Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény az erdőkről, azok védelméről és az erdőgazdálkodásról szól, biztosítva az erdők fennmaradását, védelmét és gyarapodását, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit. Célja az erdők hármas funkciójának (környezeti, társadalmi, gazdasági) kiteljesítése, hozzájárulva a klímaváltozás csökkentéséhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Kire vonatkozik: Mindenki, aki erdővel, fásítással, erdészeti létesítménnyel vagy erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatosan érintett; A faanyag kereskedelmi lánc szereplői, akik faanyagot készleteznek, tárolnak, szállítanak vagy forgalomba hoznak.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Adójog
Szakaszok
109
Forrás
njt.hu
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • Az erdő, annak élő és élettelen alkotóelemei, valamint az erdei életközösség.
  • A külterületen található fásítások és erdészeti létesítmények.
  • Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek.
  • A faanyag kereskedelmi lánc szereplői, a faanyag készletezése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Mindenki, aki erdővel, fásítással, erdészeti létesítménnyel vagy erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatosan érintett.
  • A faanyag kereskedelmi lánc szereplői, akik faanyagot készleteznek, tárolnak, szállítanak vagy forgalomba hoznak.

Melyek a főbb pontok?

  • Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek.
  • A fenntartható erdőgazdálkodás során az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják az erdő biológiai sokféleségének, természetességének, termőképességének és felújuló képességének megőrzését.
  • Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani.
  • A törvény hatálya nem terjed ki többek között az arborétumra, közparkra, temetőre, tanya területére, belterületre (kivéve az Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdőket), valamint a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre.

Adójog

8

Adójog

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (109)
  1. 1. §
  2. 2. §
  3. 3. §
  4. 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed
  5. 6. § *  (1) Erdőnek minősül az Adattárban
  6. 7. §
  7. 8. §
  8. 9. §
  9. 10. §
  10. 11. §
  11. 12. §
  12. 13. § *  (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
  13. 14. §
  14. 15. § *  (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben tal
  15. 16. § (1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiak
  16. 17. § (1) *  Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálko
  17. 18. §
  18. 19. § (1) *  Erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodást írásba
  19. 20. § *  (1) *
  20. 22. §
  21. 23. §
  22. 24. § (1) *
  23. 25. § Közjóléti rendeltetések az alábbiak
  24. 26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak
  25. 27. § *  (1) *  Természetvédelmi rendeltetésű erdőben
  26. 28. § *  (1) *  Natura 2000 rendeltetésű erdőben
  27. 29. §
  28. 30. §
  29. 33. §
  30. 37. § *
  31. 38. §
  32. 39. §
  33. 40. § *
  34. 41. § *  (1) Az erdőgazdálkodó *
  35. 42. §
  36. 43. § (1)–(3) *
  37. 44. §
  38. 45. §
  39. 46. §
  40. 47. §
  41. 48. §
  42. 49. §
  43. 50. §
  44. 51. § *  (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállomány
  45. 52. §
  46. 53. §
  47. 54. §
  48. 55. §
  49. 56. § (1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hat
  50. 57. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles
  51. 58. §
  52. 59. §
  53. 60. § (1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az er
  54. 61. § (1) *  Tilos erdőben
  55. 62. §
  56. 63. §
  57. 64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről a
  58. 65. §
  59. 66. §
  60. 67. §
  61. 68. §
  62. 69. §
  63. 70. §
  64. 71. § (1) *  A fakitermelés módja lehet
  65. 72. § (1) *  Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási bi
  66. 73. §
  67. 74. § *  (1) Tarvágás következtében az erdőben
  68. 75. § (1) *
  69. 76. §
  70. 77. § *  (1) Az erdő igénybevétele
  71. 78. §
  72. 79. §
  73. 80. §
  74. 81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köt
  75. 82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint
  76. 83. § (1) *
  77. 84. §
  78. 85. §
  79. 86. §
  80. 87. §
  81. 88. §
  82. 89. § *
  83. 90. §
  84. 91. §
  85. 92. §
  86. 93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben
  87. 94. §
  88. 95. § (1)–(2) *
  89. 96. §
  90. 97. §
  91. 98. §
  92. 99. § *
  93. 100. §
  94. 101. § *
  95. 102. §
  96. 103. §
  97. 104. § *  Ha az erdészeti hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, a
  98. 105. § *  (1) Erdészeti hatósági eljárásban
  99. 106. §
  100. 107. § *
  101. 108. § *  (1) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki
  102. 109. §
  103. 110. § *  (1) *
  104. 111. § *  (1) *
  105. 112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben
  106. 113. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba
  107. 114. §
  108. 115. § *  Ez a törvény a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt
  109. 116. §

Evt. (új) - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról * Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: *

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja

1. §

* E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon

a)a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,
b)a biológiai sokféleség megőrzéséhez,
c)a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,
d)az ország környezeti állapotának javulásához,
e)a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,
f)a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,
g)a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,
h)a tiszta ivóvíz biztosításához,
i)az egészséges élelmiszerek előállításához, azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.

