2024. évi LXX. törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Pnbjt. - 2024. évi LXX. törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.6. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2024. évi LXX. törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról *  Az Országgyűlés – figyelemmel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak Magyarország szuverenitásának és törvényes rendjének védelmében betöltött elengedhetetlen szerepére és ellátandó feladatai összetettségére – a magas szintű szakmai ismerettel rendelkező, a Magyarország iránti hűség tekintetében elkötelezett személyi állomány megbecsülése és jogviszonya egységes szemléletű, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony működését szolgáló szabályozásának kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományban (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) álló tagjainak nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására, valamint b) – a XX. Fejezetben meghatározott esetben és körben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által foglalkoztatott nemzetbiztonsági alkalmazottak nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyára terjed ki. (2) E törvény a) V. Fejezetét, 221. § (1) és (2) bekezdését, 221. § (3) bekezdés 10–13. pontját és 222. §-át a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába vagy nemzetbiztonsági alkalmazotti állományába (a továbbiakban együtt: személyi állomány) jelentkezőkre, a nemzetbiztonsági állomány tekintetében ideértve azon jelentkezőt is, akivel a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ösztöndíjszerződést kíván kötni, b) 6. § 27. pontját, 11. § (6)–(8) bekezdését, 64. § (1) bekezdés d) pontját és (3) bekezdését, 68. § (2) bekezdés c) pontját és (5) bekezdését, 70., 74. és 83. alcímét, valamint 5. mellékletét a szolgálati nyugdíjasokra, c) 29., 70. és 74. alcímét, XIII. Fejezetét, valamint 171. §-át a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultakra, valamint d) 6. § 12. pontját, 62. §-át, 105. §-át, 133. §-át, 70., 73. és 74. alcímét, 215–218. §-át, valamint 5. mellékletét a nemzetbiztonsági állomány vagy nemzetbiztonsági alkalmazotti állomány (a továbbiakban együtt: személyi állomány) tagjának és elhunyt tagjának, a szolgálati nyugdíjas és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell. 2. A szolgálati viszonyra vonatkozó alapelvek 2. § A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. A szolgálati viszony alanyai kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. 3. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés. (2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. (3) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell. (4) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a szolgálati érdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 4. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával. (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat megkülönböztetés nélkül biztosítja a nemzetbiztonsági állomány tagjának az e törvény szerinti, kizárólag a szakmai képességek, végzettségek, szakképesítések, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá – a rendfokozat tekintetében – a szolgálatban eltöltött idő alapján meghatározott előmeneteli lehetőséget. (4) A szolgálatteljesítés egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett feladatok természetét, minőségét, mennyiségét, a szolgálatteljesítési körülményeket, a szükséges végzettséget, szakképesítést, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget kell figyelembe venni. 5. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles megtartani a szolgálatellátással összefüggésben tudomására jutott törvény által védett adatot. Ezen túlmenően köteles – magánéletére is kiterjedően – olyan magatartást tanúsítani, hogy illetéktelen személy vagy szerv ne juthasson a polgári nemzetbiztonsági szolgálat működésére – így különösen konkrét tevékenységére, személyi állományára, létesítményeire, vagyontárgyaira, eszközeire, módszereire, továbbá információforrásaira – vonatkozó ismeret birtokába. (2) A titoktartási kötelezettség megszegésének megalapozott gyanúja esetén, annak ellenőrzése érdekében a nemzetbiztonsági állomány tagja köteles magát a szolgálati viszony fennállása alatt és – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a felek 94. § szerinti megállapodása alapján – annak megszűnését követő 2 évig poligráfos vizsgálatnak alávetni. (3) A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül áll fenn. (4) A titoktartási kötelezettség alól a főigazgató esetében a miniszter, egyéb esetben a főigazgató adhat felmentést. 3. Értelmező rendelkezések 6. § E törvény alkalmazásában: 1. alacsonyabb vezetői beosztás: az a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás (a továbbiakban: vezetői beosztás), amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik, 2. alacsonyabb szolgálati beosztás: a) az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, b) azon I. vagy II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, amelyben a nemzetbiztonsági állomány tagja részére megállapítandó illetmény alacsonyabb a betöltött, ugyanazon besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásban megállapított illetményénél, valamint c) vezetői beosztást betöltők esetében a nem vezetői beosztás vagy az alacsonyabb vezetői beosztás, 3. apa: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti apai jogállású férfi vagy az örökbefogadó férfi, 4. átszervezés: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál végrehajtott minden olyan szervezési intézkedés, amelynek következtében a nemzetbiztonsági állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik; nem minősül átszervezésnek, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat egészét vagy érintett szervezeti egységét más polgári nemzetbiztonsági szolgálattal összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a nemzetbiztonsági állomány tagja más polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik, 5. azonos besorolású szolgálati beosztás: a) az a szolgálati beosztás, amely azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik, valamint b) azon I. vagy II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, amelyben a nemzetbiztonsági állomány tagja részére megállapítandó illetmény azonos a betöltött, ugyanazon besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásban megállapított illetményével, 6. azonos besorolású vezetői beosztás: olyan vezetői beosztás, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájával, 7. egyenruha: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál miniszteri rendeletben meghatározott egységes öltözet, valamint annak cikkei és tartozékai, 8. elöljáró parancsnok: a miniszter, valamint – ha a munkáltatói jogkört a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti és működési szabályzata szerint nem a főigazgató gyakorolja – a főigazgató; 9. éjszakai szolgálatteljesítés: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített szolgálat, 10. főigazgató: a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója, 11. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák, 11a. *  kábítószer: az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 3. mellékletében meghatározott új pszichoaktív anyag, továbbá a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt anyag, ideértve a más szer hozzáadásával vagy szerkezete átalakításával előállított anyagokat, illetve a más tudatmódosító szereket is, 12. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs, 13. külföldi szolgálati kiküldetés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából Magyarország területén kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan Magyarország területén kívül teljesíti, valamint a külszolgálatra vezénylés, a külföldre vezénylés és az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel eseteit, 14. magasabb vezetői beosztás: az a vezetői beosztás, amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik, 15. magasabb szolgálati beosztás: a) az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik, b) azon I. vagy II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, amelyben a nemzetbiztonsági állomány tagja részére megállapítandó illetmény magasabb a betöltött, ugyanazon besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásban megállapított illetményénél, valamint c) az a szolgálati beosztás, amely magasabb vezetői beosztásnak minősül, továbbá a nem vezetői beosztást betöltők esetében a vezetői beosztás, 16. más szerv: a) a közigazgatási szerv, b) a Magyar Honvédség, c) a Sándor-palota, d) az ügyészi szervezet, e) a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, f) az egészségügyi intézmény, g) az állami fenntartású felsőoktatási intézmény, h) a tudományos intézmény, i) a miniszter vagy a miniszter irányítása alá tartozó személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság vagy annak leányvállalata, j) az állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezet, valamint k) az Európai Unió intézményei és a nemzetközi szervezet, 17. miniszter: a Kormánynak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányítását – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) szerint – ellátó tagja, 18. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő – külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott – szakértői tevékenység, 19. pályakezdő: az a személy, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzése után első foglalkoztatási jogviszonyként szolgálati viszonyt létesít, 20. összekötő tiszt: a nemzetbiztonsági állomány szolgálati beosztást betöltő tagja, akit külföldi állomáshelyre külföldre vezényeltek, és akinek feladata, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot képviselve kapcsolatot tartson az adott állam nemzetbiztonsági szerveivel, uniós ügynökséggel, intézménnyel vagy nemzetközi szervezettel abból a célból, hogy hozzájáruljon a nemzetbiztonsági érdek védelméhez a közvetlen, gyors és hatékony, valamint a nemzeti rendszerbe illeszthető együttműködés biztosítása révén, 21. szakmai képesítés: a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jellegének megfelelő képzési tematikák szerint – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által belső képzés keretében – oktatott nemzetbiztonsági tanfolyamok elvégzése és a vizsgák sikeres letétele után megszerzett képesítés; 22. szervezeti egység: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, önálló vagy nem önálló feladatra és működésre létrehozott szervezete; a szervezeti egységek felsorolását a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, 23. szolgálati beosztás: a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben megállapított, a nemzetbiztonsági állomány tagjával betölthető munkakör, 24. szolgálati elöljáró: a nemzetbiztonsági állomány tagjával szemben a vezetői vagy magasabb vezetői beosztásánál fogva utasítás, intézkedés kiadására jogosult személy, 25. szolgálati érdek: a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a szervezeti egység jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel vagy körülmény, 26. szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a nemzetbiztonsági állomány tagja tartozik, 27. szolgálati nyugdíjas: a nemzetbiztonsági állományból vagy e törvény hatálybalépése előtt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományából nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a nemzetbiztonsági állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg, 28. szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az e törvényben meghatározott tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendelkezés, 29. szolgálatteljesítési hely: az a közigazgatási terület, ahol a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladatát szokásosan teljesíti; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani, 30. szülő: a) a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs, b) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, c) a gyám, d) a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő, 31. tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: az a gyermek, akinek betegségére vagy állapotára tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, 32. végzettség: érettségi vagy felsőfokú iskolai végzettség. II. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY SAJÁTOS JELLEGE ÉS ALANYAI 4. A szolgálati viszony sajátos jellege 7. § (1) A szolgálati viszony az állam képviseletében eljáró polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a nemzetbiztonsági állomány tagja (a továbbiakban együtt: szolgálati viszony alanyai) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában fennálló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől jognyilatkozat akkor térhet el, ha azt e törvény kifejezetten megengedi. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásával valósul meg, valamint bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladatot, ha kell, élete árán is teljesíti. (3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdeknek megfelelően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – az e törvényben meghatározott más szervnél szolgálat teljesítésére. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a nemzetbiztonsági állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni. 8. § (1) A nemzetbiztonsági állomány főigazgató vagy főigazgató-helyettesi szolgálati beosztást betöltő tagja szolgálati feladatait a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a miniszter által meghatározott egyenruhában is elláthatja. (2) Az egyenruha viselésének rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg. 9. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozattal rendelkezik. (2) A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozata szerint a) altiszti, b) zászlósi, c) tiszti, d) főtiszti vagy e) tábornoki állománycsoportba (a továbbiakban együtt: rendfokozati állománycsoport) tartozik. (3) A rendfokozati állománycsoportokhoz tartozó rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket az 1. melléklet tartalmazza. (4) A nemzetbiztonsági állomány tagját a kinevezéskor az első rendfokozatába, az első tiszti rendfokozatába, az ezredesi, valamint az első tábornoki rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik. (5) A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozásra utaló „nemzetbiztonsági” rendfokozati jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban. A rendfokozati jelző rövidítése „nb.”. (6) A szolgálati nyugdíjas rendfokozatát „nyugállományú” rendfokozati jelzővel együtt használhatja mind szóban, mind írásban. A rendfokozati jelző rövidítése „ny. nb.”. 10. § A nemzetbiztonsági állomány tagja – a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott szolgálati beosztásokban – szolgálatteljesítése során szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. 11. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozást és a jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel. (2) A szolgálati igazolvány a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat mint más szerv vezényelt állományába tartozáson túl – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint – igazolja a nemzetbiztonsági állomány tagjának a) lőfegyverviselési jogosultságát, valamint b) intézkedési jogosultságát. (3) A szolgálati igazolvány tartalmazza a nemzetbiztonsági állomány tagjának a) arcképét, b) nevét, c) rendfokozatát, d) aláírását, e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat megjelölését és f) az igazolvány sorszámát. (4) A miniszter rendeletében a szolgálati igazolvány – személyes adatot nem tartalmazó – egyéb adattartalmáról is rendelkezhet. (5) A szolgálati jelvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál rendszeresített, azonosítószámmal ellátott jelvény, amely a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati intézkedésre való jogosultságát igazolja a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva. (6) A szolgálati nyugdíjast el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozást igazoló nyugdíjas igazolvánnyal. (7) A nyugdíjas igazolvány tartalmazza a szolgálati nyugdíjas a) arcképét, b) nevét, c) rendfokozatát, d) annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a megjelölését, ahonnan nyugállományba helyezték és e) a nyugdíjas-igazolvány sorszámát. (8) A miniszter rendeletében a nyugdíjas igazolvány – személyes adatot nem tartalmazó – egyéb adattartalmáról is rendelkezhet. 5. A munkáltatói jogkör gyakorlása 12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a főigazgató gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagjára a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti és működési szabályzatában átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. (2) Nem ruházható át 1. a titoktartási kötelezettség alóli, az 5. § (4) bekezdése szerinti mentesítés, 2. a tulajdonjog gyakorlásának 21. § szerinti korlátozása, 3. a 24. § (1) bekezdés b), c) és i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés, 4. a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz történő áthelyezés, 5. a főosztályvezető jogállású, az igazgató jogállású vagy a főigazgató-helyettesi besorolási kategóriába tartozó vezetői beosztásba helyezés vagy ezen beosztásokkal történő megbízás, valamint ezek visszavonása, a vezényléssel, a külszolgálatra vezényléssel, a külföldre vezényléssel és az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétellel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása, 6. a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, 7. a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultsággal kapcsolatos eljárás lefolytatása, döntés meghozatala, 8. a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól történő áthelyezés, 9. összeférhetetlenség megszüntetése alóli mentesítés, 10. soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba történő előléptetésnek a 81. § (2) bekezdése szerinti esetköre, 11. az ezredesi rendfokozatba történő kinevezésre való javaslattétel, 12. a kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a köztársasági elnökhöz, 13. a visszafizetési kötelezettség teljesítésének 133. § (3) bekezdése szerinti elengedése, 14. az árvák kiegészítő támogatására és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra való jogosultság megállapításáról szóló döntés, 15. a nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagjának, valamint az elhunyt szolgálati nyugdíjasnak és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává nyilvánítása. (3) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a főigazgató vagy munkáltatói jogkör átruházott jogkörben eljáró gyakorlója a jognyilatkozatot 6 hónapon belül írásban jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára, feltéve, hogy a jognyilatkozat nem sérti a nemzetbiztonsági állomány tagjának érdekeit. (4) A főigazgató akkor hivatkozhat arra, hogy a munkáltatói jogkör átruházott jogkörben eljáró gyakorlója jogkörét túllépve járt el, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára. 6. Az alapvető jogok korlátozása 13. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja – a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt időszakban – a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét, valamint elérhetőségét. (2) A nemzetbiztonsági állomány tagja magáncélú külföldre utazásával kapcsolatban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni a) külföldre utazási és vízumigénylési szándékát, b) külföldre utazásának tervezett napját, célját, időtartamát, az útvonallal érintett országok listáját, c) a terv szerint vele együtt utazó közeli hozzátartozóinak nevét, d) hazatérésének tervezett napját. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni. A magáncélú külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt a felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a nemzetbiztonsági állomány tagját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kártalanítja. (4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés és a (3) bekezdés szerinti megtiltás vagy korlátozás eljárási szabályait – különös tekintettel a bejelentés és a megtiltás vagy korlátozás közlésének határidejére – a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg. (5) A főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megállapíthatja azon esetköröket, helyzeteket vagy időszakokat, amikor a (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni. (6) A nemzetbiztonsági állomány tagja a tartózkodási helyéről – szolgálatteljesítés céljából, szabadsága ideje alatt is – a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető. (7) A visszarendelésre a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A visszarendelés miatt a felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a nemzetbiztonsági állomány tagját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kártalanítja. A visszarendelés miatt szolgálatban töltött időt a rendkívüli szolgálatteljesítés szabályai szerint, a szabadság ideje alatt történő visszarendelés esetén a rendkívüli szolgálatteljesítés szabályai szerint vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni. (8) A (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a megvalósult utazásról történő hazatérésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul törli. 14. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a részére kiadott utasítást, intézkedést – a 85. §-ban meghatározott esetet kivéve – nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat. (2) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a nemzetbiztonsági állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képadatot nem függeszthet ki. (3) A nemzetbiztonsági állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a nemzetbiztonsági állományba tartozására vonatkozó adatot nem hozhat nyilvánosságra. (4) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról – közvetlenül vagy közvetve – nyilatkozatot tegyen. A nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat. 15. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján gyűlés csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével tartható. (2) Nem engedélyezhető gyűlés a szolgálati helyen, ha az a) politikai célt szolgál, b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja, c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladataival ellentétes célra irányul. (3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá eső gyűlésen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni. 16. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szakszervezetnek nem lehet tagja, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a nemzetbiztonsági állomány érdekvédelmére szakszervezet nem hozható létre, nem működhet. (2) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladataival vagy érdekeivel ellentétes. (3) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a szolgálatával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni. (4) A nemzetbiztonsági állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja lehet az illetékes szakmai kamarának. 17. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, vármegyei közgyűlési elnöki, alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri tisztséget. (2) A nemzetbiztonsági állomány tagja haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni, ha az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vették, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségre való megválasztását, valamint annak elmaradását. (3) A nemzetbiztonsági állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson. (4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választási eljárásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik –, hogy a szolgálatteljesítési helyén szavazhasson. 18. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – sem vállalhat. (2) E § alkalmazásában politikai tartalmú közszereplésnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel. 19. § A nemzetbiztonsági állomány tagja a) szolgálati beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja, b) más keresőfoglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló alcímben foglaltak figyelembevételével folytathat. 20. § A nemzetbiztonsági állomány tagja érdekei védelmében munkabeszüntetéshez való jogát nem gyakorolhatja. 21. § A munkáltatói jogkör gyakorlója nemzetbiztonsági érdekből, a minősített adat védelme és a szolgálatellátás rendjének fenntartása érdekében megtilthatja, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatban a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát. III. FEJEZET A NEMZETBIZTONSÁGI ÁLLOMÁNYBA TARTOZÁS ÉS A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATON KÍVÜLI SZOLGÁLATTELJESÍTÉS 7. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat központi állománya 22. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban kinevezték és szolgálatát – a 23. és 25. §-ban meghatározott kivételekkel – ott teljesíti. (2) A nemzetbiztonsági állomány tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése az (1) bekezdés szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik. 8. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezési állománya 23. § A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálaton kívül teljesítheti más szervnél meghatározott szolgálati beosztásban, munkakörben, álláshelyen vagy feladat ellátásával. 24. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába tartozó, de a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezési állományába tartozik: a) aki szolgálatát vezényléssel más szervnél teljesíti, valamint akit külszolgálatra vagy külföldre vezényeltek, b) az, akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, de más szolgálati beosztásban tervezik foglalkoztatni, legfeljebb 1 évig, c) aki felsőoktatási intézményben nappali tanrendben tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb a tanulmányok befejezését követő 6 hónapig, d) aki egészségi vagy pszichológiai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását tartósan képtelen ellátni, de felgyógyulása várható, az általa ellátható más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig, e) aki szolgálati feladatait gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt vagy más, neki fel nem róható okból nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig, f) akinek a részére vezetői beosztásba helyezés visszavonásakor vagy vezetői beosztásról történő lemondás esetén a 40. § (2) és (9) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, legfeljebb 1 évig, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat, g) akinek a részére a vezénylés, a külszolgálatra vezénylés vagy a külföldre vezénylés megszüntetését követően a 48–50. §-ban meghatározott szabályok szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig, h) akinek a szolgálati viszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de a felmentésére a 68. §-ban meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig, i) aki a kihelyezett állományba tartozás megszűnését követően nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt, a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 1 évig, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat. (2) Az a) (1) bekezdés a) pontja alá tartozók jogaira és kötelezettségeire a 45–50. § rendelkezései az irányadók, b) (1) bekezdés b), d), f), g) és h) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, c) (1) bekezdés c) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a tanulmányi szerződés határozza meg, d) (1) bekezdés e) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit – beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is – jogszabály állapítja meg, e) (1) bekezdés i) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg. (3) Az (1) bekezdés c)–i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a részére ilyen szolgálati beosztás hiányában felajánlott, végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, – a nemzetbiztonsági állomány (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tagja kivételével – szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. (5) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek kivételével a nemzetbiztonsági állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni. 9. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat kihelyezett állománya 25. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait a) külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve – azt felhasználva – leplezetten látja el, b) külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése nélkül, huzamosabb időn át leplezetten látja el, c) az Nbtv. 30. §-a szerinti megállapodás nélkül és munkáltatója tudomása nélkül, a nemzetbiztonsági jelleg teljes leplezésével, fokozottan konspirált módon teljesíti vagy d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által létrehozott és működtetett fedőintézményben, a fedőintézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve, – azt felhasználva – leplezetten látja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti kihelyezett állományban, valamint a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévők szolgálati viszonya folyamatos. (3) A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban lévő tagjának összeférhetetlenségét a külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében nem kell vizsgálni, szolgálati viszonya a külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony miatt nem szünetel és az 57. § (1) bekezdés 11. pontja alapján nem szűnik meg, ha a főigazgató döntése alapján az nem összeférhetetlen az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel. (4) A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban és a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagjának illetményére, az illetményelemeire és az illetményen felüli juttatásaira, a költségtérítésekre, kedvezményekre és támogatásokra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, a szolgálati feladatok jellegére vagy a nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban lévő tagjának közeli hozzátartozóira tekintettel e törvény szabályaitól eltérő illetményt és illetményen felüli juttatást, költségtérítést, kedvezményt vagy támogatást állapíthat meg. (5) A kihelyezés feltételeit, eljárásrendjét, a kihelyezés megszüntetésének, valamint a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés szabályait, továbbá a (4) bekezdés szerint megállapított illetmény, illetményen felüli juttatás, költségtérítés, kedvezmény vagy támogatás kifizetésének rendjére és feltételeire, valamint a szabadság kiadására vonatkozó részletszabályokat a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza. (6) A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban és a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagjának a kihelyezés, illetve rendelkezési állomány időtartama alatt a nemzetbiztonsági szolgálati viszonyára tekintettel kifizetett jövedelméből – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával számított személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti társadalombiztosítási járulék mértékével megegyező összegű – adót kell levonni és befizetni az állami adóhatóságnak. (7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a kifizetett jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a nemzetbiztonsági állomány tagja által fizetendő egyéni járulékokat a levont adó tartalmazza. A nemzetbiztonsági állomány tagjának ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek nem kell erről a jövedelemről a nemzetbiztonsági állomány tagja részére igazolást kiadnia. A kifizetőnek ezen adót, valamint a munkáltatót terhelő közterheket az állami adóhatóság felé nem kell személyre szólóan bevallania. A nemzetbiztonsági érdek és a személyi biztonsági feltételek érvényesítése érdekében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hatóságok részére az Nbtv. 28. § (5) bekezdése szerinti külön megállapodás alapján teljesítik a szolgálati időre és a járulékalapot képező jövedelemre és a járulékfizetésre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiket. IV. FEJEZET A SZOLGÁLATI BEOSZTÁSOK BESOROLÁSA 26. § (1) A szolgálati beosztások a) vezetői, b) I. és c) II. besorolási osztályba tartoznak. (2) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői vagy szakmai vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák: a) kiemelt vezetői beosztás esetén aa) főigazgató, ab) főigazgató-helyettes vagy ac) igazgató jogállású vezető, b) szakmai vezetői beosztás esetén ba) főosztályvezető jogállású vezető, bb) főosztályvezető-helyettes jogállású vezető, bc) osztályvezető jogállású vezető, bd) alosztályvezető jogállású vezető. (3) Az I. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások a) A, b) B vagy c) C besorolási kategóriába tartoznak. (4) A II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások a) altiszti rendfokozati állománycsoportba sorolt vagy b) zászlósi rendfokozati állománycsoportba sorolt besorolási kategóriába tartoznak. (5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendszeresített létszámát, rendszeresített szolgálati beosztásokat és az egyes szolgálati beosztások besorolását a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére álló költségvetési forrás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatai figyelembevételével. V. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE 10. A szolgálati viszony létesítésének feltételei 27. § (1) Szolgálati viszony azzal a cselekvőképes, magyar állampolgárral létesíthető, a) aki betöltötte a 18. életévét, b) aki büntetlen előéletű, c) aki rendelkezik a tervezett szolgálati beosztás besorolási osztálya szerint meghatározott végzettséggel, d) aki a nemzetbiztonsági szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására egészségi és pszichológiai szempontból alkalmas, e) *  aki a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek megfelel, vagy, ha a biztonsági feltételeknek nem felel meg, de az Nbtv. szerint arra feljogosított személy – az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör létesítését jóváhagyta, f) aki a poligráfos vizsgálaton való részvételt vállalta, g) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását, h) aki tudomásul veszi és elfogadja a nemzetbiztonsági szolgálattal járó, szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat. (2) Csak különösen indokolt esetben nevezhető ki a nemzetbiztonsági állományba az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, erről a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy kérelmére a főigazgató dönt. (3) A jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához. (4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a nemzetbiztonsági állományba jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával. (5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat és a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti, vagy az ellenőrzését kezdeményezheti. (6) A szolgálati viszony létesítésének eljárási rendjét a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg. 11. Szolgálati viszony létesítése áthelyezéssel 28. § (1) Ha a 27. §-ban foglaltaknak megfelelő, szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a) e törvény szerinti szolgálati viszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, c) a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses katonai állományában, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, d) adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, e) ügyészségi szolgálati jogviszonyban, f) igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban vagy g) egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony létesítése esetén a szolgálati viszonyt létesítő személy szolgálati idejét a 165. §-ban foglaltak alapján kell megállapítani. 