2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről - Hatályos Jogs

(1)E törvény célja, hogy meghatározza a – közérdekű tevékenységnek minősülő – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalmazandó követelményeket, amelyek biztosítják e tevékenység megfelelő ellátását.

(2)E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során is.

(3)A törvény hatálya kiterjed

1. a)a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára (a továbbiakban: kamara),
2. b)a kamarai tag könyvvizsgálóra,
3. c)* a könyvvizsgáló cégre és a könyvvizsgálói hálózat tagjára,
4. d)a kamara által jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra,
5. e)az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevőre,
6. f)a könyvvizsgáló jelöltre,
7. g)* a külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló gazdálkodóra, ha Magyarországon kíván jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni, valamint
8. h)* a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezetre (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság). Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. * Audit bizottság: a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló készítés és a beszámolóra vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység folyamatát figyelemmel kísérő szerv. 2. * Csoportkönyvvizsgáló: az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatát végzi és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújt. 3. * 4. * Érintett állami szerv: a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintően az Állami Számvevőszék. 5. * Gazdálkodó: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározott fogalom. 6. * Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet. 7. Gazdálkodó szervezet (szervezet): a gazdálkodó szervezet és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő külföldi illetőségű szervezet. 8. Harmadik ország: az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam. 9. * Harmadik országbeli könyvvizsgáló: olyan természetes személy, aki nem kamarai tag könyvvizsgáló, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására jogosító engedéllyel. 10. * Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó: jogi formájától függetlenül olyan szervezet, amely nem könyvvizsgáló cég, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására jogosító engedéllyel. 11. IFAC: Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (International Federation of Accountants). 12. * 13. * Kamarai tag könyvvizsgáló: az a természetes személy, aki e törvény alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását
9. is)jogosult Magyarország területén. 14. * Könyvvizsgáló cég: az egyéni vállalkozó kivételével az a gazdálkodó szervezet (szervezet), amely e törvény alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását
10. is)jogosult Magyarország területén. 15. Könyvvizsgáló cég kapcsolt vállalkozása: jogi formájától függetlenül bármely olyan gazdálkodó szervezet (szervezet), amely közös tulajdonlás, ellenőrzés vagy vezetés révén kapcsolatban áll a könyvvizsgáló céggel. 16. Könyvvizsgáló jelölt: a szakmai kompetencia vizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlatát teljesítő, okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező természetes személy. 17. Könyvvizsgálói hálózat: az a nagyobb kiterjedésű struktúra, – amelynek célja az együttműködés, és amelyhez a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tartozik, valamint – amelynek célja egyértelműen a nyereség vagy a költségek megosztása, vagy amely közös tulajdonban működik, közös ellenőrzéssel vagy vezetéssel, közös minőségellenőrzési politikával és eljárásokkal, közös üzletstratégiával rendelkezik, közös márkanevet használ, vagy megosztja a szakmai erőforrások meghatározó részét. 18. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogalom. 19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: *
11. a)az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
12. b)minden olyan, az
13. a)pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. 20. * Különbözeti vizsga: olyan vizsga, amelyet magyar nyelven kell teljesíteni, és amely a Magyarország területén folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátáshoz, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges ismeretek ellenőrzésére terjed ki. 21. Mentor: az a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló jelöltet a szakmai tapasztalatok elsajátításában segíti. 22. * Nemzetközi könyvvizsgálati standardok: az IFAC által a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testületen [International Auditing and Assurance Standard Board (IAASB)] keresztül kibocsátott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok [International Standards on Auditing (ISA)], 1. sz. Nemzetközi Minőségellenőrzési Standard és más kapcsolódó standardok, amelyek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak. 23. Szabályozott piac: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom. 24. Szakmai kompetencia vizsga: annak ellenőrzése, hogy a könyvvizsgáló jelölt a számára előírt szakmai gyakorlati idő alatt megfelelő szakmai tapasztalatot szerzett és ismereteit képes valós körülmények között alkalmazni. 25. Szakmai szolgáltatás: a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és az egyéb szakmai szolgáltatás. 26. * Európai Gazdasági Térség állama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. 27. * Munkaviszony jellegű jogviszony: minden olyan, munkaviszonynak, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonynak, szolgálati viszonynak nem minősülő jogviszony, melyben a munkaviszonyra jellemző tartalmi elemek meghatározó jelleggel érvényesülnek. Munkaviszonyra jellemző tartalmi elemek különösen: a folyamatos és személyes munkavégzési jelleg, a rendszeres díjazási jogosultság, a rendelkezésre állási kötelezettség, az alá-fölé rendeltségi viszony (betagozódás a szervezeti hierarchiába), az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog (vezetői jellegű jogviszony esetén), a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helyének megjelölése, a munkaeszközök és nyersanyagok, valamint a munkavégzés egyéb feltételeinek biztosítása. 28. * Illetékes hatóság: a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 10. pontja szerinti szerv. 29. * Fő könyvvizsgáló partner
14. a)az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég meghatározott könyvvizsgálói megbízatás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében elvégzendő jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat elsőrendű felelőseként jelölt ki, vagy
15. b)csoportkönyvvizsgálat esetében legalább az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat elvégzésének elsőrendű felelőseként jelölt ki, és az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelősként jelöltek ki, vagy
16. c)az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a független könyvvizsgálói jelentést aláírja. 30. * Szoros kapcsolat: a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/72/EK bizottsági irányelv 1. cikk

(2)bekezdése szerinti fogalom. 31. * Fő fenntarthatósági partner:

1. a)az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég meghatározott fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében készítendő, fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőseként jelölt ki, vagy
2. b)összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény esetében legalább az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőseként jelölt ki, és az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelősként jelölt ki, vagy
3. c)az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a fenntarthatósági jelentésre, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést aláírja. 32. * Fenntarthatósági jelentés: a számviteli törvényben meghatározott fogalom. 33. * Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása: a fenntarthatósági jelentéssel összefüggően elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése annak érdekében, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésről korlátozott bizonyosságon alapuló bizonyossági véleményt tartalmazó jelentést bocsásson ki. 34. * Fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció: a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos információt és végrehajtott eljárásokat tartalmazó dokumentumok összessége. 35. * Nemzeti standardok: a kamara által megalkotott vagy befogadott, a közfelügyeleti hatóság által jóváhagyott nemzetközi könyvvizsgálati standardok és magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység 3. §

(1)E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység

1. a)a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,
2. b)a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása,
3. c)* a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása,
4. d)* a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.

(2)E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás

1. a)a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése,
2. b)a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is,
3. c)a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,
4. d)a könyvviteli szolgáltatás. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogállása, feladatai 4. §

(1)A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a kamarai tagok önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestülete. A kamara székhelye: Budapest.

(2)A kamara országos hatáskörű jogi személy, amely feladatainak ellátására jogi személyiséggel nem rendelkező központi szerveket és területi szervezeteket hoz létre.

(3)*

(4)*

(5)A kamara

1. a)ellátja a jogkörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek intézését,
2. b)* közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségirányításra, könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére és a könyvvizsgáló munka megszervezésére vonatkozó nemzeti standardokat,
3. c)meghatározza az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit, ellátja a vizsgáztatási feladatokat, és a képzés irányításával, felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat, meghatározza a szakképesítés tartalmi kereteit, szabályozza a képzésben közreműködő szervezetek feladatait, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról,
4. d)szervezi és felügyeli a könyvvizsgáló jelöltek képzését, meghatározza a könyvvizsgáló jelöltek képzési programját, a szakmai kompetencia vizsga követelményeit, lebonyolítja a szakmai kompetencia vizsgát,
5. e)meghatározza a különbözeti vizsga követelményeit, lebonyolítja a különbözeti vizsgát,
6. f)szervezi és felügyeli a kamarai tag könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzését, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról,
7. g)véleményt nyilvánít a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
8. h)dönt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek fegyelmi ügyében,
9. i)*
10. j)* szakértői véleményt alakít ki az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén, a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozóan.

(6)A kamara a tagok képviseletében különösen az alábbi feladatokat látja el:

1. a)megalkotja a kamara alapszabályát, továbbá a kamara önkormányzati szabályzatait,
2. b)* működteti a kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége minőségbiztosításának rendszerét azon kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tekintetében, akik/amelyek nem látnak el közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet,
3. c)véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a kamara feladatait és működését közvetlenül érintik,
4. d)a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára javaslatot tesz azokra a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan, akik a miniszter által kinevezett testületekben a kamarát képviselik,
5. e)együttműködik a kamara alapszabályában meghatározott állami szervekkel, hatóságokkal és részt vesz a szakmai szervezetek munkájában,
6. f)szakmai konzultáció, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájának ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elősegíti, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájukat az e törvényben és a más jogszabályokban előírtak szerint végezzék,
7. g)részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel,
8. h)az IFAC Etikai Kódexének figyelembevételével kidolgozza a kamarai tagokra, a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a megtartásukat,
9. i)*
10. j)figyelemmel kíséri a könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek szakmai tevékenységét, megteszi a szükséges intézkedést, ha tudomást szerez arról, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tevékenységével, magatartásával jogsértést követ el, vagy a kamara alapszabályának, illetőleg a kamara önkormányzati szabályzatainak rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik,
11. k)a könyvvizsgálók érdekeit érintő intézkedésekről, a szabályok változásairól, a szakmai állásfoglalásokról, a szakmai tevékenységgel összefüggő fejleményekről folyamatosan tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen rendelkezésre bocsátja.

