8/
- (III. 10.) PM rendelete a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
- §-a
(2)bekezdésének a)—
- e)és g)—
- l)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Engedélykérelmek benyújtása 1. §
(1)A Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek közül
- a)az adóraktári engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet,
- b)a keretengedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet,
- c)a felhasználói engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet,
- d)a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélye iránti kérelmet a 4. számú melléklet,
- e)az adóképviselő engedélye iránti kérelmet az 5. szá mú melléklet,
- f)a csomagküldő kereskedő engedélye iránti kérelmet a 6. számú melléklet,
- g)az adóügyi képviselő engedélye iránti kérelmet a 7. számú melléklet,
- h)a jövedéki engedély iránti kérelmet a 8. számú mel léklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a Vám- és Pénzügyőrség eljárásra illetékes regionális jövedéki központjához (a továbbiakban: regionális jövedéki központ) kell benyújtani.
(2)Az engedélykérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központoknál szerezhető be. Adóraktári engedély iránti kérelem 2. §
(1)Az adóraktári engedély iránti kérelemhez — az
(5)és
(7)bekezdésben és a 3. §-ban foglalt eltéréssel — csatolni kell
- a)a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;
- b)az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §
(1)bekezdés
- b)pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
- c)— a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére, illetve a sörfőzdére adóraktári engedélyt kérelmező kivételével — a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
- d)a kérelmező természetes személynek, illetve a gazdasági társaságoknál az igazgatónak, az ügyvezető(k)nek, az igazgatóság elnökének, az üzletvezetésre jogosult tagnak, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vezetőknek, személy(ek)nek (a továbbiakban: vezető) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
- e)a jövedéki termék előállítására, a jövedéki termék előállításához szükséges anyagok és az előállított, a betárolt jövedéki termékek raktározására, tárolására, illetve szállítására adóraktárként működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek, illetve terméktávvezeték, hajó, vasúti iparvágányok (a továbbiakban: adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;
- f)— a jövedéki termék előállítására irányuló adóraktári engedélykérelem esetében — az adóraktár berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát;
- g)az adóraktárban használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;
- h)az alapanyag és a tárolt, a betárolt, az előállított jövedéki termék készletre vétele, adóraktáron belüli felhasználása, egyéb készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;
- i)az adóraktárban folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját, adóraktárankénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
- j)a termékkísérő okmány, egyszerűsített kísérő okmány, borkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;
- k)az adóraktár — kivéve a Jöt. 58. §
(4)bekezdés
- d)pontjában említett vasúti tartálykocsiban tároló adóraktár — mintavételi szabályzatát;
- l)a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
- m)a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását;
- n)— a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére engedélyt kérelmező kivételével — az adóraktár engedélyese vagy az adóraktár által jövedéki ügyintézőként foglalkoz tatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, — megbízott személy esetén — továbbá a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátására kötött szerződés eredeti példányát;
- o)a Jöt. 50. §
(4)bekezdés d)—e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra vonatkozó határozatot.
(2)Az engedélyezési eljárás során az adóraktár helyszínrajzát, műszaki, technikai és építési dokumentumait, az
(1)bekezdés i) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, illetve — a boradóraktári engedély kérelmező kivételével — az adóraktárban használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, továbbá — a szőlőbor és az ásványolaj előállítására, valamint a jövedéki termék önálló tárolására, raktározására vagy önálló palackozására engedélyt kérelmező kivételével — a jövedéki termék gyártmánylapját a regionális jövedéki központ kérésére kell a kérelmezőnek benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.
(3)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés b), d), j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni.
(4)A Jöt. 72. §-a
(7)bekezdésének és 78. §-a
(6)bekezdésének alkalmazásában összefüggő helyrajzi számokon szereplő üzemnek kell tekinteni azt a több helyrajzi számon elhelyezkedő üzemet is, amely helyrajzi számainak folytonosságát csak út, vasúti vágány vagy vízfolyás szakítja meg.
(5)A Jöt. 84. §-ának
(1)bekezdése szerinti szőlőborászati üzemre vagy a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozóra adóraktári engedélyt kérelmezőnek az
(1)bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolnia kell továbbá
- a)a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, eredetiben;
- b)a külön jogszabályban előírt pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartásvezetés leírását, adóraktáranként;
- c)a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja).
(6)Amennyiben az
(5)bekezdés szerinti kérelmező szőlőterületet is művel, és a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is.
(7)Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének, ha boradóraktárként köteles továbbműködni, a boradóraktári engedély iránti kéreleméhez
- a)az egyszerűsített adóraktári engedélyét [betétlapo(ka)t] eredetiben és az azokról a regionális jövedéki központ által kiadott hiteles másolato(ka)t;
- b)az
(1)bekezdés b)—d), f)—
- h)és j)—
- m)pontjaiban foglalt okiratokat, dokumentumokat kell csatolnia. 3. §
(1)A Jöt. 82. §
(1)bekezdés szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell
- a)a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;
- b)a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, eredetiben;
- c)a szőlőbor előállítására, a szőlőbor előállításához szükséges anyagok és az előállított, betárolt szőlőbor raktározására, tárolására adóraktárként működtetni kívánt helyiség(
- ek)(a továbbiakban: egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;
- d)amennyiben a kérelmező egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, és a borkísérő okmány aláírására jogosult személy nem azonos az engedélyt kérelmező természetes személlyel, a borkísérő okmány aláírására jogosult személy(
- ek)közjegyző által hitelesített vagy az aláírásra jogosult személy(
- ek)által a kérelem személyesen történő benyújtásakor, a regionális jövedéki központ képviselőjének jelenlétében megadott aláírás mintáját;
- e)az egyszerűsített adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, űrtartalmának, helyének feltüntetésével;
- f)a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
- g)a külön jogszabály szerinti pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartásvezetés leírását, adóraktáranként;
- h)az e rendelet 66. §-ának
(1)—
(2)bekezdése szerinti esetben továbbá az egyszerűsített adóraktár helyszínrajzát, amelyen pontosan fel kell tüntetni a kérelmező által adóraktárként használt pincerészt, azon belül a tárolóedények pontos helyét, azonosításra alkalmas jelét, darabszámát, űrtartalmát; i) a szőlőbor kannás kiszerelése, palackozása, illetve pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére palackos kiszerelésben vagy kimérve, helyben fogyasztásra történő értékesítése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja).
(2)A szőlőterületet is művelő kérelmezőnek, amennyiben a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is.
(3)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés
- f)és
- i)pontjában foglalt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania vagy a helyszíni ellenőrzés keretében bemutatnia.
(4)A szőlőborászati üzem engedélyesének, ha egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésére válik jogosulttá, az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolnia kell
- a)a boradóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t] eredetiben és az azokról a regionális jövedéki központ által kiadott hiteles másolato(ka)t;
- b)a nyilatkozatát arról, hogy az utolsó három gazdasági év átlagában előállított szőlőbor mennyisége nem haladta meg az 1000 hektolitert. 4. §
(1)A Jöt. 5. §
(1)bekezdése szerinti, az ott meghatározott feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszerv (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal) az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül az adóraktárban helyszíni szemlét tart. A regionális jövedéki központ a helyszíni szemle megtartása érdekében az adóraktárra vonatkozó valamennyi okiratot, bizonylatot az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtásától számított 8 napon belül megküldi a területileg illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak.
(2)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben és az ahhoz csatolt, vagy a helyszínen megtekintett okiratokban, bizonylatokban foglaltak helyszíni ellenőrzésének eredményét a kérelmező jelenlétében felvett jegyzőkönyvben rögzíti. 5. §
(1)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás keretében — az engedély kiadásának feltételeként — hivatalos zár elhelyezését határozhatja meg a szeszüzem és a szeszfőzde adóraktár üzemi és mérőberendezésein, csővezetékein, tárolótartályain, egyéb berendezésein. Hivatalos zár alkalmazása abból a célból határozható meg, hogy a jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből, a mérőberendezés kikerülésével, illetve a hivatalos zár megsértése nélkül kivenni, valamint az üze mi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen.
(2)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jegyzőkönyvben határozza meg az üzemi és mérőberendezéseknek, tárolótartályoknak azokat a pontjait, ahol hivatalos zárat, borítót kell alkalmazni. Az alkalmazott zárak, borítók a más hatóságok által felhelyezett jelzéseket (bélyegzéseket) nem takarhatják, nem rongálhatják. 6. §
(1)A regionális jövedéki központ a helyszíni szemlét követő 15 napon belül határozatban közli a kérelmezővel a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosítékra felajánlott összeg elfogadását vagy attól eltérő összegben való megállapítását.
(2)Az adóraktári engedélyt a regionális jövedéki központ az
(1)bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték
- § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való kézhezvételét követő 15 napon belül, egyéb esetben az adóraktári engedélykérelem benyújtásától számított 60 napon belül, a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A regionális jövedéki központ az adóraktári engedélyhez csatolja a hitelesített pincekönyvet, valamint a kérelemhez benyújtott nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartásvezetést engedélyező határozatot.
(3)A regionális jövedéki központ az adóraktári engedély kiadásával egyidejűleg a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak megküldi az adóraktári engedély egy példányát, továbbá a jóváhagyott nyilvántartások mintáját vagy a számítógépes nyilvántartásvezetést engedélyező határozatot. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár-engedélyes által benyújtott nyilvántartásokat 8 napon belül köteles hitelesíteni. 7. § A regionális jövedéki központ az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
- a)a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételeit (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök, — a Jöt.-ben foglalt kivétellel — hitelesített tartályok stb.) nem biztosította;
- b)az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon — a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott — hivatalos zárak nem alkalmazhatók;
- c)a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyi séggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;
- d)a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg;
- e)a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek előállítására jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal nem rendelkezik;
- f)a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki;
- g)a Jöt. 35—36. §-ában foglalt egyéb feltételeknek nem felel meg. 8. §
(1)A Jöt. 37. §
(7)—
(9)bekezdésének alkalmazásában az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélykérelemben megadott, valamint az adóraktári engedélyben [a betétlap(ok)ban] foglalt adatokat érintő minden változást, módosítást bejelentési kötelezettséggel járó változásnak kell tekinteni.
(2)A bejelentési kötelezettséggel járó változást a regionális jövedéki központhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül — a termékkísérő okmány és a borkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén haladéktalanul — be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti engedélykérelem formanyomtatványán teljesíthető, amely az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemnek minősül.
(3)Az adóraktári engedély (egyszerűsített adóraktári engedély) módosítása iránti kérelemhez csatolni kell
- a)a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t];
- b)az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása vagy új tevékenység végzése esetén, illetve a tevékenységek további telephelyen (adóraktárban) történő végzése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék, tevékenység kapcsán azt már bemutatták;
- c)jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén az adóraktári engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás az adóraktár-engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti adóraktári engedély megszerzéséhez benyújtandó — a jogutódra vonatkozó — okmányokat, igazolásokat;
- d)a Jöt. 39. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, az adóraktár-engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár (egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2. §
(1)bekezdésének
- b)és
- j)pontjában foglalt igazolást, valamint a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását.
(4)További adóraktár, illetve egyszerűsített adóraktár működtetése iránti kérelme esetén a) az adóraktár-engedélyesnek az adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre, a 2. §
(1)bekezdés e)—
- k)pontjában,
- b)az egyszerűsített adóraktár engedélyesének az egyszerűsített adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre a 3. §
(1)bekezdésének c),
- f)és
- g)pontjában meghatározott dokumentációt, okiratot kell csatolnia.
