← Magyarország

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény az Országgyűlés működését és szervezetét szabályozza, meghatározva a tisztségviselők feladatait és megválasztásuk módját. Célja a hatékony és átlátható törvényhozás biztosítása, figyelembe véve a magyar parlamentarizmus hagyományait és az Alaptörvény rendelkezéseit.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

Ogytv. -

  1. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.
  2. - 2026.VII.
  3. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.VII.
  4. - 2026.VII.25.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  5. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  6. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről * Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, amely szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés; tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira; tudatában annak, hogy az Országgyűlés
  7. május másodika, az első szabadon választott népképviselet megalakulása óta újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese; megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa; elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek; hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért; biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését; előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését, összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével; az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi szinten való megállapítására az Alaptörvény
  8. cikk

(2)bekezdése, 4. cikk
(2)és
(5)bekezdése, valamint 5. cikk
(4),
(7)–
(9)bekezdése, 7. cikk
(3)bekezdése és 19. cikke alapján a következő törvényt alkotja: * ELSŐ RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE I. Fejezet Az Országgyűlés tisztségviselői 1. § Az Országgyűlés tisztségviselője
  1. a)az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök),
  2. b)az Országgyűlés alelnöke (a továbbiakban: alelnök),
  3. c)az Országgyűlés háznagya (a továbbiakban: háznagy) és
  4. d)az Országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző). 1. Az Országgyűlés elnöke 2. §
(1)A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.
(2)A házelnök
  1. a)* képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban,
  2. b)képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait,
  3. c)közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során,
  4. d)az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az Európai Uniós Konzultációs Testület tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására,
  5. e)* összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket; megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére,
  6. f)* az Országgyűlés megalakulását követően – a képviselőcsoport-vezetők erre irányuló indítványainak mérlegelésével – megállapítja a képviselők üléstermi helyét,
  7. g)elnököl a Házbizottság ülésein,
  8. h)* összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására, valamint a személyükre vonatkozó változásra,
  9. i)előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,
  10. j)javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére,
  11. k)* kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; a munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja,
  12. l)házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki,
  13. m)jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását,
  14. n)megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,
  15. o)gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait,
  16. p)* e törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét,
  17. q)* az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát,
  18. r)az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, az Országgyűlés Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, fenntarthatja magának a jogot e szervek döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,
  19. s)ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések, más törvény, illetve országgyűlési határozat előír.
(3)A házelnök
  1. a)az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, a házelnöki teendőket köteles átadni,
  2. b)tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgyűlési bizottság ülésén. 2. Az Országgyűlés alelnökei 3. §
(1)A házelnököt – az általa meghatározott rendben – alelnökök helyettesítik.
(2)Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint – az Alaptörvény 14. cikk
(3)bekezdésében meghatározott eset kivételével – a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el.
(3)Az Alaptörvény 14. cikk
(3)bekezdésében foglalt esetben a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés a házelnök javaslata alapján határoz.
(4)A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, a 2. §
(2)bekezdés j)–
  1. l)és
  2. q)pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja.
(5)* Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ. 3. Az Országgyűlés háznagya 4. §
(1)A háznagy – a 2. §
(2)bekezdés d)–h), j)–
  1. m)és o)–
  2. q)pontjában foglalt feladat- és hatáskörök kivételével – gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át.
(2)A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.
(3)Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) vagy olyan személy választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek.
(4)A háznagyot mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)* A háznagy – a képviselői megbízatás kivételével – más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(6)* A képviselői megbízatással rendelkező háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával.
(6a)* A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy a 104. §
(1)bekezdésében meghatározott összeg kétszeresének megfelelő összegű illetményre, továbbá a miniszter részére jogszabályban biztosított egyéb juttatásra jogosult. A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy jogállására – a megbízatás keletkezése és megszűnése, a vagyon- nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése, valamint az összeférhetetlenség kivételével – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)* A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatot) tesz. A háznagy vagyonnyilatkozatára a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. Az Országgyűlés jegyzői 5. §
(1)Az Országgyűlés jegyzői
  1. a)közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,
  2. b)a kézfelemeléssel történő szavazásnál – szükség esetén – összeszámolják a szavazatokat,
  3. c)a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
  4. d)* felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét,
  5. e)vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,
  6. f)* jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek (a továbbiakban együtt: ülést vezető elnök) a beszédidő lejártát,
  7. g)* hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét,
  8. h)* segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában, valamint
  9. i)* az országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezésben (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) megállapított esetben közreműködnek a képviselő és a nemzetiségi szószóló esküokmányának ellenőrzésében.
(2)Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.
(3)* Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására. 5. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása 6. §
(1)* Az Országgyűlés az alakuló ülésén – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján – a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. * A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.
(2)* Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában – az egyes indítványok mérlegelését követően – a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.
(3)Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb létszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.
(4)* Az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz.
(5)* A szavazatok leadása után a nyolc legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.
(6)Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához a
(2)–
(3)bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott házelnökjelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltek közül.
(7)Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második – újabb eredménytelen szavazás esetén a soron következő – legnagyobb létszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.
  1. § * Az Országgyűlés az alakuló ülésén – a házelnök javaslatára – nyílt szavazással megválasztja a háznagyot. *
  2. § * Tisztségviselői megbízatás megszűnése vagy a tisztségviselő személyére vonatkozó változás esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6–
  3. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el.
  4. § * A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.
  5. A tisztségviselők megbízatásának megszűnése
  6. §
(1)A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik
  1. a)képviselői megbízatásának megszűnésével,
  2. b)* a képviselőcsoportból való kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik,
  3. c)ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,
  4. d)felmentésével,
  5. e)a tisztségről való lemondásával,
  6. f)* miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy
  7. g)* ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.
(1a)* A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. §
(1)bekezdés b),
  1. e)vagy
  2. h)pontja alapján megszűnik.
(2)A háznagy megbízatása megszűnik:
  1. a)az új Országgyűlés megalakulásával,
  2. b)halálával,
  3. c)felmentésével,
  4. d)a tisztségről való lemondásával,
  5. e)összeférhetetlenségének kimondásával,
  6. f)* miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy
  7. g)* ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.
(3)* Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3a)* A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt.
(4)Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.
(5)A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. II. Fejezet A Házbizottság 11. §
(1)* A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között
  1. a)állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,
  2. b)javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,
  3. c)megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,
  4. d)egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,
  5. e)javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,
  6. f)állást foglal az Országgyűlés munkájának sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,
  7. g)* meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt, képviselői megbízatással nem rendelkező személyt,
  8. h)megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,
  9. i)a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,
  10. j)* dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről,
  11. k)állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,
  12. l)ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására,
  13. m)javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,
  14. n)az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatban javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára,
  15. o)* dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások, valamint a köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához kapcsolódó képviselőcsoport-vezetői hozzászólások engedélyezéséről,
  16. p)a karzaton – a férőhelyektől függően – ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára,
  17. q)megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket, valamint
  18. r)* ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés a hatáskörébe utal.
(2)–
(3)* 12. §
(1)* A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.
(2)A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával alakul meg. 13. §
(1)A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője – akadályoztatása esetén megbízottja – rendelkezik szavazati joggal.
(2)* A Házbizottság ülésén – a
(2a)és a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.
(2a)* A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke – a Házbizottság ülésén részt vehet.
(3)A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.
(4)A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az ülést vezető elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.
(5)* A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.
(5a)* A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság összehívásáról a házelnök dönt.
(6)* A Házbizottság a döntéseit valamennyi – szavazati joggal rendelkező – tagjának egyhangú szavazatával hozza meg, ennek hiányában a 11. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakról az Országgyűlés vita nélkül, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.
(7)* A 11. §
(1)bekezdés j) pontjától eltérően a házelnök dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről, ha az arra okot adó rendkívüli esemény a Házbizottság ülését követően következett be vagy vált ismertté.
