← Magyarország

196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelete a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről.

Röviden

Ez a rendelet a hitelintézetek hitelezési kockázatainak kezeléséről és az ehhez kapcsolódó tőkekövetelményekről szól, részletes szabályokat határozva meg a kockázatok mérésére és mérséklésére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

196/

  1. (VII. 30.) Korm. rendelete a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről. A Kormány az Alkotmány
  2. §

(1)bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a
(1)bekezdésének g)–i) pontjában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 357/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. §-a
(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseket az alábbiakat rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet HATÁLY
  1. § E rendelet hatálya a Hpt. szerinti hitelintézetre, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézetre), az elismert külső hitelminősítő szervezetre, valamint az elismert külső hitelminősítő szervezet és export hitel ügynökség hitelminősítésének elismerésére terjed ki.
  2. §
(1)E rendelet célja, hogy a hitelintézet számára meghatározza
  1. a)a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel (Hpt. 76/A. §), illetőleg belső minősítésen alapuló módszerrel (Hpt. 76/B–76/D. §) történő kiszámításának,
  2. b)az elismert külső hitelminősítő szervezet, illetőleg az export hitel ügynökség hitelminősítési besorolása alkalmazásának,
  3. c)a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához alkalmazható belső minősítési módszer alkalmazása feltételeinek, valamint
  4. d)a hitelezésikockázat-mérséklés során figyelembe vehető hitelkockázati fedezetnek és a hitelezésikockázat-mérséklés mértéke meghatározásának részletes szabályait.
(2)Az
(1)bekezdésen kívül e rendelet célja, hogy meghatározza az elismert külső hitelminősítő szervezetre, valamint az export hitel ügynökség hitelminősítésének alkalmazhatóságára vonatkozó részletes szabályokat. II. Fejezet FOGALMAK
  1. § E rendelet alkalmazásában
  2. fedezett kölcsönügylet: olyan, biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a hitelintézet számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze;
  3. tőkepiac vezérelt ügylet: olyan, biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a hitelintézet számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze;
  4. független ingatlanvagyon-értékelő: aki rendelkezik a külön jogszabályban előírt szakmai végzettséggel és a hitelezési döntéssel kapcsolatos folyamatoktól független;
  5. meghatározó piaci szereplő: a) a központi kormány, a központi bank, az
  6. §
(3)be kezdésében meghatározottnak megfelelő regionális kormány vagy helyi önkormányzat, a 6. §
(3)bekezdésében meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, a 7. §
(5)bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bank és a 8. § szerinti nemzetközi szervezet, ha arra a sztenderd módszer alapján 0%-os kockázati súlyt kell alkalmazni,
  1. b)a hitelintézet és a befektetési vállalkozás,
  2. c)a pénzügyi vállalkozás, a biztosító, valamint a vi szontbiztosító, ha arra a sztenderd módszer alapján 20%-os kockázati súly alkalmazható,
  3. d)elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével nem rendelkező pénzügyi vállalkozás, biztosító, valamint viszontbiztosító, ha a kockázattal súlyozott kitettség értékét és a várható veszteség értékét belső minősítésen alapuló módszer szerint számító hitelintézet legalább a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) által elismert külső hitelminősítő szervezet 2-es hitelminősítési besorolásához tartozó nemteljesítési valószínűséget rendelt,
  4. e)tőkekövetelmény vagy tőkeáttételi szabályok tekintetében szabályozott kollektív befektetési forma,
  5. f)szabályozott nyugdíjalap, vagy
  6. g)elfogadott elszámolóház; 5. referencia eszköz: olyan eszköz, index vagy több eszközből álló kosár, amely származtatott ügylet esetén a viszonyítás alapját képezi; 6. banki munkanap: az a munkanap, amelyen a hitelintézet üzletvitel céljából nyitva tart; 7. elfogadott tőzsde: olyan tőzsde, amely kielégíti a következő feltételeket:
  7. a)rendszeresen működik,
  8. b)a székhelye szerinti ország felügyeleti hatósága által kibocsátott vagy elfogadott előírások szabályozzák a tőzsde működését, a tőzsdéhez való hozzáférést, a tőzsdére lépést és a tőzsdei szerződéskötés feltételeit,
  9. c)olyan elszámolási rendszert működtet, vagy olyan elfogadott elszámolóházzal áll kapcsolatban, amely a székhely szerinti ország felügyeleti hatóságának véleménye szerint biztosítja, hogy a származtatott tőzsdei ügyletek esetében a tőzsdei résztvevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelménynek megfelel; 8. elfogadott elszámolóház: a székhelye szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet. A származtatott ügyletek elszámolásával foglalkozó elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek közül az, amelynek az elszámolási rendszere a székhelye szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tegyen; 9. mikro-, kis- és középvállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom; 10. hitelderivatíva: származtatott ügyletre vonatkozó olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél számára lehetővé teszi a megállapodásban szereplő (azaz alapul szolgáló) eszköz hitelkockázatának a másik félre hárítását, aki a megállapodás alapján a hitelkockázatot anélkül vállalja át, hogy az alapul szolgáló eszközt az ügylet megkötésekor ténylegesen megvásárolná; 11. pénzügyi biztosíték: készpénz, betét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, kollektív befektetési értékpapír, fedezett kötvény és arany; 12. ingatlan piaci értéke: az az érték, amelyen eladási szándék esetén az ingatlan – attól az ügylettől függetlenül, amelynek a fedezetét képezi – az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jól értesültségét és körültekintését; 13. ingatlan fedezeti értéke: az az érték, amelyet az ingatlan jövőbeni értékesíthetőségének gondos értékelésével állapítanak meg, számításba véve az ingatlan hosszú távú fenntarthatósági szempontjait, a rendes és helyi piaci viszonyokat, az ingatlan jelenlegi használatát és megfelelő alternatív felhasználási módjait; 14. betét: a Hpt. 2. számú melléklet 4. Fejezet 1. pontjában meghatározott fogalom; 15. nemteljesítéskori csereügylet: olyan szerződés, amelyben a hitelkockázati fedezetet nyújtó félnek a szerződésben foglalt fizetési kötelezettsége a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény bekövetkezésekor áll fenn; 16. teljes hozamcsere-ügylet: olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél a referencia eszköznek a futamidő alatti kamathozamból és tőkehozamából származó kifizetést átadja a referencia eszköz tulajdonosának, és a referencia eszköznek a tulajdonosa a szerződésben meghatározott – a referencia eszköz hozamához nem kötött – értékpapír hozamát fizeti meg a másik félnek; 17. kollektív befektetési értékpapír: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom; 18. kollektív befektetési forma: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom (ideértve a befektetési alapot is); 19. központi szerződő fél: a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvényben ilyenként meghatározott fogalom; 20. hosszú elszámolási idejű ügylet: a partnerkockázatról szóló kormányrendeletben ilyenként meghatározott fogalom. MÁSODIK RÉSZ SZTENDERD MÓDSZER III. Fejezet KOCKÁZATI SÚLYOZÁS Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség 4. §
(1)A központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségre – a
(2)
(5)bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(2)Ha van elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése, akkor a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a következő kockázati súlyok alkalmazhatóak: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6
(3)Az Európai Unió tagállamának központi kormányával és központi bankjával szembeni, ezen központi kormány és központi bank nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni.
(4)Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, és ezen harmadik ország illetékes hatósága a központi kormányával és központi bankjával szembeni, a saját nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez az
(1)vagy
(2)bekezdésben meghatározott kockázati súlynál kedvezőbb kockázati súlyt rendel, akkor ezen központi kormány és központi bank nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez ezen kedvezőbb kockázati súly rendelhető.
(5)Az Európai Központi Bankkal szembeni kitettséghez nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni.
(6)A központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségre az exporthitel-ügynökség hitelminősítéséhez rendelt hitelminősítési besoroláshoz tartozó – VII. Fejezetben meghatározott – kockázati súly is alkalmazható. Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség 5. §
(1)A regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre – a
(2)
(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel – a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyt kell alkalmazni.
(2)A regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. §
(5)bekezdése szerinti – alacsonyabb – kockázati súly.
(3)Ha a regionális kormány és a helyi önkormányzat – a nemteljesítési kockázatának a központi kormány kockázati szintjére történő csökkentését is biztosító – szuverén adómegállapítási jogkörrel (önálló adókivetési jogkörrel) és annak érvényesítéséhez szükséges intézményi háttérrel rendelkezik, akkor a kitettségével szemben a központi kormányával azonos kockázati súly alkalmazható.
(4)Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, valamint a regionális kormányával és a helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozása megegyezik a központi kormányával szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország regionális kormányával és helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozására annak központi kormányával szembeni kitettség kockázati súlyozása alkalmazható.
(5)Azon regionális kormányok és helyi önkormányzatok listáját, amelyekkel szemben a központi kormányukkal azonos kockázati súly alkalmazható, a Felügyelet a honlapján közzéteszi.
(6)Ha a jogi személyiséggel rendelkező egyház vagy annak jogi személyiséggel rendelkező egysége szuverén adómegállapítási joggal (önálló adókivetési jogkörrel) rendelkezik, akkor a kitettségére – a
(3)bekezdés alkalmazásának kivételével – a regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni. Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 6. §
(1)A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségre – a
(2)
(5)bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(2)A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségre a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségre vonatkozó kockázati súlyozást kell alkalmazni, ha
  1. a)a közszektorbeli intézmény döntő mértékben helyi önkormányzat számára és a helyi önkormányzattól származó bevételből végzi tevékenységét, és
  2. b)a többségi fenntartó helyi önkormányzathoz nem száz százalékos kockázati súlyt kell rendelni azzal, hogy nem alkalmazható a 9. §
(5)bekezdése szerinti besorolás-csökkentés.
(3)Ha a közszektorbeli intézmény a központi kormányának irányítása alá tartozik és
  1. a)a központi kormány a közszektorbeli intézmény tartozásaiért jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy garanciát vállal, és
  2. b)döntő mértékben a központi kormány számára és a központi kormánytól származó bevételből végzi tevékenységét, akkor a kitettségével szemben a központi kormánnyal azonos kockázati súlyozás alkalmazható.
(4)Ha az Európai Unió tagállamában annak közszektorbeli intézményével szembeni kitettségre a tagállam központi kormányával vagy a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni, akkor ezen kockázati súlyozás Magyarországon is alkalmazható.
(5)Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, valamint a közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozása megegyezik a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozására a harmadik országban alkalmazott súlyozás alkalmazható. Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 7. §
(1)A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre – a
(3)
(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel – a) az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájának a
(2)bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásnak megfelelő kockázati súlyt, vagy b) az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése hiányában ötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(2)Elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése esetén a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez rendelt besorolás alapján – a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6
(3)A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. §
(5)bekezdése szerinti besorolás-csökkentés.
(4)A sztenderd módszer alkalmazása során multilaterális fejlesztési banknak minősül az Amerika-közi Befektetési Társaság, a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank, valamint a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank.
(5)A következő multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettséghez nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni:
  1. Afrikai Fejlesztési Bank,
  2. Amerika-közi Fejlesztési Bank,
  3. Ázsiai Fejlesztési Bank,
  4. Európai Beruházási Alap,
  5. Európai Beruházási Bank,
  6. Európa Tanács Fejlesztési Bankja,
  7. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
  8. Északi Beruházási Bank,
  9. Iszlám Fejlesztési Bank,
  10. Karibi Fejlesztési Bank,
  11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség
  12. Nemzetközi Pénzügyi Eszköz a Védőoltásokért,
  13. Nemzetközi Pénzügyi Társaság,
  14. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
(6)Az Európai Beruházási Alapnál jegyzett, de be nem fizetett tőkére húsz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség
  1. § A következő nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek esetében nulla százalékos kockázati súly alkalmazandó: a) az Európai Közösség, b) a Nemzetközi Valutaalap, c) a Nemzetközi Fizetések Bankja. Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség
  2. §
(1)A hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez a székhelye szerinti központi kormány hitelminősítési besorolásához tartozó, alábbi táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni: Központi kormány hitelminősítési besorolása 1 2 3 4 5 6 Kitettség kockázati súlya 20% 50% 100% 100% 100% 150%
(2)Ha a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás székhelye szerinti központi kormányt elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség nem minősítette, akkor az adott hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség kockázati súlya száz százalék.
(3)Az eredetileg legfeljebb három hónapos tényleges futamidejű, hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez húsz százalékos kockázati súlyt kell rendelni.
(4)A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozással szembeni kitettségnél a pénzügyi vállalkozás székhelye szerinti hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség esetében alkalmazott kockázati súlyt kell alkalmazni.
(5)A legfeljebb három hónapos hátralévő futamidejű, a hitelintézet székhelye szerinti tagállam nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott, hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez a 4. §
(3)
(4)bekezdése alapján a központi kormánnyal szembeni kitettséghez rendelt kedvezőbb kockázati súlyhoz tartozó hitelminősítési besorolásnál egy besorolással kedvezőtlenebb besoroláshoz kapcsolódó kockázati súlyt – de legalább húsz százalékot – kell alkalmazni.
(6)A hitelintézet szavatoló tőke elemébe történő – a szavatoló tőkéből le nem vont – befektetéshez száz százalék kockázati súly alkalmazandó.
(7)A jegybanki kötelező tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összegéhez rendelt kockázati súly nulla százalék. Vállalkozással szembeni kitettség 10. §
(1)Elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése esetén a vállalkozással szembeni kitettségre – a Felügyelet által a hitelminősítéshez rendelt besorolás alapján – a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6
(2)Ha van elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése és a vállalkozással szembeni kitettség tényleges futamideje legfeljebb egy év, akkor az
(1)bekezdéstől eltérően a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6
(3)Elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése hiányában a vállalkozással szembeni kitettséghez a száz százalékos kockázati súly és a vállalkozás székhelye szerinti központi kormányhoz tartozó kockázati súly közül a magasabbat kell rendelni. Lakossággal szembeni kitettség 11. §
(1)Egy kitettség a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha
  1. a)természetes személlyel, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben áll fenn;
  2. b)a kitettség egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettségből álló csoporthoz sorolható, amely lehetővé teszi a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kockázat csökkenését;
  3. c)az adós ügyfélnek vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel, valamint annak anyavállalatával és az anyavállalat leányvállalatával szembeni tartozásának – ideértve a késedelmes kitettséget, ide nem értve a lakóingatlannal fedezett kitettséget – együttes összege a hitelintézet tudomása szerint nem haladja meg az egymillió eurot, és annak érdekében, hogy a szükséges adatokat megszerezze, a hitelintézet ésszerű lépéseket tesz, valamint
  4. d)nem értékpapír.
