← Magyarország

2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény a különleges jogállású szervek működését és az ott dolgozók jogállását szabályozza, célja egy hatékony, költségtakarékos és rugalmas állami szervezetrendszer kialakítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

Küt. -

  1. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
  2. - 2026.VII.
  3. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.VII.
  4. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  5. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  6. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról * Az Országgyűlés a hatékonyan működő, költségtakarékos, az adminisztratív terheket minimalizáló, a szükségesnél nem nagyobb, de a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes, Magyarország érdekeit legmegfelelőbben szolgáló állami szervezetrendszer kialakítása, a különleges jogállású szervek foglalkoztatottai jogviszonyának átláthatóbb keretek között történő újraszabályozása érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
  7. § [Hatály]

(1)E törvény hatálya a 2. §
(1)bekezdése szerinti különleges jogállású szervekre és az általuk közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra terjed ki.
(2)A XVI. fejezet hatálya a különleges jogállású szervek munkavállalóira terjed ki.
(3)A különleges jogállású szervekre és az általuk foglalkoztatottakra a különleges jogállású szervet létrehozó törvény az e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4)A különleges jogállású szervhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján beosztott bíróra, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján beosztott bírósági titkárra, ha törvény másként nem rendelkezik, a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 2. § [A különleges jogállású szervek]
(1)E törvény alkalmazásában különleges jogállású szerv:
  1. a)* a Sándor-palota,
  2. b)az Alkotmánybíróság Hivatala,
  3. c)a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
  4. d)az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
  5. e)a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  6. f)a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
  7. g)a Gazdasági Versenyhivatal,
  8. h)a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága,
  9. i)a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága,
  10. j)az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
  11. k)* a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
  12. l)a Közbeszerzési Hatóság,
  13. m)* a Nemzeti Választási Iroda,
  14. n)* a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala,
  15. o)* az Országos Atomenergia Hivatal,
  16. p)* az Integritás Hatóság,
  17. q)* az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
  18. r)* Szuverenitásvédelmi Hivatal.
(2)A különleges jogállású szervek szervezetét a szervet létrehozó törvény, vagy annak felhatalmazása alapján a különleges jogállású szerv alapító okirata vagy a különleges jogállású szerv szervezeti és működési szabályzata határozza meg. II. FEJEZET A KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ SZERVEK ALAPLÉTSZÁMA ÉS ÁLLÁSHELYEI 3. § [Az alaplétszám megállapítása és módosítása]
(1)A különleges jogállású szerv alaplétszámát a szerv vezetője határozza meg a szerv rendelkezésére álló költségvetési forrás és a szerv feladatai figyelembevételével.
(2)A különleges jogállású szerv alaplétszámát a szerv vezetője módosíthatja a szerv rendelkezésére álló költségvetési forrás és a szerv feladatai figyelembevételével. 4. § [Az álláshely besorolása]
(1)* A különleges jogállású szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet a szerv vezetője sorolja be a
(3)bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe a különleges jogállású szerv rendelkezésére álló költségvetési keret figyelembevételével.
(2)*
(3)Az álláshely besorolási kategóriái a 69. §
(2)bekezdése szerinti különleges jogállású szervnél:
  1. a)ügyintéző, ezen belül:
  2. aa)tanácsos,
  3. ab)vezető-tanácsos,
  4. ac)főtanácsos I.,
  5. ad)főtanácsos II.,
  6. ae)vezető-főtanácsos,
  7. b)vezető, ezen belül:
  8. ba)szakmai vezető I. (önálló szervezeti egység vezetője),
  9. bb)szakmai vezető II. (nem önálló szervezeti egység vezetője).
(4)* A
(3)bekezdés b) pontja szerinti vezetői álláshely a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység vezetésére tölthető be.
(4a)* Ha az önálló szervezeti egység nem tagolódik nem önálló szervezeti egységekre vagy kizárólag az önálló szervezeti egység vezetője által közvetlenül vezetett nem önálló szervezeti egységekre tagolódik, – szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az önálló szervezeti egység vezetőjét az általa vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
(5)A különleges jogállású szerv vezetője és annak helyettese vonatkozásában az álláshely besorolási kategóriáját a szervet létrehozó törvény, a különleges jogállású szerv alapító okirata vagy a különleges jogállású szerv szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 5. § [Az álláshely felhasználásának esetei]
(1)A különleges jogállású szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen
  1. a)közszolgálati jogviszony,
  2. b)munkaviszony hozható létre.
(2)* Az álláshely betölthető a különleges jogállású szervhez vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony), valamint a különleges jogállású szervhez a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban: katonai szolgálati viszony), illetve a különleges jogállású szervhez kirendelt vagy vezényelt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony) álló személlyel is, azzal, hogy ebben az esetben a hivatásos szolgálati jogviszony, a katonai szolgálati viszony, a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony, valamint az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony továbbra is fennáll.
(3)Egy álláshelyen egyidejűleg – a
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – egy jogviszony hozható létre.
(4)Több jogviszony egy álláshelyen
  1. a)részmunkaidőben történő foglalkoztatás,
  2. b)fizetés nélküli szabadság,
  3. c)a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  4. d)tartós távollét,
  5. e)a
(2)bekezdés szerinti vezénylés esetén hozható létre, azzal, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az álláshelyen foglalkoztatottak munkaideje együttesen nem haladhatja meg az általános teljes napi munkaidőt. 6. § [Az álláshely betöltésének feltételei]
(1)Az álláshely olyan személlyel tölthető be, aki az adott álláshely vonatkozásában megfelel a) az 5. §
(1)bekezdése szerinti jogviszony létesítésére jogszabályban meghatározott feltételeknek, és b) a munkáltató által a
(2)bekezdés szerint meghatározott szakmai követelményeknek.
(2)A munkáltató – az álláshelyen ellátandó feladatok figyelembevételével – szabályzatban határozza meg az álláshely betöltésének szakmai feltételeit, így különösen:
  1. a)az iskolai végzettséget,
  2. b)a szakképzettséget, szakképesítést,
  3. c)a közigazgatási alap-, illetve szakvizsga, jogi szakvizsga, tudományos fokozat meglétét, egyéb közigazgatási tanulmányokat,
  4. d)a nyelvismeretet,
  5. e)a szakmai tapasztalatot, és
  6. f)a képzési kötelezettség teljesítését. 7. § [Az álláshelyen ellátandó feladat] Az álláshelyen ellátandó feladatot a különleges jogállású szerv vezetője határozza meg. 8. § [Az álláshelyváltás]
(1)Nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fennállását, ha a köztisztviselőt a különleges jogállású szerv egyik álláshelyéről ugyanazon szerv másik álláshelyére helyezik.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti álláshelyváltás következtében a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye is megváltozik, az álláshelyváltásról szóló munkáltatói intézkedést a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével a munkáltatói jogkör leendő gyakorlója hozza meg. III. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9. § [A jóhiszeműség és a tisztesség elve]
(1)A közszolgálati jogviszonyban a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni.
(2)A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(3)Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. 10. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1)Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(2)A köztisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen az álláshelyen ellátandó feladatai jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.
