← Magyarország

13/2010. (III. 4.) KHEM rendelete az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról.

Röviden

Ez a rendelet a polgári robbantási tevékenységek biztonsági szabályait határozza meg, a robbanóanyagok gyártásától, tárolásától és felhasználásától a megsemmisítéséig. Célja a robbantásokkal járó kockázatok minimalizálása a környezet és a személyek védelmében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

13/

  1. (III. 4.) KHEM rendelete az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról. A bányászatról szóló
  2. évi XLVIII. törvény 50/A. §

(2)bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. §
(1)A rendelet hatálya a polgári robbantási tevékenységre terjed ki.
(2)A rendelet hatálya nem terjed ki
  1. a)a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szerv, továbbá a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szerv birtokában lévő robbanóanyag és lőszer,
  2. b)a polgári felhasználású pirotechnikai termék, és
  3. c)a polgári felhasználású lőszer gyártására, tárolására, felhasználására és megsemmisítésére. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. bányabeli raktár: robbanóanyag tárolására szolgáló egymással összefüggő földalatti térségekből álló és valamely bejáratával bányatérséghez csatlakozó létesítmény; 2. biztonsági távolság:
  4. a)a veszélyességi fokozatba sorolt gyártó, tároló építmény és a környezetében levő védendő építmény vagy létesítmény között – azok irányában – megtartandó olyan legkisebb távolság, amelynek határainál az építményben esetlegesen bekövetkező robbanás ütőhullámának nyomásmaximuma legfeljebb megengedett értéket ér el,
  5. b)a robbantás helyétől mért távolság, amelyen túl a robbantásnak a környezetre, személyekre gyakorolt hatása veszélytelen; 3. brizáns robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelynek indítása csak megfelelő erősségű lökéshullámmal idézhető elő; 4. érvényességi kör: a robbantásvezetői vagy a robbantómesteri engedélyben megjelölt szakterület; 5. felügyeleti személy: termelést, munkát irányító, ellenőrző személy; 6. földalatti raktár: robbanóanyag tárolására szolgáló, egymással összefüggő, közvetlenül a külszínre nyíló földalatti térségekből álló létesítmény, amelynek külszíni nyílásait kerítéssel határolják körül; 7. gyártóműi raktár és tárolóhely:
  6. a)bázisraktár: a létesítmény területén, a robbanóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzemek körzetén kívül telepített, állandó használatra épített raktár, amely lehet
  7. aa)alapanyag-raktár, amely a vásárolt vagy előállított – továbbfeldolgozásra alapanyagként szolgáló – robbanóanyag tárolására szolgál, annak felhasználásáig,
  8. ab)készáruraktár, amely a gyártott robbanóanyag késztermék tárolására szolgál, annak értékesítéséig,
  9. b)átmeneti raktár: a robbanóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem körzetén kívül telepített, vagy az üzemhez, kutatóhoz, laboratóriumhoz rendelt, attól biztonsági távolságra telepített, állandó használatú raktár, amely
  10. ba)a gyártási sorozat összeállítására váró, vizsgálat alatt álló vagy értékesítés előtti átcsomagolásra váró befejezetlen késztermék,
  11. bb)további feldolgozásra (szerelésre) váró robbanóanyag, gyártmány,
  12. bc)megsemmisítésre váró robbanóanyag, vagy
  13. bd)kutatórészleg által előállított kísérleti robbanóanyag tárolására szolgál,
  14. c)kéziraktár: a robbanóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutató- vagy ellenőrző laboratórium közvetlen használatára létesített, biztonsági távolságra telepített raktár, amely a folyamatos termeléshez, kutatáshoz vagy vizsgálathoz szükséges robbanóanyag, félkész- vagy késztermék, képződő selejt – felhasználásáig vagy megsemmisítéséig tartó – tárolására szolgál,
  15. d)tárolóhely: rendszerint a robbanóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutatólaboratórium közvetlen közelében létesített vagy kijelölt, a környezetet nem veszélyeztető módon védett helyiség, fülke vagy páncélszekrény, amely a robbanóanyag gyártásközi műveletek közötti tárolására szolgál,
  16. e)átrakodóhely: rendszerint a robbanóanyag-raktárak közelében, azok védett oldalán kiépített vagy kijelölt terület, amely a robbanóanyag közúti járműre vagy vasúti kocsira történő átrakodására szolgál, és ahol a robbanóanyag csak az átrakodás időtartamáig lehet jelen az egyidejűleg elszállításra kerülő mennyiségben; 8. gyutacs: robbanóanyag, valamint robbanóanyaggal töltött tárgy indítására szolgáló, szerelt termék; 9. hordláda: robbanóanyag szállítására kiképzett, e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő eszköz; 10. indítás: a robbanóanyag robbanási folyamatának elindításához szükséges impulzus közlése elektromos, nem elektromos, gyújtó- vagy robbanózsinóros, elektronikus gyújtóhálózaton keresztül; 11. indítótöltény: gyutaccsal vagy robbanózsinórral szerelt robbanóanyag-töltény; 12. jégrobbantó töltet, jéglyukasztó irányított töltet: robbanóanyagot tartalmazó, gyutaccsal összeszerelhető, kizárólag jég robbantására használható szerkezet; 13. kifúvási irány: az a jellemző irány, amerre a robbanás ütőhulláma, a gáznemű égéstermékek, a repeszek és a törmelékek túlnyomó része halad; 14. kifúvófal, kifúvófödém: a veszélyességi fokozatba sorolt helyiség olyan határoló fala, födéme, amely az esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, ezáltal az építmény más szerkezetei mentesülnek a súlyos romboló hatástól; 15. kifúvófelület: a veszélyességi fokozatba sorolt helyiség határoló felületeinek azon szerkezeti egysége, amely a helyiségben esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, 3 kN/m2-nél kisebb robbanási túlnyomás hatására megnyílik, és kiviteli formája a kifúvófal és a kifúvófödém; 16. külszíni raktár: robbanóanyag tárolására szolgáló, egy vagy több épületből álló, kerítéssel körülhatárolt létesítmény; 17. megállt töltet: olyan töltet, amelynek indítását megkísérelték, de nem vagy csak részben robbant fel; 18. mértékadó töltet (Qf): gyutacs használata esetén a 100 ms-on belül együtt indított töltetek közül az azonos késleltetési fokozatban együttrobbanó töltetek mennyisége közül a legnagyobb; gyújtózsinór használata esetén a legnagyobb töltet kétszerese; kábeltöltet esetén a 20 méter hosszú töltet tömege; 19. munkatér: az a helyiség, amelyben a robbanóanyaggal munkaműveletet (pl. csomagolást, töltést, ellenőrzést, mérlegelést) végeznek; 20. műtárgy: épületnek nem minősülő építmény; 21. nyílt rendszerű technológiai berendezés: az a berendezés, amelynek üzemszerű működése során állandóan vagy időszakosan veszélyes mértékű vegyianyag, robbanóanyag, robbanásveszélyes gőz, gáz vagy por juthat a levegőbe; 22. nyújtott töltet: olyan töltet, amelynek legnagyobb és legkisebb méretének hányadosa nagyobb ötnél és felrobbanása után a feszültség hullám közelítőleg ellipszoid-felületen terjed; 23. osztott töltet: egyazon töltési térben több egymástól elkülönített szakaszból álló töltet; 24. primer robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelyben a lökéshullámon kívül egyéb energiaforrás (szúróláng, súrlódás, ütés, felmelegedés) is kiválthatja a detonációt; 25. raktárkezelő: a robbanóanyag bevételezésével, kiadásával és elhelyezésével megbízott robbantásvezető vagy robbantómester; 26. rátett töltet: a robbantandó tárgyon szabadon (előtét nélkül) elhelyezett robbantótöltet; 27. robbanás: nagy sebességű, energia-felszabadulással járó kémiai folyamat; 28. robbanóanyag: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyag vagy ezek keveréke, amely kémiai reakció révén képes arra, hogy olyan sebességgel fejlesszen gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetben károsodást idéz elő; 29. robbanóanyaggal kapcsolatos munka: a polgári felhasználású robbanóanyag gyártás, megszerzés, tárolás, felhasználás, megsemmisítés, valamint a tárolással járó robbanóanyag forgalmazás gyakorlati végrehajtása; 30. robbanóanyaggal kapcsolatos munka kisegítő feladatai: azok a feladatok, amelyek nincsenek kizárólag robbantómesteri feladatok közé sorolva; 31. robbanóanyag gyártó létesítmény, -építmény, -épület, -műtárgy, -tűzszakasz, -helyiség, -szabadtér: olyan létesítmény, építmény, épület, műtárgy, tűzszakasz, helyiség, szabadtér, amelyben a végzett tevékenység robbanóanyag gyártására vagy a gyártásával összefüggő kutatásra, vizsgálatra, tárolásra, szállításra, megsemmisítésre irányul; 32. robbanóanyagot tartalmazó tárgy: olyan tárgy, amely egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagot tartalmaz, továbbá ezek gyártás közbeni selejtes darabjai, hulladékai, önmagában is robbanóanyagnak tekintendő félkész termékei (a perforátor, a robbanózsinór, hajtótöltet, az ipari torpedó és a gyújtózsinór); 33. robbanóképes anyag: az az anyag, amelyben mechanikai, hő- vagy más iniciáló hatásra robbanás játszódik le; 34. robbantás: meghatározott célra megtervezett és szándékosan előidézett robbanás; 35. robbantás kezdete: az az időpont, amikor a gyutacsvezetékeket egymáshoz vagy a robbantóvezetékhez csatlakoztatják, a gyújtózsinórt meggyújtják, vagy villamosérzéketlen gyutacs alkalmazása esetén a gyutacsot a robbantó fővezetékhez csatlakoztatják; 36. robbantási munka: a robbantás érdekében a robbantótöltet elkészítésének megkezdésétől a robbantás befejezéséig végzett tevékenység; 37. robbantás befejezése: az az időpont, amikor a robbantómester a robbantótöltet felrobbantásáról meggyőződött, vagy a megállt töltetet hatástalanította; 38. robbantóhálózat: a gyutacsvezetékek, és a robbantóvezeték összekapcsolásával kialakított vezetékrendszer; 39. robbantóhálózat ellenállása: a gyutacsok vezeték hossztól függő össz-ellenállása és a robbanóvezeték ellenállása figyelembevételével meghatározott összes ellenállás ohmban kifejezett értéke; 40. robbantótöltet elkészítésének megkezdése: az az időpont, amikor a robbantás helyén a robbanóanyagot felhasználás céljából a hordládából vagy a gyári csomagolásból kiveszik; 41. sújtólégbiztos robbantás: sújtólégbiztos robbanóanyaggal és robbantógéppel, valamint a sújtólégbiztosság követelményét kielégítő technológiával végrehajtott robbantás; 42. sújtólégbiztos robbanóanyag: az olyan robbanóanyag, amely kielégíti a sújtólégbiztossági feltételeket; 43. szállítási norma: az a tömegegységben vagy darabszámban meghatározott legnagyobb robbanóanyag-mennyiség, amely – a szállítás módjától és a használt göngyöleg fajtájától függően – anyagmozgató, vagy szállítóeszközzel egyszerre szállítható; 44. támfal: a védősánc belső vagy külső részén, annak lábazati biztosítására szolgáló, korlátozott magasságú építmény; 45. tárolási norma: az a tömegegységben vagy darabszámban meghatározott, egy vagy többféle robbanóanyag legnagyobb mennyisége, amely a raktárban vagy tárolóhelyen egyidejűleg jelen lehet; 46. tároló: robbanóanyag elhelyezésére szolgáló épület; 47. tárolókamra: kizárólag robbanóanyag tárolására szolgáló földalatti térség; 48. tárolótér: legfeljebb 500 kg robbanóanyag tárolására szolgáló raktárban a tárolóhelyiség, vagy a tárolókamra helyett létesített, elkülönített térség; 49. technológiai jellegű robbanás: a robbanóanyagok érzékenységéből adódó olyan, gyártási munka közben – védelem mögött – bekövetkezett robbanás, amely nem okoz személyi sérülést vagy tüzet; 50. technológiai tér: a robbanóanyag gyártás folyamatában, a robbanóanyag szárítása, szitálása, préselése, melegítése (megolvasztása) céljára szolgáló, bevédett tér, amelyben a művelet alatt ember nem tartózkodik; 51. terelőfal, terelőfödém: veszélyességi fokozatba sorolt építményben – az épülettel szerkezetileg összefüggő – nem éghető anyagból készült térelhatároló szerkezet, amely a helyiségben esetlegesen bekövetkező robbanás, vagy heves égés hatásának (nyomásának és repeszhatásának) ellenáll; 52. terhelési norma: az a tömegegységben vagy darabszámban meghatározott, egy vagy többféle robbanóanyag mennyiség, amely a gyártási tevékenység végzése közben a munkahelyen egyidejűleg jelen lehet; 53. terhelési tényező: a veszélyességi fokozatba sorolt helyiségben esetlegesen felrobbanó robbanóanyag TNT-egyenértékben kifejezett mennyiségének és a helyiség szabad térfogatának hányadosa kg/m3-ben kifejezve; 54. tnt-egyenérték: az a szám, amely megmutatja, hogy valamely robbanóanyag robbanáshője hányszorosa a TNT (2,4,6-trinitro-toluol) robbanáshőjének; 55. töltet: a robbantásra előkészített, de még nem élesített robbanóanyag; 56. várakozási idő: az az időtartam, amely alatt
  17. a)a töltet felrobbanása esetén a robbanás után tilos a robbantás helyére visszamenni,
  18. b)megállt töltet esetén védett helyen kell tartózkodni; 57. védett külszíni raktár: olyan raktár, amelynek minden tárolója védett, vagy természetes védettsége a mesterséges védettséggel legalább azonos értékű; 58. védett tároló: a védősánccal körülvett, vagy ezzel a védettséggel legalább azonos értékű természetes védettségű (domb, hegy) tároló; 59. védőfal: a veszélyességi fokozatba sorolt építménytől szerkezetileg független – vasbetonból vagy más, nem éghető szilárd anyagból épített – fal, amely a védősáncéval azonos szerepet tölt be; 60. védősánc: veszélyességi fokozatba sorolt építmény köré, előírt távolságra épített, meghatározott méretű, gyepesített földtöltés, amely az építményben esetlegesen bekövetkező robbanás által okozott lökéshullámtól és repesztől védi a környezetet; 61. veszélyességi fokozat (RV besorolás): a robbanóanyag gyártására, tárolására szolgáló helyiség, szabadtér, építmény, létesítmény veszélyességi besorolására használt megjelölés („RV-1”–„RV-4”); 62. veszélyeztetett terület: a veszélyességi fokozatba sorolt építmény biztonsági távolságának határain belül eső terület; 63. villamosérzéketlen gyutacs: az a villamos gyutacs, amely 5 percig tartó 450 mA erősségű egyenáram hatására nem robban fel; 64. zárt rendszerű technológia: az a technológiai berendezés, amelynek üzemszerű működése során egyáltalán nem, vagy csak veszélytelen mértékben juthat vegyianyag, robbanóanyag, robbanásveszélyes gáz, gőz vagy por a légtérbe. Személyi feltételek 3. §
(1)Polgári robbantási tevékenység, robbanóanyag forgalmazás irányításával, felügyeletével az a személy bízható meg, aki
  1. a)betöltötte a 21. életévét,
  2. b)rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, e rendelet szerinti képzettséggel és szakmai gyakorlattal, és
  3. c)a munkakör ellátásához egészségügyileg alkalmas.
(2)Robbanóanyag gyártásért felelős személyként az bízható meg, aki felső- vagy középfokú vegyipari végzettséggel és legalább 3 éves vegyipari gyártási gyakorlattal rendelkezik. Keveréssel előállítható robbanóanyag esetén gyártásért felelős személyként legalább 3 éves robbantásvezetői gyakorlattal rendelkező személy is megbízható.
(3)Robbanóanyag megszerzésének, tárolásának irányításával, ellenőrzésével robbantásvezetői képzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és robbantómesteri képzettséggel rendelkező személy bízható meg.
(4)Robbantási munka tervezésével, irányításával, ellenőrzésével robbantásvezetői képzettséggel rendelkező személy bízható meg.
(5)Építményrobbantás tervének elkészítésével és kivitelezésével felsőfokú műszaki végzettségű, e területen szerzett legalább 3 éves robbantásvezetői gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. 4. §
(1)Robbanóanyag gyártási munkával az a személy bízható meg, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik. Keveréssel előállítható robbanóanyag gyártásával robbantómesteri végzettséggel rendelkező személy is megbízható.
(2)Robbanóanyaggal kapcsolatos munka végrehajtásával robbantómesteri képzettséggel rendelkező személy bízható meg. Robbantásvezetői képzettséggel rendelkező személy a robbantásvezetői engedélye szerinti érvényességi körben robbantómesteri munkát is elláthat.
