2017. LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről.

2017. LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről. ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Általános elvek 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. (2) Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. (3) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlójának az  ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a  legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. (4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti. (5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre. (6) Ügyvédet mindenki szabadon választhat. 2. Az ügyvédi tevékenység 2. § (1) Ügyvédi tevékenység: a) a jogi képviselet ellátása, b) a büntetőeljárásban védelem ellátása, c) a jogi tanácsadás, d) az okiratszerkesztés, e) az okirat ellenjegyzése, f ) az  a)–e)  pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a  szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása, g) az a)–f ) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése. (2) Nem minősül ügyvédi tevékenységnek a) a  nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi alkalmazotti szolgálati jogviszony, egyházi szolgálati viszony, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony keretei között, aa) a  munkáltató, egyházi szolgálati viszony esetében az  egyházi jogi személy, vagy önkéntes jogviszony esetén a fogadó szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató), ab) a  munkáltató társasági adóról és az  osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás), vagy ac) a munkáltatóval irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv számára végzett jogi tanácsadás és okiratszerkesztés, vagy A törvényt az Országgyűlés a 2017. június 13-i ülésnapján fogadta el. b) törvény felhatalmazása alapján a 4. § (1) bekezdésében felsorolt személyen kívüli más személy által végzett jogi képviseleti tevékenység, jogi tanácsadás és okiratszerkesztés. (3) Nem minősül az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti ügyvédi tevékenységnek a  törvényes képviselet, valamint a szervezeti képviselet ellátása. 3. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható: a) szabadalmi ügyvivői tevékenység, b) adótanácsadás, c) társadalombiztosítási tanácsadás, d) biztosítási tanácsadás, e) munkaügyi tanácsadás, f ) bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása, g) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység, i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység, j) ingatlanközvetítői tevékenység, k) társasházi közös képviselői tevékenység, l) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint m) közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott tevékenységeket az  ügyvédi tevékenység gyakorlója e  minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja. (3) Az  (1)  bekezdés i)–k)  pontjában meghatározott kiegészítő tevékenység és a  2.  § szerinti ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a  megbízott ügyvédi iroda, a  megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul. 3. Ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak 4. § (1) Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében a) ügyvéd, b) európai közösségi jogász, c) külföldi jogi tanácsadó, d) kamarai jogtanácsos, e) alkalmazott ügyvéd, f ) alkalmazott európai közösségi jogász, g) ügyvédjelölt és h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó) folytathat. (2) Ügyvédi tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható. (3) Az  ügyvédi irodára e  törvény eltérő rendelkezése hiányában az  ügyvédi tevékenység gyakorlójára vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. (4) Ügyvédi tevékenységet természetes személy egyidejűleg csak az (1) bekezdésben meghatározott egyetlen kamarai formában végezhet. 5. § (1) Ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország egész területén folytathat. (2) Ha az  ügyvédi tevékenységet az  e  törvény szerint arra jogosult Magyarország területén kívül folytatja, e tevékenységére e törvényt és a kamarai szabályzatokat is alkalmazni kell. (3) Ügyvéd külföldi ügyvédi irodához társtulajdonosként szabadon csatlakozhat. MÁSODIK RÉSZ AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II. FEJEZET AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 4. Az ügyvédi függetlenség 6. § Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó e tevékenységében szabad és független, és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti. 5. Az ügyvédi eskü 7. § (1) Az ügyvédi kamarai felvételét, illetve a nyilvántartásba vételét követő két hónapon belül a területi ügyvédi kamara (a  továbbiakban: területi kamara) elnöke előtt az  ügyvéd, a  kamarai jogtanácsos és az  alkalmazott ügyvéd esküt, az ügyvédjelölt és a jogi előadó fogadalmat tesz. (2) Az ügyvédi eskü, illetve a fogadalom letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének a feltétele. (3) Az eskü szövege a következő: „Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi tevékenységem gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a  legjobb tudásom szerint, ügyfelem/munkáltatóm érdekében eljárva teljesítem és az  ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!” (4) A fogadalom szövegét kamarai szabályzat állapítja meg. (5) Az  eskü-, illetve fogadalomtételről a  területi kamara okiratot készít, amely az  eskü, illetve a  fogadalom (a  továbbiakban együtt: eskü) szövegét, letételének és az  ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az esküokirat másolatát a területi kamara megőrzi. (6) Ha az  eskütételre kötelezett az  eskütételben akadályozva van, az  (1)  bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. 6. Névhasználat 8. § (1) Az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja a  4.  § szerinti – az  európai közösségi jogász és az  alkalmazott európai közösségi jogász az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – minőségére való utalással. (2) Ügyvédi tevékenység olyan, az  ügyvédi nyilvántartásba bejegyzett név alatt folytatható, amely nem téveszthető össze másnak az ügyvédi nyilvántartásba korábban bejegyzett nevével. (3) A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni. (4) Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése esetén a  Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd neve mellett és a  Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvédi iroda elnevezésében fel lehet tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást. (5) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlóinak névhasználatára vonatkozó részletes szabályokat kamarai szabályzat határozza meg. 7. Titoktartási kötelezettség 9. § (1) Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az  ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. (2) Ha e  törvény eltérően nem rendelkezik, az  ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az  ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a  titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal, hogy – a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható. (4) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az  ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az  ügyvédi tevékenység gyakorlásának a  befejezése vagy a  jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. 10. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az  ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az  ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az  ügyvédi tevékenység gyakorlója az  ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az  információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. A  kamarai jogtanácsost és a  jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében az  ügyvédi titok a  tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem. (2) Az  ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az  iroda tagjaira is kiterjed, azonban a  tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az  ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az  iroda különböző tagjai ellássák, e  tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában. (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben. (4) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a  helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában: a) az  ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az  abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő, b) az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy, c) azok az  ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a  megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az  ügyfél jóváhagyta. 11. § (1) Az ügyvédi titoktartási kötelezettség a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed. (2) A  kamarai szervek és tisztségviselők az  e  törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani. (3) A  bíróságok és hatóságok az  eljárásuk során megismert ügyvédi titkot – az  eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között – kezelhetik és használhatják fel. 12. § (1) Az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni. (2) Az  e  törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az  eljárás lefolytatásához szükséges körben az  ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja. (3) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlója az  ellene indult büntetőeljárásban a  védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja. (4) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlója a  nem az  ügyfele által a  sérelmére vagy az  ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az  ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – az ügyvédi titkot feltárhatja. (5) Az  ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az  ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az  ügyvédi titoktartásra kötelezett a  védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja. 8. A hatóság ügyvédi titkot tartalmazó irattal kapcsolatos jogosítványai, a védekezés céljából készült irat védelme 13. § (1) Az  ügyvédi titoktartásra kötelezett a  nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően, a  védekezés céljából készült irat hatósági, bírósági és más közhatalmi eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az ezen alcímben meghatározott esetek kivételével – közhatalmi szervek által nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az  ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E  jogairól az  érintett lemondhat, kivéve, ha az  irat büntetőügyben való védelemhez kapcsolódik. (3) Védekezés céljából készült irat az  olyan irat vagy iratrész, amely az  ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a  védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az  ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az  ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e  jellege magából az  iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az  az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból. (4) A hatóság jogosult az iratba – az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig – betekinteni, annak megállapítása céljából, hogy a  védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e. (5) Ha az  irat minősítése az  ügyfél és a  hatóság között vitatott, a  szemle vagy helyszíni kutatás során a  hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát. Az  irat minősítése kérdésében a hatóság kérelme alapján az  érintett ügyfél meghallgatásával a  közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárásban dönt. Az  iratot a hatóság csatolja a kérelméhez. (6) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az  irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a hatóság számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki. (7) E § rendelkezéseit a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 9. Az ügyvédi felelősségbiztosítás 14. § (1) A  kamarai jogtanácsos és a  jogi előadó tevékenysége kivételével, a  2.  § szerinti ügyvédi tevékenységgel és a  3.  § (1)  bekezdés a)–f ) és m)  pontjaiban meghatározott kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a  fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani. (2) Az  ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint. (3) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában a) egyes ügyvédi tevékenységek folytatásához a  (2)  bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű felelősségbiztosítás meglétét is előírhatja, valamint b) meghatározza az  ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegét, valamint törvényben nem szabályozott követelményeit. (4) Az  ügyvédi iroda tagja biztosítására az  ügyvédi iroda, az  alkalmazott ügyvéd és az  alkalmazott európai közösségi jogász biztosítására a munkáltató köt felelősségbiztosítást. (5) A  munkáltató felelősségbiztosításának az  ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységére és az  ügyvédasszisztens tevékenységére is ki kell kiterjednie. 