8/2004. (III. 10.) PM rendelete a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. CXXVII. törvény egyes rendel

8/2004. (III. 10.) PM rendelete a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. §-a (2) bekezdésének a)—e) és g)—l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Engedélykérelmek benyújtása 1. § (1) A Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek közül a) az adóraktári engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet, b) a keretengedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet, c) a felhasználói engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet, d) a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélye iránti kérelmet a 4. számú melléklet, e) az adóképviselő engedélye iránti kérelmet az 5. szá mú melléklet, f) a csomagküldő kereskedő engedélye iránti kérelmet a 6. számú melléklet, g) az adóügyi képviselő engedélye iránti kérelmet a 7. számú melléklet, h) a jövedéki engedély iránti kérelmet a 8. számú mel léklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a Vám- és Pénzügyőrség eljárásra illetékes regionális jövedéki központjához (a továbbiakban: regionális jövedéki központ) kell benyújtani. (2) Az engedélykérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központoknál szerezhető be. Adóraktári engedély iránti kérelem 2. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez — az (5) és (7) bekezdésben és a 3. §-ban foglalt eltéréssel — csatolni kell a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt; b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást; c) — a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére, illetve a sörfőzdére adóraktári engedélyt kérelmező kivételével — a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint; d) a kérelmező természetes személynek, illetve a gazdasági társaságoknál az igazgatónak, az ügyvezető(k)nek, az igazgatóság elnökének, az üzletvezetésre jogosult tagnak, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vezetőknek, személy(ek)nek (a továbbiakban: vezető) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; e) a jövedéki termék előállítására, a jövedéki termék előállításához szükséges anyagok és az előállított, a betárolt jövedéki termékek raktározására, tárolására, illetve szállítására adóraktárként működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek, illetve terméktávvezeték, hajó, vasúti iparvágányok (a továbbiakban: adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot; f) — a jövedéki termék előállítására irányuló adóraktári engedélykérelem esetében — az adóraktár berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát; g) az adóraktárban használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat; h) az alapanyag és a tárolt, a betárolt, az előállított jövedéki termék készletre vétele, adóraktáron belüli felhasználása, egyéb készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását; i) az adóraktárban folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját, adóraktárankénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja); j) a termékkísérő okmány, egyszerűsített kísérő okmány, borkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját; k) az adóraktár — kivéve a Jöt. 58. § (4) bekezdés d) pontjában említett vasúti tartálykocsiban tároló adóraktár — mintavételi szabályzatát; l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését; m) a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását; n) — a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére engedélyt kérelmező kivételével — az adóraktár engedélyese vagy az adóraktár által jövedéki ügyintézőként foglalkoz tatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, — megbízott személy esetén — továbbá a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátására kötött szerződés eredeti példányát; o) a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)—e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra vonatkozó határozatot. (2) Az engedélyezési eljárás során az adóraktár helyszínrajzát, műszaki, technikai és építési dokumentumait, az (1) bekezdés i) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, illetve — a boradóraktári engedély kérelmező kivételével — az adóraktárban használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, továbbá — a szőlőbor és az ásványolaj előállítására, valamint a jövedéki termék önálló tárolására, raktározására vagy önálló palackozására engedélyt kérelmező kivételével — a jövedéki termék gyártmánylapját a regionális jövedéki központ kérésére kell a kérelmezőnek benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia. (3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), d), j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni. (4) A Jöt. 72. §-a (7) bekezdésének és 78. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában összefüggő helyrajzi számokon szereplő üzemnek kell tekinteni azt a több helyrajzi számon elhelyezkedő üzemet is, amely helyrajzi számainak folytonosságát csak út, vasúti vágány vagy vízfolyás szakítja meg. (5) A Jöt. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti szőlőborászati üzemre vagy a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozóra adóraktári engedélyt kérelmezőnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolnia kell továbbá a) a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, eredetiben; b) a külön jogszabályban előírt pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartásvezetés leírását, adóraktáranként; c) a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja). (6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti kérelmező szőlőterületet is művel, és a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is. (7) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének, ha boradóraktárként köteles továbbműködni, a boradóraktári engedély iránti kéreleméhez a) az egyszerűsített adóraktári engedélyét [betétlapo(ka)t] eredetiben és az azokról a regionális jövedéki központ által kiadott hiteles másolato(ka)t; b) az (1) bekezdés b)—d), f)—h) és j)—m) pontjaiban foglalt okiratokat, dokumentumokat kell csatolnia. 