(7)A kamara gondoskodik arról, hogy az e törvény alapján megalkotott szabályzatai folyamatosan és bárki számára szabadon hozzáférhetőek legyenek a honlapján.

(8)* A kamara felügyeletet ellátó szervként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők részére kiadja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti, kötelező jellegű útmutatót. Az útmutató részét képező egységes szabályzatot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők az előző törvények szerinti belső szabályzatként fogadhatják el.

(9)* A 33. §

(4)bekezdése, a 44. §

(3)bekezdése, a 70. §

(2)bekezdése és a 72. §

(2)bekezdése szerinti adatoknak, valamint a 158. §

(1)bekezdése szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESAP rendelet) szerinti gyűjtőszervezetként a kamara jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával. Kamarai hatósági eljárások 5. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – a következő ügyekben: *

1. a)felvétel a kamarába, valamint a kamarai tagság megszűnésének megállapítása,
2. b)* felvétel a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába, valamint az abból való törlés,
3. c)felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe, valamint törlés ezen jegyzékekből,
4. d)jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezése, valamint a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése,
5. e)*
6. f)felvétel az okleveles könyvvizsgálói képzési programba, továbbá a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe, valamint az azokból való törlés,
7. g)*
8. h)külföldi oklevél, bizonyítvány elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban történő részvétel céljából,
9. i)tanulmányok elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban,
10. j)okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésének, folytatásának engedélyezése gazdálkodó számára, oktatási tevékenység végzésének engedélyezése természetes személy számára, valamint az engedélyek visszavonása,
11. k)* kamarai minőségellenőrzés lefolytatása,
12. l)* a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti, a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó felügyeleti tevékenység gyakorlása [az a)–
13. l)pontokban írtak a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás.] * 6. §

(1)A kamara a kamarai hatósági eljárás tekintetében az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.

(2)*

(3)*

(4)*

(5)* 6/A. § *

(1)A kamara a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint a fegyelmi eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat.

(2)A kamara a fegyelmi eljárás körében kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kezeli, amelyben a kamarai fegyelmi eljárás lezárásra került. 7. §

(1)Az egyes kamarai hatósági eljárásokban első fokon az e törvényben kijelölt testület jár el.

(2)* A kamarai hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek.

(3)–

(4)*

(5)* Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított huszonkét napon belül – a határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni.

(6)*

(7)* 8. § *

(1)* Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen – a kamarai minőségellenőrzési eljárás kivételével – a kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(2)* 8/A. § * 9. § *

(1)Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért – a

(2)–

(4)bekezdés kivételével – az ügyfélnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele.

(2)Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni

1. a)* a kamarai tagsági viszony megszűnésének megállapításáért, valamint a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törléséért,
2. b)*
3. c)a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékéből történő törlésért,
4. d)a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlésért,
5. e)* a 70 év feletti kamarai tag könyvvizsgálóknak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséért indított kamarai hatósági eljárásért.

(3)–

(4)*

(5)* Az

(1)bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege természetes személy ügyfelek esetén 35 000 forint, gazdálkodó szervezetek (szervezetek) esetén 70 000 forint.

(6)Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés díjköteles, melynek díja az

(5)bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a.

(7)A díjfizetés tárgyára az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
2. §-ának

(2)és

(3)bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a

(1)bekezdésének első mondatában, a díj visszafizetésére az Itv.

1. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírságra az Itv.
2. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített állami adóhatóság helyett a kamarát, az illeték helyett díjat kell érteni. 9/A. § * 9/B. § * A kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is a
3. §

(2)bekezdésének alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek. 9/C. § * A közfelügyeleti hatóság jogállása, feladatai * 9/D. § *

(1)A 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a végső felelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak a közfelügyeleti hatóság minősül.

(2)A kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele, a fegyelmi eljárások és a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait az e törvényben foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el. 9/E. § *

(1)Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alkalmazásában a közfelügyeleti hatóság minősül illetékes hatóságnak.

(2)* A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolással vagy engedéllyel kapcsolatos eljárás, a minősítési eljárás, a 117. §

(2)és

(4)bekezdéseiben meghatározott közfelügyeleti hatóság egyetértéséhez kapcsolódó eljárások, a minőségellenőrzési eljárás, a rendkívüli minőségellenőrzési eljárás, a 172/A. § szerinti fellebbezési eljárás, a 189. §

(1)bekezdés szerinti eljárások, a 195. §

(1)bekezdése szerinti eljárás és a kamara feletti közfelügyeleti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint az eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat és az eljárással összefüggésben keletkezett adatokat.

(3)A közfelügyeleti hatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A közfelügyeleti hatóság a

(2)bekezdés szerinti eljárásokkal összefüggésben kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig tartja nyilván, amelyben a

(2)bekezdés szerinti eljárás lezárásra került.

(4)* A 193. §

(6)bekezdése és a Rendelet 13a. cikke szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az ESAP rendelet szerinti gyűjtőszervezetként a közfelügyeleti hatóság jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával. 9/F. § *

(1)Az ügyfél kérelmére indított közfelügyeleti hatóság által lefolytatott eljárásért – a

(2)bekezdés kivételével – az ügyfélnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a közfelügyeleti hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni a) * a 9/G. §

(1)bekezdés szerinti igazolás kiadásáért, visszavonásáért,

1. b)* a 35. § szerinti engedélyezési eljárásért, engedély visszavonásáért,
2. c)a 49. § szerinti minősítés visszavonására irányuló kérelem elbírálásáért, és
3. d)* a 68. §

(1)bekezdés szerinti engedély kiadásáért, visszavonásáért, e) *

(3)* A közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek. II. Fejezet A kamarai tag könyvvizsgáló Könyvvizsgálói tevékenység igazolása * 9/G. § *

(1)A közfelügyeleti hatóság a természetes személy kérelmére igazolja, hogy a kérelmező jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytathat, amennyiben

1. a)rendelkezik az e törvényben meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel,
2. b)a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e kötelezettség alól a 104. §

(2)bekezdése alapján nem mentesül, és c) nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok.

(2)Kérelmére az

(1)bekezdés szerinti igazolást kell kiállítani annak a természetes személynek, aki igazolja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, valamint az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette, és nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok.

(3)* A közfelügyeleti hatóság az

(1)és

(2)bekezdés szerinti igazolás megadásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát. 9/H. § * Nem adható meg a 9/G. §

(1)bekezdés szerinti igazolás, annak a természetes személynek,

1. a)aki büntetett előéletű,
2. b)* aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította,
3. ba)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
4. bb)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
5. bc)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
6. c)aki az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
7. d)aki cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen,
8. e)* akit a kamarából fegyelmi eljárás keretében kizártak, az erről szóló határozat véglegessé válásától számított három évig,
9. f)* akit a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától meghatározott ideig eltiltott, az erről szóló határozat véglegessé válásától a határozatban szereplő időtartamig,
10. g)aki az életmódja vagy magatartása miatt a könyvvizsgálói hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,
11. h)aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll. 9/I. § *

(1)* A természetes személy az igazolás megadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 9/H. § a)–c) pontjában valamint a 9/K. §

(1)bekezdésében meghatározott körülmény.

(2)A kamarai tagsági viszony fennállása alatt a közfelügyeleti hatóság a lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 9/H. § a)–c) pontjában, valamint a 9/K. §

(1)bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzést folytató közfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 9/H. § a)–c) pontjában, valamint a 9/K. §

(1)bekezdésében meghatározott körülmény. 9/J. § *

(1)Kérelmére a 9/G. §

(1)bekezdés szerinti igazolást ki kell állítani annak a természetes személynek, aki megfelel az alábbi feltételeknek: a) nem tartozik a 9/G. §

(2)bekezdésének hatálya alá,

1. b)igazolja, hogy rendelkezik egy harmadik ország arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel,
2. c)nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok,
3. d)az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette,
4. e)igazolja, hogy eleget tesz a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4., valamint 6–13. cikkeiben megállapítottakkal egyenértékű követelményeknek, feltéve, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését engedélyező harmadik ország viszonossági gyakorlat alapján hasonlóan jár el a kamarai tagokkal szemben.

(2)A viszonosság fennállása tekintetében, a közfelügyeleti hatóság kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben alakít ki. 9/K. § *

(1)A közfelügyeleti hatóság a 9/G. §

(1)bekezdés szerinti eljárást felfüggeszti, ha tudomására jut, hogy a kérelmező ellen közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.

(2)* A felfüggesztés a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart. 9/L. § *

(1)* A közfelügyeleti hatóság a 9/G. §

(1)bekezdés szerinti igazolást visszavonja, amennyiben a természetes személy nem felel meg a 9/G. §

(1)bekezdésében vagy a 9/J. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételeknek, vagy a kamarai tagsága megszűnik.

