2023. évi XLVII. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez kapcsolódóan a környezetbe

(1)A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét a

1. melléklet tartalmazza.
2. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/
3. számú határozata (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 1) kötelező hatályának elismerésére. 4–
4. § *
5. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/
6. számú határozata (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 2) kötelező hatályának elismerésére. 7–
7. § *
8. § Az Országgyűlés az Egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/
9. számú határozatát (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 3) e törvénnyel kihirdeti.
10. §

(1)A Jegyzőkönyv-módosítás 3 hivatalos magyar nyelvű fordítását a 7. melléklet tartalmazza.

(2)A Jegyzőkönyv-módosítás 3 hiteles angol nyelvű szövegét a 8. melléklet tartalmazza. 11. §

(1)Ez a törvény – a

(2)és

(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)A

1. §, az
2. §, a
3. melléklet és a
4. melléklet a Jegyzőkönyv-módosítás 1
5. cikk
6. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3)A

1. §, a
2. §, az
3. melléklet és a
4. melléklet a Jegyzőkönyv-módosítás 2
5. cikk
6. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(4)A Jegyzőkönyv-módosítás 1, a Jegyzőkönyv-módosítás 2, a

1. §, az
2. §, a
3. § és a
4. §, valamint a 3–
5. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményében állapítja meg.
6. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
7. melléklet a
8. évi XLVII. törvényhez JEGYZŐKÖNYV A NAGY TÁVOLSÁGRA JUTÓ, ORSZÁGHATÁROKON ÁTTERJEDŐ LEVEGŐSZENNYEZÉSRŐL SZÓLÓ
9. ÉVI EGYEZMÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓAN A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ ANYAGOKRÓL A Felek, Azzal a szándékkal, hogy végrehajtsák a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló Egyezményt, Felismerve, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag-kibocsátások az országhatárokon átterjednek, és eredetük helyétől távol, Európában, Észak-Amerikában és az északi sarkvidéken rakódnak le, továbbá hogy szállítódásuk fő közege a légkör, Tudatában, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok természetes körülmények között ellenállóak a lebomlással szemben, és hogy az emberi egészségre és a környezetre káros hatással vannak, Aggodalommal tekintve arra, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok az azonos szinten lévő populációcsoportok felső szintjein biomagnifikáció útján olyan koncentrációkat érhetnek el, amelyek befolyásolhatják az annak kitett vadon élő állatok és emberek egészségét, Elismerve, hogy az Északi-sarkvidék ökoszisztémái, és főleg a bennszülött lakosság, amely északi sarkvidéki halakon és emlősökön él, különösen veszélyeztetettek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok biomagnifikációja miatt, Szem előtt tartva, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentésére irányuló intézkedések ugyancsak hozzájárulnának a környezet és az emberi egészség védelméhez az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának területén kívüli területeken is, beleértve az Északi-sarkvidéket és a nemzetközi vizeket, Úgy határoztak, hogy intézkedéseket tesznek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak megelőzésére, megakadályozására vagy csökkentésére, figyelembe véve az elővigyázatosság elvének alkalmazását a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat
10. elvének meghatározása szerint, Újólag megerősítve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog elveivel összhangban az egyes államoknak szuverén joga saját erőforrásaikat kiaknázni saját környezeti és fejlesztési politikájuknak megfelelően, továbbá saját felelősségük biztosítani, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tevékenységek nem okoznak kárt más államok környezetében vagy saját nemzeti joghatóságuk határain túli területeken, Tudomásul véve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tekintetében a globális intézkedés szükségességét, és emlékeztetve az Agenda 21
11. fejezetében a határokon átterjedő globális levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó regionális megállapodások tervezett szerepére, és különösen az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának feladatára, hogy regionális tapasztalatait megossza a világ más régióival, Felismerve, hogy léteznek szubregionális, regionális és globális rendszerek, beleértve a veszélyes hulladékok kezelését, országhatárokat átlépő szállítását, valamint ártalmatlanítását szabályozó nemzetközi jogi okmányok, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény, Figyelembe véve, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok felhalmozódásához hozzájáruló légszennyezés elsődleges forrásait képezi egyes növényvédő szerek használata, egyes vegyi anyagok gyártása és használata, valamint egyes anyagok melléktermékként történő keletkezése a hulladékégetés, tüzelés, fémkohászat során és mozgó forrásokból, Tudatában, hogy megfelelő technikák és kezelési módszerek állnak rendelkezésre a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok légköri kibocsátásának csökkentésére, Annak tudatában, hogy a levegőszennyezés elleni küzdelemhez költséghatékony regionális megközelítésre van szükség, Tudomásul véve a magán- és a nem kormányzati szférák jelentős hozzájárulását a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokhoz kapcsolódó hatások, a rendelkezésre álló alternatívák és a szennyezéscsökkentési eljárások ismeretéhez, valamint szerepüket a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag-kibocsátások csökkentésének segítésében, Szem előtt tartva, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag-kibocsátások csökkentésére meghozott intézkedések nem képezhetik önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközét vagy a nemzetközi verseny és kereskedelem rejtett korlátozását, Figyelemmel a meglévő tudományos és műszaki adatokra a kibocsátásokról, a légköri jelenségekről és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoknak az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásairól, valamint a szennyezéscsökkentés költségeiről, és elismerve a tudományos és műszaki együttműködés folytatásának szükségességét ezen kérdések megértésének előmozdításához, Felismerve, hogy a Felek közül néhány már hozott intézkedéseket a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra nézve nemzeti szinten és/vagy egyéb nemzetközi egyezmény alapján, A következőkben állapodtak meg:
12. cikk FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK E jegyzőkönyv alkalmazásában,
13. „Egyezmény”: a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló,
14. november 13-án Genfben elfogadott Egyezmény;
15. „EMEP”: a nagy távolságra jutó levegőszennyező anyagok megfigyelésére és értékelésére létrehozott Európai Együttműködési Program;
16. „Végrehajtó Testület”: az Egyezmény
17. cikkének

(1)bekezdése alapján létrehozott, az Egyezmény végrehajtásával foglalkozó testület;

1. „Bizottság”: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága;
2. „Felek”: eltérő rendelkezés hiányában e jegyzőkönyv Részes Felei;
3. „Az EMEP földrajzi hatálya”: a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló
4. évi egyezményhez csatolt, a nagy távolságra jutó levegőszennyező anyagok megfigyelésére és értékelésére létrehozott európai együttműködési program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról szóló,
5. szeptember 28-án Genfben elfogadott jegyzőkönyv
6. cikkének

(4)bekezdésében meghatározott térség; 7. „A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok” (POP-ok): szerves vegyületek, amelyek: (

1. i)mérgező tulajdonságokkal bírnak; (
2. ii)a környezetben tartósan megmaradnak; (iii) biológiailag felhalmozódhatnak; (
3. iv)nagy távolságra, országhatárokon átterjedve szállítódhatnak és lerakódhatnak; és (
4. v)jelentős káros hatásokat okozhatnak az emberi egészségben vagy a környezetben forrásaik helyének közelében és attól távol; 8. „Anyag”: egy önálló vegyi anyag vagy néhány kémiai összetevő, amelyek egy meghatározott csoportot képeznek annak alapján, hogy (
5. a)hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek és a környezetbe való kibocsátásuk együtt történik; vagy (
6. b)olyan keveréket képeznek, amelyet általában egyetlen termékként értékesítenek; 9. „Kibocsátás”: a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátása pontszerű vagy diffúz forrásokból a légkörbe; 10. „Helyhez kötött forrás”: bármilyen helyhez kötött épület, szerkezet, üzem, létesítmény vagy berendezés, amely bármilyen környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagot közvetlenül vagy közvetve bocsát vagy bocsáthat ki a légkörbe; 11. „Nagy, helyhez kötött forráskategória”: a VIII. mellékletben felsorolt bármilyen helyhez kötött forráskategória; 12. „Új, helyhez kötött forrás”: bármilyen nagy, helyhez kötött forrás, amelynek az építését vagy jelentős módosítását a következő időponttól számított két év eltelte után kezdik meg: (
7. i)e jegyzőkönyv; vagy (
8. ii)a III. vagy VIII. melléklet módosításának hatálybalépése, ahol a helyhez kötött forrás csak az említett módosítás következtében képezi e jegyzőkönyv rendelkezéseinek tárgyát. Az illetékes nemzeti hatóság feladata eldönteni, hogy egy módosítás jelentős-e vagy sem, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a módosítás környezeti hasznai. 2. cikk CÉLKITŰZÉS E jegyzőkönyv célja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak és veszteségeinek ellenőrzése, csökkentése vagy kiküszöbölése. 3. cikk ALAPVETŐ KÖTELEZETTSÉGEK

(1)A 4. cikk alkalmazásában a kifejezett mentességek eseteinek kivételével, a Felek hatékony intézkedéseket tesznek:

1. a)az I. mellékletben felsorolt anyagok gyártásának és felhasználásának megszüntetésére e jegyzőkönyvben előírt végrehajtási követelményeknek megfelelően;
2. b)(
3. i)annak biztosítására, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagok lebontásakor vagy ártalmatlanításakor a lebontás vagy ártalmatlanítás környezetkímélő módon történjen, figyelembe véve a vonatkozó, a veszélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását szabályozó szubregionális, regionális és globális rendszereket, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló bázeli egyezményt; (
4. ii)törekedve annak biztosítására, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagok ártalmatlanítása hazai szinten történjen, figyelembe véve a vonatkozó környezeti szempontokat; (iii) annak biztosítására, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagok országhatárokat átlépő szállítása környezetkímélő módon történjen, figyelembe véve az alkalmazandó, a veszélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását szabályozó szubregionális, regionális és globális rendszereket, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló bázeli egyezményt;
5. c)a II. mellékletben felsorolt anyagokat a leírt felhasználásokra korlátozására, e jegyzőkönyvben előírt végrehajtási követelményeknek megfelelően.

(2)Az

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények minden anyagra attól a naptól érvényesek, amelyen az adott anyag gyártása vagy használata megszűnik, és ezek közül is az a nap, amely később következik be.

(3)Az I., II. vagy III. mellékletben felsorolt anyagok tekintetében valamennyi Félnek megfelelő stratégiát kell kidolgoznia a még használatban lévő termékek és az ilyen termékeket tartalmazó hulladékok azonosítására, és megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezeket a hulladékokat és termékeket a hulladékká válásukkor környezetkímélő módon lebontsák vagy ártalmatlanítsák.

(4)A fenti

(1)–

(3)bekezdés alkalmazásában a hulladék, az ártalmatlanítás és a környezetkímélő fogalmakat a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló bázeli egyezmény szerinti fogalmak használatával megegyező módon kell értelmezni.

(5)A Felek:

1. a)csökkentik az éves összkibocsátásukat a III. mellékletben felsorolt valamennyi anyag tekintetében az említett mellékletnek megfelelően megállapított referenciaévi kibocsátási szintről, az adott körülményeiknek megfelelő hatékony intézkedések meghozatalával;
2. b)legkésőbb a VI. mellékletben meghatározott határidőn belül: (
3. i)az V. melléklet figyelembevételével alkalmazzák az elérhető legjobb technikákat minden egyes új, helyhez kötött forrásra azon nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, amelyre az V. melléklet meghatározza az elérhető legjobb technikákat; (
4. ii)az V. melléklet figyelembevételével legalább ugyanolyan szigorú határértékeket alkalmaznak minden egyes új, helyhez kötött forrásra egy nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, mint a IV. mellékletben előírtak. A Felek alternatívaként alkalmazhatnak olyan eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amelyekkel egyenértékű általános kibocsátási szinteket érnek el; (iii) az V. melléklet figyelembevételével alkalmazzák az elérhető legjobb technikákat – amennyire ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – valamennyi meglévő, helyhez kötött forrásra azon nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, amelyre az V. melléklet meghatározza az elérhető legjobb technikákat. A Felek alternatívaként alkalmazhatnak olyan eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amelyekkel egyenértékű általános kibocsátási szinteket érnek el; (
5. iv)az V. melléklet figyelembevételével legalább ugyanolyan szigorú határértékeket alkalmaznak, – amennyire ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – valamennyi meglévő, helyhez kötött forrásra egy, az említett mellékletben meghatározott nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, mint a IV. mellékletben előírtak. A Felek alternatívaként alkalmazhatnak olyan eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amelyekkel egyenértékű általános kibocsátási szinteket érnek el; (
6. v)a VII. melléklet figyelembevételével hatékony intézkedéseket alkalmaznak a mozgó forrásokból származó kibocsátások csökkentésére.

(6)A lakossági tüzelőberendezések esetében az

(5)bekezdés (b) i. és iii. pontjában előírt kötelezettségek az összes helyhez kötött forrásra vonatkoznak a nevezett kategóriában összesítve.

(7)Amennyiben valamelyik Fél, az

(5)bekezdés b) pontjának alkalmazása után, nem tudja teljesíteni az

(5)bekezdés a) pontjának követelményeit a III. mellékletben előírt valamelyik anyagra, a Felet mentesíteni kell az

(5)bekezdés szerinti kötelezettségek alól arra az anyagra vonatkozóan.

(8)A Felek kibocsátási leltárt dolgoznak ki és tartanak fenn a III. mellékletben felsorolt anyagok tekintetében, és az EMEP földrajzi hatálya alá tartozó Felek legalább az EMEP Irányító Testülete által meghatározott módszerek és térbeli, időbeli felbontás alkalmazásával, az EMEP földrajzi hatálya alá nem tartozó Felek pedig a Végrehajtó Testület munkaterve szerint kidolgozott módszerek útmutatásként történő használatával összegyűjtik az I. és II. mellékletben felsorolt anyagok gyártására és értékesítésére vonatkozóan rendelkezésre álló információkat. Ezt az információt a lenti 9. cikkben meghatározott jelentési követelményeknek megfelelően kell jelenteni. 4. cikk MENTESSÉGEK

(1)A 3. cikk

(1)bekezdése nem alkalmazandó egy anyag laboratóriumi kutatáshoz vagy referenciamintaként felhasználandó mennyiségeire.

(2)A Felek mentességet adhatnak a 3. cikk

(1)bekezdésének

1. a)és
2. c)pontja alól egy adott anyag vonatkozásában, feltéve, hogy a mentességet nem e jegyzőkönyv célkitűzéseivel ellentétes módon adják vagy használják fel, továbbá mentességet csak a következő célokra és a következő feltételek mellett adhatnak:
3. a)a fenti

(1)bekezdésben említett kutatástól eltérő kutatásra, ha: (

1. i)az anyag jelentős mennyisége várhatóan nem kerül be a környezetbe a javasolt felhasználás, illetve az azt követő ártalmatlanítás során; (
2. ii)az ilyen kutatás célkitűzéseihez és paramétereihez az adott Fél értékelése és engedélyezése szükséges; és (iii) az anyag jelentős környezetbe kerülése esetén a mentesség alkalmazása azonnal megszűnik, intézkedéseket hoznak a kibocsátás megfelelő enyhítésére, és elvégzik a kibocsátás korlátozására irányuló intézkedések felmérését, mielőtt a kutatás ismét folytatódhat;
3. b)közegészségügyi veszélyhelyzet szükség szerinti kezelésére, ha: (
4. i)nem állnak a Fél rendelkezésére a veszélyhelyzet kezeléséhez megfelelő alternatív intézkedések; (
5. ii)a meghozott intézkedések arányosak a veszélyhelyzet mértékével és súlyosságával; (iii) megfelelő óvintézkedéseket tesznek az emberi egészség és a környezet védelmére és annak biztosítására, hogy az anyagot ne használják a veszélyhelyzet tárgyát képező földrajzi területen kívül; (
6. iv)a mentességet olyan időtartamra adják, amely nem haladja meg a veszélyhelyzet időtartamát; és (
7. v)a veszélyhelyzet megszűnésekor az anyag megmaradt készletei a 3. cikk

(1)bekezdése

1. b)pontja rendelkezéseinek tárgyát képezi;
2. c)a Fél számára lényegesnek tartott kisebb alkalmazáshoz, ha: (
3. i)a mentességet legfeljebb öt évre adják; (
4. ii)korábban még nem adtak mentességet e cikk alapján; (iii) nem léteznek megfelelő alternatívák a javasolt felhasználáshoz; (
5. iv)a Fél értékelte a mentesség alkalmazásának eredményeként előállt anyagkibocsátásokat és azoknak a többi Fél összes anyagkibocsátásához való hozzájárulását; (
6. v)megfelelő óvintézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a környezetbe való kibocsátásokat minimalizálják; és (
7. vi)a mentesség alkalmazásának megszűnésekor az anyag megmaradt készletei a 3. cikk

(1)bekezdése b) pontja rendelkezéseinek tárgyát képezi.

