2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Dáptv. - 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.15. - 2026.VIII.31. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.IX.1. - 2026.XII.31.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól *  Az Országgyűlés – felismerve azt, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával – az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében, az Alaptörvény XXVI. cikke alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. § E törvény célja a digitális állampolgárság létrehozása, ennek keretében, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását. E törvény az egyszerű, kényelmes és hatékony szolgáltatásnyújtás megteremtése érdekében biztosítja a digitális térben a) az egységes alapokon működő, széles körű digitális szolgáltatások – különösen azonosítás és aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció és dokumentumkezelés, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszer – igénybevételének lehetőségét, b) az állam által a társadalom számára nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját, c) a mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközön történő ügyintézés elsődlegességét, d) a digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett vagy azt vállaló szervezeteknél történő digitális ügyintézés egységes kereteit, e) az állami nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatoknak a közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében történő felhasználását és az állami szervek közötti együttműködését, valamint f) a magánjogi jogviszonyok digitalizációját. 2. A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya törvényben és kormányrendeletben meghatározott digitális szolgáltatások tartalmára és azok digitális térben történő igénybevételére terjed ki. (2) A törvény hatálya kiterjed a) a digitális szolgáltatást igénybe vevő természetes személyekre, gazdálkodó szervezetekre, valamint más jogalanyokra, b) a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervre, c) a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetre, valamint d) a digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalanyra [a b)–d) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: digitális szolgáltatást biztosító szervezet]. (3) A törvény hatálya kiterjed a digitális szolgáltatások megvalósítása érdekében a) az e törvény szerinti támogató szolgáltatások nyújtóira, b) a digitális keretalkalmazás, a digitális keretszolgáltatások és az életesemény-alapú szolgáltatások nyújtására a Kormány által kijelölt szervre, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatóra. (4) A digitális állampolgárság megvalósítása érdekében a (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató elsődleges feladata a hordozható eszközön történő szolgáltatás-igénybevétel lehetőségének biztosítása, ehhez támogató szolgáltatások nyújtása, valamint olyan adatkezelési műveletek végrehajtása, amely eleget tesz a 3. § (4) bekezdése, és 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeknek. (5) E törvénnyel összhangban törvény rendelkezik, a) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, b) *  a Magyarország kiberbiztonságáról, és c) a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról. 3. A törvény alapelvei és alapvető rendelkezései 3. § (1) E törvény biztosítja a digitális szolgáltatások felhasználóbarát és ügyfélközpontú nyújtását és igénybevételét. (2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, a digitális állampolgárság szolgáltató, valamint a támogató szolgáltatás nyújtója köteles a digitális szolgáltatásokat, valamint az ehhez szükséges rendszerfolyamatokat elsősorban a felhasználó egyes életeseményeihez igazodóan kialakítani. (3) A digitális térben történő ügyintézéshez való egységes hozzáférés érdekében az állam az Alaptörvény XXVI. cikk (2) bekezdése szerint egyedi és tartós digitális állampolgár azonosítót biztosít. (4) A (3) bekezdés szerinti azonosító biztosítja, hogy a digitális tér nyújtotta szolgáltatásokhoz egy általánosan használható azonosítóval lehessen egyszerűen hozzáférni, valamint azt, hogy a szolgáltatásokhoz szükséges – egyes nyilvántartásokban vagy szerveknél elérhető – adat vagy irat automatizáltan rendelkezésre álljon. (5) A felhasználók számára a digitális állampolgárság szolgáltatások – különösen a keretalkalmazás és a keretszolgáltatások – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában díjmentesek. A digitális szolgáltatás díjmentessége nem érinti a szolgáltatás igénybevételével intézhető ügyekre vonatkozó díjfizetési kötelezettséget. (6) A digitális szolgáltatások elsődlegesen a digitális állampolgárság keretalkalmazáson keresztül érhetők el. (7) *  A nemzeti digitális irattárca olyan, mobilalkalmazásra fejlesztett szolgáltatás, amely alkalmas a személyazonosításra és egyéb adatok, attribútumok igazolására mind a digitális térben, mind a személyes interakciók során. (8) A digitális állampolgárság szolgáltatások felhasználhatók a közszolgáltatások és más szolgáltatások nyújtása során is. A digitális szolgáltatásokat az e törvényben meghatározott szervezetek kötelesek nyújtani a felhasználók számára, a gazdálkodó szervezet egyes digitális szolgáltatások nyújtását engedély alapján önként vállalhatja. 4. § (1) A digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra. (2) A felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat. A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása. (3) *  A felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktiválja, vagy azt inaktiválja. 