(3)Robbanóanyaggal kapcsolatos munkák egyes kisegítő feladatainak elvégzésével arra alkalmas, kioktatott személyt (a továbbiakban: robbantási segéderőt) is meg lehet bízni. Robbantási segéderő az lehet, akit az adott feladat elvégzésére kioktattak és annak megfelelő elsajátításáról visszakérdezéssel meggyőződtek. 5. §
(1)Robbantásvezetői engedélyt az kaphat, aki
  1. a)21. életévét betöltötte,
  2. b)felső- vagy középfokú műszaki végzettségű, és legalább 3 éves robbantási üzemi gyakorlatot szerzett,
  3. c)az 1. melléklet szerinti, legalább 40 órás robbantásvezetői tanfolyamot végzett vagy robbantástechnikai szakmérnök, és
  4. d)a robbanóanyaggal kapcsolatos munka végzésére egészségügyileg alkalmas.
(2)Robbantómesteri engedélyt az kaphat, aki
  1. a)21. életévét betöltötte,
  2. b)felsőfokú műszaki végzettségű, középfokú műszaki végzettségű vagy ipari (műszaki) szakmunkás, és legalább egy éves robbantási üzemi gyakorlatot szerzett, továbbá
  3. c)az 1. melléklet szerinti, legalább 120 órás robbantómesteri tanfolyamot végzett vagy robbantástechnikai szakmérnök, és
  4. d)a robbanóanyaggal kapcsolatos munka végzésére egészségügyileg alkalmas.
(3)Robbantásvezetői vagy robbantómesteri engedélyt kérelemre, a bányafelügyelet vizsgabizottsága előtt tett sikeres vizsgát követően 5 évre, a
(4)bekezdés szerinti érvényességi körre a bányafelügyelet adja meg. Az engedély kérelemre, az 1. melléklet szerinti – robbantásvezető esetén 32, robbantómester esetén 16 órás – továbbképző tanfolyam elvégzése és a bányafelügyelet vizsgabizottsága előtt tett sikeres vizsga esetén meghosszabbítható további 5 évre.
(4)Robbantásvezetői, illetve robbantómesteri engedély
  1. a)külszíni
  2. aa)bányászati robbantási munka,
  3. ab)egyéb (szeizmikus, kohászati, víz alatti és jég-) robbantási munka;
  4. b)épület-, építményrobbantási munka;
  5. c)mélyfúrási robbantási munka;
  6. d)földalatti robbantási munka érvényességi körre adható.
(5)A bányafelügyelet a robbantásvezető vagy a robbantómester engedélyét egy éves időtartamra felfüggeszti, ha halmozottan vagy egy éven belül ismétlődően megszegi a vonatkozó biztonsági szabályokat, vagy szabályszegésével súlyos balesetet vagy súlyos üzemzavart okoz.
(6)A felfüggesztés időtartamát követően a robbantásvezető vagy a robbantómester az engedélye szerinti tevékenységet csak akkor folytathatja, ha a
(3)bekezdés szerinti tanfolyamon részt vett és sikeres vizsgát tett.
(7)A
(3)bekezdés szerinti engedélyt a bányafelügyelet véglegesen visszavonja attól, aki feladatai ellátására egészségügyileg (orvosi szakvélemény alapján) véglegesen alkalmatlanná vált. A robbanóanyag kezelés általános követelményei 6. §
(1)A robbanóanyag gyártás, forgalmazás, szállítás és a robbantási tevékenység során biztosítani kell, hogy a robbanóanyag ne vesszen el, és ne kerüljön illetéktelen személyhez.
(2)A robbanóanyagot óvatosan és kíméletesen kell kezelni és szállítani. A robbanóanyagot ideiglenesen sem szabad elhelyezni ott, ahol tárgy vagy anyag rádőlhet, vagy ahonnan leeshet.
(3)A robbanóanyagot a gyártó által meghatározottak szerint kell tárolni és felhasználni, nem szabad olyan környezeti hatásoknak kitenni, amelyek következtében
  1. a)akaratlanul felrobbanhat vagy minőségi jellemzői megváltozhatnak,
  2. b)villamos áram, villamos töltés, láng vagy szikra hatása alá kerülhet,
  3. c)eltulajdoníthatják vagy gondatlanságból kárt tehetnek benne,
  4. d)idegen tárgy rádőlhet vagy ráeshet,
  5. e)az időjárási viszonyok kárt tehetnek benne,
  6. f)idegen tárggyal ütközhet vagy súrlódhat,
  7. g)a környezetet szennyezheti.
(4)Tilos
  1. a)olyan anyagban robbantani vagy olyan anyagot robbantani, amely a robbantás hatására akaratlanul meggyulladhat vagy felrobbanhat,
  2. b)a robbanóanyag összetételét megváltoztatni, gyárilag szerelt robbanóanyaggal töltött tárgyat megbontani, szétszerelni, gyújtózsinórral indítható gyutacsba bármilyen eszközzel benyúlni,
  3. c)a robbanóanyag 15 m-es körzetén belül dohányozni, nyílt lángot használni vagy nyílt lánggal járó tevékenységet végezni,
  4. d)a robbanóanyag környezetében előre nem látható gyújtást eredményező villamos feszültségforrás elhelyezése és fenntartása,
  5. e)a robbanóanyagot tartalmazó csomagolási egységeket dobálni, rázni, ütni, ejteni.
(5)Aki robbantási munkával kapcsolatban robbanóanyag elvesztéséről, eltulajdonításáról, engedély nélküli felhasználásáról, őrizet nélkül hagyott robbanóanyagról tudomást szerez, robbanóanyagot talál, köteles erről a robbantómesternek vagy a felügyeleti személynek haladéktalanul jelentést tenni. A jelentést intézkedés céljából továbbítani kell a robbantás-vezetőnek.
(6)A robbanóanyag elvesztéséről, eltulajdonításáról – függetlenül az elkövető személyének megállapításától – a rendőrségnek, valamint a bányafelügyeletnek azonnal jelentést kell tenni. II. FEJEZET ROBBANÓANYAG GYÁRTÁS Általános rendelkezések 7. §
(1)E fejezet alkalmazásában robbanóanyagon a robbanóanyagot tartalmazó tárgyat is érteni kell. A robbanóanyagot tartalmazó tárgy tömege a robbanóanyag tárolására vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a bele töltött robbanóanyag tömegével egyenlő.
(2)A gyártási tevékenység a robbanóanyaggal végzett
  1. a)kutatási, kísérleti munka,
  2. b)előállítás, feldolgozás,
  3. c)átdolgozás, tovább feldolgozás,
  4. d)szerelés, szétszerelés, visszaszerelés,
  5. e)válogatás, csomagolás, töltés, préselés,
  6. f)vizsgálat, ellenőrzés,
  7. g)nem közúti anyagmozgatás, szállítás. A veszélyességi fokozatba történő besorolás 8. §
(1)A gyártónak a gyártás építményeinek robbanóanyagot tartalmazó helyiségeit, szabadtereit – az alkalmazott technológia figyelembevételével – az építésre, az épületgépészeti és a villamos berendezésekre vonatkozó követelmények megállapítása céljából a
(2)–
(5)bekezdés szerinti veszélyességi fokozatokba kell besorolni.
(2)„RV-1” veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterében robbanóanyag gőzének, porának, kondenzátumának, és A vagy B tűzveszélyességi osztályú gáznak, gőznek vagy pornak
  1. a)veszélyes mértékű, állandó vagy időszakos jelenlétével, lerakódásával vagy
  2. b)üzemszerűen nem veszélyes mennyiségű és módú, de üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén veszélyes mértékű vagy módú előfordulásával kell számolni.
(3)„RV-2” veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterében robbanóanyag gőzének, porának vagy kondenzátumának veszélyes mértékű, állandó vagy időszakos jelenlétével, lerakódásával kell számolni, de A vagy B tűzveszélyességi osztályú anyag nem fordul elő még üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén sem.
(4)„RV-3” veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterébe a robbanóanyag gőze, pora, kondenzátuma és A vagy B tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por csak üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén csak rövid ideig kerülhet, és veszélyes mértékben legfeljebb a hibahely közvetlen környezetében fordulhat elő.
(5)„RV-4” veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterében a robbanóanyag, A vagy B tűzveszélyességi osztályú anyag üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén is legfeljebb veszélytelen módon van jelen.
(6)A gyártó építmény robbanóanyagot nem tartalmazó veszélyességi övezeteit, helyiségeit, szabadtereit és tűzszakaszait be kell sorolni.
(7)A gyártónak a gyártó építményt abba a veszélyességi fokozatba kell besorolni, amelyikbe a hozzátartozó legveszélyesebb veszélyességi fokozatú gyártó helyiség, szabadtér tartozik.
(8)A gyártó létesítményt abba a veszélyességi fokozatba kell besorolni, amelyikbe a hozzátartozó legveszélyesebb veszélyességi fokozatú gyártó építmény tartozik.
(9)A robbanóanyagok vizsgálatára szolgáló laboratóriumok helyiségeit – ha azokban a vizsgálatra kerülő robbanóanyag minták egyidejűleg felrobbanható mennyiségének robbanási hatása a helyiségekre korlátozódik – a tűzvédelmi előírások szerinti osztályba kell besorolni. Telepítési előírások 9. §
(1)A gyártó létesítmény és a környezetében levő más, védendő létesítmény, valamint a gyártó létesítményen belül az egyes létesítmények között legalább a 2. melléklet szerint számított biztonsági távolságot kell megtartani.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti biztonsági távolságokat 50%-kal meg kell növelni, ha a gyártó létesítményt belterület mellé vagy külterületi lakott terület, országos közút, közforgalmú vasút, honvédelmi létesítmény, repülőtér vagy különleges védelmet igénylő más létesítmény közelébe tervezik telepíteni.
(3)Az „RV-besorolású” építmények között a nagyobb biztonsági távolságot igénylő építmény biztonsági távolságát kell a telepítésnél megtartani.
(4)Ha a gyártási technológia feltétlenül megköveteli, akkor kettő vagy több gyártó építmény is egymás közelébe vagy egymás mellé telepíthető és egyetlen építménynek tekinthető. Ebben az esetben az épületrészek egymás közötti védelmének kialakításáról gondoskodni kell.
(5)A gyártó létesítmény kerítését az „RV-besorolású” építménytől a biztonsági távolságnak megfelelő távolságra, legalább 5 m-re kell telepíteni.
(6)Az „RV-besorolású” építmény által veszélyeztetett területre új építmény csak akkor telepíthető, ha az új építménnyel egyidejűleg olyan külső védelem is létesül, amelynek figyelembevételével megállapított új biztonsági távolság megfelel a telepítési követelményeknek.
(7)A gyártónak a gyártó tevékenység vagy a technológia megváltoztatása esetén a biztonsági távolságokat és a védőműveket – az új helyzetnek megfelelően – felül kell vizsgálni. Az építmények belső védelmi rendszerének kialakítása 10. §
(1)Az „RV-besorolású” építményt egyszintesre kell alakítani, több szintet igénylő gyártási folyamatnál csak a technológiához szükséges épületrész alakítható ki többszintesre.
(2)Az iniciáló robbanóanyaggal, a brizáns robbanóanyaggal vagy az azokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos tevékenység végzésére szolgáló gyártó építmény „RV-besorolású” helyiségeit minden más helyiségtől terelőfalakkal kell elválasztani.
(3)Azon gyártó helyiség terelőfalait, amely helyiségben a robbanás gyakori bekövetkezésével kell számolni, többszöri robbanással szemben is ellenállónak kell kialakítani. A terelőfalak ténylegesen szükséges szerkezetét és falvastagságát a helyiségben végzett technológiai folyamat, a berendezések, a jelenlevő anyagok minősége, mennyisége, a helyiség terhelési tényezője és minden egyéb környezeti tényező figyelembevételével kell meghatározni.
(4)Azon gyártó helyiség terelőfalainak, amely helyiségben a tevékenység nagy biztonsággal kezelhető robbanóanyaggal vagy robbanóanyagot tartalmazó tárggyal függ össze, meg kell felelniük a 14. §-ban foglalt követelményeknek.
(5)A
(3)vagy a
(4)bekezdés szerinti terelőfalakkal a 0,15 kg/m3-nél nagyobb terhelési tényező miatt be nem védhető gyártó helyiséget – ha más helyiségekkel való szoros kapcsolatát a technológia nem követeli meg – önálló épületként is lehet létesíteni. Az ilyen épület határoló falait – az üvegezésük és a tartószerkezetük kivételével – kifúvófalként is ki lehet alakítani.
(6)A terelőfalakkal elválasztott és az
(5)bekezdés szerint létesített „RV-besorolású” helyiséget vagy épületet önálló tűzszakaszként kell értelmezni úgy, hogy azokra a tűzszakasz fogalmát nem kell alkalmazni. Az ilyen helyiség, épület alapterületét a technológia és a tevékenység helyigénye alapján kell megválasztani.
(7)A lőporral vagy az azt tartalmazó termékkel kapcsolatos tevékenységek végzésére szolgáló „RV-besorolású” építményeket tűzszakaszokra kell osztani.
(8)A tűzszakaszokat A1 REI-M60 teherhordó és A1 EI 60 térelhatároló tűzgátló szerkezetekkel (tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém) kell egymástól elválasztani.
(9)Az olyan gyártó helyiség esetén, amelyben robbanóanyagot tartalmazó termék robbanása esetében repeszhatással is számolni kell, terelőfödémet kell kialakítani. A terelőfödémet a terelőfalakkal kell összeépíteni.
(10)Az esetleges robbanás vagy heves égés okozta túlnyomás levezetésére az építmények „RV-besorolású” helyiségeit kifúvó felülettel kell ellátni a
(11)–
(13)bekezdés szerint.
(11)Minden „RV-besorolású” helyiség legalább egyik oldalát kifúvófallal kell ellátni, amelynek 3 kN/m2-nél kisebb robbanási túlnyomás hatására fel kell szakadnia. A kifúvófalat a helyiség azon szabadba néző oldalán kell kialakítani, amelyik a várható robbanás centrumához közelebb esik. A kifúvás irányát úgy kell megválasztani, hogy a robbanás a környezetben levő védendő építményeket ne veszélyeztesse.
(12)Az „RV-besorolású” helyiségnél – a tartószerkezetek fokozottabb védelme céljából – a robbanási túlnyomás levezetésére kifúvófödém építhető, ha a helyiségben levő robbanóanyag robbanása esetében annak repeszhatásával nem kell számolni.
(13)A
(11)bekezdésben előírtaktól el lehet térni abban az esetben, ha olyan technológiát alkalmaznak és olyan kis mennyiségűek az egyszerre felrobbanni képes robbanóanyag mennyiségek, hogy az semmiféle veszéllyel nem jár.
(14)A különösen veszélyes munkahelyeken (különösen iniciáló robbanóanyag szárításánál, szitálásánál, száraz keverésénél, préselésénél, brizáns robbanóanyag sajtolásánál) a munkavállalókat a technológiai tértől vasbeton fallal és zsiliprendszerű mozgatható acéllappal el kell választani. A vasbeton fal és az acéllap kialakításának olyannak kell lenni, hogy a technológiai térben esetleg felrobbanó összes robbanóanyag a munkavállalók testi épségét ne veszélyeztesse.
(15)A robbanóanyagokkal közvetlenül kézzel vagy szerszámmal végzett műveleteknél (szerelés, vizsgálat, ellenőrzés) munkahelyi bevédéseket kell felszerelni. A munkahelyi bevédések védőképességét modell-kísérletekkel kell ellenőrizni. Az ellenőrzést a tervezett terhelési norma 1,5-szeresének megfelelő mennyiségű robbanóanyag robbantásával vagy meggyújtásával kell elvégezni. Az építmények külső védelmi rendszerének kialakítása 11. §
(1)„RV-besorolású” építmény létesítésénél – belső védelme kialakításán túl – szükség esetén gondoskodni kell a környező építmények és az azokban foglalkoztatott személyek külső védelméről is.
(2)Annál az építménynél, amelynek „RV besorolású” helyiségében csak olyan kis mennyiségű robbanóanyag egyidejű robbanásának vagy heves égésének lehetőségével kell számolni, hogy annak hatása csak a helyiségre korlátozódik, a környező építményekkel kapcsolatos kölcsönös védelem céljából legalább a tűztávolságot biztosítani kell.
(3)Annál az építménynél, amelynek „RV-besorolású” helyiségében olyan nagy mennyiségű iniciáló vagy brizáns robbanóanyag egyidejű robbanásának lehetőségével kell számolni, hogy annak hatása túlterjed a helyiség szerkezetein, ezáltal a környezetet is veszélyeztetheti, a környező építmények védelme érdekében
  1. a)a robbanás ütőhullámának nyomásával szembeni védelem céljából
  2. aa)az „RV-besorolású” építmény terelőfalakkal határolt irányában legalább a biztonsági távolságot vagy a tűztávolságot meg kell tartani,
  3. ab)az „RV-besorolású” építmény kifúvási irányában védősáncot vagy védőfalat kell kiépíteni, valamint a védősánc és a védőfal csillapítási tényezőinek figyelembevételével kiszámított biztonsági távolságot vagy a tűztávolságot kell megtartani;
  4. b)ha a robbanástól tömeges repesz- vagy törmelékszóródás is várható, akkor az „RV-besorolású” építmény mellé – a védendő építmény irányába eső oldalán – védősáncot vagy védőfalat kell építeni és a védőhatás figyelembevételével kiszámított biztonsági távolságot vagy a tűztávolságot kell megtartani;
  5. c)szükség esetén a védendő építmény mellé is külön védősáncot vagy védőfalat kell kiépíteni.
