← Magyarország

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról.

Röviden

Ez a rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásának részletes szabályait határozza meg, különös tekintettel a költségvetési szervek működésére és gazdálkodására.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

368/

  1. (XII. 31.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról. A Kormány az államháztartásról szóló
  2. évi CXCV. törvény
  3. §

(1)bekezdés 1–24.,
  1. és
  2. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  3. évi CXII. törvény
  4. §
(1)bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
  1. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  2. §
(1)E rendelet alkalmazásában
  1. a)fejezetet irányító szerv és annak vezetője: az 1. mellékletben megjelölt szerv és személy,
  2. b)fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglevő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg,
  3. c)felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettség, szakképzettség,
  4. d)forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség – ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is – teljesítésének fedezetét képezi,
  5. e)jogosulatlanul igénybe vett támogatás: a jogszabálysértően, nem rendeltetésszerűen vagy szerződésellenes módon felhasznált költségvetési támogatás,
  6. f)közreműködő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet,
  7. g)program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,
  8. h)projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,
  9. i)támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,
  10. j)támogatási konstrukciók: a pályázati kiírás, program, egyedi költségvetési támogatás összefoglaló elnevezése,
  11. k)támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a projekt, egyéb költségvetési támogatás esetén az a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is –, feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja.
(2)Az
(1)bekezdésben nem szereplő fogalmakat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint kell értelmezni.
(3)E rendelet alkalmazása során, ha az a) alapító, irányító szervről rendelkezik, azon az Áht. 9. §
(7)bekezdése szerint a költségvetési szerv felett felügyeleti hatáskörrel rendelkező szervet, b) jegyzőről rendelkezik, azon a főjegyzőt és a körjegyzőt is érteni kell, ha törvény, vagy e rendelet egyéb rendelkezéséből kifejezetten más nem következik. [Az Áht. 6. §
(4)bekezdéséhez] 2. § A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács alaptevékenységéhez kapcsolódó költségvetési bevételein belül kiemelt előirányzat
  1. a)a kapott támogatás, amely – a
  2. b)pont szerinti eset kivételével – az államháztartás központi alrendszerében a központi költségvetésből – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjából –, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv költségvetéséből származik,
  3. b)a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevétel, amely az elkülönített állami pénzalapból, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv kivételével a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, az
  4. a)pont szerinti eset kivételével a helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól, jogi személyiségű társulástól, térségi fejlesztési tanácstól az államháztartás központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, és a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából származik,
  5. c)a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerinti bevételekből származik,
  2. d)az intézményi működési bevétel, amely a működés során keletkezett bevételekből – így különösen az áru- és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti díj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek, valamint a hozam- és kamatbevételek – származik,
  3. e)a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik,
  4. f)a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli,
  5. g)az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétele, amely nem az átvevő költségvetési maradványából származik,
  6. h)a kölcsön, amelyek a kapott kölcsönökből és a nyújtott kölcsönök visszatérüléseiből származik, és
  7. i)az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele. II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA [Az Áht. 7. §
(2)bekezdéséhez és 46. §
(2)bekezdéséhez] 3. §
(1)A költségvetési szerv államháztartáson kívülről származó bevételei közül a közhatalmi bevétel, továbbá az intézményi működési bevételeken belül az ellátási díjak és az alkalmazottak térítése címen befolyt bevétel vállalkozási tevékenységre nem használható fel.
(2)A költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt.
(3)Ha adott vállalkozási tevékenységnek a
  1. § szerint megállapított maradványa három éven túl negatív, és arra az adott tevékenységgel összefüggésben keletkezett vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a költségvetési szerv érintett vállalkozási tevékenységét meg kell szüntetni. [Az Áht.
  2. §
(1)és
(2)bekezdéséhez] 4. §
(1)Az Áht. 8. §
(2)bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek társulási megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell
  1. a)az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,
  2. b)a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,
  3. c)az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,
  4. d)a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és
  5. e)rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.
(2)Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént. [Az Áht. 8. §
(4)bekezdéséhez] 5. §
(1)Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
  1. a)nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit,
  2. b)az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
  3. c)közfeladatát és alaptevékenységét az államháztartás szakfeladatrendje szerinti bontásban, államháztartási szakágazati besorolását,
  4. d)illetékességét, működési körét,
  5. e)irányító szervének nevét, székhelyét,
  6. f)gazdálkodási besorolását,
  7. g)vezetőjének megbízási rendjét, és
  8. h)a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését.
(2)Az alapító okirat – az
(1)bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
  1. a)jogelődjének megnevezését, székhelyét,
  2. b)vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában, és
  3. c)megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre.
(3)Ha az alapítói jogok és az irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni. Ha a költségvetési szervnek felügyeleti szerve van, ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az alapító okiratban.
