2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ogytv. - 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.27. - 2026.VII.14. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.VII.15. - 2026.VII.25.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről *  Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, amely szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés; tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira; tudatában annak, hogy az Országgyűlés 1990. május másodika, az első szabadon választott népképviselet megalakulása óta újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese; megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa; elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek; hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért; biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését; előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését, összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével; az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi szinten való megállapítására az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, valamint 5. cikk (4), (7)–(9) bekezdése, 7. cikk (3) bekezdése és 19. cikke alapján a következő törvényt alkotja: *  ELSŐ RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE I. Fejezet Az Országgyűlés tisztségviselői 1. § Az Országgyűlés tisztségviselője a) az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök), b) az Országgyűlés alelnöke (a továbbiakban: alelnök), c) az Országgyűlés háznagya (a továbbiakban: háznagy) és d) az Országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző). 1. Az Országgyűlés elnöke 2. § (1) A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről. (2) A házelnök a) *  képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban, b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait, c) közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során, d) az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az Európai Uniós Konzultációs Testület tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására, e) *  összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket; megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére, f) *  az Országgyűlés megalakulását követően – a képviselőcsoport-vezetők erre irányuló indítványainak mérlegelésével – megállapítja a képviselők üléstermi helyét, g) elnököl a Házbizottság ülésein, h) *  összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására, valamint a személyükre vonatkozó változásra, i) előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat, j) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére, k) *  kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; a munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja, l) házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki, m) jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását, n) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket, o) gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait, p) *  e törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét, q) *  az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát, r) az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, az Országgyűlés Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, fenntarthatja magának a jogot e szervek döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására, s) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések, más törvény, illetve országgyűlési határozat előír. (3) A házelnök a) az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, a házelnöki teendőket köteles átadni, b) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgyűlési bizottság ülésén. 2. Az Országgyűlés alelnökei 3. § (1) A házelnököt – az általa meghatározott rendben – alelnökök helyettesítik. (2) Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint – az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el. (3) Az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében foglalt esetben a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés a házelnök javaslata alapján határoz. (4) A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, a 2. § (2) bekezdés j)–l) és q) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja. (5) *  Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ. 3. Az Országgyűlés háznagya 4. § (1) A háznagy – a 2. § (2) bekezdés d)–h), j)–m) és o)–q) pontjában foglalt feladat- és hatáskörök kivételével – gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át. (2) A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját. (3) Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) vagy olyan személy választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek. (4) A háznagyot mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) *  A háznagy – a képviselői megbízatás kivételével – más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. (6) *  A képviselői megbízatással rendelkező háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával. (6a) *  A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg kétszeresének megfelelő összegű illetményre, továbbá a miniszter részére jogszabályban biztosított egyéb juttatásra jogosult. A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy jogállására – a megbízatás keletkezése és megszűnése, a vagyon- nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése, valamint az összeférhetetlenség kivételével – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) *  A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatot) tesz. A háznagy vagyonnyilatkozatára a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. Az Országgyűlés jegyzői 5. § (1) Az