(3)A Felek a mentesség fenti

(2)bekezdés alapján történő nyújtását követő legkésőbb kilencven napon belül a Titkárság rendelkezésére bocsátják legalább a következő információkat:

1. a)a mentesség tárgyát képező anyag kémiai elnevezése;
2. b)a cél, amelyre a mentességet adták;
3. c)a feltételek, amelyek mellett a mentességet adták;
4. d)az időtartam, amelyre a mentességet adták;
5. e)azok a személyek, akikre, vagy az a szervezet, amelyre a mentesség vonatkozik; és
6. f)a

(2)bekezdés fenti (

1. a)és (
2. c)pontja alapján adott mentesség alkalmazásának eredményeként előállt anyagkibocsátások és azok a többi Fél összes anyagkibocsátásához való hozzájárulásának értékelése.

(4)A Titkárság a Felek rendelkezésére bocsátja a fenti

(3)bekezdés alapján kapott információkat. 5. cikk INFORMÁCIÓ- ÉS TECHNOLÓGIACSERE A Felek – törvényeikkel, rendeleteikkel és gyakorlatukkal összhangban – kedvező feltételeket teremtenek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gyártásának és kibocsátásának csökkentését szolgáló információ- és technológiacsere elősegítéséhez, valamint költséghatékony alternatívák kidolgozásához, elősegítve többek között a következőket:

1. a)a magán- és állami szektorokban azon megfelelő szervezetek és egyének közötti kapcsolatok és együttműködés, amelyek képesek technológiákat, tervezési és műszaki szolgáltatásokat, berendezést vagy finanszírozást nyújtani;
2. b)információcsere a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok alternatíváinak fejlesztéséről és használatáról, valamint az ilyen alternatívák emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatására vonatkozó kockázatértékelésről, illetve az ezekhez való hozzáférés, továbbá információcsere az ilyen alternatívák gazdasági és társadalmi költségeiről, illetve az ezekhez való hozzáférés;
3. c)jegyzékek összeállítása és rendszeres frissítése azon kijelölt hatóságokról, amelyek hasonló tevékenységekkel foglalkoznak más nemzetközi fórumokon;
4. d)információcsere más nemzetközi fórumokon folytatott tevékenységekről. 6. cikk LAKOSSÁGI TUDATOSSÁG A Felek – törvényeikkel, rendeleteikkel és gyakorlatukkal összhangban – elősegítik az információk továbbítását a nyilvánossághoz, beleértve olyan személyeket, akik a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok közvetlen felhasználói. Az ilyen információ magában foglalhatja többek között a következőket:
5. a)információk, beleértve a címkézést, a kockázatértékelésről és a veszélyről;
6. b)információ a kockázatcsökkentésről;
7. c)információ a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kiküszöbölésének vagy azok használata csökkentésének ösztönzéséről, beleértve, adott esetben, az integrált kártevő-elhárításra, az integrált növényvédelemre vonatkozó információt, valamint az említett kiküszöbölés, illetve csökkentés gazdasági és társadalmi hatásaira vonatkozó információ; és
8. d)információ a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok alternatíváiról, valamint az ilyen alternatívák emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatására vonatkozó kockázatértékelésről, továbbá információ az ilyen alternatívák gazdasági és társadalmi hatásairól. 7. cikk STRATÉGIÁK, POLITIKÁK, PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK ÉS INFORMÁCIÓK

(1)A Felek, legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy e jegyzőkönyv az adott Félre nézve hatályba lép, stratégiákat, politikákat és programokat dolgoznak ki e jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeik teljesítése érdekében.

(2)A Felek:

1. a)ösztönzik a gazdaságilag megvalósítható, környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodási technikák használatát, beleértve a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, tekintettel e jegyzőkönyv tárgyát képező anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó gyártott termékek, oldatok vagy keverékek használatára, előállítására, kibocsátására, feldolgozására, forgalmazására, kezelésére, szállítására és újrafeldolgozására;
2. b)ösztönzik más, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentésére vonatkozó kezelési programok végrehajtását, beleértve önkéntes programokat és gazdasági eszközök használatát;
3. c)mérlegelik adott körülményeiknek megfelelően további politikák és intézkedések elfogadását, amelyek magukban foglalhatnak nem szabályozási megközelítéseket is;
4. d)gazdaságilag megvalósítható, határozott erőfeszítéseket tesznek e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó anyagok szintjeinek csökkentésére, amelyek szennyező anyagként vannak jelen más anyagokban, vegyipari vagy gyártott termékekben, amint a forrás jelentősége megállapítást nyert;
5. e)az anyagok értékelésére szolgáló programjaikban figyelembe veszik az információk benyújtásáról, valamint az I., II. vagy III. melléklet anyagokkal történő kiegészítésére vonatkozó eljárásokról szóló, 1998/2 számú végrehajtó testületi határozat

(1)bekezdésében meghatározott jellemzőket.

(3)A Felek hozhatnak e jegyzőkönyv által előírt szigorúbb intézkedéseket is. 8. cikk KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS NYOMON KÖVETÉS A Felek ösztönzik a kutatást, fejlesztést, nyomon követést és együttműködést a következők vonatkozásában, de nem csak azokra korlátozva:

1. a)kibocsátások, nagy távolságra történő szállítás és lerakódási szintek, valamint ezek modellezése, meglévő szintek a biotikus és abiotikus környezetben, a vonatkozó módszerek harmonizálása érdekében eljárások kidolgozása;
2. b)szennyező anyag-terjedési utak és jegyzékei a reprezentatív ökoszisztémákban;
3. c)lényeges hatások az emberi egészségre és a környezetre, beleértve ezen hatások mennyiségi meghatározását;
4. d)az elérhető legjobb technikák és gyakorlatok, beleértve a mezőgazdasági gyakorlatokat is, valamint a Felek által jelenleg alkalmazott, vagy kidolgozás alatt álló kibocsátáscsökkentési technikák és gyakorlatok;
5. e)gazdasági és szociológiai tényezők figyelembevételét lehetővé tevő módszerek az alternatív kibocsátáscsökkentési stratégiák értékelésénél;
6. f)hatásokon alapú megközelítés, amely integrálja a megfelelő információkat, beleértve a fenti a)–
7. e)alpont alapján kapott információkat is, a mért vagy modellezett környezeti szintekről, terjedési utakról és az emberi egészséget és környezetet érő hatásokról, a későbbi csökkentési stratégiák kialakítása céljából, amelyek ugyancsak figyelembe veszik a gazdasági és technológiai tényezőket;
8. g)módszerek az egyes, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak becsléséhez és későbbi kibocsátásainak előrevetítéséhez, valamint annak kiértékelése, hogy a nemzeti kibocsátási szintek ilyen becsléseit és előrejelzéseit miként lehet felhasználni a jövőbeni kötelezettségek kialakításánál;
9. h)e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó anyagok szintjei, amelyek szennyező anyagként vannak jelen más anyagokban, vegyipari termékekben vagy gyártott termékekben, és az ilyen szintek jelentősége a nagy távolságra történő szállításban, valamint technikák az ilyen szennyező anyagok, és ezen túlmenően, a pentaklór-fenollal kezelt faanyag élettartama alatt keletkezett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok szintjeinek csökkentésére. Elsőbbségben kell részesíteni azon anyagok kutatását, amelyeket a 14. cikk

(6)bekezdésében előírt eljárások alapján a legnagyobb valószínűséggel benyújtanak. 9. cikk JELENTÉSTÉTEL

(1)A kereskedelmi információk titkosságát szabályozó jogszabályok függvényében:

1. a)a Felek a Bizottság Végrehajtó Titkárságán keresztül a Végrehajtó Testület keretén belül ülésező Felek által meghatározott rendszeres időközönként jelentést tesznek a Végrehajtó Testületnek e jegyzőkönyv végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről;
2. b)az EMEP földrajzi hatálya alá tartozó Felek a Bizottság Végrehajtó Titkárságán keresztül az EMEP Irányító Testülete által meghatározandó és a Végrehajtó Testület ülésén a Felek által jóváhagyandó időközönként rendszeres jelentést tesznek az EMEP részére a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátási szintjeiről, legalább az EMEP Irányító Testülete által előírt módszereket, valamint időbeli és térbeli felbontást alkalmazva. Az EMEP földrajzi hatálya alá tartozó Felek hasonló információt bocsátanak a Végrehajtó Testület rendelkezésre, ha arra felkérését kapnak. A Felek továbbá információt szolgáltatnak a III. mellékletben felsorolt anyagok kibocsátási szintjeiről az említett mellékletben előírt referenciaévre vonatkozóan.

(2)A fenti

(1)bekezdés a) pontjának megfelelően jelentendő információkat a Végrehajtó Testület ülésén a Felek által elfogadandó, a formai és tartalmi előírásokra vonatkozó határozattal összhangban kell jelenteni. Az említett határozat feltételeit a Felek szükség szerint felülvizsgálják a jelentésekbe belefoglalandó információk formájára és tartalmára vonatkozó további elemek meghatározása érdekében.

(3)A Végrehajtó Testület éves ülése előtt kellő időben az EMEP tájékoztatást nyújt a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nagy távolságra történő szállítódásáról és lerakódásáról. 10. cikk A FELEK ÁLTALI FELÜLVIZSGÁLATOK A VÉGREHAJTÓ TESTÜLET ÜLÉSEIN

(1)A Felek a Végrehajtó Testület ülésein, az Egyezmény 10. cikkének

(2)bekezdése a) pontjának megfelelően felülvizsgálják a Felek, az EMEP és más kisegítő testületek, valamint e jegyzőkönyv 11. cikkében említett, a Végrehajtási Bizottság jelentéseit.

(2)A Felek a Végrehajtó Testület ülésein figyelemmel kísérik e jegyzőkönyvben előírt kötelezettségek teljesítésének előrehaladását.

(3)A Felek a Végrehajtó Testület ülésein felülvizsgálják e jegyzőkönyvben előírt kötelezettségek alkalmasságát és hatékonyságát. Ezen felülvizsgálatoknál figyelembe kell venni az elérhető legjobb tudományos információkat a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok lerakódásának hatásairól, a technológiai fejlesztések értékeléseiről, a változó gazdasági körülményekről és a kibocsátási szintekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről. Ezen felülvizsgálatok eljárásait, módszereit és időzítését a Feleknek kell meghatározni a Végrehajtó Testület ülésén. Az első ilyen felülvizsgálatot legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépése után három évvel kell elvégezni.

1. cikk BETARTÁS A Felek jelen jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeinek betartását rendszeresen felül kell vizsgálni. A Végrehajtó Testület tizenötödik ülésén hozott, 1997/2 számú határozata alapján létrehozott Végrehajtási Bizottság végzi ezen felülvizsgálatokat és jelentést tesz a Végrehajtó Testület keretein belül ülésező Felek részére az említett határozat – beleértve annak minden módosítását – mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelően.
2. cikk VITARENDEZÉS

(1)E jegyzőkönyv értelmezését vagy alkalmazását érintő két vagy több Fél közötti vita esetén, az érintett Felek a vitát tárgyalás útján vagy saját választásuk szerinti bármilyen más békés úton rendezik. A vitában álló Felek tájékoztatják a Végrehajtó Testületet vitájukról.

(2)E jegyzőkönyv megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy az ahhoz történő csatlakozás során, illetve azt követően azon Fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, a Letéteményeshez eljuttatott írásos okiratban kijelentheti, hogy a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazás kapcsán támadt vita tekintetében a következő rendezési módok valamelyikét vagy mindkettőt magára nézve ipso facto és külön megállapodás nélkül kötelezőnek tekinti mindazon Felekkel kapcsolatban, akik ezen kötelezettséget maguk is elfogadják:

1. a)a vitás kérdésnek a Nemzetközi Bíróság elé történő terjesztése;
2. b)választottbíróság azoknak az eljárásoknak megfelelően, amelyeket a Felek – amint lehetséges – a Végrehajtó Testület ülésén fogadnak el, a választottbírósági mellékletben meghatározott eljárás szerint. Azon Felek, amelyek regionális gazdasági integrációs szervezetek, hasonló joghatással bíró nyilatkozatot tehetnek a választottbírósággal kapcsolatban a
3. b)pontnak megfelelően.

(3)A fenti

(2)bekezdés szerint tett nyilatkozatok az azokban foglalt feltételeknek megfelelően lejártukig, vagy a Letéteményeshez eljuttatott írásbeli visszavonásukat követően még három hónapig maradnak érvényben.

(4)Új nyilatkozat, visszavonási értesítés vagy egy nyilatkozat érvényességének lejárta semmilyen módon nem befolyásolja a Nemzetközi Bíróság, vagy a választottbíróság előtt folyamatban lévő eljárás menetét, kivéve, ha a vitában érintett Felek másképpen nem állapodnak meg.

(5)Kivéve azt az esetet, ha a vitában érintett Felek elfogadták ugyanazt a –

(2)bekezdés szerinti – vitarendezési módot, amennyiben az egyik Fél másik Fél részére küldött, a vita fennállásáról szóló írásbeli értesítését követő tizenkét hónapon belül a Felek nem képesek a vitát az

(1)bekezdésben említett eszközökkel rendezni, a vitát a vitában érintett bármelyik Fél kérésére egyeztető eljárásra lehet terjeszteni.

(6)Az

(5)bekezdés alkalmazásában fel kell állítani egy egyeztetőbizottságot. A bizottság az érintett Felek által egyenlő számban kijelölt tagokból, vagy ha az egyeztetésben a Felek azonos érdeket képviselnek, akkor az adott érdekcsoport által kijelölt tagokból áll, és az így kijelölt bizottsági tagok megválasztják a bizottság elnökét. A bizottság ajánlás jellegű döntést hoz, amelyet a Felek jóhiszeműen vesznek figyelembe. 13. cikk MELLÉKLETEK E jegyzőkönyv mellékletei a jegyzőkönyv szerves részét képezik. Az V. és VII. melléklet ajánlás jellegű. 14. cikk MÓDOSÍTÁSOK

(1)E jegyzőkönyv módosítására bármely Fél tehet javaslatot.

(2)A módosító javaslatokat a Bizottság Végrehajtó Titkárságához kell írásban eljuttatni, amely megküldi azokat a többi Félnek. A Végrehajtó Testület keretében ülésező Felek a legközelebbi ülésen megvitatják a javasolt módosításokat, feltéve, hogy a Végrehajtó Titkárság legalább kilencven napon belül eljuttatta a javaslatokat a Feleknek.

(3)E jegyzőkönyvre, illetve annak I–IV., VI. és VIII. mellékletére vonatkozó módosító javaslatokat a Végrehajtó Testület ülésein jelenlévő Felek konszenzussal fogadják el, és az azokat elfogadó Felek tekintetében kilencven nappal azt követően lépnek hatályba, hogy a Felek kétharmada eljuttatta erről szóló elfogadó okiratát a Letéteményeshez. A többi Fél esetében a módosítások az adott Fél elfogadó okiratának a Letéteményeshez történő eljuttatását követő kilencvenedik napon lép életbe.