(4)Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is. [Az Áht. 9. §
(4)bekezdéséhez]
  1. § Az Áht.
  2. §
(4)bekezdésében foglalt esetben utasításban vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosultat. [Az Áht. 10. §
(1)–
(3)bekezdéséhez és 109. §
(1)bekezdés
  1. pontjához]
  2. §
(1)Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
  1. a)a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv,
  2. b)a központi hivatal,
  3. c)az önkormányzati hivatal,
  4. d)az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,
  5. e)a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete, és
  6. f)a költségvetési szervként működő közreműködő szervezet.
(2)Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek – az
(1)bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül – az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely
  1. a)jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el,
  2. b)a közfeladat ellátásában országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy
  3. c)esetén a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja.
(3)Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely
  1. a)kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik – ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt ellátó jellegű tevékenységeket is – és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy
  2. b)a szellemi, fizikai támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók.
(4)Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala vezetőjének igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki. 8. §
(1)Az önállóan működő költségvetési szerv
  1. a)az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,
  2. b)egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik.
(2)Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 10. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.
(3)Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.
(4)A
(2)és
(3)bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, továbbá elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását. [Az Áht. 10. §
(4)bekezdéséhez] 9. §
(1)A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.
(2)A gazdasági szervezet ellátja
  1. a)a költségvetési szerv előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat,
  2. b)a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és
  3. c)a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv
  4. a)és – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása –
  5. b)pont szerinti feladatait.
(3)A
(2)bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül jogszabály előírása, annak hiányában az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon, szolgáltatás megrendelésével is történhet.
(4)Gazdasági szervezettel
  1. a)az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik,
  2. b)az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet.
(5)A gazdasági szervezetnek a 13. §
(5)bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. §
(2)bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.
(6)A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.
(7)Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – figyelemmel a
(8)bekezdésben foglaltakra is – a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.
(8)Ha a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerv törvény alapján valamely elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, a feladatai ellátásával kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatait az ezekkel a feladatokkal külön megbízott, a szakigazgatási szerven belül működő szervezeti egységével látja el. 10. §
(1)Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivételekkel – köteles egy vagy több
  1. a)az irányítása alá tartozó, vagy
  2. b)más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(
  3. ek)a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 9. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti feladatokat ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki.
(2)A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén – az önkormányzati hivatal kivételével – az irányító szerv kijelölhet a 9. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti feladatok ellátására más költségvetési szervet. Kijelölés hiányában a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 9. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában megjelölt feladatok ellátását.
(3)Az önkormányzati hivatal, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 9. §
(2)bekezdés c) pontjában megjelölt feladatok ellátására.
(4)A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti.
(5)Az azonos irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az
(1)bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét.
(6)A munkamegosztási megállapodásnak a
(7)és
(8)bekezdésben foglaltak figyelembevételével tartalmaznia kell, hogy a 9. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el.
(7)A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél
  1. a)kötelezettségvállalásra, teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
  2. b)a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére és érvényesítésre az
(1)és
(2)bekezdésben foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy – a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a
(8)bekezdés alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül – az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy jogosult.
(8)A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv
(7)bekezdésben nem említett, a 9. §
(2)bekezdés
  1. a)pontja, továbbá – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása –
  2. b)pontja szerinti feladatait az
(1)–
(3)bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl. 11. §
(1)A költségvetési szerv gazdasági vezetője
  1. a)irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,
  2. b)felelős a 9. §
(2)bekezdésében és a 10. §
(7)bekezdés
  1. b)pontjában megjelölt feladatok ellátásáért, és
  2. c)a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad.
(2)Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.
(3)A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait – a
(4)bekezdésben foglaltak kivételével – a hozzá a 10. §
(1)–
(3)bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.
(4)A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén, ha számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a 9. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. §-ban előírt követelményeket kell alkalmazni.
(5)E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 9. §
(6)és
(7)bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatai nem terjednek ki a szakigazgatási szervein belül a 9. §
(8)bekezdése alapján működő szervezeti egység feladataira, az ott megjelölt esetben a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a szervezeti egység vezetője felel.
(6)A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv – a 9. §
(8)bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv – a 9. §
(8)bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint – a
(7)bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.
(7)A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az
(1)bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.
(8)A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. §
(3)bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével. 12. §
(1)A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. §
(3)bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.