(5)Ha a boradóraktár engedélyese szőlőterület művelésébe kezd, az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemben meg kell adnia a művelése alá vont szőlőterület helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), telepítésének évét, és csatolnia kell — a 2. §
(6)bekezdése szerint — a szőlőterület használati jogcímének igazolását.
(6)A regionális jövedéki központ a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt és/vagy a betétlapot bevonja, és új adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt és/vagy betétlapot ad ki. Az adóraktár engedélyesének egyik adóraktárára vonatkozó engedélye megszűnése esetén a regionális jövedéki központ az adóraktárra vonatkozó betétlapot vonja be. 9. §
(1)A Jöt. 37. §
(10)bekezdésben meghatározott változásnak kell tekinteni a technológiai és technikai feltételek megváltozását, a jogszabályban előírt hatósági engedélyekben, szakhatósági hozzájárulásokban foglaltaktól eltérő működtetést, továbbá az előállított és betárolt jövedéki termékek biztonságos raktározásának, tárolásának, és — a bor kivételével — a pontos mennyiségi számbavétel feltételének megváltozását.
(2)A Jöt. 38. §
(6)bekezdésében meghatározott körülmények megváltozása lehet különösen az adómérték változása, továbbá az előállított, raktározott jövedéki termék mennyiségének olyan mértékű megváltozása, amely alapján a jövedéki biztosíték összegét több, mint 25%-kal kell megemelni, valamint, ha a rendelkezésre bocsátott jövedéki biztosíték érvényesíthetősége kétségessé válik. Keretengedély 10. §
(1)A keretengedély iránti kérelemhez — a
(3)bekezdésben foglalt eltéréssel — csatolni kell
- a)a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy a vállalkozói igazolványát;
- b)az állami adóhatóság által a Jöt. 42. §
(2)bekezdés
- b)pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
- c)a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
- d)a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér), illetve a jövedéki termék felhasználására szolgáló üzem, és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: adómentes üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;
- e)a jövedéki termék termék-előállításhoz történő felhasználása esetén az adómentes üzem üzemi berendezéseinek technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát;
- f)az adómentes üzemben jövedéki termék tárolására használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;
- g)a betárolt jövedéki termék készletrevétele, adómentes üzemen belüli felhasználása, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
- h)az adómentes üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
- i)a jövedéki termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet;
- j)az alkoholtermék részleges denaturálására vonatkozó leírást, valamint a Jöt. 68. §
(3)bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott nyilatkozatot, az e rendelet 89. §
(7)bekezdésében foglalt eltéréssel;
- k)a termékkísérő okmány aláírására jogosultak közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;
- l)a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
- m)a jövedéki termékre vonatkozó mintavételi szabályzatát;
- n)a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását;
- o)a Jöt. 43. §
(9)bekezdésében foglalt feltétel fennállásának az illetékes hatóság általi igazolását vagy a hatósági előírások teljesítése esetén szükséges költségráfordítások levezetését; p) a Jöt. 53. §
(1)bekezdés
- b)pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén az ott előírt feltétel teljesítéséről a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság igazolását;
- r)az adómentes felhasználó által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, — megbízott személy esetén — továbbá a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátására kötött szerződés eredeti példányát;
- s)a Jöt. 50. §
(4)bekezdés d)—
- e)pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra vonatkozó határozatot;
- t)— ha az adómentes felhasználás célja nem termékelőállítás vagy a jövedéki termék nem válik az előállított termék részévé — a jövedéki termék felhasználásának mennyiségi levezetését.
(2)A kérelmezőnek az adómentes üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, az
(1)bekezdés h) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások, illetve az adómentes üzemben használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.
(3)A Jöt. 53. §
(1)bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységre keretengedélyt kérelmezőnek az
(1)bekezdés b)—d) pontjában foglaltakat nem kell teljesítenie.
(4)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés b), c), j), k) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolnia. 11. §
(1)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 15 napon belül az adómentes üzemben a 4. §-ban foglaltak szerint helyszíni szemlét tart.
(2)A helyszíni szemlét követő 15 napon belül a regionális jövedéki központ határozatban közli a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy ettől eltérő összegben való megállapítását.
(3)A keretengedélyt a regionális jövedéki központ a
(2)bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték
- § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való kézhezvételét követő 15 napon belül, a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A regionális jövedéki központ a keretengedélyhez csatolja a nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartásvezetést engedélyező határozatot. A keretengedély kiadása során a
- §
(3)bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(4)A regionális jövedéki központ a keretengedélyben rögzíti — a felhasználás (a technológia) sajátosságának figyelembevételével — azt az időszakot (időpontot), amelyre vonatkozóan az elszámolást teljesíteni kell.
(5)A Jöt. 53. §
(1)bekezdésének
- d)pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén keretengedélynek a külön jogszabály szerint kiadott és a regionális jövedéki központ által záradékolt elvi engedély minősül. A külön jogszabály szerint kiadott elvi engedéllyel rendelkező felhasználó az elvi engedély kézhezvételét követően a regionális jövedéki központhoz köteles benyújtani a fűtőolaj adómentes beszerzésének és felhasználásának elszámolására a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal kialakított nyilvántartásának mintáját vagy számítógépes nyilvántartás-vezetésének leírását, amelynek elfogadásáról a regionális jövedéki központ határozatban rendelkezik. 12. § A regionális jövedéki központ a keretengedély iránti kérelmet elutasítja, ha
- a)az adózatlan jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételei [műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök és tartályok (kivéve a Jöt. 53. §
(1)bekezdés
- b)és
- d)pontja szerinti tevékenység során használt tartályokat)] nem biztosítottak;
- b)az adózatlan jövedéki termék biztonságos raktározásának, tárolásának feltételei nincsenek meg, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;
- c)a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtették meg;
- d)a tevékenység folytatására, illetve az adózatlan jövedéki termékek felhasználásával előállításra kerülő termékekre a kérelmező nem rendelkezik jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal, vagy
- e)a kérelmező a Jöt. 42. §
(4)bekezdés a)—b) pontja értelmében szükséges egyéb feltételeknek nem felel meg. 13. §
(1)Az engedélyezett keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, valamint a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a 2. számú melléklet szerinti keretengedély iránti kérelem II. része azon pontjainak kitöltésével kell kérni — a vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával —, amelyekben módosulás, illetve változás következik be.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kérelemben foglaltak engedélyezése a keretengedély II. részének kiállításával és kiadásával történik, egyidejűleg az előző keretengedély II. részét a regionális jövedéki központ visszavonja.
(3)Ha az
(1)bekezdés szerinti változás a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének növekedését is eredményezi, a
(2)bekezdés szerinti engedélyezésre csak az új jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követően kerülhet sor.
(4)Az
(1)—
(2)bekezdésben foglaltaktól eltérően a Jöt. 53. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti adómentes célú felhasználás esetén a külön jogszabály szerint engedélyezett mennyiség módosítására, illetve újabb keretmennyiség megállapítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. 14. §
(1)A keretengedély iránti kérelemben, illetve a keretengedélyben szereplő adatok — 13. §
(1)bekezdésében foglaltakon kívüli — egyéb változása esetén e §, valamint a 8. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
(2)Ha az adómentesen beszerzett jövedéki terméket az adómentes felhasználó a keretengedélyében megjelölttől eltérő más termék előállításához kívánja felhasználni, úgy kell eljárni, mint az új kérelem esetében, azonban a 10. §
(1)bekezdés a)—c) pontjaiban foglaltakat nem kell teljesíteni, a 10. §
(1)bekezdés d)—h), j)—m) pontjaiban foglaltakat pedig csak abban az esetben kell teljesíteni, ha azokat a változás érinti.
(3)Az adómérték változása esetén a jövedéki biztosítékot az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napnál hosszabb ideig érvényes keretengedély esetében a regionális jövedéki központ hivatalból, határozatban módosítja, és az adómentes felhasználó a Jöt. 38. §
(9)bekezdésének rendelkezése szerint köteles gondoskodni az új jövedéki biztosíték teljesítéséről. Nem kell a jövedéki biztosítékot módosítani, amennyiben az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napon belül lejár a keretengedély érvényessége. Felhasználói engedély 15. §
(1)A felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolni kell
- a)a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a vállalkozói igazolványát;
- b)az állami adóhatóság által a Jöt. 59. §
(3)bekezdés
- b)pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
- c)a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
- d)az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék előállítására, felhasználására vagy kiszerelésére szolgáló üzem, illetve e termékek raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér) és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: felhasználó üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;
- e)az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermékek tárolására szolgáló tárolótartályok, tárolóedények, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;
- f)a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelése esetén a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló okmányokat, bizonylatokat;
- g)egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék készletrevétele, felhasználása, kiszerelése, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
- h)a felhasználó üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
- i)az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék nem termék-előállításra történő felhasználásának mennyiségi levezetését;
- j)a Jöt. 50. §
(4)bekezdés d)—
- e)pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra vonatkozó határozatot;
- k)az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet;
- l)a 12. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy az annak megfelelő adattartalmú számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;
- m)— adóraktárból történő beszerzés esetén — az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2)A kérelmezőnek a felhasználó üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, illetve a felhasználó üzemben használt tárolótartályra, tárolóedényre, mérőberendezésre vonatkozó hitelesítési bizonylatok, az
(1)bekezdés h) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, hozzájárulások eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.
(3)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés b), c), f),
- j)és
- m)pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolnia. 16. § A felhasználói engedély kiadására a 11. §
(1)—
(3)bekezdése, a felhasználói engedély iránti kérelem elutasítására a
- §, a felhasználói engedély iránti kérelemben vagy a felhasználói engedélyben szereplő adatok változása esetén a
- § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felhasználói engedélyt a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a felhasználói engedély módosítását pedig a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Műszaki leírás az engedélyezett adóraktárról, adómentes üzemről, felhasználó üzemről
- §
(1)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás során az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít. A műszaki leírás eredeti példányát az adóraktárban, az adómentes üzemben, a felhasználó üzemben kell tartani, másodpéldánya a regionális jövedéki központ, a harmadpéldánya a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya.
(2)A műszaki leírásnak tartalmaznia kell
- a)a műszaki leírást készítő hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését,
- b)az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem megnevezését (típusát), pontos címét,
- c)az adóraktári engedély, a keretengedély, a felhasz nálói engedély jövedéki számát, az engedélyt kiadó regionális jövedéki központ megnevezését,
- d)az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes megnevezését, adószámát,
- e)az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi helyiségeinek alaprajzát, feltüntetve benne az üzemi berendezések felülnézeti vázrajzát és jelzését (indokolt esetben folyamatábrát),
- f)az üzemi berendezések, tartályok és edények jegyzékét (azonosító jelét, méretét és űrtartalmát),
- g)az alkalmazott hivatalos zárak jegyzékét (a sorszám, a berendezés számjele, megnevezése, az alkalmazott ólomzárak feltüntetésével),
- h)a záradékot.
(3)A műszaki leírás záradékában szerepeltetni kell
- a)az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy az üzemi berendezést a műszaki leírásban rögzített állapotban tartja, azon változtatást csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével végezhet, továbbá, hogy a hivatalos zárak épségben tartásáért felelősséggel tartozik, és az ellenőrzési iratokat megőrzi;
- b)az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes, valamint a készítők, illetőleg a jóváhagyó aláírását. Kötelező érvényű vámtarifabesorolás 18. §
(1)A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelmet a 14. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez (a továbbiakban: VPVI) kell két példányban benyújtani. A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központnál, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál és a VPVI-nél szerezhető be.
