212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelete az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről.

212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelete az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről. I. FEJEZET A MINISZTERELNÖK ÁLTALÁNOS HELYETTESÉNEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1. § (1) A Miniszterelnök általános helyettese felelősségi körében a miniszterelnök által meghatározott rendben helyettesíti a miniszterelnököt. (2) A Miniszterelnök általános helyettese közreműködik közigazgatási és igazságügyi miniszternek az egyházpolitikával és egyház-diplomáciával kapcsolatos feladatai ellátásában. (3) A Miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért való felelőssége körében a) kidolgozza a magyar nemzet integritása, illetve határokon átnyúló összefogása érdekében a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikát, b) az Alkotmány 6. §-ában foglalt felelősségének megfelelően szoros kapcsolatokat ápol a magyar nemzetnek a szomszédos országokban és a világ más részein élő tagjaival, c) erősíti az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, őrvidéki, a szórványban élő és a nyugati magyar nemzetrészek kölcsönös támogatáson alapuló együttműködését, d) összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek ezzel összefüggő tevékenységét, e) működteti a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot, f) közreműködik a Szülőföld Alap működtetésében, ennek keretein belül részt vesz az Alap döntéseinek meghozatalában, g) irányítja a Szülőföld Alap Irodát, h) koordinálja a kisebbségi vegyes bizottságok működését. (4) A miniszterelnök általános helyettese a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feladata körében a hatáskörrel rendelkező miniszterrel együttműködik különösen: a) a külhoni magyarok oktatásával és kultúrájával kapcsolatos feladatok ellátásában, b) a külhoni magyar közösségek kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében, c) a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében, d) a határon túli ifjúsággal való együttműködés rendszerének koordinálásában, a kapcsolatok fejlesztésére szolgáló programok kidolgozásában. (5) A miniszterelnök általános helyettesét a) a (2) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkára, b) a (3)–(4) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára helyettesíti. II. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG ÖSSZEHANGOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 2. § (1) A közigazgatási és igazságügyi miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) felelős a kormányzati tevékenység összehangolásáért. (2) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében előkészíti különösen a) a központi államigazgatási szervek és az állami vezetők jogállására vonatkozó, b) a Kormány működésével és a kormányzati struktúrával kapcsolatos, c) a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó, d) a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezet kivételével a szövetkezetek működésével összefüggő, e) az elektronikus információszabadságról szóló, jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. (3) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében felel a) a kormányprogram meg valósításának stratégiai irányításáért, b) a kormányzati munka tervezéséért, c) a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartásáért, d) a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetéséért, illetve közzétételéért. (4) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés, az Európai Unió döntéshozatali tevékenységhez, valamint a EU 2011-es elnökségi felkészüléshez kapcsolódó kormányzati koordináció és a Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a feladatkörrel rendelkező miniszter vagy a Kormány intézkedését. (5) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében a) koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, ennek során gondoskodik a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e, b) véleményt nyilvánít a miniszteri rendeletek tervezetéről, c) az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot, illetve előterjesztést tesz a Kormánykabinet és a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi az érintett miniszterek összehangolt tevékenységét, más minisztereknél kezdeményezi szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve javaslatot tesz összkormányzati projekt indítására, d) szervezi, vezeti és lebonyolítja az államtitkári értekezletet, a közigazgatási előkészítés és végrehajtás során érvényesíti annak állásfoglalásait, e) javaslatot tesz a kormányülések napirendjére, f) komplex – alkotmányossági, jogi, valamint társadalom- és gazdaságpolitikai szempontokra is kiterjedő – szakvéleményt készít a Kormány napirendjén szereplő előterjesztésekről, g) írásba foglalja és aláírásra felterjeszti a Kormány döntéseit, h) elkészíti és aláírja a Kormány üléseinek összefoglalóját, i) lefolytatja a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, annak során gondoskodik a Kormány döntésének érvényesítéséről, j) megtervezi és működteti a kormányzati döntés-előkészítést támogató informatikai rendszert, figyelemmel kíséri annak informatikai kivitelezését és fejlesztését. (6) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, ennek keretében tájékoztatást, illetve előterjesztés benyújtását kérheti a feladatkörrel rendelkező minisztertől, ütemtervet állíthat össze, egyeztetést tart, a több tárca együttműködését igénylő ügyekben javaslatot tesz ennek módjára. Ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések meg valósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szerveknél közvetlenül is tájékozódhat. (7) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében a) a miniszterek feladat- és hatásköréről, valamint a központi hivatalokról szóló jogszabályok tervezetei, b) a minisztériumok és a kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai tekintetében egységes szempontrendszert dolgoz ki és érvényesít, valamint miniszterelnöki jóváhagyásra felterjeszti a minisztériumok és a kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatait. (8) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében a végrehajtás ellenőrzésével összefüggésben megteszi a) a Kormány munkatervének végrehajtásához, b) a Kormány törvényalkotási programjának végrehajtásához, c) a lejárt határidejű jogharmonizációs feladatok teljesítéséhez. (9) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében a) biztosítja a kormányzati iratkezelés személyi, tárgyi és informatikai feltételeit, b) szervezi a kormányügyeletet, biztosítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ügyeletének munkaidőn túl történő működését. 