← Magyarország

2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ít

Röviden

Ez a törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szól. Célja, hogy szabályozza ezen nyilvántartások működését, az adatok kezelését és az érintettek azonosítását.

Amit szabályoz

Akiket érint

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

Bnytv. -

  1. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
  2. - 2026.XII.
  3. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.
  4. - határozatlan) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  5. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  6. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról * I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapvető rendelkezések
  7. § *

(1)Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.
(2)A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában és az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok abban az esetben közhitelesek, ha nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy az idegenrendészeti nyilvántartásokban.
(3)Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.
(4)Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában
  1. a)* belső azonosító kód: az e törvény alapján rögzített ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyaghoz hozzárendelt alfanumerikus azonosító, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy a minta levétele megtörtént;
  2. b)bűnügyi nyilvántartó szerv: a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt központi közigazgatási szerv;
  3. c)daktiloszkópiai nyilvántartás: ujj- és tenyérnyomtöredéket, valamint ujj- és tenyérnyomatot (a továbbiakban együtt: ujj- és tenyérnyomat) tartalmazó nyilvántartás;
  4. d)DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;
  5. e)DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor;
  6. f)EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
  7. g)ellenszegülés: a mintaadásra kötelezett személynek az a célzatos cselekvése, magatartása, amely a mintavétel megkezdését, folytatását, annak előírások szerinti végrehajtását akadályozza;
  8. h)érintett: az a természetes személy, akinek az adatai az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szerepelnek;
  9. i)harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;
  10. j)kapcsolati kód: a bűnügyi nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz;
  11. k)minta: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített vagy az e törvény alapján mintaadásra kötelezett természetes személytől származó ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyag;
  12. l)szakértői nyilvántartó szerv: a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv;
  13. m)szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító;
  14. n)szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag;
  15. o)testi kényszer: megfogás, lefogás, valamint testi erővel valamely cselekvés, magatartás abbahagyására vagy a mintavétel tűrésére kényszerítés; 2/A. § *
(1)E törvény alkalmazásában harmadik országbeli állampolgár az a személy, aki nem az Európai Unió tagállamának állampolgára, a hontalan személy és az a személy, akinek az állampolgársága nem ismert.
(2)A harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a magyar állampolgár és az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgára esetében is, ha többes állampolgárként egyben harmadik országbeli állampolgár is. II. Fejezet A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása 3. §
(1)A bűnügyi nyilvántartási rendszer
  1. a)a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint
  2. b)a bűnügyi nyilvántartásokból áll.
(2)* A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot továbbít, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokról e törvény szerinti hatósági bizonyítványt állít ki. A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a bűnügyi nyilvántartó szerv irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad. A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása 4. §
(1)A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja
  1. a)a bűnügyi nyilvántartásokban, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében az érintett, valamint
  2. b)a büntetés-végrehajtási intézetbe és a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott személyek azonosítása.
(2)A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)az érintett
  2. aa)családi és utónevét,
  3. ab)* születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,
  4. ac)nemét,
  5. ad)születési helyét és idejét,
  6. ae)* anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,
  7. af)személyi azonosítóját,
  8. ag)előző családi és utónevét,
  9. ah)* állampolgárságait, előző állampolgárságait, illetve ha állampolgársága nem ismert, vagy hontalan, ezt a tényt, valamint
  10. ai)* lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),
  11. b)* az érintett
  12. ba)arcképmását, ha a nyilvántartásba vétel e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, valamint
  13. bb)szemből készített arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot (a továbbiakban: technikai kapcsoló szám),
  14. c)* a kapcsolati kódot,
  15. d)a halál tényét és időpontját,
  16. e)* a belső azonosító kódot,
  17. f)* a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
  18. g)* azt a tényt, hogy a DNS-profil-nyilvántartásban szerepel-e az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.
(3)* A bűnügyi nyilvántartó szerv a) a
(2)bekezdés
  1. a)pontjában és
  2. b)pont
  3. ba)alpontjában meghatározott adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg kapcsolati kódot képez,
  4. b)a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában meghatározott adatok közül a szemből készített arcképmáshoz a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg technikai kapcsoló számot rendel.
(4)–
(5)* 4/A. § *
(1)* Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére történő adatközlés alapján megállapítható, hogy olyan bűncselekmény miatt indult vagy folyik az érintettel szemben eljárás, illetve olyan jogerős ügydöntő határozatot hoztak vele szemben, amely miatt ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil nyilvántartásba vétele érdekében mintavételnek van helye, a bűnügyi nyilvántartó szerv
  1. a)az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil nyilvántartásba vétele szükségességének tényéről,
  2. b)az érintett
  3. ba)családi és utónevéről,
  4. bb)születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevéről,
  5. bc)neméről,
  6. bd)születési helyéről és idejéről,
  7. be)anyja születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevéről,
  8. c)a büntetőüggyel kapcsolatban
  9. ca)folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezéséről, a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti megnevezéséről és a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítéséről, a megalapozott gyanú közlésének időpontjáról, valamint a büntetőügy iktatószámáról, vagy
  10. cb)* jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozat esetén az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezéséről, határozatának számáról és keltéről, a határozat jogerőre emelkedésének napjáról, a jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított bűncselekmény megnevezéséről és a bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítéséről,
  11. d)a kapcsolati kódról, és
  12. e)ha rendelkezésre áll, a belső azonosító kódról elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti adattovábbítás célja, hogy a szakértői nyilvántartó szerv a szakrendszeri azonosító kód hozzárendelése során ellenőrizhesse, hogy a mintaadásra kötelezett személyhez tartozó mintát a mintaadási kötelezettséget megalapozó büntetőügyben vették-e le.