(4)Az V. és a VII. melléklet módosításait a Végrehajtó Testület ülésein jelenlévő Felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság Végrehajtó Titkársága által a Feleknek küldött közlést követő kilencvenedik nap lejárta után ezen mellékletek módosítása mindazon Felek tekintetében hatályba lép, akik az alábbi

(5)bekezdés alapján nem juttatták el az értesítést a Letéteményeshez, feltéve, hogy legalább tizenhat Fél nem juttatott el ilyen értesítést.

(5)Bármely Fél, amelynek nem áll módjában jóváhagyni az V. vagy a VII. melléklet módosítását, a határozat elfogadásának közlésétől számított kilencven napon belül erről írásban értesíti a Letéteményest. Az ilyen értesítésről a Letéteményes haladéktalanul értesíti a többi Felet. A Felek korábbi értesítésüket bármikor kicserélhetik egy elfogadó okirattal, és az adott melléklet módosítása az elfogadó okirat Letéteményeshez történő megküldésének napjától számított kilencvenedik napon ezen Felek tekintetében hatályba lép.

(6)Az I., II. vagy III. mellékletek módosítására tett javaslatok esetében, ha az egy újabb anyag jelen jegyzőkönyvbe való felvételére irányul:

1. a)a javaslattevő a Végrehajtó Testület rendelkezésére bocsátja a Végrehajtó Testület 1998/2 számú határozatában, beleértve annak bármely módosításában, meghatározott információkat; és
2. b)a Felek a Végrehajtó Testület 1998/2 számú határozatában, beleértve annak bármely módosításában, meghatározott eljárásoknak megfelelően értékelik a javaslatot.

(7)A Végrehajtó Testület 1998/2 számú határozatát módosító határozatot a Végrehajtó Testület keretén belül ülésező Felek konszenzussal fogadják el, és az az elfogadás napját követő hatvanadik napon lép hatályba. 15. cikk ALÁÍRÁS

(1)E jegyzőkönyv

1. június 24–25-én Aarhusban (Dánia), ezt követően pedig
2. december 21-ig az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén aláírásra nyitva áll a Bizottság tagországai részére, továbbá a Gazdasági és Szociális Tanács
3. március 28-i 36 (IV). számú határozatának
4. bekezdése alapján a Bizottságban tanácskozási joggal rendelkező államok részére, illetve a Bizottság szuverén tagjai által létrehozott olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek részére, amelyek hatáskörébe tartozik e jegyzőkönyvben foglalt kérdésekkel kapcsolatban nemzetközi megállapodásokról tárgyalásokat folytatni, illetve ilyen megállapodásokat megkötni és alkalmazni, feltéve hogy az érintett államok és szervezetek az Egyezmény részes felei.

(2)A regionális gazdasági integrációs szervezetek – hatáskörükön belüli kérdésekben – saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek e jegyzőkönyv szerint e szervezetek tagállamait megilletik, illetve terhelik. Ilyen esetekben e szervezetek tagállamai egyenként nem jogosultak e jogok gyakorlására. 16. cikk MEGERŐSÍTÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ÉS CSATLAKOZÁS

(1)E jegyzőkönyvet az aláíró Feleknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

(2)E jegyzőkönyv

1. december 21-től a
2. cikk

(1)bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tevő bármely állam vagy szervezet részére nyitva áll a csatlakozásra.

1. cikk LETÉTEMÉNYES A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki egyben a Letéteményesi feladatokat is ellátja.
2. cikk HATÁLYBALÉPÉS

(1)E jegyzőkönyv a tizenhatodik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(2)A 15. cikk

(1)bekezdésében meghatározott azon államok vagy szervezetek esetében, amelyek a tizenhatodik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után erősítik meg, fogadják el vagy hagyják jóvá a jegyzőkönyvet, illetve csatlakoznak ahhoz, a jegyzőkönyv ezen tagok saját megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésnek napját követő kilencvenedik napon lép hatályba. 19. cikk FELMONDÁS Bármelyik Fél, a jegyzőkönyvnek az adott Fél tekintetében történő hatályba lépésétől számított öt év eltelte után bármikor, felmondhatja a jegyzőkönyvet, ha erről írásban értesíti a Letéteményest. A felmondás az erről szóló írásos értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvételét követő kilencvenedik napon, vagy legkésőbb abban az időpontban lép hatályba, amelyet a felmondási értesítésben a jegyzőkönyvet felmondó Fél meghatározott. 20. cikk HITELES SZÖVEGEK E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek az angol, francia és orosz nyelvű változatai egyaránt hitelesek, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni. ENNEK HITELÉÜL alulírottak, akik erre megfelelő felhatalmazással rendelkeznek, a jegyzőkönyvet aláírták. Készült Aarhusban (Dánia), a mai napon, ezerkilencszázkilencvennyolc június hónap huszonnegyedikén. I. MELLÉKLET KIKÜSZÖBÖLÉSRE ELŐIRÁNYZOTT ANYAGOK E jegyzőkönyv eltérő rendelkezései hiányában ez a melléklet nem vonatkozik az alább felsorolt anyagokra, ha úgy fordulnak elő: (

1. i)mint szennyező anyagok a termékekben; vagy (
2. ii)gyártott vagy használatban lévő termékekben a végrehajtás időpontjában; vagy (iii) mint helyre korlátozott vegyipari féltermékek egy vagy több különböző anyag gyártásában és ezáltal átalakítva. Eltérő előírás hiányában, mindegyik alábbi kötelezettség a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba. Anyag Végrehajtási követelmények Kiküszöbölendő Feltételek Aldrin CAS: 309–00–2 Termelés Nincs Használat Nincs Klórdán CAS: 57–74–9 Termelés Nincs Használat Nincs Klórdekon CAS: 143–50–0 Termelés Nincs Használat Nincs DDT CAS: 50–29–3 Termelés 1. Termelés megszüntetése egy éven belül, ha a Felek megegyeztek abban, hogy a DDT helyett alkalmas alternatívák állnak rendelkezésre a közegészség olyan betegségek elleni védelmére, mint a malária és az agyhártyagyulladás.2. Szem előtt tartva a DDT termelésének lehető legkorábbi megszüntetését, a Felek legkésőbb egy évvel e jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után, és azután szükség szerinti időközönként, az Egészségügyi Világszervezettel, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével és az Egyesült Nemzetek Környe- zetvédelmi Programjával konzultálva, értelemszerűen áttekinti az alternatívák hozzáférhetőségét és felhasználhatóságát, elősegíti a DDT biztonságosabb ésgazdaságilag életképes alternatíváinak kereskedelmi forgalomba hozását. Használat Nincs, kivéve a II. mellékletben azonosítottat. Dieldrin CAS: 60–57–1 Termelés Nincs Használat Nincs Endrin CAS: 72–20–8 Termelés Nincs Használat Nincs Heptaklór CAS: 76–44–8 Termelés Nincs Használat Nincs, kivéve tűzhangyák irtására vizsgázott személyzet általi használatot zárt ipari villamos kapcsolószekrényekben.Az ilyen felhasználást e jegyzőkönyv alapján újra kell értékelni a hatálybalépés napja után legkésőbb két évvel. Hexabróm-bifenil Termelés Nincs CAS: 36355–01–8 Használat Nincs Hexaklór-benzolCAS: 118–74–1 Termelés Nincs, kivéve a korlátozott célra történő termelést, az átmeneti gazdaságú országok által az aláíráskor vagy csatlakozáskor letétbe helyezett nyilatkozatban előírtak szerint. Használat Nincs, kivéve a korlátozott célra történő felhasználást, az átmeneti gazdaságú országok által az aláíráskor vagy csatlakozáskor letétbe helyezett nyilatkozatban előírtak szerint. Mirex CAS: 2385–85–5 Termelés Nincs Használat Nincs PCB * Termelés Nincs, kivéve az átmeneti gazdaságú országokat, amelyek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2005. december 31-ig megszüntetika termelést és a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányukkal együtt letétbe helyezendő nyilatkozatban közlik szándékukat, hogy ezt megteszik. Használat Kivéve a II. mellékletben előírtak szerint. Toxafén CAS: 8001–35–2 Termelés Nincs Használat Nincs II. MELLÉKLET KORLÁTOZOTT FELHASZNÁLÁSRA ELŐIRÁNYZOTT ANYAGOK E jegyzőkönyv eltérő rendelkezései hiányában ez a melléklet nem vonatkozik az alább felsorolt anyagokra, ha úgy fordulnak elő: (
3. i)mint szennyező anyagok a termékekben; vagy (
4. ii)gyártott vagy használatban lévő termékekben a végrehajtás időpontjában; vagy (iii) mint helyre korlátozott vegyipari féltermékek egy vagy több különböző anyag gyártásában és ezáltal átalakítva. Eltérő előírás hiányában, mindegyik alábbi kötelezettség a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba. Anyag Végrehajtási követelmények Korlátozott felhasználások Feltételek DDT CAS: 50–29–3 1. A közegészség védelmére olyan betegségek ellen, mint a malária és az agyhártyagyulladás.2. Mint vegyi féltermék Dicofol gyártásához. 1. A használat csak mint integrált kártevő elhárítási stratégia komponenseként engedhető meg és csak a szükséges mértékig és csak egy évig a termelés megszüntetésének időpontja után az I. melléklet szerint.2. Az ilyen használatot e jegyzőkönyv hatálybalépésnek napja után legkésőbb két évvel újra kell értékelni. HCH CAS: 608–73–1 Műszaki HCH (vagyis kevert HCH izomerek) a vegyipari gyártásban féltermékként történő felhasználásra korlátozva. Termékek, melyekben a HCH izomer legalább 99%-a van gamma (vagyis lindán, CAS: 58–89–9) alakban, a következő felhasználásokra vannak korlátozva:1. Vetőmag kezelés.2. Talajkezelések, melyeket közvetlenül követ a feltalaj felszíni rétegébe történő keverése.3. Épületfa, faáru és rönkök szakmai javító és ipari kezelése.4. Közegészségügyi és állategészségügyi rovarirtó szer.5. Nem-légi alkalmazás facsemetékhez,kis területű gyepes használathoz, valamint beltéri és kültéri felhasználás faiskolai és díszkerti alkalmazásban.6. Beltéri ipari és lakótéri alkalmazások. Minden korlátozott lindán felhasználást újra kell értékelni legkésőbb két évvel a hatálybalépés napja után. PCB * A hatálybalépés időpontjában használatban lévő, vagy 2005. december31-ig gyártott PCB-k, az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően. A Felek határozott erőfeszítéseket tesznek, hogy azok elvezessenek:(
5. a)az azonosítható PCB-k használatának kiküszöbölésére berendezésekben (vagyis transzformátorok, kondenzátorok vagy maradvány készleteket tartalmazó egyéb edényekben), amelyek 5 dm3-t meghaladó térfogatú PCB-ket tartalmaznak és amelyekben a PCB-k koncentrációja 0,05% vagy nagyobb, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2010. december 31-ig, vagy az átmeneti gazdaságú országokban 2015. december 31-ig;(
6. b)az (
7. a)alpontban hivatkozott összes cseppfolyós PCB és nem berendezésben lévő 0,005%-nál több PCB-t tartalmazó egyéb cseppfolyós PCB-k környezetkímélő módon történő lebontásáhez vagy a szennyezés eltávolításához, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015. december 31-ig, vagy az átmeneti gazdaságú országokban 2020. december 31-ig;(
8. c)az (
9. a)alpontban hivatkozott berendezés környezetkímélő módon történő ártalmatlanításához vagy elhelyezéséhez. III. MELLÉKLET A 3. CIKK 5 BEKEZDÉSÉNEK
10. a)PONTJÁBAN EMLÍTETT ANYAGOK, VALAMINT A KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ REFERENCIAÉV Anyag Referenciaév PAH-ok * 1990; vagy egy másik év 1985 és 1995 között, a Fél által a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározva. Dioxinok/furánok * 1990; vagy egy másik év 1985 és 1995 között, a Fél által a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározva. Hexaklór-benzol 1990; vagy egy másik év 1985 és 1995 között, a Fél által a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározva. IV. MELLÉKLET HATÁRÉRTÉKEK NAGY, HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ PCDD/F–RE I. Bevezetés 1. A dioxinok és furánok fogalom meghatározását e jegyzőkönyv III. melléklete adja meg. 2. A határértékek ng/m3-ben vagy mg/m3-ben vannak kifejezve standard feltételek mellett (273,15 K, 101,3 kPa és száraz gáz). 3. A határértékek rendes üzemi állapotra vonatkoznak, beleértve a beindítási és leállítási eljárásokat, amennyiben nincsenek külön határértékek meghatározva az ilyen helyzetekre. 4. Az összes szennyező anyag mintavételezését és elemzését az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által lefektetett standard eljárások, vagy az Egyesült Államok vagy Kanada megfelelő referenciamódszerei szerint kell elvégezni. Amíg a CEN vagy ISO szabványok kidolgozásra várnak, a nemzeti szabványokat kell alkalmazni. 5. Ellenőrzési célokra, a mérési eredményeknek a határérték viszonylatában történő értelmezéséhez ugyancsak számításba kell venni a mérési módszer pontatlanságát. Egy határérték akkor tekinthető teljesítettnek, ha a mérési eredmény, melyből levonták a mérési módszer pontatlanságát, nem haladja meg azt. 6. A különböző PCDD/F-ek kibocsátásai toxicitási egyenértékekben (TE) vannak megadva a 2,3,7,8-TCDD-hez viszonyítva, NATO Modern Társadalom Kihívásaival Foglalkozó Bizottsága (NATO–CCMS) által 1988-ban javasolt rendszer használatával. II. Határértékek nagy, helyhez kötött forrásokra 7. A következő határértékeket – amelyek a füstgáz 11%-os O2 koncentrációjára vonatkoznak – kell alkalmazni a következő égető berendezés típusokra: Kommunális szilárd hulladék (óránként 3 tonnánál többet elégetve) 0,1 ng TE/m3 Kórházi szilárd hulladék (óránként 1 tonnánál többet égetve) 0,5 ng TE/m3. Veszélyes hulladék (óránként 1 tonnánál többet égetve) 0,2 ng TE/m3. V. MELLÉKLET AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁK A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE NAGY, HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOK ESETÉN I. BEVEZETÉS 1. Ezen melléklet célja útmutatást adni az Egyezmény részes felei számára az elérhető legjobb technikák azonosításához, lehetővé téve számukra a jegyzőkönyv 3. cikkének