3. § (1) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében a végrehajtás ellenőrzésével összefüggésben megteszi az Országgyűlés, annak bizottsága döntéseiből, az Alkotmánybíróság döntéseiből, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálataival kapcsolatban adódó kormányzati feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. (2) A miniszter a kormányzati munka tervezésével összefüggésben a) javaslatot tesz a Kormány munkatervére és a programozási-munkaszervezési döntésekre, b) javaslatot tesz a Kormány törvényalkotási programjára, (3) A miniszter a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartásáért való felelőssége körében, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral együttműködve a) képviseli a Kormányt az Országgyűlés Házbizottságában, b) elősegíti és szervezi a Kormány és az országgyűlési képviselőcsoportok közötti együttműködést, c) ellátja az országgyűlési ülésszakok előkészítésével összefüggő kormányzati teendőket, ennek keretében javaslatot tesz a Kormánynak az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, illetőleg ülése összehívásának kezdeményezésére, d) figyelemmel kíséri az Országgyűlés napirendjét és üléseit, részt vesz az üléseket előkészítő fórumokon, e) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvényalkotási program, törvény- és országgyűlési határozati javaslatok, valamint beszámolók, tájékoztatók és jelentések benyújtásáról, f) figyelemmel kíséri a benyújtott anyagok helyzetének további alakulását, segíti a törvényalkotási program országgyűlési érvényesítését, g) koordinálja a kormányzati szervek és az Országgyűlés kormánypárti frakciói közötti egyeztetést, részt vesz az egyeztetések lefolytatásában, h) ellátja a napirenden kívüli felszólalások, valamint az országgyűlési képviselői interpellációk, kérdések és azonnali kérdések megválaszolásával kapcsolatos szervezési feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a válaszadó személyére, illetőleg a miniszterelnök megbízása alapján kijelöli a válaszadót, i) figyelemmel kíséri a kormányzati intézkedést igénylő bizottsági és képviselői javaslatokat, közreműködik a szükséges intézkedések előkészítésében. 4. § A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében kijelöli a Kormány képviseletéért felelős minisztert a) az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenységében, b) az Európai Unió Tanácsában, valamint az c) az Európa Tanácsban. 5. § A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolása körében felel az egységes kormányzati kommunikációért, melynek körében felel: a) kormányzati kommunikáció összehangolásáért, ennek érdekében összehangolja a minisztériumok sajtófőnökeinek, tájékoztatási feladatokat, sajtófigyelést ellátó szervezeti egységeinek a tevékenységét, valamint módszertani iránymutatást nyújt részükre, b) a tömegtájékoztatási eszközök kormányzati tevékenységet érintő publikációi figyelemmel kíséréséért, valamint a válaszadás megszervezéséért, c) a kormányprogramnak és az egyes munkaterveknek megfelelően a kormányzati kommunikáció kialakításáért, d) a nemzeti ünnepek, kormányzati programok kommunikációs stratégiájáért, valamint irányítja és felügyeli e stratégia végrehajtását, e) a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, koordinálja a tartalom kialakítását, f) országkép-stratégia kialakításáért, valamint ezzel összefüggésben koordinálja az ország márka képet alakító intézmények tevékenységét, g) a külügyminiszterrel együttműködve az Európai Unió soros elnökségéhez kötődő, lakossági kommunikációval kapcsolatos stratégia kialakításáért. 6. § (1) A kormányzati tevékenység összehangolása, az összkormányzati érdekek érvényesítése a közigazgatási szakmapolitikai irányítás meg valósításán keresztül kiemelten a miniszter feladata. (2) A miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása körében – törvényben meghatározott kivételekkel, valamint az önkormányzati rendeletek tervezetei kivételével – felel a jogszabályok alkotmányosságáért, valamint a jogrendszer koherenciájáért. E feladata ellátása körében véleményez valamennyi jogszabálytervezetet, továbbá: a) rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetőinek, b) kifogásolási joggal élhet a minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetők kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, c) évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetőinek szakmai konferenciáját, d) gondoskodik a minisztériumok jogi és kodifikációs feladatok ellátásáért felelős vezetők továbbképzéséről. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása körében, a kormányprogram meg valósítása érdekében – törvényben meghatározott kivételekkel, valamint az önkormányzati rendeletek tervezetei kivételével – felel a kormány általános politikája érvényesüléséért az egyes szakpolitikák meg valósítása során. E feladata ellátása körében véleményez valamennyi kormány-előterjesztést az általános kormányzati politikának való megfelelősége szempontjából, valamint koordinálja az egyes miniszterek jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésére irányuló tevékenységét. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása körében – törvényben meghatározott kivételekkel, valamint az önkormányzati rendeletek tervezetei kivételével – valamennyi jogszabálytervezetet véleményezi abból a szempontból, hogy az megfelel-e az Európai Unió jogának, a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségeinek. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása körében érvényesíti a Kormány személyzeti politikáját az egyes minisztériumok személyzeti politikája vonatkozásában. E feladata ellátása körében: a) rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek, b) kifogásolási joggal élhet a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, c) évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek szakmai konferenciáját, d) kidolgozza az személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat, e) gondoskodik a kormánytisztviselők és vezetők továbbképzéséről, valamint a vezetői utánpótlásképzésről, f) előkészíti a köztisztviselők, kormánytisztviselők jogaival és kötelezettségeivel kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, g) kidolgozza a kormánytisztviselők kiválasztásának szabályait. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében érvényesíti a Kormány minisztériumok gazdálkodására vonatkozó politikáját. E feladata ellátása körében: a) rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok gazdasági vezetőinek, b) kifogásolási joggal élhet a minisztériumok gazdasági vezetőinek kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, c) évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja a minisztériumi gazdasági vezetők szakmai konferenciáját, d) gondoskodik a gazdasági vezetők továbbképzéséről, e) a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás eljárásrendjének, gyakorlati működésének összehangolása érdekében rendszeresen egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár és egyéb államigazgatási szervek képviselőivel, f) kidolgozza az egységes bér- és státuszgazdálkodás alapelveit. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása körében érvényesíti a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó politikát. E feladata ellátása körében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke útján a) rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok ellenőrzésért felelős vezetőinek, b) kifogásolási joggal élhet a minisztériumi ellenőrzésért felelős vezetők kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, valamint a felmentésüket kezdeményezheti, c) évente két alkalommal megszervezi és lebonyolítja a minisztériumi ellenőrzésért felelős vezetők szakmai konferenciáját, d) gondoskodik az ellenőrzésért felelős vezetők továbbképzéséről, e) kidolgozza az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezeteket, f) ellenőrzi a Kormány személyzetpolitikával kapcsolatos döntéseinek végrehajtását. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása körében a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetésével, illetve közzétételével összefüggésben a) gondoskodik a kormányrendeletek, a kormányhatározatok, a miniszterelnöki rendeletek és határozatok, a miniszteri rendeletek, valamint a jogszabályok módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegének tartalmilag hiteles, a jogalkotási törvény előírásainak és a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelő, nyomdakész megjelentetésre történő előkészítéséről, b) ellátja a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára szerkesztését, c) kijelöli a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára szerkesztőbizottságának tagjait és felelős szerkesztőjét, d) nyilvántartja a Kormány és a miniszterelnök rendeleteit és határozatait. 7. § (1) A miniszter felel a kormányzati minőségpolitikáért, valamint a közigazgatás fejlesztése keretében a központi közigazgatás fejlesztéséért. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladata teljesítése során előkészíti és végrehajtja a kormányzati minőségpolitikát, ennek részeként kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit, valamint a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait. Előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabályokat és állami irányítás egyéb jogi eszközeit, valamint törvény és kormányrendelet felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladata teljesítése körében szervezi a közigazgatás-politika, a közigazgatás-fejlesztés és -korszerűsítés kormányzati feladatainak irányítását és összehangolását, irányítja és összehangolja a közigazgatás-fejlesztés hivatali feladatainak ellátását, valamint ennek keretében: a) ellátja a közigazgatásfejlesztés és -korszerűsítés kormányzati feladatainak irányítását és összehangolását, kidolgozza a közigazgatásfejlesztési stratégiát, b) a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve kidolgozza a közigazgatás-fejlesztés és -korszerűsítés kormányzati feladatainak ellátásához szükséges fejlesztési programokat, Operatív Programokat, c) részt vesz az Operatív Programok végrehajtási terveinek előkészítésében, d) egyetértési jogot gyakorol a közigazgatás fejlesztésére irányuló végrehajtási tervek alapján elkészülő intézkedések és kiemelt programok kialakításakor, e) a Monitoring Bizottságokban való képviselet útján ellenőrzi a közigazgatás fejlesztésére irányuló Operatív Programok meg valósulását, folyamatosan tájékozódik a programok előrehaladásáról, f) részt vesz a központi közigazgatás továbbfejlesztését érintő koncepcionális, szervezetfejlesztési intézkedésekkel összefüggő – más miniszter feladatkörébe tartozó – kormányzati döntések tervezeteinek előkészítésében, g) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés során a közigazgatás-korszerűsítési követelményeket, h) javaslatot tesz a korszerű szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazására; szakmai módszertani szempontból segíti a közigazgatási szervek közigazgatás-szervezési és minőségfejlesztési tevékenységét, i) az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében kidolgozza a közigazgatási szolgáltatások és hatósági eljárások korszerűsítését, ésszerűsítését, a bürokrácia csökkentését átfogóan szolgáló koncepciót és informatikai stratégiát, j) kidolgozza és működteti a hatáselemzési rendszert, összehangolja a tárcák hatáselemzési feladatainak végrehajtását, k) az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, valamint más deregulációs jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítéséért, l) a jogi szabályozásból származó adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati tevékenység összehangolásáért, valamint az ebből eredő jogszabályalkotásra, a szükséges jogszabály-módosításra és intézkedésre, ideértve a közigazgatási és más eljárások, valamint az állami szolgáltatások elektronizálását vonatkozó javaslattételért, m) a jogalkotás során a társadalmi, gazdasági konzultációs feladatok ellátásáért. 8. § (1) A miniszter meghatározza az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabályokat és állami irányítás egyéb jogi eszközeit, valamint törvény és kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. (2) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége körében: a) előkészíti a szolgáltató állam kialakításához szükséges közigazgatási szolgáltatási és informatikai stratégiát, b) kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási politikát, c) egyetértési jogot gyakorol a közigazgatási informatikai stratégia meg valósításához szükséges ellenőrzési rendszer és biztonságpolitika területén, d) kidolgozza a közigazgatási informatikai stratégia meg valósítását biztosító fejlesztési programokat és akcióterveket, e) részt vesz a monitoring bizottságon keresztül az akciótervek értékelésében, f) felügyeli a fejlesztési programok és akciótervek végrehajtását, a közigazgatási szervek közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére irányuló feladatait, illetve egyetértési jogot gyakorol a szolgáltatás fejlesztési projektek céljainak kijelölésében, g) gondoskodik a szolgáltató állam kialakításához, illetve a közigazgatási informatikai stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítéséről, illetve megalkotásáról, h) gondoskodik a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzéséről, i) ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal összefüggő igazgatásszervezési feladatokat, j) felügyeli a közigazgatási szervek által nyújtott tájékoztatási, kapcsolattartási és ügyintézési szolgáltatásokat és a közigazgatási szervek részére előírt együttműködési kötelezettségek teljesítését. 