5. § (1) *  A digitális állampolgárság az állami nyilvántartásokban kezelt adatokra épül. A digitális állampolgárság keretei között valamennyi állami nyilvántartás és szakrendszer – a digitális állampolgárság szolgáltatások, valamint az aggregátum szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások biztosíthatósága érdekében – összehangoltan és e törvényben foglaltaknak megfelelően együttműködik, és a digitális szolgáltatások biztosításához szükséges mértékben automatikusan adatot szolgáltat. (1a) *  A digitális állampolgárság szolgáltató, valamint az életesemény-alapú szolgáltatás szolgáltatója az e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt közfeladatai ellátása körében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokból és szakrendszerekből szolgáltatott adatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási és más díj megfizetése alól mentesül. (1b) *  A digitális állampolgárság szolgáltató, az életesemény-alapú szolgáltatás szolgáltatója, valamint a támogató szolgáltatás nyújtója a keretszolgáltatásokat és a támogató szolgáltatásokat az általa nyújtott szolgáltatások nyújtásához díjmentesen igénybe veheti. (1c) *  Az aggregátum szolgáltatás a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 47. pontja szerinti hiteles forrásnak minősül. (1d) *  Ha jogszabály az egyes nyilvántartásokból történő adatigénylést, illetve adatbekérdezést ír elő, az az aggregátum szolgáltatás útján is elvégezhető. (2) A felhasználó nem kötelezhető a digitális térben rendelkezésre álló adat ismételt megadására. (3) A digitális térben keletkező vagy ott megjelenő, egyedi azonosításra alkalmatlan adatokat az állam – meglévő digitális szolgáltatások javítása, valamint új digitális szolgáltatások bevezetése, továbbá a közigazgatás döntéshozatalának megalapozása érdekében – felhasználhatja. (4) A vállalkozások versenyképességének támogatása érdekében a 2. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogalanyok jogszabályban meghatározottak szerint digitális személyazonosítási megoldásokat, elektronikus aláírást, elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt, tárhely szolgáltatást, vagy egyéb támogató szolgáltatást vesznek igénybe. (5) A digitális térben garantálni kell a személyes adatok védelmét, továbbá az elektronikus információs rendszerek biztonságát. (6) Minden felhasználót megillet a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz való jog. E jog érvényesülését valamennyi, az e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervezet köteles biztosítani, különösen közérthető tájékoztatók közzétételével, ügyfélszolgálat működtetésével, valamint a szolgáltatások igénybevételét segítő informatív tartalmak biztosításával. (7) A digitális szolgáltatások nyújtása során törekedni kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés nélküli biztosítására. (8) A digitális állampolgárság szolgáltatásokat hordozhatóeszköz- és platformfüggetlen módon, a felhasználók legszélesebb körében elérhetően kell kialakítani. 6. § (1) Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze. (2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdés szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ha a fogvatartott digitális szolgáltatás igénybevételére lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól. (3) A digitálisan benyújtott beadvány joghatása nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumú. (4) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv a digitális szolgáltatásainak működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen digitálisan működteti, amelyhez az elektronikus információs rendszereket biztosítja. 7. § (1) A digitális szolgáltatásokat – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális térben kell létrehozni és működtetni. (2) Az új digitális szolgáltatásokat, azok jogi és műszaki környezetét a digitális állampolgárság alapelveinek megfelelően kell kialakítani. (3) A Kormány rendelettel állapítja meg azt az időpontot, amelytől kezdődően minden – az állampolgárok és a vállalkozások széles körét érintő, valamint a mindennapi életét, tevékenységét meghatározó – szolgáltatás kizárólag a digitális térben vehető igénybe. 4. Értelmező rendelkezések 8. § E törvény alkalmazásában: 1. *  aggregátum szolgáltatás: az állami nyilvántartásokban és egyéb elektronikus információs rendszerekben kezelt adatokra épülő integrált szolgáltatás, amelyet digitális állampolgárság szolgáltató a szolgáltatáshoz csatlakozott szervezetek által kezelt adatok felhasználásával nyújt; 1a. *  ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 36. pontjában meghatározott fogalom; 2. *  attribútum: az eIDAS Rendelet 3. cikk 43. pontjában meghatározott fogalom; 3. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára; 4. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás; 5. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára; 6. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy; 7. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató; 8. digitális állampolgárság: az állampolgárok azon joga, amellyel digitálisan ügyet intézhetnek, szolgáltatást vehetnek igénybe; 9. digitális állampolgár azonosító: matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely egyedi és tartós azonosítóként a polgárt a digitális térben egyértelműen azonosítja; 10. digitális állampolgárság nyilvántartás: az e törvénnyel létrehozott ügyfél-regisztrációs nyilvántartás; 11. *  nemzeti digitális irattárca: olyan digitális szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy azonosító adatokat, köztük személyazonosító adatokat, a személyazonosságához kapcsolódó elektronikus tanúsítványokat tároljon, és azokat kérésre rendelkezésére bocsássa, valamint biztosítja az elektronikus azonosítást, az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző elhelyezését; 12. digitális szolgáltatás: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügy, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézést e törvény szerint biztosító szolgáltatás, valamint ezek együttműködő rendszere; 13. digitális tér: az állami, társadalmi és gazdasági interakciók személyes jelenlétet mellőző, elektronikus úton történő megvalósításának környezete; 14. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat; 15. egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek; 15a. *  elektronikus attribútumtanúsítvány: az eIDAS Rendelet 3. cikk 44. pontja szerinti tanúsítvány; 16. elektronikus bélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 25. pontja szerinti bélyegző; 17. elektronikus időbélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 33. pontja szerinti időbélyegző; 18. életesemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a természetes személy életében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több életeseményhez is tartozhat; 19. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat; 20. *  európai digitális személyiadat-tárca: az eIDAS rendelet 3. cikk 42. pontja szerinti eszköz; 21. *  felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját, továbbá a HATODIK RÉSZ tekintetében az eIDAS Rendelet 3. cikk 5a. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy; 22. felhasználói profil: a digitális térben való aktivitáshoz szükséges, a digitális állampolgár azonosító alapján biztosított, a digitális állampolgár állami nyilvántartásban tárolt adatait és a digitális állampolgár által megtett nyilatkozatokat tartalmazó digitális fiók; 23. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás; 24. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány, b) gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy; 25. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik; 26. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele; 27. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek; 28. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll; 29. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények; 30. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználó képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos; 31. keretalkalmazás: a Kormány által kijelölt szolgáltató által vagy megbízásából a digitális állampolgárság szolgáltatások igénybevétele céljából a nyilvánosság számára mobileszközökre tervezett és kifejlesztett mobilalkalmazás; 32. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás; 33. központi állami szolgáltatás: olyan, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő, központi szolgáltatásként nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet az állam a piac szereplői részére a kijelölt központi szolgáltatón keresztül biztosít; 33a. *  közszférabeli szervezet: az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti szervezet, a 9. § (2) bekezdése szerinti digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv és a 80. § (1) bekezdés a)–e), g) és h) pontja szerinti digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet; 34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket; 35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat; 36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás; 37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás; 38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás; 39. piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással azonos módon, technikai tartalmát illetően a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel nyújt; 40. szerepkör: a Kormány rendeletében meghatározott természetes személyhez kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, illetve jogosultság; 41. szerepkör-nyilvántartás: a szerepkört jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően igazoló elektronikus nyilvántartás; 42. szerepkör-tanúsítvány: olyan, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított igazolás, amely egy természetes személyre vonatkozóan alkalmas igazolni azt, hogy a személy az elektronikus aláírás dokumentumon rögzítése időpontjában a szerepkör-tanúsítványban megjelölt igazolt szerepkörrel rendelkezik; 43. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről; 44. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között – általános szerződési feltételek elfogadásával vagy egyedileg – létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza; 45. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró; 46. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen; 47. támogató szolgáltatás: az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás; 48. vállalkozási-ügyviteli esemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a gazdálkodó szervezet működésében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több vállalkozási-ügyviteli eseményhez is tartozhat. MÁSODIK RÉSZ A DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG 5. A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek 9. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti szervezetek a feladat- és hatáskörükbe tartozó digitális szolgáltatásaikat a digitális térben a felhasználók számára az e Részben, valamint a Harmadik és Ötödik Részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani. (2) Digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv: a) az államigazgatási szerv, b) a helyi önkormányzat, c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany, d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság, e) az alapvető jogok biztosa, f) az ügyészség, g) a közjegyző, h) a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó iroda, i) a hegyközségek kivételével a köztestület, valamint j) a törvénnyel vagy kormányrendelettel az e törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany. (3) Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet az Ötödik Részben meghatározott szervezet. (4) *  A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany meghatározott digitális szolgáltatások biztosítását a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével önkéntesen vállalhatja. Az engedély kiadásának feltétele a) *  a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatása, b) a digitális állampolgárság szolgáltató ba) által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján bb) által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása, bc) által meghatározott műszaki követelmények teljesítése, bd) *  részére igazgatási szolgáltatási díj megfizetése. (4a) *  