(2)A költségvetési szervnél olyan gazdasági vezető alkalmazására, aki az
(1)bekezdésben meghatározott valamennyi követelménynek nem felel meg, de rendelkezik a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, akkor van lehetőség, ha az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) 45. §
(1)bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, az
(1)bekezdés szerinti számviteli szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy látja el.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott követelmények alól a gazdasági vezető részére felmentés adható a) a gazdasági vezető megbízásakor, ha költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az
(1)bekezdésben foglaltaknak megfelelő végzettség vagy szakképesítés megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte, vagy
  1. b)ha az adott költségvetési szervnél foglalkoztatott gazdasági vezető 2011. január 1-jén legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezett, és
  2. ba)ez időpontban a végzettség vagy szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait megkezdte, vagy
  3. bb)a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2016. január 1-jét megelőzően betölti.
(4)A 10. §
(3)bekezdése szerint működő önkormányzati hivatal esetén az
(1)bekezdés szerinti végzettségi és szakképesítési követelményeket akkor nem kell alkalmazni, ha az önkormányzati hivatal állományában van olyan személy, aki a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepel az Szt. 151. §
(3)bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. [Az Áht. 10. §
(5)bekezdéséhez] 13. §
(1)A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza
  1. a)a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,
  2. b)a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját,
  3. c)az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését,
  4. d)azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,
  5. e)a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szervezet – megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,
  6. f)azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,
  7. g)a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,
  8. h)jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét, és
  9. i)az irányító szerv által a 10. §
(1)–
(3)bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.
(2)A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen
  1. a)a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,
  2. b)a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,
  3. c)a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,
  4. d)az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,
  5. e)a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,
  6. f)a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,
  7. g)a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és
  8. h)a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
(3)A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a
(2)bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figyelembevételével.
(4)Ha a költségvetési szerv számára a
(2)bekezdés b)–h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.
(5)A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza. [Az Áht. 11. §-ához] 14. §
(1)A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell
  1. a)a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,
  2. b)az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról,
  3. c)az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek,
  4. d)ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és
  5. e)a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.
(2)A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.
(3)A megszüntető okirat a
(2)bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját.
(4)Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a
(2)bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell.
(5)Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az Áht. 8. §
(3)bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.
(6)Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni. III. FEJEZET A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE [Az Áht. 13. §
(2)bekezdéséhez] 15. §
(1)A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. §
(2)bekezdése szerinti tervezett kiadási főösszegét az Áht. 29. §
(1)bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.
(2)Szerkezeti változásként kell szerepeltetni
  1. a)a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,
  2. b)a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és
  3. d)a bevételi előirányzatok tartós változásait.
(3)Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.
(4)A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. §
(2)bekezdése szerinti fejezeti főösszegen belül külön meg kell jelölni. [Az Áht. 13. §
(3)bekezdéséhez] 16. §
(1)A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. §
(3)bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza
  1. a)az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat,
  2. b)a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit az Áht. 29. §
(2)bekezdése alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként,
  1. c)a
  2. b)pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, foglalkoztatási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és
  3. d)a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait, és arról tájékoztatja a 17. §
(1)bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket.
(2)A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek
  1. a)az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak,
  2. b)a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak,
  3. c)jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy
  4. d)az eszközök hasznosításával függenek össze. [Az Áht. 13. §
(4)bekezdéséhez] 17. §
(1)A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az Áht. 13. §
(4)bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmára vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven keresztül – küldi meg.
(2)A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat,
  1. b)kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját – költségvetési szervi – tervezett bevételeit és kiadásait, és
  2. c)véglegezi az Áht. 13. §
(4)bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát.
(3)A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát.
(4)A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az Áht. 13. §
(4)bekezdése szerinti intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról. 18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. §
(2)bekezdése, 17. §
(2)bekezdés b) pontja és
(4)bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti. [Az Áht. 14. §
(5)bekezdéséhez] 19. §
(1)Az Áht. 14. §
(5)bekezdés a) pontja szerinti fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előirányzatai tekintetében fejezetet irányító szervnek a fejezeti jogállással bíró költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15–
  1. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (150–
  2. §), és a beszámoláshoz (
  3. és
  4. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.
(2)A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni. [Az Áht.
  1. §-ához]
  2. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját vagyonnal nem rendelkezhetnek. [Az Áht.
  3. §
(4)bekezdéséhez] 21. §
(1)A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2)A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. §
(3)bekezdése szerinti szabályzatot.
(3)A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. és 12. §, alkalmazottaira az 55. §
(3)bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
  1. § A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. [Az Áht.
  2. §-ához]
  3. §
(1)A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján dönt.
(2)Az előterjesztésben nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján az igényelt közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre, a tartalékot visszatérítési kötelezettséggel igénylik-e, továbbá tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről.
(3)Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszafizetés tervezett időpontját.
(4)A Kormány egyedi határozatában fel kell tüntetni
  1. a)a tartalék biztosításának célját, az elszámolás időpontját,
  2. b)az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét, és
  3. c)az esetleges visszafizetési kötelezettséget és a visszafizetés időpontját.
