11/
- (XII. 13.) IM rendelete a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
- évi CCXL. törvény
- §
(2)bekezdés e) pontjában, és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §
(2)bekezdés l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/
- (VI. 6.) Korm. rendelet
- §
- pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/
- (VI. 6.) Korm. rendelet
- §
- pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- A bíróság feladata
- §
(1)A bíróság határozatának végrehajtásáról – a külön rendelkezésekben megállapított kivételekkel – az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában büntetés, intézkedés, szabálysértés miatt, alkalmazott jogkövetkezmény, kényszerintézkedés, rendbírság, pénzbírság vagy bűnügyi költség válik végrehajthatóvá.
(2)E rendelet alkalmazásában járásbíróság a kerületi bíróság is.
(3)Ha a terhelt vagy az, akire nézve a végrehajtandó határozat rendelkezést tartalmaz, a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt áll, az e rendelet szerinti valamennyi értesítőlapot és határozatkiadmányt, valamint a terheltnek vagy egyéb érintettnek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a Tanúvédelmi Szolgálatnak kell – hivatalsegéd útján – továbbítani.
(4)A fogva lévő személynek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet), rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján kell kézbesíteni (közvetett kézbesítés). A kézbesítés időpontjára a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 279. §
(3)bekezdése az irányadó.
(5)Ha a fogva lévő terheltet több eljárás kapcsán egy időpontra idézték, a bv. intézet valamennyi érintett bíróság felé megtett, a szállítás napját is megjelölő jelzése alapján az eljáró bíróságok egyeztetést folytatnak le a tárgyalási napok tekintetében, amelynek eredményéről a jelzést követő három napon belül értesítik a megkereső intézetet. Az egyeztetéseket a bv. intézetek szállítási napjainak figyelembevételével kell végrehajtani. A határidő eredménytelen eltelte után – amennyiben a további időveszteség az előállítás teljesítését veszélyezteti – a bv. intézet a magasabb hatáskörű bíróság tárgyalására állítja elő a terheltet. Ha az összeütközés ez alapján sem dönthető el, a korábban érkezett előállító utasítást kell teljesíteni.
(6)Ha a tárgyalás során eljáró bíróság a tárgyalás lefolytatásakor újabb tárgyalási határnapot tűz ki, arról – ha az érintett fogvatartottak nagyobb száma vagy más körülmény miatt nem jár aránytalan nehézséggel – új idézés, előállító utasítás vagy értesítés készül, amelyet az előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr) ad át. Ennek tényét a bíróság a jegyzőkönyvben rögzíti. 2. §
(1)A határozat végrehajtásáról gondoskodó bíróság a határozat jogerőre emelkedésekor, legkésőbb három munkanapon belül minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot, és a kezelőiroda vezetőjének adja le, aki azt három napon belül megküldi a végrehajtásra hivatott szervnek.
(2)Ha a bíróság jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó büntetést, intézkedést, vagy kényszerintézkedést szüntet meg – és az érintett a határozat meghozatalakor nincs jelen – az értesítőlapot soron kívül ki kell állítani, és a kezelőirodának le kell adni. A kezelőiroda vezetője a végrehajtást foganatosító szervet az értesítőlap telefaxon való megküldésével és rövid úton történő megerősítésével soron kívül értesíti.
(3)Az értesítőlap pontos és határidőben történő kiállításáért a tanács elnöke, vagy az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős. Az értesítőlapot a tanács elnöke, vagy a bírósági ügyintéző írja alá, és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet. Az iratboríték belső oldalán az igazságügyi alkalmazott feljegyzi, hogy melyik terheltről, milyen értesítőlapot állítottak ki. Az értesítőlapok átvételét a kezelőiroda vezetője a feljegyzés mellett, az aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével igazolja.
(4)A tanács elnöke megteszi a határozat végrehajtása érdekében szükséges egyéb intézkedéseket. 3. §
(1)A büntető határozatról kiállított értesítőlap tartalmazza:
- a)a bíróság megnevezését, ügyszámát, a terhelt nevét, személyi adatait, a határozat keltét, számát, jogerejét és végrehajthatóságát, vagy a jogerőre tekintet nélküli végrehajthatóságot,
- b)a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) – szükség esetén az 1978. évi IV. törvény – szerinti megnevezését és minősítését,
- c)a kiszabott büntetést számmal és betűvel kiírva, az alkalmazott intézkedést, a rendbírságot, az előzetes fogvatartás vagy a házi őrizet beszámítását (Btk. 92. §), a járművezetéstől eltiltásba beszámítható időre vonatkozó rendelkezést, továbbá azokat a végrehajtáshoz szükséges adatokat, amelyeknek az értesítőlapon való feltüntetését jogszabály elrendeli,
- d)összbüntetés esetén az összbüntetésbe foglalt egyes alapítéletek számát, az egyes ítéletekben megállapított bűncselekményeket és büntetéseket számmal és betűvel kiírva, az összbüntetésként megállapított büntetést számmal és betűvel kiírva, a végrehajtási fokozatot, valamint a végrehajtandó foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás megnevezését,
- e)feltételes szabadság megszüntetése esetén, ha arra az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt került sor, azt, hogy a feltételes szabadság megszüntetése melyik bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt, valamint a feltételes szabadulás napját, f ) felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén, hogy az mely bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt meg.
(2)A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt bíróság, a harmadfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon és a másodfokon eljárt bíróság megnevezését, ügyszámát és határozata keltét is fel kell tüntetni.
(3)Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 50. §
(4)bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a büntető határozatról kiállított értesítőlap e célra szolgáló rovatában, vagy „Megjegyzés” rovatában – a halasztás tartamának, a részletfizetésre vonatkozó adatoknak a megjelölésével – feltünteti.
(4)A tanács elnöke, a
(3)bekezdés esetén kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozat kiadmányát – ha erről tudomása van, a büntetés, intézkedés vagy vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással – három napon belül megküldi a végrehajtásról gondoskodó büntetés-végrehajtási csoportnak (a továbbiakban: bv. csoport), illetve a bírósági gazdasági hivatalnak (a továbbiakban: BGH). 4. §
(1)Ha a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlapot saját hatáskörben kijavítja, a javítást a keltének feltüntetésével, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével igazolja, egyéb esetben azt a bíróságnak javítás céljából visszaküldi.
(2)Ha az értesítőlapot a bíróság hibásan állította ki, és azt a bv. csoport vagy a fogva tartó bv. intézet javítás céljából visszaküldte, a tanács elnöke a hibát kijavítja, és az
(1)bekezdés szerint jár el.
(3)Ha a végrehajtást foganatosító szerv az értesítőlapot javításra visszaküldte és a bíróság a vizsgálatot követően a javításról nem intézkedik, annak indokáról átiratban tájékoztatást ad és azzal együtt az értesítőlapot visszaküldi.
(4)A bíróság a kijavított értesítőlapot vagy a
(3)bekezdés szerinti átiratot a visszaküldő szervnek az előírási tételszámra hivatkozással, ennek hiányában gyűjtőjegyzéken három napon belül megküldi.
(5)Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag határozattal pótolja, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani, és a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni. Ha a bíróság már állított ki értesítőlapot, az újabb értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt – amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással – fel kell tüntetni.
(6)Ha a bv. intézet, a pártfogó felügyelői szolgálat vagy a bv. bíró azt észleli, hogy valamely kérdésről a bíróság nem, vagy nem a törvénynek megfelelően határozott, a Be. XXIX. Fejezet I. és II. Címe szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljáró első fokú bíróságot keresi meg.
(7)A különleges eljárást a bíróság soron kívül folytatja le, és a
(5)bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(8)Ha a bíróság a Be.
- §-a szerinti eljárásban azt állapítja meg, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem állnak fenn a törvényi feltételei, és ezért a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, jogerős határozatának két kiadmányát megküldi az illetékes bv. csoportnak. Ha a bíróság a Be.
- §
(3)bekezdése alapján a nem jogerős összbüntetési ítéletben az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoport és a bv. intézet részére.
(9)Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat, vagy jogegységi eljárás (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) folytán a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, vagy az eljárást megszünteti, az erről szóló határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kaptak.
(10)A
(9)bekezdésben szabályozott estekben, ha a terhelt fogva van, a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki a szabadítás, vagy elbocsátás iránt. Ha a terheltet előállították, a tanács elnöke az értesítőlapot és a határozat rendelkező részének jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát az előállítást foganatosító bv. őrnek vagy rendőrnek adja át. Ha a terhelt előállítására nem került sor, az értesítőlapot azonnal elektronikus úton vagy telefaxon meg kell küldeni a fogvatartást foganatosító szervnek, és azt rövid úton is meg kell erősíteni. A bíróság a továbbiakban a 10. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(11)Ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetve más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a bíróság már állított ki értesítőlapot – amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással – fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság a
(9)bekezdés szerint jár el.
(12)Ha perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 413. §
(1)bekezdés, 423. §
(6)bekezdés], erről – határozatának megküldésével – három napon belül értesíti az illetékes bv. csoportot, a fogvatartást foganatosító bv. intézetet, a bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adat végleges eltávolítása esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat).
(13)Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárás során [Be. 420. §
(1)bekezdés] a fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a terhelt előzetes letartóztatását vagy ideiglenes kényszergyógykezelését rendeli el [Be. 428. §
(5)bekezdés], a tanács elnöke az előzetes letartóztatásról, vagy az ideiglenes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek, vagy rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a továbbiakban: IMEI) küldi meg. 2. A büntetés-végrehajtási csoport feladata 5. §
(1)A bv. csoport feladatait a bv. bíró, a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár, a tisztviselő (a továbbiakban: bv. előadó) és az írnok látja el.
(2)A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik.
(3)Ha a törvényszék elnöke a katonai tanács bíráját a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a katonai tanácsnál bv. előadó is működhet. 6. §
(1)A bv. csoport irodáját a törvényszék elnöke által kijelölt bv. előadó vezeti.