(8)* A Házbizottság a működési rendjét – a házszabályi rendelkezésekre tekintettel – maga határozza meg. 13/A. § * A Házbizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. §
(5)–
(6)bekezdését kell alkalmazni. III. Fejezet Az országgyűlési bizottságok 14. § *
(1)Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként
  1. a)állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz, *
  2. b)eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre.
(2)A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról. 7. Az állandó bizottságok 15. §
(1)Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2)* Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.
(3)*
(4)* Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását – a házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. 16. §
(1)* Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik.
(2)* Kötelező létrehozni a Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottságot (a továbbiakban: Mentelmi Bizottság), valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.
(3)Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet. 17. §
(1)* Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.
(2)* A Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen.
(3)*
(4)* Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi Bizottság paritásos bizottság. 18. §
(1)* Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(2)* Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére – a képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványaira figyelemmel – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(3)A független képviselők az
(1)és
(2)bekezdés szerinti véleményüket – lehetőség szerint együttesen – a házelnöknek terjesztik elő.
(4)* Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot. A módosító javaslatról az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Az Országgyűlés az
(1)–
(2)bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ.
(5)A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre vagy tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.
(6)* A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 19. §
(1)Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik
  1. a)a megbízatásról való lemondással,
  2. b)a bizottság megbízatásának megszűnésével,
  3. c)a képviselői megbízatás megszűnésével,
  4. d)* a képviselőcsoportból történő kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik,
  5. e)a képviselőcsoport általi visszahívásával,
  6. f)ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja,
  7. g)* a felmentésével,
  8. h)* független képviselő esetén a Házbizottság általi visszahívásával, vagy
  9. i)* miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével.
(2)Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg. 20. §
(1)A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.
(2)* A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon országgyűlési bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.
(3)A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.
(4)A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult. 21. §
(1)* Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság a működési rendjét – az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között – maga állapítja meg.
(2)* Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri.
(3)Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja. 7/A. * A törvényalkotási bizottság 21/A. § *
(1)A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2)Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz. A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz. *
(3)A törvényalkotási bizottságra a 15. §
(4)bekezdését, a 17. §
(1)–
(2)bekezdését, a 18–
  1. §-t és a
  2. §
(1)és
(3)bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. §
(1)bekezdés d) pontja alapján megszűnik.
  1. A nemzetiségeket képviselő bizottság
  2. §
(1)* A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2)A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról.
(3)* A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő (a továbbiakban: nemzetiségi képviselő), valamint a nemzetiségi szószóló.
(4)* A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökeinek személyére a házelnök – a nemzetiségi képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve – tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(4a)* A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik.
(5)* A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. §
(2)és
(4)bekezdését, a 19. §
(1)bekezdés a),
  1. c)és – a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, alelnöke tekintetében –
  2. h)pontját, a 19. §
(2)bekezdését, a
  1. §-t, valamint a
  2. §-t alkalmazni kell.
  3. Az eseti bizottság
  4. §
(1)Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2)Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(3)* Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni.
(3a)* Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat.
(4)* Az eseti bizottságra a 15. §
(2)és
(4)bekezdését, a 17. §
(1)és
(4)bekezdését, a 18. §
(2),
(3),
(5)és
(6)bekezdését, a 18. §
(4)bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit, a 19–20. §-t, valamint a 21. §
(1)és
(3)bekezdését alkalmazni kell.
(5)*
  1. A vizsgálóbizottság
  2. §
(1)* Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk
(1)bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel vagy (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására. A vizsgálat nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, valamint nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását. A folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári peres vagy közigazgatási hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottság működését, ha a vizsgálat tárgya közpolitikai, közpénzügyi, intézményi, szervezeti, tulajdonosi, irányítási, vezetési, ellenőrzési, felügyeleti vagy személyi összefüggések feltárására irányul, és nem érinti az ügy érdemi bírósági vagy hatósági eldöntését.
(2)* Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti.
(3)A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik.
(4)A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.
(5)* A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el. E bekezdés alkalmazásában az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselőnek minősül az a képviselő is, aki olyan párt országgyűlési képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett Kormány megbízatásának időszakában nem rendelkezett országgyűlési képviselőcsoporttal. 25. § *
(1)A vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a vizsgálóbizottság elnöke határozatában erre kötelez (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett).
(2)Az együttműködésre kötelezettet a vizsgálóbizottság elnökének
(1)bekezdés szerinti határozatának megfelelően együttműködési kötelezettség terheli, amely lehet
  1. a)adatszolgáltatási kötelezettség,
  2. b)megjelenési kötelezettség, illetve
  3. c)nyilatkozattételi kötelezettség.
(3)Ha az együttműködésre kötelezett a vizsgálóbizottság elnöke által hozott – az
(1)bekezdésben foglalt – határozatnak nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.
(4)A vizsgálóbizottság és a vizsgálóbizottság elnöke az ügy érdemére kiható érdemi döntést nem hoz. A vizsgálóbizottság elnöke az eljárása során, az e törvényben meghatározott eljárási cselekmények és intézkedések biztosítása érdekében határozatot hozhat, amely nem minősül érdemi döntésnek, bírósági vagy hatósági határozatnak, ezért ellene jogorvoslattal élni az e törvényben meghatározott esetekben lehet.
(5)A határozatok kötelező tartalmára, ideértve az indokolást is, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §
(1)–
(5)bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A határozat – ideértve az idézést is – kézbesítésére Ákr. 85–87. §-át kell alkalmazni.
(6)Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság javaslata alapján, a vizsgálóbizottság elnöke az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő igazolt költségeknek az együttműködésre kötelezett részére való megtérítéséről határozhat.
(7)Az adatkezelésre az Ákr.
  1. §-át – valamennyi együttműködésre kötelezett esetében – kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett személyes adatai vagy az együttműködésre kötelezett által kezelt személyes adatok zárt kezelését az Ákr.
  2. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával.
(8)A vizsgálóbizottsági eljárásban az együttműködésre kötelezettet megilletik az Ákr.-ben szabályozott, az ügyféli nyilatkozattételre, nyelvhasználatra, valamint a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére vonatkozó jogok. A kapcsolattartásra – ha az együttműködésre kötelezett nem képviselő – az Ákr. 26. §
(1)bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a kapcsolattartás módját a vizsgálóbizottság választja meg. 25/A. § *
(1)Az együttműködésre kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során köteles a rendelkezésére álló, a vizsgálóbizottság által meghatározott, a vizsgálat tárgyával közvetlenül összefüggő adatokat, információkat és iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt észszerű – legalább 5 napos – határidőn belül átadni.
(2)Az együttműködésre kötelezettet adatszolgáltatásra kötelező határozatot a vizsgálóbizottság elnöke hozza meg. A határozatban az együttműködésre kötelezettet jogaira és kötelezettségeire figyelmeztetni kell, így különösen figyelmeztetni kell arra, hogy
  1. a)ha adatot szolgáltat, köteles a legjobb tudomása szerint valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, és
  2. b)az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény.
(3)A vizsgálóbizottságnak az együttműködésre kötelezetthez címzett adatkérésben meg kell jelölnie az adatkérés célját, tárgyát, jogalapját, a kért adatok, információk és iratok körét, a teljesítési határidőt, valamint az adatszolgáltatás megtagadásának lehetséges törvényes okait.
(4)Nem rendelhető el meghatározatlan célú, aránytalanul széles körű, a vizsgálat tárgyával összefüggésben nem álló, vagy más állami szerv Alaptörvényben vagy törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását közvetlenül veszélyeztető adatszolgáltatás.
(5)A vizsgálóbizottság a személyes adatot kizárólag a vizsgálat céljának eléréséhez szükséges és arányos mértékben kezelhet.
(6)Az adatszolgáltatásra kötelezett a vizsgálóbizottság felhívásában megjelölt határidőn belül jelezheti, ha az adatkérés teljesítése törvényes titoktartási kötelezettséget, minősített adat védelmét, személyes adatok védelmét vagy más alapvető jogot érint. Az együttműködésre kötelezett a megtagadás jogalapját és annak alapjául szolgáló körülményeket köteles valószínűsíteni. 25/B. § *
(1)A vizsgálóbizottság elnöke szükség esetén az együttműködésre kötelezettet megidézi a vizsgálóbizottság által megjelölt helyre. Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság elnöke, méltányolható okból a megjelölt helyszíntől eltérhet.