(2)A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelemhez csatolni kell:
- a)a jövedéki termék, a jövedéki termékből előállított termék (a továbbiakban együtt: előállított termék) leírását, összetételét tartalmazó dokumentumot (termékspecifikációt, analízis bizonyítványt);
- b)az előállított termék — kivéve szőlőbor — gyártmánylapját, illetve az ásványolaj esetében az előállítás technológiai leírását;
- c)az előállított termék kiszerelési egységét és módját, valamint felhasználási területét és módját tartalmazó leírást;
- d)minden olyan egyéb dokumentumot, amely elősegíti az előállított termék vámtarifaszám alá történő besorolását.
(3)Ha a kötelező érvényű vámtarifabesorolást a vámhatóság kezdeményezte, a jogosult köteles a
(2)bekezdésében foglalt információkat a besoroláshoz a VPVI rendelkezésére bocsátani.
(4)Új kötelező érvényű vámtarifabesorolást kérhet az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes vagy kezdeményezhet a vámhatóság, ha olyan új körülmény merült fel, amely a korábban kiadott besorolást megváltoztathatja.
(5)Amennyiben a Jöt. 48. §
(22)bekezdése alapján az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes az engedélyét visszaadja, a készleten maradt jövedéki termékét vagy az abból előállított terméket vámhatósági felügyelet mellett, külön engedély nélkül értékesítheti.
(6)A kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozatnak a vámtarifaszám mellett tartalmaznia kell a termék adómértékének megállapításához szükséges, Jöt. szerinti termékkategória megjelölését is. Bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélye 19. §
(1)A bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemhez — a
(4)—
(5)bekezdésben foglalt eltéréssel — csatolni kell
- a)a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát;
- b)az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §
(1)bekezdés
- b)pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
- c)a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
- d)a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
- e)a jövedéki termék Jöt. 7. § 26. pontja szerinti fogadását végző telephely (a továbbiakban: fogadóhely) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;
- f)a fogadóhelyen végzett tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
- g)a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
- h)a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;
- i)a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve a nem bejegyzett kereskedő esetében a jövedéki biztosíték teljesítését igazoló eredeti okiratot, bizonylatot;
- j)— adóképviselő alkalmazása esetén — az adóképviselővel (az adóképviselői engedélyt kérelmezővel) adóképviseletre kötött megállapodást;
- k)a 15. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.
(2)Fogadóhelyként az engedélykérelemben olyan hely jelölhető meg és engedélyezhető,
- a)amely a kérelmező cégkivonatában, illetve egyéni vállalkozói igazolványában telephelyként szerepel, vagy
- b)amelynek a tagállamból érkező jövedéki termékek
(1)bekezdés e) pontja szerinti fogadása céljából való használatára vasúttársasággal vagy vasúti iparvágánnyal rendelkező személlyel a kérelmező írásban megállapodást kötött.
(3)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés b), d),
- h)és
- j)pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolnia.
(4)Amennyiben a kérelmező adómentes felhasználóként a kérelem benyújtásakor már keretengedéllyel rendelkezik, a bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelméhez csak az érvényes keretengedélyét kell csatolnia.
(5)Amennyiben a kérelmező egyidejűleg keretengedély iránti kérelmet is benyújt, a bejegyzett kereskedői kérelmének benyújtásánál nem kell külön az
(1)bekezdés rendelkezését teljesíteni.
(6)Amennyiben az
(5)bekezdés szerinti esetben a kérelmező a keretengedélyében engedélyezett keretmennyiségen felül szerez be tagállamból adófelfüggesztéssel jövedéki terméket, a különbözetre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani, és az
(1)bekezdés i) pontját is alkalmazni kell. Az így beszerzett jövedéki termékre az adókötelezettséget a bejegyzett kereskedőkre előírt szabályok szerint kell teljesíteni.
(7)A nem bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemhez az
(1)bekezdés a)—b), d), i) pontjában előírt bizonylatokat, okiratokat kell a
(3)bekezdés szerint eredetiben vagy hiteles másolatban csatolnia. 20. §
(1)Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélyt kérelmező személy adóképviselőt kíván a Jöt. 26. §
(1)bekezdés szerint alkalmazni, kérelmét az adóképviselői tevékenységet kérelmező személy kérelmével vagy — érvényes adóképviselői engedéllyel rendelkező adóképviselő esetén — az adóképviselői engedély módosítása iránti kérelemmel együtt nyújthatja be.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélyét a vámhatóság azt követően adja ki, ha a Jöt. 24. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti jövedéki biztosítékra felajánlott és a vámhatóság által elfogadott összegű, illetve — nem bejegyzett kereskedő esetében — a Jöt. 24. §
(2)bekezdésében meghatározott összegű jövedéki biztosíték nyújtását az adóképviselői tevékenységet kérelmező személy vagy az adóképviselő eredeti okirattal, bizonylattal igazolta. 21. §
(1)A bejegyzett kereskedő engedélyének kiadására a 11. §
(1)—
(3)bekezdése, az engedély iránti kérelem elutasítására a
- § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a regionális jövedéki központ a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, továbbá a bejegyzett kereskedői engedélyt a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki.
(2)A nem bejegyzett kereskedő engedélyét a kérelem benyújtását követő 15 napon belül, a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki a regionális jövedéki központ.
(3)A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélyében szereplő adatok változása esetén a
- § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az engedély módosítását a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Adóképviselő engedélye
- §
(1)Az adóképviselő engedélye iránti kérelemhez csatolni kell
- a)a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát;
- b)az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §-a
(1)bekezdésének
- b)pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
- c)a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
- d)a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
- e)a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
- f)a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
- g)a tagállami adóraktár-engedélyes által a kérelmező adóképviselőként való működésére adott írásos megbízást és annak hiteles fordítását;
- h)az adóképviselőként való működésre a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélyt vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedély módosítását kérelmezővel kötött megállapodást;
- i)a 110. §
(1)bekezdésének rendelkezése szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását; j) a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés b), c), g),
- h)és
- j)pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adóképviselői engedély iránti kérelemhez csatolnia.
(3)Az adóképviselői engedély vagy engedélymódosítás iránti kérelem csak a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélykérelemmel vagy engedélymódosítás iránti kérelemmel együtt nyújtható be.
(4)Egy személy több bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselőjeként is engedélyezhető, azonban az adóképviselői engedélyt az adóképviseletre szóló megállapodásonként (bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnként) külön-külön kell megkérni és az engedélyt kiadni. 23. §
(1)A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselője engedélyének kiadására a 11. §
(1)—
(3)bekezdése, az engedély iránti kérelem elutasítására a
- §, az adóképviselői engedély iránti kérelemben vagy az adóképviselői engedélyében szereplő adatok változása esetén a
- § rendelkezéseit kell — értelemszerűen — alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a regionális jövedéki központ a bejegyzett kereskedő adóképviselője esetében a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, a nem bejegyzett kereskedő adóképviselőjének engedélyét a kérelem benyújtását követő 15 napon belül bírálja el, továbbá az adóképviselői engedélyt a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, az adóképviselői engedély módosítását pedig az
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni.
(2)Az adóképviselő engedélyében minden bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőre és azon belül tagállami adóraktár engedélyesenként külön betétlapot kell kiállítani.
(3)Az adóképviselő az engedélyében szereplőn túl további bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviseletének az ellátására vonatkozó engedélyt az adóképviselői engedélyének az
(1)bekezdés szerinti módosításával, a
- § rendelkezéseinek betartásával kérheti. Csomagküldő kereskedő engedélye
- §
(1)A csomagküldő kereskedelmet folytató személy a Jöt. 32. §
(1)bekezdés a) pontjában előírt előzetes bejelentési kötelezettségének a 6. számú melléklet szerinti engedélykérelem benyújtásával tesz eleget.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti engedélykérelemhez csatolni kell
- a)a kérelmező társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy az egyéni vállalkozói igazolványát eredetiben vagy hiteles másolatban;
- b)a jövedéki termék más tagállamba történő szállításáról a 111. §
(2)bekezdésében előírt adattartalommal vezetendő külön nyilvántartás mintáját,
- c)a jövedéki termék más tagállamba történő szállításához alkalmazott szállítási bizonylat mintáját,
- d)a
- c)pont szerinti szállítási bizonylat aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját eredetiben.
(3)A csomagküldő kereskedő engedélyének kiadásra a 11. §
(1)—
(3)bekezdése, az engedélykérelemben megadott és az engedélyben szereplő adatok változása, az engedély módosítása esetén követendő eljárásra a
- § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy engedélyt a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a csomagküldő kereskedői engedély módosítását pedig a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Adóügyi képviselő engedélye
- §
(1)Más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének engedélye iránti kérelemhez csatolni kell
- a)a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát;
- b)az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §-a
(1)bekezdésének
- b)pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
- c)a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
- d)a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
- e)a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
- f)a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
- g)a más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő által a közreműködésre adott írásos megbízást és annak hiteles fordítását;
- h)a 20. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját, vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.
(2)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés b),
- c)és
- g)pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adóügyi képviselői engedély iránti kérelemhez csatolnia.
(3)Más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője engedélyének kiadásra a 11. §
(1)—
(3)bekezdése, az engedélykérelemben megadott és az engedélyben szereplő adatok változása, az engedély módosítása esetén követendő eljárásra a
- § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy engedélyt a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, az adóügyi képviselői engedély módosítását pedig a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni. Jövedéki engedély export-, import-, közösségi kereskedelmi, jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez
- §
(1)A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell
- a)a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a vállalkozói igazolványát;
- b)az állami adóhatóság által a Jöt. 104. §
(2)bekezdés
- d)pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
- c)a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló okmányokat, bizonylatokat;
- d)a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
- e)a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló telephely (raktár, tárolótér, tárolótartály) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot, továbbá a Jöt. 104. §
(4)bekezdése szerinti esetben az előírt tárolótartály térfogat, illetve raktárterület meglétét igazoló dokumentumokat, a tárolótartályok hitelesítési bizonylatait;
- f)a tevékenység folytatására jogszabályban előírt működési engedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyeket;
- g)a Jöt. 106. §
(6)bekezdése szerinti együttes tevékenység folytatása esetén a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó érvényes működési engedélyt és a számítógépes jövedéki nyilvántartásvezetés leírását;
- h)a 22. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját, vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását,
- i)— közösségi kereskedelmi tevékenység folytatása esetén — az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés b), c), d),
- g)és
- i)pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, dokumentumokat eredetiben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell a jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolnia. 27. §
(1)A regionális jövedéki központ a jövedéki engedélyt a 23. számú mellékletben megadott adattartalmú nyomtat ványon adja ki. A regionális jövedéki központ a jövedéki engedélyhez csatolja a jóváhagyott és hitelesített nyilvántartásokat vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot.
(2)A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni. A bejelentést a 8. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a regionális jövedéki központhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.
(3)Az adatok változásának bejelentése során csatolni kell a) új telephely nyitása esetén a Jöt. 104. §
(4)bekezdésében előírt feltétel teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat;
- b)az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat;
- c)új jövedéki termék(
- ek)forgalmazása esetén, ha a jövedéki biztosíték összege változik, a felajánlott jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását, letétbe helyezését, átutalását igazoló okmányokat, iratokat, bizonylatokat;
- d)jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a jövedéki engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a jövedéki engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig a jövedéki engedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat;
- e)a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát.
(4)Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének határideje:
- a)új telephely nyitása, az engedélyezett jövedéki termékek mellett más újabb jövedéki termékek forgalmazása vagy az engedélyezett tevékenységnek a bővítése esetén ezek bekövetkezésének napját megelőző 30. nap;
- b)jogutódlás esetén a jogutód cégbejegyzési vagy változás bejegyzési kérelmének cégbírósághoz történő benyújtása napját követő munkanapon;
- c)a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető kinevezése napját követő 8 napon belül.