(2)A bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen
- a)a bírói rendelvénnyel ellátott bírósági értesítőlapokat és határozatokat megküldi a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek, a pártfogó felügyelői szolgálatnak, vagy más szervnek,
- b)ellátja a szabadságvesztésre, elzárásra, vagy a rendbírságot helyettesítő elzárásra ítéltnek a bv. intézetbe utalásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,
- c)elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét. 3. A Bírósági Gazdasági Hivatal feladata 7. §
(1)A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében működő BGH feladatkörébe tartozik
- a)a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása,
- b)az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése,
- c)a következő követelések előírásával és beszedésével, a beszedés szorgalmazásával kapcsolatos teendők:
- ca)a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány, az államot illető vagyoni követelés (ideértve a rendbírságot és a költségek megfizetésére kötelezést),
- cb)a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírság, illetve pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a közjegyző által kiszabott pénzbírság.
(2)A BGH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a törvényszék területén működő járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, ügyészre, valamint a törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre.
(3)Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a BGH az állam javára fennálló követelést bírósági végrehajtás útján érvényesíti. II. FEJEZET A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA 4. Az értesítőlap és a bírói rendelvény 8. §
(1)A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása előtt a bíróság, bírói rendelvény adása előtt bíróság, illetve a bv. bíró a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 48. §
(1)bekezdésében írtakat megvizsgálja.
(2)A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti
- a)a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát (Btk. 37. §, 110. §),
- b)ha az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, ezt a tényt [Btk. 38. §
(7)bekezdés],
- c)az előzetes fogvatartás, vagy a házi őrizet beszámítására vonatkozó rendelkezést, és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, házi őrizetben töltött időt,
- d)ha a bíróság a terheltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és a feltételes szabadságot megszüntette, az erről szóló rendelkezést, azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás melyik bíróság milyen számú határozata alapján történt,
- e)ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát, f ) ha olyan terheltet ítélt szabadságvesztésre, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre,
- g)ha az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső; több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat kell megjelölni,
- h)ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendeli el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és határozatának számát,
- i)ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni [Btk. 86. §
(2)bekezdés], a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,
- j)a végrehajtást foganatosító bv. intézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben elzárást hajtanak végre,
- k)a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, valamint a Btk. 122. §-a szerinti átváltoztatás szükségességét,
- l)ha a büntetőeljárásban – amelyben a szabadságvesztést kiszabták – óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölésével.
(3)Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét [Be. 596. §
(1)bekezdés], vagy a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést [Be. 596. §
(3)–
(4)bekezdés] rendeli el, ezt a tanács elnöke – az intézkedés ellenőrzésére jogosult rendőri szerv megjelölésével – az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti.
(4)Az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítására és megküldésére a 8–14. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 9. §
(1)Az értesítőlapra a tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, vagy elzárást tölt, vagy ha a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el.
(2)Ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, de az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel feltételes szabadságra lenne bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti. A büntetés végrehajtására ilyenkor is bírói rendelvényt kell adni.
(3)Ha az elítélt szabadlábon van, és előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben annyi időt töltött, hogy feltételes szabadságra bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti. Megjelöli azt is, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki.
(4)A szabadságvesztést kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az elítélt által előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben eltöltött idővel a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították.
(5)A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a fogvatartást foganatosító szervnek megküldeni, vagy a terheltet előállító bv. őrnek átadni. A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.
(6)Ha a bíróság az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában azt tünteti fel, hogy az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéről való döntés esedékessé vált, az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv. intézet három napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket. 5. A járásbíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet 10. §
(1)Ha a végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a járásbíróság előtt jogerőre emelkedik, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot a 2. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a kezelőiroda vezetőjének adja át.
(2)A kezelőiroda vezetője az értesítőlapok átvételét a 2. §
(3)bekezdésben írt feljegyzés mellett, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. 11. §
(1)A kezelőiroda az értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(2)A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék kiállítása után az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzék két példányával három napon belül köteles átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak.
(3)A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt – kivételes esetben pótlólag – átadja, vagy megküldi a bv. csoportnak a jogerős ítélet végrehajthatósági záradékkal ellátott rendelkező részének két kiadmányát, továbbá a Bv. tv. 36. §
(3)bekezdésében szereplő iratok másodpéldányát vagy fénymásolatát.
(4)Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően a bíróság kezelőirodája három napon belül megküldi annak két kiadmányát a bv. csoportnak. A bv. csoport az egyik kiadmányt továbbítja a végrehajtást foganatosító szervnek.
(5)Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó jogerős ítélet kiadmányát is át kell adni, vagy meg kell küldeni a bv. csoport részére.
(6)A
(2)és
(3)bekezdésben, valamint a 10. §-ban írt rendelkezéseket a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél is alkalmazni kell.
(7)A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékben feltünteti a határozatkiadmány és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb iratok megküldését. 12. §
(1)A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a gyűjtőjegyzéknek a járásbíróságon visszatartott példányával.
(2)Ha a gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a kezelőiroda vezetője azt állapítja meg, hogy a bv. csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.
(3)A gyűjtőjegyzék egyeztetése után a kezelőiroda a szabadságvesztés előírási tételszámát a büntető lajstromba feljegyzi.
(4)A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit – amennyiben a javítást maga nem végzi el – előírási tételszám (nyilvántartásba vétel) nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak, ebben az esetben a javított példányt a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg.
(5)A kezelőiroda az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltak teljesítése után a gyűjtőjegyzéknek a bv. csoporttól visszaküldött példányát csatolja a kezelőirodán visszatartott példányhoz, és a gyűjtőjegyzékeket sorszám szerint rendezve megőrzi. Az év végén a gyűjtőjegyzékeket az utolsó lajstromszám alatt a büntető lajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.
(6)Ha a határozat rendelkező részének megküldésére pótlólag [11. §
(3)bekezdés] került sor, azt a bv. csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg.
- A törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt jogerőre emelkedett ítélet
- §
(1)Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a törvényszék első vagy másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot a 2. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint eljárva közvetlenül a bv. csoportnak adja át.
(2)Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. előadó aláírásával igazolja, és feltünteti a szabadságvesztés előírási tételszámát. 14. §
(1)Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla vagy a Kúria előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 10. §
(1)bekezdése szerint jár el.
(2)A kezelőiroda az értesítőlapot gyűjtőjegyzékkel együtt az első fokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.
- § Az ítélet (határozat) rendelkező részének és az egyéb iratok megküldésére a
- §
(3)és
(4)bekezdésében, továbbá a 12. §
(6)bekezdésben meghatározott szabályokat, a szabadságvesztés előírási tételszámának feljegyzésére pedig a 12. §
(3)bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az ítéletet (határozatot) a törvényszék, az ítélőtábla, vagy a Kúria hozta. 7. Értesítőlap a fogva lévő terheltről 16. §
(1)Ha a bíróság a terheltet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a terhelt akár ebben az ügyben, akár más ügyben előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a tanács elnöke a Bv. tv. 34. §
(1)bekezdésében írtak szerint jár el.
(2)A bv. őr az értesítőlap átvételét az átvétel időpontjának feltüntetésével, az iratboríték belső oldalán aláírásával elismeri. Az iratboríték belső oldalán fel kell tüntetni, hogy a terheltet melyik bv. intézetből állították elő.
(3)A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapnak a bv. őr részére történő átadását a bíróság a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli.
(4)Ha a rendőrségi fogdában előzetes letartóztatásban lévő terheltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) állítja elő, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról.
(5)Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a fiatalkorú akár ebben az ügyben, akár más ügyben, javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról. 8. A szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vétele 17. §
(1)Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a Bv. tv. 37. §
(1)bekezdése alapján a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, a Bv. tv. 37. §
(2)bekezdése szerint jár el. A bíróság erről a bv. csoportot értesíti.
(2)Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy az elítélt a befogadás során úgy nyilatkozott, hogy kiskorú gyermeke vagy általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, vagy intézkedést kér vagyonának, lakásának biztonságba helyezéséről, a bv. bíró – amennyiben az azonnali foganatba vételt elrendelő bíróság még nem intézkedett – a
- § szerint jár el.
- A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, a feltételes szabadság utólagos megszüntetése, a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése, az előzetes fogvatartás utólagos beszámítása és utólagos összbüntetésbe foglalás
- §
(1)Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről utólag határoz (Be. 557. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(2)Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadság megszüntetéséről utólag határoz (Be. 559. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek, továbbá a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek, ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll.
(3)Végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a büntetés végrehajtását utólag elrendeli (Be. 572. §), erről értesítőlapot állít ki, egyebekben a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos általános rendelkezések szerint jár el. Ha a bíróság a pártfogó felügyelet alatt álló, felfüggesztett szabadságvesztésre elítélt felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását utólag elrendeli, határozatát három napon belül megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak is, amely az elítélt pártfogó felügyeletét ez idáig végrehajtotta. Ha a bíróságnak nincs tudomása arról, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtotta végre, akkor az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak küldi meg a határozatot.
(4)Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az összbüntetésbe foglalásról utólag határoz (Be. 575. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(5)Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az előzetes fogvatartás vagy a házi őrizet beszámításáról utólag határoz (Be. 576. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(6)Ha az elítélt szabadlábon van, az
(1)–
(2)és a
(4)–
(5)bekezdés szerinti értesítőlapot és határozatkiadmányokat a bíróság szerint illetékes bv. csoportnak kell megküldeni.
(7)Ha az előzetes fogvatartás, vagy a házi őrizet utólagos beszámítása folytán az elítélt feltételes szabadságra lenne bocsátható, a 9. §
(6)bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
- Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt újabb szabadságvesztésre ítélése
- §
(1)Ha a határozott ideig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tv.
- §), a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztását (Btk.
- §) fel kell tüntetni.
(2)Az a bíróság, amely a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz (Be. 558. §), jogerős határozatának két kiadmányát – a bv. csoport útján – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(3)Ha az életfogytig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 45. §
(7)bekezdés], a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni. 11. Halasztás engedélyezése 20. §
(1)Ha az elítélt nem az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az első fokon eljárt tanács elnöke rövid úton megkeresi az illetékes bv. csoportot vagy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: BVOP), és tájékoztatást kér arról, hogy az elítéltet felhívták-e a szabadságvesztés megkezdésére, vagy az elítéltet bv. intézet időközben befogadta-e.
(2)Ha a halasztásra várandósság miatt került sor, azonban a Bv. tv. 39. §
(5)bekezdésében foglalt körülmények bekövetkeznek, a tanács elnöke felhívja a BVOP egészségügyi szakterületét, hogy nyilatkozzon az elítélt nő egészségügyi állapotáról.
