének napján elért tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni.
(4)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.
(5)Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál általános illetményfejlesztésre kerül sor, a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékét is emelni kell. Ebben az esetben az átlagos illetményemelkedés százalékos mértékével az
(1)bekezdés szerinti illetményt is meg kell emelni és az
(1)és
(2)bekezdés szerinti számításokat ismételten elvégezni.
(6)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás fedezetét a központi költségvetés biztosítja. 62. §
(1)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának tényét és annak időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak.
(2)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről a főigazgató dönt.
(3)A jogalap nélkül kifizetett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás 60 napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a nemzetbiztonsági állomány volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról a nemzetbiztonsági állomány volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(4)Az
(1)bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás. 63. §
(1)Megszűnik a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság
  1. a)a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult halálával,
  2. b)ha a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult saját jogú nyugellátásra válik jogosulttá,
  3. c)ha a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult lemond a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásról,
  4. d)ha a rehabilitációs hatóság szakvéleménye szerint a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult egészségi állapota eléri az 51%-ot,
  5. e)ha a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a felülvizsgálatban,
  6. f)ha a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság nem kerül meghosszabbításra,
  7. g)ha a nemzetbiztonsági állomány volt tagja foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,
  8. h)ha a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosulttal szemben a jogosultság időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.
(2)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben az
(1)bekezdés h) pontja szerinti megszűnési ok nem áll fenn. A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás megszüntetésének van helye, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat másodszori felhívására a jogosult a kért igazolást nem csatolja.
(3)A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás esetén a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás újbóli megállapítása nem kérhető. 30. Felmentés 64. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya felmentéssel megszüntethető, ha
  1. a)létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,
  2. b)átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt és a számára felajánlott, a végzettségének megfelelő más szolgálati beosztást nem fogadta el,
  3. c)megszűnt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a nemzetbiztonsági állomány tagja által ellátott feladat,
  4. d)a nemzetbiztonsági állomány tagja nyugdíjasnak minősül,
  5. e)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a nemzetbiztonsági állomány tagja által betöltött szolgálati beosztásra más személyt alkalmaz, feltéve, hogy
  6. ea)a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati beosztás ellátáshoz szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik és annak megszerzését sem vállalja, valamint
  7. eb)részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható vagy a felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el.
(2)A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
  1. a)* a nemzetbiztonsági állomány tagja nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg – kivéve, ha az Nbtv. szerint arra feljogosított személy, az Nbtv. 74. §
  2. i)pont
  3. ia)alpontja szerinti munkakör kivételével a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör fenntartását jóváhagyta –,
  4. b)a nemzetbiztonsági állomány tagja a hivatása gyakorlására érdemtelen,
  5. c)a nemzetbiztonsági állomány tagja teljesítményértékelése alapján
  6. ca)a nemzetbiztonsági szolgálatra alkalmatlanná vált vagy
  7. cb)szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált és részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható vagy a felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el,
  8. d)a nemzetbiztonsági állomány tagja pszichológiai vagy – az 58. §-ban foglalt személyi kör kivételével – egészségi állapota alapján
  9. da)a nemzetbiztonsági szolgálatra alkalmatlanná vált vagy
  10. db)szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált és részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható vagy a felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el,
  11. e)a Tny. 18. §
(2a)bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő nemzetbiztonsági állomány tagja kérelmezi, f) a vezetői beosztásba helyezés visszavonását követően a nemzetbiztonsági állomány tagjának a 40. §
(2)bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható vagy a felajánlott beosztást nem fogadja el, valamint a vezetői beosztásról történő lemondást követően a nemzetbiztonsági állomány tagjának a 40. §
(7)bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható, g) a 24. §
(4)bekezdésében meghatározott esetben a nemzetbiztonsági állomány tagjának a rendelkezési állomány megszűnésekor beosztás nem biztosítható, h) a vezénylés, a külszolgálatra vezénylés, valamint a külföldre vezénylés megszűnése után a nemzetbiztonsági állomány tagja a 48. §
(3)bekezdése alapján felajánlott, a szolgálatteljesítési hely megváltozásával járó szolgálati beosztást nem fogadja el, i) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény a szolgálati viszony megszüntetését írja elő.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. d)pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki
  2. a)az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és akinek az 57. §
(1)bekezdés 1. pontja alapján a szolgálati viszonya törvény erejénél fogva nem szűnt meg,
  1. b)az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül vagy
  2. c)szolgálati nyugdíjasnak minősül. 65. §
(1)A 64. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja alapján abban az esetben szüntethető meg a szolgálati viszony, ha
  2. a)a nemzetbiztonsági állomány tagja által betöltött szolgálati beosztásra meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a nemzetbiztonsági állomány tagja iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő,
  3. b)az adott iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés oktatási intézmény által biztosított határidőn belül történő megszerzésére a nemzetbiztonsági állomány tagja nem vállal kötelezettséget és
  4. c)a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati beosztást más személlyel tölti be.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti változás a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekkörében felmerülő ok lehet, így különösen, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyát a 64. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a nemzetbiztonsági állomány tagja végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető szolgálati beosztás nincs, vagy az így felajánlott szolgálati beosztást a nemzetbiztonsági állomány tagja nem fogadja el.