(4)A védősánc kialakításának követelményei a következők: a) a védősánc álljon ellen a 14. §
(3)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott hatásoknak, az időjárási viszontagságoknak és robbanás esetén ne okozzon káros visszaverődéseket,
  2. b)a védősánc magassága legalább 1 m-rel haladja meg az épület párkánymagasságát, felső koronaszélessége legalább 60 cm legyen, felületét füvesítsék,
  3. c)a védősánc tetején repeszfogó akadály építhető, amely nem készülhet olyan anyagból, amely repesz képzésére alkalmas,
  4. d)a védősáncnak az épülettel ellentétes oldalán a földrézsű támfallal helyettesíthető,
  5. e)a védősánc és a védett épület között legalább 1,2 m hasznos szélességű gyalogút legyen építhető; a védősánc és a védett épület közötti legnagyobb távolság gyalogos forgalom esetén 3 m, járműforgalom esetén 5 m lehet,
  6. f)közlekedési út védősáncon való átvezetésére alagutat kell építeni, amelynek hasznos belmagassága legalább 2,2 m, hasznos szélessége legalább 1,2 m,
  7. g)a védősáncon egyenesen átvezető alagút kijáratával szemben – attól legfeljebb 4 m-re – védősáncot vagy védőfalat kell építeni, amelynek teteje és az alagút kijáratának teteje minimum 10°-os szöget zár be; a védősáncnak minden irányban legalább 1 m-rel túl kell nyúlnia a kijáraton, és szélének legalább 10°-os szöget kell bezárnia a kijárat oldalával; az útvonal iránytöréseinél tükröket kell alkalmazni,
  8. h)ha a kijárattal szemben védősánc vagy védőfal nem építhető, akkkor a kijáratok tengelyeit egymáshoz képest el kell tolni úgy, hogy az eltolt tengelyek közötti távolság nem lehet kisebb, mint az alagút szélessége +1 m, az átmeneti pont iránytörése legalább 60° legyen, valamint az alagút ki- és bejáratánál tiltó- vagy jelzőlámpát kell elhelyezni,
  9. i)a közművezetékek számára a védősáncba csak olyan méretű és elhelyezésű közműalagutat szabad építeni, amely a védősánc hatását jelentős mértékben nem csökkenti,
  10. j)az alagutat szabadon kell hagyni, abban kaput, sorompót vagy egyéb repeszt képező anyagot elhelyezni tilos.
(5)A védőfallal szemben támasztott követelmények a következők:
  1. a)védőfalat lehet építeni védősánc helyett, ha helyhiány miatt védősánc nem építhető,
  2. b)a védőfal álljon ellen a 14. §
(3)bekezdésének
  1. a)pontjában meghatározott hatásoknak és ne okozzon káros visszaverődéseket,
  2. c)a védőfal anyaga helyszínen öntött monolit vasbeton, amely legalább 0,6 m-rel legyen magasabb, mint az épület párkánymagassága, a betonozást csak a terv szerinti munkahézagoknál szabad megszakítani,
  3. d)a védőfal és a védett épület közötti távolság 3 m-nél kisebb és 6 m-nél nagyobb ne legyen,
  4. e)a védőfalon átvezető út kijáratával szemben – attól legfeljebb 5 m-re – egy további védőfalat kell építeni úgy, hogy a további védőfal teteje és az alagút kijáratának teteje minimum 10°-os szöget zárjon be, és minden irányban legalább 1 m-rel takarja a kijáratot, valamint legalább 10°-os szöget zárjon be a védősánc széle a kijárat oldalával,
  5. f)a szolgáltató vezetékek számára a védőfalba csak olyan áttöréseket szabad készíteni, amelyek a védőfal hatását jelentős mértékben nem csökkentik.
(6)Annál az építménynél, amelynek „RV-besorolású” helyiségeiben olyan nagy mennyiségű lőpor heves égésének lehetőségével kell számolni, hogy a tűz hatása túlterjedhet a helyiség szerkezetein, a környező építmények védelme céljából – a tűztávolság megtartása mellett – az „RV-besorolású” helyiségek mellé, a védendő építmények irányába eső oldalaikon védősáncot vagy védőfalat kell kiépíteni a lángok veszélytelen irányba történő terelésére és a hősugárzás veszélyének elhárítására. 12. §
(1)A robbanóanyag kísérleti vagy vizsgálati robbantására szolgáló építményt a robbanás hatásának ellenálló falakkal kell építeni, repeszhatású termékek esetében a tetőszerkezetüket is ellenállónak kell kialakítani, szükség esetén külön védőberendezést is alkalmazni kell.
(2)A kísérleti vagy vizsgálati robbantásra szolgáló szabadteret robbanásnak ellenálló külső védelemmel kell körülhatárolni vagy olyan távolságra kell kijelölni, hogy a védendő építményeket és az azokban lévő személyeket a robbanás káros hatásai ne veszélyeztessék. 13. §
(1)A robbanóanyag-hulladék vagy robbanóanyag robbantással történő megsemmisítésére szolgáló építményt vagy szabadteret a 9. §
(5)és
(6)bekezdésében foglalt szempontok szerint kell kialakítani.
(2)A szétrepülésre hajlamos alkatrészekből álló, robbanóanyaggal töltött termékek (pl. csappantyúk, vadásztöltények) égetéssel történő megsemmisítéséhez szétrepülésüket megakadályozó szerkezeti felépítésű égető-berendezéseket kell készíteni.
(3)A robbanóanyag égetéssel történő megsemmisítése után visszamaradó, nehézfém-vegyületeket tartalmazó – veszélyes hulladéknak minősülő – salakok átmeneti tárolására, ártalmatlanítására (lerakására) átmeneti tárolóhelyet vagy lerakóhelyet kell létesíteni a hatályos előírások szerint.
(4)A vizsgálati vagy a megsemmisítő robbantás biztonságos elvégzéséhez a robbanás káros hatásai ellen védelmet nyújtó fedezéket kell kiépíteni vagy – meglevő építményben – kijelölni a robbantást végző személy részére. Az építmények szerkezeti kialakítása 14. §
(1)Az „RV-besorolású” építményt és annak belső és külső védelmi rendszerét az építményben rendeltetésszerűen jelen lévő robbanóanyag veszélyes tulajdonságainak és az alkalmazott technológia jellegének figyelembevételével kell kiépíteni. Az építéshez használt anyagoknak és szerkezeteknek meg kell felelniük a
(2)–
(11)bekezdésben foglalt követelményeknek.
(2)A tűzszakaszok elválasztására szolgáló tűzfalakat, tűzgátló falakat és tűzgátló födémeket úgy kell kialakítani, hogy a tűzfal legalább 50 cm-rel nyúljon a tetősík fölé. A terelőfal tűzfalnak is tekinthető.
(3)Az „RV-besorolású” helyiségek elválasztására szolgáló terelőfalat a következők szerint kell kialakítani:
  1. a)az esetleges robbanás során keletkező léglökés nyomó és szívóhatásának, a szeizmikus hatásnak, az épületszerkezetek és berendezések szétrepülő darabjainak, termék szétrepülő részeinek, a gyújtóhatásnak ellen kell állnia,
  2. b)a terelőfal anyaga helyszínen öntött monolit vasbeton, amelynek a betonozását csak a terv szerinti munkahézagoknál szabad megszakítani,
  3. c)a terelőfal teteje legalább 50 cm-rel legyen a tetősík felett, kifúvófalak mellett legalább 50 cm-rel nyúljon a homlokzat síkja elé,
  4. d)terelőfalakba csak fém, az esetleges robbanás hatásának ellenálló nyílászáró szerkezeteket szabad beépíteni,
  5. e)vezetékek áttörési helyein peremes védőcsövet kell a terelőfalba építeni úgy, hogy a védőcső és a vezetékek közötti rést rugalmas, nem éghető anyaggal kell kitölteni.
(4)A kifúvófal létesítésének követelményei a következők:
  1. a)kifúvófalat nem szabad használni födém alátámasztására vagy bármilyen egyéb teherhordó célra,
  2. b)a kifúvófalat úgy kell elhelyezni, hogy működésekor a robbanási túlnyomás ne veszélyeztesse a környezetet,
  3. c)a kifúvófalra semmiféle technológiai, épületgépészeti, villamos szerelvényt, csővezetéket nem szabad felerősíteni,
  4. d)a kifúvófal – az üvegfelületek kivételével – nem tartalmazhat 1000 kg/m3-nél nagyobb sűrűségű, robbanás esetén kiszakadó elemet,
  5. e)a kifúvófal legfeljebb közepesen éghető lehet.
(5)A terelőfödém létesítésének követelményei a következők:
  1. a)terelőfödémet kell alkalmazni azokban az „RV-besorolású” helyiségekben, ahol terelőfal alkalmazása kötelező, és a robbanás következtében repeszhatással kell számolni,
  2. b)a terelőfödém feleljen meg a terelőfallal szemben támasztott követelményeknek,
  3. c)a terelőfödém anyaga helyszínen öntött monolit vasbeton,
  4. d)a terelőfödémet össze kell építeni a terelőfalakkal, a szomszédos helyiségek födémeiből adódó többtámaszúságot nem szabad figyelembe venni.
(6)A kifúvófödém létesítésének követelményei a következők:
  1. a)kifúvófödém alkalmazható az „RV-besorolású” helyiségeknél abban az esetben, ha a robbanásnál repeszhatással nem kell számolni,
  2. b)a kifúvófödém fajlagos tömege legfeljebb 120 kg/m2 lehet,
  3. c)a kifúvófödémet csak a meteorológiai terhekre szabad méretezni,
  4. d)világítótesteket vagy egyéb szerelvényeket csak a kifúvófödém gerendáira szabad szerelni,
  5. e)a kifúvófödém legfeljebb közepesen éghető lehet.
(7)Az „RV-besorolású” helyiség ajtajának létesítési követelményei a következők:
  1. a)az ajtónak tűzállósági szempontból A1-A2 tűzvédelmi osztályúnak kell lennie (kivétel a kifúvófalban lévő ajtó, amely lehet D tűzvédelmi osztályú is), „RV-1” és „RV-2” besorolású helyiségnél EI 30, „RV-3” és „RV-4” besorolású helyiségnél EI 15 tűzállósági határértékűnek kell lennie,
  2. b)terelőfalba ajtó beépítését kerülni kell, ha mégis szükséges, a robbanás hatásának ellenálló ajtót kell rendszeresíteni,
  3. c)az ajtó nyitása külső falban a szabadba, terelőfalban a veszélyt okozó helyiség felé, tűzfalban a veszélyt nem okozó helyiség felé, egyéb helyen a menekülés irányába történjen úgy, hogy az ajtón a nyitás irányát jól látható módon jelölni kell,
  4. d)az ajtó anyaga és kialakítása olyan legyen, hogy a mechanikus szikraképződés és a sztatikus feltöltődés veszélye ne álljon fenn, valamint az ajtólap felülete sima, könnyen tisztítható legyen, a porlerakódást elősegítő vízszintes felületeket kerülni kell,
  5. e)a belső ajtónál kulcszárat alkalmazni nem szabad, a külső ajtó pedig csak kívülről lehet kulccsal nyitható,
  6. f)csapóajtót nem lehet alkalmazni,
  7. g)az ajtóba – a külső bejárati ajtó kivételével – küszöböt nem lehet beépíteni,
  8. h)a menekülési lehetőség biztosítása érdekében a helyiség bármely pontja és a szabadba vezető ajtó között a távolság nem lehet nagyobb
  9. ha)„RV-1”, „RV-2” veszélyességi fokozat esetén 15 m-nél,
  10. hb)„RV-3”, „RV-4” veszélyességi fokozat esetén 30 m-nél,
  11. i)a szabadba nyíló ajtó szélességét 0,8 m és 2,4 m közöttire kell kialakítani.
(8)Az „RV-besorolású” helyiség ablakának létesítési követelményei a következők:
  1. a)az ablak anyaga és kialakítása olyan legyen, hogy a mechanikus szikraképződés és az elektrosztatikus feltöltődés veszélye ne álljon fenn, valamint az ablak nyitószerkezete a padlósíkról kezelhető legyen,
  2. b)a robbanóanyagipari építmény ablakán legfeljebb 2 mm vastag síküveget szabad alkalmazni,
  3. c)ha az „RV-besorolású” helyiségben fény- vagy hőérzékeny robbanóanyag van, akkor az ablak előtt külső árnyékoló szerkezetet kell rendszeresíteni (úgy, hogy az ablak kifúvófelületként való működőképességét ne befolyásolja), vagy át nem látszó és fényt visszaverő üveget kell alkalmazni,
  4. d)kifúvófalba D tűzvédelmi osztályú ablakszerkezetet lehet alkalmazni,
  5. e)egyéb falban „RV-1”, „RV-3” besorolású helyiségben A1-A2 tűzvédelmi osztályú (tűzállósági határérték: EI 15), „RV-2”, „RV-4” besorolású helyiségben D tűzvédelmi osztályú (tűzállósági határérték: EI 15) ablakszerkezetet lehet alkalmazni.
(9)A terelőfalba – ha a technológia megköveteli – átadónyílást lehet kiképezni. A nyílás méretét a lehető legkisebbre kell korlátozni. Az átadónyílás a terelőfalat nem gyengítheti oly mértékben, hogy az a 14. §
(2)bekezdésében meghatározott követelményeknek ne feleljen meg. Az átadónyílást záró lemez anyaga és kialakítása olyan legyen, hogy a szikraképződés veszélye ne álljon fenn, és viselje el a technológiai robbanás hatását.
(10)Az átadónyílást reteszelni kell (szakaszos technológiánál egyoldali, folyamatos technológiánál kétoldali acéllemezzel kell az átadónyílást lezárni) úgy, hogy a nyílás nyitott állapotában a művelet leálljon, és (folyamatosnál) egyidejűleg csak az egyik oldali lemez legyen nyitható.
(11)Az „RV-besorolású” létesítmény fedélhéjazatának kialakítási követelményei a következők:
  1. a)lapostető esetén fedélhéjazatként megengedhető Broof(t1) anyag alkalmazása is,
  2. b)meredek hajlású tető fedélhéjazatát A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni,
  3. c)a fedélhéjazatot a tetősíkon túlnyúló tűzfalakkal tűzszakaszokra kell bontani,
  4. d)nem A1-A2 tűzvédelmi osztályú fedélhéjazatnál a túlnyúló falak fedő bádogozása és a csatlakozó hajlatbádogozás együttes vízszintes vetületi szélessége legalább 50 cm.
(12)A belső felület, burkolat kialakításának követelményei a következők:
  1. a)a belső felület, burkolat legyen könnyen tisztítható, sima, továbbá a porfogó vízszintes tagozatot, repedést, kitüremlést kerülni kell,
  2. b)a helyiség belső színezése legyen világos, a robbanásveszélyes anyag színével kontraszthatásban, és a festő vagy színező anyag a robbanóanyaggal ne lépjen kölcsönhatásba,
  3. c)többrétegű burkolatban ne legyen légrés, álmennyezetet létesíteni nem lehte,
  4. d)a helyiség padlóburkolata hézagmentes, vízzáró, legalább Cfl tűzvédelmi osztályú, valamint csúszásmentes legyen, valamint a széleken lábazati szegélyt kell alkalmazni,
  5. e)veszélyes mértékű elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos anyagot belső felületen alkalmazni nem szabad,
  6. f)az „RV-1”, „RV-2” besorolású helyiség falai és mennyezetei mosható, padlóburkolata ne okozzon mechanikai szikrát (nem szükséges a szikramentesség, ha a padlónak savállónak kell lennie, de a padlót rendszeresen nedvesen kell tartani),
  7. g)az „RV-besorolású” helyiség padlója általában egyszintben legyen, ha ez nem lehetséges, az átjárást lépcső nélkül, 1,5%-nál nem nagyobb lejtővel kell biztosítani úgy, hogy helyiségenként a padló lejtése az 1,5%-ot nem haladhatja meg. Közlekedési utak 15. §
(1)A gyártó létesítmény országos közúttal való összeköttetésére két nyomtávú bekötőutat kell kiépíteni.
(2)A létesítményen belül egy- vagy kétirányú forgalom esetén a szükséges tengelyterhelésre méretezett utakat kell kiépíteni az építmények gépjárművel és tűzoltó járművel való megközelítése érdekében. A robbanóanyag szállítására kijelölt teherforgalmi út kellő teherbírású, sima felületű, pormentes legyen és minden időjárás mellett megfelelő érdességgel rendelkezzen.
