← Magyarország

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény az élelmiszerlánc egészének egységes és folyamatos hatósági felügyeletét szabályozza, hogy biztosítsa az emberek biztonságos élelmiszerrel való ellátását. Célja a fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme, valamint a biztonságos élelmiszer-előállítás garantálása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

Éltv. - 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.14. - határozatlan ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről * Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete szükséges, az Európai Unió szabályozásával összhangban a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével

  1. a)a végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása;
  2. b)az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők számának csökkentése érdekében – figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására – a helyi, illetve regionális kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés elősegítése;
  3. c)az állatok egészségének megőrzése, az emberek egészségét is veszélyeztető, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének biztosítása, az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmének biztosításához szükséges garanciák elérése, továbbá az állatgyógyászati termékek biztonságos előállításának, kereskedelmének, felhasználásának biztosítása;
  4. d)a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő biztonsági szabályok betartásával;
  5. e)* az emberi fogyasztásra kerülő, valamint az élelmiszerek alapanyagául szolgáló, továbbá a takarmányozásra szánt növények szennyezésektől mentes mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) történő termesztésének elérése;
  6. f)az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető, biztonságos és megfelelő minőségű takarmány felhasználása révén a takarmányfelhasználók érdekeinek, a végső fogyasztók biztonságának védelme, a környezetvédelmi szempontok érvényre jutásának elősegítése;
  7. g)* haszonállatok tenyésztése során egészséges utódállomány létrehozásának biztosítása;
  8. h)* az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése;
  9. i)* az élelmiszer-pazarlás megelőzése, csökkentése. A törvény hatálya és alkalmazási köre 2. §

(1)* E törvény hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) az élelmiszerlánc szereplője.
(2)A törvény alkalmazási köre kiterjed
  1. a)* az élelmiszer – beleértve a borászati terméket, az ízesített bort, ízesített boralapú italokat és az ízesített boralapú koktélokat, a pálinkát és a törkölypálinkát – termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;
  2. b)* a vadon élő növény begyűjtésére, a kifogott hal és más hasznos víziállat, valamint az élő vad és az elejtett vad szállítására és felhasználására;
  3. c)* az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására, higiéniai alkalmasságának, megfelelőségének ellenőrzésére és forgalomba hozatalára;
  4. d)az élelmiszer-, takarmány és élőállat-szállító járművekre, azok fertőtlenítésére;
  5. e)* az állat tartására, tenyésztésére, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára, valamint az állatszaporítási létesítmények és technológiák higiéniai körülményeire;
  6. f)* az engedélyköteles termék, EK-műtrágya, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, előállítására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, raktározására, tárolására, szállítására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggésben történő szaktanácsadásra;
  7. g)az élő állat, növény, ezek szaporítóanyagának, állati vagy növényi terméknek, takarmánynak az ország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén – a leszállás nélküli légi forgalom kivételével – történő átvitelére;
  8. h)* a föld, vagy olyan dolog (eszköz, berendezés) birtoklására, használatára, amelyben növény fenntartható, továbbá az ezeken történő növénytermesztésre, növény, növényi termék hasznosítására (beleértve a legeltetést is), feldolgozására, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására és felhasználására;
  9. i)a növényi, valamint állati eredetű melléktermék birtoklására, gyűjtésére, tárolására, ártalmatlanítására, szállítására, kezelésére és forgalomba hozatalára;
  10. j)* a laboratóriumok tevékenységére, valamint az állatbetegségeket, illetve az élelmiszer-fertőzéseket okozó kórokozókkal, károsítókkal vagy azokat potenciálisan tartalmazó anyagokkal folytatott egyes tevékenységekre;
  11. k)a növényvédelmi gép, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezés (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hozatalára és üzemeltetésére;
  12. l)az állatok etetésére szánt takarmány előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;
  13. m)az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatásra;
  14. n)* a kedvtelésből tartott állatok állategészségügyi, járványügyi felügyeletére;
  15. o)* az élelmiszerlánc digitális felügyeletére, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszerláncban keletkező adatvagyon kezelésére és közzétételére.
(3)* Nem terjed ki a törvény alkalmazási köre az élelmiszerek magánfogyasztásra történő előállítására, valamint – takarmányhigiéniai szempontból – a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete 2. cikke
(2)bekezdésének a)–
  1. d)pontjában szabályozott tevékenységekre. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában a mellékletben szereplő kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni. Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete 4. § Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed
  2. a)* a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő tevékenységekre;
  3. b)* az engedélyköteles termékek, EK-műtrágyák gyártására, kiszerelésére, szállítására, forgalomba hozatalára, tárolására és felhasználására;
  4. c)a növények termesztésére, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítására, feldolgozására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára;
  5. d)a növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére;
  6. e)* a zöldség, gomba és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;
  7. f)a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;
  8. g)* az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi vonatkozásaira, valamint az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerére;
  9. h)az állatok állat-egészségügyi ellátására és felügyeletére;
  10. i)az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára;
  11. j)az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, és felhasználására;
  12. k)a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;
  13. l)* az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására;
  14. m)* a géntechnológiával módosított szervezetek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint a géntechnológiával módosított összetevőt tartalmazó termékek ellenőrzésére;
  15. n)* az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára;
  16. o)* az élelmiszerláncban felhasználásra szánt takarító- és fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;
  17. p)* az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratóriumokra, az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges anyagokra, termékekre, berendezésekre, ezen anyagokat, termékeket, berendezéseket forgalomba hozó természetes és jogi személyekre;
  18. q)* az e törvény hatálya alá tartozó termék előállítására, forgalmazására vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására;
  19. r)* az e törvény hatálya alá tartozó termékkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatok ellátására;
  20. s)* az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási szabályok feltüntetésére;
  21. t)* a víziállat-termelő létesítményekben természetes vízi telepítésre vagy étkezési célra termelt hal, vagy más hasznos víziállat tartására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására. Alapvető rendelkezések 5. §
(1)* Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot tartalmazó talajon és termesztőközegben.
(2)Az integrált növényvédelem gyakorlatának betartása, az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének szigorú figyelembevétele és a technológiai előírások betartása mellett a növényvédelmi tevékenység célja
  1. a)a növények egészségének és a növényi termékek minőségének megőrzése
  2. aa)megelőző intézkedésekkel,
  3. ab)a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával,
  4. ac)a károsítók elleni hatékony védekezéssel;
  5. b)az olyan veszélyek elhárítása, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel;
  6. c)a növények, illetve a növényi eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmassá tétele.
(3)A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell.
(4)Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz.
(5)Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezőanyag-tartalmú termésnövelő anyag használható fel.
(6)* Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általi nyilvántartásba vételt követően, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.
(7)* 6. §
(1)* Állatot tartani csak jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen.
(2)Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.
(3)Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető minőségű vizet szabad felhasználni.
(4)E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt kivételekkel tilos az állat tartása során – különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére – hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.
(5)Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.
(6)* Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. 7. § A takarmány előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása során a takarmány
  1. a)az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja;
  2. b)e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tiltott anyagot, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat;
  3. c)minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány nem megfelelő minőségét elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható. 8. §
(1)Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet és az állatok védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élelmiszer-ipari szakképesítés megléte szükséges.
(2)Hatósági eljárás során az élelmiszernek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerinti emberi fogyasztásra való alkalmasságára vonatkozó hatósági döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat. 8/A. § *
(1)Vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti gombaszakellenőri minősítést követően lehet.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az a személy végezheti, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)Aki az
(1)bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(4)* A gomba-szakellenőr jogosult zár alá venni *
  1. a)a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát,
  2. b)a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombától egyértelműen nem elkülöníthető gombatételt, valamint intézkedni annak megsemmisítéséről. 8/B. § *
(1)* Ionizáló energiával kezelt élelmiszert Magyarország területén első alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet.
(2)Az
(1)bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerződő államában jogszerűen forgalomba hozott termékre.
(3)Élelmiszernek ionizáló energiával történő kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezheti. 8/C. § * Az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratórium az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartásba vételt követően, vagy a működési engedély alapján végezheti a tevékenységét.
  1. § Élő állatot, növényt vagy ezek szaporítóanyagát, állati eredetű vagy növényi terméket harmadik országból az ország területére behozni, onnan kiszállítani – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételekkel és kivételekkel – csak állat-egészségügyi, illetve növény-egészségügyi határállomáson keresztül lehet. Tájékoztatási szabályok
  2. §
(1)Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszer-jelölési előírások).
