Evt. (új) - 2009. évi XXXVII. törvény

rdőről,

rdő védelméről és

rdőgazdálkodásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.

1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
2. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
3. évi XXXVII. törvény

rdőről,

rdő védelméről és

rdőgazdálkodásról *

rdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges

rdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének,

rdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése.

rdő fenntartása, gyarapítása és védelme

gész társadalom érdeke,

rdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért

rdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: * I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § * E törvény célja, hogy

rdő,

rdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa

rdő, mint a természeti tényezőktől függő és

mberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá

rdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:

1. a)a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,
2. b)a biológiai sokféleség megőrzéséhez,
3. c)a vidékfejlesztéshez,

rdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint

rdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,

1. d)az ország környezeti állapotának javulásához,
2. e)a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,
3. f)a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,
4. g)a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,
5. h)a tiszta ivóvíz biztosításához, i)

gészséges élelmiszerek előállításához, azaz

mberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve

gészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között. A törvény alapelvei 2. §

rdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy

rdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és

rdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak.

rdők változatosságának megőrzése,

rdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja. 3. §

rdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint

rdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani.

urópai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint

urópai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról

rdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőstratégia (a továbbiakban: Stratégia) megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak. A törvény hatálya 4. §

rdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire,

rdei életközösségre; b) a külterületen található fásításra; c)

rdészeti létesítményre; d)

rdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre; e) * a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.

rdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.

urópai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló,

1. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2173/2005/EK tanácsi rendelet) II. és III. mellékletében felsorolt, olyan fatermékbe ágyazott fára, amelyek a 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországból származnak, valamint a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló,
2. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet A., B. vagy C. mellékletében felsorolt olyan faanyagokra és termékekre, amelyek megfelelnek ezen rendeleteknek és végrehajtási rendelkezéseiknek, és ezen rendeletek alapján legálisan kitermeltnek minősülnek.

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;

1. célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;
2. *
3. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során

rdőből nyert nyersanyag, termék; 5. * elsőkivitel:

rdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, sarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;

1. erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;
2. * erdészeti szakszemélyzet:

törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező,

rdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy; 8. erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület; 9. * erdőgazdálkodás:

rdő 2. §

rdővagyon bővítésére, valamint – a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével –

rdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége; 10. * erdősítés:

rdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;

1. *
2. * faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;
3. * folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor

rdő többkorú faállománya folyamatosan borítja

rdő talaját, annak megújulása, felújítása

rdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és

rdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik; 13a. * gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet; 14. * jogosult erdészeti szakszemélyzet:

törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező,

rdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;

1. *
2. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;
3. *
4. * önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során faállomány jön létre;
5. *
6. * erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő; 21–
7. *
8. újulat:

rdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;

1. *
2. * véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;
3. * fák koronavetülete: a fák lombkoronái függőleges vetületének határvonalai által közrefogott terület;
4. * ellenőrző szervezet: a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló,
5. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)
6. cikkében meghatározott szervezet;
7. * harmadik ország:

urópai Unión kívüli ország; 29. * import:

törvény hatály alá tartozó faanyagok, termékek Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása; 30. * illegális kitermelés: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk

1. h)pontjában meghatározott jogszabályok megsértésével történő kitermelés vagy forgalomba hozatal; 31. * erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján – faapríték esetében annak származása alapján – a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető
2. a)hengeres vagy hasított faanyag,
3. b)tűzifa minden felkészítési formában, illetve
4. c)faapríték; 32. * faanyag kereskedelmi lánc: azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak

törvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, szállítására, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára;

1. * faanyag kereskedelmi lánc szereplője: azon személy vagy szervezet, aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez;
2. * forgalomba hozatal: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
3. cikk b) pontjában foglalt tevékenység;
4. * kellő gondosság elve: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
5. cikkében meghatározott rendszer, valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint

llenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló,

1. július 6-i 607/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott eljárási kötelezettségek összessége;
2. * származást igazoló dokumentum: a fa és a fatermék 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti beazonosítását biztosító megnevezését, mennyiségét, fafaját, eladójának és vásárlójának nevét és címét tartalmazó, továbbá a kitermelés helyét, valamint a jogszabályoknak való megfelelést igazoló dokumentumok;
3. * fatermék: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
4. cikk a) pontjában meghatározott fa és fatermék;
5. * nyomon követhetőség: annak biztosítása, hogy

urópai Unió belső piacán forgalomba hozott fa vagy fatermék és annak származása beazonosítható, végigkísérhető legyen a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység minden szakaszában; 39. * szállítmány:

gy szállítóeszközbe, egy felrakodási helyen felrakott és egy címzettnek azonos lerakodási hellyel feladott, azonos fuvarokmánnyal szállított áru;

1. * szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott fatermék csomagolási egységein feltüntetett, az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is;
2. * zárlat:

törvény hatálya alá tartozó fatermék mozgatásának, szállításának, forgalomba helyezésének, további feldolgozásának, kereskedelmének korlátozása hatósági ellenőrzés, eljárás, vizsgálat lefolytatása vagy a faanyag-kereskedelmi láncra vonatkozó előírások teljesítése érdekében; 42. * erdészeti feltáróhálózat:

rdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében

rdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat; 43. * erdészeti magánút:

rdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével – létrehozott erdei burkolt út; 44. * épített közelítő nyom:

rdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával – létrehozott erdei földút; 45. * közelítő nyom:

rdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára,

rdő talaján – a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül – létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető; 46. * erdei fafaj:

rdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;

1. * őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
2. * idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
3. * intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj;
4. * termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj.

rdő 6. § *

rdészeti hatóság a)

rdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével

1. aa)erdőrészletként vagy a tervben szereplő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet egyéb részletként vagy
2. ab)a bejelentésben foglaltakkal összhangban szabad rendelkezésű erdőként,
3. b)a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
4. ba)az Adattárban nyilvántartott területen hivatalból erdőrészleként, vagy
5. bb)a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak, a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére erdőrészletként és – ha

rdő művelési ág kialakításának szabályai azt megkövetelik – egyéb részletként, vagy kérelem hiányában hivatalból szabad rendelkezésű erdőként az Adattárban nyilvántartásba veszi.

rdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti

rdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban – ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával – borítja a területet.

rdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul. 6/B. § *

rdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával

rdőgazdálkodó kérelmére,

rdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint

rdő közérdekű korlátozásaival összhangban – a véghasználat megkezdése és

rdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével – erdőgazdálkodási, közjóléti, védelmi vagy vadgazdálkodási okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az

rdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza.

rdészeti hatóság

ngedélyt visszavonja, ha

ngedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

rdészeti hatóság

1. a)a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy
2. b)árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását.

rdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

ngedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy b) a

rdő faállományát

rdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani. 7. §

rdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, – aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz – az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:

1. a)természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról – illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról – jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;
2. b)természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és

rdészeti tájidegen fafaj(

1. ok)elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;
2. c)származék erdők:

mberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és

rdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20–50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van; d) átmeneti erdők:

mberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és

rdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50% között van; e) * kultúrerdők:

mberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen; f) * faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, intenzíven kezelt erdő.

rdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.

rdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy – a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével –

rdők természetességi állapota

rdőgazdálkodás következtében ne romoljon.

rdőgazdálkodási tevékenység következtében a) az

rdészeti hatóság

rdő első nyilvántartásba vételekor

rdő aktuális – erdőtelepítés esetén tervezett – természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint

rdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy

rdőgazdálkodás során

rdőben az

rdészeti hatóság

rdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy

rdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében – a

rdőgazdálkodónak

rdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.

rdőgazdálkodó vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik,

rdészeti hatóság

rdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról. Az állami erdőkre vonatkozó szabályok 8. §

rdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő vagy erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó földrészlet tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.

rdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges.

rdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság mint ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető. Az így feltüntetett ingatlant az Adattárból törölni kell.

rdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak tekinteni.

rdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti.

rdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki

rdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát. 9/A. § * Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja. 9/B. § * Az állam 100%-os tulajdonában álló földrészleten harmadik személy által végzett kitermelésből származó, forgalomba nem hozott és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló tulajdonosi joggyakorlásába tartozó faanyagot, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy a 90/K. §

gyes erdőtervezési körzetekben a 7. §

törvény hatálybalépését követő

1. a)első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,
2. b)második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,
3. c)harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén, örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.

rdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben – az 51. §

rdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. §

rdészeti hatóság részére.

rdészeti hatóság részére.

rdészeti hatóság részére.

rdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

1. a)az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve
2. b)annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

rdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. §

rdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak – a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott – kérelmére átminősíti a 6. §

§-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül

rdőtelepítés feltételeire (

1. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (
2. és
3. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [
4. §

rdő talajának védelmére (62. § és 63. §),

rdő tűz elleni védelmére (64–

1. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (
2. § és
3. §),

rdő látogatására (91–

1. §), a bejelentési kötelezettségre (
2. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §), valamint

rdőben folyó tevékenységtől történő eltiltásra (111/B. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. A fásítás 12. § *

rdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

1. a)az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve
2. b)annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

rdészeti hatóság részére.

rdészeti hatóság felé a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló

1. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)
2. §-ának megfelelően kell benyújtani.

§-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül

rdőtelepítés feltételeire [45. §

rdő tűz elleni védelmére (64–

1. §), a bejelentési kötelezettségre (
2. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §) valamint

rdőben folyó tevékenységtől eltiltásra (111/B. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 13. § *

rdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;

1. c)erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;
2. d)erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely

rdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve

rdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;

1. e)vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;
2. f)erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;
3. g)nyiladék, amely

rdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve

rdők tűz elleni védelmét szolgáló,

rdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;

1. h)cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;
2. i)erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.

rdészeti hatóság

rdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban – az a) és d) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és

rdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével –

rdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelemre engedélyezheti

rdő területén az

rdészeti hatóság

ngedélyt visszavonja, ha

ngedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

rdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja

rdő faállománnyal nem borított területének –

rdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével – fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását.

rdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

rdészeti hatóság

1. a)a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy
2. b)a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti

rdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását.

rdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik – az érintett miniszter kezdeményezésére – visszavonja.

ngedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy b) a

rdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

rdőgazdálkodó bejelentésére

rdészeti hatóság

rdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

rdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre –

§-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül a) a fátlan állapotban tartott erdőre

rdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá

rdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17–

1. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (
2. § és
3. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (
4. § és
5. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (
6. §),

rdő talajának védelmére (62. § és 63. §),

rdő igénybevételére (77–

1. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (
2. § és
3. §),

rdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),

1. b)az
2. a)pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §),

rdő látogatására (91–

1. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (
2. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
3. § *

rdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet

rdészeti hatóság az Adattárban a 38. §

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet közül a a) 13. §

rdőrészlethez nem csatlakozó területet, e)

rdőrészlettel

rdőrészlet kerületének felénél kisebb részben érintkező területet, f) az 1 hektár területnagyságot meghaladó és átlagos szélességét tekintve 30 méternél szélesebb nagyságú egyéb részletet

rdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha

rdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál. *

rdészeti létesítmény 15. § *

rdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen

rdő védelmét, illetve

rdei haszonvételek gyakorlását,

rdő látogatását,

rdő bemutatását

rdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény; d) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).

rdő rendeltetéseivel valamint

rdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az

rdei élőhelyet,

rdei életközösséget,

rdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.

setben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

ngedélyköteles erdészeti létesítmények, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor,

rdei legeltetés céljából létesített villanypásztor,

rdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével

rdészeti létesítmény létesítését, bővítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni

rdészeti hatóság részére.

rdészeti létesítmények közül a)

rdészeti magánút és annak tartozékai,

1. b)a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint
2. c)*

rdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor,

rdei legeltetés céljából létesített villanypásztor,

rdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével – létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához

rdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.

setben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján

rdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

rdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés nélkül létesített, bővített vagy rendeltetésében megváltoztatott erdészeti létesítmény, erdőben elhelyezett erdészeti létesítménynek nem minősülő építmény, berendezés, eszköz fennmaradásáról

rdészeti hatóság

rdő engedély nélküli igénybevételére vonatkozó jogszabályok szerint dönt.

rdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem

ngedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre

rdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást

rdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi. 15/A. § *

rdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. §

rdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül.

rdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben

rdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve

rdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.

rdészeti igazgatási és

rdőgazdálkodási egységek kialakítása 16. §

rdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani.

rdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében

rdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.

rdőtag a település közigazgatási határán belül

rdő területi rendjét, kellő áttekintését,

rdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.

rdőtagon belül

rdőrészlet

rdőgazdálkodási tevékenység és

rdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint

rdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.

rdőtagot és

rdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve

rdő telepítésének engedélyezésekor

rdészeti hatóság jelöli ki.

rdészeti hatóság

rdőtagon belül

rdőrészlet-beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.

rdőgazdálkodó

rdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles

rdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodóval ismerteti.

rdőgazdálkodó és nyilvántartása 17. §

rdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő jogszerű használó.

törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek – a haszonvételi joggyakorlás kivételével –

rdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.

rdő tulajdonosa –

rdészeti hatóság felszólítását követően – gondoskodik a)

rdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról,

rdő talajának védelméről, és b)

rdő szakszerű felújításáról.

rdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18–21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól

rdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás).

rdőgazdálkodó

rdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását – a

rdészeti hatósághoz bejelenti.

rdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.

rdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és – a határozott idejű szerződéseket kivéve – a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

rdőgazdálkodói nyilvántartásba a

rdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

rdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, – a

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.

rdőgazdálkodói nyilvántartás

1. a)a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
2. aa)családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
3. ab)születési hely, idő,
4. ac)anyja neve,
5. ad)állandó lakhely,
6. ae)adóazonosító jel vagy adószám,
7. af)a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
8. ag)erdőgazdálkodói kód,
9. ah)levelezési cím;
10. b)jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
11. ba)szervezet megnevezése,
12. bb)székhely,
13. bc)képviselő neve,
14. bd)gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
15. be)adószám,
16. bf)a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
17. bg)erdőgazdálkodói kód; c)

rdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

1. ca)a település neve,
2. cb)a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
3. cc)a földrészlet helyrajzi száma,
4. cd)az alrészlet jele,
5. ce)használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,
6. cf)a földterület erdészeti azonosítója,
7. cg)a használt terület nagysága,
8. ch)a használat jogcíme,
9. ci)a nyilvántartásba vétel időpontja,
10. cj)a használat időtartama,
11. ck)erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása; d)

rdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.

rdőgazdálkodói nyilvántartás a) a

rdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, b) a több lapból álló okirat a szerződő felek,

llenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.

rre meghatalmazott kézjegyével látta el.

rdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

rdőgazdálkodó 18. §

rdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. §

rdészeti hatóság részére történő bejelentésekor

törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak

rdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.

rdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.

rdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.

rdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg,

rdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.

rdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást, b)

rdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy c) * haszonvételi jogosultságát

rdészeti hatóság véglegessé vált határozatában korlátozta.

rdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25%-a kérelmére

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza.

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.

RDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD

rdő rendeltetése 22. § *

rdő rendeltetései határozzák meg.

rdő rendeltetéseként a a) 24. §

rdészeti hatóság

rdő rendeltetését – a

rdőgazdálkodó, annak hiányában

rdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg.

rdészeti hatóság

rdő rendeltetését

1. a)* védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,
2. b)* erdészeti génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,
3. c)honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,
4. d)határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,
5. e)* Natura 2000 rendeltetés esetén

urópai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet, valamint

rdő természetességi állapota alapján, f) talajvédelmi rendeltetés esetén

rdő elhelyezkedése alapján a b)–d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.

rdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül

1. a)a miniszter,
2. b)a környezetvédelemért felelős miniszter,
3. c)a természetvédelemért felelős miniszter,
4. d)* a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter, e)

gészségügyért felelős miniszter,

1. f)a honvédelemért felelős miniszter,
2. g)a határrendészetért felelős miniszter,
3. h)a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,
4. i)a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
5. j)a vízvédelemért felelős miniszter,
6. k)a közlekedésért felelős miniszter,
7. l)a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy
8. m)az érintett települési önkormányzat jegyzője is kezdeményezheti.

rdő rendeltetésének a megállapítására a

rdőgazdálkodó

bből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult.

rdészeti hatóság törli

rdő érintett rendeltetését a)

rdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén

rdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,

1. b)természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,
2. c)a

rdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.

rdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

rdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor

rdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik

rdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve

rdőtervnek a módosításáról is. 23/A. § *

rdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés

rdő elsődleges rendeltetése, amelyet

rdészeti hatóság

rdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota,

rdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint

rdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

rdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.

rdő elsődleges rendeltetéseként – az

rdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

rdő egyéb közérdekű funkcióitól függően

rdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható. 24. §

rodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő; c)–

1. e)*
2. f)vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő;
3. g)* part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;
4. h)*
5. i)* településvédelmi: a települési területet védő erdő;
6. j)tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;
7. k)* műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;
8. l)*
9. m)örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő;
10. n)bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő;
11. o)* Natura 2000: a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területeken lévő erdő;
12. p)* különleges védelmi rendeltetések:
13. pa)árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;
14. pb)* honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 53. §

rdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület. 26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak:

1. a)faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő;
2. b)szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő;
3. c)vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő;
4. d)földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő;
5. e)* mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;
6. f)* tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;
7. g)* kísérleti:

rdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő; h) * erdészeti génrezervátum:

rdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő.

rdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok * 27. § *

rdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írja elő; b) * nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben

rdővédelmi kockázatot nem eredményez – a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen; c)

rdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására,

legyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és

rdőszegély megőrzésére.

rdő felújítását és nevelését

rdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.

rdőterv szerinti tarvágás a Tvt. 33. §

rdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írja elő; b) * nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben

rdővédelmi kockázatot nem eredményez – a holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen; c)

rdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására,

legyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és

rdőszegély megőrzésére.

rdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére

1. a)természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,
2. b)* Natura 2000 erdőben a kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében,
3. c)* Natura 2000 területen kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében, valamint
4. d)* védett faj megőrzése, védelme érdekében

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a

1. §-ban, illetve a
2. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti

rdőgazdálkodást.

rdészeti hatóság az

rdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból

rdőgazdálkodási tevékenységet korlátozza.

rdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében

1. a)vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,
2. b)az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafaj összetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá
3. c)a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható. 28/C. § * Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben

rdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében

1. a)őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,
2. b)a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint
3. c)a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között

rdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása. 28/D. § * Honvédelmi rendeltetésű erdőben

rdő további rendeltetéseivel,

rdő természetességi állapotával, valamint

rdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében a)

rdészeti hatóság aa) engedélyezheti

rdő fátlan állapotban tartását, ab) engedélyezheti

rdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve ac) módosíthatja

rdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá b)

rdőgazdálkodó ba) a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn, bb)

rdőszegélyt,

rdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve c)

rdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett

rdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet.

rdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása * 28/E. § *

rdőgazdálkodás

rdőgazdálkodó, annak hiányában

rdő használatára jogosult – a

rdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.

rdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha

1. a)faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,
2. b)fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,
3. c)erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,
4. d)csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,
5. e)a 7. §

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására, f) fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén – amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi – a véghasználat befejezésének korlátozására, g)

rdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására közérdekből, nem

rdőgazdálkodó kezdeményezésére vagy egyetértésével kerül sor.

rdőgazdálkodás

rdőgazdálkodó e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint meghatározott mértékű kártalanításra jogosult. A korlátozás elrendeléséről szóló döntésben rendelkezni kell a korlátozásból eredő kártalanításról. A kártalanítás összegéből le kell vonni az adott terület vonatkozásában más forrásokból igénybe vehető támogatások összegét. Nem jár kártalanítás, ha a korlátozást tulajdonosi vagy erdőgazdálkodói jogellenes magatartás eredményezte.

rdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásairól és azok eredményeiről.

rdőgazdálkodás üzemmódja * 29. § *

rdőgazdálkodás üzemmódja

rdő faállományával való gazdálkodás során –

rdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásával, rendeltetéseivel, valamint

rdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban – alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere.

rdőgazdálkodás üzemmódja lehet: a) vágásos üzemmód:

rdőgazdálkodás során

rdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül; b) örökerdő üzemmód:

rdőgazdálkodás során

rdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik,

rdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás; c) átmeneti üzemmód:

rdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével

rdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a

rdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor,

rdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.

rdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben, illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra,

rdőben az átalakítási vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont

rdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.

