← Magyarország

19/2009. (XII. 29.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról.

Röviden

Ez a rendelet a Honvédelmi Minisztérium (HM) által nyújtott lakhatási támogatások szabályait állapítja meg a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonái, valamint a honvédelmi szervek köztisztviselői, közalkalmazottai és munkavállalói számára.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

19/

  1. (XII. 29.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
  2. évi XCV. törvény
  3. §

(2)bekezdés
  1. f)pont fa)–
  2. fc)alpontjaiban, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. §
(7)bekezdés
  1. a)pont
  2. aj)alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. §
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések 1. §
(1)E rendelet állapítja meg a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
  1. évi XCV. törvény (a továbbiakban Hjt.)
  2. §-ában meghatározott lakhatási támogatásokra – beleértve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
  3. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) hatálya alá tartozó lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) bérletére és elidegenítésére – vonatkozó szabályoknak a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM), továbbá a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen, valamint fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeteknél, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) történő alkalmazását.
(2)A honvédelmi szerv lakás- és helyiségügyeiben, valamint a lakás és helyiség elidegenítésekor a Lakástörvényt e rendelettel együtt kell alkalmazni.
(3)Ahol a Lakástörvény bérbeadói hozzájárulást ír elő, azt e rendelet szerint kell elbírálni. Az elbírálás során a bérbeadói jogokat a lakás helye szerint illetékes honvédelmi szerv helyi lakásgazdálkodási szerve gyakorolja. A rendelet hatálya 2. §
(1)A rendelet alkalmazási köre kiterjed a) a Magyar Honvédség állományába tartozó, és ott vagy a Hjt. 46. §
(3)bekezdésében meghatározott szerveknél szolgálatot teljesítő, tiszti és tiszthelyettesi állományú hivatásos és szerződéses katonára,
  1. b)a honvédelmi szerv köztisztviselőjére, közalkalmazottjára és munkavállalójára, kivéve, ha a XII–XIII. fejezetben foglalt lakhatási támogatások tekintetében a kollektív szerződés másként rendelkezik,
  2. c)a HM rendelkezése alatt lévő (a továbbiakban: HM rendelkezésű) lakásra és szükséglakásra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre, valamint honvédségi szállóra és garzonházra,
  3. d)a honvédelmi szerv lakásbizottságára, lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szervére, valamint a személyügyi és pénzügyi szervekre,
  4. e)a szolgáltatási szerződésben vállalt feladatok tekintetében a lakóházkezelést a HM megbízásából ellátó nem honvédelmi szervre (a továbbiakban: Szolgáltató).
(2)A katonai bíróra és a katonai ügyészség hivatásos állományú tagjára e rendeletnek a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni
  1. a)a szolgálati, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő volt hivatásos katonára (a továbbiakban együtt: szolgálati nyugállományú katona),
  2. b)a hivatásos, valamint a szolgálati nyugállományú katonának a Hjt. 2. §
(28)bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójára, továbbá özvegyére és túlélő élettársára. Értelmező rendelkezések 3. §
(1)Lakhatási támogatások:
  1. a)HM rendelkezésű bérlakás juttatása,
  2. b)szálló- és garzonelhelyezés,
  3. c)vissza nem térítendő juttatás,
  4. d)munkáltatói kölcsön,
  5. e)lakbértámogatás (kiegészítés),
  6. f)lakásüzemeltetési hozzájárulás,
  7. g)albérletidíj-hozzájárulás.
(2)HM rendelkezésű:
  1. a)a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint a szállóelhelyezést szolgáló helyiség,
  2. b)a szövetkezeti vagy társasházban lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló olyan öröklakás, amelynek bérbeadására a honvédelmi szerv a vagyonkezelői jog alapján jogosult,
  3. c)az önkormányzati tulajdonban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a honvédelmi szervnek e rendelet hatálybalépésekor bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joga áll fenn, vagy azt megállapodással utóbb megszerzi,
  4. d)az olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre a honvédelmi szerv magánbefektetővel kötött szerződés alapján – függetlenül attól, hogy az a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül-e – elhelyezési célú használati, hasznosítási jogot szerzett (a továbbiakban: magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség),
  5. e)a magán- vagy vegyesvállalkozás keretében épített lakás és helyiség, amelyre a honvédelmi szerv szerződés alapján vevőkijelölési jogot szerzett.
(3)E rendelet értelmében
  1. a)magánberuházásból létesített HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül;
  2. b)vállalkozói HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján nem kerül a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe.
(4)Elhelyezési célúnak minősül minden olyan magánbefektetővel kötött megállapodás, amellyel a honvédelmi szerv jogosulttá válik az e rendelet alapján arra jogosult személynek mint a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására. A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadói jogát az elhelyezési célú megállapodás alapján gyakorolhatja a honvédelmi szerv vagy a magánbefektető, illetve annak arra feljogosított képviselője.
(5)Munkakörhöz kötött lakás a házfelügyelői, szálló- és lőtérgondnoki, a műterem-, valamint más, a honvédelmi szerv területén lévő lakás.
(6)Vezetői lakás a vezetői beosztáshoz rendelt lakás. E tekintetben vezetői beosztás:
  1. a)a helyőrségparancsnoki megbízatással együtt járó parancsnoki beosztás,
  2. b)az állami vezetők juttatásairól szóló jogszabályban megjelölt állami vezető által a honvédelmi szervnél betöltött tisztség, illetve beosztás,
  3. c)az országos parancsnoki beosztás.
(7)Honvédségi szálló:
  1. a)a helyőrségi szálló, továbbá
  2. b)a laktanyai tiszti és tiszthelyettesi szállás.
(8)A rendelet alkalmazásában
  1. a)bérbeadó: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek, illetve állóhelyek tekintetében a helyi lakásgazdálkodási szerv, az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiségek tekintetében a területi lakásgazdálkodási szerv;
  2. b)kezelő: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépületek (lakások) és nem lakáscélú helyiségek tekintetében a helyi lakóházkezelő szerv;
  3. c)magánbefektető: az olyan természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a honvédelmi szerv elhelyezési célú megállapodást köt.
(9)E rendelet alkalmazásában
  1. a)HM központi közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szerve a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség,
  2. b)HM központi lakásgazdálkodási szerv a HM Védelemgazdasági Főosztály,
  3. c)területi lakásgazdálkodási szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség,
  4. d)területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,
  5. e)területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Lakhatás Támogató Osztály.
(10)A rendelet alkalmazásában szolgálati és lakásgazdálkodási érdek:
  1. a)a Magyar Honvédség strukturális változásaival összefüggő lakásellátási és lakásgazdálkodási feladatok megvalósítása,
  2. b)a honvédelmi szervek ellátásához szükséges mennyiségű és minőségű HM rendelkezésű lakás megtartása,
  3. c)a lakásállomány mobilitásának segítése,
  4. d)az áthelyezésekkel, kinevezésekkel, vezénylésekkel összefüggő lakhatás megoldását célzó ellátás,
  5. e)harckészültségi és biztonságpolitikai feladathoz kapcsolt lakásellátás,
  6. f)a honvédelmi szerv működőképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése.
(11)E rendelet alkalmazásában a haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni, ha az állomány tagját
  1. a)megszűnő katonai szervezet vagy annak legalább századszintű szervezeti eleme állományából a megszűnéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően legfeljebb 6 hónappal a beosztásából felmentették, és
  2. b)más helyőrségben lévő katonai szervezet állományába nevezték ki, helyezték át vagy vezényelték más – a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő – szervhez határozatlan időtartamra.
(12)A haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni azt is, ha az állomány tagját a) beosztásának
(11)bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követően rendelkezési állományba helyezték, majd a rendelkezési állományból a
(11)bekezdés
  1. b)pontja szerint nevezték ki, helyezték át, vezényelték, vagy
  2. b)beosztásának
(11)bekezdés a) pontja szerinti megszűnése nélkül, új katonai képesség létrehozásával összefüggésben nevezték ki, helyezték át a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő katonai szervezet állományába. A lakások és helyiségek hasznosítása 4. §
(1)Lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, továbbá a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
(2)HM rendelkezésű lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel hasznosítható. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakást nem lakás céljára nem lehet hasznosítani.
(3)A munkakörhöz kötött lakás más célra történő hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha egyidejűleg azonos feltételek mellett a munkakörhöz kötött lakás céljára másik lakás tartalékolható.
(4)Helyőrségi szálló elhelyezés céljára kizárólag állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás hasznosítása engedélyezhető.
(5)HM rendelkezésű szálló férőhely, szálló vagy annak egy része, valamint személygépkocsi-tároló helyiség, továbbá állóhely más célra csak a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel használható vagy adható bérbe.
(6)A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítéséről és e jelleg megszüntetéséről, továbbá a HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. II. FEJEZET IGÉNYJOGOSULTSÁG 5. §
(1)HM rendelkezésű lakásra jogosult:
  1. a)a hivatásos katona és az özvegye,
  2. b)a hivatásos állományból szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezett katona és az özvegye,
  3. c)a hivatásos és szolgálati nyugállományú katonát túlélő élettársa, feltéve, hogy az együttélésből közös gyermekük született, vagy a halál bekövetkezését megelőzően az együttélés folyamatosan legalább öt éven át tartott.
(2)A hivatásos katona özvegye, valamint a szolgálati nyugállományba helyezett katona vagy özvegye a végleges letelepedési helyét egy alkalommal megválaszthatja olyan településen, ahol a honvédelmi szerv lakással rendelkezik. Budapesten csak akkor jogosult e címen lakásra, ha korábban ő vagy a házastársa ott rendelkezett önálló lakással (tulajdon, bérlet), vagy ha az utolsó szolgálati helye Budapest helyőrségben volt.
(3)Nem teljesíthető a
(2)bekezdés szerinti végleges letelepedés iránt benyújtott lakásigény, ha a kérelmező esetében a 9. §
(1)és
(2)bekezdésében megállapított okok valamelyike fennáll. A 9. §
(1)bekezdés b) pontját és
(2)bekezdés c) pontját a végleges letelepedés helyéül választott település vonatkozásában kell alkalmazni.
(4)A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkajogi jogviszonyban álló hivatásos katona, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló részére adható bérbe. 6. §
(1)HM rendelkezésű lakás juttatható
  1. a)a szerződéses állomány tagja részére, amennyiben a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt,
  2. b)a legalább öt éve folyamatosan a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló részére, amennyiben azt beosztásának ellátása feltétlenül indokolja.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott ötéves időfeltétel alól két és fél év letöltését követően – különös méltánylást érdemlő esetben – az illetékes helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottság felmentést adhat. Nem kell felmentés a vezetői és a munkakörhöz kötött lakás juttatásához. 7. §
(1)Az igényjogosult személy részére a szolgálati vagy a munkahelye (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti lakásgazdálkodási körzetben lévő és vonzáskörzetébe is tartozó olyan településen juttatható HM rendelkezésű lakás, ahol azzal a honvédelmi szerv rendelkezik.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a lakásfelajánlás és a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén is.
(3)E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni:
  1. a)az 1. mellékletben meghatározott területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket,
  2. b)Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.
(4)E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:
  1. a)a HM rendelkezésű lakásra jogosult személy szolgálati helye szerinti települést, továbbá
  2. b)azokat a településeket, amelyek közelebb eső közigazgatási határa a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott, szilárd burkolatú úton mért legfeljebb 40 km-es távolságra van, és
  3. c)amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel – a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint – legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.
(5)Amennyiben a Hjt. 2. §-ának
(11)bekezdésében meghatározott szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerinti település nem azonos, e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesíti. Helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik.
(6)A rendelkezési állományban lévő, más szervhez nem vezényelt személy esetében e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt az utolsó belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesítette.
(7)Vezetői lakás kizárólag az arra jogosult személy szolgálati helye szerinti helyőrségi településen juttatható.
(8)Munkakörhöz kötött lakás a szolgálat teljesítésének, illetve a munkakör ellátásának helyén (helyszínén) adható bérbe. 8. §
(1)Ha az
  1. és
  2. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) HM rendelkezésű bérlakása van, részére csak akkor juttatható ugyanazon vagy más településen határozatlan időtartamra másik lakás, ha a meglévő bérleményét a honvédelmi szerv rendelkezésére bocsátja. E feltétel vállalását a bérlő a meglévő lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő térítésmentes megszüntetésére irányuló bérlői nyilatkozattal teheti meg, amelyhez önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetén csatolnia kell a bérbeadó hasonló tartalmú nyilatkozatát is.