(2)–
(4)*
(5)* 10/A. § * Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
  1. május 30-i 2018/848/EU rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek.
  2. § Takarmány csak akkor hozható forgalomba, ha csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon, jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul – a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven is – feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: takarmányjelölési előírások).
  3. §
(1)* Engedélyköteles termék csak akkor hozható forgalomba, ha a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített csomagolóeszközön magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint. Ömlesztett áru esetében fenti adatokat az áruval együtt mozgó, a beazonosítást lehetővé tevő kísérőokmánynak kell tartalmaznia.
(2)A növényvédő szer
(1)bekezdés szerinti jelölése nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére. A reklámozásra vonatkozó különös szabályok 13. §
(1)A növényvédő szer reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt veszélyének egyértelmű megjelölését. Mérsékelt környezeti veszélyességre kizárólag az ökológiai termesztésben engedélyezett vagy az integrált, környezetkímélő növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmény vonatkozásában lehet utalni.
(2)* Az engedélyköteles termék reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával vagy a nyilvántartásba vett adatokkal. Forgalomba hozatali és felelősségi rendelkezések 14. §
(1)A takarmány biztonságosságáért és minőségéért a takarmány előállítója, nem hazai előállítású takarmány esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – az etethetőségi, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig – felelős.
(2)* Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig, a 15. §
(2a)bekezdése szerinti esetben az élelmiszer átadásáig – felelős.
(2a)* Az
(1)és
(2)bekezdés alá nem tartozó termék biztonságosságáért és minőségéért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.
(3)* Az
(1)–
(2a)bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.
(4)* Az élelmiszerlánc-szereplő felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett.
(5)Az élelmiszer, illetve a takarmány e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó vonatkozó jogi aktusában előírt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmányminőségi előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette.
(6)*
(7)A 11. § rendelkezéseinek betartásáért felelős a takarmány előállító vagy az a takarmány-vállalkozás, amelynek neve a jelölésen kötelezően feltüntetendő adatok között szerepel, illetve a takarmány valamennyi forgalmazója.
(8)A 12. § rendelkezéseinek betartásáért az első magyarországi forgalomba hozó felelős.
(9)A 13. § rendelkezéseinek betartásáért a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott reklámozó felel.
(10)* A 14/A. §-ban foglaltakért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős. A 14/A. §-ban foglaltakért a termék forgalmazója is felelős, ha a 14/A. §
(2)vagy
(4)bekezdése szerinti hibát ő okozta, vagy az általa felismerhető lett volna.
(11)* A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért, amennyiben a felelős személye az
(1)–
(10)bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg. 14/A. § *
(1)A hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos.
(2)* Hamisított terméknek minősül az a termék,
  1. a)amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,
  2. b)amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő,
  3. c)amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,
  4. d)amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára,
  5. e)amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik,
  6. f)amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik,
  7. g)amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő,
  8. h)amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, vagy
  9. i)amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.
(3)* A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.
(4)* Tilos olyan
  1. a)* élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben, a gyártmánylapban vagy egyéb gyártási dokumentumban meghatározott minőségi vagy jelölési előírásoknak meg nem felelő módon állítottak elő,
  2. b)élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő,
  3. c)termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hoztak forgalomba. 14/B. § *
(1)Ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős azért, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében vagy jellemzőiben ne térjen el jelentősen, kivéve, ha azt jogszerű és objektív ok fennállása teszi szükségessé.
(2)* Az
(1)bekezdés szerinti jogszerű és objektív oknak minősül különösen, ha az élelmiszer összetételében vagy jellemzőjében jelentkező eltérést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés, valamely alapanyag élelmiszer-jelölésen feltüntetett eredete, időszakos jellege vagy a hazai fogyasztók egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférése érdekében tett receptúramódosítás indokolja. 14/C. § * Az egészségügyért felelős miniszter – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével – rendeletében határozhat meg az étrend-kiegészítők vagy azok egyes csoportjai tekintetében olyan feltételeket, amely feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – csak gyógyszertárban vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak. 15. §
(1)Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.
(2)* Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer – a
(2a)bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hozható forgalomba élelmiszerként.
(2a)* Lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet Va. fejezetében foglalt követelmények betartása mellett ingyenesen forgalomba hozható.
(2b)* A
(2a)bekezdésben meghatározott ingyenes forgalomba hozatalhoz FELIR azonosítóval kell rendelkezni.
(3)A takarmányt külső behatásoktól védetten, olyan módon (csomagolóeszközben, tartályban vagy ömlesztve) lehet forgalomba hozni, hogy az biztosítsa a takarmány állat-egészségügyi szempontból biztonságos felhasználhatóságát és a takarmány minőségének megóvását.
(4)Az etethetőségi, felhasználhatósági vagy minőségmegőrzési idő lejárta után a takarmány az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével hozható forgalomba.
(5)* A felhasználhatósági idő lejárta után a növényvédő szer az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárása szerint hozható forgalomba.
(6)Növényvédő szer csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban hozható forgalomba. II. Fejezet AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A nyomonkövethetőség rendszere * 16. §
(1)* Az élelmiszer-előállítás folyamatának, valamint a károsítókra vonatkozó növényegészségügyi előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok nyomonkövethetősége és – szükséges esetben – az áruk forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyomonkövethetőségi eljárást kell létrehoznia. A nyomonkövethetőségi eljáráshoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetni az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.
(2)* Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az
(1)bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait felhívásra haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani a járványügyet, az élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében.
(2a)* Amennyiben az élelmiszer eredete kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a nyomonkövethetőségre vonatkozó előírások megsértése az emberi életet és egészséget veszélyeztető helyzetnek minősül.
(3)* Az állatgyógyászati készítmény és a növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége céljából az állatgyógyászati készítmény kiadására jogosító állatorvosi vény, valamint a növényvédő szer kiadására jogosító növényorvosi vény az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalommal és formában állítható ki, amely tartalmazza legalább
  1. a)az állatorvos, az állattartó, a növényorvos, a növényvédő szert felhasználó termelő, az állatorvosi vénnyel vagy növényorvosi vénnyel rendelkező természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, valamint
  2. b)az állatorvos kamarai tagsági számát vagy a növényorvos hatóságiengedély-számát, továbbá a 38/B. §
(2)bekezdése szerinti azonosítóját.
(4)* Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatgyógyászati készítmény, gyógyszeres takarmány és gyógyszeres köztes termék, valamint növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége érdekében az ilyen termék forgalmazásáról és felhasználásáról az állatgyógyászati készítmény vagy növényvédő szer forgalmazását végzőnek, a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítójának, az állatorvosnak, a felhasználó állattartónak, a növényorvosnak, továbbá a felhasználó termelőnek e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza legalább a nyilvántartott természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(5)* A
(4)bekezdés szerinti nyilvántartásból az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a 38/A. § szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül (a továbbiakban: FELIR) elektronikus úton kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek adatot szolgáltatni. A termelő, a földhasználó, a növényorvos és az engedélyköteles termék engedélye jogosultjának kötelezettségei * 17. §
(1)A termelő, illetve a földhasználó köteles
  1. a)a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;
  2. b)a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni;
  3. c)* az
  4. a)pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.
(2)A termelő, illetve a földhasználó köteles
  1. a)* az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni;
  2. b)az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését tűrni és elősegíteni.
(3)A termelő, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles
  1. a)az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára előírt, a méhek védelmére vonatkozó előírásokat betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni;
  2. b)* a földet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatni.
(4)* A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
(5)* A növényvédő szer, valamint a termésnövelő anyag felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja, valamint az EK-műtrágya első magyarországi forgalmazója köteles évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan a magyarországi forgalmáról jelentést készíteni és azt elektronikus úton megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a forgalmazott növényvédő szer, termésnövelő anyag, illetve EK-műtrágya tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.
(6)*
(7)* Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát követően szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, ha a célország előírásai azt lehetővé teszik.