(2)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az
(1)bekezdés a) pontja szerinti személlyel szembeni lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéke is azzal, hogy a kitettséget bele kell számítani az
(1)bekezdés c) pontja szerinti összegbe.
(3)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e § rendelkezéseit kielégítő, olyan ingatlannal fedezett kitettség, amely ingatlan tekintetében nem teljesülnek a 12. §-ban meghatározott feltételek.
(4)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e § rendelkezéseit kielégítő és a 12. § szerint jelzálogjoggal nem fedezett kitettség-rész.
(5)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó kitettséghez hetvenöt százalékos kockázati súlyt kell rendelni. Ingatlannal fedezett kitettség 12. §
(1)Az ingatlannal fedezett kitettségre – a
(3)
(8)bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(2)A kitettség – e § vonatkozásában – kizárólag akkor tekinthető ingatlannal fedezett kitettségnek, ha az ingatlan – mint fedezet – elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel.
(3)A bírósági végrehajtásról szóló
  1. évi LIII. törvény
  2. §-a
(4)bekezdésének
  1. a)pontja szerinti lakóingatlant (a továbbiakban: lakóingatlan) terhelő jelzálogjoggal fedezett kitettség-részhez harmincöt százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha
  2. a)a lakóingatlanban a tulajdonos lakik (vagy lakni fog) vagy bérbe adja (bérbe fogja adni) azt,
  3. b)az ügyfél minősítése és a lakóingatlan fedezeti értéke független egymástól,
  4. c)a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem a lakóingatlanból származó bevételtől függ, valamint
  5. d)a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének hetven százalékát.
(4)A lakóingatlannal kapcsolatos pénzügyi lízing ügylethez harmincöt százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha
  1. a)az ügyfél minősítése és a lakóingatlan fedezeti értéke független egymástól,
  2. b)a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem a lakóingatlanból származó bevételtől függ, valamint
  3. c)a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének hetven százalékát.
(5)A lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség-részhez ötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha
  1. a)az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el,
  2. b)az ügyfél minősítése és az ingatlan fedezeti értéke független egymástól, valamint
  3. c)a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem az ingatlanból származó bevételtől függ.
(6)A lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal kapcsolatos pénzügyi lízing ügylethez ötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha
  1. a)az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el,
  2. b)az ügyfél minősítése és az ingatlan fedezeti értéke független egymástól, valamint
  3. c)a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem az ingatlanból származó bevételtől függ.
(7)Az
(5)
(6)bekezdésben meghatározott ötven százalékos kockázati súly a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettségnek arra a részére vonatkozik, amelyik nem haladja meg az alábbi feltételek szerint kiszámított határértékek közül az alacsonyabb értéket: a) az ingatlan piaci értékének ötven százaléka vagy b) az ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százaléka.
(8)Ha az Európai Unió másik tagállama alkalmazza a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén az
(5)
(6)bekezdés szerinti ötven százalékos kockázati súlyt, és a kitettség megfelel az
(5)
(6)bekezdésben meghatározott további feltételeknek, akkor ezen tagállamban lévő, lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén ezen kockázati súlyozás Magyarországon is alkalmazható.
(9)A jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárból származó követelését ingatlannal fedezett kitettség kategóriába sorolhatja, ha az önálló zálogjog a
(3)vagy
(5)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő követelés fedezetéül szolgál. Késedelmes tétel 13. §
(1)A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és a 68. §
(5)bekezdése szerinti feltételeknek is megfelelő tételnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett összegéhez – a
(2)
(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel – a következő kockázati súlyt kell alkalmazni:
  1. a)százötven százalékot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének húsz százaléka,
  2. b)száz százalékot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének húsz százaléka.
(2)A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez száz százalékos kockázati súlyt kell rendelni.
(3)A
(2)bekezdéstől eltérően ötven százalékos kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének húsz százaléka.
(4)A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettséghez száz százalékos kockázati súlyt kell rendelni.
(5)A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.
(6)Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a negyedik részben meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a tizenöt százaléka, akkor száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 14. §
(1)A fedezett kötvény a Tpt. 285/A. §
(5)bekezdésében szereplő értékpapír, amelynek fedezetét kizárólag a következő eszközök valamelyike képezheti:
  1. a)az Európai Unió tagállamának központi kormányával, központi bankjával, közszektorbeli intézményével, regionális kormányával és helyi önkormányzatával szembeni vagy általa garantált kitettség,
  2. b)a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb húsz százalékig 1. hitelminősítési besorolás 1-es kategóriájába tartozó harmadik ország központi kormányával vagy központi bankjával, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi intézménnyel szembeni vagy általa garantált kitettség, és 2. központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással azonos kockázati súllyal súlyozott és a hitelminősítési besorolás 1-es kategóriájába tartozó harmadik országbeli közszektorbeli intézménnyel, regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni vagy általa garantált kitettség,
  3. c)a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettség, ha annak székhelye szerinti központi kormány 1. hitelminősítési besorolású és a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettség teljes összege a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb tizenöt százaléka, amely értékkorlát esetében nem lehet figyelembe venni az ingatlannal fedezett kölcsön felvevője által a fedezett kötvény tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást azzal, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség száz napnál nem későbbi lejárat esetén nem tartozik az 1. hitelminősítési besorolás követelménye alá, hanem 2. hitelminősítési besorolás minimális követelményének kell megfelelnie,
  4. d)lakóingatlanon alapított zálogjoggal biztosított hitelek esetében a zálogjogok értékének – ideértve bármely korábbi zálogjogot is – és a fedezetül szolgáló lakóingatlan fedezeti értékének nyolcvan százaléka közül a kisebb értékig, bármely tagállam jogszabályában meghatározott, lakóingatlannal kapcsolatos kitettség értékpapírosítását végző hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírral fedezett hitel, ha az értékpapírosító hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy vállalkozás eszközeinek legalább kilencven százaléka – amely értékkorlát esetében nem lehet figyelembe venni a fedezett kölcsön felvevője által az értékpapír tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást – jelzáloghitelhez kötődik, és a kibocsátott értékpapír értéke a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb húsz százaléka,
  5. e)a Felügyelet által a negyedik részben meghatározottak szerint elismert olyan, nem lakóingatlannal biztosított, hetven százalékos hitelbiztosítékiérték-arányt meg nem haladó hitel, ahol a fedezett kötvény biztosítékának összértéke legalább tíz százalékkal meghaladja a fedezett köt vény névleges értékét és valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető,
  6. f)hajóval biztosított hitel, ahol a zálogjog elsőbbségi zálogjogokkal kombinált teljes értéke legfeljebb a biztosítékként nyújtott hajó értékének hatvan százaléka.
(2)Az
(1)bekezdés értelmében a fedezett kötvény az említett eszközök valamelyike által biztosítékkal ellátottnak akkor tekinthető, ha az
(1)bekezdés szerinti eszközök a kötvény tulajdonosának kizárólag a veszteséggel szembeni védelmére szolgálnak.
(3)A fedezett kötvény biztosítékát jelentő ingatlanon alapított zálogjog hitelkockázati fedezeteként – e § vonatkozásában – kizárólag elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.
(4)A fedezett kötvényhez rendelt kockázati súlyt a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás – hitelkockázati fedezettel nem ellátott és nem hátrasorolt – kitettségéhez rendelt kockázati súlya alapján kell meghatározni úgy, hogy ha a kibocsátó hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez
  1. a)húsz százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre tíz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,
  2. b)ötven százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre húsz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,
  3. c)száz százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre ötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,
  4. d)százötven százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 15. §
(1)A kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségre – a
(2)
(7)bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(2)Ha a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség esetében van elismert külső hitelminősítő intézmény hitelminősítése, akkor a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez rendelt besorolás alapján – a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6
(3)Ha a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettséget különösen magas kockázatúnak minősül, akkor a kitettséghez százötven százalékos kockázati súly alkalma zandó. Különösen magas kockázatúnak minősül a kockázati tőkealapban lévő, a tőzsdén nem forgalmazott és szavatoló tőkéből le nem vont magántőke-befektetés, valamint a Tpt. 38. §-ának
(4)bekezdése szerinti szokásostól eltérő kockázatú értékpapír.
(4)A hitelintézet az
(5)
(7)bekezdés szerint is meghatározhatja a kollektív befektetési értékpapír esetén alkalmazandó kockázati súlyt, ha
  1. a)a kollektív befektetési értékpapírt kezelő társaság a Felügyelet vagy az Európai Unió másik tagállama felügyeleti hatóságának illetékessége alá tartozik,
  2. b)a kollektív befektetési értékpapír tájékoztatója tartalmazza azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a kollektív befektetési forma befektethet, valamint – ha a hitelintézet befektetési korlátot alkalmaz – a befektetési korlátokat és azok kiszámítására szolgáló módszereket, és
  3. c)a kollektív befektetési értékpapírhoz kapcsolódó kollektív befektetési formának a gazdasági tevékenységéről évente legalább egyszer jelentés készül a tárgyidőszakra vonatkozóan az eszközök és források, valamint a bevétel és a működés értékelésének érdekében.
(5)Ha a hitelintézet számára ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a portfólióban lévő kitettségek kockázati súlyait kell figyelembe venni azzal, hogy a kollektív befektetési forma kockázati súlyát a portfólió eszközkategóriái kockázati súlyainak súlyozott átlagaként kell kiszámítani.
(6)Ha a hitelintézet számára nem ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a kitettség kockázati súlyának meghatározásakor úgy kell a kollektív befektetési forma portfólióját figyelembe venni, mintha a kollektív befektetési forma kezelési szabályzata által megengedett legnagyobb mértékig először a legmagasabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, majd egyre alacsonyabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, amíg el nem éri a befektetésre vonatkozó befektetési korlátot.
(7)A hitelintézet harmadik fél közreműködését is igénybe veheti az
(5)
(6)bekezdés szerinti számítások elvégzésre, ha biztosított a számítás és az arról szóló jelentés megfelelő elkészítése.
(8)Ha a harmadik ország kollektív befektetési értékpapírját az Európai Unió másik tagállama – az Európai Unió szabályozásával legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályozás miatt – elismertként jóváhagyja, akkor a
(4)bekezdés a) pontjának vonatkozásában Magyarországon is elismertnek tekintendő. Egyéb tétel 16. §
(1)A kockázati tőketársaságban lévő befektetéshez, a kockázati tőkealap jegyéhez és az ezekhez kapcsolódó ma gántőke-befektetés kitettségére százötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(2)Az olyan – egyébként százötven százalékos kockázati súlyozású – nem késedelmes tétel esetén, amelyre értékvesztést számoltak el, illetőleg kockázati céltartalékot képeztek
  1. a)száz százalékos kockázati súly alkalmazandó, ha az elszámolt értékvesztés, illetőleg kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének húsz százaléka,
  2. b)ötven százalékos kockázati súly alkalmazandó, ha az elszámolt értékvesztés, illetőleg kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének ötven százaléka.
(3)A tárgyi eszközre száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(4)Ha az aktív időbeli elhatárolás tételéhez nem rendelhető egyértelműen ügyfél, akkor száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(5)A készpénz-állományhoz és az azzal egyenértékűnek minősülő tételhez nulla százalékos, a beszedés alatt lévő tételhez húsz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(6)Szavatoló tőkéből le nem vont részesedési viszony értékére száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(7)Saját széfben tárolt, illetve letétbe helyezett arany esetében nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(8)Repóügylet és határidős vásárlás esetén az eszköz kockázati súlyát és nem az ügyfél kockázati súlyát kell a kitettség esetében alkalmazni.
(9)Ha az ügyletnek nincs elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, akkor az ügylet kockázattal súlyozott kitettség értéke az ügylethez kapcsolódó kitettségek – (n–1)-dik kitettség kivétele mellett – kockázati súlyának legfeljebb egyezerkettőszázötven százalékig történő összesítése szorozva a hitelderivatíva által nyújtott fedezet névértékével. Az ügylethez kapcsolódó és kizárandó (n–1)-dik kitettség meghatározásakor a kitettségek mindegyikének kisebb kockázattal súlyozott kitettség értéket kell eredményeznie, mint az összesítésbe bekerülő bármely kitettség kockázattal súlyozott kitettség értéke. IV. Fejezet MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK KITETTSÉG ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA 17. §
(1)A mérlegen kívüli tételekhez – a
(2)
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – száz százalékos (teljes) ügyletkockázati súlyt kell rendelni.
(2)Közepes kockázatú tételnek, azaz ötven százalékos ügyletkockázati súllyal szorzandónak minősül
  1. a)a nem hitelhelyettesítő jellegű garancia,
  2. b)az értékpapír kibocsátásához vállalt jegyzési garancia, jegyzési garanciavállalásra vonatkozó ígérvény,
  3. c)a visszavonhatatlan készenléti (stand-
  4. by)hitellevél, amely nem hitelhelyettesítő jellegű,
  5. d)a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja,
  6. e)a rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF), valamint középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF), és
  7. f)a kibocsátott akkreditív és a megerősített akkreditív.
(3)Húsz százalékos (alacsony) ügyletkockázati súllyal szorzandónak minősül
  1. a)az okmányos meghitelezés, amelynél az érintett szállítmány a hitelintézet rendeletére van feladva, és
  2. b)az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását.