(2)Ha az
  1. és
  2. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) olyan önkormányzati bérlakása van, amely a
  3. §
(2)bekezdés c) pontja szerint nem tekinthető HM rendelkezésűnek, részére – a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor juttatható HM rendelkezésű lakás ugyanazon a településen, ha az önkormányzati lakás bérlőkiválasztási joga a HM javára megállapodással megszerezhető.
(3)A
(2)bekezdéstől eltérően juttatható HM rendelkezésű lakás, ha az önkormányzati lakásra legfeljebb öt évre szóló, pályázati úton megszerzett bérleti jog áll fenn, és a bérbeadó önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy a bérleti szerződést nem kívánja meghosszabbítani, illetve az időtartam elteltét követően nem kíván bérleti szerződést kötni.
(4)Egy személy, vagy egy házaspár vagy egy élettársi párkapcsolatban élő személyek – önállóan vagy együttesen – csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhetnek határozatlan időtartamra vagy a 30. §
(1)bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig. 9. §
(1)Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező
  1. a)a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatásban;
  2. b)a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás van a tulajdonában vagy a haszonélvezetében, vagy ha a házastársa, élettársa, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában, haszonélvezetében – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is – van ilyen lakás;
  3. c)az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
  4. d)házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
  5. e)a lakásügyének a 187. §
(1)–
(2)bekezdései, továbbá a 188. §
(2)bekezdése szerinti megoldásához a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatásban;
  1. f)HM rendelkezésű lakásának bérleti jogáról 1994. január 1-jét megelőzően térítés ellenében lemondott, vagy 1994. január 1-jét követően a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történt megszüntetése alapján kiürítési térítésben (a továbbiakban: kiürítési térítés) részesült;
  2. g)kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a HM rendelkezésű lakása HM szolgálati jellegét 1994. január 1-jét megelőzően megszüntette, vagy annak bérlőkijelölési, valamint további bérlőkiválasztási jogáról 1994. január 1-jét követően lemondott;
  3. h)a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő lakás lízingbe vevői jogával rendelkezik, vagy ha a házastársa, élettársa, vagy saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) kizárólagosan vagy közösen rendelkezik e joggal.
(2)A lakásbérlet megszűnésének, a cseretérítés kifizetésének, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg a jogcím nélküli lakáshasználat megszűnésétől számított öt éven belül nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki
  1. a)a HM rendelkezésű lakásra fennállott bérleti szerződésének megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli használót hagyott hátra;
  2. b)HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben cseretérítésben részesült;
  3. c)a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen lévő, a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakását elidegenítette;
  4. d)a Lakástörvény 24. §
(1)bekezdés a)–d) pontja szerinti bérbeadói felmondás következtében vált a HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójává.
(3)Az
(1)bekezdés b)–h) pontjában, továbbá a
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a
(2)bekezdés b) pontjában foglalt kizáró okok alól a helyőrségi – Budapesten az illetékes keretgazda – lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. Az eljáró bizottság ezzel egyidejűleg köteles meghatározni a lakásjuttatás e rendelet szerint megállapítható tartamát, amelyet a felmentő döntésről szóló értesítésben közöl a kérelmezővel.
(4)A felmentés – beleértve a
(2)bekezdés szerinti időtartam lejártával bekövetkező mentesülést követő lakásjuttatást is – a) határozatlan időtartamra vagy a 30. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig kizárólag az
(1)bekezdés
  1. e)és
  2. f)pontjában, továbbá a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt kizáró ok alól,
  3. aa)a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás, és a kölcsönből addig nyújtott engedmények,
  4. ab)lakásbérleti jogról történt lemondás címén kapott térítés, továbbá kiürítési térítés,
  5. ac)a meglévőnél nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakás juttatása esetére lakás-használatbavételi díjkülönbözet vagy cseretérítés, egyösszegben történő visszafizetésének feltételével adható;
  6. b)vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatása esetében az
  7. a)pontban foglalt esetekben a 31. §
(1)bekezdése szerinti feltétellel adható.
(5)A másik helyőrségbe – különösen a haderő átalakítása vagy átszervezés során – kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt (a továbbiakban: áthelyezett) személy részére az
(1)bekezdés b)–g) pontjaiban, valamint a
(2)bekezdés
  1. b)pontjában foglalt kizáró okok alól
  2. a)HM rendelkezésű lakás juttatására – a
  3. b)pontban foglalt kivételekkel – az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig, vagy
  4. b)vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatására az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szólóan is adhat a HM Központi Lakásbizottság felmentést. A felmentésben részesült személyt a
(4)bekezdés
  1. a)pontjának aa)–
  2. ac)alpontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(6)Vezetői és munkakörhöz kötött lakásra jogosult személyek tekintetében az
(1)bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
(7)A
(2)bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha az igénylő házastársának, élettársának, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermekének) a tulajdonában lévő lakás elidegenítésére, vagy harmadik személy tulajdonában lévő lakáson fennálló haszonélvezeti jog megszüntetésére – beleértve a felsoroltak közös, illetőleg az igénylővel közös tulajdonát, haszonélvezetét is – került sor.
(8)A felmentési kérelem elbírálása során méltányolható körülményként lehet figyelembe venni különösen, ha a kérelmező
  1. a)saját háztartásában kiskorú gyermeket nevel vagy más, tartásra szoruló és vele együtt költöző hozzátartozó ellátásáról gondoskodik;
  2. b)vagyoni helyzete alapján az általánosan elfogadott szintű lakhatását önerőből vagy a HM által nyújtható más lakhatási támogatás igénybevételével sem tudja megoldani;
  3. c)új beosztásba helyezése, kinevezése másik helyőrségbe nem saját kérelmére, a szolgálat érdekében – különösen a haderő átalakításával összefüggésben – történt;
  4. d)a korábbi szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében lévő köztulajdonú lakását a helyőrségváltással is járó – nem saját kérelemre történt – beosztásba helyezése, kinevezése előtt vásárolta meg, illetve engedményezte más személy javára az elővásárlási jogát;
  5. e)helyőrségváltással is járó – nem saját kérelemre történt – beosztásba helyezése előtt a korábbi szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a HM által nyújtott lakáscélú támogatással saját tulajdonú lakást épített, vásárolt;
  6. f)nyugállományba helyezése folyamatban van vagy az megtörtént, és családi vagy egészségi állapotával összefüggésben a jelenlegi lakhelyétől eltérő településen kíván véglegesen letelepedni;
  7. g)házasságát bíróság jogerős ítélettel felbontotta vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és ennek következményeként lakással nem rendelkezik. Az igény mértéke 10. §
(1)Az együtt lakó személyek számától függően a lakásigény mértéke – 2 személyig: egy-két és fél lakószoba, – 3 személy esetén: másfél-három lakószoba, – 4 személy esetén: kettő-három és fél lakószoba, – 5 személy esetén: két és fél-négy lakószoba, – 6 személy esetén: három-négy és fél lakószoba, – 7 személy esetén: három és fél-öt lakószoba, – 8 személy esetén: négy-öt lakószoba, – 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba. E rendelet alkalmazásában két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott igény mértékét meghaladó nagyságú lakás csak a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes engedélyével juttatható. Nem szükséges előzetes engedély, ha az igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó lakást tartósan beteg személy elkülönítése vagy a bérlő beosztásának, illetőleg munkájának ellátása indokolja.
(3)Ahol a rendelet a HM rendelkezésű lakás meghatározott személy részére történő bérbeadását vagy a lakásbérleti jogviszony folytatását írja elő, az
(1)bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(4)A lakásigény mértékének megállapításánál az együtt lakó személyek körében a bérlőt (igénylőt), házastársát (élettársát), gyermekét (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermekét), unokáját, továbbá szülőjét, örökbe fogadó, nevelő- és mostohaszülőjét kell figyelembe venni. A lakásbérleti jogviszony tartama alatt beköltözött személy csak akkor vehető figyelembe, ha befogadására a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is jogosult volt, vagy ha az arra jogosító hozzájárulást állandó jellegű befogadásra (bejelentkezésre) kapta meg. A születendő gyermeket a terhesség megállapításától kell figyelembe venni.
(5)A
(2)bekezdés szerint tartósan betegnek kell tekinteni azt, aki
  1. a)fertőző vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros,
  2. b)hastífusz vagy paratífusz bacilusgazda,
  3. c)cselekvőképtelen elmebeteg.
(6)A
(2)bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetőleg munkavégzés
  1. a)a hivatásos szolgálati viszonyban, az állománytábla szerint I. besorolási osztályba VII. vagy annál magasabb beosztási kategóriába besorolt beosztás,
  2. b)köztisztviselői jogviszony alapján főosztályvezetői vagy ennél magasabb beosztás,
  3. c)hivatásos szolgálati viszony, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony alapján végzett rendszeres kutatómunka, tudományos és publicisztikai tevékenység a jogszabályban meghatározott tudományos minősítés esetén.
(7)Vezetői lakás tekintetében az igény mértékét nem kell figyelembe venni.
  1. § Ha az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadására nem honvédelmi szervvel kötött megállapodással kerül sor, a
  2. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A lakásigénylés rendje
  3. § A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet (lakásigénylést) az arra a célra rendszeresített igénylőlapon – a honvédelmi szerv állományába tartozók esetében a szolgálati út betartásával – a szolgálati (munka-) hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz kell benyújtani.
  4. §
(1)Az 5. §
(2)bekezdésben meghatározott jogosultak, valamint a szolgálati nyugállományba helyezését megelőző öt évben a hivatásos katona, a végleges letelepedés helyéül megválasztott település szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz nyújthatja be a kérelmét.
(2)A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és a budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei a HM központi lakásgazdálkodási szervhez nyújthatják be kérelmüket.
(3)A HM központi lakásgazdálkodási szerv, a területi lakásgazdálkodási szerv és lakhatás-támogatási egységének, valamint a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői, továbbá a HM Központi Lakásbizottság titkára a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával nyújthatja be kérelmét az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz.
(4)A HM Központi Lakásbizottság elnöke a honvédelemért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával a HM Központi Lakásbizottsághoz nyújthatja be kérelmét. 14. §
(1)A HM rendelkezésű lakás honvédelmi szerv állományába tartozó bérlője – a rendszeresített igénylőlapon – kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg a meglévő bérleményével azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását a szolgálati helye szerinti vonzáskörzet bármely településén.
(2)A honvédelmi szerv állományába nem tartozó bérlő az
(1)bekezdésben foglaltaknak megfelelő HM rendelkezésű lakás bérbeadását az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez tartozó lakásgazdálkodási körzet bármely településén kérelmezheti.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdésben foglalt kérelmet nem lakásigénylésként, hanem lakásfelajánlásként kell elbírálni.
  1. § Az állományilletékes parancsnok – a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett – 15 napon belül köteles a szolgálati úton benyújtott lakásigénylést az illetékes lakásgazdálkodási szervhez, illetve lakásbizottsághoz továbbítani. A lakásigények nyilvántartása és besorolása
  2. §
(1)A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket helyőrségi településenként a következő csoportokba osztja:
  1. a)tiszti állományú katonák,
  2. b)tiszthelyettesi állományú katonák,
  3. c)köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók,
  4. d)nyugállományúak, valamint özvegyek és az 5. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott túlélő élettárs.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni:
  1. a)az I. kategóriába azt, aki
  2. aa)a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen nem rendelkezik önálló lakással,
  3. ab)az építési hatóság megállapítása szerint olyan lakásban lakik, amely lakás céljára alkalmatlan,
  4. ac)az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megállapítása szerint egészségre ártalmas lakásban lakik;
  5. b)a II. kategóriába azt, aki
  6. ba)a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településén társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. §
(1)bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van,
  1. bb)a saját és a vele jogszerűen együtt lakó személyek egészségi állapotára a meglévő HM rendelkezésű lakása vagy annak emeleti szintje, elhelyezkedése, településen belüli fekvése állami gyógyintézet szakfőorvosa által igazoltan ártalmas;
  2. c)a III. kategóriába azt, aki
  3. ca)az I–II. kategóriába nem sorolható,
  4. cb)a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen a 10. §
(1)bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.