15. § (1) Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász, valamint a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosítására annyiban kell felelősségbiztosítást kötni, amennyiben a  saját EGT-államának előírásai szerinti, Magyarország területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő hatályú ügyvédi felelősségbiztosítása vagy biztosítópénztári tagsága nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt követelményeknek. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében az ügyfél kérelmére a kamara a) közli az  ügyféllel az  európai közösségi jogász felelősségbiztosítási szerződésében foglalt azon adatokat, amelyek az igényérvényesítéshez szükségesek, és b) tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon kezdeményezheti. 10. Iroda, fiókiroda, aliroda és irattár 16. § (1) Az  ügyvéd, az  európai közösségi jogász és a  külföldi jogi tanácsadó (e szakasz alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügyvéd) székhelye az  irodája, amely annak a  területi kamarának a működési területén található, amelynek a tagja, illetve amely ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette. (2) Az  ügyvéd alirodája a  székhelyen kívüli, az  (1)  bekezdés szerinti területi kamara működési területén található irodahelyiség. (3) Az ügyvéd fiókirodája az (1) bekezdésen kívüli területi kamara működési területén található irodahelyiség. (4) Az  ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményeket, valamint az  egy címre bejelentett irodával, fiókirodával, illetve alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg. (5) Ha az  ügyvéd az  ügyvédi tevékenységével kapcsolatos iratokat részben vagy egészben az  irodáján, alirodáján, illetve fiókirodáján kívüli helyen őrzi, ennek a  címét köteles bejelenteni annak a  területi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette. 11. Helyettes ügyvéd 17. § (1) Az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd (a továbbiakban: egyéni ügyvéd), az európai közösségi jogász, valamint az  egyszemélyes ügyvédi iroda (a  továbbiakban együtt: helyettesített ügyvéd) az  ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet bíz meg. (2) A helyettes ügyvéd az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. (3) Helyettes ügyvéd lehet ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti megbízás a  helyettes ügyvédnek az  ügyvédi kamarai nyilvántartásba helyettesként való bejegyzésével lép hatályba, és akkor veszti hatályát, ha a) a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették, vagy b) a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból véglegesen törölték. (5) A területi kamara a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozat véglegessé válása napjával, b) más esetben az új helyettes bejegyzésével egyidejűleg törli. (6) A  helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a  helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az  ügyek meghatározott csoportja tekintetében – e törvény keretei között – helyettesítéséről mással állapodjon meg. 12. Elektronikus aláírás és az elektronikus bélyegző használata ügyvédi tevékenység végzése során 18. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenység végzése során, – ha jogszabály elektronikus aláírás használatát írja elő – csak a  következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás használható: a) az  elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban vagy az  ahhoz csatolt szerepkör igazolásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a  továbbiakban: Eüsztv.) szerinti bizalmi szolgáltató (a  továbbiakban: bizalmi szolgáltató) feltüntette, hogy az aláíró ügyvédi kamarai tagsága fennáll vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepel, és b) a  bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy a  tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a  módosított visszavonási állapotot legfeljebb négy órán belül közzéteszi a  nyilvántartásában, és a  tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a  tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad. (2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírás tanúsítványát vagy igazolást csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha a  területi kamara nyilvántartása alapján a  Magyar Ügyvédi Kamara vagy a  Magyar Ügyvédi Kamarával megállapodást kötő személy vagy szervezet a  bizalmi szolgáltató részére igazolta, hogy a  kibocsátás időpontjában az aláíró kamarai tagsága fennállt, vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepelt, valamint azt, hogy az ügyvédi tevékenysége gyakorlását nem szüneteltette és nem függesztették fel. (3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról adatot szolgáltat az ügyvédi kamaráknak. (4) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlója az  Eüsztv. 85.  § (1)  bekezdése és 97.  § (4)  bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti az ügyvédi kamarát is. (5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem használhatja az elektronikus aláírást, ha a) kamarai tagsága megszűnt, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték, b) ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették, c) ügyvédi tevékenységét szünetelteti, d) az  elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé. (6) A  területi kamara az  (5)  bekezdés a)–c)  pontjában, az  ügyvédi tevékenység gyakorlója az  (5)  bekezdés d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését vagy visszavonását. (7) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt a területi kamara megkeresésére haladéktalanul visszavonja, vagy ha a bizalmi szolgáltató a  tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, haladéktalanul gondoskodik a  tanúsítvány érvényességének felfüggesztéséről. (8) Okiratok ellenjegyzése kivételével az  ügyvédi iroda által használt elektronikus bélyegzőre e  törvénynek az elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. 