9. § A miniszter koordinálja az Európai Duna Stratégia, a regionális fejlesztési, transznacionális és határ menti operatív programok tervezését a többi miniszter közreműködésével. III. FEJEZET A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ ÁLLAMTITKÁR FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 10. § A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért való felelőssége körében a) ellátja a miniszterelnök személye körül teendőket, b) közreműködik a Kormány parlamenti kapcsolatrendszerének összehangolásában, kapcsolatot tart az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjaival, c) segíti a miniszterelnök országgyűlési tevékenységét, d) a miniszterelnök részére döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, segíti a miniszterelnök kormányzati irányítással kapcsolatos szakmai tevékenységét, e) segíti a miniszterelnök társadalompolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt, f) segíti a miniszterelnök kül-, biztonság- és nemzetpolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt, g) közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé, h) a miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetőleg szakértői közreműködést kér, i) előkészíti a köztársasági elnök, a Kormány, valamint a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel, továbbá a Kormány, illetőleg a miniszterelnök által adományozható egyéb elismerésekkel kapcsolatos előterjesztéseket, j) elősegíti a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartását, valamint k) ellátja a miniszterelnök által esetenként meghatározott egyéb feladatokat, l) figyelemmel kíséri a Kormány törvényalkotási programjának végrehajtását, m) figyelemmel kíséri a Kormány munkaterve és a programozási-munkaszervezési döntései végrehajtását. IV. FEJEZET AZ EGYES MINISZTEREK ÁLTALÁNOS FELADATAI ÉS HATÁSKÖREI 11. § A miniszterek – e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott – feladatkörükben a) javaslatot készítenek a Kormány közpolitikájára és közreműködnek a Nemzeti Együttműködésről szóló program végrehajtásában, b) előkészítik a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, valamint a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, továbbá felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket adnak ki, c) intézményirányítást és -felügyeletet gyakorolnak, valamint a közalapítványok tekintetében az alapító Kormány nevében ellátják az alapítót megillető egyes jogokat, d) kezdeményezik és előkészítik a feladatkörükbe tartozó nemzetközi szerződéseket, megkötik a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca-megállapodásokat, e) a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján képviselik a Kormányt, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter által megállapított rend szerint képviselik az Európai Unió Tanácsában a Kormányt, f) a közigazgatási és igazságügyi miniszter megállapított rend szerint gondoskodnak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumokon való képviseletéről, g) gondoskodnak az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról és közreműködnek a 2011-es európai uniós elnökségre való kormányzati felkészülésben, h) közreműködnek a strukturális alapok és Kohéziós Alap hazai felhasználásához kapcsolódó nemzeti fejlesztési tervek előkészítésében és nyomon követésében, i) gondoskodnak – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörükkel kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, j) meghatározzák a hatáskörükbe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását. V. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER SZAKPOLITIKAI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 12. § A közigazgatási és igazságügyi miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) igazságügyi szakpolitikáért, b) helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért, c) közigazgatás-szervezésért, d) közigazgatás fejlesztéséért való felelőssége részeként a területi közigazgatás fejlesztéséért, e) köziratok kezelésének szakmai irányításáért, f) választójogi és népszavazási szabályozásért, a választások és népszavazások lebonyolításáért, g) társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként az egyenlő bánásmód biztosításáért, a romák társadalmi integrációjáért, h) társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében, i) társadalompolitika összehangolásáért való felelőssége körében az egyházakkal történő kapcsolattartásért, a nemzetiségekkel való kapcsolattartásért, j) minősített adatok védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős tagja 13. § A miniszter az igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében felel különösen: a) az állampolgársági ügyekért, b) az anyakönyvi ügyekért, c) az igazságügyért, d) a kárpótlásért, e) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért. 14. § (1) A miniszter az igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében felel a jogalkotás minőségének fejlesztéséért. (2) A miniszter (1) bekezdésben meghatározott felelőssége körében: a) meghatározza, és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti a jogszabályszerkesztés követelményeit, összehangolja a deregulációt, e pontban meghatározott tevékenységével összefüggésben módszertani útmutatót ad ki, b) kidolgozza a társadalmi és gazdasági partnerekkel való konzultáció követelményrendszerét, c) felel a jogszabály-előkészítés és a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata szakmai színvonaláért. 15. § (1) A miniszter az igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében felel a) az alkotmány-előkészítésért, b) az alapvető jogok érvényesülését biztosító, a büntetőpolitikai és büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi, az igazságszolgáltatást érintő, a társasági jogi, a szellemi tulajdon és a versenyjog területét szabályozó törvények előkészítéséért és az ezzel kapcsolatos szabályozásért, valamint c) a Kormány eseti döntése alapján a több miniszter feladatait érintő törvények előkészítésének koordinálásáért. (2) A miniszter előkészíti különösen a) az egyesülési jogról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a gyülekezési jogról, a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az egyenlő bánásmódról, a sajtóról, a kérelmezési és panaszjogról, b) az Alkotmánybíróságról, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, az Állami Számvevőszékről, a kormányzati szervezetrendszerről, a bíróságokról, az ügyészségről, a közjogi tisztségviselők jogállásáról és juttatásairól, a nemzeti hírügynökségről, c) a külügyminiszterrel együttműködve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról, d) a bűncselekményekről, a büntetésekről, a büntetőeljárásról, a bűnügyi jogsegélyről, a pártfogó felügyelői tevékenységről, továbbá a belügyminiszter egyetértésével a büntetések és az intézkedések végrehajtásról, valamint a bűnügyi nyilvántartásról, e) a személyek jogáról, a dologi jogról, a kötelmi jogról, az öröklésről, a polgári peres és nemperes eljárásokról, a bírósági végrehajtásról, a polgári jogi jogsegélyről, a nemzetközi magánjogról, f) a családjogról, a családjogi jogsegélyről, g) a bírák jogállásáról, a választottbíráskodásról, az ügyészek jogállásáról, az ügyvédekről, a közjegyzőkről, a jogtanácsosokról, a bírósági végrehajtókról, az igazságügyi szakértőkről, a jogi segítségnyújtásról, h) a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, az egyéni vállalkozásról, és az egyéni cégről, i) a szerzői jogról, az iparjogvédelemről, j) a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról, k) a koncesszióról, l) a kisajátításról, m) a bírósági szervezetről, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról, a bírósági igazgatásról és ügyvitelről, a bírósági végrehajtásról és a bírósági végrehajtói szervezetről, a közjegyzőkről, az ügyvédekről, a jogtanácsosokról, az igazságügyi szakértőkről, a jogi szakvizsgáról, n) a közvetítői tevékenységről, o) a jogi segítségnyújtásról, p) a szakfordításról és tolmácsolásról, q) a pártfogó felügyelői tevékenységről, r) a lobbitevékenységről, s) a büntető anyagi jogról, t) a sztrájkjogról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (4) A miniszter az igazságügyért való