Kormányrendelet a (4) bekezdésben foglaltakon túl további csatlakozási feltételeket határozhat meg. (4b) *  A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany folyamatosan, a szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt biztosítja a (4) bekezdés szerinti engedély követelményeinek teljesítését. (4c) *  A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális szolgáltatások nyújtásához való felkészülés támogatására – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által vezetett nyilvántartásban szereplő – gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: integrátor) bízhat meg. (4d) *  Az SZTFH nyilvántartást vezet a feladat ellátásához szükséges, a Kormány rendeletében meghatározott szakértelemmel és infrastrukturális feltételekkel rendelkező integrátorokról az SZTFH elnöke rendeletében foglalt részletes szabályok szerint. (4e) *  A (4d) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a) az integrátor megnevezését és székhelyét, valamint annak kijelölt kapcsolattartója természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, és elektronikus levelezési címét, b) az integrátor – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát, c) a Kormány rendeletében meghatározott követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat, d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat. (5) A (2) bekezdés szerinti szerv az e törvényben foglalt rendelkezéseket a funkcionális működésével összefüggő ügyekben is alkalmazni köteles. 6. A digitális állampolgár azonosító és a digitális állampolgárság nyilvántartás 10. § (1) A digitális állampolgárság, és ezzel a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt – erre irányuló kérelem hiányában is – megillet. (2) *  A digitális állampolgár azonosító a digitális állampolgárság nyilvántartásba (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) történő bejegyzéssel jön létre. (3) A digitális állampolgár azonosító igazolására nem kell hatósági igazolványt kiadni. (4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani az eAzonosítás szolgáltatás útján a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítás lehetőségét. (5) A felhasználó az e törvény szerinti digitális szolgáltatás-igénybevétel és elektronikus ügyintézés során nem kötelezhető a digitális állampolgár azonosítótól eltérő azonosító kód használatára. Ha valamely, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás (a továbbiakban: összerendelési nyilvántartás) szolgáltatásaihoz csatlakozott digitális szolgáltatást biztosító szervezet a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, a felhasználó az azonosítót, illetve személyazonosságát az azonosítót igazoló igazolvány helyett eAzonosítás útján is igazolhatja. (6) A digitális állampolgár azonosító nem zárja ki egyéb egyedi azonosító alkalmazását, azonban ennek használatára a felhasználó a digitális térben nem kötelezhető. (7) *  A digitális állampolgár e törvény szerinti eAzonosítás útján történő azonosítása esetén az azonosítást kérő fél a digitális állampolgár sikeres azonosítása során jogosult megismerni és kezelni a digitális állampolgár azonosítót. 11. § *  (1) A természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött. (2) A digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválásával jön létre. A felhasználói profil a 63. § szerinti sikeres azonosítást követően személyes megjelenés nélkül, a keretalkalmazásban történő regisztrációval (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: regisztráció) aktiválható. Amennyiben a felhasználó a regisztrációkor még nem rendelkezik digitális állampolgár azonosítóval, számára a nyilvántartást vezető szerv digitális állampolgár azonosítót képez. (3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy e törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni. (4) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználó a) (3) bekezdés szerinti rendelkezését a felhasználói profil aktiválásával egyidejűleg, valamint b) az a) pont szerinti rendelkezésének törlését és az elektronikus kapcsolattartás kizárására vonatkozó rendelkezését a felhasználói profilja inaktiválásával egyidejűleg a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek a rendelkezési nyilvántartásba való rögzítés céljából átadja. 12. § *  (1) A nyilvántartás célja: a) a felhasználó felhasználói profilja aktív vagy inaktív státuszával, a digitális állampolgár azonosítóval, valamint a nyilvántartásban tárolt egyéb adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítése, b) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás kapcsán annak hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók kezelése, c) *  a digitális állampolgárság szolgáltató által nyújtott szolgáltatások támogatása. (2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár azonosító képzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átveszi a) a 10. § (1) bekezdése szerinti személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárság adatát, neme adatát, személyi azonosítóját, valamint b) az a) pont szerinti személy regisztrációhoz használt, személyazonosságot igazoló okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot. (3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő 10. § (1) bekezdése szerinti személy 43. § (2) bekezdésében meghatározott adatait a nyilvántartást vezető szerv az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi. (4) Ha a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő a) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában, vagy b) az a) pont szerinti nyilvántartásban nem, de a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szerepel, akkor a nyilvántartást vezető szerv a 43. § (2) bekezdése szerinti adatokat az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi. (5) A nyilvántartást vezető szerv számára történő adattovábbításhoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyazonosító adatát, valamint a képzési szabályokat úgy kell kialakítani, hogy abból az érintett személyazonosságának megállapítása ne legyen lehetséges. (6) A nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv e § szerint adatszolgáltatást teljesít a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv részére. 