2016. LXVIII. törvény a jövedéki adóról.

2016. LXVIII. törvény a jövedéki adóról. Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítására, figyelemmel a versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire, figyelemmel Magyarországnak az  Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az  ebből fakadó, a jövedéki adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint tekintetbe véve a jövedéki adózás bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, a jövedéki adózás szabályairól a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § E törvényt az adóra és a jövedéki ügyekre kell alkalmazni. 2. § (1) Az a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e  kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre, b) – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő – e  törvényben és az  e  törvény végrehajtásáról szóló, az  adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a  továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, valamint e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre, az e  törvényben, valamint a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az  Art.-ot, amennyiben az  Art. a  kérdésről nem rendelkezik, a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. (2) A vámfelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termékre e törvény adózatlan jövedéki termékek engedéllyel történő előállítására és tárolására, valamint a  jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandóak. 2. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E törvény alkalmazásában 1. adó: a  jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adó és a  dohánygyártmányok tekintetében a dohánygyártmányok általános forgalmi adója; 2. adófelfüggesztési eljárás: a  jövedéki termék vámfelfüggesztési eljáráson kívüli előállítására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő adóeljárás; 3. adómentességi igazolás: a  jövedéki adómentességi igazolásról szóló 1996. január 10-i 31/96/EK bizottsági rendelet mellékletében közzétett okmány; 4. adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére szolgáló, a) belföldön fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, b) egy másik tagállam illetékes hatósága által az  adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely; 5. adóraktár engedélyese: az  állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által az adóraktár működtetésére kiadott engedéllyel rendelkező személy; A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján fogadta el. 6. AHK-szám: az e-TKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja; 7. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet szerinti támogatás; 8. bejegyzett feladó: az  állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladni jogosult személy; 9. bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy; 10. csomagküldő kereskedelem: szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek, közvetlen vagy megbízott útján megvalósuló szállítással történő értékesítése, figyelemmel a termékre vonatkozó jogszabály által előírt korlátozásokra; 11. csomagküldő kereskedő: csomagküldő kereskedelmet folytató személy; 12. diplomáciai és konzuli képviselet tagja: a magyar állampolgárt vagy az állandó belföldi tartózkodásra jogosult személyt kivéve a) az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezmény 1.  cikk e) és f )  pontja alá tartozó természetes személy, valamint az  1987. évi 13. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a  konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény 1.  cikk c)–e)  pontja alá tartozó természetes személy feltéve, hogy az  illetőt a  fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá b) az a családtag, aki az a) pontban megjelölt személlyel igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri; 13. EKO: a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról szóló, 1992. december 17-i 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti követelményeknek megfelelő okmány; 14. elektronikus átvételi elismervény: az  e-TKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a  jövedéki termék átvételéről az  uniós számítógépes rendszerben kiállított, a  2008/118/EK tanácsi irányelvnek a  jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 24-i 684/2009/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 684/2009/EK rendelet) meghatározott adattartalmú elektronikus okmány; 15. elektronikus kiviteli elismervény: az  e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön az állami adó- és vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, a 684/2009/EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány; 16. eseti bejegyzett kereskedő: az  állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket egy alkalommal átvenni jogosult személy; 17. e-TKO: az  uniós számítógépes rendszerben a  jövedéki termék feladója által kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány; 18. Európai Unió: az  Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott tagállamok területe azzal az  eltéréssel, hogy a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak aa) a  Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az  Olasz Köztársaság esetében Livigno és Campione d’Italia területe, valamint a Luganói-tó olasz vizei, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint ab) a  Francia Köztársaság esetében az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikk (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a  Kanári-szigetek, a  Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága esetében a Csatorna-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Åland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy, b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a  Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a  Man sziget a  Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területéhez, a  San Marino Köztársaság az  Olasz Köztársaság területéhez, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) a Ciprusi Köztársaság területéhez tartozónak tekintendő; 19. felhasználói engedélyes: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély birtokában a) egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználására, kiszerelésére, b) megfigyelt termék előállítására (ideértve a  gyártási eljárás során melléktermékként keletkezést), felhasználására, kiszerelésére, c) teljesen denaturált alkohol felhasználására, kiszerelésére jogosult személy; 20. harmadik ország: az Európai Unión kívül található állam és terület; 21. hatósági zár: az  állami adó- és vámhatóság által a  raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, tárgyon, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, műanyag biztonsági plomba, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét; 22. háztartás: az  egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége; 23. importálás: jövedéki terméknek harmadik országból közvetlenül vagy másik tagállam(ok)on keresztül belföldre történő behozatala azzal, hogy ha a  jövedéki termék vámfelfüggesztési eljárás keretében lép be belföldre, az  importálás a  vámfelfüggesztési eljárásnak a  jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező lezárásával egyidejűleg valósul meg; 24. importálás helye: az a hely, ahol a jövedéki termék a vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor van; 25. importáló: az  a  személy, aki először szerez jogot arra, hogy az  importált termék felett saját nevében rendelkezzen, vagy ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja, függetlenül a birtokos tudattartalmától; 26. jövedéki engedélyes kereskedő: a 67. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytató személy; 27. jövedéki kiskereskedelmi tevékenység: a  67.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti termékkel a  kereskedelemről szóló törvény, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységről szóló törvény szerint folytatott kiskereskedelmi tevékenység; 28. jövedéki kiskereskedő: jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet folytató személy; 29. jövedéki termék: az  energiatermék, a  sör, a  csendes és habzóbor, az  egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány; 30. jövedéki ügy: az  e  törvény, valamint a  végrehajtási rendelet szerinti rendelkezésekkel – beleértve az  engedélyezési, nyilvántartásba-vételi, bejelentési kötelezettséget is – kapcsolatos közigazgatási hatósági ügy, beleértve a hatósági ellenőrzést; 31. kenőolaj: a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87-2710 19 99, 2710 20 90, 3403 19 10-3403 19 80 KN-kód szerinti energiatermék; 32. KN-kód: a  vám- és a  statisztikai nómenklatúráról, valamint a  Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1.  melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító szám; 33. kötelező érvényű KN-kód besorolás: az  állami adó- és vámhatóság által kiadott, az  adófizetési kötelezettség meghatározásánál és az  adómérték alkalmazásánál – a  termék változatlan összetétele esetén – kötelező érvénnyel bíró KN-kód megállapítást és adójogi besorolást tartalmazó határozat; 34. köztes fázis: a  hulladékhasznosítási tevékenységhez kapcsolódóan és a  biológiai ecetgyártásnál a nyersanyagtól zárt technológia részeként a késztermékig terjedő gyártási folyamat közbülső részfolyamata azzal, hogy a  részfolyamat során keletkező gyártásközi termék közvetlenül beépül a  végtermékbe vagy melléktermékbe, vagy azt az üzemen belül nem adóköteles célra felhasználják; 35. közvetlen fogyasztásra szánt ital: a) a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő által a  vendégek számára a  szolgáltatás helyén történő elfogyasztásra szánt, adózott sörből, csendes és habzóborból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből és alkoholtermékből előállított jövedéki termék, vagy b) magánszemély által adózott vagy az  adófizetési kötelezettség alól mentesült sörből, csendes és habzóborból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből és alkoholtermékből az  előállító, családtagjai vagy vendégei fogyasztása céljából előállított jövedéki termék; 36. légiutas-ellátási tevékenység:  a nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a  nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárművek fedélzetéről, az  utasok részére felszolgálásra vagy értékesítésre szánt jövedéki termékek utántöltési célú levétele, ideiglenes tárolása, és 15 napon belül nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijármű fedélzetére történő felvitele, amennyiben a levételt, a tárolást és a felvitelt a gazdálkodó a végrehajtási rendeletben előírt módon igazolja; 37. magánszemély: a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy; 38. mentesített szervezet: az 53. § (1) bekezdés d) pont da)–dc) alpontja szerinti szervezet; 39. nem magáncélú légiközlekedési tevékenység: a  légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési tevékenység a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása és a vállalati célú légiközlekedés kivételével; 40. nemzetközi szervezet tagja: a  magyar állampolgárt vagy az  állandó belföldi tartózkodásra jogosult személyt kivéve a) az a  természetes személy, akit a  nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a  nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint az  adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy az  illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá b) az a  családtag, aki a  nemzetközi szervezet tagjával igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri; 41. nyilvántartásba vett felhasználó: a 38. § (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett személy; 42. pénzügyi biztosíték: az  Európai Unió tagállamában, illetve az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény; 43. szabadforgalomba bocsátás: a) jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülése, ideértve a szabálytalanság esetét is, b) adózatlan jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli birtoklása, a birtokos tudattartalmától függetlenül, c) jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli előállítása, ideértve a szabálytalanság esetét is, d) jövedéki termék importálása, ideértve a  szabálytalanság esetét is, kivéve ha a  jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül; 44. szabálytalanság: ha a) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás nem az 53. § (3) bekezdése szerint fejeződik be, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével, b) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során a  fuvarszervezési okból megvalósuló szállítójármű-váltás az 54. § (8) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével történik, c) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szállítmány egésze vagy annak egy része nem érkezik meg a címzetthez, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével, d) az adófelfüggesztési eljárás keretében az  adóraktárban tárolt jövedéki termék mennyiségében hiány mutatkozik, a  teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével, e) az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül tárolják, f ) a jövedéki terméket a 19. § megsértésével állítják elő, g) a jövedéki terméket harmadik országból a vámjogszabályok megsértésével hozzák be belföldre; 45. teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék: a) a baleset vagy – a  lopás esetét kivéve – elháríthatatlan ok miatt megsemmisült vagy jövedéki termékként használhatatlanná vált jövedéki termék, b) a termék tulajdonságaiból adódó, elismert mennyiségű hiány; 46. uniós számítógépes rendszer: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. július 16-ai 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszer; 47. üzemanyag: a  benzin, az  üzemanyag célú gázolaj, – a  0 adómérték alá tartozó és az  egyéb motorikus célú termék kivételével – LPG, a biodízel, a bioüzemanyag, az üzemanyag célú földgáz és az E85; 48. üzemi motorikusgáztöltő-állomás: a mérésügyi szerv által hitelesített kútoszloppal és a hatáskörrel rendelkező hatóság által engedélyezett tárolótartállyal ellátott, az LPG kizárólag nem közúti járművekben, üzemen belüli felhasználás céljából történő kiszolgálását végző felhasználói hely; 49. üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője: az  üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője, valamint az  üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjével egy telephelyen működő, annak e  termék tárolására szolgáló tartályát szerződés alapján használó személy; 50. üzemszünet: olyan, a) az uniós számítógépes rendszer vagy az  állami adó- és vámhatóság számítógépes rendszerének üzemszerű működésében bekövetkezett, b) az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszer üzemszerű működésében bekövetkezett, a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti, vagy c) az uniós számítógépes rendszer használójának számítógépes rendszerében bekövetkezett üzemzavar, amely meggátolja az uniós számítógépes rendszer használatát; 51. vagyoni hátrány: az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglalt kötelezettség megszegésével az állami költségvetésnek okozott adóbevétel-kiesés és a jogosulatlan adó-visszaigénylés; 52. vámfelfüggesztési eljárás: az  Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 226.  cikke szerinti külső árutovábbítás, VII. cím 3. fejezete szerinti tárolás, 250–253. cikke szerinti ideiglenes behozatal és 256–258. cikke szerinti aktív feldolgozás bármelyike; 53. zárjegy: a zárjegyköteles jövedéki termék legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett bélyeg; 54. zárjegyhiány: azon zárjegyek mennyisége, amellyel a zárjegyet átvevő személy nem tud elszámolni; 55. zárjegyköteles jövedéki termék: a 74. § (1) bekezdés szerinti termék. (2) E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan 1. ásványtani folyamat: az  Európai Közösségben a  gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI. szakágazat 26 egyéb nemfém ásványi termék gyártása kód alá besorolt folyamat; 2. benzin: 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék; 3. biodízel: növényi olajból vagy állati olajból átészterezéssel előállított, 3826 00 10 és 3826 00 90 KN-kód szerinti termék; 4. bioetanol: az  igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék; 5. E85: a 2207 20 00 KN-kód szerinti, üzemanyagcélra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag az  Európai Unióban termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak és amely fenntarthatósági bizonyítvány alapján fenntartható módon előállítottnak minősül; 6. egyéb ellenőrzött ásványolaj: a  2707 10 00-2707 30 00, a  2707 50 00, a  2710 12 11-2710 12 25, a  2710 12 70-2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29-2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék; 7. ellenőrzött energiatermék: a) a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2711 12 11-2711 19 00, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00, a 3811 11 10-3811 90 00 KN-kód szerinti termék, b) – az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével – a 2710 12 21, 2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11, 2710 12 15, 2710 12 31-2710 19 25, 2710 19 31-2710 19 68 és a 2710 20 11-2710 20 90 KN-kód szerinti termék, c) a 1507 10 10-1518 00 99, a  2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó termék, a 3824 90 87-3824 90 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék, d) a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék; 8. energiafelhasználó:  földgázt, villamos energiát vagy szenet saját felhasználás céljára vagy villamos energiát a  villamos energiáról szóló törvény szerint megengedett továbbadás, földgázt a  földgázellátásról szóló törvény szerinti telephelyi szolgáltatás céljára beszerző személy; 9. energiakereskedő:  földgáz, villamos energia vagy szén rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző személy, aki a  földgáz esetében a  földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedéllyel, a  villamos energia esetében a  villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik; 10. energiatermelő: az a személy, aki a) villamos energiát a  villamos energiáról szóló törvényben meghatározott engedéllyel vagy engedélykötelezettség nélkül előállít, b) a földgázellátásról szóló törvény szerinti engedély birtokában földgázbányászati tevékenységet végez, c) a bányászatról szóló törvény szerinti engedély vagy koncessziós szerződés alapján szénbányászati tevékenységet végez, valamint aki a  szén feldolgozását, így