2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

(1)A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:

1. a)a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják,
2. b)* az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, üzemeltetése, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely
3. ba)a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett – szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján – legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá
4. bb)a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.
5. c)az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,
6. d)a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. §

(2)bekezdés a)–

1. c)pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását,
2. e)a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse meg,
3. f)a regionalitás elve: ha – a felhasználók érdekeire figyelemmel – a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni,
4. g)* a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtás, amely figyelembe veszi a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevők teherviselési képességét,
5. h)a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek – a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel összhangban – meg kell térülniük,
6. i)* a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,
7. j)a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél – az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül – törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el,
8. k)a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2)Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az

(1)bekezdésben meghatározott sorrend az irányadó.

1. Értelmező rendelkezések
2. § * E törvény alkalmazásában:
3. * átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,
4. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,
5. csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi, 3a. * egyesített rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amelyben a szennyvízelvezető hálózat és a vízgyűjtőterület bármely pontjáról a szenny- és csapadékvíz a közműhálózat igénybevételével kevert (szennyvíz és csapadékvíz együtt) szennyvízként kerül a település szennyvíztisztító telepére,
6. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi, 4a. * ellátási területen átnyúló szolgáltatás: egy szomszédos ellátási területen lévő ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötése esetén nyújtott víziközmű-szolgáltatás, 4b. * elválasztott rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amely kizárólag szennyvizet vezet el a település szennyvíztisztító telepére,
7. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,
8. * felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. §

(1)bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa, 7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel – az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki, 8. * gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerekre vonatkozó hosszú távú, felújítási és beruházási tervrészekből álló terv, 8a. * használati díj: a víziközmű üzemeltetési jogviszony keretében a víziközmű üzemeltetés jogának átengedéséért a víziközmű-szolgáltató által az ellátásért felelős részére megfizetett bérleti díj, vagyonkezelési díj vagy koncessziós díj, 9. * házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna és a fogyasztói csap), 10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű), 11. * ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

1. a)bekötési vízmérő esetében
2. aa)telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,
3. ab)önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
4. b)bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed, 12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll, 13. kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése, * 14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap, 15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, 16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő, 17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés), 18. * szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bebocsátására szolgál, 19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll, 20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely
5. a)település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy
6. b)* a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, 21. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja, * 22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége, 23. víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:
7. a)önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),
8. b)* önállóan, több település ellátását is szolgálja,
9. c)* átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatás nyújtásával, illetve igénybevételével egy vagy több településre nézve közvetlenül vagy közvetve biztosítja a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,
10. d)* 24. * víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok), 24a. * víziközmű-szolgáltatói működési engedély: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedély, amely kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására, 25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész
11. a)amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy
12. b)* amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült, 26. * víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, 27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás, 28. holding: a számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvény tulajdonosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeinek is, 29. * védendő felhasználó: az a természetes személy felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékossággal élő felhasználót is, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű-szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek szerint vehet részt, 30. * fogyatékossággal élő felhasználó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti, 31. * gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, 32. * egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi, 33. * víziközmű-alap: a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodása alapján létrehozott, a víziközmű-fejlesztések finanszírozását biztosító források összessége, így különösen a használati díjak nyilvántartására és felhasználására szolgáló, elkülönített számlán kezelt pénzügyi eszköz, 34. * Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap: az állam által létrehozott alap, amely a víziközmű-fejlesztések és a víziközmű-szolgáltatók működésének ellentételezésére szolgál, és amelybe a víziközmű-szolgáltatók az indokolt költségeikhez képest elért többletbevételeire tekintettel teljesítik a befizetéseket, és ahonnan a víziközmű-szolgáltatók a meg nem térülő elismert indokolt költségeikre tekintettel ellentételezésben részesülnek. II. FEJEZET * A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATATÁS HATÓSÁGI FELADATAI * 2/a. * A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályok 3. § *

(1)* A víziközmű-szolgáltatással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben, illetve hatósági ellenőrzésekben – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a Hivatal jár el.

(2)A Hivatal eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3)Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a

(4)és

(5)bekezdésben foglalt kivétellel 75 nap.

(4)Az ügyintézési határidő a Hivatal a) * 5/A. §

(3)bekezdése, valamint a 11. §

(2)bekezdése szerinti eljárásában 135 nap, b) * 5/F. §

(6)bekezdése szerinti eljárásában 21 nap, c) * 16. §

(3)bekezdése szerinti eljárásában 30 nap, d) 36. § szerinti eljárásában – az

(5)bekezdés

1. a)pontjában meghatározott kivétellel – 135 nap,
2. e)* 31/B. § szerinti eljárásában 45 nap,
3. f)* 37. § szerinti eljárásában 90 nap.

(5)Az ügyintézési határidő a Hivatal

1. a)36. § szerinti eljárásában 75 nap,
2. b)*
3. c)37/A. § szerinti eljárásában 45 nap, ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódik, és kormányrendelet az eljárást kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.

(6)Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást.

(7)* A Hivatal véglegessé vált határozatait – a személyes és védett adatok, illetve a panaszügyben hozott határozatok kivételével – a honlapján közzéteszi.

(8)A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(9)A Hivatal döntéseinek végrehajtását – a pénzfizetési kötelezettségek kivételével – maga foganatosítja. 4. § *

(1)A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.

(2)* A közérdekű üzemeltetőt kijelölő, valamint az átmeneti díjat megállapító határozattal kapcsolatos perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.

(3)* 5. § *

(1)A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

(2)A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését. 2/b. * A víziközmű-szolgáltatók felügyelete és az ellátásért felelősök ellenőrzése * 5/A. § *

(1)* A víziközmű-szolgáltatás alapelvei, az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a Hivatal határozataiba foglalt előírások érvényre juttatása érdekében a Hivatal – a fogyasztóvédelmi hatóság 5/E. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – felügyeli a víziközmű-szolgáltatók tevékenységét, valamint hatósági ellenőrzést végez az ellátásért felelősnél. Ha a felügyelet vagy hatósági ellenőrzés során jogszabálysértő tényeket vagy körülményeket tár fel, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2)* A víziközmű-szolgáltató felügyeletét a Hivatal átfogó ellenőrzéssel, célellenőrzéssel, témaellenőrzéssel és utóellenőrzéssel valósítja meg. A Hivatal az ellátásért felelős tekintetében célellenőrzést, témaellenőrzést és utóellenőrzést tart.

(3)* Az átfogó ellenőrzés a víziközmű-szolgáltatók működésének legalább ötéves ciklusonként megvalósuló komplex, minden működési területre kiterjedő törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése.

(4)* A célellenőrzés egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának vizsgálata a víziközmű-szolgáltatónál vagy az ellátásért felelősnél.

(5)* A témaellenőrzés egy meghatározott feladat ellátásának egyidejű vizsgálata több víziközmű-szolgáltatónál vagy több ellátásért felelősnél.

(5a)* Az utóellenőrzés a víziközmű-szolgáltatónál vagy az ellátásért felelősnél végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján az ellenőrzött szerv által megtett intézkedések és azok eredményének vizsgálata.

(6)* A felügyeletet vagy hatósági ellenőrzést végző köztisztviselő részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet a köztisztviselő a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató vagy az ellátásért felelős képviselőjének átad. 5/B. § *

(1)* A Hivatal az ellenőrzési tervbe foglalt ütemezés szerint végzi az 5/A. §

(2)bekezdése szerinti felügyeletet és hatósági ellenőrzést. Az ellenőrzési terv tartalmazza a tárgyévben elvégzendő ellenőrzések tárgyát, típusát, tervezett időpontját, az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, valamint az ellenőrizendő időszakot.

(1a)* Az 5/A. §

(3)bekezdése szerinti átfogó ellenőrzést a Hivatal ellenőrzési program alapján végzi. Az ellenőrzési programot a Hivatal az ellenőrzés megindításáról szóló értesítés közlésével egyidejűleg megküldi a víziközmű-szolgáltató részére.

(2)Az ellenőrzési program tartalmazza:

1. a)az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató megnevezését,
2. b)az ellenőrzés tárgyát,
3. c)az ellenőrzés jogszabályi alapját,
4. d)az ellenőrzés célját,
5. e)az ellenőrzés 5/A. §

(2)bekezdése szerinti típusát,

1. f)az ellenőrizendő időszakot,
2. g)az ellenőrzés szempontjait, a részletes ellenőrzési feladatokat,
3. h)az ellenőrzés során igénybe venni tervezett eszközöket,
4. i)az ellenőrzés végrehajtásának időszakát, ütemezését,
5. j)az ellenőrzést végző szervezeti egység és személyek nevét, beosztását, valamint a kijelölt vizsgálatvezető nevét,
6. k)a program készítésének dátumát, a jóváhagyásra jogosult vezető aláírását.