(2)* A közfelügyeleti hatóság a 9/G. §

(1)és

(2)bekezdés szerinti igazolás visszavonásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát. Kamarai tagság keletkezése * 10. § *

(1)Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.

(2)A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. 11. § *

(1)A kamarába – kérelem alapján – tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:

1. a)Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
2. b)rendelkezik a közfelügyeleti hatóság 9/G. §

(1)bekezdés szerinti igazolásával, c) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a

(2)bekezdés szerinti jogviszonyt], d) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a

(2)bekezdés szerinti jogviszonyt],

1. e)– a 22/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
2. f)a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,
3. g)vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,
4. h)az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

(1a)* Egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül az

(1)bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.

(2)Az

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja szerinti feltétel teljesítésétől – indokolt esetben – el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.

(3)Az

(1)bekezdés e) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.

(4)Az

(1)bekezdés

1. a)és c)–
2. e)pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, amennyiben tagfelvételi kérelmével egyidejűleg kéri a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését. 12–14. § * Könyvvizsgálói eskü 15. §

(1)A kamara tagjai közé felvett személy a kamarai felvételét követő 30 napon belül esküt tesz a kamara elnöke előtt.

(2)* Az eskü szövege a következő: „Én, ....................................... esküszöm, hogy könyvvizsgálói tevékenységemet az Alaptörvény és a jogszabályok rendelkezései, a szakmai és etikai követelmények szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem és e tevékenységem során tudomásomra jutott minősített adatot, hivatásbeli és üzleti titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”

(3)Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és a könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének kezdő időpontját tartalmazza. Az esküokiratot az esküt tevő és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.

(4)A könyvvizsgáló a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

(5)Ha a könyvvizsgáló az eskütételben akadályoztatva van, az

(1)bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Könyvvizsgálói igazolvány 16. §

(1)A kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és az esküokirat aláírásával egyidejűleg arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el.

(2)A könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza

1. a)* a kamarai tag természetes személyazonosító adatait,
2. b)a kamarai tag fényképét,
3. c)a kamarai tag nyilvántartási számát,
4. d)az igazolvány számát, érvényességét,
5. e)a kamara elnökének aláírását.

(3)A könyvvizsgálói igazolvány a kamarai tagság igazolására is szolgál.

(4)* A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló”, a „bejegyzett könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” cím használatára, azonban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott jelentésekben csak a „kamarai tag könyvvizsgáló” cím használható.

(5)A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő könyvvizsgálói igazolványok mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen. A kamarai tag jogai 17. § A kamarai tag könyvvizsgáló joga, hogy

1. a)az alapszabályban foglaltak szerint igénybe vegye a kamara szolgáltatásait,
2. b)tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a kamara illetékes területi szervezetének taggyűlésein,
3. c)részt vegyen a küldöttek megválasztásában,
4. d)küldöttnek, tisztségviselőnek, kamarai bizottság tagjának válasszák,
5. e)betekinthessen a tagnyilvántartásban róla vezetett adatokba. 18. § * A kamarai tag könyvvizsgáló – közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló esetében a Rendelet 5. cikkével összhangban – jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A kamarai tag könyvvizsgáló folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe. 19. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló a tagságból eredő jogait a jogszabályoknak, valamint a kamara alapszabályának és önkormányzati szabályzatainak megfelelően gyakorolja.

(2)*

1. § A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának keretében – figyelemmel a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltakra – közreműködőt vehet igénybe, ha ahhoz a megbízó hozzájárul, vagy ha az a megbízás jellegével együtt jár. A könyvvizsgáló a közreműködőért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
2. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult

1. a)részt venni megbízója legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének, felügyelő testületének ülésén, ha azon jogszabályban vagy a megbízóval kötött szerződésben meghatározott jogait érintő, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő, azt befolyásoló előterjesztést tárgyalnak,
2. b)a megbízóval kötött szerződésben meghatározott feladat(
3. ok)teljesítése céljából betekinteni a megbízó könyveibe (ideértve az elektronikus adathordozókhoz és rendszerekhez való hozzáférést is), a legfőbb szerv, a legfőbb irányító (vezető) szerv, a felügyelő testület tagjaitól, továbbá a megbízó munkavállalóitól felvilágosítást kérni, a megbízó eszközeinek és forrásainak állományát, szerződéseit megvizsgálni.

(2)Az

(1)bekezdésben foglaltak nem érintik a kamarai tag könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb jogosultságait. 21/A. § * A kamarai tag kötelességei 22. § A kamarai tag könyvvizsgáló köteles

1. a)megtartani a kamara alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzataiban foglaltakat,
2. b)* haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül jelenteni, ha a 9/G. §-ban, illetve a 11. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben vagy a 33. §

(1)bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be,

1. c)részt venni a kamara által a kamarai tagok részére szervezett, a 106. § szerinti szakmai továbbképzésben,
2. d)megfizetni a tagdíjat,
3. e)* együttműködni a minőségellenőrzés és kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával. 22/A. § *

(1)A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri a 100 millió forintot.

(2)Nem kell a kamarai tag könyvvizsgálónak az

(1)bekezdés szerinti feltételeknek megfelelni, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. 23. § A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a) feladatait lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és a 4. §

(5)bekezdésének

1. b)pontja szerinti standardok alapján, körültekintően ellátni,
2. b)a könyvvizsgálói tevékenysége során az adott helyzetben elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni. 23/A. § *

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni, amelyhez a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell használni (a továbbiakban együtt: elektronikus aláírás).

(2)A kamara a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásáról nyilvántartást vezet, és köteles azt naprakészen tartani.

(3)A Dáptv. szerinti bizalmi szolgáltató a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásának kibocsátásáról, valamint annak visszavonásáról haladéktalanul adatot szolgáltat a kamarának.

(4)A kamarai tag könyvvizsgáló az elektronikus aláírással kapcsolatos változásokat haladéktalanul bejelenti a kamara részére.

(5)* A kamarai tag könyvvizsgáló nem használhatja az elektronikus aláírást és haladéktalanul köteles gondoskodni annak megszüntetéséről, ha

1. a)kamarai tagsága megszűnt, illetve a kamarai nyilvántartásból törölték,
2. b)26. § alapján a könyvvizsgálói tevékenységét szünetelteti,
3. c)jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás alatt áll,
4. d)az elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről, vagy arról szerzett tudomást, hogy az elektronikus aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(6)A kamara az elektronikus aláírásra vonatkozó további részletes szabályokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg. 23/B. § *

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során a fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó bizonyossági véleményt tartalmazó jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 23/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 24. §

(1)Ha a 3. §

(1)bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja vagy tudomást szerez arról, hogy megbízója vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a legfőbb irányító (vezető) szerv vagy a felügyelő testület tagjainak jogszabályban meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles kezdeményezni a megbízó legfőbb szervének összehívását.

(2)Ha a megbízó a kamarai tag könyvvizsgáló kezdeményezésére a legfőbb szervét nem hívja össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a kamarai tag könyvvizsgáló köteles erről a megbízó törvényességi felügyeletét ellátó szervet értesíteni. 25. § A 3. §

(1)bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló a megbízó legfőbb szervének a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót tárgyaló ülésén köteles részt venni. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetése 26. §

(1)* A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását – kérelemre kiadott – engedély alapján szüneteltetheti, illetve fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szünetelteti (a továbbiakban: szüneteltetés). A szüneteltetés legrövidebb időtartama – a

(6)bekezdés szerinti szüneteltetés kivételével – kérelemre kiadott engedély alapján történő szüneteltetés esetén három, fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján tizenkét hónap.

(2)* A kamarai tag könyvvizsgáló köteles kérni a szüneteltetés engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a 11. §

(1)bekezdés

1. c)vagy
2. d)pontjában vagy az 53. §-ban foglalt követelményeknek.

(3)A szüneteltetés engedélyezése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

(4)* A szüneteltetés engedélyezését legkésőbb a 11. §

(1)bekezdés

1. c)vagy
2. d)pontja szerinti jogviszony létesítésétől, illetve az 53. § szerinti összeférhetetlen tevékenység megkezdésétől számított hatvan napon belül kell kérni.

(5)A szüneteltetés engedélyezése megtagadható, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem gondoskodott

1. a)megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá
2. b)a vele munkaviszonyban lévő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jelölt jogviszonyának megszüntetéséről.

(6)* Nem szükséges engedély az európai parlamenti képviselői, az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói és a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. A szüneteltetést ez esetben a képviselői vagy a polgármesteri megbízatás kezdőnapját követő 15 napon belül kell írásban bejelenteni a kamara felvételi bizottságának. A szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart.

(7)* A

(6)bekezdés hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell tennie az

(5)bekezdés szerinti kötelezettségeknek. 27. §

(1)* A szüneteltetés időtartama alatt a kamarai tag könyvvizsgálóra nem vonatkoznak a 11. §

(1)bekezdésének a), c)–e) pontjában, valamint az 53. §-ban foglalt előírások.

(2)A szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálót – a

(3)bekezdésben foglaltak kivételével – nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.