(8)* A termelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére elektronikus úton adatot szolgáltat a növényvédő szerek felhasználásáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint. 17/A. § *
(1)Növényvédelmi szakirányítási tevékenységet *
  1. a)növényvédelmi szolgáltatási tevékenységként megbízási, vállalkozási jogviszony keretében, vagy
  2. b)munkavállalóként, tagként az adott vállalkozás részére az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint, írásbeli szerződés alapján lehet végezni.
(2)* Az
(1)bekezdésben meghatározott írásbeli szerződés megkötése alól kivételt képez, ha az
(1)bekezdésben meghatározott tevékenységet közeli hozzátartozó vagy annak őstermelők családi gazdasága részére, személyes munkavégzés keretében végzik.
(3)* Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötésének tényét, a szerződés adattartalmát, a szerződés módosítását és megszűnését, valamint az
(1)bekezdés b) pontja szerinti növényvédelmi munka és szakirányítás végzése esetén a növényorvosra és a szakirányítással érintett földterületre vonatkozó adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elektronikus úton be kell jelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek. 17/B. § *
(1)A növényvédelmi gépeket a forgalomba hozatalukat megelőzően típusminősítés, a használatuk során időszakos műszaki felülvizsgálatnak (a továbbiakban: műszaki felülvizsgálat) kell alávetni, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint.
(2)*
(3)* A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki felülvizsgálatról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartást vezet.
(4)Amennyiben a műszaki felülvizsgálat eredményével a növényvédelmi gép üzemeltetője nem ért egyet, a műszaki felülvizsgálatot követő tizenöt napon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv harminc napon belül elvégzi a növényvédelmi gép teljes körű műszeres vizsgálatát. 17/C. § * Az állattartó és az állatorvos jogai és kötelezettségei 18. §
(1)Az állattartó köteles
  1. a)állata rendszeres ellátásáról és felügyeletéről gondoskodni;
  2. b)* e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állat-egészségügyi felügyeletét szolgáltató állatorvossal kötött írásbeli szerződéssel biztosítani;
  3. c)* az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó szolgáltató állatorvost a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről az állattartó tevékenység megkezdésétől számított öt napon belül tájékoztatni;
  4. d)az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőn belül és módon gondoskodni;
  5. e)az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az állatok tartását, tartási helyét, jelölését és mozgatását bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek;
  6. f)* állata betegségéről vagy annak gyanújáról haladéktalanul értesíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, illetve a szolgáltató állatorvost, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, járványos állatbetegség esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a szolgáltató állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani, az elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt kötelezettségeket teljesíteni;
  7. g)állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni, ezen feladatokat ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;
  8. h)* az állat elhullását vagy kényszervágását az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a szolgáltató állatorvosnak – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;
  9. i)* az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint a levágott állatát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel, illetve a szolgáltató állatorvossal megvizsgáltatni;
  10. j)állatának az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi vizsgálata elvégzéséről – amennyiben jogszabály másként nem rendeli – saját költségén gondoskodni.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. f)pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik
  2. a)* az állattenyésztésre, szaporításra, vadászatra, halgazdálkodásra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére; továbbá arra, aki
  3. b)a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;
  4. c)az állatot felügyeli;
  5. d)az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;
  6. e)szállításkor az állatot kíséri.
(3)Az állat levágása, valamint az állat, az állati eredetű termék vagy az állati eredetű melléktermék szállítása alkalmával az állattartó köteles a közreműködő állatorvost a forgalomba hozatalt befolyásoló körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt nyilvántartásokat bemutatni.
(4)Az
(1)bekezdés
  1. f)és
  2. h)pontjában előírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik minden olyan – nem állatorvos – személyre, aki állatok gyógykezelésével, vizsgálatával, mesterséges termékenyítéssel, embrióátültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belőlük vagy tőlük származó termék értékesítésével, szállításával, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közreműködik.
(5)Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén köteles bejelenteni az állattartó hely meghatározott adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel céljából.
(5a)* Az állatok jelölésére felhasznált jelölő- és behelyezőeszközök, valamint ENAR-bizonylatok megrendelésével kapcsolatos ügyintézést az állattartó elektronikus úton teljesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.
(5b)* A sertés tartásával és szállításával összefüggő valamennyi bejelentési kötelezettségét az állattartónak a tartási helyek és tenyészetek összerendeléséről történő értesítést követő három hónap elteltét követően elektronikus úton kell teljesítenie az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.
(6)A méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. 19. §
(1)* Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve annak szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti éves jelentési kötelezettséget elektronikus úton köteles teljesíteni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kötelezettség
  1. a)* ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot,
  2. b)* közterületen a települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot,
  3. c)közúton a közút kezelőjét terheli.
(3)A
(2)bekezdés szerinti esetben a tulajdonos a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a közút kezelőjének megtéríteni.
(4)Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv intézkedik. 20. §
(1)* Az állattartó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely – arra működési engedéllyel rendelkező – szolgáltató állatorvostól veszi igénybe.
(2)* A szolgáltató állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos legjobb tudása szerint felvilágosítást adni.
(3)* A szolgáltató állatorvos köteles tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről tájékoztatni.
(3a)* Ha a szolgáltató állatorvos tevékenysége során rendkívüli élelmiszerlánc-esemény fennállását vagy állat kínzását észleli, köteles arról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni.
(4)Az állatorvos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Európai, illetve a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok rendelésére. 21. §
(1)Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben állata forgalomképességének igazolására köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott okiratot (marhalevelet) kiállíttatni és érvényesíttetni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti okirat (marhalevél) kiállítása előtt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírtak szerint az állatot tartósan meg kell jelölni. Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítók és az első magyarországi forgalomba hozók kötelezettségei * 22. §
(1)* Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás működése során
  1. a)a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, élelmiszer-összetevők vagy takarmány biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok, tárgyak és az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek megfelelőségének, biztonságos alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági és -minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;
  2. b)olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termékvisszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer vagy takarmány biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomonkövethetősége;
  3. c)* az
(1a)bekezdésben foglaltak kivételével az üzemelés teljes időtartama alatt rendelkezésre kell állnia egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági szaktudással rendelkező –, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.
(1a)* Élelmiszer- és a takarmány-mikrovállalkozások esetében az
(1)bekezdés c) pontja szerinti azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek oly módon kell rendelkezésre állnia, hogy szükség esetén rövid időn – legfeljebb 2 órán – belül meg tudjon jelenni a helyszínen.
(2)Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás az élelmiszer, illetve a takarmány előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni és vezetni.
(3)* Ha az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott termék nem felel meg az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági vagy -minőségi követelményeknek, és a termék már kikerült a közvetlen ellenőrzése alól, haladéktalanul kezdeményezi a termék forgalomból való kivonását, valamint az élelmiszer- vagy takarmányfelhasználóktól való visszahívását, és erről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.
(4)* Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, ha információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék ártalmas lehet az emberi vagy állati egészségre, és haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a veszély megelőzésére tett intézkedéseket. 23. §
(1)* Az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban – az emberi vagy állati egészség védelme céljából – előírt esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges az élelmiszer- vagy takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához.
(2)* Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az
(1)bekezdés hatálya alá nem tartozó – esetekben
  1. a)az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás,
  2. b)az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállító, valamint az első magyarországi forgalomba hozó,
  3. c)az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító köteles e tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.
(3)* Az élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn, és köteles a hatósági vizsgálatokhoz szükséges élelmiszereket, takarmányt, más egyéb anyagokat a vizsgálatig megőrizni, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel a kivizsgálásban együttműködni.
(4)* Az az élelmiszer-vállalkozás, amely egy tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból szerez be terméket vagy ilyen termék szétosztását végzi, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő beszállítás megtörténtét.
(5)* Közétkeztetés kizárólag olyan létesítményből végezhető, amelyet az élelmiszerláncfelügyeleti szerv az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint az élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok értékelése alapján minősített, vagy amelynek minősítésére irányuló eljárás folyamatban van.
(6)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
(5)bekezdés szerinti minősítést a közétkeztetést nem végző vendéglátó-ipari létesítményekben is lefolytatja az érintettek erre irányuló kérelme esetén.