felelőssége körében együttműködik a külügyminiszterrel a külkapcsolatokról szóló jogszabályok előkészítésében, illetve megalkotásában. (5) A miniszter előkészíti a) az állampolgársági ügyekért való felelőssége körében a magyar állampolgársággal kapcsolatos, b) az anyakönyvi ügyekért való felelőssége körében az anyakönyvvezetésről, a házasságkötési eljárásról, a névviselésről, a névváltoztatásról szóló, c) a személyiadat-nyilvántartásért való felelőssége körében a személyi adatok és a lakcím nyilvántartásáról, a személyazonosító igazolványról szóló, d) a kárpótlásért való felelőssége körében a személyi és vagyoni kárpótlásról szóló, e) a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége körében az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, f) az iparjogvédelemért való felelőssége körében a magyar formatervezési díjról és az iparjogvédelmi támogatásokról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki. 16. § (1) A miniszter az igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében a) törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzők, az ügyvédek, a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők kamarái felett, b) ellátja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséért felelős hatóság, valamint az érintett miniszterekkel együttműködve a körzetközponti feladatokat ellátó települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének szakmai irányítását, c) az anyakönyvi ügyekért való felelősség körében ellátja az anyakönyvi ügyek ellátásáért felelős hatóság szakmai irányítását, d) ellátja a jogi segítségnyújtásért, pártfogásért, valamint büntetőjogi közvetítésért felelős hatóság szakmai irányítását, e) a kárpótlásért való felelősség körében ellátja a kárpótlásért felelős hatóság szakmai irányítását, f) ellátja az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek szakmai irányítását. 17. § (1) A miniszter igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében felel a jogharmonizációért. (2) A miniszter (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében összehangolja az Európai Unió jogának való megfelelés céljából folytatott jogharmonizációs tevékenységet, ennek keretében a) kidolgozza a jogharmonizáció programozásának rendjét, b) jogharmonizációs adatbázist vezet, c) figyelemmel kíséri és előmozdítja a jogharmonizációs feladatok teljesítését, d) gondoskodik a jogharmonizációs tevékenység elvi, módszertani és terminológiai egységességéről, e) jogszabály, kormány-előterjesztés megalkotására irányuló előterjesztéshez kapcsolódóan nyilatkozik arról, hogy a tervezet összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. (3) A miniszter jogharmonizációért való felelőssége körében gondoskodik különösen a szellemi alkotásokkal és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről. 18. § (1) A miniszter igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében a) együttműködik a miniszterekkel a nemzetközi szerződések előkészítésével, kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazással, kihirdetésével és értelmezésével kapcsolatban, b) a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás előtt véleményezi a nemzetközi szerződést annak érdekében, hogy az megfeleljen az Alkotmánynak, összeegyeztethető legyen az Európai Unió jogával, és illeszkedjen a jogrendszerbe. (2) A miniszter igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében felel továbbá a) az eljárás tárgya szerint felelős miniszterrel együttműködve a Kormány képviseletéért az alkotmánybírósági eljárásokban, b) az eljárás tárgyáért felelős miniszterrel együttműködve Kormány képviseletéért az Európai Emberi Jogi Bíróság előtti eljárásokban. (3) A miniszter – a külügyminiszterrel együttműködve – az Európai Bíróság előtti eljáráshoz kapcsolódóan a) koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat, b) figyelemmel kíséri az ügyeket, és gondoskodik az ezekből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásáról, programozásáról és teljesítésének ellenőrzéséről. (4) A miniszter – a külügyminiszter koordinálása mellett – részt vesz a Kormánnyal szemben a közösségi jog megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Bíróság előtti eljárást megelőző szakaszában a Kormány képviseletének ellátásában és az ezzel kapcsolatos beadványok és előterjesztések előkészítésében. 19. § (1) A miniszter igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében felel a) a Magyar Köztársaság által megkötött közjogi, polgári jogi, családjogi és büntetőjogi jogsegélyszerződések végrehajtásáért, b) az Európa Tanács keretei között a jogi együttműködésért, c) az Európai Unió keretében meg valósuló igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatokért. (2) A Magyar Köztársaság és az Európa Tanács között a jogi együttműködés keretében a miniszter a) kezdeményezi az igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezményeknek az Európa Tanács keretében történő létrehozását, b) gondoskodik az Európa Tanács keretében létrehozott igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezmények elfogadásáról és az ajánlások gyakorlati meg valósításáról. (3) Az Európai Unió keretében meg valósuló igazságügyi együttműködés keretében a miniszter képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsának igazságügyi együttműködésért felelős formációjában. 20. § A miniszter igazságügyi szakpolitikai feladat- és hatáskörében vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok nyilvántartását, valamint gondoskodik a) a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményének szerkesztéséről és elektronikus közzétételéről, b) a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének szerkesztéséről és közzétételéről, c) a cégadatok nyilvánosságáért, a céginformáció szolgáltatásért, a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő közzétételéért, az ezeket érintő informatikai rendszer működtetéséért továbbá az elektronikus cégeljárást érintő informatikai rendszer működtetéséért. 21. § (1) A miniszter az igazságügyért való felelőssége körében felel továbbá a) az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokért, b) a közjegyzőkkel, az ügyvédekkel, a jogtanácsosokkal, a bírósági végrehajtókkal, a polgári jogi és büntetőjogi közvetítői tevékenységgel és az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos feladatokért, c) az igazságügyi képzésért, d) a szakfordító és tolmácstevékenység ágazati irányításáért, e) a jogi segítségnyújtásért, f) a kegyelmi ügyekért, g) a pártfogásért. (2) A miniszter az igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatai körében a) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) tagjaként ellátja a jogszabályban meghatározott feladatokat, b) a jogi szabályozás utólagos hatásvizsgálatának elősegítésére elemzi a bírósági gyakorlatot és az igazságügyi statisztikai adatokat, c) a joggyakorlat továbbfejlesztése és az ítélkezési gyakorlat egységességének biztosítása érdekében javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására, d) kialakítja az igazságügyi statisztika rendszerét, e) fejleszti és felügyeli az igazságügyi informatikai rendszerek működését. (3) A miniszter az igazságügyért való felelőssége körében kezdeményezi és ösztönzi a jogalkotást és a jogalkalmazást elősegítő informatikai rendszerek létrehozását, és közreműködik ezek kialakításában és működtetésében. (4) A miniszter az igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatai körében meghatározza a bírósági és az ügyészségi fogalmazók, a közjegyzőjelöltek, az ügyvédjelöltek, a jogi előadók és a más munkakörben dolgozó jogászok jogi szakvizsgájának, valamint egyéb szakmai továbbképzésének, továbbá a bírósági végrehajtók és a végrehajtási ügyintézők szakvizsgájának, szakmai továbbképzésének, valamint az igazságügyi szakértők szakmai vizsgájának alapvető szabályait és feltételeit. (5) A miniszter előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. 