(4)A felajánlandó beosztás meglétéről, annak hiányáról, illetve a beosztás el nem fogadásának következményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban tájékoztatni a nemzetbiztonsági állomány tagját. 66. §
(1)A munkáltatói jogkör gyakorlója a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(2)A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozatlan időtartamú szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja nyugdíjasnak minősül.
(3)A 64. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja alapján történő felmentés indokolásának tartalmaznia kell, hogy
  2. a)mi a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekkörében felmerülő, a 65. §
(2)bekezdése szerinti ok és b) mi az a további követelmény, amely a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges, azonban a nemzetbiztonsági állomány tagja azzal nem rendelkezik. 31. Felmentési idő 67. §
(1)Felmentés esetén a felmentési idő – a
(2),
(4)és
(7)bekezdésben foglalt kivétellel – legalább 2 hónap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg. A nemzetbiztonsági állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a szolgálati viszony alanyai ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.
(2)Határozott idejű szolgálati viszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a szolgálati viszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(3)A 2 hónapos felmentési idő
  1. a)5 év szolgálati idő után 1 hónappal,
  2. b)10 év szolgálati idő után 2 hónappal,
  3. c)15 év szolgálati idő után 3 hónappal,
  4. d)20 év szolgálati idő után 4 hónappal,
  5. e)25 év szolgálati idő után 5 hónappal,
  6. f)30 év szolgálati idő után 6 hónappal meghosszabbodik.
(4)Ha a felmentés oka
  1. a)a teljesítményértékelés alapján nemzetbiztonsági szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő – a szolgálati időre való tekintet nélkül – 30 nap,
  2. b)a 64. §
(1)bekezdés d) pontja, a felmentési idő – a szolgálati időre való tekintet nélkül – 60 nap.
(5)A felmentés időtartamának felére a nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(6)A nemzetbiztonsági állomány tagja a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(7)A nemzetbiztonsági állomány tagjának felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát, ha a) a 64. §
(2)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott okból a nemzetbiztonsági szolgálatra nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, vagy
  2. b)a 64. §
(2)bekezdés
  1. b)pontja szerint a nemzetbiztonsági szolgálatra érdemtelenné vált,
  2. c)a 64. §
(2)bekezdés i) pontjában meghatározott okból kerül sor a felmentésre. 32. Felmentési védelem 68. §
(1)Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett egészségi alkalmassági felülvizsgálat ideje – ide nem értve az egészségi alkalmassági felülvizsgálatot követő, a 64. §
(2)bekezdés
  1. d)pont
  2. db)alpontja szerinti felmentést –,
  3. b)a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,
  4. c)a várandósság ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, továbbá illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek 3 éves koráig,
  5. d)a házastárs tartós hivatalos külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,
  6. e)a törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén a nemzetbiztonsági állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított 6 hónap, vagy ha a gyermek a 6 hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje,
  7. f)a nemzetbiztonsági állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap,
  8. g)a szolgálati viszony szünetelésének időtartama,
  9. h)az apasági szabadság, a szülői szabadság és a 116. §
(1)bekezdés l) pontja szerinti szolgálatmentesség időtartama.
(2)Az
(1)bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a nemzetbiztonsági állomány tagjára, ha a) a 64. §
(2)bekezdés
  1. a)pontja alapján nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált,
  2. b)– ide nem értve a 197. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti érdemtelenséget – a 64. §
(2)bekezdés
  1. b)pontja alapján érdemtelenné vált,
  2. c)nyugdíjasnak minősül, vagy
  3. d)a 64. §
(2)bekezdés e) pontja alapján a felmentését maga kérte.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.
(4)Nem szüntethető meg a 64. §
(1)bekezdése szerinti felmentéssel a szolgálati viszony az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben.
(5)A
(2)bekezdés
  1. c)pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki
  2. a)az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és akinek az 57. §
(1)bekezdés 1. pontja alapján a szolgálati viszonya törvény erejénél fogva nem szűnt meg,
  1. b)az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül vagy
  2. c)szolgálati nyugdíjasnak minősül. 33. Végkielégítés 69. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagját felmentése esetén – az
(5)és
(6)bekezdésben felsorolt kivételekkel – végkielégítés illeti meg.
(2)A végkielégítés összege, ha a nemzetbiztonsági állomány felmentett tagja szolgálati ideje legalább
  1. a)3 év: 1 havi,
  2. b)5 év: 2 havi,
  3. c)8 év: 3 havi,
  4. d)10 év: 4 havi,
  5. e)13 év: 5 havi,
  6. f)16 év: 6 havi,
  7. g)20 év: 8 havi,
  8. h)25 év: 9 havi,
  9. i)30 év: 10 havi illetménynek megfelelő összeg.