(3)Ha a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz vagy a DNS-profilhoz szakrendszeri azonosító kódot rendel, azt elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek, és ezzel egyidejűleg az
(1)bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat törli.
(4)Ha a szakértői nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartó szervnek DNS-profilhoz rendelt szakrendszeri azonosító kódot küld és megállapítja, hogy a DNS-profil-nyilvántartás az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilt már tartalmaz, a 4. §
(2)bekezdés g) pontjában meghatározott tényről elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet. 4/B. § *
(1)A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatokat a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel addig kezeli, amíg az érintett adatai a bűnügyi nyilvántartásokban szerepelnek.
(2)A bűnügyi nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz tartozó belső azonosító kódot, illetve szakrendszeri azonosító kódot – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(3)A bűnügyi nyilvántartó szerv a DNS-profilhoz tartozó belső azonosító kódot, illetve szakrendszeri azonosító kódot – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei. 4/C. § *
(1)Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére a 6. §
(3)és
(4)bekezdése szerinti adatközlés érkezik, a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg az érintett arcképmásai közül a szemből készített arcképmáshoz technikai kapcsoló számot rendel.
(2)* A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett szemből készített arcképmását, az
(1)bekezdés szerint képzett technikai kapcsoló számot, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott metaadatokat (a továbbiakban: metaadat) arckép profil képzése, valamint az arckép profil, a technikai kapcsoló szám és a metaadatok nyilvántartásba vétele céljából, elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul megküldi az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért felelős központi államigazgatási szervnek.
(3)A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett arcképmásának a 4/B. §
(1)bekezdés szerinti törlésével egyidejűleg elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével megküldi az
(1)bekezdés szerint képzett technikai kapcsoló számot az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért felelős központi államigazgatási szervnek az érintett szemből készített arcképmásának és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számnak, valamint a metaadatnak az arcképelemzési nyilvántartásból való törlése céljából.
(4)* 5. §
(1)A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a nyilvántartások adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint az adatigénylés alapján vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást megelőzően – a változások nyomon követése céljából – elektronikus úton egyedileg összehasonlítja
  1. a)a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve vagy
  2. b)az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.
(1a)* A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.
(2)A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító adatokban bekövetkező változásoknak a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában történő átvezetéséről.
(3)* Az
(1a)bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett személyazonosító adatait a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában nem kezeli.
(4)* Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv EGT-állam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján arról értesül, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó érintett személyazonosító adatai a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatoktól eltérnek, akkor a személyazonosító adatok változását haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában. 6. §
(1)A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását nyilván kell tartani, ha
  1. a)* bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonták, vagy
  2. b)* a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott.
(1a)* Ha az
(1)bekezdés alapján az érintett arcképmását nyilván kell tartani, de az adatok közlésére köteles szerv adatközlése során az arcképmás adatok közlését nem teljesítette, a bűnügyi nyilvántartó szerv az 5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján végzett adat-összehasonlításkor az érintett arcképmását a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, nyilvántartásba vétel céljából, átveheti.
(2)* Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,
  1. a)akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
  2. b)akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,
  3. c)akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
  4. d)akivel szemben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CV/A. Fejezete szerinti eljárásban a vádindítványt nyújtottak be.
(3)* Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte.
(4)* A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmását az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek. A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai 7. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:
  1. a)a bűntettesek nyilvántartása,
  2. b)a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
  3. c)* a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, és
  4. d)* a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása,
  5. e)* 8. §
(1)A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.
(2)Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
(3)Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a 7. §-ban meghatározott másik nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell. A bűntettesek nyilvántartása 9. § A bűntettesek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja:
  1. a)* a büntetőügyben eljáró bíróság ügydöntő határozatában foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése,
  2. b)a büntetett előélet tényének igazolása
  3. ba)bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,
  4. bb)az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
  5. bc)mások jogainak és biztonságának védelme érdekében. 10. § * A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, és annak jogerőre emelkedése napján az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. alapján nem mentesült. 11. §
(1)A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a kapcsolati kódot;
  2. b)*
  3. c)* bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított
  4. ca)bűncselekmény megnevezését,
  5. cb)* bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
  6. cc)elkövetői és elkövetési alakzatot,
  7. cd)bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
  8. ce)* azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,
  9. cf)azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;
  10. d)* az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
  11. e)* a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését); a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét; a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
  12. f)* a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
  13. g)összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;
  14. h)közkegyelem vagy egyéni kegyelem alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi határozat számát és keltét;
  15. i)a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
  16. j)a törvényi mentesítés várható időpontját;
  17. k)* a külföldi ítélet elismerése, illetve – feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését – az Európai Unió más tagállamában vagy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában (a továbbiakban: Egyesült Királyság) magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban együtt: tagállami ítélet) megfeleltetése esetén *
  18. ka)ennek tényét,
  19. kb)a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,
  20. kc)a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
  21. kd)a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
  22. ke)a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
  23. kf)a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett szabadságvesztés időtartamát,
  24. kg)a törvényi mentesítés várható időpontját;
  25. l)* a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
  26. m)*
(2)A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)* a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,
  2. b)* a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,
  3. c)* a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,
  4. d)* a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,
  5. e)* a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, továbbá a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát. 12. §
(1)* A személyazonosító adatokat, a 11. §
(1)bekezdés c)–
  1. g)és
  2. k)pontjában meghatározott adatokat, valamint azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.