A törvény alapelvei

2. §

(1)* A fenntartható erdőgazdálkodás során – kiemelten az állam 100%-os tulajdonában álló erdők esetében – a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak
(2)A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.

3. §

(1)Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani
(2)* Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőstratégia (a továbbiakban: Stratégia) megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak.

A törvény hatálya

4. §(1) E törvény hatálya kiterjed

a)az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre;
b)a külterületen található fásításra;
c)az erdészeti létesítményre;
d)az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;
e)* a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.
(2)* E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:
a)az arborétumra;
b)a közparkra;
c)az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
d)az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;
e)a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;
f)a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
g)a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;
h)a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;
i)a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;
j)a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;
k)az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.
(2a)* E törvény hatálya nem terjed ki az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2173/2005/EK tanácsi rendelet) II. és III. mellékletében felsorolt, olyan fatermékbe ágyazott fára, amelyek a 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországból származnak, valamint a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet A., B. vagy C. mellékletében felsorolt olyan faanyagokra és termékekre, amelyek megfelelnek ezen rendeleteknek és végrehajtási rendelkezéseiknek, és ezen rendeletek alapján legálisan kitermeltnek minősülnek.
(3)* Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)* Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások 5. § E törvény alkalmazásában:

1.arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;
2.célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;
3.* 4. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag, termék;
5.* elsőkivitel: az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, sarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;
6.erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;
7.* erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;
8.erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület;
9.* erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közérdekű funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint – a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével – az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége;
10.* erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;
11.* 12. * faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;
13.* folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik;

13a. * gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

14.* jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;
15.* 16. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;
17.* 18. * önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során faállomány jön létre;
19.* 20. * erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;

21–22. * 23. újulat: az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;

24.* 25. * véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;
26.* fák koronavetülete: a fák lombkoronái függőleges vetületének határvonalai által közrefogott terület;
27.* ellenőrző szervezet: a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. cikkében meghatározott szervezet;
28.* harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország;
29.* import: az e törvény hatály alá tartozó faanyagok, termékek Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;
30.* illegális kitermelés: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk h) pontjában meghatározott jogszabályok megsértésével történő kitermelés vagy forgalomba hozatal;
31.* erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján – faapríték esetében annak származása alapján – a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető
a)hengeres vagy hasított faanyag,
b)tűzifa minden felkészítési formában, illetve
c)faapríték;
32.* faanyag kereskedelmi lánc: azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak az e törvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, szállítására, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára;
33.* faanyag kereskedelmi lánc szereplője: azon személy vagy szervezet, aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez;
34.* forgalomba hozatal: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk b) pontjában foglalt tevékenység;
35.* kellő gondosság elve: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott rendszer, valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2012. július 6-i 607/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott eljárási kötelezettségek összessége;
36.* származást igazoló dokumentum: a fa és a fatermék 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti beazonosítását biztosító megnevezését, mennyiségét, fafaját, eladójának és vásárlójának nevét és címét tartalmazó, továbbá a kitermelés helyét, valamint a jogszabályoknak való megfelelést igazoló dokumentumok;
37.* fatermék: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott fa és fatermék;
38.* nyomon követhetőség: annak biztosítása, hogy az Európai Unió belső piacán forgalomba hozott fa vagy fatermék és annak származása beazonosítható, végigkísérhető legyen a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység minden szakaszában;
39.* szállítmány: az egy szállítóeszközbe, egy felrakodási helyen felrakott és egy címzettnek azonos lerakodási hellyel feladott, azonos fuvarokmánnyal szállított áru;
40.* szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott fatermék csomagolási egységein feltüntetett, az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is;
41.* zárlat: az e törvény hatálya alá tartozó fatermék mozgatásának, szállításának, forgalomba helyezésének, további feldolgozásának, kereskedelmének korlátozása hatósági ellenőrzés, eljárás, vizsgálat lefolytatása vagy a faanyag-kereskedelmi láncra vonatkozó előírások teljesítése érdekében;
42.* erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;
43.* erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével – létrehozott erdei burkolt út;
44.* épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával – létrehozott erdei földút;
45.* közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján – a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül – létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;
46.* erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;
47.* őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
48.* idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
49.* intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj;
50.* termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj.