Országgyűlés jegyzői a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében, b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál – szükség esetén – összeszámolják a szavazatokat, c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el, d) *  felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét, e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát, f) *  jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek (a továbbiakban együtt: ülést vezető elnök) a beszédidő lejártát, g) *  hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét, h) *  segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában, valamint i) *  az országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezésben (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) megállapított esetben közreműködnek a képviselő és a nemzetiségi szószóló esküokmányának ellenőrzésében. (2) Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. (3) *  Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására. 5. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása 6. § (1) *  Az Országgyűlés az alakuló ülésén – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján – a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. *  A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik. (2) *  Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában – az egyes indítványok mérlegelését követően – a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket. (3) Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb létszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. (4) *  Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz. (5) *  A szavazatok leadása után a nyolc legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt. (6) Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához a (2)–(3) bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott házelnökjelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltek közül. (7) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második – újabb eredménytelen szavazás esetén a soron következő – legnagyobb létszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. 7. § *  Az Országgyűlés az alakuló ülésén – a házelnök javaslatára – nyílt szavazással megválasztja a háznagyot. *  8. § *  Tisztségviselői megbízatás megszűnése vagy a tisztségviselő személyére vonatkozó változás esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6–7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el. 9. § *  A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz. 6. A tisztségviselők megbízatásának megszűnése 10. § (1) A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik a) képviselői megbízatásának megszűnésével, b) *  a képviselőcsoportból való kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik, c) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja, d) felmentésével, e) a tisztségről való lemondásával, f) *  miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy g) *  ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben. (1a) *  A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy h) pontja alapján megszűnik. (2) A háznagy megbízatása megszűnik: a) az új Országgyűlés megalakulásával, b) halálával, c) felmentésével, d) a tisztségről való lemondásával, e) összeférhetetlenségének kimondásával, f) *  miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy g) *  ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben. (3) *  Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3a) *  A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt. (4) Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg. (5) A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. II. Fejezet A Házbizottság 11. § (1) *  A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről, b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat, c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal, d) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket, e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket, f) állást foglal az Országgyűlés munkájának sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben, g) *  meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt, képviselői megbízatással nem rendelkező személyt, h) megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit, i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket, j) *  dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről, k) állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről, l) ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására, m) javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére, n) az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatban javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára, o) *  dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások, valamint a köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához kapcsolódó képviselőcsoport-vezetői hozzászólások engedélyezéséről, p) a karzaton – a férőhelyektől függően – ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára, q) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket, valamint r) *  ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés a hatáskörébe utal. (2)–(3) *  12. § (1) *  A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy. (2) A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával alakul meg. 13. § (1) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője – akadályoztatása esetén megbízottja – rendelkezik szavazati joggal. (2) *  A Házbizottság ülésén – a (2a) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt. (2a) *  A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke – a Házbizottság ülésén részt