(4)Kockázatmentes tételnek, azaz nulla százalékos ügyletkockázati súllyal szorzandónak minősül
  1. a)a hitelintézet által nem saját kockázatra nyújtott hitel alapján fennálló követelés,
  2. b)a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely eredeti lejárata nem haladja meg az egy évet, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi,
  3. c)a Hpt. 79. §-ának
(2)és
(7)bekezdésében, illetőleg a Tpt. 178. §-nak
(3)bekezdésében foglalt korlát túllépéseinek a szavatoló tőke számítás során levont összege, és
  1. d)a bármikor feltétel nélkül visszavonható készenléti (stand-
  2. by)hitellevél. V. Fejezet SZÁRMAZTATOTT ÜGYLET SÚLYOZÁSA ÉS A NETTÓSÍTOTT TÉTELEK 18. §
(1)Származtatott ügylet
  1. a)a kamatlábszerződés, amely lehet 1. egyvalutás kamatláb swapügylet, 2. bázis swapügylet, 3. tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, 4. tőzsdei határidős kamatlábügylet, 5. vásárolt kamatlábopció és 6. egyéb, hasonló jellegű szerződés;
  2. b)a devizaügylet és az arannyal kapcsolatos szerződés, amely lehet 1. egy időpontra vonatkozó, devizás kamatláb swap ügylet, 2. tőzsdén kívüli határidős devizaszerződés, 3. tőzsdei határidős devizaügylet, 4. megvásárolt devizaopció, 5. egyéb, hasonló jellegű szerződés és 6. az 1–5. alpontban szereplőhöz hasonló jellegű, arannyal kapcsolatos szerződés; valamint
  3. c)az
  4. a)pont 1–5. alpontjához és a
  5. b)pont 1–4. alpont jához hasonló jellegű, más referencia eszközt tartalmazó szerződés.
(2)A származtatott ügylet értékelését és kockázati súlyozását a partnerkockázatról szóló kormányrendelet határozza meg. VI. Fejezet ELISMERT KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ SZERVEZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ÉS HITELMINŐSÍTÉSEIK MEGFELELTETÉSE 19. §
(1)A külső hitelminősítő szervezet által a hitelminősítési kategóriákba sorolásra alkalmazott módszernek a múltbeli tapasztalatok érvényesítése mellett szigorúnak, rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie (tárgyilagosság követelménye).
(2)A külső hitelminősítő szervezet által alkalmazott módszernek politikai befolyástól vagy kényszertől, valamint gazdasági nyomásgyakorlástól mentesnek kell lennie (függetlenség követelménye). Ennek érdekében vizsgálni kell a szervezet a) tulajdonosi szerkezetét és szervezeti felépítését, b) pénzügyi erőforrásait, c) alkalmazottait és d) vállalatirányítását.
(3)A külső hitelminősítő szervezetnek a hitelminősítéseit rendszeresen, minden jelentősebb esemény után, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia (folyamatos felülvizsgálat követelménye).
(4)A külső hitelminősítő szervezet a Felügyelet által akkor ismerhető el, ha a piaci területekre vonatkozó értékelési módszerei az alábbi feltételeknek megfelelnek: a) az utótesztelést legalább egy évre visszamenőleg elvégzi, b) a
(3)bekezdés szerinti rendszeres felülvizsgálatot a Felügyelet ellenőrzi és c) a külső hitelminősítő szervezet és az általa minősített szervezet közötti kapcsolat a Felügyelet által ellenőrizhető.
(5)A külső hitelminősítő szervezetnek az általa alkalmazott módszerek alapelveit az összes lehetséges felhasználó részére nyilvánossá kell tennie (átláthatóság és nyilvánosságra hozatal követelménye). 20. §
(1)A külső hitelminősítő szervezet akkor tekinthető elismerhetőnek, ha a hitelminősítéseit annak felhasználói hitelesnek és megbízhatónak tekintik. A hitelességet alá kell támasztania a külső hitelminősítő szervezet piaci részesedésének, minősítési tevékenységéből származó bevételeinek, a minősítésén alapuló piaci árképzésnek, valamint hitelminősítését legalább kettő hitelintézetnek használnia kell a kötvénykibocsátása vagy a hitelkockázat meghatározása során (hitelesség és piaci elfogadás követelménye).
(2)Az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésének minden felhasználó számára – akinek jogos érdeke fűződik a hitelminősítés megismeréséhez – azonos feltételekkel rendelkezésre kell állnia (átláthatóság és nyilvánosságra hozatal követelménye). 21. §
(1)A hitelminősítési kategória hitelminősítési besoroláshoz rendelése során a Felügyelet a következő mennyiségi és minőségi tényezőket veszi figyelembe:
  1. a)az azonos hitelminősítési kategóriába tartozó elemek hosszú távú nemteljesítésének arányát,
  2. b)a külső hitelminősítő szervezet által minősített kibocsátók körét,
  3. c)a külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriáinak tartományát,
  4. d)az alkalmazott hitelminősítési kategóriák értelmezését, és
  5. e)a nemteljesítésnek a külső hitelminősítő szervezet által alkalmazott meghatározását.
(2)Ha a külső hitelminősítő szervezet kevés nemteljesítési adattal rendelkezik, akkor az azonos hitelminősítési kategóriába tartozó elemek hosszú távú nemteljesítésének arányára becslést kell készítenie a rendelkezésre álló nemteljesítési adatok alapján.
(3)A Felügyeletnek össze kell vetnie az adott külső hitelminősítő szervezet egyes hitelminősítési kategóriájába tartozó elemek nemteljesítésének arányát más külső hitelminősítő szervezetek által minősített, a Felügyelet által egyenértékű hitelkockázatot képviselőnek minősített, a kibocsátókkal szembeni kitettségeknél tapasztalt nemteljesítési arányokkal.
(4)Ha a Felügyelet megítélése szerint a nemteljesítések aránya egy külső hitelminősítő szervezet valamely hitelminősítési kategóriája esetében lényegesen és rendszeresen magasabb a viszonyítási alapnál, akkor a külső hitelminősítő szervezetnek a hitelminősítési kategóriájához a Felügyelet magasabb hitelminősítési besorolást rendel.
(5)Ha a
(4)bekezdésben meghatározott feltételek már nem állnak fenn, akkor a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból visszaállítja a külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájának – az eggyel korábban alkalmazott – hitelminősítési besoroláshoz történő rendelését. 22. §
(1)A hitelintézet egy vagy több elismert külső hitelminősítő szervezet besorolásait is alkalmazhatja az eszközök és a mérlegen kívüli tételek kockázati súlyainak meghatározására.
(2)Ha a hitelintézet egy kitettségi osztályhoz tartozó kitettségek kockázati súlyának meghatározására valamely elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését használja, akkor az adott kitettségi osztályba tartozó valamennyi kitettségre ezen külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését kell használnia.
(3)Ha a hitelintézet egy elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésének alkalmazása mellett dönt, akkor ezeket a hitelminősítéseket folyamatosan és következetesen kell alkalmaznia.
(4)A hitelintézet a tőke- és kamatösszeget is magában foglaló – elismert külső hitelminősítő szervezet által készített – hitelminősítéseket használhat.
(5)Ha a minősített tétel esetében csak egy elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése van, akkor ezen hitelminősítést kell alkalmazni a kockázati súly meghatározására.
(6)Ha a minősített tétel esetében két elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése van, és ezekhez kü lönböző kockázati súlyok tartoznak, akkor ezen kockázati súlyok közül a magasabbat kell alkalmazni.
(7)Ha a minősített tétel esetében kettőnél több elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése van, akkor a két legalacsonyabb kockázati súlyt eredményező hitelminősítéshez tartozó kockázati súlyok közül a magasabbat kell alkalmazni.
(8)Ha egy kibocsátási programnak vagy ügyletnek, amihez a kitettség tartozik, van hitelminősítése, akkor az adott kitettség kockázati súlyának meghatározásához ezen hitelminősítést kell alkalmazni.
(9)Ha egy kitettségnek nincs hitelminősítése, de a kibocsátó egy kibocsátási programjának vagy ügyletének – amihez a kitettség nem tartozik – van, vagy a kibocsátónak van egy általános hitelminősítése, akkor ezen hitelminősítést abban az esetben kell az említett kitettségre alkalmazni, ha
  1. a)az magasabb kockázati súlyt képez, mint amekkora kockázati súlyt egyébként az adott kitettség kapna, vagy
  2. b)az alacsonyabb kockázati súlyt képez, mint amekkora kockázati súlyt egyébként az adott kitettség kapna, de az említett kitettség az adott kibocsátási programmal vagy ügylettel, illetve a kibocsátó nem alárendelt, fedezetlen kitettségével minden tekintetben egyező vagy jobb szinten van.
(10)Fedezett kötvény esetében – a
(8)
(9)bekezdéstől eltérően – a 14. §-t kell alkalmazni.
(11)Egy vállalkozási csoporton belüli kibocsátóra vonatkozó hitelminősítés nem alkalmazható a vállalkozási csoporthoz tartozó másik kibocsátó hitelminősítéseként.
(12)A rövid távú hitelminősítés vállalkozással szembeni, kizárólag rövid lejáratú eszköz vagy mérlegen kívüli tétel esetében alkalmazható.
(13)A 10. §
(2)bekezdése szerinti rövid távú hitelminősítés – a
(14)
(15)bekezdésben meghatározott eltéréssel – kizárólag arra a kitettségre alkalmazható, amelyre a hitelminősítés vonatkozik.
(14)Ha egy rövid távú, minősített ügylethez százötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, akkor az ügylethez tartozó ügyfél összes, nem minősített, fedezetlen és rövid vagy hosszú távú kitettségére vonatkozóan is százötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(15)Ha egy rövid távú, minősített ügylethez ötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, akkor a nem minősített, rövid lejáratú kitettség esetében legalább száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni.
(16)Egy ügyféllel szembeni, hazai pénznemben fennálló (denominált) kitettségre vonatkozó hitelminősítés nem használható fel ugyanezen ügyfél más devizában fennálló (denominált) kitettségéhez tartozó kockázati súly meghatározására. VII. Fejezet EXPORTHITEL-ÜGYNÖKSÉG HITELMINŐSÍTÉSÉNEK ALKALMAZÁSA 23. § Az exporthitel-ügynökség hitelminősítését a Felügyelet elismeri, ha:
  1. a)a hitelminősítése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” részt vevő exporthitel-ügynökségek konszenzusos kockázati pontozásának megfelel, vagy
  2. b)az exporthitel-ügynökség közzéteszi hitelminősítéseit, az exporthitel-ügynökség az
  3. a)pontban elfogadott módszereket alkalmazza, illetve a hitelminősítéshez – az OECD által elfogadott módszerek által meghatározott – nyolc hitelminősítési besorolás egyikét rendeli, amelyhez a következő táblázat szerinti kockázati súlyt kell alkalmazni: Hitelminősítési besorolás 0 1 2 3 4 5 6 7 HARMADIK RÉSZ BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER VIII. Fejezet EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TARTALMA Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 24. § Egy kitettség a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha az
  4. a)központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
  5. b)regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal vagy közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint a központi kormánnyal szembeni kitettségként értékelhető, vagy
  6. c)multilaterális fejlesztési bankkal vagy nemzetközi szervezettel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint nulla százalékos kockázati súllyal lehet figyelembe venni. Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség 25. §
(1)Egy kitettség a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha
  1. a)az hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
  2. b)az regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint nem a központi kormánnyal szembeni kitettségként értékelhető,
  3. c)az közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettségként értékelhető, vagy
  4. d)az multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint nem lehet nulla százalékos kockázati súllyal figyelembe venni.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti kitettségi osztályba tartozik a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követelése. Vállalkozással szembeni kitettség 26. §
(1)Vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozik a vállalkozással szembeni kitettségen túl minden olyan hitelkötelezettség jellegű kitettség, amely nem sorolható be a Hpt. 76/C. §-a
(1)bekezdésének a)–
  1. b)és d)–
  2. f)pontja szerinti kitettségi osztályok valamelyikébe.
(2)A hitelintézet a vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül – mint különleges hitelezési kitettséget – azonosítja és elkülönített alosztályba sorolja az olyan kitettséget, amely
  1. a)tárgyi eszköz finanszírozására, illetőleg működtetésére létrehozott vállalkozással szemben áll fenn,
  2. b)vonatkozásában a hitelintézet szerződés alapján jelentős mértékű ellenőrzéssel rendelkezik az eszköz és az általa termelt jövedelem felett, és
  3. c)alapján fennálló kötelezettség visszafizetésének elsődleges forrása a finanszírozott eszköz által termelt jövedelem. Lakossággal szembeni kitettség 27. §
(1)Egy kitettség a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha
  1. a)természetes személlyel, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben áll fenn,
  2. b)a kitettség egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező, valamint következetes és hasonló kockázatkezelés alatt álló kitettségeket magában foglaló csoportba sorolható, így lehetővé téve a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kockázat csökkenését,
  3. c)mikro-, kis- és középvállalkozás esetében az adós ügyfélnek vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel, valamint annak anyavállalatával és leányvállalatával szembeni tartozása – ideértve minden késedelmes kitettséget, ide nem értve a lakóingatlannal fedezett kitettséget – együttes összege a hitelintézet tudomása szerint nem haladja meg az egymillió eurot vagy annak megfelelő összeget, és annak érdekében, hogy a szükséges adatokat megszerezze, a hitelintézet ésszerű lépéseket tesz, és
  4. d)a kitettséget nem kezelik egyedileg, a vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozó kitettséghez hasonló módon.
(2)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik a
(1)bekezdés a) pontja szerinti személlyel szembeni lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéken meghatározott értéke is, ha a kitettség megfelel az
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjának.
(3)A hitelintézet vásárolt követelése a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha
  1. a)megfelel a 83–87. §-ban meghatározott követelményeknek,
  2. b)a hitelintézet a követelést nem kapcsolódó harmadik féltől vásárolta és a kitettség nem tartalmaz a hitelintézettel szembeni közvetlen vagy közvetett kitettséget,
  3. c)a vásárolt követelések a kötelezett és ügyfél közti független üzleti kapcsolat révén jönnek létre,
  4. d)a hitelintézet követelése a vásárolt követelésből származó teljes bevételre vagy annak arányos részére áll fenn, és
  5. e)a vásárolt követelések portfóliója jól diverzifikált.