13. Ügyvédi joggyakorlat 19. § (1) Ügyvédi joggyakorlat az  ügyvédként, kamarai jogtanácsosként, alkalmazott ügyvédként, európai közösségi jogászként, alkalmazott európai közösségi jogászként, alkotmánybíróként, bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédjelöltként vagy jogi előadóként folytatott joggyakorlat. (2) Külföldön teljesített ügyvédi joggyakorlat kamarai szabályzatban meghatározott feltételekkel fogadható el. (3) Az ügyvédi joggyakorlat időtartamát együttesen kell figyelembe venni. III. FEJEZET AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KORLÁTAI 20. § (1) Az  ügyvéd, az  európai közösségi jogász és a  külföldi jogi tanácsadó (e fejezet alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügyvéd) nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az  érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az  ügyfél érdekei az  ügyvédnek az  ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható. (2) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlója nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt a) közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi jogviszonya keretében, b) közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtó-helyettesként, vagy c) közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi képviseletet. (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem láthat el jogi képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, valamint amelynek az  irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, e jogviszonya megszűnését követő két évig. (4) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a  korábbi és az  új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult. (5) Korábbi munkáltatójával szemben az  ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a  munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az  ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat. (6) Az  (5)  bekezdéstől eltérően a  kamarai jogtanácsos és a  jogi előadó korábbi munkáltatójával szemben a versenytilalmi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenységet folytathat azzal, hogy korábbi munkáltatójával szemben jogi képviseletet akkor láthat el, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és munkavállalóként az  ügy intézésében nem vett részt. A  korábbi munkáltató e  korlátozás alól felmentést adhat. (7) Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik az ügyvédre, ha a) az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik, b) az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy az ügyvéd a másik ügyfél javára is vállalhassa ügyvédi tevékenység végzését, c) az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és d) az  ügyvéd észszerűen feltételezheti, hogy az  érdekek összeütközése nem akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje. (8) Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az  (1)  bekezdés alapján az  ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a  (7)  bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni. 21. § (1) Ha a 20. § szerinti valamely korlátozó ok a) az ügyvédi iroda, az ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség valamely tagja, vagy b) az  egyéni ügyvéddel, ügyvédi irodával munkaviszonyban álló, ügyvédi tevékenységet folytató valamely alkalmazott vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni ügyvédre, a teljes ügyvédi irodára, ügyvédi társulásra, illetve ügyvédi irodaközösségre vonatkozik. (2) A 20. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell. (3) Az  (1)  bekezdést nem kell alkalmazni, ha az  egyes megbízásokat különböző ügyvédi tevékenységet folytató természetes személyek és ügyvédasszisztensek közreműködésével látják el, a  különböző közreműködők között biztosított az ügyvédi titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárult. IV. FEJEZET AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT KIZÁRÓ OKOK ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 14. Az ügyvédi tevékenység gyakorlását kizáró okok 22. § (1) Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, a) akivel szemben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, b) aki büntetett előéletű, vagy jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, c) aki büntetlen előéletű, de ca) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cb) akit a  bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig, cc) akit a  bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbaidő leteltétől számított három évig, cd) akivel szemben a  bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a  kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig, d) aki a kamarából való kizárás, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés (a továbbiakban együtt: kizárás) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, e) aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll, f ) aki az  életmódja vagy magatartása miatt az  ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, vagy g) akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a  kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki. (2) Az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet. (3) Az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja kegyelmi mentesítés esetén nem alkalmazható. 15. Az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek 23. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen: a) az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a  közalkalmazotti, a  rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás, b) gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony, c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b) pontját a kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra. (3) A  választott közjogi tisztségviselői megbízatás – ideértve a  helyi önkormányzat és a  nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője vagy tagja, valamint az  általa létrehozott bizottság tisztségviselője vagy tagja megbízatását is – az ügyvédi tevékenység gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így rendelkezik. 24. § (1) Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá: a) az oktatói tevékenység, b) a tudományos, művészeti és sporttevékenység, c) a mezőgazdasági őstermelői tevékenység, d) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony, e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, f ) a választottbírói tevékenység, g) a jogi szakfordítói, tolmácsolási tevékenység, h) a nem igazságügyi szakértői tevékenység, i) a választási bizottsági tagság, j) a belső adatvédelmi felelősi tevékenység, k) a végelszámolói feladat ellátása, l) a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, m) a  gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása, valamint n) az m) pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása. (2) A  kamarai jogtanácsosi és a  jogi előadói tevékenység gyakorlásával a  23.  § (1)  bekezdés c)  pontja alá eső tevékenységek közül nem összeférhetetlen továbbá a jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása. (3) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlója az  oktatói és tudományos tevékenységet munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban is elláthatja. (4) Az e § szerinti tevékenység az ügyvédi tevékenység gyakorlásától minden szempontból elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket az  ügyvédi tevékenység gyakorlója nem ügyvédként, hanem az  adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja. (5) Ugyanazon ügyben nem folytatható egyidejűleg a  2.  § és 3.  § szerinti ügyvédi tevékenység és az  e  § szerinti tevékenység. (6) Az  (1)  bekezdés h), m) és n)  pontjában meghatározott tevékenység és a  2.  § és 3.  § szerinti ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a  megbízott ügyvédi iroda, a  megbízás teljesítésében az ügyvédi iroda (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul. 25. § A kamarai jogtanácsos és a  jogi előadó munkáltatója és munkáltatójának kapcsolt vállalkozása számára munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenységet folytathat. 26. § (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni. (2) Az  összeférhetetlenségi okot az  ügyvédi tevékenység gyakorlójának haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított a) tizenöt napon belül a területi kamarának – az ügyvédi titok megsértése nélkül – be kell jelentenie, valamint b) harminc napon belül meg kell szüntetnie. (3) Az  összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig ügyvédi tevékenység az  ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható. HARMADIK RÉSZ AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 27. § (1) Ügyvédi tevékenység a) megbízás, b) kirendelés, vagy c) az  e  törvényben meghatározott esetekben munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, egyházi szolgálati viszony, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony alapján folytatható. (2) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik. V. FEJEZET AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS 16. Az ügyvédi megbízás általános szabályai 28. § (1) Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya. (2) Az  ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az  egyéni ügyvéd, az  európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az  ügyfél a  megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az  ügyfél hozzátartozóját a  megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti. (3) A  felek eltérő rendelkezése hiányában a  megbízási szerződés alapján a  megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a  rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a  megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is. (4) A  szerződéskötéskor az  ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a  megbízás ellátása során, illetve az  üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a  megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e. (5) A megbízás teljesítésében – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda tagjai, a helyettes ügyvéd, az ezek alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász és ügyvédjelölt, valamint a külföldi jogi tanácsadó járhatnak el. (6) A  megbízott szerződésszegésért való felelőssége csak egyedileg megtárgyalt szerződési feltételben, és csak a  kárnak a  megbízott kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegét meghaladó része tekintetében korlátozható. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a  megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. (3) Az  okiratszerkesztésre és az  ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja. 17. Az ügyvédi megbízási díj 30. § (1) A  felek – az  e  §-ban foglalt eltérésekkel – a  megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A  felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. (2) A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és költségtérítés-követelés a kötelezett hozzájárulása nélkül nem ruházható át olyan személyre, aki az igényérvényesítéshez szükséges ügyvédi titok megismerésére nem jogosult. (3) Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. E bekezdés alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele a) a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség, valamint b) az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott. 31. § A megbízó javára átvett pénzből – a  megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett – kielégíthető a  megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés, kivéve, ha a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni, b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, c) más törvény a beszámítást tiltja. 18. Azonosítás 32. § (1) A  jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a  megbízási szerződés megkötése előtt a  megbízott, valamint a  munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a  kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását. (2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja. (3) Az  ügyvéd a  természetes személy adatai a  nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az  általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a  járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az  útiokmány-nyilvántartásból és a  központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti: a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás, c) lakcím, d) arcképmás, e) aláírás, f ) a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18.  § (5) bekezdése szerinti tények, g) a  külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24.  § (1)  bekezdés f )  pontja szerinti adatok és az  okmány érvényességi ideje, h) a  közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8.  § (1)  bekezdés b)  pont ba)–bb) alpontja szerinti adatok, i) a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.  évi I. törvény 76.  § d)  pontja, 80.