196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelete a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről.

196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelete a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről. A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének g)–i) pontjában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 357/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az alábbiakat rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet HATÁLY 1. § E rendelet hatálya a Hpt. szerinti hitelintézetre, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézetre), az elismert külső hitelminősítő szervezetre, valamint az elismert külső hitelminősítő szervezet és export hitel ügynökség hitelminősítésének elismerésére terjed ki. 2. § (1) E rendelet célja, hogy a hitelintézet számára meghatározza a) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel (Hpt. 76/A. §), illetőleg belső minősítésen alapuló módszerrel (Hpt. 76/B–76/D. §) történő kiszámításának, b) az elismert külső hitelminősítő szervezet, illetőleg az export hitel ügynökség hitelminősítési besorolása alkalmazásának, c) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához alkalmazható belső minősítési módszer alkalmazása feltételeinek, valamint d) a hitelezésikockázat-mérséklés során figyelembe vehető hitelkockázati fedezetnek és a hitelezésikockázat-mérséklés mértéke meghatározásának részletes szabályait. (2) Az (1) bekezdésen kívül e rendelet célja, hogy meghatározza az elismert külső hitelminősítő szervezetre, valamint az export hitel ügynökség hitelminősítésének alkalmazhatóságára vonatkozó részletes szabályokat. II. Fejezet FOGALMAK 3. § E rendelet alkalmazásában 1. fedezett kölcsönügylet: olyan, biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a hitelintézet számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze; 2. tőkepiac vezérelt ügylet: olyan, biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a hitelintézet számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze; 3. független ingatlanvagyon-értékelő: aki rendelkezik a külön jogszabályban előírt szakmai végzettséggel és a hitelezési döntéssel kapcsolatos folyamatoktól független; 4. meghatározó piaci szereplő: a) a központi kormány, a központi bank, az 5. § (3) be kezdésében meghatározottnak megfelelő regionális kormány vagy helyi önkormányzat, a 6. § (3) bekezdésében meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, a 7. § (5) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bank és a 8. § szerinti nemzetközi szervezet, ha arra a sztenderd módszer alapján 0%-os kockázati súlyt kell alkalmazni, b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás, c) a pénzügyi vállalkozás, a biztosító, valamint a vi szontbiztosító, ha arra a sztenderd módszer alapján 20%-os kockázati súly alkalmazható, d) elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével nem rendelkező pénzügyi vállalkozás, biztosító, valamint viszontbiztosító, ha a kockázattal súlyozott kitettség értékét és a várható veszteség értékét belső minősítésen alapuló módszer szerint számító hitelintézet legalább a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) által elismert külső hitelminősítő szervezet 2-es hitelminősítési besorolásához tartozó nemteljesítési valószínűséget rendelt, e) tőkekövetelmény vagy tőkeáttételi szabályok tekintetében szabályozott kollektív befektetési forma, f) szabályozott nyugdíjalap, vagy g) elfogadott elszámolóház; 5. referencia eszköz: olyan eszköz, index vagy több eszközből álló kosár, amely származtatott ügylet esetén a viszonyítás alapját képezi; 6. banki munkanap: az a munkanap, amelyen a hitelintézet üzletvitel céljából nyitva tart; 7. elfogadott tőzsde: olyan tőzsde, amely kielégíti a következő feltételeket: a) rendszeresen működik, b) a székhelye szerinti ország felügyeleti hatósága által kibocsátott vagy elfogadott előírások szabályozzák a tőzsde működését, a tőzsdéhez való hozzáférést, a tőzsdére lépést és a tőzsdei szerződéskötés feltételeit, c) olyan elszámolási rendszert működtet, vagy olyan elfogadott elszámolóházzal áll kapcsolatban, amely a székhely szerinti ország felügyeleti hatóságának véleménye szerint biztosítja, hogy a származtatott tőzsdei ügyletek esetében a tőzsdei résztvevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelménynek megfelel; 8. elfogadott elszámolóház: a székhelye szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet. A származtatott ügyletek elszámolásával foglalkozó elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek közül az, amelynek az elszámolási rendszere a székhelye szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tegyen; 9. mikro-, kis- és középvállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom; 10. hitelderivatíva: származtatott ügyletre vonatkozó olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél számára lehetővé teszi a megállapodásban szereplő (azaz alapul szolgáló) eszköz hitelkockázatának a másik félre hárítását, aki a megállapodás alapján a hitelkockázatot anélkül vállalja át, hogy az alapul szolgáló eszközt az ügylet megkötésekor ténylegesen megvásárolná; 11. pénzügyi biztosíték: készpénz, betét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, kollektív befektetési értékpapír, fedezett kötvény és arany; 12. ingatlan piaci értéke: az az érték, amelyen eladási szándék esetén az ingatlan – attól az ügylettől függetlenül, amelynek a fedezetét képezi – az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jól értesültségét és körültekintését; 13. ingatlan fedezeti értéke: az az érték, amelyet az ingatlan jövőbeni értékesíthetőségének gondos értékelésével állapítanak meg, számításba véve az ingatlan hosszú távú fenntarthatósági szempontjait, a rendes és helyi piaci viszonyokat, az ingatlan jelenlegi használatát és megfelelő alternatív felhasználási módjait; 14. betét: a Hpt. 2. számú melléklet 4. Fejezet 1. pontjában meghatározott fogalom; 15. nemteljesítéskori csereügylet: olyan szerződés, amelyben a hitelkockázati fedezetet nyújtó félnek a szerződésben foglalt fizetési kötelezettsége a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény bekövetkezésekor áll fenn; 16. teljes hozamcsere-ügylet: olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél a referencia eszköznek a futamidő alatti kamathozamból és tőkehozamából származó kifizetést átadja a referencia eszköz tulajdonosának, és a referencia eszköznek a tulajdonosa a szerződésben meghatározott – a referencia eszköz hozamához nem kötött – értékpapír hozamát fizeti meg a másik félnek; 17. kollektív befektetési értékpapír: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom; 18. kollektív befektetési forma: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom (ideértve a befektetési alapot is); 19. központi szerződő fél: a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvényben ilyenként meghatározott