(5)bekezdésében foglalt kötelezettségeik teljesítését. 2. Az „elérhető legjobb technikák” (BAT) a leghatékonyabb és legfejlettebb stádiumot jelentik a tevékenységek és üzemeltetési módszereik fejlesztésében, amelyek az adott technikák alkalmasságát jelzik, hogy elvi alapot képezzenek a kibocsátások és a környezet egészére kifejtett hatásuk megelőzésére és, ahol nem megvalósítható, általában csökkentésére szolgáló kibocsátási határértékekhez: – a „technikák” kifejezés magában foglalja az alkalmazott technológiát és a módot, ahogyan a berendezést megtervezik, megépítik, karbantartják, üzemeltetik és üzemen kívül helyezik; – „rendelkezésre álló” technikák az olyan léptékben kifejlesztetteket jelenti, amely lehetővé teszi az alkalmazást az érintett ipari ágazatban, gazdaságilag és műszakilag életképes feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy a technikákat a szóban forgó Fél területén belül használják vagy állítják elő, mindaddig, amíg azok ésszerűen hozzáférhetők az üzemeltető számára; – „legjobb” jelenti a leghatékonyabbat a környezet egészének védelme magas általános szintjének eléréséhez. Az elérhető legjobb technikák meghatározásánál külön figyelmet kell fordítani, általában vagy specifikus esetekben, az alábbi tényezőkre, szem előtt tartva egy intézkedés valószínű költségeit és hasznait és az elővigyázatosság és megelőzés elveit: – a kevés hulladékkal járó technológia alkalmazása; – a kevésbé veszélyes anyagok használata; – az eljárásban keletkezett és használt anyagok és hulladék visszanyerésének és újrafelhasználásának elősegítése; – összehasonlítható eljárások, eszközök vagy üzemeltetési módszerek, melyeket sikerrel próbáltak ki ipari léptékben; – technológiai haladás és változások a tudományos ismeretekben és megértésben; – az érintett kibocsátások természete, hatásai és volumene; – új vagy meglévő létesítmények üzembe helyezésének időpontjai; – az elérhető legjobb technikák bevezetéséhez szükséges idő; – az eljárásban használt nyersanyagok (beleértve a vizet) fogyasztása, természete és energia hatékonysága; – a kibocsátások környezetre kifejtett általános hatása megelőzésének vagy minimumra csökkentésének szükségessége és kockázatai; – a balesetek megelőzésének és a környezetre ható következményei minimálisra csökkentésének szükségessége. Az elérhető legjobb technikák koncepciója nem valamely specifikus technika vagy technológia előírását célozza, hanem az érintett berendezés műszaki jellemzői, földrajzi elhelyezkedése és a helyi környezeti viszonyok számításba vételét. 3. A csökkentési intézkedések hatékonyságára és költségeire vonatkozó információ a Feladat Csoport és a POP Előkészítő Munkacsoport által megkapott és átvizsgált dokumentumokon alapul. Eltérő jelzés hiányában a felsorolt technikákat az üzemeltetési tapasztalatok alapján jól bevezetettnek kell tekinteni. 4. A kis kibocsátású technikákat magukban foglaló új üzemekkel, valamint meglévő üzemek átépítésével szerzett tapasztalatok folyamatosan gyarapodnak. Ezért szükséges lesz a melléklet rendszeres kidolgozása és módosítása. Az új üzemekhez azonosított elérhető legjobb technikákat (BAT) rendszerint meglévő üzemekre is lehet alkalmazni, feltéve, hogy megfelelő átmeneti idő áll rendelkezésre és hogy azokat adaptálják. 5. A melléklet több ellenőrző intézkedést sorol fel, amelyek átfogják a költség és hatékonyság tartományokat. Az intézkedések megválasztása bármely adott esethez számos tényezőtől függ, beleértve gazdasági körülményeket, technológiai infrastruktúrát és kapacitást, valamint minden meglévő légszennyezés csökkentő intézkedést. 6. A helyhez kötött forrásokból kibocsátott legfontosabb POP-k a következők: (