vehet. (3) A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén. (4) A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az ülést vezető elnök összehívhatja a Házbizottság ülését. (5) *  A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént. (5a) *  A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság összehívásáról a házelnök dönt. (6) *  A Házbizottság a döntéseit valamennyi – szavazati joggal rendelkező – tagjának egyhangú szavazatával hozza meg, ennek hiányában a 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról az Országgyűlés vita nélkül, egyéb kérdésekben a házelnök dönt. (7) *  A 11. § (1) bekezdés j) pontjától eltérően a házelnök dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről, ha az arra okot adó rendkívüli esemény a Házbizottság ülését követően következett be vagy vált ismertté. (8) *  A Házbizottság a működési rendjét – a házszabályi rendelkezésekre tekintettel – maga határozza meg. 13/A. § *  A Házbizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni. III. Fejezet Az országgyűlési bizottságok 14. § *  (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként a) állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz, *  b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre. (2) A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról. 7. Az állandó bizottságok 15. § (1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (2) *  Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot. (3) *  (4) *  Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását – a házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. 16. § (1) *  Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik. (2) *  Kötelező létrehozni a Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottságot (a továbbiakban: Mentelmi Bizottság), valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot. (3) Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet. 17. § (1) *  Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. (2) *  A Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen. (3) *  (4) *  Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi Bizottság paritásos bizottság. 18. § (1) *  Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (2) *  Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére – a képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványaira figyelemmel – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (3) A független képviselők az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket – lehetőség szerint együttesen – a házelnöknek terjesztik elő. (4) *  Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot. A módosító javaslatról az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Az Országgyűlés az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ. (5) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre vagy tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető. (6) *  A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 19. § (1) Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatásról való lemondással, b) a bizottság megbízatásának megszűnésével, c) a képviselői megbízatás megszűnésével, d) *  a képviselőcsoportból történő kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik, e) a képviselőcsoport általi visszahívásával, f) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja, g) *  a felmentésével, h) *  független képviselő esetén a Házbizottság általi visszahívásával, vagy i) *  miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével. (2) Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg. 20. § (1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt. (2) *  A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon országgyűlési bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól. (3) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására. (4) A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult. 21. § (1) *  Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság a működési rendjét – az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között – maga állapítja meg. (2) *  Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri. (3) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja. 7/A. *  A törvényalkotási bizottság 21/A. § *  (1) A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (2) Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz. A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz. *  (3) A törvényalkotási bizottságra a 15. § (4) bekezdését, a 17. § (1)–(2) bekezdését, a 18–20. §-t és a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik. 8. A nemzetiségeket képviselő bizottság 22. § (1) *  A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (2) A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. (3) *  A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő (a továbbiakban: nemzetiségi képviselő), valamint a nemzetiségi szószóló. (4) *  A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökeinek személyére a házelnök – a nemzetiségi képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve – tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (4a) *  A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik. (5) *  A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a), c) és – a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, alelnöke tekintetében – h) pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t, valamint a 21. §-t alkalmazni kell. 9. Az eseti bizottság 23. § (1) Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat. (2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg. (3) *  Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni. (3a) *  Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat. (4) *  Az eseti bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 17. § (1) és (4) bekezdését, a 18. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését, a 18. § (4) bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit, a 19–20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell. (5) *  10. A vizsgálóbizottság 24. § (1) *  Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel vagy (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására. A vizsgálat nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, valamint nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását. A folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári peres vagy közigazgatási hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottság működését, ha a vizsgálat tárgya közpolitikai, közpénzügyi, intézményi, szervezeti, tulajdonosi, irányítási, vezetési, ellenőrzési, felügyeleti vagy személyi összefüggések feltárására irányul, és nem érinti az ügy érdemi bírósági vagy hatósági eldöntését. (2) *  Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. (3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik. (4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet. (5) *  A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el. E bekezdés alkalmazásában az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselőnek minősül az a képviselő is, aki olyan párt országgyűlési képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett Kormány megbízatásának időszakában nem rendelkezett országgyűlési képviselőcsoporttal. 25. § *  (1) A vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a vizsgálóbizottság elnöke határozatában erre kötelez (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett). (2) Az együttműködésre kötelezettet a vizsgálóbizottság elnökének (1) bekezdés szerinti határozatának megfelelően együttműködési kötelezettség terheli, amely lehet a) adatszolgáltatási kötelezettség, b) megjelenési kötelezettség, illetve c) nyilatkozattételi kötelezettség. (3) Ha az együttműködésre kötelezett a vizsgálóbizottság elnöke által hozott – az (1) bekezdésben foglalt – határozatnak nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot. (4) A vizsgálóbizottság és a vizsgálóbizottság elnöke az ügy érdemére kiható érdemi döntést nem hoz. A vizsgálóbizottság elnöke az eljárása során, az e törvényben meghatározott eljárási cselekmények és intézkedések biztosítása érdekében határozatot hozhat, amely nem minősül érdemi döntésnek, bírósági vagy hatósági határozatnak, ezért ellene jogorvoslattal élni az e törvényben meghatározott esetekben lehet. (5) A határozatok kötelező tartalmára, ideértve az indokolást is, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A határozat – ideértve az idézést is – kézbesítésére Ákr. 85–87. §-át kell alkalmazni. (6) Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság javaslata alapján, a vizsgálóbizottság elnöke az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő igazolt költségeknek az együttműködésre kötelezett részére való megtérítéséről határozhat. (7) Az adatkezelésre az Ákr. 27. §-át – valamennyi együttműködésre kötelezett esetében – kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett személyes adatai vagy az együttműködésre kötelezett által kezelt személyes adatok zárt kezelését az Ákr. 28. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával. (8) A vizsgálóbizottsági eljárásban az együttműködésre kötelezettet megilletik az Ákr.-ben szabályozott, az ügyféli nyilatkozattételre, nyelvhasználatra, valamint a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére vonatkozó jogok. A kapcsolattartásra – ha az együttműködésre kötelezett nem képviselő – az Ákr. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a kapcsolattartás módját a vizsgálóbizottság választja meg. 25/A. § *  (1) Az együttműködésre kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során köteles a rendelkezésére álló, a vizsgálóbizottság által meghatározott, a vizsgálat tárgyával közvetlenül összefüggő adatokat, információkat és iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt észszerű – legalább 5 napos – határidőn belül átadni. (2) Az együttműködésre kötelezettet adatszolgáltatásra kötelező határozatot a vizsgálóbizottság elnöke hozza meg. A határozatban az együttműködésre kötelezettet jogaira és kötelezettségeire figyelmeztetni kell, így különösen figyelmeztetni kell arra, hogy a) ha adatot szolgáltat, köteles a legjobb tudomása szerint valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, és b) az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény. (3) A vizsgálóbizottságnak az együttműködésre kötelezetthez címzett adatkérésben meg kell jelölnie az adatkérés célját, tárgyát, jogalapját, a kért adatok, információk és iratok körét, a teljesítési határidőt, valamint az adatszolgáltatás megtagadásának lehetséges törvényes okait. (4) Nem rendelhető el meghatározatlan célú, aránytalanul széles körű, a vizsgálat tárgyával összefüggésben nem álló, vagy más állami szerv Alaptörvényben vagy törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását közvetlenül veszélyeztető adatszolgáltatás. (5) A vizsgálóbizottság a személyes adatot kizárólag a vizsgálat céljának eléréséhez szükséges és arányos mértékben kezelhet. (6) Az adatszolgáltatásra kötelezett a vizsgálóbizottság felhívásában megjelölt határidőn belül jelezheti, ha az adatkérés teljesítése törvényes titoktartási kötelezettséget, minősített adat védelmét, személyes adatok védelmét vagy más alapvető jogot érint. Az együttműködésre kötelezett a megtagadás jogalapját és annak alapjául szolgáló körülményeket köteles valószínűsíteni. 