(3)Az ellenőrzés eszközei:

1. a)a víziközmű-szolgáltatók által rendszeresen vagy esetileg teljesített adatszolgáltatás Hivatal által rögzített adatai,
2. b)az ellenőrzési programban meghatározott iratbemutatás, adatszolgáltatás,
3. c)helyszíni ellenőrzés,
4. d)más hatóságok megkeresése útján beszerzett információk,
5. e)elektronikus nyilvántartások adatai,
6. f)* az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott adatok.

(4)* A helyszíni ellenőrzés során feltárt tényekről, az ellenőrzött szerv és a Hivatal nyilatkozatairól jegyzőkönyv készül. 5/C. § *

(1)Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja. Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont jogi következtetéseket.

(2)Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött szervnek.

(3)Ha a Hivatal az átfogó ellenőrzés során megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltató a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentés tervezetét megküldi az ellenőrzött víziközmű-szolgáltatónak. Az ellenőrzési jelentés tervezetére az ellenőrzéssel érintett víziközmű-szolgáltató a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. A határidő lejártát követően a Hivatal véglegesíti az ellenőrzési jelentést, amelyben rögzíti az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató figyelmen kívül hagyott észrevételeire vonatkozó indokolást.

(4)Ha a Hivatal a témaellenőrzés, célellenőrzés vagy utóellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzött szerv a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött szervnek. Az ellenőrzési jelentésre az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételben foglaltakat a Hivatal a jogkövetkezmények megállapítására irányuló hatósági eljárás során értékeli, és az eljárást lezáró határozatban az észrevételek elutasítását külön megindokolja. 5/D. § *

(1)* A víziközmű-szolgáltató a Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartásban (a továbbiakban: Nyilvántartás) szereplő víziközmű-szolgáltatóra irányadó felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata. A Hivatal a kibocsátott számla mellé tételes kimutatást csatol a víziközmű-szolgáltató részére, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy mely víziközmű-rendszerek esetében milyen felhasználói egyenérték alapján történik a számlázás.

(2)* A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenértékre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatását minden év március 31-ig küldi meg a Hivatalnak. 2/c. * A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos egyéb hatósági feladatok 5/E. § *

(1)Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint – a közérdekű korlátozás kivételével – a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2)A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3)Az

(1)és a

(2)bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja: a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának a

(1)és

(2)bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő rendelkezései betartására kötelezés;

1. b)a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy
2. c)a 73. §
3. b)pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(5)* A fogyasztóvédelmi hatóság

(1)és

(2)bekezdésben meghatározott feladatkörén kívül, a létfenntartási, a közegészségügyi vízigények teljesítésével összefüggésben az illetékes népegészségügyi szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel összefüggésben a fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) jár el.

(6)* Az

(1), a

(2)és az

(5)bekezdés hatálya alá nem tartozó, a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok esetében a Hivatal jár el.

(7)* Az

(1), a

(2), az

(5)és a

(6)bekezdés szerinti hatósági eljárást megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni.

(8)* A

(6)bekezdés szerinti panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt év eltelte után nem indítható (elévülés). Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülés a magatartás megszűnésével kezdődik. Az elévülési határidő jogvesztő. III. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ESZKÖZEI 2/d. * Az ellátásért felelős jogai és kötelezettségei 5/F. § *

(1)Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék. *

(2)Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a következő tevékenységeket végzi: *

1. a)víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi,
2. b)nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,
3. c)víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,
4. d)végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat.

(3)A felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért felelős: *

1. a)kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít,
2. b)a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,
3. c)figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésből és jogszabályból fakadó víziközmű-üzemeltetési tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök felhasználását.

(4)Az

(1)–

(3)bekezdésben meghatározott feladatokat a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközműre nézve az

(5)bekezdésben foglalt eltéréssel a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együttesen: települési önkormányzat) látja el.

(4a)* A települési önkormányzat a tulajdonában álló víziközmű-vagyon 5/H. §

(2)és

(3)bekezdése szerinti átruházása esetén mentesül a

(4)bekezdésben meghatározott ellátási felelősség alól.

(5)* Az

(1)–

(3)bekezdésben meghatározott feladatokat az állam látja el azon felhasználási helyek vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített többségi állami tulajdonnak minősülő regionális víziközmű-rendszerekről, vagy a többségi állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekről történik. *

(6)Az adott közigazgatási terület vagy víziközmű-rendszer felett ellátásért felelősi jogokat és kötelezettségeket gyakorló személyéről a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. 5/G. § *

(1)Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik (a továbbiakban: közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer), akkor az érintettek az ellátásbiztonság követelménye érdekében írásban megállapodnak

1. a)a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben és végrehajtására kiadott jogszabályokban az ellátásért felelős számára meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítésének módjáról és feltételeiről,
2. b)az ellátásért felelősök képviseletéről.

(2)Az ellátásért felelősök az

(1)bekezdésben meghatározott megállapodást egyszerű többséggel hozzák meg, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.

(3)* Az

(1)bekezdésben meghatározott megállapodást vagy annak módosítását az ellátásért felelősök képviselője az aláírástól számított 30 napon belül megküldi a Hivatalnak és a víziközmű-szolgáltatónak.

(4)Ha az

(1)bekezdésben meghatározott kérdésben a

(2)bekezdés szerint azonos szavazati arány alakul ki, a döntést a tárgyév január 1-jén legnagyobb felhasználói egyenértékkel rendelkező ellátásért felelős szavazata határozza meg.

(5)A közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer tulajdonosai eltérő megállapodás hiányában a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik az ellátásért felelős számára meghatározott feladatokkal járó terheket. 5/H. § *

(1)Egy víziközmű-rendszer üzemeltetési kérdéseiről – ideértve a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszert is – egy üzemeltetési szerződés rendelkezhet. *

(2)* Az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-vagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközmű-rendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. *

(3)* Ha víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik, az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű többségi döntéssel a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni részesedésüket, illetve a tulajdonukban álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatják az államra, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.

(3a)* A

(3)bekezdés szerinti átruházásról szóló döntést követően közös tulajdonban tulajdonostársként maradó önkormányzatok a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában továbbra is viselik a közös tulajdonú víziközmű-rendszerrel kapcsolatos feladatokkal járó terheket és gyakorolják az azzal járó jogokat.

(4)* Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon

(2)és

(3)bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan a 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet írásban megállapodik. *

(4a)* A

(4)bekezdése szerint az állam által átvett fejlesztési forrás (e § alkalmazásában a továbbiakban: átvett fejlesztési forrás) összege az érintett víziközmű-vagyon tekintetében a Hivatal által a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására használható fel.

(4b)* Az átvett fejlesztési forrás a

(4a)bekezdés szerinti felhasználás időpontjában számolható el költségvetési bevételként, ezt megelőzően az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 4/A. §

(5)bekezdésében szereplő bevételekkel azonos módon kell elszámolni.

(4c)* A

(4a)bekezdés szerinti felhasználás fedezetének biztosítása érdekében a fejezetet irányító szerv a költségvetési bevételként elszámolt átvett fejlesztési forrásnak megfelelő összeg mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti.

(5)* A víziközmű-szolgáltató – az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon

(2),

(3)vagy

(3a)bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan – a tulajdonában álló víziközmű működtető eszközök és a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tulajdonjogát az államra, mint új ellátásért felelősre nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, ingyenesen is átruházhatja.

(6)* Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon

(2)és

(3)bekezdés szerinti átruházása esetén az üzemeltetési jogviszony a víziközmű-vagyon tulajdonjogának átszállását követő napon megszűnik, vagy – a korábbi és az új ellátásért felelős közötti megállapodás alapján – az állam, mint új ellátásért felelős a fennálló üzemeltetési jogviszony tekintetében a korábbi ellátásért felelős helyébe lép. Az üzemeltetési jogviszony megszűnése esetén az állam mint új ellátásért felelős az új üzemeltetési jogviszony létrehozásáról akként gondoskodik, hogy a szolgáltatás folytonossága közérdekű üzemeltető kijelölése nélkül is biztosított legyen.

(7)* Ha az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon

(2)és

(3)bekezdés szerinti átruházása az üzemeltetési jogviszony megszűnését eredményezi, a korábbi ellátásért felelős a víziközmű-vagyon tulajdonjogának átszállását követően haladéktalanul átadja az új ellátásért felelős részére a 61. §

(1)bekezdése szerinti adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely az érintett víziközmű-rendszerhez kapcsolódóan az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Ha az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatok a korábbi ellátásért felelősnél – annak írásbeli nyilatkozata alapján – nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, a korábbi üzemeltetési jogviszony szerinti víziközmű-szolgáltató a hiányzó adatokat az új ellátásért felelős írásbeli felszólítását követő 5 napon belül átadja az új ellátásért felelős részére.