(7)* A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések * 23/A. § *
(1)* A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az e törvény szerint engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentés – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
(1)bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult, az
(1)bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. III. Fejezet AZ ÉLELMISZERLÁNC–FELÜGYELETI ÁLLAMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE Az állam felelőssége az élelmiszerlánc-felügyelet terén 24. §
(1)Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében
  1. a)* létrehozza és működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, valamint biztosítja függetlenségét;
  2. b)működteti az élelmiszerek és takarmányok vonatkozásában hatékony gyorsriasztási rendszert;
  3. c)az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet;
  4. d)a költségvetési törvényben külön alcímen az állami kártalanítás, az állami, valamint a közérdekű védekezés céljára, továbbá a járványügyi intézkedés során keletkezett állati vagy növényi eredetű melléktermékek szállításának és ártalmatlanításának, valamint a rendkívüli élelmiszerlánc-esemény elhárítása során a hatóságnál felmerülő költségek fedezetére, továbbá az egyéb jogszabályban állami feladatként meghatározott vizsgálatok fedezetére célelőirányzatot biztosít;
  5. e)* az élelmiszerlánc-felügyeleti szerven keresztül működteti az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti audit rendszert, továbbá a szakmai minősítési rendszert.
(2)* Az állam az
(1)bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben biztosítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.
(3)* Az állam az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen a végső fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc valamennyi szereplője érdekének védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításának és forgalmazásának elősegítése érdekében
  1. a)az ehhez szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával hozzájárul a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához;
  2. b)élelmiszerfogyasztási, táplálkozási adatokat gyűjt, többek között az élelmiszerekkel elfogyasztott szennyezőanyagoknak való étrendi kitettség meghatározása érdekében;
  3. c)felméréseket végez a fogyasztókra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozóan. Az állami feladatok szervezése és irányítása 25. §
(1)Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét e törvény szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el.
(2)*
(3)* Az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk
(1),
(3)és
(4)bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(4)–
(5)* 26. §
(1)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenysége magában foglalja
  1. a)* a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait, valamint a növényvédelmi feladatokat,
  2. b)* a zöldség-, gomba- és gyümölcsellenőrzési feladatokat,
  3. c)a takarmány-ellenőrzési feladatokat,
  4. d)* az állat-egészségügyi, állatvédelmi, állattenyésztési, élelmiszerbiztonsági- és élelmiszerminőség-ellenőrzési feladatokat,
  5. e)* a halgazdálkodási akvakultúra és halgazdálkodási hasznosítás ellenőrzési feladatokat.
(2)* 27. §
(1)* E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat lát el
  1. a)a miniszter,
  2. b)a kereskedelemért felelős miniszter,
  3. c)az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző állami laboratóriumok,
  4. d)az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,
  5. e)az országos főállatorvos.
(2)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyes állami feladatainak megbízási jogviszony keretében történő elvégzésére az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, feljogosíthat természetes személyt vagy szervezetet. A feladatok ellátását olyan természetes személy vagy a megbízott szervezet személyesen közreműködő tagja végezheti, aki megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkezik (a továbbiakban: átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő).
(3)* Ha az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nevében állami feladatokat lát el, akkor az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályainak alkalmazásával jár el.
(4)* Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és azt a jogszabályban meghatározott határidőben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni.
(5)* A 10/A. § szerinti tanúsítványt és az integrált gazdálkodási tanúsítványt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – elismert tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet), vagy tanúsító szervezet hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.
(5a)* Akinek a tanúsító szervezet döntése jogát vagy jogos érdekét sérti, a tanúsító szervezet döntésével szemben a döntésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tizenöt napon belül bírálja el.
(5b)* A tanúsító szervezet a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplő tanúsító szervezet váltását nem korlátozhatja. Semmis a tanúsítási szerződés azon rendelkezése, amely a tanúsítási szerződésnek a tanúsítószervezet-váltása miatti felmondását korlátozza vagy kizárja.
(6)* Az e törvényben szabályozott tanúsítványra és tanúsító szervezetre, valamint annak elismerésére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit. A miniszter feladatai 28. § A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén
  1. a)* ellátja a növényi károsítók előfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feladatokat;
  2. b)az Európai Unió Bizottságánál kezdeményezi az állat- és növény-egészségügyi határállomások kijelölését;
  3. c)* kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén a térítés ellenében történő közcélú munkavégzés, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételének, továbbá a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közreműködésének elrendelését;
  4. d)nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott, az állatállományoknak a betegségtől való mentesítésére országos programot, valamint a betegség előfordulásának felmérésére ellenőrző, illetve monitoring-vizsgálati programot rendelhet el;
  5. e)működteti a FAO/WHO Codex Alimentarius nemzeti rendszerét;
  6. f)kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv összeállításáról és közzétételéről;
  7. g)kiadja a takarmánykódex-irányelveket, és gondoskodik a Magyar Takarmánykódex összeállításáról és közzétételéről;
  8. h)gondoskodik az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Kódex összeállításáról és közzétételéről;
  9. i)gondoskodik a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény összeállításáról és közzétételéről;
  10. j)* meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának céljaival összhangban az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatait az általa irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vonatkozásában;;
  11. k)* kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és annak helyettesét;
  12. l)* az országos főállatorvos útján ellátja – a kereskedelemért felelős miniszter által irányított, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként kijelölt hatóság kivételével – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai irányítását, amelynek keretében közvetlen szakmai utasítást adhat az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek részére hatósági eljárás lefolytatására
  13. la)járványos állat- vagy növénybetegség megjelenése, valamint
  14. lb)* nagy egészségügyi kockázattal járó, nagy gazdasági kárral fenyegető, több vármegye területét érintő vagy Magyarország területén kívüli hatással is bíró élelmiszerlánc-esemény esetén;
  15. m)* rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén meghatározza az állattartó létesítmények közötti védőtávolságot. A kereskedelemért felelős miniszter feladatai * 29. § * Az országos főállatorvos
  16. a)előkészíti a nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági stratégia);
  17. b)kiadja a 47/A. § szerinti többéves tervet, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja annak vonatkozásában a koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;
  18. c)* ellátja – a kereskedelemért felelős miniszter által irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kivételével – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv operatív irányítását;
  19. d)szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából;
  20. e)tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről;
  21. f)kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat;
  22. g)* elrendeli az Országos Járványvédelmi Központ és a Helyi Járványvédelmi Központ létrehozatalát;
  23. h)* elrendeli élelmiszerlánc-esemény esetén válságstáb felállítását;
  24. i)* megszervezi és irányítja a Járványügyi Felügyeleti Rendszert;
  25. j)* elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket;
  26. k)* nyilvántartásba veszi az élelmiszer-rendészeket és vezeti az élelmiszer-rendészek névjegyzékét;
  27. l)* járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén – az 53. §
(3)bekezdése szerint – közvetlenül rendelkezhet szolgáltató állatorvos közcélú igénybevételéről; m) * összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a 38/A. §
(3a)bekezdése szerinti hatóságok elektronikus hatósági ügyintézése során intézhető ügyek kataszterét; n) * irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és eljáró hatóság vonatkozásában az országos nyomonkövetést támogató informatikai rendszerek működtetését és használatát. Az élelmiszerláncban működő állami laboratóriumok feladatai * 30. §
(1)Az állami laboratóriumok feladatai különösen
  1. a)* a károsítók folyamatos előrejelzése, diagnosztikai vizsgálatok végzése, zárlati károsítók azonosítása, növényi eredetű szaporítóanyagok növény-egészségügyi vizsgálata;
  2. b)a termésnövelő anyagok vizsgálata a hazai fogyasztásra vagy exportra szánt mezőgazdasági termékekben;
  3. c)a talaj- és a felszíni víz minták növényvédőszer-maradék tartalmának monitoring-vizsgálata, továbbá a talajokban, talajvízben toxikus elemtartalom és egyéb szennyezőanyag-vizsgálat;
  4. d)a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok minőségének hatósági vizsgálata;
  5. e)a növényi termények, illetve a növényi alapú feldolgozott termékek növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata termőhelyen, tároló-, elárusító-helyeken és a határállomásokon vett mintákból;
  6. f)tételes, felmérő, monitoring- és célvizsgálatok végzése az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység kapcsán;
  7. g)az egészségügyi határértékek megállapításában való közreműködés;
  8. h)a vizsgálati eredmények adatbázisban történő kezelése és az országos adatbázisba történő folyamatos továbbítása;
  9. i)kijelölés alapján referencialaboratóriumi feladatok ellátása, körvizsgálatok szervezése és azok eredményeinek értékelése;
  10. j)a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgálati módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumok és eszközök előállítása, illetve ezek beszerzése, készleten tartása;
  11. k)részvétel a kutatásban, a vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében;
  12. l)a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványainak véleményezése, a vizsgálati módszerek érvényesítése, valamint gondoskodás az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről;
  13. m)elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködés az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegségfelszámolási programok végrehajtásában, közreműködés a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében;
  14. n)a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati feladatok ellátásának szervezése és végzése az élelmiszerláncban;
  15. o)* az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján közreműködés a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban;
  16. p)* az élelmiszerekkel és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági és minőségügyi laboratóriumi vizsgálat végzése.