(5)A Kormány egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.
(6)A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel átcsoportosított előirányzat visszatérülését, valamint a bármely címen átcsoportosított előirányzat fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti. [Az Áht. 23. §
(2)bekezdéséhez] 24. §
(1)A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni
  1. a)a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,
  2. b)a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen
  3. ba)a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,
  4. ba)a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,
  5. bc)az általános és céltartalékot, és
  6. bd)elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.
(2)A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a képviselő-testület működésével, tagjainak díjazásával kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.
(3)A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni a közfoglalkoztatottak létszámát is.
(4)A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy többcélú kistérségi társulással a 10. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött. 25. §
(1)Ha a helyi önkormányzatok tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait körjegyzőség látja el, a körjegyzőség – mint költségvetési szerv – bevételei, kiadásai, engedélyezett létszáma a körjegyzőség székhelye szerinti helyi önkormányzat költségvetési rendeletében szerepel.
(2)A körjegyzőség bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról az érdekelt helyi önkormányzatok – a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt – együttes testületi ülésen döntenek.
(3)A körjegyzőségben részt vevő helyi önkormányzatok mindegyike önálló költségvetési rendeletet alkot, amelyet a körjegyző készít elő. [Az Áht. 24. §
(1)bekezdéséhez] 26. §
(1)A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze.
(2)A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia.
(3)A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. [Az Áht. 24. §
(2)bekezdéséhez] 27. §
(1)A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.
(2)A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálatról készített írásos jelentést. [Az Áht. 24. §
(4)bekezdéséhez]
  1. § Az Áht.
  2. §
(4)bekezdés
  1. c)pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:
  2. a)az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,
  3. b)a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,
  4. c)a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,
  5. d)a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és
  6. e)az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. [Az Áht. 26. §-ához] 29. §
(1)A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a
  1. és 26–
  2. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a
  3. §
(2)bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 27. §
(2)bekezdése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.
(2)Az országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a
  1. és 26–
  2. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatal alatt az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát, a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét, illetve a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetét, jegyzőn a hivatalvezetőt, illetve a munkaszervezet vezetőjét kell érteni.
(3)A jogi személyiségű társulás költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a
  1. és 26–
  2. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatal és jegyző alatt az Áht.
  3. §
(5)bekezdése szerinti helyi önkormányzat hivatalát és jegyzőjét kell érteni. [Az Áht. 28. §
(1)bekezdéséhez]
  1. § Az Áht.
  2. §
(1)bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. §
(5)bekezdésében foglaltakról is. [Az Áht. 28. §
(2)bekezdéséhez] 31. §
(1)A költségvetési évet megelőző év december 20-áig – a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés Áht. 22. §
(7)bekezdése szerinti határozata alapján – előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban, és azt a Kincstár részére meg kell küldeni.
(2)A fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig állapítja meg, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.
(3)Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és megküldeni az érintett költségvetési szervnek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervének, valamint a Kincstárnak.
(4)Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését a kezelő szerv készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig. [Az Áht. 28. §
(3)–
(5)bekezdéséhez] 32. §
(1)Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján – küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig.
(2)A fejezetet irányító szerv a megküldött elemi költségvetést felülvizsgálja és dönt annak jóváhagyásáról.
(3)A jóváhagyott elemi költségvetésekről a fejezetet irányító szerv a költségvetési év február 28-áig – év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül – adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(4)A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(5)Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 15-éig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(6)A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltatnak a Kincstárnak. 33. §
(1)Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).
(2)A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az
(1)bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon a helyi nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. §
(2)bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalát, országos nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát, jogi személyiségű társulás esetén az Áht. 27. §
(2)bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalát, többcélú kistérségi társulás és térségi fejlesztési tanács esetén azok munkaszervezetét kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetéséről a nemzetiségpolitikáért felelős állami szervnek kell adatot szolgáltatni, amely az adatokat továbbítja a Kincstárnak. IV. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI [Az Áht. 30. §-ához] 34. §
(1)Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – előirányzat-átcsoportosítással történik.
(2)Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átvezetéssel kell elszámolni
  1. a)az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok felhasználását,
  2. b)az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)–
  3. i)pontja szerinti bevétel, és
  4. c)az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.
(3)Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy – ha jogszabály azt megengedi – készpénzes fizetéssel kell teljesíteni. 35. §
(1)A
(2)bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az
(1)bekezdés szerinti bevételi előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.
(3)A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat
(2)bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.
(4)A fejezet irányító szerv a
(3)bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy – ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért – azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.
(5)Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért.
(6)Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.
(7)Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti.
(8)A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába –, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.
(9)Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.