1. a)Poliklórozott dibenzo-p-dioxionok/furánok (PCDD/F-ek); (
2. b)Hexaklór-benzol (HCB); (
3. c)Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok). A fontos fogalom meghatározásokat e jegyzőkönyv III. melléklete adja meg. II. POP–KIBOCSÁTÁSOK NAGY, HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSAI 7. A PCDD/F anyagok szerves anyagokkal és klórral járó termális folyamatokból emittálódnak a tökéletlen égés vagy kémiai reakciók eredményeként. A PCDD/F főbb állandó forrásai a következők lehetnek: (
4. a)hulladékégetés, beleértve az együttégetést; (
5. b)termális kohászati eljárások, pl. alumínium vagy egyéb nem-vasfémek, vas és acél gyártása; (
6. c)energiát szolgáltató tüzelőberendezések; (
7. d)lakossági tüzelés; és (
8. e)fél- és melléktermékeket kibocsátó egyes vegyipari folyamatok. 8. A PAH-kibocsátások nagy, helyhez kötött forrásai a következők lehetnek: (
9. a)háztartási fa- és széntüzeléses fűtés; (
10. b)nyílt tüzek, mint szemétégetés, erdőtüzek és tarlóégetés; (
11. c)koksz- és anódgyártás; (
12. d)alumíniumgyártás (Soederberg-eljárással); és (
13. e)fakonzerváló berendezések, kivéve az olyan Felet, akinél ez a kategória nem okoz jelentős hozzájárulást az összes PAH kibocsátásához (a III. melléklet meghatározása szerint). 9. A HCB-kibocsátások a PCDD/F anyagot emittáló azonos típusú termál- és kémiai eljárásokból erednek és a HCB hasonló mechanizmussal képződik. A HCB-kibocsátások főbb forrásai a következők lehetnek: (
14. a)hulladékégető berendezések, beleértve az együttégetést; (
15. b)a kohászat termál-forrásai; és (
16. c)klórozott tüzelőanyagok használata kohó berendezésekben. III. A POP–KIBOCSÁTÁSOK CSÖKKENTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉSEI 10. A helyhez kötött forrásokból származó POP-kibocsátások csökkentésének több megoldása van. Ezek közé tartozik az adalékanyagok kiváltása, eljárás módosítások (beleértve a karbantartási és üzemeltetési ellenőrzést) és meglévő üzemek átépítését. Az alábbi felsorolás a rendelkezésre álló intézkedéseket általánosságban tünteti fel, melyeket külön-külön, vagy kombinálva lehet alkalmazni: (
17. a)adalékanyagok kiváltása, amelyek POP-k, vagy ahol közvetlen kapcsolat van az anyagok és a forrásból származó POP-kibocsátások között; (
18. b)legjobb környezeti gyakorlatok, mint jó gazdálkodás, megelőző karbantartási programok, vagy folyamatváltoztatások, mint zárt rendszerek (például kokszolókban, vagy közömbös/inert/elektródák használata elektrolízishez); (
19. c)az eljárás módosítása a teljes égés biztosításához, ezzel megelőzve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok képződését, az olyan paraméterek ellenőrzésén keresztül, mint égési hőmérséklet vagy tartózkodási idő; (
20. d)füstgáz tisztítási módszerek, mint termális vagy katalitikus égetés vagy oxidáció, por-kicsapatás, adszorpció; (
21. e)maradványok, hulladékok és szennyvíziszap kezelése, például hőkezeléssel vagy semlegesítéssel. 11. Az 1., 2., 4., 5., 6., 8. és 9. táblázatokban a különböző mérésekre megadott kibocsátási szintek általában eset-specifikusak. A számok vagy tartományok a kibocsátási szinteket a kibocsátási határértékek százalékában adják meg, hagyományos technikák alkalmazásával. 12. A költséghatékonysági szempontok alapulhatnak összköltség per év per mérséklési egységen (beleértve beruházási és üzemeltetési költségeket). A POP-kibocsátáscsökkentés költségeit ugyancsak az általános folyamat gazdaságosság keretében kell mérlegelni, pl. a csökkentési intézkedések hatását és a termelési költségeket. Tekintettel a sok befolyásoló tényezőre, a beruházási és üzemeltetési költségek számai nagymértékben eset-specifikusak. IV. CSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK PCDD/F–KIBOCSÁTÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE A. Hulladékégetés 13. A hulladékégetés felöleli a kommunális hulladék, veszélyes hulladék, kórházi hulladék és szennyiszap égetését. 14. A hulladékégető létesítményekből származó PCDD/F-kibocsátások fő csökkentő intézkedései a következők: (
22. a)elsődleges intézkedések az elégetett hulladékokra vonatkozóan; (
23. b)elsődleges intézkedések a folyamat technikákra vonatkozóan; (
24. c)intézkedések az égési folyamat és hulladékgázok fizikai paramétereinek ellenőrzésére (pl. hőmérséklet fokozatok, hűtési ráta, O2 tartalom, stb.); (
25. d)a füstgáz tisztítása; és (
26. e)a tisztítási folyamat maradványainak kezelése. 15. Az elégetett hulladékokra vonatkozó elsődleges intézkedések, amelyek a betáplált anyag kezelésével, nevezetesen a halogénezett anyagok csökkentésével és nem-halogénezett alternatívákkal történő kiváltásával járnak, nem felelnek meg a kommunális vagy veszélyes hulladék égetéséhez. Hatékonyabb az égetési folyamat módosítása és másodlagos intézkedések beépítése a füstgáztisztításhoz. A betáplált anyag kezelése hasznos elsődleges intézkedés a hulladék csökkentésére és az újrafelhasználás lehetőségének járulékos hasznával jár. Ez a PCDD/F közvetett csökkentését eredményezheti az elégetendő hulladék mennyiségének csökkentése által. 16. A folyamat technikák módosítása az égési viszonyok javításához egy fontos és hatékony intézkedés a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére (rendszerint 850 °C vagy magasabb hőmérséklet, az oxigén ellátás felmérése a fűtőértéktől és a hulladékok konzisztenciájától függően, az elégséges tartózkodási idő – 850 °C-nál kb 2. mp – és a gáz örvénylése, a hideg-gáz régiók elkerülése az égetőben, stb.). A fluidágyas égetők 850 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletet tartanak megfelelő kibocsátási eredményekkel. A meglévő égetőknél ez általában a berendezés áttervezésével és/vagy cseréjével járna, – ez egy olyan opció, amely nem minden országban lehet gazdaságilag életképes. Minimálisra kell csökkenteni a hamuk szén tartalmát. 17. Füstgázintézkedések. A következő intézkedések lehetségesek a füstgázban lévő PCDD/F-tartalom ésszerűen hatékony mérsékléséhez. A de novo szintézis körülbelül 450 °C-on történik. Ezek az intézkedések előfeltételt képeznek a további csökkentésekhez, hogy a cső végén el lehessen érni a kívánt szinteket: (
27. a)a füstgázok lehűtése (nagyon hatékony és viszonylag olcsó); (
28. b)késleltető szerek adalékolása, mint trietanolamin vagy trietilamin (a nitrogén-oxidokat is csökkentheti), de biztonsági okok miatt mérlegelni kell a mellék-reakciókat; (
29. c)porgyűjtő rendszerek alkalmazása 800 és 1000 °C közötti hőmérsékleteknél, pl. keramikus szűrők és ciklonok; (
30. d)alacsony-hőmérsékletű elektromos kisülési rendszerek alkalmazása; és (
31. e)szállópernye lerakódás elkerülése a füstgáz elszívó rendszerben. 18. A füstgáztisztítás módszerei: (
32. a)hagyományos porkiülepítők a részecskékhez kötött PCDD/F csökkentésére; (
33. b)szelektív katalitikus csökkentés (SCR) vagy szelektív nem-katalitikus csökkentés (SNCR); (
34. c)felületi elnyelés aktivált faszén vagy koksz használatával kötött vagy fluidizált rendszerekben; (
35. d)különböző típusú adszorpciós módszerek és optimális mosó rendszerek aktivált faszén, nyílt tűzhelyi szén, mész és mészkő oldatok keverékeivel merevágyas, mozgóágyas és fluidágyas reaktorokban. A gáznemű PCDD/F gyűjtésének hatékonysága javítható egy megfelelő aktivált koksz előbevonat-réteg alkalmazásával a zsákos szűrő felületén; (
36. e)H2O2-oxidálás; és (
37. f)katalitikus égési módszerek, különböző típusú katalizátorok használatával (vagyis Pt/Al2O3 vagy réz-kromit katalizátorok különböző katalizátorgyorsítókkal a felület stabilizálásához és a katalizátorok öregedésének mérsékléséhez. 19. A fent említett módszerek képesek a füstgázban lévő PCDD/F 0,1 ng TE/m3 kibocsátási szintek elérésére. Azonban az aktivált faszén vagy koksz adszorbenseket/szűrőket alkalmazó rendszerekben gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy az elszökő szénpor ne növelje a PCDD/F-kibocsátásokat a szűrő után. Ugyancsak meg kell jegyezni, hogy a katalizátorok előtti elnyelők és portalanító berendezések (SCR technika) PCDD/F-fel terhelt maradványokat adnak, melyeket újra fel kell dolgozni, vagy amelyek megfelelő elhelyezést igényelnek. 20. A füstgázban lévő PCDD/F csökkentésére irányuló intézkedések összehasonlítása nagyon összetett. Az eredő mátrix a különböző kapacitású és konfigurációjú ipari üzemek széles tartományát öleli fel. A költség paraméterek közé tartoznak az egyéb szennyezők, mint a nehézfémek (részecskéhez kötött vagy nem-kötött) minimumra csökkentését célzó intézkedések is. Ezért a legtöbb esetben nem lehet közvetlen összefüggést elkülöníteni a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére egymagában. A különböző szabályozó intézkedésekre nézve rendelkezésre álló adatok összegezését adja az 1. táblázat. 1. táblázat A hulladékégető berendezésekben a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére alkalmazott különböző füstgáz tisztító intézkedések és folyamat módosítások összehasonlítása. Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) * Becsült költség Kezelési kockázatok Elsődleges intézkedések a betáplált anyagok módosításával:– prekurzorok és klórtartalmú fűtőanyag kikü szöbölése; és Eredő kibocsátási szint nincs kvantifikálva; úgy tűnik, hogy nem függ lineárisan a betáplált anyag mennyiségétől. A betáplált anyag előválogatása nem hatékony, csak részeket lehet összegyűjteni, más klórtartalmú anyagokat, pl konyhasó, papír, stb., nem lehet elkerülni. Veszélyes vegyi hulladéknál ez nem kívánatos. – Hulladékáramok kezelése Hasznos elsődleges intézkedés és kivitelezhető speciális esetekben (pl. fáradt olajak, villamos alkatrészek, stb.) az anyagok lehetséges újrafeldol- gozásának járulékos hasznával. Folyamat technológia módosítása:– javított égési feltételek;– 850 °C alatti hőmérsékletek és hideg régiók elkerülésea füstgázban;– elégséges oxigéntartalom;az oxigén bevitel szabályozása a tápanyag fűtőértékétől és konzisztenciájától függ; és– elegendő tartózkodási idő és örvénylés. A teljes folyamat újraszerelése szükséges. Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) (
38. a)Becsült költség Kezelési kockázatok Füstgáz intézkedések: Részecske lerakódás elkerülése: – Koromtisztítók, mechanikus lazítók, hang- vagy gőz koromfúvók. A gőzzel végzett koromfúvatás növelheti a PCDD/F képződési sebességét. Poreltávolítás általában hulladékégetőkben, < 10 Közepes Részecskékbe adszorbeált PCDD/F eltávolítása.A részecske eltávolítási módszereket a forró füstgázáramokban csak kísérleti berendezésekben használják. – textilszűrő; 1–0,1 Nagy <150 °C hőmérsékleteknél használatos. – keramikus szűrők;– ciklonok; és Alacsony hatásfokAlacsony hatásfok Közepes 800–1000 °C közötti hőmérsékleteken használatos – elektrosztatikus kicsapatás. Közepes hatásfok 450 °C hőmérsékletnél használatos; PCDD/F de novo szintézis elősegítése lehetséges, magasabb NOx kibocsátások, hővisszanyerés csökkenése. Katalitikus oxidáció. 800–1000 °C hőmérsékletnél használatos. Elkülönített gázfázis csökkentés szükséges Gáz gyors lehűtése. Nagyteljesítményű adszorpciós egység járulékos aktív szén részecskékkel (elektrodinamikus venturi). Szelektív katalitikus csökkentés (SCR) Nagy beruházási és alacsony üzemeltetési költség NOX csökkenés NO3 hozzáadása esetén; nagy helyszükséglet, fáradt katalizátorok és aktív szén (AC) maradványok vagy lignit-koksz (ALC) ártalmatlanítható, katalizátorok a legtöbb esetben újra- feldolgozhatók a gyártók által, AC és ALC szigorúan ellenőrzött körülmények között égethető Különböző típusú nedves és száraz adszorpciós módszerek aktív szén, tűzhelyi koksz, mész és mészkőoldat keverékekkel merev-, mozgó- és fluidágyas reaktorokban: – merevágyas reaktor, adszorpció aktív szénnel és tűzhely koksszal; és < 2(0,1 ng TE/m3) Nagy beruházás, közepes üzemeltetési költség Maradványok eltávolítása;nagy helyszükséglet. – felszívott áramlás vagy keringetett folyadékágyas reaktor, hozzáadott aktív koksszal/mész vagymészkő oldatokkal és utána textilszűrővel. < 10(0,1 ng TE/m3) Kis beruházás, közepes üzemeltetési költség Maradványok eltávolítása. H2O2 hozzáadása. 2–5(0,1 ng TE/m3) Kis beruházás, kis üzemeltetési költség 21. Sok országban a kórházi hulladékégetők lehetnek a PCDD/F fő forrásai. Specifikus kórházi hulladékokat, mint emberi anatómiai részek, fertőzött hulladék, tűk, vér, plazma és citosztatikum, a veszélyes hulladékok speciális formájaként kezelik, míg más kórházi hulladékokat gyakran a helyszíni adag-üzemben égetnek el. Az adag-rendszerben működő égetők ugyanazokat a PCDD/F csökkentésre vonatkozó követelményeket elégíthetik ki, mint az egyéb hulladékégetők. 22. A Felek mérlegelhetik politikák elfogadását a kommunális és kórházi hulladék nagy regionális létesítményekben történő égetésének ösztönzésére a kisebbekben végzett égetés helyett. Ez a megközelítés költséghatékonyabbá teheti a BAT alkalmazását. 23. Füstgáz tisztítási folyamatok maradványainak kezelése. Az égetőművi hamutól eltérően, ezek a maradványok viszonylag nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket, szerves szennyezőket (PCDD/F-et is), kloridokat és szulfidokat. Ezért elhelyezési/ártalmatlanítási módszereiket jól kell ellenőrizni. A nedves gázmosó rendszerek különösen nagy mennyiségekben produkálnak savas, szennyezett folyékony hulladékot. Létezik néhány speciális kezelési módszer. Ezek közé tartozik: (
39. a)a textilszűrők porainak katalitikus kezelése alacsony hőmérséklet és oxigénhiányos viszonyok mellett; (
40. b)a textilszűrők porainak mosása a 3-R eljárással (nehézfémek kivonása savakkal és szerves anyagok lebontása); (
41. c)a szövetszűrők porainak üvegesítése; (
42. d)a megkötés további módszerei; és (
43. e)plazma-technológia alkalmazása. B. Termális eljárások a kohászatban 24. A kohászat specifikus eljárásai a PCDD/F-kibocsátások fontos maradék forrásai lehetnek. Ezek: (
44. a)elsődleges vas- és acélipar (pl. nagykohó, szinterező üzemek, vas pelletezés); (
45. b)másodlagos vas- és acélipar; és (
46. c)elsődleges és másodlagos nem-vasfém ipar (réztermelés). A kohászat PCDD/F-kibocsátások csökkentését célzó intézkedései a 2. táblázatban vannak összefoglalva. 25. A PCDD/F-et kibocsátó fémtermelő és -kezelő üzemek kielégíthetik a 0,1 ng TE/m3 maximális kibocsátási koncentrációt (ha a hulladékgáz térfogat áram > 5000 m3/ó) csökkentési intézkedések alkalmazásával. 2. táblázat PCDD/F-kibocsátások csökkentése a kohászatban Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) * Becsült költség Kezelési kockázatok Szinter üzemekElsődleges intézkedések:– szinter szállítószalagok javítása/beburkolása;– hulladékgázvisszakeringetés, pl. kibocsátás optimált szinterezés (EOS), hulladékgáz áram kb. 35%-os csökkenése (további másodlagos intézkedések költségeinek csökkentés a csökkent gázáram által), kb. 1 millió Nm3/ó;Másodlagos intézkedések:– elektrosztatikus kicsapatás + molekuláris szűrő;– mészkő/aktív szén keverékek adalékolása;– Nagyteljesítményű mosók – meglévő berendezés: AIRFINE (Voest Alpine Stahls Linz) 1993 óta 600 000 Nm3/ó-hoz; második berendezés Hollandiában (Hoogoven) 1998-ra tervezve. 40Közepes hatásfokNagy hatásfok (0,1 ng TE/m3)Nagy hatásfokú emiszszió csökkentés 0,2–0,4 mg TE/m3-re Csekély CsekélyKözepes KözepesKözepes Nem érthető el 100%.0,1 ng TE/m3 érhető el nagyobb energia igénnyel; nincs meglévő berendezés. Nem-vasfém gyártás (pl. réz)Elsődleges intézkedések:– fémhulladék előválogatása, műanyaggal és PVC-vel szennyezett tápanyag elkerülése, bevonatok lehúzása és klórmentes szigetelőanyagok használata; Csekély Másodlagos intézkedések:– forró hulladékgázok lehűtése;– oxigén vagy oxigéndús levegő használata a tüzelésnél, oxigéninjektálás az aknakemencébe (teljes égést és a gázvolumen csökkenését adja);– merevágyas reaktor vagy fluidágyas sugáráramos reaktor aktívszenes vagy tűzhely-kokszos adszorpcióval;– katalitikus oxidáció; és– tartózkodási idő csökkentése a kritikus hőmérsékletű tartományban a hulladékgáz rendszerben. Nagy hatásfok5–7 (1,5–2 TE/m3)(0,1 ng TE/m3) (0,1 ng TE/m3) Csekély NagyNagyNagy Vas- és acélgyártásElsődleges intézkedések:– Fémhulladék előzetes megtisztítása a gyártó edénybe betöltés előtt;– szerves, véletlenül bekerülő [tramp] anyagok kiküszöbölése, mint olajak, emulziók, zsírok, festék és műanyagok a betáplált anyag tisztításból;– különleges nagy gázáramok mérséklése;– betöltésből és ürítésből származó kibocsátások külön gyűjtése és kezelése;Másodlagos intézkedések:– betöltésből és ürítésből származó kibocsátások külön gyűjtése és kezelése; és– textilszűrő koksz-injektálással kombinálva < 1 CsekélyCsekélyKözepes CsekélyCsekélyKözepes Tisztító oldószereket kell használni. Másodlagos alumínium gyártásElsődleges intézkedések:– halogénezett anyag elkerülése (hexaklóretán)– klórtartalmú kenőanyagok kerülése (pl. klórparaffinok); és– piszkos hulladékfém adagok tisztítása és válogatása,pl. fémforgácsos bevonat- mentesítése, úszómerülő szeparációs technikákkal és örvényáramos ülepítéssel;Másodlagos intézkedések:– egy- és többlépcsős textilszűrő mészkőaktiválás/ aktív szén hozzáadásával a szűrő előtt; < 1 (0,1 ng TE/m3) Csekély CsekélyKözepes/nagy – különböző szennyezettségű hulladékgáz áramok minimumra csökkentése és elkülönített eltávolítása;– részecske lerakódás elkerülése a hulladékgázból és a kritikus hőmérséklet tartományon áthaladás elősegítése; és– alumínium hulladék aprítók javított kezelése merülő-sűllyedő szeparációs technikák és örvénylő áramlerakódáson keresztüli osztályozás alkalmazásával. Közepes/nagyKözepes/nagyKözepes/nagy Szinter üzemek 26. A vas- és acéliparban a szinter üzemekben végzett mérések általában a 0,4–4 ng TE/m3 közötti tartományban mutatták a PCDD/F-kibocsátásokat. Egy mérés egy üzemben, minden ellenőrző mérés nélkül 43 ng TE/m3 kibocsátási koncentrációt mutatott. 27. Halogénezett vegyületek PCDD/F képződést eredményezhetnek, ha szinter üzemekben bekerülnek a tápanyagokba (kokszpor, sótartalom az ércben) és hozzáadott újrafeldolgozott anyagokba (pl. hengerlési reve, nagykohó torokgáz por, szűrőporok és szennyvízkezelésből származó iszapok). Azonban a hulladékégetéshez hasonlóan, nincs világos kapcsolat a tápanyagok klórtartalma és a PCDD/F-kibocsátások között. Megfelelő intézkedés lehet a szennyezett maradványanyag elkerülése és a hengerlési reve olajtalanítása vagy zsírtalanítása, mielőtt bevezetnék a szinter üzembe. 28. A leghatékonyabb PCDD/F-kibocsátás csökkentést a különböző másodlagos intézkedések kombinációjának alkalmazásával lehet elérni, a következők szerint: (