(3)A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló

1. a)tanácskozási joggal részt vehet a lakóhelye szerinti kamarai területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,
2. b)jogosult a kamara küldöttgyűlésében a szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat képviselő küldött választásában részt venni és ilyen küldötté választható,
3. c)jogosult a kamara szolgáltatásait igénybe venni,
4. d)szakmai továbbképzési kötelezettségeit a 106. §-ban foglaltak, valamint a kamara alapszabálya és szakmai továbbképzési szabályzata szerint köteles teljesíteni,
5. e)köteles a kamara alapszabályában meghatározott, a kamara által nyújtott szolgáltatásokkal arányos tagdíjat fizetni,
6. f)* köteles megtartani a kamara önkormányzati szabályzataiban a szüneteltető tagokra előírt szabályokat,
7. g)* köteles haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni, ha a 33. §

(1)bekezdésében felsorolt adataiban változás következett be, h) * köteles teljesíteni a 189. §

(6)bekezdése szerinti adatszolgáltatást, i) * köteles részt venni az őt érintő minőségellenőrzésen, illetve a kamarai minőségellenőrzésen.

1. § A szüneteltetés időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt átvételi elismervény ellenében be kell vonni, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni.
2. §

(1)* A tevékenységét szüneteltető tag – kérelemre kiadott – engedéllyel kezdhet ismét jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. A fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető tag a fegyelmi határozatban meghatározott időpontot követően terjesztheti elő erre irányuló kérelmét.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti engedélyezési eljárás tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

(3)* Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem tesz eleget a 11. §

(1)bekezdésének c)–d) pontjában, valamint az 53. §-ban foglalt előírásoknak.

(4)Ha a felvételi bizottság engedélyezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését, a kamarai tag könyvvizsgálói igazolványát átvételi elismervény ellenében vissza kell szolgáltatni a tagnak, és a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni. A tagsági viszony megszűnése 30. §

(1)A kamarai tagság – a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel – megszűnik

1. a)a tag kilépésével,
2. b)a tag fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával,
3. c)ha a tag a 11. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
4. d)* a közfelügyeleti hatóság, vagy a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján,
5. e)* a tag halálával.

(2)* A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag kamarai tagsága nem szűnik meg, ha a szüneteltetés ideje alatt nem felel meg a 11. §

(1)bekezdésének c)–d) pontjában foglalt követelményeknek.

(3)A tagsági viszony megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

(4)* A 9/G. §

(1)bekezdése szerinti igazolás visszavonása esetén a tagsági jogviszony az igazolás visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napján szűnik meg.

(5)* A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást – az

(1)bekezdés e) pontja kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § vagy a

1. § szerinti eljárás van folyamatban. A felfüggesztést követően a tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.
2. §

(1)* A kamarai tagság megszűnését megállapító határozat véglegessé válása napjával a könyvvizsgálót törölni kell a kamarai tagok nyilvántartásából, egyidejűleg vissza kell vonni könyvvizsgálói igazolványát is, valamint a kamarai tagság megszűnéséről és a megszűnés okáról tájékoztatni kell azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.

(2)* A kamarai tagság megszűnésének

(1)bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően az érintett természetes személy nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, és a kamarai tagság megszűnését megelőzően megszerzett 49. § szerinti minősítése érvényét veszti.

(3)A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett természetes személy adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, a kamarai tagság megszűnése okának és időpontjának megjelölésével. A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása, az adatok nyilvánossága 32. §

(1)* A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásába azokat a természetes személyeket kell bejegyezni, akiket a kamara e törvény rendelkezései szerint tagjai közé felvett. A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása a 33. §

(1)bekezdés a),

1. b)és h)–
2. t)pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(2)A kamara a nyilvántartást központilag vezeti.

(3)A nyilvántartásba az adatszolgáltatásra kötelezett kamarai tag könyvvizsgáló által írásban közölt, aláírásával igazolt adatot (adatváltozást) kell bejegyezni. A bejegyzett adatok tartalmának valódiságáért a külön jogszabályban meghatározott felelősségi szabályok szerint az adatszolgáltatásra kötelezett, az adatok kezelésének biztonságáért, a szükséges technikai védelem biztosításáért a kamara tartozik felelősséggel.

(4)A kamara a nyilvántartásba vett adatokat, információkat az adatkezelési szabályok betartásával, elektronikus formában tárolja. 33. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása – az egyes kamarai tagokra vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:

1. a)nyilvántartási szám,
2. b)könyvvizsgálói igazolvány száma,
3. c)* családi és utónév, születési családi és utónév,
4. d)születési hely és idő,
5. e)* anyja születési családi és utóneve,
6. f)* cím, telefonszám, elektronikus levélcím,
7. g)az iskolai végzettséget, valamint a szakképesítést igazoló oklevél száma, kelte, a kiállító neve,
8. h)* a 49. § szerinti minősítés, a minősítés megszerzésének, illetve visszavonásának időpontja,
9. i)azon könyvvizsgáló cég neve, címe, internetes honlapjának címe, nyilvántartási száma, amelynek tevékenységében a kamarai tag könyvvizsgáló részt vesz,
10. j)tagsági jogállás (könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető, illetve nem szüneteltető),
11. k)a szakmai továbbképzésben való részvétel igazolása,
12. l)fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesítések időpontja,
13. m)a szakmai továbbképzéssel, a minőségbiztosítással, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatok, továbbá
14. n)nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosult könyvvizsgálóként,
15. o)a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és – ha van – a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgálóként nyilvántartásba vették,
16. p)*
17. q)* az IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás, valamint a számviteli törvény 10. §

(6)bekezdés

1. b)pontja szerinti IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépülést igazoló bizonyítvány száma, kelte és a kiállító intézmény neve,
2. r)* a 11. §

(1a)bekezdés szerinti egyéni vállalkozói jogviszony fennállása,

1. s)* a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések,
2. t)* az elektronikus aláírás azonosító száma és érvényességének kezdő és lejárati dátuma.

(2)A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása tartalmazza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezéséért, a minőségbiztosításért, a fegyelmi eljárásért, valamint a közfelügyeletért felelős szervek nevét és címét is.

(3)A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a nyilvántartásban szereplő rendelkezik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A nyilvántartásban szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének a megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.

(4)* Az

(1)bekezdés a), b), c), f), h), i), j), n), o), p), q) és t) pontjában, valamint a

(2)bekezdésben foglaltak közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

(5)* A kamara az újonnan nyilvántartásba vettek nyilvántartási számát, nevét, címét a kamara lapjában közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek. A kamara a nyilvántartásból töröltek nyilvántartási számát, nevét és a kamarai tagság megszűnésének időpontját a kamara lapjában és a kamara holnapján közzéteszi. III. Fejezet A könyvvizsgáló cég Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) * 34. § *

(1)Gazdálkodó szervezet (szervezet) – az egyéni vállalkozó kivételével – Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet akkor végezhet, ha azt a közfelügyeleti hatóság a 35. § alapján engedélyezte, a kamara nyilvántartásba vette és arról igazolást adott [az engedéllyel és igazolással rendelkező gazdálkodó szervezet (szervezet) a továbbiakban: könyvvizsgáló cég].

(2)Az

(1)bekezdés szerinti igazolás tanúsítja a jogosultságot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére.

(3)A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen. 35. § * Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

1. a)a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb szervében a szavazati jogok többségével az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló(
2. k)vagy könyvvizsgáló cég(
3. ek)rendelkezik (rendelkeznek),
4. b)a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb irányító (vezető) szerve tagjainak többsége az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég. Ha a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak száma nem haladja meg a kettőt, akkor legalább az egyik tagnak teljesítenie kell ezt a követelményt,
5. c)a gazdálkodó szervezet (szervezet) nevében kamarai tag könyvvizsgáló(
6. k)végzi(
7. k)a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet,
8. d)a gazdálkodó szervezet (szervezet) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
9. e)nem végez olyan tevékenységet, amely akadályozná a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásában,
10. f)nem esik a 36. §-ban felsorolt kizáró okok alá,
11. g)* a gazdálkodó szervezet (szervezet) tevékenységi körében szerepel a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,
12. h)* az
13. a)és
14. b)pontban feltüntetett könyvvizsgáló(
15. k)vonatkozásában nem áll fenn a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:115. §-a szerinti összeférhetetlenség. 35/A. § *

(1)Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek), amely az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult, a tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette és megfelel a 35. § c)–f) pontjában foglalt követelményeknek.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti engedély megadásáról értesíteni kell a gazdálkodó szervezet (szervezet) székhelye szerinti illetékes hatóságot. 35/B. § * A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. §

(1)bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát. 35/C. § * Ha a 35. § és a 35/A. §

(1)bekezdés szerinti engedély iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti. 36. § * Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),