(2)Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az együttműködésre kötelezett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal értesüljön.
(3)Az idézésben meg kell jelölni, hogy az együttműködésre kötelezettet vizsgálóbizottság milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az együttműködésre kötelezettet figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.
(4)Ha az együttműködésre kötelezett a szabályszerű idézés ellenére a megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a megjelenési kötelezettség
  1. a)első elmulasztása esetén százezer forint,
  2. b)ugyanazon vizsgálóbizottság előtt ugyanazon ügyben történő második és minden ezt követő elmulasztása esetén egymillió forint bírságot köteles fizetni az Országgyűlés Hivatala részére.
(5)Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság javaslata alapján, az egyedi eset körülményeinek figyelembevételével, a jogellenes magatartás csekély súlya vagy egyedi méltányossági kérelem alapján a vizsgálóbizottság elnöke a bírság mértékét enyhítheti vagy a bírságot elengedheti.
(6)A bírságot a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki.
(7)Ha az együttműködésre kötelezett képviselő, a bírságot a házelnök szabja ki a vizsgálóbizottság elnökének kezdeményezése alapján, amelyet az 52. §-ban foglaltak szerint kell közölni az érintett képviselővel.
(8)A
(4)bekezdés szerinti bírság az Országgyűlés Hivatala bevételét képezi.
(9)A
(4)bekezdés szerinti meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 25/C. § *
(1)A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles a vizsgálat tárgyával összefüggő, általa ismert lényeges tényekről legjobb tudomása szerint nyilatkozni. Az együttműködésre kötelezett nyilatkozattétele a vizsgálóbizottság előtt szóban (meghallgatás), vagy a vizsgálóbizottság elnökének döntése szerint – határidő tűzése mellett – írásban is teljesíthető.
(2)A vizsgálóbizottság a meghallgatás megkezdése előtt, illetve a nyilatkozattételre való felhívásban tájékoztatja az együttműködésre kötelezettet jogairól, kötelezettségeiről, a nyilatkozattétel megtagadásának lehetséges törvényes okairól, az önvádra kötelezés tilalmáról, továbbá arról, hogy az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény.
(3)Az együttműködésre kötelezett nem kötelezhető vélemény, politikai értékítélet, jogi minősítés vagy olyan következtetés megfogalmazására, amely nem tényállítás.
(4)A meghallgatás során biztosítani kell az emberi méltóság, a tisztességes eljárás és védelemhez való jog érvényesülését, ez azonban nem akadályozhatja az együttműködésre kötelezett személyes meghallgatását.
(5)A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az együttműködésre kötelezett jogosult a jegyzőkönyv rá vonatkozó részét megismerni, arra észrevételt tenni, és kérni észrevételének jegyzőkönyvhöz csatolását. 25/D. § *
(1)Amennyiben az együttműködésre kötelezett adatszolgáltatási, megjelenési vagy nyilatkozattételi kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, igazolásnak van helye.
(2)Az igazolási kérelmet a vizsgálóbizottsági ülés napjától vagy az együttműködési kötelezettség teljesítésének határozatban megszabott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott az együttműködésre kötelezett tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3)Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek igazolják, hogy a tőle elvárható gondossággal járt el. Adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíteni kell.
(4)Az igazolási kérelemről a vizsgálóbizottság elnöke indokolt határozattal dönt.
(5)Az igazolási kérelmet a vizsgálóbizottság elnöke indokolással ellátott határozattal elutasítja, ha az elkésett, nem az együttműködésre kötelezettől származik, a korábbival azonos tartalmú és új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, vagy ha az adatszolgáltatási vagy iratátadási határidő elmulasztása esetén az együttműködésre kötelezett az elmulasztott kötelezettséget nem pótolta, holott az lehetséges volt. 25/E. § *
(1)A vizsgálóbizottság előtt nem hallgatható meg
  1. a)a Be. szerinti védő olyan tényről, adatról vagy körülményről, amelyről védői tevékenysége ellátása során szerzett tudomást, kivéve, ha a titoktartási kötelezettség alól a jogszabály szerint felmentést kapott,
  2. b)az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, valamint a törvény alapján hivatásbeli titoktartásra kötelezett személy arról, amire titoktartási kötelezettsége fennáll,
  3. c)az, akitől testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható a 25/D. §-nak megfelelő nyilatkozat,
  4. d)a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.
(2)Az együttműködésre kötelezett meghallgatásának az
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. d)pontjában meghatározott tilalma az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.
(3)Az
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő a vizsgálóbizottság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben pontosan meg kell jelölni azokat a kérdéseket és adatköröket, amelyekre a felmentést kérik. A minősítő felmentést megtagadó döntése a vizsgálóbizottság előtt nem vitatható.
(4)A vizsgálóbizottság a titoktartási kötelezettséggel érintett adatot kizárólag zárt ülésen, az adat védelmére irányadó külön jogszabályok megtartásával kezelheti. 25/F. § *
(1)Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást megtagadhatja, ha annak teljesítésével titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint ez alól az arra jogosult felmentette.
(2)A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha az együttműködésre kötelezett az alól nem kapott felmentést.
(3)A titoktartási kötelezettség fennállására történő hivatkozás esetén az együttműködésre kötelezett köteles megjelölni a megtagadás jogalapját és a titoktartási kötelezettség fennállását valószínűsítő körülményeket. 25/G. § *
(1)Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben a nyilatkozattételt megtagadhatja.
(2)A nyilatkozattétel
(1)bekezdés szerinti megtagadása miatt az együttműködésre kötelezettel szemben bírság, elővezetés vagy más hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(3)Az
(1)bekezdésben foglaltakra az együttműködésre kötelezettet a meghallgatás megkezdése előtt kifejezetten figyelmeztetni kell. 25/H. § *
(1)A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást, ha azzal a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét vagy az információforrás azonosítására alkalmas adatot fedne fel.
(2)A nyilatkozattétel vagy adatszolgáltatás
(1)bekezdésben meghatározott akadálya az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. 25/I. § *
(1)Az együttműködésre kötelezettet az együttműködési kötelezettsége teljesítése során, így különösen a vizsgálóbizottság előtti eljárás során meghatalmazott jogi képviselő segítheti.
(2)A jogi képviselő a meghallgatás során jelen lehet, az együttműködésre kötelezett jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan észrevételt tehet, valamint indítványozhatja a nyilatkozattétel megtagadására okot adó körülmények jegyzőkönyvben történő rögzítését.
(3)A jogi képviselő az együttműködésre kötelezett helyett nyilatkozatot nem tehet, a vizsgálóbizottság által feltett kérdésekre nem válaszolhat.
(4)A jogi képviselő az eljárás lefolytatását nem akadályozhatja. 26. §
(1)* A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követően jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, a levont következtetéseket és a szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A vizsgálóbizottság bármely tagja jogosult különvélemény vagy kisebbségi vélemény csatolására, amely a jelentés elválaszthatatlan részét képezi.
(2)A jelentés tartalmazza
  1. a)a vizsgálóbizottság feladatát,
  2. b)a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,
  3. c)a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,
  4. d)az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,
  5. e)a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,
  6. f)a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.
(3)A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz.
(4)A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. 27. § * A vizsgálóbizottságra a 15. §
(2)bekezdését, a 18. §
(2)–
(5)bekezdését, a 19–
  1. §-t, a
  2. §
(1)és
(3)bekezdését, valamint a 23. §
(2)bekezdését alkalmazni kell. 10/A. * A bizottságok vizsgálati tevékenysége 27/A. § *
(1)Az országgyűlési bizottság – a vizsgálóbizottság kivételével – saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. §
(1)bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.
(2)Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 25. §-t és a 26. §-t kell alkalmazni.