különösen felaprózását, osztályozását, brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi; 11. energiatermék: a) a 2701 11 00-2702 20 00, – az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti termék és a  2713 11 00-2713 90 90 KN-kód szerinti petrolkoksz, a  tőzeg vagy egyéb szilárd szénhidrogén kivételével – a 2704 00 10-2716 00 00, a 2901 10 00-2902 90 00, a 3403 11 00-3403 99 00, a 3811 11 10-3811 90 00, a 3814 00 90, a 3817 00 50, és a 3817 00 80 KN-kód szerinti termék, b) a 1507 10 10-1518 00 99, az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti termék, a 3824 90 87-3824 90 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék, c) a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék, d) bármely olyan, az a)–c) pontban foglaltaktól eltérő termék, da) amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként, db) amelyet tüzelő-, fűtőanyagként történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel; 12. ETBE: a 2909 19 10 KN-kód szerinti etil-tercier-butil-éter; 13. fenntarthatósági bizonyítvány:  a bioüzemanyagok fenntartható előállításának szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a  bioüzemanyag fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány; 14. földgáz: a 2711 11 00 és a 2711 21 00 KN-kód szerinti termék; 15. földgázfelhasználó: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználó; 16. földgáz felhasználási hely: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználási hely; 17. fűtőolaj: a 2710 19 62-2710 19 68 és a 2710 20 31-2710 20 39 KN-kód szerinti termék; 18. gázolaj: a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti termék; 19. hálózati engedélyes: a  villamos energiáról szóló törvény szerinti hálózati engedélyes és a  földgázellátásról szóló törvény szerinti földgázelosztó és szállítási rendszerüzemeltető; 20. jelölt gázolaj:  a gázolaj és a  kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló, 2011. szeptember 16-i 2011/544/EU bizottsági végrehajtási határozata szerinti jelölőanyaggal megjelölt gázolaj; 21. kereskedelmi gázolaj: gázolaj, amelyet a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a  közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz használnak fel; 22. kémiai redukció: olyan elektronfelvétellel járó folyamat, amelynek eredményeként a redukáló anyag oxidációs száma csökken, azaz csökken a pozitív, nő a negatív töltések száma; 23. kiegészítő üzemanyagtartály: a konténerbe szilárdan beépített olyan tartály, amely a hűtőberendezések vagy a  speciális konténerek egyéb berendezéseinek szállítás közbeni működéséhez az  üzemanyag közvetlen felhasználását biztosítja; 24. kohászati folyamat: nyersvasgyártás, acélgyártás, alumíniumgyártás, színesfémgyártás, vas-, acél-, alumíniumés színesfémöntés, érczsugorítás, zsugorítmánygyártás, meleghengerlés, hideghengerlés, lemezfeldolgozás, melegsajtolás, kovácsolás, bevonatolás, kokszgáztisztítás; 25. lakossági energiafogyasztó:  a földgázellátásról szóló törvény szerinti és a  villamos energiáról szóló törvény szerinti lakossági fogyasztó, valamint az  a  felhasználó, aki szenet saját háztartása fogyasztásának céljára vásárol és az  így vásárolt szénnel nem folytat gazdasági tevékenységet, valamint a  szén vásárlásakor erről az energiakereskedőnek írásban nyilatkozik; 26. LPG: a 2711 12 11–2711 19 00 KN-kód szerinti cseppfolyósított szénhidrogén; 27. megfigyelt termék: az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű a) 2709 00 10 KN-kód szerinti termék, kivéve a  stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint, b) 2710 19 71, 2710 19 75, 2710 20 90, 3811 21 00 és 3811 29 00 KN-kód szerinti termék, c) 3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz, d) 3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 85 térfogatszázalékban etil-alkoholt tartalmaz; 28. mezőgazdasági termelő: a  mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett személy; 29. minősített földgázellátási üzemzavar: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott a) földgázellátási zavarnak az  energiapolitikáért felelős miniszter által rendeletben megállapított esete, amelynek következtében a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak az egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű földgázfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti, b) földgázellátási válsághelyzet; 30. motorfejlesztés:  a Szerződés 107. és 108.  cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a  belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (a  továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 2.  cikk 86.  pontja szerinti kísérleti fejlesztés során a  környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztése érdekében helyhez kötött, próbapadon tesztelt motorokban üzemanyag felhasználása; 31. ömlesztett szállítás: energiatermék szállítása közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben; 32. petróleum: a 2710 19 21 KN-kód szerinti termék; 33. repülőgép-üzemanyag: a 2710 12 31 KN-kód szerinti repülőbenzin és a 2710 19 21 KN-kód szerinti üzemanyag petróleum; 34. speciális konténer: minden olyan tartály megfelelő berendezésekkel ellátva, amelyek speciálisan a  hűtő-, oxigénellátó, hőszigetelő rendszerekhez vagy más rendszerekhez szükségesek; 35. szervezett energiapiac:  speciális árutőzsde, ahol a  földgáz, a  villamos energia és a  szén kereskedelme szabványosított ügyletek formájában működik; 36. szén: a 2701 11 00-2702 20 00 és a 2704 00 10-2704 00 90 KN-kód szerinti termék; 37. távhőtermelő létesítmény: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti létesítmény; 38. terméktávvezeték adóraktár: energiatermék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására létesített összefüggő csővezetékrendszer a) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól az energiaterméket átvevő adóraktárban lévő első hiteles mérési pontig, b) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól az  energiaterméket átvevő jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén lévő első hiteles mérési pontig, c) a Magyarország államhatárán belépő csővezeték első belföldön lévő hiteles mérési pontjától az  energiaterméket átvevő