1. a)amelynek létesítő okiratában a tevékenységi körök között a könyvvizsgálói tevékenységgel összeegyeztethetetlen tevékenység szerepel,
2. b)* amelynek engedélyét visszavonták az erről szóló határozat véglegessé válásától a határozatban szereplő időtartamig,
3. c)* amelynek engedélye – saját kérésére – megszűnt, az erről szóló határozat véglegessé válásától számított egy évig,
4. d)amelyre vonatkozóan felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás van folyamatban,
5. e)amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll,
6. f)* amelyet fegyelmi eljárás keretében töröltek a kamara nyilvántartásából, az erről szóló határozat véglegessé válásától számított három évig. 36/A. § * Kérelem alapján a kamara nyilvántartásba veszi azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
7. a)Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
8. b)rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott, 35. § szerinti engedéllyel,
9. c)– a 40/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
10. d)a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el,
11. e)vállalja a kamara alapszabályában meghatározott hozzájárulási díj fizetését,
12. f)az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A könyvvizsgáló cég jogai 37. § * A könyvvizsgáló cég jogosult tanácskozási joggal részt venni a székhelye, illetve fióktelepe szerinti illetékes kamarai területi szervezet taggyűlésén. 38. § * A könyvvizsgáló cég – közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgáló cégek esetében a Rendelet 5. cikkével összhangban – jogosult jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A könyvvizsgáló cég folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik e törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe. 39. § * A könyvvizsgáló cég kötelességei 40. § A könyvvizsgáló cég köteles
13. a)tevékenységét a jogszabályok és a 4. §

(5)bekezdésének

1. b)pontja szerinti standardok alapján, körültekintően ellátni,
2. b)megtartani a kamara alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzataiban foglaltakat,
3. c)* haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül jelenteni, ha a 35. §-ban, 36/A. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben vagy a 44. §

(1)bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be,

1. d)a kamara alapszabályában meghatározott éves hozzájárulási díjat fizetni,
2. e)* a minőségellenőrzés, illetve a kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával együttműködni. 40/A. § * A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló cég köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri az 500 millió forintot. 40/B. § * A könyvvizsgáló cég köteles bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, amennyiben vezető tisztségviselője a jogerős bíróság ítélete alapján nem felel meg a Polgári Törvénykönyv vezető tisztségviselőre vonatkozó követelményeinek, vagy vele szemben bármely olyan kizáró ok áll fenn, amely alapján a továbbiakban nem lehet vezető tisztségviselő. 40/C. § *

(1)A könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy köteles a kamarai tag könyvvizsgáló által jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott és a 23/A. § szerint elektronikusan aláírt független könyvvizsgálói jelentést elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.

(2)A könyvvizsgáló cég képviseletében eljáró személy elektronikus aláírásával összefüggésben a 23/A. § szerinti kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozó elektronikus aláírással kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni. A könyvvizsgáló cég engedélyének megszűnése 41. § *

(1)A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja

1. a)a könyvvizsgáló cég kérésére,
2. b)*
3. c)ha a könyvvizsgáló cég a 35. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
4. d)a könyvvizsgáló cég megszűnésével,
5. e)* a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága által hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló véglegessé vált határozat alapján,
6. f)* a kamara könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából törlő határozata alapján.

(2)* A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. §

(1)bekezdése szerinti engedély visszavonásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát.

(3)A kamara a könyvvizsgáló céget törli a nyilvántartásból

1. a)a könyvvizsgáló cég kérésére,
2. b)* ha a közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét véglegesen visszavonta,
3. c)ha a könyvvizsgáló cég a 36/A. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
4. d)* a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlése fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazása esetén.

(4)* A

(3)bekezdés b) pontja alapján a kamara a könyvvizsgáló céget a nyilvántartásból az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napjára visszamenőleg törli.

(5)* A nyilvántartásból való törlést megállapító határozat véglegessé válása napjával a kamara visszavonja a 34. §

(1)bekezdése alapján kiállított igazolást.

(6)A nyilvántartásból való törlésről és annak okáról a kamara tájékoztatja azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a gazdálkodó szervezet (szervezet) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.

(7)* A könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a könyvvizsgáló céggel szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban. 42. § *

(1)* Az engedély megszűnésének 41. §

(1)bekezdés, illetve a nyilvántartásból való törlés 41. §

(3)bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezet (szervezet) nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, és az engedély megszűnésének 41. §

(1)bekezdése, illetve a nyilvántartásból való törlés 41. §

(3)bekezdése szerinti határozatban foglalt időpontját megelőzően megszerzett 49. § szerinti minősítés érvényét veszti.

(2)A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett gazdálkodó szervezet (szervezet) adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében a nyilvántartásból való törlés e törvény szerinti okának és időpontjának megjelölésével. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, az adatok nyilvánossága 43. §

(1)* A könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) kell bejegyezni, amelynek e törvény rendelkezései szerint engedélyezett a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzése. A könyvvizsgálói cégek nyilvántartása a 44. §

(1)bekezdés a), b), g),

1. h)és l)–
2. s)pontjában foglalt adatok, valamint a 44. §

(1)bekezdés k) pontja szerint a könyvvizsgálói hálózati tagság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti nyilvántartásra megfelelően alkalmazni kell a 32. §

(2)–

(4)bekezdésének előírásait is. 44. §

(1)A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza: a) nyilvántartási szám, b) a 34. §

(1)bekezdése szerinti igazolás száma,

1. c)név, a jogi forma megjelölésével,
2. d)* a székhely címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, a honlap címe,
3. e)az elsődleges kapcsolattartó személy neve,
4. f)minden irodai helyiség címe, ahol tevékenységet folytat,
5. g)* a 49. § szerinti minősítés, a minősítés megszerzésének, illetve visszavonásának időpontja,
6. h)* azon kamarai tag könyvvizsgálók neve és nyilvántartási száma, akik a könyvvizsgáló cég tevékenységében részt vesznek, valamint annak feltüntetése, hogy azok milyen minősítéssel rendelkeznek,
7. i)minden tulajdonos neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe,
8. j)a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe,
9. k)könyvvizsgálói hálózati tagsága, a tagvállalatok és a kapcsolt vállalkozás(
10. ok)neve(
11. i)és címe(
12. i)vagy annak megnevezése, hogy ezen információk nyilvánosan hol hozzáférhetők,
13. l)fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesítések időpontja,
14. m)* a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,
15. n)nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették könyvvizsgáló cégként,
16. o)a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és – ha van – a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgáló gazdálkodóként nyilvántartásba vették,
17. p)* a kérelemben megjelölt Európai Gazdasági Térség államának illetékes hatóságának neve és – ha van – a könyvvizsgáló cég kérelemben megjelölt nyilvántartási száma, ha a könyvvizsgáló céget a 35/A. § alapján vették nyilvántartásba, valamint annak feltüntetése, hogy az Európai Gazdasági Térség állama illetékes hatóságának nyilvántartása szerint jogosult-e fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására,
18. q)*
19. r)* a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések,
20. s)* az elektronikus aláírás azonosító száma és érvényességének kezdő és lejárati dátuma.

(2)A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása tartalmazza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezéséért, a minőségbiztosításért, a fegyelmi eljárásért, valamint a közfelügyeletért felelős szervek nevét és címét is.

(3)* Az

(1)bekezdés l),

1. m)és
2. r)pontjában foglalt adatok kivételével az

(1)és

(2)bekezdésben foglaltak közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

(4)A könyvvizsgáló cégek nyilvántartására megfelelően alkalmazni kell a 33. §

(3)és

(5)bekezdését is. IV. Fejezet A kamarai tag könyvvizsgálóra és a könyvvizsgáló cégre vonatkozó közös szabályok Általános szabályok 45. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására szerződést csak írásban köthet.

(2)A szerződéskötésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény általános szabályait a könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(3)Ha külön jogszabály a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátóra vonatkozóan a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység tekintetében további kötelezettséget határoz meg, azt a megbízóval kötött szerződésben szerepeltetni kell.

(4)E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a könyvvizsgáló cég nevében eljáró kamarai tag könyvvizsgálóra is megfelelően alkalmazni kell a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet könyvvizsgáló cég végzi, az erre vonatkozó szerződést a könyvvizsgáló cég kötötte. 46. §

(1)* A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a közfelügyeleti hatósággal, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott.

(2)* A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, amennyiben az

(1)bekezdés szerinti megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott – a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével – az ok megjelölésével, illeték és közzétételi költségtérítés nélkül, hitelt érdemlő módon közli azt

1. a)a megbízója tekintetében illetékes cégbírósággal, ha a megbízója cégbíróságon bejegyzett,
2. b)a megbízója tekintetében illetékes egyéb hatósággal, ha a megbízója egyéb hatóságnál bejegyzett. 47. § A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a megbízási szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal – ha az akadályozó körülmény később keletkezett, annak bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül – köteles bejelenteni. 48. § *

(1)* A csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja és értékeli a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett bizonyossági munkát, dokumentálja a könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve a könyvvizsgálók könyvvizsgálati dokumentációja és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációja vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát.

(2)* Az

(1)bekezdés alkalmazásában a csoportkönyvvizsgáló abban az esetben támaszkodhat harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó munkájára, ha megszerzi az érintett harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény készítése során való átadásához.

(3)Amennyiben a csoportkönyvvizsgáló nem képes eleget tenni az

(1)bekezdésben foglalt kötelezettségnek, meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket és tájékoztatnia kell a közfelügyeleti hatóságot.

(4)* A

(3)bekezdés szerinti intézkedésnek minősül a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során további könyvvizsgálati eljárások elvégzése az érintett leányvállalatnál, akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján.