(3)Az 5. §
(2)bekezdésben meghatározott személy lakásigénylését a) az I. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen nem rendelkezik önálló lakással, vagy a meglévő lakása a
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint lakás céljára alkalmatlan, illetve egészségre ártalmas lakásban lakik,
  3. b)a II. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. §
(1)bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van, vagy meglévő HM rendelkezésű lakása a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontja szerint az igénylő vagy vele együtt lakó személy egészségi állapotára ártalmas,
  3. c)a III. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen a 10. §
(1)bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér. 17. §
(1)A lakásbizottság évente március 1-jéig dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről. A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni
  1. a)az igénylő beosztását, katonai rendfokozatát, közszolgálati, illetve munkaviszonyának időtartamát, továbbá a lakásigénylésének nyilvántartásba vétele óta eltelt időtartamot,
  2. b)az igénylő lakáskörülményeit,
  3. c)az igénylővel egy háztartásban élő eltartott személyek, a háztartásában élő különböző nemű és korú személyek számát, egészségi állapotát, különös tekintettel a tartósan betegekre.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével a helyőrségi lakásbizottságok a kategórián belül pontrendszerű besorolást is alkalmazhatnak, amelyet helyőrségi parancsban kell közzétenni. Ahol a folyamatos lakásellátás biztosított, a kategórián belüli sorrendiség megállapítása nem szükséges.
(3)A lakásbizottság által megállapított besorolástól a tárgyévben eltérni csak pótbesorolás esetén lehet.
(4)A lakásigénylőt a besorolásról a kategória és azon belüli sorszám közlésével a bizottsági döntést követő 30 napon belül írásban kell értesíteni. Lakáselosztási terv és személy szerinti lakáselosztás 18. §
(1)Az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség éves lakáselosztási tervet készít, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható
  1. a)központi feladatok végrehajtására szolgáló,
  2. b)tartalékolt,
  3. c)nyilvántartott lakásigények kielégítésére szolgáló,
  4. d)intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló lakások számát és adatait.
(2)A lakáselosztási tervnek a lakásigények teljesítésére tervezett keretében a besorolási csoportok szerinti, személy szerinti lakáselosztás arányát meg kell határozni.
(3)A lakáselosztási terv a besorolási csoportokon belüli kategóriák közötti személy szerinti elosztás arányát is meghatározhatja. 19. §
(1)Az éves besorolás alapján a lakások személy szerinti elosztásáról a lakásbizottság dönt. A lakásbizottság két ülése között a lakásgazdálkodási szerv vezetője – a bizottsági besorolás alapján – dönt a felhasználhatóvá vált lakás bérlőjének kijelöléséről, valamint a lakás bérbeadásáról, és erről a lakásbizottságnak a következő ülésen beszámol.
(2)A lakások személy szerinti elosztását a parancsnokok, illetőleg a szervezetek vezetői állományülésen vagy a lakáselosztási névjegyzéken ismertetik.
(3)A lakások elosztása elleni panaszt a kihirdetést követő 30 napon belül a lakásbizottság elnökénél lehet előterjeszteni. Ha a panaszt a lakásbizottság elutasítja, az arról szóló döntés egy példányát a központi lakásgazdálkodási szervhez kell továbbítani.
(4)A munkakörhöz kötött lakás bérbeadásáról az állományilletékes parancsnoknak vagy szervezet vezetőjének személyi javaslata alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
(5)A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a 14. § szerinti lakásfelajánlónak, a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével, megfelelő cserelakást adhat bérbe a sorrendiség betartása nélkül, azonban az nem haladhatja meg a bérlő e rendeletben meghatározott igényének mértékét.
(6)A HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával, a sorrendiség betartása nélkül juttatható HM rendelkezésű lakás az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának özvegye és az 5. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő túlélő élettársa részére.
(7)A 12. §
(3)–
(4)bekezdéseiben meghatározott vezetők részére történő lakásjuttatásról az illetékes keretgazda lakásbizottság vagy annak javaslatára a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt. A HM Központi Lakásbizottság elnökének lakásjuttatásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt. A bizottsági döntések meghozatalában a kérelmezők a bizottság tagjaként nem működhetnek közre. Budapest helyőrségre vonatkozó eltérő rendelkezések 20. § A lakásigénylések nyilvántartásba vételére, besorolására, az éves lakáselosztási tervre és a lakások elosztására vonatkozó rendelkezéseket Budapest helyőrségben és az ide utalt településeken e rendelet 21–27. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 21. §
(1)A lakásigényléseket a keretgazda lakásbizottság vagy a 13. §
(2)bekezdése szerinti esetben a központi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi és veszi nyilvántartásba.
(2)A nyilvántartásba vett lakásigénylések éves besorolásáról, valamint a tárgyévi lakáskeret és az annak felhasználásával felszabaduló HM rendelkezésű lakások elosztásáról a keretgazda lakásbizottság dönt.
(3)A keretgazda lakásbizottság a lakáselosztásról hozott döntéséről 15 napon belül a személyi javaslatával értesíti a területi elhelyezési és fenntartási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: területi lakásgazdálkodási szerv) lakásügyi egységét, amely a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási, illetve bérbeadási eljárást lefolytatja.
(4)A lakásbizottságok a nyilvántartott és besorolt lakásigényekről folyamatosan tájékoztatják a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységét.
  1. § A HM Központi Lakásbizottság évente március 31-ig elkészíti Budapest helyőrség éves lakáselosztási tervét, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható lakásokból a) a központi tartalék, b) a keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigények teljesítése, c) az intézményes gazdálkodási feladatok ellátása céljára szolgáló kereteket.
  2. §
(1)A meglévő és az új lakások arányos megoszlásával a tárgyévben felhasználható lakások legfeljebb 5%-ából képezhető a központi tartalékkeret.
(2)A központi tartalék rendeltetése a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó lakásügyek megoldása.
(3)A tartalékkeret felhasználásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt, az ülései közötti időszakban pedig – beszámolási és elszámolási kötelezettséggel – a HM Központi Lakásbizottság elnöke intézkedik.
(4)Azt a HM rendelkezésű lakást, amely a tartalékkeretből történt lakásjuttatás következtében megüresedett, a tartalékkeretbe kell vonni.
(5)Ha a központi tartalékkeretből olyan személy jut lakáshoz, akinek az igényét egyébként a budapesti keretgazda lakásbizottságnak kellene teljesítenie, a lakást a keretgazda lakásbizottság a következő évi keretéből pótolja. 24. §
(1)A nyilvántartott lakásigények teljesítésére évente a rendelkezésre álló lakások 80%-át kell a budapesti keretgazda lakásbizottságok között elosztani.
(2)A lakáselosztásra a tárgyévet megelőző évben a hivatásos állományú I. kategóriába, valamint a nyugállományú és özvegy I. kategóriába besorolt lakásigények arányában kerül sor, a meglévő és az új, a különböző nagyságrendű, illetőleg komfortfokozatú lakások arányos megosztásával. A nagyobb szobaszámú és alapterületű lakásokat a három vagy többgyermekes igénylők arányában kell elosztani.
  1. § Az intézményes lakáscserék előmozdítása, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése céljából a tárgyévben felhasználható lakások 15%-át, továbbá a szükségletnek megfelelő számú házfelügyelői és gondnoki lakást el kell különíteni a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv részére. Az intézményes keretből teljesíthetőek a
  2. §
(3)–
(4)bekezdésben meghatározott személyek lakásigényei is.
  1. § A 23–
  2. §-okban megállapított elosztási arányoktól a HM Központi Lakásbizottság indokolt esetben a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével eltérhet.
  3. § A budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei, valamint a lakáskerettel gazdálkodó szervek vezetői az éves lakáselosztást megelőzően a Központi Lakásbizottságnak beszámolnak az előző évi keret felhasználásáról. A bérlő kijelölése és kiválasztása
  4. §
(1)A HM rendelkezésű lakás juttatásáról a lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás formájában értesíti
  1. a)a kijelölt vagy kiválasztott bérlőt, a bérlőtársat, továbbá
  2. b)a honvédelmi szerv által bérbe adott lakás esetében a helyi lakóházkezelő szervet,
  3. c)önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet,
  4. d)magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőt vagy – amennyiben a bérbeadás joga nem a honvédelmi szervet illeti meg – a magánbefektetőn túl az általa megjelölt és bérbeadásra felhatalmazott képviselőjét, továbbá
  5. e)az esetleges egyéb érdekelteket.
(2)A bérlőkijelölésről szóló értesítés az adat- és tényközlés mellett tartalmazza a bérbeadás feltételeit.
(3)Ha a helyi önkormányzat és a honvédelmi szerv másként nem állapodott meg, a bérlőkiválasztásról szóló értesítés a feltételek körében csak azt tartalmazza, hogy a bérbeadás határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg a nevesített feltétel bekövetkezéséig szól. E rendelkezést kell alkalmazni az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetében is, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója.
(4)Ha a HM rendelkezésű, önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása a kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM vagyonkezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, vagy olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését.
(5)A honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, a HM rendelkezésű lakásra visszterhes megállapodással, jogi személy részére legfeljebb 5 év időtartamra bérlőkiválasztási jog engedhető. Ha a HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a megállapodáshoz az érintett önkormányzat hozzájárulása szükséges. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra – a helyi lakásgazdálkodási érdek figyelembevételével – bérlőkiválasztási jog a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig, de legfeljebb 5 év időtartamra, a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője hozzájárulásával engedhető.
(6)A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének előzetes engedélyével a házfelügyelői vagy a gondnoki feladat, illetőleg a szolgáltatási szerződés megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szólóan külön megállapodással, térítésmentesen bérlőkiválasztási jogot lehet elismerni a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) javára azokra a HM vagyonkezelésben lévő lakásokra, amelyek a kezelői tevékenység elvégzéséhez szükségesek. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során a 8. § és a 19. §
(4)bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. III. FEJEZET A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE 29. §
(1)HM rendelkezésű lakásra az e rendelet keretei között kijelölt vagy kiválasztott bérlővel, az arról szóló értesítésben közölt feltételekkel köthető meg a bérleti szerződés.
(2)Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú és a 3. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti öröklakásra az illetékes lakásgazdálkodási szerv, az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes helyi önkormányzat bérbeadó szerve köti meg a bérleti szerződést. A 3. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott lakásokra a megállapodás szerinti szerv vagy személy köti meg a bérleti szerződést. 30. §
(1)A HM rendelkezésű lakás a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak – az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya, továbbá munkaviszonya megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2)A honvédelmi szerv állományában határozott időtartamra kinevezett köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, továbbá a határozott időtartamra szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak a kinevezési, illetve a szerződéses határidőig szóló, meghatározott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.
(3)Legfeljebb 6 hónap időtartamra adható bérbe a lakás annak, akinek az arra korábban fennállott bérleti szerződése közös megegyezéssel, kiürítési térítés fizetésével szűnt meg, ha magántulajdonú lakást épít, és annak 80%-os készültségét az építési hatóság igazolja.
(4)A használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének a lakáscélú támogatást kérelmező által vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két év meghatározott időtartamra adható bérbe ugyanaz a lakás annak a személynek, aki a lakásbérleti szerződését a munkáltatói kölcsönre vagy vissza nem térítendő juttatásra való igényjogosultság megszerzése érdekében a bérbeadó szervvel megkötött megállapodásban közös megegyezéssel megszüntette. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti szerződés – kérelemre – indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének előzetes hozzájárulásával hosszabbítható meg.
(5)A honvédelmi szerv állományába nem tartozó, e rendelet alapján arra nem jogosult természetes személy részére a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.
(6)A 28. §
(6)bekezdés alapján a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) által kiválasztott személy részére a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval) vagy annak alvállalkozójával fennálló házfelügyelői, illetőleg gondnoki munkajogi jogviszony megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe a HM vagyonkezelésében lévő lakás.
(7)A vezetői lakást a beosztás (megbízatás), illetve a tisztség betöltésének megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.
(8)Amennyiben a honvédelmi szervvel fennálló köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony hivatásos vagy szerződéses katonai állományba történő felvétel miatt szűnt meg, a köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérelt lakást a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. 31. §
(1)A vállalkozói HM rendelkezésű lakás – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt kivételekkel – a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkaviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2)A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a 30. §
(2)–
(5)bekezdései szerint csak akkor adható bérbe, ha az ott meghatározott időtartam a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás futamidejének vége előtt lejár.