(1a)* A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [11. §
(1)bekezdés e) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.
(1b)* Ha a 11. §
(1)bekezdés
  1. k)pont
  2. ke)alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben vagy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.
(2)* A 11. §
(1)bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(2a)* A 11. §
(1)bekezdés i) pontjában, valamint, ha az elítélt beszámítással kitöltötte a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges időtartamot, feltételes szabadságra bocsátás esetén a 11. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)* A 11. §
(1)bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)* A 11. §
(2)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)* A 11. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett. 13. § *
(1)A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig kell nyilvántartani.
(2)* Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság által közölt, a 11. §
(1)bekezdés
  1. k)pont
  2. kg)alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó szerv a 11. §
(1)bekezdés
  1. k)pont
  2. kg)alpontja szerinti időpontig tartja nyilván a bűntettesek nyilvántartásában a külföldi ítélettel vagy a tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat.
(3)* Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság nem közölte a 11. §
(1)bekezdés
  1. k)pont
  2. kg)alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés – foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni. A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása 14. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyekre vonatkozó adatok nyilvántartásának célja:
  3. a)* a büntetőügyben eljáró bíróság ügydöntő határozatában foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése;
  4. b)a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása
  5. ba)bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,
  6. bb)az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
  7. bc)mások jogainak és biztonságának védelme érdekében. 15. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
  8. a)akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,
  9. b)* akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, és annak jogerőre emelkedésének napján mentesült,
  10. c)* akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,
  11. d)* akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott, valamint
  12. e)* akivel szemben az ügyészség megrovást alkalmazott. f)–
  13. g)* 16. §
(1)A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a kapcsolati kódot;
  2. b)*
  3. c)* a jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított
  4. ca)bűncselekmény megnevezését,
  5. cb)* bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
  6. cc)elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,
  7. cd)bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
  8. ce)* azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,
  9. cf)azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;
  10. d)a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
  11. e)* az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
  12. f)* a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
  13. g)* az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
  14. h)összbüntetésbe foglalás, valamint egységes intézkedés elrendelése esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;
  15. i)a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
  16. j)* a külföldi ítélet elismerése, illetve – feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését – a tagállami ítélet megfeleltetése esetén
  17. ja)ennek tényét,
  18. jb)a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,
  19. jc)a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
  20. jd)a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
  21. je)a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés tartamát, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, továbbá a szabadságvesztés esetében a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a kitöltés időpontját, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,
  22. jf)a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett büntetés vagy intézkedés időtartamát;
  23. k)* a mentesítés, a nyilvántartásba felvétel időpontját, valamint a nyilvántartásból való törlés várható időpontját;
  24. l)* a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.
  25. m)*
(2)A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)* a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,
  2. b)* a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,
  3. c)* a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,
  4. d)* a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,
  5. e)a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját,
  6. f)a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének tényét,
  7. g)a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját,
  8. h)* a közérdekű munka teljesítésének napját,
  9. i)* a pénzbüntetés teljesítésének napját,
  10. j)* a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének tényét, a végrehajthatóság megszűnését megállapító határozat számát és jogerőre emelkedésének a napját, az eljárt bíróság megnevezését, valamint a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre, illetve a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét,
  11. k)* a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát,
  12. l)* a jóvátételi munka igazolásának napját,
  13. m)* a kényszergyógykezelés megszüntetésének vagy megszűnésének napját. 17. §
(1)* A személyazonosító adatokat, a 16. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.
(2)A 16. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)A 16. §
(1)bekezdés e)–j) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.
(3a)* A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [16. §
(1)bekezdés f) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.
(3b)* Ha a 16. §
(1)bekezdés
  1. j)pont
  2. je)alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetéséről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban található végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.
(4)* A 16. §
(1)bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)* A 16. §
(2)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6)A 16. §
(2)bekezdés e)–g) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6a)* A 16. §
(2)bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a pártfogó felügyelő közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)* A 16. §
(2)bekezdés i) pontja szerinti adatot a bíróság, a 16. §
(2)bekezdés j) pontja szerinti adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7a)* A 16. §
(2)bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.
(7b)* A 16. §
(2)bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(8)* A 16. §
(2)bekezdés m) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel. 18. §
(1)* A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,
  1. a)ha a büntetés határozott tartamú,
  2. aa)öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
  3. ab)öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy
  4. b)életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig kell nyilvántartani.