fogalom; 20. hosszú elszámolási idejű ügylet: a partnerkockázatról szóló kormányrendeletben ilyenként meghatározott fogalom. MÁSODIK RÉSZ SZTENDERD MÓDSZER III. Fejezet KOCKÁZATI SÚLYOZÁS Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség 4. § (1) A központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségre – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (2) Ha van elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése, akkor a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a következő kockázati súlyok alkalmazhatóak: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (3) Az Európai Unió tagállamának központi kormányával és központi bankjával szembeni, ezen központi kormány és központi bank nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni. (4) Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, és ezen harmadik ország illetékes hatósága a központi kormányával és központi bankjával szembeni, a saját nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott kockázati súlynál kedvezőbb kockázati súlyt rendel, akkor ezen központi kormány és központi bank nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez ezen kedvezőbb kockázati súly rendelhető. (5) Az Európai Központi Bankkal szembeni kitettséghez nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni. (6) A központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségre az exporthitel-ügynökség hitelminősítéséhez rendelt hitelminősítési besoroláshoz tartozó – VII. Fejezetben meghatározott – kockázati súly is alkalmazható. Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség 5. § (1) A regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyt kell alkalmazni. (2) A regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. § (5) bekezdése szerinti – alacsonyabb – kockázati súly. (3) Ha a regionális kormány és a helyi önkormányzat – a nemteljesítési kockázatának a központi kormány kockázati szintjére történő csökkentését is biztosító – szuverén adómegállapítási jogkörrel (önálló adókivetési jogkörrel) és annak érvényesítéséhez szükséges intézményi háttérrel rendelkezik, akkor a kitettségével szemben a központi kormányával azonos kockázati súly alkalmazható. (4) Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, valamint a regionális kormányával és a helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozása megegyezik a központi kormányával szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország regionális kormányával és helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozására annak központi kormányával szembeni kitettség kockázati súlyozása alkalmazható. (5) Azon regionális kormányok és helyi önkormányzatok listáját, amelyekkel szemben a központi kormányukkal azonos kockázati súly alkalmazható, a Felügyelet a honlapján közzéteszi. (6) Ha a jogi személyiséggel rendelkező egyház vagy annak jogi személyiséggel rendelkező egysége szuverén adómegállapítási joggal (önálló adókivetési jogkörrel) rendelkezik, akkor a kitettségére – a (3) bekezdés alkalmazásának kivételével – a regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni. Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 6. § (1) A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségre – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (2) A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségre a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségre vonatkozó kockázati súlyozást kell alkalmazni, ha a) a közszektorbeli intézmény döntő mértékben helyi önkormányzat számára és a helyi önkormányzattól származó bevételből végzi tevékenységét, és b) a többségi fenntartó helyi önkormányzathoz nem száz százalékos kockázati súlyt kell rendelni azzal, hogy nem alkalmazható a 9. § (5) bekezdése szerinti besorolás-csökkentés. (3) Ha a közszektorbeli intézmény a központi kormányának irányítása alá tartozik és a) a központi kormány a közszektorbeli intézmény tartozásaiért jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy garanciát vállal, és b) döntő mértékben a központi kormány számára és a központi kormánytól származó bevételből végzi tevékenységét, akkor a kitettségével szemben a központi kormánnyal azonos kockázati súlyozás alkalmazható. (4) Ha az Európai Unió tagállamában annak közszektorbeli intézményével szembeni kitettségre a tagállam központi kormányával vagy a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni, akkor ezen kockázati súlyozás Magyarországon is alkalmazható. (5) Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, valamint a közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozása megegyezik a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozására a harmadik országban alkalmazott súlyozás alkalmazható. Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 7. § (1) A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre – a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a) az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájának a (2) bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásnak megfelelő kockázati súlyt, vagy b) az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése hiányában ötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (2) Elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése esetén a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez rendelt besorolás alapján – a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (3) A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. § (5) bekezdése szerinti besorolás-csökkentés. (4) A sztenderd módszer alkalmazása során multilaterális fejlesztési banknak minősül az Amerika-közi Befektetési Társaság, a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank, valamint a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank. (5) A következő multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettséghez nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni: 1. Afrikai Fejlesztési Bank, 2. Amerika-közi Fejlesztési Bank, 3. Ázsiai Fejlesztési Bank, 4. Európai Beruházási Alap, 5. Európai Beruházási Bank, 6. Európa Tanács Fejlesztési Bankja, 7. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, 8. Északi Beruházási Bank, 9. Iszlám Fejlesztési Bank, 10. Karibi Fejlesztési Bank, 11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség 12. Nemzetközi Pénzügyi Eszköz a Védőoltásokért, 13. Nemzetközi Pénzügyi Társaság, 14. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. (6) Az Európai Beruházási Alapnál jegyzett, de be nem fizetett tőkére húsz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség 8. § A következő nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek esetében nulla százalékos kockázati súly alkalmazandó: a) az Európai Közösség, b) a Nemzetközi Valutaalap, c) a Nemzetközi Fizetések Bankja. Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség 9. § (1) A hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez a székhelye szerinti központi kormány hitelminősítési besorolásához tartozó, alábbi táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni: Központi kormány hitelminősítési besorolása 1 2 3 4 5 6 Kitettség kockázati súlya 20% 50% 100% 100% 100% 150% (2) Ha a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás székhelye szerinti központi kormányt elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség nem minősítette, akkor az adott hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség kockázati súlya száz százalék. (3) Az eredetileg legfeljebb három hónapos tényleges futamidejű, hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez húsz százalékos kockázati súlyt kell rendelni. (4) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozással szembeni kitettségnél a pénzügyi vállalkozás székhelye szerinti hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség esetében alkalmazott kockázati súlyt kell alkalmazni. (5) A legfeljebb három hónapos hátralévő futamidejű, a hitelintézet székhelye szerinti tagállam nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott, hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez a 4. § (3)–(4) bekezdése alapján a központi kormánnyal szembeni kitettséghez rendelt kedvezőbb kockázati súlyhoz tartozó hitelminősítési besorolásnál egy besorolással kedvezőtlenebb besoroláshoz kapcsolódó kockázati súlyt – de legalább húsz százalékot – kell alkalmazni. (6) A hitelintézet szavatoló tőke elemébe történő – a szavatoló tőkéből le nem vont – befektetéshez száz százalék kockázati súly alkalmazandó. (7) A jegybanki kötelező tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összegéhez rendelt kockázati súly nulla százalék. Vállalkozással szembeni kitettség 10. § (1) Elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése esetén a vállalkozással szembeni kitettségre – a Felügyelet által a hitelminősítéshez rendelt besorolás alapján – a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (2) Ha van elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése és a vállalkozással szembeni kitettség tényleges futamideje legfeljebb egy év, akkor az (1) bekezdéstől eltérően a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (3) Elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése hiányában a vállalkozással szembeni kitettséghez a száz százalékos kockázati súly és a vállalkozás székhelye szerinti központi kormányhoz tartozó kockázati súly közül a magasabbat kell rendelni. Lakossággal szembeni kitettség 11. § (1) Egy kitettség a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha a) természetes személlyel, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben áll fenn; b) a kitettség egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettségből álló csoporthoz sorolható, amely lehetővé teszi a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kockázat csökkenését; c) az adós ügyfélnek vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel, valamint annak anyavállalatával és az anyavállalat leányvállalatával szembeni tartozásának – ideértve a késedelmes kitettséget, ide nem értve a lakóingatlannal fedezett kitettséget – együttes összege a hitelintézet tudomása szerint nem haladja meg az egymillió eurot, és annak érdekében, hogy a szükséges adatokat megszerezze, a hitelintézet ésszerű lépéseket tesz, valamint d) nem értékpapír. (2) A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az (1) bekezdés a) pontja szerinti személlyel szembeni lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéke is azzal, hogy a kitettséget bele kell számítani az (1) bekezdés c) pontja szerinti összegbe. (3) A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e § rendelkezéseit kielégítő, olyan ingatlannal fedezett kitettség, amely ingatlan tekintetében nem teljesülnek a 12. §-ban meghatározott feltételek. (4) A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e § rendelkezéseit kielégítő és a 12. § szerint jelzálogjoggal nem fedezett kitettség-rész. (5) A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó kitettséghez hetvenöt százalékos kockázati súlyt kell rendelni. Ingatlannal fedezett kitettség 12. § (1) Az ingatlannal fedezett kitettségre – a (3)–(8) bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (2) A kitettség – e § vonatkozásában – kizárólag akkor tekinthető ingatlannal fedezett kitettségnek, ha az ingatlan – mint fedezet – elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel. (3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti lakóingatlant (a továbbiakban: lakóingatlan) terhelő jelzálogjoggal fedezett kitettség-részhez harmincöt százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha a) a lakóingatlanban a tulajdonos lakik (vagy lakni fog) vagy bérbe adja (bérbe fogja adni) azt, b) az ügyfél minősítése és a lakóingatlan fedezeti értéke független egymástól, c) a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem a lakóingatlanból származó bevételtől függ, valamint d) a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének hetven százalékát. (4) A lakóingatlannal kapcsolatos pénzügyi lízing ügylethez harmincöt százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha a) az ügyfél minősítése és a lakóingatlan fedezeti értéke független egymástól, b) a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem a lakóingatlanból származó bevételtől függ, valamint c) a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének hetven százalékát. (5) A lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség-részhez ötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha a) az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el, b) az ügyfél minősítése és az ingatlan fedezeti értéke független egymástól, valamint c) a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem az ingatlanból származó bevételtől függ. (6) A lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal kapcsolatos pénzügyi lízing ügylethez ötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha a) az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el, b) az ügyfél minősítése és az ingatlan fedezeti értéke független egymástól, valamint c) a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem az ingatlanból származó bevételtől függ. (7) Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott ötven százalékos kockázati súly a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettségnek arra a részére vonatkozik, amelyik nem haladja meg az alábbi feltételek szerint kiszámított határértékek közül az alacsonyabb értéket: a) az ingatlan piaci értékének ötven százaléka vagy b) az ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százaléka. (8) Ha az Európai Unió másik tagállama alkalmazza a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén az (5)–(6) bekezdés szerinti ötven százalékos kockázati súlyt, és a kitettség megfelel az (5)–(6) bekezdésben meghatározott további feltételeknek, akkor ezen tagállamban lévő, lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén ezen kockázati súlyozás Magyarországon is alkalmazható. (9) A jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárból származó követelését ingatlannal fedezett kitettség kategóriába sorolhatja, ha az önálló zálogjog a (3) vagy (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő követelés fedezetéül szolgál. Késedelmes tétel 13. § (1) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és a 68. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek is megfelelő tételnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett összegéhez – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a következő kockázati súlyt kell alkalmazni: a) százötven százalékot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének húsz százaléka, b) száz százalékot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének húsz százaléka. (2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez száz százalékos kockázati súlyt kell rendelni. (3) A (2) bekezdéstől eltérően ötven százalékos kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének húsz százaléka. (4) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettséghez száz százalékos kockázati súlyt kell rendelni. (5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. (6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a negyedik részben meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a tizenöt százaléka, akkor száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 14. § (1) A fedezett kötvény a Tpt. 285/A. § (5) bekezdésében szereplő értékpapír, amelynek fedezetét kizárólag a következő eszközök valamelyike képezheti: a) az Európai Unió tagállamának központi kormányával, központi bankjával, közszektorbeli intézményével, regionális kormányával és helyi önkormányzatával szembeni vagy általa garantált kitettség, b) a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb húsz százalékig 1. hitelminősítési besorolás 1-es kategóriájába tartozó harmadik ország központi kormányával vagy központi bankjával, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi intézménnyel szembeni vagy általa garantált kitettség, és 2. központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással azonos kockázati súllyal súlyozott és a hitelminősítési besorolás 1-es kategóriájába tartozó harmadik országbeli közszektorbeli intézménnyel, regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni vagy általa garantált kitettség, c) a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettség, ha annak székhelye szerinti központi kormány 1. hitelminősítési besorolású és a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettség teljes összege a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb tizenöt százaléka, amely értékkorlát esetében nem lehet figyelembe venni az ingatlannal fedezett kölcsön felvevője által a fedezett kötvény tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást azzal, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség száz napnál nem későbbi lejárat esetén nem tartozik az 1. hitelminősítési besorolás követelménye alá, hanem 2. hitelminősítési besorolás minimális követelményének kell megfelelnie, d) lakóingatlanon alapított zálogjoggal biztosított hitelek esetében a zálogjogok értékének – ideértve bármely korábbi zálogjogot is – és a fedezetül szolgáló lakóingatlan fedezeti értékének nyolcvan százaléka közül a kisebb értékig, bármely tagállam jogszabályában meghatározott, lakóingatlannal kapcsolatos kitettség értékpapírosítását végző hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírral fedezett hitel, ha az értékpapírosító hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy vállalkozás eszközeinek legalább kilencven százaléka – amely értékkorlát esetében nem lehet figyelembe venni a fedezett kölcsön felvevője által az értékpapír tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást – jelzáloghitelhez kötődik, és a kibocsátott értékpapír értéke a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb húsz százaléka, e) a Felügyelet által a negyedik részben meghatározottak szerint elismert olyan, nem lakóingatlannal biztosított, hetven százalékos hitelbiztosítékiérték-arányt meg nem haladó hitel, ahol a fedezett kötvény biztosítékának összértéke legalább tíz százalékkal meghaladja a fedezett köt vény névleges értékét és valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, f) hajóval biztosított hitel, ahol a zálogjog elsőbbségi zálogjogokkal kombinált teljes értéke legfeljebb a biztosítékként nyújtott hajó értékének hatvan százaléka. (2) Az (1) bekezdés értelmében a fedezett kötvény az említett eszközök valamelyike által biztosítékkal ellátottnak akkor tekinthető, ha az (1) bekezdés szerinti eszközök a kötvény tulajdonosának kizárólag a veszteséggel szembeni védelmére szolgálnak. (3) A fedezett kötvény biztosítékát jelentő ingatlanon alapított zálogjog hitelkockázati fedezeteként – e § vonatkozásában – kizárólag elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. (4) A fedezett kötvényhez rendelt kockázati súlyt a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás – hitelkockázati fedezettel nem ellátott és nem hátrasorolt – kitettségéhez rendelt kockázati súlya alapján kell meghatározni úgy, hogy ha a kibocsátó hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettséghez a) húsz százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre tíz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni, b) ötven százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre húsz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni, c) száz százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre ötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni, d) százötven százalékos kockázati súlyt rendelnek, akkor a fedezett kötvényre száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 15. § (1) A kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségre – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott eltéréssel – száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (2) Ha a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség esetében van elismert külső hitelminősítő intézmény hitelminősítése, akkor a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez rendelt besorolás alapján – a következő táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó: Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (3) Ha a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettséget különösen magas kockázatúnak minősül, akkor a kitettséghez százötven százalékos kockázati súly alkalma zandó. Különösen magas kockázatúnak minősül a kockázati tőkealapban lévő, a tőzsdén nem forgalmazott és szavatoló tőkéből le nem vont magántőke-befektetés, valamint a Tpt. 38. §-ának (4) bekezdése szerinti szokásostól eltérő kockázatú értékpapír. (4) A hitelintézet az (5)–(7) bekezdés szerint is