(4)A
(3)bekezdés
  1. c)pontjában meghatározottnak nem felel meg a közös vállalati számlákra vonatkozó követelés, és az olyan követelés, amelyhez egymás közti vásárlási és eladási ügyletekre vonatkozó ellenszámlák alá tartoznak. Részesedések 28. § Egy kitettség a részesedések kitettségi osztályba tartozik, ha az a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni, hátrasorolt maradványkövetelés. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz 29. § Egy kitettség az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kitettségi osztályba tartozik, ha
  2. a)az a Hpt. 76/C. §-a
(1)bekezdésének a)–
  1. f)pontja szerinti kitettségi osztályba nem sorolható és nem hitelkötelezettséget megtestesítő kitettség, vagy
  2. b)az egy vagyontárgyra vonatkozó lízingszerződés maradványértéke, ide nem értve az 51. §
(4)bekezdésében meghatározott értéket. IX. Fejezet KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉG ÉRTÉK Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség 30. §
(1)A központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly kitettség értéke ahol Korreláció (R) = 0,12(1–EXP(–50PD))/(1–EXP (–50))+0,24[1–(1–EXP(–50PD))/(1–EXP(–50))]; Lejárati tényező (b) = (0,11852–0,05478ln(PD))2; Kockázati súly = (LGDN[(1–R)–0,5G(PD)+ (R/(1–R))0,5G(0,999)]–PDLGD)(1–1,5b)–1(1+(M–2,5) b)12,51,06; N(x): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvénye (ahol annak a valószínűsége, hogy egy nulla várható értékű, egy szórású valószínűségi változó értéke kisebb vagy egyenlő x-szel); G(z): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó inverz eloszlásfüggvénye (ahol az x olyan értéket vesz fel, amely esetén teljesül, hogy N(x)=z).
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott kockázati súlyra vonatkozó képlet alkalmazásakor, ha
  1. a)a PD = 0, akkor a kockázati súly értéke nulla,
  2. b)a PD = 1, és 1. ha a hitelintézet a 45. §
(1)bekezdése szerinti nemteljesítéskori veszteségráta értéket alkalmazza, a kockázati súly értéke nulla, vagy
  1. ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségrátára becslést alkalmaz, akkor a kockázati súlyt a következők szerint kell meghatározni: max{0, 12,5(LGD–ELBE)} azzal, hogy ELBE a hitelintézetnek a nemteljesített kitettségekből származó, várható veszteségre vonatkozó
  2. §
(8)bekezdése szerinti legjobb becslése.
(3)A
  1. §-ban és a
  2. §-ban megállapított követelményeknek megfelelő kitettségre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettség értéket a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly kitettség érték (0.15 + 160PDpp) ahol PDpp: a fedezet nyújtója nemteljesítési valószínűségének az értéke, kockázati súly: az ügyfél nemteljesítési valószínűsége értékének és a hitelkockázati védelem nyújtójával szembeni összehasonlítható, közvetlen kitettség nemteljesítéskori veszteségráta értékének az
(1)bekezdésben megállapított képletbe történő helyettesítésével számított érték, lejárati tényező (b): a hitelkockázati védelem nyújtója nemteljesítési valószínűségének és az ügyfél nemteljesítési valószínűségének értéke közül az alacsonyabb értékkel számítandó.
(4)Vállalkozással szembeni kitettség esetén, ha a vállalkozás ötvenmillió euronál vagy annak megfelelő összegnél kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalatcsoport tagja, a hitelintézet alkalmazhatja az adott vállalkozással szembeni kitettségre a következő képletet: Korreláció (R) = 0,12(1–EXP(–50PD))/(1–EXP (–50))+0,24[1–(1–EXP(–50PD))/(1–EXP(–50))]– 0,04(1–(S–5)/45) ahol S: a vállalatcsoport éves árbevétele, ha az eléri az ötmil lió eurot, illetőleg ötmillió euro, ha a vállalatcsoport éves árbevétele nem éri el az ötmillió eurot. Ha a vállalatcsoport méretét a vállalatcsoport éves árbevétele helyett annak konszolidált mérlegfőösszege jobban jellemzi, akkor az éves árbevétel helyett a konszolidált mérlegfőösszeget kell figyelembe venni. Vásárolt követelés esetén az éves összes árbevétel a poolban (halmazban) szereplő egyes kitettségek súlyozott átlaga.
(5)A vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül, mint különleges hitelezési kitettség alosztályba sorolt kitettség kockázati súlyát, ha a hitelintézet nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslései nem tesznek eleget a XIII. Fejezetben meghatározott minimumkövetelményeknek, akkor a következők szerint kell meghatározni: Fennmaradó lejárat 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória 5. kategória Kevesebb, mint 2,5 év 50% 70% 115% 250% 0% Legalább 2,5 év 70% 90% 115% 250% 0%
(6)A hitelintézet az
(5)bekezdés alkalmazásában – a legalább 2,5 év fennmaradó lejárat esetén – a Felügyelet engedélyével alkalmazhat
  1. a)az 1. kategóriába tartozó kitettség esetében az ötven százalékos, és
  2. b)a 2. kategóriába tartozó kitettség esetében a hetven százalékos kockázati súlyt, ha az adott kategóriába tartozó kitettség esetében a hitelintézet hitelnyújtási feltételei és a
(7)bekezdés szerinti tényezőket teljeskörűen figyelembe veszi.
(7)A hitelintézetnek a különleges hitelezési kitettségek kockázati súlyhoz történő hozzárendelése során az alábbi tényezőket kell figyelembe vennie:
  1. a)pénzügyi erő [mérlegfőösszeg, üzemi (üzleti) eredmény, adózott eredmény, rövid lejáratú kötelezettség, hosszú lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú követelés, hosszú lejáratú követelés],
  2. b)politikai és jogi környezet [szerződés elemeinek érvényessége és érvényesíthetősége, országkockázat, árfolyamkockázat],
  3. c)ügylet, illetőleg eszköz jellemzői [lejárata, fedezettsége],
  4. d)a Tpt. szerinti szponzor, fejlesztő és kivitelező pénzügyi ereje, ideértve a magán- és közszféra közti partnerség bevételei és
  5. e)fedezet összetétele és mértéke.
(8)A hitelintézet a 27. §
(3)bekezdésében meghatározottaknak megfelelő vállalkozással szembeni vásárolt követelése esetén – ha indokolatlan terhet jelentene számára a
  1. §, a
  2. § és a
  3. § alkalmazása – a
  4. §-t, a
  5. §-t és a
  6. §-t alkalmazhatja. Lakossággal szembeni kitettség
  7. §
(1)A lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly kitettség értéke (R/(1–R))0,5G(0,999)]–PDLGD}12,51,06; N(x): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvénye (ahol annak a valószínűsége, hogy egy nulla várható értékű, egy szórású valószínűségi változó értéke kisebb vagy egyenlő x-szel); G(z): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó inverz eloszlásfüggvénye (ahol az x olyan értéket vesz fel, amely esetén teljesül, hogy N(x)=z).
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott képlet alkalmazásakor, ha a PD=1, akkor a kockázati súly meghatározására a következő képletet kell alkalmazni: kockázati súly = max{0, 12,5(LGD–ELBE)} azzal, hogy ELBE a hitelintézetnek a nemteljesített kitettségekből származó várható veszteségre vonatkozó 74. §
(8)bekezdése szerinti legjobb becslése.
(3)A
  1. §-ban és a
  2. §-ban megállapított követelményeknek megfelelő, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szembeni kitettségre a kockázattal súlyozott kitettség érték a
  3. §
(3)bekezdése szerint számítható ki.
(4)Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségi alosztályba tartozó kitettség esetén az
(1)bekezdésben szereplő korreláció-képlet alkalmazása helyett a korreláció értékét 0,15-nek kell tekinteni.
(5)A
(6)bekezdés szerinti rulírozó, lakossággal szembeni kitettségi alosztályba tartozó kitettség esetén az
(1)bekezdésben szereplő korreláció-képlet alkalmazása helyett a korreláció értékét 0,04-nek kell tekinteni.
(6)Egy kitettség rulírozó, lakossággal szembeni kitettség, ha
  1. a)természetes személlyel szemben áll fenn,
  2. b)rulírozó, azaz az ügyfél tartozásának összege a lehí vások és visszafizetés eredményeként a hitelintézet által meghatározott határértékig ingadozhat,
  3. c)fedezetlen,
  4. d)a hitelintézet a szerződést lehívásig feltétel nélkül és azonnal felmondhatja,
  5. e)az egy ügyféllel szembeni kitettség legfeljebb 100 000 euro vagy annak megfelelő összeg,
  6. f)a veszteségráta volatilitása a lakossággal szembeni kitettségek átlagos veszteségráta értékéhez képest alacsonyabb, különösen ha az alacsony nemteljesítési valószínűségű minősítési kategóriába tartozik, és
  7. g)a rulírozó, lakossággal szembeni kitettségként való kezelése összhangban van az alosztály kitettségeinek kockázati jellemzőivel.
(7)A Felügyelet – a Hpt. 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében – értékeli a rulírozó, lakossággal szembeni kitettségi alosztály és a teljes lakossággal szembeni kitettségi osztály veszteségrátájának relatív volatilitását, valamint felülvizsgálja az alosztály rulírozó, lakossági kitettségként való kezelésének és az alosztály kitettségeinek kockázati jellemzőivel való összhangját.
(8)A Felügyelet a rulírozó, lakossággal szembeni kitettségi alosztály jellemzőire vonatkozó információkról kérelemre tájékoztatja az illetékes felügyeleti hatóságokat.
(9)Ha egy bankszámlára munkabérből származó rendszeres jövedelem érkezik, az ezen bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén a Felügyelet eltekinthet a
(6)bekezdés c) pontjában meghatározott fedezetlenségre vonatkozó feltételtől. Ebben az esetben a biztosítékból behajtható összeg a nemteljesítéskori veszteségráta becslésében nem vehető figyelembe.
(10)Ha a vásárolt lakossági követelések pooljai (halmazai) esetében nem különíthető el az ingatlannal fedezett és a rulírozó, lakossággal szembeni kitettség az egyéb lakossággal szembeni kitettségtől, akkor ezekre a kitettségekre azon lakossággal szembeni kitettségi alosztályhoz tartozó kockázati súlyt kell alkalmazni, amely a legmagasabb tőkekövetelményt eredményezi. Részesedések 32. §
(1)A hitelintézet – a Felügyelet engedélyével – a részesedések kitettségi osztály esetében különböző portfóliók tőkekövetelményének meghatározására a 34–36. §-ban foglalt különböző módszereket alkalmazhatja. A különböző módszerek alkalmazásához az engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a hitelintézet a különböző módszerek alkalmazását következetesen hajtja végre, és annak célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.
(2)A hitelintézet a járulékos vállalkozásban fennálló részesedések esetén – a Felügyelet engedélyével – alkalmazhatja a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközre vonatkozó szabályokat, ha a járulékos vállalkozás saját tőkéjének a mérlegfőösszegére vetített aránya meghaladja az ötven százalékot. 33. §
(1)Ha a kitettség megfelel a 15. §
(4)és
(8)bekezdésében meghatározottnak, valamint a hitelintézet ismeri a kollektív befektetési forma portfólióját, akkor a hitelintézet a portfólióban lévő kitettségeket veszi figyelembe a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség érték meghatározásakor.
(2)Ha a kitettség megfelel a 15. §
(4)és
(8)bekezdésében meghatározottnak, de a hitelintézet nem felel meg a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazási feltételeinek, akkor a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség értékének meghatározásakor
  1. a)a részesedések kitettségi osztályba tarozó kitettsége esetén a 34. §-ban meghatározottak szerint jár el azzal, hogyha egy kitettségről a hitelintézet nem tudja megállapítani, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei, akkor egyéb részvénykitettségként kell kezelni, vagy
  2. b)az
  3. a)ponttól eltérően a kollektív befektetési forma portfólióját képező kitettség esetén a Második Részben meghatározottakat kell alkalmazni azzal, hogy 1. a kitettség kitettségi osztályhoz rendelését követően a kitettségi osztályhoz tartozó hitelminősítési besorolásnál egy besorolással kedvezőtlenebb besoroláshoz kapcsolódó kockázati súlyt kell alkalmazni és 2. amely kitettséghez százötven százalékos kockázat súlyt kellene alkalmazni, ahhoz kettőszáz százalékos kockázati súlyt kell rendelni.
(3)Ha a kitettség nem felel meg a 15. §
(4)és
(8)bekezdésében meghatározottnak, vagy a hitelintézet nem ismeri a kollektív befektetési forma portfólióját, akkor a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség értékének meghatározásakor a 34. §-ban meghatározottak szerint jár el azzal, hogy ha egy kitettségről nem tudja megállapítani, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei, akkor egyéb részvény-kitettségként kell kezelnie.
(4)A hitelintézet a kollektív befektetési forma portfóliójában lévő kitettség átlagos, kockázattal súlyozott kitettség értékét a
(2)bekezdésben foglaltak szerint harmadik fél közreműködését is igénybe véve kiszámíthatja, ha biztosított a számítás és az arról szóló jelentés megfelelősége. 1. Egyszerű súlyozási módszer 34. §
(1)Az egyszerű súlyozási módszer alkalmazásakor a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly kitettség értéke ahol a kockázati súly a) a jól diverzifikált portfólióban lévő, 16. §
(1)bekez dése szerinti magántőke-befektetés kitettsége esetében 190%,
  1. b)tőzsdén forgalmazott részvénykitettség esetében 290%, vagy
  2. c)egyéb részvénykitettség esetében 370%.
(2)A rövid készpénz pozíció és a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) szerinti kereskedési könyvben nem nyilvántartott származtatott (derivatív) ügylet az ugyanazon részvényben lévő hosszú pozícióval akkor fedezhető, ha az egyértelműen hozzárendelhető, és a fedezet legalább egyéves időtartamra kiterjed. Az egyéb rövid pozíciókat hosszú pozícióként kell kezelni úgy, hogy az egyes pozíciók abszolút értékét megszorozzák a vonatkozó kockázati súllyal. Lejárati eltéréssel rendelkező pozíció esetében a Hpt. 76/E–76/F. § szerint kell eljárni.