(3)Amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő orvosi dokumentumok a nyilatkozathoz, a BVOP írásban tájékoztatja megállapításairól a tanács elnökét.
(4)Amennyiben a nyilatkozathoz nem bocsátották rendelkezésére a megfelelő orvosi dokumentumokat, ennek közlésével tájékoztatja a tanács elnökét a nyilatkozat megtételének akadályáról. 12. Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtása érdekében 21. §
(1)A járásbíróságtól gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a bv. előadó ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. A bv. bíró az észlelt hiányok pótlására felhívja a járásbíróságot.
(2)A bv. előadó az értesítőlap átvételének tényét és idejét aláírásával igazolja, és a gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az előírási tételszámot, amelyen az ügyet a szabadságvesztés végrehajtási lajstromban előírta, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a járásbíróságnak.
(3)A bv. előadó az
(1)–
(2)bekezdés szerint jár el akkor is, ha a járásbíróság azt közli, hogy a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a bv. őrnek adta át.
(4)Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a törvényszék közvetlenül a bv. csoportnak küldte meg, a bv. előadó a
(2)bekezdés szerint jár el.
(5)Ha a szabadságvesztés az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt emelkedett jogerőre az erről szóló értesítőlapot gyűjtőjegyzékkel megküldi a bv. csoportnak.
(6)A bv. előadó a
(3)–
(5)bekezdésben meghatározott esetekben a szabadságvesztés végrehajtási ügy előírási tételszámát átiratban közli az első fokú bírósággal. 22. §
(1)Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy a) a Bv. tv. 48. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban írt okok fennállnak-e, továbbá
- b)a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.
(2)Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, erről az értesítőlap másolatának egyidejű megküldésével gyűjtőjegyzéken értesíti a BVOP-t.
(3)Az elítéltet a BVOP felhívja a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. A felhívás tartalmazza továbbá a tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg.
(4)Az elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt. 23. §
(1)A felhívás megtörténtét követően a BVOP gyűjtőjegyzékkel írásban – vagy ahol a feltételek adottak elektronikus úton – három napon belül tájékoztatja az első fokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés megkezdésére előírt napról és a végrehajtás megkezdésére kijelölt intézetről.
(2)A bv. intézet a végrehajtásra behívott elítéltek jegyzékében meghatározott adatokat az átvételt követően saját nyilvántartásába átvezeti.
(3)Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy a felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, a bv. bíró – ha időközben nem merült fel a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya – bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására. A rendelvényt, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányok két példányát, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport három napon belül megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. 24. §
(1)Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetben, erről az intézet soron kívül értesíti a BVOP-t az elítélt elővezetése, szükség szerint elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezése céljából.
(2)A BVOP az elővezetés elrendeléséről értesíti a bv. intézetet és a bv. csoportot feltüntetve az elővezetés határnapját.
(3)A bv. intézet az elítélt elővezetésének eredményéről azonnal értesíti a BVOP-t.
(4)Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Bv. tv. 19. §
(2)bekezdése alapján a BVOP az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az elítélt utolsó ismert lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.
(5)Ha az elítélt bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás alapján a BVOP megállapítja, hogy az elítélt nem lakik vagy nem tartózkodik az általa megadott címen és új adat sem merült fel az elítélt lakó- vagy tartózkodási helyéről, illetve megállapítható, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a BVOP az illetékes bv. bírónál kezdeményezi az elítélt körözésének elrendelését elfogatóparancs kibocsátásával.
(6)A BVOP a
(5)bekezdésben kezdeményezett elfogatóparancs kiadásának érdekében továbbítja a bv. bíró részére a kézbesítéssel kapcsolatos iratokat, a helyszíni ellenőrzés során készült rendőri jelentést és a rendőrség által szolgáltatott egyéb információkat.
(7)A bv. bíró az elfogatóparancsban rendelkezik arról, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő. Az elfogatóparancs kibocsátásáról a bv. csoport három napon belül értesíti a BVOP-t.
(8)A BVOP a bv. intézetek és a bv. bíró által közölt, a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos adatot és intézkedést nyilvántartásában rögzíti.
(9)A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e. 25. §
(1)A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja.
(2)Ha a bv. intézet a késedelmesen jelentkező, elővezetett, vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot, az értesítés alapján a bv. csoport a 23. §
(3)bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el. Ebben az esetben a bv. bíró a rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról.
(3)Ha az elítélt a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg, a bv. bíró a Bv. tv.
- § alapján meghozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.
- § Ha az elítélt nem lakik vagy tartózkodik a bejelentett lakóhelyen, illetve tartózkodási helyen, de újabb lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a BVOP a
- §
(3)és
(4)bekezdése szerint jár el. 27. §
(1)Ha a bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a bv. csoportnak, amelyek előírása már megtörtént, de a büntetés végrehajtására még egyik ügyben sem került sor, a bv. előadó az összbüntetés előírása után az összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja.
(2)Ha az összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. előadó az összbüntetés előírása után a bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyben az elítéltet fogva tartják.
(3)Ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásában más bv. csoport is érintett, az összbüntetést kiszabó bíróság szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az ítéletkiadmányok megküldése iránt, egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.
(4)Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik [Be. 574. §
(3)bekezdés], határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoport és a bv. intézet részére.
(5)A bv. csoport a szabadlábon levő elítélt esetében az összbüntetés végrehajtása iránt akkor is intézkedik, ha a
(3)bekezdésnek megfelelően megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget.
(6)A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozatkiadmányokat az elítélt befogadását követően átadja, vagy pótlólag küldi meg a bv. intézetnek.
(7)Ha a
(3)bekezdés szerint megkeresett bv. csoport azt közli, hogy az elítéltet a BVOP már bv. intézetbe beutalta, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az egyéb iratokat az összbüntetés végrehajtása végett annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte.
(8)A bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtása során figyelemmel kíséri, hogy nincs-e helye összbüntetésbe foglalásnak. Ha az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot értesíti. Ha a bv. intézet észleli a szabadságvesztés végrehajtása során, hogy az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről értesíti a bv. csoportot. 28. §
(1)A bv. előadó megkeresi a bíróságot a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldése iránt, ha a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap érkezése óta tizenöt napot meghaladó idő telt el, és az említett iratokat a bíróság még nem küldte meg.
(2)Ha a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlap és az egyéb iratok azt követően érkeznek a bv. csoporthoz, hogy a szabadságvesztésre vonatkozó értesítőlapot a bv. intézetnek megküldte, az említett iratokat a bv. előadó pótlólag megküldi a bv. intézetnek. 29. §
(1)Ha a 22. §
(4)bekezdése szerinti felhívás átvételét követően az elítélt közli, hogy a kiskorú gyermeke vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, erről a BVOP az illetékes bv. csoportot értesíti.
(2)A bv. bíró az értesítést követően a kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt keresi meg, hogy a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodjon.
(3)A felügyelet nélkül maradó más személy esetében a bv. bíró az illetékes önkormányzatot keresi meg a szükséges intézkedés megtétele iránt. A megkeresésben a szabadságvesztés tartamát és megkezdésének várható időpontját is közli. A bv. bíró, az elítélt kérésére, a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével intézkedik a vagyonának és a lakásának biztonságba helyezéséről.
(4)A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet három napon belül tájékoztatja. 30. §
(1)Ha a felhívással érintett szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt előzetes letartóztatását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését veszik foganatba, a bv. bíró – ha a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya – a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet.
(2)A bv. előadó az értesítőlapot és – ezzel egyidejűleg vagy pótlólag – a határozatkiadmányokat, a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlapot és az egyéb iratokat megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. 31. § Ha a fiatalkorú elítélt a szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a Bv. tv. 54. §
(1)bekezdése szerint jár el. A megállapított büntetés-végrehajtási fokozatot az értesítőlapon feltünteti, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bv. bíró a határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak. 32. §
(1)Ha a bv. bíró a Bv. tv.
- §-a szerint szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot észlel, a Bv. tv.
- §
(6)bekezdése szerint jár el. Ezt követően azonnal értesíti a BVOP-t, hogy az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki, vagy – ha az elítélt nem jelent meg a megjelölt napon a bv. intézetnél – a kibocsátott elővezető parancsot, elfogatóparancsot visszavonja.
(2)Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, majd a halál tényéről értesíti a BVOP-t. Ilyenkor a szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról a bv. bíró nem hoz határozatot. 33. §
(1)Ha az elítélt az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött idővel kitöltötte a jogerősen kiszabott szabadságvesztést, a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon a bv. bíró nem ad ki rendelvényt. Ha a bv. bíró ezt a körülményt a bírói rendelvény kiadását követően észleli, a bv. csoport erről azonnal értesíti a BVOP-t azzal, hogy az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki.
(2)A bv. bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat annak a bv. intézetnek küldi meg, amely az elítéltet az előzetes fogvatartásból elbocsátotta, vagy amely a házi őrizetet megelőzően a fogvatartást foganatosította. Ha az elítélt az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdán vagy a fiatalkorúak javítóintézetében töltötte, az értesítőlapot a szabadságvesztés foganatba vételére kijelölt bv. intézetnek kell megküldeni.
(3)Ha az elítélt a jogerősen kiszabott szabadságvesztést a házi őrizetben töltött idővel töltötte ki, a bv. bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek küldi meg. 34. §
(1)Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt annyi időt töltött előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben, hogy feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és a bv. intézetet felhívja, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg. Ha az előzetes letartóztatást nem a bv. intézetben foganatosították, vagy az elítélt kizárólag házi őrizetben volt, a bv. bíró a bv. intézet megkeresését mellőzi, és a továbbiakban a 38. §
(2)–
(3)bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(2)A bv. előadó az
(1)bekezdés szerinti felhívást, értesítőlapot – és ha már rendelkezésre áll – a határozatkiadmányokat megküldi annak a bv. intézetnek, ahonnan az elítélt az előzetes fogvatartásból szabadult.
(3)Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra és a bv. intézet az értesítőlapot, valamint a határozatkiadmányokat visszaküldte, a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el. 35. §
(1)A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról, a feltételes szabadság megszüntetéséről, az utólagos összbüntetésről és az előzetes fogvatartás utólagos beszámításáról érkezett értesítőlapot és határozatkiadmányt a bv. bíró soron kívül továbbítja az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(2)Ha a szabadságvesztést még nem vették foganatba, a bv. bíró az utóbb érkezett értesítőlap és a Bv. tv. 48. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja figyelembevételével – amennyiben az utólagos beszámításra is tekintettel ez szükséges – értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt.