meghatározhatja a kollektív befektetési értékpapír esetén alkalmazandó kockázati súlyt, ha a) a kollektív befektetési értékpapírt kezelő társaság a Felügyelet vagy az Európai Unió másik tagállama felügyeleti hatóságának illetékessége alá tartozik, b) a kollektív befektetési értékpapír tájékoztatója tartalmazza azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a kollektív befektetési forma befektethet, valamint – ha a hitelintézet befektetési korlátot alkalmaz – a befektetési korlátokat és azok kiszámítására szolgáló módszereket, és c) a kollektív befektetési értékpapírhoz kapcsolódó kollektív befektetési formának a gazdasági tevékenységéről évente legalább egyszer jelentés készül a tárgyidőszakra vonatkozóan az eszközök és források, valamint a bevétel és a működés értékelésének érdekében. (5) Ha a hitelintézet számára ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a portfólióban lévő kitettségek kockázati súlyait kell figyelembe venni azzal, hogy a kollektív befektetési forma kockázati súlyát a portfólió eszközkategóriái kockázati súlyainak súlyozott átlagaként kell kiszámítani. (6) Ha a hitelintézet számára nem ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a kitettség kockázati súlyának meghatározásakor úgy kell a kollektív befektetési forma portfólióját figyelembe venni, mintha a kollektív befektetési forma kezelési szabályzata által megengedett legnagyobb mértékig először a legmagasabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, majd egyre alacsonyabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, amíg el nem éri a befektetésre vonatkozó befektetési korlátot. (7) A hitelintézet harmadik fél közreműködését is igénybe veheti az (5)–(6) bekezdés szerinti számítások elvégzésre, ha biztosított a számítás és az arról szóló jelentés megfelelő elkészítése. (8) Ha a harmadik ország kollektív befektetési értékpapírját az Európai Unió másik tagállama – az Európai Unió szabályozásával legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályozás miatt – elismertként jóváhagyja, akkor a (4) bekezdés a) pontjának vonatkozásában Magyarországon is elismertnek tekintendő. Egyéb tétel 16. § (1) A kockázati tőketársaságban lévő befektetéshez, a kockázati tőkealap jegyéhez és az ezekhez kapcsolódó ma gántőke-befektetés kitettségére százötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (2) Az olyan – egyébként százötven százalékos kockázati súlyozású – nem késedelmes tétel esetén, amelyre értékvesztést számoltak el, illetőleg kockázati céltartalékot képeztek a) száz százalékos kockázati súly alkalmazandó, ha az elszámolt értékvesztés, illetőleg kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének húsz százaléka, b) ötven százalékos kockázati súly alkalmazandó, ha az elszámolt értékvesztés, illetőleg kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének ötven százaléka. (3) A tárgyi eszközre száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (4) Ha az aktív időbeli elhatárolás tételéhez nem rendelhető egyértelműen ügyfél, akkor száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (5) A készpénz-állományhoz és az azzal egyenértékűnek minősülő tételhez nulla százalékos, a beszedés alatt lévő tételhez húsz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (6) Szavatoló tőkéből le nem vont részesedési viszony értékére száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (7) Saját széfben tárolt, illetve letétbe helyezett arany esetében nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (8) Repóügylet és határidős vásárlás esetén az eszköz kockázati súlyát és nem az ügyfél kockázati súlyát kell a kitettség esetében alkalmazni. (9) Ha az ügyletnek nincs elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, akkor az ügylet kockázattal súlyozott kitettség értéke az ügylethez kapcsolódó kitettségek – (n–1)-dik kitettség kivétele mellett – kockázati súlyának legfeljebb egyezerkettőszázötven százalékig történő összesítése szorozva a hitelderivatíva által nyújtott fedezet névértékével. Az ügylethez kapcsolódó és kizárandó (n–1)-dik kitettség meghatározásakor a kitettségek mindegyikének kisebb kockázattal súlyozott kitettség értéket kell eredményeznie, mint az összesítésbe bekerülő bármely kitettség kockázattal súlyozott kitettség értéke. IV. Fejezet MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK KITETTSÉG ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA 17. § (1) A mérlegen kívüli tételekhez – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – száz százalékos (teljes) ügyletkockázati súlyt kell rendelni. (2) Közepes kockázatú tételnek, azaz ötven százalékos ügyletkockázati súllyal szorzandónak minősül a) a nem hitelhelyettesítő jellegű garancia, b) az értékpapír kibocsátásához vállalt jegyzési garancia, jegyzési garanciavállalásra vonatkozó ígérvény, c) a visszavonhatatlan készenléti (stand-by) hitellevél, amely nem hitelhelyettesítő jellegű, d) a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja, e) a rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF), valamint középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF), és f) a kibocsátott akkreditív és a megerősített akkreditív. (3) Húsz százalékos (alacsony) ügyletkockázati súllyal szorzandónak minősül a) az okmányos meghitelezés, amelynél az érintett szállítmány a hitelintézet rendeletére van feladva, és b) az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását. (4) Kockázatmentes tételnek, azaz nulla százalékos ügyletkockázati súllyal szorzandónak minősül a) a hitelintézet által nem saját kockázatra nyújtott hitel alapján fennálló követelés, b) a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely eredeti lejárata nem haladja meg az egy évet, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi, c) a Hpt. 79. §-ának (2) és (7) bekezdésében, illetőleg a Tpt. 178. §-nak (3) bekezdésében foglalt korlát túllépéseinek a szavatoló tőke számítás során levont összege, és d) a bármikor feltétel nélkül visszavonható készenléti (stand-by) hitellevél. V. Fejezet SZÁRMAZTATOTT ÜGYLET SÚLYOZÁSA ÉS A NETTÓSÍTOTT TÉTELEK 18. § (1) Származtatott ügylet a) a kamatlábszerződés, amely lehet 1. egyvalutás kamatláb swapügylet, 2. bázis swapügylet, 3. tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, 4. tőzsdei határidős kamatlábügylet, 5. vásárolt kamatlábopció és 6. egyéb, hasonló jellegű szerződés; b) a devizaügylet és az arannyal kapcsolatos szerződés, amely lehet 1. egy időpontra vonatkozó, devizás kamatláb swap ügylet, 2. tőzsdén kívüli határidős devizaszerződés, 3. tőzsdei határidős devizaügylet, 4. megvásárolt devizaopció, 5. egyéb, hasonló jellegű szerződés és 6. az 1–5. alpontban szereplőhöz hasonló jellegű, arannyal kapcsolatos szerződés; valamint c) az a) pont 1–5. alpontjához és a b) pont 1–4. alpont jához hasonló jellegű, más referencia eszközt tartalmazó szerződés. (2) A származtatott ügylet értékelését és kockázati súlyozását a