(2)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hivatalból indított eljárásában hozott döntéseinek megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálathoz állami laboratóriumot vehet igénybe. Amennyiben kapacitás hiánya miatt nem vehető igénybe állami laboratórium, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumot is igénybe vehet laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez. 31. § *
(1)* Ha az e törvény hatálya alá tartozó termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.
(2)* Károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok karanténban tartása, ha arra laboratóriumban kerül sor, állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.
(3)* Az
(1)bekezdés szerint tevékenységet végző nem állami laboratóriumnak a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló
  1. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseitől eltérően e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai
  2. §
(1)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében
  1. a)* e törvény végrehajtására kiadott rendelet, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását;
  2. b)* gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban;
  3. c)végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését az élelmiszerlánc-felügyelet, élelmiszer- és takarmányminőség vonatkozásában;
  4. d)* laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli az e törvény szerinti hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatait végző nem állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi;
  5. e)* egyes állatbetegségek és károsítók területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok biztonságának és minőségének laboratóriumi vizsgálatára felmérő (monitoring) rendszert működtet, valamint ellenőrző, illetve engedélyezési eljárást megalapozó vizsgálatokat végeztet;
  6. f)szervezi és felügyeli az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, az elrendelt mentesítési és monitoringprogramok végrehajtását, továbbá az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervvel összhangban az élelmiszerlánc-felügyeleti és élelmiszer- és takarmány-minőségi ellenőrzések egységes végrehajtását;
  7. g)* végzi az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszerének (RASFF) hazai működtetését és a rendszeren keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
  8. h)* ellátja az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással, az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítással és forgalomba hozatallal, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekkel, szaporítóanyagokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatait;
  9. i)* feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kezeli a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményeket;
  10. j)* az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza az élelmiszerlánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázat alapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását;
  11. k)* ellátja az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok végrehajtását segítő hazai és nemzetközi informatikai rendszerek használatával és működtetésével kapcsolatos feladatokat;
  12. l)feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatokkal, a társhatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel;
  13. m)élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint emberről állatra vagy állatról emberre terjedő betegségek fellépése, illetve gyanúja esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel;
  14. n)* szakmai segítséget nyújt a nemzeti stratégiák kialakításában, valamint a laboratóriumok fejlesztési irányának meghatározásában;
  15. o)* adatok és információk összegyűjtésével és elemzésével lehetővé teszi az élelmiszerláncot közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyek azonosítását és jellemzését;
  16. p)* egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki;
  17. q)* kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben;
  18. r)* koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését;
  19. s)* ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatait;
  20. t)* központi kockázatkezelési rendszert működtet a járványos állatbetegségek, zárlati károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében;
  21. u)* a 24. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerinti állami laboratóriumokra alapozva létrehozza és működteti a nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszert;
  2. v)* összehasonlító termékteszteket és vizsgálatokat végez;
  3. w)* részt vesz az élelmiszerláncot érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében.
(2)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állat-egészségügyi feladatkörében
  1. a)a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, előfordulása esetén megteszi az annak megelőzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges intézkedéseket;
  2. b)járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges készenléti tervet készít;
  3. c)gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, továbbá a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről;
  4. d)azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
(3)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, továbbá azok adatait rendszeresen értékeli és közzéteszi.
(4)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növény- és talajvédelmi feladatkörében
  1. a)működteti a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény-egészségügyi követelményeinek ellenőrzési rendszerét;
  2. b)meghatározza a növényvédelmi, növény-egészségügyi eljárások vizsgálati és diagnosztikai módszereit;
  3. c)* gondoskodik a zárlati károsítók felderítéséről, elterjedésük megelőzéséhez, felszámolásához, valamint visszaszorításukhoz szükséges intézkedések megtételéről;
  4. d)működteti a növényvédelem, továbbá a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal és növényvédelemmel kapcsolatos monitoring- és információs rendszerét;
  5. e)* biztosítja a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét.
(4a)* A 17. §
(4)bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztásával összefüggésben tett bejelentés esetében 5 napon belül e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítani kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelése érdekében.
(5)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos hatáskörben a több vármegyét érintő vagy nemzetközi vonatkozásokkal bíró, a nagy gazdasági kárral járó, a fogyasztók széles körét veszélyeztető, élelmiszerlánc-események kivizsgálása során
  1. a)ellenőrzi a kockázatbecslés alapján kiemelten kockázatosnak minősített, élelmiszerláncot érintő tevékenységet végzőket, és azok létesítményeit;
  2. b)ellenőrzi e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak betartását;
  3. c)jogszabálysértés észlelése esetén e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletes hatósági feladatai 33. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
  4. a)* az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat;
  5. b)* az állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokkal rendelkező, illetve a
  6. ba)és
  7. bb)alpontok esetében az egyéb határátkelőhelyeken, valamint növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatali ellenőrzésére engedélyezett helyeken, *
  8. ba)ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását;
  9. bb)* végrehajtja az áru, a személyes poggyászban található e törvény hatálya alá tartozó termékek, továbbá nem kereskedelmi célból behozott, kedvtelésből tartott állatok okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését (valamint jogszabályban előírt mintavételét);
  10. bc)ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt, valamint a szállítóeszközt;
  11. bd)ellenőrzi az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;
  12. be)ellenőrzi a vizsgálatköteles áruk növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelőségét;
  13. c)az élelmiszerláncban az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében, továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére;
  14. d)* működteti az – e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont növények, növényi termékek, állatok, egyéb termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatait tartalmazó – élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist;
  15. e)* engedélyezi a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálataihoz a Helyes Kísérleti Gyakorlat (GEP) alkalmazását. 34. §
(1)* Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi *
  1. a)* járművek élőállat-szállítás céljára történő használatát, illetve ezen járművek mosását és fertőtlenítését végző helyeket, valamint az állati eredetű mellékterméket szállító járműveket;
  2. b)a gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenység végzését;
  3. c)az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantén), valamint dönt az állatok elkülönítésének (karanténozásának) feltételeiről;
  4. d)* az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság, gyepmesteri telep, ebrendészeti telep, állatmenhely, állatpanzió, állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, állatvásártér, ellenőrző állomás (pihenőhely), valamint állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását végző vállalkozás működését;
  5. e)az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását;
  6. f)* az állatok jelölésére szolgáló transzponder forgalomba hozatalát;
  7. g)* az állatgyógyászati termékek üzemi méretű előállítását, egyes állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását;
  8. h)* egyes állatgyógyászati termékek első forgalomba hozatalát, országba történő behozatalát;
  9. i)* az állatgyógyászati termékekkel végzett forgalomba hozatali tevékenységet;
  10. j)* az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatot tartó gazdaság benépesítését, valamint állatok részvételével tartott rendezvények (állatvásár, állatpiac, állatkiállítás, állatverseny, állatbemutató) tartását.
(2)Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi
  1. a)* törvényességi szempontból a szolgáltató állatorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét;
  2. b)az állati eredetű melléktermék kezelését, a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylő állati eredetű melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét;
  3. c)állat-egészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát;
  4. d)az állat-egészségügyi szabályok megtartását, így különösen az állatok egészségi állapotát, az előírt dokumentációt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyeken;
  5. e)a jogszabályban előírt állat-egészségügyi vizsgálatok, kezelések végrehajtását;
  6. f)* az állatok tenyésztésének, szaporításának, szaporítóanyag előállításának, raktározásának, forgalmazásának állat-egészségügyi körülményeit;
  7. g)az állatgyógyászati termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának körülményeit, valamint az állatgyógyászati készítmények felhasználását;
  8. h)* az állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását és hitelesíti annak vizsgálati jegyzőkönyvét;
  9. i)a gyógyszeres takarmány előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását;
  10. j)az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati, illetve gyógyhatású készítmények forgalomba hozatalának körülményeit;
  11. k)a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyűjtését;
  12. l)az élő állat kereskedelmét, szállítását, szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt.
