19/2009. (XII. 29.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról.

19/2009. (XII. 29.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés f) pont fa)–fc) alpontjaiban, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (7) bekezdés a) pont aj) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet állapítja meg a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban Hjt.) 126. §-ában meghatározott lakhatási támogatásokra – beleértve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) hatálya alá tartozó lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) bérletére és elidegenítésére – vonatkozó szabályoknak a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM), továbbá a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen, valamint fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeteknél, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) történő alkalmazását. (2) A honvédelmi szerv lakás- és helyiségügyeiben, valamint a lakás és helyiség elidegenítésekor a Lakástörvényt e rendelettel együtt kell alkalmazni. (3) Ahol a Lakástörvény bérbeadói hozzájárulást ír elő, azt e rendelet szerint kell elbírálni. Az elbírálás során a bérbeadói jogokat a lakás helye szerint illetékes honvédelmi szerv helyi lakásgazdálkodási szerve gyakorolja. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed a) a Magyar Honvédség állományába tartozó, és ott vagy a Hjt. 46. § (3) bekezdésében meghatározott szerveknél szolgálatot teljesítő, tiszti és tiszthelyettesi állományú hivatásos és szerződéses katonára, b) a honvédelmi szerv köztisztviselőjére, közalkalmazottjára és munkavállalójára, kivéve, ha a XII–XIII. fejezetben foglalt lakhatási támogatások tekintetében a kollektív szerződés másként rendelkezik, c) a HM rendelkezése alatt lévő (a továbbiakban: HM rendelkezésű) lakásra és szükséglakásra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre, valamint honvédségi szállóra és garzonházra, d) a honvédelmi szerv lakásbizottságára, lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szervére, valamint a személyügyi és pénzügyi szervekre, e) a szolgáltatási szerződésben vállalt feladatok tekintetében a lakóházkezelést a HM megbízásából ellátó nem honvédelmi szervre (a továbbiakban: Szolgáltató). (2) A katonai bíróra és a katonai ügyészség hivatásos állományú tagjára e rendeletnek a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni a) a szolgálati, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő volt hivatásos katonára (a továbbiakban együtt: szolgálati nyugállományú katona), b) a hivatásos, valamint a szolgálati nyugállományú katonának a Hjt. 2. § (28) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójára, továbbá özvegyére és túlélő élettársára. Értelmező rendelkezések 3. § (1) Lakhatási támogatások: a) HM rendelkezésű bérlakás juttatása, b) szálló- és garzonelhelyezés, c) vissza nem térítendő juttatás, d) munkáltatói kölcsön, e) lakbértámogatás (kiegészítés), f) lakásüzemeltetési hozzájárulás, g) albérletidíj-hozzájárulás. (2) HM rendelkezésű: a) a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint a szállóelhelyezést szolgáló helyiség, b) a szövetkezeti vagy társasházban lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló olyan öröklakás, amelynek bérbeadására a honvédelmi szerv a vagyonkezelői jog alapján jogosult, c) az önkormányzati tulajdonban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a honvédelmi szervnek e rendelet hatálybalépésekor bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joga áll fenn, vagy azt megállapodással utóbb megszerzi, d) az olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre a honvédelmi szerv magánbefektetővel kötött szerződés alapján – függetlenül attól, hogy az a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül-e – elhelyezési célú használati, hasznosítási jogot szerzett (a továbbiakban: magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség), e) a magán- vagy vegyesvállalkozás keretében épített lakás és helyiség, amelyre a honvédelmi szerv szerződés alapján vevőkijelölési jogot szerzett. (3) E rendelet értelmében a) magánberuházásból létesített HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül; b) vállalkozói HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján nem kerül a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe. (4) Elhelyezési célúnak minősül minden olyan magánbefektetővel kötött megállapodás, amellyel a honvédelmi szerv jogosulttá válik az e rendelet alapján arra jogosult személynek mint a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására. A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadói jogát az elhelyezési célú megállapodás alapján gyakorolhatja a honvédelmi szerv vagy a magánbefektető, illetve annak arra feljogosított képviselője. (5) Munkakörhöz kötött lakás a házfelügyelői, szálló- és lőtérgondnoki, a műterem-, valamint más, a honvédelmi szerv területén lévő lakás. (6) Vezetői lakás a vezetői beosztáshoz rendelt lakás. E tekintetben vezetői beosztás: a) a helyőrségparancsnoki megbízatással együtt járó parancsnoki beosztás, b) az állami vezetők juttatásairól szóló jogszabályban megjelölt állami vezető által a honvédelmi szervnél betöltött tisztség, illetve beosztás, c) az országos parancsnoki beosztás. (7) Honvédségi szálló: a) a helyőrségi szálló, továbbá b) a laktanyai tiszti és tiszthelyettesi szállás. (8) A rendelet alkalmazásában a) bérbeadó: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek, illetve állóhelyek tekintetében a helyi lakásgazdálkodási szerv, az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiségek tekintetében a területi lakásgazdálkodási szerv; b) kezelő: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépületek (lakások) és nem lakáscélú helyiségek tekintetében a helyi lakóházkezelő szerv; c) magánbefektető: az olyan természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a honvédelmi szerv elhelyezési célú megállapodást köt. (9) E rendelet alkalmazásában a) HM központi közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szerve a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, b) HM központi lakásgazdálkodási szerv a HM Védelemgazdasági Főosztály, c) területi lakásgazdálkodási szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség, d) területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály, e) területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Lakhatás Támogató Osztály. (10) A rendelet alkalmazásában szolgálati és lakásgazdálkodási érdek: a) a Magyar Honvédség strukturális változásaival összefüggő lakásellátási és lakásgazdálkodási feladatok megvalósítása, b) a honvédelmi szervek ellátásához szükséges mennyiségű és minőségű HM rendelkezésű lakás megtartása, c) a