(2)* A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
  1. a)elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
  2. b)foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.
(3)* A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, b) * kell nyilvántartani.
(4)* A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani. 19. §
(1)A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén
  1. a)végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
  2. b)a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani.
(2)* A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott
  1. a)* elzárás, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
  2. b)foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.
(2a)* A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani.
(3)* A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani. 20. § *
(1)A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat
  1. a)megrovás alkalmazása esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,
  2. b)jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,
  3. c)kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,
  4. d)javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,
  5. e)büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozat esetén annak jogerőre emelkedésétől számított három évig kell nyilvántartani.
(2)A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított öt évig kell nyilvántartani. 20/A. § * Ha a 16. §
(1)bekezdés
  1. j)pont
  2. je)alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés – foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekinteni. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a 18–20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény bekövetkezése nélkül telt el. A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása 21. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, törvényességének biztosítása, továbbá az érintett és mások jogainak, biztonságának védelme. 22. §
(1)* A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel a büntetőeljárásban megalapozott gyanút közöltek.
(2)* Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
  1. a)akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
  2. b)akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,
  3. c)akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
  4. d)akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be. 23. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
  5. a)a kapcsolati kódot;
  6. b)*
  7. c)a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti
  8. ca)* megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
  9. cb)elkövetési helyét, idejét;
  10. d)a megalapozott gyanú közlésének időpontját;
  11. e)* a vádemelés időpontját, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését, a vádirat számát és keltét;
  12. f)* feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét;
  13. g)* az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a felfüggesztett eljárás folytatásának időpontját;
  14. h)* a letartóztatás, a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy a bíróság által megállapított óvadékot tettek le, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén annak megjelölését, hogy a bíróság Be. 281. §-ában meghatározott mely magatartási szabályt írta elő, továbbá a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, illetve a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
  15. i)* a büntetőügy iktatószámát;
  16. j)* a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét;
  17. k)* az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését;
  18. l)* 24. §
(1)* A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)–
  1. e)és
  2. i)pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.
(2)A 23. § f) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)* A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)* A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c),
  1. h)és
  2. i)pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, valamint megszüntetéséről határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)* Ha a kényszerintézkedést az ügyészség szünteti meg, a személyazonosító adatokat, a 23. §
  1. c)és
  2. i)pontjában meghatározott adatokat, valamint a kényszerintézkedés megszüntetése tényét az erről határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6)* A 23. § j) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)* A büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezésének időpontját a bíróság, az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel. 25. § * A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
  1. a)a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig,
  2. b)az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig vagy
  3. c)az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetését követő három évig kell nyilvántartani. 26–30. § * A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása * 30/A. § * A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése. 30/B. § * A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
  4. a)* aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki előzetes kényszergyógykezelés alatt áll,
  5. b)* akivel szemben kiadatási bűnügyi felügyeletet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, illetve olyan bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
  6. c)akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,
  7. d)akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,
  8. e)akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint
  9. f)akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték. 30/C. § * A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
  10. a)a kapcsolati kódot,
  11. b)* az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése vagy megszüntetése tényét; valamint az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot; továbbá abban az esetben, ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás tényét és időpontját,
  12. c)a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényét és mértékét, valamint a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,
  13. d)a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált szabadságvesztés mértékét,
  14. e)az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét,
  15. f)az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,
  16. g)* a 30/B. §
  17. f)pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot, illetve megszüntetése tényét,
  18. h)a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító vagy a felmentő ítélet szerinti bűncselekmény
  19. ha)megnevezését,
  20. hb)* 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
  21. i)a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:
  22. ia)* a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó, valamint az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,
  23. ib)* a szabadságvesztés büntetést kiszabó, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő, illetve a kényszergyógykezelést, valamint a javítóintézeti nevelést és a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátást elrendelő első, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,
  24. ic)a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
  25. id)* a 30/B. §
  26. f)pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,
  27. j)a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,
  28. k)a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, valamint
  29. l)* annak tényét, hogy az arra jogosult szervek adatközlése szerint az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik. 30/D. § *
(1)* A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b)–f),
  1. h)pontjában,
  2. i)pont ia)–
  3. ic)alpontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint
  4. a)kényszerintézkedés elrendelése esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
  5. b)szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
  6. c)kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába teljesítendő adatközlésre köteles.
(1a)* A 30/C. §
  1. l)pontjában meghatározott tényt
  2. a)az
(1)bekezdésében meghatározott bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, illetve b) a bűnügyi nyilvántartó szerv az útiokmány-nyilvántartás adatai alapján automatikusan jegyzi be.