(3)A robbanóanyag szállítására szolgáló utat meg kell jelölni.
(4)A robbanóanyag állandó jellegű kézi szálIításához télen is csúszás-mentesíthető gyalogutat kell kiépíteni. A rendszeres, de csak időszakos kézi szállításhoz a gyalogút a közlekedési úttal párhuzamosan, a közlekedési út mellé is kiépíthető vagy azon kijelölhető. A betonból készített út burkolata kellő teherbírású, felpúposodás- és kátyúmentes, valamint sima és portalan legyen.
(5)A létesítmény belső útjain a robbanóanyagok szállítása mellett megengedett más termék szállítása is, ebben az esetben a létesítmény bejáratánál az egész telephelyre érvényes figyelmeztető, a közlekedés biztonságát szolgáló táblát vagy feliratot kell elhelyezni.
(6)Az „RV-besorolású” építmény kifúvási oldalán – biztonsági távolságon belül – nem lehet az átmenő forgalom számára utat, iparvágányt vagy keskeny nyomközű iparvágányt kiépíteni.
(7)Az „RV-besorolású” építmény megközelítésére és az építményen belül
  1. a)a személyek közlekedésére legalább 0,8 m széles utat kell biztosítani, és
  2. b)az építményben használatra engedélyezett szállítóeszköz közlekedésére, azok méreteitől és a rakodás térigényétől függő, de legalább 0,8 m széles utakat kell a helyiségek padozatára kijelölni, amelyek széleit 10 cm-es szélességben fehérre kell festeni és – indokolt esetben – korláttal kell határolni. Növényzet 16. §
(1)A gyártó létesítmény be nem épített vagy burkolattal be nem fedett területeire – a
(2)–
(3)bekezdés szerint – növényzetet kell telepíteni.
(2)A védősáncok rézsűit füvesíteni kell.
(3)Az összefüggő nagyobb területeket füvesíteni és fásítani kell. Az „RV-besorolású” építmény közelébe nem szabad ültetni tűlevelű fát és olyan fát, amelynek virága, termése könnyen szálló (pehelyszerű) részekből áll.
(4)Az „RV-besorolású” építménytől mért 5 m távolságon belül fát nem szabad ültetni; bokrot, cserjét 10 m távolságon belül nem szabad telepíteni. Állatok elleni védelem
  1. § Az „RV-besorolású” építmény szellőzőnyílásait, nyitható ablakait és csatornakifolyóit – a madarak vagy a rágcsáló állatok behatolása ellen – 10×10 mm lyukméretű rácsokkal vagy huzalszövetekkel le kell zárni. Kerítés
  2. §
(1)A gyártó létesítményt illetéktelen személyek és erdei nagyvadak külső behatolásától védeni kell. E célból a létesítményt (vagy a hatékonyabb ellenőrzés érdekében az üzem területét külön is) kerítéssel kell körülhatárolni. A kerítések magassága legalább 1,8 m legyen.
(2)A létesítmény külső kerítésén belül, annak teljes hosszában, legalább 3 m széles, növényzet mentes sávot kell kialakítani az őrizendő terület jó áttekinthetősége és az esetleges erdőtűz átterjedésének megakadályozása érdekében. Vízellátás és csatornázás 19. §
(1)A gyártó létesítménynél olyan vízellátási rendszert kell kiépíteni, hogy annak vízvezetéki hálózatáról az egyes építmények szociális, technológiai és oltóvíz igénye biztosítható legyen.
(2)Az egyes építményekben keletkező ipari és szociális jellegű szennyvíz kezelésére elkülönített csatornahálózatot, ülepítő rendszert, szennyvízkezelő és -tisztító berendezést kell létesíteni.
(3)Az „RV-besorolású” építmény víz- és csatornahálózat létesítésének többletkövetelményei a következők:
  1. a)„RV-1”, „RV-2” besorolású helyiség és szabadtér esetén vízelvezetés céljára csak nyitott csatornát szabad alkalmazni, amelyet a lerakódást elősegítő helyek nélkül, megfelelő lejtéssel, könnyen tisztíthatóan kell képezni,
  2. b)„RV-3” besorolású helyiség és szabadtér esetén falikutat, kiöntőt, nyitott csatornát, valamint félig zárt, nyitható fedlapú csatornát szabad alkalmazni; a falikút csatornaelvezetésén kívül egyéb zárt csatornát nem szabad alkalmazni,
  3. c)„RV-4” besorolású helyiség és szabadtér esetén
  4. ca)zárt csatornát, csatornatönköt, szabadon vezetett csatornát, padlóban, falban, horonyban vezetett csatornát, félig zárt fedlapú és nyitott csatornát szabad alkalmazni,
  5. cb)a csatornákat egyenes pontokból, hirtelen iránytörések nélkül kell kialakítani. Fűtés, hűtés 20. §
(1)Az „RV-besorolású” építmény hőközpontját vagy hűtőközpontját általában külön épületben kell elhelyezni. A hőközpont vagy a hűtőközpont az „RV-besorolású” épület külső bejáratú helyiségében is elhelyezhető, ha az a technológiával szorosan összefügg, vagy ha nem kerül közvetlenül „RV-besorolású” helyiség mellé és a hőközpont vagy a hűtőközpont esetleges robbanástól védett.
(2)Az „RV-besorolású” építmény fűtő- vagy hűtőberendezéseinek létesítési követelményei a következők:
  1. a)„RV-besorolású” helyiség fűtésére gőzfűtést nem szabad alkalmazni,
  2. b)a fűtési rendszer hőfejlesztő, hőcserélő, keringető, stb. berendezését tilos „RV-besorolású” helyiségben elhelyezni, helyiségen belül csak a csővezetékeket és hőleadókat szabad elhelyezni,
  3. c)a fűtési vezetéket olyan módon és helyen kell a gerincvezetékre vagy a hőközpontra csatlakoztatni, hogy rendkívüli esemény esetén is biztonságosan lehessen elzárni vagy szakaszolni,
  4. d)a fűtési vezetéket az épületbe vagy helyiségbe való csatlakoztatás előtt az érintésvédelmi hálózattal egyenpotenciálra kell hozni,
  5. e)a fűtőtestet a faltól legalább 10 cm, a padlótól legalább 20 cm távolságra kell elhelyezni,
  6. f)a fűtőtest felülete és alátámasztása könnyen tisztítható legyen.
(3)Az „RV-besorolású” építmény fűtő- vagy hűtőberendezése létesítésének többletkövetelményei a következők:
  1. a)„RV-1”, „RV-2” besorolású helyiség és szabadtér esetén
  2. aa)a helyiségeket csak nyitott tágulási tartályú, a jelenlévő anyagok által meghatározott, legfeljebb 70 °C hőmérsékletű melegvíz-fűtéssel szabad fűteni,
  3. ab)gőzfűtésű vezetéket vagy szerelvényt helyiségben vagy szabadtéren elhelyezni, vagy azon átvezetni tilos,
  4. ac)csak sima csőfűtőtestet (csőregisztert) szabad alkalmazni,
  5. ad)a fűtőtestet olyan színűre kell festeni, amely elüt a fűtőtestre rakódható veszélyes anyag színétől,
  6. ae)tilos fűtési vezetéket padlócsatornában vagy nehezen hozzáférhető helyen vezetni,
  7. af)szabályozó vagy elzáró szerelvényt, légtelenítőt vagy más fűtési szerelvényt a helyiségben tilos elhelyezni,
  8. ag)hőmérséklet-érzékelőt el szabad helyezni a helyiségben, ha kielégíti a technológia veszélyessége szerinti biztonsági követelményeket;
  9. b)„RV-3” besorolású helyiség és szabadtér esetén
  10. ba)csőfűtőtestet, lemezradiátort és egysoros kivitelű, hőleadó borda nélküli lapradiátort szabad alkalmazni,
  11. bb)tágulási tartályt, légtelenítő szelepet és légtelenítő edényt a helyiségben nem szabad alkalmazni,
  12. bc)szabályozó és elzáró szelep, nyomásmérő, hőmérő alkalmazása megengedett;
  13. c)„RV-4” besorolású helyiség és szabadtér esetén
  14. ca)a fűtőtesten és a hozzá tartozó csővezetéken kívül a helyiségben szabályozó és elzáró szerelvényeket, tágulási tartályt, légtelenítő szelepet, légtelenítő edényt, nyomásmérő és szabályozó szerelvényt, hőmérsékletmérő és szabályozó szerelvényt szabad elhelyezni,
  15. cb)a bordás fűtőtest kivételével mindenfajta fűtőtestet szabad alkalmazni. Légtechnika 21. §
(1)Az „RV-1"–"RV-4” besorolású helyiségben olyan hatékonyságú szellőzést kell kialakítani, hogy üzemszerű körülmények között a helyiség légterében a robbanóanyag gőzének, porának vagy kondenzátumának és az A–B tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por – egyedi vagy együttes – koncentrációja ne haladja meg az alsó robbanási határérték 20%-át.
(2)Az „RV-1"–"RV-3” besorolású helyiség olyan munkahelyénél, amelynél a légszennyező anyag koncentrációja üzemszerűen túllépheti az
(1)bekezdésben meghatározott mértéket, helyi elszívást kell biztosítani.
(3)Az olyan „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségben, amelyben a technológiai berendezésben keletkező üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén az általános üzemi szellőzés nem elegendő az előírt levegőtisztasági követelmények megtartására, vész-szellőzést kell biztosítani.
(4)Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségből származó, légszennyező anyagot tartalmazó levegőt – szükség esetén – olyan tisztítási műveletnek kell alávetni, hogy a szabadba kibocsátott levegő tisztasága megfelelő legyen.
(5)Minden olyan légtechnikai csővezetékben, amely robbanóanyag gőzével, porával vagy robbanásveszélyes gázzal, gőzzel vagy porral szennyezett levegőt szállít, és azok egyedi vagy együttes koncentrációja elérheti az alsó robbanási határkoncentráció 40%-át, robbanás tovaterjedése elleni védelmet kell kialakítani, valamint tűzszakasz határonként tűzvédelmi csappantyúkat is be kell építeni.
(6)Azon az „RV-besorolású” építményben, amelynek helyiségében az „R-veszélyes” robbanóanyag minősége vagy a művelet biztonsága meghatározott paraméterű légállapotot követel meg, klimatizáló berendezést kell létesíteni.
(7)Az „RV-besorolású” helyiség szellőző- és klimatizáló berendezésének létesítési követelményei a következők:
  1. a)a szellőztető berendezést úgy kell létesíteni, hogy a rendszer csak egy technológiához vagy egy tűzszakaszba tartozó helyiségeket lásson el,
  2. b)madarak és rágcsálók behatolásának megakadályozására az épületek külső felületén elhelyezett kifúvó- és beszívó-nyílásokat 10×10 mm-nél nem nagyobb osztású korrózió ellen védett huzalhálóval kell lefedni,
  3. c)légtechnikai berendezést, szerelvényt vagy légcsatornát kifúvó felületen vagy kifúvó felület előtt tilos elhelyezni,
  4. d)a légcsatornákat hirtelen iránytörések és egyéb lerakódást elősegítő helyek, szerkezetek nélkül kell kialakítani úgy, hogy a légcsatorna külső és belső felülete könnyen tisztítható legyen,
  5. e)elszívó-rendszerben alkalmazott nedves porleválasztók vizét gyűjtőaknába (medencébe, tartályba) kell vezetni, és megfelelő tisztításáról, semlegesítéséről kell gondoskodni,
  6. f)a befúvó- és elszívó-szerkezetet úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a szerkezet porzás-veszélyt ne okozzon,
  7. g)visszakeringető szellőztető- és klímaberendezést nem szabad létesíteni,
  8. h)„RV-4” besorolású helyiség kivételével ventilátort a helyiségben vagy azzal egy légtérben elhelyezni tilos.
(8)Az „RV-1”, „RV-2” besorolású helyiségre és szabadtérre vonatkozó többletkövetelmények a következők:
  1. a)a helyiségen belül a szellőztető berendezésnek csak az elszívó vagy a befúvó oldali rácsait és a hozzájuk tartozó légcsatornákat szabad elhelyezni,
  2. b)hőmérséklet-, füst-, nyomásérzékelőket, az egyéb érzékelőket el szabad helyezni a helyiségben, ha kielégítik a biztonsági követelményeket,
  3. c)a légcsatornákat szabadon kell szerelni, nem lehet aknában, padlócsatornában vagy egyéb zárt helyen légcsatornát vezetni,
  4. d)falon történő átvezetésnél csak kör keresztmetszetű légcsatornát szabad használni, amelyet nem éghető anyaggal tömített csőhüvelyben kell vezetni,
  5. e)elszívó-rendszerbe csak olyan szerelvényeket és mozgó alkatrészeket szabad építeni, amelyek szikrát nem okozhatnak,
  6. f)vészszellőztető berendezést automatikus vezérléssel kell ellátni úgy, hogy az indítható legyen a helyiségen kívülről kézi működtetéssel is,
  7. g)a vészszellőztető berendezést úgy kell kialakítani, hogy működése ne hozzon létre vészhelyzetet,
  8. h)a vészszellőztetés működését kiváltó mértékű légszennyeződésre figyelmeztető hang- és fényjelzésről kell gondoskodni a helyiségen belül, valamint a helyiségen kívül a bejárat közelében,
  9. i)a vészszellőztető berendezést az üzemi erőátviteli hálózattól független energiaellátó áramkörről kell működtetni.
(9)Az „RV-3” besorolású helyiségre és szabadtérre vonatkozó többletkövetelmények a következők:
  1. a)a befúvó és elszívó oldali rácsokat és a hozzájuk tartozó légcsatornákat, a kézi állítású légmennyiség szabályozót, a hőmérsékletmérőt és -szabályozót, a légnyomás-érzékelőt és szabályozót, a koncentrációérzékelőt szabad a helyiségben elhelyezni,
  2. b)tilos elhelyezni a helyiségben porleválasztót, légszűrő és mosóberendezést, hűtési és fűtési hőcserélőt, nyomáslevezető szerelvényt, kompresszort, vákuumszivattyút. Villamos berendezések létesítési előírásai 22. §
(1)Az „RV-besorolású” építményben csak kis- és törpefeszültségű, erős- vagy gyengeáramú villamos berendezés létesíthető.
(2)Az „RV-besorolású” helyiségbe, szabadtérre telepített villamos berendezés megfelelőségéről az üzembehelyezés előtti felülvizsgálat során kell meggyőződni.
(3)A gyártási technológia megváltozása esetén a villamos berendezést az általa okozható veszély szempontjából felül kell vizsgálni még abban az esetben is, ha a technológiai berendezések változatlanok maradnak. 23. §
(1)Az „RV-1” besorolású helyiségben olyan villamos gyártmányt kell alkalmazni amely a technológiától függően 0, 1 vagy 2 zónába tartozik és megfelelőségét tanúsították.
(2)Az „RV-besorolású” helyiségben és szabadtéren a rendeltetésszerű használathoz feltétlenül szükséges villamos berendezést, készüléket és ezek vezetékeit úgy kell elhelyezni, hogy mechanikai, kémiai vagy egyéb károsító hatásnak ne legyenek kitéve, vagy – ha ez elkerülhetetlen – a káros hatásnak ellenálló gyártmányokat vagy járulékos védelmet kell alkalmazni.
(3)Az „RV-2” és „RV-3” besorolású helyiségben olyan villamos gyártmányt kell alkalmazni, amely az ott alkalmazott technológiától függően 20, 21 vagy 22-es zónába tartozik és megfelelőségét tanúsították.
(4)Az „RV-besorolású” helyiségben és szabadtéren, ha szigorúbb követelmény nincs előírva, olyan villamos gyártmányt kell alkalmazni, amely helyhez kötött szerelés esetén legalább IP 40, hordozható berendezés esetén legalább IP 43 védettségi fokozatú. Ha a villamos gyártmány védettségi fokozata nem elégíti ki az előbbi követelményeket, ez megoldható különálló (nem a gyártmány részét képező) burkolattal is, ha az megfelel legalább az IP 3X védettségi fokozatnak vagy – ha a gyártmány könnyen érinthető vagy rá lehet állni – az IP 4X védettségi fokozatnak.
(5)Kifúvófal, kifúvófödém robbanás hatásának csak kis mértékben ellenálló szerkezeti elemeire villamos berendezést szerelni tilos.
(6)Ahol por lerakódása várható, a villamos berendezéseket, készülékeket, szerelvényeket porlerakódástól védetten kell elhelyezni, és gondoskodni kell a tisztíthatóságukról.
(7)Az „RV-besorolású” helyiségben vagy szabadtéren ideiglenes villamos berendezés csak a végleges berendezésekkel azonos módon létesíthető.