lakásállomány mobilitásának segítése, d) az áthelyezésekkel, kinevezésekkel, vezénylésekkel összefüggő lakhatás megoldását célzó ellátás, e) harckészültségi és biztonságpolitikai feladathoz kapcsolt lakásellátás, f) a honvédelmi szerv működőképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése. (11) E rendelet alkalmazásában a haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni, ha az állomány tagját a) megszűnő katonai szervezet vagy annak legalább századszintű szervezeti eleme állományából a megszűnéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően legfeljebb 6 hónappal a beosztásából felmentették, és b) más helyőrségben lévő katonai szervezet állományába nevezték ki, helyezték át vagy vezényelték más – a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő – szervhez határozatlan időtartamra. (12) A haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni azt is, ha az állomány tagját a) beosztásának (11) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követően rendelkezési állományba helyezték, majd a rendelkezési állományból a (11) bekezdés b) pontja szerint nevezték ki, helyezték át, vezényelték, vagy b) beosztásának (11) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése nélkül, új katonai képesség létrehozásával összefüggésben nevezték ki, helyezték át a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő katonai szervezet állományába. A lakások és helyiségek hasznosítása 4. § (1) Lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, továbbá a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. (2) HM rendelkezésű lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel hasznosítható. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakást nem lakás céljára nem lehet hasznosítani. (3) A munkakörhöz kötött lakás más célra történő hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha egyidejűleg azonos feltételek mellett a munkakörhöz kötött lakás céljára másik lakás tartalékolható. (4) Helyőrségi szálló elhelyezés céljára kizárólag állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás hasznosítása engedélyezhető. (5) HM rendelkezésű szálló férőhely, szálló vagy annak egy része, valamint személygépkocsi-tároló helyiség, továbbá állóhely más célra csak a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel használható vagy adható bérbe. (6) A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítéséről és e jelleg megszüntetéséről, továbbá a HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. II. FEJEZET IGÉNYJOGOSULTSÁG 5. § (1) HM rendelkezésű lakásra jogosult: a) a hivatásos katona és az özvegye, b) a hivatásos állományból szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezett katona és az özvegye, c) a hivatásos és szolgálati nyugállományú katonát túlélő élettársa, feltéve, hogy az együttélésből közös gyermekük született, vagy a halál bekövetkezését megelőzően az együttélés folyamatosan legalább öt éven át tartott. (2) A hivatásos katona özvegye, valamint a szolgálati nyugállományba helyezett katona vagy özvegye a végleges letelepedési helyét egy alkalommal megválaszthatja olyan településen, ahol a honvédelmi szerv lakással rendelkezik. Budapesten csak akkor jogosult e címen lakásra, ha korábban ő vagy a házastársa ott rendelkezett önálló lakással (tulajdon, bérlet), vagy ha az utolsó szolgálati helye Budapest helyőrségben volt. (3) Nem teljesíthető a (2) bekezdés szerinti végleges letelepedés iránt benyújtott lakásigény, ha a kérelmező esetében a 9. § (1) és (2) bekezdésében megállapított okok valamelyike fennáll. A 9. § (1) bekezdés b) pontját és (2) bekezdés c) pontját a végleges letelepedés helyéül választott település vonatkozásában kell alkalmazni. (4) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkajogi jogviszonyban álló hivatásos katona, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló részére adható bérbe. 6. § (1) HM rendelkezésű lakás juttatható a) a szerződéses állomány tagja részére, amennyiben a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt, b) a legalább öt éve folyamatosan a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló részére, amennyiben azt beosztásának ellátása feltétlenül indokolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ötéves időfeltétel alól két és fél év letöltését követően – különös méltánylást érdemlő esetben – az illetékes helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottság felmentést adhat. Nem kell felmentés a vezetői és a munkakörhöz kötött lakás juttatásához. 7. § (1) Az igényjogosult személy részére a szolgálati vagy a munkahelye (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti lakásgazdálkodási körzetben lévő és vonzáskörzetébe is tartozó olyan településen juttatható HM rendelkezésű lakás, ahol azzal a honvédelmi szerv rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a lakásfelajánlás és a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén is. (3) E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni: a) az 1. mellékletben meghatározott területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket, b) Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket. (4) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni: a) a HM rendelkezésű lakásra jogosult személy szolgálati helye szerinti települést, továbbá b) azokat a településeket, amelyek közelebb eső közigazgatási határa a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott, szilárd burkolatú úton mért legfeljebb 40 km-es távolságra van, és c) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel – a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint – legfeljebb egy óra alatt megközelíthető. (5) Amennyiben a Hjt. 2. §-ának (11) bekezdésében meghatározott szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerinti település nem azonos, e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesíti. Helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik. (6) A rendelkezési állományban lévő, más szervhez nem vezényelt személy esetében e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt az utolsó belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesítette. (7) Vezetői lakás kizárólag az arra jogosult személy szolgálati helye szerinti helyőrségi településen juttatható. (8) Munkakörhöz kötött lakás a szolgálat teljesítésének, illetve a munkakör ellátásának helyén (helyszínén) adható bérbe. 