(3)A nemzetbiztonsági állomány tagja nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült.
(4)A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(5)Végkielégítésre nem jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagja, ha
  1. a)a szolgálati viszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül vagy szolgálati járandóságra jogosult,
  2. b)a 64. §
(2)bekezdés
  1. e)pontja alapján a felmentését maga kérte,
  2. c)– az egészségi vagy pszichológiai alkalmatlanság kivételével – alkalmatlansága vagy érdemtelensége miatt került felmentésre,
  3. d)felmentésére a 64. §
(2)bekezdés i) pontjában meghatározott okból került sor.
(6)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a felmentés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,
  1. a)ezt a tényt a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
  2. b)a felmentési időből hátralevő időre illetményre nem jogosult és
  3. c)végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett szolgálati viszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
(7)Az
(5)bekezdés
  1. a)pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki
  2. a)az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és akinek az 57. §
(1)bekezdés 1. pontja alapján a szolgálati viszonya törvény erejénél fogva nem szűnt meg,
  1. b)az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül vagy
  2. c)szolgálati nyugdíjasnak minősül. 34. Lemondás 70. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonyáról – a szükségállapot vagy a hadiállapot idejét kivéve – lemondhat.
(2)A lemondási idő 2 hónap, a szolgálati viszony alanyai ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati viszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott határozott időtartamon.
(3)Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat. 71. §
(1)Ha a szolgálati elöljáró részéről a nemzetbiztonsági állomány tagját törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet. Az azonnali hatályú lemondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A szolgálati viszony megszüntetése az azonnali hatályú lemondás bejelentését követő napon hatályba lép.
(2)Az azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a nemzetbiztonsági állomány tagjának kell bizonyítani. Az ok megalapozatlansága esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat azt nem vitatja, a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a felmentési időre járó illetményt és végkielégítést kell fizetni. 35. Közös megegyezés 72. §
(1)A szolgálati viszony a szolgálati viszony alanyainak közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti, azt indokolni nem kell.
(2)A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszüntetésének napját, a szolgálati viszony alanyainak a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá – ha fennáll – a megtérítési kötelezettség és a lakásbérleti jog alakulását is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A szolgálati viszony alanyai a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el. 36. Áthelyezés 73. §
(1)A nemzetbiztonsági állomány tagja, a főigazgató és a nemzetbiztonsági szolgálati, nemzetbiztonsági alkalmazotti, a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati, a rendvédelmi igazgatási szolgálati, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai szolgálati, a honvédelmi alkalmazotti, az adó- és vámhatósági szolgálati, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati, a kormányzati szolgálati, az egészségügyi szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított szerv vezetője megállapodhatnak a nemzetbiztonsági állomány tagjának nemzetbiztonsági szolgálati, nemzetbiztonsági alkalmazotti, a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.
(2)Az áthelyezett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
  1. A szolgálati viszony lezárása a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése esetén
  2. §
(1)A szolgálati viszony megszűnésének vagy megszüntetésének napján vagy legkésőbb az attól számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, teljesítéstől függően az illetményelemeket, illetményen felüli juttatásait, valamint ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.
(2)A foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §
(2)bekezdésében foglalt adatokon túl a nemzetbiztonsági állomány tagja esetében tartalmazza
  1. a)a szolgálati idő elismeréseként megállapításra került illetményen felüli pénzbeli juttatás kifizetését és ennek időpontját, valamint
  2. b)a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadságának és egészségügyi szabadságának időtartamát.
(3)A szolgálati viszony megszűnésének és megszüntetésének eljárási rendjét a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg. 38. Megtérítési kötelezettség 75. §
(1)A beosztáshoz és az előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzésben való részvételre kötelezés esetén, ha a szolgálati viszony az 57. §
(1)bekezdés 6–8.,
  1. vagy
  2. pontja, a
  3. §
(2)bekezdés
  1. a)vagy
  2. b)pontja vagy a 70. § alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati beosztáshoz és előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzéshez térítésmentesen nyújtott támogatást időarányosan visszakövetelheti, ideértve a képzési díjat és egyéb, a tanulmányok elvégzésével kapcsolatban indokoltan felmerült és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által megtérített költségeket. A visszakövetelési igényt legkésőbb a 74. §
(1)bekezdése szerinti elszámolás során kell közölni.
(2)Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya a megkötött ösztöndíj vagy tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtt az
(1)bekezdésben felsorolt okból szűnt meg, a nemzetbiztonsági állomány tagja az ösztöndíj vagy tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét köteles a) teljes mértékben megtéríteni, ha a szolgálati viszonya az ösztöndíj vagy tanulmányi szerződésben meghatároz

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.