(5)A regionális jövedéki központ a kérelemben foglaltak alapján a jövedéki engedélyt vagy annak telephelyre vonatkozó mellékletét bevonja, és új jövedéki engedélyt (mellékletet) ad ki.
(6)A telephely megszüntetése esetén a regionális jövedéki központ a megszüntetésről szóló határozat meghoza talával egyidejűleg a jövedéki engedély vonatkozó mellékletét bevonja.
- § A vámhatóság a jövedéki termékek jövedéki engedélyes kereskedelmére, közösségi kereskedelmére, exportjáraimportjára jövedéki engedéllyel rendelkezők listáját rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben, továbbá gondoskodik a kiadott, a módosított, a visszavont, a visszaadott, az elveszett és a megsemmisült engedélyek listájához a vámhatóság internetes honlapján való közvetlen hozzáférésről, illetve azok havi rendszerességgel történő aktualizálásáról. Jövedéki biztosíték nyújtása
- §
(1)Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő banki átutalás.
(2)Jövedéki biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely
- a)a Jöt.-ben meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes,
- b)eredeti bankgarancia, és amelyben a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a Jöt. 19. §
(5), 38. §
(12), 42. §
(11), 59. §
(7)és 104. §
(13)bekezdése szerinti esetekben, a regionális jövedéki központ igénybejelentése alapján, feltétel nélkül — a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül — teljesít,
- c)a fizetési igény bejelentésére a regionális jövedéki központot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
- d)visszavonhatatlan vagy kizárólag a regionális jövedéki központ jóváhagyásával visszavonható.
(3)Nem fogadható el a bankgarancia, ha a bankgaranciát nyújtó, illetőleg felülgarantáló belföldi hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 157. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.
(4)A bankgaranciának tartalmazni kell
- a)a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát;
- b)külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgaran táló belföldi bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát;
- c)a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát;
- d)a garancia összegét számmal és betűvel;
- e)a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját;
- f)a
(2)bekezdés b),
- c)és
- d)pontjában foglalt kötele zettségvállalást.
(5)A Jöt. 38. §
(11)bekezdésben nevesített Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a Jöt. és az e rendelet alkalmazásában csak az Alapítvány alapító és társult bankjai által bankgaranciát nyújtó pénzintézeten keresztül vállal jövedéki garanciát.
(6)A jövedéki biztosíték Jöt. 38. §
(5), 42. §
(7), 59. §
(6)és 104. §
(13)bekezdés szerinti csökkentésére irányuló kérelemhez az adótartozásra a Jöt.
- § 32—
- pontjaiban előírt feltétel teljesülését igazoló, az állami adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását kell eredetiben csatolni.
- §
(1)A Jöt.
- §-ában meghatározott szállítási jövedéki biztosítékra a
- § rendelkezéseit alkalmazni kell azzal, hogy a külföldi hitelintézet által nyújtott bankgarancia akkor fogadható el, ha azt belföldi székhelyű hitelintézet felülgarantálta és arról a hiteles magyar fordítást csatolják.
(2)A Jöt. 19. §
(2)bekezdése alapján külön teljesített szállítási jövedéki biztosítékként (a továbbiakban: külön jövedéki biztosíték) olyan bankgarancia fogadható el, amely a tagállamba történő utolsó kiszállítást követően legalább még 180 napig érvényes.
(3)A külön jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmányt, bizonylatot a terhére történő első kiszállítást megelőzően — eredetiben — meg kell küldeni a regionális jövedéki központnak.
(4)Amennyiben a tagállamba kiszállításra kerülő jövedéki termék után nyújtandó biztosíték összege a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló, felhasználható szabad keretet a teljes keret 0,1%-ánál kisebb összeggel, legfeljebb azonban 100 ezer forinttal haladja meg, a jövedéki biztosítékot nem kell kiegészíteni.
(5)A szállítási jövedéki biztosítékról az adóraktár-engedélyes olyan nyilvántartást köteles kialakítani és folyamatosan vezetni, amelynek alapján ellenőrizhető
- a)a más tagállamba történt kiszállítások utáni szállítási jövedéki biztosíték nyújtási kötelezettség alakulása, aktuális összegének levezetése;
- b)a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló teljes keret, megbontva a Jöt. 38. § szerinti jövedéki biztosítékból beszámított összegre és a külön jövedéki biztosítékra (a jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmány, bizonylat adatainak feltüntetésével, továbbá a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben);
- c)a tagállamba kiszállított jövedéki termékre igénybe vett és még fel nem szabadult (lekötött) szállítási jövedéki biztosíték összegének levezetése (a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben, az igénybevétel kiszállításonkénti részletező adataival);
- d)a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege, lejárat szerint részletezve. 31. §
(1)A felhasználói engedélyes, a bejegyzett kereskedő, az adóképviselő és az adóügyi képviselő által bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték esetén a bankgarancia érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb bankgaranciát kell a regionális jövedéki központhoz benyújtani.
(2)A nem bejegyzett kereskedő bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosítékának az engedélykérelemben megjelölt tervezett betárolás időpontját követő 30 napig kell érvényesnek lenni, amely az adó megfizetésével egyidejűleg felszabadíthatóvá válik. Nyilvántartásba vételi kérelmek benyújtása 32. §
(1)A Jöt. 58. §-a
(11)bekezdésében (üzemi motorikusgáztöltő-állomás), valamint 59. §-a
(2)bekezdésében és 71. §-a
(1)bekezdésében (nyilvántartásba vett felhasználó) előírt nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban kell benyújtani az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetését, valamint az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék évi 6000 liter/6000 kilogramm mennyiséget el nem érő felhasználását, illetve a 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban beszerzett teljesen denaturált alkoholtermék felhasználását végző személy székhelye, ennek hiányában telephelye (több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely) szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(2)A nyilvántartásba vétel iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központoknál és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataloknál szerezhető be.
(3)A mobil palackozó birtokolásának, illetve tevékenységének a Jöt. 81. §
(3)bekezdésében előírt bejelentését a
- §-ban foglaltak szerint kell teljesíteni. Nyilvántartásba vett felhasználó
- §
(1)A Jöt 59. §
(2)bekezdése és 71. §
(1)bekezdése szerinti tevékenység első alkalommal történő bejelentéséhez a bejelentő személynek csatolnia kell
- a)a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt, eredetiben vagy hiteles másolatban;
- b)az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék felhasználásáról a 25. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;
- c)— adóraktárból történő beszerzés esetén — az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti első bejelentést követően — amennyiben a tevékenység folytatása a továbbiakban is fennáll — évente, minden év november 30-áig kell bejelenteni a következő évben felhasználni tervezett mennyiséget a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon.
(3)A bejelentésben megadott adatok — kivéve a
(2)bekezdés szerinti adat — változását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon.
(4)Amennyiben a bejelentésben megadott adatok változását a jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása jelenti, a jogelőd engedélyét és a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a nyilvántartásba vett felhasználó cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az
(1)bekezdés szerinti, a jogutódra vonatkozó okmányokat kell csatolni.
(5)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a nyilvántartásbavétel, illetve a változások visszaigazolását a
- számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon, a benyújtástól számított 15 napon belül teljesíti.
- §
(1)A nyilvántartásba vett felhasználónak a 25. számú melléklet szerinti adattartalommal a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyilvántartást vagy a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell tárgyévenként — folyamatosan és göngyölítve — telephelyenként vezetnie.
(2)A nyilvántartásba vett felhasználó csak a vámhatósági nyilvántartásba vételen feltüntetett beszerezhető (felhasználható) mennyiségi kereten belül végezhet beszerzést.
(3)A nyilvántartásba vett felhasználó köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, a termékkészlet és a felhasználási művelet, valamint az
(1)bekezdés szerint nyilvántartás ellenőrzését. Üzemi motorikusgáztöltő-állomás 35. §
(1)Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetését végző személy e tevékenységének a vámhatósághoz történő bejelentéséhez csatolni kell
- a)a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt, eredetiben vagy hiteles másolatban;
- b)a cseppfolyósított szénhidrogén kiszolgálására szolgáló felhasználói hely használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;
- c)a tárolótartályok jegyzékét (helye, mérete, azonosító jele), a tárolótartályok és kútoszlop(
- ok)hitelesítési bizonylatainak listáját (kiadó hatóság, a bizonylat száma, kiadásának időpontja);
- d)a cseppfolyósított szénhidrogén beszerzéséről, felhasználásáról a 36. §-ban előírt adattartalommal vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.
(2)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a nyilvántartásba vétel visszaigazolását a 27. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon, a bejelentés benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(3)A bejelentésben megadott adatok változását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül, a
- számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell bejelenteni, és értelemszerűen alkalmazni kell a
- §
(4)bekezdés rendelkezését.
- § Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás forgalmáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybe naponta fel kell jegyezni a gáztartály szintmérő műszeréről leolvasott százalékos érték alapján a nyitó-záró készletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. A felhasznált mennyiséget a kimérő szerkezet számlálója szerint, a számláló induló és záró állásának feltüntetésével kell megállapítani. Nem rendeltetésszerű használatból (pl. hatósági vizsgálatokkor keletkező hiány) eredő készletcsökkenés esetén a vámhatóság előzeteses tájékoztatása után, jegyzőkönyv alapján történik a készletcsökkenés rögzítése a nyilvántartásban. Mobil palackozó
- §
(1)Az a személy, aki (amely) a Jöt. 79. §
(2)bekezdésében meghatározott mobil palackozóval rendelkezik, a mo bil palackozó birtokba vételét követő 5 munkanapon belül köteles két példányban a székhelye, ennek hiányában telephelye (több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely) szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz
- a)személyi adatait (név/cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám/vállalkozási igazolvány száma),
- b)a mobil palackozó típusát, kapacitását, tárolásának telephelyét bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a palackozási tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyt. A bejelentést a vámhivatal ellenjegyzi és egy példányát visszaküldi a mobil palackozót üzemeltető személynek.
(2)Mobil palackozóval végzett palackozást annak megkezdését legalább 3 munkanappal megelőzően a mobil palackozó üzemeltetője köteles
- a)a palackozás helyét (helyeit), időpontját (év, hó, nap, napszak),
- b)a palackozásra kerülő bor várható mennyiségét írásban (levél, fax) bejelenteni az
(1)bekezdés szerinti vámhivatalhoz. Amennyiben a palackozás a hét több munkanapján történik, a bejelentés hetente, a palackozást megelőző hét utolsó munkanapjáig teljesíthető. A bejelentésben megadott helytől, időtől csak objektív körülmény (így különösen műszaki hiba) miatt lehet eltérni, és azt a mobil palackozót üzemeltető köteles haladéktalanul bejelenteni az
(1)bekezdés szerinti vámhivatalhoz.
(3)A mobil palackozó üzemeltetője folyamatos nyilvántartást köteles vezetni a lepalackozott borról. A nyilvántartásban naponta kell bevezetni a palackozás dátumát, a palackozást igénybevevő adóraktár-engedélyes jövedéki számát, illetve a szőlőtermelő adószámát vagy adóazonosító jelét, a palackozott bor mennyiségét, a letöltött palackok űrtartalom szerinti darabszámát. Adóraktárak működése 38. §
(1)Az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedély átvételét követő 5 munkanapon belül a termelés megkezdésének időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban kell bejelentenie.
