11/2014. (XII. 13.) IM rendelete a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok vég

11/2014. (XII. 13.) IM rendelete a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról. A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013.  évi CCXL.  törvény 434.  § (2)  bekezdés e)  pontjában, és a  büntetőeljárásról szóló 1998.  évi XIX.  törvény 604.  § (2)  bekezdés l)  pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21.  § 4.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a  következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A bíróság feladata 1. § (1) A  bíróság határozatának végrehajtásáról – a  külön rendelkezésekben megállapított kivételekkel – az  a  bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában büntetés, intézkedés, szabálysértés miatt, alkalmazott jogkövetkezmény, kényszerintézkedés, rendbírság, pénzbírság vagy bűnügyi költség válik végrehajthatóvá. (2) E rendelet alkalmazásában járásbíróság a kerületi bíróság is. (3) Ha a terhelt vagy az, akire nézve a végrehajtandó határozat rendelkezést tartalmaz, a büntetőeljárásban résztvevők, az  igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001.  évi LXXXV.  törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt áll, az e rendelet szerinti valamennyi értesítőlapot és határozatkiadmányt, valamint a terheltnek vagy egyéb érintettnek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a Tanúvédelmi Szolgálatnak kell – hivatalsegéd útján – továbbítani. (4) A  fogva lévő személynek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a  fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet (a  továbbiakban: bv.  intézet), rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján kell kézbesíteni (közvetett kézbesítés). A  kézbesítés időpontjára a  büntetőeljárásról szóló 1998.  évi XIX.  törvény (a  továbbiakban: Be.) 279.  § (3) bekezdése az irányadó. (5) Ha a fogva lévő terheltet több eljárás kapcsán egy időpontra idézték, a bv. intézet valamennyi érintett bíróság felé megtett, a  szállítás napját is megjelölő jelzése alapján az  eljáró bíróságok egyeztetést folytatnak le a  tárgyalási napok tekintetében, amelynek eredményéről a  jelzést követő három napon belül értesítik a  megkereső intézetet. Az  egyeztetéseket a  bv.  intézetek szállítási napjainak figyelembevételével kell végrehajtani. A  határidő eredménytelen eltelte után – amennyiben a  további időveszteség az  előállítás teljesítését veszélyezteti  – a  bv.  intézet a  magasabb hatáskörű bíróság tárgyalására állítja elő a  terheltet. Ha az  összeütközés ez  alapján sem dönthető el, a korábban érkezett előállító utasítást kell teljesíteni. (6) Ha a tárgyalás során eljáró bíróság a tárgyalás lefolytatásakor újabb tárgyalási határnapot tűz ki, arról – ha az érintett fogvatartottak nagyobb száma vagy más körülmény miatt nem jár aránytalan nehézséggel – új idézés, előállító utasítás vagy értesítés készül, amelyet az előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr) ad át. Ennek tényét a bíróság a jegyzőkönyvben rögzíti. 2. § (1) A  határozat végrehajtásáról gondoskodó bíróság a  határozat jogerőre emelkedésekor, legkésőbb három munkanapon belül minden érintettre nézve külön kiállítja a  végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot, és a kezelőiroda vezetőjének adja le, aki azt három napon belül megküldi a végrehajtásra hivatott szervnek. (2) Ha a  bíróság jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó büntetést, intézkedést, vagy kényszerintézkedést szüntet meg – és az érintett a határozat meghozatalakor nincs jelen – az értesítőlapot soron kívül ki kell állítani, és a kezelőirodának le kell adni. A kezelőiroda vezetője a végrehajtást foganatosító szervet az értesítőlap telefaxon való megküldésével és rövid úton történő megerősítésével soron kívül értesíti. (3) Az  értesítőlap pontos és határidőben történő kiállításáért a  tanács elnöke, vagy az  egyesbíró (a  továbbiakban együtt: a  tanács elnöke) felelős. Az  értesítőlapot a  tanács elnöke, vagy a  bírósági ügyintéző írja alá, és a  bíróság bélyegzőjével látja el. A  bírósági ügyintéző az  értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet. Az  iratboríték belső oldalán az  igazságügyi alkalmazott feljegyzi, hogy melyik terheltről, milyen értesítőlapot állítottak ki. Az  értesítőlapok átvételét a  kezelőiroda vezetője a  feljegyzés mellett, az  aláírásával és az  átvétel időpontjának megjelölésével igazolja. (4) A tanács elnöke megteszi a határozat végrehajtása érdekében szükséges egyéb intézkedéseket. 3. § (1) A büntető határozatról kiállított értesítőlap tartalmazza: a) a bíróság megnevezését, ügyszámát, a terhelt nevét, személyi adatait, a határozat keltét, számát, jogerejét és végrehajthatóságát, vagy a jogerőre tekintet nélküli végrehajthatóságot, b) a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) – szükség esetén az 1978. évi IV. törvény – szerinti megnevezését és minősítését, c) a  kiszabott büntetést számmal és betűvel kiírva, az  alkalmazott intézkedést, a  rendbírságot, az  előzetes fogvatartás vagy a  házi őrizet beszámítását (Btk. 92.  §), a  járművezetéstől eltiltásba beszámítható időre vonatkozó rendelkezést, továbbá azokat a végrehajtáshoz szükséges adatokat, amelyeknek az értesítőlapon való feltüntetését jogszabály elrendeli, d) összbüntetés esetén az összbüntetésbe foglalt egyes alapítéletek számát, az egyes ítéletekben megállapított bűncselekményeket és büntetéseket számmal és betűvel kiírva, az összbüntetésként megállapított büntetést számmal és betűvel kiírva, a  végrehajtási fokozatot, valamint a  végrehajtandó foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás megnevezését, e) feltételes szabadság megszüntetése esetén, ha arra az  ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt került sor, azt, hogy a feltételes szabadság megszüntetése melyik bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt, valamint a feltételes szabadulás napját, f ) felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén, hogy az  mely bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt meg. (2) A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt bíróság, a harmadfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon és a másodfokon eljárt bíróság megnevezését, ügyszámát és határozata keltét is fel kell tüntetni. (3) Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 50. § (4) bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a  büntető határozatról kiállított értesítőlap e célra szolgáló rovatában, vagy „Megjegyzés” rovatában – a halasztás tartamának, a részletfizetésre vonatkozó adatoknak a megjelölésével – feltünteti. (4) A tanács elnöke, a (3) bekezdés esetén kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozat kiadmányát – ha erről tudomása van, a  büntetés, intézkedés vagy vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással – három napon belül megküldi a  végrehajtásról gondoskodó büntetés-végrehajtási csoportnak (a továbbiakban: bv. csoport), illetve a bírósági gazdasági hivatalnak (a továbbiakban: BGH). 4. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlapot saját hatáskörben kijavítja, a  javítást a  keltének feltüntetésével, az  aláírásával és a  bíróság bélyegzőjével igazolja, egyéb esetben azt a bíróságnak javítás céljából visszaküldi. (2) Ha az értesítőlapot a bíróság hibásan állította ki, és azt a bv. csoport vagy a fogva tartó bv.  intézet javítás céljából visszaküldte, a tanács elnöke a hibát kijavítja, és az (1) bekezdés szerint jár el. (3) Ha a  végrehajtást foganatosító szerv az  értesítőlapot javításra visszaküldte és a  bíróság a  vizsgálatot követően a javításról nem intézkedik, annak indokáról átiratban tájékoztatást ad és azzal együtt az értesítőlapot visszaküldi. (4) A bíróság a kijavított értesítőlapot vagy a (3) bekezdés szerinti átiratot a visszaküldő szervnek az előírási tételszámra hivatkozással, ennek hiányában gyűjtőjegyzéken három napon belül megküldi. (5) Ha a  bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az  értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, vagy a  határozata mulasztását utólag határozattal pótolja, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani, és a  végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni. Ha a  bíróság már állított ki értesítőlapot, az  újabb értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt – amennyiben az  előírási tételszám ismert, az  erre való utalással – fel kell tüntetni. (6) Ha a  bv.  intézet, a  pártfogó felügyelői szolgálat vagy a  bv.  bíró azt észleli, hogy valamely kérdésről a  bíróság nem, vagy nem a  törvénynek megfelelően határozott, a  Be. XXIX. Fejezet I. és II. Címe szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljáró első fokú bíróságot keresi meg. (7) A különleges eljárást a bíróság soron kívül folytatja le, és a (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (8) Ha a bíróság a Be. 575. §-a szerinti eljárásban azt állapítja meg, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem állnak fenn a törvényi feltételei, és ezért a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, jogerős határozatának két kiadmányát megküldi az illetékes bv. csoportnak. Ha a bíróság a Be. 574. § (3) bekezdése alapján a nem jogerős összbüntetési ítéletben az  alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoport és a bv. intézet részére. (9) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat, vagy jogegységi eljárás (a  továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) folytán a  bíróság az  elítéltet felmenti, a  kényszergyógykezelést mellőzi, vagy az  eljárást megszünteti, az  erről szóló határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a  végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kaptak. (10) A  (9)  bekezdésben szabályozott estekben, ha a  terhelt fogva van, a  bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki a  szabadítás, vagy elbocsátás iránt. Ha a  terheltet előállították, a  tanács elnöke az értesítőlapot és a határozat rendelkező részének jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát az előállítást foganatosító bv. őrnek vagy rendőrnek adja át. Ha a terhelt előállítására nem került sor, az értesítőlapot azonnal elektronikus úton vagy telefaxon meg kell küldeni a fogvatartást foganatosító szervnek, és azt rövid úton is meg kell erősíteni. A bíróság a továbbiakban a 10. § értelemszerű alkalmazásával jár el. (11) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán a  bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetve más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a  megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a  rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a  bíróság már állított ki értesítőlapot – amennyiben az  előírási tételszám ismert, az  erre való utalással – fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a  rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság a (9) bekezdés szerint jár el. (12) Ha perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a  bíróság az  alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 413.  § (1)  bekezdés, 423.  § (6)  bekezdés], erről – határozatának megküldésével – három napon belül értesíti az  illetékes bv.  csoportot, a  fogvatartást foganatosító bv.  intézetet, a  bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a  törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adat végleges eltávolítása esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása esetén a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat). (13) Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárás során [Be. 420. § (1) bekezdés] a fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a  terhelt előzetes letartóztatását vagy ideiglenes kényszergyógykezelését rendeli el [Be. 428.  § (5)  bekezdés], a  tanács elnöke az  előzetes letartóztatásról, vagy az  ideiglenes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a  terheltet előállító bv.  őrnek, vagy rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a továbbiakban: IMEI) küldi meg. 2. A büntetés-végrehajtási csoport feladata 5. § (1) A  bv.  csoport feladatait a  bv.  bíró, a  törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár, a  tisztviselő (a  továbbiakban: bv. előadó) és az írnok látja el. (2) A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik. (3) Ha a  törvényszék elnöke a  katonai tanács bíráját a  büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a  katonai tanácsnál bv. előadó is működhet. 