25/B. § *  (1) A vizsgálóbizottság elnöke szükség esetén az együttműködésre kötelezettet megidézi a vizsgálóbizottság által megjelölt helyre. Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság elnöke, méltányolható okból a megjelölt helyszíntől eltérhet. (2) Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az együttműködésre kötelezett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal értesüljön. (3) Az idézésben meg kell jelölni, hogy az együttműködésre kötelezettet vizsgálóbizottság milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az együttműködésre kötelezettet figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. (4) Ha az együttműködésre kötelezett a szabályszerű idézés ellenére a megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a megjelenési kötelezettség a) első elmulasztása esetén százezer forint, b) ugyanazon vizsgálóbizottság előtt ugyanazon ügyben történő második és minden ezt követő elmulasztása esetén egymillió forint bírságot köteles fizetni az Országgyűlés Hivatala részére. (5) Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság javaslata alapján, az egyedi eset körülményeinek figyelembevételével, a jogellenes magatartás csekély súlya vagy egyedi méltányossági kérelem alapján a vizsgálóbizottság elnöke a bírság mértékét enyhítheti vagy a bírságot elengedheti. (6) A bírságot a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. (7) Ha az együttműködésre kötelezett képviselő, a bírságot a házelnök szabja ki a vizsgálóbizottság elnökének kezdeményezése alapján, amelyet az 52. §-ban foglaltak szerint kell közölni az érintett képviselővel. (8) A (4) bekezdés szerinti bírság az Országgyűlés Hivatala bevételét képezi. (9) A (4) bekezdés szerinti meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 25/C. § *  (1) A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles a vizsgálat tárgyával összefüggő, általa ismert lényeges tényekről legjobb tudomása szerint nyilatkozni. Az együttműködésre kötelezett nyilatkozattétele a vizsgálóbizottság előtt szóban (meghallgatás), vagy a vizsgálóbizottság elnökének döntése szerint – határidő tűzése mellett – írásban is teljesíthető. (2) A vizsgálóbizottság a meghallgatás megkezdése előtt, illetve a nyilatkozattételre való felhívásban tájékoztatja az együttműködésre kötelezettet jogairól, kötelezettségeiről, a nyilatkozattétel megtagadásának lehetséges törvényes okairól, az önvádra kötelezés tilalmáról, továbbá arról, hogy az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény. (3) Az együttműködésre kötelezett nem kötelezhető vélemény, politikai értékítélet, jogi minősítés vagy olyan következtetés megfogalmazására, amely nem tényállítás. (4) A meghallgatás során biztosítani kell az emberi méltóság, a tisztességes eljárás és védelemhez való jog érvényesülését, ez azonban nem akadályozhatja az együttműködésre kötelezett személyes meghallgatását. (5) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az együttműködésre kötelezett jogosult a jegyzőkönyv rá vonatkozó részét megismerni, arra észrevételt tenni, és kérni észrevételének jegyzőkönyvhöz csatolását. 25/D. § *  (1) Amennyiben az együttműködésre kötelezett adatszolgáltatási, megjelenési vagy nyilatkozattételi kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, igazolásnak van helye. (2) Az igazolási kérelmet a vizsgálóbizottsági ülés napjától vagy az együttműködési kötelezettség teljesítésének határozatban megszabott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott az együttműködésre kötelezett tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. (3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek igazolják, hogy a tőle elvárható gondossággal járt el. Adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíteni kell. (4) Az igazolási kérelemről a vizsgálóbizottság elnöke indokolt határozattal dönt. (5) Az igazolási kérelmet a vizsgálóbizottság elnöke indokolással ellátott határozattal elutasítja, ha az elkésett, nem az együttműködésre kötelezettől származik, a korábbival azonos tartalmú és új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, vagy ha az adatszolgáltatási vagy iratátadási határidő elmulasztása esetén az együttműködésre kötelezett az elmulasztott kötelezettséget nem pótolta, holott az lehetséges volt. 25/E. § *  (1) A vizsgálóbizottság előtt nem hallgatható meg a) a Be. szerinti védő olyan tényről, adatról vagy körülményről, amelyről védői tevékenysége ellátása során szerzett tudomást, kivéve, ha a titoktartási kötelezettség alól a jogszabály szerint felmentést kapott, b) az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, valamint a törvény alapján hivatásbeli titoktartásra kötelezett személy arról, amire titoktartási kötelezettsége fennáll, c) az, akitől testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható a 25/D. §-nak megfelelő nyilatkozat, d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. (2) Az együttműködésre kötelezett meghallgatásának az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tilalma az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. (3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő a vizsgálóbizottság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben pontosan meg kell jelölni azokat a kérdéseket és adatköröket, amelyekre a felmentést kérik. A minősítő felmentést megtagadó döntése a vizsgálóbizottság előtt nem vitatható. (4) A vizsgálóbizottság a titoktartási kötelezettséggel érintett adatot kizárólag zárt ülésen, az adat védelmére irányadó külön jogszabályok megtartásával kezelheti. 