(2)Az egyszerűsített adóraktárban folytatott tevékenység kivételével a jövedéki termékek termelésének, tárolásának befejezését, szüneteltetését és újbóli megkezdését — annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően — a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termék-előállítást, illetve tárolást.
(3)A jövedéki termék előállításának, illetve tárolásának szüneteltetése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó hivatalos zárat helyez el, amelyet a tevékenység újbóli megkezdésekor távolít el.
(4)Hivatalos zárnak e rendelet alkalmazásában a vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét minősül.
(5)Az adóraktár engedélyesének a székhelyén, illetve adóraktáranként ki kell jelölni azt a személyt, aki a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal az együttműködésért és a hatósági felügyelet helyszíni feltételeinek biztosításáért felelős (a továbbiakban: felelős üzemvezető).
(6)Az adóraktár engedélyesének a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a regionális jövedéki központ felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15. napon belül. 39. §
(1)Ha az adóraktár-engedélyes tevékenységét több adóraktárban folytatja, az adóraktári engedélyről minden adóraktárában a regionális jövedéki központ által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell tartania, az eredeti adóraktári engedélyt a Jöt. 5. §
(6)bekezdésében említett helyen, biztonságosan kell megőriznie.
(2)Ha a jövedéki termék importálójának személye nem azonos annak az adóraktár-engedélyesnek a személyével, amelynek adóraktárába a jövedéki terméket az importálást követően beszállítják, az adófelfüggesztéssel történő vámkezeléshez szükséges, a Jöt. 10. §
(3)bekezdésében meghatározott befogadó nyilatkozat, illetve — az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj behozatala esetén — a Jöt. 62. §
(1)bekezdés b) pontjában előírt feltétel fennállásának igazolása a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, szigorú számadású formanyomtatványon adható meg, illetve vehető figyelembe. A befogadó nyilatkozatot a vámkezelést megelőzően a befogadó adóraktár-engedélyes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalának ellen kell jegyeznie.
(3)Az adóraktárban tárolt adózott jövedéki termékről a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített külön nyilvántartást kell vezetni, az adózott jövedéki terméket a 28. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartás nem tartalmazza. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(4)Az adóraktár engedélyese a más tagállamból adófelfüggesztéssel beszerzett, a Jöt. 52. §
(1)bekezdés a)—e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtari faszám alá tartozó alkoholtermék betárolásáról — a betárolás napján — a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt értesíti. Az értesítésben megadja a feladó adóraktár nevét, címét, jövedéki számát, a jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, feladott és átvett mennyiségét, a termékkísérő okmány számát.
(5)A megfigyelt terméket is előállító (kiszerelő) adóraktár engedélyese a megfigyelt termékről a
- számú melléklet szerinti nyilvántartást, egyéb ellenőrzött ásványolaj előállítása esetén annak értékesítéséről a
- számú melléklet II. rész
- pontja szerinti nyilvántartást is köteles vezetni. Ásványolaj adóraktár
- §
(1)Az ásványolaj adóraktár az ásványolaj gyártásához és tárolásához csak az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által hitelesített tárolótartályt használhat.
(2)Az adóraktár-engedélyesnek az előállított és a tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést kell alkalmazni.
(3)Az ásványolajok kitárolása
- a)tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az OMH által hitelesített mérőberendezés,
- b)csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést
- is)az OMH által hitelesített átfolyásmérő vagy — annak hiányában — tartályszintmérés,
- c)a kikötői adóraktárból hajó üzemanyagtartályába történő kiszolgálása esetén OMH által hitelesített átfolyásmérő alkalmazásával történhet.
(4)A kikötői adóraktár engedélyese a vámhatóságnak adott napi jelentésében köteles megadni az átfolyásmérő óra állását is.
(5)A mozgó ellátóhajónak az állomásozás helyéről hajótöltési céllal történő eltávozásáról és visszatéréséről a ható sági felügyeletet ellátó vámhatóság faxon is értesíthető.
(6)A Jöt. 40. §
(8)bekezdésének rendelkezését a cseppfolyósított szénhidrogén esetében nem kell alkalmazni. 41. §
(1)A gázolaj jelölését finomítói ásványolajraktárban vámhatósági felügyelet mellett lehet elvégezni, melyről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelölt gázolaj és a felhasznált jelölőanyag mennyiségét.
(2)Jelölt gázolajat finomítói ásványolajraktárból kitárolni kizárólag kikötői adóraktárba történő szállítás céljából lehet. Alkoholtermék-adóraktár 42. §
(1)A cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági termékekből, gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve — esetenként külön engedéllyel — gabonából erjesztéssel és lepárlással előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szesz) mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) kell alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket mérje.
(2)A gyártott szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem és a szeszfőzde — a termelőkapacitásának megfelelő — az OMH által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a vámhatóság engedélyezheti, ha az a jövedéki adóérdeket nem veszélyezteti, és azt az OMH hitelesítette.
(3)Szeszmérő gép előállításához és javításához a vámhatóságtól beszerzett engedély szükséges. A szeszmérő gépet előállító vagy javító üzem az engedélyezett géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak a vámhatóság és az OMH előzetes engedélyével végezhet.
(4)A szeszüzemben és a szeszfőzdében a kozmaolaj mérésére — ha azt nem semmisítik meg — külön szeszmérőgépet vagy az OMH által hitelesített, folyadékállást jelző mércével ellátott tárolótartályt kell alkalmazni.
(5)A Jöt. rendelkezései alapján kizárólag szeszüzem által előállítható, értékesíthető cukorcefre alatt az olyan — alkoholtartalmú jövedéki termék előállítására alkalmas — anyagot kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből származik, és amelyből etilalkohol erjeszthető.
(6)E rendelet alkalmazása szempontjából az etilalkohol tartalmú anyagok közül kozmaolajnak minősül az alkoholtermékek finomításának azon mellékterméke, amely legalább 70 térfogatszázalékban három, illetve több szénatomszámú alkoholt tartalmaz.
(7)Az alkoholterméknek, a sörnek, a bornak, a pezsgőnek és a köztes alkoholterméknek cefre dúsítására való felhasználását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a felhasználás megkezdése előtt 5 munkanappal be kell jelenteni.
(8)Amennyiben gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből erjesztéssel és lepárlással a 30. számú mellékletben meghatározott kihozatalt meghaladó mennyiségben történt az alkoholtermék előállítása — a
(9)bekezdésben foglalt eltéréssel —, az alkoholterméket meg kell semmisíteni, vagy az alkoholtermékben lévő etilalkohol vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét a szeszfőzdének akkreditált laboratóriumi vizsgálattal igazolnia kell. Az alkoholterméket abban az esetben is meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.
(9)Nem kell az alkoholterméket megsemmisíteni, ha azt az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) által minősített alapanyagból állították elő, és az előállított mennyiség nem haladja meg a minősítés alapján számítható mennyiséget, kivéve, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett. 43. §
(1)A szeszmérő gépet a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel vagy szereli le, és arról jegyzőkönyvet készít.
(2)A szeszmérő gép beépítését, kijelzését, számítógépes csatlakozását úgy kell az adóraktár-engedélyesnek kialakítania, hogy az megfeleljen a pontos méréshez szükséges — a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal és az OMH által meghatározott — feltételeknek. 44. §
(1)Szeszfőzdében a végleges elő- és utópárlatot — ha annak mérésére külön szeszmérő gép nincs beállítva — hivatalos zár alatt tartott hitelesített edényben kell összegyűjteni a
(2)bekezdésben foglalt eltéréssel.
(2)Ha a szeszfőzde nem tart igényt a bérfőzés során keletkezett végleges elő- és utópárlatra, köteles azt az alszeszvízgyűjtő aknába vezetéssel vagy a 104—105. §-ban foglaltak szerint megsemmisíteni. 45. §
(1)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal üzemakadály esetén vagy más indokolt esetben hivatalból vagy az engedélyes kérésére a Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gép mérési pontosságát próbaméréssel ellenőrizheti.
(2)A Siemens típusú vagy a vámhatóság által engedélyezett egyéb típusú, gyártmányú szeszmérő gépen a próbamé rést csak az OMH végezheti el a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében. A próbamérésről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal, illetve az OMH jegyzőkönyvet készít.
(3)Üzemakadály esetén a szeszmérő gép mérődobját a helyszínen kicserélni vagy kijavítani nem szabad.
(4)Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 ˚C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani, és a próbaszesz szeszfokát szakértői vizsgálattal kell megállapítani. 46. §
(1)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a mérőberendezést határozattal mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja és használatát megtiltja, ha
- a)bármely ellenőrzés során a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a mérőberendezés kitisztításával vagy helyszíni javításával nem lehet megszüntetni, vagy
- b)a próbaméréskor a szeszmérő gép mérési pontatlansága az 1%-ot meghaladja, vagy
- c)a próbaszesz számított és tényleges mennyisége közötti különbözet a számított mennyiség 30%-ánál több.
(2)A vámhatóság az
(1)bekezdés a), b) pontja alapján hozott határozatáról az OMH-t értesíti.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés tárgyában a vám- és pénzügyőrség regionális parancsnoksága soron kívül dönt. A döntésig a mérőberendezés nem használható. 47. §
(1)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az alkoholtermék adóraktár hitelesített üzemi berendezéseit azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.
(2)Hivatalos zárat alkalmazni kell
- a)a szeszüzemben a véghűtőre, az összekötő csőre, az epruvettára és a szeszmérő gépre;
- b)az italgyárban, az etanol üzemben a szesztartályra, a gyártótartályra, a készárutartályra és a folyadék állását jelző mércére;
- c)a szeszpalackozóban, az üzemi szeszraktárban a tárolótartályra és a folyadékállást jelző mércére;
- d)a szeszfőzdében a zárt rendszerű teljes üzemi berendezésre, beleértve a finomítókészülék alszeszvíz elvezető csövét is;
- e)a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatali engedély megszerzéséig azokra a szeszgyártásra alkalmas készülékekre, amelyeket rendeltetésszerűen nem a szesz előállítására használnak, kivéve a 48. §
(4)bekezdésében szereplő készülékeket. 48. §
(1)A szeszgyártására alkalmas készüléket — a
(4)bekezdésben foglalt készülékek kivételével — csak olyan személy állíthat elő, tarthat birtokban, aki (amely) annak gyártására, használatba vételére a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataltól engedélyt kapott, és csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.
(2)Az
(1)bekezdésben megjelölt személy a szesz gyártására alkalmas készülék értékesítését, beszerzését — annak időpontját 15 nappal megelőzően — a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz köteles bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a készüléket ellenőrzi és azon hivatalos zárat helyez el, melyet a használatbavételkor távolít el.
(3)A rendeltetésszerűen szesz előállítására használt készülékeket csak szeszüzem vagy szeszfőzde tarthat birtokában. Azok a szeszgyártásra alkalmas készülékek, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtethetők.
(4)Nem kell engedélyt kérni a rendeltetésszerűen használt túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre. 49. §
(1)Szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékre a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedély csak italgyárnak adható vagy olyan személy részére, amely (aki) etilalkoholtartalmú termék előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt készüléket a vámhivatali engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani. Az
(1)bekezdés szerinti készülékkel folytatott tevékenység szüneteltetése esetén — annak időtartamára — a készüléket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárral látja el.
(3)Az ellenőrzés alatt álló készüléket az üzemben tartó csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett semmisítheti meg. 50. §
(1)A gyártott szesz mennyiségét a szeszmérő gép által mért litermennyiség és az összegyűjtött próbaszesz valódi szeszfoka századrésze szorzataként hektoliterfokban kell megállapítani. Egy hektoliterfok alatt 20 ˚C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etilalkoholt kell érteni.