(3)Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság vizsgálati tevékenységére a
  1. alcím nem alkalmazható. 10/B. * Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása 27/B. § * Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
  2. évi CXL. törvény 6/D. §
(1)bekezdése szerinti beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével – a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti. 10/C. * A határozatképesség, tanácskozóképesség 27/C. § *
(1)Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni.
(2)Az országgyűlési bizottság a határozatait – ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek – a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza.
(3)Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni. III/A. Fejezet * Az Országgyűlés nevének és jelképének használata * 10/D. * A jelkép fogalma, a jelkép használatának általános szabályai 27/D. § *
(1)Az
  1. a)Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezés,
  2. b)Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje [az
  3. a)és
  4. b)pont a továbbiakban együtt: jelkép] a szabad felhasználás e Fejezetben meghatározott szabályainak megfelelően vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy annak meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása (a továbbiakban: hozzájárulás) megadását követően használható.
(2)E Fejezet alkalmazásában a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság eljárásán a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján eljáró Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének az eljárását is érteni kell.
(3)A jelkép használata
  1. a)nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá
  2. b)nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik.
(4)A jelkép használatához közérdek fűződik.
(5)A jelkép 27/E. § szerinti szabad felhasználása és a 27/F. § szerinti, hozzájáruláson alapuló használathoz adott hozzájárulás nem minősül a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) alkalmazásában védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítéshez való hozzájárulásnak.
(6)A jelkép Vt. szerinti védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítendő megjelölésként vagy annak részeként történő használata a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásához kötött. Amennyiben a jelképet tartalmazó megjelölés az e bekezdés szerinti hozzájárulás alapján védjegyoltalomban részesül, úgy ezen hozzájárulás a 27/F. § szerinti hozzájárulásnak is minősül a védjegyoltalom időtartamára nézve. 10/E. * A jelkép szabad felhasználása 27/E. § * Az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje
  1. a)az Országházról mint kiemelt turisztikai célpontról történő tájékoztatás, városképről készített felvétel, valamint ajándék- és emléktárgyon történő megjelenítés céljából,
  2. b)politikai hírszolgáltatás képi illusztrálására,
  3. c)tankönyvekben,
  4. d)filmalkotásokban, valamint
  5. e)idegenforgalmi célú, illetve művészeti kiadványokban hozzájárulás nélkül használható. 10/F. * A jelkép hozzájáruláson alapuló használata 27/F. § *
(1)A jelkép 27/E. §-ban nem szabályozott használatához hozzájárulás szükséges. A hozzájárulásról a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az e Fejezetben meghatározott eljárás során, egyfokú eljárásban dönt. Az eljárás nem közigazgatási eljárás.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani.
(3)A hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza
  1. a)a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  2. b)a jelkép használatának célját,
  3. c)a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását,
  4. d)a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét,
  5. e)a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés), valamint
  6. f)a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát.
(4)A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulás megadására vonatkozó döntése során különösen azt vizsgálja, hogy a jelkép használatával érintett tevékenység a) nem sérti-e az Országgyűlés méltóságát, illetve b) nem tekinthető-e – a 27/D. §
(3)bekezdés b) pontjára figyelemmel – megtévesztőnek. A döntést nem szükséges indokolni.
(5)A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelemről a beérkezéstől számított kilencven napon belül dönt.
(6)A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a jelkép használatára adott hozzájárulást – indokolási kötelezettség mellett – visszavonhatja.
(7)A jelkép használójának a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál kell tartania. 10/G. * Jogosulatlan jelképhasználat 27/G. § *
(1)Aki
  1. a)a jelkép használatához nem kapta meg a hozzájárulást,
  2. b)a jelképet nem a 27/D. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve a 27/E. §-ban meghatározott módon és célra használja, vagy c) a jelképet a hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaktól eltérően használja, jogosulatlan jelképhasználónak minősül (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználat).
(2)Az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy ellenőrizheti, hogy a jelképhasználat nem minősül-e az
(1)bekezdés alapján jogosulatlannak. 27/H. § *
(1)Ha
  1. a)a jelkép használatához a kérelmező nem kapta meg a hozzájárulást,
  2. b)a nyilatkozat kiadását a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elmulasztotta, vagy
  3. c)a jelkép használatára kapott hozzájárulást a 27/F. §
(6)bekezdése szerint visszavonták, az elutasító nyilatkozat közlésétől, a 27/F. §
(5)bekezdésében foglalt határidő leteltétől, illetve a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a kérelmező vagy akitől a hozzájárulást visszavonták, az Országgyűlés Hivatala ellen pert indíthat. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el.
(2)A bíróság
  1. a)a nyilatkozat kiadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén ismételt döntéshozatalra,
  2. b)a nyilatkozat kiadásának elmulasztása esetén annak kiadására, vagy
  3. c)a hozzájárulás visszavonása esetén a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat hatályon kívül helyezésére utasíthat. 27/I. § *
(1)Az Országgyűlés Hivatala a jogosulatlan jelképhasználatról való tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül – legalább harmincnapos határidő tűzésével – felszólítja a jogosulatlan jelképhasználót a jelkép használatának megszüntetésére, vagy – a 27/G. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti esetben – a jelkép használatára adott hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaknak megfelelő használatára.
(2)Az Országgyűlés Hivatala – az
(1)bekezdés szerinti felszólítás teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül – a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti
  1. a)a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
  2. b)a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől,
  3. c)a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,
  4. d)azt, hogy a jogosulatlan jelképhasználó vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint,
  5. e)a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést.
(3)Az Országgyűlés Hivatala által jogosulatlan jelképhasználat miatt indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el. MÁSODIK RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE 11. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek 28. §
(1)A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
(2)* A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. Az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a szavazásban – a házszabályi rendelkezések szerint – részt vevő képviselőt kell tekinteni.
(2a)* A képviselő az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradását előzetesen bejelenti.
(3)Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható.
(3a)* Az Országgyűlés alelnökei, háznagya és jegyzői – feladataik ellátása során, valamint tisztségükből adódó általános felelősségük keretében – őrködnek az Országgyűlés tekintélyének, valamint a házszabályi rendelkezéseknek a tiszteletben tartása felett.
(4)A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjeszthet elő. Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Kormány terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell fűzni.
(5)* A képviselő – ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz – a képviselői jogait személyesen gyakorolja.
(6)* A képviselő az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény melléklete szerinti eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig (a továbbiakban együtt: eskütétel) – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével – az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási, szavazati és a 98. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.
(7)* Ha az esküokmány érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, a képviselő a
(6)bekezdés szerinti jogait az esküokmány érvényességének − a határozati házszabályi rendelkezések szerinti − megállapításáig nem gyakorolhatja. 12. A nemzetiségi szószóló 29. § *
(1)* A nemzetiségi szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2)* A nemzetiségi szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a nemzetiségi szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően – a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon – felszólalhat. A nemzetiségi szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.
(3)* A nemzetiségi szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a
(2)bekezdés szerinti döntése körében határoz – tanácskozási joggal vehet részt.
(4)* A nemzetiségi szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. 29/A. § *
(1)* A nemzetiségi szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)* A nemzetiségi szószóló megbízatása megszűnik
  1. a)az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,
  2. b)halálával,
  3. c)összeférhetetlenség kimondásával,
  4. d)lemondásával,
  5. e)ha a képviselők választásán már nem választható, vagy
  6. f)ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként.
(3)* Ha a nemzetiségi szószóló megbízatása a
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.
(4)* Annak megállapításáról, hogy a nemzetiségi szószóló a képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz.
(5)* A nemzetiségi szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.
(6)* Az 5. §
(1)bekezdés e) pontjának, a 28. §
(1)és
(5)–
(7)bekezdésének, a
  1. §-nak, a 38/C. §-nak, a
  2. §
(3)bekezdésének, a 42. §
(8)bekezdésének, a
  1. és 18/A. alcímnek, az
  2. §
(2)–
(5)bekezdésének, az 57. §
(2)bekezdésének, az 58. §
(3)bekezdésének, az 59. §
(7)bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a
  1. §-nak, a
  2. §-nak, a
  3. §-nak, a
  4. §-nak, a
  5. §
(2)bekezdésének, a
  1. §-nak, a
  2. alcímnek, a
  3. alcímnek és a
  4. alcímnek a képviselőkre, a
  5. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá − a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben − a
  6. §
(4)bekezdését a nemzetiségi szószólóra is alkalmazni kell.