(3)Állat-egészségügyi hatósági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elrendeli:
  1. a)* a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt, és a betegség iránt fogékony állatok, fajok és korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét, összeírását (cenzus), szűrését;
  2. b)az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemei, valamint a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylő állati eredetű melléktermékek, fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját;
  3. c)az állat-egészségügyi programok végrehajtását.
(4)Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
  1. a)vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét;
  2. b)részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatait;
  3. c)az állat szállításának megkezdése előtt megvizsgálja a származási hely állatállományát, a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat állat-egészségügyi forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot;
  4. d)igazolja az állatállomány betegségektől, fertőzésektől való mentességét;
  5. e)kiállítja az áru nemzetközi kereskedelméhez szükséges állat-egészségügyi bizonyítványt, egyéb okiratot;
  6. f)az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint megtilthatja áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását;
  7. g)* részt vesz az állatgyógyászati termékek előállításának, forgalomba hozatalának, országba történő behozatalának ellenőrzésében;
  8. h)irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok végrehajtását, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben részt vesz a végrehajtásban;
  9. i)elvégzi az állatgyógyászati készítmények – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt – vizsgálatát, kivizsgálja az állatgyógyászati készítmények minőségi problémáit és feltételezett mellékhatásait, és intézkedik azok megelőzése és megszüntetése érdekében;
  10. j)működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját;
  11. k)* vezeti a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekre vonatkozó nyilvántartást. 35. §
(1)* Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi a 23. §
(1)bekezdése szerint engedélyköteles élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenységet, illetve élelmiszer- vagy takarmánylétesítményt.
(2)* Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi
  1. a)az engedéllyel rendelkező vagy bejelentett
  2. aa)* élelmiszer- vagy takarmányvállalkozásokat és azok tevékenységeit,
  3. ab)élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási létesítményeket,
  4. b)* az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókat és az első magyarországi forgalomba hozókat, valamint azok tevékenységeit, továbbá
  5. c)* az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállítókat, azok tevékenységeit és a létesítményeiket.
(3)Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi
  1. a)* az élelmiszerlánc-szereplők tevékenységét;
  2. b)az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően;
  3. c)rendszeres jelleggel a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását az élelmiszerek termelésének, előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának és forgalomba hozatalának bármely szakaszában, illetve az ennek során közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását;
  4. d)az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszerek, valamint az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, beleértve a rovar- és rágcsálóirtást is;
  5. e)* az emberi fogyasztásra szánt állatokat és élelmiszereket kísérő bizonyítványokat, okiratokat;
  6. f)és irányítja az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos állami feladatokat végző személyek munkáját, folyamatos továbbképzését.
(4)Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
  1. a)elvégzi, illetve felügyeli a vágóállat-vizsgálatot és – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kivételekkel – a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott (elejtett, kifogott, gyűjtött) állatok húsvizsgálatát;
  2. b)elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát;
  3. c)vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát;
  4. d)* értékeli, elemzi, és közzéteszi az élelmiszerek okozta megbetegedésekkel kapcsolatos információkat;
  5. e)* az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusai szerint kérelemre elvégzi az új élelmiszer státusz meghatározását;
  6. f)* tájékoztatást nyújt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdésekről, problémákról, megelőzésük módjáról.
(5)* A minősítésre kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elvégzi a vendéglátó-ipari létesítmények e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítését.
(6)* A minősítéssel megbízott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzéteszi a vendéglátóipari létesítmények és közétkeztetést végző létesítmények élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítésének eredményét.
(7)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi a 14/B. §-ban, valamint az 1169/2011/EU rendeletben foglaltak betartását. 35/A. § * Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elismeri a tanúsító szervezetet. 36. §
(1)Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint engedélyezi
  1. a)a takarmány-előállító és takarmányt forgalomba hozó létesítményeket;
  2. b)eseti jelleggel az új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát;
  3. c)a lejárt etethetőségi, felhasználhatósági, illetve minőségmegőrzési idejű takarmány forgalomba hozatalát, valamint a minőségében károsult takarmány felhasználását.
(2)Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az
(1)bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési kötelezettség hatálya alá nem tartozó takarmány-vállalkozási létesítményt.
(3)Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi
  1. a)a takarmányt előállítóknál, tárolóknál, felhasználóknál, forgalomba hozóknál és a szállítóknál a járványügyi és takarmányhigiéniai előírások megtartását, a takarmányok biztonságosságát, összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatosanyag-tartalmának mértékét, csomagolásának megfelelőségét, a takarmányjelölési előírások betartását;
  2. b)a takarmányok felhasználását és szállítását;
  3. c)* a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat és a nyomonkövethetőséget;
  4. d)a takarmányok exportját és importját;
  5. e)a takarmány-vállalkozási létesítményekben bevezetett HACCP-rendszereket;
  6. f)a takarmány-vállalkozási létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását. 37. §
(1)Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint engedélyezi
  1. a)a határon feltartóztatott szállítmányok növény-egészségügyi beléptetését, és meghatározza a forgalomba hozataluk szakmai feltételeit;
  2. b)a növények, növényi termékek behozatalát;
  3. c)az engedélyköteles termékek forgalomba hozatalát és felhasználását;
  4. d)* a megváltozott minőségű növényvédő szerek forgalomba hozatalát, illetve használatát – ide nem értve a lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szereket.
(1a)* Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi a bejelentett termésnövelő anyagokat.
(2)Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint ellenőrzi
  1. a)a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatástechnikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a növényvédő szer felhasználási és vásárlási engedély érvényességét;
  2. b)* az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák gyártási, kiszerelési, nyilvántartási, jelölési, csomagolási, címkézési, szállítási, forgalombahozatali, raktározási, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét;
  3. c)növény-egészségügyi szempontból a növények, növényi termékek előállítását, raktározását, szállítását és forgalmazását;
  4. d)* a vetőmag, a szaporító- és ültetvényanyag előállítást és forgalomba hozatalt, valamint az egyéb vizsgálatköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- és forgalmazó helyeit;
  5. e)az engedélyköteles termékekből származó növényvédőszer-maradék, nitrát-, nitrit-, nehézfém- és egyéb toxikus anyagok, szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, azok felületén, a környezetben, a termelési folyamatban és export, import és kereskedelmi forgalomban;
  6. f)a termelő, illetve földhasználó növényvédelmi kötelezettségének teljesítését az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott károsítók ellen;
  7. g)a növény-egészségügyi szempontból nyilvántartott termelőknél a nyilvántartási feltételek megtartását;
  8. h)* a zöldséget, gombát, gyümölcsöt, és az előállításukkal, forgalomba hozatalukkal kapcsolatos követelmények betartását;
  9. i)a növényvédelmi gépek alkalmasságát igazoló forgalomba hozatali engedély, valamint a kijuttatástechnikai alkalmasságát igazoló működési engedély érvényességét;
  10. j)* a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenységet.