(3)A hitelintézet a Hpt. 76/E–76/F. §-ban foglaltak szerint elismerheti hitelkockázati fedezetként a részesedése kitettségre nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet. 2. PD/LGD módszer 35. §
(1)A PD/LGD módszer alkalmazásakor, ha a hitelintézet nem rendelkezik elegendő információval a nemteljesí tés 68–
  1. §-ban meghatározott fogalmának használatához, akkor a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét a
  2. §
(1)
(2)bekezdésében meghatározott képlet szerint kell kiszámítani azzal, hogy a 30. §
(1)bekezdés szerinti kockázati súly értékét 1,5-del meg kell szorozni.
(2)A részesedések várható veszteség értéke 12,5-szeresének és a kockázattal súlyozott kitettség értékének az összege nem haladhatja meg a kitettség érték 12,5-szeresét.
(3)A részesedések kitettségre nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet a Hpt. 76/E–76/F. §-a szerint akkor ismerhető el, ha
  1. a)a lejárat öt év és a fedezet nyújtójával szembeni kitettség esetében a nemteljesítéskori veszteségráta 90%, vagy
  2. b)a lejárat öt év és a jól diverzifikált portfólióban lévő, 16. §
(1)bekezdése szerinti magántőke-befektetés kitettsége esetében a nemteljesítéskori veszteségráta 65%. 3. Belső modellek módszere 36. §
(1)A belső modellek módszer alkalmazásakor a kockázattal súlyozott kitettség érték a hitelintézet részesedésekre vonatkozó, a negyedéves hozam és egy megfelelően megválasztott kockázatmentes kamatláb hosszú távú mintaidőszakra számított különbségének 99%-os megbízhatósági szinthez tartozó, egyoldali konfidencia intervallumú becslését adó belső kockáztatott érték modellből levezetett potenciális veszteség 12,5-del szorzott értéke. Egyedi kitettség kockázattal súlyozott kitettség értéke nem lehet kisebb a 35. §-ban meghatározott módszerrel kiszámított minimális kockázattal súlyozott kitettség értéknek és a várható veszteség 12,5-del szorzott értékének az összegénél. A nemteljesítési valószínűség értéket az 50. §
(2)bekezdése, a nemteljesítéskori veszteségráta értéket az 50. §
(6)
(7)bekezdése alapján kell kiszámítani.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti módszert a Felügyelet engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel a 90–92. §-ban foglalt rendelkezéseknek.
(3)A hitelintézet a Hpt. 76/E–76/F. §-ban foglaltak szerint elismerheti hitelkockázati fedezetként a részesedések kitettségre nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz 37. §
(1)Az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz esetében a kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = 100% kitettség értéke.
(2)Az
(1)bekezdéstől eltérően, ha a kitettség maradványérték, akkor Kockázattal súlyozott kitettség érték = 1/t100% kitettség értéke, ahol t a lízingszerződés hátralévő időtartama években kifejezve. Vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó kockázattal súlyozott kitettség érték 38. § A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázattal súlyozott kitettség értékét 30. §
(1)
(2)bekezdésében meghatározott képlet szerint kell kiszámítani azzal, hogy a nemteljesítés valószínűségét a XI. Fejezet, a nemteljesítéskori veszteségráta értékét az XII. Fejezet szerint kell meghatározni, és a lejáratot egy évnek kell tekinteni. A hitelintézetnek nem kell figyelembe vennie a kockázattal súlyozott kitettség érték számítása során a vásárolt követelés felhígulási kockázatát, ha az nem jelentős. X. Fejezet VÁRHATÓ VESZTESÉG ÉRTÉKE Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, vállalkozással vagy lakossággal szembeni kitettség 39. §
(1)A központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, vállalkozással vagy lakossággal szembeni kitettség várható veszteség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség = nemteljesítési valószínűség nemteljesítéskori veszteségráta, várható veszteség értéke = várható veszteség kitettség értéke.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott képlet alkalmazásakor az olyan nemteljesített kitettség (PD=1) esetén, amelyre a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést alkalmaz, a várható veszteség értéknek a meghatározásakor a hitelintézetnek a várható értékre vonatkozó, a 74. §
(8)bekezdése szerinti legjobb becslését kell figyelembe vennie. A 30. §
(3)bekezdése szerinti kitettség várható vesztesége nulla.
(3)Ha a hitelintézet a vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül a különleges hitelezési kitettség kockázati súlyának meghatározását a 30. §
(5)bekezdése szerint végzi, akkor a várható veszteséget a következő táblázat szerint számítja ki: Fennmaradó lejárat
  1. kategória
  2. kategória
  3. kategória
  4. kategória
  5. kategória Kevesebb, mint 2,5 év 0% 0,4% 2,8% 8% 50% Legalább 2,5 év 0,4% 0,8% 2,8% 8% 50%
(4)Ha a Felügyelet engedélyezte a 30. §
(6)bekezdésének alkalmazását, akkor a várható veszteség értéke az
  1. kategóriába tartozó kitettség esetén 0%, a
  2. kategóriába tartozó kitettség esetén 0,4%.
(5)A vásárolt követelés esetében a felhígulási kockázat várható veszteségének értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség = nemteljesítési valószínűség nemteljesítéskori veszteségráta, várható veszteség értéke = várható veszteség kitettség értéke. Részesedések 40. §
(1)Ha a hitelintézet a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét a
  1. § szerint számítja ki, akkor a várható veszteséget a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség értéke = várható veszteség kitettség értéke, ahol a várható veszteség a) a jól diverzifikált portfólióban lévő,
  2. §
(1)bekez dése szerinti magántőke-befektetés kitettsége esetében 0,8%,
  1. b)tőzsdén forgalmazott részvénykitettség esetében 0,8%, vagy
  2. c)egyéb részvénykitettség esetében 2,4%.
(2)Ha a hitelintézet a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét a 35. § szerint számítja ki, akkor a várható veszteséget a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség = nemteljesítési valószínűség nemteljesítéskori veszteségráta, várható veszteség értéke = várható veszteség kitettség értéke.
(3)Ha a hitelintézet a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét a 36. § szerint számítja ki, akkor a várható veszteség 0%.
(4)A
  1. §-ban említett kitettség esetén a várható veszteség értékét a
  2. § szerint kell kiszámítani. Értékpapírosítási pozíciókban megtestesülő kitettség
  3. § A Hpt. 76/C. §-a
(1)bekezdésének f) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a várható veszteség értéke nulla. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő kitettség
  1. § Az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz várható veszteség értéke nulla. Várható veszteség kezelése
  2. §
(1)A 39. §
(1)
(3)és
(5)bekezdése szerint számított várható veszteség értékét ki kell vonni az ezen kitettségre elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék összegéből.
(2)Nemteljesítettként megvásárolt mérlegtételre kapott kedvezményeket az 51. §
(1)bekezdés szerinti elszámolt értékvesztéssel és képzett kockázat céltartalékkal azonos módon kell kezelni. XI. Fejezet NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG, NEMTELJESÍTÉSKORI VESZTESÉGRÁTA ÉS LEJÁRAT Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség 1. Nemteljesítési valószínűség 44. §
(1)Hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség nemteljesítési valószínűsége legalább 0,03%.
(2)Ha a hitelintézet vállalkozással szembeni vásárolt követelésekre vonatkozó nemteljesítési valószínűség becslése nem felel meg a XIII. Fejezetben meghatározott minimum követelménynek, és
  1. a)az nem alárendelt követelés, akkor a nemteljesítési valószínűség a hitelintézet várható veszteségre vonatkozó becslésének ezen követelések nemteljesítéskori veszteségrátájával elosztott értéke,
  2. b)az alárendelt követelés, akkor a nemteljesítési valószínűség a hitelintézet várható veszteségre vonatkozó becslésének értéke.
(3)Ha a hitelintézet alkalmazhatja a vállalkozással szembeni kitettségeire a saját nemteljesítéskori veszteségráta becslését és a vállalkozással szembeni vásárolt követelésekre vonatkozóan a várható veszteség becsléseit megbízhatóan le tudja bontani nemteljesítési valószínűség és nemteljesítéskori veszteségráta értékre, akkor számításai során alkalmazhatja a nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslését.
(4)Ha az ügyfél – a 68–69. §-ban meghatározottak szerint – nem teljesített, akkor a hozzá tartozó nemteljesítési valószínűség 100%.
(5)A hitelintézet az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a nemteljesítési valószínűség számítása során a Hpt. 76/E–76/F. § szerint ismerheti el. A hitelintézet a felhígulási kockázat tekintetében a Felügyelet engedélyével más – a XIV. Fejezetben nem szereplő – előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújtót is figyelembe vehet, ha a hitelkockázati fedezetet nyújtója legalább három éve már nyújt fedezetet.
(6)Ha a hitelintézet kitettségeire saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést alkalmaz, akkor az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a nemteljesítési valószínűség meghatározása során a 45. §
(4)bekezdésére tekintettel ismerheti el.
(7)A vállalkozással szembeni vásárolt követelés esetében a felhígulási kockázat nemteljesítési valószínűségének értéke megegyezik a vásárolt követelés felhígulási kockázatából származó várható veszteségére vonatkozó becsléssel.
(8)Ha a hitelintézet a vállalkozással szembeni kitettségre saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést alkalmaz, valamint a vállalkozással szembeni vásárolt követelések felhígulási kockázatára vonatkozóan a várható veszteség becsléseit megbízhatóan le tudja bontani nemteljesítési valószínűség és nemteljesítéskori veszteségráta értékre, akkor számításai során alkalmazhatja a nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslését.
(9)A hitelintézet az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nemteljesítési valószínűség számítása során a Hpt. 76/E–76/F. §-ával összhangban ismerheti el. A hitelintézet – a Felügyelet engedélyével – más – a XIV. Fejezetben nem szereplő – előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújtót is figyelembe vehet.
(10)Ha a hitelintézet a vállalkozással szembeni vásárolt követelésére saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést alkalmaz, akkor az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a nemteljesítési valószínűség meghatározása során a 45. §
(4)bekezdésre tekintettel ismerheti el.
(11)Az
(5)és
(9)bekezdés vonatkozásában a hitelintézet – a 108. § bekezdéstől eltérően – elismerheti az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nyújtójaként a vásárolt követelés eredeti jogosultját, ha az a Hpt. 76/E. §-a
(7)bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel.
  1. Nemteljesítéskori veszteségráta
  2. §
(1)A hitelintézetnek a következő nemteljesítéskori veszteségrátát kell alkalmaznia:
  1. a)elismert hitelkockázati fedezettel nem ellátott, nem alárendelt kitettség esetén: 45%,
  2. b)elismert hitelkockázati fedezettel nem ellátott, alárendelt kitettség esetén: 75%,
  3. c)a 14. §-ban meghatározott fedezett kötvény esetén: 12,5%,
  4. d)ha a hitelintézet nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslései nem tesznek eleget a XIII. Fejezetben meghatározott követelményeknek, akkor nem alárendelt, vállalkozással szembeni vásárolt követelésben megtestesülő kitettség esetén: 45%,
  5. e)ha a hitelintézet nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslései nem tesznek eleget a XIII. Fejezetben meghatározott követelményeknek, akkor alárendelt, vállalkozással szembeni vásárolt követelésben megtestesülő kitettség esetén: 100%, vagy
  6. f)vállalkozással szembeni vásárolt követelés felhígulási kockázatához kapcsolódóan: 75%.
(2)Az előre rendelkezésre bocsátott és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a hitelintézet- a Hpt. 76/E–76/F. §-sal összhangban – elismerheti a nemteljesítéskori veszteségráta számítása során.
(3)Az
(1)bekezdéstől eltérően, ha a hitelintézet vállalkozással szembeni követelésére saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést alkalmaz és a vállalkozással szembeni vásárolt követelésekre vonatkozóan a várható veszteség becsléseit megbízhatóan le tudja bontani nemteljesítési valószínűség és nemteljesítéskori veszteségráta értékre, akkor felhígulási és a nemteljesítés kockázatára vonatkozó számításai során alkalmazhatja a nemteljesítéskori veszteségráta becslését.
(4)Az
(1)bekezdéstől eltérően, a hitelintézet – a Felügyelet engedélyével – központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségre saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést alkalmazhat, ha az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismerhető a nemteljesítési valószínűség, illetőleg nemteljesítéskori veszteségráta korrekciója által és a XIII. Fejezetben meghatározott követelmények teljesülnek. A hitelintézet a fedezett kitettséghez nem rendelhet olyan korrigált nemtel jesítési valószínűségi értéket vagy nemteljesítéskori veszteségrátát, amelynek eredményeként a korrigált kockázati súly alacsonyabb lesz, mint a hitelkockázati fedezet nyújtójával szembeni, összehasonlításra alkalmas, közvetlen kitettség kockázati súlya.
(5)Az
(1)és
(4)bekezdéstől eltérően, a 30. §
(3)bekezdése alkalmazásában a hitelkockázati fedezet nyújtójával szembeni, összehasonlításra alkalmas és közvetlen kitettség nemteljesítéskori veszteségrátája megegyezik a hitelkockázati fedezet nyújtójával vagy az ügyféllel szembeni fedezetlen ügylet nemteljesítéskori veszteségrátájával. Ha a fedezett ügylet lejárati ideje alatt a fedezet nyújtója és az ügyfél nemteljesítése egyidejűleg következik be, akkor a rendelkezésre álló információkból vagy a hitelkockázati fedezet jellegéből következően a behajtott összeg a hitelkockázati fedezet nyújtója vagy az ügyfél pénzügyi helyzetétől függ. 3. Lejárat 46. § A hitelintézetnek a kitettsége vonatkozásában a lejáratot kettő és fél évnek kell tekintenie, kivéve a repóügyletet, az értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletet, amely esetében fél évnek kell tekintenie a lejáratot. 47. §
(1)A 46. §-tól eltérően, ha a hitelintézet a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségére saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, akkor a lejárati időt ezen kitettségek mindegyikére a
(2)
(14)bekezdésnek megfelelően kell kiszámítani.