(2)* A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet elrendelésével kapcsolatos adatokat a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)* A kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszüntetését – a
(3a)bekezdésében meghatározott kivétellel – a határozatot hozó bíróság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3a)* Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás időpontját a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)A 30/C. § j) pontjában meghatározott adatot a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6)* A 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozással kapcsolatos adatokat, valamint a személyazonosító adatokat az egyéb korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat
  1. a)* kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
  2. b)szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
  3. c)kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be. 30/E. § * A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
  4. a)a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
  5. b)a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
  6. c)a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig kell nyilvántartani, és – amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni –, akkor a 76. §
(1a)bekezdésében meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell. * III. Fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA 31. § * Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:
  1. a)a tagállamok közötti – az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott – kölcsönös cseréjének elősegítése,
  2. b)* az elítélttel szemben más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele, illetve
  3. c)* a büntetett előélet igazolásának, a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának, illetve a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének az elősegítése. 32. § A tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerősen megállapította. 33. §
(1)A tagállami ítéletek nyilvántartása a tagállami ítéletben szereplő, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött alábbi adatokat tartalmazza:
  1. a)az érintett személyazonosító adatait,
  2. b)az ítélet keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, valamint az ítéletet hozó bíróság megnevezését,
  3. c)az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, a bűncselekmény jogi minősítését, a bűncselekmény elkövetésének időpontját,
  4. d)a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatokat.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott adatokon túl a tagállami ítéletek nyilvántartása – ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága azt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte – tartalmazza
  1. a)az érintett szüleinek nevét,
  2. b)az ítélet ügyiratszámát,
  3. c)a bűncselekmény elkövetésének helyét,
  4. d)* az érintett külföldi személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosító okmánya típusát és számát,
  5. e)az érintett ujjnyomatát,
  6. f)az érintett álnevét, továbbá
  7. g)* a törlés várható időpontját.
(3)* Ha a magyar bíróság a tagállami ítélettel kapcsolatban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást folytatott le, a tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza a tagállami ítélet elismeréséről, illetve megfeleltetéséről szóló határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját. 33/A. § *
(1)A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történő adattovábbítást megelőzően – a változások nyomon követése céljából – elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal.
(2)* A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.
(3)A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatokban bekövetkezett változást.
(4)* A
(2)bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem kezeli.
(5)Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv – ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot – a) a 33. §
(2)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,
  2. b)a 33. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.
(6)Ha az elítélt személy személyazonossága az
(1)–
(5)bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. §
(2)bekezdés
  1. e)pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére a 38. §
  2. b)vagy
  3. c)pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.
(7)Ha az elítélt személy személyazonossága az
(1)–
(6)bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet. 33/B. § *
(1)A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor, illetve a tagállami ítélet nyilvántartásba vett adatainak a módosításakor vagy javításakor az érintett személyazonosító adatai alapján elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a tagállami ítélet adatait a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítás célja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/C. §
(1)bekezdésében meghatározottak alapján van-e helye a tagállami ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti összehasonlítás alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel olyan bírósági határozat, amely esetében a tagállami ítéletre tekintettel az érintettel összefüggésben feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése lehet indokolt, az ügyészség útján intézkedik a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. A bűnügyi nyilvántartó szerv ilyen esetben az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti adatokat, továbbá a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő bírósági határozat azonosításához szükséges adatokat küldi meg az ügyészségnek. 33/C. § *
(1)A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor ellenőrzi, hogy az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény szerepel-e a 75/B. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában. Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetése miatt helye lehet a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének, a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, kivéve, ha − a tagállami ítélet alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára, illetve a 75/B. §
(2)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontjára tekintettel − nyilvánvaló, hogy a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének nem lenne helye.
(2)A bűnügyi nyilvántartó szerv az
(1)bekezdés alapján a 33. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételéhez van szükség. 34. §
(1)* A 33. §-ban meghatározott adatokat a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott törlés beálltának idejéig kell nyilvántartani. Ha e tájékoztatásban nem szerepel törlésre vonatkozó adat, az adatokat akkor kell törölni, amikor a tagállam kijelölt központi hatóságának tájékoztatása szerint azt az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából törölték.
(2)A 33. §-ban meghatározott adatok változását az érintett tagállam kijelölt központi hatósága által adott tájékoztatást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul átvezeti. 34/A. § * E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell. IV. Fejezet A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA Közös szabályok 35. § A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása daktiloszkópiai nyilvántartásból és DNS-profil-nyilvántartásból áll. 36. § * A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat
  1. a)haladéktalanul nyilvántartásba veszi,
  2. b)kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,
  3. c)elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja. A daktiloszkópiai nyilvántartás 37. § * A daktiloszkópiai nyilvántartás célja
  4. a)a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
  5. b)a bűncselekményt elkövető,
  6. c)a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt,
  7. d)a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott,
  8. e)a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, valamint
  9. f)* a 33/A. §
(6)bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság által elítélt személy azonosítása. 38. § A daktiloszkópiai nyilvántartás
  1. a)a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásából,
  2. b)a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, valamint
  3. c)a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából áll. 39. §
(1)* Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot a 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.
(2)* Ha az
(1)bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti – nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat a) az
(1)bekezdés szerint ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, a 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
(3)* Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség olyan személy ujj- és tenyérnyomatának a nyilvántartásba vételét kezdeményezi, akivel kapcsolatban fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének az 59. §-ban meghatározott feltételei, de azt a 61. §
(2)bekezdésére tekintettel nem kezdeményezték, az
(1)bekezdés szerinti összehasonlítás kiterjed annak megállapítására is, hogy az ujj- és tenyérnyomat azonos-e az érintettnek a
  1. § szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomataival.