(3)Ha az utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltve, vagy feltételesen szabadult, a megküldött jogerős határozat alapján a bv. bíró szükség szerint értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt. 36. §
(1)Halasztás engedélyezése esetén a szabadságvesztés foganatba vétele iránti intézkedéseket a halasztás tartamának figyelembevételével kell megtenni.
(2)Ha a 23. §
(2)bekezdése szerinti jegyzéknek a bv. intézet részére történt megküldése után a jegyzéken feltüntetett az elítélt szabadságvesztése megkezdésében változás, vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró okot állapít meg, azt a bv. előadó három napon belül írásban közli a BVOP-val és a kijelölt bv. intézettel.
(3)Ha a bíróság a 4. §
(12)bekezdése szerint a szabadságvesztés félbeszakításról értesíti a bv. csoportot, a bv. előadó ezt azonnal írásban közli a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézettel. 13. Pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre 37. §
(1)Pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy
- a)nincs-e a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Bv. tv. 27. §, 31. §),
- b)az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel teljesítette-e a pénzbüntetést.
(3)Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet felhívja a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg.
(4)A
(3)bekezdés szerinti felhívásban a bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei (megyei jellegű feladatot is ellátó) bv. intézetet kell érteni.
(5)A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(6)Az elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt. Ebben az esetben a 29. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(7)A bv. előadó a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlap másolatával együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek.
(8)Ha az elítélt bv. intézetben tartózkodik, a bv. előadó a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek.
(9)Ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra – a részbeni megfizetésre tekintettel – vezet bírói rendelvényt.
(10)A bv. előadó közli – a BVOP vagy a bv. intézet tájékoztatása alapján – a BGH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját.
(11)Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, majd a halál tényéről értesíti a BGH-t és a bv. intézetet. Ilyenkor a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról a bv. bíró nem hoz határozatot. 14. A feltételes szabadságra bocsátás 38. §
(1)A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátásról való döntés során a Bv. tv. 58. §
(3)–
(4)bekezdései szerint jár el.
(2)Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzi, de úgy látja, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható, felhívja a bv. intézetet, hogy az általa meghatározott időpontban tegyen újabb előterjesztést. Ebben az esetben a bv. bíró elrendelheti büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.
(3)Ha a bv. bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátásról a Bv. tv. 57. §
(8)bekezdése szerinti időszakonként előterjesztést készít.
- A feltételes szabadság megszüntetése
- §
(1)A bv. bíró a meghallgatás előkészítése során beszerzi az elítélt pártfogó felügyelete végrehajtásának iratait, és gondoskodik arról, hogy a szükséges egyéb bizonyítékok rendelkezésre álljanak.
(2)Ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárást felfüggeszti, és intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, e körben a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az elítélt lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését rendeli el elfogatóparancs kibocsátásával.
(3)A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet állítsák elő. Erről a bv. csoport a BVOP-t három napon belül értesíti. 40. §
(1)Ha a bv. bíró a Bv. tv. 61. §
(1)és
(2)bekezdése alapján dönt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, a végzés rendelkező részében feltünteti, hogy az ideiglenes foganatba vétel mennyi ideig tarthat.
(2)A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelése esetén a bv. bíró a végzésének egy kiadmányát megkereséssel az elítélt lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg az elítéltnek bv. intézetbe való előállítása céljából.
(3)Ha a rendőrkapitányság arról értesíti a bv. bírót, hogy az elítéltet a bv. intézetbe azért nem tudta előállítani, mert ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró az elítélt körözését rendeli el elfogatóparancs kibocsátásával. A bv. bíró az elítélt ellen kibocsátott elfogatóparancsról a BVOP-t is értesíti.
(4)Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét az ügyész rendelte el, és a bv. bíró az elítélt fogvatartását fenntartotta vagy megszüntette, a végzését megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(5)Ha a bv. bíró az elítélt meghallgatásán nem dönt a feltételes szabadság megszüntetése kérdésében, de elrendeli a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét, a végzését – az elítélttel együtt – a bv. intézetnek adja át. 41. §
(1)A feltételes szabadság megszüntetésének nem akadálya, hogy a feltételes szabadság tartama a bv. bíró döntése előtt letelt.
(2)A bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetése tárgyában hozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak. 42. §
(1)Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, és az elítélt fogva van, a bv. bíró a határozat egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.
(2)Ha a bv. bíró a meghallgatáson a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelte el, a feltételes szabadságot megszüntető végzést – az elítélttel együtt – a bv. intézetnek adja át. 43. §
(1)Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson nem emelkedik jogerőre, a bv. bíró dönt az ügyész által elrendelt ideiglenes foganatba vétel meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, továbbá elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.
(2)Ha a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, de a bv. bíró nem rendeli el a szabadságvesztés hátralévő részének azonnali foganatba vételét, a bv. csoport a végzés megküldésével értesíti a BVOP-t a 22. §
(3)és
(4)bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében.
(3)A bv. csoport a
(2)bekezdés szerint jár el akkor is, ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatást követően emelkedik jogerőre. 44. §
(1)Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bv. bíró a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megszünteti, és az erről szóló végzést a bv. bíró az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.
(2)Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét a törvényszék másodfokú tanácsa rendeli el, a tanács elnöke a 40. §
(2)–
(3)és
(5)bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el. 45. §
(1)A feltételes szabadságot megszüntető végzést a tanács elnöke – feltéve, hogy az elítélt szabadlábon van, és a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét nem rendelték el – a bv. csoportnak adja át a 43. §
(2)bekezdésben meghatározottak végrehajtása céljából. Ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú tárgyalásra vagy nyilvános ülésre nem állították elő, a bv. csoportnak adja át.
(2)Ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú bíróság tárgyalására előállították, vagy a tárgyaláson jelenlévő elítélttel szemben a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelték el, a tanács elnöke a végzés egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek, vagy – az elítélttel együtt – a bv. intézettől kirendelni kért bv. őrnek adja át.
(3)Az
(1)bekezdés szerint átadott végzés alapján a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.
- § Ha a bv. bíró, vagy a másodfokú bíróság az elítélt feltételes szabadságát megszünteti, vagy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendeli el, a végzését megküldi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek, ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll.
- A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása
- §
(1)A bv. bíró – amennyiben az ügyben nem az iratok alapján határoz – a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet értesíti.
(2)Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja, a szabadságvesztésről szóló értesítőlapon az új végrehajtási fokozatot feljegyzi, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el.
(3)A bv. bíró a végzését megküldi az ügyben, vagy az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróságnak és a bv. intézetnek, valamint kézbesíti az ügyésznek, az elítéltnek és – feltéve, hogy a büntetés-végrehajtási ügyben eljárt – a védőnek.
(4)A bv. bíró az
(1)–
(3)bekezdés szerint jár el akkor is, ha az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bv. intézet a határozat hatályon kívül helyezésére tesz előterjesztést.
- A huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása
- §
(1)Ha a bv. intézet a huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró a 47. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(2)Ha a bv. bíró a fiatalkorú feltételes szabadságát a huszonegyedik életévének betöltése után megszünteti, a szabadságvesztés új végrehajtási fokozatáról is határoz. 18. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása 49. §
(1)Ha a bv. intézet a fogházban, illetve a börtönben végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítélttel szemben a fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására tesz előterjesztést, a bv. bíró meghallgatást tarthat, ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője kezdeményezi, meghallgatást tart. Az elítélt meghallgatásának időpontját a bv. bíró az előterjesztés vagy a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül tűzi ki.
(2)Ha a bv. intézet parancsnoka az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának megszüntetése iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró három napon belül kitűzi az elítélt meghallgatásának időpontját.
- A magánelzárást kiszabó határozat elleni jogorvoslat elbírálása
- § Ha az elítélt a bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a bv. bíró az elítélt meghallgatásának időpontját – a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a bv. csoporthoz érkezését követően – olyan időpontra tűzi ki, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására öt napon belül sor kerülhessen. III. FEJEZET AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA
- Az értesítőlap és a bírói rendelvény
- §
(1)Az elzárás végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása, illetve bírói rendelvény adása előtt a bíróság vizsgálja, hogy
- a)nem állapítható-e meg az elzárás végrehajtását kizáró ok (Bv. tv. 27. § és 278. §),
- b)az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben eltöltött idővel a kiszabott elzárást.
(2)A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti
- a)az előzetes fogvatartás, illetve a házi őrizet beszámítására vonatkozó rendelkezést és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben töltött időt,
- b)ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát,
- c)ha az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső, több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat,
- d)ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a szabadságvesztést, valamint az elzárást kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,
- e)ha olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben közérdekű munkát hajtanak végre (Btk. 47. §), annak közlésével, hogy a közérdekű munkát melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre, f ) az elzárás mellett kiszabott foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy kiutasítást,
- g)ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre,
- h)ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróság megnevezését és a határozat számát, valamint a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, annak közlésével, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen az elítélt átszállítása iránt,
- i)ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, aki előzetes letartóztatásban van, az előzetes letartóztatás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését és a határozat számát,
- j)ha a büntetőeljárásban – amelyben az elzárást kiszabták – óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróságot.
(3)Az értesítőlapra a tanács elnöke az elzárás végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést, más ügyben kiszabott elzárást tölt, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll.
(4)Az elzárást kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az elítélt által előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött idővel a bíróság az elzárást teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították.
(5)Ha az elzárást azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tv. 31. §), a kiszabott elzárásról az értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni.
(6)A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek megküldeni, vagy a terheltet előállító bv. őrnek átadni. A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. A bíróság az értesítőlap átadását a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli. 52. §
(1)Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet jogerősen elzárásra ítéli, és a fiatalkorú ebben az ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a kijelölt bv. intézetbe szállításáról.
(2)Ha az elítélt más ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek küldi meg, a javítóintézetnek szóló felhívást és az értesítőlap másolatát a terheltet előállító rendőrnek, ennek hiányában a javítóintézet képviselőjének adja át.