(3)A 9. §
(5)bekezdés szerinti felmentés alapján juttatott vállalkozói HM rendelkezésű lakás az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztás megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe. 32. §
(1)A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni: a) ha a lakásigény teljesítésére az 5. §
(2)bekezdésben meghatározott végleges letelepedés címén kerül sor,
  1. b)ha a bérbeadásra felmondás következtében, vagy megfelelő elhelyezés címén kerül sor,
  2. c)a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakásba költöző félnek, ha előző lakását határozatlan időtartamra bérelte,
  3. d)annak, aki a visszaadásra kerülő vagy a korábban térítés nélkül visszaadott HM rendelkezésű lakását határozatlan időtartamra bérelte,
  4. e)annak, aki a honvédelmi szerv által visszavásárolt lakásának a magántulajdon szerzése előtt a bérlője volt.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontja a honvédelmi szerv állományába tartozó személy esetében nem alkalmazható. Részére a lakást – amennyiben a 9. §
(1)bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent – a 30. §
(1)bekezdésben foglaltak szerint kell bérbe adni. 33. § A 30. §
(1)bekezdés alapján vállalkozói HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra szólóan nem lehet bérbe adni. 34. §
(1)Ha a 30. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő a) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. §
(1)bekezdése szerinti felmentéssel vagy
  1. §-a szerinti áthelyezéssel, b) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt.
  2. §
(2)bekezdésének
  1. a)pontja alapján egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel,
  2. c)hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. §
(2)bekezdésének
  1. b)pontja szerinti felmentéssel,
  2. d)hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 62. §
(1)bekezdésének
  1. a)pontja alapján – a felső korhatár elérésével, illetve a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetésével vagy lejártával – a törvény erejénél fogva,
  2. e)szerződéses katonai szolgálati viszonya legalább tíz év szolgálat letöltését követően, a Hjt. 62. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján a törvény erejénél fogva,
  2. f)köztisztviselői jogviszonya felmentéssel, továbbá – 70. életévének betöltésével – a törvény erejénél fogva,
  3. g)közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással, továbbá felmentéssel,
  4. h)munkaviszonya a munkáltató jogutód nélkül megszűnésével, továbbá a munkáltatói működéssel összefüggő okból történt munkáltatói felmondással, valamint a munkavállaló rendkívüli felmondásával szűnt meg, kérelmére ugyanazt a lakást – egyebekben változatlan feltételekkel – határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, hogy nem esik a 9. §
(1)bekezdésben és a 35. §-ban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá.
(2)Ha a köztisztviselő és a közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az
(1)bekezdés
  1. f)és
  2. g)pontjaiban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság megállapítása egészségügyi okból történt.
(3)A lakás határozatlan időtartamra szóló bérbeadására a jogviszony megszűnését – azzal összefüggő jogvita esetén a jogerős munkaügyi döntést – követően kerülhet sor.
(4)A jogviszony megszűnéséről és annak módjáról, valamint időpontjáról az állományilletékes személyügyi szerv vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.
(5)Ha a 30. §
(1)bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő halálával szűnik meg, özvegyének – kérelmére – a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.
(6)A szerződéses katona halála esetén az
(5)bekezdésben foglaltakat akkor lehet alkalmazni, ha az elhunyt bérlő a szerződéses katonai szolgálatban legalább 10 évet eltöltött. E feltétel hiányában a lakást – kérelemre – legfeljebb két év határozott időtartamra lehet bérbe adni az özvegy, illetve a túlélő élettárs részére. 35. § Ha a lakás feltétel bekövetkezéséig szóló bérbeadására – felmentés vagy mentesülés alapján – ismételt juttatásként került sor, a 32. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 34. §
(1)bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a felmentés a 9. §
(1)bekezdés
  1. e)és
  2. f)pontjában, valamint a
(2)bekezdés a),
  1. b)és
  2. d)pontjában foglalt rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a lakás kiürítési és cseretérítés visszafizetése teljesült. 36. §
(1)HM rendelkezésű lakás több bérlőnek együttesen csak határozatlan időtartamra szóló szerződéssel, a
(2)–
(5)bekezdésben meghatározott esetekben adható bérbe.
(2)Bérlőtársi szerződés önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakásra házastársakkal akkor köthető, illetve a hozzájárulás részükre akkor adható meg, ha azt honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, HM rendelkezésű lakásra jogosult személy és házastársa együttesen kéri.
(3)A felmondás következtében a cserelakást – tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére – azoknak kell bérbe adni, akik a felmondással érintett lakásban bérlőtársak voltak. Ha a kiürítésre kerülő lakásnak csak egy bérlője volt, a cserelakást közös kérelmükre a házastársaknak – mint bérlőtársaknak – kell bérbe adni.
(4)A megfelelő elhelyezés címén adott lakást – tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére – a jogcím nélkül használt lakás volt bérlőjének és házastársának kell bérbe adni, ha azt közösen kérik. Ha az elhelyezési igényt illetően több jogcím nélküli használó van egymással azonos jogállásban – így különösen másik szülő hiányában az elhunyt bérlő gyermekei –, a megfelelő elhelyezésként adott lakást részükre mint bérlőtársaknak kell bérbe adni.
(5)Magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakást – tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére –, az abba költöző cserélő felek részére együttesen kell bérbe adni, ha előző lakásukban bérlőtársak voltak. 37. §
(1)A 34–36. §-okban foglalt rendelkezéseket vállalkozói HM rendelkezésű lakás esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 31. §
(1)bekezdés szerint létrejött bérlet a 34. §
(1)–
(2), továbbá
(5)bekezdésben foglaltak szerint szűnik meg, a volt bérlő, illetőleg annak házastársa vagy az 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti élettársa megfelelő másik állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamú bérbeadására tarthat igényt, feltéve, hogy a
(3)bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent.
(3)Ha a vállalkozói HM rendelkezésű lakásnak a 31. § szerinti bérbeadására – felmentés vagy mentesülés alapján – ismételt juttatásként került sor, a
(2)bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a felmentés a) a 9. §
(1)bekezdés e)–
  1. f)pontjaiban, vagy
  2. b)a 9. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült.
(4)A
(2)bekezdés alkalmazásában megfelelőnek kell tekinteni azt a lakást, amelyik a vállalkozói HM rendelkezésű lakással azonos településen van, és
  1. a)azzal megegyező szobaszámú, valamint komfortfokozatú, vagy
  2. b)azzal megegyező komfortfokozatú, de legfeljebb eggyel alacsonyabb – legalább azonban a 10. §
(1)és
(4)bekezdés szerinti jogos igény mértékének megfelelő – szobaszámú. 38. §
(1)A hivatásos és szerződéses tiszt, tiszthelyettes a részére bérbe adott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához – kivéve, ha a lakás új, valamint részben vagy egészében felújított – részleges lakásfelújítási átalányra jogosult, ha a lakást
  1. a)első juttatásként,
  2. b)helyőrség (település) változtatással is járó, szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében,
  3. c)műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból történő végleges kiköltöztetés céljából kapta.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kinevezett, áthelyezett vagy más szervhez vezényelt hivatásos katona a részére juttatott lakásba nem az ugyanabba a vonzáskörzetbe tartozó helyőrségi vagy más településen meglévő HM rendelkezésű lakás bérletéből költözik.
(3)A hivatásos állomány tagja részére bérbeadott vezetői lakás tekintetében részleges lakásfelújítási átalány nem állapítható meg. A vezetői lakást – amennyiben az nem új – szükség szerint részben vagy egészében felújított állapotban kell a bérlő birtokába adni.
(4)Nem állapítható meg részleges lakásfelújítási átalány a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében akkor, ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás az időszakos – így különösen meghatározott időtartamonként vagy a korábbi bérlő lakásának kiürítését követően elvégzendő – felújítására is kiterjed, vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött.
(5)A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésben állapítja meg.
(6)A részleges lakásfelújítási átalány a lakás tisztasági festése, tapétázása, mázolása, a parkettaburkolat védőkezelése, valamint a lakás takarítása számlával igazolt anyag- és szolgáltatási költségeinek részleges visszatérítésére szolgáló, a lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló HM utasításban közzétett mérték alapján számított pénzösszeg. 39. §
(1)Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást a helyi önkormányzat bérbeadó szerve adja át a bérlőnek. A lakás átadásában a honvédelmi szerv helyi lakóházkezelő szerve nem működik közre.
(2)Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a kezelő a Lakástörvény 7. §-ában meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. E kötelezettsége átvállalására a bérlővel nem állapodhat meg.
(3)A magánbefektetői HM rendelkezésű lakást a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője adja át a bérlőnek. Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója a honvédelmi szerv, az átadás tekintetében a
(2)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a lakás átadásának tényéről a magánbefektetőt az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell.
  1. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a lakás helyiségeinek, nyílászáróinak és berendezési tárgyainak műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bérleményi leltárt, és azok egy-egy példányát a bérlő részére át kell adni. IV. FEJEZET A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
  2. §
(1)Az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kezelője a Lakástörvényben meghatározott feladatokon túl gondoskodni köteles:
  1. a)a háztartási hulladék elszállításáról;
  2. b)a személyfelvonók folyamatos felügyeletéről;
  3. c)a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról;
  4. d)az utcai járda tisztán tartásáról;
  5. e)a legalább háromlakásos lakóingatlanon a közös használatra szolgáló zöldterület gondozásáról.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott kezelői kötelezettségeket a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg a 3. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti lakás esetében az állami tulajdoni hányadot jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költség megfizetése által kell teljesíteni.
  1. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője az épület (lakás) központi berendezéseiben bekövetkező, illetve az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodásokat – amennyiben észleli – haladéktalanul köteles bejelenteni a kezelőnek.
  2. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakásban a bérlő távollétében bekövetkezett, azonnali beavatkozást igénylő meghibásodáskor a kezelő (bérbeadó) intézkedik a hiba elhárítására a bérlő egyidejű értesítése mellett. A kezelő gondoskodik a hibaelhárítás befejeztével a lakás biztonságos lezárásáról.
  3. §
(1)Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője a lakbért, valamint a bérleti szerződés szerinti külön szolgáltatások díját havonta előre, egy összegben a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.
(2)Teljes összegben kell megfizetni a lakbért, ha a bérlet időtartama a tárgyhóban a 15 napot meghaladta. A lakbért a tárgyhó felére kell megfizetni, ha a bérlet 15 nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a bérlet a tárgyhóban öt nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időtartamra a lakbért nem kell megfizetni.
(3)A bérlő a lakbér elengedését vagy mérséklését kérheti arra az időre, amíg a kezelő (bérbeadó)
  1. a)a karbantartási, pótlási és cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, és emiatt a lakás vagy annak egy része 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható,
  2. b)a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza.
(4)Ha a bérbeadó a bér elengedésére, illetve mérséklésére irányuló kérelmet 8 napon belül nem fogadja el, a bérlő a kérelmével a bírósághoz fordulhat. A bérlőnek a bíróság jogerős határozatáig a korábbi bért kell fizetnie. 45. §
(1)A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás lakbérét, amennyiben annak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a magánbefektető vagy annak a bérbeadásra felhatalmazott képviselője állapítja meg (a továbbiakban: piaci lakbér). A honvédelmi szerv és a magánbefektető közötti elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell a piaci lakbér mértékét és módosításának szabályait.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetén a bérlő az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet alapján megállapítható mértékű lakbér fizetésére köteles. A bérlő az őt terhelő lakbér megfizetését közvetlenül a magánbefektető vagy annak arra feljogosított képviselője részére teljesíti. Ebben az esetben a piaci lakbér és a bérlőt terhelő lakbér különbözetét a honvédelmi szerv lakbér-kiegészítésként mint a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott ellenértéket a magánbefektető, illetőleg annak arra jogosult képviselője részére megfizeti. Minderről a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőnek kijelölt vagy kiválasztott személyt írásban tájékoztatja.
(3)A
(2)bekezdés szerint megállapítható lakbér-kiegészítés mértékét a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzá megküldött magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra megkötött bérleti szerződés alapján hivatalból, soron kívül állapítja meg és küldi meg a folyósító szervnek. A folyósító szerv a megállapított kiegészítést a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője részére az általa megadott pénzintézeti számlaszámra átutalja.
(4)Amennyiben a nem honvédelmi szerv által bérbeadott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás üres, annak bérbeadásáig a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban rögzített módon teljesíti.
(5)Az
(1)–
(4)bekezdésekben foglaltakat a nem honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakások beszerzésekor a magánbefektetővel megkötött elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell.