6. § (1) A bv. csoport irodáját a törvényszék elnöke által kijelölt bv. előadó vezeti. (2) A bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen a) a bírói rendelvénnyel ellátott bírósági értesítőlapokat és határozatokat megküldi a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek, a pártfogó felügyelői szolgálatnak, vagy más szervnek, b) ellátja a  szabadságvesztésre, elzárásra, vagy a  rendbírságot helyettesítő elzárásra ítéltnek a  bv.  intézetbe utalásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, c) elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét. 3. A Bírósági Gazdasági Hivatal feladata 7. § (1) A  bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a  törvényszék szervezetében működő BGH feladatkörébe tartozik a) a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása, b) az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése, c) a következő követelések előírásával és beszedésével, a beszedés szorgalmazásával kapcsolatos teendők: ca) a  büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány, az  államot illető vagyoni követelés (ideértve a rendbírságot és a költségek megfizetésére kötelezést), cb) a  polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírság, illetve pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a  végrehajtót az  állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a közjegyző által kiszabott pénzbírság. (2) A  BGH illetékessége kiterjed arra a  bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a  törvényszék területén működő járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, ügyészre, valamint a  törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre. (3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az  önkéntes teljesítés elmaradása esetén a  BGH az  állam javára fennálló követelést bírósági végrehajtás útján érvényesíti. II. FEJEZET A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA 4. Az értesítőlap és a bírói rendelvény 8. § (1) A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása előtt a bíróság, bírói rendelvény adása előtt bíróság, illetve a bv. bíró a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 48. § (1) bekezdésében írtakat megvizsgálja. (2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát (Btk. 37. §, 110. §), b) ha az  elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, ezt a  tényt [Btk. 38.  § (4)  bekezdés, 44.  §, 45.  § (7) bekezdés], c) az előzetes fogvatartás, vagy a házi őrizet beszámítására vonatkozó rendelkezést, és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, házi őrizetben töltött időt, d) ha a  bíróság a  terheltet az  ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és a  feltételes szabadságot megszüntette, az  erről szóló rendelkezést, azzal, hogy a  feltételes szabadságra bocsátás melyik bíróság milyen számú határozata alapján történt, e) ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát, f ) ha olyan terheltet ítélt szabadságvesztésre, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69.  §, 119.  §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre, g) ha az  elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső; több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat kell megjelölni, h) ha a  bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendeli el, a  felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és határozatának számát, i) ha a  bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben a  korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni [Btk. 86.  § (2)  bekezdés], a  felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát, j) a végrehajtást foganatosító bv. intézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben elzárást hajtanak végre, k) a  végrehajtást foganatosító javítóintézetet, ha a  bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, valamint a Btk. 122. §-a szerinti átváltoztatás szükségességét, l) ha a büntetőeljárásban – amelyben a szabadságvesztést kiszabták – óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölésével. (3) Ha a  bíróság a  szabadlábon lévő terhelttel szemben a  szabadságvesztés azonnali foganatba vételét [Be.  596.  § (1)  bekezdés], vagy a  szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést [Be. 596.  § (3)–(4) bekezdés] rendeli el, ezt a tanács elnöke – az intézkedés ellenőrzésére jogosult rendőri szerv megjelölésével – az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti. (4) Az  összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítására és megküldésére a 8–14. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 9. § (1) Az értesítőlapra a tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, vagy elzárást tölt, vagy ha a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el. (2) Ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, de az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel feltételes szabadságra lenne bocsátható, a  tanács elnöke ezt a  körülményt az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti. A büntetés végrehajtására ilyenkor is bírói rendelvényt kell adni. (3) Ha az  elítélt szabadlábon van, és előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben annyi időt töltött, hogy feltételes szabadságra bocsátható, a  tanács elnöke ezt a  körülményt az  értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti. Megjelöli azt is, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. (4) A  szabadságvesztést kiszabó jogerős ítéletről az  értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az  elítélt által előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben eltöltött idővel a  bíróság a  szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a  tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították. (5) A  bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a  határozat jogerőre emelkedésekor kell a  fogvatartást foganatosító szervnek megküldeni, vagy a  terheltet előállító bv.  őrnek átadni. A  bv.  őr az  értesítőlap átvételét, az  átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. (6) Ha a  bíróság az  értesítőlap „Megjegyzés” rovatában azt tünteti fel, hogy az  előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel a  feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéről való döntés esedékessé vált, az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv.  intézet három napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket. 5. A járásbíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet 10. § (1) Ha a  végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a  járásbíróság előtt jogerőre emelkedik, és az  elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a kezelőiroda vezetőjének adja át. (2) A  kezelőiroda vezetője az  értesítőlapok átvételét a  2.  § (3)  bekezdésben írt feljegyzés mellett, az  átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. 11. § (1) A  kezelőiroda az  értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el. (2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék kiállítása után az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzék két példányával három napon belül köteles átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak. (3) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt – kivételes esetben pótlólag – átadja, vagy megküldi a bv. csoportnak a jogerős ítélet végrehajthatósági záradékkal ellátott rendelkező részének két kiadmányát, továbbá a Bv. tv. 36. § (3) bekezdésében szereplő iratok másodpéldányát vagy fénymásolatát. (4) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően a bíróság kezelőirodája három napon belül megküldi annak két kiadmányát a bv. csoportnak. A bv. csoport az egyik kiadmányt továbbítja a végrehajtást foganatosító szervnek. (5) Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó jogerős ítélet kiadmányát is át kell adni, vagy meg kell küldeni a bv. csoport részére. (6) A  (2) és (3)  bekezdésben, valamint a  10.  §-ban írt rendelkezéseket a  foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél is alkalmazni kell. (7) A  kezelőiroda a  gyűjtőjegyzékben feltünteti a  határozatkiadmány és a  foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb iratok megküldését. 12. § (1) A  kezelőiroda a  bv.  csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a  gyűjtőjegyzéknek a  járásbíróságon visszatartott példányával. (2) Ha a  gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a  kezelőiroda vezetője azt állapítja meg, hogy a  bv.  csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér. (3) A  gyűjtőjegyzék egyeztetése után a  kezelőiroda a  szabadságvesztés előírási tételszámát a  büntető lajstromba feljegyzi. (4) A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit – amennyiben a javítást maga nem végzi el – előírási tételszám (nyilvántartásba vétel) nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak, ebben az esetben a javított példányt a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg. (5) A  kezelőiroda az  (1)–(4)  bekezdésben foglaltak teljesítése után a  gyűjtőjegyzéknek a  bv.  csoporttól visszaküldött példányát csatolja a  kezelőirodán visszatartott példányhoz, és a  gyűjtőjegyzékeket sorszám szerint rendezve megőrzi. Az  év végén a  gyűjtőjegyzékeket az  utolsó lajstromszám alatt a  büntető lajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi. (6) Ha a  határozat rendelkező részének megküldésére pótlólag [11.  § (3)  bekezdés] került sor, azt a  bv.  csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg. 6. A törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt jogerőre emelkedett ítélet 13. § (1) Ha a  végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a  törvényszék első vagy másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárva közvetlenül a bv. csoportnak adja át. (2) Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. előadó aláírásával igazolja, és feltünteti a szabadságvesztés előírási tételszámát. 14. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla vagy a Kúria előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 10. § (1) bekezdése szerint jár el. (2) A kezelőiroda az értesítőlapot gyűjtőjegyzékkel együtt az első fokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg. 15. § Az ítélet (határozat) rendelkező részének és az egyéb iratok megküldésére a 11. § (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 12. § (6) bekezdésben meghatározott szabályokat, a szabadságvesztés előírási tételszámának feljegyzésére pedig a 12. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az ítéletet (határozatot) a törvényszék, az ítélőtábla, vagy a Kúria hozta. 7. Értesítőlap a fogva lévő terheltről 16. § (1) Ha a bíróság a terheltet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a terhelt akár ebben az ügyben, akár más ügyben előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a tanács elnöke a Bv. tv. 34. § (1) bekezdésében írtak szerint jár el. (2) A  bv.  őr az  értesítőlap átvételét az  átvétel időpontjának feltüntetésével, az  iratboríték belső oldalán aláírásával elismeri. Az iratboríték belső oldalán fel kell tüntetni, hogy a terheltet melyik bv. intézetből állították elő. (3) A  bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapnak a  bv.  őr részére történő átadását a  bíróság a  bv.  csoporttal az  erre rendszeresített értesítőlapon közli. (4) Ha a  rendőrségi fogdában előzetes letartóztatásban lévő terheltet az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a  továbbiakban: rendőrség) állítja elő, a  tanács elnöke az  értesítőlapot a  terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról. (5) Ha a  bíróság a  fiatalkorú terheltet végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a  fiatalkorú akár ebben az  ügyben, akár más ügyben, javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról. 8. A szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vétele 17. § (1) Ha a  bíróság a  szabadlábon lévő terhelttel szemben a  Bv. tv. 37.  § (1)  bekezdése alapján a  jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, a  Bv. tv. 37.  § (2)  bekezdése szerint jár el. A  bíróság erről a bv. csoportot értesíti. (2) Ha a  bv.  intézet közli a  bv.  csoporttal, hogy az  elítélt a  befogadás során úgy nyilatkozott, hogy kiskorú gyermeke vagy általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, vagy intézkedést kér vagyonának, lakásának biztonságba helyezéséről, a  bv.  bíró – amennyiben az  azonnali foganatba vételt elrendelő bíróság még nem intézkedett – a 29. § szerint jár el. 9. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, a feltételes szabadság utólagos megszüntetése, a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése, az előzetes fogvatartás utólagos beszámítása és utólagos összbüntetésbe foglalás 18. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az  a  bíróság, amely a  feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről utólag határoz (Be. 557. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. (2) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadság megszüntetéséről utólag határoz (Be. 559. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az  elítéltet fogva tartó bv.  intézetnek, továbbá a  büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek, ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll. (3) Végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén az  a  bíróság, amely a  büntetés végrehajtását utólag elrendeli (Be. 572. §), erről értesítőlapot állít ki, egyebekben a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos általános rendelkezések szerint jár el. Ha a bíróság a pártfogó felügyelet alatt álló, felfüggesztett szabadságvesztésre elítélt felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását utólag elrendeli, határozatát három napon belül megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak is, amely az elítélt pártfogó felügyeletét ez  idáig végrehajtotta. Ha a  bíróságnak nincs tudomása arról, hogy a  pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtotta végre, akkor az  elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak küldi meg a határozatot. (4) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az  a  bíróság, amely az  összbüntetésbe foglalásról utólag határoz (Be. 575. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. (5) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az  a  bíróság, amely az  előzetes fogvatartás vagy a  házi őrizet beszámításáról utólag határoz (Be. 576.  §), az  erről kiállított értesítőlapot és a  jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján – gyűjtőjegyzék nélkül – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. (6) Ha az  elítélt szabadlábon van, az  (1)–(2) és a  (4)–(5)  bekezdés szerinti értesítőlapot és határozatkiadmányokat a bíróság szerint illetékes bv. csoportnak kell megküldeni. (7) Ha az  előzetes fogvatartás, vagy a  házi őrizet utólagos beszámítása folytán az  elítélt feltételes szabadságra lenne bocsátható, a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 10. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt újabb szabadságvesztésre ítélése 19. § (1) Ha a  határozott ideig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az  elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tv. 31.  §), a  kiszabott szabadságvesztésről az  értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt, valamint a  feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztását (Btk. 45. §) fel kell tüntetni. (2) Az  a  bíróság, amely a  feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz (Be. 558. §), jogerős határozatának két kiadmányát – a bv. csoport útján – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. (3) Ha az  életfogytig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az  elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 45.  § (7)  bekezdés], a  kiszabott szabadságvesztésről az  értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni. 11. Halasztás engedélyezése 20. § (1) Ha az  elítélt nem az  ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a  szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az  első fokon eljárt tanács elnöke rövid úton megkeresi az  illetékes bv.  csoportot vagy a  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a  továbbiakban: BVOP), és tájékoztatást kér arról, hogy az  elítéltet felhívták-e a  szabadságvesztés megkezdésére, vagy az  elítéltet bv.  intézet időközben befogadta-e. (2) Ha a  halasztásra várandósság miatt került sor, azonban a  Bv. tv. 39.  § (5)  bekezdésében foglalt körülmények bekövetkeznek, a  tanács elnöke felhívja a  BVOP egészségügyi szakterületét, hogy nyilatkozzon az  elítélt nő egészségügyi állapotáról. (3) Amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő orvosi dokumentumok a nyilatkozathoz, a BVOP írásban tájékoztatja megállapításairól a tanács elnökét. (4) Amennyiben a  nyilatkozathoz nem bocsátották rendelkezésére a  megfelelő orvosi dokumentumokat, ennek közlésével tájékoztatja a tanács elnökét a nyilatkozat megtételének akadályáról. 12. Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtása érdekében 21. § (1) A járásbíróságtól gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a bv. előadó ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. A bv. bíró az észlelt hiányok pótlására felhívja a járásbíróságot. (2) A  bv.  előadó az  értesítőlap átvételének tényét és idejét aláírásával igazolja, és a  gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az  előírási tételszámot, amelyen az  ügyet a  szabadságvesztés végrehajtási lajstromban előírta, és a  gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a járásbíróságnak. (3) A bv. előadó az (1)–(2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a járásbíróság azt közli, hogy a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a bv. őrnek adta át. (4) Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a törvényszék közvetlenül a bv. csoportnak küldte meg, a bv. előadó a (2) bekezdés szerint jár el. (5) Ha a  szabadságvesztés az  ítélőtábla, illetve a  Kúria előtt emelkedett jogerőre az  erről szóló értesítőlapot gyűjtőjegyzékkel megküldi a bv. csoportnak. (6) A  bv.  előadó a  (3)–(5)  bekezdésben meghatározott esetekben a  szabadságvesztés végrehajtási ügy előírási tételszámát átiratban közli az első fokú bírósággal. 22. § (1) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy a) a Bv. tv. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban írt okok fennállnak-e, továbbá b) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét. (2) Ha a  bv.  bíró megállapítja, hogy a  szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, erről az  értesítőlap másolatának egyidejű megküldésével gyűjtőjegyzéken értesíti a BVOP-t. (3) Az  elítéltet a  BVOP felhívja a  szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A  felhívás tartalmazza azt, hogy az  elítélt a  szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv.  intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. A  felhívás tartalmazza továbbá a  tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg. (4) Az  elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt. 23. § (1) A  felhívás megtörténtét követően a  BVOP gyűjtőjegyzékkel írásban – vagy ahol a  feltételek adottak elektronikus úton – három napon belül tájékoztatja az  első fokú bíróság székhelye szerint illetékes bv.  csoportot a  felhívás tényéről, a szabadságvesztés megkezdésére előírt napról és a végrehajtás megkezdésére kijelölt intézetről. (2) A  bv.  intézet a  végrehajtásra behívott elítéltek jegyzékében meghatározott adatokat az  átvételt követően saját nyilvántartásába átvezeti. (3) Ha a  bv.  intézet közli a  bv.  csoporttal, hogy a  felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, a  bv.  bíró – ha időközben nem merült fel a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya – bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására. A  rendelvényt, a  már rendelkezésre álló határozatkiadmányok két példányát, a  foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport három napon belül megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. 