(2)A szesz hektoliterfok mennyiségét — a palackozott szesz, illetve az
(1)bekezdésben foglalt eset kivételével — a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy
- a)kitárolás és betárolás (átvétel) alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok,
- b)lefejtés és készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján, a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.
(3)A valódi szeszfok megállapítására csak hitelesített szeszfokmérőt vagy hitelesített alkoholsűrűség-mérőt szabad alkalmazni. A hitelesítést az erről kiállított igazolvánnyal kell igazolni.
(4)Valódi szeszfok alatt a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 ˚C-ra átszámított értékét kell érteni. 51. §
(1)Szeszből hideg úton előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szeszes ital) mennyiségét a termelési napló alapján számított litermennyiség és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként, hektoliterfokban kell megállapítani.
(2)A szeszes ital hektoliterfok mennyiségét — a palackozott szeszes ital és az
(1)bekezdésben foglalt eset kivételével — a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy
- a)a kitárolás és a betárolás alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok alapján, illetve
- b)a lefejtés és a készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani. 52. § Az etanol üzemben az előállított nagytisztaságú, analitikai minőségű alkohol hektoliterfok mennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként adódó litermennyiség és az MSZ 9562/2—71 számú szabvány szerinti reprezentatív mintavétel alapján meghatározott valódi szeszfok figyelembevételével kell megállapítani. 53. § A palackozott szesz és szeszes ital litermennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként, valódi szeszfokát a palackon feltüntetett szeszfok alapján kell megállapítani. 54. §
(1)A gyártott szesz és szeszes ital hektoliterfok menynyiségét szakértői vizsgálat alapján kell megállapítani, ha
- a)a próbaszesz mennyisége a valódi szeszfok megállapításához nem elég;
- b)a próbaszesz valódi szeszfokát az adóraktár-engedélyes vitatja;
- c)a próbaszesz valódi szeszfoka a szabvány szerinti legalacsonyabb mértéket nem éri el;
- d)gyanú merül fel arra, hogy a próbaszesz fajsúlyát vegyszerek hozzáadásával vagy más módon megváltoztatták;
- e)a készletben lévő szesz és szeszes ital valódi szeszfoka, minősége, fajtája más módon nem állapítható meg, vagy erre nézve az ellenőrzéssel megbízott és az adóraktár engedélyese között vita merül fel;
- f)gyanú merül fel arra, hogy az előállított szeszbe cukrot vagy ízesítő anyagot (aromát) kevertek.
(2)Ha a próbaszesz mennyisége a szakértői vizsgálathoz sem elég, a gyártott szesz hektoliterfok mennyiségét a szesztermelési napló adatai alapján kell megállapítani.
(3)Az
(1)bekezdés a)—c) pontjában meghatározott esetekben a szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az ellenőrzött adóraktár felelős üzem vezetőjének jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint veszi, de azt az adóraktár engedélyesének kell a kijelölt szakértőhöz eljuttatnia. A kijelölt szakértő alatt az illetékes miniszter által kijelölt laboratóriumot, és a hivatalos közlönyben közzétett, valamint a Nemzeti Akkreditálási Testület által megbízott laboratóriumokat kell érteni.
(4)Abban az esetben, ha hivatalos mintavétel az
(1)bekezdés d)—f) pontjaiban meghatározott okok miatt történt, a mintát, valamint a szakértői eredmény kifogásolása esetén az ellenmintát minden esetben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni. Bérfőzés 55. §
(1)A bérfőzető a gyümölcsből származó alapanyag (a továbbiakban: gyümölcscefre) átadásakor nyilatkozatot köteles adni a 31. számú melléklet szerinti adattartalmú bérfőzési lapon a szeszfőzdének arról, hogy
- a)a gyümölcscefre milyen gyümölcsből készült,
- b)a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,
- c)rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsös sel, gyümölcsfával),
- d)az általa és a vele egy háztartásban élők által a tárgyévben milyen mennyiségben került kedvezményes bérfőzési szeszadóval bérfőzött pálinka átvételre.
(2)A szeszfőzde az
(1)bekezdés a)—c) pontjában meghatározott nyilatkozat hiányában nem főzheti le a bérfőzető gyümölcscefréjét.
(3)A Jöt. 64. §
(3)bekezdése szerinti háztartás alatt az egy lakásban (lakóhelyen) életvitelszerűen együtt élő személyek közösségét kell érteni.
(4)Amennyiben a felelős üzemvezető indokoltnak tartja, elvégzi a csonthéjas és vegyes gyümölcs cefréből készült pálinka ciántartalom vizsgálatát, annak eredményét rávezeti a bérfőzési lapra az alapanyag mennyiségével, valamint fajtájának megnevezésével együtt. A pálinka hidrogén-cianid tartalmának kimutatására szolgáló felszerelésről és a vizsgálat elvégzéséről a szeszfőzde engedélyesének kell gondoskodnia.
(5)A szeszfőzde engedélyese a bérfőzetőktől átvett gyümölcscefrét köteles olyan tárolóedényben tárolni, illetve a bérfőzetőtől átvett edényt olyan jelzéssel ellátni és azt a bérfőzési lapra rávezetni, hogy a vámhatóság időszaki elszámolás, illetve váratlan ellenőrzés alkalmával a bérfőzést végző adóraktárban található alapanyag eredetét, tulajdonjogát ellenőrizni tudja.
(6)A Vám- és Pénzügyőrség által rendelkezésre bocsátott bérfőzési lap megfelelő rovatainak kitöltése után a bérfőzető és a szeszfőzde engedélyese aláírásával igazolja az alapanyag átadás-átvétel megtörténtét, valamint a bérfőzési lapon megadott adatok valódiságát.
(7)Amennyiben a bérfőzető által átadott gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból a 30. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került a bérfőzött pálinka előállításra, azt a szeszfőzde a bérfőzető részére csak akkor adhatja ki, ha a lefőzött termék etilalkohol tartalmának a vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét akkreditált laboratóriumi vizsgálat igazolja. A bérfőzött pálinkát meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az etilalkohol-tartalom nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.
(8)Ha a bérfőzető az előállítást követő 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy a
(7)bekezdés szerinti pálinkát nem kívánja bevizsgáltatni, vagy ezen időpontig nem tudja igazolni, hogy arra akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kért, a bérfőzött pálinkát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében a legközelebbi szeszfőzdei elszámolás során meg kell semmisíteni.
(9)A
- számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben lefőzött terméket a szeszfőzde elkülönítetten köteles tárolni, és azt mindaddig nem kell a Jöt.
- §
(1)bekezdés b), c) pontja alá tartozónak tekinteni, amíg a bérfőzető részére történő kiadás
(7)bekezdés szerinti feltétele nem valósul meg. 56. §
(1)A bérfőzött pálinka csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek. Az egészségre ártalmas pálinkát, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni. A szeszfőzde engedélyese köteles nyilatkozni arról, hogy a végleges elő- és utópárlatot további felhasználás céljából értékesítette-e másik adóraktárnak, vagy megsemmisítette azt.
(2)Ha a bérfőzött pálinka fogyasztásra alkalmatlan, és minőségének javítására irányuló eljárás nem vezet eredményre, az csak szeszüzem részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett megsemmisíthető.
(3)A Jöt. 64. §
(3)bekezdésének alkalmazásában 50 liter bérfőzött pálinkának 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz felel meg.
(4)A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka litermennyiségét 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz literre számítva kell megállapítania.
(5)A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött pálinka mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felé 2 havonta kell elszámolnia. Az elszámolásban bérfőzetőnkénti bontásban meg kell adni az adott hónapban a bérfőzető részére főzött és átadott pálinka mennyiségét. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az elszámolási időszakot — a szeszfőzde engedélyesének írásos kérelme alapján, indokolt esetben — 1 hónapban is meghatározhatja.
(6)Nem adható ki a bérfőzött pálinka Jöt. 64. §
(3)bekezdése szerint meghatározott adómértékkel, ha a) a bérfőzető a 55. §
(1)bekezdése
- d)pontjában meghatározott nyilatkozattételt elmulasztja,
- b)a bérfőzető a tárgyévben a Jöt. 64. §
(3)bekezdésében meghatározott kedvezményes adótétellel lefőzethető mennyiséget túllépte.
(7)A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinkáról az egyszerűsített kísérő okmánnyal egy tekintet alá eső származási igazolványt kell kiállítania, valamint a bérfőzött pálinka kiadását be kell jegyeznie a bérfőzési lap megfelelő rovatába.
(8)A származási igazolvány csak akkor fogadható el egyszerűsített kísérő okmányként, ha a pálinka fajtája azonosítható, és alkoholtartalmában fahordóban tárolás esetén évenként kettő, legfeljebb azonban hét egész foknál, egyéb edényben tárolás esetén évenként egy, legfeljebb azonban három egész foknál nagyobb eltérés nincs.
(9)A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a szeszfőzde által átadott —
(5)bekezdés szerinti — elszámolás alapján bérfőzetőnként összesíti és a tárgyév első napjától göngyölíti a bérfőzetőnek átadott pálinka mennyiségét.
(10)A szeszfőzde engedélyese az adózott és az adózatlan alkoholterméket egymástól elkülönítetten (leválasztott) olyan helyiségben, raktárban köteles tárolni, amelyek nincsenek egymással ajtó, ablak, csővezeték által összeköttetésben. 57. §
(1)A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka származási igazolványát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által rendszeresített, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalok által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott és hitelesített származási igazolványtömb nyomtatvány felhasználásával kell kiadnia.
(2)A származási igazolványt a szesztermelési napló adatainak megfelelően 3 példányban kell kiállítani a bérfőzető nevére, melynek eredeti példányát a bérfőzetőnek kell átadni, a második példánya a szeszfőzde engedélyesének könyvelési bizonylata, a harmadik példánya a származási igazolványtömbben marad. A bérfőzési lapot a szesztermelési napló, a pálinka származási igazolvány adatainak megfelelően 3 példányban kell kiállítani a bérfőzető nevére, melynek eredeti példányát a bérfőzetőnek át kell adni a származási igazolvánnyal együtt, a második példányt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az időszaki elszámolás során bevonja, a harmadik példány a tömbben marad.
(3)Származási igazolványt és a bérfőzési lapot a bérfőzető nevére kell kiállítani akkor is, ha a bérfőzetett pálinkát a szeszfőzde engedélyese teljes egészében megvásárolja. A szeszfőzde engedélyes a bérfőzetőtől megvásárolt pálinkáról a 32. számú melléklet szerinti adattartalommal a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített külön nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(4)A bérfőzött pálinka és a származási igazolvány átvételét a bérfőzetőnek a származási igazolvány és a bérfőzési lap megfelelő rovatának aláírásával és adóazonosító jelének feltüntetésével kell igazolnia. 58. §
(1)A származási igazolványtömb nyomtatványt szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A szeszfőzde engedélyesnek az átvett származási igazolványtömbökről nyilvántartást kell vezetnie.
(2)A betelt származási igazolványtömböket, valamint a bérfőzési lap tömböket a szeszfőzde engedélyesnek az utolsó bejegyzés időpontjától számított 8 évig kell megőriznie, és azt követően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell nyújtania. 59. §
(1)A bérfőzető a bérfőzött pálinkát közvetlen fogyasztásra nem idegenítheti el, azt kizárólag alkoholtermék adóraktár részére értékesítheti. Az értékesített pálinka szár mazási igazolványának eredeti példányát az alkoholtermék adóraktárnak át kell adni.