  2. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzítették, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.
  3. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartása tartalmazza a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény aa) megnevezését, ab) elkövetésének helyét és idejét; b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését; c) a büntetőügy iktatószámát; d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatot, valamint e) a szakrendszeri azonosító kódot.
  4. §
(1)A 41. § a)–d) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(2)* Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(3)Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. 43. §
(1)A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat
  1. a)a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
  2. b)el nem évülő bűncselekmények esetén a 42. §
(1)bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig, c) a 42. §
(2)bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy d) * a 42. §
(3)bekezdésében, illetve a 66/C. §
(4)bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani.
(2)A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat a 39. §
(2)bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha a 39. §
(1)bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomat azonosságát
  1. a)a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában vagy
  2. b)a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomattal állapítja meg. 44. §
(1)A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit
  1. a)* ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy
  2. b)* öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos
  3. ba)2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet,
  4. bb)* a 2013. június 30-ig hatályban volt testi sértés (1978. évi IV. törvény 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 172. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (1978. évi IV. törvény 214. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 230. §), hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (1978. évi IV. törvény 313/C. §), lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy
  5. bc)* a Btk. 2025. június 15-ig hatályban volt 184–184/C. §-a szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekmény megalapozott gyanúja, vagy
  6. bd)* testi sértés (Btk. 164. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), tudatmódosító anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), hamis vád (Btk. 268. §), bűnpártolás (Btk. 282. §), vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), befolyás vásárlása (Btk. 298. §), befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §
(1)bekezdés), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk.
  1. §), lopás (Btk.
  2. §), rongálás (Btk.
  3. §), sikkasztás (Btk.
  4. §), csalás (Btk.
  5. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk.
  6. §), jármű önkényes elvétele (Btk.
  7. §), pénzhamisítás (Btk.
  8. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk.
  9. §), költségvetési csalás (Btk.
  10. §), tiltott adatszerzés (Btk.
  11. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk.
  12. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak.
(2)* Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
  1. a)akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
  2. b)akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,
  3. c)akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
  4. d)akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be. 45. § A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
  5. a)a kapcsolati kódot,
  6. b)a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát,
  7. c)a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
  8. d)a belső azonosító kódot. 46. § * A büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte. 46/A. § * Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel ujj- és tenyérnyomata a daktiloszkópiai nyilvántartásban, akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomatát nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában. 47. §
(1)* A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
  1. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, a) * akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, vagy
  1. b)akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek. 49. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
  2. a)a kapcsolati kódot,
  3. b)az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát,
  4. c)a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
  5. d)a belső azonosító kódot. 50. § *
(1)* Ha az ujj- és tenyérnyomatot e törvény alapján a büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a 44. §
(1)bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomatot az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
  1. a)nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
  2. b)törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, ha a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való további nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.
(2)Ha a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki, és az elítélt ujj-és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri azonosító kódot a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása nem tartalmazza, az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg haladéktalanul az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából a szakértői nyilvántartó szervnek.
(3)Azt a tényt, hogy az érintett ujj- és tenyérnyomatának a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való kezelése feltételei fennállnak, a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel. 50/A. § * Ha az elítéltnek már szerepel ujj- és tenyérnyomata a daktiloszkópiai nyilvántartásban, akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomatát nyilván kell tartani a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában. 51. § *
(1)A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel. A DNS-profil-nyilvántartás 52. § A DNS-profil-nyilvántartás célja
  1. a)a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
  2. b)a bűncselekményt elkövető, valamint
  3. c)a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt személy azonosítása. 53. § A DNS-profil-nyilvántartás
  4. a)a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásából,
  5. b)a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint
  6. c)a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából áll. 54. §
(1)* Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt az 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.
(2)* Ha az
(1)bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti – nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli a) az
(1)bekezdés szerint a DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, az 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
(3)* A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt, eltűnt személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profiljait érintő összehasonlítás kiterjed a rokonsági fok meghatározására, amelyről a szakértői nyilvántartó szerv a
(2)bekezdésben meghatározottak szerint nyújt tájékoztatást. 55. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek DNS-profilját bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból határozták meg, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható. 56. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
  2. aa)megnevezését,
  3. ab)elkövetésének helyét és idejét;
  4. b)a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;
  5. c)a büntetőügy iktatószámát;
  6. d)a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt, valamint
  7. e)a szakrendszeri azonosító kódot. 57. §
(1)* Az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.
(2)* A DNS-profilt a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.
(3)* Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(4)Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. 58. §
(1)A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat
  1. a)a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
  2. b)el nem évülő bűncselekmények esetén az 57. §
(1)bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig, c) az 57. §
(3)bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy d) * az 57. §
(4)bekezdésében, illetve a 66/D. §
(4)bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani.
(2)A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat az 54. §
(2)bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha az 54. §
(1)bekezdése szerinti összehasonlítás a DNS-profil azonosságát
  1. a)a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában vagy
  2. b)a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt DNS-profillal állapítja meg. 59. § * A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben
  3. a)ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
  4. b)üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
  5. c)* három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
  6. ca)2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),
  7. cb)* szexuális erőszak [Btk. 197. §
(5)bekezdés], szexuális visszaélés (Btk.