(8)* A

(2)–

(5)bekezdés szerinti térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(9)* A települési önkormányzat – a víziközmű-vagyon

(2)vagy

(3)bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan – térítésmentesen átruházhatja az államra, mint új ellátásért felelősre az átadással érintett víziközmű-rendszer üzemeltetését szerződéses jogviszony alapján ellátó víziközmű-szolgáltatóban fennálló társasági részesedését. A térítésmentes tulajdon-átruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül. *

(10)* Ha a

(9)bekezdés szerint a víziközmű-szolgáltatóban fennálló társasági részesedés az államra átruházásra kerül, a települési önkormányzat az átruházással egyidejűleg a víziközmű-működtetés körébe tartozó tevékenysége során keletkezett, víziközmű-szolgáltató felé fennálló kötelezettségeinek teljesítése alól mentesül.

(11)* Azon társasági részesedés tekintetében, amely esetében az állam a

(9)bekezdés szerinti térítésmentes átruházás eredményeként szerez a Polgári Törvénykönyv befolyásszerzésre vonatkozó szabályai szerinti minősített többséget, a Polgári Törvénykönyvnek a minősített többség megszerzése esetére kikötött vételi kötelezettségre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. 3. A víziközművek tulajdonjoga 6. § *

(1)* Víziközmű kizárólag az állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat.

(2)* Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog jogosultja az ellátásért felelős. A vízvezetési szolgalmi jog gyakorlása – a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a víziközmű-szolgáltatót illeti meg. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.

(3)* Az állami tulajdonú víziközmű, valamint az 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközmű működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. Az államra mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság jár el.

(3a)* A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a tulajdonosa köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás díja vagyonkezelés esetén a vagyonkezelőt, vagyonkezelés hiányában a tulajdonost terheli. A tulajdonos az őt terhelő vagyonbiztosítási díjat a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatja.

(4)* Az

(5)bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető

1. a)a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont
2. a)és
3. b)alpontjában foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt lakossági felhasználó ellátását biztosítja, vagy
4. b)a Hivatal egyedi határozatában víziközműnek minősített olyan vízilétesítmény, amelynek nyomvonala a szennyvíz-törzshálózattól vagy ivóvíz-törzshálózattól a szennyvíz-bekötővezeték vagy ivóvíz-bekötővezeték szolgáltatási pontjáig nagyobbrészt állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon halad.

(5)Nem lehet víziközműnek minősíteni, és víziközmű-szolgáltatás keretében működtetni azt a vízilétesítményt amely:

1. a)* vízjogi engedéllyel nem rendelkezik,
2. b)nem közterületi ingatlan területén, olyan belső hálózatként került kialakításra, amely esetében az ellátás valamely szervezett formában működő, legalább részben közös célú ingatlan használathoz kötődik (különösen: nyugdíjas otthon, szolgálati lakások, lakópark),
3. c)műszaki kialakítása miatt aránytalan (az újraelőállítási érték 30%-át meghaladó értékű) nagyságú átalakítást jelentő beruházás eredményeként lehetne csak a víziközmű rendszerekkel szemben támasztott műszaki kritériumoknak megfeleltetni.

(6)* A vízilétesítmény

(4)bekezdés a) pontja és az

(5)bekezdés alapján történő minősítésére a Hivatal az ellátásért felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére induló eljárásban, vagy hivatalból hoz egyedi döntést. A

(4)bekezdés b) pontja szerinti eljárást az ellátásért felelős kezdeményezheti.

(7)* A

(6)bekezdésben megjelölt személyek a vízilétesítmény

(4)és

(5)bekezdés szerinti minősítési eljárásában ügyfélnek minősülnek.

(8)* A Hivatal víziközmű minősítéséről hozott döntése a döntés tárgyát képező vízilétesítmény vízjogi létesítési vagy vízjogi üzemeltetési engedélye hatályvesztésével hatályát veszti.

(9)* A

(6)bekezdés szerinti kérelem kötelező tartalmi elemeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

(10)* A közcélú szennyvíztisztítást ellátó vízilétesítmények, valamint a közcélú szennyvíztisztítást szolgáló objektumok védelmére, illetve a szomszédos ingatlanoktól történő elhatárolására (a továbbiakban együtt: objektumvédelem) védősávot kell kijelölni. Az objektumvédelmi védősáv kijelölésének és fenntartásának részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. 7. §

(1)A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat.

(2)A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.

(3)* Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja.

(4)* Ha a felajánlott rendszerfüggetlen víziközmű-elemet víziközmű-fejlesztési hozzájárulás terhére újították fel, a könyv szerinti nettó érték víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból ráfordított összegével csökkentett értéken kerül felajánlásra. 7/A. § *

(1)A 7. §-ban foglaltaktól eltérően az energiahatékonyságról szóló törvényben meghatározott energiahatékonysági szolgáltató megszerezheti az energiahatékonyság-javító intézkedéshez szorosan kapcsolódó rendszerfüggetlen víziközmű-elem tulajdonjogát az energiahatékonyságot növelő beruházás során az energiahatékonyság-alapú szerződésben meghatározott időtartamra.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott időtartam leteltét követően a rendszerfüggetlen víziközmű-elem térítésmentesen a finanszírozási konstrukciótól függően a víziközmű-szolgáltató, vagy az ellátásért felelős tulajdonába kerül.

(3)Az energiahatékonyság-alapú szerződés tárgyát képező rendszerfüggetlen víziközmű-elem az energiahatékonyság-alapú szerződésben meghatározott időtartam alatt kizárólag akkor kerülhet az

(1)bekezdés szerinti energiahatékonysági szolgáltató birtokába, ha ez nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot. 8. § *

(1)* Az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek. *

(1a)* Az

(1)bekezdéstől eltérően az ellátásért felelős jóváhagyásával az állami beruházásokért felelős miniszter, költségvetési szerv, valamint a beruházó is megvalósíthat víziközmű létrehozására irányuló beruházást olyan módon is, hogy az ahhoz szükséges víziközmű rendszer vagy annak a beruházással érintett eleme megállapodás alapján biztosított az állam részére.

(1b)* Az

(1)bekezdés szerinti víziközmű létrehozására irányuló beruházásra a víziközmű-fejlesztésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy az állami beruházásokért felelős miniszter, költségvetési szerv, valamint a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre ruházza át.

(2)Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízilétesítmény nem felel meg a 6. §

(4)és

(5)bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az

(1)bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül. 3/A. * Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltása 9. § *

(1)Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltása kizárólag a 9/A. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén, és az ellátásbiztonság érdekében abban az esetben lehetséges, ha olyan, a Hivatal által a 6. §

(4)bekezdés b) pontja alapján víziközműnek minősített vízilétesítmény van nem állami vagy önkormányzati tulajdonban, amelynek funkciója megfelel a víziközmű 2. § 20. pontjában foglalt funkcióinak.

(2)Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltását kizárólag az ellátásért felelős kezdeményezheti. 9/A. § *

(1)Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltására akkor van lehetőség, ha

1. a)a közérdekű cél megvalósítása a víziközművön fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges;
2. b)a víziközmű tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy térítésmentes vagyonátruházás útján nem lehetséges; és
3. c)a közcélú megváltással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

(2)Az adásvételt vagy a térítésmentes vagyonátruházás létrejöttét meghiúsultnak kell tekinteni, ha

1. a)a közcélú megváltást kérőnek – a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül megtett – ajánlatára a tulajdonos a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog átruházására alkalmas elfogadó nyilatkozatot;
2. b)a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve a tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy
3. c)a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a közcélú megváltást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek. 9/B. § *

(1)Az e törvény szerinti közcélú megváltásra – az e törvényben foglalt eltéréssel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)A közcélú megváltási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a víziközmű fekvése szerint illetékes kisajátítási hatóság jogosult. A közcélú megváltási eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.

(3)A közcélú megváltási eljárás eljárási költségeit az eljárást kezdeményező fél viseli. Az eljárás során a kisajátítási hatóság által hivatalból indított eljárások kisajátítási hatóság által megfizetendő költségeit az eljárást kezdeményező fél a kisajátítási hatóság részére megtéríti.

(4)A közcélú megváltási eljárásban ügyfél:

1. a)a közcélú megváltást kérő,
2. b)az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet,
3. c)a kártalanításra jogosult tulajdonos,
4. d)az érintett víziközmű-szolgáltató.

(5)Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a kisajátítási hatóság, az eseti gondnokot a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap.