(5)* Minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés vagy más vizsgálat esetén, jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, a csoportkönyvvizsgáló felelős a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által végzett könyvvizsgálói munka dokumentációjának és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági munka dokumentációjának – ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó munkaanyagokat is – a közfelügyeleti hatósághoz – kérelemre – történő eljuttatásáért, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolóban és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben szereplő valamely gazdálkodó tekintetében harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó látta el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet.

(6)Az

(5)bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a csoportkönyvvizsgálónak meg kell őriznie a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell állapodnia a harmadik országbeli könyvvizsgálóval, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóval, hogy azokhoz kérelem esetén megfelelően és korlátozásmentesen hozzáférhessen, vagy bármilyen egyéb megfelelő intézkedést tehessen. Ha jogi vagy egyéb akadályok miatt a dokumentáció a harmadik országból nem kerülhet a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgálónak dokumentálnia kell annak bizonyítékát, hogy megtette a megfelelő lépéseket az

(5)bekezdés szerinti dokumentációhoz való hozzáférés érdekében, valamint a felmerülő akadályokat. 48/A. § *

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálat során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég

1. a)a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály és
2. b)a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint jár el. 48/B. § *

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során keletkezett fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 48/A. §

(2)bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 48/C. § *

(1)Amennyiben egyazon kamarai tag könyvvizsgáló végzi az éves beszámoló jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását, a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció részét képezheti a könyvvizsgálati dokumentációnak.

(2)A fenntarthatósági bizonyossági dokumentációra a könyvvizsgálati dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 48/D. § * A kamarai tag könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie az elvégzett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatok (ideértve a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) teljesítésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszokról. 48/E. § *

(1)A könyvvizsgálati dokumentációt, valamint a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt a független könyvvizsgálói jelentés, valamint a bizonyossági jelentés kibocsátásának napjától számított 60 napon belül le kell zárni, és archiválni kell.

(2)Az archivált könyvvizsgálati dokumentációt, valamint a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt az archiválást követően legalább 8 évig meg kell őrizni. Minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég

1. § Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget. 49/A. § * Minősítési kérelem az alábbi minősítések megszerzésre nyújtható be: a) pénzügyi intézményi minősítés, b) befektetési vállalkozási minősítés, c) pénztári minősítés, d) biztosítói minősítés, e) költségvetési minősítés, f) IFRS minősítés, g) kibocsátói minősítés, h) * fenntarthatósági minősítés.
2. §

(1)* A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítéséről a közfelügyeleti hatóság dönt.

(1a)* A

1. § szerinti minősítés iránti kérelmet az 1., illetve
2. melléklet szerinti adattartalommal kell a közfelügyeleti hatósághoz benyújtani.

(1b)* A közfelügyeleti hatóság a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, amennyiben a kérelem nem felel meg az e törvény szerinti követelményeknek. Amennyiben a tényállás során felmerült új adatra tekintettel szükséges, a közfelügyeleti hatóság – határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ismételten hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.

(1c)* A 49. § szerinti minősítés iránti kérelem tárgyában a közfelügyeleti hatóság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.

(1d)* Ha a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.

(2)* Kérelem alapján minősítést (ide nem értve a 49/A. §

1. h)pontja szerinti minősítést) a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül
2. a)* legalább három éven vagy három üzleti éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS-minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat
3. is)és legalább kétéves vagy két üzleti évre kiterjedő gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is), vagy
4. b)* legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig vagy két üzleti éven át közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály a kérelmezett minősítés meglétét előírja, vagy
5. c)* legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett – vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven vagy három üzleti éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában – és rendelkezik a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgával, vagy azzal egyenértékű vizsgával.

(2a)–

(2d)*

(2e)* Fenntarthatósági minősítést az a kamarai tag könyvvizsgáló kaphat, aki

1. a)sikeresen teljesítette a fenntarthatósági minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsgát, vagy az okleveles könyvvizsgálói képzésben sikeresen teljesítette a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata című modult, valamint
2. b)a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább egy évig vagy egy üzleti éven át közreműködött fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység ellátásában olyan gazdálkodó vonatkozásában, amelyre jogszabály fenntarthatósági jelentés összeállítását írja elő.

(3)Kérelem alapján minősítést a könyvvizsgáló cég akkor kaphat, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

1. a)* igazolja, hogy van legalább egy olyan, a megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását
2. is)végez, és
3. b)* vállalja, hogy működése során az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását
4. is)végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel.

(4)* A 49/A. § a)–

1. d)és f)–
2. g)pontjában meghatározott minősítés megadása iránti kérelem elbírálása során ki kell kérni a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank egyetértését, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott minőségellenőrzés(ek), kamarai minőségellenőrzés(
3. ek)eredményét, valamint a kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat.

(5)A minősítés megadását meg kell tagadni,

1. a)* ha a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül azt a kérelmezőtől megvonták,
2. b)* ha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a kérelmező a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében nem tudja ellátni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.

(6)* A minősítés megadásáról a közfelügyeleti hatóság dönt, amelyről a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül értesíti a kamarát. A minősítést a minősítésnek megfelelő részletezésben a kamara rögzíti a közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre vonatkozó kamarai nyilvántartásokban.

(7)* A minősített kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek

1. § szerinti minősítésének adatait a
2. §

(1)bekezdése és a 44. §

(1)bekezdése szerinti nyilvántartások tartalmazzák.

(8)* A szakmai minősítő vizsga tartalmi követelményeit, az eljárási és az értékelési szabályokat a kamara külön szabályzatban határozza meg. A szakmai minősítő vizsgának legalább részben írásbeli vizsgának kell lennie.

(9)* A

(8)bekezdés szerinti külön szabályzatot a közfelügyeleti hatóság hagyja jóvá.

(10)* A 49/A. § a)–

1. d)és
2. g)pontja szerinti minősítések esetén a minősítés megadásának feltétele, hogy az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgával a könyvvizsgáló rendelkezik. 51. § * A minősített kamarai tag könyvvizsgáló, a minősített könyvvizsgáló cég köteles 30 napon belül írásban bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, ha a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn. 52. §

(1)A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha

1. a)a minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azt kéri,
2. b)a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn,
3. c)* minőségellenőrzés során hozott véglegessé vált határozatban a minősítést megvonták,
4. d)* kamarai minőségellenőrzés során hozott véglegessé vált határozatban a minősítés megvonását kezdeményezték,
5. e)* fegyelmi eljárás során a minősítés megvonását kezdeményezték,
6. f)* a Magyar Nemzeti Bank a tőkepiacról szóló törvény, a biztosítási tevékenységről szóló törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény alapján a minősítés visszavonását kezdeményezte.

(2)* A minősítés visszavonása tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. Az eljárás megindítását – az ok megjelölésével – az érintett állami szerv is kérheti.

(2a)* A közfelügyeleti hatóság az érintett állami szerv kezdeményezésére a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítését felfüggeszti. A közfelügyeleti hatóság a felfüggesztés elrendelését követően dönt a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásáról, vagy a 173/B. §

(4)bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatásáról, illetve a 195. §

(1)bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásáról. A felfüggesztés a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásakor, a 173/B. §

(4)bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés, illetve a 195. §

(1)bekezdése szerinti ellenőrzés lezárásakor megszűnik.

(2b)* A

(2a)bekezdés szerinti felfüggesztésről és a minősítés visszavonásáról a közfelügyeleti hatóság értesíti a kamarát.

(3)* A minősítés visszavonása esetén a kamarai nyilvántartásokban szereplő adatokat megfelelően módosítani kell. A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen tevékenységek 53. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása mellett nem vehet részt olyan tevékenységben, amely csorbítja, vagy csorbíthatja feddhetetlenségét, objektivitását, függetlenségét vagy a szakma jó hírnevét, és amely ezáltal összeegyeztethetetlen a szakmai tevékenységek ellátásával.

(2)Többféle szakmai szolgáltatás egyidejű nyújtása önmagában nem csorbítja a feddhetetlenséget, az objektivitást vagy a függetlenséget.

(3)A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen

1. a)bármely szakmai szolgáltatás nyújtása, valamint
2. b)a szakmai szolgáltatásokhoz nem kapcsolódó bármely egyéb tevékenység ellátása, ha annak hatására a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem képes a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet megfelelően ellátni.

(4)A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen tevékenységekre vonatkozó részletszabályokat a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata határozza meg. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja 54. §

(1)* A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek joga van a megfelelő díjazáshoz. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) díja szabad megállapodás tárgya.

(2)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjazásra a feladat jellege, időigénye, a feladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az egyéb kalkulálható költségei figyelembevételével ad ajánlatot.

(3)A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjának függetlennek kell lennie a megbízónak nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, azok semmilyen módon nem befolyásolhatják a díjat.

(4)A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjazásának megállapítása nem alapulhat feltételeken.

(5)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem fizethet jutalékot ügyfélszerzésért, és nem kaphat jutalékot azért, hogy harmadik félnek ügyfelet ajánljon.