  1. §), kerítés (Btk.
  2. §), prostitúció elősegítése [Btk.
  3. §
  4. június 30-ig hatályban volt
(1)bekezdés c) pont], kitartottság (Btk.
  1. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk.
  2. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk.
  3. §
(2)bekezdés], embercsempészés (Btk. 353. §),
  1. d)* 2013. június 30-ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV. törvény 282. §),
  2. e)* kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),
  3. f)* fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy
  4. g)* a 2013. június 30-ig hatályban volt állam elleni bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény X. fejezet), terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303. §), valamint szolgálati bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása,
  5. h)* atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §), háborús uszítás (Btk. 331. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)és bf)–
  3. bi)alpont,
(3)bekezdés
  1. a)pont,
  2. b)pont
  3. ba)alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)–
  4. be)alpont és
  5. c)pont], rongálás [Btk. 371. §
(3)bekezdés], sikkasztás [Btk. 372. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont,
(3)bekezdés a),
  1. c)pont, és
  2. b)pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. §
(1)bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §) miatt megalapozott gyanút közöltek. 60. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a kapcsolati kódot,
  2. b)a büntetőeljárás alá vont személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,
  3. c)a szakrendszeri azonosító kódot,
  4. d)a belső azonosító kódot. 61. §
(1)* A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte.
(2)* Nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az érintett személynek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már tartalmazza.
(3)* Ha a büntetőeljárás alá vont személlyel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének 59. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, de azt a
(2)bekezdésre tekintettel nem kezdeményezték, erről az eljáró szerv – az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak további nyilvántartása érdekében – haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(4)* A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe. 61/A. § * Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor valamennyi DNS-profilját nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában. 62. §
(1)* A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel. 63. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
  1. a)* akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban az 59. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, vagy
  2. b)akit jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek. 64. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza
  3. a)a kapcsolati kódot,
  4. b)elítélt személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,
  5. c)a szakrendszeri azonosító kódot,
  6. d)a belső azonosító kódot. 65. § *
(1)* Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei fennálltak, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben az 59. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, a szakértői nyilvántartó szerv a DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
  1. a)nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
  2. b)törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, ha a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való további nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.
(2)Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei nem álltak fenn, és jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték, a DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet az érintett befogadását követően haladéktalanul az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott esetben az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézetnek nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az elítéltnek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már tartalmazza.
(4)Ha az elítélttel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének 63. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, de azt a
(2)bekezdésre tekintettel nem kezdeményezték, erről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet – az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak további nyilvántartása érdekében – haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(5)Azt a tényt, hogy az érintett DNS-profiljának a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való nyilvántartásának a feltételei fennállnak, a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(6)Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe. 65/A. § * Ha az elítéltnek már szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor valamennyi DNS-profilját nyilván kell tartani a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában. 66. § *
(1)A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le a mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel. IV/A. Fejezet * A VÉTLEN NYOMSZENNYEZÉS KIZÁRÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁS * 66/A. § *
(1)A vétlen nyomszennyezés kizárására szolgáló nyilvántartás (a továbbiakban: eliminációs nyilvántartás) célja a büntetőeljárás során rögzített ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas minta vétlen szennyeződése kiszűrésének egyszerűsítésével az elkövető azonosításának elősegítése.
(2)Az eliminációs nyilvántartásban – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a büntetőeljárással összefüggésben vétlen nyomszennyezés kockázatát hordozó tevékenységet végző azon személy adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas mintáját az eljáró ügyészség, nyomozó hatóság azért rögzítette, mert felmerült a vétlen nyomszennyezés lehetősége a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: érintett személy).
(3)Az érintett személy – az e fejezetben meghatározott rendelkezések szerint – jogosult arra, hogy
  1. a)a mintavételkor – az adatok továbbítását megelőzően – a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartás részére való továbbítása ellen a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság, valamint
  2. b)a mintavételt követően – ha az adatokat az eliminációs nyilvántartás részére már továbbították – a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartásban való kezelése ellen a szakértői nyilvántartó szerv részére tett nyilatkozatával tiltakozzon.
(4)Ha az érintett személy tiltakozik a személyes adatai kezelése ellen, úgy a személyes adatai az eliminációs nyilvántartás részére nem továbbíthatóak, illetve a már nyilvántartásba vett személyes adatai az eliminációs nyilvántartásban nem kezelhetőek.
(5)Az eliminációs nyilvántartást a Kormány rendeletében kijelölt szakértői nyilvántartó szerv kezeli. 66/B. § *
(1)Az eliminációs nyilvántartás tartalmazza
  1. a)az érintett személy személyazonosító adataként
  2. aa)családi és utónevét,
  3. ab)születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,
  4. ac)nemét,
  5. ad)születési helyét és idejét,
  6. ae)anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,
  7. af)személyi azonosítóját,
  8. ag)lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét,
  9. b)az érintett személy különleges adataként
  10. ba)az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát,
  11. bb)az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletből meghatározott DNS-profilt.