(6)A közcélú megváltási eljárás kérelemre indul. A kérelmet víziközművenként, víziközmű-rendszerenként kell benyújtani.

(7)A kérelmet a közcélú megváltást kérő nyújtja be. Az állam mint közcélú megváltást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöl ki, vagy amely olyan állami költségvetési szerv, amelynek – jogszabály vagy az alapító okirata alapján – a közcélú megváltást megalapozó közérdekű cél megvalósítása a feladatkörébe tartozik. Az önkormányzat mint közcélú megváltást kérő nevében a képviselő-testület, a társulás, illetve a határozatában meghatalmazott egyéb szerv járhat el.

(8)A közcélú megváltási kérelemhez mellékelni kell:

1. a)a közcélú megváltást kérő bejelentését a víziközmű tulajdonosának nevéről, lakáscíméről (székhelyéről);
2. b)a közcélú megváltást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;
3. c)a közcélú megváltással érintett víziközmű műszaki, ingatlan-nyilvántartási adatait, helyszínrajzát;
4. d)* a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét (a továbbiakban: engedély), melyhez a közcélú megváltással érintett víziközmű csatlakozik;
5. e)a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését (közműves ivóvízellátás, közműves szennyvízelvezetés);
6. f)az ellátási terület megnevezését, és a víziközmű-rendszer azonosítóját.

(9)A közcélú megváltást kérő köteles a 9. és 9/A. § szerinti szempontok mérlegeléséhez szükséges adatokról a kisajátítási hatóságot tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátani.

(10)A közcélú megváltási kérelem hiánypótlására a közcélú megváltást kérő csak egy alkalommal hívható fel, és az ennek során meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási hatóság – ha a hiányok pótlása nem történt meg – az eljárást megszüntetheti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(11)A

(10)bekezdésben meghatározott előírások – a hiánypótlások számára vonatkozó szabályt kivéve – irányadók a közcélú megváltást kérő részére a tényállás tisztázása során felmerült új adatokra tekintettel elrendelt hiánypótlási felhívásokra is. 9/C. § *

(1)Ha a közcélú megváltási kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a kisajátítási hatóság – a

(7)bekezdésben meghatározott kivétellel – tárgyalást tűzhet ki. A kisajátítási hatóság – ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik – a közcélú megváltásra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét.

(2)Ha a kisajátítási hatóság döntése értelmében tárgyalás tartására kerül sor, a tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a kisajátítási hatóság részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a kisajátítási hatóság hivatalból gondoskodik.

(3)A szakértői véleménynek a kisajátítási hatóság részére történő megküldése és a tárgyalás között legalább 5, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie.

(4)A szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket az ügyfelek legkésőbb a tárgyaláson tehetik meg.

(5)Ha a szakértői véleményre vonatkozó kérdések és észrevételek olyan időben érkeznek meg, hogy azok szakértő általi megismerése még a tárgyalás előtt lehetségesnek mutatkozik, a beérkezett kérdéseket és észrevételeket a kisajátítási hatóság haladéktalanul továbbítja a szakértő részére.

(6)A tárgyaláson ismertetni kell a szakértői véleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a szakértői véleményre előzetesen, valamint a tárgyaláson tett észrevételeket. A kisajátítási hatóság és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését.

(7)Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetve a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a közcélú megváltást kérő csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a kisajátítási hatóság jogszerűnek tartja.

(8)A kisajátítási hatóság a közcélú megváltás tárgyában a 9. és 9/A. §-ban meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt. 9/D. § *

(1)A közcélú megváltással érintett víziközmű tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.

(2)* A kártalanítás összegének megállapítása során az összehasonlításra alkalmas víziközművek vagyonértékelése, vagy új beruházás esetén vagyonértékelés hiányában az elkészült beruházás üzembehelyezési dokumentációja szerinti értékét kell figyelembe venni.

(3)A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában – a

(14)bekezdésben meghatározott kivétellel – külön kell rendelkeznie arról, hogy a közcélú megváltással érintett víziközműért, továbbá a közcélú megváltással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.

(4)A kérelemnek helyt adó közcélú megváltási határozat véglegessé válásával a víziközmű tulajdonjoga a megváltást kérelmezőre száll át.

(5)A kártalanítás megfizetésére a közcélú megváltással tulajdont szerző, a közcélú megváltást kérő állam, illetve helyi önkormányzat köteles.

(6)A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni. A kifizetés a kártalanításra jogosult fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik.

(7)A közcélú megváltást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számlát a kártalanítás összegével megterheli.

(8)Az

(1)bekezdésben meghatározott kártalanítás közcélú megváltási határozat véglegessé válásával esedékes, és – a

(10)bekezdésben foglalt kivétellel – ettől az időponttól kezdődően jár a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is.

(9)A közcélú megváltással érintett víziközmű átadására kötelezett a víziközművet a kártalanítás megfizetését követően, a közcélú megváltási határozatban meghatározott időpontig köteles a közcélú megváltást kérő részére átadni.

(10)Ha a kártalanításra jogosultat a kártalanításról számlakiállítási kötelezettség terheli, a számlát legkésőbb a közcélú megváltási határozat véglegessé válását követő 8 napon belül köteles a közcélú megváltást kérő részére megküldeni. Az esetleges késedelmi kamat attól az időponttól kezdődően jár, amikor a számla a közcélú megváltást kérő részére kézbesítésre kerül.

(11)Az

(1)bekezdésben meghatározott kártalanítás – kamatokkal együtt történő – megfizetését az esedékesség időpontját követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére igazolni.

(12)A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja a

(11)bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(13)A közcélú megváltást kérő kérelmére a

(11)bekezdésben meghatározott igazolás beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki a közcélú megváltást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről.

(14)Ha a közcélú megváltást kérő és a tulajdonos a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja.

(15)A kártalanítás tárgyában kötött, a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni. 9/E. § * A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során

1. a)a pert a közcélú megváltást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a közcélú megváltásról szóló döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;
2. b)a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;
3. c)a tevékenység megvalósulásának helye a víziközmű helye;
4. d)a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a közcélú megváltást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye közcélú megváltásnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő. 9/F. § * A közcélú megváltást kérőnek a víziközművet a közcélú megváltási határozatban meghatározott határidőn belül a közcélú megváltás céljára fel kell használnia és a közcélú megváltási cél szerinti használatot a közcélú megváltási határozatban előírt időtartamig biztosítania kell. 9/G. § * A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a közcélú megváltás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli. 4. A víziközmű-fejlesztés 10. § *

(1)* A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról – ha e törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – az ellátásért felelős gondoskodik, a fejlesztés teljes időszaka alatt a mindenkori víziközmű-szolgáltató szakmai döntésekbe történő bevonásával a 11. §

(5)bekezdésben előírtak szerint.

(2)Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató vagy önkormányzatok társulása, illetve az önkormányzatok társulása konzorciumi megállapodás keretében végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős vagy felelősök tulajdonába kerül. A társulás tagjai ezt megelőzően megállapodhatnak a megvalósított víziközművön fennálló tulajdoni részesedésük mértékéről. Megállapodás hiányában tulajdoni részesedés a víziközmű-fejlesztéshez történő anyagi hozzájárulás mértéke szerint alakul.

(3)* Újonnan létrehozott víziközmű-rendszer esetében a beruházásban érdekelt ellátásért felelősök az 5/G. §

(1)bekezdésében meghatározott feladatokról a próbaüzem induló napjáig megállapodnak.

(4)Ha a

(2)bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül. 11. § *

(1)* A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – ellátási területenként, azon belül víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, valamint víziközmű-rendszerenként tízéves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni.

(2)* A gördülő fejlesztési tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és jóváhagyásra benyújtja minden év szeptember 30-ig a Hivatalhoz.

(3)*

(4)* Az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője a gördülő fejlesztési terv tartalmára nézve – az ellátási felelősségi körébe tartozó víziközmű-rendszer vonatkozásában – véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a gördülő fejlesztési terv kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott gördülő fejlesztési terv mellékletét képezi.

(4a)* Ha a

(4)bekezdés szerint benyújtott vélemény alapján megállapítható, hogy az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője nem ért egyet a gördülő fejlesztési terv rá vonatkozó részének tartalmával, a Hivatal a fennmaradt vitás kérdésben a gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárás keretében dönt.