(2)A lejárati idő nem haladhatja meg az öt évet.
(3)Előre meghatározott pénzáramlási időpontokkal rendelkező eszköz esetében a lejáratot az alábbi képlet szerint kell számítani: ∑ CFt ; 5}} ahol
  1. a)M a lejárat,
  2. b)CFt az ügyfél által szerződés alapján, t időszak során kifizetett pénzáramlást jelöli, amely magában foglalja a kölcsöntőke, a kamat és a díj fizetését is.
(4)Az olyan származtatott ügylet esetében, amelyre szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaznak, a lejárati idő a kitettség súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább egy év. A lejárati idő súlyozása során minden kitettség névértékét kell figyelembe venni.
(5)Az olyan – hitelkockázati fedezettel teljes mértékben ellátott – származtatott ügylet és biztosítéki kölcsönügylet esetében, amelyre szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaznak, a lejárati idő a kitettség súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább tíz nap. A lejárati idő súlyozása során minden kitettség névértékét kell figyelembe venni.
(6)Ha a hitelintézet a vállalkozással szembeni vásárolt követelésére saját nemteljesítési valószínűség becslést alkalmaz, akkor a lehívott összeg lejárata a vásárolt követelések súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább kilencven nap. Ugyanezt a lejárati időt kell alkalmazni a szerződésben meghatározott, vásárolt követelésre vonatkozó kötelezettségvállalás le nem hívott részére, ha a szerződés lejárat előtti visszafizetést vagy törlesztést biztosít, vagy a vásárolt követelést megvásárló hitelintézet számára hitelkockázati fedezetet nyújt az olyan jövőbeli követelés jelentős minőségromlása ellen, amelyet megvásárol az ügyleti feltételeknek megfelelően. Az ilyen hitelkockázati fedezettel el nem látott kitettség esetében a le nem hívott összeg lejárata a vásárlási megállapodás leghosszabb időtartamú, potenciális követelésének és a vásárolt követelés hátralévő lejáratának az összege, de legalább kilencven nap.
(7)A
(3)
(6)bekezdésben nem meghatározott eszköz esetén, valamint ha a hitelintézet nem tudja a lejáratot a
(3)bekezdés szerint meghatározni, akkor a lejárat az olyan hátralévő maximális időtartam – években kifejezve –, amely az ügyfél számára a szerződésen alapuló kötelezettségének teljesítésére rendelkezésre áll, de legalább egy év.
(8)Az olyan kitettségre,
  1. a)amelyre a partnerkockázatról szóló jogszabályban meghatározott belső modell módszer kerül alkalmazásra, és
  2. b)amelynél a nettósítási halmazban lévő szerződések közül a leghosszabb lejáratúnak a lejárata meghaladja az egy évet, a lejáratot az alábbi képlet szerint kell számolni: ahol
  3. ba)dfk: a kockázatmentes diszkonttényező
  4. bb)tk időtartamra
  5. bc)a többi jel meghatározása a partnerkockázatról szóló jogszabályban meghatározott belső modell módszer szerint értendő.
(9)A
(8)bekezdéstől eltérően, a hitelértékelés egyoldali kiigazításának kiszámításához belső modell módszert al             ∆ ∆+∆ = ∑ ∑ ∑ ≤ = ≤ = > 5; 1 1 1 1 1 évtk k kkk évtk k lejárat évtk kkkkkk dftEténylegesE dftEEdftEténylegesE MINM kalmazó hitelintézet – a Felügyelet engedélyével – alkalmazhatja e módszert a tényleges lejáratig hátralévő átlagos futamidő becslésre, amelyet a lejáratként értelmezhet, ha a megelőző három évben az e bekezdésben meghatározott módszerrel számított érték pontosabban közelítő értéket ad, mint a
(8)bekezdés szerinti képlet alkalmazása.
(10)A
(3)bekezdésben meghatározott képlet alkalmazandó az olyan nettósítási halmazra is, amelyben minden szerződés eredeti lejárata egy évnél rövidebb.
(11)A 30. §
(3)bekezdése szerinti kitettségre a lejárat a hitelkockázati fedezet tényleges lejárata, de legalább egy év.
(12)A
(3),
(4),
(6)és
(7)bekezdéstől eltérően a lejárati időt legalább egy napnak kell tekinteni
  1. a)18. §-ban meghatározott, hitelkockázati fedezettel ellátott származtatott ügylet,
  2. b)hitelkockázati fedezettel ellátott értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel, és
  3. c)repóügylet, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügylet esetében, ha a hitelintézet belső szabályzata, illetőleg a szerződés megköveteli a biztosíték napi feltöltését és újraértékelését, valamint tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi nemteljesítés vagy a biztosíték fedezet-kiigazításának elmaradása esetében a biztosíték azonnali érvényesítését vagy beszámítását.
(13)A lejárat értéke legalább egy nap az olyan egyéb rövid lejáratú kitettség esetében, amelyik nem az ügyfél finanszírozására irányul.
(14)A lejárati eltéréseket a XVII. Fejezet szerint kell kezelni. Lakossággal szembeni kitettség 48. §
(1)Lakossággal szembeni kitettség nemteljesítési valószínűsége legalább 0,03%.
(2)Az ügyfél nemteljesítése és a kitettség nemteljesítetté válása esetén a nemteljesítési valószínűség 100%.
(3)A lakossággal szembeni vásárolt követelés felhígulási kockázatra vonatkozó nemteljesítési valószínűség becslés értékének meg kell egyeznie a felhígulási kockázatra vonatkozó várható veszteség becsléssel. Ha a hitelintézet a vásárolt követelések felhígulási kockázatára vonatkozóan a várható veszteség becsléseit megbízhatóan le tudja bontani nemteljesítési valószínűség és nemteljesítéskori veszteségráta értékre, akkor számításai során alkalmazhatja a nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslését.
(4)A hitelintézet az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a nemteljesítési valószínűség – a 49. §
(4)bekezdése figyelembevétele melletti – korrekció ja során elismerheti. Ha a hitelintézet a felhígulási kockázat esetében nemteljesítéskori veszteségrátára saját becslést nem alkalmaz, akkor a Hpt. 76/E–76/F. §-ában meghatározottak szerint kell eljárnia.
(5)A
(4)bekezdés vonatkozásában a hitelintézet elismerheti az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nyújtójaként – a 108. § bekezdéstől eltérően – a vásárolt követelés eredeti jogosultját, ha az a Hpt. 76/E. §-a
(7)bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel. 49. §
(1)A hitelintézet – a Felügyelet engedélyével – saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést végezhet, ha megfelel a XIII. Fejezetben meghatározott feltételeknek.
(2)A lakossággal szembeni vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó nemteljesítéskori veszteségráta értéke 75%.
(3)Ha a hitelintézet a vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó várható veszteség becsléseit megbízhatóan le tudja bontani nemteljesítési valószínűség és nemteljesítéskori veszteségráta értékre, akkor számításai során alkalmazhatja a nemteljesítéskori veszteségráta becsléseit.
(4)Egyedi kitettség vagy kitettségek pooljára (halmazára) vonatkozó előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hitelezési kockázat mérséklő hatása – a Felügyelet engedélyével, a Negyedik Részben meghatározott feltételek esetén – elismerhető a nemteljesítési valószínűségre és a nemteljesítéskori veszteségrátára vonatkozó becslés korrekciója során. A hitelintézet nem rendelhet a fedezett kitettséghez olyan korrigált nemteljesítési valószínűséget és nemteljesítéskori veszteségrátát, amely alacsonyabb kockázati súlyt eredményez, mint a hitelkockázati fedezet nyújtójával szembeni, összehasonlításra alkalmas, közvetlen kitettség kockázati súlya.
(5)A
(4)bekezdéstől eltérően, a 31. §
(3)bekezdésének alkalmazásában a hitelkockázati fedezet nyújtójával szembeni, összehasonlításra alkalmas és közvetlen kitettség nemteljesítéskori veszteségrátája megegyezik a hitelkockázati fedezet nyújtójával vagy az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezettel el nem látott ügylet nemteljesítéskori veszteségrátájával. Ha a hitelkockázati fedezettel ellátott ügylet lejárati ideje alatt a hitelkockázati fedezetet nyújtó és az ügyfél nemteljesítése egyidejűleg következik be, akkor a rendelkezésre álló információ és a hitelkockázati fedezet jellege alapján a behajtott összeg a hitelkockázati fedezet nyújtójának vagy az ügyfélnek a pénzügyi helyzetétől függ. Részesedések 50. §
(1)Részesedések nemteljesítési valószínűségének értékét –
(2)
(5)bekezdésben meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a vállalkozással szembeni kitettségre alkalmazandó módszer szerint kell meghatározni, ha a hitelintézet a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét a 35. §-ban meghatározott módszer szerint számítja ki.
(2)A hosszú távú ügyfélkapcsolaton alapuló befektetések tekintetében a tőzsdén forgalmazott részesedések nemteljesítési valószínűsége legalább 0,09%.
(3)Nem tőzsdén forgalmazott részesedések – ha a befektetés megtérülése rendszeres, időszakonkénti és nem tőkenyereségből származó pénzáramláson alapul – nemteljesítési valószínűsége legalább 0,09%.
(4)A nem hosszú távú ügyfélkapcsolaton alapuló befektetések tekintetében a tőzsdén forgalmazott részesedések – ideértve a 34. §
(2)bekezdése szerinti rövid pozíciót is – nemteljesítési valószínűsége legalább 0,4%.
(5)Egyéb részesedések – ideértve a 34. §
(2)bekezdése szerinti rövid pozíciót is – nemteljesítési valószínűsége legalább 1,25%.
(6)A részesedésekhez rendelendő nemteljesítéskori veszteségráta 90%.
(7)A
(6)bekezdéstől eltérően, a jól diverzifikált portfólióban lévő, a 16. §
(1)bekezdése szerinti magántőke-befektetés kitettsége esetében a nemteljesítéskori veszteségráta 65%.
(8)A részesedések lejárati ideje öt év. XII. Fejezet KITETTSÉG ÉRTÉKE Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, vállalkozással vagy lakossággal szembeni kitettség 51. §
(1)A mérlegen belüli kitettség értéke az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti, bruttó érték.
(2)Vásárolt eszköz esetében is az
(1)bekezdés alkalmazandó azzal, hogy ha a vásárolt eszközben megtestesülő tartozás összege
  1. a)nagyobb ezen eszköz könyv szerinti értékénél, akkor a különbözetet diszkontként,
  2. b)kisebb ezen eszköz könyv szerinti értékénél, akkor a különbözetet prémiumként kell figyelembe venni.
(3)A hitelintézetnek a kitettség értékét a Hpt. 76/E–76/F. § szerint kell kiszámítania
  1. a)a repóügyletre, az értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, ha szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaz, vagy
  2. b)a mérlegen belüli nettósítási ügyletre.
(4)A lízingügyletből származó kitettség értéke a lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéke, ahol a minimális lízingdíjak a lízingszerződés időtartama alatt a lízingbe vevőtől követelt vagy követelhető pénzösszegek (tőketörlesztő és kamattörlesztő rész) és szerződésben kikötött maradványérték összege. Ha a lízingügylethez kapcsolódó hitelkockázati fedezet nyújtója a 108. § és a hitelkockázati fedezet nyújtója által nyújtott hitelkockázati fedezet a 120–123. § szerinti követelményeknek megfelel, akkor a minimális lízingdíjak tartalmazza a garantált maradványértéket.
(5)A 18. § szerinti származtatott ügyletek esetében a kitettség értékét a partnerkockázatról szóló jogszabályban meghatározott módszerrel kell meghatározni.
(6)A vásárolt követelés kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározása során a kinnlévő összeget csökkenteni kell a felhígulási kockázat hitelezésikockázat-mérséklés előtti tőkekövetelményével.
(7)Repóügyletből, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletből, hosszú elszámolási idejű ügyletből és értékpapír ügylethez kapcsolódó hitelből származó kitettség értéke az értékpapír vagy az áru könyv szerinti értéke. Ha a hitelintézet a XVI. Fejezet szerinti pénzügyi biztosítékok összetett módszerét alkalmazza, akkor a kitettség értékét az áruhoz vagy az értékpapírhoz rendelendő volatilitási korrekcióval kell növelni.
(8)A
(7)bekezdéstől eltérően, a központi szerződő féllel szembeni kitettség értékét a partnerkockázatról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell meghatározni, ha a központi szerződő fél minden ügyfelének hitelkockázata napi szinten biztosítékkal teljes mértékben fedezett.
(9)A Felügyelet a honlapján közzéteszi a
(8)bekezdésben említett feltételnek megfelelő központi szerződő felek listáját.
(10)A
(7)
(8)bekezdéstől eltérően, a hitelintézet repóügyletből, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletből, hosszú elszámolási idejű ügyletből és értékpapír ügylethez kapcsolódó hitelből származó kitettség értékét
  1. a)ha a hitelintézet a partnerkockázatról szóló külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a partnerkockázatról szóló külön jogszabály szerint, vagy
  2. b)ha a XVI. Fejezet szerinti belső modell módszer alkalmazási feltételeinek megfelel, akkor 132. § szerint határozza meg.
(11)A
(12)
(16)bekezdésben meghatározott ügyletek kitettségi értéke a kötelezettségvállalás keretében le nem hívott összeg és a –
(12)
(16)bekezdés szerinti – hitelegyenértékesítési tényező szorzata.
(12)A hitelintézet által bármikor, feltétel nélkül és azonnali hatállyal felmondható vagy a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás esetén automatikusan a megállapodás felmondását eredményező hitelkeret esetében a kitettség érték meghatározásakor a hitelkeretet 0%-os hitelegyenértékesítési tényezővel kell megszorozni. Ennek feltétele, hogy a hitelintézet folyamatosan figyelemmel kísérje az ügyfél pénzügyi helyzetét, valamint a belső rendszere a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás azonnali megállapítását lehetővé tegye.