22. § A miniszter az állampolgársági ügyekért való felelőssége körében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök döntéseit a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban, továbbá annak 5. §-ával összefüggésben is. 23. § A Kormány az igazságügyi szakértői névjegyzéket valamint a közvetítői névjegyzéket vezető hatóságként a közigazgatási és igazságügyi minisztert jelöli ki. 24. § A miniszter a közigazgatás-szervezésért és működtetéséért való felelőssége körében: a) szakmai irányítást gyakorol a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének a dekoncentrált szervek tekintetében gyakorolt ellenőrzési tevékenysége felett, b) ellenőrzi a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve működését, c) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve útján összehangolja a több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását, d) gondoskodik a több megyét érintő, illetve a főváros közigazgatási határán túlterjedő területi koordinációs feladatok ellátásáról, e) közreműködik a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak előkészítésében, gondoskodik az általános eljárásjogi szabályozás hatályosulásának vizsgálatáról, f) javaslatot készít a kistérségi és regionális közigazgatási intézményrendszer átalakítására, g) az érintett miniszterekkel együttműködve kialakítja és működteti az egységes közigazgatási hatósági statisztikai rendszert, h) összehangolja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője által ellátott, az államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenységet. 25. § A miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért való felelőssége keretében: a) előkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, illetőleg a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket, b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő testület feloszlatását, c) ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének szakmai irányítását, d) ellátja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése szakmai irányítását, e) ellátja a helyi önkormányzati társulások feletti törvényességi ellenőrzés szakmai irányítását. 26. § A miniszter a közigazgatás fejlesztéséért való felelőssége részeként a területi közigazgatás fejlesztéséért való felelőssége körében: a) ellátja a területi közigazgatás-fejlesztés és -korszerűsítés kormányzati feladatainak irányítását és összehangolását b) részt vesz a területi és a helyi közigazgatás továbbfejlesztését érintő koncepcionális, szervezetfejlesztési intézkedésekkel összefüggő – más miniszter feladatkörébe tartozó – kormányzati döntések tervezeteinek előkészítésében, c) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés során a területi közigazgatás-korszerűsítési követelményeket, d) gondoskodik a területi államigazgatás fejlesztésére vonatkozó koncepció kialakításáról, a kapcsolódó jogszabályok előkészítéséről, a szükséges szervezési intézkedésekről, e) javaslatot tesz a területi közigazgatás vonatkozásában korszerű szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazására; szakmai módszertani szempontból segíti a közigazgatási szervek közigazgatás-szervezési és minőségfejlesztési tevékenységét, f) az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében kidolgozza a közigazgatási szolgáltatások és hatósági eljárások korszerűsítését, ésszerűsítését, a bürokrácia csökkentését átfogóan szolgáló koncepciót és informatikai stratégiát, g) kidolgozza a közigazgatási szervek ügyfélszolgálati mintaszabályzatát, h) előkészíti különösen az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki, i) gondoskodik a közigazgatási szervek határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó fórum, vegyes bizottság, munkacsoportnek ülései szakmai, titkársági feladatai ellátásáról, j) gondoskodik az európai területi együttműködési csoportosulás intézményével összefüggő feladatok összehangolásáról, k) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését, l) elősegíti a területi közigazgatási szervek részvételét a nemzetközi fejlesztési együttműködésben, m) elősegíti az Európai Unióval összefüggésben a szubszidiaritás elvének, a többszintű és jó kormányzás elvének érvényesítését, n) egyetértési jogot gyakorol a Régiók Bizottsága tagjelölési eljárásában, ellátja a Régiók Bizottsága tevékenységével kapcsolatos koordinációs feladatokat, o) ellátja Magyarország képviseletét az Európa Tanács közigazgatással foglalkozó szervezeteinek munkájában, p) véleményezési jogot gyakorol az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációja tagjainak kijelölése során. 27. § A közigazgatási és igazságügyi miniszter a választójogi és népszavazási szabályozásért, valamint a választások és népszavazások lebonyolításáért való felelőssége körében: a) ellátja az országgyűlési képviselők választásáról, a helyi önkormányzati képviselők választásáról, a polgármesterek választásáról, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, az európai parlamenti képviselők választásáról, a választási eljárásról, az országos népszavazásról, az országos népi kezdeményezésről, a helyi népszavazásról és a helyi népi kezdeményezésről szóló jogszabályok előkészítésével, illetve megalkotásával járó feladatokat, b) irányítja és szervezi a választások, valamint az országos népszavazás lebonyolítását, c) elkészíti a választások és az országos népszavazások költségvetését és a fedezet biztosítására vonatkozó javaslatokat, d) gondoskodik a korszerű választástechnikai eszközök kipróbálásáról, kísérleti bevezetéséről. 