(3)A köztisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a különleges jogállású szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
(4)Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
(5)* A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén
  1. a)az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és
  2. b)a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn. 11. § [A személyiségi jogok védelme]
(1)Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
(2)A köztisztviselő személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a köztisztviselőt előzetesen tájékoztatni kell.
(3)A köztisztviselő a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A köztisztviselő személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
(4)Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a) 2:51. §
(1)bekezdését, 2:52. §
(1)bekezdését kell alkalmazni, továbbá b) 2:52. §
(2)és
(3)bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(5)A köztisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezésére a 86. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6)Az
(5)bekezdéstől eltérően, ha a köztisztviselő jogviszonya megszűnik, a munkáltató a köztisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(7)A köztisztviselőtől csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
(8)A munkáltató a köztisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A köztisztviselő magánélete nem ellenőrizhető.
(9)A munkáltató előzetesen tájékoztatja a köztisztviselőt azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a köztisztviselő ellenőrzésére szolgálnak. 12. § [Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat]
(1)Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.
(2)Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza.
(3)A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4)Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozat tekintetében a 15–18. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 13. § [A tájékoztatás]
(1)Ha e törvény valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.
(2)A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és kötelezettség teljesítését. 14. § [A feltétel]
(1)A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a közszolgálat a köztisztviselő hátrányára módosulna vagy a közszolgálat megszűnését eredményezné.
(2)Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.
(3)A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta. 15. § [A képviselet]
(1)A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(2)A köztisztviselő a kinevezés elfogadásával, a megállapodás megkötésével, módosításával, a közszolgálat megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.
(3)A köztisztviselő az egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is megteheti, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy határozott időre szóló meghatalmazás esetén a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a köztisztviselő képviseletében hozzátartozója, ha a jognyilatkozat megtételében a köztisztviselő akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
(5)A munkáltatónak a köztisztviselő személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha a köztisztviselő és a
(3)és
(4)bekezdésben említett képviselő jognyilatkozatai eltérnek.
(6)A köztisztviselő – kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott – nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el. 16. § [Az alaki kötöttség]
(1)A közszolgálatot érintő minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A köztisztviselő kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.
(2)A megállapodást – ha írásba kellett foglalni – módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.
(3)Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és ez nem jár a közérdek sérelmével.
(4)A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról – és ha az elévülési időnél rövidebb –, annak határidejéről a köztisztviselőt ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.
(5)A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a köztisztviselőnek átadni.
(6)A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.
(7)A
(9)bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(8)A nyilatkozattevő személyének
(7)bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
(9)A kinevezési okmány, a kinevezés elfogadása, a kinevezés módosítása, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás, a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat és a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(10)Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(11)Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(12)Papíralapú kiadmány esetében a
(10)bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
  1. a)ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
  2. b)ha a küldemény „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(13)Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
(14)Az írásbeli jognyilatkozatokat a köztisztviselők esetében a
(7)és
(9)bekezdés szerint kell kiadmányozni és a
(10)bekezdés, valamint a 17. § szerint kézbesíteni.
(15)A
(7)–
(9), a
(11)és a
(14)bekezdés, valamint a 17. §
(4)bekezdése akkor alkalmazandó, ha a szerv vezetője a munkáltatói intézkedések elektronikus úton való kiadmányozásáról döntött. 17. § [Az elektronikus dokumentum kézbesítése]
(1)* Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
  1. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)
  2. §-ában és a
  3. §-ában foglalt rendelkezéseket a
(3)bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy felhasználó alatt köztisztviselőt, digitális szolgáltatást biztosító szerv alatt pedig a különleges jogállású szervet kell érteni.
(2)* A köztisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A köztisztviselő e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(3)* A Dáptv. 27. §-ától eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(4)Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A köztisztviselővel a papíralapú kiadmányt kell közölni. 18. § [A határidő és az időtartam számítása]
(1)A határidő számítására a
(2)–
(6)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
(2)Napon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.
(3)A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést, eseményt követő napon kezdődik.
(4)A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja a számánál fogva a kezdő napnak megfelelő napot megelőző nap. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(5)A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.
(6)A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(7)A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.
(8)A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül, szükség esetén az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével kell megtenni vagy tanúsítani, ha jogszabály a jognyilatkozat megtételére vagy az egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul kötelezi a felet.
(9)A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a
(4)–
(8)bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. 19. § [Az érvénytelenség]
(1)Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2)A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.
(3)A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
(4)A megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(5)A
(4)bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve a téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.
(6)A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.
(7)A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(8)A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.
(9)A
(7)és
(8)bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(10)A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(11)A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a
(10)bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(12)A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
(13)A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. 20. § [Az érvénytelenség jogkövetkezménye]
(1)Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.
(2)A munkáltató köteles a köztisztviselőnek annyi időre járó illetményt megfizetni, amennyi a munkáltató részéről történő felmentés esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az
(1)bekezdés alapján meg kell szüntetni.
(3)Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4)Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.
(5)A közszolgálat megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 94. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6)A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. IV. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY ÉS ANNAK ALANYAI 21. § [A közszolgálati jogviszony alanyai, jellege]
(1)A közszolgálati jogviszony a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony.
(2)A közszolgálati jogviszony a különleges jogállású szerv mint munkáltató és a köztisztviselő mint foglalkoztatott között jön létre.
(3)A különleges jogállású szerv vezetője és vezetőjének helyettese – ha a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérően nem rendelkezik – közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő. 22. § [A munkáltatói jogkör gyakorlása]
(1)A köztisztviselők felett a munkáltatói jogokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása – a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(2)Nem ruházható át
  1. a)a különleges jogállású szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat szabályzatban történő meghatározása, és
  2. b)a különleges jogállású szerv alaplétszámába tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása.
(3)Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását – a 84. §
(9)bekezdését kivéve – a testület nem ruházhatja át.
(4)Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot hat hónapon belül írásban jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a köztisztviselő a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.
(5)A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, ha a köztisztviselő a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára.
(6)Ahol e törvény „munkáltatót” említ, azon „különleges jogállású szervet” kell érteni. V. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE 23. § [A közszolgálati jogviszony létesítése, a kinevezés időtartama]
(1)A közszolgálati jogviszony – a 98. §-ban meghatározott kivétellel – kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a közszolgálati jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a köztisztviselő hivatkozhat a munkába lépést követő harminc napon belül.
(2)Közszolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távol levő köztisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre.
(3)A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a különleges jogállású szerv, illetve a köztisztviselő akaratától, ha a felek a közszolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a köztisztviselőt a közszolgálati jogviszony várható időtartamáról.
(4)A közszolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a
(2)bekezdésben foglaltaknak. 24. § [A kinevezés általános feltételei]
(1)Közszolgálati jogviszony
  1. a)büntetlen előéletű,
  2. b)cselekvőképes,
  3. c)legalább érettségi végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.
(2)Nem létesíthető közszolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  1. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló
  2. évi IV. törvény (a továbbiakban:
  3. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az
  4. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (
  5. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az
  6. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az
  7. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(3)Közszolgálati jogviszony nem létesíthető
  1. a)azzal, aki
  2. aa)a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [az 1978. évi IV. törvény 166. §
(2)bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. §
(2)bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. §
(3)bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. §
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. §
(2)bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. §
(1)–
(3)bekezdés], erőszakos közösülés [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], szemérem elleni erőszak [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], megrontás (
  1. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (
  2. évi IV. törvény
  3. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [
  4. évi IV. törvény
  5. §
(3)bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont, 282/B. §
(5)bekezdés és
(7)bekezdés
  1. a)pont],
  2. ab)* tiltott toborzás [Btk. 146. §
(3)bekezdés], emberölés [Btk. 160. §
(2)bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. §
(2)bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. §
(3)bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk.