47. a)a hulladékgáz visszakeringetése jelentősen csökkenti a PCDD/F-kibocsátásokat. Továbbá, jelentősen csökkent a gázáram, ezáltal csökkentve a bármilyen csővégi ellenőrző rendszerek beépítési költségeit; (
48. b)textilszűrők (egyes esetekben elektrosztatikus kicsapatókkal kombinálva) vagy elektrosztatikus kicsapatók beépítése az aktív szén/tűzhelykoksz/mészkő keverékek injektálásával a hulladékgázba; és (
49. c)olyan mosási módszereket fejlesztettek ki, amelyek magukban foglalják a hulladékgáz előzetes lehűtését, a kioldást a nagyteljesítményű mosással és szeparálást a csepp-lerakódással. 0,2–0,4 ng TE/m3 kibocsátásokat lehet elérni. Alkalmas adszorbensek hozzáadásával, mint lignit szénkoksz/szénsalak, 0,1 ng TE/m3 kibocsátás érhető el. Elsődleges és másodlagos rézgyártás 29. Az elsődleges és másodlagos rézgyártás meglévő üzemei néhány pikogrammtól 2 ng TE/m3-ig terjedő PCDD/F-kibocsátásokat képesek elérni füstgáztisztítás után. Egy aknakemence 29 ng TE/m3-ig terjedő PCDD/F-kibocsátást mutatott a töltőanyagok optimálása előtt. Ezekből az üzemekből általában a PCDD/F-kibocsátások széles tartománya adódik a különböző töltőanyagokban és eljárásokban használt nyersanyagokban előforduló nagy különbségek miatt. 30. Általában a következő intézkedések alkalmasak a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére: (
50. a)fémhulladék előválogatása; (
51. b)fémhulladék előkezelése, például műanyag vagy PVC bevonatok lehántása, kábelhulladék előkezelése hideg/mechanikus módszerek alkalmazásával; (
52. c)forró hulladékgázok lehűtése (hasznosítható hőt adva), a tartózkodási idő csökkentésére a kritikus hőmérsékletű régióban a hulladékgáz rendszerben; (
53. d)oxigén vagy oxigéndúsított levegő használat a tüzelésnél, vagy oxigén injektálás az aknakemencébe (teljes égést és a hulladékgáz volumen csökkenését adva); (
54. e)adszorbeálás merevágyas reaktorban vagy fluidizált sugáráramú reaktorban aktív szénnel vagy tűzhely-koksz porral; és (
55. f)katalitikus oxidáció. Acélgyártás 31. Az acélgyártás konverteres acélműveiből és az öntöttvas olvasztó kupolókemencéből, elektromos kemencékből és elektromos ívkemencékből származó PCDD/F-kibocsátások jelentősen alacsonyabbak mint 0,1 ng TE/m3. A hideglevegős kemencéknek és forgó csőkemencéknek (öntöttvas olvasztás) magasabb PCDD/F-kibocsátások vannak. 32. A másodlagos acélgyártásban használt elektromos ívkemencékkel 0,1 ng TE/m3 koncentráció értéket lehet elérni, ha a következő intézkedéseket alkalmazzák: (
56. a)betöltésből és ürítésből származó kibocsátások elkülönített gyűjtése; (
57. b)textilszűrő vagy elektrosztatikus kicsapató használata koksz-injektálással kombinálva. 33. Az elektromos kemencék betáplált anyaga gyakran tartalmaz olajakat, emulziókat vagy zsírokat. A PCDD/F csökkentéhez egy általános elsődleges intézkedés lehet a fémhulladék válogatása, olajtalanítása és bevonat-mentesítése, amelyek műanyagokat, gumit, festékeket, pigmenteket és vulkanizáló adalékanyagokat tartalmazhatnak. Olvasztó berendezések a másodlagos alumíniumiparban 34. A másodlagos alumíniumiparban az olvasztó berendezésekből származó PCDD/F-kibocsátások körülbelül a 0,1–14 ng TE/m3 tartományban vannak. Ezek a szintek az olvasztó betétanyagok típusától, a használt anyagoktól és az alkalmazott hulladékgáz tisztítási technikáktól függnek. 35. Összegezve, az egy- és többlépcsős textilszűrők, mészkő/aktív szén/tűzhely koksz adagolásával a szűrő előtt kielégítik a 0,1 ng TE/m3 kibocsátási koncentrációt, 99%-os csökkentési hatásfokokkal. 36. A következő intézkedéseket is figyelembe lehet venni: (
58. a)az eltérően szennyezett gázáramok minimumra csökkentése és elkülönített eltávolítása és tisztítása; (
59. b)hulladékgáz részecskék lerakódásának elkerülése; (
60. c)gyors áthaladás a kritikus hőmérséklet tartományon; (
61. d)a hulladék-alumínium zúzók előválogatásának javítása úszó-merülő szeparációs technikák alkalmazásával és osztályozás örvénylő áramlású lerakódással; és (
62. e)a hulladék-alumínium előtisztításának javítása fémforgácsos bevonat-mentesítéssel és szárítással. 37. A (
63. d)és (
64. e)opciók fontosak, mivel valószínűtlen, hogy a modern folyasztószer-mentes olvasztási technikák (amelyek kerülik a halid-só folyasztószereket), képesek lennének kezelni a gyenge minőségű fémhulladékot, amelyek forgókohókban kerülhetnek felhasználásra. 38. Az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló Egyezmény alapján folytatódnak a tárgyalások egy korábbi ajánlás felülvizsgálatáról, hogy az alumíniumiparban fokozatosan megszüntessék a hexaklór-etán használatát. 39. Az olvadék kezelhető korszerű technológia felhasználásával, például 9:1 és 8:2 arány közötti nitrogén/klór keverékekkel, finomdiszperzió esetén gázbefecskendező berendezéssel, nitrogén elő- és utóöblítéssel és vákuumzsírtalanítással. A nitrogén/klór keverékek esetében egy körülbelül 0,3 ng TE/m3 PCDD/F-kibocsátáskoncentrációt mértek (összehasonlítva a kizárólag klórral való kezelés esetében mért 1 ng TE/m3-nél nagyobb értékekkel). A klór a magnézium és más nem kívánt komponensek eltávolításához szükséges. C. Fosszilis tüzelőanyagok égetése közmű- és ipari kazánokban 40. A fosszilis tüzelőanyagok közmű- és ipari kazánokban (>50 MW hőkapacitás) történő égetésénél a jobb energia hatékonyság és energia takarékosság az összes szennyező anyag csökkenését fogja eredményezni a csökkent tüzelőanyag követelmények miatt. Ez a PCDD/F-kibocsátások csökkenését is fogja eredményezni. Nem lenne költséghatékony a klór eltávolítása a szénből vagy olajból, de mindenesetre a gáztüzelésű állomások felé haladó irányzat segíteni fogja a PCDD/F-kibocsátások csökkentését ebből az ágazatból. 41. Meg kell jegyezni, hogy a PCDD/F-kibocsátás jelentősen megnőhet, ha a tüzelőanyaghoz hulladék anyagokat (szennyvíz iszap, fáradt olaj, gumihulladékok, stb.) is adnak. A hulladékok energia szolgáltatás céljára történő égetését csak magas hatásfokú PCDD/F csökkentő hulladékgáz tisztító rendszereket alkalmazó berendezésekben szabad végezni (a fenti A. szakaszban leírtak). 42. A füstgázból a nitrogén-oxidok-, kén-dioxid- és részecskekibocsátások csökkentési technikáinak alkalmazása ugyancsak eltávolíthat PCDD/F-kibocsátásokat. Ezen technikák alkalmazásával a PCDD/F eltávolítási hatásfok berendezésenként fog változni. Folyamatban van a kutatás PCDD/F eltávolítási technikák kifejlesztésére, de amíg nem állnak rendelkezésre ilyen technikák ipari léptékben, nem lehet elérhető legjobb technikát azonosítani a PCDD/F eltávolítás specifikus céljára. D. Lakossági tüzelés 43. A lakossági tüzelő berendezések hozzájárulása az összes PCDD/F-kibocsátáshoz kevésbé jelentős, ha jóváhagyott tüzelőanyagokat megfelelően használnak. Ezen kívül, a kibocsátásokban nagy regionális különbségek fordulhatnak elő a tüzelőanyag típusának és minőségének, a készülék földrajzi sűrűségnek és használatnak betudhatóan. 44. A háztartási tűzhelyeknek rosszabb a kiégetési rátája a tüzelőanyagokban lévő szénhidrogének tekintetében, mint a nagy tüzelőberendezéseknek. Különösen igaz ez, ha szilárd tüzelőanyagokat használnak, mint fa és szén, a 0,1–0,7 ng TE/m3 tartományba eső PCDD/F-kibocsátásokkal. 45. A szilárd tüzelőanyagokhoz adalékolt csomagolóanyag égetése növeli a PCDD/F-kibocsátásokat. Noha egyes országokban tiltott, a szemét és csomagolóanyag égetése előfordulhat magánháztartásokban. A növekvő elhelyezési díjak miatt tudomásul kell venni, hogy a háztartási hulladék anyagokat háztartási tüzelőberendezésekben elégetik. A fa használata csomagolóanyag hozzáadásával 0,06 ng TE/m3-ről (kizárólag
65. fa)8 ng TE/m3-re (11 térfogat% O2 vonatkoztatva) növelheti a PCDD/F-kibocsátásokat. Ezeket az eredményeket több országban végzett vizsgálatok erősítették meg, egészen 114 ng TE/m3-ig (13 térfogat% oxigénre vonatkoztatva) terjedő értéket mértek hulladék anyagokat égető lakossági tüzelőberendezésekből származó hulladékgázokban. 46. A lakossági tüzelőberendezésekből származó kibocsátásokat csökkenteni lehet a bevitt anyagok jó minőségű tüzelőanyagra korlátozásával és a hulladék, halogénezett műanyagok és egyéb anyagok égetésének elkerülésével. E cél eléréséhez hatékonyak lehetnek a lakossági tüzelőberendezések vásárlói/üzemeltetői számára készített lakossági tájékoztató programok. E. Tüzelőberendezések fa tüzeléshez (<50 MW kapacitás) 47. A fatüzelő berendezések mérési eredményei azt jelzik, hogy 0,1 ng TE/m3 feletti PCDD/F-kibocsátások fordulnak elő a hulladékgázokban, különösen kedvezőtlen kiégetési körülmények mellett és/vagy ha az elégetett anyagoknak a rendes kezeletlen fánál nagyobb a klórozott vegyület tartalma. A rossz tüzelés jelzését illusztrálja az összes karbon koncentráció a hulladékgázban. Összefüggéseket találtak a CO-kibocsátsok, kiégetési minőség és PCDD/F-kibocsátások között. A 3. táblázat néhány kibocsátási koncentrációt és tényezőt összesít fatüzelésű berendezésekre. 3. táblázat Minőség-viszonylatú kibocsátási koncentrációk és tényezők fatüzelésű berendezésekre Tüzelőanyag Kibocsátási koncentráció(ng TE/m3) Kibocsátási tényező(ng TE/m3) Kibocsátási tényező(ng/GJ) Természetes fa (bükkfa) 0,02–0,10 0,23–1,3 12–70 Természetes faforgács erdőkből 0,07–0,21 0,79–2,6 43–140 Forgácslemezek 0,02–0,08 0,29–0,9 16–50 Városi hulladék fa 2,7–14,4 26–173 1 400–9 400 Lakossági hulladék 114 3 230 Faszén 0,03 48. A városi fahulladék (bontási faanyag) égetése vándorrostélyokon viszonylag magas PCDD/F-kibocsátásokhoz vezet, összehasonlítva a nem-hulladék faanyag forrásokkal. Egy elsődleges intézkedés a kibocsátások csökkentéséhez a kezelt hulladék fa használat fatüzelésű berendezésekben. A kezelt fa égetése csak megfelelő füstgáz tisztítással ellátott berendezésekben végezhető a PCDD/F-kibocsátások csökkentése végett. V. SZABÁLYOZÁSI TECHNIKÁK PAH–K CSÖKKENTÉSÉHEZ A. Kokszgyártás 49. A kokszgyártás során PAH-ok kerülnek ki a környező levegőbe, főleg: (
66. a)amikor a kemencét feltöltik a toroknyíláson keresztül; (
67. b)szivárgásokból a kemenceajtón át, a felszálló csövekből és a toroknyílás fedelekből; és (
68. c)a koksz kitolása és hűtése alatt. 50. A benzo (
69. a)pirén (BaP) koncentráció jelentősen változik az egyes források között egy kokszolósorban. A legnagyobb BaP koncentrációkat a kemencesor tetején és az ajtók közvetlen közelében találták. 51. A kokszgyártásból eredő PAH műszakilag a meglévő integrált vas és acél berendezések feljavításával csökkenthető. Ez magával hozhatja régi kokszolósorok bezárását és kiváltását és a koksztermelés általános csökkenését, például magas értékű szén injektálásával az acélgyártásnál. 52. A PAH csökkentési stratégia a kokszoló kemence soroknál magában foglalja a következő műszaki intézkedéseket: (
70. a)a kokszoló kemencék feltöltése: – szilárd kibocsátás csökkentése, amikor a szenet a bunkerből áttöltik a töltővagonokba; – zárt rendszerek a szén átrakáshoz, ha szén előmelegítést használnak; – töltési gázok elszívása és ezt követő kezelése, vagy a gázok átvezetésével a szomszédos kemencén, vagy egy gyűjtő fővezeték útján egy égetőbe és egy utólagos portalanító készülékbe eljuttatással. Egyes esetekben a töltési gázokat a töltővagonokon lehet elégetni, de az ilyen töltővagon alapú rendszerek környezeti teljesítménye és biztonsága kevésbé kielégítő. A felszálló csövekben kellő elszívást kell létrehozni gőz vagy víz injektálásával; (
71. b)kokszolási művelet közben a toroknyílás fedeleknél a kibocsátásokat a következőkkel kell elkerülni: – nagy hatásfokú tömítéssel ellátott toroknyílás fedelek használata; – toroknyílás fedelek lezárása agyaggal (vagy egyenértékű hatékonyságú anyaggal) minden egyes töltési művelet után; – a toroknyílás fedelek és keretek megtisztítása a toroknyílás lezárása előtt; – a kohók mennyezetét szénmaradványoktól mentesen kell tartani; (
72. c)a felszállócső fedeleket vízzárakkal kell ellátni a gáz- és kátránykibocsátások elkerülésére és a tömítések megfelelő működését rendszeres tisztítással kell fenntartani; (
73. d)a kokszoló kemencék ajtóinak nyitó gépezetét rendszerekkel kell ellátni a kemenceajtó kereteken és kemenceajtókon lévő a tömítések felületeinek tisztításához; (
74. e)kokszoló kemence ajtók: – nagyhatékonyságú tömítéseket kell használni (pl. rugóterhelésű membrán-ajtók); – a kemenceajtókon és ajtókereteken lévő tömítéseket minden kezelési műveletnél meg kell tisztítani; – az ajtókat úgy kell megszerkeszteni, hogy az lehetővé tegye szilárd anyag elvonó rendszer felszerelését csatlakozással a pormentesítő készülékhez (egy gyűjtő fővezeték útján) a kitolási műveletek alatt; (
75. f)a kokszátrakó gépet fel kell szerelni egy integrált fedővel, állandó járattal és állandó gáztisztító rendszerrel (lehetőleg textilszűrővel); (
76. g)a koksz hűtéséhez kis kibocsátású eljárásokat kell alkalmazni, pl. száraz kokszhűtést. A nedves lehűtési eljárás száraz koszhűtéssel történő kiváltását előnyben kell részesíteni mindaddig, amíg a szennyvíz keletkezését egy zárt keringetett rendszer alkalmazásával elkerülik. A szárazon hűtött koksz mozgatásánál keletkező port csökkenteni kell. 53. A „visszanyerés nélküli kokszkészítés” elnevezésű eljárás jelentősen kevesebb PAH-ot bocsát ki, mint a hagyományosabb melléktermék visszanyerő eljárás. Ez azért van, mert a kemencék negatív nyomás alatt működnek, ezáltal kiküszöbölik a szivárgásokat a légkörbe a kokszoló kemence ajtókból. A kokszolás alatt a nyers kokszolókemence-gázt természetes huzat távolítja el a kemencékből, amely negatív nyomást tart fenn a kemencékben. Ezek a kemencék nem arra vannak szerkesztve, hogy a nyers kokszolókemence-gázból visszanyerjék a kémiai melléktermékeket. Ehelyett a kokszoló eljárásból távozó gázokat (beleértve a PAH-ot