28. § A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége körében a) ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél, b) jóváhagyja a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben a központi államigazgatási szervek egyedi iratkezelési szabályzatait, valamint az általuk készített egységes iratkezelési szabályzatok és irattári mintatervek kiadásakor – a nemzeti erőforrás miniszterrel – egyetértési jogot gyakorol, c) a közlevéltárak ellenőrzési tapasztalatait is felhasználva évente értékeli a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történő áttérés tapasztalatait, d) részt vesz az iratkezelésért felelős és az iratkezelést végző személyek szakmai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásában, e) évente részletes szakmai tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, az interneten a nyilvánosság részére folyamatos tájékoztatást nyújt az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól, f) az elektronikus iratkezelés fokozatos bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében fa) folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, fb) koordinálja a Kormány által megjelölt stratégiai célok és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások figyelembevételével, a központi államigazgatási szervekkel, valamint – a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve – a területi és helyi államigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok és a közlevéltárak iratkezelése, informatikai feltételrendszerének, infrastruktúrájának megteremtésére irányuló fejlesztési tervek elkészítését, fc) javaslatokat dolgoz ki a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve az fb) alpontban nem szereplő, közfeladatot ellátó szervek iratkezelése informatikai feltételrendszerének fejlesztésére. 29. § (1) A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként, az egyenlő bánásmód biztosítása és a területi és társadalmi különbségek hatékony csökkentése érdekében felelős: a) a társadalmi felzárkózásért és a gyermekek esélyteremtéséért, b) a hátrányos térségekben élők társadalmi felzárkózását előmozdító programok kidolgozásáért és részt vesz a meg valósításukban, c) az alacsony végzettségűek, különösen a romák foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításáért, d) a hátrányos helyzetű gyerekek, különösen romák oktatási esélyegyenlőségének biztosításáért, e) a társadalomi felzárkózási politika összehangolásáért. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében a) kidolgozza a nemzeti felzárkózás politika koncepcióját – különös tekintettel a magyarországi cigányságra – összehangoltan a társadalompolitikával, életszínvonal-politikával, oktatáspolitikával, szociálpolitikával, gyerekesély-politikával, az esélyegyenlőségi politikával, foglalkoztatási politikával, lakáspolitikával, fogyatékosságügyi politikával, b) elkészíti a társadalmi felzárkózás politikával kapcsolatos stratégiát és cselekvési tervet, valamint a „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia cselekvési tervét, részt vesz a stratégiákat és cselekvési terveket előkészítő jogszabályok tervezetének kidolgozásában, közreműködik az e rendeletben meghatározott hatásköröket érintő, más tárca főfelelősségébe tartozó kormányzati koncepciók, döntések kidolgozásában, c) működteti a „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot, d) felügyeli és koordinálja a társadalmi felzárkózás és gyerekesély- politika koncepciójának, stratégiájának és cselekvési terveinek meg valósítását, és érvényesíti az abban foglaltakat az egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál, e) előkészíti a jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteit, valamint törvény, vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet készít, f) a társadalmi felzárkózás érdekében kidolgozza és koordinálja a felelősségi körébe tartozó azon szakpolitikákat, amelyek a foglalkoztatás bővítést célozzák, g) közreműködik a hazai és uniós programok előkészítésében és meg valósulásának nyomon követésében, koordinálja a társadalmi felzárkózáshoz és a gyerekek esélyteremtéséhez kapcsolódó programok szakmai tartalmának meghatározását, szakmailag felügyeli a programok lebonyolítását, h) koordinálja a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó EU strukturális alapok és más nemzetközi források Operatív Programjainak tervezési, értékelési feladatait, i) együttműködik a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó operatív programok akcióterveinek elkészítésében, és Monitoring Bizottságon keresztül figyelemmel kíséri azok meg valósítását, j) koordinálja az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nyitott koordinációs együttműködésben való tagállami feladatok ellátását, beleértve a 2010-es szegénység elleni európai év koordinációját; részt vesz a 2011-es magyar EU elnökséggel kapcsolatos feladatokban a Szociális Védelmi Bizottsággal összefüggésben, k) közreműködik az Európai Unió Európa_2020 stratégiai keretében a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint a szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, ezen belül koordinálja a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési terv elkészítését, szoros együttműködésben az érintett tárcákkal és szakmai területekkel, l) részt vesz a Kormány elosztás- és jövedelempolitikai koncepciójának kialakításában, m) koordinálja a felelősségi körébe tartozó fejlesztési programokat, n) koordinálja a felelősségi körébe tartozó kormányzati stratégiai kutatásokat, valamint javaslatot tesz a társadalmi felzárkózással és a gyerekek esélyteremtésével kapcsolatosan a kapcsolódó programok adatgyűjtésére, indikátoraira és tájékoztatási rendszerére, o) a társadalmi felzárkózás vonatkozásában közreműködik a nemzeti erőforrás miniszterrel az oktatási tevékenységet végző közalapítványok alapítói jogainak gyakorlásában. 30. § A miniszter a társadalmi felzárkózásért való felelőssége körében a) irányítási jogot gyakorol az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága felett, nem érintve a közreműködő szervezeti tevékenységet, b) a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítja a regionális képző központokat, a vállalatok közvetlen képzési megrendelései tekintetében a nemzetgazdasági miniszter iránymutatása alapján, c) részt vesz az ÚMFT azon operatív programjainak Monitoring Bizottságai tevékenységében, melyek társadalmi felzárkózásban érintett feladatokat látnak el, d) irányítja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkózási programjait, e) együttműködik a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal, valamint a Szociális és Munkaügyi Intézettel, f) koordinálja a felzárkózást célzó kormányzati intézkedéseket és azok végrehajtását, g) meghatározza a társadalmi felzárkózás akadályait elhárító és megelőző intézkedéseket, h) koordinálja a társadalmi felzárkózást célzó kormányzati szintű feladatok végrehajtását, i) a hátrányos helyzetű településeken élők tekintetében a halmozottan megjelenő etnikai, társadalmi és területi hátrányok kezelése érdekében programokat működtet és koordinál, j) részt vesz a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében, k) a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítése érdekében együttműködik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életviszonyait e minőségükben érintő előterjesztések esetében, l) koordinálja a felelősségi körébe tartozó területeken az információs társadalom esélyegyenlőségi kérdéseit és az ezzel kapcsolatos kormányzati stratégiák, programok, intézkedések kidolgozását; a területi, társadalmi és etnikai hátrányokból fakadó egyenlőtlenségek csökkentése és a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elősegítése érdekében, m) koordinálja a társadalmi felzárkózás és befogadás foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatás- és intézményfejlesztési programjait, részt vesz továbbá ezen programok és a területfejlesztési feladatok összehangolásában, az ezt támogató programok tervezésében, végrehajtásában, n) részt vesz, a roma- és társadalmi felzárkózási szakterülettel foglalkozó országos, valamint területi egyeztető fórum, illetve tanács munkájában, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a roma- és társadalmi felzárkózási feladatot ellátó állami tulajdonú gazdasági társaságok ilyen irányú tevékenysége felett, o) működteti a Társadalmi Felzárkózás Tárcaközi Bizottságot. 