  1. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk.
  2. §
(3)és
(5)bekezdés], emberrablás [Btk. 190. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. §
(5)bekezdés a) pont és
(6)bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. §
(2)bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont és
(4)bekezdés], szexuális visszaélés (Btk.
  1. §), kerítés [Btk.
  2. §
(2)bekezdés és
(4)bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. §
(1)bekezdés c) pont és
(2)bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk.
  1. §), gyermekpornográfia (Btk.
  2. §), szeméremsértés [Btk.
  3. §
(2)bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk.
  1. §), gyermekmunka (Btk.
  2. §), családi jogállás megsértése [Btk.
  3. §
(2)bekezdés
  1. b)pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
  2. b)azzal, aki a Btk. 52. §
(3)bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és
  1. c)azzal, aki az
  2. a)pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.
(4)Közszolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a
(3)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott
  2. a)szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
  3. aa)öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
  4. ab)ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
  5. b)szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;
  6. c)szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(5)A jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső közszolgálati jogviszony nem létesíthető azzal,
  1. a)aki nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá,
  2. b)* akinek nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a közszolgálati jogviszony létesítését – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §
  3. i)pont
  4. ia)alpontja szerinti munkakör kivételével – jóváhagyta.
(6)Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső közszolgálati jogviszonyba jelölt személy
  1. a)nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy
  2. b)nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a közszolgálati jogviszony létesítését törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület nem hagyta jóvá, a különleges jogállású szerv – mérlegelése alapján – a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy részére más olyan álláshelyet ajánlhat fel, amelyhez tartozó feladat alapján nem esik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá. Felajánlható álláshely hiányában, vagy ha a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a felajánlott álláshelyet nem fogadja el, közszolgálati jogviszony nem létesíthető.
(7)Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és
  1. a)a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy
  2. b)* nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a közszolgálati jogviszony fenntartását törvény alapján arra feljogosított személy, szerv vagy testület – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §
  3. i)pont
  4. ia)alpontja szerinti munkakör kivételével – nem hagyta jóvá, a munkáltató – mérlegelése alapján – a köztisztviselő részére más olyan álláshelyet ajánlhat fel, amelyhez tartozó feladat alapján nem esik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá. Felajánlható álláshely hiányában, vagy ha a köztisztviselő a felajánlott álláshelyet nem fogadja el, a közszolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni. *
(7a)* Ha a köztisztviselő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vagy a közszolgálati jogviszonya fennállása alatt válik egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és
  1. a)az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá,
  2. b)az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzése során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel, vagy
  3. c)az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel, a munkáltató a köztisztviselő részére más olyan álláshelyet ajánlhat fel, amelyhez tartozó feladat alapján nem esik egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá, vagy az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső álláshelyen foglalkoztathatja tovább, vagy a közszolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti.
(8)* A közszolgálati jogviszonynak a
(7)vagy
(7a)bekezdés szerinti megszüntetése esetén a köztisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a köztisztviselővel.
(9)* Ha törvény lehetővé teszi, hogy a köztisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv – törvényben meghatározott esetekben és módon – megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, közszolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.
(10)Csak különösen indokolt esetben nevezhető ki köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, erről a munkáltató a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy kérelmére dönt.
(11)Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól a különleges jogállású szervre vonatkozó törvényben meghatározott esetben és módon felmentés adható. A köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben és a különleges jogállású szervre vonatkozó törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.
(12)A közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a
(2)bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt.
(13)A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közszolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(14)Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a köztisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll az álláshelyéhez kapcsolódó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(15)Ha a köztisztviselő igazolja, hogy a) büntetlen előéletű és nem áll a
(2)bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, b) nem áll a
(14)bekezdés szerinti, álláshelyhez kapcsolódó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a különleges jogállású szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a köztisztviselő részére megtéríti.
(16)A különleges jogállású szerv a foglalkoztatást kizáró és a
(13)–
(14)bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
  1. a)a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
  2. b)a köztisztviselő azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(17)A
(12)–
(16)bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a különleges jogállású szerv a közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – közszolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a közszolgálati jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli. 25. § [A kinevezési okmány és a próbaidő kikötése]
(1)A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő
  1. a)álláshelyének besorolási kategóriáját,
  2. b)illetményét,
  3. c)álláshelyén ellátandó feladatok meghatározását,
  4. d)munkavégzésének a helyét,
  5. e)munkaidejét,
  6. f)közszolgálati jogviszonya kezdetének napját,
  7. g)* közszolgálati jogviszonya – határozott időre létesített közszolgálati jogviszony esetén a jogviszony 23. §
(3)bekezdése figyelembevételével meghatározott – időtartamát,
  1. h)próbaidejének kezdő és befejező napját,
  2. i)foglalkoztató különleges jogállású szerv és szervezeti egység megnevezését.
(2)Ha a kinevezési okmány nem tartalmaz az
(1)bekezdés f) pontjában foglalt napra vonatkozóan rendelkezést, a jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap.
(3)A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(4)Az álláshelyen ellátandó feladat meghatározható a különleges jogállású szerv szabályzatára történő hivatkozással.
(5)A köztisztviselő és a munkáltató a kinevezés elfogadása és a közszolgálati jogviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a közszolgálati jogviszony létrejöttét meghiúsítaná.
(6)Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
(7)A kinevezésben – a 28. §
(4)bekezdésében, a
  1. §-ban és a
  2. §
(5)bekezdésében meghatározott eset, valamint a
(10)bekezdés kivételével – a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(7a)* A határozott idejű közszolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló feladatkörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki.
(8)A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(9)A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.
(10)A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet.
(11)* A próbaidő leghosszabb tartamát a
(10)bekezdés alá nem tartozó, legfeljebb tizenkét hónapra létesített közszolgálati jogviszony esetén – a
(7)bekezdésben foglaltak figyelembevételével – arányosan kell megállapítani. Ennek során a 64. §
(19)bekezdését kell alkalmazni. 26. § [Az eskü]
(1)A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie a kötelességeinek pontos betartására.
(2)Az eskü szövege a következő: „Én, .............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.” (Az eskütevő meggyőződése szerint:) „Isten engem úgy segéljen!”
(3)Az eskütételt a különleges jogállású szerv köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.
(4)Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható szolgálatba, erre bárki hivatkozhat. 27. § [A kiválasztási eljárás]
(1)Jogszabály vagy a különleges jogállású szerv döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(2)A különleges jogállású szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.
(3)A
(2)bekezdés alapján megismert személyes adatokat a különleges jogállású szerv a közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – közszolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a közszolgálati jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig kezeli.
(4)A kiválasztás során, az álláshely betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, tapasztalattal, képességgel egyformán rendelkező jelöltek esetén
  1. a)előnyben lehet részesíteni azt a személyt, aki több gyermeket nevel, valamint
  2. b)előnyben kell részesíteni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állókat. 28. § [Az ösztöndíj]
(1)A különleges jogállású szerv a közigazgatási szakmai gyakorlat támogatására ösztöndíjat alapíthat.