Az erdő

6. §*  (1) Erdőnek minősül az Adattárban

a)erdőrészletként, vagy
b)szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület.
(2)* Az erdészeti hatóság
a)az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével
aa)erdőrészletként vagy a tervben szereplő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet egyéb részletként vagy
ab)a bejelentésben foglaltakkal összhangban szabad rendelkezésű erdőként,
b)a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
ba)az Adattárban nyilvántartott területen hivatalból erdőrészleként, vagy
bb)a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak, a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére erdőrészletként és – ha az erdő művelési ág kialakításának szabályai azt megkövetelik – egyéb részletként, vagy kérelem hiányában hivatalból szabad rendelkezésű erdőként az Adattárban nyilvántartásba veszi.
(3)A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt
a)közút,
b)vasút,
c)folyó,
d)20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy
e)az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa nem szakítja meg.
(4)Ahol e törvény erdőt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőt kell érteni.

6/A. § * (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban – ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával – borítja a területet.

(2)Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

6/B. § * (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban – a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével – erdőgazdálkodási, közjóléti, védelmi vagy vadgazdálkodási okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(2)Az erdészeti hatóság
a)a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy
b)árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.
(3)Ha
a)az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
b)a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül, akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

7. §

(1)Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, – aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz – az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni
a)természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról – illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról – jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;
b)természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;
c)származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20–50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van;
d)átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50% között van;
e)* kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;
f)* faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, intenzíven kezelt erdő.
(2)* A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.
(3)* Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy – a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével – az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.
(4)A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási tevékenység következtében
a)az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
b)az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
c)az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
d)az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul.
(5)* Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális – erdőtelepítés esetén tervezett – természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás).
(6)* A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében – a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.
(7)* Ha az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról.

Az állami erdőkre vonatkozó szabályok

8. §(1) *  A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott

a)védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint
b)a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi.
(2)*
(3)* Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes.
(4)* Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.
(5)* Az állam 100%-os tulajdonában álló,
a)gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,
b)gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő,
c)erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, csere vagy értékesítés útján kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő vagy erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó földrészlet tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.
(6)A (4)–(5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges.
(7)* Az állam 100%-os tulajdonában álló, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület művelés alól kivett területként nyilvántartott önálló ingatlanként akkor alakítható ki, ha a megosztás eredményeként létrejött ingatlan területe legalább 500 m2 és a megosztás megfelel a magyar építészetről szóló törvényben és annak végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott előírásoknak. Az így létrejött ingatlant az Adattárból törölni kell.
(8)* Az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében végrehajtott birtokösszevonási célú földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni.
(9)* Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(10)* Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben a 2013. január 1. napján már fennálló és ráépítéssel létesített épület vagy építmény önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság mint ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető. Az így feltüntetett ingatlant az Adattárból törölni kell.
(10a)* A (10) bekezdés alkalmazásában az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokat kell az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak tekinteni.
(11)*

9. §

* Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője – a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes hozzájárulását követően – a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát 9/A. § * Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja.

9/B. § * Az állam 100%-os tulajdonában álló földrészleten harmadik személy által végzett kitermelésből származó, forgalomba nem hozott és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló tulajdonosi joggyakorlásába tartozó faanyagot, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott személyeknek – a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott feladataik ellátásának elősegítése érdekében – ingyenesen tulajdonba adhatja, amely átadás nem minősül forgalomba hozatalnak. A faanyagot ingyenesen tulajdonba adó személy köteles az ingóság átruházásának tényét a honlapján nyilvánosságra hozni.

10. §

* (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000, természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők területének az e törvény hatálybalépését követő

a)első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,
b)második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,
c)harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén, örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.
(2)Az állam 100%-os tulajdonában álló, *
a)természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,
b)a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és
c)az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben – az 51. § (5) és (5a) bekezdés szerinti felújítás érdekében szükséges tarvágás, valamint a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – tilos a tarvágás. *
(3)*
(4)Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi vagy árvízvédelmi indokból jogszabályban vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – kártalanítási igényt nem keletkeztet.

Szabad rendelkezésű erdő

11. §

* (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván

(2)Szabad rendelkezésű erdő
a)telepítését,
b)felújítását, valamint
c)faállományának teljes vagy részleges kitermelését
–annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal – előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(3)Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(4)A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(5)Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a)az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve
b)annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(6)Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.
(7)Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak – a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott – kérelmére átminősíti a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdővé.
(8)* A szabad rendelkezésű erdő esetében – az e §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §), valamint az erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltásra (111/B. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A fásítás

12. §

* (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület

(2)Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a)az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve
b)annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(3)Fásításban tervezett – a fa tövében mérve – 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(3a)* A (3) bekezdés szerinti bejelentés tekintetében a bejelentő elektronikus ügyintézésre köteles. A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 20. §-ának megfelelően kell benyújtani.
(4)* Fásítás esetében – az e §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)–(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §) valamint az erdőben folyó tevékenységtől eltiltásra (111/B. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület