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontja, valamint a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok. (4) A  jogi személyt vagy más szervezetet az  ügyvéd a  jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja. (5) Ha a  természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az  a  megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a  külső akadály megszűnését követően a  megbízott az  ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni. (6) Ha a  természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az  ügyfél külön azonosítását az  ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az  ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a  meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a  meghatalmazást az  aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el. (7) A  (2)–(4) és a  (6)  bekezdés rendelkezéseit az  okirat ellenjegyzését megelőzően a  jognyilatkozatot tevő olyan személyek, szervezetek, és az  azok képviseletében eljáró személyek vonatkozásában is alkalmazni kell, akiknek az azonosítását az ügyvéd korábban nem végezte el. (8) A  korábban már azonosított személy vagy szervezet adatainak esetleges változását az  ügyvéd az  okirat ellenjegyzését megelőzően a (2)–(4) és a (6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ellenőrzi. (9) Az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni. Az adatigénylésért ebben az esetben sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték. (10) Ha a  (9)  bekezdés szerinti elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az  a  megbízási szerződés megkötésének és a  jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az  ügyvéd az  ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban. 33. § (1) Az  ügyvéd olyan ügyben, amelyben a  jogi képviselet kötelező, a  legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet. (2) Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a) természetes személyazonosító adatok, b) lakcím, c) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás, d) az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma, e) a 32. § (3) bekezdésében meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója, f ) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező, g) a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok. (3) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (2) bekezdés a)–d) és g) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon. (4) Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a) név, b) székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – ha ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelep címe, c) az azonosított jogi személy vagy más szervezet cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma, ezek hiányában a  nyilvántartó szerv neve és az  azonosító szám vagy a  létrejöttéről, nyilvántartásba vételéről, illetve bejegyzéséről szóló határozat száma, d) az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai, e) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a jogi személy vagy más szervezet azonosítása kötelező, f ) a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok. (5) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (4) bekezdés a)–c) és f ) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon. (6) A (2) és a  (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a természetes személy, a  jogi személy vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja. (7) Az  ügyvéd a  (2) és a  (4)  bekezdésben meghatározott adatokat a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ideig kezeli. 19. Ügyvédi meghatalmazás 34. § (1) Ha az  ügyvédi tevékenység gyakorlásához az  ügyfél képviselete szükséges, a  képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére. (2) Az  ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. (3) Ha a  meghatalmazásból más nem tűnik ki, a  meghatalmazás alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során e törvény alapján eljárhatnak. (4) A  meghatalmazás feljogosítja a  meghatalmazottat képviselet ellátására a  megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is. (5) A  meghatalmazást az  ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja. A  meghatalmazás korlátozása bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. (6) A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti. (7) A  meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a  meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a  bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az  ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el. (8) A  meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben – ideértve a  (7)  bekezdésben megjelölt szerveket is – a közléssel hatályosul. 20. Az ügyvédi megbízás megszűnése 35. § (1) A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvben és a megbízási szerződésben meghatározottakon túl megszűnik a) a megbízó vagy a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével, b) a megbízott egyéni ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésével. (2) A megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták. (3) A  megbízott a  megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A  felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A megbízott a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. (4) Kamarai formaváltás esetén – ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást – a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A  megbízott a  várható változásról köteles a  megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni. VI. FEJEZET A KIRENDELÉS 36. § (1) Az  ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. (2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság (e fejezetben a  továbbiakban együtt: hatóság) idézésének eleget tenni, továbbá a  terhelttel, illetve ha az  ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni. (3) A területi kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani. (4) A kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre) tarthat igényt. (5) A  kirendelt ügyvéd a  helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az  az eljárást ne akadályozza és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit. (6) A területi kamara és a kirendelt ügyvéd a hatóságot haladéktalanul értesíti, ha a kirendelt ügyvéd a) kamarai tagsága megszűnt, b) az ügyvédi tevékenységét szünetelteti, c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, d) a kirendelhető ügyvédek jegyzékében már nem szerepel, vagy e) vele szemben a III. Fejezet szerinti korlátozó okok valamelyike bekövetkezett. (7) Az  eseti gondnok, az  eseti gyám és az  ügygondnok részére a  meghatalmazást a  hatóság kirendelő határozata pótolja. 