3. § (1) A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt; b) a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, eredetiben; c) a szőlőbor előállítására, a szőlőbor előállításához szükséges anyagok és az előállított, betárolt szőlőbor raktározására, tárolására adóraktárként működtetni kívánt helyiség(ek) (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot; d) amennyiben a kérelmező egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, és a borkísérő okmány aláírására jogosult személy nem azonos az engedélyt kérelmező természetes személlyel, a borkísérő okmány aláírására jogosult személy(ek) közjegyző által hitelesített vagy az aláírásra jogosult személy(ek) által a kérelem személyesen történő benyújtásakor, a regionális jövedéki központ képviselőjének jelenlétében megadott aláírás mintáját; e) az egyszerűsített adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, űrtartalmának, helyének feltüntetésével; f) a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja); g) a külön jogszabály szerinti pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartásvezetés leírását, adóraktáranként; h) az e rendelet 66. §-ának (1)—(2) bekezdése szerinti esetben továbbá az egyszerűsített adóraktár helyszínrajzát, amelyen pontosan fel kell tüntetni a kérelmező által adóraktárként használt pincerészt, azon belül a tárolóedények pontos helyét, azonosításra alkalmas jelét, darabszámát, űrtartalmát; i) a szőlőbor kannás kiszerelése, palackozása, illetve pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére palackos kiszerelésben vagy kimérve, helyben fogyasztásra történő értékesítése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja). (2) A szőlőterületet is művelő kérelmezőnek, amennyiben a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is. (3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés f) és i) pontjában foglalt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania vagy a helyszíni ellenőrzés keretében bemutatnia. (4) A szőlőborászati üzem engedélyesének, ha egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésére válik jogosulttá, az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolnia kell a) a boradóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t] eredetiben és az azokról a regionális jövedéki központ által kiadott hiteles másolato(ka)t; b) a nyilatkozatát arról, hogy az utolsó három gazdasági év átlagában előállított szőlőbor mennyisége nem haladta meg az 1000 hektolitert. 4. § (1) A Jöt. 5. § (1) bekezdése szerinti, az ott meghatározott feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszerv (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal) az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül az adóraktárban helyszíni szemlét tart. A regionális jövedéki központ a helyszíni szemle megtartása érdekében az adóraktárra vonatkozó valamennyi okiratot, bizonylatot az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtásától számított 8 napon belül megküldi a területileg illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak. (2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben és az ahhoz csatolt, vagy a helyszínen megtekintett okiratokban, bizonylatokban foglaltak helyszíni ellenőrzésének eredményét a kérelmező jelenlétében felvett jegyzőkönyvben rögzíti. 5. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás keretében — az engedély kiadásának feltételeként — hivatalos zár elhelyezését határozhatja meg a szeszüzem és a szeszfőzde adóraktár üzemi és mérőberendezésein, csővezetékein, tárolótartályain, egyéb berendezésein. Hivatalos zár alkalmazása abból a célból határozható meg, hogy a jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből, a mérőberendezés kikerülésével, illetve a hivatalos zár megsértése nélkül kivenni, valamint az üze mi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen. (2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jegyzőkönyvben határozza meg az üzemi és mérőberendezéseknek, tárolótartályoknak azokat a pontjait, ahol hivatalos zárat, borítót kell alkalmazni. Az alkalmazott zárak, borítók a más hatóságok által felhelyezett jelzéseket (bélyegzéseket) nem takarhatják, nem rongálhatják. 6. § (1) A regionális jövedéki központ a helyszíni szemlét követő 15 napon belül határozatban közli a kérelmezővel a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosítékra felajánlott összeg elfogadását vagy attól eltérő összegben való megállapítását. (2) Az adóraktári engedélyt a regionális jövedéki központ az (1) bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték 29. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való kézhezvételét követő 15 napon belül, egyéb esetben az adóraktári engedélykérelem benyújtásától számított 60 napon belül, a 9. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A regionális jövedéki központ az adóraktári engedélyhez csatolja a hitelesített pincekönyvet, valamint a kérelemhez benyújtott nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartásvezetést engedélyező határozatot. (3) A regionális jövedéki központ az adóraktári engedély kiadásával egyidejűleg a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak megküldi az adóraktári engedély egy példányát, továbbá a jóváhagyott nyilvántartások mintáját vagy a számítógépes nyilvántartásvezetést engedélyező határozatot. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár-engedélyes által benyújtott nyilvántartásokat 8 napon belül köteles hitelesíteni. 7. § A regionális jövedéki központ az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező a) a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételeit (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök, — a Jöt.