(8)Az „RV-1” besorolású helyiség villamos berendezését évente, az „RV-2” és „RV-3” besorolású helység villamos berendezését 2 évente, az „RV-4” besorolású helység villamos berendezését 4 évente ellenőrizni kell. 24. §
(1)Az „RV-besorolású” építmény villamos berendezésén érintésvédelmet kell alkalmazni, és évente érintésvédelmi felülvizsgálatot végezni.
(2)Nullázás esetén a nullavezető nem használható fel védővezetőként. A nullavezetőt a csoportos leválasztó (feszültség mentesítő) kapcsoló előtti vezetékszakaszokról kell az erre a célra kialakított szerelvényen keresztül leágaztatni és a védőhálózattal összekötni.
(3)Az „RV-1”–„RV-4” besorolású és az „RV-besorolású” üzemen belüli A és B tűzveszélyességi osztályú helyiségben egyenpotenciálra hozó (EPH) hálózatot kell kialakítani, és ebbe be kell vonni minden üzemszerűen feszültség alatt nem álló, villamosan vezető anyagú technológiai, épületgépészeti berendezést és épületszerkezetet. 25. §
(1)Minden gyártó építményt villámvédelemmel kell ellátni. Az épületen villámvédelmi felülvizsgálatot kell elvégezni. A felülvizsgálat
  1. a)„RV-1” besorolású helység esetén 3 évenként,
  2. b)„RV-2” és „RV-3” besorolású helység esetén 4 évenként,
  3. c)„RV-4” besorolású helység esetén 6 évenként történik.
(2)Annál az „RV-besorolású” építménynél, amelyeknek helyiségében az esetlegesen bekövetkező robbanás vagy tűz hatása túlléphet a helyiségek határoló falain, a villámvédelmi berendezést az építmény szerkezetétől független formában kell kiépíteni. 26. §
(1)Az „RV besorolású” épület biztonsági távolságain belül és az „RV besorolású” épülettől 200 m-en belül rádió adó-vevő antennát telepíteni nem lehet.
(2)Rádió adó-vevő készüléket az „RV besorolású” épülettől számított 100 m-en belül működtetni nem szabad. 27. §
(1)Minden „RV-besorolású” helyiségben és szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött villamos fogyasztó hálózatról való leválasztására olyan, a terhelés megszakítására alkalmas kapcsolót vagy kapcsolókészüléket kell alkalmazni, amely a fogyasztót a hálózat minden sarkáról leválasztja. Négyvezetékes, közvetlenül földelt rendszerben a közvetlenül földelt nullavezető megbontása a leválasztáshoz nem szükséges, a négyvezetékes rendszerről leágaztatott két- vagy három vezető esetén minden vezetékszálat le kell választani. A kapcsolót vagy kapcsolókészüléket úgy kell elhelyezni, hogy leválasztás esetén a teljes fogyasztókészülék – beleértve a csatlakozó kapcsokat is – le legyen választva a hálózatról.
(2)A rendeltetésszerűen csak együtt működtethető villamos fogyasztócsoport (például világító-, szellőző berendezések, gépcsoport) részére közös leválasztó kapcsoló is alkalmazható, ha az
(1)bekezdés szerinti feltételek minden, így leválasztott fogyasztóra teljesülnek.
(3)Minden tűzszakasz részére külön tűzvédelmi leválasztó kapcsolót kell felszerelni a tűzszakasz bejárata (megközelítési helye) közelében.
(4)Az „RV-besorolású”, azonos funkciójú helyiségcsoport vagy építmény részére a veszélyességi övezeten kívül tűzvédelmi leválasztó kapcsolót kell alkalmazni, amelynek olyan feszültségmentesítő kapcsolónak kell lennie, amely a leválasztott hálózatot az esetleges töltések levezetése céljából minden leválasztott sarkon leföldeli.
(5)Minden védősánccal vagy védőfallal ellátott építményen a védősáncon, védőfalon kívül elhelyezett, a
(4)bekezdésnek megfelelő feszültségmentesítő kapcsolót kell alkalmazni.
(6)A
(3)és
(4)bekezdés szerinti kapcsolónak a vészhelyzet elhárításával kapcsolatos berendezéseken kívül minden villamos berendezést le kell választania. A vészhelyzet elhárításával kapcsolatos berendezések részére külön leválasztó kapcsolókat kell a
(3)és
(4)bekezdés szerinti kapcsolók mellett elhelyezni, amelyek rendeltetését egyértelmű és tartós felirattal kell megjelölni.
(7)Különválasztott villamos hálózati rendszereknél hálózatonként alkalmazható leválasztó kapcsoló, de ezeket egymás mellett kell elhelyezni, és a rendeltetésüket egyértelmű és tartós felirattal kell megjelölni.
(8)Leválasztó kapcsoló céljára távműködtetésű kapcsoló is alkalmazható, ebben az esetben a működtető szervre alkalmazandók az elhelyezésre vonatkozó előírások. A távműködtetett főáramköri kapcsolóra a leválasztó kapcsoló kialakítására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A távműködtetett főáramköri kapcsolót úgy kell bekötni, hogy a kapcsoló a leválasztott hálózat elosztó berendezésének betáplálási pontjait is leválassza és – feszültségmentesítő kapcsoló esetén – földelje.
(9)A leválasztó kapcsolót, a feszültség-mentesítő kapcsolót a beépítés helyén felirattal kell megjelölni. Ezeket a kapcsolókat üzemszerű (rendszeres) kapcsolások céljára nem szabad használni.
(10)A leválasztó (feszültségmentesítő) kapcsolónak vagy a távműködtető szervnek csak egyértelműen megjelölt „ki” és „be” állása lehet, a „ki” állás lakatolható vagy zárható kivitelű legyen. A leválasztó kapcsoló „be” állásban nem lehet lakatolható vagy zárható. Kulcsos kivitel esetén a kulcs csak „ki” helyzetben lehet levehető. 28. § Csak olyan villamos berendezést szabad létesíteni és csak olyan villamos gyártmányt szabad alkalmazni, amely megfelel a környezet jellegének. 29. §
(1)Az „RV-1” és „RV-2” besorolású helyiségben és szabadtéren csak a technológiai jellemzők figyelembevételével megfelelőnek véleményezett villamos gyártmány, szerelési mód és elhelyezés használható.
(2)Az „RV-3” besorolású helyiségben és szabadtéren, ahol robbanóanyag pora nem kerülhet a légtérbe, bármilyen robbanásbiztos vagy nem robbanásbiztos, de legalább IP 54 (száraz helyen IP 50) védettségű villamos gyártmányok alkalmazhatók. A megengedhető határhőmérsékletet a veszélyes anyagok függvényében kell meghatározni. 30. §
(1)Minden villamos berendezést minden fázisban (nem földelt pólusban) túláram elleni védelemmel kell ellátni, és úgy kell méretezni, hogy a védelem a zárlati vagy túlterhelést okozó áramot oly módon szakítsa meg vagy korlátozza, hogy a villamos berendezésnek a környezeti légtérrel érintkező felületi hőmérséklete sehol se lépje túl a megengedhető határhőmérsékletet.
(2)Minden villamos berendezést – ahol ez szükséges és nincs tiltva – el kell látni túlfeszültség elleni, feszültségáthatolás elleni és feszültségcsökkenés elleni védelemmel. 31. §
(1)A berendezés bármely részének hőmérséklete, amely robbanóanyaggal érintkezhet, legfeljebb 70 �C lehet.
(2)A villamos gyártmányok elhelyezésénél gondoskodni kell az akadálytalan hőelvezetésről.
(3)A berendezés bármely részének az A vagy B tűzveszélyességi osztályú gázzal vagy gőzzel érintkező felületének legnagyobb üzemi hőmérséklete nem érheti el a gáz vagy a gőz gyulladási hőmérsékletének 80%-át.
(4)A világítótestek, a villamos berendezések és burkolatai felületi hőmérséklete – ha egyéb előírás nincs – a 120 °C-ot nem haladhatja meg.
  1. § A villamos berendezés minden részének ellen kell állnia a fellépő és a berendezésre káros vegyi hatásoknak. A védelem megfelelő tartós védőburkolattal is kialakítható. Villamos gyártmányok alkalmazhatósága és létesítési követelményei
  2. §
(1)Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségben és szabadtéren kommutátoros vagy csúszógyűrűs villamos motort alkalmazni tilos.
(2)A villamos motor terhelhetőségét úgy kell meghatározni, hogy a megengedett terheléssel tartósan üzemeltetve a környezeti légtérrel érintkező felületi hőmérséklet sehol se lépje túl a megengedett 70 °C határhőmérsékletet.
(3)Ha a villamos motor felületi hőmérséklete a terheléssel tartósan üzemeltetve túllépi a megengedett értéket, a túlterhelés ellen védő készüléknél a legnagyobb megengedett áramot kiegészítő adattáblán kell feltüntetni.
(4)Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségben és szabadtéren csak zárlatbiztos transzformátor létesíthető. Éghető folyadék-hűtésű transzformátort nem lehet alkalmazni.
(5)A transzformátor megengedett terhelhetőségét úgy kell meghatározni, hogy a környező légtérrel érintkező felülete a megengedett terheléssel tartósan terhelve se lépje túl a megengedett határhőmérsékletet.
(6)A transzformátor hálózat felőli (betáplálási) oldalán olyan túláram-védelem alkalmazható, amely a megengedett terheléshez tartozó áram túllépésekor azt megszakítja, vagy úgy korlátozza, hogy a határhőmérséklet még tartós rövidzárlat esetén se emelkedjék a megengedett érték fölé.
(7)Az „RV-1”-„RV-3” besorolású helyiségben és szabadtéren nem lehet alkalmazni helyhez-kötött kondenzátort, kondenzátor-telepet, akkumulátort, akkumulátor-telepet.
(8)Az „RV-besorolású” helyiségben és szabadtéren nem lehet alkalmazni éghető folyadékot tartalmazó villamos hőfejlesztő berendezést, készüléket. Csak olyan villamos fűtésű berendezés, készülék alkalmazható, amely megfelelően védett, és méretezése vagy a hozzá tartozó önműködő hőmérsékletszabályozója biztonságosan kizárja, hogy a környezeti légtérrel érintkező bármely felületrész a megengedett határhőmérséklet fölé emelkedjék. 34. §
(1)Minden helyiség, építmény és szabadtér biztonságos megközelítéséhez és a rendeltetés szerinti tevékenység biztonságos végzéséhez mesterséges, helyhez-kötött üzemi és tartalék világítási berendezést kell létesíteni. Kivételt képeznek a kielégítő természetes világítással rendelkező és üzemszerűen csak természetes világítás mellett megközelített, alárendelt helyek. Veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezés és környezete nem tekinthető alárendelt helynek.
(2)A technológiailag összefüggő területek és a hozzájuk tartozó közlekedési, megközelítési útvonalak világítási berendezésének működtetését egy helyről kezelhető vagy közös működtető készülékkel kell megoldani. Az egyszerre működtetett világítási berendezés területe nem terjedhet túl az egyszerre leválasztott hálózaton.
(3)Azon „RV-besorolású” helyiségben, építményben, amely nem rendelkezik az
(1)bekezdés szerinti helyhez-kötött világítási berendezéssel, rendkívüli megközelítés és tevékenység esetére olyan hordozható világító berendezést kell üzemkész állapotban készenlétben tartani, amely biztonságosan üzemeltethető és kielégítő megvilágítást szolgáltat a megközelítéshez, a tevékenység időtartamára és a terület biztonságos elhagyásához.
(4)Minden helyhez-kötött mesterséges világítási berendezéssel ellátott „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségben, ezek megközelítési, menekülési útvonalain gondoskodni kell helyhez-kötött tartalékvilágításról. A tartalékvilágítási berendezés által szolgáltatott megvilágítás legkisebb értékei a következők:
  1. a)az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 20%-a, legalább 30 lux az olyan technológiai területeken, ahol a tevékenység, a technológiai folyamat az üzemi világítás kimaradásakor nem állítható le 30 percen belül, vagy a tevékenységet tovább kell folytatni,
  2. b)az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 15%-a, legalább 20 lux az olyan technológiai területeken, ahol a tevékenység, a technológiai folyamat leállítása, veszélytelenítése (különösen nyomás alatti berendezések lefúvatása, veszélyes anyagok biztonságba helyezése) és a terület kiürítése az üzemi világítás kimaradása után hosszabb időt, legfeljebb 30 percet vesz igénybe,
  3. c)az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 10%-a, legalább 10 lux az
  4. a)és a
  5. b)pont alá nem tartozó technológiai területeken, munkahelyeken, ahol az üzemi világítás kimaradása után a tevékenység azonnal abbahagyható és a terület kiüríthető,
  6. d)az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 5%-a, legalább 5 lux az olyan közlekedési, menekülési, kiürítési útvonalakon, ahol lépcsők, küszöbök, iránytörések, kikerülendő akadályok vannak.
(5)A
(4)bekezdés szerinti megvilágítási értékeket a
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti esetben a biztonságtechnikailag jellemző felületre, a
(4)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti esetben a padlószinten, a menekülési-kiürítési útvonal középvonalára kell vonatkoztatni. A
(4)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti esetben a megvilágítás egyenletessége (Emin:Emax) legalább 1:40 legyen az útvonal középvonalán.
(6)A
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontok szerinti helyeken biztonsági világítást is kell létesíteni a
(4)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerint.
(7)A tartalékvilágítás és az üzemi világítás között olyan kényszerkapcsolat szükséges, hogy az üzemi világítás ne legyen működtethető csak ha a tartalékvilágítás már működik, vagy együtt kapcsolódnak be. A tartalékvilágítás az üzemi világítástól függetlenül is működtethető legyen.
(8)A tartalékvilágítás által szolgáltatott megvilágítás figyelembe vehető az üzemi világítás részeként, ha a tartalékvilágítás mindig teljes fényárammal világít, és megengedett az üzemi világítás működésekor kisebb fényáram-kibocsátású (tartalékkapcsolású) megoldás is. A tartalékvilágítás fényforrásainak fényárama ennél a megoldásnál az üzemi világítás működésekor annyira csökkenthető, hogy a bekapcsolt állapot rátekintéssel még jól észlelhető legyen.
(9)A tartalékvilágítás az üzemi világítástól elkülönített vezetékhálózattal alakítandó ki. A leválasztó (feszültség mentesítő) kapcsoló után nem lehetnek galvanikus kapcsolatban.
(10)A
(4)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti világítás részére olyan központi tartalék áramforrásról kell gondoskodni, amely ezt az üzemi világítás kimaradása után legalább egy órán keresztül képes üzemben tartani úgy, hogy a feszültség nem csökken a névleges érték 75%-a alá.
(11)A tartalékvilágításokat ellátó áramforrásoknak és kapcsoló berendezéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy az üzemi világítás kimaradása után legkésőbb fél percen belül a tartalékvilágítások teljes fénnyel üzemeljenek.
(12)A
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti világítás részére olyan áramforrásról kell gondoskodni, amely ezt az üzemi világítás kimaradása után mindaddig üzemben képes tartani, míg az adott tevékenységet folytatják.
(13)Azon a helyen, ahol személyek csak alkalmilag tartózkodhatnak és ahol csak ellenőrzést végeznek, a beépített tartalékvilágítás helyett, az adott helyen veszélyt nem okozó egyéb világítóeszköz is megengedett, ha kellő számban (üzemzavarral, meghibásodással is számolva) tartanak ilyet üzemkész állapotban, és utasítás teszi kötelezővé a sötétedés utáni használatot.
(14)A veszélyes anyagot tartalmazó építményben minden kijárat, vészkijáratot megközelítő útvonal, kiürítési, menekülési útvonal megjelölésére irányfényként megfelelő jelekkel ellátott, a menekülési útvonalat egyértelműen jelölő világító táblákat kell alkalmazni. Az utánvilágító táblák üzemszerű, kellő szintű megvilágításáról gondoskodni kell. 35. §
(1)Az „RV-besorolású” helyiségben, szabadtéren éghető folyadékot tartalmazó kapcsolókat nem lehet alkalmazni.
(2)Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségben és szabadtéren nem lehet alkalmazni dugós csatlakozókat, biztosítókat, elosztótáblákat, elosztó-berendezéseket.
(3)Műszer, irányítástechnikai, hírközlési és hasonló berendezés a technológia által megkövetelt biztonságot nyújtó kivitelben alkalmazható. 36. §
(1)Csak építményhez (kivéve kifúvófal, kifúvó födém) rögzítetten szerelt, vagy padlóban, földben elhelyezett kábel és kábelszerű vezeték, vagy védőcsőbe húzott vezeték alkalmazható. Átfeszítést, légkábelt nem lehet alkalmazni.
(2)Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségben és szabadtéren 16 mm2 vezeték keresztmetszetig, egyéb helyeken 4 mm2 vezeték keresztmetszetig csak vörösrézerű vezeték és kábel alkalmazható.
(3)Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségen belül átmenő vezeték nem létesíthető.
(4)Falon kívüli védőcsőként az „RV-1”–„RV-3” besorolási osztályú helyiségben és szabadtéren csak tömített szerelésű acél-védőcső (gázcső) alkalmazható. Az „RV-1”–„RV-3” besorolású helyiségben kábelcsatorna és kábelalagút nem alkalmazható.