adóraktárban vagy a  jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén lévő első hiteles mérési pontig, d) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól a  Magyarország államhatárát elhagyó csővezeték utolsó belföldön lévő hiteles mérési pontjáig; 39. tiszta növényi olaj: a 1507 10 10-1518 00 99 KN-kód szerinti növényi olaj, amennyiben üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra állítják elő; 40. üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a járműbe szilárdan beépített olyan tartály, amely az üzemanyagnak közvetlenül a gépjármű motorjában való felhasználását teszi lehetővé a jármű haladásához, valamint a jármű hűtő- és klímaberendezésének működését biztosítja; továbbá az  a  szilárdan beépített gáztartály, amely közvetlenül a  gázzal való üzemelést teszi lehetővé; valamint az  egyéb berendezések tartályai, amelyekkel adott esetben a gépjárművet felszerelik; 41. villamos energia: a 2716 00 00 KN-kód szerinti termék. (3) E törvény alkalmazásában a  sör, a  csendes és habzóbor, az  egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a  köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan 1. alkoholtermék: a) a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot, b) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, c) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az  a) és b)  pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot; 2. aroma: az  élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az  1601/91/EGK tanácsi rendelet, a  2232/96/EK és a  110/2008/EK rendelet, valamint a  2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott anyag; 3. bérfőzető: az  a  18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki a  tulajdonában álló gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot; 4. bérfőzött párlat: adóraktárban a bérfőzető alapanyagából a bérfőzető részére előállított párlat; 5. borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék; 6. borkísérő okmány: az  agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében megállapított tartalmú, formanyomtatványként vagy számítógéppel előállított bizonylat; 7. borpiaci év: augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak; 8. csendes bor: – a  habzóbor és az  egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a  2204 21 11-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek a) tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik, b) tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő és a  végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik; 9. denaturálás: az etil-alkoholt tartalmazó termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanná tétele a) véglegesen, a  jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az  alkohol teljes denaturálására vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. november 22-i 3199/93/EK bizottsági rendeletben (a  továbbiakban: 3199/93/EK bizottsági rendelet) meghatározott eljárással (a továbbiakban: teljes denaturálás), b) a végrehajtási rendeletben meghatározott más módon (a továbbiakban: részleges denaturálás); 10. egyéb csendes erjesztett ital: a) – a csendes és habzóbor, valamint az egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a 2204 21 06-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, b) – a  sör és az  egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a  2206 00 10-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a  végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik; 11. egyéb habzó erjesztett ital: – a habzóbor kivételével – a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90, 2206 00 31-2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a  20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik; 12. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik; 13. habzóbor: a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a  20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik; 14. intermedier: a  nyersanyagtól a  vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék; 15. ISZBIR: az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a szőlő-bor ágazati nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenőrzéssel kapcsolatos uniós és tagállami kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer; 16. kisüzemi bortermelő: az  a  borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az  alábbi követelményeknek, továbbá az  a  más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket: a) az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a  mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a  922/72/EGK, a  234/79/EK, az  1037/2001/EK és az  1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII.  melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be, és c) csendes bort – a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve – nem szerez be, és csendes boron kívül, valamint a  saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 10 000 liter  palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a  kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a  10 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba; 17. kisüzemi sörfőzde: évente 20 ezer hektoliternél kisebb mennyiségű sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár; 18. köztes alkoholtermék: – a  sör, a  csendes és habzóbor, valamint az  egyéb csendes és habzó erjesztett ital kivételével – a  2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék; 19. magánfőzés: a  párlatnak a  magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása; 20. magánfőző: az  a  18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik; 21. párlat: a – nyers párlat kivételével – 2208 20 29, 2208 20 89, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, – a calvados kivételével – 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a  2208 90 56 és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat; 22. sör: a  2203 00 01-2203 00 10 KN-kód szerinti termék, továbbá a  2206 00 31-2206 00 89 KN-kód szerinti termékek közül a  2203 00 01-2203 00 10 KN-kód szerinti és az  alkoholmentes italok elegye, feltéve, hogy a termék tényleges alkoholtartalma mindkét esetben meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot; 23. szőlőtermelő: az a személy, aki bármilyen jogcímen használatában lévő szőlőültetvényt művel; 24. tényleges alkoholtartalom: a  termékben jelen lévő etil-alkohol térfogatának aránya a  termék teljes térfogatához viszonyítva 20 °C hőmérsékleten; 25. termelői borkimérés: az  egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy a  kisüzemi bortermelő saját termelésű csendes borának az  előállítás helyén vagy az  előállító használatában lévő, kereskedelmi törvény szerinti üzletben elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, nem a  kereskedelmi törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek minősülő értékesítése; 26. tiszta szesz: 100 térfogatszázalékos etil-alkohol; 27. tudományos és oktatási cél: az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos cél és köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából ellátott oktatási cél. (4) E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan 1. cigaretta: a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas és nem minősül szivarnak vagy szivarkának, b) a dohányrúd, amelyet egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe töltenek, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek, c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a)–b) pontban meghatározott kritériumoknak; 2. dohánygyártmány: a  cigaretta, a  szivar, szivarka, a  finomra vágott fogyasztási dohány, az  egyéb fogyasztási dohány és a  töltőfolyadék, kivéve a  kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó termék, amely nem tartalmaz dohányt és a  külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik; 3. dohánynövény: a 0602 90 50 KN-kód szerinti növény; 4. dohánytörmelék: a  dohány feldolgozása és a  dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél maradvány és melléktermék; 5. egyéb fogyasztási dohány: a) a finomra vágott fogyasztási dohányon kívüli, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak; 6. elektronikus cigaretta: a  nemdohányzók védelméről és a  dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz; 7. fermentált dohány: az  a  dohány, amelyben a  megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált; 8. finomra vágott fogyasztási dohány: a) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a  dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1,5 milliméter szélességűre vágott, b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak; 9. fogyasztási dohány: az egyéb fogyasztási dohány és a finomra vágott fogyasztási dohány; 10. kész dohányvágat: olyan dohánygyártmány, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigarettadohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál, beleértve a  dohányzásra alkalmas, ilyenkénti értékesítésre felkínált dohánytörmeléket is; 11. szárított dohány: a  tőről leszakított nyersdohány, a  2401 10 35-2401 20 95 KN-kód szerinti feldolgozatlan dohány, továbbá a 2401 30 00 KN-kód szerinti dohányhulladék; 12. szivar, szivarka: a) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd, b) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a  szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált   dohánylevélből készült, és a  terméket – adott esetben a  füstszűrőt is beleértve, a  szopókával ellátott szivaroknál azonban a  szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy   szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb   10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert, c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) és b) pontban meghatározott kritériumoknak; 13. töltőfolyadék: folyadék, amely az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során kerül betöltésre, ideértve az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is. 3. Általános rendelkezések 4. § (1) Az adóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerét illeti. (2) Az adóbevételek biztosítása érdekében a  jövedéki termékek adó megfizetése nélküli előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani. (3) Adómentesség, adókedvezmény annyiban alkalmazható, érvényesíthető, ha az  annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a  szabály, az  adóelőny célját. Az  alkalmazhatóságot, illetve az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. (4) E törvényt az európai uniós jogi aktusokkal összhangban kell értelmezni. (5) A jövedéki ügyeket – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – elektronikusan kell intézni. 4. Hatáskör 5. § (1) Jövedéki ügyben – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állami adó- és vámhatóság jár el. (2) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a  lakóhely szerinti, a  magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – ide nem értve az  előállított termék jogszabálysértő értékesítését  – pedig az  ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. A  fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jár el. (3) Ha más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a  jövedéki terméket a  rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az állami adó- és vámhatóságnak átadja. II. FEJEZET ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, ADÓMENTESSÉG, ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS 5. Adókötelezettség keletkezése 6. § Adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják, b) a jövedéki terméket importálják, c) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket a 62. § szerinti kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítják, vagy d) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a  3.  § (1)  bekezdés 44.  pont c)  alpontja szerinti szabálytalanságot belföldön követik el. 6. Adófizetési kötelezettség keletkezése 7. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik a) a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a szabadforgalomba bocsátás időpontjában, b) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek a  62.  § szerinti kereskedelmi céllal belföldre szállításával, c) jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállításával, d) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a  3.  § (1)  bekezdés 44.  