(13)Az áruk mozgásából eredő, rövid lejáratú okmányos meghitelezés esetén a kibocsátó és az akkreditívet megerősítő hitelintézet a kitettség értékének meghatározásához az okmányos meghitelezés értékét húsz százalékos hitelegyenértékesítési tényezővel megszorozva számítja ki.
(14)A hitelintézet az általa előzetes értesítés és feltétel nélkül bármikor felmondható vagy érvényteleníthető, rulírozó, vásárolt követelések megvásárlására szóló, le nem hívott ígérvény esetében nulla százalékos hitelegyenértékesítési tényezőt alkalmaz. Ennek feltétele, hogy a hitelintézet folyamatosan figyelemmel kísérje az ügyfél pénzügyi helyzetét, valamint a belső rendszere a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás azonnali megállapítását lehetővé tegye.
(15)A hitelintézet a
(12)
(14)bekezdésben meghatározotton kívüli egyéb hitelkeret, rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzése (note issuance facilities, NIF), valamint középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzése és a kibocsátásban való közreműködése (revolving underwriting facilities, RUF) esetében hetvenöt százalékos hitelegyenértékesítési tényezőt alkalmaz.
(16)Ha a hitelintézet a XIII. Fejezetben meghatározott, a saját hitelegyenértékesítési faktorra vonatkozó becslés alkalmazásához szükséges minimum követelménynek megfelel, akkor a Felügyelet engedélyével a saját hitelegyenértékesítési tényezőre becsléseket alkalmazhat a
(12)
(15)bekezdésben említett ügyletek esetében.
(17)Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításának eredményeként – új kötelezettségvállalásként – jön létre, akkor az eredeti és a hosszabbítás eredményeként létrejött kötelezettségvállaláshoz tartozó hitelegyenértékesítési tényezők közül az alacsonyabbat kell alkalmazni. 52. § Az 51. §-ban nem meghatározott, mérlegen kívüli tétel esetében – a 17. §-ban meghatározott kategóriák figyelembevételével – a kitettség értékének meghatározásakor:
  1. a)a kockázatmentes tételt nulla százalékos,
  2. b)az alacsony ügyletkockázatú tételt húsz százalékos,
  3. c)a közepes ügyletkockázatú tételt ötven százalékos,
  4. d)az a)–
  5. c)pontba nem sorolható, teljes ügyletkockáza tú tételt száz százalékos ügyletkockázati súllyal kell megszorozni. Részesedések vagy egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz 53. § Részesedések vagy egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz esetén a kitettség értéke a mérleg szerinti érték. XIII. Fejezet BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER MINIMUMKÖVETELMÉNYEI A minősítési rendszerrel szembeni általános követelmények 54. §
(1)A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása során használt minősítési rendszernek magában kell foglalnia minden olyan módszert, folyamatot, ellenőrzést, adatgyűjtést, adatkezelést és informatikai rendszert, amelyek biztosítják a hitelezési kockázat mérését, a kitettségek minősítési kategóriákba vagy poolokba (halmazokba) sorolását, valamint az egyes kitettségekhez tartozó nemteljesítési valószínűség és nemteljesítékori veszteségráta becslések számszerűsítését.
(2)Ha a hitelintézet többféle minősítési rendszert alkalmaz, akkor az ügyfél vagy ügylet minősítési rendszerbe sorolásának feltételeit és az eljárás rendjét a belső szabályzatban kell rögzítenie.
(3)A besorolási feltételeket és az eljárási rendet rendszeresen – legalább évente – felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az aktuális portfóliót megfelelően jellemezzék és megfeleljenek a külső feltételek változásának.
  1. A minősítési rendszerek struktúrája
  2. § Ha a hitelintézet a kockázati paraméterek megállapítására közvetlen becslést alkalmaz, akkor a becsléseket a minősítési kategóriák egy folytonos minősítési skálán történő ábrázolásának lehet tekinteni.
  3. §
(1)Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségnél
  1. a)a minősítési rendszernek az ügyfél és az ügylet kockázati jellemzőit egyaránt figyelembe kell vennie,
  2. b)a minősítési rendszernek rendelkeznie kell egy olyan ügyfél-minősítési skálával, amely kizárólag az ügyfél nemteljesítési kockázatát tükrözi,
  3. c)az ügyfél-minősítési skála legalább 7 kategóriát tartalmaz a teljesítő ügyfelek, és 1 kategóriát a nemteljesítést megvalósító ügyfelek tekintetében,
  4. d)az ügyfél-kategória olyan kockázati kategóriát jelent egy minősítési rendszer ügyfél-minősítési skáláján belül, amelybe az ügyfeleket a nemteljesítési valószínűség becslésének meghatározására használt és jól elkülönülő minősítési kritériumok alapján sorolják be,
  5. e)az ügyfél-kategóriák közti viszonyt dokumentálni kell az egyes kategóriákhoz tartozó nemteljesítési kockázatszintek és az adott nemteljesítési kockázatszint megkülönböztetésére alkalmazott kritériumok szerint,
  6. f)ha a hitelintézet portfóliója egy meghatározott piaci szegmensre és nemteljesítési kockázatkörre koncentrálódik, az ügyfélkörön belül elégséges számú ügyfél-kategóriával kell rendelkezni ahhoz, hogy elkerülhető legyen az adott kategórián belüli aránytalanul magas ügyfél-koncentráció, valamint az adott kategórián belüli számottevő koncentráció indokoltságát empirikus bizonyítékokkal kell alátámasztani, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy egy ügyfél-kategória ésszerűen keskeny nemteljesítési valószínűség sávot fed le, és az összes, e kategóriába tartozó ügyfél nemteljesítési kockázata az említett sávba esik,
  7. g)saját nemteljesítéskori veszteségráta becslés alkalmazásához a minősítési rendszernek tartalmaznia kell egy külön, kizárólag az ügylet nemteljesítéskori veszteségráta tulajdonságait jellemző ügyletminősítési skálát,
  8. h)az ügyletkategória olyan kockázati kategóriát jelent a minősítési rendszer ügyletminősítési skáláján, amelybe a kitettségeket jól elkülönülő minősítési kritériumok alapján sorolják be, és amely a nemteljesítéskori veszteségráta becslések meghatározásának alapját jelenti, ahol az ügyletkategória meghatározásának magában kell foglalnia mind a kitettségek kategóriákba sorolási szempontjainak leírását, mind az egyes kategóriákhoz tartozó kockázati szintek megkülönböztetésére szolgáló kritériumokat,
  9. i)egy adott kategórián belüli számottevő koncentráció indokoltságát empirikus adatokkal kell alátámasztani arra vonatkozóan, hogy egy ügyletkategória ésszerűen keskeny nemteljesítéskori veszteségráta sávot fed le, és az összes, e kategóriába tartozó kitettség kockázata az említett sávba esik,
  10. j)a 30. §
(5)
(7)bekezdésében meghatározott különleges hitelezési kitettségekhez kapcsolódó módszer alkalmazásakor a hitelintézet mentesül azon követelmény alól, hogy olyan ügyfélminősítési skálával rendelkezzen, amely kizárólag az adott kitettséghez tartozó nemteljesítési kockázatot tükrözi, valamint ezen kitettségeknél – a c) ponttól eltérően – az ügyfélminősítési skálának legalább 4 kategóriát kell tartalmaznia teljesítő ügyfelek, és 1 kategóriát a nemteljesítő ügyfelek tekintetében.
(2)A koncentráció számottevő a) az
(1)bekezdés
  1. f)pontja alkalmazásában, ha egy ügyfélkategória az ügyfelek,
  2. b)az
(1)bekezdés i) pontja alkalmazásában, ha egy ügyletkategória az ügyletek számának több mint egyharmadát tartalmazza. 57. §
(1)Lakossággal szembeni kitettségeknél
  1. a)a minősítési rendszernek valamennyi meghatározó ügyfél- és ügylet-jellemző alapján mind az ügyfél, mind az ügylet kockázatát tükröznie kell,
  2. b)a kockázati szintek megkülönböztetésének biztosítania kell, hogy egy adott kategórián vagy poolon (halmazon) belüli kitettségek száma elégséges legyen a kockázatok számszerűsítéséhez, valamint a veszteség jellemzőinek a kategória vagy pool (halmaz) szintjén történő jóváhagyásához,
  3. c)a kitettségek ügyfél-kategóriák vagy poolok (halmazok) közötti koncentrációja nem lehet aránytalanul magas,
  4. d)a kitettségek kategóriákhoz és poolokhoz (halmazokhoz) rendelési folyamatnak lehetővé kell tennie a kockázatok értelmezhető megkülönböztetését, és biztosítania kell a homogén kitettségek egy csoportba tartozását, valamint a veszteség jellemzőinek pontos és következetes becslését a kategória vagy pool (halmaz) szintjén azzal, hogy vásárolt követelések esetén a csoportosításnak az eladó hitelezési gyakorlatát, valamint a kötelezettek heterogenitását is tükröznie kell.
(2)A lakossággal szembeni kitettségek kategóriákba és poolokba (halmazokba) sorolásakor a következő kockázati tényezőket kell figyelembe venni:
  1. a)ügyfélkockázati jellemzők,
  2. b)ügyletkockázati jellemzők, ideértve különösen a ter mék vagy biztosíték, illetve mindkettő típusát azzal, hogy kifejezetten azokkal az esetekkel is foglalkozni kell, ha ugyanaz a biztosíték több kitettségre nyújt fedezetet, és
  3. c)késedelem, kivéve, ha az nem okoz jelentős kockázatot. 2. Kategóriákba és poolokba (halmazokba) sorolás 58. §
(1)A hitelintézetnek egyértelmű meghatározásokkal, kritériumokkal, eljárásokkal és módszerekkel kell rendel keznie a kitettségek minősítési rendszeren belüli kategóriákba vagy poolokba (halmazokba) sorolásához.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott kritériumoknak, eljárásoknak és meghatározásoknak lehetővé kell tennie a minősítést végzők számára, hogy a hasonló kockázatot képviselő ügyfeleket és ügyleteket következetesen sorolják be. Ezt a következetességet a különböző üzletágakban, szervezeti egységek és földrajzi régiók között is fenn kell tartani.
(3)A minősítési folyamat dokumentációinak lehetővé kell tennie harmadik fél számára a kitettségek kategóriákba vagy poolokba (halmazokba) sorolásának megértését, újraelőállítását és értékelését.
(4)A minősítési kategóriákba vagy poolokba (halmazokba) sorolás kritériumainak összhangban kell lennie a hitelintézet belső szabályzataival, ideértve a nem problémamentes ügyfelek és ügyletek kezelésére vonatkozó belső szabályzatokat is.
(5)Az ügyfelek és ügyletek kategóriákba és poolokba (halmazokba) sorolásakor az összes meghatározó információt figyelembe kell venni. Az információknak aktuálisnak és alkalmasnak kell lenniük arra, hogy előre jelezzék a kitettség jövőbeni teljesítőképességét.
(6)Minél kevesebb információ van, annál szigorúbb módon kell a kitettségeket ügyfél- és ügyletkategóriákhoz vagy poolokhoz (halmazokhoz) rendelni. Ha egy belső minősítési besorolás elsődlegesen külső minősítés alkalmazásán alapul, akkor a hitelintézetnek gondoskodnia kell arról, hogy összes meghatározó információ beépüljön az alkalmazás során. 3. A kitettségek besorolása 59. §
(1)Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségeknél
  1. a)minden ügyfelet a hitelbírálati folyamat részeként kell ügyfél-kategóriába sorolni,
  2. b)ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, akkor a hitelbírálati folyamat részeként minden kitettséghez ügyletkategóriát is kell rendelni,
  3. c)ha a hitelintézet a különleges hitelezési kitettségekhez kapcsolódóan a 30. §
(5)
(7)bekezdés szerinti módszert alkalmazza, ezen kitettségeket az 56. §
  1. j)pontjában meghatározott kategóriákba kell sorolni,
  2. d)minden ügyfelet külön kell minősíteni azzal, hogy a belső szabályzatban rögzíteni kell az egyedi ügyfelek és az ügyfélcsoportok megfelelő kezelését.
(2)Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség besorolásakor – a
(3)bekezdésben meghatározott eltéréssel – ugyanazon ügyfél különböző kitettségeit azonos ügyfél-kategóriába kell sorolni.
(3)Ugyanazon ügyfél különböző kitettségei egy ügyfél-kategóriában szerepelnek, kivéve ha
  1. a)a kitettségek az országhoz kapcsolódó különböző országkockázatot tartalmaznak, attól függően, hogy a kitettségek nemzeti pénznemben vagy devizában denomináltak-e,
  2. b)a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázati fedezet figyelembevétele az ügyfél-kategóriába sorolás korrekcióját eredményezi, és
  3. c)jogszabályok tiltják az ügyféladatok cseréjét. 60. § A hitelbírálati folyamat részeként minden lakossággal szembeni kitettséget kategóriába vagy poolba (halmaz) kell sorolni. 61. §
(1)A kitettség kategóriába vagy poolba (halmazba) sorolásához a hitelintézet dokumentálja
  1. a)a besorolási folyamat bemeneti vagy kimeneti adatainak felülbírálati lehetőségét,
  2. b)a felülbírálat jóváhagyásáért felelős személyeket, valamint
  3. c)a végrehajtott felülbírálatot és a felülbírálatot végző személyeket.
(2)A hitelintézetnek elemeznie kell a felülbírált besorolású kitettségek teljesítőképességét. Az elemzésnek tartalmaznia kell a felülbírált besorolású kitettségek teljesítőképességének értékelését is, az
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott személyek szerinti bontásban. 4. A besorolási folyamat integritása 62. §
(1)Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségnél
  1. a)a besorolásokat és a besorolások rendszeres felülvizsgálatát olyan személynek kell végeznie és jóváhagynia, akinek a hitelnyújtásra vonatkozó döntésből nem származik közvetlen előnye,
  2. b)a besorolásokat legalább évente egyszer felül kell vizsgálni azzal, hogy a kiemelkedő kockázatú ügyfeleket és a nem problémamentes kitettségeket ennél gyakoribb felülvizsgálatnak kell alávetni, és
  3. c)ha az ügyféllel vagy kitettséggel kapcsolatban lényeges új információ merül fel, a besorolást ismételten el kell végezni.