(2)Az ösztöndíjat elnyert személy (a továbbiakban: ösztöndíjas) a különleges jogállású szervvel ösztöndíjas jogviszonyban áll.
(3)Az ösztöndíjas jogviszony beszámít
  1. a)* a szolgálati elismeréshez szükséges időtartamba,
  2. b)a közigazgatási szakvizsgához szükséges gyakorlati időbe, valamint
  3. c)a közigazgatási gyakorlatba.
(4)Az ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott feltételek sikeres teljesítését követően az ösztöndíjassal első munkavégzésre irányuló jogviszonyként az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követő egy éven belül közszolgálati jogviszonyt létesítő szerv próbaidőt nem köthet ki.
(5)Az ösztöndíjas jogviszonyra a) * megfelelően alkalmazni kell e törvény 9. §-át, 10. §
(1)és
(3)bekezdését, 11. §
(1)–
(7)és
(9)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §-át,
  3. §
(2)–
(6)bekezdését, 16–
  1. §-át,
  2. §
(1)bekezdés b),
  1. d)és
  2. f)pontját, 30. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §-át,
  3. §
(1)bekezdés a)–
  1. b)és d)–
  2. i)pontját, valamint
(2)–
(5)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(2)bekezdését, 54. §
(1),
(3),
(5)bekezdését,
(7)bekezdés a) pontját és
(11)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(1),
(4)és
(6)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(1),
(6),
(7),
(9)–
(12)bekezdését,
  1. §-át, 66/A. §-át,
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó és
  2. c)pontjában foglalt szabályokat, 70. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontját és
(4)bekezdését, 71. §-át, 72. §-át, 86. §-át, 87. §-át, 92. §-át, 93. §-át,
  1. b)ahol e törvény
  2. ba)illetményt említ, azon ösztöndíjat;
  3. bb)kinevezést vagy kinevezési okmányt említ, azon ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződést;
  4. bc)közszolgálati jogviszonyt említ, ott ösztöndíjas jogviszonyt;
  5. bd)köztisztviselőt említ, ott ösztöndíjast;
  6. be)munkáltatót említ, azon befogadó intézményt;
  7. bf)munkát, munkavégzést, feladatkört említ, azon szakmai gyakorlatot;
  8. bg)szabadságot említ, azon távollétet kell érteni. 29. § [A kinevezés módosítása]
(1)A kinevezés tartalmát módosítani csak a különleges jogállású szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a köztisztviselő beleegyezése
  1. a)a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor,
  2. b)ha az általa ellátandó feladatok megváltoztatása indokolja a kinevezés módosítását, valamint
  3. c)az e törvényben meghatározott egyéb esetekben.
(3)A
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a köztisztviselő belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a két órát nem haladja meg.
(4)A
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a köztisztviselő belegyezése nélkül, ha az új feladat megfelel a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.
(5)A
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a köztisztviselő belegyezése nélkül, ha a köztisztviselőre nézve – különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem jár.
(6)A vezetőre az
(5)bekezdés nem alkalmazandó.
(7)A köztisztviselőt a
(2)bekezdés
  1. b)vagy
  2. c)pontjában meghatározott okból történő kinevezésmódosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 39. §
(3)bekezdés
  1. e)pontja alapján – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – fel kell menteni, ha
  2. a)az illetményének összege a kinevezésmódosítást követően nem éri el a korábbi illetménye 80%-át,
  3. b)vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre történő helyezésre kerül sor, vagy
  4. c)munkaideje megváltozik.
(8)A köztisztviselő
(7)bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőző illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. 30. § [A várandós köztisztviselő kinevezésének módosítása]
(1)A köztisztviselőnek a várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő feladatok adhatók, illetve a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani kell, ha orvosi vélemény alapján az álláshelyéhez rendelt feladatot nem láthatja el.
(2)A köztisztviselő illetménye az
(1)bekezdés szerinti esetben nem lehet kevesebb a korábbi illetményénél.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása – a
(2)bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a különleges jogállású szervnél nem lehetséges. A köztisztviselő a munkavégzés alóli mentesítés idejére az illetményére jogosult, kivéve, ha a felajánlott álláshelyet alapos ok nélkül nem fogadja el. 31. § [Kötelező részmunkaidő kikötése]
(1)A teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a köztisztviselő a kérelem benyújtásakor a 66. §-ban foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2)A munkáltató a köztisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3)A részmunkaidő kikötése
  1. a)a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
  2. b)ha a köztisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.
(4)A
(3)bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(5)A kérelmet az
(1)bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót
  1. a)a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
  2. b)ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(6)Az
(1)bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a köztisztviselőt
  1. a)a kérelem szerinti időpontig, de
  2. b)* legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő köztisztviselő esetén a gyermek hatéves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a köztisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(7)Az
(1)–
(6)bekezdés nem alkalmazható a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő tekintetében. VI. FEJEZET A KINEVEZÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS 32. § [A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás közös szabályai]
(1)A köztisztviselő kiküldetéssel ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható.
(2)A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás elrendelése a köztisztviselőre nézve – különösen korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.
(3)A köztisztviselőt legkésőbb tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás – ide nem értve a kiküldetés – elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
(4)A kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama külön-külön nem haladhatja meg – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a köztisztviselő eltérő megállapodása hiányában – naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha a kiküldetés időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(5)Kiküldetés keretében – beleegyezése nélkül – nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre
  1. a)a köztisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
  2. b)kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,
  3. c)tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő,
  4. d)a köztisztviselő, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította.
(6)Ha az
(5)bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás ideje alatt következik be, akkor a köztisztviselő erre irányuló kérelmére kell megszüntetni a kiküldetést. 33. § [A kiküldetés]
(1)A különleges jogállású szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt. Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.
(2)Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan a különleges jogállású szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a különleges jogállású szerv szervezetszerű működéséhez tartozik.
(3)A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítésként napidíj jár.
(4)A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott köztisztviselői illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
(5)A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni és annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el.
(6)Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.
(7)Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő napidíjra jogosult, amelynek mértékét a különleges jogállású szerv vezetője határozza meg.
(8)A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt – az érintett választása szerint, a
(11)bekezdésre is tekintettel – készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni.
(9)Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának átlépése.
(10)A
(7)bekezdés alkalmazása során
  1. a)nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselő 4 óránál rövidebb időt tölt külföldön,
  2. b)fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselő 4 óránál hosszabb, de 8 óránál rövidebb időt tölt külföldön.
(11)Ha az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.
(12)Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselő a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá – ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették – a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a
(11)bekezdésben meghatározott összeget.
(13)A napidíj összege után az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselőt a hatályos jogszabályoknak megfelelően terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. 33/A. § * [A tartós külszolgálati kirendelés]
(1)A különleges jogállású szerv hatáskörébe tartozó szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a köztisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a különleges jogállású szerv vezetőjének döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kirendelhető (a továbbiakban: külszolgálati kirendelés).