77. is)magas hőmérsékleteken és hosszú tartózkodási időkkel hatékonyan égetik el. Az ilyen égetésből keletkező hőt a kokszolási energia szolgáltatásához használják és a többlet hőt gőzfejlesztésre lehet használni. Az ilyen típusú kokszolási művelet gazdaságossága megkívánhat egy segédgenerátor egységet a villamos energia fejlesztéséhez a többlet-gőzből. Jelenleg csak egy visszanyerés nélküli kokszoló üzem működik az Egyesült Államokban és egy Ausztráliában. Az eljárás alapvetően egy horizontális egy-füstjáratos visszanyerés nélküli kokszoló kemence, a két kazánhoz csatlakozó égetőkamrával. Az eljárás gondoskodik a két kemence váltakozó töltéséről és kokszolási ütemekről. Ilyen módon az egyik kemence mindig ellátja az égetőkemencét kokszgázokkal. A kokszgáz égetés a égetőkamrában szolgáltatja a szükséges hőforrást. Az égetőkemence konstrukciója biztosítja a szükséges tartózkodási időt (körülbelül 1 másodperc) és a magas hőmérsékleteket (legalább 900 °C). 54. Egy hatékony figyelési programot kell működtetni a kokszoló kemence ajtó tömítésekből, felszálló csövekből és toroknyílás fedelekből jövő szivárgásokhoz. Ez magában foglalja a szivárgások figyelését és feljegyzését, az azonnali javítást vagy karbantartást. Ilyen módon a diffúz kibocsátások jelentős csökkentését lehet elérni. 55. A meglévő kokszoló kemencesorok felújítása az összes forrásból származó füstgázok kondenzációjának elősegítésére (hő visszanyeréssel) 86%-os PAH csökkentést eredményez, melynek több, mint 90%-a a levegőbe jut (tekintet nélkül a szennyvíz kezelésre). A beruházási költségek öt év alatt megtérülhetnek, számításba véve a visszanyert energiát, melegített vizet, gázt a szintézisekhez és a megtakarított hűtővizet. 56. A növekvő kokszoló kemence térfogatok a kemencék összes számának, a kemenceajtó nyitások számának (naponta ürített kemencék mennyisége), a kemencesorban lévő tömítések számának és következésképpen a PAH-kibocsátások csökkenését eredményezik. A termelékenység ugyanígy nő a csökkenő üzemeltetési és személyi költségekkel. 57. A száraz kokszoló rendszerek nagyobb beruházási költséget igényelnek, mint a nedves módszerek. A magasabb üzemeltetési költségeket hő visszanyeréssel lehet kompenzálni a szén előhevítési eljárásával. A kombinált száraz kokszoló – szén előhevítő rendszerek energia hatékonysága 38-ról 65%-ra nő. A szén előhevítés 30%-kal fokozza a termelékenységet. Ez 40%-ra növelhető, mivel a kokszolási folyamat homogénebb. 58. A kőszénkátrány és kőszénkátrány-termékek tárolására és kezelésére szolgáló összes tartályt és berendezést hatékony pára visszanyerő visszatérítő és/vagy pára megsemmisítő rendszerrel kell felszerelni. A pára megsemmisítő rendszerek üzemeltetési költségei csökkenthetők egy autotermális utóégető üzemmódban, ha a karbon vegyületek koncentrációja elég magas a hulladékban. 59. A 4. táblázat a kokszgyártó berendezésekben alkalmazott PAH-kibocsátáscsökkentő intézkedéseket összegezi. 4. táblázat PAH kibocstás-szabályozás a kokszgyártásban Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) * Becsült költség Kezelési kockázatok A régi berendezések felújítása az összes forrásból emittált füstgázok kondenzálásával a következő intézkedésekkel jár: Összes < 10 (szennyvíz nélkül) Nagy A nedves hűtésnél nagyon nagyok a kibocsátások a szennyvízbe. Ezt a módszert csak akkor kell használni, ha a vizet zárt ciklusban újra felhasználják. – töltési gázok evakuálásra és utóégetése a kemencék feltöltése közben vagy a gázok átvezetése a szomszédos kemencébe, ha lehet; 5 (A beruházási költségek megtérülése, számításba véve az energia visszanyerést, melegített vizet, gázt a szintézishez és megtakarított hűtővizet, 5 év lehet). – a kibocsátásokat a toroknyílás fedeleknél a lehetséges mértékig kerülni kell, pl. különleges nyílásfedél konstrukcióval és nagy hatásfokú tömítési módszerekkel. Nagy hatékonyságú tömítésekkel ellátott kokszoló kemence ajtókat kell használni.A toroknyílás fedelek és keretek tisztítása a toroknyílás bezárása előtt; < 5 – A hulladékgázokat a kitolási művele- tekből össze kell gyűjteni és betáplálni egy pormentesítő készülékbe; < 5 – Hirtelen hűtés kokszhűtés közben nedves módszerekkel csak akkor, ha megfelelően alkalmazható szennyvíz nélkül Kisebb missziójú eljárások a koksz hűtéséhez, pl. száraz kokszhűtés. Nincsenek kibocsátások a vízbe. A nedves hűtésnél nagyobb beruházási költségek (de kisebb költségek a koksz előhevítésévelés hulladékhő hasznosítással). Nagytérfogatú kemencék használatának fokozása a nyílások számának és tömítő területek felületének csökkentéséhez. Jelentős Kb. 10%-kal nagyobb beruházás, mint a hagyományos berendezéseknél. A legtöbb esetben a berendezés teljes átépítése vagy egy új kokszoló szükséges. B. Anódgyártás 60. Az anódgyártásból származó PAH-kibocsátásokat hasonló módon kell kezelni, mint a kokszgyártásból eredőket. 61. A következő másodlagos intézkedéseket alkalmazzák a PAH-szennyezett kibocsátás csökkentéséhez: (
78. a)elektrosztatikus kátrány kicsapatás; (
79. b)hagyományos elektrosztatikus kátrányszűrő kombinálása nedves elektrosztatikus szűrővel, mint hatékonyabb műszaki intézkedés; (
80. c)a hulladékgázok termális utóégetése; és (
81. d)száraz mosás mészkő/petrolkoksszal vagy alumínium oxiddal (Al2O3). 62. A termális utóégetés üzemeltetési költségei csökkenthetők az autotermális utóégető üzemmódban, ha a hulladékgázban elég magas a karbon vegyületek koncentrációja. Az 5. táblázat a PAH-kibocsátásokat csökkentő intézkedéseit foglalja össze az anódgyártásban. 5. táblázat PAH kibocsátáscsökkentés az anódgyártásban Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) * Becsült költség Kezelési kockázatok Régi berendezések korszerűsítése a diffúz kibocsátások csökkentésére a következő intézkedésekkel:– szivárgások csökkentése;– rugalmas tömítőanyagok beszerelése a kemenceajtóknál;– töltési gázok evakuálása és ezt követő kezelése, a gázok szomszédos kemencébe átvezetésével, vagy a gázokátve- zetése egy gyűjtő fővezeték útján egy égetőbe és utána egy portalanító készülékbe a talajon;– üzemeltető és koszoló kemence hűtő rendszerek; és– részecskekibocsátások evakuálása és tisztítása a kokszból.Bevált technológiák az anódgyártáshoz Hollandiában:– Új kemence száraz mosóval (mészkővel/petrolkoksszal vagy alumíniummal);– szennyvíz visszaforgatása pép- egységben.BAT– elektrosztatikus porkicsapatás;és– termális utóégetés. 3–1045–502–515 NagyCsekély üzemeltetési költségek autotermális üzemmódban. Bevezetve Hollandiában1990-ben. A mosás mészkővel vagy petrolkoksszal hatékony a PAH csökkentéshez; alumíniummal nem ismert.A kátrány rendszeres tisztítása szükséges. Üzemeltetés autotermális üzemmódban csakakkor, ha magasa PAH koncentráció a hulladékgázban. C. Alumíniumipar 63. Az alumíniumot alumínium-oxidból (Al2O3) elektrolízissel állítják elő elektromosan sorba kapcsolt tégelyekben (cellákban). A tégelyeket az anód típusa szerint elősütő vagy Soederberg-tégelyeknek osztályozzák. 64. Az elősütő tégelyeknek pörkölt (sütött) karbon tömbökből álló anódjai vannak, melyeket részleges elfogyás után cserélnek. A Soederberg-anódokat a tégelyben sütik, petrolkoksz és kőszénkátrány szurok keverékével mint kötőanyaggal. 65. A Soederberg-eljárásból nagyon magas PAH-kibocsátások szabadulnak ki. Az elsődleges mérséklő intézkedések közé tartozik a meglévő üzemek korszerűsítése és az eljárások javítása, amely 70–90%-kal csökkentheti a PAH-kibocsátásokat. Egy 0,015 kg B (
82. a)P/tonna Al kibocsátási szint érhető el. A meglévő Soederberg-tégelyek kiváltása elősütöttekkel a meglévő eljárások nagyobb rekonstrukcióját tenné szükségessé, de szinte teljesen kiküszöbölné a PAH-kibocsátásokat. Az ilyen cserék beruházási költsége nagyon nagy. 66. A 6. táblázat a PAH-kibocsátásokat csökkentő intézkedéseket foglalja össze az alumíniumiparban. 6. táblázat PAH kibocsátáscsökkentő intézkedések a Soederberg-eljárást alkalmazó alumíniumgyártásban Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) * Becsült költség Kezelési kockázatok Soederberg-elektródák felváltása:– elősütött (szurok kötőanyagok elkerülése);– közömbös anódok.Zárt elősütő rendszerek timföld pont- szerű betáplálásával és hatékony folyamatvezérléssel, a teljes tégelyt lefedő tetők, a légszennyező anyagok hatékony összegyűjtését teszik lehetővé.Soederberg-tégely vertikális érintkező csapszegekkel és hulladékgáz gyűjtő rendszerekkel.Sumitomo technológia (anód brikettek VSS eljárásokhoz). Gáztisztítás:– elektrosztatikus kátrányszűrők; hagyományos elektrosztatikus kátrány- szűrők kombinálása elektrosztatikus nedves gáztisztítással;– termális utóégetés.Magasabb olvadáspontú szurok haszná- lata (HSS+VSS)Száraz mosás használata meglévő HSS+VSS üzemekben. 3–301–5> 102–5> 1Nagy Nagyobb költségek az elektródáknál, kb. 800 millió USD.Soederberg-technológia rekonstrukciója tokozással és módosított betáplálási ponttal: 50 000–100 000 USD per kemence. Kis–közepesCsekély KözepesKözepes Kis–közepesKözepes–nagy A Soederberg-elektródák olcsóbbak az elősütötteknél, mivel nincs szükség anódsütő berendezésre. A kutatás folyamatban van, de csekélyek az elvárások. A hatékony üzemeltetés és a kibocsátás figyelése elengedhetetlen része a kibocsátás csökkentésének.A rossz teljesítmény jelentős diffúz kibocsátásokat okozhat.A diffúzkibocsátásoka beadagolás, a kéreg feltörése és az érintkező vas csapszegek magasabb pozícióba helyezése során fordulnak elő.Erős szikrázás és elektromos ívképződés; a nedves gáztisztítás hulladékvizet termel. D. Lakossági tüzelés 67. A lakossági tüzelésből eredő PAH-kibocsátásokat kályhákból vagy nyitott tűzhelyekből lehet észlelni, főleg ha fát vagy szenet használnak. A háztartások jelentős PAH-kibocsátás források lehetnek. Ez a háztartásokban szilárd tüzelőanyagokat égető tűzhelyek és kis tüzelőberendezések használatának eredménye lehet. Egyes országokban a tűzhelyek szokásos tüzelőanyaga a szén. A széntüzelésű kályhák kevesebb PAH-ot emittálnak, mint a fatüzelésűek, mivel magasabbak az égési hőmérsékletek és egyenletesebb a tüzelőanyag minősége. 68. Továbbá, az optimált üzemeltetési jellemzőjű égési rendszerek (pl. égési ráta) hatékonyan csökkentik a PAH-kibocsátásokat a lakossági tüzelésből. Az optimált égésviszonyok közé tartozik az optimált égéstér koncentráció és optimált levegőtáp. Több technika is van, amely optimálja az égésviszonyokat és csökkenti a kibocsátásokat. Jelentős eltérések vannak a különböző technikák kibocsátásai között. Egy modern fatüzelésű kazán egy vízgyűjtő (akkumulátor) tartállyal, amely a BAT-ot képviseli, több, mint 90%-kal csökkenti a kibocsátást egy vízgyűjtő tartály nélküli elavult kazánhoz képest. Egy korszerű kazánnak három zónája van: egy tűzhely a fa elgázosításához, egy gázégető zóna keramikus vagy más anyaggal, amely mintegy 1000 °C körüli hőmérsékleteket tesz lehetővé, és egy konvekciós zóna. A konvekciós rész, ahol a víz elnyeli a hőt, legyen elég hosszú és hatékony, hogy a gáz hőmérséklete 1000 °C-ról 250 °C-ra vagy kevesebbre csökkenhessen. Ugyancsak több technika van a régi és elavult kazánok kiegészítésére, például vízgyűjtő tartályokkal, keramikus betétekkel és pellet-égetőkkel. 69. Az optimált égetési rátákat alacsony szén-monoxid (CO), összes szénhidrogén (TCH) és PAH-kibocsátások kísérik. A határértékek (típus-jóváhagyási szabályozások) előírása a CO és TCH-kibocsátásokra alacsony PAH-kibocsátásokat eredményez. Mivel a PAH mérése sokkal drágább, mint a CO mérése, költséghatékonyabb egy határértéket megszabni a CO-ra és TCH-ra. Folytatódik a munka egy CEN szabvány javaslaton a szén- és fatüzelésű kazánokra 300 kW-ig (lásd 7. táblázatot). 7. táblázat CEN-szabvány tervezetek 1997-ben Osztály Hatály(kW) 3 2 1 3 2 1 3 2 1 CO TCH Részecskék Kézi < 50 5 000 8 000 25 000 150 300 2 000 150/125 180/150 200/180 50–150 2 500 5 000 12 500 100 200 1 500 150/125 180/150 200/180 > 150–300 1 200 2 000 12 500 100 200 1 500 150/125 180/150 200/180 Automatikus < 50 3 000 5 000 15 000 100 200 1 750 150/125 180/150 200/180 50–150 2 500 4 500 12 500 80 150 1 250 150/125 180/150 200/180 < 150–300 1 200 2 000 12 500 80 150 1 250 150/125 180/150 200/180 Megjegyzés: kibocsátási szintek mg/m3-ben 10% O2-nél. 70. A lakossági fatüzelésű kályhákból eredő kibocsátások csökkenthetők: (
83. a)meglévő kályháknál lakossági tájékoztató és tudatosság fejlesztő programokkal a megfelelő kályha üzemeltetésére, csak kezeletlen fa használatára, tüzelőanyag előkészítési eljárásokra és a fa nedvességtartalmának helyes kiszárítására vonatkozóan; és (
84. b)új kályháknál, a CEN szabvány tervezetben leírt termékszabványok alkalmazásával (és egyenértékű termékszabványokkal az Egyesült Államokban és Kanadában). 71. A PAH-kibocsátáscsökkentés általánosabb intézkedései a háztartások számára központosított rendszerek kifejlesztéséhez és energiatakarékossághoz kapcsolódnak, mint jobb hőszigetelés az energiafogyasztás csökkentésére. 72. Az információ a 8. táblázatban van összefoglalva. 8. táblázat PAH kibocsátáscsökkentés a lakossági tüzelésnél Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) * Becsült költség Kezelési kockázatok Szárított szén és fa használata (a szárított fát legalább 18–24 hónapig kell tárolni). Szárított szén használata. Fűtőrendszerek tervezése szilárd tüzelőanyagokra, hogy optimált teljes elégési viszonyokat adjanak:– elgázosítási zóna;– égés keramikus anyagokkal;– hatásos konvekciós zóna.Vízgyűjtő tartály.Műszaki utasítások a hatékony üzemeltetéshez.Lakossági tájékoztató program a fatüzelésű kályhák használatáról. Nagy hatékonyságNagy hatékonyság5530–40 KözepesCsekély Tárgyalásokat kell folytatni a kályha gyártókkal egy jóváhagyási rendszer bevezetéséről a kályhákra.Ugyancsak elérhető erőteljes lakossági neveléssel, gyakorlati oktatással és kályhatípus szabályozással kombinálva. E. Fakonzerváló létesítmények 73. A fakonzerválás PAH-tartalmú kőszénkátrány termékekkel a levegőbe jutó kibocsátások egyik fő forrása lehet. Kibocsátások fordulhatnak elő maga az impregnálási eljárás alatt, valamint tárolás és mozgatás közben, valamint azon idő alatt, amíg az impregnált fa érintkezésben van a szabad levegővel, amikor az előirányzott célra felhasználják. 74. A legszélesebb körben használt PAH-tartalmú kőszénkátrány termékek a karbol és a kreozot. Mindkettő PAH-okat tartalmazó kőszénkátrány párlat a faanyag biológiai támadások elleni védelmére. 75. A fakonzerválásból, berendezésekből és tároló létesítményekből eredő PAH-kibocsátásokat több módon lehet csökkenteni, melyeket külön-külön vagy kombinálva lehet alkalmazni, mint: (
85. a)tárolási viszonyokra vonatkozó követelmények a talaj és felszíni víz PAH kilúgozással és szennyezett csapadékvízzel történő szennyezésének megelőzésére (pl. csapadékvíz behatolása ellen védett tároló helyek, minőségi igények az előállított anyagra); (
86. b)intézkedések a légköri kibocsátások csökkentésére az impregnáló üzemeknél (pl. a meleg fát 90 °C-ról 30 °C-ra kell lehűteni legalább a tároló helyekre történő elszállítás előtt. Azonban rá kell mutatni egy alternatív módszerre, mint BAT-ra, amely vákuum-nyomású gőzt használt a kreozottal frissen impregnált fa kezeléséhez); (
87. c)a fakonzerváló anyag optimális terhelése, amely megfelelő védelmet nyújt a kezelendő faterméknek in situ, BAT-nak tekinthető, mivel ez csökkenti a pótlások iránti igényt, ezáltal csökkentve a kibocsátásokat a fakonzerváló létesítményekből; (
88. d)fakonzerváló termékek használata, amelyeknek alacsonyabb a PAH-tartalma, amelyek POP-k: – módosított kreozot használatának lehetősége, amelyet 270 °C és 355 °C közötti forráspontú lepárlási terméknek kell tekinteni, amely az illékonyabb PAH-ok és nehezebb, mérgező PAH-ok kibocsátásait egyaránt csökkenti, – a karbol használatának visszaszorítása ugyancsak csökkentené a PAH-kibocsátásokat; (
89. e)megfelelő alternatívák kiértékelése majd használata, mint a 9. táblázatban felsoroltak, amelyek minimumra csökkentik a PAH-alapú termékekre támaszkodást. 76. Az impregnált fa égetése növeli a PAH és egyéb káros anyagok kibocsátásait. Ha égetésre kerül sor, azt megfelelő mérséklési technikákkal ellátott berendezésekben kell végezni. 9. táblázat Lehetséges alternatívák PAH-alapú termékekkel történő fakonzerváláshoz Kezelési opciók Kezelési kockázatok Alternatív anyagok használata építési alkalmazásokhoz:– tartós használatra előállított keményfa (folyópartok, kerítések, kapuk);– műanyagok (kertészeti karók);– beton (vasúti talpfák);– mesterséges építmények kiváltása természetesekkel (mint folyópartok, kerítések, stb.);– kezeletlen fa használataTöbb alternatív fakezelési technika van fejlesztés alatt, amelyek nem foglalnak magukban impregnálást PAH-alapú termékekkel. Egyéb környezeti problémákat kell értékelni, mint:– megfelelően előállított faanyag hozzáférhetősége;– kibocsátásokat okozhat a műanyagok, főleg a PVCtermelése és ártalmatlanítása, VI. MELLÉKLET AZ ÚJ ÉS MEGLÉVŐ, HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOK HATÁRÉRTÉKEINEK ÉS ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁINAK IDŐBELI ÜTEMEZÉSE A menetrendek a határértékek és elérhető legjobb technikák alkalmazására a következők: (
90. a)új, helyhez kötött forrásokra: két év e jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után; (