-ben foglalt kivétellel — hitelesített tartályok stb.) nem biztosította; b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon — a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott — hivatalos zárak nem alkalmazhatók; c) a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyi séggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek; d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg; e) a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek előállítására jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal nem rendelkezik; f) a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki; g) a Jöt. 35—36. §-ában foglalt egyéb feltételeknek nem felel meg. 8. § (1) A Jöt. 37. § (7)—(9) bekezdésének alkalmazásában az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélykérelemben megadott, valamint az adóraktári engedélyben [a betétlap(ok)ban] foglalt adatokat érintő minden változást, módosítást bejelentési kötelezettséggel járó változásnak kell tekinteni. (2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást a regionális jövedéki központhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül — a termékkísérő okmány és a borkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén haladéktalanul — be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti engedélykérelem formanyomtatványán teljesíthető, amely az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemnek minősül. (3) Az adóraktári engedély (egyszerűsített adóraktári engedély) módosítása iránti kérelemhez csatolni kell a) a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t]; b) az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása vagy új tevékenység végzése esetén, illetve a tevékenységek további telephelyen (adóraktárban) történő végzése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék, tevékenység kapcsán azt már bemutatták; c) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén az adóraktári engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás az adóraktár-engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti adóraktári engedély megszerzéséhez benyújtandó — a jogutódra vonatkozó — okmányokat, igazolásokat; d) a Jöt. 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, az adóraktár-engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár (egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2. § (1) bekezdésének b) és j) pontjában foglalt igazolást, valamint a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását. (4) További adóraktár, illetve egyszerűsített adóraktár működtetése iránti kérelme esetén a) az adóraktár-engedélyesnek az adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre, a 2. § (1) bekezdés e)—k) pontjában, b) az egyszerűsített adóraktár engedélyesének az egyszerűsített adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre a 3. § (1) bekezdésének c), f) és g) pontjában meghatározott dokumentációt, okiratot kell csatolnia. (5) Ha a boradóraktár engedélyese szőlőterület művelésébe kezd, az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemben meg kell adnia a művelése alá vont szőlőterület helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), telepítésének évét, és csatolnia kell — a 2. § (6) bekezdése szerint — a szőlőterület használati jogcímének igazolását. (6) A regionális jövedéki központ a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt és/vagy a betétlapot bevonja, és új adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt és/vagy betétlapot ad ki. Az adóraktár engedélyesének egyik adóraktárára vonatkozó engedélye megszűnése esetén a regionális jövedéki központ az adóraktárra vonatkozó betétlapot vonja be. 9. § (1) A Jöt. 37. § (10) bekezdésben meghatározott változásnak kell tekinteni a technológiai és technikai feltételek megváltozását, a jogszabályban előírt hatósági engedélyekben, szakhatósági hozzájárulásokban foglaltaktól eltérő működtetést, továbbá az előállított és betárolt jövedéki termékek biztonságos raktározásának, tárolásának, és — a bor kivételével — a pontos mennyiségi számbavétel feltételének megváltozását. (2) A Jöt. 38. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények megváltozása lehet különösen az adómérték változása, továbbá az előállított, raktározott jövedéki termék mennyiségének olyan mértékű megváltozása, amely alapján a jövedéki biztosíték összegét több, mint 25%-kal kell megemelni, valamint, ha a rendelkezésre bocsátott jövedéki biztosíték érvényesíthetősége kétségessé válik. Keretengedély 10. § (1) A keretengedély iránti kérelemhez — a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel — csatolni kell a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy a vállalkozói igazolványát; b) az állami adóhatóság által a Jöt. 42. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást; c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; d) a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér), illetve a jövedéki termék felhasználására szolgáló üzem, és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: adómentes üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot; e) a jövedéki termék termék-előállításhoz történő felhasználása esetén az adómentes üzem üzemi berendezéseinek technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát; f) az adómentes üzemben jövedéki termék tárolására használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat; g) a betárolt jövedéki termék készletrevétele, adómentes üzemen belüli felhasználása, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását; h) az adómentes üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja); i) a jövedéki termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet; j) az alkoholtermék részleges denaturálására vonatkozó leírást, valamint a Jöt. 68. § (3) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott nyilatkozatot, az e rendelet 89. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel; k) a termékkísérő okmány aláírására jogosultak közjegyző által hitelesített aláírás mintáját; l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését; m) a jövedéki termékre vonatkozó mintavételi szabályzatát; n) a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását; o) a Jöt. 43. § (9) bekezdésében foglalt feltétel fennállásának az illetékes hatóság általi igazolását vagy a hatósági előírások teljesítése esetén szükséges költségráfordítások levezetését; p) a Jöt. 53. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén az ott előírt feltétel teljesítéséről a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság igazolását; r) az adómentes felhasználó által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, — megbízott személy esetén — továbbá a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátására kötött szerződés eredeti példányát; s) a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)—e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra vonatkozó határozatot; t) — ha az adómentes felhasználás célja nem termékelőállítás vagy a jövedéki termék nem válik az előállított termék részévé — a jövedéki termék felhasználásának mennyiségi levezetését. (2) A kérelmezőnek az adómentes üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, az (1) bekezdés h) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások, illetve az adómentes üzemben használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia. (3) A Jöt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységre keretengedélyt kérelmezőnek az (1) bekezdés b)—d) pontjában foglaltakat nem kell teljesítenie. (4) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), j), k) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolnia. 11. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 15 napon belül az adómentes üzemben a 4. §-ban foglaltak szerint helyszíni szemlét tart. (2) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül a regionális jövedéki központ határozatban közli a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy ettől eltérő összegben való megállapítását. (3) A keretengedélyt a regionális jövedéki központ a (2) bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték 29. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való kézhezvételét követő 15 napon belül, a 10. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A regionális jövedéki központ a keretengedélyhez csatolja a nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartásvezetést engedélyező határozatot. A keretengedély kiadása során a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. (4) A regionális jövedéki központ a keretengedélyben rögzíti — a felhasználás (a technológia) sajátosságának figyelembevételével — azt az időszakot (időpontot), amelyre vonatkozóan az elszámolást teljesíteni kell. (5) A Jöt. 53. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén keretengedélynek a külön jogszabály szerint kiadott és a regionális jövedéki központ által záradékolt elvi engedély minősül. A külön jogszabály szerint kiadott elvi engedéllyel rendelkező felhasználó az elvi engedély kézhezvételét követően a regionális jövedéki központhoz köteles benyújtani a fűtőolaj adómentes beszerzésének és felhasználásának elszámolására a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal kialakított nyilvántartásának mintáját vagy számítógépes nyilvántartás-vezetésének leírását, amelynek elfogadásáról a regionális jövedéki központ határozatban rendelkezik. 12. § A regionális jövedéki központ a keretengedély iránti kérelmet elutasítja, ha a) az adózatlan jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételei [műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök és tartályok (kivéve a Jöt. 53. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti tevékenység során használt tartályokat)] nem biztosítottak; b) az adózatlan jövedéki termék biztonságos raktározásának, tárolásának feltételei nincsenek meg, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek; c) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtették meg; d) a tevékenység folytatására, illetve az adózatlan jövedéki termékek felhasználásával előállításra kerülő termékekre a kérelmező nem rendelkezik jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal, vagy e) a kérelmező a Jöt. 42. § (4) bekezdés a)—b) pontja értelmében szükséges egyéb feltételeknek nem felel meg. 13. § (1) Az engedélyezett keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, valamint a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a 2. számú melléklet szerinti keretengedély iránti kérelem II. része azon pontjainak kitöltésével kell kérni — a vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával —, amelyekben módosulás, illetve változás következik be. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak engedélyezése a keretengedély II. részének kiállításával és kiadásával történik, egyidejűleg az előző keretengedély II. részét a regionális jövedéki központ visszavonja. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti változás a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének növekedését is eredményezi, a (2) bekezdés szerinti engedélyezésre csak az új jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követően kerülhet sor. (4) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Jöt. 53. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentes célú felhasználás esetén a külön jogszabály szerint engedélyezett mennyiség módosítására, illetve újabb keretmennyiség megállapítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. 14. § (1) A keretengedély iránti kérelemben, illetve a keretengedélyben szereplő adatok — 13. § (1) bekezdésében foglaltakon kívüli — egyéb változása esetén e §, valamint a 8. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. (2) Ha az adómentesen beszerzett jövedéki terméket az adómentes felhasználó a keretengedélyében megjelölttől eltérő más termék előállításához kívánja felhasználni, úgy kell eljárni, mint az új kérelem esetében, azonban a 10. § (1) bekezdés a)—c) pontjaiban foglaltakat nem kell teljesíteni, a 10. § (1) bekezdés d)—h), j)—m) pontjaiban foglaltakat pedig csak abban az esetben kell teljesíteni, ha azokat a változás érinti. (3) Az adómérték változása esetén a jövedéki biztosítékot az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napnál hosszabb ideig érvényes keretengedély esetében a regionális jövedéki központ hivatalból, határozatban módosítja, és az adómentes felhasználó a Jöt. 38. § (9) bekezdésének rendelkezése szerint köteles gondoskodni az új jövedéki biztosíték teljesítéséről. Nem kell a jövedéki biztosítékot módosítani, amennyiben az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napon belül lejár a keretengedély érvényessége. Felhasználói engedély 15. § (1) A felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolni kell a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a vállalkozói igazolványát; b) az állami adóhatóság által a Jöt. 59. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást; c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; d) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék előállítására, felhasználására vagy kiszerelésére szolgáló üzem, illetve e termékek raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér) és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: felhasználó üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot; e) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermékek tárolására szolgáló tárolótartályok, tárolóedények, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat; f) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelése esetén a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló okmányokat, bizonylatokat; g) egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék készletrevétele, felhasználása, kiszerelése, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását; h) a felhasználó üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja); i) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék nem termék-előállításra történő felhasználásának mennyiségi levezetését; j) a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)—e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra vonatkozó határozatot; k) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet; l) a 12. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy az annak megfelelő adattartalmú számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását; m) — adóraktárból történő beszerzés esetén — az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját. (2) A kérelmezőnek a felhasználó üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, illetve a felhasználó üzemben használt tárolótartályra, tárolóedényre, mérőberendezésre vonatkozó hitelesítési bizonylatok, az (1) bekezdés h) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, hozzájárulások eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia. (3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), f), j) és m) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolnia. 16. § A felhasználói engedély kiadására a 11. § (1)—(3) bekezdése, a felhasználói engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, a felhasználói engedély iránti kérelemben vagy a felhasználói engedélyben szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felhasználói engedélyt a 13. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a felhasználói engedély módosítását pedig a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Műszaki leírás az engedélyezett adóraktárról, adómentes üzemről, felhasználó üzemről 17. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás során az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít. A műszaki leírás eredeti példányát az adóraktárban, az adómentes üzemben, a felhasználó üzemben kell tartani, másodpéldánya a regionális jövedéki központ, a harmadpéldánya a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. (2) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell a) a műszaki leírást készítő hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését, b) az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem megnevezését (típusát), pontos címét, c) az adóraktári engedély, a keretengedély, a felhasz nálói engedély jövedéki számát, az engedélyt kiadó regionális jövedéki központ megnevezését, d) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes megnevezését, adószámát, e) az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi helyiségeinek alaprajzát, feltüntetve benne az üzemi berendezések felülnézeti vázrajzát és jelzését (indokolt esetben folyamatábrát), f) az üzemi berendezések, tartályok és edények jegyzékét (azonosító jelét, méretét és űrtartalmát), g) az alkalmazott hivatalos zárak jegyzékét (a sorszám, a berendezés számjele, megnevezése, az alkalmazott ólomzárak feltüntetésével), h) a záradékot. (3) A műszaki leírás záradékában szerepeltetni kell a) az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy az üzemi berendezést a műszaki leírásban rögzített állapotban tartja, azon változtatást csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével végezhet, továbbá, hogy a hivatalos zárak épségben tartásáért felelősséggel tartozik, és az ellenőrzési iratokat megőrzi; b) az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes, valamint a készítők, illetőleg a jóváhagyó aláírását. Kötelező érvényű vámtarifabesorolás 18. § (1) A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelmet a 14. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez (a továbbiakban: VPVI) kell két példányban benyújtani. A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központnál, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál és a VPVI-nél szerezhető be. (2) A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a jövedéki termék, a jövedéki termékből előállított termék (a továbbiakban együtt: előállított termék) leírását, összetételét tartalmazó dokumentumot (termékspecifikációt, analízis bizonyítványt); b) az előállított termék — kivéve szőlőbor — gyártmánylapját, illetve az ásványolaj esetében az előállítás technológiai leírását; c) az előállított termék kiszerelési egységét és módját, valamint felhasználási területét és módját tartalmazó leírást; d) minden olyan egyéb dokumentumot, amely elősegíti az előállított termék vámtarifaszám alá történő besorolását. (3) Ha a kötelező érvényű vámtarifabesorolást a vámhatóság kezdeményezte, a jogosult köteles a (2) bekezdésében foglalt információkat a besoroláshoz a VPVI rendelkezésére bocsátani. (4) Új kötelező érvényű vámtarifabesorolást kérhet az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes vagy kezdeményezhet a vámhatóság, ha olyan új körülmény merült fel, amely a korábban kiadott besorolást megváltoztathatja. (5) Amennyiben a Jöt. 48. § (22) bekezdése alapján az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes az engedélyét visszaadja, a készleten maradt jövedéki termékét vagy az abból előállított terméket vámhatósági felügyelet mellett, külön engedély nélkül értékesítheti. (6) A kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozatnak a vámtarifaszám mellett tartalmaznia kell a termék adómértékének megállapításához szükséges, Jöt. szerinti termékkategória megjelölését is. Bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélye 19. § (1) A bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemhez — a (4)—(5) bekezdésben foglalt eltéréssel — csatolni kell a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát; b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást; c) a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint; d) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; e) a jövedéki termék Jöt. 7. § 26. pontja szerinti fogadását végző telephely (a továbbiakban: fogadóhely) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot; f) a fogadóhelyen végzett tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja); g) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását; h) a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját; i) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve a nem bejegyzett kereskedő esetében a jövedéki biztosíték teljesítését igazoló eredeti okiratot, bizonylatot; j) — adóképviselő alkalmazása esetén — az adóképviselővel (az adóképviselői engedélyt kérelmezővel) adóképviseletre kötött megállapodást; k) a 15. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását. (2) Fogadóhelyként az engedélykérelemben olyan hely jelölhető meg és engedélyezhető, a) amely a kérelmező cégkivonatában, illetve egyéni vállalkozói igazolványában telephelyként szerepel, vagy b) amelynek a tagállamból érkező jövedéki termékek (1) bekezdés e) pontja szerinti fogadása céljából való használatára vasúttársasággal vagy vasúti iparvágánnyal rendelkező személlyel a kérelmező írásban megállapodást kötött. (3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), d), h) és j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolnia. (4) Amennyiben a kérelmező adómentes felhasználóként a kérelem benyújtásakor már keretengedéllyel rendelkezik, a bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelméhez csak az érvényes keretengedélyét kell csatolnia. (5) Amennyiben a kérelmező egyidejűleg keretengedély iránti kérelmet is benyújt, a bejegyzett kereskedői kérelmének benyújtásánál nem kell külön az (1) bekezdés rendelkezését teljesíteni. (6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti esetben a kérelmező a keretengedélyében engedélyezett keretmennyiségen felül szerez be tagállamból adófelfüggesztéssel jövedéki terméket, a különbözetre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani, és az (1) bekezdés i) pontját is alkalmazni kell. Az így beszerzett jövedéki termékre az adókötelezettséget a bejegyzett kereskedőkre előírt szabályok szerint kell teljesíteni. (7) A nem bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdés a)—b), d), i) pontjában előírt bizonylatokat, okiratokat kell a (3) bekezdés szerint eredetiben vagy hiteles másolatban csatolnia. 20. § (1) Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélyt kérelmező személy adóképviselőt kíván a Jöt. 26. § (1) bekezdés szerint alkalmazni, kérelmét az adóképviselői tevékenységet kérelmező személy kérelmével vagy — érvényes adóképviselői engedéllyel rendelkező adóképviselő esetén — az adóképviselői engedély módosítása iránti kérelemmel együtt nyújthatja be. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélyét a vámhatóság azt követően adja ki, ha a Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jövedéki biztosítékra felajánlott és a vámhatóság által elfogadott összegű, illetve — nem bejegyzett kereskedő esetében — a Jöt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott összegű jövedéki biztosíték nyújtását az adóképviselői tevékenységet kérelmező személy vagy az adóképviselő eredeti okirattal, bizonylattal igazolta. 21. § (1) A bejegyzett kereskedő engedélyének kiadására a 11. § (1)—(3) bekezdése, az engedély iránti kérelem elutasítására a 12. § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a regionális jövedéki központ a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, továbbá a bejegyzett kereskedői engedélyt a 16. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. (2) A nem bejegyzett kereskedő engedélyét a kérelem benyújtását követő 15 napon belül, a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki a regionális jövedéki központ. (3) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az engedély módosítását a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Adóképviselő engedélye 22. § (1) Az adóképviselő engedélye iránti kérelemhez csatolni kell a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát; b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást; c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; d) a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint; e) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését; f) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását; g) a tagállami adóraktár-engedélyes által a kérelmező adóképviselőként való működésére adott írásos megbízást és annak hiteles fordítását; h) az adóképviselőként való működésre a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélyt vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedély módosítását kérelmezővel kötött megállapodást; i) a 110. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását; j) a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját. (2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), g), h) és j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adóképviselői engedély iránti kérelemhez csatolnia. (3) Az adóképviselői engedély vagy engedélymódosítás iránti kérelem csak a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélykérelemmel vagy engedélymódosítás iránti kérelemmel együtt nyújtható be. (4) Egy személy több bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselőjeként is engedélyezhető, azonban az adóképviselői engedélyt az adóképviseletre szóló megállapodásonként (bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnként) külön-külön kell megkérni és az engedélyt kiadni. 23. § (1) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselője engedélyének kiadására a 11. § (1)—(3) bekezdése, az engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, az adóképviselői engedély iránti kérelemben vagy az adóképviselői engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a regionális jövedéki központ a bejegyzett kereskedő adóképviselője esetében a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, a nem bejegyzett kereskedő adóképviselőjének engedélyét a kérelem benyújtását követő 15 napon belül bírálja el, továbbá az adóképviselői engedélyt a 18. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, az adóképviselői engedély módosítását pedig az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. (2) Az adóképviselő engedélyében minden bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőre és azon belül tagállami adóraktár engedélyesenként külön betétlapot kell kiállítani. (3) Az adóképviselő az engedélyében szereplőn túl további bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviseletének az ellátására vonatkozó engedélyt az adóképviselői engedélyének az (1) bekezdés szerinti módosításával, a 22. § rendelkezéseinek betartásával kérheti. Csomagküldő kereskedő engedélye 24. § (1) A csomagküldő kereskedelmet folytató személy a Jöt. 32. § (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes bejelentési kötelezettségének a 6. számú melléklet szerinti engedélykérelem benyújtásával tesz eleget. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelemhez csatolni kell a) a kérelmező társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy az egyéni vállalkozói igazolványát eredetiben vagy hiteles másolatban; b) a jövedéki termék más tagállamba történő szállításáról a 111. § (2) bekezdésében előírt adattartalommal vezetendő külön nyilvántartás mintáját, c) a jövedéki termék más tagállamba történő szállításához alkalmazott szállítási bizonylat mintáját, d) a c) pont szerinti szállítási bizonylat aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját eredetiben. (3) A csomagküldő kereskedő engedélyének kiadásra a 11. § (1)—(3) bekezdése, az engedélykérelemben megadott és az engedélyben szereplő adatok változása, az engedély módosítása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy engedélyt a 19. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a csomagküldő kereskedői engedély módosítását pedig a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Adóügyi képviselő engedélye 25. § (1) Más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének engedélye iránti kérelemhez csatolni kell a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát; b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást; c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; d) a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint; e) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését; f) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását; g) a más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő által a közreműködésre adott írásos megbízást és annak hiteles fordítását; h) a 20. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját, vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását. (2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c) és g) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adóügyi képviselői engedély iránti kérelemhez csatolnia. (3) Más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője engedélyének kiadásra a 11. § (1)—(3) bekezdése, az engedélykérelemben megadott és az engedélyben szereplő adatok változása, az engedély módosítása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy engedélyt a 21. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, az adóügyi képviselői engedély módosítását pedig a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Jövedéki engedély export-, import-, közösségi kereskedelmi, jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez 26. § (1) A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a vállalkozói igazolványát; b) az állami adóhatóság által a Jöt. 104. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást; c) a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló okmányokat, bizonylatokat; d) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; e) a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló telephely (raktár, tárolótér, tárolótartály) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot, továbbá a Jöt. 104. § (4) bekezdése szerinti esetben az előírt tárolótartály térfogat, illetve raktárterület meglétét igazoló dokumentumokat, a tárolótartályok hitelesítési bizonylatait; f) a tevékenység folytatására jogszabályban előírt működési engedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyeket; g) a Jöt. 106. § (6) bekezdése szerinti együttes tevékenység folytatása esetén a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó érvényes működési engedélyt és a számítógépes jövedéki nyilvántartásvezetés leírását; h) a 22. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját, vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását, i) — közösségi kereskedelmi tevékenység folytatása esetén — az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját. (2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, dokumentumokat eredetiben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell a jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolnia. 27. § (1) A regionális jövedéki központ a jövedéki engedélyt a 23. számú mellékletben megadott adattartalmú nyomtat ványon adja ki. A regionális jövedéki központ a jövedéki engedélyhez csatolja a jóváhagyott és hitelesített nyilvántartásokat vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. (2) A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni. A bejelentést a 8. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a regionális jövedéki központhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. (3) Az adatok változásának bejelentése során csatolni kell a) új telephely nyitása esetén a Jöt. 104. § (4) bekezdésében előírt feltétel teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat; b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat; c) új jövedéki termék(ek) forgalmazása esetén, ha a jövedéki biztosíték összege változik, a felajánlott jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását, letétbe helyezését, átutalását igazoló okmányokat, iratokat, bizonylatokat; d) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a jövedéki engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a jövedéki engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig a jövedéki engedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat; e) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. (4) Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének határideje: a) új telephely nyitása, az engedélyezett jövedéki termékek mellett más újabb jövedéki termékek forgalmazása vagy az engedélyezett tevékenységnek a bővítése esetén ezek bekövetkezésének napját megelőző 30. nap; b) jogutódlás esetén a jogutód cégbejegyzési vagy változás bejegyzési kérelmének cégbírósághoz történő benyújtása napját követő munkanapon; c) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető kinevezése napját követő 8 napon belül. (5) A regionális jövedéki központ a kérelemben foglaltak alapján a jövedéki engedélyt vagy annak telephelyre vonatkozó mellékletét bevonja, és új jövedéki engedélyt (mellékletet) ad ki. (6) A telephely megszüntetése esetén a regionális jövedéki központ a megszüntetésről szóló határozat meghoza talával egyidejűleg a jövedéki engedély vonatkozó mellékletét bevonja. 