(10)Az
(1), és az
(5)–
(9)bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor. [Az Áht. 31. §
(3)bekezdéséhez] 36. §
(1)Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatokat a 2. §
  1. b)és f)–
  2. h)pontja szerinti bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a vállalkozási tartalékából és – e rendeletben foglaltak szerinti esetben – az előirányzat-maradványából megemelheti.
(2)A költségvetési szerv személyi juttatások kiemelt előirányzata
  1. a)a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel,
  2. b)a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt maradványának személyi juttatásokból származó részével,
  3. c)az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével, és
  4. d)a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból növelhető.
(3)A
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a
(2)bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.
(4)A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 2. §
  1. b)és f)–
  2. h)pontja szerinti bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, továbbá – e rendeletben foglaltak szerinti esetben – a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-maradványából megemelheti. [Az Áht. 32. §-ához] 37. §
(1)Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli.
(2)Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően – a Kincstár által megállapított formában – be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.
(3)Az államháztartásért felelős miniszter a
(2)bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál. [Az Áht. 33. §
(1)bekezdéséhez]
  1. § A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz a határozat mellékletét a
  2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.
  3. §
(1)Ha a 101. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti lemondás vagy
(6)bekezdése szerinti módosítás az ellátott feladat átadásával függ össze, és a feladat átvevője a központi költségvetésről szóló törvény alapján normatív hozzájárulás, támogatás igénybevételére jogosult, az érintett összeget a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. §
(3)bekezdése szerinti fejezetének előirányzatairól a normatív hozzájárulás, támogatás további folyósítását biztosító előirányzatra kell átcsoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.
(2)Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján normatív hozzájárulás, támogatás igénybevételére jogosult év közben az ellátott feladatot annak a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak vagy többcélú kistérségi társulásnak átadja, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, az érintett előirányzatot a normatív hozzájárulást, támogatást addig folyósító előirányzatról a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. §
(3)bekezdése szerinti fejezetének előirányzataira át kell csoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint. [Az Áht. 33. §
(2)bekezdéséhez] 40. § Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, a 2. § b),
  1. f)vagy
  2. g)pontja szerinti bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre. [Az Áht. 33. §
(3)–
(8)bekezdéséhez] 41. §
(1)Az Áht. 33. §
(3)bekezdése szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.
(2)Az Áht. 33. §
(3)–
(6)bekezdése szerinti átcsoportosítás során nem megengedett az átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.
(3)Az Áht. 33. §
(8)bekezdése szerinti megállapodás alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.
(4)Az Áht. 33. §
(2)–
(7)bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi. [Az Áht. 34. §
(2)bekezdéséhez]
  1. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a
  2. §
(1)–
(3)bekezdésében foglaltak szerint megemelheti. [Az Áht. 35. §-ához] 43. §
(1)A fejezeti kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító szerv átcsoportosítást hajthat végre.
(2)A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv – a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter – azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.
(4)A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. 44. §
(1)A 43. §
(1)bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.
(2)A 43. §
(2)bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi. [Az Áht. 36. §
(1)bekezdéséhez] 45. §
(1)A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a
(3)bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.
(2)Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani.
(3)Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. §
(2)bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.
(4)A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja. [Az Áht. 36. §
(3)bekezdéséhez] 46. §
(1)A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.
(2)A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
  1. a)a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év,
  2. b)a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.
(3)A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a
(2)bekezdés szerint kerülhet sor.
(4)Az Áht. 36. §
(2)bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az
(1)–
(3)bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni. [Az Áht. 36. §
(6)bekezdéséhez]
  1. § A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség.
  2. §
(1)Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget a fejezetet irányító szerv – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter – előzetes engedélyével vállalhat, ha a kötelezettségvállalás összegének a) költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át, vagy b) egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében az Áht. 36. §
(4)bekezdése szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át eléri vagy meghaladja.
(2)Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy a fejezetet irányító szerv engedélyét kérni a) a személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó felhasználása során, ide nem értve a külső személyi juttatások előirányzata terhére kötött, az
(1)bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és b) a dologi előirányzatok felhasználása során az üzemeltetéshez-fenntartáshoz, a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó olyan, az
(1)bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő szerződések megkötéséhez, amelyek esetében a költségvetési szervnek – akár jogszabály, akár a piaci viszonyok miatt – nincs érdemi mérlegelési lehetősége a szerződés megkötése, feltételeinek, ellenértékének meghatározása terén. 49. § Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely
  1. a)az Áht. 32. §
  2. a)és
  3. d)pontja szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne,
  4. b)célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy
  5. c)esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege. 50. §
(1)A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell
  1. a)a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,
  2. b)a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,
  3. c)a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és
  4. d)a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.