(5)* Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló, a 31/A. §

(1)bekezdésében meghatározott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer létrehozására irányuló beruházásnak vagy a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztéseknek, joga és kötelezettsége, hogy az 1. §

(1)bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében az ellátásért felelős vagy annak megbízottja felé szakmai álláspontját kifejtse, különösen a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása, a közbeszerzési dokumentáció összeállítása és a kivitelezés során, azok szakszerűsége és a megfelelő anyagminőségek meghatározása kérdésében. A víziközmű-szolgáltató alkalmazottja vagy megbízottja e minőségében a fejlesztéssel érintett munkaterületre beléphet, írásban előterjesztett kérdését, észrevételét vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv köteles figyelembe venni és 15 napon belül írásban megválaszolni. A víziközmű-szolgáltatók és az érintettek az e bekezdésben szabályozott jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával összefüggésben a Hivatalnál bejelentést tehetnek. A bejelentés alapján a Hivatal a

(6)bekezdés szerinti ellenőrzést folytat.

(5a)* A víziközmű-szolgáltató, a gördülő fejlesztési tervben szereplő víziközmű fejlesztéséhez szükséges, más kérelmére folyamatban lévő vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

(5b)*

(6)* A Hivatal a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt felújítási és beruházási feladatok végrehajtását ellenőrzi. 5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása 12. §

(1)* A víziközmű tulajdonosa a

1. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a
2. §-ban meghatározott esetben pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti.

(2)* A vagyonértékelés, vagy annak rendelkezésre állásáig az elkészült beruházás üzembehelyezési dokumentációja az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi. 13. §

(1)A víziközmű-szolgáltató az általa működtetett víziközművekről víziközmű térképi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti.

(2)A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök (hardverek és programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű-tulajdonos kizárólag azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A szerzői joggal védett programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog átruházásához a szerzői jog jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3)A víziközmű térképi nyilvántartásba betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, valamint adatot kérhet, aki

1. a)személyét azonosítja, és
2. aa)írásban nyilatkozik, hogy a víziközművel kapcsolatba hozható beruházást vagy egyéb munkálatot kíván végezni, vagy
3. ab)írásban igazolja, hogy az adatmegismerési joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, és
4. b)az adatközlés díját megtérítette.

(4)A víziközmű tulajdonosának – a tulajdonában álló víziközmű tekintetében – a víziközmű térképi nyilvántartás adataihoz való hozzáférését korlátozás- és díjmentesen kell biztosítani.

(5)* A víziközmű-szolgáltató

1. a)a víziközművel kapcsolatos hatósági feladataik ellátásához, a bíróság, az ügyészség, az ellátott területen működő települési önkormányzat és az illetékes közigazgatási hatóságok részére, továbbá
2. b)üzemeltetői feladatai ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis (a továbbiakban: IKVA Adatbázis) üzemeltetője részére díjmentesen biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott víziközmű térképi nyilvántartás tartalmának megismerését.

(6)* A víziközmű-szolgáltató díjmentesen szolgáltatja az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezet részére a vízellátási, illetve vízelvezetési szakág feladatkörébe tartozó publikálandó objektumokat. 13/A. § *

(1)* E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság vezeti a 61/B. §

(1)bekezdésében meghatározott Nyilvántartással összekapcsolt víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát.

(2)* A víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg. A víziközmű-szolgáltató az általa a 13. §

(1)bekezdés szerint vezetett nyilvántartás valamennyi, a adatállományt érintő változásáról a megváltozott vagy új térképi adatok díjmentes átadásával haladéktalanul tájékoztatja az

(1)bekezdés szerint kijelölt hatóságot.

(3)* A víziközmű térképi nyilvántartás adatállományba történő betekintésre és az abból történő adatszolgáltatásra a 13. §

(3)és

(5)bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni. 13/B. § *

(1)A víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a Hivatal bevonásával – szakmai bizottságot hoz létre, amely a 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk

(3)bekezdése szerint értékeli a víziközmű-rendszereken a hálózati fizikai vízveszteség mértékét, valamint megvizsgálja a hálózati fizikai vízveszteség csökkentése céljából szükséges intézkedéseket és azok lehetséges eredményeit.

(2)A miniszter az

(1)bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről tájékoztatja az Európai Bizottságot, továbbá a hálózati fizikai vízveszteség mérséklésére cselekvési tervet dolgoz ki, és gondoskodik annak végrehajtásáról. 6. A víziközmű működtető eszközök 14. §

(1)A víziközmű-szolgáltatás fenntartásához szükséges ingó és ingatlan víziközmű működtető eszközöket a víziközmű-szolgáltató biztosítja.

(2)*

(3)A víziközmű-szolgáltató a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja nyilván.

(4)* E § alkalmazásában víziközmű-működtető eszköz a – folyamatirányító rendszerek kivételével – víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek, ideértve a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben meghatározott elektronikus információs rendszert is.

(5)* A

(4)bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer védelméről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint. IV. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY 7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai 15. §

(1)* A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, az e törvényben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni.

(1a)* A koncesszióról szóló

1. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv.
2. §

(1)bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. §

(1)bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.

(2)* Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött, Hivatal által engedélyben jóváhagyott: * a) vagyonkezelési szerződésen; b) koncessziós szerződésen; vagy c) bérleti-üzemeltetési szerződésen alapul. 16. § *

(1)Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős a 15. §

(1)bekezdésében megnevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában pályázati eljárást köteles lefolytatni. A pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer vonatkozásában is kiírható.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja.

(3)* A pályázat kiírására a pályázati kiírási dokumentáció Hivatal által az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint történő jóváhagyását követően kerülhet sor.

(4)Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni.

(5)*

(6)* Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal (a továbbiakban: szerződött víziközmű-szolgáltató) jöhet létre:

1. a)amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll;
2. b)amely kizárólag az
3. a)pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll.

(7)A

(6)bekezdés szerinti társaság holdingba szervezett módon is működhet.

(8)A

(6)bekezdésnek való megfelelőség tekintetében a munkavállalói résztulajdon nem minősül kizáró körülménynek. 17. §

(1)Az üzemeltetési szerződést írásba kell foglalni.

(2)Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet. 18. § *

(1)* Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője – megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató – a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására – ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – továbbá az e törvényben meghatározott feladatokra, valamint a saját tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására, új rendszerfüggetlen víziközmű-elem beszerzésére használhat fel. A 10. §

(1)bekezdésével és a 30. §

(4)bekezdésével is összhangban, a fejlesztésekhez kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.

(2)* Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat – elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban – a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. §

(1)bekezdésében foglalt engedélyben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembe vételével. Több ellátásért felelős érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.

(3)Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint elszámol.

(4)Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.

(5)* A használati díj kezeléséért felelős a tárgyévet követő év március 31. napjáig víziközmű-ágazatonként benyújtja a Hivatalnak – valamint tájékoztatásul megküldi az érintett ellátásért felelősnek, illetve víziközmű-szolgáltatónak – a tárgyévben kezelt használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az általa kezelt elkülönített számlán vagy az elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi követelményeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(6)*

1. § * A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles.
2. §

(1)Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja,

1. a)* ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését végleges döntéssel megállapították,
2. b)* ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy
3. c)törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

(2)A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel

1. a)felmondja az e törvényben meghatározott esetekben,
2. b)* felmondhatja, ha az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy
3. c)felmondhatja törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

(3)* A határozatlan időre kötött üzemeltetési szerződés rendes felmondására az

(1)és

(2)bekezdésben meghatározott felmondási időnél rövidebb időtartam nem köthető ki.

(3a)* A határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 4 hónapos felbontási határidővel a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik.

(3b)* A

(3a)bekezdésben foglaltaktól eltérően a határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződés a felek közös megegyezésével 30 napos felmondási határidővel is megszüntethető, ha az ellátásért felelős ezzel egyidejűleg gondoskodik az új üzemeltetési szerződés megkötéséről, a szerződött víziközmű-szolgáltató pedig az új üzemeltetési szerződés jóváhagyására, valamint az engedély kiadására vagy annak módosítására irányuló kérelem Hivatalhoz történő benyújtásáról.

(4)* Az engedély visszavonásával az érintett ellátási területre vonatkozó üzemeltetési szerződés hatálya megszűnik. 21. § *

(1)Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan

1. a)a felhasználók és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok 61. §-ban meghatározott adatait,
2. b)a felhasználási helyekre vonatkozó, a fogyasztás megállapításához szükséges adatokat öt évre visszamenőleg,
3. c)a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát, és
4. d)a további, a víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat, ideértve az 55. § szerinti bekötési kötelezettséggel érintett ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet.

(2)A víziközmű-szolgáltató az

(1)bekezdés szerinti adatokat legkésőbb az üzemeltetési szerződés megszűnésének napjától számított 30 napon belül adja át az ellátásért felelősnek, azzal, hogy az adatátadást akkor is végre kell hajtani, ha az üzemeltetési szerződés megszűnését követően a Hivatal ugyanazt a víziközmű-szolgáltatót jelöli ki közérdekű üzemeltetőként. 22. §

(1)* A szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak az engedély rendelkezéseit érintő módosítása egy eredeti, aláírt példányát a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést vagy annak az engedély rendelkezéseit érintő módosítását e törvénynek és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja.