25/F. § *  (1) Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást megtagadhatja, ha annak teljesítésével titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint ez alól az arra jogosult felmentette. (2) A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha az együttműködésre kötelezett az alól nem kapott felmentést. (3) A titoktartási kötelezettség fennállására történő hivatkozás esetén az együttműködésre kötelezett köteles megjelölni a megtagadás jogalapját és a titoktartási kötelezettség fennállását valószínűsítő körülményeket. 25/G. § *  (1) Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben a nyilatkozattételt megtagadhatja. (2) A nyilatkozattétel (1) bekezdés szerinti megtagadása miatt az együttműködésre kötelezettel szemben bírság, elővezetés vagy más hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakra az együttműködésre kötelezettet a meghallgatás megkezdése előtt kifejezetten figyelmeztetni kell. 25/H. § *  (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást, ha azzal a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét vagy az információforrás azonosítására alkalmas adatot fedne fel. (2) A nyilatkozattétel vagy adatszolgáltatás (1) bekezdésben meghatározott akadálya az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. 25/I. § *  (1) Az együttműködésre kötelezettet az együttműködési kötelezettsége teljesítése során, így különösen a vizsgálóbizottság előtti eljárás során meghatalmazott jogi képviselő segítheti. (2) A jogi képviselő a meghallgatás során jelen lehet, az együttműködésre kötelezett jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan észrevételt tehet, valamint indítványozhatja a nyilatkozattétel megtagadására okot adó körülmények jegyzőkönyvben történő rögzítését. (3) A jogi képviselő az együttműködésre kötelezett helyett nyilatkozatot nem tehet, a vizsgálóbizottság által feltett kérdésekre nem válaszolhat. (4) A jogi képviselő az eljárás lefolytatását nem akadályozhatja. 26. § (1) *  A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követően jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, a levont következtetéseket és a szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A vizsgálóbizottság bármely tagja jogosult különvélemény vagy kisebbségi vélemény csatolására, amely a jelentés elválaszthatatlan részét képezi. (2) A jelentés tartalmazza a) a vizsgálóbizottság feladatát, b) a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, d) az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan, e) a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan, f) a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. (3) A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz. (4) A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. 27. § *  A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)–(5) bekezdését, a 19–20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell. 10/A. *  A bizottságok vizsgálati tevékenysége 27/A. § *  (1) Az országgyűlési bizottság – a vizsgálóbizottság kivételével – saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki. (2) Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 25. §-t és a 26. §-t kell alkalmazni. (3) Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság vizsgálati tevékenységére a 10. alcím nem alkalmazható. 10/B. *  Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása 27/B. § *  Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 6/D. § (1) bekezdése szerinti beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével – a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti. 10/C. *  A határozatképesség, tanácskozóképesség 27/C. § *  (1) Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni. (2) Az országgyűlési bizottság a határozatait – ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek – a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza. (3) Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni. III/A. Fejezet *  Az Országgyűlés nevének és jelképének használata *  10/D. *  A jelkép fogalma, a jelkép használatának általános szabályai 27/D. § *  (1) Az a) Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezés, b) Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jelkép] a szabad felhasználás e Fejezetben meghatározott szabályainak megfelelően vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy annak meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása (a továbbiakban: hozzájárulás) megadását követően használható. (2) E Fejezet alkalmazásában a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság eljárásán a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján eljáró Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének az eljárását is érteni kell. (3) A jelkép használata a) nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá b) nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik. (4) A jelkép használatához közérdek fűződik. (5) A jelkép 27/E. § szerinti szabad felhasználása és a 27/F. § szerinti, hozzájáruláson alapuló használathoz adott hozzájárulás nem minősül a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) alkalmazásában védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítéshez való hozzájárulásnak. (6) A jelkép Vt. szerinti védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítendő megjelölésként vagy annak részeként történő használata a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásához kötött. Amennyiben a jelképet tartalmazó megjelölés az e bekezdés szerinti hozzájárulás alapján védjegyoltalomban részesül, úgy ezen hozzájárulás a 27/F. § szerinti hozzájárulásnak is minősül a védjegyoltalom időtartamára nézve. 10/E. *  A jelkép szabad felhasználása 27/E. § *  Az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje a) az Országházról mint kiemelt turisztikai célpontról történő tájékoztatás, városképről készített felvétel, valamint ajándék- és emléktárgyon történő megjelenítés céljából, b) politikai hírszolgáltatás képi illusztrálására, c) tankönyvekben, d) filmalkotásokban, valamint e) idegenforgalmi célú, illetve művészeti kiadványokban hozzájárulás nélkül használható. 