24. § (1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv.  intézetben, erről az  intézet soron kívül értesíti a  BVOP-t az  elítélt elővezetése, szükség szerint elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezése céljából. (2) A BVOP az elővezetés elrendeléséről értesíti a bv. intézetet és a bv. csoportot feltüntetve az elővezetés határnapját. (3) A bv. intézet az elítélt elővezetésének eredményéről azonnal értesíti a BVOP-t. (4) Ha a  szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az  elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a  kézbesítő jelentése szerint az  elítélt a  felhívást a  kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, a  megjelölt  címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Bv. tv. 19. § (2) bekezdése alapján a BVOP az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében a  személyi adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az  elítélt utolsó ismert lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. (5) Ha az  elítélt bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás alapján a BVOP megállapítja, hogy az elítélt nem lakik vagy nem tartózkodik az általa megadott címen és új adat sem merült fel az  elítélt lakó- vagy tartózkodási helyéről, illetve megállapítható, hogy az  elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a BVOP az  illetékes bv. bírónál kezdeményezi az elítélt körözésének elrendelését elfogatóparancs kibocsátásával. (6) A  BVOP a  (5)  bekezdésben kezdeményezett elfogatóparancs kiadásának érdekében továbbítja a  bv.  bíró részére a  kézbesítéssel kapcsolatos iratokat, a  helyszíni ellenőrzés során készült rendőri jelentést és a  rendőrség által szolgáltatott egyéb információkat. (7) A  bv.  bíró az  elfogatóparancsban rendelkezik arról, hogy az  elítéltet a  legközelebbi bv.  intézetbe állítsák elő. Az elfogatóparancs kibocsátásáról a bv. csoport három napon belül értesíti a BVOP-t. (8) A  BVOP a  bv.  intézetek és a  bv.  bíró által közölt, a  szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos adatot és intézkedést nyilvántartásában rögzíti. (9) A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e. 25. § (1) A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja. (2) Ha a  bv.  intézet a  késedelmesen jelentkező, elővezetett, vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a  bv.  csoportot, az  értesítés alapján a  bv.  csoport a  23.  § (3)  bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el. Ebben az  esetben a  bv.  bíró a  rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról. (3) Ha az elítélt a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg, a bv. bíró a Bv. tv. 87. § alapján meghozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak. 26. § Ha az  elítélt nem lakik vagy tartózkodik a  bejelentett lakóhelyen, illetve tartózkodási helyen, de újabb lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a BVOP a 22. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el. 27. § (1) Ha a  bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a  bv.  csoportnak, amelyek előírása már megtörtént, de a  büntetés végrehajtására még egyik ügyben sem került sor, a  bv.  előadó az  összbüntetés előírása után az  összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja. (2) Ha az összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. előadó az összbüntetés előírása után a  bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot annak a  bv.  intézetnek küldi meg, amelyben az  elítéltet fogva tartják. (3) Ha az  összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásában más bv.  csoport is érintett, az  összbüntetést kiszabó bíróság szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az ítéletkiadmányok megküldése iránt, egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. (4) Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik [Be. 574.  § (3)  bekezdés], határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoport és a bv. intézet részére. (5) A  bv.  csoport a  szabadlábon levő elítélt esetében az  összbüntetés végrehajtása iránt akkor is intézkedik, ha a (3) bekezdésnek megfelelően megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget. (6) A  bv.  előadó az  összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az  összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozatkiadmányokat az elítélt befogadását követően átadja, vagy pótlólag küldi meg a bv. intézetnek. (7) Ha a  (3)  bekezdés szerint megkeresett bv.  csoport azt közli, hogy az  elítéltet a  BVOP már bv.  intézetbe beutalta, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az  egyéb iratokat az  összbüntetés végrehajtása végett annak a  bv.  intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte. (8) A  bv.  csoport a  szabadságvesztés végrehajtása során figyelemmel kíséri, hogy nincs-e helye összbüntetésbe foglalásnak. Ha az  összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről az  összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot értesíti. Ha a  bv.  intézet észleli a  szabadságvesztés végrehajtása során, hogy az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről értesíti a bv. csoportot. 28. § (1) A  bv.  előadó megkeresi a  bíróságot a  foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldése iránt, ha a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap érkezése óta tizenöt napot meghaladó idő telt el, és az említett iratokat a bíróság még nem küldte meg. (2) Ha a  foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlap és az  egyéb iratok azt követően érkeznek a  bv.  csoporthoz, hogy a  szabadságvesztésre vonatkozó értesítőlapot a  bv.  intézetnek megküldte, az  említett iratokat a bv. előadó pótlólag megküldi a bv. intézetnek. 29. § (1) Ha a 22. § (4) bekezdése szerinti felhívás átvételét követően az elítélt közli, hogy a kiskorú gyermeke vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, erről a BVOP az illetékes bv. csoportot értesíti. (2) A  bv.  bíró az  értesítést követően a  kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt keresi meg, hogy a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodjon. (3) A  felügyelet nélkül maradó más személy esetében a  bv.  bíró az  illetékes önkormányzatot keresi meg a  szükséges intézkedés megtétele iránt. A megkeresésben a szabadságvesztés tartamát és megkezdésének várható időpontját is közli. A bv. bíró, az elítélt kérésére, a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével intézkedik a vagyonának és a lakásának biztonságba helyezéséről. (4) A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet három napon belül tájékoztatja. 30. § (1) Ha a  felhívással érintett szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt az  elítéltnek más ügyben elrendelt előzetes letartóztatását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését veszik foganatba, a bv. bíró – ha a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya – a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. (2) A  bv.  előadó az  értesítőlapot és – ezzel egyidejűleg vagy pótlólag – a  határozatkiadmányokat, a  foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlapot és az egyéb iratokat megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. 