(2)A külszolgálati kirendelés idejére a köztisztviselő a kihelyező szerv állományába kerül és ezen időtartamra a közszolgálati jogviszonya tekintetében (ideértve a közszolgálati munkaviszonyát
  1. is)tartósan távol lévőnek minősül. A külszolgálati kirendelés időtartama alatt a kihelyező szerv a köztisztviselőt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselőként foglalkoztatja. A köztisztviselő a feladatellátás idejének leteltét vagy a kirendelési megállapodás megszűnését, illetve megszüntetését követően a különleges jogállású szerv állományába visszakerül, azzal, hogy a kihelyező szervnél fennálló kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama a közszolgálati jogviszonya időtartamába (ideértve a közszolgálati munkaviszonyának időtartamát
  2. is)jogfolytonosan, megszakítás nélkül beleszámít.
(3)A külszolgálati kirendelés – a
(2)bekezdésben foglalt rendelkezéseken kívül – a közszolgálati jogviszonyt nem érinti. A külszolgálati kirendelés időtartama alatt a
(2)bekezdésben foglaltak szerint a köztisztviselőnek a Kit.-ben, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvényben (a továbbiakban: Külszoltv.) foglaltaknak megfelelően az a kihelyező szerv fizeti ki a kormányzati szolgálati jogviszonyra irányadó szabályok szerinti illetményét, egyéb juttatásait, illetve viseli az ezzel járó közterheket és a külszolgálati kirendeléssel felmerülő költségeket, ahova a köztisztviselőt kirendelték.
(4)A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére diplomataként, szakdiplomataként tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz határozott időre külszolgálati kirendelés keretében kirendelt köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.
(5)Az
(1)–
(4)bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a külszolgálati kirendeléssel kapcsolatosan a Külszoltv.-t kell alkalmazni. 34. § [A határozott idejű áthelyezés]
(1)A különleges jogállású szerv, a köztisztviselő és egy másik különleges jogállású szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik szervhez történő határozott idejű áthelyezésében. A köztisztviselő határozott idejű áthelyezésekor a kinevezést az áthelyezés idejére közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt vissza kell helyezni ahhoz a különleges jogállású szervhez, ahonnan áthelyezték.
(2)A határozott idejű áthelyezés a közszolgálati jogviszonyt nem érinti. Az áthelyezés időtartamára a köztisztviselő a kinevezésben foglalt illetményre és juttatásra jogosult az áthelyezés helye szerinti szervtől, az áthelyezés időtartama alatt az illetmény csak a köztisztviselő javára módosítható. 35. § [Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő]
(1)A különleges jogállású szerv és a köztisztviselő megállapodhat abban, hogy a köztisztviselő határozott ideig az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet, vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézményeinél nemzeti szakértői tevékenységet lát el. A köztisztviselő és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézménye között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.
(2)A szakértőként, illetve nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról az
(1)bekezdés szerinti szerv és a küldő különleges jogállású szerv közötti megállapodás rendelkezik. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a küldő különleges jogállású szervnél a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt folyamatosan fennáll.
(3)A köztisztviselő kinevezését az
(1)–
(2)bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött álláshelyre.
(4)Az
(1)–
(2)bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya – a 39. §
(3)bekezdésében foglalt kivétellel – nem szüntethető meg felmentéssel.
(5)Az
(1)bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó köztisztviselőre a
(3)bekezdést nem kell alkalmazni. 36. § [A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás]
(1)Nem kell a köztisztviselő beleegyezése, ha – a közszolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül – a különleges jogállású szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását.
(2)Jogutódlás esetén az annak időpontjában fennálló jogviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelőd – átadó – munkáltatóról a jogutód – átvevő – munkáltatóra szállnak át.
(3)Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót az átszállással érintett jogviszonyokból, valamint a tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti.
(4)Az átvevő munkáltató az átszállást követő harminc napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a köztisztviselőt a munkáltató személyében bekövetkezett változásról.
(5)Ha a jogutódlás következtében a köztisztviselő feladatköre, illetménye vagy – az
(1)bekezdésben foglaltak szerint – munkavégzésének helye megváltozik, az átvevő munkáltató az átszállást követő negyvenöt napon belül módosítja a köztisztviselő kinevezését.
(6)A köztisztviselőt az
(5)bekezdésben meghatározott okból történő kinevezésmódosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 39. §
(3)bekezdés
  1. e)pontja alapján – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – fel kell menteni, ha
  2. a)az új álláshelye szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, vagy
  3. b)vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre történő helyezésre kerül sor.
(7)A köztisztviselő
(6)bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi álláshelye szerinti illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. 37. § [Végleges áthelyezés]
(1)A közszolgálati jogviszony megszüntethető különleges jogállású szervekhez történő végleges áthelyezéssel.
(2)A különleges jogállású szerv, a köztisztviselő és egy másik különleges jogállású szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik különleges jogállású szervhez történő végleges áthelyezésében. Végleges áthelyezés esetén az áthelyező különleges jogállású szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve, hogy a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja.
(3)Végleges áthelyezéskor a köztisztviselő az áthelyezést kezdeményező szervnél új kinevezést kap.
(4)* Végleges áthelyezés esetén a foglalkoztatási igazolást, valamint a köztisztviselő illetményét és egyéb járandóságait ki kell adni.
(5)Végleges áthelyezés esetén a köztisztviselő jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. VII. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 38. § [A közszolgálati jogviszony megszűnése]
(1)A közszolgálati jogviszony megszűnik:
  1. a)a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;
  2. b)a köztisztviselő halálával;
  3. c)e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;
  4. d)a 70. életév betöltésével;
  5. e)a különleges jogállású szerv jogutód nélküli megszűnésével;
  6. f)a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel;
  7. g)ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére a jogviszonyt a különleges jogállású szerv fenntartja.
(2)Ha a közszolgálati jogviszony az
(1)bekezdés e) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a köztisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményének felel meg, kivéve, ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre nem lenne jogosult.
(3)Ha a köztisztviselő
  1. a)állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,
  2. b)az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonya az
  3. a)vagy
  4. b)pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.
(4)* Ha a közszolgálati jogviszonyt létesítő személy a közszolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló
  1. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló
  2. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít az e törvény szerinti közszolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(5)Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. 39. § [A közszolgálati jogviszony megszüntetése]
(1)A közszolgálati jogviszony megszüntethető:
  1. a)a felek közös megegyezésével;
  2. b)áthelyezéssel a különleges jogállású szervek között;
  3. c)lemondással;
  4. d)felmentéssel;
  5. e)azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(2)A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
  1. a)az Országgyűlés döntése vagy a különleges jogállású szerv vezetőjének döntése alapján a különleges jogállású szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő álláshelye megszűnik;
  2. b)megszűnt a különleges jogállású szervnek a köztisztviselő álláshelyén ellátott feladata;
  3. c)átszervezés következtében a köztisztviselő álláshelye megszűnik;
  4. d)a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve, ha a jogviszony a 38. §
(1)bekezdés
  1. g)pontja alapján megszűnt],
  2. e)a különleges jogállású szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a köztisztviselő álláshelyére másik köztisztviselőt alkalmaz;
  3. f)* a 24. §
(7a)bekezdése szerint a munkáltató a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről döntött.