(2)* Az üzemeltetési szerződésnek az engedély rendelkezéseit nem érintő módosítását a szerződött víziközmű- szolgáltató a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül a Hivatal részére tájékoztatásul megküldi.

(3)*

(4)* Ha az üzemeltetési szerződés felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg, az ellátásért felelős a megszüntető nyilatkozat vagy a közös megegyezés hatályosulását követő 8 napon belül a Hivatalnak bejelenti az üzemeltetési szerződés megszűnésének tényét.

(5)*

1. A vagyonkezelési szerződés
2. § * Vagyonkezelési szerződés létrejöhet akkor is, ha a víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást, mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik.
3. § * A vagyonkezelési jogviszony
4. § szerinti létrehozása nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek.
5. § * A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű üzemeltetése is a vagyonkezelő kötelezettsége. 25/A. § * A vagyonkezelésbe vett vagyon esetében az üzemeltetési szerződés mellékletében tételesen felsorolt, a vagyonkezelő ellátási területén a szerződés időpontjában meglévő víziközmű-rendszerek tekintetében a visszapótlási kötelezettség összege a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletben foglaltak szerint elkészített, a Hivatal által jóváhagyott tárgyévre vonatkozó gördülő fejlesztési terv I. ütemében a saját forrásból idegen vagyonon megvalósított víziközmű-fejlesztések összegében kerül meghatározásra. Amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb, a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól.
6. §

(1)*

(2)*

(3)A vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyonkezelő igényt tarthat a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott azon – vagyonkezelői felelőssége körében indokoltan felmerült, a víziközművet gyarapító – ráfordításai könyv szerinti nettó értékének a megtérítésére, amelyekre a víziközmű vagyonkezelési szerződés megszűnéséig elszámolt értékcsökkenése nem nyújtott fedezetet. 9. A koncessziós szerződés 27. § *

(1)* A pályázat kiírója a koncessziós pályázat nyertesét koncessziós társaság alapítására kizárólag akkor kötelezheti, ha a megalapítandó koncessziós társaság a koncessziós szerződés keretében ellátandó terület vonatkozásában a 37. §

(2)bekezdés d) pontja nem zárja ki az engedély kibocsátását.

(2)* Az engedélyezési eljárásban a koncessziós eljárás nyertesének döntése eredményeként alapított koncessziós társasággal szemben a 37. §

(2)bekezdés

1. d)pontja nem kerül figyelembevételre, amennyiben
2. a)* a koncessziós társaságot a 37. §

(2)bekezdés

1. d)pontjának figyelembe vételével kibocsátott engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató alapította, s annak szerződéses kötelezettségei teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt, vagy
2. b)* közös ajánlattevők esetén, közülük az
3. a)pont szerinti engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató is tagja a koncessziós társaságnak, és annak szerződésszerű teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt.

(3)A koncessziós szerződés – nem korábban, mint időtartamának felét követően – közös megegyezéssel, egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbítható. 28. §

(1)* Építési koncesszióra irányuló pályázat közös ajánlattevők által kizárólag akkor nyújtható be, ha közülük legalább egy rendelkezik engedéllyel.

(2)Az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megvalósuló víziközmű tekintetében tartalmaznia kell az adott üzemeltetési szerződés e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeit is. 10. A bérleti-üzemeltetési szerződés 29. §

(1)* A nemzeti vagyonról szóló törvénynek az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tevékenységeire vonatkozó rendelkezései értelmében koncessziós eljárás lefolytatása nélkül hozható létre üzemeltetési jogviszony, amennyiben e törvény 16. §

(6)bekezdése szerinti feltételek is teljesülnek (bérleti-üzemeltetési szerződés).

(2)* Ha az

(1)bekezdés szerint létrejövő bérleti-üzemeltetési jogviszony keretében üzemeltető társaság tulajdonosi szerkezete már nem felel meg a 16. §

(6)bekezdésében foglalt követelményeknek, e körülmény beálltától számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban, de legkésőbb a naptári év végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik.

(3)A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik.

(4)Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi – ide nem értve a

1. § szerinti eseteket –, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető.
2. §

(1)Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.

(2)A víziközmű-szolgáltató – az

(1)bekezdésben foglaltakon túl – elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.

(3)Az

(1)és

(2)bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz.

(4)Az

(1)és

(2)bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti. 31. § * Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű üzemeltetési jogának gyakorlása kizárólag használati díj fizetése ellenében folytatható. 10/A. * Korábban nem nyújtott szolgáltatás 31/A. § *

(1)* Ha olyan víziközmű beruházást helyeznek üzembe, amelynek eredményeként a településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre, a beruházással létrehozott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer üzembe helyezését követően, de nem korábban, mint az engedély vagy annak módosítása iránti kérelem Hivatalhoz történő beérkezése, a szerződött víziközmű-szolgáltató jogosult az újonnan létrehozott víziközművön olyan, az e törvényből és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokból származó valamennyi víziközmű-szolgáltatási tevékenységet végezni, ami korábban az adott településen víziközmű hiányában nem volt végezhető (továbbiakban: ideiglenes szolgáltatás).

(2)A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan betartását.

(3)* Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység a szerződött víziközmű-szolgáltató

(1)bekezdés szerint előterjesztett kérelme tárgyában hozott döntés véglegessé válása napján megszűnik.

(4)* Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az

(1)bekezdésben meghatározott kérelemmel együtt – a 74. §

(2)bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatályba lépéséig – a lakossági és a nem lakossági felhasználók tekintetében az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet azzal, hogy a kérelemben az analitikus és főkönyvi nyilvántartásból vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhető módon részletes díjkalkulációt készít az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségekről és ráfordításokról (díjigény alátámasztó számítás).

(4a)* A

(4)bekezdésben meghatározott kérelem benyújtását megelőzően a szerződött víziközmű-szolgáltató a díjigény alátámasztó számítást megküldi az ellátásért felelősnek, hogy arról az ellátásért felelős véleményt alkosson. Az ellátásért felelős a véleményt a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg.

(4b)* Az ellátásért felelős véleménye a

(4)bekezdésben meghatározott kérelem mellékletét képezi. Ha az ellátásért felelős a megadott határidőben nem élt a véleményalkotás lehetőségével, a szerződött víziközmű-szolgáltató a

(4a)bekezdés szerinti megkeresésnek feladását és kézhezvételét igazoló okiratot csatolja a

(4)bekezdésben meghatározott kérelemhez.

(4c)* Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató kizárólag a 74. §

(2)bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó felhasználói kategória tekintetében jogosult benyújtani a

(4)bekezdés szerinti kérelmet.

(5)Amennyiben az ideiglenes szolgáltatás ellátásának lehetősége meglévő víziközmű-rendszer bővítéseként nyílt meg és az arról ellátott településeken azonos víziközmű-szolgáltatási díjat alkalmaznak, úgy a

(4)bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének nincs helye és a szerződött víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás tekintetében a víziközmű-rendszer egészére megállapított díjat alkalmazhatja.

(6)Az ideiglenes szolgáltatásról – a

(4)bekezdésben meghatározott bővítésként megvalósított víziközmű-rendszeren nyújtott szolgáltatás kivételével – a szerződött víziközmű-szolgáltató elkülönített pénzügyi-számviteli nyilvántartást vezet.

(7)* A Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározza és honlapján közzéteszi a

(4)bekezdés szerinti átmeneti díj meghatározására irányuló kérelemhez benyújtandó adatokat. 31/B. § *

(1)A Hivatal a 31/A. §

(4)bekezdése szerinti és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal benyújtott kérelem alapján mind az alapdíj, mind a fogyasztással arányos díj vonatkozásában a 62. § és a 63. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazva állapítja meg az átmeneti díjat.

(1a)* A 74. §

(2)bekezdés

1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet lakossági felhasználókra vonatkozó rendelkezésének hatálybalépéséig a Hivatal által megállapított lakossági felhasználókra vonatkozó átmeneti díj tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg – ide értve az alapdíjat is – nem haladhatja meg a
2. §

(2)bekezdés

1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet által a nem lakossági felhasználók vonatkozásában az adott ellátási területre a
2. §

(1)bekezdésében meghatározott hatósági díjat.

(2)* A Hivatal az átmeneti díjat a szerződött víziközmű-szolgáltató díjigény alátámasztó számítás eredményéhez képest alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.