(2)Amennyiben a bérfőzető nem tudja a bérfőzött pálinka teljes mennyiségét egy alkoholtermék adóraktárnak értékesíteni, az eredeti származási igazolvány visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási igazolvány kiadását. A bérfőzési lap eredeti példánya a bérfőzetőnél marad, melyre rávezetésre kerül az adóraktáraknak átadott pálinka mennyisége, adóraktár jövedéki száma, átadás időpontja, adóraktár-engedélyes aláírása, adószáma.
(3)A szeszfőzde engedélyesnek a bérfőzető által visszaadott származási igazolványt áthúzással, valamint a ,,Származás igazolására alkalmatlan’’ felirat feltüntetésével kell érvénytelenítenie, és a származási igazolványtömbben maradt példányához kell csatolnia.
(4)Az újonnan kiadott származási igazolványokon az eredeti származási igazolvány számát is fel kell tüntetni.
(5)A származási igazolvány — a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel — a bérfőzött pálinka továbbértékesítése esetén a kiállításától számított egy éven belül, az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására három éven belül használható fel. Az adóraktár kérelmére a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bérfőzött pálinka származási igazolványát 2 évente meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és szeszfokú pálinka az adóraktár birtokában van.
(6)A származási igazolvány érvényességét a tárolás helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal, 15 év eltelte után a bérfőzető kérelmére, 2 évente meghosszabbítja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és szeszfokú bérfőzött pálinka a bérfőzető birtokában van.
(7)A bérfőzési lapot és a hozzá tartozó bérfőzött pálinka származási igazolványát annak érvényességi idején belül, illetve a bérfőzött pálinka birtokban tartásáig kell a bérfőzetőnek megőriznie. Teljes denaturálás 60. §
(1)Az alkoholtermék teljes denaturálással előállítottnak (a továbbiakban: denaturált szesz) akkor minősül, ha tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább
- a)a 2 tömegszázalék metil-etil-ketont, 3 tömegszázalék metil-izobutil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy
- b)1 tömegszázalék metil-etil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy
- c)2 tömegszázalék izopropil-alkoholt, 1 tömegszázalék terc-butanolt és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot tartalmaz és alkoholtartalma eléri a 92 térfogatszázalékot.
(2)A denaturált szesz előállítása során (a továbbiakban: teljes denaturálás) legalább
- a)2,08 liter metil-etil-ketont, 3,12 liter metil-izobutilketont és 0,84 gramm denatónium benzoátot,
- b)1,01 liter metil-etil-ketont és 0,83 gramm denatónium benzoátot,
- c)2,08 liter izopropil-alkoholt, 1,06 liter terc-butanolt és 0,83 gramm denatónium benzoátot kell minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákeverni.
(3)A teljes denaturáláshoz csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek minőségét analízis bizonyítvánnyal (a továbbiakban: műbizonylat) igazolják.
(4)A denaturált szesz csak szeszüzemben, illetve alkoholregeneráló és denaturáló üzemben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett állítható elő. A denaturált szesz készítésének időpontját — azt legalább 5 nappal megelőzően — a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak be kell jelenteni.
(5)A teljes denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, illetve az alkoholregeneráló és denaturáló üzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
- a)a szeszüzem és az alkoholregeneráló és denaturáló üzem jövedéki számát;
- b)a denaturálás időpontját;
- c)a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfo kát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét;
- d)az
(1)bekezdés szerint felhasznált anyagok megne vezését és mennyiségét (liter, kilogramm); e) a denaturált szesz valódi szeszfokát, liter, kilogramm és hektoliterfok mennyiségét.
(6)A denaturált szeszt a szeszüzem, az alkoholregeneráló és denaturáló üzem csak az általa kiadott műbizonylattal, a felhasználói engedélyes a szeszüzem, az alkoholregeneráló és denaturáló üzem által kiadott műbizonylat másolatával hozhatja forgalomba.
(7)A szeszüzemben, illetve az alkoholregeneráló és denaturáló üzemben a denaturált szeszt más alkoholterméktől elkülönítve kell tárolni.
(8)A teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat tilos a denaturált szeszből egészen vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, amely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.
(9)A denaturált szesz felhasználói engedélyes részére történő értékesítésekor a mennyiséget literben és kilogrammban is fel kell tüntetni. Részleges denaturálás 61. §
(1)A részleges denaturáláshoz — a
(3)bekezdésben foglalt eltéréssel — az alkoholtermék tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább
- a)0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot (a továbbiakban: I. típusú részleges denaturálószer),
- b)0,5 tömegszázalék dietilftalátot (a továbbiakban: II. típusú részleges denaturálószer),
- c)0,5 tömegszázalék metil-etil-ketont (a továbbiakban: III. típusú részleges denaturálószer),
- d)3 tömegszázalék etil-acetátot (kizárólag etil-acetát gyártáshoz, a továbbiakban: IV. típusú részleges denaturálószer),
- e)3 tömegszázalék xilolt (kizárólag acetoklór hatóanyag gyártáshoz, a továbbiakban: V. típusú részleges denaturálószer) kell alkalmazni.
(2)A részleges denaturálást úgy kell elvégezni, hogy minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez legalább
- a)az I. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,79 gramm denatónium benzoátot,
- b)a II. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,36 liter dietilftalátot,
- c)a III. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,5 liter metil-etil-ketont kell hozzákeverni.
(3)Az alkoholtermék részleges denaturálása az
(1)—
(2)bekezdésben foglaltakon kívül a 89. §
(1)bekezdése szerinti esetben a regionális jövedéki központ által engedélyezett, az adómentes felhasználó keretengedélyében rögzített más eljárással is lehetséges, amennyiben annak eredményeként a denaturált alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik.
(4)A részleges denaturálás a hatósági felügyelet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett és — a
(7)bekezdésben foglalt eltéréssel — csak szeszüzemben végezhető. A részleges denaturálás időpontját a szeszüzem a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz legalább 5 nappal korábban köteles bejelenteni.
(5)A részleges denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
- a)a szeszüzem jövedéki számát;
- b)a denaturálás időpontját;
- c)a denaturálásra került alkoholtermék valódi szesz fokát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét;
- d)a felhasznált részleges denaturálószer típusát [a
(3)bekezdés szerinti esetben megnevezését] és mennyiségét (liter, kilogramm); e) a részlegesen denaturált alkoholtermék valódi szeszfokát, liter, kilogramm és hektoliterfok mennyiségét.
(6)A
(3)bekezdés szerinti esetben a részleges denaturálásról készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az
(1)—
(2)bekezdésben meghatározottaktól eltérő részleges denaturálószer alkalmazását engedélyező vámhatósági határozat másolatát.
(7)A IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az alkoholtermék denaturálása az etil-acetát és az acetoklór termék előállítását végző keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználó telephelyén is elvégezhető, a
(4)—
(5)bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazása mellett.
(8)Az I., II., III. típusú részleges denaturálószert a szeszüzem szerzi be. A IV. és V. típusú részleges denaturálószert, amennyiben annak bekeverése a szeszüzemben történik, az adómentes felhasználó bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A
(3)bekezdés szerinti esetben engedélyezett egyéb denaturálószert az adómentes felhasználó szerzi be és bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A részleges denaturáláshoz csak olyan anyag használható fel, amelynek minőségét műbizonylattal igazolják.
(9)A részlegesen denaturált alkoholtermék alkoholtartalmának el kell érni a 92 térfogatszázalékot.
(10)A szeszüzem a részlegesen denaturált alkoholtermékről olyan bizonylatot állít ki az adómentes felhasználónak, amely tartalmazza a felhasznált alkoholtermék műbizonylatának számát, a részlegesen denaturált alkoholtermék mennyiségét hektoliterfokban, literben és kilogrammban a felhasznált denaturálószer megnevezését és 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákevert mennyiségét grammban vagy literben. A bizonylatot két példányban kell kiállítani, és annak egy példányát az adómentes felhasználó részére átadni.
(11)A részlegesen denaturált alkoholt az egyéb alkoholterméktől elkülönítve kell a szeszüzemben tárolni. A nem ugyanazon denaturálószerrel denaturált alkoholterméket összekeverni tilos. Söradóraktár 62. §
(1)A sörgyár és a sörfőzde a gyártott sör térfogatmennyiségének mérésére az OMH által hitelesített üzemi berendezéseket, eszközöket alkalmazza. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel látja el. Hitelesíteni — a 64. §
(3)bekezdése kivételével — az ászoktartályt, a nyomótankot, a fejtőtankot, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordókat és szállítótartályokat kell.
(2)Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata, az adóraktár engedélyesének nem kell hitelesíttetni. 63. §
(1)A jövedéki adó alapjául a Jöt. 76. §
(2)bekezdése alkalmazásában az adóraktárban gyártott sörválaszték — jogszabály szerinti — gyártmánylapján lefektetett eredeti névleges (erjedés előtti) szárazanyagtartalmát kell figyelembe venni, ha a kész sörben a szokásos analitikai módszerekkel meghatározott tényleges Balling (Plató) fok a sörszabványban (MSZ 8761) elfogadott + 0,5 (—0,3) szóráson belül van. Ha a hatósági ellenőrzés során talált, a szabvány határértékein kívül eső sör után magasabb Balling fok esetén a mért érték, alacsonyabb Balling fok esetén a gyártmánylap szerinti (névleges) érték után kell az adót megfizetni.
(2)Import sör esetében az eredeti gyártó által tanúsított Balling (Plató) fok értéket kell az adó alapjában figyelembe venni. 64. §
(1)A sörgyártásra alkalmas főzőüst és komlóforraló üstöt — a
(3)bekezdésben foglalt készülékek kivételével — csak sörfőzde és sörgyár tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.
(2)A sörfőzdének és a sörgyárnak a sör gyártására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a készüléket ellenőrzi.
(3)Nem kell engedélyt beszerezni a tudományos és oktatási intézmények által, tudományos és oktatási célra használt sörfőző egységekre, berendezésekre.
(4)Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt csak olyan személy állíthat elő, aki (amely) annak gyártására a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataltól engedélyt kapott. A gyártónak a főzőüst és a komlóforraló üst értékesítését — azt 15 nappal megelőzően — a készülék típusának, űrtartalmának megadásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie. Boradóraktár 65. § A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bor készletfelvétele alkalmával a mennyiséget számítással vagy méréssel állapítja meg. 66. §
(1)A Jöt. 82. §-a
(6)bekezdésének alkalmazásában nem minősül közösen használt helynek az a pince, amelyen belül a külön-külön egyéni vállalkozóként működő közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek elhatárolá sát, továbbá az ott tartott tárolóedényeknek az adott közeli hozzátartozó általi kizárólagos használatát egyértelműen azonosítható módon jelölik.
(2)Egy pincén belül nem közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek esetén is biztosítani kell a pincerészekre vonatkozóan az
(1)bekezdésben foglalt feltételeket (körülményeket). 67. §
(1)Az egyszerűsített adóraktár-engedélyes és a boradóraktár-engedélyes a pincéjéből végső fogyasztóknak elvitelre kimérve legfeljebb 10 liter űrtartalmú edényzetben adhat el bort.