37. § (1) Törvényben meghatározott esetben a hatóság kirendelő határozata alapján a  területi kamara jelöli ki a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet. (2) A kirendelt védő a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből jelölhető ki. (3) A  területi kamara a  kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített módon jelöli ki. (4) A  kijelöléskor biztosítani kell a  kirendelt védőként kirendelhető ügyvédek arányos munkaterhelését, valamint figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését. (5) A kirendelt védő részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata és a kijelölés pótolja. 38. § (1) A területi kamara a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet. (2) A  területi kamara a  jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a  kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen. (3) A  jegyzék összeállításának szabályait a  kamarának úgy kell megállapítania, hogy – az  önkéntes jelentkezésen túlmenően – minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a jegyzékbe. (4) A területi kamara köteles a jegyzék változásait folyamatosan frissíteni és a változást honlapján közzétenni. VII. FEJEZET AZ EGYES ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGEK 21. Jogi képviselet ellátása 39. § (1) Az  ügyvéd, a  kamarai jogtanácsos és az  európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat. (2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult. (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. (4) A  jogi képviselet ellátása során az  ügyvéd köteles megtagadni az  ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul. (5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni. 22. Büntetőeljárásban a védelem ellátása 40. § (1) Az ügyvéd a büntetőeljárásban a terhelt védőjeként eljárhat. (2) A  védői tevékenység ellátása során az  ügyvéd a  terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. 23. Jogi tanácsadás 41. § (1) Az  ügyvéd, a  kamarai jogtanácsos, az  európai közösségi jogász, valamint – az  e  törvényben meghatározottak szerint – a  külföldi jogi tanácsadó (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányításával a  helyettesítésére jogosult az  ügyfél érdekeinek megfelelő joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozat megtételének előkészítésével, továbbá múltbeli, a jelenben fennálló vagy jövőbeli körülmények jogi értékelésével kapcsolatban az ügyfél számára véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg. (2) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusai alapján alakítja ki a véleményét, illetve fogalmazza meg a javaslatait. (3) Az  ügyvéd a  jogi tanácsadás során – ha a  felek szigorúbb követelményt nem határoznak meg – az  ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadja el. (4) Az  ügyvéd köteles az  ügyfelet tájékoztatni az  általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős. 24. Az okiratszerkesztés 42. § (1) Az  ügyvéd és az  európai közösségi jogász, valamint irányításával a  helyettesítésére jogosult az  ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet. (2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos munkáltatójának a  kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az  ügyfél, valamint a munkáltatója és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet. (3) Az  ügyvéd, a  kamarai jogtanácsos és az  európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles megtagadni az  okiratszerkesztést, ha az  akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul. (4) Az  okiratszerkesztés során az  ügyvéd úgy jár el, hogy az  ügyfél kinyilvánított akarata – az  Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen. (5) Az  ügyvéd az  ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el, azonban a  (3)  bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell az  ügyfelet arról, ha az  ügyvédtől elvárható gondosság mellett az  ügyfél által előadott tények teljes körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel. (6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. 25. Az okirati ellenjegyzés 43. § (1) Az  ügyvéd és a  kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügyvéd) az  általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az  ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a  kamarai jogtanácsos munkáltatójának a  kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti. (2) Az ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni, b) minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia, c) a feleknek alá kell írniuk, d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. (3) Az  ellenjegyző ügyvéd a  papíralapú okiraton az  aláírása oldalán a  szárazbélyegzőjének a  lenyomatát elhelyezi, az  elektronikus okiratot a  18.  § (1)  bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el. (4) A  (2)  bekezdés b)  pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a  papíralapú okirat lapjait az  ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az  az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az  elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el. (5) Ha az  ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető. (6) A  szerződő fél az  ellenjegyző ügyvédnek az  okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat. 44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy a) az okirat a jogszabályoknak megfelel, b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el. (2) Az  ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az  okirat aláírása, illetve az  okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az  ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg. (3) Az (1) bekezdés c)–d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat a) az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy b) az  ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a  saját EGT-államában ügyvédi tevékenységet gyakorló, nyilvántartásba vett személy azzal, hogy ezt a  körülményt, valamint a  b)  pont szerinti esetben az  (1)  bekezdés d)  pontjának tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni. (4) Az  (1)  bekezdés b)–d)  pontjának az  alkalmazása során eljárhat az  okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni. (5) Az  (1)  bekezdés d)  pontját nem kell alkalmazni, ha a  fél aláírását az  aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy a  fél aláírását közjegyző hitelesítette, illetve ha a  fél az  okiratot a  minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látta el. (6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett – az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d …