13. § *  (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a) *  a felhasználó felhasználói profilja aktiválásának, inaktiválásának, valamint megszüntetésének ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító, b) a 12. § (2)–(4) bekezdése szerint átvett adatok a személyazonosságot igazoló okmány érvényessége tényének kivételével, a természetes személy felhasználó személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő kikerülésének oka és ideje, valamint a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kód, c) a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei, d) a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 46. § (7) bekezdésben meghatározott adatok, e) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok, f) *  a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges, valamint a keretalkalmazáson keresztül nyújtott keretszolgáltatásokkal összefüggő technikai adatok. (2) A nyilvántartás az (1) bekezdés a) és d)–f) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. (3) A nyilvántartást vezető szerv a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kódon keresztül adatigénylésre jogosult a 12. § (2) bekezdése és a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokból. A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból az adatigénylés a digitális állampolgár azonosítóval rendelkező személy esetében személyi azonosítón keresztül is történhet. Az adatigénylési jogosultság a felhasználó természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, személyi azonosítójára, valamint a nyilvántartásból való kikerülése tényére és idejére terjed ki. (4) *  A nyilvántartást vezető szerv a természetes személyazonosító adatok és a digitális állampolgár azonosító kezelésére jogosult szerv részére a digitális állampolgár azonosító megismerése vagy igazolása, a felhasználó azonosítása, valamint a felhasználói profil aktív vagy inaktív állapotának közlése céljából adatszolgáltatást teljesíthet. (5) A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait: a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, d) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik teljesítése céljából, e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, kormányrendeletben kijelölt szerv a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatai ellátása céljából, f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából. 13/A. § *  A közhiteles nyilvántartást vezető szervezet, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a digitális állampolgár azonosítót a felhasználó azonosítása, valamint az általa a digitális térben nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából kezelheti. 14. § *  (1) A természetes személy felhasználó halála esetén a digitális állampolgár azonosító törlése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv adatot szolgáltat a nyilvántartást vezető szerv részére az érintett nyilvántartásból való kikerülésének okáról és idejéről. (2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár felhasználói profilját megszünteti az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén. (3) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a digitális állampolgár azonosító törlését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag a digitális állampolgársághoz kapcsolódó nyilatkozat, valamint az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a digitális állampolgár azonosító törlését követő 50 évig kezeli. 14/A. § *  (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást vezető szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat. (2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése. (3) A naplóbejegyzés tartalmazza a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását, b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát, c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját, d) az adatkezelési műveletet végrehajtó szervezet és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat, e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat, f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat. (4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. (5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel. (6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást vezető szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást vezető szerv. (7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell. (8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik. (9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani. 14/B. § *  (1) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek a) megnevezését b) székhelyét, levelezési címét, c) elektronikus levélcímét, telefonszámát, d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy da) családi és utónevét, db) születési családi nevét és utónevét, dc) anyja nevét, dd) születési helyét, idejét, de) szervezeti egységét, df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját, dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját, dh) felhasználónevét, di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét. (3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra. (4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni. (5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást vezető szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást vezető szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást vezető szervet. (6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást vezető szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni. 7. Az adatkezelés általános szabályai 15. § (1) A digitális térben történő szolgáltatás-igénybevétel, valamint az e törvény szerinti ügyintézés során a digitális állampolgárság szolgáltató és a támogató szolgáltatás nyújtója – a digitális szolgáltatások hatékonyságának és magas színvonalának biztosítása, az ügyintézési határidő és az ügyhöz kapcsolódó egyéb adminisztrációs terhek csökkentése és az egyidejűleg több ágazatot érintő integrált ügymenet kialakítása céljából – a felhasználó mindazon személyes adatához hozzáfér és azokat kezeli, amelyek az igénybe vett digitális szolgáltatás nyújtásához szükségesek. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés keretében a digitális állampolgárság szolgáltató – digitális adatkezelőként – jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon felül a (3) bekezdés szerinti adatfajtákat a szolgáltatás nyújtásához szükséges és elégséges mértékben átvenni és továbbítani. (3) A (2) bekezdés alapján kezelhető adatfajta valamennyi, közfeladatot ellátó szervezet kezelésében lévő, a szolgáltatás eredményes nyújtásához szükséges személyes adat vagy egyéb adat. (4) *  A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezeléssel összefüggésben az adatkezelés további részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. (5) *  A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározottak szerint adatot igényelhet az adatot nyilvántartó szervezettől, amelyet az teljesíteni köteles. 15/A. § *  Az életesemény-alapú szolgáltatás és az európai digitális személyiadat-tárcával kapcsolatos szolgáltatások jogszabályban kijelölt szolgáltatója, valamint a szolgáltatások nyújtásában közreműködő szerv a felhasználó mindazon személyes adatához hozzáfér és azokat kezeli, amelyek az e § szerinti szolgáltatás nyújtásához szükségesek. 16. § (1) A digitális térben az e törvény alapján elérhető szolgáltatások gördülékeny és szükségtelen adminisztrációs terhek nélküli hozzáférhetővé tétele céljából az állami nyilvántartások, valamint az állami nyilvántartásnak nem minősülő szakrendszerek és adatbázisok az egyes ügyek intézésének, szolgáltatások igénybevételének idejére és ahhoz szükséges mértékben összekapcsolhatók. (2) Az összekapcsolásra kizárólag a felhasználó által kezdeményezett digitális szolgáltatással összefüggésben kerülhet sor. 17. § (1) *  A Kormány rendeletében meghatározott proaktív szolgáltatások egyedi kérelem vagy szolgáltatás-igénybevétel kezdeményezése nélkül nyújthatóak. (2) A proaktív szolgáltatás elsősorban az életesemény-alapú és egyéb digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a kötelezettségek teljesítését vagy jogok gyakorlását elősegítő tájékoztatást szolgálja. (3) A proaktív szolgáltatások nyújtása céljából a felhasználó személyes adatai kezelhetők. A felhasználó nyilatkozatot tehet arról, hogy proaktív szolgáltatás során nem járul hozzá személyes adatainak kezeléséhez. HARMADIK RÉSZ AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS II. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 8. Általános szabályok 18. § (1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg. (2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő, b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető, c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz. (3) *  Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során a felhasználó személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen. (4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet – önállóan vagy más digitális szolgáltatást biztosító szervezetekkel együttműködve – telefonon és más elektronikus úton is elérhető ügyfélszolgálatot működtet a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel, hogy az ügyfélszolgálatnak hetente legalább 40 órában elérhetőnek kell lennie. A 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervek külön megállapodás alapján a Kormány rendeletében kijelölt országos telefonos ügyfélszolgálat útján is biztosíthatják az e bekezdés szerinti feladatok ellátását. (5) *  Az e törvény szerinti szolgáltatás esetén annak igénybevételéhez feltételként a felhasználó életkorára vonatkozó megkötés állapítható meg. Az életkori feltétel teljesülését az adott szolgáltatás erre szolgáló funkciója, illetve a szolgáltatás biztosításához szükséges nyilvántartás vizsgálja. 9. Kötelező elektronikus ügyintézés 19. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében *  a) *  a felhasználóként eljáró *  aa) gazdálkodó szervezet, ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet, ac) ügyész, ad) jegyző, ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint b) *  a felhasználó jogi képviselője. (2) *  Az (1) bekezdésben megjelölt felhasználó, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett felhasználó, valamint az aktív felhasználói profillal rendelkező részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell. (3) *  Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl a felhasználó vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető. (4) *  Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre. (5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen. 10. Az elektronikus ügyintézés módja 20. § A felhasználó az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket a) elsősorban a digitális állampolgárság keretalkalmazás útján, b) az egységes, személyre szabott ügyintézési felületén, vagy c) a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton teljesíti. 11. Automatikus döntéshozatali eljárás 21. § (1) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le, ha *  a) *  kérelemre indult ügy esetén a felhasználó a kérelmét elektronikus úton nyújtja be, b) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és c) az ügy intézéséhez szükséges adatok automatizált feldolgozásra alkalmas módon a digitális szolgáltatást biztosító szervezet rendelkezésére állnak, vagy azokat automatikus információátvétel útján, automatizált feldolgozásra alkalmas formátumban átveszi. (2) *  Automatikus döntéshozatal esetén a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntéseket és gondoskodik a felhasználóval való közlésről. A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv közli a felhasználóval, ha a döntést automatikus döntéshozatali eljárásban hozta meg. (3) *  Az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés vagy értesítés emberi közbeavatkozás nélkül akkor is meghozható, ha az eljárást a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv nem automatikus döntéshozatal útján folytatja le. (4) Nincs helye automatikus döntéshozatali eljárásnak, ha azt az adott ügyben törvény vagy kormányrendelet kizárja. 