(2)A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha
  1. a)azt jogszabály nem zárja ki,
  2. b)a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és
  3. c)törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. 51. §
(1)Törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra – ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést, és a vállalkozási tartalék felhasználását is – a költségvetési évben az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az elemi költségvetésben megállapított eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.
(2)A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett. [Az Áht. 36. §
(7)bekezdéséhez] 52. §
(1)Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –
  1. a)a költségvetési szerv,
  2. b)a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervét is, és
  3. c)a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács [az a)–
  4. c)pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az
  5. a)és
  6. b)pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a
(4)és
(5)bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a
(6)–
(8)bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII törvény 8. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.
(3)Az
(1)bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. §
(2)bekezdés c) pontjában és 1. §
(3)és
(4)bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.
(4)A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét, továbbá – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a kormánybiztost és a miniszteri biztost.
(5)Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.
(6)A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.
(7)A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.
(8)A többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget. [Az Áht. 37. §
(1)bekezdéséhez] 53. §
(1)Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
  1. a)értéke a százezer forintot nem éri el,
  2. b)pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
  3. c)az Áht. 36 §
(2)bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti. 54. §
(1)A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
  1. a)a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
  2. b)a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
  3. c)a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(2)A pénzügyi ellenjegyző az
(1)bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
(3)Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az
(1)bekezdésben előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
(4)Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(5)Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz – a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése is szükséges.
(6)Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési főfelügyelő, felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és a 61. §
(9)bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg. [Az Áht. 37. §
(2)bekezdéséhez] 55. §
(1)A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
(2)A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére
  1. a)a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén – az
  2. e)pontban meghatározott kivétellel – a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,
  3. b)a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó külön szervezeti egység – a 9. §
(8)bekezdése szerinti esetben a szakigazgatási szerv szervezeti egységének – vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,
  1. c)a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén – a
  2. d)pontban meghatározott kivétellel – a 10. §
(7)bekezdés
  1. b)pontjában megjelölt személy,
  2. d)a 11. §
(4)bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, e) az 52. §
(5)bekezdése szerinti keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy, f) az 52. §
(6)bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, g) a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. §
(2)bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
  1. h)az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,
  2. i)a többcélú kistérségi társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet állományába tartozó köztisztviselő, ha a többcélú kistérségi társulás nem hozott létre munkaszervezetet a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
  3. j)a jogi személyiségű társulás nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. §
(5)bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, és k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja írásban jogosult.
(3)A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. 56. §
(1)A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből – a 46. §-ban foglaltakkal összhangban – a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat.
(2)A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Ha a kötelezettségvállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a Kbt. 12. § b) pontjában vagy 14. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével. A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
(3)A
(4)bekezdésben foglaltak kivételével a szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és – ha a 46. § alapján szükséges – az Áht. 36. §
(4)bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.
(4)Az Áht. 20. §
(1)bekezdése szerinti idegen pénzeszközök terhére vállalt kötelezettség esetén a szabad fedezet vizsgálatát a nyilvántartott idegen pénzeszköz fel nem használt részére kell elvégezni.
(5)Az Áht. 36. §
(2)bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az
(1)bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni, és a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatait a kifizetés összegével csökkenteni.
(6)A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az
(1)bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint a
  1. § szerint érintett évek szabad kiadási előirányzatai módosításáról. [Az Áht.
  2. §-ához]
  3. §
(1)A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.
(2)A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.
(3)A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. §
(2)bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
(4)A teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – a helyi önkormányzat és az önkormányzati hivatal kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a jegyző, más esetben a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. 58. §
(1)Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján – az 57. §
(3)bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
(2)Ha az érvényesítő az
(1)bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. §
(4)bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(3)Az érvényesítés az 59. §
(2)bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
(4)Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az
(5)bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. §
(2)bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. §
(3)bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.
(5)Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni. 59. §
(1)Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a
(4)bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. §
(2)bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását – a teljesítés igazolását követően kerülhet sor.
(2)Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
(3)A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni
  1. a)az „utalvány” szót,
  2. b)a költségvetési évet,
  3. c)a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
  4. d)a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
  5. e)a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését,
  6. f)a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
  7. g)az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és
  8. h)az 58. §
(3)bekezdése szerinti érvényesítést.
(4)A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a
(3)bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.
(5)Nem kell utalványozni
  1. a)a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,
  2. b)a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat,
  3. c)az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és
  4. d)a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.
(6)A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni. 60. §
(1)A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
(2)Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
(3)A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. [Az Áht. 39. §-ához] 61. §
(1)Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a
(2)bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot.
(2)Nem jelölhető ki költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek az a természetes személy, aki
  1. a)az adott fejezetet irányító szervnél, a fejezetbe tartozó költségvetési szervnél, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervénél, továbbá az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,
  2. b)a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy
  3. c)a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési, jogkörrel felruházott személy hozzátartozója.