(3)A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
  1. a)a köztisztviselő a hivatása gyakorlására érdemtelen,
  2. b)a köztisztviselő munkavégzése nem megfelelő,
  3. c)a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan,
  4. d)a 24. §
(7)bekezdése szerinti eset áll fenn, e) a 29. §
(7)bekezdése alapján, valamint a 36. §
(6)bekezdésében meghatározott kinevezésmódosítás esetén a köztisztviselő azt kérelmezi, f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §
(2a)bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő köztisztviselő kérelmezi,
  1. g)a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására,
  2. h)azt a köztisztviselő a 84. §
(6)bekezdése alapján kéri.
(4)A
(3)bekezdés g) pontja alapján a különleges jogállású szerv a közszolgálati jogviszonyt – az
(5)bekezdésben foglalt kivétellel – azonnali hatállyal megszünteti.
(5)A
(3)bekezdés g) pontja alapján a különleges jogállású szerv a közszolgálati jogviszonyt a 20. §
(1)bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza, a) ha a köztisztviselő a 24. §
(14)bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 24. §
(12)–
(13)bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a köztisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut.
(6)A közszolgálati jogviszonynak a
(4)bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetése esetén a köztisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a köztisztviselővel.
(7)A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(8)A
(3)bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen álláshely nincs, vagy ha az ilyen álláshelyre való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(9)Ha a különleges jogállású szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszűnésével, valamint a 46. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a különleges jogállású szerv hozza meg.
(10)A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §
(2a)bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
(11)A munkáltató a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.
(12)* A köztisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a
(3)bekezdés f) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a köztisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A köztisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltató felé. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat a
(3)bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, legfeljebb a 91. §
(4)bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.
(13)A köztisztviselő a
(3)bekezdés f) pontjában meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a köztisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a köztisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
(14)Ha a munkáltató a köztisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a köztisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
(15)A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.
(16)A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.
(17)Az érdemtelenség indoka kizárólag a köztisztviselő magatartásában, illetve a munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.
(18)Érdemtelenségnek minősül, ha a köztisztviselő
  1. a)a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató különleges jogállású szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, vagy
  2. b)a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák.
(19)Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés jogát a különleges jogállású szerv
  1. a)az ennek alapjául szolgáló ok tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül;
  2. b)bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja.
(20)Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a köztisztviselőnek lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a különleges jogállású szervtől nem várható el.
(21)A
(3)bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselő átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.
(22)A különleges jogállású szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett köztisztviselők személyes adatairól, végzettségéről, szakképzettségéről, szakképesítéséről és az illetményéről. A tájékoztatási kötelezettség – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogutód nélkül megszűnő különleges jogállású szerv felügyeleti szervét terheli.
(23)A
(22)bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a
(2)bekezdés a)–
  1. c)pontjában meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett köztisztviselők létszáma harminc napon belül
  2. a)húsz főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő;
  3. b)húsz fő vagy annál több, de száz főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő;
  4. c)száz fő vagy annál több, de háromszáz főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a;
  5. d)háromszáz fő vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.
(24)A
(23)bekezdés alkalmazása során a közszolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
(25)A
(2)bekezdés e) pontja alapján abban az esetben szüntethető meg a jogviszony, ha a köztisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a köztisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, és a különleges jogállású szerv az álláshelyet más köztisztviselővel tölti be. A változás a különleges jogállású szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A különleges jogállású szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha a szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze.
(26)A különleges jogállású szerv köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a köztisztviselő a feladatok ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést az iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez az oktatási intézmény által biztosított határidőn belül megszerezze.
(27)A köztisztviselő jogviszonyát a
(2)bekezdés e) pontjában foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha a foglalkoztató különleges jogállású szervnél a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető álláshely nincs, vagy az így felajánlott álláshelyet a köztisztviselő nem fogadja el.
(28)A felajánlandó álláshely meglétéről, annak hiányáról, illetve az álláshely el nem fogadásának következményeiről a különleges jogállású szerv köteles írásban tájékoztatni a köztisztviselőt.
(29)A
(2)bekezdés
  1. e)pontja alapján történő felmentés indokolásának tartalmaznia kell, hogy
  2. a)mi a különleges jogállású szerv érdekkörében felmerülő
(25)bekezdés szerinti ok, és b) mi az a további követelmény, amely az álláshely betöltéséhez szükséges, azonban a köztisztviselő azzal nem rendelkezik.
(30)A
(2)bekezdés
  1. e)pontja alapján történő felmentés nem alkalmazható, ha
  2. a)az adott iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés oktatási intézmény által biztosított határidőn belül történő megszerzésére a köztisztviselő kötelezettséget vállal, vagy
  3. b)a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető álláshelyet a köztisztviselő elfogadja. 40. § [A felmentési idő]
(1)A felmentési idő két hónap.
(2)A felmentési idő az
(1)bekezdésben megállapított időhöz képest
  1. a)a legalább egy gyermeket háztartásában nevelő köztisztviselő esetében harminc nappal,
  2. b)a legalább három gyermeket háztartásában nevelő köztisztviselő esetében hatvan nappal meghosszabbodik, ha azt a köztisztviselő kéri.
(3)A felmentési idő a felmentési okmányban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
(4)Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(5)A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 51. §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a köztisztviselőt a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni.
(5a)* A köztisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.
(6)A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(7)A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a köztisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a köztisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be. 41. § [A végkielégítés]
(1)A köztisztviselőt – a
(9)bekezdésben foglalt kivétellel – felmentése és a különleges jogállású szerv jogutód nélküli megszűnése esetén végkielégítés illeti meg.
(2)* A végkielégítés összege, ha a köztisztviselő foglalkoztatási jogviszonyban töltött ideje legalább
  1. a)három év: egyhavi,
  2. b)öt év: kéthavi,
  3. c)nyolc év: háromhavi,
  4. d)tíz év: négyhavi,
  5. e)tizenhárom év: öthavi,
  6. f)tizenhat év: hathavi,
  7. g)húsz év: nyolchavi – a felmentési idő kezdetekor vagy a különleges jogállású szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó – illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő foglalkoztatási jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köztisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a foglalkoztatási igazoláson.
(3)A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(4)A határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.
(5)A
(3)és
(4)bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül
  1. a)a jogelőd munkáltatónál – ideértve jogviszonyváltás esetén az átadó munkáltatónál –,
  2. b)* a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,
  3. c)átminősítés esetén a hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati viszonyban eltöltött idő is.
(6)Az
(5)bekezdésben meghatározottak kivételével a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közszolgálati jogviszony folyamatosan fennálljon a jogviszony megszüntetéséig.
(7)A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 39. §
(8)bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
  1. a)a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
  2. b)a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró álláshelyet ajánlanak fel,
  3. c)a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,
  4. d)az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a két órát meghaladja. Az
  5. a)pont alkalmazása szempontjából a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni.
(8)A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(9)Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha
  1. a)legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül;
  2. b)felmentésére a 39. §
(3)bekezdés
  1. b)pontjában meghatározott okból került sor;
  2. c)közszolgálati jogviszonya a 43. § szerint alakult át;
  3. d)érdemtelenség jogcímén mentették fel,
  4. e)a foglalkoztatást kizáró ok miatt mentették fel;
  5. f)* az a)–
  6. e)pontban foglaltakon túl e törvény így rendelkezik.