(5)Ahol por lerakódása várható, kerülni kell a falon kívüli vezeték alkalmazását. Ha ez elkerülhetetlen, a vezetéket portól védetten és tisztíthatóan kell elhelyezni.
(6)Csupasz vezeték kizárólag egyenpotenciálra hozás és érintésvédelem céljára – várható mechanikai igénybevételnek ellenálló tömör keresztmetszettel – alkalmazható.
(7)A kábeleket és a vezetékeket úgy kell méretezni, hogy a hálózaton sem tartós terhelés, sem túlterhelés vagy zárlat következtében ne keletkezhessen a 31. §-ban megengedettnél nagyobb felületi hőmérséklet.
(8)Vezetékek, védőcsövek tűzszakasz határon történő átvezetésénél az épületszerkezetek tűzállósági követelményének megfelelő tűzállósági határértékű védelemről gondoskodni kell. Technológiai berendezések létesítési előírásai 37. §
(1)A technológiai berendezés csővezetékeit, csőszerelvényeit az általános vegyipari biztonságtechnikai követelmények alapján kell megválasztani és szerelni. A csővezeték „RV-besorolású” helyiségek elválasztó falain történő átvezetéséhez fali csőhüvelyeket kell alkalmazni, és azok réseit nem éghető tulajdonságú, rugalmas anyaggal kell tömíteni.
(2)A csővezetéket úgy kell szerelni és elhelyezni, hogy annak felülete könnyen hozzáférhető és tisztítható legyen.
(3)Csővezetéket vagy szerelvényt csatornában, aknában vagy egyéb, nehezen hozzáférhető helyen vezetni vagy elhelyezni nem lehet.
(4)Csővezetéket vagy szerelvényt kifúvófelületen elhelyezni nem lehet. 38. §
(1)Robbanóanyag előállításának olyan technológiai folyamatánál, amelynél hőtermelő kémiai reakció játszódik le, állandó keverést és hűtést kell alkalmazni. Ennek érdekében
  1. a)a keverő és a hűtőfolyadék keringtetését végző szivattyú meghajtásához kettős energiabetáplálást kell biztosítani úgy, hogy a hálózati villamos energia kimaradása esetében a tartalék áramforrás automatikusan lépjen működésbe,
  2. b)a tartalék energiaforrást és a hűtőfolyadék tartalékolandó mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a folyamatban levő művelet biztonságosan befejezhető legyen.
(2)A technológiai berendezéshez a keverőt és a keverést úgy kell megválasztani, megvalósítani, hogy annak indítása, folyamatos működése, leállása vagy leállítása robbanásveszélyt ne okozzon.
(3)A keverést, fűtést, hűtést vagy ezek kombinációit igénylő folyamatoknál olyan hőmérséklet-szabályozást kell alkalmazni, amely a berendezésben az anyag hőmérsékletét az előírt hőmérséklet-tartományban, a biztonságtechnikai szempontból megengedett határértékek között tartja üzemzavar vagy meghibásodás esetén is, vagy a folyamatot veszélymentesen leállítja.
(4)A technológiai berendezés indításához vagy leállításához az automatikus vezérlés mellett a nem üzemszerű kézi kapcsolás lehetőségét is biztosítani kell. A hőmérséklet-szabályozásnál az automatika kiiktatási lehetősége és kézi szabályozással történő helyettesítése csak indokolt esetben alkalmazható.
(5)A fűtött, illetve hűtött technológiai berendezésben az anyag hőmérsékletének mérésére és ellenőrzésére legalább két – egymástól független – hőmérőt (hőérzékelőt) kell elhelyezni, amelyek közül az egyik a helyszínen, a másik a műszerfalon leolvasható, és amelyek jelzést és – indokolt esetben – regisztrálást is lehetővé tesznek.
(6)Az olyan technológiai berendezésnél, amelyben a hő hatására a főreakció veszélyes melléktermékek képződésének irányába tolódhat el, vagy termikus bomlás jöhet létre, a tűz vagy robbanás megelőzésére elárasztó berendezést kell létesíteni. A technológiai berendezéshez olyan érzékelő-beavatkozó biztonsági berendezést kell létesíteni, amely a beállított hőmérsékleti határérték érzékelésekor az adagolást leállítja, és riasztó (hang- vagy fény-) jelzést ad, majd az elárasztó berendezést is működésbe hozza. 39. §
(1)A veszélyes mennyiségű mérgező hatású vagy tűz- és robbanásveszélyes gáz, gőz képződésével járó technológiát zárt rendszerűre kell kialakítani, és belső légterének folyamatos szellőztetéséhez technológiai szellőző-berendezést kell létesíteni. A porzással járó műveletnél helyi elszívást biztosító szellőző-berendezést kell alkalmazni.
(2)A technológiai mellékműveleti berendezéseket ugyanolyan műszaki biztonságúra kell kialakítani, mint a technológiai főberendezéseket.
(3)A szakaszos üzemű technológiai berendezést – a kölcsönös veszélyeztetés csökkentése érdekében – műveletenként vagy művelet csoportonként egymástól külön kell választani. Az elkülönítést a veszély mértékétől függő távolság tartásával, fallal vagy más szerkezet kialakításával kell megvalósítani. A különösen veszélyes műveletek berendezéseit egymástól és a dolgozóktól terelőfalakkal kell elválasztani vagy külön építményekben kell elhelyezni.
(4)A különösen veszélyes szakaszos üzemű technológiai berendezés működését helyiségének ajtójával vagy kezelőnyílásának ajtójával kényszerkapcsolatba kell hozni (reteszelni kell), hogy az ajtó becsukása nélkül ne legyen indítható.
(5)Azon a munkahelyen, ahol a robbanóanyag gőze vagy pora, illetve az A és B tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por veszélyes mértékben jelenhet meg, a technológiai berendezést a szellőző berendezéssel kényszerkapcsolatba kell hozni. Technológiai művelet csak a szellőzés működése mellett végezhető.
(6)A vizsgáló és a megsemmisítő berendezést a robbanás és a tűz károsító hatásának ellenálló védelemmel kell létesíteni. A robbantás jelzésére hang- vagy fényjelző berendezést kell biztosítani. A lőtereket – a meglevő nagy távolságok miatt – kétféle, egymástól függetlenül működő jelzőberendezéssel kell ellátni. Tűzvédelmi berendezésre vonatkozó előírások 40. § A gyártó létesítményen belül tűzjelző berendezést kell létesíteni, figyelembe véve az esetleges robbanás káros hatásai elleni védelmet. 41. §
(1)A gyártó létesítménynél a környezeti tűz oltásához a mértékadó tűzszakasz területe alapján oltóvizet kell biztosítani.
(2)Az „RV-besorolású” építménynél a tűzoltáshoz vízszerzési helyeket kell kialakítani. A vízvezetéki hálózatból legalább 400 kPa kifolyási nyomású oltóvizet kell biztosítani
  1. a)az iniciáló, a brizáns robbanóanyaggal vagy azokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos „RV-besorolású” építménynél legalább egy órán keresztül,
  2. b)a tolóhatású robbanóanyaggal vagy azokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos „RV-besorolású” építménynél 400 MJ/m2 tűzterhelésig legalább egy órán, a 401–500 MJ/m2 közötti tűzterhelés esetében legalább másfél órán keresztül.
(3)Abban az „RV-besorolású” helyiségben vagy szabadtéren, ahol a jelenlevő robbanóanyag hosszú ideig tartó égése várható, a személyi védelem céljára legalább egy-egy vészzuhanyt kell létesíteni. A vészzuhanyt a kijárat közelében, elfagyás veszélyétől mentes helyen kell felszerelni. 42. §
(1)Az „RV-besorolású” építményhez biztosítandó tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot – a jelenlevő robbanóanyag tulajdonságaitól és az alkalmazott technológiától függően – kell létesíteni.
(2)Abban az „RV-besorolású” helyiségben, amelyben a technológiából adódóan nagy tömegű robbanóanyag égése következhet be, és az ott dolgozó személyek veszélyes zónában végzik tevékenységüket, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti beépített vízzel oltóberendezést kell létesíteni. A vízzel heves kémiai reakcióba lépő alkotórészeket tartalmazó „R-veszélyes” anyag tüzének oltásához megfelelő oltóanyagú tűzoltó készüléket vagy berendezést kell elhelyezni. A gyártómű üzemeltetés általános biztonsági szabályai 43. §
(1)A gyártó létesítményt vagy annak építményeit csak az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyének birtokában szabad használatba venni.
(2)A gyártó építmény és a termelő berendezés csak munkavédelmi üzembe helyezési eljárás lefolytatása után helyezhető üzembe.
(3)A gyártó építmény bővítése vagy átalakítása, a termelő berendezés átalakítása, áttelepítése, egy évi üzemszünet utáni újra indítása, új technológiai eljárás bevezetése esetében az
(1)és
(2)bekezdés szerint kell eljárni.
(4)A gyártó tevékenységhez korábban már használt gépet, berendezést, segédberendezést a tervezett átalakítás vagy áttelepítés megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy nem szennyezett-e robbanóanyaggal. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Csak teljesen robbanóanyag-mentesített gépet, berendezést szabad átalakítani vagy új üzemeltetési helyére telepíteni.
(5)A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz csak az üzembe helyezési engedélyben meghatározott feltételek mellett üzemeltethető.
(6)A gyártó építmények „RV-besorolású” helyiségét a besorolásának megfelelő jelölést tartalmazó táblával kell megjelölni, a táblát a helyiség bejárati ajtói fölé (kívül) tartósan kell rögzíteni.
(7)Az „RV-besorolású” építményben esetlegesen bekövetkező, épületszerkezetet is károsító – személyi sérülést vagy tüzet nem okozó – technológiai jellegű robbanásokat, saját hatáskörben ki kell vizsgálni, és azok zárójelentésének 1 példányát a munkavédelmi hatóság részére meg kell küldeni. 44. §
(1)A robbanóanyaggal kapcsolatos kutatási, fejlesztési munkára kísérleti gyártási technológiai utasítást kell készíteni, amelyben az anyagi, tárgyi és személyi feltételeken túlmenően – az előzetes ismeretek alapján – a munkavédelmi követelményeket is meg kell határozni. A kísérleti gyártási technológiai utasítást a gazdálkodó szervezet vezetője hagyja jóvá.
(2)A kísérleti gyártás irányítására – kellő szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkező – személyt kell megbízni. A megbízást írásban kell kiadni.
(3)A kísérleti gyártással összefüggésben
  1. a)kísérleti robbantási tervet kell készíteni, és azt jóvá kell hagyatni annak a gazdálkodó szervezetnek a vezetőjével, amely szervezet területén a robbantás végrehajtásra kerül,
  2. b)robbantásvezetőt kell megbízni a kísérleti robbantások végrehajtásának irányítására,
  3. c)a kísérleti robbantási munka végrehajtásánál meg kell tartani az adott területre vonatkozó biztonsági követelményeket.
(4)A kísérleti gyártásról részletes munkanaplót kell vezetni, amelyben a kísérleti gyártással kapcsolatos minden jelentős eseményt és adatot rögzíteni kell.
(5)A kifejlesztésre kerülő robbanóanyag, vagy az új gyártási eljárás biztonságtechnikai, munkaegészségügyi és környezetvédelmi vonatkozású hatásait még a kísérleti munkák időszakában kell megállapítani, hogy az üzemi gyártás bevezetéséhez a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek. 45. §
(1)A robbanóanyag gyártásához újonnan létesített (kifejlesztett vagy beszerzett) vagy más területről áttelepített gépet, berendezést – üzemi körülmények között – próbaüzemeltetésnek kell alávetni. A berendezés próbaüzemeltetését – a tömörségi próbák után – indokolt esetben először veszélytelen modell-anyaggal, majd a technológia szerinti anyag felhasználásával kell elvégezni.
(2)A próbaüzemeltetés végrehajtására próbaüzemi gyártási technológiai utasítást kell készíteni, amelyet a gazdálkodó szervezet vezetője hagy jóvá.
(3)A próbaüzemi gyártási technológiai utasításban rögzíteni kell mindazokat a műszaki adatokat, technológiai paramétereket, anyag- és létszám normákat, műveleti tennivalókat és biztonsági követelményeket, amelyek az egyes különálló vagy technológiai rendszerbe kapcsolt gépek, berendezések és biztonsági berendezések működésének kipróbálásával, beszabályozásával, ellenőrzésével, valamint a technológiai folyamatban résztvevő és keletkező anyagok minőségének ellenőrzésével függnek össze.
(4)A próbaüzemeltetés megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére egyszemélyi felelőst kell megbízni. A megbízást írásban kell kiadni vagy a munkaköri leírásban kell rögzíteni.
(5)A próbaüzemeltetést csak akkor szabad elkezdeni, ha a munkahely megfelel a munkabiztonsági követelményekmek, a szükséges biztonsági berendezések üzemképesek és a mentési eszközök rendelkezésre állnak.
(6)A próbaüzemeltetést a gép, berendezés tervezett gyártási kapacitásának eléréséig kell folytatni (ha a garanciális feltételek más kikötést nem tartalmaznak). A próbaüzemeltetés időtartama a 180 próbaüzemi napot nem haladhatja meg.
(7)A próbaüzemeltetésről részletes munkanaplót (műszaknapló) kell vezetni, amelybe a próbaüzemeltetéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, eseményt és tapasztalatot be kell jegyezni, hogy azok a későbbiekben visszakereshetők, az üzemszerű gyártás technológiai dokumentációjának elkészítéséhez felhasználhatók legyenek. 46. §
(1)A robbanóanyag üzemszerű gyártásának szabályozására (beleértve a képződő melléktermékkel, hulladékkal és szennyvízzel kapcsolatos tevékenységet is) technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokat kell készíteni a gép használati utasításának figyelembevételével.
(2)A technológiai folyamatok önálló műveleteinek (beleértve a képződő melléktermékekkel, hulladékokkal és szennyvizekkel kapcsolatos tevékenységeket is) szabályozására – a műveleteket végzőkre vonatkozólag – műveleti utasításokat kell elkészíteni. A műveleti utasításokban – a technológiai utasítások előírásai alapján – rögzíteni kell mindazokat a tennivalókat, amelyeket a műveletek megkezdése előtt, közben és befejezésekor el kell végezni, továbbá, hogy hogyan kell elvégezni annak érdekében, hogy a műveletek biztonságosan legyenek végrehajthatók, megfelelő minőségű termék keletkezzen.
(3)A technológiai gépek, berendezések kezelésének szabályozására – a kezelőkre vonatkozólag – gépenként külön-külön, vagy gépcsoportonként közös kezelési utasításokat kell elkészíteni. A kezelési utasításokban rögzíteni kell a gép, berendezés rendeltetésszerű üzemeltetésével kapcsolatos tennivalókat (ellenőrzés, anyagbeadagolás, indítás, művelet, leállítás, vészleállítás, újra indítás, ürítés, tisztítás), a baleseti veszélyforrásokat, azok elhárításának az előrelátható vagy ismertté vált üzemzavarok biztonságos elhárításának módját, valamint meghibásodás esetén a magatartási szabályokat.
(4)A technológiai gép, berendezés karbantartásának (megbízhatóságuk fenntartásának, helyreállításának) szabályozására – a karbantartókra vonatkozólag – gépenként külön-külön, vagy gépcsoportonként közös karbantartási utasításokat kell elkészíteni, amelyekben rögzíteni kell a karbantartás megkezdésének előfeltételeit, a végrehajtás módját, gyakoriságát, rendszerességét, személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit.
(5)Az
(1)–
(4)bekezdésben foglalt utasításokat írásba kell foglalni, azokról az érintett személyeket ki kell oktatni, részükre az utasításokat aláírás ellenében ki kell adni.
(6)A robbanóanyagokat az
(1)–
(5)bekezdésben foglalt utasítások alapján kell gyártani. 47. §
(1)A szakaszos üzemű, valamint a folyamatos üzemű, de szakaszos ütemű munkahelyre terhelési normákat kell megállapítani. A terhelési normákat a folyamatos munkavégzéshez feltétlenül szükséges robbanóanyag mennyiség és a munkahelyi bevédés védőképességének figyelembevételével kell meghatározni. A tömegegységben (kg-ban) vagy darabszámban kifejezett terhelési normák adatait a munkahelyen jól látható módon ki kell függeszteni.
(2)A gyártásról részletes műszaknaplót kell vezetni, amelybe be kell jegyezni minden olyan adatot és eseményt, amely a termeléssel és a gyártás biztonságával összefügg. 48. §
(1)A gyártó tevékenység végzésére szolgáló munkahelyet állandóan rendben és tisztán kell tartani.
(2)A létesítmény területén történő anyagmozgatás, rakodás vagy tárolás közben az esetleg megsérült göngyölegben levő robbanóanyagot át kell csomagolni, az átcsomagolás befejezéséig a többi robbanóanyagtól elkülönítve kell tartani. Az új göngyölegre az eredetinek megfelelő feliratot kell ragasztani.