(2)Az egyszerűsített adóraktár-engedélyes és a boradóraktár-engedélyes az
(1)bekezdés szerinti esetben is köteles hivatalos zárat felhelyezni az edényzetre. Pezsgő- és köztes alkoholtermék adóraktár
- § A pezsgő üzemnek és a köztes alkoholtermék üzemnek a gyártott pezsgő- és a köztes alkoholtermék mennyiségének megállapításához az OMH által hitelesített töltőtartályokat kell alkalmaznia. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel látja el. Dohánygyártmány-adóraktár
- § A dohánygyárnak, a dohányüzemnek a dohánygyártmány előállítására alkalmas gép és egyéb eszköz beszerzését a beszerzés napját megelőző
- napig a gép, eszköz fajtájának, gyártási kapacitásának, főbb részeinek leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelentenie. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a gépet, az egyéb eszközt ellenőrzi és azonosító jellel látja el. Tranzitadóraktár
- §
(1)A nemzetközi közforgalmú repülőtér területén működő tranzitadóraktár értékesítést végző üzleteinek és az üzletek ellátását biztosító raktárainak az együttes területe engedélyezési és elszámolási szempontból egy technológiai egységként értendő.
(2)A tranzitadóraktár üzletei és az üzletek ellátását biztosító raktárai között történő belső árumozgás, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedélyezett szigorú számadású belső bizonylat alkalmazásával történhet.
(3)A Jöt. 13. §
(2)bekezdésében meghatározott beszállókártya száma alatt a járatszámot, a kedvezményre jogosult nevét és a beszállókártyán szereplő úti cél együttes adatát kell érteni. A beszállókártya számát a tranzitadóraktár-engedélyes az értékesítésről kibocsátott nyugtán, illetve számlán köteles feltüntetni, továbbá a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hitelesített nyilvántartásában szerepeltetni. Az átszálló utasok esetében a repülőjegyről készített másolat a nyilvántartás mellékletét képezi. Végső úti céllal harmadik országba utazó utas, az általa tranzitadóraktárban vásárolt adózatlan jövedéki terméket nem idegenítheti el, azt arra jogosulatlan személy részére nem adhatja át.
(4)Tranzitadóraktár esetében a termékmérleg vezetésére a
- számú mellékletben meghatározott adattartalmon felül a regionális jövedéki központ a tranzitadóraktár árumozgatási technológiájára figyelemmel további adattartalmat határozhat meg. A termékmérleg-nyilvántartás, termékmérleg
- §
(1)Az adóraktár engedélyesének adóraktáranként és összesítve a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú termékmérleg-nyilvántartásokat a Jöt. 40. §
(4)bekezdésében foglaltak alapján, az adó alapjául meghatározott mértékegységben, az ásványolajoknál három tizedesjegy, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetében két tizedesjegy pontossággal kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes termékmérleg-nyilvántartás is alkalmazható. Az adóraktárban nem jövedéki termék előállításához keretengedély nélkül felhasznált jövedéki termékről vezetett termékmérlegben az e célra történt felhasználást, készletcsökkenést az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.
(2)Az adóraktár termékmérleg-nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni. A termékmérleg havi zárásának tartalmaznia kell a termék azonosítására vonatkozó adatok mellett a készletváltozásokat, a növekedési-csökkenési adatokat jogcímenként és összesítve, valamint a tárgynegyedévi készletfelvétel alkalmával kimutatott készleteltéréseket (többlet/hiány), továbbá a havi zárást készítő nyilatkozatát a nyilvántartásban foglalt adatokat egyezőségére. A termékmérleg jogcímkódokat a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja (a továbbiakban: JKKK) évente, illetve évközbeni változás esetén a változást követő 15 napon belül az adóraktár-engedélyesek rendelkezésére bocsátja.
(3)A termékmérleg havi zárást adóraktáranként a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell bemutatni.
(4)A termékmérlegek adóraktárankénti havi zárása alapján az adóraktár engedélyesének összesített zárást kell jövedéki termékenként készíteni, melyeket a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a regionális jövedéki központhoz, az adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(5)A 39. §
(3)bekezdése szerinti külön nyilvántartás zárására a
(2)—
(4)bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. 72. §
(1)Az adóraktár engedélyesének — kivéve az egyszerűsített adóraktár, a szőlőborászati üzem, a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozó és a dohánygyártmány-adóraktár engedélyesét — a jövedéki termékek előállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekről és azok felhasználásával előállított jövedéki termékekről a
- számú melléklet szerinti adattartalommal, a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített termelési naplót (jövedéki termék regenerálással, tisztítással történő előállítása esetén a
- számú melléklet szerinti adattartalmú regenerálási naplót) kell — az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelő mértékegységben (a
- §
(1)bekezdése szerint kettő, illetve három tizedesjegy pontossággal) — vezetnie. A termelési (regenerálási) napló vezetése alól a regionális jövedéki központtól felmentést kaphat az, aki az abban előírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja. A termelési (regenerálási) napló vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(2)Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék előállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét számlával és/vagy egyéb bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Számv. tv.) a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal köteles a helyszínen igazolni.
(3)Az alkoholtermék adóraktár engedélyese a 2909 19 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butiléter (a továbbiakban: ETBE) előállításához gyártott bioetanolról külön termelési naplót köteles vezetni, amelyben a felhasznált alapanyagokat, alapanyagfajtánként tételesen fel kell tüntetnie. Az alkoholtermék adóraktár engedélyese a bioetanol gyártására felhasznált alapanyag jellegéről és eredetéről havonta, a tárgyhót követő hó 10-éig igazolást állít ki és ad át a bioetanolt beszerző kőolajfinomító adóraktár engedélyese részére.
(4)A kikötői adóraktár engedélyese a termékmérleg havi zárásában az átfolyásmérő óraállását is köteles feltüntetni, a tárgyhó utolsó napján leolvasott értéknek megfelelően. Pincekönyv, és a szőlőborról vezetett termékmérleg 73. §
(1)A szőlőbor, a sűrített must, a töményített must és a tartósított must előállításáról, kiszereléséről, a szőlőbor előállítása során keletkezett melléktermékekről, a szőlőbor előállításához felhasznált anyagokról a külön jogszabály által meghatározott pincekönyvet (a továbbiakban: pincekönyv) kell vezetni.
(2)Nem kell termékmérleget vezetni a Jöt. szerint szőlőbornak minősülő azon termékekre, amelyek további borászati eljárásokon — kivéve a palackba és a kannába történő kiszerelést — esnek keresztül. E termékek esetében az adókötelezettséggel való elszámolás a pincekönyv alapján történik.
(3)Termékmérleget — a
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel — a palackos és a kannás kiszerelésű szőlőborra kell vezetni, hat számjegyű vámtarifaszám bontásban. A készletváltozások adatait a pincekönyvből, illetve a külön jogszabály szerinti műveleti naplóból kell a termékmérlegbe átvezetni.
(4)Az egyszerűsített adóraktár esetében a Jöt. 40. §
(4)bekezdése szerinti termékmérlegnek a pincekönyv minősül.
(5)A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőbor mennyiségét naponta, palackos és kannás kiszerelésenként összesítve, egy-egy tételben kell a termékmérlegben kiadásba helyezni.
(6)A szőlő, a szőlőbor (a boradóraktár esetében csak a hordós szőlőbor), a sűrített must, a töményített must, a tartósított must és a borászati melléktermék készlet alakulásáról a 35. számú melléklet szerinti adattartalommal, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy számítógépen előállított, azonos adattartalmú lapon elszámolást kell készíteni. Az elszámolást
- a)a szőlőfelvásárlónak, illetve a mustelőállítónak a nyilvántartásba vételi igazolást kiadó vámhivatalhoz a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül, illetve a Jöt. szerinti gazdasági évet követő december hó 15. napjáig,
- b)az egyszerűsített adóraktári engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a Jöt. szerinti tárgyidőszakot követő hó 15. napjáig,
- c)a boradóraktár-engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a tárgyhót követő hó 15. napjáig kell benyújtania.
(7)A boradóraktár-engedélyes a palackos és a kannás kiszerelésű szőlőbor készletéről és készletváltozásairól a 71. §
(2)bekezdésében meghatározott havi zárást nyújt be a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(8)A
(6)bekezdés szerinti formanyomtatvány a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataloknál és a hegyközségeknél térítés ellenében szerezhető be. Vevőnyilvántartás 74. §
(1)Az adóraktár engedélyese az értékesítéseiről — adófelfüggesztés mellett végzett és szabadforgalom számára történt értékesítés szerinti bontásban — tételesen vagy számítógépen olyan, a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített vevőnyilvántartást vezet, amelyből a jövedéki termékenkénti, tetszőleges időszakra vonatkozó mennyiségi és értékadatok az ellenőrzés számára rendelkezésre bocsáthatók.
(2)A cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár engedélyese — az
(1)bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően — a 0 adómérték alá tartozó 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénről olyan vevőnyilvántartást vezet, amelyben címzettenként (depók, cseretelepek) szerepelnek az adóraktárból történő kiszállítás adatai.
(3)Az adóraktár engedélyesének a Jöt. 41. §-ában meghatározott vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárnia, és azt kizárólag a vámhatóságnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve — felkérésre — kell rendelkezésre bocsátania.
(4)A Jöt. 58. §
(1)bekezdés e), 72. §
(1)bekezdés g), 78. §
(1)bekezdés e), 84. §
(1)bekezdés e), 91. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott adóraktár (a továbbiakban: tároló adóraktár) engedélyesének a Jöt. 41. §
(1)bekezdésében előírt külön nyilvántartásában a nem saját tulajdonát képező jövedéki termék kitárolása esetén a vevő helyett a címzett is szerepeltethető. Termékkísérő okmány 75. §
(1)A Jöt. 11. §
(3)bekezdésében meghatározott termékkísérő okmány a jövedéki adóbevallások (termékmérleg-nyilvántartások) szigorú számadású bizonylataként is szolgál.
(2)A termékkísérő okmányt magyar nyelven kell kitölteni.
(3)A termékkísérő okmány formanyomtatványként történő előállítása kizárólag a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) engedélyével, az engedélyben meghatározott feltételek szerint végezhető.
(4)Termékkísérő okmányt az adóraktár engedélyese a JKKK engedélye alapján számítógéppel előállíthatja, a JKKK által kiadott, az engedélyben meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával. A felhasznált, számítógéppel előállított termékkísérő okmányok azonosító számait havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig meg kell adni a JKKK-nak.
(5)A termékkísérő okmányként alkalmazott kereskedelmi okmányokra a
(2)—
(4)bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(6)A termékkísérő okmány 3. példányát a tagállami feladónak történő visszaküldés előtt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal kell ellenjegyeztetni.
(7)Amennyiben a tagállamba kiszállított jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesüléshez szükséges visszaigazolás a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolását követő 45 napon belül nem érkezett meg, vagy a visszaigazolt mennyiség — a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott szállítási veszteségen túl — hiányt vagy többletet mutat, az adóraktár-engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt kell értesítenie.
(8)Más tagállamban kis bortermelőnek elismert személy termékkísérő okmány helyett a Bizottság 884/2001 EK rendelete 3. cikk
(2)b) pontja szerinti kísérő okmánnyal (a továbbiakban: borkísérő okmány) is szállíthat adófelfüggesztéssel szőlőbort Magyarországra.
(9)Amennyiben jövedéki termék harmadik országba más tagállamokon keresztül közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő kivitele esetén a termékkísérő okmány
- példánya nem érkezik vissza, de a kiléptetés helye szerinti tagállam vagy a fogadó harmadik ország illetékes hatósága által aláírt (ellenjegyzett) egyéb bizonylat tanúsítja, hogy az áru elhagyta a Közösség területét, az adóraktár-engedélyes véglegesen mentesül a harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól. Termékkísérő okmány alkalmazása belföldi termékforgalom esetén
- §
(1)A termékkísérő okmány 10.,
- és
- rovatát a jövedéki termékek belföldön végzett szállítása esetén nem kell kitölteni.
(2)