(6)* A kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsődleges szempontjaira, a díjtételek alsó határaira ajánlást adhat ki. Ügyfélnyilvántartás * 55. § *

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég ügyfélnyilvántartást köteles vezetni azokról az ügyfelekről, amelyek tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1. a)az ügyfél nevét, székhelyét;
2. b)a személyében felelős könyvvizsgáló nevét;
3. c)a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat díját a 3. §

(1)bekezdése szerinti bontásban.

(3)Az

(1)bekezdés szerinti ügyfélnyilvántartást a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég 10 évig köteles megőrizni. 56–

1. § * A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység felelősségi szabályai
2. §

(1)* A kamarai tag könyvvizsgálót (ideértve a könyvvizsgáló cég nevében eljáró kamarai tag könyvvizsgálót is), a könyvvizsgáló céget az e törvényben meghatározott felelősség terheli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásáért (szakmai felelősség).

(2)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik (anyagi felelősség).

(3)A könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenységével összefüggő anyagi felelőssége a könyvvizsgáló céggel szemben a kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég között fennálló jogviszony szerint alakul.

(4)Külön jogszabály a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tekintetében további felelősségi szabályokat állapíthat meg. Függetlenség 61. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során köteles a) a függetlenségét megőrizni, és b) objektív, pártatlan véleményt formálni.

(2)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában.

(3)* Az

(1)és

(2)bekezdésben foglaltak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes más személyekre is vonatkozik.

(4)* Az

(1)bekezdés szerinti függetlenségnek azon üzleti év első napjától, amelyre a könyvvizsgálat vonatkozik, az üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig kell fennállnia. 62. § *

(1)Az alábbi személyek és a megbízó között nem állhat fenn olyan közvetlen vagy közvetett vagyoni, pénzügyi, munkavégzésre irányuló, üzleti vagy egyéb kapcsolat (ideértve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásán túlmenően nyújtott szakmai és egyéb szolgáltatást is), amely a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségét veszélyezteti:

1. a)a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég,
2. b)a könyvvizsgáló cég hálózata, vezető tisztségviselői, munkavállalói, munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott személyek,
3. c)olyan egyéb személyek, akinek a szolgáltatásai a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak,
4. d)a kamarai tag könyvvizsgálóhoz, könyvvizsgáló céghez ellenőrzés folytán közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyek.

(2)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást csak akkor vállalhat el, ha az a függetlenségét nem veszélyezteti.

(3)A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket (ideértve különösen a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, annak hálózata, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat eredményét befolyásolni képes bármely személy, és a vizsgált gazdálkodó közötti pénzügyi, személyes, üzleti, munka- vagy egyéb viszony miatt fennáll az önellenőrzés, érdekeltség, érdekképviselet, bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélyét) folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.

(4)Ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a függetlenségét fenyegető veszélyeket észlel, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a veszély elhárítására vagy elfogadható szintre való csökkentésére. Ha ez nem lehetséges, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység nem végezhető el.

(5)A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek a függetlenségét ért veszélyeket és az elhárításukra tett intézkedéseket a könyvvizsgálati dokumentációban dokumentálnia kell.

(6)Ha az üzleti év során a vizsgált gazdálkodót felvásárolja egy másik gazdálkodó, vagy a vizsgált gazdálkodó egyesül egy másik gazdálkodóval, vagy felvásárol egy másik gazdálkodót, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek fel kell tárnia és értékelnie kell minden olyan meglévő vagy közelmúltbéli érdekeltséget és kapcsolatot, beleértve az adott gazdálkodónak nyújtott, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen túlmenően nyújtott szakmai és más szolgáltatásokat is, amely – a rendelkezésre álló óvintézkedéseket figyelembe véve – sérthetné a könyvvizsgáló függetlenségét és azt a képességét, hogy az egyesülés vagy a felvásárlás tényleges megtörténtét követően folytassa a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.

(7)A

(6)bekezdés alkalmazását követően a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég haladéktalanul, de legfeljebb három hónapon belül megtesz minden szükséges lépést azon fennálló érdekeltségei vagy kapcsolatai megszüntetése érdekében, amely érdekeltségek vagy kapcsolatok sértenék a függetlenségét, és óvintézkedéseket alkalmaz a függetlenségét korábbi vagy fennálló érdekeltségeiből és kapcsolataiból fakadóan fenyegető veszélyek elhárítására vagy elfogadhatóvá szintre való csökkentésére.

(8)A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáról szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt – az

(5)bekezdésben foglalton túl a könyvvizsgálói dokumentációban értékelni és dokumentálni köteles, hogy

1. a)rendelkezik-e a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges megfelelő szaktudással és megfelelő minősítéssel rendelkező taggal, munkavállalóval, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott más személlyel;
2. b)rendelkezik-e a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges idővel és erőforrással;
3. c)* a fő könyvvizsgáló partner szerepel-e a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában. 63. §

(1)A 62. §

(3)bekezdésének alkalmazásában a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségét veszélyeztetheti, ha

1. a)a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, valamint azon könyvvizsgálói hálózat más tagja, amelyhez a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tartozik, által végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel összefügg a megbízó részére teljesítendő vagy teljesített szakmai és egyéb szolgáltatás,
2. b)a megbízó vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója a kamarai tag könyvvizsgáló közeli hozzátartozója,
3. c)olyan gazdálkodó tekintetében lát el jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, amelynél saját maga vagy közeli hozzátartozója a megbízását megelőző két éven belül a legfőbb irányító (vezető) szervnek vagy a felügyelő testületnek a tagja volt vagy a megbízás időtartama alatt is tagja,
4. d)a kamarai tag könyvvizsgálóra, a könyvvizsgáló cégre a megbízó bármilyen módon nyomást gyakorol.

(1a)* A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, illetve ezek tagjai, munkavállalói és munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott más személyek és olyan egyéb természetes személy, akinek a szolgáltatásai a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységben, valamint a velük szoros kapcsolatban lévő személyek birtokában vagy a tulajdonában nem lehet a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységük körében vizsgált valamely gazdálkodó által kibocsátott, garantált vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszköz, továbbá nem vehetnek részt ilyen eszközökkel végrehajtott ügyletekben.

(1b)* Az

(1a)bekezdés rendelkezése alól kivételt jelent a diverzifikált kollektív befektetési formákban közvetett módon fennálló érdekeltség.

(1c)* Az

(1a)bekezdés szerinti személyek vagy szervezetek egy adott vizsgált gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységében nem vehetnek részt, és annak eredményét egyéb módon sem befolyásolhatják, ha e személyek vagy szervezetek

1. a)a vizsgált gazdálkodó pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;
2. b)a vizsgált gazdálkodóval kapcsolatban álló valamely szervezet pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, és e tulajdonviszony összeférhetetlenséget okozhat, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;
3. c)a vizsgált gazdálkodóval munkaviszonyban, üzleti vagy egyéb olyan kapcsolatban álltak, amely összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető.

(1d)* Az

(1a)bekezdésben említett személyek vagy cégek nem kérhetnek és nem fogadhatnak el ajándékot vagy ingyenes szolgáltatást a vizsgált gazdálkodótól vagy valamely hozzá kapcsolódó szervezettől, kivéve, ha az jelentéktelen értékűnek minősül.

(2)Külön jogszabály a függetlenséget veszélyeztető más eseteket is megállapíthat.

(3)Könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző összes kamarai tag könyvvizsgálóra alkalmazni kell. Bármely kamarai tag könyvvizsgáló függetlenségének veszélyeztetése egyben a könyvvizsgáló cég függetlensége veszélyeztetésének minősül.

(4)Könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének és felügyelő testületének összes tagjára, valamint a vezető állású munkavállalóira is alkalmazni kell. 64. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során nem utasítható és senki által nem befolyásolható.

(2)A könyvvizsgáló cég, valamint a könyvvizsgáló cég kapcsolt vállalkozásai legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének és felügyelő testületének tagjai nem avatkozhatnak be olyan módon a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásába, amely veszélyezteti a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló függetlenségét és pártatlanságát. 64/A. § * A 61–

1. §-ban foglaltakat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során is megfelelően alkalmazni kell.
2. § A függetlenséggel, objektivitással és pártatlansággal kapcsolatos részletszabályokat a kamara az alapszabályában és az etikai szabályzatában állapítja meg. Korábbi, megbízott kamarai tag könyvvizsgáló foglalkoztatásának tilalma * 65/A. § * A kamarai tag könyvvizsgáló, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot egy könyvvizsgáló cég nevében elvégző fő könyvvizsgáló partner a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) elvégzésére irányuló megbízás megszűnését követően legalább egy éven át, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata esetében legalább két éven át a) nem tölthet be vezető tisztséget a vizsgált gazdálkodónál; b) nem lehet a vizsgált gazdálkodó audit bizottságának tagja, vagy ilyen bizottság hiányában az audit bizottságnak megfelelő feladatokat ellátó testület tagja; c) nem lehet a vizsgált gazdálkodó irányító testületének nem ügyvezető tagja, d) nem lehet a vizsgált gazdálkodó felügyelő testületének tagja. Szakmai szkepticizmus * 65/B. § *

(1)* A kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a nemzeti könyvvizsgálati standardok és a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó standardok szerinti szakmai szkepticizmussal kell eljárnia.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti szakmai szkepticizmus alkalmazására különösen figyelemmel kell lenni a valós értékekre, az eszközök értékvesztésére, a céltartalékokra, valamint a gazdálkodó tevékenységének folytatására vonatkozó képessége szempontjából lényeges jövőbeni cash flow-kra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor.