13. §*  (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott

a)tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított, erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos mértékben fedett terület;
b)terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;
c)erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;
d)erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;
e)vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;
f)erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;
g)nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;
h)cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;
i)erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.
(2)Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban – az a) és d) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével – az erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelemre engedélyezheti az erdő területén az (1) bekezdésben foglalt
a)tisztásként,
b)erdei farakodóként és készletező helyként,
c)nyiladékként,
d)cserjésként vagy
e)erdészeti létesítményhez tartozó területként
–az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően – fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.
(3)Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének – az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével – fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.
(4)Az erdészeti hatóság
a)a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy
b)a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik – az érintett miniszter kezdeményezésére – visszavonja.
(5)Ha
a)a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
b)a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül, akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.
(6)Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.
(7)Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre – az e §-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül
a)a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17–20. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére (77–85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),
b)az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

14. §

* (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván

(2)* Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet közül a
a)13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vadföld területét,
b)13. § (1) bekezdés i) pontja szerinti erdészeti kutatóhely területét,
c)a fél hektárt meghaladó nagyságú 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti terméketlen területet,
d)az erdőrészlethez nem csatlakozó területet,
e)az erdőrészlettel az erdőrészlet kerületének felénél kisebb részben érintkező területet,
f)az 1 hektár területnagyságot meghaladó és átlagos szélességét tekintve 30 méternél szélesebb nagyságú egyéb részletet az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál. * Az erdészeti létesítmény

15. §*  (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

a)erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;
b)erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;
c)az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;
d)közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).
(2)Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.
(3)Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.
(4)* Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(5)Az erdészeti létesítmények közül
a)az erdészeti magánút és annak tartozékai,
b)a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint
c)* az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével – létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.
(6)Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.
(7)*
(7a)* Engedély vagy az erdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés nélkül létesített, bővített vagy rendeltetésében megváltoztatott erdészeti létesítmény, erdőben elhelyezett erdészeti létesítménynek nem minősülő építmény, berendezés, eszköz fennmaradásáról az erdészeti hatóság az erdő engedély nélküli igénybevételére vonatkozó jogszabályok szerint dönt.
(8)* Az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.

15/A. § * (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint – összességében legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben – hulladéknak nem minősülő javító anyag elhelyezhető.

(2)Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.

15/B. § * (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.

(2)Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása

16. §(1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani

(2)A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé.
(3)A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének egységei.
(4)Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.
(5)Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.
(6)* Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.
(7)* Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az erdőrészlet-beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.
(8)*
(9)Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.
(10)* A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet, alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti.

Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása

17. §(1) *  Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő jogszerű használó

(2)* Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek – a haszonvételi joggyakorlás kivételével – az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.
(3)* Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa – az erdészeti hatóság felszólítását követően – gondoskodik
a)az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről, és
b)az erdő szakszerű felújításáról.
(4)*
(5)–(9) *

18. §

* (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18–21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás)

(2)Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását – a (7) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel – 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.
(3)Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és – a határozott idejű szerződéseket kivéve – a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.
(4)Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének, megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.
(5)Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult – a haszonvételi joggyakorló kivételével –, köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
(6)Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, – a (7) bekezdés a) pont ab), ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével – nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.
(7)Az erdőgazdálkodói nyilvántartás
a)a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
aa)családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
ab)születési hely, idő,
ac)anyja neve,
ad)állandó lakhely,
ae)adóazonosító jel vagy adószám,
af)a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
ag)erdőgazdálkodói kód,
ah)levelezési cím;
b)jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
ba)szervezet megnevezése,
bb)székhely,
bc)képviselő neve,
bd)gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
be)adószám,
bf)a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
bg)erdőgazdálkodói kód;
c)az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
ca)a település neve,
cb)a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
cc)a földrészlet helyrajzi száma,
cd)az alrészlet jele,
ce)használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,
cf)a földterület erdészeti azonosítója,
cg)a használt terület nagysága,
ch)a használat jogcíme,
ci)a nyilvántartásba vétel időpontja,
cj)a használat időtartama,
ck)erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;
d)az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.
(8)Az erdőgazdálkodói nyilvántartás
a)a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint
b)a (7) bekezdés c) pont ch)–cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel * 18/A. § * Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei * 18/B. § * (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

a)a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,
b)a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.
(2)A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.
(3)–(5) * 18/C. § * (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
(2)Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.

18/D. § * (1) * Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia.

(2)Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie.
(3)Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.

18/E. § * (1) * A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírása alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket.

(2)Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai *

19. §(1) *  Erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni

(2)A szerződésben – jogcímtől függetlenül – fel kell tüntetni
a)* az erdőgazdálkodó 18. § (7) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)–be) alpontja szerinti adatait,
b)* a 18. § (7) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,
c)* a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.
(3)* 19/A. § * (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt – eltérő rendelkezés hiányában – az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.
(2)A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt
a)a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének – ha egy tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad részének – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, vagy
b)ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését kell érteni.
(3)* A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében, a 20–20/D. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében, a 72. § (1a) bekezdésében, a 85. § b) pontjában, valamint a 106/A–106/C. §-ban foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.

Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai *

20. §*  (1) *

(2)Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.
(3)Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.

20/A. § * (1) * A földrészlet használati megosztásról szóló megállapodás alapján kialakított részterületei, vagy a földrészlet részterületeire vonatkozó eltérő használati jogcímen való gazdálkodás céljából kialakított részterületek önálló erdőgazdálkodási egységnek minősülnek.

(2)Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.
(3)*
(4)* 20/B. § * (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.
(2)Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3)* Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel – a 68. § b) pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével – gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a saját részére visszatart.

20/C. § * (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.

(2)* 20/D. § * (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást vagy a földhasználati szerződést, ha a használó
a)olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,
b)az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c)* haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság véglegessé vált határozatában korlátozta.
(2)Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25%-a kérelmére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.
(3)* A Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.

21–21/B. § *

II. Fejezet

AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD Az erdő rendeltetése

22. §

* (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait –egymással megfelelően összehangolva – az erdő rendeltetései határozzák meg

(2)Az erdő rendeltetéseként a
a)24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,
b)25. § szerinti közjóléti, és
c)26. § szerinti gazdasági rendeltetések határozhatók meg.

23. §

* (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg

(2)Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését
a)* védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,
b)* erdészeti génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,
c)honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,
d)határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,
e)* Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet, valamint az erdő természetességi állapota alapján,
f)talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján a b)–d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.
(3)Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül
a)a miniszter,
b)a környezetvédelemért felelős miniszter,
c)a természetvédelemért felelős miniszter,
d)* a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter,
e)az egészségügyért felelős miniszter,
f)a honvédelemért felelős miniszter,
g)a határrendészetért felelős miniszter,
h)a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,
i)a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
j)a vízvédelemért felelős miniszter,
k)a közlekedésért felelős miniszter,
l)a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy
m)az érintett települési önkormányzat jegyzője is kezdeményezheti.
(4)* Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult.
(5)* Védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti, valamint tanerdő további rendeltetése nem lehet.
(6)Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését
a)az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,
b)természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,
c)a (2) bekezdés b)–d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot fennállásának megszűnésekor, vagy
d)ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.
(7)Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(8)Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a módosításáról is.

23/A. § * (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

(2)A természetvédelmi rendeltetést – a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az erdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.
(3)* Közösségi jelentőségű élőhelynek minősülő, természetes vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében – védett természeti terület, illetve a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell megállapítani.
(4)* Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben foglaltak alapján különleges honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.
(5)Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.
(6)Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható.

24. §(1) *

(2)Védelmi rendeltetések az alábbiak:
a)természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő;
b)talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő; c)–e) *
f)vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő;
g)* part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;
h)*
i)* településvédelmi: a települési területet védő erdő;
j)tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;
k)* műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;
l)*
m)örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő;
n)bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő;
o)* Natura 2000: a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területeken lévő erdő;
p)* különleges védelmi rendeltetések:
pa)árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;
pb)* honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 53. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;
pc)határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő.
(3)–(5) *

25. §Közjóléti rendeltetések az alábbiak

a)*
b)parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő; c)–d) *
e)vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület.

26. §Gazdasági rendeltetések az alábbiak

a)faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő;
b)szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő;
c)vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő;
d)földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő;
e)* mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;
f)* tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;
g)* kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;
h)* erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő.

Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok *

27. §*  (1) *  Természetvédelmi rendeltetésű erdőben

a)* az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írja elő;
b)* nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez – a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
c)az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.
(2)Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.
(3)* Természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fafajokból álló, mageredetű természetes felújulásra nem képes erdőben – annak sarjeredetű természetes felújítása esetén – az erdőterv szerinti tarvágás a Tvt. 33. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott térmértékig végezhető.
(4)*

28. §*  (1) *  Natura 2000 rendeltetésű erdőben

a)* az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írja elő;
b)* nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez – a holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
c)az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.
(2)* 28/A. § * (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére
a)természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,
b)* Natura 2000 erdőben a kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében,
c)* Natura 2000 területen kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében, valamint
d)* védett faj megőrzése, védelme érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.
(2)A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt korlátozást visszavonja.
(3)*
(4)* Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet korlátozza.
(5)* A Natura 2000 erdőben található élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.

28/B. § * Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében

a)vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,
b)az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafaj összetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá
c)a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.

28/C. § * Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében

a)őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,
b)a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint
c)a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása.

28/D. § * Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében

a)az erdészeti hatóság
aa)engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,
ab)engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve
ac)módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá
b)az erdőgazdálkodó
ba)a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,
bb)az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve
c)az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet.

Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása * 28/E. § * (1) Az állam, valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)–c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult – a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt – kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.