  1. § A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet szerint megállapítható lakbért a bérlő a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ebben az esetben – függetlenül attól, hogy magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó által lakott, vagy üres – a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott pénzügyi kötelezettséget mint ellenszolgáltatást a magánbefektető vagy annak képviselője részére a honvédelmi szerv teljesíti.
  2. § A Lakástörvény
  3. §-ának
(1)bekezdése szerinti bérlői kötelezettségektől eltérő megállapodást a helyi lakóházkezelő szerv nem köthet. 48. §
(1)A bérlő a határozatlan időtartamra vagy a 30. §
(1)bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig bérelt lakása átalakítását, korszerűsítését a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti el.
(2)Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez hatósági engedély szükséges, ahhoz a bérbeadó előzetes (elvi) vagyonkezelői hozzájárulást adhat. Az
(1)bekezdés szerinti megállapodás csak a hatósági engedély megadása után köthető.
(3)A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a hozzájárulást meg kell tagadni, illetve megállapodás nem köthető, ha a lakás olyan lakóépületben van, amelynek teljes felújítását, korszerűsítését 2 éven belül, illetőleg lebontását 5 éven belül tervezik. 49. §
(1)A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlőjének a bérleti jogviszonnyal összefüggő jogaira és kötelezettségeire, a magánbefektetővel kötött bérleti szerződés és a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.
(2)A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a
  1. §-ban foglalt kezelői feladatok ellátása tekintetében a magánbefektetővel kötött megállapodás az irányadó. A bérlő ebben az esetben is köteles a
  2. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének eleget tenni.
(3)A helyi lakásgazdálkodási szerv az
(1)és
(2)bekezdések vonatkozásában a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás tartalmáról a bérlőnek kijelölt személyt köteles tájékoztatni.
(4)Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a
  1. §-ban foglalt munkálatok elvégzéséhez a bérlő köteles kikérni a helyi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulását. A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a
  2. §-ban foglalt bérbeadói hozzájárulás csak a magánbefektető előzetes hozzájárulását (engedélyét) követően adható meg. A lakás visszaadása
  3. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a bérlő kiürítve, a Lakástörvény
  4. §-ának
(1)bekezdése szerinti rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni a kezelőnek. 51. §
(1)A lakás visszaadásakor, visszavételekor a kezelő a lakás berendezési tárgyainak és helyiségeinek műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíti. A megállapított hibákat és hiányosságokat úgy kell feltüntetni, hogy megállapítható legyen a lakás visszavételkori műszaki állapota.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt is, hogy a hibák és hiányosságok közül melyeket köteles a bérlő (használó) megszüntetni.
(3)A bérlő (használó) a jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni arról, hogy az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetését a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 munkanapon belül elvégzi, vagy kéri, hogy azt a kezelő helyette és költségére végezze (végeztesse) el. 52. §
(1)Ha a hibák és a hiányosságok megszüntetését a lakás visszaadója végezteti el:
  1. a)a szerelési engedélyhez kötött munkákat (gáz-, villanyszerelés stb.) csak engedéllyel rendelkező kivitelezővel végeztetheti el, amit a szerelési igazolás tanúsít,
  2. b)az általa végeztetett munkákra szavatossági és garanciális kötelezettség terheli.
(2)A bérlő (használó) a hiányosságok megszüntetését írásban jelenti be a kezelőnek. A kezelő az elkészült munkákat – ha a bérlő a rögzített kötelezettségét teljesítette – jegyzőkönyvben átveszi. 53. §
(1)Ha a lakást visszaadó bérlő (használó) a kötelezettségét önhibáján kívül 30 napon belül nem teljesíti, a bérbeadó a kezelő útján e munkákat helyette és költségére jogosult elvégezni, illetve elvégeztetni.
(2)Ha a bérlő (használó) kötelezettségi körébe tartozó munkákat – akár kérelmére, akár az
(1)bekezdés szerinti esetben – a kezelő végzi, illetve végezteti el, annak költségeiről a kötelezett részére számlát állít ki.
  1. § A lakást visszaadó bérlő (használó) a kezelő által kiállított számla összegét a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiegyenlíteni.
  2. §
(1)Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást visszaadó bérlő (használó) kötelezettségeit az illetékes bérbeadó határozza meg, ezért ilyenkor az 50. §
(1)bekezdés, valamint a 42–45. §-ok rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(2)Az önkormányzati tulajdonú lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadása a bérlő kötelezettsége.
  1. § Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv, a lakás visszaadása tekintetében az 50–
  2. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a lakás visszaadásának tényéről, a visszaadás során megállapított bérlőt és/vagy a bérbeadót terhelő kötelezettségekről a bérbeadó honvédelmi szerv a helyi lakóházkezelő szerv által felvett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti a magánbefektetőt.
  3. §
(1)A szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá a más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében az új szolgálati helye szerinti vonzáskörzetbe tartozó helyőrségi, illetve egyéb (utalt) településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezésű lakása, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti térítés nem terjed ki a lakás nem rendeltetésszerű használatából és a lakásberendezési tárgyak pótlásából eredő, továbbá a kártérítési felelősségen alapuló bérlői kötelezettségek teljesítésének költségeire.
(3)A lakás karbantartási költségtérítés mértéke nem haladhatja meg a visszaadott lakásra e rendelet szerint megállapítható részleges felújítási átalány összegét.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdések nem alkalmazhatóak az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra, amelynek az időszakos felújítására a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás kiterjed, vagy annak teljesítésére üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött a honvédelmi szerv a magánbefektetővel. 58. § A jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás visszaadására a 50–57. §-ok előírásait kell alkalmazni. Lakáshasználati díj 59. §
(1)Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki e rendelet alapján megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra a 81. §
(1)és
(3)bekezdés szerint megállapítható lakbér négyszeresére növelt összegét köteles lakáshasználati díjként megfizetni. További 6 hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakásra megállapítható lakbér összegének hatszorosa.
(2)Az
(1)bekezdés rendelkezéseit az 1994. január 1-je előtt rosszhiszemű jogcím nélkülivé vált lakáshasználó esetében is alkalmazni kell.
(3)A lakáshasználati díjat a helyi lakásgazdálkodási szerv állapítja meg, és erről a kötelezettet, a lakóházkezelőt, valamint önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet értesíti.
(4)A
(3)bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, azzal, hogy a kötelezetten és a lakóházkezelőn túl a magánbefektetőt vagy annak képviselőjét is haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell az
(5)–
(6)bekezdésekben foglaltakat is.
(5)A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója az e rendelet szerint megállapított lakáshasználati díjat a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ezzel egyidejűleg a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésétől a lakás kiürítéséig az elhelyezési célú megállapodás alapján a) a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 45. §
(4)bekezdés, vagy b) a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 46. § alapján teljesíti.
(6)Az
(5)bekezdés a) pontja esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul értesíti a folyósító szervet a fizetési kötelezettség teljesítésének módjáról, illetve annak megváltozásáról.
(7)Az
(1)bekezdés szerinti lakáshasználati díj 50%-át köteles megfizetni az a hivatásos és szerződéses katona, akinek a helyőrségben betöltött beosztása megszűnéséig mint feltétel bekövetkezésig szóló lakásbérleti szerződése azért szűnt meg, mert a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben más helyőrségbe helyezték át. Hozzátartozók beköltözése, befogadása 60. §
(1)A HM rendelkezésű lakásba a bérlővel együtt a 10. §
(4)bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozók költözhetnek be, feltéve, hogy már korábban is közös háztartásban éltek, vagy a lakás juttatására összeköltözésük céljából került sor. Más hozzátartozó – a bérlő kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) kivételével – akkor költözhet be, ha korábban HM rendelkezésű lakásban állandó jelleggel, jogszerűen a bérlővel együtt lakott.
(2)A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás bérlője a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás tartama alatt született gyermeke (unokája) kivételével más személyt csak a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával, határozatlan (állandó) vagy határozott (ideiglenes) időtartamra fogadhat be.
(3)A bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg, ha a bérlő a házastársának, valamint a saját vagy házastársa tartásra, gondozásra szoruló szülőjének (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjének), továbbá a nála vagy házastársánál elhelyezett kiskorú unokának és testvérnek a befogadását kéri, feltéve, hogy a 9. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn.
(4)A
(3)bekezdés szerinti szülő részére határozatlan időtartamra szóló befogadásra a hozzájárulás akkor adható meg, ha a szülő önálló lakással nem rendelkezik.
(5)A
(3)bekezdésben nem említett hozzátartozó határozatlan időtartamú befogadásához csak indokolt esetben és akkor adható meg a hozzájárulás, ha a lakásban lakó, valamint a befogadni kívánt személyek együttes létszáma nem haladja meg a lakószobák számának kétszeresét.
(6)Indokolt esetnek kell tekinteni, ha a bérlő a hozzátartozó befogadásához azért kéri a hozzájárulást, mert az saját vagy házastársa egészségi állapota miatt a folyamatos készenlét, gondozás vagy ápolás céljából vált szükségessé.
(7)A bérlő élettársának határozatlan időtartamú befogadásához csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha azt megelőzően legalább 1 évig határozott időtartamra szóló hozzájárulás alapján (ideiglenes bejelentkezéssel) a lakásban lakott, vagy a bérlőtől időközben gyermeke született.
(8)A bérlő a befogadási hozzájárulás iránti kérelme indokát köteles hitelt érdemlően igazolni. Tartási szerződés 61. §
(1)A HM rendelkezésű lakás bérleti jogának folytatásáért kötött tartási szerződéshez a hozzájárulás a körülmények és a lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelésével akkor adható meg, ha az eltartó természetes személy, és az eltartandó
  1. a)a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, önkormányzati tulajdonú lakást határozatlan időtartamra bérlő személy, vagy
  2. b)felmondás vagy elhelyezés következtében bérbeadott állami tulajdonú lakás bérlője, vagy
  3. c)magánszemélyek közötti lakáscsere címén határozatlan időtartamra bérbe adott állami tulajdonú lakásnak a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyába nem tartozó bérlője.
(2)A hozzájárulás elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a lakás rendelkezési jogának megtartásához a honvédelmi szervnek fűződik-e jelentős gazdálkodási vagy egyéb érdeke.
(3)A hozzájárulás az eltartó befogadására is kiterjed. V. FEJEZET A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE 62. §
(1)A HM rendelkezésű lakás bérletének közös megegyezéssel történő megszüntetését tartalmazó szerződést a bérlővel (bérlőtársakkal)
  1. a)állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv,
  2. b)önkormányzati tulajdonú lakás esetében a helyi önkormányzat bérbeadó szerve,
  3. c)a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője,
  4. d)a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében – a magánbefektető vagy annak képviselője egyidejű értesítésével – a helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg.
(2)Az
(1)bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt esetekben a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének szándékáról és annak tényéről a bérlő köteles értesíteni a helyi lakásgazdálkodási szervet.
(3)A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során
  1. a)önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás esetén a 64. § szerint megállapított pénzbeli térítések,
  2. b)HM rendelkezésű állami tulajdonú lakás esetén a 64. § szerint megállapított kiürítési vagy cseretérítés fizethető.
(4)Az önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás bérlete – pénzbeli térítés kikötésével – a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó és a bérlőkijelölési jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg. A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlete a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó magánbefektető, vagy annak arra jogosult képviselője és az elhelyezési célú megállapodás alapján megszerzett bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg.
(5)Ha a lakásbérlet megszüntetésekor a felek pénzbeli térítésben is megállapodtak, a szerződéshez a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének a hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulás megadása esetén a szerződés a megkötése időpontjától jön létre. 63. §
(1)Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésére másik lakás bérbeadása nélkül kerül sor, a bérlő részére kiürítési térítés, másik lakás egyidejű bérbeadása esetén cseretérítés fizethető a 64–66. §-okban meghatározott feltételekkel.
(2)Ha az
  1. január 1-jét megelőzően vásárolt többszörös bérlőkiválasztási jogát a honvédség még nem merítette ki, vagy ha a további bérlőkiválasztást a helyi önkormányzat arra jogosult szerve elismeri, a lakásbérlet közös megegyezéssel történt megszüntetéséről szóló megállapodás alapján fizetett térítést a honvédség a helyi önkormányzatnak visszatéríti. Az
  2. január
  3. után szerzett bérlőkiválasztási joggal érintett lakást illető térítés módjára a honvédség és a lakás tulajdonosa közti megállapodás az irányadó. A térítések mértéke és feltételei
  4. §
(1)A térítés mértékének alapja a lakásra vagy lakásokra a 81. §
(1)bekezdése alapján kiszámított lakbérnek megfelelő összeg vagy összegek különbözete.