(3)A
(2)bekezdés szerinti felhívásban a bíróság felhívja a javítóintézet igazgatóját, hogy az elítélt előzetes letartóztatásának megszűnése vagy megszüntetése, a javítóintézetből való elbocsátása, valamint ideiglenes elbocsátása esetén annak napjával intézkedjék a rendőrség útján az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe való átszállítása iránt. A felhívás tartalmazza azt is, hogy ha a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott ok áll fenn, a javítóintézet igazgatója ezen ok megjelölésével és a végrehajtásra vonatkozó iratok megküldésével azonnal értesítse az elzárást kiszabó első fokú bíróság székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetet. A felhívás tartalmazza, hogy ha az elítélttel szemben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtási helyét a bíróság megváltoztatja, vagy a fiatalkorú előzetes letartóztatásának megszüntetésére tárgyaláson került sor és a fiatalkorút a javítóintézetbe nem szállítják vissza, a javítóintézet erről három napon belül értesítse az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.
(4)Ha a
(3)bekezdésben foglaltak szerint a fiatalkorú átszállítása szükséges, a javítóintézet igazgatója aziránt a bíróság felhívásának a rendőrség részére történő megküldésével intézkedik. Az elzárás végrehajtása céljából a fiatalkorú bv. intézetbe való átszállításáról a rendőrség gondoskodik. 53. § Az értesítőlap, a határozatkiadmányok és az egyéb iratok megküldésére és a kezelőiroda eljárására a 10–15. § és a 18. §
(5)és 6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 21. Halasztás engedélyezése 54. §
(1)Ha az elítélt nem nyomban az ügydöntő határozat kihirdetése után terjesztett elő kérelmet, a halasztás engedélyezésekor a bíróság a 20. § alkalmazásával jár el.
(2)A várandósság igazolására szakorvosi igazoláson kívül az elítéltről vezetett terhességi könyv bemutatása is elfogadható. 22. Intézkedés az elzárás végrehajtása érdekében 55. §
(1)Az elzárás végrehajtása érdekében a bv. bíró, a bv. csoport, illetve a bv. előadó a 21–
- §, a 28–
- §, a 32−
- § és a
- § megfelelő alkalmazásával teszi meg a szükséges intézkedéseket ezen alcímben szabályozott eltérésekkel.
(2)Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy
- a)nincs-e az elzárás végrehajtását kizáró ok [Bv. tv. 27. §, 31. §, 278. §
- a)és
- b)pont],
- b)az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel kitöltötte-e az elzárást,
- c)a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.
(3)Ha a bv. bíró megállapítja, hogy az elzárás végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet felhívja az elzárás végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. Ha az elítélt más törvényszék területén, vagy olyan helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a távolság miatt megjelenése, illetőleg az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport az elzárást előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt elzárásának megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.
(4)A
(3)bekezdés szerinti felhívásban a bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei (megyei jellegű feladatot is ellátó) bv. intézetet kell érteni.
(5)A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(6)Az elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt. A továbbiakban a 29. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(7)Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a bv. intézetben, a bv. bíró három napon belül intézkedik az elítélt elővezetése iránt, és az intézkedéséről a bv. intézetet is értesíti.
(8)A bv. előadó az elővezetés elrendeléséről oly módon értesíti a bv. intézetet, hogy a behívott elítéltekről szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját.
(9)Ha az elzárás megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, e körben az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt az elzárás végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogatóparancs kibocsátásával elrendeli.
(10)A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő. Erről a bv. csoport székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetet három napon belül értesíti.
(11)A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok elektronikus nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e.
(12)Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot állapít meg, az elzárásról kiállított értesítőlapra nem vezet rendelvényt. A bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapításáról az elévülés bekövetkezése esetén a Bv. tv. 70. §
(1)bekezdés szerinti eljárásban határoz, az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § a), illetve b) pontjában meghatározott okból való megszűnése esetén határozatot hoz, egyéb esetben a végrehajtást kizáró ok megállapításáról hivatalos feljegyzést készít. A bv. bíró a végrehajtást kizáró ok megállapításáról szóló határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.
(13)Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot [Bv. tv.
- §,
- § és
- § a), b), c) pont] a bírói rendelvény kiadását követően állapítja meg, a
(12)bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. §
- c)pontjában meghatározott okból való megszűnését határozattal állapítja meg. A bv. bíró az erről hozott határozatát megküldi
- a)az elzárás foganatba vétele esetén, az elzárást foganatosító bv. intézetnek és azonnal intézkedik az elítélt szabadon bocsátása iránt, egyéb esetben annak a bv. intézetnek, amelynek az értesítőlapot megküldték,
- b)az első fokon eljárt bíróságnak.
(14)Ha a fiatalkorú elítélt az elzárást kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de az elzárás megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a felnőttkorú elítéltek elzárásának végrehajtására kijelölt bv. intézetben való megjelenésre hívja fel az elítéltet. 56. §
(1)Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elítélttel szemben elrendelt előzetes letartóztatást, más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást foganatosító bv. intézetnek küldte meg, a bv. bíró – az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – az iratokat határidős nyilvántartásba teszi.
(2)Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézetnek megküldte, és az elítélt javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bv. bíró az iratokat – az ideiglenes elbocsátás esedékességére figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi. Ha ezt követő tizenöt napon belül az elítélt bv. intézetbe való befogadásáról nem kap értesítést, a bv. bíró megkeresi a javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetet, hogy mely okból nem történt meg az elítéltnek az elzárás foganatosítása érdekében az átszállítása a bv. intézetbe. Ha ideiglenes elbocsátásra nem került sor, a bv. bíró az iratokat – a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ha ez előbb következne be, az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi.
(3)Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy más ügyben kiszabott elzárást vesznek foganatba, a bv. bíró – ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya – az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a bv. bíró az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg.
(4)Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatást, vagy javítóintézeti nevelést vesznek foganatba, a bv. bíró – ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya – az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a határozatkiadmányokkal és egyéb iratokkal megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. A bv. bíró az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését, a javítóintézetből való elbocsátást követő nappal, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetnél az elítélt átszállítása iránt.
(5)A bv. bíró a javítóintézet igazgatóját az 52. §
(3)bekezdése szerint hívja fel intézkedésre, és a felhívást az elzárás végrehajtására kiállított értesítőlap másolatával az előzetes letartóztatást, vagy javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetnek küldi meg. IV. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA 23. Általános rendelkezések 57. § A közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletről kiállított értesítőlapon a bíróság feltünteti,
- a)azt, hogy az eljárás során készült-e pártfogó felügyelői vélemény,
- b)az elítélt iskolai végzettségét, szakképzettségét, továbbá a munkaképességét érintő ismert egyéb adatokat, valamint
- c)az elítélt arra irányuló kérelmét, hogy a büntetést a tartózkodási helyén hajtsák végre. 58. § Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a járásbíróság előtt emelkedik jogerőre, a tanács elnöke a 10. § megfelelő alkalmazásával jár el. 59. §
(1)A kezelőiroda a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról tíznaponként gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(2)A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékről megyénként két példányban részjegyzékeket készít, amelyeket a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal együtt postai küldeményként küld meg az elítélt lakóhelye – ennek hiányában vagy kérelme alapján tartózkodási helye – szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak, illetve ha az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, Budapest Főváros Kormányhivatala pártfogó felügyelői szolgálatának.
(3)A kezelőiroda a részére adott bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy kiadmányát megküldi a
(2)bekezdés szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.
(4)A gyűjtőjegyzéken és a részjegyzékeken a megküldött iratokat is fel kell tüntetni.
(5)A járásbíróság kezelőirodája a pártfogó felügyelői szolgálattól visszaérkezett részjegyzékeket egyezteti a gyűjtőjegyzékkel.
(6)A kezelőiroda vezetője a továbbiakban a 12. §
(2)–
(6)bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el úgy, hogy megjelöli azt a pártfogó felügyelői szolgálatot is, amely a büntetést előírta.
- § Ha a törvényszék első fokon jogerős ítéletével szab ki közérdekű munkát, az értesítőlap átadása, átvétele tekintetében a tanács elnöke és a kezelőiroda vezetője a
- § megfelelő alkalmazásával jár el.
- §
(1)A törvényszék kezelőirodája az értesítőlapot – gyűjtőjegyzék, illetve részjegyzék készítése nélkül – postai küldeményként küldi meg az 59. §
(2)bekezdése szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.
(2)Az értesítőlap megküldését követően a kezelőiroda az iratokat figyelemmel kíséri addig, amíg a pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka előírási tételszámát közli. Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az értesítőlap megküldésétől számított tizenöt nap alatt az előírási tételszámot nem közli, a kezelőiroda vezetője ennek okáról a pártfogó felügyelői szolgálattól felvilágosítást kér.
(3)Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot közli, a kezelőiroda a közérdekű munka végrehajtását ellenőrző pártfogó felügyelői szolgálatot és az előírási tételszámot a büntető lajstromba feljegyzi.
(4)A kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat rendszerezve megőrzi, év végén az utolsó lajstromszám alatt a büntetőlajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.
(5)Az ítéletkiadmányok és egyéb iratok megküldése tekintetében az 59. §
(3)bekezdését kell alkalmazni. 62. §
(1)Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a törvényszék másodfokú eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadására, átvételére és megküldésére a 60. § és a 61. §
(1)bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(2)A másodfokú bíróság kezelőirodája az iratborító belső oldalán feljegyzi, hogy az értesítőlapot mikor, melyik pártfogó felügyelői szolgálatnak küldte meg.
(3)Az első fokú bíróság kezelőirodája, ha a bírósági iratok még nem érkeztek vissza a törvényszéktől, a pártfogó felügyelői szolgálatnak a közérdekű munka előírási tételszámát közlő átiratát a pótborítékban helyezi el.
(4)Az iratok visszaérkezése után az első fokú bíróság kezelőirodája – bírói utasításra – az első és másodfokú ítélet, határozat egy-egy példányát megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amelynek a törvényszék az értesítőlapot megküldte. Ha a büntetés előírási tételszáma rendelkezésre áll, az iratokat a tételszámra hivatkozással kell megküldeni.
(5)A
(4)bekezdésben írtak teljesítése után, ha a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés előírási tételszámát még nem közölte, az első fokú bíróság kezelőirodája az iratokat figyelemmel kíséri. Ha a közérdekű munkáról szóló értesítőlap elküldése óta több mint tizenöt nap telt el, a kezelőiroda vezetője a pártfogó felügyelői szolgálattól felvilágosítást kér.