pont c)  alpontja szerinti szabálytalanság belföldön történő elkövetésével, e) bármilyen energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti vagy fűtőanyagkénti kínálásával, értékesítésével vagy felhasználásával, ha korábban nem keletkezett adófizetési kötelezettség az adott felhasználásra megállapított adómértékkel, f ) ha az  adóraktár engedélyese az  5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti, g) ha a  bejegyzett kereskedő az  5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül hoz be, h) ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti, i) ha a  felhasználói engedélyes az  5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti, valamint a megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti, j) a felhasználói engedélyesnél, valamint egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék vonatkozásában az  adóraktár engedélyesnél a  készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és a  nyilvántartás szerinti készlet különbözete szerinti hiányra, illetve k) a jövedéki engedélyes kereskedőnél az üzemanyag készletfelvétellel megállapított tényleges készletének és nyilvántartás szerinti készletének – a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékű elismert mennyiségű hiánnyal megegyező mennyiséget meghaladó – különbözete szerinti többletre. (2) A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor a) a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a  jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül, b) az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő átveszi, c) az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a mentesített szervezet átveszi, d) a jövedéki termék importálása révén a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásra kerül, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül, e) az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követően a  jövedéki termék – az  adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével – elhagyja az adóraktár területét, vagy az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követő 30. nap, ha a  jövedéki termék az  adóraktár területét korábban nem hagyta el, f ) az adóraktári engedély felszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a  jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladják, g) az adóraktári engedély végelszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a  jövedéki termék – az  adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével – elhagyja az  adóraktár területét, vagy a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180. nap, ha a jövedéki termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el, illetve h) a 3.  § (1)  bekezdés 44.  pont a)–b) és d)–g)  alpontja szerinti szabálytalanság az  állami adó- és vámhatóság tudomására jut. (3) Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki termék belföldre megérkezik, b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a címzett átveszi, c) az (1)  bekezdés d)  pontja szerinti esetben az  az időpont, amikor a  szabálytalanság az  állami adó- és vámhatóság tudomására jut, d) az (1)  bekezdés e)  pontja szerinti esetben az  az időpont, amikor a  terméket előállítják, kínálják, értékesítik vagy felhasználják, e) az (1)  bekezdés f )  pontja szerinti esetben az  az időpont, amikor az  adóraktár engedélyese az  egyéb ellenőrzött ásványolajat szabadforgalomba bocsátja vagy a  megfigyelt termék elhagyja az  adóraktár területét, f ) az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a szabadforgalomba bocsátás időpontja, g) az (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a termék elhagyja a felhasználói engedélyes üzemét, illetve h) az (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti esetben a készletfelvétel időpontja. (4) Az (1)  bekezdéstől eltérően nem keletkezik adófizetési kötelezettség a  légiutas-ellátási tevékenység keretében importált, másik tagállamból belföldre behozott jövedéki termékre. 8. § (1) Az adófizetési kötelezettség a a) 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék EKO-n feltüntetett címzettjét, ennek hiányában a jövedéki termék birtokosát, b) 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt, c) 7.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti esetben a  szállításra a  jövedéki biztosítékot nyújtó személyt és a szabálytalanság elkövetésében résztvevő személyt, d) 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a termék birtokosát, e) 7. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét, f ) 7. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt, g) 7. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben az importálót, h) 7. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti esetben a felhasználói engedélyest vagy az adóraktár engedélyesét, i) 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben a jövedéki engedélyes kereskedőt, j) 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét, k) 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt, l) 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a mentesített szervezetet, m) 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérő személyt vagy akinek a megbízásából a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérték, n) 7. § (2) bekezdés e)–g) pontja szerinti esetben a korábbi adóraktár engedélyesét vagy azt a személyt, akinek a részére a jövedéki terméket átadják, illetve o) 7. § (2) bekezdés h) pontja szerinti, oa) a  3.  § (1)  bekezdés 44.  pont a) és b)  alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a  jövedéki terméket feladó adóraktár engedélyesét, a  bejegyzett feladót vagy azt a  személyt, aki az  adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra a  jövedéki biztosítékot nyújtotta és a szabálytalan kikerülésben résztvevő személyt, aki tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott az adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülés szabálytalan voltáról, ob) a  3.  § (1)  bekezdés 44.  pont d)  alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az  adóraktár engedélyesét, oc) a  3.  § (1)  bekezdés 44.  