rdőgazdálkodás üzemmódját

rdészeti hatóság az

rdő Adattárba történő nyilvántartásba vételekor

rdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba-vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve

rdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. §

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodás üzemmódjaként

rdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.

rdészeti hatóság a

rdőgazdálkodó figyelmét.

rdőgazdálkodás üzemmódjának

rdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

rdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul

rdészeti hatóság részére benyújtani.

rdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor

rdészeti hatóság – a

rdőterv módosításáról is. III. Fejezet

RDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE

rdőgazdálkodás tervszerűsége 30. §

rdővagyon védelmét,

rdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását,

rdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam a)

rdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer); b)

rdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával, c)

rdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés), d) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint e)

rdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével biztosítja.

rdészeti hatóság

rdőtervezési körzetre vonatkozóan –

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként – körzeti erdőtervezést végez, amelynek során a) igazgatási tevékenység keretében aa) felülvizsgálja

rdők állapotát, és ab) összegyűjti – örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként –

rdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint

1. b)az
2. a)pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)
3. ba)szükség esetén javítja az Adattár 38. §

rdő faállományának vágásérettségi korát, és bc)

rdő természetbeni állapotával, valamint a 38. §

rdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).

rdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember

1. és november
2. közötti időszakban indítja meg.

rdészeti hatóság

ljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti

rdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik

ljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.

rdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti

rdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.

rdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését a)

rdőgazdálkodó ügyfél, illetve

ljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével, b) * az a) pontba nem tartozó ügyfelek részére közhírré tétellel közli.

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodó ügyfelek részére – a döntés közlése mellett – megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.

rdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek

rdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

rdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, ha

rdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során módosíthatja

rdőtervet.

rdőterv akkor módosítható, ha a)

rdőgazdálkodó személyében változás következik be, és

rdőterv módosítása iránti kérelmet

rdőgazdálkodói nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 90 napon belül benyújtják, vagy b) a körzeti erdőtervezés óta

rdőgazdálkodó ellenőrzési körén kívül felmerülő, a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőtervezéskor előre nem látható olyan körülmény következett be, amelynek elkerülése vagy elhárítása

rdőgazdálkodótól nem volt elvárható.

rdőterv fakitermelést eredményező, illetve

rdőfelújítás előírást érintő módosítására

rdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor. 34–36. § * 37. § * Az Országos Erdőállomány Adattár 38. § *

rdők,

rdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá

rdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter –

rdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett – Adattárat működtet.

rdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja, d) a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok, e)

rdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok: ea)

rdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27–28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok, eb)

rdőgazdálkodás üzemmódja, ec)

rdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,

1. ed)vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,
2. ee)örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,
3. ef)erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. §

rdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések, g)

rdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,

1. h)a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,
2. i)a 41. §

rdészeti létesítmények alábbi adatai:

1. ja)megnevezés, egyedi azonosító,
2. jb)földrajzi elhelyezkedés,
3. jc)létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei, k)

rdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint l)

rdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.

rdészeti hatóság az Adattárban

rdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben

rdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.

rdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár

rdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.

rdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok előírásai alapján – nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában hatósági felhívást intéz az ingatlanügyi hatósághoz a művelési ág módosításának bejegyzésére. 39. §

rdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik.

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – betekintés biztosítható, és szemle másolat adható.

rdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít a)

rdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére

rdőgazdálkodó használatában álló erdők,

1. b)a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,
2. c)a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,
3. d)a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi rendeltetésű erdők,
4. e)a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal határos erdők,
5. f)* az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából

rdők és szabad rendelkezésű erdők, g) *

rdészeti tudományos kutatással foglalkozó költségvetési szerv részére

rdők és szabad rendelkezésű erdők, valamint, h) * a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban,

feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében, valamint a Földforgalmi törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzése céljából

rdők és szabad rendelkezésű erdők, i) * a környezet- és természetvédelmi hatóság részére

rdészeti hatósági eljárásban természetvédelmi szakkérdés vizsgálata, valamint

rdőgazdálkodási tevékenységek természetvédelmi szempontú korlátozása érdekében szükséges erdők Adattárban nyilvántartott adataihoz.

urópai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához igényelt adatokat.

rdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki. 39/A. § * 39/B. § * Az Adattárban kezelt adatokat a miniszter a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló

1. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.)
2. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azokat a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt.
3. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
4. § * Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása
5. § *

rdőgazdálkodó * a)

rdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet – a

rdőtervben nem szereplő fakitermelést a tevékenység megkezdését legkésőbb 14 nappal megelőzően

rdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet. *

rdőgazdálkodási tevékenység az

rdőgazdálkodó a 33. §

rdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és

rdőgazdálkodási tevékenységet

rdészeti hatóság

rdőterv módosításával lehetővé tette, b)

rdőgazdálkodási tevékenységet a 73. §

rdészeti hatóság rendelte el, vagy c)

rdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben

ngedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.

rdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség: * a)

rdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés, b)

rdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott,

rdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése, c) a 7. §

rdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.

rdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,

1. b)
2. b)és
3. c)pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,
4. c)
5. d)pontja esetén

rdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban kell bejelenteni.

rdőgazdálkodó – annak hiányában a tulajdonos – hozzájárul, vagy

1. b)az
2. a)pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására

rdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy – az a) pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén – megtilthatja, ha a)

rdőgazdálkodó gazdálkodása során

törvényben előírt szabályokat megszegte, b)

rdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel

rdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel

rdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.

rdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben, b)

rdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység vonatkozásában

rdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységekben folytatott gazdálkodást kell érteni.

rdőgazdálkodó a 41. §

rdészeti hatóság részére bejelenti.

rdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása 43. §

rdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon

rdők állapotáról,

rdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Stratégia végrehajtásáról.

rdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen a 6. §

rdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.

rdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól. 45. § *

rdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.

rdőtelepítéssel érintett terület határvonalán belül elhelyezkedő három- – amennyiben

rdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt- – méteres sávban nem ültethető fa. 46. § *

rdészeti hatóság

rdőtelepítés végrehajtását, illetve

rdőtelepítések állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele).

rdőtelepítések műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor.

llenőrzés eredményeit

rdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti. 47. § *

rdészeti hatóság

rdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban nyilvántartásba veszi.

rdészeti hatóság határozatban dönt.

rdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

1. a)az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre láthatóan káros hatással lesz,
2. b)annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy c)

rdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn. 49. § *

rdőtelepítést

rdészeti hatóság

rdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha

rdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak. 50. § * Ha

rdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul, és a telepítő a telepítést nem folytatja,

rdészeti hatóság kérelemre

rdőt törli az Adattárból. V. Fejezet

RDŐFELÚJÍTÁS,

RDŐNEVELÉS, VALAMINT

RDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA

rdőfelújítás 51. § *

rdő felújítása

rdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.

rdő faállományát

1. a)annak véghasználatát követően,
2. b)ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik, és

rdészeti hatóság az érintett területen

rdő fátlan állapotban tartását nem engedélyezte, vagy c) * ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan – felnyíló erdő esetén harminc, felnyitott erdő vagy talajvédelmi rendeltetésű erdő esetén ötven – százalék alá csökkent,

rdőgazdálkodónak

fejezetben foglaltak szerint

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.

rdő felújítását

rdészeti hatóság

1. a)az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges kiegészítése útján, vagy
2. b)ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével írja elő.

rdő felújítása történhet:

1. a)természetes módon:
2. aa)a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);
3. ab)a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);
4. b)mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.

rdészeti hatóság döntése alapján az

rdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt származású és

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.

rdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással és

rdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló – lehetőség szerint több fafajból álló, elegyes – faállomány létrehozásával kell felújítani.

rdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.

rdészeti hatóság

rdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve

rdőfelújítások állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele).

rdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor.

llenőrzés eredményeit

rdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

rdőfelújítást

rdőgazdálkodónak legkésőbb

rdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben,

rdőfelújítás műszaki átvételéig meg kell kezdenie.

rdőfelújítás megkezdésének minősül, ha

rdőgazdálkodó

lsőkivitelt

rdőtervben foglaltakkal, valamint

rdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.

rdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év május 15-ig mesterséges úton pótolni kell. *

rdőfelújítás megkezdését – a

rdőfelújítás befejezéséig

rdőgazdálkodó köteles a területen

rdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni és fenntartani. 52/A. § *

rdőfelújítást

rdészeti hatóság

rdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel: a) az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége

rdőtervben meghatározott erdőfelújítási előírásnak megfelel, b)

rdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5 métert meghaladja, és c)

rdőfelújítás további fejlődése

rdőfelújítási előírással összhangban biztosított.

rdőgazdálkodó kérelmére

rdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor

rdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja

rdőfelújítást, ha az

rdőgazdálkodó erdő felújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.

rdészeti hatóság

rdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.

rdészeti hatóság a

rdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása

rdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be,

rdészeti hatóság a tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból módosítja.

rdőgazdálkodó változása esetén

rdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére

rdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt – az 52. §

rdőnevelés 53. §

rdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint

rdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban.

rdőnevelés – beleértve az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is – során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon,

rdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy

rdő talaja és

rdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen. A befejezett erdőfelújítás felülvizsgálata * 54. §

rdészeti hatóság

rdősítés befejezetté nyilvánítását követő

1. és
2. év között kockázatelemzés alapján felülvizsgálja

rdő állapotát.

rdészeti hatóság

rdőt vagy annak meghatározott, legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és elrendelheti a)

rdősítés megismétlését, amennyiben

rdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem hozható helyre, vagy b) a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását.

rdőszerkezet átalakítása 55. § *

rdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével.

rdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe. VI. Fejezet

RDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS

rdővédelem általános szabályai 56. §

rdőt vagy

rdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül:

1. a)növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);
2. b)a vadállomány által okozott károsítás; c)

rdőt veszélyeztető tevékenység; d)

rdő talaját veszélyeztető tevékenység; e) * hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, belvíz, aszály, fagy (abiotikus erdőkár).

rdészeti hatóság

törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint bejelentett erdőkárokról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Országos Erdőkár Nyilvántartás):

1. a)a bejelentő természetes személyazonosító adatai,
2. b)a károsítás helye,
3. c)a károsító kódja,
4. d)a károsítás mértéke,
5. e)a károsítással érintett terület, valamint
6. f)a károsítás észlelésének időpontja.

rdei életközösség védelme érdekében

rdőgazdálkodó köteles a)

rdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni; b)

rdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és

llenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni. 57/A. § * Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén – beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is – a faállomány

rdőgazdálkodónak fel nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata – amely ellen a védekezés

rdőgazdálkodótól nem várható el – tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával

rdőgazdálkodó, annak hiányában

rdő használatára jogosult a) kezdeményezheti

rdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét, vagy b) kérelmezheti

rdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet

rdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el. Védelem a károsítók károkozása ellen 58. §

rdőgazdálkodónak felróható okból történő tömeges elszaporodása esetén – ha annak jelenléte

rdő fennmaradására nézve jelentős kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető –

rdészeti hatóság kötelezheti

rdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.

rdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása

rdőgazdálkodótól el nem várható,

rdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben

célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.

rdőgazdálkodó

rdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget,

rdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

rdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el. 59. §

rdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és

rdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.

rdészeti hatóság

rdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására. Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen 60. §

rdőben – a

rdővel közvetlenül határos vadászterületen a)

rdő biológiai sokféleségének megőrzését,

rdei életközösség tagjainak fennmaradását, b)

rdő talajának épségét, c)

rdősítés állapotát, d)

rdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy e)

rdő felújulását, természetes felújítását akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.

lkerített honvédségi objektumokban az

rdő fennmaradását vagy felújítását nem veszélyeztetheti.

rdészeti hatóság az

rdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia. Védelem a káros tevékenységek ellen 61. §

rdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és

rdőben.

rdő talajának védelme 62. §

rdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.

rdő talajának védelméről – a

rdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

rdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni. 63. §

rdő talajának védelme érdekében

rdőgazdálkodó köteles

rdőfelújítás,

rdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során

rdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.

rdőben szennyvíz, hígtrágya vagy talajszennyező anyag, valamint – a

rdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását a) erdőtelepítés talaj előkészítése, valamint b) a 7. §

rdőgazdálkodó megfelelő akkreditációval rendelkező kutatóhely közreműködésével biztosítja a kihelyezett szennyvíziszap termőhely