28. § A vámhatóság a jövedéki termékek jövedéki engedélyes kereskedelmére, közösségi kereskedelmére, exportjáraimportjára jövedéki engedéllyel rendelkezők listáját rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben, továbbá gondoskodik a kiadott, a módosított, a visszavont, a visszaadott, az elveszett és a megsemmisült engedélyek listájához a vámhatóság internetes honlapján való közvetlen hozzáférésről, illetve azok havi rendszerességgel történő aktualizálásáról. Jövedéki biztosíték nyújtása 29. § (1) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő banki átutalás. (2) Jövedéki biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely a) a Jöt.-ben meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes, b) eredeti bankgarancia, és amelyben a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a Jöt. 19. § (5), 38. § (12), 42. § (11), 59. § (7) és 104. § (13) bekezdése szerinti esetekben, a regionális jövedéki központ igénybejelentése alapján, feltétel nélkül — a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül — teljesít, c) a fizetési igény bejelentésére a regionális jövedéki központot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg, d) visszavonhatatlan vagy kizárólag a regionális jövedéki központ jóváhagyásával visszavonható. (3) Nem fogadható el a bankgarancia, ha a bankgaranciát nyújtó, illetőleg felülgarantáló belföldi hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 157. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor. (4) A bankgaranciának tartalmazni kell a) a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát; b) külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgaran táló belföldi bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát; c) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát; d) a garancia összegét számmal és betűvel; e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját; f) a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt kötele zettségvállalást. (5) A Jöt. 38. § (11) bekezdésben nevesített Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a Jöt. és az e rendelet alkalmazásában csak az Alapítvány alapító és társult bankjai által bankgaranciát nyújtó pénzintézeten keresztül vállal jövedéki garanciát. (6) A jövedéki biztosíték Jöt. 38. § (5), 42. § (7), 59. § (6) és 104. § (13) bekezdés szerinti csökkentésére irányuló kérelemhez az adótartozásra a Jöt. 7. § 32—34. pontjaiban előírt feltétel teljesülését igazoló, az állami adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását kell eredetiben csatolni. 30. § (1) A Jöt. 19. §-ában meghatározott szállítási jövedéki biztosítékra a 29. § rendelkezéseit alkalmazni kell azzal, hogy a külföldi hitelintézet által nyújtott bankgarancia akkor fogadható el, ha azt belföldi székhelyű hitelintézet felülgarantálta és arról a hiteles magyar fordítást csatolják. (2) A Jöt. 19. § (2) bekezdése alapján külön teljesített szállítási jövedéki biztosítékként (a továbbiakban: külön jövedéki biztosíték) olyan bankgarancia fogadható el, amely a tagállamba történő utolsó kiszállítást követően legalább még 180 napig érvényes. (3) A külön jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmányt, bizonylatot a terhére történő első kiszállítást megelőzően — eredetiben — meg kell küldeni a regionális jövedéki központnak. (4) Amennyiben a tagállamba kiszállításra kerülő jövedéki termék után nyújtandó biztosíték összege a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló, felhasználható szabad keretet a teljes keret 0,1%-ánál kisebb összeggel, legfeljebb azonban 100 ezer forinttal haladja meg, a jövedéki biztosítékot nem kell kiegészíteni. (5) A szállítási jövedéki biztosítékról az adóraktár-engedélyes olyan nyilvántartást köteles kialakítani és folyamatosan vezetni, amelynek alapján ellenőrizhető a) a más tagállamba történt kiszállítások utáni szállítási jövedéki biztosíték nyújtási kötelezettség alakulása, aktuális összegének levezetése; b) a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló teljes keret, megbontva a Jöt. 38. § szerinti jövedéki biztosítékból beszámított összegre és a külön jövedéki biztosítékra (a jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmány, bizonylat adatainak feltüntetésével, továbbá a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben); c) a tagállamba kiszállított jövedéki termékre igénybe vett és még fel nem szabadult (lekötött) szállítási jövedéki biztosíték összegének levezetése (a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben, az igénybevétel kiszállításonkénti részletező adataival); d) a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege, lejárat szerint részletezve. 31. § (1) A felhasználói engedélyes, a bejegyzett kereskedő, az adóképviselő és az adóügyi képviselő által bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték esetén a bankgarancia érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb bankgaranciát kell a regionális jövedéki központhoz benyújtani. (2) A nem bejegyzett kereskedő bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosítékának az engedélykérelemben megjelölt tervezett betárolás időpontját követő 30 napig kell érvényesnek lenni, amely az adó megfizetésével egyidejűleg felszabadíthatóvá válik. Nyilvántartásba vételi kérelmek benyújtása 32. § (1) A Jöt. 58. §-a (11) bekezdésében (üzemi motorikusgáztöltő-állomás), valamint 59. §-a (2) bekezdésében és 71. §-a (1) bekezdésében (nyilvántartásba vett felhasználó) előírt nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban kell benyújtani az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetését, valamint az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék évi 6000 liter/6000 kilogramm mennyiséget el nem érő felhasználását, illetve a 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban beszerzett teljesen denaturált alkoholtermék felhasználását végző személy székhelye, ennek hiányában telephelye (több telephely esetén …