(3)Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint *
  1. a)intézkedik a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb, a gazdasági növényekre ártalmas szervezetek okozta különleges veszély vagy erős mértékű fertőzöttség esetén;
  2. b)figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentős károsítók előfordulását, terjedését, felszaporodását, az ellenük alkalmazott termelői védekezések területi alakulását és eredményességét;
  3. c)előírhatja vagy betilthatja egyes növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztőközegek felhasználását;
  4. d)* intézkedik a talajszennyezést eredményező, illetve a nem engedélyezett anyagok földön történő felhasználása, továbbá földön történő lerakása esetén;
  5. e)ellátja a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatait;
  6. f)engedélyezési vizsgálatokat végez az engedélyköteles termékekkel;
  7. g)kérelemre vizsgálja a lejárt felhasználhatósági idejű engedélyköteles termékek minőségét;
  8. h)kiadja az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt;
  9. i)részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, és véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok tematikáját;
  10. j)* törvényességi szempontból ellenőrzi a növényorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét. 38. §
(1)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a 38/A. §
(1)bekezdése szerinti FELIR-ben nyilvántartást vezet *
  1. az állatorvosokról;
  2. a termelőkről, állattartókról, lófélék esetében az állat tulajdonosáról, tenyészetekről, állattartási helyekről, állatkereskedőkről;
  3. az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;
  4. a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról;
  5. az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;
  6. * az állat- és növényegészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;
  7. a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;
  8. a növényvédelmi felügyelet alá tartozó helyekről, eszközökről;
  9. a nem állami laboratóriumokról;
  10. az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;
  11. a közúti élőállat-, állati eredetű melléktermék szállításra engedélyezett gépjárművekről;
  12. az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról;
  13. az engedélyköteles termék magyarországi forgalombahozatali és felhasználási engedélyéről;
  14. az engedélyköteles termékek vásárlási és felhasználási engedélyeiről;
  15. az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;
  16. az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról;
  17. a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki;
  18. a tanúsító szervezetekről;
  19. * a gombaszakellenőrökről, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet
  20. pontja szerinti képzett személynek minősülő személyekről (a továbbiakban: vadhúsvizsgáló) és a hatósági állatorvos méhegészségüggyel kapcsolatos munkáját segítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott méhészeti ismeretekkel rendelkező személyekről (a továbbiakban: méhegészségügyi felelős);
  21. *
  22. a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;
  23. * a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatára jogosultakról, a használatban lévő növényvédelmi gépekről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről és a növényvédelmi munkavégzőkről;
  24. kistermelői élelmiszer előállítást és forgalmazást végzőkről;
  25. élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókról és az első magyarországi forgalomba hozókról;
  26. faanyagok és fa csomagolóanyag kezelőkről és javítókról;
  27. állat-nyomonkövetési és járványügyi felügyeletet biztosító a) ENAR-koordinátorokról, b) ENAR-kapcsolattartókról, c) sertéságazati területi felelősökről, d) juh- és kecskefélék területi felelőseiről, e) lóazonosításért felelős személyekről, f) állatjóléti felelősökről, g) vágóállat minősítőkről, h) vágóhídi segédszemélyzetről;
  28. a bejelentett termésnövelő anyagokról;
  29. * az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító létesítményekről;
  30. * minősített vendéglátóipari és közétkeztetést végző létesítményekről.
  31. * az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőkről,
  32. * a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítményekről.
  33. * a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomtatvány kiállító programokról.
(2)* Az
(1)bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza a) * a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. §
(2)bekezdés
  1. b)pontja szerinti támogatási azonosítót (a továbbiakban: támogatási azonosító),
  2. b)* a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát,
  3. c)* természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet, főtevékenységet a mindenkor hatályos Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) nómenklatúra szerinti megjelöléssel és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,
  4. d)* jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adószámot, főtevékenységet a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúra szerinti megjelöléssel, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.
(2a)*
(3)* Élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozások, valamint a növényvédelmi szolgáltató vállalkozások működési engedélyének kiadásáról, visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel is közölni kell, azok nyilvántartásba vétele céljából.
(4)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerinti adatokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerből veszi át.
(5)A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi.
(6)*
(7)* Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.
(8)* A tanúsító szervezet az általa vezetett ökológiai termeléssel összefüggő nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával, valamint az 10/A. § szerinti tanúsítványokkal kapcsolatban – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.
(9)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem állapít meg FELIR azonosítót az ügyfél számára arra a tevékenységre vonatkozóan, amelyet az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényben meghatározott gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó kérelem alapján törölt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer * 38/A. § *
(1)* Az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti a FELIR-t.
(1a)* A FELIR – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a közlekedési nyilvántartásban, valamint az adózással kapcsolatos nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül, a nyilvántartás adattartalmát szabályozó jogszabályban meghatározott adatok tekintetében.
(2)* A FELIR tartalmazza
  1. a)az e törvény hatálya alá tartozó
  2. aa)ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;
  3. ab)ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;
  4. ac)ügyfél által végzett tevékenység helyére (beleértve a térinformatikai leíró) vonatkozó adatokat és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat;
  5. b)az állatok nyilvántartási és állategészségügyi felügyeleti elektronikus rendszerét (a továbbiakban: DATAVET), amely magába foglalja
  6. ba)* az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket, a 30. §
(1)bekezdés
  1. m)pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok adatait és a járványügyi intézkedések adatait,
  2. bb)* a lófélék, szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méhészeti, hal, halgazdálkodási akvakultúra termék nyomonkövetési adatait (valamennyi ENAR vonatkozásában), beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján nyilvántartott adatait;
  3. c)az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen;
  4. d)*
  5. e)* az ökológiai termelési rendszerben részt vevő ügyfelekkel, az ökológiai termelés tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;
  6. f)bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;
  7. g)a 47/A. §
(5)bekezdés szerinti intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert; h) a 32. §
(1)bekezdés
  1. u)pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer adatait, amely magában foglalja az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó
  2. ha)élelmiszerek,
  3. hb)borok, ízesített borászati termékek, szeszes italok,
  4. hc)takarmányok,
  5. hd)más mezőgazdasági termékek,
  6. he)engedélyköteles termékek és EK-műtrágyák,
  7. hf)állatgyógyászati termékek, különösen az antibiotikumok,
  8. hg)állati vagy növényi eredetű melléktermékek,
  9. hh)biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozók,
  10. hi)élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is;
  11. i)az Élelmiszerlánc Adatközpontot, beleértve a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekre, szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó követelmények és védjegyek tudástárát;
  12. j)*
  13. k)*
  14. l)a talaj, növény, növénytermesztés nyilvántartási, ellenőrzési és engedélyezési rendszerét;
  15. m)* a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési, valamint kockázatelemzést megalapozó adatokat;
  16. n)vállalkozók által az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez beküldött önellenőrzési adatokat;
  17. o)* a 38/B. §
(1)bekezdés szerinti rendszert;
  1. p)FELIR felhasználók természetes személyazonosító adatait;
  2. q)* a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szolgáló biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is;
  3. r)* az Elektronikus Gazdálkodási Naplóba rögzített adatokat.
(3)* A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli
  1. a)* a természetes személy természetes személyazonosító adatait, aláírását vagy kézjegyét, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, támogatási azonosítóját, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását, egyéni vállalkozó főtevékenységét az ÖVTJ nómenklatúra szerinti megjelöléssel és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát is;
  2. b)* jogi személy esetén a (cég)nevét, adószámát, főtevékenységét a TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, támogatási azonosítóját, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását;
  3. c)* az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy, természetes személyazonosító adatait, aláírását vagy kézjegyét és lakcímadatait;
  4. d)* a nyilvántartott szakirányú végzettségét igazoló okmány számát, a kiállító intézmény megnevezését és a kiállítás dátumát.
(3a)* A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló
  1. évi LVI. törvény
  2. §-ában, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
  3. évi LV. törvény
  4. §
(1)bekezdés a), c),
  1. g)és
  2. h)pontjában, a növénytermesztési hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. §
(7)és
(8)bekezdésében, továbbá a 19. §
(1)és
(2)bekezdésében, 23. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. §
(3)bekezdésében, az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. §
(1)bekezdésében, 90/E. §
(1)és
(2)bekezdésében, továbbá
  1. §-ában, a mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló
  2. évi CXVII. törvény 8/A. §
(3)bekezdésében, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. §
(1)bekezdésében, 42. §
(1)–
(2)bekezdésében és 56. §
(9)bekezdésében szereplő adatokat, valamint a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. §
(1)bekezdésében meghatározott adatokat a FELIR-ben kezeli.
(3b)* A Hhvtv. 54. §-a szerinti Országos Halgazdálkodási Adattár kapcsolódik a FELIR-hez.
(3c)* A FELIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is a FELIR-ben kezelni.
(4)Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre adatokat kell átadni:
  1. a)*
  2. b)a szőlőültetvény-kataszterből,
  3. c)a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
  4. d)az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
  5. e)* a tanulmányok befejezését igazoló oklevelekre vonatkozóan a felsőoktatási információs rendszerből,
  6. f)*
  7. g)a cégnyilvántartásból,
  8. h)*
  9. i)az Országos Vadgazdálkodási Adattárból,
  10. j)* a KAP tv. 10. §
(1)bekezdés 21. pontja szerinti támogató (a továbbiakban: támogató) nyilvántartási rendszereiből, k) az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozók, tevékenységi helyek, illetve tevékenységek vonatkozásában jogszabályi kötelezettség alapján vezetett országos hatósági nyilvántartásokból.