31. § A közigazgatási és igazságügyi miniszter a roma integrációért való felelőssége körében a) kidolgozza a roma társadalmi integrációs kormányzati politika koncepcióját, ezek részeként a fejlesztési, modernizációs és szociális, a roma népesség munkaerőpiaci esélyeinek növelésére irányuló koncepciót, továbbá az ezekkel kapcsolatos stratégiát és döntési javaslatokat, b) az érintett miniszterekkel együttműködve előkészíti a romák társadalmi integrációját és a roma kisebbség jogait érintő intézkedésekkel összefüggő kormányzati döntések tervezeteit, c) koordinálja a kormányzati roma társadalmi integrációs program végrehajtását, a romák társadalmi integrációjának fejlesztését szolgáló nemzetközi támogatási programokat, közreműködik az integrációs kormányzati kapcsolatok szervezésében, d) többoldalú párbeszédet kezdeményez a romák társadalmi integrációjának társadalmi támogatottsága érdekében, közreműködik az átfogó kommunikációs programok koordinálásában, e) összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modell értékű fejlesztési programokat, működteti a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségét javító programokat, illetve a roma tanulók tanulmányi sikerességét elősegítő ösztöndíjrendszert, f) közreműködik a romák társadalmi integrációját érintő a hazai és uniós programok előkészítésében és meg valósulásának nyomon követésében, koordinálja a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó programok szakmai tartalmának meghatározását, szakmailag felügyeli a programok lebonyolítását, ellenőrzését és hatásvizsgálatát, g) kezeli a Roma Kulturális Alapot és a Roma Koordinációs és Intervenciós Keretet, h) kiemelt figyelmet fordít a konfliktuskezelési feladatokra, együttműködik a jogvédő és érdekvédő szervezetekkel, i) ellátja a Roma Integráció Évtizede Program Magyarország Nemzeti Koordinátori feladatkörét, valamint részt vesz a Nemzetközi Irányító Bizottság munkájában, j) működteti a Roma Koordinációs Központot. 32. § A közigazgatási és igazságügyi miniszter az egyházakkal kapcsolatos feladatok ellátása körében a) összehangolja a Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatait, irányítja az ezzel összefüggő stratégiai kérdések végrehajtását, b) előkészíti a vatikáni vegyes bizottság üléseit, megszervezi, lebonyolítja a bizottsági üléseket, c) kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel, d) szervezi az egyházi feladatok kormányzati koordinációját és az ágazati feladatok végrehajtását, e) ellátja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényből és más jogszabályokból eredő, valamint az egyházakkal kötött nemzetközi és kétoldalú megállapodások alapján a Kormányra háruló feladatokat, f) ellátja a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezésein alapuló és az egyházi ingatlanrendezés számítógépes nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, g) gondoskodik az egyházi ingatlanrendezéssel összefüggő perekben a minisztérium jogi képviseletének ellátásáról, h) segítséget nyújt az egyházak nevelési-oktatási, szociális, kulturális, művészeti, közgyűjteményi és az épített örökség megőrzésével kapcsolatos tevékenységéhez és közreműködik azok tudományos, sport és egészségügyi tevékenységével, a gyermek- és ifjúságvédelmi közfeladatot átvállaló egyházi intézmények létesítésével, működtetésével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, i) közreműködik az egyes, közfeladatokat ellátó intézményekre vonatkozó szabályok átláthatóvá és a közfeladatokat ellátó állami-önkormányzati, valamint egyházi fenntartású intézményekre vonatkozó követelmények, illetve finanszírozás egységessé tételében, j) közreműködik az egyházi nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális, egészségügyi, sport, kulturális, művészeti, közgyűjteményi és az épített örökség megőrzésével kapcsolatos tevékenységéhez kötődő döntési rendszer működtetésében, k) közreműködik abban, hogy az egyházak és intézményeik mind az európai uniós, mind a hazai pályázati forrásokhoz, vidékfejlesztési támogatásokhoz ugyanolyan eséllyel juthassanak hozzá, mint minden más közfeladatot ellátó szervezet, l) közreműködik a kistelepüléseken működő egyházak népességmegtartó munkájának elősegítésében, m) közreműködik a Nemzeti Kulturális Alap működtetésében, n) működteti az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló Tárcaközi Bizottságot, o) részt vesz a kisebbségi vegyes bizottságok működésében, p) közreműködik a turizmusfejlesztés koncepciójának és támogatási rendszerének kidolgozásában, szakmai véleményezésében, q) együttműködik az érintett miniszterekkel a turisztikai szolgáltatások feltételeinek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozásában és végrehajtásában, r) együttműködik az érintett miniszterekkel a falusi és agroturizmussal kapcsolatos vidékfejlesztési feladatok ellátásában, s) koordinálja az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyházakkal összefüggő projektjeit, t) közreműködik a Nemzeti Egészségügyi Tanács munkájában. 33. § A közigazgatási és igazságügyi miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége körében: a) összehangolja a Kormánynak a civil és társadalmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatait, b) ellátja az állampolgárokkal, a társadalmi szervezetekkel, az alapítványokkal, a köztestületekkel és a közhasznú szervezetekkel (a továbbiakban együtt: civil szektor) működésének fejlesztését célzó feladatokat, ennek során kidolgozza a civil szektor működését érintő jogszabályok szakmai koncepcióját, c) koordinálja az egységes kormányzati civil stratégia és támogatáspolitika meg valósítását, d) kialakítja a civil szektoron belüli párbeszédet biztosító fórumokat, e) együttműködik a Kormány közalapítványainak alapítói jogai gyakorlásában, ennek megfelelően vesz részt azok működésében, f) ellátja a Nemzeti Civil Alapprogram működtetésével kapcsolatos feladatokat, g) ellátja a Civil Koordinációs Tárcaközi Bizottság titkársági teendőit, h) vezeti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben foglalt hatósági nyilvántartást, i) közreműködik a közérdekű önkéntes tevékenységre vonatkozó jogszabályok előkészítésében, j) szakmailag közreműködik a nemzeti eszközkezelő társaság alapításában és működtetésében, k) feladatkörében együttműködik az európai uniós fejlesztésekkel foglalkozó intézményekkel, l) dönt a hatáskörébe utalt civil támogatási források felosztásáról, m) működteti a Civil Szolgáltató Központ hálózatot. 34. § A közigazgatási és igazságügyi miniszter a nemzetiségekkel kapcsolatos feladatok ellátásában való felelőssége körében: a) összehangolja a nemzetiség- és nemzetpolitikai stratégiai szempontokat, b) rendszeres kapcsolatot tart a kisebbségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel, képvise …