  1. Az Országgyűlés megalakulása
  2. §
(1)A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
(2)Az időközi választáson megválasztott, valamint listáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be. 31. §
(1)Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről.
(2)* A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint beszámol a képviselők általános választásáról az Országgyűlésnek.
(3)Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.
  1. Az Országgyűlés ülésezése
  2. § Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.
  3. § Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.
  4. § *
(1)Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök – a 11. §
(1)bekezdés a) pontjára is figyelemmel – úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.
(2)Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni. 35. §
(1)A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.
(2)A házelnök rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben, vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben. 35/A. § *
(1)Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – Magyarország történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója, valamint nemzeti ünnep alkalmából ünnepi vagy emlékülést (a továbbiakban: ünnepi ülés) tarthat.
(2)Az ünnepi ülés programját az Országgyűlés a napirend elfogadásával állapítja meg. 36. §
(1)A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.
(2)Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlés ülését összehívni.
  1. § * Az Országgyűlés üléseit – ha az Országgyűlés eltérően nem határoz – az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja.
  2. § A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról. 14/A. * Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés 38/A. § *
(1)Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen – a
(2)–
(3)bekezdésben meghatározottak kivételével – tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (a továbbiakban: szemléltetés) nem alkalmazható.
(2)Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy órával nyújtható be.
(3)Bizottsági ülésen a szemléltetést az országgyűlési bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be.
(4)A
(2)vagy
(3)bekezdés alapján engedélyezett szemléltetésre a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben kerülhet sor. 14/B. * A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat 38/B. § *
(1)Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
(2)* A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.
(3)* A
(2)bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőző munkanapon 12 óráig – amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul – jelezni kell.
(4)A
(2)bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le.
(5)Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a
(2)bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását – a
(3)bekezdés szerinti határidőben tett jelzés esetén – az Országgyűlés Hivatala biztosítja. 38/C. § *
(1)A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.
(2)Az Országgyűlés és – a képviselő kérelmére – az országgyűlési bizottság ülésén a magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja. 38/D. § * A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell. 15. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság ülésén részt vevő más személyek 39. §
(1)A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személy) részt vehet és – az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között – bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén.
(2)* A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt – a
(2a)bekezdésben foglalt kivétellel – az Országgyűlés nem tárgyalja.
(2a)* A köztársasági elnök erre irányuló előzetes írásbeli nyilatkozata alapján az általa benyújtott önálló indítvány a távollétében is tárgyalható. E rendelkezés nem érinti a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott előterjesztői kötelezettségek teljesítését.
(3)A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a feladatkörét érinti.
(4)Az Országgyűlés a tanácskozási joggal rendelkező személyt – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője kivételével – kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre. 40. §
(1)* Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Költségvetési Tanács elnöke, európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként meghatározott indítványok tárgyalása során az Európai Parlament magyarországi képviselője, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint – ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti – a Kormány tagja a 14. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. Az Európai Parlament magyarországi képviselője az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság valamennyi ülésére meghívást kap.
(2)Az
(1)bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét – egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással – a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.
(3)* A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság hozzászólási jogot adhat.
(3a)* A nemzetiségi képviselő az állandó bizottságok és a törvényalkotási bizottság ülésein – az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont tárgyalásán külön döntés nélkül – tanácskozási joggal vehet részt.
(4)* Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg. Szakértő meghívására – a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül – az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről az országgyűlési bizottság dönt.
(5)* Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet. 41. § * A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja. 41/A. § *
(1)Ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik, a) a 39. §
(1)bekezdése szerinti tanácskozási joggal rendelkező személyként részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén, valamint b) – ha a tárgyalt napirendi pont a Kormány vagy a Kormány tagja feladatkörét érinti – meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a 14. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésén.
(2)A miniszterelnök politikai igazgatója nem kötelezhető a 39. §
(4)bekezdése szerint az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.
(3)A miniszterelnök politikai igazgatója az
(1)bekezdés szerinti esetekben az ülések lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések tekintetében a Kormány képviselőjének minősül. 16. Interpelláció és kérdés 42. §
(1)* Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az ülés napirendjében feltüntetett időpontban legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő – a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül – rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.
(2)Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(3)* Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök személyesen vagy – a
(3a)bekezdésben meghatározott esetben – a miniszterelnök politikai igazgatója útján válaszol. Ha az interpelláció vagy kérdés több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert vagy – a
(3a)bekezdésben meghatározott esetben – a miniszterelnök politikai igazgatóját.
(3a)* A miniszterelnök az egész Kormány működését érintő, továbbá azon interpelláció vagy kérdés megválaszolására, amely több minisztert érint, vagy amely esetében az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök politikai igazgatóját is kijelölheti, ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik.
(4)Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.
(5)Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(6)* A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(7)* Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi.
(7a)* A
(7)bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés
  1. a)utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
  2. b)elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy
  3. c)megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(8)* Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
(9)* Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett. 43. §
(1)* Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel.
(2)* Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett távolléte esetén – ha a határozati házszabályi rendelkezések másként nem rendelkeznek – előzetesen tájékoztatja a házelnököt a válaszadásra feljogosított személyről. A miniszterelnökhöz intézett kérdés megválaszolására a miniszterelnök – távolléte esetére – a miniszterelnök politikai igazgatóját is kijelölheti, ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik.
(3)* Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik és az azonnali kérdést visszavontnak kell tekinteni, ha a képviselőcsoport vezetője ezen határidő alatt azt nem sorolja be, vagy a határidő alatt besorolt kérdést – ide nem értve azt az esetet, amikor az azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a képviselő személyes válaszadást kér – az általa megjelölt képviselő az ülésen nem teszi fel. 17. Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai 44. §
(1)* Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő megválasztásánál – az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – a házelnök nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére. A javaslatról az Országgyűlés – az
(1a)bekezdésben és a 6. §
(1)bekezdésében foglalt kivétellel – nyílt szavazással határoz.
(1a)* Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg.
(2)* Ha törvény Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő megválasztása vagy más megbízatást, tisztséget betöltő személy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja és a személyi javaslatot véleményezi. A miniszteri tisztségre javasolt személy miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.
(3)* Az országgyűlési bizottság az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselőnek jelölt személy meghallgatása alapján kialakított véleményét az Országgyűlésnek benyújtja. Más jelöltek esetében véleményét a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.
(4)* Ha törvény az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő állandó bizottság által történő jelölését írja elő, a jelölt személyére minden képviselőcsoport tehet javaslatot. A javaslattétel joga a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoportot is megilleti.
(5)* Az állandó bizottság a jelölési eljárás keretében a jelölésre javasolt személyeket meghallgatja. Az állandó bizottság jelölési eljárására és a jelölésre javasolt személyek meghallgatására a
(2)és
(3)bekezdést nem kell alkalmazni.
(6)* A
(4)bekezdésben meghatározott esetben a jelölésre történő javaslattétellel és a jelöltállítással összefüggő napirendi pont tárgyalásán az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét vagy a képviselőcsoport általa megbízott tagját a részvételi és tanácskozási jog akkor is megilleti, ha a napirendi pont tárgyalására zárt ülésen kerül sor. 44/A. § *
(1)A házelnök
  1. a köztársasági elnök,
  2. a miniszterelnök,
  3. az Alkotmánybíróság elnöke és tagja,
  4. a Kúria elnöke,
  5. a legfőbb ügyész,
  6. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
  7. az alapvető jogok biztosa és helyettesei,
  8. az Állami Számvevőszék elnöke,
  9. a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és tagja,
  10. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagjai,
  11. a Médiatanács elnöke és tagja,
  12. * az Országos Atomenergia Hivatal elnöke és elnökhelyettese,
  13. a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke, tagja,
  14. a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke, tagja,
  15. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese,
  16. * a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és elnökhelyettese,
  17. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnöke, elnökhelyettese,
  18. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke,
  19. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,
  20. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,
  21. a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese,
  22. * az Integritás Hatóság elnöke, elnökhelyettese,
  23. * az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója, főigazgató-helyettese,
  24. * a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, elnökhelyettese részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.