31. § Ha a  fiatalkorú elítélt a  szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a  szabadságvesztés megkezdése előtt betölti a  huszonegyedik életévet, a  bv.  bíró a  Bv. tv. 54.  § (1)  bekezdése szerint jár el. A  megállapított büntetés-végrehajtási fokozatot az  értesítőlapon feltünteti, azt keltezéssel, az  aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bv. bíró a határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak. 32. § (1) Ha a bv. bíró a Bv. tv. 27. §-a szerint szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot észlel, a Bv. tv. 48. § (6) bekezdése szerint jár el. Ezt követően azonnal értesíti a  BVOP-t, hogy az  elítélt részére a  büntetés megkezdésére a  felhívást ne küldjék ki, vagy – ha az  elítélt nem jelent meg a  megjelölt napon a  bv.  intézetnél – a  kibocsátott elővezető parancsot, elfogatóparancsot visszavonja. (2) Az  elítélt halála esetén a  bv.  bíró beszerzi a  halotti anyakönyvi kivonatot, majd a  halál tényéről értesíti a  BVOP-t. Ilyenkor a szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról a bv. bíró nem hoz határozatot. 33. § (1) Ha az  elítélt az  előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött idővel kitöltötte a  jogerősen kiszabott szabadságvesztést, a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon a bv. bíró nem ad ki rendelvényt. Ha a bv. bíró ezt a körülményt a bírói rendelvény kiadását követően észleli, a bv. csoport erről azonnal értesíti a BVOP-t azzal, hogy az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki. (2) A  bv.  bíró az  értesítőlapot, a  határozatkiadmányokat és az  egyéb iratokat annak a  bv.  intézetnek küldi meg, amely az  elítéltet az  előzetes fogvatartásból elbocsátotta, vagy amely a  házi őrizetet megelőzően a  fogvatartást foganatosította. Ha az  elítélt az  előzetes letartóztatást rendőrségi fogdán vagy a  fiatalkorúak javítóintézetében töltötte, az értesítőlapot a szabadságvesztés foganatba vételére kijelölt bv. intézetnek kell megküldeni. (3) Ha az  elítélt a  jogerősen kiszabott szabadságvesztést a  házi őrizetben töltött idővel töltötte ki, a  bv.  bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek küldi meg. 34. § (1) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt annyi időt töltött előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben, hogy feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az  értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és a  bv.  intézetet felhívja, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg. Ha az előzetes letartóztatást nem a bv. intézetben foganatosították, vagy az elítélt kizárólag házi őrizetben volt, a bv. bíró a bv. intézet megkeresését mellőzi, és a továbbiakban a 38. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (2) A bv. előadó az (1) bekezdés szerinti felhívást, értesítőlapot – és ha már rendelkezésre áll – a határozatkiadmányokat megküldi annak a bv. intézetnek, ahonnan az elítélt az előzetes fogvatartásból szabadult. (3) Ha a  bv.  bíró az  elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra és a  bv.  intézet az  értesítőlapot, valamint a határozatkiadmányokat visszaküldte, a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el. 35. § (1) A  feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról, a  feltételes szabadság megszüntetéséről, az  utólagos összbüntetésről és az  előzetes fogvatartás utólagos beszámításáról érkezett értesítőlapot és határozatkiadmányt a bv. bíró soron kívül továbbítja az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. (2) Ha a  szabadságvesztést még nem vették foganatba, a  bv.  bíró az  utóbb érkezett értesítőlap és a  Bv. tv. 48.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja figyelembevételével – amennyiben az  utólagos beszámításra is tekintettel ez szükséges – értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt. (3) Ha az  utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a  bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az  elítélt a  szabadságvesztést kitöltve, vagy feltételesen szabadult, a  megküldött jogerős határozat alapján a bv. bíró szükség szerint értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt. 36. § (1) Halasztás engedélyezése esetén a szabadságvesztés foganatba vétele iránti intézkedéseket a halasztás tartamának figyelembevételével kell megtenni. (2) Ha a 23. § (2) bekezdése szerinti jegyzéknek a bv. intézet részére történt megküldése után a jegyzéken feltüntetett az  elítélt szabadságvesztése megkezdésében változás, vagy a  bíróság a  büntetés végrehajtását kizáró okot állapít meg, azt a bv. előadó három napon belül írásban közli a BVOP-val és a kijelölt bv. intézettel. (3) Ha a bíróság a 4. § (12) bekezdése szerint a szabadságvesztés félbeszakításról értesíti a bv. csoportot, a bv. előadó ezt azonnal írásban közli a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézettel. 13. Pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre 37. § (1) Pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a  szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy a) nincs-e a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Bv. tv. 27. §, 31. §), b) az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel teljesítette-e a pénzbüntetést. (3) Ha a  bv.  bíró megállapítja, hogy a  pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, az  elítéltet felhívja a  szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A  felhívás tartalmazza azt, hogy az  elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. (4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban a bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei (megyei jellegű feladatot is ellátó) bv. intézetet kell érteni. (5) A  felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az  elítélt a  pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja. (6) Az  elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt. Ebben az esetben a 29. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. (7) A  bv.  előadó a  pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlap másolatával együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek. (8) Ha az  elítélt bv.  intézetben tartózkodik, a  bv.  előadó a  pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek. (9) Ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a  bv.  bíró a  szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra – a  részbeni megfizetésre tekintettel  – vezet bírói rendelvényt. (10) A bv. előadó közli – a BVOP vagy a bv. intézet tájékoztatása alapján – a BGH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját. (11) Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, majd a halál tényéről értesíti a BGH-t és a bv. intézetet. Ilyenkor a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról a bv. bíró nem hoz határozatot. 