(2)Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha
a)faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,
b)fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,
c)erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,
d)csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,
e)a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására,
f)fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén – amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi – a véghasználat befejezésének korlátozására, g) az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére vagy egyetértésével kerül sor.
(3)* Az erdőgazdálkodás (2) bekezdésben foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén az erdőgazdálkodó e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint meghatározott mértékű kártalanításra jogosult. A korlátozás elrendeléséről szóló döntésben rendelkezni kell a korlátozásból eredő kártalanításról. A kártalanítás összegéből le kell vonni az adott terület vonatkozásában más forrásokból igénybe vehető támogatások összegét. Nem jár kártalanítás, ha a korlátozást tulajdonosi vagy erdőgazdálkodói jogellenes magatartás eredményezte.
(4)* A miniszter évente tájékoztatót tesz közzé az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásairól és azok eredményeiről.

Az erdőgazdálkodás üzemmódja *

29. §

* (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során – az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban – alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere

(2)Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:
a)vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;
b)örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;
c)átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;
d)faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.
(3)Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben, illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra, az erdőben az átalakítási vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.
(4)Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban az erdő Adattárba történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba-vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.
(5)Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására – különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében – felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.
(6)Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(7)Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére benyújtani.
(8)Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság – a (7) bekezdésben foglalt tervben foglaltak figyelembevételével – szükség esetén gondoskodik az erdőterv módosításáról is.

III. Fejezet

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE Az erdőgazdálkodás tervszerűsége

30. §

(1)* Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam
a)az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);
b)az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,
c)az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés),
d)az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint
e)az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével biztosítja.
(2)* E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőtervezés és a körzeti vadgazdálkodási tervezés összhangjának megteremtéséről.

31–32. § * A körzeti erdőtervezés, erdőterv *

33. §

* (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként – körzeti erdőtervezést végez, amelynek során

a)igazgatási tevékenység keretében
aa)felülvizsgálja az erdők állapotát, és
ab)összegyűjti – örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként – az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint
b)az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)
ba)szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatait,
bb)szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és
bc)az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).
(2)* Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.
(3)* A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója ügyfélnek minősül.
(4)Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.
(5)Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését
a)az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,
b)* az a) pontba nem tartozó ügyfelek részére közhírré tétellel közli.
(6)Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére – a döntés közlése mellett – megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.
(7)Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.
(8)* Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során módosíthatja az erdőtervet.
(8a)* Erdőgazdálkodó kérelmére az erdőterv akkor módosítható, ha
a)az erdőgazdálkodó személyében változás következik be, és az erdőterv módosítása iránti kérelmet az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 90 napon belül benyújtják, vagy
b)a körzeti erdőtervezés óta az erdőgazdálkodó ellenőrzési körén kívül felmerülő, a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőtervezéskor előre nem látható olyan körülmény következett be, amelynek elkerülése vagy elhárítása az erdőgazdálkodótól nem volt elvárható.
(9)* Az erdőterv fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor.

34–36. § *

37. §*

Az Országos Erdőállomány Adattár

38. §

* (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter – az erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett – Adattárat működtet

(2)Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:
a)a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,
b)az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,
c)az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,
d)a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,
e)az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok:
ea)az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27–28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,
eb)az erdőgazdálkodás üzemmódja,
ec)az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,
ed)vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,
ee)örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,
ef)erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,
f)a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések,
g)az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,
h)a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,
i)a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,
j)az erdészeti létesítmények alábbi adatai:
ja)megnevezés, egyedi azonosító,
jb)földrajzi elhelyezkedés,
jc)létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,
k)az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint
l)az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.
(3)Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.
(4)Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében – a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a (2) bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5)Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.
(6)Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.
(7)* Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok előírásai alapján – nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában hatósági felhívást intéz az ingatlanügyi hatósághoz a művelési ág módosításának bejegyzésére.

39. §(1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik

(2)* Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – betekintés biztosítható, és szemle másolat adható.
(3)* Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít
a)az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdőgazdálkodó használatában álló erdők,
b)a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,
c)a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,
d)a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi rendeltetésű erdők,
e)a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal határos erdők,
f)* az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők,
g)* az erdészeti tudományos kutatással foglalkozó költségvetési szerv részére az erdők és szabad rendelkezésű erdők, valamint,
h)* a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében, valamint a Földforgalmi törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzése céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők,
i)* a környezet- és természetvédelmi hatóság részére az erdészeti hatósági eljárásban természetvédelmi szakkérdés vizsgálata, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységek természetvédelmi szempontú korlátozása érdekében szükséges erdők Adattárban nyilvántartott adataihoz.
(4)* Az ingatlanügyi hatóság, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére az Adattárból díj-, költség- és térítésmentesen kell szolgáltatni az alapfeladataik ellátásához, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához igényelt adatokat.
(5)* Az Adattárból a fokozottan védett fajokra és azok élőhelyeire vonatkozó adat csak az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki.