(2)* A házelnök részére a Mentelmi Bizottság elnöke állít ki közjogi tisztségviselői igazolványt.
(3)* A házelnök a képviselő részére a képviselői tisztség betöltésének igazolása céljából képviselői igazolványt állít ki.
  1. * A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén
  2. § *
(1)Az Országgyűlés ülésén az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök feladata, amelyben őt az ülés vezetésében közreműködő jegyző, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, az ülésteremben tartózkodó jegyző, alelnök és háznagy is segíti.
(2)Az ülést vezető elnök az ülés vezetésében közreműködő jegyzőt vagy az ülésteremben tartózkodó bármely jegyzőt, alelnököt és háznagyot felkérheti a 46/C–46/G. §-ban foglalt jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre. A felkért jegyző, alelnök és háznagy tárgyalási rend helyreállítása érdekében történő eljárása miatt vele szemben a 46/E–46/F. §-ban foglalt magatartásokhoz fűzött jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Ha a felkért jegyző, alelnök és háznagy az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, vele szemben a 10. §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazhatók.
(3)A 46–46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket – a
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak az ülést vezető elnök általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.
(4)Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket – a 47. §
(1)bekezdése, a 49. §
(2)bekezdése és az 50. § kivételével – az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.
(5)Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
(6)A 46. §
(2)bekezdése, a 46/A. §, a 46/B. §
(2)bekezdése és a 46/C. §
(2)bekezdése alkalmazásában a napirend önálló napirendi pontnak nem minősülő valamennyi része ugyanazon napirendi pontnak minősül. 46. § *
(1)Azt a képviselőt, aki
  1. a)felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli,
  2. b)közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben zavarja, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.
(2)Az ülést vezető elnök az
(1)bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel. 46/A. § * Az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Az a képviselő, akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. 46/B. § *
(1)Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.
(2)Az ülést vezető elnök az
(1)bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel. 46/C. § *
(1)Azt a képviselőt, aki a házszabályi rendelkezések szemléltetésre vonatkozó rendelkezéseit megsérti, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.
(2)Az ülést vezető elnök az
(1)bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel. 46/D. § * Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. 46/E. § * Azt a képviselőt, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét zavarja, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében zavarja, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. 46/F. § * Ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. 46/G. § * Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív, más kivezettetését akadályozza vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. 46/H. § *
(1)Ha a képviselő a 46–46/G. § szerinti magatartás tanúsításával az ülést vezető elnök sorozatos rendreutasítása, illetve figyelmeztetése ellenére sem hagy fel, a képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon az ülésteremben a továbbiakban – a szavazások időtartamát kivéve – nem tartózkodhat.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt jogkövetkezmény beálltát az ülést vezető elnök az Országgyűlés ülésén bejelenti. Az ülést vezető elnök a bejelentését – a bejelentés okának és a jogkövetkezmény jogalapjának megjelölésével – három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.
(3)Az
  1. § és az 51/A. § rendelkezéseit – a kizárt képviselőre vonatkozó szabályok szerint –, valamint az
  2. §-t az
(1)bekezdés szerinti magatartást tanúsító képviselő esetében is megfelelően alkalmazni kell. 47. § *
(1)A házelnök a képviselő tiszteletdíját a) a 46. §
(2)bekezdése szerinti esetben – a 46. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerinti magatartás tanúsítása esetén – minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegének felével, de legfeljebb egyhavi tiszteletdíja összegével,
  2. b)a 46/B. §
(2)bekezdése és a 46/C. §
(2)bekezdése szerinti esetben minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb kéthavi tiszteletdíja összegével,
  1. c)a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben minimum a képviselő kéthavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb négyhavi tiszteletdíja összegével,
  2. d)a 46/F. § és a 46/G. § szerinti esetben minimum a képviselő négyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb hathavi tiszteletdíja összegével megegyező mértékben csökkentheti. *
(2)A házelnök – az ülést vezető elnök vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének írásbeli kezdeményezésére vagy hivatalból – elrendelheti a képviselő kitiltását a) a 46/B. §
(2)bekezdése és a 46/C. §
(2)bekezdése szerinti esetben legfeljebb három ülésnapra vagy legfeljebb nyolc naptári napra,
  1. b)a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben legfeljebb hat ülésnapra vagy legfeljebb tizenöt naptári napra,
  2. c)a 46/F. § szerinti esetben legfeljebb tizenkét ülésnapra vagy legfeljebb harminc naptári napra,
  3. d)a 46/G. § szerinti esetben legfeljebb huszonnégy ülésnapra vagy legfeljebb hatvan naptári napra.
(3)A házelnök az
(1)és
(2)bekezdés szerinti döntését – az ülést vezető elnök által alkalmazott intézkedés, valamint a 46/H. §
(1)bekezdése szerinti jogkövetkezmény mellett vagy annak hiányában – a magatartás tanúsítását követő tizenöt napon belül hozza meg. A házelnök a döntését – indokolással ellátva – írásban haladéktalanul közli a képviselővel. 48. § *
(1)Az Országgyűlés ülésnapjáról vagy üléséről kizárt képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon vagy ülésen az ülésteremben a továbbiakban – a szavazások időtartamát kivéve – nem tartózkodhat.
(2)Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.
(3)Az ülést vezető elnök a kizárás elrendeléséről szóló döntését – az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével – a kizárást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel. 49. § *
(1)* A kitiltott képviselő az Országház területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt területén – a 49/A. §
(7)bekezdésében és az 51. §
(4)bekezdésében foglalt kivétellel – nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be.
(2)Ha az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal kitiltott képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, a vele szemben elrendelendő tiszteletdíj-csökkentés összegének a felső határa a kétszeresére emelkedik.
(3)Az ülést vezető elnök az azonnali hatályú kitiltás elrendeléséről szóló döntését – az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével – az azonnali hatállyal elrendelt kitiltást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.
(4)Az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal elrendelt kitiltás időtartama tizenöt naptári nap. A házelnök által elrendelt kitiltás időtartama a 47. §
(2)bekezdésében meghatározott mértékig terjedhet, azzal, hogy a kitiltás első napja a házelnök döntésének jogerőre emelkedését követő első ülésnap vagy első naptári nap.
(5)A kitiltás időtartamának számításakor a rendes ülésszakok közötti időtartamot is figyelembe kell venni. Az ülésnapokra elrendelt kitiltás hatálya kiterjed a kitiltással érintett ülésnapok közötti naptári napokra is. 49/A. § *
(1)–
(6)*
(7)Titkos szavazás esetén a kitiltott képviselő a szavazás időtartama alatt a házelnök által kijelölt helyiségben gyakorolhatja a szavazati jogát.
  1. § * A tiszteletdíj-csökkentés összegének megállapításakor az intézkedés elrendelésére okot adó magatartás tanúsításának hónapjában a képviselőt megillető tiszteletdíj levonásoktól mentes teljes összegét kell figyelembe venni.
  2. § *
(1)* Az ülést vezető elnök által kizárt vagy azonnali hatállyal kitiltott képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye, azzal, hogy a 48. §
(2)bekezdése esetén a kizárás önálló kérelemben nem, csak az azonnali hatályú kitiltással szemben benyújtott kérelemben vitatható.
(2)* A házelnök 47. § szerinti döntésével érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését.
(3)* A Mentelmi Bizottság a képviselő ugyanazon magatartása tekintetében elrendelt intézkedésekkel szemben benyújtott
(1)és
(2)bekezdés szerinti valamennyi kérelmet egy eljárásban, együttesen bírálja el az utolsó kérelem beérkezését követő húsz napon belül. Az
(1)bekezdés szerinti kérelem elbírálásának határideje a 47. § szerinti intézkedés megtételére vagy a
(2)bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltével kezdődik.