(2)A kiürítési térítés a lakbér egy évre kiszámított összegének
  1. a)helyőrségi településeken az ötvenszerese,
  2. b)más helységben a harmincötszöröse.
(3)A cseretérítés a két lakás egy évre kiszámított lakbéreinek különbözetét képező összegnek
  1. a)helyőrségi településeken a negyvenszerese,
  2. b)más helységben a harmincszorosa. 65. §
(1)Kiürítési térítésben – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – csak a határozatlan időtartamra szóló lakásbérlet megszüntetése esetén lehet megállapodni.
(2)A 30. §
(1)bekezdés vagy a 31. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérlet megszüntetésekor a kiürítési térítésben akkor lehet megállapodni, ha a bérlő
  1. a)korábban a lakásbérleti jogról való lemondásért pénzbeli térítésben vagy kiürítési térítésben nem részesült, és
  2. b)a lakást legalább három éve folyamatosan bérli.
(3)A 30. §
(1)bekezdéstől eltérően kikötött feltétel bekövetkezéséig szóló, valamint a határozott időtartamú lakásbérlet megszüntetése esetén kiürítési térítésben nem lehet megállapodni.
(4)A kiürítési térítés kifizetését követően HM rendelkezésű lakás iránti igény – a 30. §
(3)és
(4)bekezdésben foglalt esetek kivételével – nem teljesíthető. A megállapodás megkötésekor a bérlőt a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.
(5)A 64. §
(2)bekezdés
  1. a)vagy
  2. b)pontja szerinti kiürítési térítés összegével megegyező térítés fizethető annak a bérlőnek, akinek a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 31. §
(1)bekezdés szerint létrejött bérlete a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnik meg, feltéve, hogy a
(2)bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. 66. §
(1)A határozatlan időtartamra és a 30. §
(1)bekezdés, illetőleg a 31. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetése esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bérlő részére egyidejűleg a 14. §-ban foglaltak szerinti lakásfelajánlás címén kerül sor olyan másik lakás bérbeadására,
  1. a)amely a visszaadásra kerülő lakással azonos vagy annál kevesebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá kevesebb szobaszámú és azonos komfortfokozatú, valamint,
  2. b)amelynek a 81. §
(1)bekezdés alapján kiszámított havi lakbér összege kevesebb, mint a visszaadásra kerülő lakás ugyanígy kiszámított havi lakbérösszege.
(2)A 64. §
(3)bekezdés a) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha csak a visszaadásra kerülő lakás van helyőrségi településen.
(3)A végleges letelepedés címén történő lakásjuttatás esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bármely más településen lévő lakás megfelel az
(1)bekezdés a)–
  1. b)pontjaiban meghatározott feltételeknek. Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése 67. § A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója – a 69. §-ban foglalt kivétellel – e rendelet szerinti megfelelő elhelyezési igényét csak akkor érvényesítheti, ha
  2. a)ő maga vagy házastársa, élettársa vagy saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – ugyanazon a településen nem rendelkezik a 62. §
(1)bekezdésben meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy b) önkormányzati, illetőleg állami tulajdonú lakás határozatlan időtartamra vagy a 30. §
(1)bekezdés, illetőleg a 31. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogával. 68. §
(1)Ha a lakásbérlet megszűnését követően a 34. §
(1)bekezdés szerinti bérbeadás nem lehetséges, a lakás volt bérlője a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt esetek kivételével e rendeletben meghatározott megfelelő elhelyezésre tarthat igényt.
(2)Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az, akinek a lakásbérlete a Lakástörvény 24. §-a
(1)bekezdés a)–d) pontjában, valamint a 30. §-ban foglalt felmondással szűnt meg.
(3)Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra
  1. január 1-je előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra a
  2. §
(1)bekezdés, továbbá a 31. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert
  1. a)hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel,
  2. b)hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,
  3. c)hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya – az egészségi és pszichikai ok kivételével – alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,
  4. d)szolgálati viszonya büntető vagy fegyelmi eljárás következményeként,
  5. e)hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
  6. f)köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,
  7. g)köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya – az egészségügyi ok kivételével – alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,
  8. h)köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,
  9. i)köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
  10. j)munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával szűnt meg. A hivatásos katona esetében az a)–
  11. e)pontokat akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nem került szolgálati nyugállományba.
(4)Nem igényelhet megfelelő elhelyezést az a személy, akinek a lakásbérlete a
  1. a)szerződésben kikötött határozott idő elteltével,
  2. b)9. §
(1)bekezdésben foglalt kizáró ok alóli felmentés alapján kapott lakás tekintetében, a 30. §
(1)bekezdés, továbbá a 31. §
(1)bekezdés szerint kikötött feltétel bekövetkezésével, c) 30. §
(1)bekezdéstől, továbbá a 31. §
(1)bekezdéstől eltérően kikötött feltétel bekövetkezésével szűnt meg. 69. §
(1)Nem teljesíthető a megfelelő elhelyezés iránti igény, ha
  1. a)a lakáshasználó a lakáshasználati díjat vagy valamely közüzemi díjat a fizetésre megállapított időpontig nem teljesíti;
  2. b)a lakáshasználó jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
  3. c)a lakáshasználó vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
  4. d)a lakáshasználó vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésével ellentétesen használják.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetekben a Lakástörvény
  1. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bérleti szerződés felmondása helyett a helyi lakásgazdálkodási szerv a megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználatot állapítja meg, és erről a használót írásban tájékoztatja.
  2. §
(1)A lakásban hátramaradt személyek megfelelő elhelyezésre akkor tarthatnak igényt, ha e jog a volt bérlőt, mint jogcím nélküli használót is megillette.
(2)Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a személy, akit a lakás volt bérlője a bérbeadó határozott időtartamra szóló hozzájárulásával, vagy a bérbeadó – e rendelet szerint szükséges – hozzájárulása nélkül fogadott be a lakásba. 71. §
(1)A HM rendelkezésű lakás bérlőjének (használójának) a vele együtt lakó volt házastársa a honvédelmi szervtől nem tarthat igényt önálló elhelyezésre. Ha viszont a volt házastársak mindketten jogosultak HM rendelkezésű lakásra, a szétköltözésük céljából közösen kérhetik két másik lakás bérbeadását.
(2)Ha a bérleti szerződés – másik lakás bérbeadása és térítés nélküli – közös megegyezéssel történt megszüntetését követően a volt bérlő a lakást azért nem tudja kiüríteni, mert abban a volt házastársát hátrahagyta, a volt házastárs megfelelő elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő már a szerződés megszüntetésekor nyilatkozik a volt házastárs hátrahagyásáról.
(3)Ha a bérleti szerződés megszűnését követően a megfelelő elhelyezésre jogosult volt bérlő a lakás használatával végleg felhagyott, a volt házastárs elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik. 72. § Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 31. §
(1)bekezdés szerint létrejött bérlet a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő részére ugyanazon a településen lévő, a 10. §
(1)és
(4)bekezdés szerinti jogos igény mértékének megfelelő másik a) állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást e rendelet 30. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan, vagy b) magánbefektetői HM rendelkezésű lakást e rendelet 31. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kell bérbe adni. 73. § Ha a lakásbérlet a bérlő halálával szűnt meg, és e rendelet alapján nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult vagy olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, az együtt lakók köréből megfelelő elhelyezésre az tarthat igényt, aki
  1. a)a bérbeadáskor a bérlővel együtt költözött a lakásba,
  2. b)a bérlet tartama alatt határozatlan időtartamú befogadásra szóló bérbeadói hozzájárulással költözött be a lakásba, vagy a befogadására a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül is jogosult volt,
  3. c)a bérlőnek, továbbá az
  4. a)és
  5. b)pontban meghatározott személyeknek a bentlakás tartama alatt született gyermeke (örökbe fogadott gyermeke), unokája. 74. §
(1)E rendelet alapján az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó másik önálló lakásra tarthat igényt. A másik lakás akkor megfelelő, ha lakószobáinak száma a jogosult 10. §
(1)bekezdésben meghatározott igénye mértékének alsó határával megegyezik, továbbá a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, és ugyanazon a településen van.
(2)Az igény mértékének megállapításánál az együttlakó, megfelelő elhelyezésre jogosultak együttes létszámát kell figyelembe venni.
(3)A megfelelő elhelyezésre jogosult részére – kérelmére – a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével az
(1)bekezdés szerinti lakás más településen is bérbe adható, ha az lakásgazdálkodási érdeket nem sért. Ha azonban a lakás a lakásgazdálkodási szerv illetékességébe utalt településen van, a központi lakásgazdálkodási szerv engedélye nem szükséges.
(4)Ha a jogcím nélkül használt lakás a megfelelő másik lakás követelményeinek felel meg, vagy annál legfeljebb fél lakószobával nagyobb, megfelelő elhelyezés címén a jogosultnak bérbe lehet adni, ha az nem sérti a lakásgazdálkodási érdekeket.
(5)Megfelelő elhelyezésként lehetőség szerint önkormányzati tulajdonú lakást kell adni; ilyenkor a bérlőkijelölés (kiválasztás) csak a bérlő (bérlőtársak), a vele együtt költözők megnevezésére és a bérbeadás határozatlan időtartamra szóló jellegére tartalmazhat kikötést.
(6)HM rendelkezésű önkormányzati lakás hiányában a jogcím nélküli használók elhelyezését lehetőség szerint az e célra kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakóépületben lévő lakásokkal kell megoldani. A vállalkozói HM rendelkezésű lakást megfelelő elhelyezés címén nem lehet bérbe adni.
(7)A megfelelő elhelyezésre nem jogosult személy részére – különösen akkor, ha háztartásában
  1. életévét be nem töltött gyermeke vagy tartósan fogyatékos hozzátartozója ellátásáról gondoskodik – kivételes méltányosságból legfeljebb másfél szobás lakás adható elhelyezésként, amennyiben a
  2. §
(1)bekezdésben foglalt lakásjuttatást kizáró ok esetében nem áll fent. Ha a jogcím nélküli használó a honvédelmi szerv állományába tartozó személy, részére a lakást a 30. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig lehet bérbe adni. A lakás a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területéhez tartozó (utalt) településen vagy méltányolható kérelem alapján – a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével – az ország más településén is lehet.
(8)Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépületnek kell tekinteni az e célra a HM központi lakásgazdálkodási szerv által nevesítetten kijelölt, valamint – a 113. §
(3)bekezdés szerinti lakóépület kivételével – a honvédelemért felelős miniszter által e rendelet szerint elidegenítésre kijelölt lakóépületet. 75. §
(1)A jogosult részére a megfelelő másik lakás bérbeadása helyett a jogcím nélkül használt lakás kiürítéséért a 64. §
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott térítésben is meg lehet állapodni.
(2)A térítésekre vonatkozó megállapodást – a jogcím nélkül használt lakás tulajdoni jellegétől függetlenül – a lakásgazdálkodási szerv köti meg, és erről az önkormányzati tulajdonú lakás esetében az illetékes bérbeadó szervet értesíti.
(3)A megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének hozzájárulása szükséges. A térítés kifizetésére csak a lakás kiürítésének igazolását követően kerülhet sor.
(4)Nem lehet térítésben megállapodni azzal, aki a jogcím nélkül használt lakásból a lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával HM rendelkezésű lakásba kíván a bérlő hozzátartozójaként beköltözni. Magánszemélyek közötti lakáscsere 76. §
(1)A HM rendelkezésű lakás bérleti joga állami és önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserére vonatkozó szerződés a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával érvényes.
(2)A honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyába tartozó személyek között a 30. §
(1)bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog csak ezzel azonos feltételű bérleti jogra cserélhető el.
(3)A határozott időtartamra és a 30. §
(1)bekezdéstől eltérő feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog nem cserélhető el.
(4)A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérlete magánszemélyek között nem cserélhető el. 77. §
(1)A lakáscseréhez megtagadható a hozzájárulás, ha
  1. a)az lakásgazdálkodási érdeket sért, különösen ha a cseréhez történő hozzájárulás megadását követően a honvédelmi szervet megillető rendelkezési jog megszűnne, vagy
  2. b)azzal a cserélő felek egyike aránytalanul hátrányos helyzetbe kerülne.