8. § (1) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) HM rendelkezésű bérlakása van, részére csak akkor juttatható ugyanazon vagy más településen határozatlan időtartamra másik lakás, ha a meglévő bérleményét a honvédelmi szerv rendelkezésére bocsátja. E feltétel vállalását a bérlő a meglévő lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő térítésmentes megszüntetésére irányuló bérlői nyilatkozattal teheti meg, amelyhez önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetén csatolnia kell a bérbeadó hasonló tartalmú nyilatkozatát is. (2) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) olyan önkormányzati bérlakása van, amely a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem tekinthető HM rendelkezésűnek, részére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor juttatható HM rendelkezésű lakás ugyanazon a településen, ha az önkormányzati lakás bérlőkiválasztási joga a HM javára megállapodással megszerezhető. (3) A (2) bekezdéstől eltérően juttatható HM rendelkezésű lakás, ha az önkormányzati lakásra legfeljebb öt évre szóló, pályázati úton megszerzett bérleti jog áll fenn, és a bérbeadó önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy a bérleti szerződést nem kívánja meghosszabbítani, illetve az időtartam elteltét követően nem kíván bérleti szerződést kötni. (4) Egy személy, vagy egy házaspár vagy egy élettársi párkapcsolatban élő személyek – önállóan vagy együttesen – csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhetnek határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig. 9. § (1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatásban; b) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás van a tulajdonában vagy a haszonélvezetében, vagy ha a házastársa, élettársa, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában, haszonélvezetében – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is – van ilyen lakás; c) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult; d) házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult; e) a lakásügyének a 187. § (1)–(2) bekezdései, továbbá a 188. § (2) bekezdése szerinti megoldásához a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatásban; f) HM rendelkezésű lakásának bérleti jogáról 1994. január 1-jét megelőzően térítés ellenében lemondott, vagy 1994. január 1-jét követően a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történt megszüntetése alapján kiürítési térítésben (a továbbiakban: kiürítési térítés) részesült; g) kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a HM rendelkezésű lakása HM szolgálati jellegét 1994. január 1-jét megelőzően megszüntette, vagy annak bérlőkijelölési, valamint további bérlőkiválasztási jogáról 1994. január 1-jét követően lemondott; h) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő lakás lízingbe vevői jogával rendelkezik, vagy ha a házastársa, élettársa, vagy saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) kizárólagosan vagy közösen rendelkezik e joggal. (2) A lakásbérlet megszűnésének, a cseretérítés kifizetésének, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg a jogcím nélküli lakáshasználat megszűnésétől számított öt éven belül nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki a) a HM rendelkezésű lakásra fennállott bérleti szerződésének megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli használót hagyott hátra; b) HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben cseretérítésben részesült; c) a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen lévő, a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakását elidegenítette; d) a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti bérbeadói felmondás következtében vált a HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójává. (3) Az (1) bekezdés b)–h) pontjában, továbbá a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró okok alól a helyőrségi – Budapesten az illetékes keretgazda – lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. Az eljáró bizottság ezzel egyidejűleg köteles meghatározni a lakásjuttatás e rendelet szerint megállapítható tartamát, amelyet a felmentő döntésről szóló értesítésben közöl a kérelmezővel. (4) A felmentés – beleértve a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával bekövetkező mentesülést követő lakásjuttatást is – a) határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig kizárólag az (1) bekezdés e) és f) pontjában, továbbá a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok alól, aa) a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás, és a kölcsönből addig nyújtott engedmények, ab) lakásbérleti jogról történt lemondás címén kapott térítés, továbbá kiürítési térítés, ac) a meglévőnél nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakás juttatása esetére lakás-használatbavételi díjkülönbözet vagy cseretérítés, egyösszegben történő visszafizetésének feltételével adható; b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatása esetében az a) pontban foglalt esetekben a 31. § (1) bekezdése szerinti feltétellel adható. (5) A másik helyőrségbe – különösen a haderő átalakítása vagy átszervezés során – kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt (a továbbiakban: áthelyezett) személy részére az (1) bekezdés b)–g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró okok alól a) HM rendelkezésű lakás juttatására – a b) pontban foglalt kivételekkel – az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig, vagy b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatására az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szólóan is adhat a HM Központi Lakásbizottság felmentést. A felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a) pontjának aa)–ac) alpontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli. (6) Vezetői és munkakörhöz kötött lakásra jogosult személyek tekintetében az (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni. (7) A (2) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha az igénylő házastársának, élettársának, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermekének) a tulajdonában lévő lakás elidegenítésére, vagy harmadik személy tulajdonában lévő lakáson fennálló haszonélvezeti jog megszüntetésére – beleértve a felsoroltak közös, illetőleg az igénylővel közös tulajdonát, haszonélvezetét is – került sor. (8) A felmentési kérelem elbírálása során méltányolható körülményként lehet figyelembe venni különösen, ha a kérelmező a) saját háztartásában kiskorú gyermeket nevel vagy más, tartásra szoruló és vele együtt költöző hozzátartozó ellátásáról gondoskodik; b) vagyoni helyzete alapján az általánosan elfogadott szintű lakhatását önerőből vagy a HM által nyújtható más lakhatási támogatás igénybevételével sem tudja megoldani; c) új beosztásba helyezése, kinevezése másik helyőrségbe nem saját kérelmére, a szolgálat érdekében – különösen a haderő átalakításával összefüggésben – történt; d) a korábbi szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében lévő köztulajdonú lakását a helyőrségváltással is járó – nem