39/A. § * 39/B. § * Az Adattárban kezelt adatokat a miniszter a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azokat a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

40. §*

Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása

41. §*  (1) Az erdőgazdálkodó *

a)az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet – a (2) bekezdés kivételével –,
b)a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést a tevékenység megkezdését legkésőbb 14 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet. *
(2)Az erdőgazdálkodási tevékenység az (1) bekezdés szerinti bejelentés mellőzésével is végrehajtható, ha
a)* az erdőgazdálkodó a 33. § (8a) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé tette,
b)az erdőgazdálkodási tevékenységet a 73. § (6) bekezdése vagy a 106. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság rendelte el, vagy
c)az erdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.
(3)Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség: *
a)az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés,
b)az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése,
c)a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben intenzíven terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése, illetve
d)az erdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.
(4)A (3) bekezdésben foglalt fakitermelést a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján a (3) bekezdés
a)b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,
b)b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,
c)d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban kell bejelenteni.
(5)A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja
a)ha ahhoz az erdőgazdálkodó – annak hiányában a tulajdonos – hozzájárul, vagy
b)az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.
(6)Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy – az a) pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén – megtilthatja, ha
a)az erdőgazdálkodó gazdálkodása során az e törvényben előírt szabályokat megszegte,
b)az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy
c)a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.
(7)A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében erdőkezelést is végző erdőgazdálkodó gazdálkodása alatt
a)az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben,
b)az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység vonatkozásában az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységekben folytatott gazdálkodást kell érteni.
(8)Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt tevékenység legkorábban a tárgyév első napján kezdhető meg. A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermelés a részleges végrehajtás 42. §-ban foglaltak szerinti bejelentését követően a tárgyévet követő év végéig végrehajtható.

42. §

* Az erdőgazdálkodó a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását az erdészeti hatóság részére bejelenti Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása

43. §(1)–(3) *

(4)* A miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Stratégia végrehajtásáról.
(5)* A miniszter ötévenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról, az állami erdővagyon mennyiségének és minőségének alakulásáról, valamint az állami erdőgazdálkodás eredményeiről.

IV. Fejezet *

ERDŐTELEPÍTÉS *

44. §

* (1) Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen a 6. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő faállomány létrehozására irányuló tevékenység

(2)Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.
(3)Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.

45. §*  (1) Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető

(2)Erdőtelepítéshez csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni.
(3)* Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 százméteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal erdőt, fásítást, illetve fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényt telepíteni tilos.
(4)Repülőterek és leszállóhelyek védőövezetében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a repülések biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet.
(5)Folyók nagyvízi medrében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban lehet.
(6)Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdő kivételével az erdőtelepítéssel érintett terület határvonalán belül elhelyezkedő három- – amennyiben az erdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt- – méteres sávban nem ültethető fa.

46. §

* Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés végrehajtását, illetve az erdőtelepítések állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele). Az erdőtelepítések műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti

47. §

* (1) * Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban nyilvántartásba veszi

(2)A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv az (1) bekezdés szerinti átvezetést követően a következő körzeti erdőtervezés alapján készült erdőterv kiadásáig erdőtervnek minősül.

48. §

* (1) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt

(2)Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a)az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre láthatóan káros hatással lesz,
b)annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy
c)az erdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn.

49. §

* Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak

50. §

* Ha az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul, és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból

V. Fejezet

AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA Az erdőfelújítás

51. §*  (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység

(2)Az erdő faállományát
a)annak véghasználatát követően,
b)ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik, és az erdészeti hatóság az érintett területen az erdő fátlan állapotban tartását nem engedélyezte, vagy
c)* ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan – felnyíló erdő esetén harminc, felnyitott erdő vagy talajvédelmi rendeltetésű erdő esetén ötven – százalék alá csökkent, az erdőgazdálkodónak az e fejezetben foglaltak szerint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.
(3)A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az erdő felújítását az erdészeti hatóság
a)az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges kiegészítése útján, vagy
b)ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével írja elő.
(4)Az erdő felújítása történhet:
a)természetes módon:
aa)a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);
ab)a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);
b)mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.
(5)* Sarjeredetű természetes felújítással az éger, az akác, a nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.
(5a)* Az erdészeti hatóság döntése alapján az (5) bekezdésben felsoroltaktól eltérő főfafajú erdők sarjról, vagy sarjról és magról vegyesen is felújíthatók.
(6)*
(7)Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.
(8)Az erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló – lehetőség szerint több fafajból álló, elegyes – faállomány létrehozásával kell felújítani.
(9)Természetes erdő, természetszerű erdő vagy származékerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.
(10)Az erdészeti hatóság az erdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve az erdőfelújítások állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele). Az erdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.
(11)*

52. §

* (1) Tarvágással érintett erdőben az erdőfelújítást az erdőgazdálkodónak legkésőbb az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben, az erdőfelújítás műszaki átvételéig meg kell kezdenie

(2)* Az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha az erdőgazdálkodó az elsőkivitelt az erdőtervben foglaltakkal, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.
(3)* Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év május 15-ig mesterséges úton pótolni kell. *
(4)Az erdőfelújítás megkezdését – a (3) bekezdésben foglalt esetben a véghasználatok befejezését – követően az erdőfelújítás befejezéséig az erdőgazdálkodó köteles a területen az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni és fenntartani.