(3)Az

(1)bekezdés szerinti szakmai szkepticizmus alkalmazása során a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég felméri annak lehetőségét, hogy szabálytalanságra utaló tényből vagy magatartásból, így többek között csalásból vagy tévedésből eredő lényeges hibás állítás attól függetlenül előfordulhat, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik a vizsgált gazdálkodó legfőbb szerve, valamint az ügyvezetéssel megbízott személyek jogkövető magatartására vonatkozóan. Titoktartás 66. §

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással összefüggő minősített adatot, hivatásbeli titkot és üzleti titkot (a továbbiakban együttesen: titok) megőrizni.

(2)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az

(1)bekezdés szerinti titkot megfelelő és konkrét felhatalmazás nélkül nem használhatja fel, nem teheti közzé, kivéve, ha jogszabály alapján joga vagy kötelessége a közlés, a közzététel.

(3)A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég felelős azoknak a személyeknek a titoktartásáért, akik általa bármilyen módon a titok birtokába jutottak. Azokat, akik a

(2)bekezdés alapján jutottak a titok birtokába, a kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.

(4)A titoktartási kötelezettség a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízás megszűnése után is terheli az

(1)–

(3)bekezdés hatálya alá tartozókat. 67. §

(1)* Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján indított ellenőrzés, illetve a kamara fegyelmi bizottsága által lefolytatott fegyelmi eljárás során, továbbá a közfelügyeleti hatáskörben kért, a minőségellenőrzéshez, a kamarai minőségellenőrzéshez, a fegyelmi eljárás lefolytatásához, a közfelügyeleti hatáskör gyakorlásához szükséges és arányos adatszolgáltatás teljesítése, a könyvvizsgálói munkaanyagoknak a minőségellenőrzéssel megbízott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényből adódó feladatok végrehajtásának ellenőrzésével megbízott, a fegyelmi eljárásban részt vevők, a közfelügyeleti hatáskörben eljárók rendelkezésére bocsátása. E tekintetben a minőségellenőrzéssel megbízott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényből adódó feladatok végrehajtásának ellenőrzésével megbízott, a fegyelmi eljárásban részt vevő, a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.

(1a)* Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési, engedélyezési, piacfelügyeleti eljárása, felügyeleti ellenőrzése, folyamatos felügyelet gyakorlása során jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől kért, a tényállás megállapításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása. E tekintetben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró személyeket a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.

(2)* Ha egy kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget egy másik kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vált fel, a korábbi kamarai tag könyvvizsgálónak vagy a korábbi könyvvizsgáló cégnek a helyébe lépő könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára hozzáférést kell biztosítani a vizsgált gazdálkodó könyvvizsgálati dokumentációjának azon részéhez, amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges.

(2a)* Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, akinek/amelynek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása megszűnik, erre figyelemmel a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatást teljesít annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, akinek/amelynek a megbízó a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására megbízást adott.

(3)* Az üzleti titok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot.

(4)* Az érintett állami szervet titoktartási kötelezettség terheli, amennyiben részére a közfelügyeleti hatóság a 66. §

(1)bekezdése szerinti titkot ad át.

(5)* Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, amely olyan gazdálkodónál végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, amely egy harmadik országban található anyavállalathoz tartozó csoport tagja, az elvégzett könyvvizsgálati munkára vonatkozó dokumentációt átadja a harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére, amennyiben a könyvvizsgálati dokumentációra az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának könyvvizsgálatához szükség van.

(6)* Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a Rendelet 12. cikk

(1)bekezdése szerinti információk, vagy a Rendelet 12. cikk

(2)bekezdésében előírt párbeszéd során felmerülő bármilyen információ jóhiszemű közlése a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodót felügyelő illetékes hatósággal, illetve a kamarával, a közfelügyeleti hatósággal, más illetékes hatósággal, valamint az Európai Rendszerkockázati Testülettel (a továbbiakban: ERKT) és az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (a továbbiakban: CEAOB).

(6a)* A

(6)bekezdés előírásait kell alkalmazni a Rendelet 12. cikk

(2)bekezdésén kívüli közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó kamarai tag könyvvizsgálója, könyvvizsgáló cége esetében is.

(6b)* A 66. §-ban, valamint az

(1)–

(6a)bekezdésben foglaltakat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során is megfelelően alkalmazni kell.

(7)* Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a 4. §

(5)bekezdés b) pontja szerinti nemzeti standardoknak, valamint az etikai szabályzatnak való megfelelés. IV/A. Fejezet * A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai * 67/A. § *

(1)A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a Rendeletben foglaltakat e fejezettel összhangban alkalmazza.

(2)A Rendelet 5. cikk

(1)bekezdésében foglaltaktól eltérően az 5. cikk

(3)bekezdésben meghatározott szolgáltatások az abban foglalt feltételek fennállása esetén nyújthatóak.

(3)* A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a Rendelet

1. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést meg kell küldenie a vizsgált gazdálkodó igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére. A Rendelet
2. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó részére kibocsátott könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül meg kell küldeni a közfelügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Bank elektronikus elérhetőségére.

(4)* A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet

1. is)ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég évente december 31-ig tájékoztatja a közfelügyeleti hatóságot a december 31-én hatályban lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet
2. is)vonatkozó megbízásairól.

(5)A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a Rendelet 14. cikk szerinti tájékoztatást az üzleti évét követő négy hónapon belül küldi meg a közfelügyeleti hatóság számára.

(6)A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a Rendelet 15. cikk szerinti dokumentumokat a dokumentumok keletkezését követően legalább 8 évig köteles megőrizni.

(7)* A Rendelet

1. cikke szerinti minőségellenőrnek rendelkeznie kell a
2. § szerinti megfelelő minősítéssel, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végez belső minőségellenőrzést. 67/B. § * A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni. 67/C. § * A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtása során a nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma tekintetében a Rendelet
3. cikkének

(1), valamint

(4)és

(5)bekezdését kell alkalmazni. 67/D. § * A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtása során a szabálytalanságok tekintetében a Rendelet 7. cikke szerint kell eljárni. 67/E. § * A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását

1. is)ellátása esetén
2. a)a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szavazati jogainak vagy a jegyzett tőkéjének legalább 5%-át képviselő tag vagy tagok;
3. b)a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó más szervei (ideértve többek között annak legfőbb szervét, az auditbizottságot, valamint a felügyelőbizottságot); továbbá
4. c)a közfelügyeleti hatóság a megfelelő indokok fennállása esetén az illetékes bíróságnál keresetet nyújthat(nak) be a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására vonatkozó megbízásának megszüntetése céljából. V. Fejezet A harmadik országbeli könyvvizsgálóra és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra vonatkozó szabályok Jegyzékbe vétel * 68. § *

(1)* Amennyiben a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett Magyarország szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentés abban az esetben minősül a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, illetve bizonyossági jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést és adott esetben a bizonyossági jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó rendelkezik a közfelügyeleti hatóság engedélyével és szerepel a kamara – e célból vezetett – jegyzékében.

(2)* Az

(1)bekezdés nem vonatkozik arra a könyvvizsgálói jelentésre és adott esetben arra a bizonyossági jelentésre, amelyet olyan harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról adtak ki, amely kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, és a) az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján 2010. december 31. előtt vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 50 000 euró, vagy – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 50 000 euróval egyenértékű összeg, vagy
2. b)az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK irányelv 2. cikk

(1)bekezdés c) pontja alapján

1. december 31-én vagy azután vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 100 000 euró, vagy – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 100 000 euróval egyenértékű összeg.
2. § *

(1)A közfelügyeleti hatóság kérelemre a 68. §

(1)bekezdés szerinti engedélyt bocsát ki annak a harmadik országbeli könyvvizsgálónak a részére, aki

1. a)a könyvvizsgálói tevékenységi engedélyét e törvény rendelkezéseivel egyenértékű előírások alapján szerezte meg,
2. b)* a könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak és adott esetben a bizonyossági standardoknak megfelelően végzi,
3. c)* a könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység során a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság, továbbá a könyvvizsgálat díja és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység díja tekintetében az e törvényben foglaltakkal egyenértékű szabályok szerint jár el,
4. d)honlapján éves átláthatósági jelentést tesz közzé az e törvényben szabályozott módon és esetben, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeknek tesz eleget.

(2)A közfelügyeleti hatóság a harmadik országbeli könyvvizsgáló részére kibocsátott, 68. §

(1)bekezdés szerinti engedélyt visszavonja, ha:

1. a)azt a könyvvizsgáló kéri,
2. b)a jegyzékből való törlését rendelték el,
3. c)a könyvvizsgáló a továbbiakban már nem felel meg az

(1)bekezdésben foglalt követelményeknek, d) a könyvvizsgáló elhalálozott.

(3)* Az engedély visszavonásáról szóló,

(2)bekezdés szerinti véglegessé vált döntéséről a közfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kamara felvételi bizottságát. 69/A. § *

(1)A kamara – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – elkülöníte