(3)A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell
  1. a)a kijelölt szerv(
  2. ek)megnevezését,
  3. b)annak megjelölését, hogy a megbízatás költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik,
  4. c)a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nevét, születési idejét, anyja nevét, és
  5. d)a megbízatás időtartamát.
(4)A költségvetési főfelügyelő, felügyelő
  1. a)jogosult a kijelölt szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében levő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot – ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni,
  2. b)véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, beszámolással kapcsolatos belső szabályzatokat,
  3. c)a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel, és
  4. d)a tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi.
(5)A
(4)bekezdés b) pontja szerinti szabályzatoknak a 13. §
(2)és
(3)bekezdésében nevesített szabályzatok minősülnek.
(6)A
(4)bekezdés c) pontja alkalmazásában nagy összegű kötelezettségvállalásnak minősül a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalás.
(7)A
(4)bekezdés
  1. d)pontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés
  2. a)a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben a
(6)bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásra és bevétel beszedésére irányuló intézkedés,
  1. b)a kijelölt szerv kincstári és elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,
  2. c)a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,
  3. d)az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,
  4. e)a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény,
  5. f)a 130. §
(3)bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.
(8)A
(4)bekezdés b)–d) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását – e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését – legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő három munkanapon belül a tervezettel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására, pénzügyi ellenjegyzésére sor kerülhet.
(9)Indokolt esetben a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a
(4)bekezdés b)–d) pontja tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Ilyen esetben a javaslatot és annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az értesítés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg.
(10)A költségvetési főfelügyelő, felügyelő munkájához a Kincstár és a kijelölt szerv szolgáltatják az e § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészítik a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által kért dokumentumokat. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv biztosítja.
(11)A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési főfelügyelő, felügyelő birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.
(12)A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek.
(13)A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési főfelügyelő, felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti.
(14)A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, felsőoktatási kincstári megbízott köteles a költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt munkájában támogatni.
(15)A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani. V. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI [Az Áht. 44. §
(2)és
(3)bekezdéséhez] 62. §
(1)A központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általa irányított költségvetési szerv tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §
(2)bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget az Igazgatóság teljesíti.
(2)A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv nettó finanszírozásához szükséges információkról a központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás adatot szolgáltat az Igazgatóságnak, amely azokat továbbítja a Kincstárnak Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szerv részére a nettó finanszírozás keretében biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítását a Kincstár felfüggeszti.
(3)A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szerv az
(1)bekezdés szerinti bevallási kötelezettséget – a Kincstár részére teljesített nettó finanszírozási adatszolgáltatással egyező adattartalommal – maga teljesíti az állami adóhatóság részére.
(4)A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szerv adatairól, és az azokban bekövetkezett változásról a Kincstár az állami adóhatóság felé havi rendszerességgel adatot szolgáltat. [Az Áht. 45. §
(4)bekezdéséhez] 63. §
(1)A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.
(2)A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni. [Az Áht. 46. §-ához] 64. §
(1)A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2)A vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget
  1. a)növeli
  2. aa)a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,
  3. ab)a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg,
  4. b)csökkenti
  5. ba)a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege,
  6. bb)a bevételként kapott adózott eredmény, osztalék összege,
  7. bc)a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése,
  8. bd)a költségvetési évben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, és
  9. be)a belföldi székhelyű alapítvány számára és közérdekű kötelezettségvállalásra a vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul.
(3)A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét – jellegétől függően – az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni. 65. §
(1)A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási maradványának befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből.
(2)A vállalkozási tartalék – a következő sorrendben – felhasználható
  1. a)a vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére,
  2. b)a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére,
  3. c)a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen
  4. ca)az alaptevékenység körébe tartozó kifizetések teljesítésére,
  5. cb)szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra, és
  6. cc)vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra.
(3)Ha a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére kell rendezni. VI. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK [Az Áht. 48. §
(1)bekezdéséhez] 66. §
(1)Az Áht. 48. §
(1)bekezdése szerinti pályázati kiírást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. A pályázati kiírás megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukció bejelentése a 92. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint.
(2)A pályázati kiírás tartalmazza legalább
  1. a)a pályázat címét és célját,
  2. b)a támogató megnevezését,
  3. c)a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét,
  4. d)a pályázat benyújtására jogosult, és – szükség szerint – a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,
  5. e)a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó pályázatok példányszámát,
  6. f)a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
  7. g)a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,
  8. h)szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát, valamint a támogatási intenzitást,
  9. i)a finanszírozás módját (előfinanszírozás, utófinanszírozás, több részletben történő folyósítás, visszatérítendő vagy nem visszatérítendő költségvetési támogatás),
  10. j)a megkívánt saját forrás mértékét,
  11. k)a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,
  12. l)a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
  13. m)a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,
  14. n)a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
  15. o)a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,
  16. p)tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
  17. q)a pályázat elkészítése során kötelezően használandó dokumentumok mintáit, és
  18. r)a támogató által szükségesnek tartott egyéb információkat.