(4)* Ha a képviselő a kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a Mentelmi Bizottság őt meghallgatja. A képviselő a bizottság ülésén – a meghallgatáson való részvétel céljából, annak időtartama alatt – az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.
(5)* A Mentelmi Bizottságnak a képviselő
(1), illetve
(2)bekezdés szerinti kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.
(6)* Ha a Mentelmi Bizottság a képviselő
(1), illetve
(2)bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik. A bizottság e döntését az Országgyűlés soron következő ülésén ismertetni kell.
(7)* Ha a Mentelmi Bizottság a képviselő
(1), illetve
(2)bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem dönt, a képviselő az adott kérelem vonatkozásában a Mentelmi Bizottság döntésének, illetve az
(5)bekezdés szerinti tájékoztatónak az írásbeli közlését követő nyolc napon belül – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – kérheti az Országgyűléstől a) az
(1)bekezdés szerinti esetben annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye, b) a
(2)bekezdés szerinti esetben a döntés hatályon kívül helyezését.
(8)A
(7)bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.
(8a)* Ha a Mentelmi Bizottság az
(1), illetve
(2)bekezdés szerinti kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem hozott döntést, és a képviselő a
(7)bekezdés szerint kérte az Országgyűlés döntését, a határozathozatal előtt a képviselő, továbbá a Mentelmi Bizottság elnöke vagy az általa kijelölt előadó öt-ötperces időtartamban felszólalhat.
(9)Az Országgyűlés a) az
(1)bekezdés szerinti kérelem esetén az ülést vezető elnök intézkedését helybenhagyhatja, vagy a kérelemnek helyt adva megállapíthatja, hogy az intézkedésnek nem volt helye, b) a
(2)bekezdés szerinti kérelem esetén a házelnök döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva a házelnök döntését hatályon kívül helyezheti.
(10)Ha az Országgyűlés a képviselő kérelmének helyt ad, a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik. 51/A. § *
(1)* A házelnök az ülést vezető elnök által elrendelt kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás hatályát kivételesen, hivatalból, méltányossági jogkörben eljárva, a kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás elrendelését követő öt napon belül megszüntetheti. E döntéséről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, az ülést vezető elnököt, valamint a Mentelmi Bizottság elnökét.
(2)A házelnök
(1)bekezdés szerinti döntésével az elrendelt intézkedés hatálya – ideértve a 48. §
(2)bekezdése alapján elrendelt további intézkedést is – megszűnik, illetve a 49. §
(2)bekezdésében foglaltak az adott magatartás tekintetében nem alkalmazhatóak.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti intézkedés nem zárja ki az 51. § szerinti eljárás lefolytatását. 51/B. § *
(1)Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás megkezdését vagy folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az üléstermet, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.
(2)Az ülés berekesztése esetén a házelnök az új ülést a 34. §
(2)bekezdése szerinti határidőkre tekintet nélkül hívhatja össze. Az így összehívott ülés napirendjén kizárólag a berekesztett ülés napirendjén szereplő azon napirendi pontok szerepelhetnek, amelyek tárgyalási vagy döntéshozatali szakasza nem zárult le. 52. § *
(1)A képviselőre nézve rendelkezést tartalmazó, ezen alcím szerinti, írásba foglalt döntést az Országgyűlés Hivatalának belső kézbesítési rendszerén keresztül kell közölni az érintett képviselővel vagy az általa megbízott személlyel. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt a képviselő vagy az általa megbízott személy kézhez vette.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti kézbesítés sikertelen, legkésőbb a sikertelen kézbesítést követő napon a döntést elektronikus úton, az Országgyűlés Hivatala által a képviselő részére biztosított elektronikus levelezési címre történő megküldéssel kell közölni. Ebben az esetben a döntés közlésének napja az a nap, amelyen az – az elektronikus levelezőrendszer visszaigazolása szerint – kézbesítésre került. 18/A. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az országgyűlési bizottság ülésén * 52/A. § *
(1)A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke és az országgyűlési bizottság a 46–46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazhatja az országgyűlési bizottság ülésén jelen lévő képviselő tekintetében.
(2)Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket – az 52/D. §
(3)bekezdése és az 52/E. §
(1)bekezdése kivételével – az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.
(3)Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket – az
(1)és
(2)bekezdés hatálya alá nem tartozó – a bizottsági ülésen tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő, továbbá a bizottság ülésén felszólaló személy tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak a bizottság elnöke általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.
(4)A napirendi pont előterjesztője tekintetében csak a
(3)bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók. Amennyiben a napirendi pont előterjesztője képviselő, vele szemben az 52/E. §
(1)bekezdésének rendelkezései szerint tiszteletdíj-csökkentés elrendelése is kezdeményezhető. 52/B. § *
(1)Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti a 46. §
(1)bekezdésében, a 46/B. §
(1)bekezdésében vagy a 46/C. §
(1)bekezdésében meghatározott magatartást tanúsító képviselőt.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén az országgyűlési bizottság elnöke megvonhatja a képviselő felszólalási jogát.
(3)Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nélkül megvonhatja a 46/A. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát. A képviselő ebben az esetben kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.
(4)A
(2)és
(3)bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetében a képviselő ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel. 52/C. § * Az országgyűlési bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. §
(2)bekezdésében, a 46/C. §
(2)bekezdésében, a 46/D. §-ban vagy a 46/E. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát a bizottsági ülés hátralévő időtartamára megvonja. 52/D. § *
(1)Az országgyűlési bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönthet arról, hogy elrendeli a 46/F. §-ban vagy a 46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő bizottsági ülésről történő azonnali hatályú kitiltását. A kitiltás elrendeléséről szóló döntést az országgyűlési bizottság elnöke a 49. §
(3)bekezdésében és az 52. §-ban foglaltak szerint közli a képviselővel.
(2)Az
(1)bekezdés alapján kitiltott képviselő köteles a bizottsági üléstermet elhagyni és oda a bizottsági ülés időtartama alatt nem térhet vissza.
(3)Ha a kitiltott képviselő a bizottsági üléstermet nem hagyja el, a vele szemben az 52/E. §
(1)bekezdése alapján elrendelhető tiszteletdíj-csökkentés felső határa a kétszeresére emelkedik. 52/E. § *
(1)Az országgyűlési bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. §
(2)bekezdésében vagy a 46/C–46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. §
(1)bekezdése szerinti tiszteletdíj-csökkentés elrendelését az 50. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(2)Az országgyűlési bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. §
(2)bekezdésében, a 46/C. §
(2)bekezdésében vagy a 46/D–46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. §
(2)bekezdése szerinti kitiltás elrendelését.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti kezdeményezést indokolással ellátva, a magatartás tanúsítását követő nyolc napon belül, a hitelesített jegyzőkönyv megküldésével a bizottság elnöke juttatja el a házelnökhöz. A házelnök döntésének határidejére és a döntés közlésére a 47. §
(3)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4)Az
(1)és
(2)bekezdés szerint elrendelhető intézkedések alkalmazhatók együtt és az azok alapjául szolgáló magatartás tanúsítása esetén az országgyűlési bizottság vagy annak elnöke által ezen alcím alapján elrendelhető intézkedések mellett is. 52/F. § * Az országgyűlési bizottság által az 52/D. § alapján azonnali hatállyal kitiltott képviselő, valamint az 52/E. § szerinti kezdeményezés alapján a házelnök 47. §
(1), illetve
(2)bekezdése szerinti döntésével érintett képviselő a jogorvoslati eljárás lefolytatására irányuló kérelmét az 51. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározottak szerint nyújthatja be. A jogorvoslati eljárás lefolytatására az 51. §
(3)–
(10)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a) * az 51. §
(5)bekezdése szerinti döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a Mentelmi Bizottság elnöke az érintett országgyűlési bizottság elnökét is tájékoztatja, b) * a Mentelmi Bizottság 51. §
(6)bekezdése szerinti döntését az érintett országgyűlési bizottság soron következő ülésén kell ismertetni. 52/G. § * Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket az albizottság tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy az 52/E. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt esetekben az albizottság az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottságnak javasolhatja a házelnök intézkedésének kezdeményezését. Az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottság – a kezdeményezésről szóló döntése esetén – a magatartás tanúsításától számított nyolc napon belül, az 52/E. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint juttatja el kezdeményezését a házelnökhöz. 52/H. § * Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.” 19. A házelnök rendészeti jogköre 53. §
(1)* A házelnök az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint gyakorolja rendészeti jogkörét. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint.