(2a)* Önkormányzati rendelet a

(2)bekezdés szerinti határozatban megállapított díjhoz képest – a rezsicsökkentésről szóló törvényben meghatározott kedvezményen felül – további kedvezményt állapíthat meg, ha az önkormányzat gondoskodik a rendeletében meghatározott díjkedvezmény miatt keletkező bevételkiesés megtérítéséhez szükséges forrás elkülönítéséről, és a szerződött víziközmű-szolgáltató díjszámlázási rendjének megfelelő ütemezés szerinti utólagos megfizetéséről a szerződött víziközmű-szolgáltató által jogszerűen igényelt összegben.

(3)* A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat kézhezvételét követően a soron következő számlában, a 31/A. §

(4)bekezdése szerinti kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal, a 74. §

(2)bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre és felhasználói körre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezéseinek hatályba lépéséig érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett víziközmű-rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben.

(3a)* Az ideiglenes szolgáltatással érintett víziközmű-rendszerre csatlakozott, és a 74. §

(2)bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálya alá tartozó nem lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató a 31/A. §

(4)bekezdése szerinti kérelem benyújtásának napjától érvényesítheti díjigényét.

(4)* A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot megküldi az ellátásért felelős részére, valamint a miniszternek.

(5)Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha a) * a Hivatal elutasítja a 31/A. §

(1)bekezdése szerint előterjesztett kérelmet, b) * a 74. §

(2)bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott és a határozat közlését követően hatályba lépett miniszteri rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre kiterjedő, és valamennyi, az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett felhasználóra vonatkozó víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezése hatályba lép. 31/C. § * Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység ellátása során a koncessziós szerződéses üzemeltetési jogviszonyban álló gazdasági társaságot a szerződött víziközmű-szolgáltatóval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. 31/D. § *

(1)A felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti jogviszonyok tekintetében az ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt az e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2)Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a felek eltérő megállapodása hiányában az

(1)bekezdés alkalmazásában a szerződött víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával üzembe helyezett bekötéssel rendelkező felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés az ideiglenes szolgáltatás tényleges igénybevétele napjától hatályos. 11. A közérdekű üzemeltető 32. § *

(1)* A Hivatal – az ellátáshoz fűződő közérdekből – víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha

1. a)a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy
2. aa)az üzemeltetési szerződés megszűnt,
3. ab)a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,
4. ac)* a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli,
5. ad)* a Hivatal az engedélyt úgy módosította, hogy az már nem terjed ki a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett érintett víziközmű-rendszerre, vagy
6. ae)* a Hivatal az engedélyt visszavonta, és
7. b)az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.

(1a)* A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.

(2)A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával – bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig.

(3)* A közérdekű üzemeltető a kijelöléssel érintett ellátási területre vonatkozóan mentesül a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól.

(4)* A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett víziközmű-rendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony, valamint a Hivatal által kiadott engedély adott víziközmű-rendszerre vonatkozó része hatályát veszti.

(5)A közérdekű üzemeltető tevékenységére – eltérő rendelkezés hiányában – a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

1. § * Az ellátásért felelős – a Hivatal intézkedéseitől függetlenül – a közérdekű üzemeltető kijelölésétől számított 12 hónapon belül a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében gondoskodik – az e törvényben előírtak szerint – az üzemeltetési szerződés megkötéséről. 33/A. § * A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.
2. §

(1)Víziközmű-szolgáltató esetében – közérdekű üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, valamint hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(3)A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §

(2)bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetében az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4)A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.

(5)* A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §

(1)bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződései (különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében.

(6)A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós vagyonának a Csődtv.

1. §-a szerinti nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv.
2. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre állását.

(7)* A víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződéseinek szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni. V. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ 12. * Az engedély * 35. § * Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni. 36. § *

(1)* Gazdasági társaság kizárólag a Hivatal által kiadott engedély birtokában minősül víziközmű-szolgáltatónak és veheti fel a cégjegyzékben meghatározott tevékenységei közé a víziközmű-szolgáltatást.

(2)* Az engedély iránti kérelmet az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság terjeszthet elő, amely megfelel az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

(3)A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha *

1. a)a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
2. b)a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,
3. c)a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy
4. d)* a kérelmező vagy jogelődje engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták,
5. e)* a kérelmező 1. melléklet szerint kiszámított felhasználói egyenértéke a Nyilvántartásban – figyelmembe véve a felhasználói egyenérték változását eredményező folyamatban lévő eljárásokat is – nem éri el a 150 ezret.

(3a)* A

(3)bekezdés e) pontjában meghatározott követelményt nem teljesítő kérelmező engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező

1. december
2. előtt létrejött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik, és engedély iránti kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházásvédelmi szerződés rendelkezéseibe ütközik.

(4)* A Hivatal az engedélyt a 78. §

(1)bekezdésében előírt vagyonértékelés hiányában kiadhatja, ha az engedély módosítására az ellátásért felelős személyében beállt változás miatt kerül sor, és a korábbi ellátásért felelős a vagyonértékelés elkészítéséről nem gondoskodott, de a számviteli jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetett vagyonleltár teljeskörűen rendelkezésre áll. Ezen esetben a Hivatal a vagyonértékelés elvégzésére irányuló feltétel előírásával adja ki az engedélyt. 37. § *

(1)* A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által kiadott engedélyben meghatározott ellátási területen kizárólagosan jogosult és köteles víziközmű-szolgáltatást végezni. Az engedély tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett valamennyi víziközmű-rendszer megjelölését mint ellátási területet.

(2)*

(3)* 37/A. § *

(1)* Az engedély és az ezt érintő engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

(2)* A Hivatal az engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére visszavonja, ha az engedélyben meghatározott ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás más módon biztosítható.

(3)* Az engedélybe foglalt jogok és kötelezettségek a víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok keretei között módosíthatók.

(4)* A Hivatal az engedélyt hivatalból módosítja, ha az időközben végbement változások miatt az nem felel meg valamely feltételnek és az engedély módosításával a jogszerű állapot helyreállítható.

(5)A Hivatal az engedélyt visszavonja, ha *

1. a)az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,
2. b)a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
3. c)az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy
4. d)az e törvényben meghatározott más esetben.

(6)*

(7)* A Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét visszavonja, ha a 36. §

(3)bekezdés e) pontjában foglalt feltétel nem teljesül és a 36. §

(3a)bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(8)Az engedély módosítása vagy visszavonása nem eredményezheti az ellátás biztonsága vagy minősége romlását.

(9)* Ha a Hivatal az engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződései közül azokat megszünteti, amelyek tekintetében a jogszabályban és a Hivatal határozatában előírt követelmények nem teljesülnek.

(10)A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal

(9)bekezdés szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.

(11)* A Hivatal az engedélyt visszavonó döntésében adatszolgáltatásra kötelezheti a korábbi víziközmű-szolgáltatót a Hivatal 65. §

(2)bekezdésében meghatározott feladatának teljesítése érdekében.

1. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése
2. § *

(1)* A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt haladéktalanul értesíti, ha az engedélyében meghatározott feltételt vagy a számára előírt kötelezettséget harminc napot meghaladó időtartamon keresztül nem teljesíti.

(2)A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti, a) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogellenesség megszüntetésére, és b) bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel.

(3)Az

(1)bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztása esetében a

(2)bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezménytől eltekinteni nem lehet.

(4)* Ha a víziközmű-szolgáltató a jogellenességet a

(2)bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglaltak szerint nem szünteti meg maradéktalanul és póthatáridőt sem kér a teljesítésre, vagy a késedelem indokát a Hivatal megalapozatlannak tartja, a Hivatal az engedélyt módosítja vagy visszavonja. 39. § * 40. § *

(1)* A Hivatal hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben (a továbbiakban: Szankciótv.) foglaltakon túlmenően az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja közigazgatási szabályszegés megállapítása esetén a szabályszegés súlyával és jellegével összhangban:

1. a)jogellenes magatartás megszüntetésére kötelezés,
2. b)tevékenység elvégzésére, intézkedés megtételére kötelezés,
3. c)közérdekű tevékenység során okszerűen felmerült költségek megtérítésére kötelezés,
4. d)jogszerű víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazására kötelezés,
5. e)jogsértő víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazásából eredő többletbevétel visszatérítésére kötelezés,
6. f)a Hivatal által kiadott hatósági engedély módosítása, vagy
7. g)a Hivatal által kiadott hatósági engedély visszavonása.

(2)* Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. §

(1)bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal – az

(1)bekezdésben foglaltakon túlmenően – elrendelheti a tevékenységtől végzésétől történő eltiltást, továbbá a jogsértővel szemben a 40/B. §

(2)bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3)A kormányhivatal a Szankciótv.-ben foglalt jogkövetkezményeken túl az ingatlantulajdonost kötelezheti vízmérési hely kiépítésére, illetve a víziközmű-hálózatba bekötésre is. 40/A. § *

(1)A Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével.