saját kérelemre történt – beosztásba helyezése, kinevezése előtt vásárolta meg, illetve engedményezte más személy javára az elővásárlási jogát; e) helyőrségváltással is járó – nem saját kérelemre történt – beosztásba helyezése előtt a korábbi szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a HM által nyújtott lakáscélú támogatással saját tulajdonú lakást épített, vásárolt; f) nyugállományba helyezése folyamatban van vagy az megtörtént, és családi vagy egészségi állapotával összefüggésben a jelenlegi lakhelyétől eltérő településen kíván véglegesen letelepedni; g) házasságát bíróság jogerős ítélettel felbontotta vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és ennek következményeként lakással nem rendelkezik. Az igény mértéke 10. § (1) Az együtt lakó személyek számától függően a lakásigény mértéke – 2 személyig: egy-két és fél lakószoba, – 3 személy esetén: másfél-három lakószoba, – 4 személy esetén: kettő-három és fél lakószoba, – 5 személy esetén: két és fél-négy lakószoba, – 6 személy esetén: három-négy és fél lakószoba, – 7 személy esetén: három és fél-öt lakószoba, – 8 személy esetén: négy-öt lakószoba, – 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba. E rendelet alkalmazásában két fél lakószoba egy lakószobának felel meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igény mértékét meghaladó nagyságú lakás csak a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes engedélyével juttatható. Nem szükséges előzetes engedély, ha az igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó lakást tartósan beteg személy elkülönítése vagy a bérlő beosztásának, illetőleg munkájának ellátása indokolja. (3) Ahol a rendelet a HM rendelkezésű lakás meghatározott személy részére történő bérbeadását vagy a lakásbérleti jogviszony folytatását írja elő, az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (4) A lakásigény mértékének megállapításánál az együtt lakó személyek körében a bérlőt (igénylőt), házastársát (élettársát), gyermekét (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermekét), unokáját, továbbá szülőjét, örökbe fogadó, nevelő- és mostohaszülőjét kell figyelembe venni. A lakásbérleti jogviszony tartama alatt beköltözött személy csak akkor vehető figyelembe, ha befogadására a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is jogosult volt, vagy ha az arra jogosító hozzájárulást állandó jellegű befogadásra (bejelentkezésre) kapta meg. A születendő gyermeket a terhesség megállapításától kell figyelembe venni. (5) A (2) bekezdés szerint tartósan betegnek kell tekinteni azt, aki a) fertőző vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros, b) hastífusz vagy paratífusz bacilusgazda, c) cselekvőképtelen elmebeteg. (6) A (2) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetőleg munkavégzés a) a hivatásos szolgálati viszonyban, az állománytábla szerint I. besorolási osztályba VII. vagy annál magasabb beosztási kategóriába besorolt beosztás, b) köztisztviselői jogviszony alapján főosztályvezetői vagy ennél magasabb beosztás, c) hivatásos szolgálati viszony, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony alapján végzett rendszeres kutatómunka, tudományos és publicisztikai tevékenység a jogszabályban meghatározott tudományos minősítés esetén. (7) Vezetői lakás tekintetében az igény mértékét nem kell figyelembe venni. 11. § Ha az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadására nem honvédelmi szervvel kötött megállapodással kerül sor, a 10. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A lakásigénylés rendje 12. § A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet (lakásigénylést) az arra a célra rendszeresített igénylőlapon – a honvédelmi szerv állományába tartozók esetében a szolgálati út betartásával – a szolgálati (munka-) hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz kell benyújtani. 13. § (1) Az 5. § (2) bekezdésben meghatározott jogosultak, valamint a szolgálati nyugállományba helyezését megelőző öt évben a hivatásos katona, a végleges letelepedés helyéül megválasztott település szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz nyújthatja be a kérelmét. (2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és a budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei a HM központi lakásgazdálkodási szervhez nyújthatják be kérelmüket. (3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv, a területi lakásgazdálkodási szerv és lakhatás-támogatási egységének, valamint a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői, továbbá a HM Központi Lakásbizottság titkára a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával nyújthatja be kérelmét az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz. (4) A HM Központi Lakásbizottság elnöke a honvédelemért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával a HM Központi Lakásbizottsághoz nyújthatja be kérelmét. 14. § (1) A HM rendelkezésű lakás honvédelmi szerv állományába tartozó bérlője – a rendszeresített igénylőlapon – kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg a meglévő bérleményével azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását a szolgálati helye szerinti vonzáskörzet bármely településén. (2) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó bérlő az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő HM rendelkezésű lakás bérbeadását az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez tartozó lakásgazdálkodási körzet bármely településén kérelmezheti. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt kérelmet nem lakásigénylésként, hanem lakásfelajánlásként kell elbírálni. 15. § Az állományilletékes parancsnok – a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett – 15 napon belül köteles a szolgálati úton benyújtott lakásigénylést az illetékes lakásgazdálkodási szervhez, illetve lakásbizottsághoz továbbítani. A lakásigények nyilvántartása és besorolása 16. § (1) A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket helyőrségi településenként a következő csoportokba osztja: a) tiszti állományú katonák, b) tiszthelyettesi állományú katonák, c) köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók, d) nyugállományúak, valamint özvegyek és az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott túlélő élettárs. (2) Az (1) bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni: a) az I. kategóriába azt, aki aa) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen nem rendelkezik önálló lakással, ab) az építési hatóság megállapítása szerint olyan lakásban lakik, amely lakás céljára alkalmatlan, ac) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megállapítása szerint egészségre ártalmas lakásban lakik; b) a II. kategóriába azt, aki ba) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településén társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van, bb) a saját és a vele jogszerűen együtt lakó személyek egészségi állapotára a meglévő HM rendelkezésű lakása vagy annak emeleti szintje, elhelyezkedése, településen belüli fekvése állami gyógyintézet szakfőorvosa által igazoltan ártalmas; c) a III. kategóriába azt, aki ca) az I–II. kategóriába nem sorolható, cb) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér. (3) Az 5. § (2) bekezdésben meghatározott személy lakásigénylését a) az I. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen nem rendelkezik önálló lakással, vagy a meglévő lakása a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint lakás céljára alkalmatlan, illetve egészségre ártalmas lakásban lakik, b) a II. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van, vagy meglévő HM rendelkezésű lakása a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint az igénylő vagy vele együtt lakó személy egészségi állapotára ártalmas, c) a III. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér. 17. § (1) A lakásbizottság évente március 1-jéig dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről. A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni a) az igénylő beosztását, katonai rendfokozatát, közszolgálati, illetve munkaviszonyának időtartamát, továbbá a lakásigénylésének nyilvántartásba vétele óta eltelt időtartamot, b) az igénylő lakáskörülményeit, c) az igénylővel egy háztartásban élő eltartott személyek, a háztartásában élő különböző nemű és korú személyek számát, egészségi állapotát, különös tekintettel a tartósan betegekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével a helyőrségi lakásbizottságok a kategórián belül pontrendszerű besorolást is alkalmazhatnak, amelyet helyőrségi parancsban kell közzétenni. Ahol a folyamatos lakásellátás biztosított, a kategórián belüli sorrendiség megállapítása nem szükséges. (3) A lakásbizottság által megállapított besorolástól a tárgyévben eltérni csak pótbesorolás esetén lehet. (4) A lakásigénylőt a besorolásról a kategória és azon belüli sorszám közlésével a bizottsági döntést követő 30 napon belül írásban kell értesíteni. Lakáselosztási terv és személy szerinti lakáselosztás 18. § (1) Az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség éves lakáselosztási tervet készít, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható a) központi feladatok végrehajtására szolgáló, b) tartalékolt, c) nyilvántartott lakásigények kielégítésére szolgáló, d) intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló lakások számát és adatait. (2) A lakáselosztási tervnek a lakásigények teljesítésére tervezett keretében a besorolási csoportok szerinti, személy szerinti lakáselosztás arányát meg kell határozni. (3) A lakáselosztási terv a besorolási csoportokon belüli kategóriák közötti személy szerinti elosztás arányát is meghatározhatja. 19. § (1) Az éves besorolás alapján a lakások személy szerinti elosztásáról a lakásbizottság dönt. A lakásbizottság két ülése között a lakásgazdálkodási szerv vezetője – a bizottsági besorolás alapján – dönt a felhasználhatóvá vált lakás bérlőjének kijelöléséről, valamint a lakás bérbeadásáról, és erről a lakásbizottságnak a következő ülésen beszámol. (2) A lakások személy szerinti elosztását a parancsnokok, illetőleg a szervezetek vezetői állományülésen vagy a lakáselosztási névjegyzéken ismertetik. (3) A lakások elosztása elleni panaszt a kihirdetést követő 30 napon belül a lakásbizottság elnökénél lehet előterjeszteni. Ha a panaszt a lakásbizottság elutasítja, az arról szóló döntés egy példányát a központi lakásgazdálkodási szervhez kell továbbítani. (4) A munkakörhöz kötött lakás bérbeadásáról az állományilletékes parancsnoknak vagy szervezet vezetőjének személyi javaslata alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. (5) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a 14. § szerinti lakásfelajánlónak, a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével, megfelelő cserelakást adhat bérbe a sorrendiség betartása nélkül, azonban az nem haladhatja meg a bérlő e rendeletben meghatározott igényének mértékét. (6) A HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával, a sorrendiség betartása nélkül juttatható HM rendelkezésű lakás az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának özvegye és az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő túlélő élettársa részére. (7) A 12. § (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott vezetők részére történő lakásjuttatásról az illetékes keretgazda lakásbizottság vagy annak javaslatára a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt. A HM Központi Lakásbizottság elnökének lakásjuttatásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt. A bizottsági döntések meghozatalában a kérelmezők a bizottság tagjaként nem működhetnek közre. Budapest helyőrségre vonatkozó eltérő rendelkezések 20. § A lakásigénylések nyilvántartásba vételére, besorolására, az éves lakáselosztási tervre és a lakások elosztására vonatkozó rendelkezéseket Budapest helyőrségben és az ide utalt településeken e rendelet 21–27. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 21. § (1) A lakásigényléseket a keretgazda lakásbizottság vagy a 13. § (2) bekezdése szerinti esetben a központi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi és veszi nyilvántartásba. (2) A nyilvántartásba vett lakásigénylések éves besorolásáról, valamint a tárgyévi lakáskeret és az annak felhasználásával felszabaduló HM rendelkezésű lakások elosztásáról a keretgazda lakásbizottság dönt. (3) A keretgazda lakásbizottság a lakáselosztásról hozott döntéséről 15 napon belül a személyi javaslatával értesíti a területi elhelyezési és fenntartási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: területi lakásgazdálkodási szerv) lakásügyi egységét, amely a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási, illetve bérbeadási eljárást lefolytatja. (4) A lakásbizottságok a nyilvántartott és besorolt lakásigényekről folyamatosan tájékoztatják a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységét. 22. § A HM Központi Lakásbizottság évente március 31-ig elkészíti Budapest helyőrség éves lakáselosztási tervét, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható lakásokból a) a központi tartalék, b) a keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigények teljesítése, c) az intézményes gazdálkodási feladatok ellátása céljára szolgáló kereteket. 