(2)* Az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből azt a 46/G. § alapján kitiltott képviselőt, aki az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.
(3)* Az Országgyűlési Őrség gondoskodik arról, hogy a kitiltott képviselő a kitiltás időtartama alatt − a 49/A. §
(7)bekezdésében és az 51. §
(4)bekezdésében foglalt kivétellel − ne léphessen be az Országházba, továbbá az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére.
(4)* Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi Bizottsághoz, amely nyolc napon belül – az 51. §
(4)bekezdésének alkalmazásával – kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek.
(5)A bizottsági jelentést az Országgyűlés a jelentés benyújtását követő ülésén napirendre tűzi, és a bizottsági jelentés alapján
  1. a)megerősíti az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését vagy
  2. b)* ha az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését megalapozatlannak találja, elrendeli e tény jegyzőkönyvbe foglalását. 54. § *
(1)* Az Országház, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja.
(2)* A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az
(1)bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, az Országgyűlési Őrség és az Országgyűlés Hivatala e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait, valamint a belépés engedélyezésére vonatkozó jogosultság átruházásának szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök
(2)bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani.
(4)*
(5)*
(6)* Ha az
(1)bekezdésben meghatározott épületek területére belépett személy a
(3)bekezdés szerinti kötelezettségét megszegi, az Országgyűlési Őrség a házelnök vagy a háznagy egyidejű tájékoztatásával onnan kivezetheti. A házelnök döntése alapján – legfeljebb hat hónapra vagy az adott ülésszak végéig – megtagadható az
(1)bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépése annak a személynek, aki a
(3)bekezdésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegte, továbbá annak, akiről az Országgyűlési Őrség megalapozottan feltételezi, hogy az
(1)bekezdésben meghatározott épületekben az Országgyűlés működését megzavaró, az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő tevékenységet folytatna, vagy magatartásával az ott tartózkodók biztonságát veszélyeztetné.
(7)Az
(1)bekezdés alapján történt hatáskör-átruházást a házelnök megszüntetheti, ha az átruházott hatáskör gyakorlója olyan személy belépését engedélyezte, aki nem teljesíti a
(3)bekezdés szerinti kötelezettségét.
(8)A házelnök a belépés rendjére vonatkozó – a
(2)bekezdés alapján megállapított – rendelkezésében foglaltaktól eseti döntésével a 2. §
(2)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, illetve az Országgyűlési Őrség javaslatára, nemzetbiztonsági érdekből eltérhet. IV. Fejezet Az Országgyűlés működésének nyilvánossága 20. A nyilvános ülés 55. §
(1)A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt.
(2)A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – csak a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(3)Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. 56. §
(1)Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlés Hivatalánál, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlés Hivatala útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.
(2)Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. 21. A zárt ülés 57. §
(1)* Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirenden kívüli felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Az Országgyűlés a javaslatról az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályok szerint dönt.
(2)* A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személy, a háznagy, valamint a főigazgató által kijelölt – az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló – személy vehet részt.
(3)A zárt ülésen hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – nem vehet részt. 22. Az országgyűlési bizottsági ülés nyilvánossága 58. §
(1)Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak. A nyilvános ülésen a hallgatóság az országgyűlési bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az országgyűlési bizottság elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. A nyilvánosság – ha azt az országgyűlési bizottság tevékenységével kapcsolatos megnövekedett érdeklődés indokolja – az 59. §-ban meghatározottak szerint is biztosítható. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgyűlési bizottság zárt ülést tart.
(2)Zárt ülés tartását az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag kérelmezheti, arról az országgyűlési bizottság határoz. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Nem rendelhető el az országgyűlési bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az
(1)bekezdés szerinti adatkört, amelybe tartozó adat vagy titok védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.
(3)* A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, a háznagy, az országgyűlési bizottság tagjai, a 44. §
(6)bekezdésében meghatározott esetben a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa megbízott tagja, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek, valamint – ha a 29. §
(3)bekezdése alapján tanácskozási joga van – a nemzetiségi szószóló vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság más – nem bizottsági tag – képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat, és számára hozzászólási jogot adhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.
(4)*
(5)Az országgyűlési bizottságok nyilvános ülésének jegyzőkönyveit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. 23. Az ülések közvetítése 59. §
(1)* Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés ülését, a törvényalkotási bizottság ülését, valamint az
(1a)bekezdés alapján meghatározott bizottsági ülést saját zártláncú audiovizuális rendszerén közvetíti.
(1a)* A bizottság elnökének kezdeményezésére a házelnök dönt a kinevezéssel vagy jelöléssel kapcsolatos nyilvános bizottsági meghallgatás, valamint egyéb nyilvános bizottsági ülés zártláncú audiovizuális rendszerben történő közvetítéséről.
(2)* A zártláncú audiovizuális rendszer kimenő jelét valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik. A zártláncú audiovizuális rendszer kimenő jeléből az Országgyűlés ülése és a törvényalkotási bizottság ülése esetén nyilvánosan elérhető, valósidejű, internetes közvetítésre alkalmas jelfolyamot kell képezni, és azt az Országgyűlés honlapján elérhetővé kell tenni. Bizottsági ülés zártláncú közvetítése a főigazgató által kijelölt teremben megtekinthető, illetve rögzíthető.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országház épületének a házelnök által kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A házelnök csak olyan helyet jelölhet ki a műsor közvetítésére vagy rögzítésére, amely nem korlátozza a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(4)* A zártláncú audiovizuális rendszerrel nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági ülést a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.
(5)Az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és az országgyűlési munkára – így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre – irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.
(6)A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlés Hivatalánál, az Országos Széchenyi Könyvtárban, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában kell elhelyezni. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít.
(7)* Az Országházban, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a médiatartalom-szolgáltatók részére. 24. A törvényalkotás nyilvánossága 60. §
(1)Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni
  1. a)a törvényjavaslatokat,
  2. b)a módosító javaslatokat,
  3. c)* a törvényjavaslathoz készült bizottsági jelentéseket,
  4. d)az egységes javaslatot, valamint
  5. e)* az egyéb olyan dokumentumokat és adatokat, amelyek a házszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szerepelnek.
(2)Az
(1)bekezdés, valamint az 56. §
(2)bekezdése és az 58. §
(5)bekezdése szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el. V. Fejezet A házszabályi rendelkezések értelmezése 61. §
(1)A házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén egyedi esetekben felmerült vitás kérdésekben az ülést vezető elnök – szükség esetén a Házbizottságban folytatott egyeztetést követően – dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.
(2)Ha az országgyűlési bizottság ülésén a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, az országgyűlési bizottság elnöke dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.
(3)* A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az
(1)és
(2)bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal.
(4)A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság – saját döntése alapján – általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. Az általános érvényű állásfoglalást az ülést vezető elnök ismerteti, az eseti jellegű állásfoglalást a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság írásban teszi közzé.
(5)* Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább öt képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. Az e bekezdésben meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
(6)Az Országgyűlés ellenkező határozatáig a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell.
(7)* Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető.
(8)* Házszabályi rendelkezés a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban eltérő szabályokat is megállapíthat. V/A. Fejezet * Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány * 61/A. § *
(1)A képviselők kétharmadának szavazata szükséges
  1. a)az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben,
  2. b)az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. §
(1)bekezdés d)–f) pontja szerinti – megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. §
(2)bekezdésében foglalt esetben, c) a Kúria elnöke megbízatása – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. §
(1)bekezdés d)–f) pontja szerinti – megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatá

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.