10/F. *  A jelkép hozzájáruláson alapuló használata 27/F. § *  (1) A jelkép 27/E. §-ban nem szabályozott használatához hozzájárulás szükséges. A hozzájárulásról a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az e Fejezetben meghatározott eljárás során, egyfokú eljárásban dönt. Az eljárás nem közigazgatási eljárás. (2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani. (3) A hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét, b) a jelkép használatának célját, c) a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását, d) a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét, e) a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés), valamint f) a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát. (4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulás megadására vonatkozó döntése során különösen azt vizsgálja, hogy a jelkép használatával érintett tevékenység a) nem sérti-e az Országgyűlés méltóságát, illetve b) nem tekinthető-e – a 27/D. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel – megtévesztőnek. A döntést nem szükséges indokolni. (5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelemről a beérkezéstől számított kilencven napon belül dönt. (6) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a jelkép használatára adott hozzájárulást – indokolási kötelezettség mellett – visszavonhatja. (7) A jelkép használójának a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál kell tartania. 10/G. *  Jogosulatlan jelképhasználat 27/G. § *  (1) Aki a) a jelkép használatához nem kapta meg a hozzájárulást, b) a jelképet nem a 27/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve a 27/E. §-ban meghatározott módon és célra használja, vagy c) a jelképet a hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaktól eltérően használja, jogosulatlan jelképhasználónak minősül (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználat). (2) Az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy ellenőrizheti, hogy a jelképhasználat nem minősül-e az (1) bekezdés alapján jogosulatlannak. 27/H. § *  (1) Ha a) a jelkép használatához a kérelmező nem kapta meg a hozzájárulást, b) a nyilatkozat kiadását a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elmulasztotta, vagy c) a jelkép használatára kapott hozzájárulást a 27/F. § (6) bekezdése szerint visszavonták, az elutasító nyilatkozat közlésétől, a 27/F. § (5) bekezdésében foglalt határidő leteltétől, illetve a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a kérelmező vagy akitől a hozzájárulást visszavonták, az Országgyűlés Hivatala ellen pert indíthat. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el. (2) A bíróság a) a nyilatkozat kiadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén ismételt döntéshozatalra, b) a nyilatkozat kiadásának elmulasztása esetén annak kiadására, vagy c) a hozzájárulás visszavonása esetén a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat hatályon kívül helyezésére utasíthat. 27/I. § *  (1) Az Országgyűlés Hivatala a jogosulatlan jelképhasználatról való tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül – legalább harmincnapos határidő tűzésével – felszólítja a jogosulatlan jelképhasználót a jelkép használatának megszüntetésére, vagy – a 27/G. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – a jelkép használatára adott hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaknak megfelelő használatára. (2) Az Országgyűlés Hivatala – az (1) bekezdés szerinti felszólítás teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül – a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, b) a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől, c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását, d) azt, hogy a jogosulatlan jelképhasználó vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint, e) a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést. (3) Az Országgyűlés Hivatala által jogosulatlan jelképhasználat miatt indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el. MÁSODIK RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE 11. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek 28. § (1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (2) *  A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. Az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a szavazásban – a házszabályi rendelkezések szerint – részt vevő képviselőt kell tekinteni. (2a) *  A képviselő az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradását előzetesen bejelenti. (3) Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható. (3a) *  Az Országgyűlés alelnökei, háznagya és jegyzői – feladataik ellátása során, valamint tisztségükből adódó általános felelősségük keretében – őrködnek az Országgyűlés tekintélyének, valamint a házszabályi rendelkezéseknek a tiszteletben tartása felett. (4) A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjeszthet elő. Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Kormány terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell fűzni. (5) *  A képviselő – ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz – a képviselői jogait személyesen gyakorolja. (6) *  A képviselő az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény melléklete szerinti eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig (a továbbiakban együtt: eskütétel) – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével – az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, in …