23. § (1) A meglévő és az új lakások arányos megoszlásával a tárgyévben felhasználható lakások legfeljebb 5%-ából képezhető a központi tartalékkeret. (2) A központi tartalék rendeltetése a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó lakásügyek megoldása. (3) A tartalékkeret felhasználásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt, az ülései közötti időszakban pedig – beszámolási és elszámolási kötelezettséggel – a HM Központi Lakásbizottság elnöke intézkedik. (4) Azt a HM rendelkezésű lakást, amely a tartalékkeretből történt lakásjuttatás következtében megüresedett, a tartalékkeretbe kell vonni. (5) Ha a központi tartalékkeretből olyan személy jut lakáshoz, akinek az igényét egyébként a budapesti keretgazda lakásbizottságnak kellene teljesítenie, a lakást a keretgazda lakásbizottság a következő évi keretéből pótolja. 24. § (1) A nyilvántartott lakásigények teljesítésére évente a rendelkezésre álló lakások 80%-át kell a budapesti keretgazda lakásbizottságok között elosztani. (2) A lakáselosztásra a tárgyévet megelőző évben a hivatásos állományú I. kategóriába, valamint a nyugállományú és özvegy I. kategóriába besorolt lakásigények arányában kerül sor, a meglévő és az új, a különböző nagyságrendű, illetőleg komfortfokozatú lakások arányos megosztásával. A nagyobb szobaszámú és alapterületű lakásokat a három vagy többgyermekes igénylők arányában kell elosztani. 25. § Az intézményes lakáscserék előmozdítása, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése céljából a tárgyévben felhasználható lakások 15%-át, továbbá a szükségletnek megfelelő számú házfelügyelői és gondnoki lakást el kell különíteni a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv részére. Az intézményes keretből teljesíthetőek a 13. § (3)–(4) bekezdésben meghatározott személyek lakásigényei is. 26. § A 23–25. §-okban megállapított elosztási arányoktól a HM Központi Lakásbizottság indokolt esetben a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével eltérhet. 27. § A budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei, valamint a lakáskerettel gazdálkodó szervek vezetői az éves lakáselosztást megelőzően a Központi Lakásbizottságnak beszámolnak az előző évi keret felhasználásáról. A bérlő kijelölése és kiválasztása 28. § (1) A HM rendelkezésű lakás juttatásáról a lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás formájában értesíti a) a kijelölt vagy kiválasztott bérlőt, a bérlőtársat, továbbá b) a honvédelmi szerv által bérbe adott lakás esetében a helyi lakóházkezelő szervet, c) önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet, d) magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőt vagy – amennyiben a bérbeadás joga nem a honvédelmi szervet illeti meg – a magánbefektetőn túl az általa megjelölt és bérbeadásra felhatalmazott képviselőjét, továbbá e) az esetleges egyéb érdekelteket. (2) A bérlőkijelölésről szóló értesítés az adat- és tényközlés mellett tartalmazza a bérbeadás feltételeit. (3) Ha a helyi önkormányzat és a honvédelmi szerv másként nem állapodott meg, a bérlőkiválasztásról szóló értesítés a feltételek körében csak azt tartalmazza, hogy a bérbeadás határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg a nevesített feltétel bekövetkezéséig szól. E rendelkezést kell alkalmazni az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetében is, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója. (4) Ha a HM rendelkezésű, önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása a kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM vagyonkezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, vagy olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését. (5) A honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, a HM rendelkezésű lakásra visszterhes megállapodással, jogi személy részére legfeljebb 5 év időtartamra bérlőkiválasztási jog engedhető. Ha a HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a megállapodáshoz az érintett önkormányzat hozzájárulása szükséges. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra – a helyi lakásgazdálkodási érdek figyelembevételével – bérlőkiválasztási jog a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig, de legfeljebb 5 év időtartamra, a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője hozzájárulásával engedhető. (6) A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének előzetes engedélyével a házfelügyelői vagy a gondnoki feladat, illetőleg a szolgáltatási szerződés megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szólóan külön megállapodással, térítésmentesen bérlőkiválasztási jogot lehet elismerni a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) javára azokra a HM vagyonkezelésben lévő lakásokra, amelyek a kezelői tevékenység elvégzéséhez szükségesek. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során a 8. § és a 19. § (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. III. FEJEZET A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE 29. § (1) HM rendelkezésű lakásra az e rendelet keretei között kijelölt vagy kiválasztott bérlővel, az arról szóló értesítésben közölt feltételekkel köthető meg a bérleti szerződés. (2) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú és a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti öröklakásra az illetékes lakásgazdálkodási szerv, az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes helyi önkormányzat bérbeadó szerve köti meg a bérleti szerződést. A 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott lakásokra a megállapodás szerinti szerv vagy személy köti meg a bérleti szerződést. 30. § (1) A HM rendelkezésű lakás a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak – az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya, továbbá munkaviszonya megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe. (2) A honvédelmi szerv állományában határozott időtartamra kinevezett köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, továbbá a határozott időtartamra szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak a kinevezési, illetve a szerződéses határidőig szóló, meghatározott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás. (3) Legfeljebb 6 hónap időtartamra adható bérbe a lakás annak, akinek az arra korábban fennállott bérleti szerződése közös megegyezéssel, kiürítési térítés fizetésével szűnt meg, ha magántulajdonú lakást épít, és annak 80%-os készültségét az építési hatóság igazolja. (4) A használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének a lakáscélú támogatást kérelmező által vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két év meghatározott időtartamra adható bérbe ugyanaz a lakás annak a személynek, aki a lakásbérleti szerződését a munkáltatói kölcsönre vagy vissza nem térítendő juttatásra való igényjogosultság megszerzése érdekében a bérbeadó szervvel megkötött megállapodásban közös megegyezéssel megszüntette. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti szerződés – kérelemre – indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének előzetes hozzájárulásával hosszabbítható meg. (5) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó, e rendelet alapján arra nem jogosult természetes személy részére a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás. (6) A 28. § (6) bekezdés alapján a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) által kiválasztott személy részére a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval) vagy annak alvállalkozójával fennálló házfelügyelői, illetőleg gondnoki munkajogi jogviszony megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe a HM vagyonkezelésében lévő lakás. (7) A vezetői lakást a beosztás (megbízatás), illetve a tisztség betöltésének megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. (8) Amennyiben a honvédelmi szervvel fennálló köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony hivatásos vagy szerződéses katonai állományba történő felvétel miatt szűnt meg, a köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérelt lakást a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. 31. § (1) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkaviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe. (2) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a 30. § (2)–(5) bekezdései szerint csak akkor adható bérbe, ha az ott meghatározott időtartam a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás futamidejének vége előtt lejár. (3) A 9. § (5) bekezdés szerinti felmentés alapján juttatott vállalkozói HM rendelkezésű lakás az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztás megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe. 32. § (1) A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni: a) ha a lakásigény teljesítésére az 5. § (2) bekezdésben meghatározott végleges letelepedés címén kerül sor, b) ha a bérbeadásra felmondás következtében, vagy megfelelő elhelyezés címén kerül sor, c) a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakásba költöző félnek, ha előző lakását határozatlan időtartamra bérelte, d) annak, aki a visszaadásra kerülő vagy a korábban térítés nélkül visszaadott HM rendelkezésű lakását határozatlan időtartamra bérelte, e) annak, aki a honvédelmi szerv által visszavásárolt lakásának a magántulajdon szerzése előtt a bérlője volt. (2) Az (1) bekezdés b) pontja a honvédelmi szerv állományába tartozó személy esetében nem alkalmazható. Részére a lakást – amennyiben a 9. § (1) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent – a 30. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell bérbe adni. 33. § A 30. § (1) bekezdés alapján vállalkozói HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra szólóan nem lehet bérbe adni. 34. § (1) Ha a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő a) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel vagy 63. §-a szerinti áthelyezéssel, b) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (2) bekezdésének a) pontja alapján egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel, c) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti felmentéssel, d) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a) pontja alapján – a felső korhatár elérésével, illetve a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetésével vagy lejártával – a törvény erejénél fogva, e) szerződéses katonai szolgálati viszonya legalább tíz év szolgálat letöltését követően, a Hjt. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva, f) köztisztviselői jogviszonya felmentéssel, továbbá – 70. életévének betöltésével – a törvény erejénél fogva, g) közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással, továbbá felmentéssel, h) munkaviszonya a munkáltató jogutód nélkül megszűnésével, továbbá a munkáltatói működéssel összefüggő okból történt munkáltatói felmondással, valamint a munkavállaló rendkívüli felmondásával szűnt meg, kérelmére ugyanazt a lakást – egyebekben változatlan feltételekkel – határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, hogy nem esik a 9. § (1) bekezdésben és a 35. §-ban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá. (2) Ha a köztisztviselő és a közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság megállapítása egészségügyi okból történt. (3) A lakás határozatlan időtartamra szóló bérbeadására a jogviszony megszűnését – azzal összefüggő jogvita esetén a jogerős munkaügyi döntést – követően kerülhet sor. (4) A jogviszony megszűnéséről és annak módjáról, valamint időpontjáról az állományilletékes személyügyi szerv vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet. (5) Ha a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő halálával szűnik meg, özvegyének – kérelmére – a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek. (6) A szerződéses katona halála esetén az (5) bekezdésben foglaltakat akkor lehet alkalmazni, ha az elhunyt bérlő a szerződéses katonai szolgálatban legalább 10 évet eltöltött. E feltétel hiányában a lakást – kérelemre – legfeljebb két év határozott időtartamra lehet bérbe adni az özvegy, illetve a túlélő élettárs részére. 35. § Ha a lakás feltétel bekövetkezéséig szóló bérbeadására – felmentés vagy mentesülés alapján – ismételt juttatásként került sor, a 32. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 34. § (1) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a felmentés a 9. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a lakás kiürítési és cseretérítés visszafizetése teljesült. 36. § (1) HM rendelkezésű lakás több bérlőnek együttesen csak határozatlan időtartamra szóló szerződéssel, a (2)–(5) bekezdésben meghatározott esetekben adható bérbe. (2) Bérlőtársi szerződés önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakásra házastársakkal akkor köthető, illetve a hozzájárulás részükre akkor adható meg, ha azt honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, HM rendelkezésű lakásra jogosult személy és házastársa együttesen kéri. (3) A felmondás következtében a cserelakást – tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére – azoknak kell bérbe adni, akik a felmondással érintett lakásban bérlőtársak voltak. Ha a kiürítésre kerülő lakásnak csak egy bérlője volt, a cserelakást közös kérelmükre a házastársaknak – mint bérlőtársaknak – kell bérbe adni. (4) A megfelelő elhelyezés címén adott lakást – tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére – a jogcím nélkül használt lakás volt bérlőjének és házastársának kell bérbe adni, ha azt közösen kérik. Ha az elhelyezési igényt illetően több jogcím nélküli használó van egymással azonos jogállásban – így különösen másik szülő hiányában az elhunyt bérlő gyermekei –, a megfelelő elhelyezésként adott lakást részükre mint bérlőtársaknak kell bérbe adni. (5) Magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakást – tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére –, az abba költöző cserélő felek részére együttesen kell bérbe adni, ha előző lakásukban bérlőtársak voltak. 