12. Kinevezés és eskü 29. § (1) A szolgálati viszony a nemzetbiztonsági állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy a (2) bekezdés alapján határozott időre létesül. (2) Szolgálati viszony határozott időre is létesíthető a nemzetbiztonsági állomány szolgálatból tartósan távol lévő tagjának helyettesítésére. (3) A határozott idejű szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott szolgálati feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A szolgálati viszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a nemzetbiztonsági állomány tagjának akaratától, ha a felek a szolgálati viszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati viszony várható időtartamáról. (4) A szolgálati viszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (3) bekezdésben foglaltaknak. (5) Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető. 30. § (1) A nemzetbiztonsági állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövegét a 2. melléklet tartalmazza. (2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni. (3) Az eskü letételéig a nemzetbiztonsági állomány tagja nem állítható szolgálatba. 31. § (1) A nemzetbiztonsági állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a nemzetbiztonsági állomány tagjának a) szolgálati viszonya kezdetének napját, b) – határozott időre létesített szolgálati viszony esetén – szolgálati viszonyának a 29. § (3) bekezdése figyelembevételével meghatározott időtartamát, c) szolgálati beosztását, annak besorolását, d) szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, e) rendfokozatát, f) megállapított illetményét, az esetleges illetményelemeket, valamint g) próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát és, ha szükséges, a szakképesítés, szakmai képesítés megszerzésére kötelezést. (2) A kinevezési okmány 1 példányát a nemzetbiztonsági állomány tagjának át kell adni. (3) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére legkésőbb az első szolgálat megkezdésekor a munkaköri leírását át kell adni, és – a miniszter által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendben és tartalommal – tájékoztatni kell őt a szolgálat teljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, a szolgálatteljesítés rendjéről, a szolgálatteljesítés alapvető feltételeiről és szempontjairól. 32. § (1) A nemzetbiztonsági állomány pályakezdő tagját a nemzetbiztonsági állományba vételkor a szolgálati beosztásra képesítési követelményként előírt végzettségnek megfelelően a) érettségi végzettség esetén aa) altiszti rendfokozati állománycsoportba sorolt szolgálati beosztás esetén őrmester, ab) zászlósi rendfokozati állománycsoportba sorolt szolgálati beosztás esetén zászlós vagy b) felsőfokú iskolai végzettség esetén hadnagy rendfokozatba kell kinevezni. (2) A nemzetbiztonsági állomány nem pályakezdő tagjának rendfokozatát – ha rendelkezik tényleges szolgálati idővel – a nemzetbiztonsági állományba vételkor a tényleges szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. 33. § (1) Az a szolgálati viszonyt létesítő személy, aki még nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági szakmai képesítéssel, – az Nbtv. szerinti – önálló intézkedésre nem jogosult. (2) A nemzetbiztonsági állomány tagját a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell az (1) bekezdés szerinti szakmai képesítés megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. 13. Próbaidő 34. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidőt lehet kikötni. (2) A határozott idejű kinevezés esetén a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának fele lehet, azonban a 12 hónapot ekkor sem haladhatja meg. (3) A próbaidő nem hosszabbítható meg. (4) A határozott idejű szolgálati viszony meghosszabbítása esetén újabb próbaidő nem köthető ki. (5) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt a szolgálati viszony bármelyik alanya indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. 14. Ösztöndíjszerződés 35. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a jelentkezővel ösztöndíjszerződést köthet a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges végzettség, szakképesítés megszerzése érdekében. Az ösztöndíjszerződésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a jelentkező pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, a végzettség, szakképesítés megszerzését követően a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyt létesít és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – az ösztöndíjszerződésben meghatározott időtartamban – keresztül szolgálati viszonyát lemondással nem szünteti meg. (2) Az ösztöndíjszerződésben meg kell határozni a képzés tárgyát, időtartamát, helyét, a teljesítés módját, határidejét, a költségek viselését, a jelöltet megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a jelentkező a tanulmányait nem fejezi be, neki felróható okból nem létesít szolgálati viszonyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal vagy a szerződésben vállalt időtartamot neki felróható okból nem tölti le. VI. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA 15. A szolgálati viszony módosulásának esetei 36. § (1) A szolgálati viszony – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve – a nemzetbiztonsági állomány tagjának kérelmére vagy beleegyezésével módosítható. (2) A módosítás esetei különösen: a) más szolgálati beosztásba helyezés, b) megbízás, c) vezetői beosztás ellátásával történő megbízás, d) áthelyezés a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez, e) átrendelés, f) vezénylés, g) külszolgálatra vezénylés, h) külföldre vezénylés, i) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, j) szolgálati viszony szünetelése, k) nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, l) rendelkezési állományba helyezés, valamint rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés, m) kihelyezett állományba helyezés, valamint kihelyezett állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés, n) rész-szolgálatteljesítés engedélyezése. (3) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a más szolgálati beosztásba helyezés, a megbízás, a vezetői beosztás ellátásával történő megbízás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez történő áthelyezés és az átrendelés, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, a rendelkezési vagy kihelyezett állományba helyezés, valamint annak megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés és a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésének eljárási rendjét és feltételeit. 16. Más szolgálati beosztásba helyezés 37. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja magasabb szolgálati beosztásba helyezhető, ha a) a beosztáshoz előírt képesítési követelménnyel rendelkezik, b) egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálat alapján a beosztás betöltésére alkalmas, c) a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítménye, valamint készségei és kompetenciái alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas. (2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette, akkor magasabb szolgálati beosztásba nem helyezhető. 38. § Azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban az új szolgálati beosztásban előírt képesítési és alkalmassági feltételeknek ebben az esetben is meg kell felelni. 39. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető a) szolgálati érdekből, vagy ha létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt a szolgálati beosztása megszűnt, b) – beleegyezése nélkül is –, ha teljesítményértékelése alapján az általa betöltött szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan, c) ha az egészségi vagy pszichológiai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során „Alkalmas kategóriaváltással” minősítést kap, és a számára megállapított új alkalmassági kategóriában biztosítható szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel vagy d) – beleegyezése nélkül is – a vezetői beosztásba helyezés visszavonásával vagy a vezetői beosztásról történő lemondással. (2) A nemzetbiztonsági állomány tagját – beleegyezése nélkül is – alacsonyabb szolgálati beosztásba kell helyezni, ha vele szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak. 40. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának vezetői beosztásba helyezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül – belegyezése nélkül is – visszavonható vagy a vezetői beosztásról az érintett 30 napos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat. (2) A vezetői beosztásba helyezés visszavonása esetén, ha az nem az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a visszavonással egy időben végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna. (3) A vezetői beosztásba helyezés visszavonása esetén – ha a visszavonás hatálya már beállt – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a szolgálati beosztás (2) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig a) a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, valamint b) a nemzetbiztonsági állomány tagja a visszavonással érintett vezetői beosztásának megfelelő korábbi illetményére jogosult. (4) Ha a vezetői beosztásba helyezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztásról egészségi állapota miatt nem képes dönteni, a nemzetbiztonsági állomány tagját – a visszavonással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának megállapítása mellett – a döntésre való alkalmasságáig rendelkezési állományba kell helyezni. (5) Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálat érdekeire figyelemmel a nemzetbiztonsági állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével – a visszavonással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett – a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat. (6) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a neki felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően be kell sorolni, illetményét és rendfokozatát megállapítani. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezetői beosztásba helyezés visszavonása után a neki felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. (7) A vezetői beosztásról történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti 30 napos időtartam alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál – feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb vezetői beosztás a lemondással érintett vezetői beosztásnál. A nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét és rendfokozatát megállapítani. (8) A vezetői beosztásról történő lemondás esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a szolgálati beosztás (7) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig a) a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, illetve b) a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondással érintett vezetői beosztásának megfelelő korábbi illetményére és rendfokozat viselésére jogosult. (9) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja nem fogadja el a vezetői beosztásról történő lemondást követően felajánlott, végzettségének megfelelő szolgálati beosztást. Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálati érdekre figyelemmel a nemzetbiztonsági állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével – a lemondással érintet …