14. A feltételes szabadságra bocsátás 38. § (1) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátásról való döntés során a Bv. tv. 58. § (3)–(4) bekezdései szerint jár el. (2) Ha a  bv.  bíró az  elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzi, de úgy látja, hogy az  elítélt később feltételes szabadságra bocsátható, felhívja a  bv.  intézetet, hogy az  általa meghatározott időpontban tegyen újabb előterjesztést. Ebben az  esetben a  bv.  bíró elrendelheti büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. (3) Ha a bv. bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, a bv.  intézet a feltételes szabadságra bocsátásról a Bv. tv. 57. § (8) bekezdése szerinti időszakonként előterjesztést készít. 15. A feltételes szabadság megszüntetése 39. § (1) A  bv.  bíró a  meghallgatás előkészítése során beszerzi az  elítélt pártfogó felügyelete végrehajtásának iratait, és gondoskodik arról, hogy a szükséges egyéb bizonyítékok rendelkezésre álljanak. (2) Ha az  elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, a  bv.  bíró a  feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárást felfüggeszti, és intézkedik az  elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, e  körben a  személyi adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az  elítélt lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az  elítélt a  szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a  bv.  bíró az  elítélt körözését rendeli el elfogatóparancs kibocsátásával. (3) A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet állítsák elő. Erről a bv. csoport a BVOP-t három napon belül értesíti. 40. § (1) Ha a  bv.  bíró a  Bv. tv. 61.  § (1) és (2)  bekezdése alapján dönt a  szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, a végzés rendelkező részében feltünteti, hogy az ideiglenes foganatba vétel mennyi ideig tarthat. (2) A  szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelése esetén a  bv.  bíró a  végzésének egy kiadmányát megkereséssel az  elítélt lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg az elítéltnek bv. intézetbe való előállítása céljából. (3) Ha a  rendőrkapitányság arról értesíti a bv. bírót, hogy az elítéltet a bv.  intézetbe azért nem tudta előállítani, mert ismeretlen helyen tartózkodik, a  bv.  bíró az  elítélt körözését rendeli el elfogatóparancs kibocsátásával. A  bv.  bíró az elítélt ellen kibocsátott elfogatóparancsról a BVOP-t is értesíti. (4) Ha a  szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét az  ügyész rendelte el, és a  bv.  bíró az  elítélt fogvatartását fenntartotta vagy megszüntette, a végzését megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. (5) Ha a  bv.  bíró az  elítélt meghallgatásán nem dönt a  feltételes szabadság megszüntetése kérdésében, de elrendeli a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét, a végzését – az elítélttel együtt – a bv. intézetnek adja át. 41. § (1) A  feltételes szabadság megszüntetésének nem akadálya, hogy a  feltételes szabadság tartama a  bv.  bíró döntése előtt letelt. (2) A  bv.  bíró a  feltételes szabadság megszüntetése tárgyában hozott határozatát megküldi az  első fokon eljárt bíróságnak. 42. § (1) Ha a  feltételes szabadságot megszüntető végzés a  meghallgatáson jogerőre emelkedik, és az  elítélt fogva van, a bv. bíró a határozat egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek adja át. (2) Ha a  bv.  bíró a  meghallgatáson a  szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelte el, a feltételes szabadságot megszüntető végzést – az elítélttel együtt – a bv. intézetnek adja át. 43. § (1) Ha a  feltételes szabadságot megszüntető végzés a  meghallgatáson nem emelkedik jogerőre, a  bv.  bíró dönt az  ügyész által elrendelt ideiglenes foganatba vétel meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, továbbá elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét. (2) Ha a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, de a  bv.  bíró nem rendeli el a  szabadságvesztés hátralévő részének azonnali foganatba vételét, a  bv.  csoport a  végzés megküldésével értesíti a  BVOP-t a  22.  § (3) és (4)  bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében. (3) A bv. csoport a (2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatást követően emelkedik jogerőre. 44. § (1) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bv. bíró a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megszünteti, és az erről szóló végzést a bv. bíró az elítéltet előállító bv. őrnek adja át. (2) Ha a  szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét a  törvényszék másodfokú tanácsa rendeli el, a  tanács elnöke a 40. § (2)–(3) és (5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el. 45. § (1) A  feltételes szabadságot megszüntető végzést a  tanács elnöke – feltéve, hogy az  elítélt szabadlábon van, és a  szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét nem rendelték el – a  bv.  csoportnak adja át a 43. § (2) bekezdésben meghatározottak végrehajtása céljából. Ha a  fogva lévő elítéltet a másodfokú tárgyalásra vagy nyilvános ülésre nem állították elő, a bv. csoportnak adja át. (2) Ha a  fogva lévő elítéltet a  másodfokú bíróság tárgyalására előállították, vagy a  tárgyaláson jelenlévő elítélttel szemben a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelték el, a tanács elnöke a végzés egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek, vagy – az elítélttel együtt – a bv. intézettől kirendelni kért bv. őrnek adja át. (3) Az (1) bekezdés szerint átadott végzés alapján a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el. 46. § Ha a  bv.  bíró, vagy a  másodfokú bíróság az  elítélt feltételes szabadságát megszünteti, vagy a  szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendeli el, a  végzését megküldi a  büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek, ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll. 16. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása 47. § (1) A  bv.  bíró – amennyiben az  ügyben nem az  iratok alapján határoz – a  meghallgatás időpontjáról a  bv.  intézetet értesíti. (2) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja, a szabadságvesztésről szóló értesítőlapon az új végrehajtási fokozatot feljegyzi, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el. (3) A  bv.  bíró a  végzését megküldi az  ügyben, vagy az  összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróságnak és a  bv.  intézetnek, valamint kézbesíti az  ügyésznek, az  elítéltn …