(2)A felmondás következtében vagy megfelelő elhelyezés címén bérbeadott lakást érintő cseréhez a hozzájárulás csak akkor tagadható meg, ha a lakáscsere a lakásgazdálkodási érdeket sérti vagy veszélyezteti.
(3)Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha
  1. a)a szerződés jogszabályba ütköző kikötést tartalmaz,
  2. b)a felek nem tudtak megegyezni a lakáscserével kapcsolatos minden kérdésben,
  3. c)a szerződés nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek,
  4. d)a HM rendelkezésű lakásba beköltözni kívánó fél nem természetes személy.
(4)Ha a szerződéshez más személy vagy szerv hozzájárulása is szükséges, HM rendelkezésű lakás csak e hozzájárulás megadása után adható bérbe. A lakásbérleti jog folytatása 78. §
(1)A HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamra szóló bérleti jogát a bérlő halála esetén a) a bérlő házastársa (özvegye) vagy b) az 5. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelő élettársa folytathatja, feltéve, hogy a bérlő halálát megelőzően lakáshasználati jogot szerzett, és azt életvitelszerűen gyakorolja.
(2)A szolgálati nyugállományú bérlő halálát követően – a házastársat vagy élettársat követő sorrendben – a bérleti jogot gyermeke és unokája akkor folytathatja, ha már a bérlet fennállása alatt, a „bérlő közeli hozzátartozója” címen, határozatlan tartamú lakáshasználati jogot szerzett, és e jogot befogadással történt megszerzése esetén legalább egy éve gyakorolja.
(3)Az eltartó a Lakástörvény 32. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja a bérleti jogot.
(4)A felmondás következtében és a megfelelő elhelyezés címén bérbe adott lakás bérleti jogát az állandó jelleggel együtt lakók a következő sorrendben folytathatják: a) az elhunyt bérlő házastársa vagy az 5. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjában foglaltaknak megfelelő élettársa,
  2. b)gyermeke (örökbe fogadott, nevelt és mostoha gyermeke),
  3. c)unokája.
(5)Ha a lakásbérleti jog folytatásának több jogosultja van, eltérő megállapodásuk hiányában a Lakástörvény 32. §-ának
(4)és
(6)bekezdésében foglaltak szerint kell a bérleti jog folytatását elismerni.
(6)A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérleti jogát e rendelet szabályai szerint folytatni nem lehet. Azon személyek, akik vállalkozói HM rendelkezésű lakásban laknak és az
(1)–
(5)bekezdés szabályai szerint a lakás bérleti jogát folytathatnák, e rendelet szabályai szerint megfelelő elhelyezésre vagy kiürítési térítésre tarthatnak igényt. Albérlet 79. §
(1)A HM rendelkezésű lakás egy része a bérbeadó lakásgazdálkodási szerv írásos hozzájárulásával adható albérletbe.
(2)A hozzájárulást meg kell tagadni, ha
  1. a)a lakásbérleti szerződés határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig szól,
  2. b)a lakás bérlője a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban áll,
  3. c)a lakás egyszobás,
  4. d)a lakás a bentlakók és a befogadni kívánt albérlő együttes létszáma alapján a 10. §
(1)bekezdésben meghatározott mérték alsó határának felel meg vagy az alatt van, e) a bérlővel a 10. §
(5)bekezdésben meghatározott tartósan beteg személy is lakik,
  1. f)a befogadni kívánt albérlő nem rendelkezik lakóhellyel,
  2. g)a lakás állami tulajdonban és HM vagyonkezelésben van, kivéve, ha bérbeadására felmondás, megfelelő elhelyezés vagy magánszemélyek közötti lakáscsere következtében került sor.
(3)A vállalkozói HM rendelkezésű lakás nem adható albérletbe. 80. §
(1)Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás egy részét a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló, határozott időtartamú külszolgálatra beosztott bérlője albérletbe adhatja a külszolgálat időtartamára a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló személynek, ha a lakása ezen időszak alatt lakatlanul maradna. Az albérletbe adáshoz a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges.
(2)A hozzájárulás akkor adható meg, ha az albérlő szolgálati vagy munkahelye a lakással azonos településen van, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy lakásigénylését a helyi lakásgazdálkodási szerv az I. besorolási kategóriában tartja nyilván. Lakbér és szolgáltatási díjak 81. §
(1)Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás havi lakbére az alapterület és komfortfokozat szerint:
  1. a)az összkomfortos lakásé 80 Ft/m2,
  2. b)a komfortos lakásé 60 Ft/m2,
  3. c)a félkomfortos lakásé 40 Ft/m2,
  4. d)a komfort nélküli lakásé 35 Ft/m2.
(2)A 28. §
(5)bekezdés vagy a 30. §
(5)bekezdés szerinti előzetes miniszteri engedély alapján bérbe adott lakás lakbére az
(1)bekezdésben meghatározott összeg kétszerese. 82. §
(1)A havi lakbér mértékét 50%-kal kell növelni az olyan egy- vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.
(2)A havi lakbér mértékét 5%-kal csökkenteni kell, ha a lakás
  1. a)a három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,
  2. b)az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától 50 méter, illetőleg autópálya (autóút) bevezető szakaszának szélétől 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára (autóútra) néz,
  3. c)a felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van,
  4. d)összkomfortos vagy komfortos, de közlekedőhelyisége nincs.
(3)A havi lakbér mértékét 10%-kal csökkenteni kell, ha a lakás
  1. a)az állandó jellegű repülőtéri kifutópályának két kilométeres körzetén belül van,
  2. b)a település belterületi határán kívül helyezkedik el,
  3. c)a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy a fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van,
  4. d)összkomfortos vagy komfortos és fűtése szilárd tüzelésű etázskazánnal, illetve szilárd tüzelésű egyedi fűtőberendezéssel ellátott.
(4)A havi lakbér mértékét 15%-kal csökkenteni kell, ha a lakás alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van.
(5)Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aláducolt, az egészségügyi hatóság megállapítása szerint egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a kezelő a lakbért 50%-kal köteles mérsékelni.
(6)A
(2)–
(5)bekezdés szerinti mérséklés együttes mértéke a 70%-ot nem haladhatja meg. 83. §
(1)Az 1971. január 1-je előtt épült lakásoknál a lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa:
  1. a)az 1 szobás lakásnál 50 m2;
  2. b)a 2 szobás lakásnál 80 m2;
  3. c)a 3 szobás lakásnál 100 m2;
  4. d)a 4 szobás lakásnál 120 m2.
(2)A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m2 -rel növelhető.
(3)Ha a lakásban félszoba is van, az
(1)bekezdésben megállapított alapterület felső határát félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni. 84. §
(1)A lakás havi lakbérének összege a számításba vehető alapterület (m2) és a 83. § szerinti módosítások figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 × Ft/m2).
(2)A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt belső falsíkok között – a padlószint felett 1 méter magasságban – mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem számítható a helyiség alapterületébe a falsíkokon kívül eső (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrások, a 0,5 m2 -nél kisebb alapterületű falfülkék stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.
(3)A lakás alapterületének meghatározásánál
  1. a)a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő- és tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 m szabad belmagasságot elérő részét – figyelmen kívül hagyva a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét –, továbbá
  2. b)a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell figyelembe venni oly módon, hogy a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.
(4)A lakbér összegét – a
(2)és
(3)bekezdés figyelembevételével – forintra kerekítve kell megállapítani.
  1. § Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője és jogcím nélküli használója a külön szolgáltatások díját a jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározottak szerint köteles megfizetni a bérbeadó által megjelölt helyi lakóházkezelő szerv részére. A szolgáltatásokat érintő fogyasztói árváltozásokat a bérbeadó – a kezelő szerv útján – egyoldalúan jogosult érvényesíteni.
  2. §
(1)Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások bérlői (használói) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához
  1. a)a lakásonként mellékmérővel mért vízfogyasztást,
  2. b)egyedi mérhetőség hiányában – a bérlőkkel (használókkal) kötött írásbeli megállapodás szerint – az ingatlan főmérőjén mért fogyasztás megosztásával egy lakásra kiszámított vízmennyiséget,
  3. c)az
  4. a)és
  5. b)pontokban foglalt feltételek hiányában – Budapest kivételével – az illetékes helyi önkormányzat rendeletében meghatározott norma szerint felszámítandó vízfelhasználást,
  6. d)a helyi önkormányzat rendeletének hiányában, továbbá Budapesten az ingatlan előző évi tényleges vízfelhasználásának, a lakások közötti, alapterület arányos megosztással egy lakásra kiszámított vízfogyasztást,
  7. e)a HM vagyonkezelésbe újonnan bekerült lakás esetében az üzembe helyezés időpontjától számított egy év időtartamra az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve által meghatározott normatív vízmennyiséget kell alapul venni, amit a díjközlésnek is tartalmaznia kell.
(2)Ha a szolgáltatás kizárólag a szennyvíz elvezetése, a vízfogyasztással megegyező szennyvízmennyiséget kell a díj alapjának tekinteni.
(3)Az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlője (használója) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához a tulajdonközösség által meghatározott, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső vízmennyiséget kell alapul venni.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdések szerint meghatározott vízmennyiség alapján fizetendő víz- és csatornahasználati díjat a területileg illetékes helyi vagy regionális, ezek hiányában a településhez legközelebb eső polgári víz-, illetve csatorna-szolgáltató víziközmű által mindenkor alkalmazott egységár felszámításával kell megállapítani. A díjat akkor is így kell megállapítani, ha a szolgáltatás a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszerről vagy hálózatról történik. 87. §
(1)A honvédelmi szerv vagyonaként nyilvántartott hőellátó berendezés, rendszer és hálózat felhasználásával, illetve ezek útján – az etage fűtés, illetve melegvíz ellátás kivételével – biztosított hő és használati melegvíz szolgáltatásért
  1. a)az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőjének (használójának) a lakás helyiségei légköbméterben kifejezett térfogata arányában fűtési, továbbá a fogyasztott – mérés vagy számítás útján meghatározott mennyiségű – használati melegvíz szolgáltatásért kizárólag a víz felmelegítésének költségeit tartalmazó vízmelegítési vagy a felhasznált hőmennyiség mérése esetén hőszolgáltatási,
  2. b)az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlőjének (használójának), a tulajdonközösség által meghatározott elszámolás alapján megállapított, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső költséggel megegyező díjat kell fizetnie.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti szolgáltatási díjakat a központi fűtésű lakóépületekben lévő lakásokra a hatályos jogszabályok alapján, egyéb lakásokra pedig a településen lévő polgári – ennek hiányában a fővárosi – távhőszolgáltató által mindenkor alkalmazott egységárak és fizetési szabályok alkalmazásával kell megállapítani. 88. §
(1)Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője (használója) a bérleti szerződés vagy a helyi lakóházkezelő szervvel kötött külön megállapodás alapján
  1. a)a hagyományos rendszerű magyar és más országok televíziós adásainak vételére szolgáló központi antenna csatlakozásáért 10 Ft,
  2. b)a műholdas, AM mikro vagy kábeltelevíziós adások vételére alkalmas központi antenna csatlakozásáért a ténylegesen felmerülő fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási költségek szerint megállapított havi használati díjat köteles fizetni, kivéve, ha igazolja, hogy külön jogszabály szerint mentesül a televízió üzembentartási díj megfizetése alól.
(2)A felvonó használatáért – az alagsori, földszinti és magasföldszinti lakás kivételével – a bérlő (használó) a lakásban állandó jelleggel lakó személyek után a 14 évesnél fiatalabb és 65 évesnél idősebb, továbbá a rokkant és a mozgássérült, valamint a vak és gyengénlátó személyek kivételével, havonta és személyenként – általános forgalmi adó nélkül – 100 Ft felvonóhasználati díjat köteles megfizetni. VI. FEJEZET A LAKÓINGATLANBAN LÉVŐ ÁLLAMI TULAJDONÚ, HM VAGYONKEZELŐI JOGÚ HELYISÉG BÉRLETE 89. §
(1)A lakóingatlanban lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelésű nem lakáscélú helyiség bérbeadója a területi lakásgazdálkodási szerv.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti bérbeadás céljára szolgáló helyiség bérlőjét a helyi lakóházkezelő szerv kezdeményezésére nyilvános pályáztatás útján a területi lakásgazdálkodási szerv választja ki.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű személygépkocsi-tároló helyiségekre és állóhelyekre.