(3)A létesítmény területén kívül végzett szállítás vagy rakodás közben esetleg megsérült göngyölegből a robbanóanyagot ki kell rakni, a javítható sérült göngyöleget meg kell javítani, a javítás után a robbanóanyagot vissza kell csomagolni és a göngyöleget feltűnő módon meg kell jelölni. Ha a sérült göngyöleg nem javítható, akkor a robbanóanyagot ép állapotú, más göngyölegbe kell átcsomagolni és az új göngyölegre az eredeti címke kézi másolatát kell rögzíteni. Az átcsomagolt robbanóanyagot jegyzőkönyvvel együtt kell a felhasználó részére átadni.
(4)A kiszóródott robbanóanyagot érzékenységének megfelelően – szükség esetén érzéketlenítés után – azonnal fel kell szedni vagy fel kell törölni. A feltörlés, felszedés után a robbanóanyagot vagy az azzal szennyezett anyagot zárható edénybe kell helyezni, és műszakonként át kell adni megsemmisítésre.
(5)A kezelés közben esetleg szennyeződött robbanóanyagot a többi robbanóanyagtól elkülönítve kell elhelyezni, és intézkedni kell a robbanóanyag átdolgozására vagy megsemmisítésre történő elszállítására. A robbanóanyag üzemi vizsgálata 49. §
(1)A robbanóanyaggal szemben támasztott minőségi követelmények teljesülését ellenőrizni kell.
(2)Robbanóanyagot vizsgálni vagy ellenőrizni csak az arra kijelölt vagy kialakított helyen, berendezésben és a vizsgált robbanóanyag károsító hatásainak ellenálló védőberendezés alkalmazásával lehet.
(3)A robbanóanyag robbantás-technikai vagy működőképességi vizsgálatának elvégzésére csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik a vonatkozó rendelet szerinti képzésben részt vettek, annak tananyagából eredményes vizsgát tettek.
(4)A robbanóanyag fizikai és kémiai jellegű vizsgálatának elvégzésével csak olyan személyek bízhatók meg, akik szakirányú képesítéssel rendelkeznek. Az építmény, valamint a technológiai, a villamos és az épületgépészeti berendezés üzemeltetése 50. §
(1)Az „RV-besorolású” építmény villamos és épületgépészeti berendezéseit csak a 43. §
(2)bekezdése szerinti eljárás után szabad üzemszerűen feszültség és nyomás alá helyezni.
(2)Az építmény, valamint a technológiai, a villamos és az épületgépészeti berendezés rendeltetésszerű használatának, karbantartásának a feltételeit, az arra feljogosított személyeket, továbbá a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos teendőket, intézkedéseket az üzemeltetési dokumentációkban, utasításokban kell rögzíteni.
(3)Csak hibátlan és üzemkész állapotban lévő berendezést szabad üzemeltetni.
(4)Gondoskodni kell az építmény és a berendezés állandó tisztántartásáról és állagmegóvásáról. 51. §
(1)A tűzvédelmi, a robbanás elleni védelmi, az érintésvédelmi, a túláramvédelmi és a baleset elleni védelmi automatikák működőképességét rendszeresen, legalább havonta kell működési próbákkal ellenőrizni.
(2)Az egyéb berendezéseket az üzembentartónak rendszeresen, de legalább évenként kell ellenőrizni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie
  1. a)a berendezés épségére (szemrevételezéssel),
  2. b)arra, hogy az előző ellenőrzés vagy felülvizsgálat óta történt-e változás (bontás, bővítés, csere) a berendezésben,
  3. c)a berendezés és az automatika rendeltetésszerű működésére (kapcsolási, működtetési próbákkal),
  4. d)a földelő- és védőhálózati rendszerek folytonosságára, szabványosságára.
(3)A rendszeres ellenőrzésekről naplót kell vezetni. Az ellenőrzés alapján az ellenőrzött berendezést „megfelelő”-nek vagy „nem megfelelő”-nek kell minősíteni, és a minősítést a naplóba be kell jegyezni. A minősítést az ellenőrzést végzőnek alá kell írnia, a minősítés tudomásulvételét a berendezések üzemeltetőjének is alá kell írnia. Az ellenőrzött berendezés csak akkor minősíthető „megfelelő”-nek, ha az ellenőrzéskor végrehajtott esetleges pótlás, kisebb javítás után mindenben megfelel a követelményeknek. Ennek hiányában a berendezés csak „nem megfelelő”-nek minősíthető.
(4)A „nem megfelelő”-nek minősített berendezés felelős vezetőjének haladéktalanul intézkednie kell a berendezés beindításának megtiltásáról, a hibák soron kívüli elhárításáról és újbóli ellenőrzéséről.
(5)Az ellenőrzést csak a berendezés szerelésének irányítására jogosult személy végezheti.
(6)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti ellenőrzések gyakoriságát az egyes berendezésekre (üzemekre) a veszélyességüktől, kialakításuktól függően, külön-külön kell meghatározni és a kezelési utasításban rögzíteni. 52. §
(1)A gyártó építmény technológiai, épületgépészeti, villamos, villámvédelmi és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmi berendezéseit
  1. a)tűz- és robbanás elleni védelem,
  2. b)érintésvédelem,
  3. c)elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem,
  4. d)szabályos szerelés,
  5. e)rendeltetésszerű működés,
  6. f)szabályos használat,
  7. g)baleset elleni védelem szempontjából az első üzembehelyezés előtt és időszakosan biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni.
(2)A felülvizsgálatot el kell végezni
  1. a)az „RV-1” és az „RV-2” veszélyességi fokozatba sorolt építménynél 2 évenként,
  2. b)az „RV-3” besorolású építménynél 3 évenként,
  3. c)az „RV-4” besorolású építménynél 6 évenként.
(3)A felülvizsgálat során
  1. a)el kell végezni az építmény, a technológiai berendezés, a biztonsági berendezés és a villamos berendezés időszakos biztonsági felülvizsgálatát,
  2. b)ellenőrizni kell, hogy a rendszeres ellenőrzéseket az előírt időszakokban megtartották-e.
(4)A felülvizsgálatról felülvizsgálati jelentést, a mérésekről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5)Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot csak a kijelölt intézet, a villamos felülvizsgálatokat csak olyan személyek végezhetik, akik az előírt szakképzettséggel rendelkeznek.
(6)A munkavédelmi hatóság a létesítmény nem kielégítő biztonsága esetén jogosult a létesítmény vagy annak egyes részei üzemeltetésének ideiglenes – a kielégítő biztonságú állapot megvalósításáig tartó – felfüggesztését elrendelni. 53. §
(1)A gyártó épület gépészeti, villamos, villámvédelmi, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmi berendezésein szerelési, átalakítási, karbantartási, bontási munkákat csak az érintett környezetnek a 64. §
(2)bekezdésében leírt veszélytelenítése (robbanóanyag-mentesítése), a villamos berendezések feszültségmentesítése után, munkavégzési engedély birtokában szabad végezni. A munkavégzési engedélyben részletesen fel kell sorolni a munkavégzés esetleges egyéb feltételeit is. A munkavégzési engedélyt az érintett üzem vezetőjének kell kiadnia.
(2)A használaton vagy üzemen kívül helyezett, vagy leszerelt technológiai és gépészeti berendezéshez tartozó villamos berendezést le kell bontani. Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem 54. §
(1)Az „RV-besorolású” építményben, ahol az elektrosztatikus töltés felhalmozódása veszélyt jelenthet, gondoskodni kell az elektrosztatikus feltöltődés veszélyes szintre való emelkedésének megakadályozásáról. Az „RV-besorolású” építményben elektrosztatikusan vezető és elektrosztatikus kisülésgátló anyagot kell alkalmazni.
(2)Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet gyártás során az alapanyag, a félkész anyag (precursorok) és a késztermék közül a legnagyobb szikraérzékenységgel rendelkezőt figyelembe véve kell megtervezni, a technológiai folyamatot és a berendezést úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődésből adódó veszély minimálisra csökkenjen.
(3)Az elektrosztatikus feltöltődés elleni és a másodlagos villámcsapás elleni védőintézkedéseket a villamos berendezéseknél alkalmazott érintésvédelmi és egyéb védőintézkedésekkel összhangba kell hozni. 55. §
(1)Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem létesítési előírásait az üzemeltetés során is alkalmazni kell.
(2)Minden robbanóanyagot és minden olyan szikraérzékeny anyagot, amellyel a robbanóanyag a gyártás vagy feldolgozás során érintkezésbe kerülhet – a minimális gyulladási energiája alapján – a következő szikraérzékenységi osztályok valamelyikébe be kell sorolni:
  1. a)rendkívül nagy szikraérzékenység (a továbbiakban: RSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 0,1 mJ alatt van,
  2. b)nagy szikraérzékenység (a továbbiakban: NSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 0,1 mJ és 4,0 mJ között van,
  3. c)átlagos szikraérzékenység (a továbbiakban: ÁSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 4 mJ és 20 mJ között van,
  4. d)kis szikraérzékenység (a továbbiakban: KSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 20 mJ felett van.
(3)A robbanóanyag minimális gyulladási energiáját meg kell határozni. 56. §
(1)A kis szikraérzékenységű robbanóanyaggal végzett munka során
  1. a)biztosítani kell, hogy a vezetőtestek elektrosztatikailag földeltek legyenek, amelyek levezetési ellenállása sehol sem haladhatja meg a 106 ohm-ot,
  2. b)könnyen feltöltődő alsó vagy felső ruhanemű használata tilos,
  3. c)a munkavállaló keze és a föld közötti eredő szigetelési ellenállás 107 ohm-nál nem lehet nagyobb, adott esetben a munkavállaló kezén levő kesztyűt is figyelembe kell venni,
  4. d)a 106 ohm-nál nagyobb felületi ellenállású szigetelőanyagok használatát kerülni kell, használatuk szükségessége esetében a felületük az 1 m2 nagyságrendet nem haladhatja meg.
(2)Az átlagos szikraérzékenységű robbanóanyagokkal végzett munka során
  1. a)minden vezetőtestet 106 ohm-nál kisebb levezetési ellenállásmértékig földelni kell,
  2. b)a helyiségben vezetőképes padlót, vagy a munkahely mozgáskörzetében – földelőhálózatba bekötött – vezetőképes gumiszőnyeget kell biztosítani,
  3. c)a munkavállalók részére feltöltődésre nem hajlamos alsó és felső ruhaneműt, valamint vezetőképes talpú (vagy sarkú) lábbelit kell biztosítani,
  4. d)a munkavállaló keze és a föld közötti eredő szigetelési ellenállás – még ha kesztyűben dolgozik is – nem lehet nagyobb 106 ohm-nál,
  5. e)a szigetelőanyagok használatát kerülni kell, a 106 ohm-nál nagyobb felületi ellenállású szigetelőanyagokból legfeljebb 1 dm2 nagyságrendű felületű darabok használhatók,
  6. f)az előírt ruhanemű és lábbeli használatát, valamint az eredő szigetelési ellenállást rendszeresen – a műveleti utasításokban előírt gyakorisággal – kell ellenőrizni. 57. §
(1)Az olyan helyiségben, ahol nagy szikraérzékenységű robbanóanyagot dolgoznak fel, ahol ilyen érzékenységű anyag előfordulhat, vagy elektrosztatikus szikra kisülés hatásának közvetlenül vagy közvetve ki lehet téve – az 56. §
(2)bekezdésében meghatározottakon túlmenően – a következő rendelkezéseket kell megtartani:
  1. a)a munkavállaló és a föld közötti eredő szigetelési ellenállást hetenként legalább egyszer – szúrópróbaszerűen – műszerrel kell ellenőrizni és bizonylatolni,
  2. b)a könnyen feltöltődő ruhanemű viselési tilalmának megtartását műszakváltásonként – szúrópróbaszerűen – kell ellenőrizni,
  3. c)a műveleti utasításokban kell meghatározni az elektrosztatikus feltöltődés elleni védekezés módozatát, a munkavállalókat ki kell oktatni a védekezési teendőkre.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak vonatkoznak minden olyan helyiségre is, ahol 4,0 mJ feletti minimális gyulladási energiájú robbanóanyag van, de egyidejűleg 4,0 mJ alatti minimális gyulladási energiájú oldószergőz, gáz vagy por is jelen lehet. 58. § A rendkívüli szikraérzékenységű robbanóanyag gyártásánál és feldolgozásánál – az 56. §-ban meghatározottakon túlmenően – a következő feltételeket, intézkedéseket kell megtartani:
  1. a)106 ohm-nál nagyobb felületi ellenállású szigetelőanyagot nem szabad használni,
  2. b)a rendkívüli érzékeny anyagokkal csak olyan személyeket szabad foglalkoztatni, akiket az elektrosztatikus feltöltődésre való hajlam egyedi ellenőrzése alapján arra alkalmasnak találtak,
  3. c)a munkavállaló keze és a föld közötti eredő szigetelési ellenállást naponként, a munka megkezdése előtt műszerrel kell ellenőrizni és bizonylatolni,
  4. d)a padló, a berendezés tisztítására használható eszközöket, a tisztítás módját és időközét műveleti utasításban kell rögzíteni, továbbá elő kell írni az ellenőrzés módját és gyakoriságát is,
  5. e)munkakezdés előtt – általában minden munkavállalóra kiterjedően – műszerrel ellenőrizni kell, hogy sztatikusan feltöltődő ruhaneműt nem viselnek-e; az egyedi ellenőrzés minden olyan munkahelyen kötelező, ahol a robbanóanyag viszonylag nagy mennyisége miatt hatékony munkahelyi bevédés nem biztosítható,
  6. f)a munkát legkorábban 10 perccel az előírt munkaruhába való átöltözés után szabad megkezdeni, amely időt 60% feletti relatív nedvességtartalmú légtérben kell eltölteni,
  7. g)a munka megkezdése előtt a berendezéshez létesített, földelt fogantyút meg kell fogni az esetleges sztatikus feltöltődés levezetésére,
  8. h)a technológiai folyamatot, műveletet úgy kell végrehajtani, a berendezést úgy kell kialakítani, hogy a mozgó vezetőanyag (beleértve a dolgozót
  9. is)indukció útján való feltöltődéséből adódó veszély is a minimálisra csökkenjen,
  10. i)a feltöltődés lehetőségével járó részművelet után – a műveleti utasításban előírt – kötelező várakozási idő beiktatásával kell biztosítani az esetleg felhalmozódott töltés levezetését,
  11. j)a műveleti utasítást a robbanóanyag elektrosztatikus kisülésekkel szembeni érzékenységének szem előtt tartásával kell elkészíteni és a munkavállalókat ki kell oktatni a feltöltődés elleni tudatos védekezés elméleti ismereteire és gyakorlati teendőire. 59. §
(1)Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem (a továbbiakban: védelem) teljesül,
  1. a)ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást az elektrosztatikus feltöltődés elkerülését biztosító módon végzik,
  2. b)ha az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti
  3. c)ha az „RV-1”, „RV-2” és „RV-3” besorolású helyiségben tartózkodó személyeket a robbanásveszélyes környezetben használható egyéni védőeszközökkel (védőruházattal, védőfelszereléssel) látták el.
(2)A védelmet szolgáló
  1. a)megoldások, eszközök,
  2. b)elektrosztatikai földelések,
  3. c)padlóburkolatok, falburkolatok megfelelőségét kell vizsgálni.
(3)A felülvizsgálat célja a védelem hatásos működésének ellenőrzése.
(4)Felülvizsgálatot kell végezni
  1. a)az üzembe helyezés előtt,
  2. b)az átalakítás, bővítés után,
  3. c)a technológia változása után,
  4. d)a meglévő védelmen legalább 3 évente, ha a gyártó, a telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokmentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejéről.
(5)A felülvizsgálatot csak
  1. a)a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villamosmérnök szakértő,
  2. b)igazságügyi villamos szakértő,
  3. c)akkreditált vizsgáló intézet vagy
  4. d)az
  5. a)és
  6. b)pont szerinti szakértőket foglalkoztató szervezet végezheti.
(6)A felülvizsgálatról minősítő iratot kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni
  1. a)az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját,
  2. b)vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával,
  3. c)a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat,
  4. d)a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait,
  5. e)a mért eredményeket,
  6. f)a mérési eredmények kiértékelését,
  7. g)a minősítő véleményt – a szükséges esetekben indoklással – a vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felsorolását,
  8. h)az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítvány számát, szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszerű aláírást. Technológiai gép, berendezés karbantartása, javítása és átalakítása 60. §
(1)Az „RV-besorolású” építménybe telepített technológiai gép, berendezés és annak mérő-, ellenőrző- és vezérlőműszereinek rendszeres karbantartására éves tervet kell készíteni, és a terv szerinti karbantartást egyeztetett időpontban, az egyes berendezésekre vonatkozó karbantartási utasítások alapján kell elvégezni.