(2)A hitelintézetnek hatékony eljárással kell rendelkeznie a nemteljesítési valószínűség értékeket befolyásoló ügyféljellemzők, valamint a nemteljesítéskori veszteségráta értékeit és a hitelegyenértékesítési tényezőket befolyásoló ügyletjellemzőkre vonatkozó információk megszerzésére és aktualizálására.
(3)Lakossággal szembeni kitettségek esetében évente legalább egyszer aktualizálni kell az ügyfél- és ügyletbesorolásokat, vagy – alkalmazásától függően – felül kell vizsgálni az egyes azonosított kockázati poolok (halmazok) veszteségi jellemzőit és késedelmét. A hitelintézet legalább évente reprezentatív minta segítségével felülvizsgálja az egyes kitettségek poolon (halmazon) belüli helyzetét annak érdekében, hogy a kitettségeket továbbra is a megfelelő poolba (halmazba) sorolják. 5. Modellek alkalmazása 63. §
(1)Ha a hitelintézet statisztikai modelleket vagy egyéb mechanikus módszereket alkalmaz a kitettségek ügyfél- és ügyletkategóriákba vagy poolokba (halmazokba) sorolásához, akkor a
(2)
(6)bekezdésben meghatározott követelmények alapján kell eljárnia.
(2)A modellnek megfelelő előrejelzési képességgel kell rendelkeznie, és használatával nem torzulhatnak a tőkekövetelmények. A modellben felhasznált változóknak ésszerű és hatékony alapot kell képezniük az előrejelzések számára, és a modellek nem tartalmazhatnak lényeges torzítást.
(3)A hitelintézetnek olyan eljárással kell rendelkeznie, amely alkalmas a modellek bemenő adatainak ellenőrzésére, ami magában foglalja az adatok pontosságának, teljességének és megfelelőségének értékelését is.
(4)A modell elkészítésére felhasznált adatoknak a hitelintézet ügyfelei vagy kitettségei csoportjára vonatkozóan reprezentatívnak kell lennie.
(5)A hitelintézet évente legalább egyszer átfogóan ellenőrzi az alkalmazott modelleket, ami magában foglalja a modell előrejelző képességének és stabilitásának figyelemmel kísérését, a modell-specifikációk felülvizsgálatát, valamint a modell eredményeinek a tényleges eredményekkel való összevetését.
(6)A hitelintézet a modellek megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a statisztikai modelleket szakmai értékeléssel felülvizsgálja. A felülvizsgálati folyamat a modell hiányosságaival kapcsolatos hibák mérséklésére irányul. A szakmai értékelésnek figyelembe kell vennie minden, a modell által figyelembe nem vett lényeges minőségi információt. A hitelintézetnek dokumentálnia kell a szakmai értékelés és a modell által adott eredmények együttes alkalmazásának a módját. 6. Minősítési rendszerek dokumentálása 64. §
(1)A hitelintézet dokumentálja a minősítési rendszer felépítését és működését, hogy az e fejezetben meghatározott minimum követelményeknek való megfelelést alátámassza. A dokumentum tartalmazza:
  1. a)a portfólió differenciálását és szegmentálását,
  2. b)a minősítési kritériumokat,
  3. c)az ügyfelek és kitettségek minősítését végző szemé lyek felelősségi körét,
  4. d)a minősítés felülvizsgálatának gyakoriságát, és
  5. e)a minősítési folyamat vezetői ellenőrzését.
(2)A hitelintézet dokumentálja
  1. a)az általa alkalmazott minősítési kritériumok kivá lasztását alátámasztó szempontokat és elemzéseket,
  2. b)a minősítési folyamatban bekövetkező jelentős vál tozásokat,
  3. c)a minősítési folyamatban a legutolsó felügyeleti fe lülvizsgálatot követően bekövetkezett változások azonosításának módját,
  4. d)a minősítések hozzárendelésének rendszerét, a minősítés-besorolási folyamatot és a belső ellenőrzést, és
  5. e)a nemteljesítés és a veszteség általa használt egyedi – 68–69. §-ban meghatározottakkal összhangban lévő – meghatározásait.
(3)Ha a hitelintézet a minősítési folyamatban statisztikai modelleket alkalmaz, akkor dokumentálnia kell ezek módszertanát, azaz a becslések kategóriákhoz, egyéni ügyfelekhez, kitettségekhez vagy poolokhoz (halmazokhoz) rendelése elméletét, feltételeit, illetőleg matematikai empirikus alapjait, a modellhez alkalmazott adatforrások részletes leírását, valamint azon körülményeket, amelyek esetén a modell nem működik hatékonyan. A dokumentáció tartalmazza a modell jóváhagyásához alkalmazott szigorú statisztikai módszereket.
(4)Harmadik féltől átvett minősítési modell alkalmazása nem mentesíti a hitelintézetet a minősítési rendszerekre vonatkozó rendelkezések teljesítése alól. 7. Adatok karbantartása 65. §
(1)A hitelintézet a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással és vállalkozással szembeni kitettségéhez kapcsolódóan a következő adatokat gyűjti és tárolja
  1. a)az ügyfél és az elismert hitelkockázati fedezetet nyújtó minősítéstörténete,
  2. b)a minősítés időpontja,
  3. c)a minősítéshez használt kulcsfontosságú adatok és módszerek,
  4. d)a minősítésért felelős személy neve és beosztása,
  5. e)a nemteljesítő ügyfelet és kitettséget azonosító adatok,
  6. f)a nemteljesítés időpontja és körülménye, valamint
  7. g)a minősítési kategóriákhoz nemteljesítési valószínűség értékkel és a tényleges nemteljesítési aránnyal kapcsolatos, valamint az átminősítéshez kapcsolódó adatok.
(2)Ha a hitelintézet nem alkalmazhat saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést, akkor az
(1)bekezdésen kívül adatokat kell gyűjtenie a tényleges nemteljesítéskori veszteségráta érték és a
  1. §-ban meghatározott érték, valamint a tényleges hitelegyenértékesítési tényező és az
  2. §-ban meghatározott érték közötti összehasonlításokról.
(3)Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazhat, akkor
  1. a)az egyes minősítési kategóriákhoz kapcsolódó ügyletminősítések, nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg és hitelegyenértékesítési tényező becslések múltbeli adatsorait,
  2. b)a minősítések és a becslések időpontját,
  3. c)a minősítéshez, valamint a nemteljesítéskori veszte ségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becsléshez használt kulcsfontosságú adatokat és módszereket,
  4. d)az ügyletminősítést végző személy nevét, valamint azon személy nevét, aki a nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg a hitelegyenértékesítési tényező becslést végezte,
  5. e)az egyes nem teljesítő kitettségekhez tartozó nemteljesítéskori veszteségrátára és hitelegyenértékesítési tényezőre vonatkozó becsült és tényleges adatokat,
  6. f)a garancia, a készfizető kezesség vagy a hitelderivatíva hatásának figyelembevétele előtt és után számított
(4)bekezdés szerinti veszteségrátákat, valamint g) minden egyes nemteljesítő kitettségre vonatkozóan a veszteség összetevőit gyűjti és tárolja.
(4)Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, akkor a hitelderivatíva, a készfizető kezesség és a garancia hitelezésikockázat-mérséklésének a hatását be kell építenie a nemteljesítéskori veszteségrátába. 66. § Lakossággal szembeni kitettséghez kapcsolódóan a hitelintézet a következő adatokat gyűjti és tárolja
  1. a)a kitettségek kategóriákba és poolokba (halmazokba) való besorolása során figyelembe vett adatokat,
  2. b)a kitettségi kategóriákhoz vagy poolokhoz (halmazokhoz) kapcsolódó becsült nemteljesítési valószínűséget, nemteljesítéskori veszteségrátát és hitelegyenértékesítési tényezőt,
  3. c)a nemteljesítő ügyfelek és kitettségek azonosító adatait,
  4. d)nem teljesítő kitettségek esetében azon kategória vagy pool (halmaz) adatait, amelybe a kitettséget a nemteljesítés előtti évben sorolták, valamint a tényleges nemteljesítéskori veszteségrátát és a hitelegyenértékesítési tényezőt, valamint
  5. e)a rulírozó lakossággal szembeni kitettségek veszteségi rátájára vonatkozó adatokat. 8. A tőkemegfelelés értékelésében alkalmazott stressz-tesztek 67. §
(1)A hitelintézet a tőkemegfelelés értékelése céljából megbízható stressz-tesztelési eljárásokat alkalmaz.
(2)Az alkalmazott stressz-tesztelésnek magában kell foglalnia az olyan lehetséges események vagy a gazdasági viszonyok várható jövőbeli változásainak feltérképezését, amelyek kedvezőtlen hatással járhatnak a hitelintézet kitettségeire vonatkozóan, valamint a hitelintézetnek az ilyen kedvezőtlen változásokkal szembeni ellenálló képessége értékelését.
(3)A hitelintézetnek rendszeresen hitelkockázati stressz-tesztet kell elvégeznie a
(2)bekezdésben meghatározott eseményeknek a hitelkockázat tőkekövetelményre gyakorolt hatásának értékelése céljából.
(4)Az alkalmazandó tesztet – a Felügyelet engedélyével – a hitelintézet választja meg. Az alkalmazandó tesztnek értelmezhetőnek és ésszerűen szigorúnak kell lennie, és legalább egy enyhe recesszió hatását figyelembe kell vennie. A hitelintézetnek értékelnie kell a stressz-tesztben foglalt feltételek következtében szükségessé vált átminősítéseket. A stressz-teszt keretében megvizsgált portfólióknak le kell fednie a hitelintézet kitettségeinek meghatározó részét.
(5)Az a hitelintézet, amelyik a kockázattal súlyozott kitettség értéket a 30. §
(3)bekezdése szerint számítja, a stressz-teszt részének tekinti a hitelkockázati fedezetet nyújtók hitelminőségében bekövetkező romlásra vonatkozó információkat, különösen a stressz-szituáció miatt nem teljesítő hitelkockázati fedezet nyújtók elismerési kritériumait. Kockázatok számszerűsítése 1. Nemteljesítés 68. §
(1)Egy adott ügyfél nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni, ha a következő események közül legalább egy bekövetkezik:
  1. a)a hitelintézet rendelkezésére álló információk szerint az ügyfél valószínűleg nem fogja teljes egészében tel jesíteni kötelezettségeit a hitelintézet, annak anyavállalata vagy leányvállalata felé,
  2. b)az ügyfélnek a hitelintézettel, annak anyavállalatával vagy leányvállalatával szembeni lényeges kötelezettségének késedelme kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennáll.
(2)Folyószámlahitel esetében a késedelem azzal a nappal kezdődik, amikor az ügyfél túllépi a szerződésben meghatározott hitelkeretet, vagy jóváhagyás nélkül hív le kölcsönt.
(3)Hitelkártyák esetén a késedelem a minimálisan törlesztendő összeg esedékességének napjával kezdődik.
(4)Lakossággal szembeni kitettségek esetében a nemteljesítés ügyleti szinten is meghatározható.
(5)Az
(1)bekezdés
  1. b)pontja alkalmazásában az olyan kötelezettség minősül lényeges kötelezettségnek, amelynek összege meghaladja
  2. a)lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legki sebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségé nek kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és
  3. b)az
  4. a)pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségé nek kettő százalékát.
(6)Mérlegen kívüli kitettség esetén az
(5)bekezdés
  1. a)pontjának 2. alpontjában és
  2. b)pontjának 2. alpontjában meghatározott értékként a hitelegyenértékesítési tényezővel korrigált értéket kell figyelembe venni.
(7)Ha egy termék vagy üzletág sajátossága indokolja, akkor a hitelintézet az
(5)bekezdésben meghatározott határértéknél alacsonyabb értéket, vagy kilencven napnál vagy három hónapnál rövidebb időtartamot is alkalmazhat a nemteljesítés bekövetkezésének megállapításakor azzal, hogy az alkalmazás célja a nemteljesítés valószínűségének pontosabb becslése és nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése. 69. §
(1)A 68. §
(1)bekezdésének
  1. a)pontja alkalmazásában a kötelezettség nemteljesítésének a valószínűségét mutatja, ha
  2. a)a hitelintézetnek az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van,
  3. b)a hitelintézet a kitettség létrejöttét követően bekövetkezett jelentős hitelminőség-romlás miatt értékvesztést számol el vagy kockázati céltartalékot képez,
  4. c)a hitelintézet a hitelkötelezettséget lényeges, hitelhez kapcsolódó gazdasági veszteséggel adja el,
  5. d)a hitelintézet beleegyezik a hitelkötelezettség pénzügyi nehézségek miatt történő átstrukturálásába, és ez előreláthatóan tőke, kamat, illetőleg díjak elengedését, illetve fizetési halasztással csökkentett pénzügyi kötelezettségvállalást eredményez,
  6. e)az ügyféllel szemben csőd-, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás van folyamatban, vagy
  7. f)a hitelintézet felszámolási eljárást kezdeményezett az ügyféllel szemben.
(2)Az
(1)bekezdés d) pontjában a 35. §-ban meghatározott PD/LGD módszerrel értékelt részesedések esetén magában foglalja a részesedés pénzügyi nehézségek miatt történő átstrukturálását is.
(3)Ha a hitelintézet rendelkezésére álló információk szerint egy előzőleg nemteljesítőnek minősített kitettségre vonatkozóan a nemteljesítést kiváltó esemény már nem áll fenn, akkor a hitelintézetnek az ügyfelet vagy az ügyletet teljesítő kitettségként kell minősítenie mindaddig, amíg a nemteljesítés meghatározásának megfelelő esemény újra fel nem merül, amelyet már új nemteljesítés adatként kell figyelembe venni.
(4)Ha a hitelintézet olyan külső adatot alkalmaz, amelyek a nemteljesítés fogalmát tekintve nincsek összhangban a 68. §

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.