12. Iratok és dokumentumok 22. § (1) A digitális térben a dokumentumok elektronikus formában jönnek létre. Irat kivételes jelleggel állítható ki papír alapon. (2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az elektronikus ügyintézése során szükség szerint a) a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot készít vagy készíttet, b) az elektronikus úton kiadmányozott döntésről hiteles papír alapú másolatot készít vagy azt hiteles papír alapú irattá alakíttatja. (3) Az elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum bizonyító erejével a) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén, b) az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén. (4) A dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus dokumentum bizonyító erejével, ha az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére irányuló központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették. 13. Elektronikus ügyintézés elektronikus ügyintézési pont útján 23. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) *  Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt a felhasználó e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be. (3) *  A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a felhasználó személyesen járt volna el. (4) *  Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén a felhasználó személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással. (5) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, illetve aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval. III. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS 14. Alapvető szabályok 24. § (1) Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is. (2) Elektronikus kapcsolattartás alatt a hangkapcsolatot, valamint a kép- és hangfelvétel továbbítását és rögzítését biztosító elektronikus úton történő kapcsolattartást is érteni kell, kivéve azokban az esetekben, ahol ez nem értelmezhető. 15. Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség 25. § (1) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek, amely azt a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás). (2) *  A természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely. 26. § (1) Gazdálkodó szervezet felhasználó – törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül – köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet *  a) ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy b) ePosta elérhetőség. (2) *  A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló – (1) bekezdés szerinti – hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. (3) A Kormány rendeletében jelöli ki azon szolgáltatót, akivel az e tárgyban kötött külön közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az (1) bekezdés szerinti elérhetőséget a Kormány rendeletében meghatározott szervek részére ingyenesen biztosítja. (4) *  Ha a gazdálkodó szervezet felhasználó (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. (5) Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik. (6) Az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét a Kormány rendeletében meghatározott módon jelenti be. (7) A rendelkezési nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére az adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. Természetes személy felhasználó esetében a Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli. (8) Az (1) bekezdés szerinti, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv a KSH részére az adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. 27. § A 25. és 26. § szerinti hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a) *  a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény felhasználó által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban, b) *  c) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett másodszori értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. 28. § *  Ha a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani a felhasználóval. Ha a felhasználó hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a felhasználóval, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag a felhasználó értesítése vagy tájékoztatása céljából használja. 28/A. § *  Ha természetes személy felhasználó nem rendelkezik a 25. § (2) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv az általa ismert, a 46. § (5) bekezdése szerinti tárhelyre megkísérelheti kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a 27. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről. 16. A kapcsolattartás módja 29. § (1) A felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját. (2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval. 30. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat tekintetében nem elektronikus ügyintézés esetében írásbeli nyilatkozatot követel meg, annak az elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott jognyilatkozat megfelel, ha a) a nyilatkozattevő elektronikus azonosítása a 34. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik, és b) biztosított, hogy a kézbesített elektronikus dokumentum megegyezik a nyilatkozattevő által jóváhagyott dokumentummal. (2) Törvény vagy kormányrendelet az (1) bekezdéstől eltérő nyilatkozatok tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy annak joghatásai az írásbeli nyilatkozat joghatásaival megegyeznek. (3) *  Ha jogszabály nem zárja ki, az azonosított felhasználó által hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett n …