(2)A karbantartási munka megkezdése előtt
  1. a)a gépet, berendezést és közvetlen környezetét a robbanóanyagtól meg kell tisztítani,
  2. b)a helyiséget vagy az egész épületet szükség szerint a robbanóanyag szennyeződéstől mentesíteni kell.
(3)Nyílt láng használatával járó karbantartási munka végzése esetében a helyiségből és a karbantartási munkával veszélyeztetett más helyiségekből is az összes robbanóanyagot, valamint a robbanóanyaggal szennyezett munkaeszközöket, mozgatható berendezéseket és tárolóedényeket el kell szállítani, ezután a helyiség padozatát, padlócsatornáját, falait és épületgépészeti berendezéseit meg kell tisztítani (szükség esetében vegyszeres lemosással), a gép, berendezés kapcsolatát a környező gépekkel, berendezésekkel meg kell szakítani.
(4)Az „RV-besorolású” építménybe telepített technológiai gép, berendezés karbantartását csak munkavégzési engedély birtokában lehet megkezdeni.
(5)A karbantartás elvégzéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani, és a jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
  1. a)a karbantartás, javítás időpontját,
  2. b)az elvégzett munka felsorolását,
  3. c)a karbantartást végzők nevét és
  4. d)az elvégzett munka megfelelő minőségének tanúsítását. 61. § Az üzemeltetés közben váratlanul meghibásodott gép, berendezés javítását a 60. §
(2)–
(4)bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni. Ha a mentesítés az adott helyzetben csak részlegesen végezhető el, akkor a javítási munkát csak a munkáltató által megbízott felügyeleti személy irányítása mellett szabad elvégezni. 62. § A gyártó technológiai gépet, berendezést csak a 60. §
(2)–
(4)bekezdésében foglalt mentesítés és engedélyezés után szabad lebontani átalakítás vagy áttelepítés céljából. Tűzvédelmi előírások 63. §
(1)A gyártó építmény és berendezés üzemeltetésének tűzvédelmi szabályait a Tűzvédelmi Szabályzatban kell rögzíteni.
(2)Az építmény, helyiség bejáratánál – jól látható helyen – a robbanásveszélyre, a tűzveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó táblákat vagy feliratokat kell elhelyezni.
(3)Abban a helyiségben, amelyben gyártási tevékenység folyik, tüzet gyújtani vagy nyílt láng használatával járó munkát végezni nem lehet. Az „RV-besorolású” építményen (helyiségen) belül nyílt láng használatával járó munka csak teljes robbanóanyag-mentesítés (veszélytelenítés) után, külön engedély birtokában, a Tűzvédelmi Szabályzatban szabályozott módon végezhető.
(4)Abba az építménybe (helyiségbe), amelyben gyártási tevékenység folyik, gyújtóeszközt bevinni vagy abba lőfegyverrel belépni nem lehet.
(5)Az „RV-besorolású” építmény legalább 15 m-es körzetében – beleértve a védősáncokat is – a füvet rendszeresen le kell kaszálni, valamint az elszáradó növényzetet és minden olyan anyagot, amely csökkenti az építmény tűzbiztonságát, rendszeresen, legalább hetenként el kell távolítani.
(6)A védősánccal be nem védett „RV-besorolású” építmény legalább 5 m-es körzetén belül ki kell vágni a fákat, továbbá 10 m-es körzeten belül a fákat a terepszinttől mért legalább 2 m magasságig le kell gallyazni, a cserjét, bozótot ki kell irtani. A robbanóanyag-gyártás építményeinek és berendezéseinek mentesítése, átalakítása, bontása 64. §
(1)Gyártó építményben bármilyen átalakítási, bontási vagy átépítési munkát csak az építmény érintett épületszerkezeteinek és közvetlen környezetének, valamint a robbanóanyaggal szennyezett technológiai, épületgépészeti és villamos gépek, berendezések mentesítése után szabad végezni.
(2)Az építmény és környezetének mentesítése történhet
  1. a)kémiai eljárással,
  2. b)robbantással,
  3. c)égetéssel,
  4. d)az a)–
  5. c)pontban meghatározott módszerek kombinációjával.
(3)A robbanóanyaggal szennyezett technológiai, épületgépészeti és villamos gép, berendezés, valamint azok csőhálózatának, vezetékeinek és szerelvényeinek mentesítése történhet
  1. a)száraz eljárással,
  2. b)fizikai eljárással,
  3. c)kémiai eljárással,
  4. d)kiégetéssel,
  5. e)robbantással,
  6. f)az a)–
  7. e)pontban meghatározott módszerek kombinációjával.
(4)A gyártó építmény és gépei, berendezései mentesítését csak részletesen kidolgozott technológiai terv szerint szabad elvégezni. Ez alól kivételt képez, ha rendkívüli esemény bekövetkezése esetében – a további veszély elhárítása érdekében – robbantásos vagy égetéses mentesítés végrehajtása halaszthatatlanul szükségessé válik. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet vezetője engedélyezheti vagy elrendelheti – megfelelő képzettségű, felelős vezető közvetlen irányításával – a robbantással vagy égetéssel történő mentesítés azonnali végrehajtását.
(5)A gyártó építményt és érintett környezetét, valamint berendezéseit minden átalakítás, bontás esetén, valamint a gyártási tevékenység végleges leállítása után mentesíteni kell. A véglegesen leállított üzem építményeinek és berendezéseinek mentesítését még akkor is el kell végezni, ha az építményeket és a hozzájuk tartozó berendezéseket más profilú célra nem tervezik felhasználni, és lebontásukat sem tervezik. 65. §
(1)A mentesítési munkálat irányítására felelős műszaki vezetőt kell megbízni, a megbízást részére írásban kell kiadni. A felelős műszaki vezetőnek – a mentesítés végrehajtása után – nyilatkozatot kell kiadnia a mentesítés hatékonyságáról, a mentesített terület, térség és berendezések robbanóanyagtól való mentességéről.
(2)Az építményben az átalakítást, bontást, átépítést csak a mentesítés végrehajtása után, a felelős műszaki vezető írásos engedélyének birtokában lehet elkezdeni.
(3)Az átalakítást, bontást vagy átépítést a mentesítésről kiadott engedély feltételeinek figyelembevételével kell végrehajtani.
(4)Az épület bontásánál a biztonsági előírásokat meg kell tartani. 66. §
(1)A gyártó építmény bontásánál az évszaktól és a hőmérséklettől függetlenül – a robbanóanyaggal szennyezett falat, nyílászáró szerkezetet, padozatot, altalajt szükség szerinti locsolással állandóan nedvesen kell tartani. A nedvesítésnek olyan mérvűnek kell lennie, hogy akár kézi, akár gépi bontásnál gyújtóképes mechanikai szikra ne keletkezhessék.
(2)A robbanóanyaggal szennyezett épület falazatának és nyílászáró szerkezeteinek kibontásához, a gép, berendezés leszereléséhez csak szikrát nem okozó szerszám használható, illetve gumi vagy bőr alátéteket kell alkalmazni. A csavarral rögzített gép, berendezés kibontása előtt a csavart meglazítás előtt gépolajjal vagy csavarlazító vegyszerrel kell előkezelni. 67. §
(1)A gyártó építmény mentesítéséhez csak erre a feladatra önként vállalkozó és valamennyi személyi feltétellel rendelkező személy osztható be.
(2)A mentesítés robbantással vagy égetéssel történő végrehajtásával csak a 49. §
(3)bekezdése szerinti képesítésű személyek bízhatók meg. A kémiai módszerű mentesítéshez vegyipari szakmunkást, a gép, berendezés leszereléséhez lakatos és csőszerelő szakmunkást kell megbízni. A képesítéshez kötött gép, berendezés használatára megfelelő képesítésű személyt kell alkalmazni.
(3)A mentesítési munka megkezdése előtt az építmény villamos berendezéseit le kell választani a hálózatról, ennek megtörténtét az azzal megbízott villanyszerelőnek írásban kell igazolnia.
(4)A felelős műszaki vezető köteles a mentesítő munkálatban résztvevőket (robbantás és égetés esetén a biztonsági őröket is) személyesen kioktatni. Az oktatás megtörténtét az azon résztvevők kötelesek – az erre a célra vezetett naplóban – aláírásukkal igazolni.
(5)A nehezebb fizikai munkáknál a felelős műszaki vezetőnek váltásról vagy pihenők közbeiktatásáról kell gondoskodnia.
(6)Egy-egy munkafázishoz egy munkahelyre legfeljebb 4 főt lehet beosztani. A munkacsoportok között a szabadban legalább 10 m távolságot kell tartani.
(7)Az épületszerkezetekből, altalajból, berendezésekből vett minták vizsgálatával rendszeresen ellenőrizni kell a mentesítés hatékonyságát.
(8)A munkaterületet a mentesítés befejezéséig le kell zárni, gondoskodni kell arról, hogy az oda be nem osztottak ne léphessenek be.
(9)A munkaterületet – ha az nincs körülkerítve – az oda vezető utak mentén szín- és alakjelekkel kell jelölni.
(10)A munka időtartamára segélyhelyet kell kijelölni, és gondoskodni kell arról, hogy megfelelő képzettségű elsősegélynyújtó és mentő gépkocsi állandóan rendelkezésre álljon.
(11)A mentesítés naponkénti megkezdéséről és befejezéséről értesíteni kell az érdekelt szervezeti egységeket. 68. §
(1)A mentesítő munkálatokról naprakész munkanaplót kell vezetni, amelybe be kell jegyezni
  1. a)az elvégzett munkát,
  2. b)a munkákban résztvevő nevét,
  3. c)a felhasznált anyag fajtáját és mennyiségét,
  4. d)a munkálat eseményeit, a szerzett tapasztalatot,
  5. e)a vizsgálat, ellenőrzés eredményeit, a művelet folytathatóságának esetleges akadályait vagy módosítását,
  6. f)mindazon adatot, amely a mentesítéssel szorosan összefügg.
(2)A munkanapló nem selejtezhető.
(3)Ha a munkavégzés során a jóváhagyott mentesítési technológiai terv módosítandó, azt a felelős műszaki vezető köteles a terv készítőjével egyeztetve a munkanaplóba bejegyezni. A módosítás a biztonságot nem csökkentheti.
(4)Robbantásos mentesítésről értesíteni kell a robbantásos mentesítés helye szerint illetékes
  1. a)rendőr-főkapitányságot,
  2. b)az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervét.
(5)A menetesítő munkálatok során esetleg bekövetkező, azonnali bejelentésre kötelezett rendkívüli eseményről értesíteni kell az engedélyező hatóságot.
(6)A mentesített gyártó építményből kibontott haszonanyag kiszerelt technológiai, épületgépészeti és villamos gép, berendezés, valamint azok vezetékeinek és szerelvényeinek robbanóanyagtól való mentességéről a mentesítési munkák felelős műszaki vezetőjének vizsgálatok útján kell meggyőződnie, és írásban kell nyilatkoznia azok további felhasználhatóságáról. III. FEJEZET ROBBANÓANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Robbantási munkák felügyelete, ellenőrzése 69. §
(1)A robbantási munka felügyeletét, ellenőrzését a robbantásvezető köteles ellátni.
(2)Az egyszeri alkalomra érvényes engedély alapján végzett robbantást a helyszínen robbantás-vezetőnek kell irányítani.
(3)A robbantási tevékenységet, a tevékenységhez kapcsolódó létesítményeket, az alkalmazott eszközöket és a felhasználandó robbanóanyagot a robbantás-vezetőnek rendszeresen ellenőrizni kell.
(4)A robbantás-vezető, a felügyeleti személy haladéktalanul köteles intézkedni az észlelt vagy tudomására jutott biztonságellenes állapot megszüntetésére.
(5)Ha a robbantás-vezető, a robbantómester vagy a felügyeleti személy a hatáskörét meghaladó intézkedés kiadását tartja szükségesnek, vagy a biztonságos munkavégzéshez nem áll rendelkezésére a szükséges technikai felszerelés vagy munkaerő, köteles a személyi biztonság érdekében haladéktalanul intézkedni, és felettesének késedelem nélkül jelentést tenni. A robbantási munkák tervezése 70. §
(1)A robbantási munkát – a katasztrófavédelmi jellegű robbantási feladatok kivételével – írásban, dokumentáltan meg kell tervezni, és úgy kell végezni, hogy a robbantás személyeket és vagyontárgyakat ne veszélyeztessen.
(2)Minden robbantásra tervet kell készíteni, és azt a robbantást végző robbantómesternek vagy a robbantás-vezetőnek aláírás ellenében át kell adni.
(3)Az ismétlődő, a veszélyek és a robbantás-technikai jellemzők szempontjából azonosnak tekinthető, robbantásvezető helyszíni felügyeletét nem igénylő robbantásokra robbantási technológiai előírást (a továbbiakban: RTE) kell készíteni, és azt aláírás ellenében a robbantást végző robbantómesternek át kell adni. Ebben az esetben nem kell robbantási tervet készíteni.
(4)Az RTE-t a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével kell összeállítani.
(5)Az RTE-t módosítani kell, ha a robbantás körülményei megváltoznak vagy azt egyéb ok szükségessé teszi.
(6)Gondoskodni kell arról, hogy a robbantás káros hatásai (különösen szeizmikus hatása, repeszhatása, a légnyomás) személyeket, védendő létesítményeket ne veszélyeztessen.
(7)Ha a robbantás káros hatása az előzetesen megállapított biztonsági távolságon túl is észlelhető, a robbantási tevékenység nem folytatható és a robbantási engedély módosítását kell kezdeményezni.
(8)A robbantás megkezdése előtt számítással meg kell határozni a szeizmikus biztonsági távolságot. A biztonsági távolságon belül lévő védendő létesítmények esetében a
  1. melléklet A) pontja szerint meg kell állapítani a létesítmény statikai jellemzői figyelembevételével a várható rezgésterhelést. A számított rezgési sebesség nem haladhatja meg a
  2. melléklet A) pont
  3. táblázatában megengedett rezgési sebesség értéket. A számításnál alkalmazott adatok megfelelőségét – a robbantások alkalmával – a robbantási engedélyben megadott rendszerességgel mérésekkel ellenőrizni kell.
(9)A robbantás repeszhatása és a légnyomás nem veszélyeztetheti személyek, valamint védendő létesítmények biztonságát, épségét. A repeszhatás és a légnyomás elleni védelmet szolgáló biztonsági távolságot a
  1. melléklet B) és C) pontja szerint kell előzetesen meghatározni, amelyet a robbantási tevékenység során szükség esetén ellenőrizni és haladéktalanul módosítani kell. A robbantási munka
  2. §
(1)A robbantási munkához rendelkezésre kell bocsátani a feladat biztonságos elvégzéséhez szükséges anyagokat és eszközöket.
(2)A robbantási munkához annyi személyt kell beosztani, amennyi a robbantás helyének megközelítéséhez, a robbantás előkészítéséhez és a robbantás által veszélyeztetett terület lezárásához szükséges.
(3)Az indítótöltény elkészítésének, a robbantószerkezet összeszerelésének vagy a megállt töltet hatástalanításának megkezdése előtt a robbantómester köteles az általa meghatározott körzetből a robbantáshoz be nem osztott személyeket eltávolítani.
(4)Az indítótöltény, a robbantószerkezet elkészítését megkezdeni vagy folytatni nem lehet, ha a robbantás elvégzését akadályozó vagy tiltó körülmény áll fenn, vagy ilyennel számolni kell.
(5)A robbantómester köteles – szükség esetén őrökkel – biztosítani, hogy a robbantás kezdetétől annak befejezéséig a személyek védelmére előírt biztonsági távolságon belül – a védett helyen levők és a robbantáshoz beosztottak kivételével –, valamint a robbantási gázok által veszélyeztetett körzetben személyek ne tartózkodjanak.
(6)A robbantómester köteles az érintett személyekkel jelzés útján vagy egyéb módon közölni azt az időpontot, amikor a biztonsági távolságon túlra vagy védett helyre kell távozniuk, valamint a robbantás befejezését.
(7)A védett helyet a robbantómester köteles kijelölni. Védett helyként csak olyan helyet lehet kijelölni, ahol a személyek védelme a robbantás káros hatása ellen biztosított.
(8)A robbanóanyagot nem lehet felrobbantani, amíg a biztonsági távolságon belül – a védett helyen levők kivételével – személy tartózkodik. A robbantás helyét a robbantómester utolsóként köteles elhagyni.
(9)A robbantás befejezése előtt a robbantómester engedélyével lehet a védett helyet elhagyni, vagy a biztonsági távolság által meghatározott területre belépni.
(10)Az őröket a jelzési rendre, valamint kötelességeikre ki kell oktatni, és pontosan közölni kell velük őrhelyüket. Arról, hogy az őrök feladataikat megértették-e, visszakérdezéssel meg kell győződni.
(11)Robbantást – a gyújtózsinóros indítás kivételével – robbantóállomáson kell végrehajtani. A robbantóállomást a repeszhatás

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.