partnerkockázatról szóló kormányrendelet határozza meg. VI. Fejezet ELISMERT KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ SZERVEZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ÉS HITELMINŐSÍTÉSEIK MEGFELELTETÉSE 19. § (1) A külső hitelminősítő szervezet által a hitelminősítési kategóriákba sorolásra alkalmazott módszernek a múltbeli tapasztalatok érvényesítése mellett szigorúnak, rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie (tárgyilagosság követelménye). (2) A külső hitelminősítő szervezet által alkalmazott módszernek politikai befolyástól vagy kényszertől, valamint gazdasági nyomásgyakorlástól mentesnek kell lennie (függetlenség követelménye). Ennek érdekében vizsgálni kell a szervezet a) tulajdonosi szerkezetét és szervezeti felépítését, b) pénzügyi erőforrásait, c) alkalmazottait és d) vállalatirányítását. (3) A külső hitelminősítő szervezetnek a hitelminősítéseit rendszeresen, minden jelentősebb esemény után, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia (folyamatos felülvizsgálat követelménye). (4) A külső hitelminősítő szervezet a Felügyelet által akkor ismerhető el, ha a piaci területekre vonatkozó értékelési módszerei az alábbi feltételeknek megfelelnek: a) az utótesztelést legalább egy évre visszamenőleg elvégzi, b) a (3) bekezdés szerinti rendszeres felülvizsgálatot a Felügyelet ellenőrzi és c) a külső hitelminősítő szervezet és az általa minősített szervezet közötti kapcsolat a Felügyelet által ellenőrizhető. (5) A külső hitelminősítő szervezetnek az általa alkalmazott módszerek alapelveit az összes lehetséges felhasználó részére nyilvánossá kell tennie (átláthatóság és nyilvánosságra hozatal követelménye). 20. § (1) A külső hitelminősítő szervezet akkor tekinthető elismerhetőnek, ha a hitelminősítéseit annak felhasználói hitelesnek és megbízhatónak tekintik. A hitelességet alá kell támasztania a külső hitelminősítő szervezet piaci részesedésének, minősítési tevékenységéből származó bevételeinek, a minősítésén alapuló piaci árképzésnek, valamint hitelminősítését legalább kettő hitelintézetnek használnia kell a kötvénykibocsátása vagy a hitelkockázat meghatározása során (hitelesség és piaci elfogadás követelménye). (2) Az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésének minden felhasználó számára – akinek jogos érdeke fűződik a hitelminősítés megismeréséhez – azonos feltételekkel rendelkezésre kell állnia (átláthatóság és nyilvánosságra hozatal követelménye). 21. § (1) A hitelminősítési kategória hitelminősítési besoroláshoz rendelése során a Felügyelet a következő mennyiségi és minőségi tényezőket veszi figyelembe: a) az azonos hitelminősítési kategóriába tartozó elemek hosszú távú nemteljesítésének arányát, b) a külső hitelminősítő szervezet által minősített kibocsátók körét, c) a külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriáinak tartományát, d) az alkalmazott hitelminősítési kategóriák értelmezését, és e) a nemteljesítésnek a külső hitelminősítő szervezet által alkalmazott meghatározását. (2) Ha a külső hitelminősítő szervezet kevés nemteljesítési adattal rendelkezik, akkor az azonos hitelminősítési kategóriába tartozó elemek hosszú távú nemteljesítésének arányára becslést kell készítenie a rendelkezésre álló nemteljesítési adatok alapján. (3) A Felügyeletnek össze kell vetnie az adott külső hitelminősítő szervezet egyes hitelminősítési kategóriájába tartozó elemek nemteljesítésének arányát más külső hitelminősítő szervezetek által minősített, a Felügyelet által egyenértékű hitelkockázatot képviselőnek minősített, a kibocsátókkal szembeni kitettségeknél tapasztalt nemteljesítési arányokkal. (4) Ha a Felügyelet megítélése szerint a nemteljesítések aránya egy külső hitelminősítő szervezet valamely hitelminősítési kategóriája esetében lényegesen és rendszeresen magasabb a viszonyítási alapnál, akkor a külső hitelminősítő szervezetnek a hitelminősítési kategóriájához a Felügyelet magasabb hitelminősítési besorolást rendel. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételek már nem állnak fenn, akkor a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból visszaállítja a külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájának – az eggyel korábban alkalmazott – hitelminősítési besoroláshoz történő rendelését. 22. § (1) A hitelintézet egy vagy több elismert külső hitelminősítő szervezet besorolásait is alkalmazhatja az eszközök és a mérlegen kívüli tételek kockázati súlyainak meghatározására. (2) Ha a hitelintézet egy kitettségi osztályhoz tartozó kitettségek kockázati súlyának meghatározására valamely elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését használja, akkor az adott kitettségi osztályba tartozó valamennyi kitettségre ezen külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését kell használnia. (3) Ha a hitelintézet egy elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésének alkalmazása mellett dönt, akkor ezeket a hitelminősítéseket folyamatosan és következetesen kell alkalmaznia. (4) A hitelintézet a tőke- és kamatösszeget is magában foglaló – elismert külső hitelminősítő szervezet által készített – hitelminősítéseket használhat. (5) Ha a minősített tétel esetében csak egy elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése van, akkor ezen hitelminősítést kell alkalmazni a kockázati súly meghatározására. (6) Ha a minősített tétel esetében két elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése van, és ezekhez kü lönböző kockázati súlyok tartoznak, akkor ezen kockázati súlyok közül a magasabbat kell alkalmazni. (7) Ha a minősített tétel esetében kettőnél több elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése van, akkor a két legalacsonyabb kockázati súlyt eredményező hitelminősítéshez tartozó kockázati súlyok közül a magasabbat kell alkalmazni. (8) Ha egy kibocsátási programnak vagy ügyletnek, amihez a kitettség tartozik, van hitelminősítése, akkor az adott kitettség kockázati súlyának meghatározásához ezen hitelminősítést kell alkalmazni. (9) Ha egy kitettségnek nincs hitelminősítése, de a kibocsátó egy kibocsátási programjának vagy ügyletének – amihez a kitettség nem tartozik – van, vagy a kibocsátónak van egy általános hitelminősítése, akkor ezen hitelminősítést abban az esetben kell az említett kitettségre alkalmazni, ha a) az magasabb kockázati súlyt képez, mint amekkora kockázati súlyt egyébként az adott kitettség kapna, vagy b) az alacsonyabb kockázati súlyt képez, mint amekkora kockázati súlyt egyébként az adott kitettség kapna, de az említett kitettség az adott kibocsátási programmal vagy ügylettel, illetve a kibocsátó nem alárendelt, fedezetlen kitettségével minden tekintetben egyező vagy jobb szinten van. (10) Fedezett kötvény esetében – a (8)–(9) bekezdéstől eltérően – a 14. §-t kell alkalmazni. (11) Egy vállalkozási csoporton belüli kibocsátóra vonatkozó hitelminősítés nem alkalmazható a vállalkozási