52/A. § * (1) Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

a)az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége az erdőtervben meghatározott erdőfelújítási előírásnak megfelel,
b)az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5 métert meghaladja, és
c)az erdőfelújítás további fejlődése az erdőfelújítási előírással összhangban biztosított.
(2)Az erdőgazdálkodó kérelmére az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor az erdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja az erdőfelújítást, ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az nem felel meg, de a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdő a befejezett erdősítés ápolásával és tisztítás fakitermelési módú erdőnevelési beavatkozással várhatóan kialakítható, és ezt az erdőgazdálkodó erdő felújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.
(3)Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a befejezett erdőfelújítás faállományát a megadott határidőre nem sikerül megfelelő állapotba hozni, akkor az erdészeti hatóság az erdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.
(4)A (2) bekezdésben foglaltak szerint nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a (2) bekezdésben foglalt elvárás, vagy a (3) bekezdés szerint előírt erdőfelújítási kötelezettség teljesítésekor szabadítja fel.
(5)Ha az erdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból módosítja.
(6)Az erdőgazdálkodó változása esetén az erdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére az erdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt – az 52. § (1) illetve (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését követően – a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosítja.

Az erdőnevelés

53. §

(1)* A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással, ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban
(2)* Az erdőnevelés – beleértve az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is – során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.

A befejezett erdőfelújítás felülvizsgálata *

54. §(1) *  Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő 4. és 6. év között kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát

(2)*
(3)* Ha a befejezett erdőfelújítás állapota a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a befejezésekor vizsgált feltételeknek, az erdészeti hatóság az erdőt vagy annak meghatározott, legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és elrendelheti
a)az erdősítés megismétlését, amennyiben az erdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem hozható helyre, vagy
b)a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását.

Az erdőszerkezet átalakítása

55. §

* (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével

(2)Az erdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe.

VI. Fejezet

AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS Az erdővédelem általános szabályai

56. §(1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül

a)növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);
b)a vadállomány által okozott károsítás;
c)az erdőt veszélyeztető tevékenység;
d)az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;
e)* hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, belvíz, aszály, fagy (abiotikus erdőkár).
(2)*
(3)* Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint bejelentett erdőkárokról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Országos Erdőkár Nyilvántartás):
a)a bejelentő természetes személyazonosító adatai,
b)a károsítás helye,
c)a károsító kódja,
d)a károsítás mértéke,
e)a károsítással érintett terület, valamint
f)a károsítás észlelésének időpontja.
(4)* Az Országos Erdőkár Nyilvántartás a (3) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

57. §Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles

a)az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni;
b)az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.

57/A. § * Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén – beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is – a faállomány az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata – amely ellen a védekezés az erdőgazdálkodótól nem várható el – tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult

a)kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét, vagy
b)kérelmezheti az erdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet az erdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el.

Védelem a károsítók károkozása ellen

58. §

(1)* A zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben az erdőgazdálkodónak felróható okból történő tömeges elszaporodása esetén – ha annak jelenléte az erdő fennmaradására nézve jelentős kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető – az erdészeti hatóság kötelezheti az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére
(1a)* Ha az (1) bekezdés szerinti károsító tömeges elszaporodására nem az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása az erdőgazdálkodótól el nem várható, az erdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben az e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.
(2)A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik.
(3)Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el.

59. §

(1)A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni
(2)Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.

Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen

60. §(1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen

a)az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,
b)az erdő talajának épségét,
c)az erdősítés állapotát,
d)az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy
e)az erdő felújulását, természetes felújítását akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.
(2)* Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdő fennmaradását vagy felújítását nem veszélyeztetheti.
(3)Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.

Védelem a káros tevékenységek ellen

61. §(1) *  Tilos erdőben

a)a 76/C. §-ban foglaltakkal ellentétesen legeltetni;
b)hulladékot elhelyezni;
c)élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.
(2)* Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.

Az erdő talajának védelme

62. §(1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani

(2)Az erdő talajának védelméről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
(3)Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.

63. §

(1)Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni
(2)* Az erdőben szennyvíz, hígtrágya vagy talajszennyező anyag, valamint – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – szennyvíziszap elhelyezése tilos.
(2a)* Az erdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását
a)erdőtelepítés talaj előkészítése, valamint
b)a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében a mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítése
Tovább ↓

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.