(10)Ha a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
  1. a)ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
  2. b)a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult,
  3. c)végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
(11)Ha a köztisztviselő a 38. §
(5)bekezdése szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít,
  1. a)ha végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni,
  2. b)új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.
(12)* Az
(5)bekezdés b) pontja szerinti esetben a köztisztviselő nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült. 42. § [A felmentési védelem]
(1)A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt
  1. a)a várandósság,
  2. b)a szülési szabadság,
  3. c)a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő,
  4. d)a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
  5. e)a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
  6. f)a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és
  7. g)a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
  8. h)* az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
  9. i)* a 47. §
(11)bekezdés o) pontja és
(11a)bekezdése szerinti mentesülés, valamint a 66/A. § szerinti szabadság időtartama alatt.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. f)pontjában meghatározott körülményre a köztisztviselő csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmentés közlését követő köztisztviselői tájékoztatás esetén a munkáltató a felmentést a közszolgálati jogviszony megszűnéséig írásban visszavonhatja.
(4)Az
(1)bekezdés c) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
(5)A keresőképtelen köztisztviselő munkáltató általi felmentése esetén a felmentési idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltét követő napon kezdődik.
(6)Az
(5)bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a köztisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.
(7)Az
(1)bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a köztisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a 29. §
(7)bekezdésében vagy a 84. §
(6)bekezdésében foglaltak szerint a köztisztviselő kérelmezi.
(8)* Felmentési védelem nem illeti meg a köztisztviselőt a 39. §
(2)bekezdés f) pontja szerinti felmentés, a 39. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti felmentés és a 39. §
(4)bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén történt felmentés esetén.
  1. § [A jogviszonyváltás] Ha törvény rendelkezése folytán a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az e törvény hatálya alól egy másik törvény hatálya alá kerül, a szerv jogállását módosító törvényben rendelkezni kell a különleges jogállású szerv által foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulásáról is.
  2. § [Eljárás a jogviszonymegszűnés, -megszüntetés esetén]
(1)* A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a különleges jogállású szervvel elszámolni. Az átadás-átvétel és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani.
(2)* A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a köztisztviselő illetményét és egyéb járandóságait – a 64. §
(13)bekezdésében foglaltak kivételével – részére ki kell fizetni, valamint elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.
(3)* A közszolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a különleges jogállású szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat. 45. § [Elhelyezkedési korlátozás]
(1)A felek megállapodása alapján a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a korábban őt foglalkoztató különleges jogállású szerv jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a különleges jogállású szerv a közszolgálati jogviszony megszüntetésekor megfelelő mértékű ellenértéket fizet, amely nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó illetmény egyharmada.
(3)Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a kötelezettség milyen mértékben akadályozza a volt köztisztviselőt – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.
(4)Az elhelyezkedési korlátozás megszegése esetén a kötelezettség teljesítéséért fizetett ellenértéket vissza kell fizetni.
(5)A visszafizetés módjára és határidejére vonatkozó részletszabályokat a különleges jogállású szerv vezetője szabályzatban állapítja meg. VIII. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA 46. § [A különleges jogállású szerv kötelezettségei]
(1)A különleges jogállású szerv köteles
  1. a)a köztisztviselőt a kinevezésében foglaltak és a jogszabályok, illetve a közszolgálati szabályzat szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,
  2. b)a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani,
  3. c)a köztisztviselő feladatainak ellátásához szükséges követelményeket (végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tapasztalat, képességek) írásban rögzíteni,
  4. d)a feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,
  5. e)a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni,
  6. f)a munkáltató által előírt vagy engedélyezett, a köztisztviselő feladataival kapcsolatos indokolt és szükséges képzést és továbbképzést biztosítani;
  7. g)a köztisztviselőnek az illetményt és egyéb járandóságait megfizetni,
  8. h)a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni,
  9. i)a köztisztviselő teljesítményét értékelni,
  10. j)biztosítani annak lehetőségét, hogy a köztisztviselő érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa.
(2)A köztisztviselőt csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.
(3)A fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű köztisztviselő foglalkoztatása során a munkáltatónak gondoskodnia kell az észszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
(4)* A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő alkalmassági vizsgálatát.
(5)A különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetője köteles az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint az általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben közszolgálati szabályzatot kiadni.
(6)* A különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetője közszolgálati szabályzatban határozza meg
  1. a)a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a köztisztviselőt terhelő kötelezettségeket,
  2. b)a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kinevezéssel kapcsolatban és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat,
  3. c)a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket, valamint az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket,
  4. d)az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés köztisztviselő általi kezdeményezésére és a kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat. 47. § [A köztisztviselő kötelezettségei]
(1)A köztisztviselő köteles
  1. a)feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni,
  2. b)az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni,
  3. c)munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,
  4. d)vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni,
  5. e)munkáját személyesen ellátni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő.
(2)A köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.
(3)A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:
  1. a)bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;
  2. b)más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetve a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(4)A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése
  1. a)az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy
  2. b)jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne.
(5)A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
(6)Ha az utasítást adó a köztisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.
(7)A köztisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.
(8)Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a köztisztviselőt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.
(9)Ha a köztisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult.
(10)A köztisztviselő a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
(11)A köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
  1. a)keresőképtelensége időtartamára,
  2. b)a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára,
  3. c)kötelező orvosi vizsgálata időtartamára,
  4. d)a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  5. e)a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermek esetén naponta kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermek esetén naponta két órára,
  6. f)hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  7. g)a munkáltató által előírt vagy engedélyezett továbbképzésben és képzésben való részvételhez szükséges időre,
  8. h)önkéntes, illetve létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása időtartamára,
  9. i)a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára,
  10. j)bíróság, illetve hatóság eljárásában való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
  11. k)a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,
  12. l)e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott időtartamra, továbbá
  13. m)a munkáltató engedélye alapján,
  14. n)* a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
  15. o)* a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a köztisztviselővel közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.
(11a)* Mentesül az apa a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól legkésőbb
  1. a)a gyermeke születését követő, vagy
  2. b)gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig két munkanapra.
(11b)* A
(11a)bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(11c)* Nem jogosult az apa a
(11a)bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményre, ha a 63. §
(12)vagy
(12a)bekezdése alapján tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(11d)* A
(11a)bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.
(12)* A
(11)bekezdés n) pontja szerinti esetben a köztisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Az igénybevételről a köztisztviselő legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót.
(13)* A
(11)bekezdés o) pontja szerinti esetben a köztisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban – a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően –, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. 48. § [A köztisztviselő képzése, továbbképzése]
(1)A köztisztviselő jogosult és köteles a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási vezetőképzést is – (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.
(2)A továbbképzést – kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.
(3)A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során
  1. a)ellátja a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladatokat,
  2. b)ellátja a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok megvalósításával összefüggő feladatokat,
  3. c)ellátja a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosításával összefüggő feladatokat,
  4. d)tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőttoktatói továbbképzéséről,
  5. e)működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét.
(4)A köztisztviselő a
(3)bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában, a köztisztviselők továbbképzésének keretein belül oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra munkaviszonyt is létesíthet.