csoporthoz tartozó másik kibocsátó hitelminősítéseként. (12) A rövid távú hitelminősítés vállalkozással szembeni, kizárólag rövid lejáratú eszköz vagy mérlegen kívüli tétel esetében alkalmazható. (13) A 10. § (2) bekezdése szerinti rövid távú hitelminősítés – a (14)–(15) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kizárólag arra a kitettségre alkalmazható, amelyre a hitelminősítés vonatkozik. (14) Ha egy rövid távú, minősített ügylethez százötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, akkor az ügylethez tartozó ügyfél összes, nem minősített, fedezetlen és rövid vagy hosszú távú kitettségére vonatkozóan is százötven százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (15) Ha egy rövid távú, minősített ügylethez ötven százalékos kockázati súlyt kell rendelni, akkor a nem minősített, rövid lejáratú kitettség esetében legalább száz százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni. (16) Egy ügyféllel szembeni, hazai pénznemben fennálló (denominált) kitettségre vonatkozó hitelminősítés nem használható fel ugyanezen ügyfél más devizában fennálló (denominált) kitettségéhez tartozó kockázati súly meghatározására. VII. Fejezet EXPORTHITEL-ÜGYNÖKSÉG HITELMINŐSÍTÉSÉNEK ALKALMAZÁSA 23. § Az exporthitel-ügynökség hitelminősítését a Felügyelet elismeri, ha: a) a hitelminősítése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” részt vevő exporthitel-ügynökségek konszenzusos kockázati pontozásának megfelel, vagy b) az exporthitel-ügynökség közzéteszi hitelminősítéseit, az exporthitel-ügynökség az a) pontban elfogadott módszereket alkalmazza, illetve a hitelminősítéshez – az OECD által elfogadott módszerek által meghatározott – nyolc hitelminősítési besorolás egyikét rendeli, amelyhez a következő táblázat szerinti kockázati súlyt kell alkalmazni: Hitelminősítési besorolás 0 1 2 3 4 5 6 7 HARMADIK RÉSZ BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER VIII. Fejezet EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TARTALMA Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 24. § Egy kitettség a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha az a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal vagy közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint a központi kormánnyal szembeni kitettségként értékelhető, vagy c) multilaterális fejlesztési bankkal vagy nemzetközi szervezettel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint nulla százalékos kockázati súllyal lehet figyelembe venni. Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség 25. § (1) Egy kitettség a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha a) az hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség, b) az regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint nem a központi kormánnyal szembeni kitettségként értékelhető, c) az közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint a hitelintézettel vagy a befektetési vállalkozással szembeni kitettségként értékelhető, vagy d) az multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint nem lehet nulla százalékos kockázati súllyal figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kitettségi osztályba tartozik a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követelése. Vállalkozással szembeni kitettség 26. § (1) Vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozik a vállalkozással szembeni kitettségen túl minden olyan hitelkötelezettség jellegű kitettség, amely nem sorolható be a Hpt. 76/C. §-a (1) bekezdésének a)–b) és d)–f) pontja szerinti kitettségi osztályok valamelyikébe. (2) A hitelintézet a vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül – mint különleges hitelezési kitettséget – azonosítja és elkülönített alosztályba sorolja az olyan kitettséget, amely a) tárgyi eszköz finanszírozására, illetőleg működtetésére létrehozott vállalkozással szemben áll fenn, b) vonatkozásában a hitelintézet szerződés alapján jelentős mértékű ellenőrzéssel rendelkezik az eszköz és az általa termelt jövedelem felett, és c) alapján fennálló kötelezettség visszafizetésének elsődleges forrása a finanszírozott eszköz által termelt jövedelem. Lakossággal szembeni kitettség 27. § (1) Egy kitettség a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha a) természetes személlyel, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben áll fenn, b) a kitettség egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező, valamint következetes és hasonló kockázatkezelés alatt álló kitettségeket magában foglaló csoportba sorolható, így lehetővé téve a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kockázat csökkenését, c) mikro-, kis- és középvállalkozás esetében az adós ügyfélnek vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel, valamint annak anyavállalatával és leányvállalatával szembeni tartozása – ideértve minden késedelmes kitettséget, ide nem értve a lakóingatlannal fedezett kitettséget – együttes összege a hitelintézet tudomása szerint nem haladja meg az egymillió eurot vagy annak megfelelő összeget, és annak érdekében, hogy a szükséges adatokat megszerezze, a hitelintézet ésszerű lépéseket tesz, és d) a kitettséget nem kezelik egyedileg, a vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozó kitettséghez hasonló módon. (2) A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik a (1) bekezdés a) pontja szerinti személlyel szembeni lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéken meghatározott értéke is, ha a kitettség megfelel az (1) bekezdés c) és d) pontjának. (3) A hitelintézet vásárolt követelése a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha a) megfelel a 83–87. §-ban meghatározott követelményeknek, b) a hitelintézet a követelést nem kapcsolódó harmadik féltől vásárolta és a kitettség nem tartalmaz a hitelintézettel szembeni közvetlen vagy közvetett kitettséget, c) a vásárolt követelések a kötelezett és ügyfél közti független üzleti kapcsolat révén jönnek létre, d) a hitelintézet követelése a vásárolt követelésből származó teljes bevételre vagy annak arányos részére áll fenn, és e) a vásárolt követelések portfóliója jól diverzifikált. (4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározottnak nem felel meg a közös vállalati számlákra vonatkozó követelés, és az olyan követelés, amelyhez egymás közti vásárlási és eladási ügyletekre vonatkozó ellenszámlák alá tartoznak. Részesedések 28. § Egy kitettség a részesedések kitettségi osztályba tartozik, ha az a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni, hátrasorolt maradványkövetelés. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz 29. § Egy kitettség az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kitettségi osztályba tartozik, ha a) az a Hpt. 76/C. §-a (1) bekezdésének a)–f) pontja szerinti kitettségi osztályba nem sorolható és nem hitelkötelezettséget megtestesítő kitettség, vagy b) az egy vagyontárgyra vonatkozó lízingszerződés maradványértéke, ide nem értve az 51. § (4) bekezdésében meghatározott értéket. IX. Fejezet KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉG ÉRTÉK Központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség 30. § (1) A központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly kitettség értéke ahol Korreláció (R) = 0,12(1–EXP(–50PD))/(1–EXP (–50))+0,24[1–(1–EXP(–50PD))/(1–EXP(–50))]; Lejárati tényező (b) = (0,11852–0,05478ln(PD))2; Kockázati súly = (LGDN[(1–R)–0,5G(PD)+ (R/(1–R))0,5G(0,999)]–PDLGD)(1–1,5b)–1(1+(M–2,5) b)12,51,06; N(x): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvénye (ahol annak a valószínűsége, hogy egy nulla várható értékű, egy szórású valószínűségi változó értéke kisebb vagy egyenlő x-szel); G(z): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó inverz eloszlásfüggvénye (ahol az x olyan értéket vesz fel, amely esetén teljesül, hogy N(x)=z). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázati súlyra vonatkozó képlet alkalmazásakor, ha a) a PD = 0, akkor a kockázati súly értéke nulla, b) a PD = 1, és 1. ha a hitelintézet a 45. § (1) bekezdése szerinti nemteljesítéskori veszteségráta értéket alkalmazza, a kockázati súly értéke nulla, vagy 2. ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségrátára becslést alkalmaz, akkor a kockázati súlyt a következők szerint kell meghatározni: max{0, 12,5(LGD–ELBE)} azzal, hogy ELBE a hitelintézetnek a nemteljesített kitettségekből származó, várható veszteségre vonatkozó 74. § (8) bekezdése szerinti legjobb becslése. (3) A 109. §-ban és a 126. §-ban megállapított követelményeknek megfelelő kitettségre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettség értéket a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly kitettség érték (0.15 + 160PDpp) ahol PDpp: a fedezet nyújtója nemteljesítési valószínűségének az értéke, kockázati súly: az ügyfél nemteljesítési valószínűsége értékének és a hitelkockázati védelem nyújtójával szembeni összehasonlítható, közvetlen kitettség nemteljesítéskori veszteségráta értékének az (1) bekezdésben megállapított képletbe történő helyettesítésével számított érték, lejárati tényező (b): a hitelkockázati védelem nyújtója nemteljesítési valószínűségének és az ügyfél nemteljesítési valószínűségének értéke közül az alacsonyabb értékkel számítandó. (4) Vállalkozással szembeni kitettség esetén, ha a vállalkozás ötvenmillió euronál vagy annak megfelelő összegnél kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalatcsoport tagja, a hitelintézet alkalmazhatja az adott vállalkozással szembeni kitettségre a következő képletet: Korreláció (R) = 0,12(1–EXP(–50PD))/(1–EXP (–50))+0,24[1–(1–EXP(–50PD))/(1–EXP(–50))]– 0,04(1–(S–5)/45) ahol S: a vállalatcsoport éves árbevétele, ha az eléri az ötmil lió eurot, illetőleg ötmillió euro, ha a vállalatcsoport éves árbevétele nem éri el az ötmillió eurot. Ha a vállalatcsoport méretét a vállalatcsoport éves árbevétele helyett annak konszolidált mérlegfőösszege jobban jellemzi, akkor az éves árbevétel helyett a konszolidált mérlegfőösszeget kell figyelembe venni. Vásárolt követelés esetén az éves összes árbevétel a poolban (halmazban) szereplő egyes kitettségek súlyozott átlaga. (5) A vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül, mint különleges hitelezési kitettség alosztályba sorolt kitettség kockázati súlyát, ha a hitelintézet nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslései nem tesznek eleget a XIII. Fejezetben meghatározott minimumkövetelményeknek, akkor a következők szerint kell meghatározni: Fennmaradó lejárat 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória 5. kategória Kevesebb, mint 2,5 év 50% 70% 115% 250% 0% Legalább 2,5 év 70% 90% 115% 250% 0% (6) A hitelintézet az (5) bekezdés alkalmazásában – a legalább 2,5 év fennmaradó lejárat esetén – a Felügyelet engedélyével alkalmazhat a) az 1. kategóriába tartozó kitettség esetében az ötven százalékos, és b) a 2. kategóriába tartozó kitettség esetében a hetven százalékos kockázati súlyt, ha az adott kategóriába tartozó kitettség esetében a hitelintézet hitelnyújtási feltételei és a (7) bekezdés szerinti tényezőket teljeskörűen figyelembe veszi. (7) A hitelintézetnek a különleges hitelezési kitettségek kockázati súlyhoz történő hozzárendelése során az alábbi tényezőket kell figyelembe vennie: a) pénzügyi erő [mérlegfőösszeg, üzemi (üzleti) eredmény, adózott eredmény, rövid lejáratú kötelezettség, hosszú lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú követelés, hosszú lejáratú követelés], b) politikai és jogi környezet [szerződés elemeinek érvényessége és érvényesíthetősége, országkockázat, árfolyamkockázat], c) ügylet, illetőleg eszköz jellemzői [lejárata, fedezettsége], d) a Tpt. szerinti szponzor, fejlesztő és kivitelező pénzügyi ereje, ideértve a magán- és közszféra közti partnerség bevételei és e) fedezet összetétele és mértéke. (8) A hitelintézet a 27. § (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő vállalkozással szembeni vásárolt követelése esetén – ha indokolatlan terhet jelentene számára a 72. §, a 75. § és a 78. § alkalmazása – a 73. §-t, a 76. §-t és a 79. §-t alkalmazhatja. Lakossággal szembeni kitettség 31. § (1) A lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly kitettség értéke (R/(1–R))0,5G(0,999)]–PDLGD}12,51,06; N(x): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvénye (ahol annak a valószínűsége, hogy egy nulla várható értékű, egy szórású valószínűségi változó értéke kisebb vagy egyenlő x-szel); G(z): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó inverz eloszlásfüggvénye (ahol az x olyan értéket vesz fel, amely esetén teljesül, hogy N(x)=z). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott képlet alkalmazásakor, ha a PD=1, akkor a kockázati súly meghatározására a következő képletet kell alkalmazni: kockázati súly = max{0, 12,5(LGD–ELBE)} azzal, hogy ELBE a hitelintézetnek a nemteljesített kitettségekből származó várható veszteségre vonatkozó 74. § (8) bekezdése szerinti legjobb becslése. (3) A 109. §-ban és a 126. §-ban megállapított követelményeknek megfelelő, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szembeni kitettségre a kockázattal súlyozott kitettség érték a 30. § (3) bekezdése szerint számítható ki. (4) Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségi alosztályba tartozó kitettség esetén az (1) bekezdésben szereplő korreláció-képlet alkalmazása helyett a korreláció értékét 0,15-nek kell tekinteni. (5) A (6) bekezdés szerinti rulírozó, lakossággal szembeni kitettségi alosztályba tartozó kitettség esetén az (1) bekezdésben szereplő korreláció-képlet alkalmazása helyett a korreláció értékét 0,04-nek kell tekinteni. (6) Egy kitettség rulírozó, lakossággal szembeni kitettség, ha a) természetes személlyel szemben áll fenn, b) rulírozó, azaz az ügyfél tartozásának összege a lehí vások és visszafizetés eredményeként a hite …