(6)Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot már közölte, az első fokú bíróság kezelőirodája az előírási tételszámot az iratborító belső oldalán feljegyzi és a büntető lajstromba bejegyzi, megjelölve azt a pártfogó felügyelői szolgálatot is, amely a büntetést előírta.
(7)A járásbírósági kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat érkezési sorrendben sorszámmal és rendszerezve megőrzi. Az év végén az értesítőlapokat a gyűjtő- és részjegyzékekkel együtt a büntetőlajstromba az utolsó lajstromszám alatt bejegyzi, és azokat irattárba helyezi. 63. §
(1)Ha a közérdekű munkát jogerősen az ítélőtábla, illetve a Kúria szabta ki, az értesítőlap kiállítása, átadása, átvétele és megküldése tekintetében az ítélőtábla a 60. §, a 61. §
(1)bekezdése és a 62. §
(2)bekezdése szerint jár el.
(2)A továbbiakban az ítélőtábla, illetve a Kúria határozatának végrehajtásáról gondoskodó pártfogó felügyelői szolgálat és a bíróság a 62. §-ban írtak szerint intézkedik.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a közérdekű munkát a Kúria a Be.
- §-a alapján szabja ki.
- § A bíróság nem állít ki értesítőlapot, ha a kiszabott közérdekű munka a Bv. tv.
- §-a, illetve a Bv. tv.
- §
(3)bekezdése alapján nem hajtható végre.
- A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése
- §
(1)A járásbíróság által a közérdekű munkáról részjegyzékkel küldött értesítőlapok érkezését követően a pártfogó felügyelői szolgálat ellenőrzi, hogy a részjegyzékeken megjelölt valamennyi értesítőlap, határozatkiadmány és egyéb irat megérkezett-e. A pártfogó felügyelői szolgálat az észlelt hiányok pótlására a járásbíróságot három napon belül felhívja.
(2)A pártfogó felügyelői szolgálat a részjegyzéken feljegyzi azokat az előírási tételszámokat, amelyek alatt az ügyeket előírta, majd a részjegyzék egyik példányát az első fokon eljárt bíróságnak visszaküldi. 66. §
(1)Ha a határozat a törvényszék eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átvételét a pártfogó felügyelői szolgálat az iratboríték belső oldalán, az átvétel időpontjának megjelölésével, aláírásával elismeri, és feltünteti, hogy a büntetés-végrehajtási ügyet a közérdekű munka végrehajtási ügykönyvben milyen tételszám alatt írta elő.
(2)Ha az értesítőlapot más törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria küldte meg a pártfogó felügyelői szolgálatnak, a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot közli az első fokon eljárt bírósággal.
- § Ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat – amely tartalmazza a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívást – az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, vagy a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be.
- §
(3)bekezdése és a Bv. tv. 19. §
(3)bekezdés c) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, ennek során az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a közérdekű munka végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt intézkedik. 25. A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása 68. §
(1)A bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását a) a Bv. tv. 288. §
(1)bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott ideig félbeszakíthatja, b) a Bv. tv. 288. §
(2)bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott ideig félbeszakítja.
(2)Ha az elítéltet más ügyben – a Btk.
- §-át kivéve – végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy vele szemben előzetes letartóztatást rendelnek el, a közérdekű munka a szabadságvesztés végrehajtásának befejezéséig vagy az előzetes letartóztatás megszüntetéséig megszakad. Erről a bv. bíró nem hoz határozatot.
- §
(1)Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti a munkahelyet, az elítéltet és az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot.
(2)A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy három napon belül közöljék a bv. csoporttal, ha a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását eredményező ok a Bv. tv. 288. §
(3)bekezdése alapján megszűnt.
- A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása
- §
(1)A bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránti ügyészi indítvány alapján – a Btk. 49. §-át kivéve – kitűzi a meghallgatás időpontját.
(2)A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró gondoskodik arról, hogy a döntéshez szükséges iratok a meghallgatáson a rendelkezésére álljanak.
(3)A bv. bíró a meghallgatás alapján a) az ügyész indítványának helyt ad és megállapítja a közérdekű munka, illetve az annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés tartamát [Bv. tv. 291. §
(1)bekezdés, 292. §
(6)bekezdés],
- b)az átváltoztatásra irányuló indítványt elutasítja,
- c)ha az ügyész az indítványát visszavonja, az eljárást megszünteti, vagy
- d)indokolt esetben – ha szabadságvesztésre átváltoztatásra nincs ok – más munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.
(4)A bv. bíró, illetve a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon feltünteti, hogy milyen tételszám alatt előírt közérdekű munkát változtatott át szabadságvesztésre. Az értesítőlapot fogva lévő elítélt esetén a végzés jogerőre emelkedésekor helyben kell a bv. őrnek átadni, szabadlábon lévő elítélt esetén pedig akkor kell három napon belül megküldeni, ha a bv. intézet az elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot.
(5)A bv. bíró a jogerős átváltoztató végzés két kiadmányát megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrizte.
(6)A pártfogó felügyelő a bv. bíró által átadott végzéskiadmány alapján értesíti a munkahelyet a közérdekű munka hátralevő részének szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.
(7)A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására a 37. §
(2)–
(6)bekezdései irányadóak.
(8)Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, majd a halál tényéről értesíti a pártfogó felügyelői szolgálatot. Ilyenkor a közérdekű munka, illetve a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról nem kell határozatot hozni. 27. Pénzbüntetés átváltoztatása közérdekű munkára 71. § Pénzbüntetés közérdekű munkára átváltoztatása esetén a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a)a bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak,
- b)ha a közérdekű munka megkezdése előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a közérdekű munkáról kiállított értesítőlapra – a részbeni megfizetésre tekintettel – vezet bírói rendelvényt. 28. A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése 72. §
(1)A pártfogó felügyelő a Bv. tv. 289. §-ában meghatározott okok valamelyikének fennállása esetén az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett bemutatja a bv. bírónak. A pártfogó felügyelő beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.
(2)Ha a bv. bíró végzésben megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését, határozatát megküldi a pártfogó felügyelőnek és a bűnügyi nyilvántartó szervnek. V. FEJEZET A PÉNZBÜNTETÉS, A VAGYONELKOBZÁS, AZ ELKOBZÁS, A RENDBÍRSÁG, AZ ÁLLAMOT ILLETŐ BŰNÜGYI KÖLTSÉG, A BIZTOSÍTÉK ÉS A BÍRÓSÁG ÁLTAL SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZOTT JOGKÖVETKEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA 29. Általános rendelkezések 73. §
(1)A bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor egységes értesítőlapot állít ki
- a)a pénzbüntetésről,
- b)a vagyonelkobzásról,
- c)a büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról),
- d)az államot illető bűnügyi költségről,
- e)a rendbírságról, a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírságról, vagy pénzbírságról, f ) az elővezetés végrehajtásával és a terhelt elfogása, megtalálása esetén meghatározott bíróság elé állításával felmerült költségről.
(2)Az
(1)bekezdésben írt egységes értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha a bíróság más büntetésről vagy intézkedésről már állított ki értesítőlapot.
(3)A lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról) külön egységes értesítőlapot kell kiállítani. A kiállítandó egységes értesítőlapot pótolja a vonatkozó ítélet (határozat), illetve rendelkező részének bírói aláírással ellátott kiadmánya. A büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzását vagy a jogosult részére kiadását, átadását elrendelő bírósági határozat végrehajtására a külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4)A tanács elnöke az iratboríték belső oldalán feljegyzi, hogy melyik elítéltről, milyen büntetésre, intézkedésre vagy rendbírságra, bűnügyi költségre, valamint hogy a magánvádlóval, vagy a pótmagánvádlóval szemben milyen bűnügyi költségre állított ki egységes értesítőlapot, vagy készített a
(3)bekezdés szerinti határozatkiadmányt.
(5)Ha a tanács elnöke az
(1)bekezdés c) pontja alapján egységes értesítőlapot állít ki, annak a kiadni rendelt bűnjelre vonatkozó rovatában fel kell tüntetni, hogy a kiadni rendelt dologról (letétről) külön egységes értesítőlapot, vagy azt pótló határozatkiadmányt küldött meg a BGH-nak vagy a bűnjelkezelőnek.
(6)Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat a pénzbüntetést vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezést, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, a visszatérítésről történő (Be. 585. §) rendelkezés végrehajtása iránt azt a BGH-t, bűnjelkezelőt, vagy törvényszéki bírósági végrehajtói irodát kell megkeresni, amelynek az egységes értesítőlapot, vagy a
(3)bekezdés szerinti határozatot megküldték. 74. §
(1)Nem kell egységes értesítőlapot kiállítani a pénzbüntetésről, ha a pénzbüntetést az előzetes fogvatartással, vagy házi őrizettel teljes egészében lerovottnak nyilvánította.
(2)Ha a bíróság az államot megillető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapít meg, az erre vonatkozó adatokat csak az első helyen megnevezett elítélttel szemben kiállított egységes értesítőlapon kell feltüntetni, egyben a jogerős határozatot meg kell küldeni a BGH részére. A további elítéltek tekintetében egyéb okból kiállított egységes értesítőlapon csupán az egyetemleges kötelezettséget előíró jogerős határozat számára kell utalni. 75. §
(1)A tanács elnöke az egységes értesítőlapot, illetve a lefoglalt dolgokról rendelkező határozat rendelkező részének kiadmányát a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt – idejének feltüntetésével – az iratboríték belső oldalán aláírásával ismeri el. A polgári ügyben eljárt bíróság az általa kiszabott pénzbírságról, vagy rendbírságról kiállított értesítőlapot a területileg illetékes BGH-nak küldi meg.
(2)A kezelőiroda az egységes értesítőlapokat összegyűjti és azokról legfeljebb háromnaponként, szükség esetén naponta három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(3)A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék két példányával az egységes értesítőlapokat a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak adja át, illetve küldi meg. Ha a bűnjelet nem a BGH kezeli vagy tartja nyilván, az egységes értesítőlapot, vagy a 73. §
(3)bekezdése szerinti határozatkiadmányt a kezelőiroda a bűnjelkezelőnek – ez utóbbinak gyűjtőjegyzék nélkül – küldi meg vagy adja át.