(4a)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az
(1)bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult.
(4b)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából az
(1)bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott egyéni vállalkozó ügyfél az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § b)–k) pontjában meghatározott adatok igénylésére jogosult.
(5)* A FELIR-ben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(6)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv biztosítja a támogató részére a) a 38. §
(1)bekezdés 2., 3., és 6–8. pontjában meghatározott esetekben az ügyfél törzsadatokhoz, és b) a
(18)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti adatokhoz való folyamatos hozzáférést.
(7)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó- és vámhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a
(2)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti, valamint a bejelentett első magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat, illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez.
(8)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és a támogató a
(6)bekezdésben meghatározott adatok biztosításáról írásban állapodik meg. A megállapodásnak ki kell terjednie az átadandó adatok körének meghatározására, a működtetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésének, valamint a költségek viselésének megosztására.
(8a)* Az élelmiszerlánc-ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása, valamint a szükséges zárlati intézkedések megtétele érdekében a támogató minden év július 1-jéig elektronikusan átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az adott évben benyújtott egységes kérelmek kérelmezőre, területekre, valamint azok területhasznosítására vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.
(9)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása – különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomonkövethetősége – érdekében az elektronikus útdíj szolgáltatók nyilvántartásából folyamatosan, elektronikus úton adatokat kell átadni.
(10)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a FELIR-ben nyilvántartott adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető.
(10a)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kereskedelemért felelős miniszter által irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz.
(10b)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az állami adó- és vámhatóság részére a felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatai ellátása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz.
(11)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel kötött megállapodásban rögzített ütemterv szerint ingyenes hozzáférést biztosít az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz. Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a lekérdezett adatokat kizárólag szakpolitikai, gazdaságelemzési, valamint statisztikai célra használhatja fel.
(11a)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kockázatbecsléssel, adatelemzéssel összefüggő tudományos célra, valamint kutatás-fejlesztési és statisztikai célból a Magyar Állatorvostudományi Egyetem részére – szerződésben meghatározottak szerinti ütemezésben – ingyenesen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi adatokhoz.
(11b)* Az agrárpolitikáért felelős miniszter jogosult az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, az agrárpolitikai, valamint a támogatás- és kereskedelempolitikai döntések megalapozásához szükséges, a FELIR-ben kezelt adatokból, az adatkezelési cél és az adatkör meghatározásával, egyedi azonosításra is alkalmas adatok kérésére.
(12)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a
(3a)bekezdés szerinti hatóságok (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) elektronikus hatósági ügyintézése során a FELIR biztosítja a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: SZEÜSZ-ök) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: KEÜSZ-ök) való kapcsolódást e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. Az eljáró szerv köteles hozzáférést biztosítani az általa igénybe vett, a FELIR működtetéséhez szükséges SZEÜSZ-ökhöz és KEÜSZ-ökhöz az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére.
(12a)* Az adatminőség javítása céljából, a FELIR-ben nyilvántartott adatok pontosítása, javítása és kiegészítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és az eljáró szervek kötelesek megkeresésre adatot szolgáltatni a FELIR működtetője részére. Az adatszolgáltatás kiterjed a természetes személyek azonosító adataira is.
(13)* A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a tagjaira vonatkozó adatok tekintetében az általa vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére hatósági feladatának ellátása céljából.
(14)* A Földmegfigyelési Operatív Központ folyamatos és térítésmentes, elektronikus hozzáférést biztosít a Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisához az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő feladatainak ellátása érdekében.
(15)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
(1)bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a hegyközségekről szóló törvény szerinti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) által működtetett informatikai rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint a HNT részére adatot szolgáltat a FELIR-ből. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(16)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
(1)bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti ePincekönyv rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint adatot szolgáltat a FELIR-ből az ePincekönyv rendszer számára. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(17)* A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként – informatikai hálózaton keresztül – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a) a FELIR működtetésével összefüggő és b) a parlagfű elleni védekezési kötelezettséghez kapcsolódó hatósági feladatainak ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít.
(17a)* A
(17)bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználatilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.
(17b)* Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a
(17)bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább.
(18)* Az Elektronikus Gazdálkodási Napló tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint
  1. a)a mezőgazdasági termelő által vezetett gazdálkodási napló,
  2. b)a permetezési napló és
  3. c)a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos nyilvántartás adatait.
(19)* A gazdálkodó, a kapcsolattartó és a gazdálkodóval az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban feltüntetendő tevékenysége vonatkozásában szerződéses kapcsolatban álló természetes személyek nevét, lakcímét, FELIR azonosítóját, támogatási azonosítóját, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által adott nyilvántartási számát, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban való utolsó adatrögzítést követő 10 évig kezeli
  1. a)a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban a támogatási jogosultság és kötelezettség ellenőrzése,
  2. b)a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése és a beporzók védelméhez szükséges tájékoztatás adatainak biztosítása, valamint
  3. c)a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása érdekében. 38/B. § *
(1)* A 47/B. §
(2)bekezdése szerinti tevékenységet végző, a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti adatszolgáltató, valamint az ökológiai gazdálkodási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a) a 38. §
(2)bekezdés
  1. c)vagy
  2. d)pontja szerinti adatait,
  3. b)a KKVtv. szerinti besorolást,
  4. c)az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá
  5. d)a tevékenység végzésének helyét az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre a célra kialakított központi elektronikus rendszerének használatával kell teljesíteni.
(2)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az
(1)bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg számára a nyilvántartásba vétel igazolására.
(3)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie
  1. a)* a 38. § szerint nyilvántartott állatorvosnak és növényorvosnak, valamint a segédszemélyzetnek tevékenysége végzéséhez,
  2. b)az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végzőnek,
  3. c)* a 38/A. §
(3a)bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodónak és erdészeti szakszemélyzetnek tevékenységük végzéséhez, d) * az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőnek tevékenysége végzéséhez.
(4)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38/A. §
(8a)bekezdése alapján a támogatóhoz az adott évben egységes kérelmet benyújtó ügyfél részére FELIR azonosítót állapít meg, ha az ügyfél azzal az egységes kérelem benyújtásakor nem rendelkezik. A FELIR azonosító megállapításáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv értesíti az ügyfelet.
(5)Ha e törvény, e törvény végrehajtására kiadott rendelet vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység FELIR azonosító birtokában végezhető, de ezzel az ügyfél az engedély iránti kérelem benyújtásakor vagy a bejelentés megtételekor nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az engedély megadásakor vagy a bejelentés nyilvántartásba vételekor az ügyfél számára FELIR azonosítót állapít meg.
(6)A FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél 15 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha
  1. a)csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, átalakul, egyesül vagy szétválik,
  2. b)FELIR azonosító köteles tevékenységét szünetelteti, megszünteti, vagy
  3. c)változás következett be
  4. ca)az
(1)bekezdés szerinti adataiban, vagy
  1. cb)az
  2. a)vagy
  3. b)pontban foglalt státuszában.
(7)Ha az ügyfél nem tesz eleget a
(6)bekezdésben foglalt kötelezettségének, de a
(6)bekezdésben foglalt eljárás megindulásáról, tevékenység megszüntetéséről vagy adatváltozásról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tudomást szerez, a
(6)bekezdésben foglalt eljárás megindulását, tevékenység megszüntetését vagy adatváltozást hivatalból vezeti át a FELIR-ben.
(8)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi
  1. a)* a FELIR azonosítót, a támogatási azonosítót,
  2. b)természetes személy nevét és születési dátumát, egyéni vállalkozó adószámát,
  3. c)a jogi személy nevét és adóazonosító számát,
  4. d)a nyilvántartásba vett személy által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját.
(8a)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján jogosult közzétenni a FELIR azonosítóhoz kapcsolódó, a 38. §
(2)bekezdés c)–d) pontja szerinti elérhetőségi adatokat, ha azok közzététele a jogszabályban előírt információs rendszer működtetése, a gazdaság fejlesztésének és az érintett élelmiszerlánc-szereplők kapcsolatfelvételének előmozdítása, valamint az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges.
(9)A FELIR azonosító visszavonása esetén az élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig megőrzi, ezt követően az adatokat a

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.