37. § (1) A 34–36. §-okban foglalt rendelkezéseket vállalkozói HM rendelkezésű lakás esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 31. § (1) bekezdés szerint létrejött bérlet a 34. § (1)–(2), továbbá (5) bekezdésben foglaltak szerint szűnik meg, a volt bérlő, illetőleg annak házastársa vagy az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti élettársa megfelelő másik állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamú bérbeadására tarthat igényt, feltéve, hogy a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent. (3) Ha a vállalkozói HM rendelkezésű lakásnak a 31. § szerinti bérbeadására – felmentés vagy mentesülés alapján – ismételt juttatásként került sor, a (2) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a felmentés a) a 9. § (1) bekezdés e)–f) pontjaiban, vagy b) a 9. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában megfelelőnek kell tekinteni azt a lakást, amelyik a vállalkozói HM rendelkezésű lakással azonos településen van, és a) azzal megegyező szobaszámú, valamint komfortfokozatú, vagy b) azzal megegyező komfortfokozatú, de legfeljebb eggyel alacsonyabb – legalább azonban a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos igény mértékének megfelelő – szobaszámú. 38. § (1) A hivatásos és szerződéses tiszt, tiszthelyettes a részére bérbe adott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához – kivéve, ha a lakás új, valamint részben vagy egészében felújított – részleges lakásfelújítási átalányra jogosult, ha a lakást a) első juttatásként, b) helyőrség (település) változtatással is járó, szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében, c) műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból történő végleges kiköltöztetés céljából kapta. (2) Az (1) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kinevezett, áthelyezett vagy más szervhez vezényelt hivatásos katona a részére juttatott lakásba nem az ugyanabba a vonzáskörzetbe tartozó helyőrségi vagy más településen meglévő HM rendelkezésű lakás bérletéből költözik. (3) A hivatásos állomány tagja részére bérbeadott vezetői lakás tekintetében részleges lakásfelújítási átalány nem állapítható meg. A vezetői lakást – amennyiben az nem új – szükség szerint részben vagy egészében felújított állapotban kell a bérlő birtokába adni. (4) Nem állapítható meg részleges lakásfelújítási átalány a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében akkor, ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás az időszakos – így különösen meghatározott időtartamonként vagy a korábbi bérlő lakásának kiürítését követően elvégzendő – felújítására is kiterjed, vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött. (5) A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésben állapítja meg. (6) A részleges lakásfelújítási átalány a lakás tisztasági festése, tapétázása, mázolása, a parkettaburkolat védőkezelése, valamint a lakás takarítása számlával igazolt anyag- és szolgáltatási költségeinek részleges visszatérítésére szolgáló, a lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló HM utasításban közzétett mérték alapján számított pénzösszeg. 39. § (1) Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást a helyi önkormányzat bérbeadó szerve adja át a bérlőnek. A lakás átadásában a honvédelmi szerv helyi lakóházkezelő szerve nem működik közre. (2) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a kezelő a Lakástörvény 7. §-ában meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. E kötelezettsége átvállalására a bérlővel nem állapodhat meg. (3) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakást a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője adja át a bérlőnek. Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója a honvédelmi szerv, az átadás tekintetében a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a lakás átadásának tényéről a magánbefektetőt az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell. 40. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a lakás helyiségeinek, nyílászáróinak és berendezési tárgyainak műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bérleményi leltárt, és azok egy-egy példányát a bérlő részére át kell adni. IV. FEJEZET A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 41. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kezelője a Lakástörvényben meghatározott feladatokon túl gondoskodni köteles: a) a háztartási hulladék elszállításáról; b) a személyfelvonók folyamatos felügyeletéről; c) a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról; d) az utcai járda tisztán tartásáról; e) a legalább háromlakásos lakóingatlanon a közös használatra szolgáló zöldterület gondozásáról. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezelői kötelezettségeket a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakás esetében az állami tulajdoni hányadot jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költség megfizetése által kell teljesíteni. 42. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője az épület (lakás) központi berendezéseiben bekövetkező, illetve az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodásokat – amennyiben észleli – haladéktalanul köteles bejelenteni a kezelőnek. 43. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakásban a bérlő távollétében bekövetkezett, azonnali beavatkozást igénylő meghibásodáskor a kezelő (bérbeadó) intézkedik a hiba elhárítására a bérlő egyidejű értesítése mellett. A kezelő gondoskodik a hibaelhárítás befejeztével a lakás biztonságos lezárásáról. 44. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője a lakbért, valamint a bérleti szerződés szerinti külön szolgáltatások díját havonta előre, egy összegben a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni. (2) Teljes összegben kell megfizetni a lakbért, ha a bérlet időtartama a tárgyhóban a 15 napot meghaladta. A lakbért a tárgyhó felére kell megfizetni, ha a bérlet 15 nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a bérlet a tárgyhóban öt nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időtartamra a lakbért nem kell megfizetni. (3) A bérlő a lakbér elengedését vagy mérséklését kérheti arra az időre, amíg a kezelő (bérbeadó) a) a karbantartási, pótlási és cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, és emiatt a lakás vagy annak egy része 30 napot meghaladó ideig rendeltet …