(4)A gyűjtőjegyzékkel megküldött vagy átadott egységes értesítőlapok érkezését követően a BGH ellenőrzi, hogy a gyűjtőjegyzék tételszámai folytatólag követik-e az előző sorszámú gyűjtőjegyzék utolsó tételszámát, valamint azt, hogy az értesítőlap adatai a gyűjtőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.
(5)A BGH az egységes értesítőlap alapján az államot illető követeléseket előírja, és az előírás tételszámát az egységes értesítőlapon feljegyzi. Az előírás megtörténtét az előírási tételszámoknak a gyűjtőjegyzéken való feltüntetésével igazolja, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát a járásbíróságnak visszaküldi vagy a kezelőirodának visszaadja.
(6)A bíróság kezelőirodája a BGH-tól visszaküldött gyűjtőjegyzék alapján a szabadságvesztés esetére rendszeresített gyűjtőjegyzékkel kapcsolatos rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el. 76. § Az ítélőtábla, vagy a Kúria az általa kiállított egységes értesítőlapot, illetve a 73. §
(3)bekezdésében írt határozatkiadmányt az első fokon eljárt bíróság szerint illetékes BGH-nak – gyűjtőjegyzék nélkül – küldi meg. 30. A pénzbüntetés megfizetése 77. §
(1)A felnőttkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a BGH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság előirányzatfelhasználási keret számlájára. A felhívásban feltünteti az ítélet jogerőre emelkedésének napját.
(2)Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 50. §
(4)bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a BGH az
(1)bekezdésben írt felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot vagy időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.
(3)Amennyiben az első fokon eljárt bírósághoz a
(2)bekezdésben írt időpontot követően érkezik a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem, erről a tanács elnöke soron kívül értesíti a BGH-t és a bv. csoportot.
(4)A fiatalkorú elítéltet a BGH a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel a pénzbüntetés megfizetésére. Ezt a felhívást a BGH-nak az a dolgozója írja alá, akit a törvényszék elnöke e feladattal megbízott. Ugyanígy kell eljárni a kegyelmi határozattal megállapított pénzbüntetés esetében.
(5)A BGH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti.
(6)Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a
(4)bekezdésben írt felhívást olyan időben kell kibocsátani, hogy a kötelezett a fizetési kötelezettségét a halasztás vagy a részletfizetés határidejéig teljesíteni tudja.
(7)Ha az elítélt a halasztás vagy a részletfizetés iránti kérelmében arra hivatkozik, hogy befizetést részben már teljesített, a tanács elnöke – szükség esetén – a befizetés adatainak közlése végett megkeresi a BGH-t. 78. §
(1)A BGH a pénzbüntetés előírása és az elítélt fizetésre felhívása után az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.
(2)A BGH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha a pénzbüntetés postai befizetését igazoló szelvényt bemutatták, és megállapítható, hogy a befizetés nem más tartozás fejében történt. A befizetés igazolásának átvételéről a BGH az átvétel napján elismervényt ad.
(3)Ha a felnőttkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot vagy részlet befizetését elmulasztotta, a BGH megkeresi a bv. bírót a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. A bv. bíró beszerzi az első fokú bíróságtól a pénzbüntetést jogerősen kiszabó határozatot, és ha annak feltételei fennállnak, továbbá nincs a büntetés végrehajtását kizáró ok, 15 napon belül dönt a meg nem fizetett pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásáról.
(4)A bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzéssel a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg, vagy adja át. Az erről szóló végzést megküldi továbbá a pénzbüntetést kiszabó bíróságnak és a bűnügyi nyilvántartást vezető szervnek is.
(5)A közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a közérdekű munka, illetve a szabadságvesztés a BGH által milyen tételszám alatt előírt pénzbüntetést helyettesít. 79. §
(1)Ha a fiatalkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, vagy részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett – az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolatának, vagy az ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott két példányának egyidejű megküldése mellett – közvetlenül a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.
(2)Ha a fiatalkorú által meg nem fizetett pénzbüntetés behajtására irányuló eljárás eredménytelen maradt, a BGH a bv. bírót megkeresi a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének – ha annak feltételei fennállnak – közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.
(3)A pénzbüntetésnek a
(2)bekezdésben, illetve a 78. §
(3)bekezdésében írt megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről a BGH a bv. bírót értesíti, feltéve, hogy a közérdekű munkára vagy a szabadságvesztésre átváltoztató végzés kiadmányát a bv. bírótól még nem kapta meg. Ellenkező esetben a BGH a 80. §
(1)bekezdése szerint jár el. A 78. §
(2)bekezdése ebben az esetben is irányadó. 80. §
(1)Ha a BGH azt követően értesül a pénzbüntetés teljes vagy részbeni megfizetéséről, hogy a bv. bírótól az átváltoztató végzés kiadmányát megkapta, a befizetésről azonnal értesíti a bv. csoportot.
(2)Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése az elítéltnek a bv. intézetbe való beutalása, vagy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt történt, a pártfogó felügyelő, a bv. csoport, illetve a bv. intézet a nála bemutatott befizetést tanúsító szelvényt az erről kiadott igazolás ellenében átveszi, és – a pártfogó felügyelő, vagy a bv. intézet a bv. csoport útján – azonnal megküldi a BGH-nak. A BGH a befizetés azonosítását követően azonnal értesíti a bv. csoportot vagy a terheltet fogva tartó bv. intézetet a terhelt szabadítása végett, a bv. csoport egyidejű értesítése mellett.
(3)Ha a pénzbüntetés megfizetését tanúsító szelvény bemutatása hétköznap munkaidőben történt, a befizetést tanúsító szelvény igazolás ellenében történő átvételét követően a bv. intézet azonnal rövid úton (szükség szerint faxon) megkeresi a BGH-t, annak tisztázása érdekében, hogy a befizetés valóban az adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az előírási tételszám és a befizetési szelvény alapján a beazonosítás elvégezhető, és a BGH a befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet azonnal szabadítja. Ha a befizetés azonosítása ily módon nem végezhető el, a bv. intézet a
(2)bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(4)Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt – a bv. csoportnak az elvégzett közérdekű munka óráinak vagy a szabadságvesztésben töltött napok számáról küldött tájékoztatása alapján – a pénzbüntetést egészben vagy részben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből kifizetettnek tekintendő összeget a BGH visszafizeti. 81. §
(1)Ha a 77. § szerinti felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen, vagy ismeretlen helyre távozott, az elítélt lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megállapítása végett a BGH a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kérdezi le.
(2)Ha az
(1)bekezdésben írt eljárás nem vezetett eredményre, a BGH a bv. bírót keresi meg az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt lakóhelyének felkutatása körében lakcímfigyelés, vagy körözés elrendelése végett. 31. Az előírt pénzbüntetés nyilvántartása és törlése 82. §
(1)A BGH a pénzbüntetést – az elévülési időn belül – a megfizetésig, fiatalkorú esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítésig, vagy mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát vagy szabadságvesztést végrehajtották.
(2)Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a BGH azt a pénzbüntetésre a Bv. tv. 28. §
(2)bekezdésében megállapított elévülési idő bekövetkeztéig nyilvántartja.
(3)A BGH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bv. bíró a pénzbüntetés végrehajthatóságát kizáró okot állapított meg (Bv. tv.
- §) vagy a kegyelem folytán megállapított pénzbüntetés az elévülési időn belül nem hajtható be.
- A vagyonelkobzás végrehajtása
- §
(1)Vagyonelkobzás esetén az egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság a vagyonelkobzást az elítélt, vagy a vagyonelkobzással érintett egyéb érdekelt egész vagyonára, milyen meghatározott vagyontárgyaira, vagy milyen nagyságú pénzösszegre rendelte el.
(2)Ha a büntetőeljárás során a terhelt akár ingó, akár ingatlan vagyonának zár alá vételét rendelték el, az
(1)bekezdésben meghatározott adatokon kívül az egységes értesítőlapon a zár alá vételt elrendelő hatóság megnevezését, határozatának számát és keltét is fel kell tüntetni. Ha a zár alá vételt nem foganatosították, az egységes értesítőlapon erre a körülményre utalni kell.
(3)A BGH a vagyonelkobzás előírása után az egységes értesítőlap hiteles másolatának, vagy az ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott két példányának egyidejű megküldésével a vagyonelkobzás foganatosítása végett a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.
(4)A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH a vagyonelkobzást a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítés alapján törli a nyilvántartásból, ha a meghatározott vagyontárgyra vagy a meghatározott pénzösszegre vezetett végrehajtás eredményes volt.
(5)A BGH a vagyonelkobzást, a törvényszéki bírósági végrehajtói irodának az eljárás befejezéséről küldött értesítése alapján, ha a vagyonelkobzást a bíróság a terhelt egész vagyonára rendelte el, vagy a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás nem járt eredménnyel, továbbra is nyilvántartásban tartja. 33. A bűnügyi költség megfizetésére kötelezés 84. §
(1)Ha a bíróság az elítéltet az állam javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az egységes értesítőlapon feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig felmerült bűnügyi költségből az elítélt milyen összeget tartozik megfizetni.
(2)Ha a bíróság a jogerős határozatban a bűnügyi költség viseléséről nem határozott, és az elítéltet a Be. 578. §
(1)bekezdése alapján utólag kötelezte az állam javára bűnügyi költség megfizetésére, erről akkor is egységes értesítőlapot kell készíteni és meg kell küldeni az első fokú bíróság szerint illetékes BGH-nak, ha egyébként a büntető határozatról már egységes értesítőlapot állított ki (küldött meg). Az újabb egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság az elítéltről korábban milyen ügyszámra hivatkozással küldött egységes értesítőlapot.
(3)Ha a bíróság a bűnügyi költségnek az állam javára történő megfizetéséről a Be. 578. §
(1)bekezdése alapján utólag másként rendelkezik, a 4. § rendelkezései szerint jár el.
(4)Ha a bíróság az egységes értesítőlap megküldését követően felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezi az elítéltet, újabb egységes értesítőlapot állít ki, és küld meg az első fokú bíróság szerint illetékes BGH-nak.