  1. § A helyiség nem adható bérbe olyan célra, amely a lakóépületben lakók nyugalmát, a közösségi együttélést zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes tevékenységgel jár (kimért szeszes ital forgalmazása, diszkó, jelentős zajjal záró tevékenység, játékautomata üzemeltetése stb.).
  2. § A nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
  3. §
(1)A kezelő a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott állapotban és felszereltséggel, a kikötött időpontban leltár szerint adja át a bérlőnek.
(2)A helyiség bérlője köteles gondoskodni
  1. a)a helyiség és az átadott berendezési tárgyak karbantartásáról, felújításáról és cseréjéről,
  2. b)a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő(elő-)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
  3. c)az épület olyan központi berendezésének karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ vagy üzemben tart,
  4. d)az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt szükséges,
  5. e)a bérlő tevékenysége során keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról. 93. § A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a helyiség közművesítésében, átépítésében és a használati értékét növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzésében. Ha a munkák elvégzéséhez hatósági engedély szükséges, annak beszerzéséről a bérlő gondoskodik. 94. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a felek másként nem állapodtak meg – az átadáskori műszaki állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni. 95. §
(1)A bérlő részére cserehelyiség a bérleti jog szüneteltetésének időtartamára csak akkor adható bérbe, ha a bérlő tevékenységéhez a honvédelmi szervnek érdeke fűződik, és az nem jár a bérbeadó részéről költségkihatással.
(2)Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni. 96. §
(1)A helyiség éves bérleti díját a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb a helyiség üres állapotban történő értékesítése szerinti forgalmi értékének 5%-ánál. A bérbeadó a bérleti díj összegét évenként, a KSH által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben köteles megnövelni.
(2)A külön szolgáltatások díjait – eltérő megállapodás hiányában – az e rendelet lakásokra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani, melyeket a bérlő (használó) a bérbeadónak (kezelőnek) köteles megfizetni.
(3)A bérlő (használó) a helyiség bérét és a szolgáltatások díját havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni. 97. §
(1)A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlet tartama alatt a helyiségbe más személy befogadása nem engedélyezhető.
(2)A bérlő a helyiséget nem adhatja albérletbe. 98. § A helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha a fél
  1. a)a bérleti jog folytatását változatlan vagy a bérbeadó számára kedvezőbb feltételekkel vállalja, és
  2. b)a helyiségben a korábbi bérlővel azonos vagy más – de a bérbeadó által megengedett – tevékenységet kíván folytatni. 99. §
(1)Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben található nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, a bérbeadás során e fejezet szabályait kell alkalmazni a
(2)–
(6)bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2)A 89. §
(2)bekezdés szerinti pályáztatás megindításáról és a helyiségbérleti szerződés megkötéséről a területi lakásgazdálkodási szerv értesíti a magánbefektetőt.
(3)A 92. §
(1)bekezdés, valamint a 94. § szerinti helyiség átadásról és átvételről a lakóházkezelő a területi lakásgazdálkodási szerv útján értesíti a magánbefektetőt.
(4)Az éves bérleti díj nem lehet kevesebb a 96. §
(1)bekezdés szerint meghatározott értéknél és a magánbefektetőt megillető elhelyezési célú megállapodásban rögzített és a honvédelmi szervet terhelő pénzbeli ellenszolgáltatás egy évre lebontott, az év közben történő bérbeadás esetén ennek arányosan kiszámított összegénél.
(5)A 98. § szerinti hozzájárulás tényéről a területi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatja a magánbefektetőt.
(6)A vállalkozói HM rendelkezésű nem lakás céljára szolgáló helyiség legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig adható bérbe. 100. §
(1)Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérbeadás tekintetében e fejezet szabályait a
(2)–
(5)bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A 89. § szerinti pályázati eljárást a helyiség bérlőjének kiválasztására kell lefolytatni. A pályázatot nyert személyt a területi lakásgazdálkodási szerv köteles bérlőként kiválasztani és erről a magánbefektetőt értesíteni.
(3)A pályázati eljárás csak akkor indítható meg, ha a magánbefektetői megállapodásban foglalt feltételek fennállnak. A megállapodásban foglalt feltétel hiányában pályázati eljárás abban az esetben indítható meg, ha azt a magánbefektető írásban engedélyezi, vagy a honvédelmi szerv ez irányú megkereséséhez írásban hozzájárul. Az engedélynek, hozzájárulásnak tartalmaznia kell a bérbeadás magánbefektető által kikötött feltételeit, így különösen a bérleti szerződés tartamát és a bérleti díj mértékét.
(4)A helyiség bérbeadója a magánbefektető, vagy annak a bérbeadásra jogosult szerve, szervezeti egysége vagy az általa megjelölt és a bérbeadásra felhatalmazott képviselője.
(5)A helyiségbérleti szerződés alapján a magánbefektetőt megillető bérleti díjból el kell számolni a honvédelmi szervet megillető hányaddal. E hányad nem lehet kevesebb a pályázati eljárás során felmerülő és a honvédelmi szervet terhelő költségek összegénél. Erről a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban, vagy ilyen tartalmú rendelkezése hiányában a
(3)bekezdés szerinti engedélyben, hozzájárulásban rendelkezni kell. VII. FEJEZET A SZEMÉLYGÉPKOCSI-TÁROLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 101. §
(1)A HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiséget (állóhelyet) a személygépkocsi-tulajdonnal, illetőleg – megállapodás alapján vagy a gépjármű forgalmi engedélyében jogszabály alapján üzembentartóként bejegyzett – tartós használattal rendelkező személyek között, elosztás útján, a következő sorrendben lehet bérbe adni:
  1. a)a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos és szerződéses tisztnek, tiszthelyettesnek,
  2. b)a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett személynek,
  3. c)a honvédelmi szerv köztisztviselőjének, közalkalmazottjának. Az azonos sorrendben állók között azok élveznek elsőbbséget, akik HM rendelkezésű lakásban bérlőként laknak.
(2)Ahol igénylő hiányában – a szükséges tartalékon felül – HM rendelkezésű üres személygépkocsi tároló helyiség van, azt legfeljebb 2 év időtartamra, a helyi viszonyok szerinti bérleti díjjal, más természetes személynek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérbe adhatja személygépkocsi tárolás céljára. Ha a magánbefektetői megállapodás lejártáig 2 év vagy annál kevesebb idő van hátra, a bérlet tartamát legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig szólóan lehet meghatározni.
  1. § A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség igénylésének és elosztásának rendjét a helyi lakásgazdálkodási szerv előterjesztése alapján a helyőrségi lakásbizottság, Budapesten a Központi Lakásbizottság, a helyi sajátosságok figyelembevételével, szabályzatban határozza meg. A helyőrségi szabályzatot parancsban, a budapesti szabályzatot a Honvédelmi Közlönyben ki kell hirdetni.
  2. § A személygépkocsi tároló helyiség bérbeadására a HM rendelkezésű lakás bérletére vonatkozó szabályokat – e fejezetben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
  3. §
(1)Az önálló lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő személygépkocsi tárolót a lakás bérlője részére kell bérbe adni, ha személygépkocsi van az ő vagy vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, vagy megállapodás alapján tartós használatában. Így kell eljárni a sorházi lakáshoz tartozó ilyen helyiség esetében is.
(2)Személygépkocsi-tároló helyiséget csak egy bérlőnek lehet bérbe adni, arra bérlőtársi szerződés nem köthető.
(3)A két- vagy többállású személygépkocsi-tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel lehet bérbe adni.
  1. § A bérlő a helyiséget kizárólag a saját, vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, illetőleg tartós használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja. A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, használatát másnak nem engedheti át. Bérleti és használati díjak
  2. §
(1)Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség havi – általános forgalmi adó nélküli – bérleti díja 120 Ft/m2.
(2)Az állóhely havi – általános forgalmi adó nélküli – bérleti díja 60 Ft/m2.
(3)Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakóépülethez tartozó zárt területen lévő személygépkocsi várakozó helyet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője kérelemre, a lakóépületben lévő lakás személygépkocsi tároló helyiséggel (állóhellyel) nem rendelkező bérlője vagy vele jogszerűen együttlakó hozzátartozója tulajdonában lévő – lakásonként egy darab – személygépkocsi parkolására kijelölheti és kizárólagos használatba adhatja. A várakozó hely havi – általános forgalmi adó nélküli – használati díja 40 Ft/m2.
(4)A lakóépülethez tartozó zárt területen lévő, kizárólagos használatba nem adott (üres) várakozóhelyet a lakóépületben lévő lakások bérlői közül – a saját vagy vele jogszerűen együtt lakó hozzátartozója tulajdonában lévő személygépkocsi parkolására – bárki használhatja, ahhoz engedély nem szükséges. A várakozóhely használata ebben az esetben térítésmentes. 107. §
(1)A bérleti szerződés megszűnését követően a személygépkocsi-tároló helyiséget jogcím nélkül használó személy cserehelyiségre nem tarthat igényt.
(2)Személygépkocsi-tároló helyiség esetében a 34. §
(1)és
(2)bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a bérlő vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója személygépkocsi tulajdonjogával, illetőleg megállapodás alapján tartós használati jogával rendelkezik.
(3)Vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség esetében a 34. §
(1)és
(2)bekezdés nem alkalmazható. A volt bérlő ebben az esetben másik cserehelyiségre tarthat igényt. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a bérleti szerződés azért szűnt meg, mert a magánbefektetői megállapodás tartama lejárt.
  1. § A határozatlan időtartamra szóló bérletet a honvédelmi szerv állományába tartozó vagy szolgálati, illetve öregségi nyugállományba helyezett bérlő halála után a házastársa (özvegye), valamint az
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársa akkor folytathatja, ha a saját vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó közeli hozzátartozója tulajdonában személygépkocsi van. Más személy a bérleti jogot nem folytathatja. 109. §
(1)Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiségre határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés cserehelyiség bérbeadása nélkül a Lakástörvény 24. §-a
(1)bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondható. A felmondási idő egy év.
(2)Az
(1)bekezdés szerint fel kell mondani a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződést, ha a bérlőnek a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya a 68. §
(3)bekezdésben meghatározottak szerint szűnik meg. 110. §
(1)A HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség határozatlan időtartamra szóló bérleti joga csak HM rendelkezésű vagy önkormányzati tulajdonú személygépkocsi-tároló helyiségre cserélhető el, a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával.
(2)A személygépkocsi-tároló helyiségek bérlői a 30. §
(1)bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogot csak ezzel azonos bérleti jogra cserélhetik el.
(3)A vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség bérleti joga nem cserélhető el.
  1. § A HM vagyonkezelői jogú személygépkocsi-tárolót a kezelő a bérleti szerződésben meghatározott időpontban és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére. A bérlő a szerződés megszűnése után a helyiséget kiürítve, az átadáskori állapotban köteles visszaadni.
  2. § Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, annak átadására, átvételére a
  3. §-ban meghatározottak az irányadók azzal, hogy az átadásról és az átvételről a helyi lakóházkezelő szerv a honvédelmi szerv útján tájékoztatja a magánbefektetőt. VIII. FEJEZET AZ ELIDEGENÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
  4. §
(1)Az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében lévő lakóépület, lakás, továbbá a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre kijelölhető, ha
  1. a)az elidegenítés nem ellentétes a vagyongazdálkodási, továbbá a szolgálati és a lakásgazdálkodási érdekekkel,
  2. b)a lakások és helyiségek tulajdoni hányadának több, mint 50%-át az arra jogosultak meg kívánják vásárolni,
  3. c)a létesítéstől, a vagyonkezelésbe kerüléstől vagy az épület egészére kiterjedő – a bérlők és használók átmeneti kiköltöztetésével is járó – felújítástól számított 10 év eltelt,
  4. d)az épület és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározottak szerint, a műszaki állapotától függetlenül elidegenítésre kijelölhető az üresen álló lakóépület.
(3)Az elidegenítésre történő kijelölésről a HM központi lakásgazdálkodási szerv javaslatára a honvédelemért felelős miniszter dönt. A miniszteri döntést közlemény formájában kell közzétenni. 114. § A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 113. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti időtartamot a magánbefektetői megállapodás alapján a honvédelmi szervet megillető rendelkezési jog megszerzésétől kell számítani azzal, hogy az elidegenítésére történő kijelölésre csak akkor kerülhet sor, ha a lakás (lakóépület) a Magyar Állam tulajdonába és a

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.