(3)A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat.
(4)A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a kiadott támogatói okirat a pályázati kiírásban és a kedvezményezett előzetes nyilatkozataiban foglaltaktól nem térhet el.
(5)Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. §
(3)bekezdése szerinti fejezetének előirányzatai terhére biztosított költségvetési támogatás az Áht. 48. §
(1)bekezdése szerinti egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatásnak minősül, amelyek esetén támogató a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó részletszabályok megalkotásáért felelős miniszter. 67. §
(1)A pályázó által benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell
  1. a)a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),
  2. b)a pályázó – külföldi pályázó esetén magyarországi – adóazonosító számát,
  3. c)szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,
  4. d)a pályázó elérhetőségének megjelölését,
  5. e)a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,
  6. f)az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
  7. g)a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,
  8. h)a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül
  9. ha)az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget,
  10. hb)az állam, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított vagy tulajdonolt alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, nonprofit vagy más gazdasági társaságtól igényelt, kapott támogatás összeget, és
  11. i)a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.
(2)Ha a benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a pályázót pályázatának kijavítására.
(3)Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható. [Az Áht. 48. §
(2)és
(3)bekezdéséhez] 68. §
(1)Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban elkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is.
(2)A pályázók az írásos dokumentáció pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik.
(3)Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató a pályázati kiírásban rögzített határidőn belül dönt.
(4)A pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. 69. §
(1)A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy
  1. a)a költségvetési támogatás nem minősül állami támogatásnak, vagy
  2. b)arra az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet), illetve az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2009. Korm. rendelet) előírásaival összhangban kerül sor. 70. §
(1)Ha jogszabály a költségvetési támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hatósági szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.
(2)Az Áht. 33. §
(8)bekezdése szerinti megállapodásnak az 41. §
(3)bekezdésében foglaltakon felül a 73. §
(1)bekezdésében foglalt feltételekről is rendelkeznie kell. 71. §
(1)A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos – határidőt kell megállapítani.
(2)Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg. 72. §
(1)A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a
(2)és
(3)bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a
(4)–
(8)bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a
(2)bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a
(2)bekezdés a), b), valamint d)–h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.
(2)A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni
  1. a)a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról, hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,
  2. b)arról, hogy nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
  3. c)ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az e rendeletben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek,
  4. d)arról, hogy megfelel az Áht. 50. §
(1)bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht. 109. §
(4)bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja,
  1. e)a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 14. §-ában foglaltakról,
  2. f)a 83. §
(1)bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti, g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 77. §
(4)bekezdése szerinti időpontig, és h) arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e.
(3)A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell
  1. a)saját forrás – jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő – előírása esetén
  2. aa)igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az igazolás az
  3. ab)és
  4. ac)alpontban foglalt igény kivételével történhet a számlavezető igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal,
  5. ab)helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester. társulási tanács elnöke nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,
  6. ac)költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy
  7. ad)a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetén – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kivételével – a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)–
  8. ac)alpont szerinti módon igazolja,
  9. b)pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a pályázati díj – ha az meghatározásra került – megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát,
  10. c)jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott – pályázati vagy egyéb – adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat, és
  11. d)jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat.
(4)A
(2)és
(3)bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma – a
(3)bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.
(5)Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni az
(1)és
(2)bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.
(6)Külföldi kedvezményezett esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a
(2)bekezdés
  1. d)és
  2. h)pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő.
(7)Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a
(2)bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató a
(2)és
(3)bekezdés szerinti további nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához, támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, ha a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a
(2)bekezdés szerinti nyilatkozatait – a
(2)bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat kivételével – feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti.
(8)A
(3)bekezdés d) pontja szerinti esetben a pályázati kiírás vagy a támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a támogatási igény benyújtójának kell viselnie. 73. §
(1)A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen
  1. a)a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását,
  2. b)a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,
  3. c)a költségvetési támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,
  4. d)a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,
  5. e)visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját – egy összegben vagy részletekben –, és határidejét,
  6. f)a beszámolással – ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is –, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
  7. g)a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés 77. §
(1)–
(3)bekezdése szerinti biztosítékait,
  1. h)a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
  2. i)a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
  3. j)e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és
  4. k)a 82. § szerinti elállási, felmondási, visszavonási okokat.
(2)A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támoga

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.