pont e)  alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a  jövedéki termék birtokosát és minden olyan személyt, aki a szabálytalan tárolásban részt vesz, od) a  3.  § (1)  bekezdés 44.  pont f )  alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a  jövedéki termék előállítóját és minden olyan személyt, aki a szabálytalan előállításban részt vesz, oe) a 3. § (1) bekezdés 44. pont g) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a szabálytalan importálásban résztvevő személyt terheli. (2) Ha az (1) bekezdés alapján több személy kötelezett az adófizetésre, felelősségük egyetemleges. 7. Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól 9. § (1) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól a) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén kialakított adóraktár engedélyese a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített jövedéki termékre, b) az adóraktár engedélyese az utasoknak történő felszolgálás céljából a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek részére átadott jövedéki termékre, c) az adóraktár engedélyese az adóraktárában adófelfüggesztési eljárás alatt álló, ca) minőség-ellenőrzés, adóellenőrzés céljára felhasznált, átadott jövedéki termékre, cb) megsemmisített jövedéki termékre, d) a közvetlen fogyasztásra szánt italt és az  energiatermékek közé tartozó adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése során keletkezett energiaterméket előállító személy, ha az összetevőkre megfizetett adó összege nem kevesebb mint a keverékükből előállított jövedéki termék után fizetendő adó összege, e) az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre, f ) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy az a személy, aki az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta, az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre, g) a 8.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti személy a  szállítás során teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre, h) a felhasználói engedélyes a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre, i) a diplomáciai és a  konzuli képviselet és a  diplomáciai és konzuli képviselet tagja, valamint a  nemzetközi szervezet és a  nemzetközi szervezet tagja a  harmadik országból vámmentesen behozható mennyiségű jövedéki termékre, j) a mentesített szervezet a  másik tagállamból behozott, legfeljebb az  i)  pont szerinti mennyiségű jövedéki termékre, k) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 25–27. és 107. cikke alapján harmadik országból jövedéki terméket vámmentesen behozó személy, l) az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, ETBE-előállítás céljára felhasznált jövedéki termékre. (2) A jövedéki termék teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását az  állami adó- és vámhatóság igazolja, ha az  (1)  bekezdés f )–g)  pontja szerinti személy kérésére az  általa bemutatott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a teljes megsemmisülés vagy a helyrehozhatatlan károsodás belföldön következett be, vagy ha ez nem állapítható meg, de a teljes megsemmisülést vagy a helyrehozhatatlan károsodást belföldön fedezték fel. (3) Az (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti személy, ha a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása belföldön következik be, a) haladéktalanul bejelentést tesz a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatósághoz, b) feltárja az eset körülményeit az állami adó- és vámhatóság vizsgálatáig, c) gondoskodik a helyszín biztosításáról és a további megsemmisülés megakadályozásáról. (4) Belföldön az állami adó- és vámhatóság a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a  3.  § (1)  bekezdés 45.  pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak, b) legfeljebb a  végrehajtási rendeletben, csendes bor esetében pedig az  agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként. (5) Az állami adó- és vámhatóság a  (4)  bekezdés szerinti döntéséről, ha a  jövedéki termék feladója nem belföldi személy, kérésre tájékoztatja a jövedéki termék feladóját és a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát. 8. Szabálytalanság az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során 10. § (1) Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során szabálytalanság történik, akkor tekintendő belföldi szabadforgalomba bocsátásnak, ha a szabálytalanságot belföldön követték el. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti elkövetés helye nem állapítható meg, de a  szabálytalanságot belföldön észlelték, a szabadforgalomba bocsátás helye és időpontja az, ahol és amikor a szabálytalanságot észlelték. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát. (4) Ha az  adófelfüggesztési eljárás keretében szállított, belföldön feladott jövedéki termék nem érkezett meg a  rendeltetési helyére, de a  szállítás során nem észleltek szabálytalanságot, ezt a  körülményt úgy kell tekinteni, hogy a szabadforgalomba bocsátás belföldön és az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetekor történt. Ez  alól kivétel, ha az  adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő négy hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bizonyítékot mutatnak be az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás belföldtől eltérő befejeződéséről vagy a szabálytalanság belföldtől eltérő elkövetésének helyéről. (5) Ha az  adófelfüggesztési eljárás keretében belföldről végzett szállítás során a  jövedéki biztosítékot nyújtó személy nem tudott vagy nem tudhatott arról, hogy a  jövedéki termék nem érkezett meg a  rendeltetési helyre, az  állami adó- és vámhatóság által erre irányuló közlést követően egy hónap áll rendelkezésére arra, hogy bizonyítékot nyújtson be az  adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződéséről vagy a  szabálytalanság elkövetésének helyéről. (6) Ha a  (2)  bekezdés és a  (4)  bekezdés szerinti esetben az  adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő három éven belül a  szabálytalanság elkövetésének belföldtől eltérő helye bizonyítottá válik, a  szabadforgalomba bocsátás helyének a  szabálytalanság elkövetésének helyét kell tekinteni. Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében belföldtől eltérő hel …