(2)Az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil meghatározásra alkalmas minta 66/A. §
(2)bekezdése szerinti rögzítése esetén az érintett személy személyazonosító adatait, az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát, valamint az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek. 66/C. § *
(1)A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi
  1. a)az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát vagy
  2. b)a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.
(2)A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomatok azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.
(3)A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy ujj- és tenyérnyomatának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomattal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság az
(1)bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatokat megküldte.
(4)Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomat olyan érintett személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát nem veszik fel a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból. 66/D. § *
(1)Az érintett személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.
(2)A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi
  1. a)az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet vagy
  2. b)a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.
(3)A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.
(4)A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy DNS-profiljának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profillal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a
(2)bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatot megküldte.
(5)Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy DNS-profilját nem veszik fel 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik az 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból. 66/E. § *
(1)Az eliminációs nyilvántartásban kezelt, az érintett személyre vonatkozó személyes adatokat – függetlenül attól, hogy azokat mely büntetőeljárásban vették le – az érintett személy tiltakozási jogának gyakorlása esetén haladéktalanul törölni kell.
(2)Az érintett személy tiltakozása hiányában az eliminációs nyilvántartásban kezelt személyes adatokat az adatoknak az eliminációs nyilvántartásba való felvételétől számított tíz év elteltével törölni kell. 66/F. § * Az eliminációs nyilvántartás más nyilvántartással nem kapcsolható össze, abból adat – az e fejezetben foglaltak kivételével – nem továbbítható. Az eliminációs nyilvántartás adattartalma nem használható olyan bűncselekmény bizonyítására, amely bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás során az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eliminációs nyilvántartásban szereplő személyt érintett személyként nem azonosította. V. Fejezet ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL Az adattovábbítás formái és tartalma 67. §
(1)* A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint
  1. a)az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,
  2. b)az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
  3. c)az arra jogosult kérelmére adatot igazol,
  4. d)* az arra jogosultnak elektronikus úton megismerhetővé teszi a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait,
  5. e)automatikus adattovábbítás útján adatot továbbít
  6. ea)az útlevélhatóság részére a külföldre utazási korlátozás törlése céljából,
  7. eb)* a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére a nyilvántartásba történő felvétel, az abban történő módosítás, valamint az onnan való törlés céljából, vagy
  8. f)* az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott
  9. fa)ismeretlen személy azonosítása, valamint személyazonosság ellenőrzése céljából, az arcképelemző tevékenység működtetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv részére, az arckép profil nyilvántartásban kezelt, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből továbbított arcképmásból képzett arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával a szerv által előterjesztett adatigénylésre válaszul, az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja;
  10. fb)ismeretlen személy azonosítása céljából, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott, az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységének igénybevételére jogosult szerv részére, a szerv által az arcképelemző tevékenységet végző szervtől kapott, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló szám felhasználásával előterjesztett adatigénylésére, a technikai kapcsoló szám bűnügyi nyilvántartási rendszerben való kezelése esetén, a technikai kapcsoló számhoz tartozó arcképmást közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja.
(2)A bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel 68. §
(1)Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni
  1. a)* a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,
  2. b)* az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,
  3. c)* a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, megbízhatósági vizsgálat, illetve kifogástalan életvitele ellenőrzés céljából,
  4. d)* a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
  5. e)* a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,
  6. f)* a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja a 84. §
  7. b)pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,
  8. g)* a Nemzeti Információs Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §
(1)bekezdés a), c),
  1. h)és
  2. k)pontjában, valamint 8/A. §
(3)bekezdésében meghatározott feladatai ellátása céljából,
  1. h)* az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv – jogszabályban meghatározott – személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátása céljából,
  2. i)* az utasadat-információs egység az utasadatok kockázatelemzése céljából.
(2)A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat: a) * közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer-prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a polgári célú pirotechnikai termék engedélyezéséhez, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. §
(1)bekezdése és 4/J. §-a szerinti hatósági jogkörben, továbbá a haditechnikai termék, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez aa) a 11. §
(1)bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. §
(2)bekezdés
  1. e)pontjában meghatározott adatok,
  2. ab)a 16. §
(1)bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. §
(2)bekezdés
  1. k)pontjában meghatározott adatok, valamint
  2. ac)a 23. § c),
  3. f)és
  4. g)pontjában meghatározott adatok;
  5. b)a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állás ellenőrzése céljából
  6. ba)a 11. §
(1)bekezdés c), e), h), i) pontjában, a 11. §
(2)bekezdés
  1. e)pontjában meghatározott adatok, valamint
  2. bb)* a 16. §
(1)bekezdés c), f), i) pontjában, a 16. §
(2)bekezdés
  1. k)pontjában meghatározott adatok;
  2. c)* a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során
  3. ca)a kényszerintézkedések végrehajtása ellenőrzése céljából a 23. §
  4. c)és
  5. h)pontjában meghatározott adatok,
  6. cb)a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése céljából a 23. §
  7. c)pontjában meghatározott adatok, amennyiben az érintettet a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása (Btk. 353/A. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak,
  8. cc)* a feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából a 23. §
  9. f)pontjában meghatározott adatok,
  10. d)* a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánny

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.