(5)Ha a bűnügyi költséget az ügyész állapította meg, végrehajtható határozatának egy kiadmányát megküldi az illetékes BGH-nak. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak. 85. §
(1)A BGH az elítéltet a bűnügyi költség megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. §
(1)bekezdése szerint jár el.
(2)Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a felhívást a 77. §
(5)bekezdése szerinti időpontban kell kibocsátani.
(3)Ha az elítélt a felhívás ellenére fizetési kötelezettségének nem tett eleget, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, vagy a részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a – tízezer forintot meghaladó – bűnügyi költség, vagy a bűnügyi költségből meg nem fizetett összeg behajtása végett – az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolatának, vagy az ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott két példányának egyidejű megküldése mellett – a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg.
(4)Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni. A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH az államot illető bűnügyi költséget a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda értesítéséig, de legfeljebb a Vht. értelmében a követelés elévüléséig tartja nyilván.
(5)Ha a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettet a bíróság kiutasította, a BGH a bűnügyi költség megfizetéséről az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet értesíti.
(6)Az ügyész által megállapított bűnügyi költség esetén az
(1)–
(4)bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető. 86. §
(1)Ha a bíróság a Be.
- §-a alapján a magánvádlót, vagy a Be.
- §-a alapján pótmagánvádlót bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az egységes értesítőlapon feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig felmerült bűnügyi költségből a magánvádló, vagy a pótmagánvádló milyen összeget tartozik megfizetni. A magánvádlóval, vagy a pótmagánvádlóval szemben megállapított bűnügyi költségre vonatkozó egységes értesítőlap kiállítására és megküldésére a
- §
(2)–
(4), és a 85. §
(1)–
(4)bekezdései alkalmazandók.
(2)Ha a bíróság a Be.
- §-a alapján a pótmagánvádlót a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetőeljárás során keletkezett iratokról kiadott másolat illetékét a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, leletezés terhe mellett rója le.
- Egyetemleges kötelezettség
- §
(1)Ha a bíróság az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg, vagy a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút, vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. §
(3),
(5)bekezdés, 281. §
(3)bekezdés] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére egyetemlegesen kötelezte, és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részletfizetést teljesítettek, a tízezer forintot meg nem haladó tartozás behajtását – a végrehajtási eljárást – elsősorban azzal a kötelezettel szemben kell megkísérelni, akinél feltehetőleg vagy a bírósági iratok adataiból megállapíthatóan a behajtás leginkább biztosítottnak látszik. A tízezer forintot meghaladó tartozás behajtását mindegyik egyetemlegesen kötelezettel szemben egyszerre kell megkísérelni.
(2)A végrehajtási eljárást az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben mindaddig folytatni kell, amíg a tartozást teljesen ki nem egyenlítették.
(3)A tartozás teljes kiegyenlítése után esetleg behajtott vagy befizetett összeget a túlfizető részére kell visszafizetni, ha vele szemben nem áll fenn egyéb igazságügyi követelés. 35. A biztosíték 88. §
(1)A biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén [Be. 586. §
(1)bekezdés], a bíróság a BGH-t az engedélyező végzés két példányának megküldésével értesíti.
(2)A bíróság az eljárás jogerős befejezése után a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat kiadmányát megküldi a biztosítékot kezelő BGH-nak.
(3)Ha az eljárás jogerős befejezésekor a pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, vagy az államot illető bűnügyi költségről egységes értesítőlapot kell kiállítani, ezen a tanács elnöke feljegyzi a letétbe helyezett biztosíték összegét, és azt, hogy a biztosítékot a BGH milyen számlaszámon kezeli. 89. §
(1)Biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén a BGH a biztosítékot a befizetéskor előírja.
(2)A BGH a biztosíték letétbe helyezéséről az engedélyező határozattal és a letétbe helyezés igazolásával értesíti az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet, és – a számlaszám közlésével – az ügyben eljáró bíróságot.
(3)A BGH a biztosítékot a bíróság határozatának rendelkezése szerint számolja el. Ha a biztosíték összege nem elegendő a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, vagy a bűnügyi költség elszámolására, a biztosíték összegét meghaladó rész végrehajtása iránt nem lehet intézkedni, azt törölni kell.
(4)Ha a biztosíték a terheltnek visszajár [Be. 587. §
(4)és
(5)bekezdés], a BGH az erről rendelkező határozatkiadmány beérkezése után a visszafizetést teljesíti.
(5)Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén [Be. 587. §
(3)bekezdés] a BGH, a bv. intézetnek az elítélt szabadításáról történő értesítése és a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat alapján, a visszafizetést teljesíti.
(6)Ha rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, az erről rendelkező határozatkiadmányának megküldésével az első fokú bíróság értesíti azt a BGH-t, amelyik a biztosítékot az alapeljárásban kezelte. 90. § Ha a biztosíték letétbe helyezését az ügyész engedélyezte [Be. 586. §
(1)bekezdés] és a határozat ellen nem jelentettek be panaszt, vagy azt a felettes ügyész elutasította, az ügyész a határozatát megküldi a BGH-nak. A biztosíték kezelésére a 89. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 36. Szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény 91. §
(1)Ha a bíróság a felmentő ítéletében a Be. 337. §
(1)bekezdése alapján szabálysértés miatt jogkövetkezményt alkalmaz, a határozat jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát, a végrehajtás végett az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak, vagy rendőri szervnek küldi meg, amely a külön jogszabály szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedik.
(2)Ha a bíróság a büntetőeljárás során lefoglalt dolognak szabálysértés miatt való elkobzását rendelte el, a határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy példányát a bírósági bűnjelkezelőnek is megküldi.
(3)Ha a bíróság a szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt dolog kiadását, vagy az elkobzott dolognak más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát a bűnjelkezelőnek megküldi. A bíróság akkor is így jár el, ha a lefoglalt és kiadni rendelt dolgot már előzetesen értékesítették. 37. A védő, a szakértő, a tanú és a kiskorú gondozójának kötelezése a költségek megfizetésére 92. §
(1)Ha a bíróság a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. §
(3),
(5)bekezdés, 281. §
(3)bekezdés] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére kötelezte, az erről szóló jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozatát két példányban a BGH-nak küldi meg.
(2)A BGH a bíróság határozata alapján a követelést előírja, a kötelezettet a felmerült költségek megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. §
(1)bekezdése szerint jár el.
(3)Ha a terhelt, a védő, a szakértő, a tanú vagy a kiskorú gondozója a felhívás ellenére nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a BGH az összeg behajtása végett a bíróság határozatának hiteles másolata két példányát – az addig teljesített részbeni befizetés adatainak közlése mellett – a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodának küldi meg. 38. A rendbírság, a pénzbírság és az elővezetés költségének megfizetése 93. §
(1)A büntetőügyben a bíróság által alkalmazott rendbírság [Be. 161. §
(1)bekezdés], az elővezetéssel [Be. 69. §
(1)bekezdés és
- §], a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság elé állításával kapcsolatban felmerült költség, valamint a polgári eljárás során kiszabott pénzbírság és az alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettség, a polgári eljárásban a fél és a szakértő elővezetésével felmerült költség esetén az egységes értesítőlapot az illetékes BGH-nak kell megküldeni. A BGH eljárására a
- §
(1),
(3)és
(4)bekezdésében és a 79. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2)Ha a bíróság a büntetőügyben rendbírságot alkalmazott, az egységes értesítőlapon azt is feltünteti, ha a rendbírság meg nem fizetése esetén elzárásra átváltoztatásnak van helye [Be. 161. §
(5)bekezdés]. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, a BGH értesíti azt a bíróságot, amelynek eljárásában a rendbírság végrehajthatóvá vált [Be. 590. §
(1)bekezdés]. A bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz.
(3)A bíróság a rendbírságot helyettesítő elzárásról értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzés egy kiadmányával a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg. A bv. csoport a továbbiakban a 37. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(4)A büntetőügyben az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az általa alkalmazott elővezetéssel, valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott ügyész, vagy nyomozó hatóság elé állításával kapcsolatban felmerült költség megfizetésére a terheltet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a terhelt az elővezetéssel, vagy elfogása és megtalálása esetén meghatározott ügyész, vagy nyomozó hatóság elé állításával felmerült költséget a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, a végrehajtható határozat egy kiadmányát az illetékes BGH-nak kell megküldeni. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak. A BGH eljárására a 77. §
(1)bekezdésében és a 79. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(5)Ha a rendbírságot az ügyész szabta ki [Be. 161. §
(3)bekezdés], annak megfizetésére a kötelezettet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 161. §
(6)bekezdése szerint elzárásra átváltoztatásnak van helye, az ügyész indítványozza a bíróságnál a rendbírság elzárásra történő átváltoztatását. A bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz, a továbbiakban pedig a
(3)bekezdés szerint jár el.
(6)Ha az ügyész által kiszabott rendbírságot a kötelezett a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 161. §
(5)bekezdése alapján nincs helye elzárásra átváltoztatásnak, az ügyész a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi az illetékes BGH-nak. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak.
(7)A közjegyző az általa kiszabott pénzbírságnak a székhelye szerint illetékes törvényszék bevételi számlája javára – a pénzbírságot kiszabó határozat ügyszámára hivatkozással – történő megfizetésére a kötelezettet önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a pénzbírság megfizetését a megjelölt határidő lejártától számított 30 napon belül a közjegyzőnél nem igazolta, a közjegyző a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi annak a BGH-nak, amelynek a területén a székhelye található. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtónak. 39. Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére 94. §
(1)A rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésének elhalasztása vagy részletekben történő fizetésének engedélyezése iránti kérelem beérkezését követően a bíróság – BGH útján, az egységes értesítőlap egyidejű megküldésével, vagy ha a kérelmet az egységes értesítőlap megküldését követően terjesztették elő, az előírási tételszámra vagy gyűjtőjegyzékre hivatkozással – az illetékes törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg a fedezet biztosítása érdekében a foglalás foganatosítása végett. A foglalás foganatosítására a bírósági végrehajtásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
(2)A bíróság a halasztás és részletfizetés engedélyezéséről szóló határozatát eredeti bírói aláírással két példányban és a foglalási jegyzőkönyv másolatát – amennyiben ismert az előírási tételszámra hivatkozással – a BGH-nak küldi meg. A bíróság halasztást, vagy részletfizetést engedélyező határozatának egyik példányát a BGH megküldi az illetékes törvényszéki bírósá