(2)A víziközmű-felügyeleti bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.

(3)A víziközmű-felügyeleti bírságot legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15. napon kell megfizetni.

(4)Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot nem alkalmaz. 40/B. § *

(1)Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha

1. a)az ellátásért felelős
2. aa)az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta ki,
3. ab)megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat,
4. ac)közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. §

(1)bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja,

1. ad)* nem tesz eleget a Hivatal közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatában foglalt kötelezettségeinek,
2. b)a víziközmű-szolgáltató
3. ba)* a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott véglegessé vált engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. §

(1)bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,

1. bb)a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,
2. bc)* a 42. §-ban meghatározott cégjogi eseménnyel vagy befolyásszerzéssel összefüggő változás bejegyzését a Hivatal előzetes hozzájárulása nélkül kérelmezi,
3. bd)a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;
4. be)megszegi az e törvényben, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal határozataiban foglalt, víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó előírásokat;
5. bf)a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét – a vízügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó esetkörben – neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági előírásoknak megfelelően folytatja,
6. bg)a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését veszélyezteti,
7. bh)keresztfinanszírozást alkalmaz,
8. bi)jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,
9. bj)a Hivatal az 5/E. §

(7)bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltató jogsértést követett el, c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató ca) a 11. §

(2)bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,

1. cb)* a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt feladatokat nem, vagy csak részben hajtotta végre, és a tervtől való eltérést a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év június 30. napjáig benyújtott – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti – jelentésében nem tüntette fel,
2. cc)* elmulasztotta a gördülő fejlesztési terv megvalósulásáról szóló – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti – jelentés Hivatal részére való megküldését,
3. cd)a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt,
4. ce)a 18. §

(5)bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta.

(2)Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végez.

(3)* Az e törvényben meghatározott egyes cégjogi eseményekre vonatkozó rendelkezések megszegése, vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal a befolyásszerzővel szemben bírságot szab ki. 41. §

(1)* A jogkövetkezmények alkalmazásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel

1. a)a jogellenes magatartás súlyára (az ellátás veszélyeztetésének mértékére, a magánérdekek sérelmének körére, kiterjedtségére) és a felróhatóság mértékére;
2. b)a jogsértő állapot fennállásának időtartamára;
3. c)a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértékére, a jogsértéssel elért vagyoni előny mértékére;
4. d)korábbi jogsértő magatartásra;
5. e)a Hivatal eljárását megelőzően a jogsértő állapot megszüntetése érdekében végzett tevékenységre;
6. f)a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartásra.

(2)*

(3)*

(4)* A víziközmű-szolgáltatóval szemben kiszabott bírság a díjmegállapítás során az indokolt költséget növelő tényezőként nem vehető figyelembe. 14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok 42. § *

(1)* A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges a víziközmű-szolgáltatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti egyesüléséhez, szétválásához, átalakulásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény). A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy a törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt a víziközmű-szolgáltató számára jogszabály kötelezővé teszi.

(2)A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges bármely víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, illetve 100 százalékát elérő közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(3)Nem kell a Hivatal hozzájárulását kérni ahhoz az ügylethez, amely esetében a

(2)bekezdésben meghatározott – a Hivatal által jóváhagyott – küszöbérték átlépését követően szerez a befolyásszerző a rákövetkező küszöbérték eléréséig.

(4)A cégjogi eseménnyel és a befolyásszerzéssel összefüggő változások cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló (változásbejegyzési) kérelemhez – a

(3)bekezdés szerinti kivétellel – csatolni kell a Hivatal

(1)vagy

(2)bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát.

(5)A Hivatal az

(1)vagy

(2)bekezdésben meghatározott ügylethez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha annak végrehajtása a víziközmű-szolgáltatás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(6)A Hivatal az

(1)vagy

(2)bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha annak eredményeként a víziközmű-szolgáltató

1. a)nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy
2. b)nem rendelkezne az
3. a)pontban meghatározottak teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal.

(7)A Hivatal

(1)vagy

(2)bekezdésben meghatározott előzetes hozzájáruló határozatának hiányában a megszerzett részesedés tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jog nem gyakorolható, a megszerzett részesedés a részvénykönyvbe nem bejegyezhető, a tagjegyzékben fel nem tüntethető, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő naptól kezdődik.

(8)* Cégjogi esemény esetén az érintett víziközmű-szolgáltató, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, a cégjogi eseményt bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, annak hatályosulásától számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(9)* Cégjogi esemény esetén a

(8)bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzésének kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyét érinti – az érintett víziközmű-szolgáltató kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról a 36. § és a 37. § szerinti eljárás keretében dönt. 15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége 43. §

(1)A víziközmű-szolgáltató az e törvényben a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályokban és a Hivatal határozataiban meghatározottak szerint látja el a víziközmű-szolgáltatást.

(2)A víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási jogát nem engedheti át.

(3)A víziközmű-szolgáltató

1. a)* a víziközmű üzemeltetését – az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben – biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével végzi,
2. b)a víziközmű-fejlesztéseket – az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben – időben úgy végzi el, hogy az általa üzemeltetett víziközmű-rendszer a víziközmű-szolgáltatási ágazatok vonatkozásában hosszú távon ki tudja elégíteni az ésszerű igényeket, valamint
3. c)gondoskodik a
4. b)pontban foglaltak elvégzéséhez szükséges készletekről és tartalékokról.

(4)A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet is folytatni, feltéve hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást. 44. §

(1)* Az országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetség jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehet a kormány, illetve a miniszter számára, valamint konzultációt folytathat a víziközmű-szolgáltatást érintő stratégiai kérdésekről.

(2)Az

(1)bekezdés alkalmazásában azt a szervezetet kell országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetségnek tekinteni, amelynek tagjai együttesen a Hivatal által nyilvántartott felhasználói egyenérték több mint 50%-ával rendelkeznek. 45. § *

(1)* Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben, az ott meghatározott tartalommal és formában a víziközmű-üzemeltetés meghatározott részeinek kiszervezéséről a Hivatalt tájékoztatni szükséges vagy a kiszervezéshez, továbbá annak módosításához a Hivatal előzetes engedélyét kell beszerezni. A Hivatal az előzetes engedély megadásáról az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szempontok szerint dönt.

(2)A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az engedélyezési kötelezettség alá eső kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben, a víziközmű-szolgáltatásból származó előző évi nettó árbevétel tíz százalékát meghaladja.

(3)* Kiszervezett tevékenységet kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható gazdálkodó szervezet végezhet.

(4)–

(5)*

(6)* A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz-elvezető rendszerek üzemeltetése, a fürdőüzemeltetés, vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetése, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, a biogázüzem üzemeltetése, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység.

1. § A víziközmű-szolgáltató e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos beszerzésre, kiválasztásra és megbízásra – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint a Hivatal által jóváhagyott beszerzési szabályzatban meghatározott feltételeket és eljárásokat kell alkalmazni.
2. §

(1)* A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatot dolgoz ki és azt vagy annak módosítását jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.

(2)Az üzletszabályzat tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. 48. §

(1)A víziközmű-szolgáltató honlapot működtet, és azon közzéteszi:

1. a)az ellátásért felelőssel kötött megállapodásait,
2. b)az üzletszabályzatát,
3. c)a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat,
4. d)a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét,
5. e)az e törvényben foglalt eltérésekre figyelemmel az Szt.-nek megfelelő formában az éves beszámolóját,
6. f)a jóváhagyott beszerzési szabályzatát, és
7. g)az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(2)A honlapon való közzététel során az

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott megállapodásokból a víziközmű-szolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a víziközmű-szolgáltató üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(3)Nem törölhető a honlapon való közzététel során a megállapodásokból

1. a)az alkalmazott díj mértéke,
2. b)a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,
3. c)a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,
4. d)az elvárt nyereség meghatározása, és
5. e)minden egyéb olyan adat, amely a díjmegállapítás alapjául szolgál. 16. Számviteli szétválasztás 49. §

(1)A víziközmű-szolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, továbbá kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3)A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent.

(4)A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben igazolja, hogy a víziközmű-szolgáltató által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(5)A másodlagos tevékenységet is végző víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon köteles bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. 50. §

(1)A víziközmű-szolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhesse, azokba betekinthessen. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(2)A víziközmű-szolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg küldi meg a Hivatalnak. VI. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY 17. A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános szabályai 51. §

(1)A víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig – a felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll.

(2)Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni.

(3)* A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval – felhasználási helyenként – közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű-szolgált