(5)A köztisztviselőnek előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a különleges jogállású szerv köteles megtéríteni.
(6)A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles megtéríteni a különleges jogállású szervnek, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, érdemtelenség jogcímén alapuló felmentéssel szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, valamint arra figyelemmel szüntették meg közszolgálati jogviszonyát közös megegyezéssel, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső álláshelyre történő áthelyezéséhez nem járult hozzá. Ha a köztisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Nincs megtérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.
(7)Ha az
(1)bekezdésben meghatározott képzés távoktatási módszertanra épül, a munkáltató munkaidőn túl tanulás céljából köteles biztosítani – a munkáltató által meghatározott helyen és módon – a köztisztviselő felkészülését támogató technikai feltételeket.
(8)Ha a köztisztviselő képzésben – ide nem értve az
(1)bekezdés, valamint a 49. § szerinti képzést – vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. A munkáltató engedélye alapján a köztisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, ennek időtartamára illetményre jogosult. A köztisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát.
(9)A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(10)A
(9)bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a köztisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles a köztisztviselőt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(11)A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanapra köteles a köztisztviselőt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.
(12)A munkáltató a köztisztviselő kérésének megfelelően köteles a
(10)–
(11)bekezdés szerint mentesíteni a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól. 49. § [A tanulmányi szerződés]
(1)A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a köztisztviselő pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül közszolgálati jogviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(2)Nem köthető tanulmányi szerződés
  1. a)jogszabály vagy közszolgálati szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá,
  2. b)ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a köztisztviselőt.
(3)Tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet a köztisztviselő más különleges jogállású szervvel, illetve más munkáltatóval.
(4)A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá – a támogatás mértékével arányosan – a köztisztviselő által a munkáltatónál kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.
(5)A munkáltatónál közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában – nem számít be a közszolgálati jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a köztisztviselőt szabadság nem illeti meg.
(6)A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(7)Ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a köztisztviselő mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól.
(8)Ha a támogatásban részesülő köztisztviselő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.
(9)Ha a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
(10)A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna.
(11)A köztisztviselő felmondása esetén a munkáltató az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a köztisztviselő a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.
(12)Az
(1)bekezdés alkalmazásában a közszolgálati jogviszony köztisztviselő általi megszüntetésének minősül a jogviszonynak a 39. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja alapján történő megszüntetése.
(13)A
(8)bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 38. §
(1)bekezdés f) pontja alapján szűnik meg.
(14)Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.
(15)A felek tanulmányi szerződéssel kapcsolatos személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk. 2:51.–2:53. §-át kell alkalmazni. 50. § [A köztisztviselői hivatás etikai alapelvei]
(1)A köztisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt hivatásetikai alapelveken túlmenően a vezetőkkel szemben további etikai alapelvek különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.
(3)A hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, valamint az etikai eljárás szabályait a különleges jogállású szerv vezetője állapítja meg. Az etikai vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható büntetés a figyelmeztetés vagy a megrovás.
(4)A kölcsönös együttműködési kötelezettség és a III. Fejezetben foglalt alapelvek maradéktalan érvényesülése érdekében a köztisztviselő köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a köztisztviselő igazolással élhet.
(5)Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a köztisztviselő a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a
(4)bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárulását követő naptól kell számítani.
(6)A
(4)bekezdés szerinti esetben nincs helye az etikai eljárás lefolytatásának. 51. § [Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség]
(1)Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(2)* A köztisztviselő további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő álláshely szerinti feladataival közvetlenül összefügg.
(3)A köztisztviselő a
(2)bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a köztisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.
(4)A köztisztviselő
  1. a)nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
  2. b)pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;
  3. c)nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy a
(10)bekezdés f) pontja szerinti szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
(5)Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, audit bizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.
(5a)* Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. §
(3)bekezdése tilt.
(6)Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a köztisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltató előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg.
(7)A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul írásban felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére (összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás). Ha a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(8)Ha az
(1)bekezdés szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.
(9)A vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő a gyakorolható tevékenység, valamint a
(4)bekezdés c) pontja szerint kivételesen folytatható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével további jogviszonyt nem létesíthet.
(10)A
(9)bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján
  1. a)viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,
  2. b)folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,
  3. c)lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,
  4. d)elláthat edzői, versenybírói játékvezetői tevékenységet,
  5. e)folytathat tanszékvezetői tevékenységet,
  6. f)lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag,
  7. g)lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője,
  8. h)létesíthet önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyt.
(10a)* A
(10)bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő – a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye nélkül – lehet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának, felügyelőbizottságának tagja, valamint betölthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. §
(3)bekezdése tilt.
(11)* Vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő összeférhetetlenségére a
(9)–
(10a)bekezdésben meghatározottakon túlmenően egyebekben a köztisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(12)A
(4)bekezdés c) pontját és a
(6)bekezdést a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő esetében akkor is alkalmazni kell, ha a tisztségviselés, a tagság ellátása további jogviszony létesítésével jár. 52. § [Teljesítményértékelés]
(1)A köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltató írásban értékelheti. A teljesítményértékelés szükség szerint, a munkáltató mérlegelése alapján végezhető el.
(2)A köztisztviselő kérelme esetén a munkateljesítményét tárgyévben egyszer értékelni kell.
(3)A teljesítményértékelés alapján a köztisztviselő
  1. a)illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető,
  2. b)részére teljesítményelismerés fizethető.
(4)A köztisztviselő teljesítményértékelésének szabályait a különleges jogállású szerv vezetője szabályzatban határozza meg.
(5)A teljesítményértékelés megsemmisítése iránt a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet. IX. FEJEZET A MUNKAIDŐ, A PIHENŐIDŐ, A SZABADSÁG 53. § [A munkaidő, a munkarend, a munkaidőkeret]
(1)A munkáltató a munkavégzés rendjét, a munkaidő-beosztás szabályait a különleges jogállású szerv által ellátott feladatok és a feladat ellátására létesített álláshely jellegéhez, valamint a feladatok mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan alakítja ki (munkarend).
(2)A munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), amelynek keretei között a munkáltató meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját (általános munkarend).
(3)A kinevezés a
(2)bekezdésben foglalt munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat azzal, hogy ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő).
(4)A munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.
(5)A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(6)A munkaidő
(3)bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az erre eső napokat a köztisztviselőre irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
(7)A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
(8)A munka jellegétől függően a munkáltató meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait. 54. § [A munkaidő-beosztás egyes szabályai]
(1)A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) – a munkavégzés rendjének megszervezésével kapcsolatos általános előírások figyelembevételével – a munkáltató állapítja meg.
(2)A köztisztviselőre a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás eseteiben a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó.
(3)A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(4)A köztisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltató az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja.
(5)A köztisztviselő beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.
(6)A köztisztviselő beosztás szerinti
  1. a)napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
  2. b)heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet.
(7)A munkaidő nem haladhatja meg a) a
(6)bekezdés
  1. a)pontja szerinti esetben a munkaidőkeret, ennek hiányában, heti átlagban a napi nyolc órát, és
  2. b)a
(6)bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaidőkeret, ennek hiányában, havi átlagban a heti negyven órát.
(8)A köztisztviselő beosztás szerinti munkaidejébe a meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát is bele kell sz

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.