91. b)meglévő, helyhez kötött forrásokra: nyolc év e jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után. Amennyiben szükséges, ez az időtartam meghosszabbítható egyes meglévő, helyhez kötött forrásokra a nemzeti jogszabályok által előírt amortizációs időszaknak megfelelően. VII. MELLÉKLET AJÁNLOTT SZABÁLYOZÓ INTÉZKEDÉSEK A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ ANYAGOK MOZGÓ FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉSÉRE 1. A fontos fogalmak meghatározásait e jegyzőkönyv III. melléklete adja meg. I. ELÉRHETŐ KIBOCSÁTÁSI SZINTEK ÚJ JÁRMŰVEKRE ÉS TÜZELŐANYAG PARAMÉTEREK A. Elérhető kibocsátási szintek új járművekre 2. Dízelüzemű személygépkocsik Határértékek Év Referenciatömeg Szénhidrogének és NOX tömege Részecskék tömege 2000. 1. 1. Minden 0,56 g/km 0,05 g/km 2005. 1. 1. (indikatív) Minden 0,3 g/km 0,025 g/km 3. Nehéz gépjárművek. Év / vizsgálati ciklus Határértékek Szénhidrogének tömege Részecskék tömege 01. 1. 2000 / ESC ciklus01. 1. 2000 / ETC ciklus 0,66 g/kWh0,85 g/kWh 0,1 g/kWh0,16 g/kWh 4. Nem közúton közlekedő gépek 1. lépés (hivatkozás: 96. számú EGB-előírás) * Nettó teljesítmény (P) (kW) Szénhidrogének tömege Részecskék tömege P 130 1,3 g/kWh 0,54 g/kWh 75 P < 130 1,3 g/kWh 0,70 g/kWh 37 P < 75 1,3 g/kWh 0,85 g/kWh 2. lépés Nettó teljesítmény (P) (kW) Szénhidrogének tömege Részecskék tömege 0 P < 18 18 P < 37 1,5 g/kWh 0,8 g/kWh 37 P < 75 0,3 g/kWh 0,4 g/kWh 75 P < 130 1,0 g/kWh 0,3 g/kWh 130 P < 560 1,0 g/kWh 0,2 g/kWh B. Tüzelőanyag paraméterek 5. Dízel tüzelőanyag Határértékek Paraméter Egység Minimális érték(2000/2005) * Maximális érték(2000/2005) * Vizsgálati módszer Cetánszám – 51/N.S. – ISO 5165 Sűrűség 15 °C-on kg/m3 – 854/N.S. ISO 3675 95%-os elpárolgás °C – 360/N.S. ISO 3405 PAH tömeg% – 11/N.S. prIP 391 Kén ppm – 350/50 * ISO 14956 N.S.: Nincs előírva II. HALOGÉNEZETT ÖBLÍTŐKRE, TÜZELŐANYAG ÉS KENŐANYAG ADALÉKOKRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁS 6. Egyes országokban 1,2-dibróm-metán 1,2-diklór-metánnal kombinációban használatos öblítőként az ólmozott benzinben. Ezen kívül az égési folyamat során PCDD/F képződik a motorban. A háromutas katalizátorok alkalmazása a gépkocsikban szükségessé fogja tenni az ólmozatlan tüzelőanyag használatát. Az öblítők és egyéb halogénezett vegyületek adalékolását a benzinhez és egyéb tüzelőanyagokhoz és kenőanyagokhoz a lehetséges mértékig kerülni kell. 7. Az 1. táblázat a PCDD/F-kibocsátáscsökkentő intézkedéseket foglalja össze. 1. táblázat Közúti szállító gépjárművek kipufogó gázaiból származó PCDD/F-kibocsátáscsökkentés Kezelési opciók Kezelési kockázatok Halogénezett vegyületek tüzelőanyagokhoz adalékolásának elkerülése:– 1,2-diklór-metán,– 1,2-diklór-metán és megfelelő brómvegyületek, mint öblítők ólmozott benzinekben szikragyújtású motorokban (a brómvegyületek brómozott dioxinok vagy furánok képződéséhez vezethetnek.)– Halogénezett adalékok elkerülése tüzelőanyagokban és kenőanyagokban. A halogénezett öblítők fokozatosan ki lesznek vonva, ahogy az ólmozott benzin piaca szűkül a zártláncú háromutas katalizátorok fokozódó használata miatt a szikragyújtású motorokban. III. CSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK MOZGÓ FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ POP–KIBOCSÁTÁSOKRA A. POP-kibocsátás gépjárművekből 8. A gépjárművekből a POP-kibocsátások úgy fordulnak elő, mint a dízelüzemű járművekből kibocsátott részecskékhez kötött PAH-ok. Kisebb mértékig a benzinüzemű járművek is kibocsáthatnak PAH-okat. 9. A kenőolajok és tüzelőanyagok is tartalmazhatnak halogénezett vegyületeket az adalékanyagok vagy gyártási eljárások eredményeként. Ezek a vegyületek az égés során átalakulhatnak PCDD/F-fé és ezt követően emittálódnak a kipufogó gázokkal. B. Ellenőrzés és karbantartás 10. A dízelüzemű mozgó forrásoknak a PAH-kibocsátások ellenőrzésének hatékonysága biztosítható programokkal a mozgó források időszakos felülvizsgálata útján részecskekibocsátásokra, homályosságra szabad gyorsítás közben irányuló, vagy ezekkel egyenértékű módszerekkel. 11. A dízelüzemű mozgó forrásoknak a PAH-kibocsátások (az egyéb kipufogógáz-komponensek mellett) ellenőrzésének hatékonysága biztosítható programokkal a tüzelőanyag adagolás és a katalizátor hatásfokának időszakos vizsgálatával. C. Technikák a dízel- és benzinüzemű gépjárművekből származó PAH-kibocsátások szabályozására 1. Szabályozási technikák általános szempontjai 12. Fontos biztosítani, hogy a járművek a kibocsátásszabványok üzem közbeni teljesítésére legyenek szerkesztve. Ez történhet a gyártás, élettartam tartósság, kibocsátást szabályzó komponensek szavatolása és a hibás járművek visszahívása útján. Használatban lévő járműveknél a folytatólagos kibocsátást szabályozó teljesítmény biztosítható egy hatékony ellenőrző és karbantartó programmal. 2. Műszaki intézkedések a kibocsátás szabályozáshoz 13. A PAH-kibocsátások csökkentéséhez a következő intézkedések fontosak: (
92. a)tüzelőanyag-minőségi előírások és motor módosítások a kibocsátás csökkentésére, mielőtt azok létrejönnek (elsődleges intézkedés); és (
93. b)kipufogógáz-kezelő rendszerek hozzáadása, pl. oxidáló katalizátorok vagy részecske csapdák (másodlagos intézkedés). (
94. a)Dízelmotorok 14. A dízelmotor módosítások két előnyt nyújthatnak: az alacsony kéntartalom csökkenti a részecskekibocsátásokat és növeli az oxidáló katalizátorok átalakítási hatásfokát, és a di- és tri-aromás vegyületek csökkentése csökkenti a PAH-k képződését és kibocsátását. 15. Egy elsődleges intézkedés a kibocsátások csökkentésére a motor módosítása, hogy teljesebb égést lehessen elérni. Sok különböző módosítás van használatban. Általában, a jármű kipufogógáz összetételét befolyásolják a változások az égéstér konstrukciójában és a nagyobb befecskendezési nyomások. Jelenleg a legtöbb dízelmotor mechanikus motor vezérlő rendszerekkel működik. Az újabb motorok fokozódó mértékben használnak számítógépes vezérlő rendszereket nagyobb potenciál rugalmassággal a kibocsátások csökkentésénél. Egy további technológia a kibocsátások csökkentésére a turbó-feltöltés és közbenső hűtés kombinált alkalmazása. Ez a rendszer sikeres a NOX csökkentésében és a tüzelőanyag gazdaságosság és teljesítmény növelésében. A nehéz- és könnyű motoroknál szívó csővezeték tuning alkalmazása szintén egy lehetőség. 16. A kenőolaj ellenőrzése fontos a szilárd anyagok (PM) csökkentéséhez, mivel a szemcsés anyagok 10–50%-a a motorolajból képződik. Az olajfogyasztás csökkenthető a tökéletesített motorgyártási előírásokkal és továbbfejlesztett motor tömítőanyagokkal. 17. A kibocsátások csökkentésére másodlagos intézkedések a kipufogógáz kezelő rendszerek. Általában, a dízelmotoroknál egy oxidáló katalizátor használat egy részecske-szűrővel kombinálva, hatékonynak mutatkozott a PAH-kibocsátások csökkentésénél. Egy részecske csapda oxidálószer értékelése folyamatban van. Ez a kipufogó rendszerben van elhelyezve, hogy befogja szemcsés anyagokat és a szűrő bizonyos fokú regenerálását adja az összegyűlt PM elégetésével, a rendszer elektromos fűtése útján vagy valamilyen más regenerálási módszerrel. A passzív rendszer csapdák megfelelő regeneráláshoz rendes üzem közben egy égővel támogatott regeneráló rendszer vagy adalékanyagok használata szükséges. (
95. b)Benzinmotorok 18. A benzinüzemű motoroknál a PAH-csökkentő intézkedések elsődlegesen egy zártláncú háromutas katalizátor használatára alapulnak, amely a HC-kibocsátások csökkentésének részeként csökkenti a PAH-okat. 19. A jobb hidegindítási magatartás általában csökkenti a szerves kibocsátásokat és főleg a PAH-okat (például hidegindító katalizátorok, tökéletesített tüzelőanyag elpárologtatás/porlasztás, fűtött katalizátorok). 20. A 2. táblázat a közúti szállító járművekből származó a PAH-kibocsátások csökkentő intézkedéseket foglalja össze. 2. táblázat Közúti szállító járművekből származó PAH-kibocsátás-csökkentés Kezelési opciók Kibocsátási szint (%) Kezelési kockázatok Szikragyújtású motorok:– Zártláncú háromutas katalizátor– katalizátorok hidegindítási kibocsátások csökkentéséhez.Tüzelőanyag szikragyújtású motorokhoz:– aromás vegyületek csökkentése,– kén csökkentése. dízelmotorok:– oxidáló katalizátor, 10–205–1020–70 Ólmozatlan benzin hozzáférhetősége.Egyes országokban kereskedelmileg hozzáférhető.Finomító kapacitás rendel- kezésre állása.Finomító kapacitás rendel- kezésre állása. – csapda oxidáló/részecskeszűrő. dízel tüzelőanyag módosítás:– kén csökkentése a részecskekibocsátás csökkentéséhez.dízelmotor előírások tökéletesítése:– elektronikus vezérlő rendszer,– befecskendezésiráta-szabályozás és nagynyomású tüzelőanyag-befecskendezés,– turbó-feltöltés és közbenső hűtés,– kipufogógáz-visszakeringetés. Meglévő technológiák. VIII. MELLÉKLET NAGY, HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOK KATEGÓRIÁI I. BEVEZETÉS Ez a jegyzék nem terjed ki a kutatás, fejlesztés és új termékek vizsgálatára szolgáló berendezésekre vagy berendezés részekre. A kategóriák teljesebb leírása az V. mellékletben található. II. KATEGÓRIÁK JEGYZÉKE Kategória Kategória leírása 1 Kommunális, veszélyes vagy kórházi hulladék, vagy szennyvíz iszap égetése, beleértve az együttégetést is. 2 Szinter üzemek. 3 Elsődleges és másodlagos rézgyártás. 4 Acélgyártás. 5 Olvasztó üzemek a másodlagos alumíniumiparban. 6 Fosszilis tüzelőanyagok égetése közmű- és ipari kazánokban 50 MWth hőkapacitás fölött. 7 Lakossági tüzelés. 8 Tüzelőberendezések fához, 50 MWth alatti hőkapacitással. 9 Kokszgyártás. 10 Anódgyártás. 11 Alumíniumgyártás Soederberg-eljárással. 12 Fakonzerváló létesítmények, kivéve az olyan Félnél, akinél ez a kategória nem ad jelentős hozzájárulást az összes PAH-kibocsátásához (a III. melléklet meghatározása szerint). 2. melléklet a 2023. évi XLVII. törvényhez PROTOCOL TO THE 1979 CONVENTION ON LONG–RANGE TRANSBOUNDARY AIR POLLUTION ON PERSISTENT ORGANIC POLLUTANTS The Parties, Determined to implement the Convention on Long-range Transboundary Air Pollution, Recognizing that emissions of many persistent organic pollutants are transported across international boundaries and are deposited in Europe, North America and the Arctic, far from their site of origin, and that the atmosphere is the dominant medium of transport, Aware that persistent organic pollutants resist degradation under natural conditions and have been associated with adverse effects on human health and the environment, Concerned that persistent organic pollutants can biomagnify in upper trophic levels to concentrations which might affect the health of exposed wildlife and humans, Acknowledging that the Arctic ecosystems and especially its indigenous people, who subsist on Arctic fish and mammals, are particularly at risk because of the biomagnification of persistent organic pollutants, Mindful that measures to control emissions of persistent organic pollutants would also contribute to the protection of the environment and human health in areas outside the United Nations Economic Commission for Europe’s region, including the Arctic and international waters, Resolved to take measures to anticipate, prevent or minimize emissions of persistent organic pollutants, taking into account the application of the precautionary approach, as set forth in principle 15 of the Rio Declaration on Environment and Development, Reaffirming that States have, in accordance with the Charter of the United Nations and the principles of international law, the sovereign right to exploit their own resources pursuant to their own environmental and development policies, and the responsibility to ensure that activities within their jurisdiction or control do not cause damage to the environment of other States or of areas beyond the limits of national jurisdiction, Noting the need for global action on persistent organic pollutants and recalling the role envisaged in chapter 9 of Agenda 21 for regional agreements to reduce global transboundary air pollution and, in particular, for the United Nations Economic Commission for Europe to share its regional experience with other regions of the world, Recognizing that there are subregional, regional and global regimes in place, including international instruments governing the management of hazardous wastes, their transboundary movement and disposal, in particular the Basel Convention on the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes and their Disposal, Considering that the predominant sources of air pollution contributing to the accumulation of persistent organic pollutants are the use of certain pesticides, the manufacture and use of certain chemicals, and the unintentional formation of certain substances in waste incineration, combustion, metal production and mobile sources, Aware that techniques and management practices are available to reduce emissions of persistent organic pollutants into the air, Conscious of the need for a cost-effective regional approach to combating air pollution, Noting the important contribution of the private and non-governmental sectors to knowledge of the effects associated with persistent organic pollutants, available alternatives and abatement techniques, and their role in assisting in the reduction of emissions of persistent organic pollutants, Bearing in mind that measures taken to reduce persistent organic pollutant emissions should not constitute a means of arbitrary or unjustifiable discrimination or a disguised restriction on international competition and trade, Taking into consideration existing scientific and technical data on emissions, atmospheric processes and effects on human health and the environment of persistent organic pollutants, as well as on abatement costs, and acknowledging the need to continue scientific and technical cooperation to further the understanding of these issues, Recognizing the measures on persistent organic pollutants already taken by some of the Parties on a national level and/or under other international conventions, Have agreed as follows: Article 1 DEFINITIONS For the purposes of the present Protocol, 1. „Convention” means the Convention on Long-range Transboundary Air Pollution, adopted in Geneva on 13 November 1979; 2. „EMEP” means the Cooperative Programme for Monitoring and Evaluation of the Long-range Transmission of Air Pollutants in Europe; 3. „Executive Body” means the Executive Body for the Convention constituted under article 10, paragraph 1, of the Convention; 4. „Commission” means the United Nations Economic Commission for Europe; 5. „Parties” means, unless the context otherwise requires, the Parties to the present Protocol; 6. „Geographical scope of EMEP” means the area defined in article 1, paragraph 4, of the Protocol to the 1979 Convention on Long-range Transboundary Air Pollution on Long-term Financing of the Cooperative Programme for Monitoring and Evaluation of the Long-range Transmission of Air Pollutants in Europe (EMEP), adopted in Geneva on 28 September 1984; 7. „Persistent organic pollutants” (POPs) are organic substances that: (
96. i)possess toxic characteristics; (
97. ii)are persistent; (iii) bioaccumulate; (
98. iv)are prone to long-range transboundary atmospheric transport and deposition; and (
99. v)are likely to cause significant adverse human health or environmental effects near to and distant from their sources; 8. „Substance” means a single chemical species, or a number of chemical species which form a specific group by virtue of (
100. a)having similar properties and being emitted together into the environment; or (
101. b)forming a mixture normally marketed as a single article; 9. „Emission” means the release of a substance from a point or diffuse source into the atmosphere; 10. „Stationary source” means any fixed building, structure, facility, installation, or equipment that emits or may emit any persistent organic pollutant directly or indirectly into the atmosphere; 11. „Major stationary source category” means any stationary source category listed in annex VIII; 12. „New stationary source” means any stationary source of which the construction or substantial modification is commenced after the expiry of two years from the date of entry into force of: (
102. i)this Protocol; or (
103. ii)an amendment to annex III or VIII, where the stationary source becomes subject to the provisions of this Protocol only by virtue of that amendment. It shall be a matter for the competent national authorities to decide whether a modification is substantial or not, taking into account such factors as the environmental benefits of the modification. Article 2 OBJECTIVE The objective of the present Protocol is to control, reduce or eliminate discharges, emissions and losses of persistent organic pollutants. Article 3 BASIC OBLIGATIONS 1. Except where specifically exempted in accordance with article 4, each Party shall take effective measures: (
104. a)To eliminate the production and use of the substances listed in annex I in accordance with the implementation requirements specified therein; (
105. b)(
106. i)To ensure that, when the substances listed in annex I are destroyed or disposed of, such destruction or disposal is undertaken in an environmentally sound manner, taking into account relevant subregional, regional and global regimes governing the management of hazardous wastes and their disposal, in particular the Basel Convention on the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes and their Disposal; (
107. ii)To endeavour to ensure that the disposal of substances listed in annex I is carried out domestically, taking into account pertinent environmental considerations; (iii) To ensure that the transboundary movement of the substances listed in annex I is conducted in an environmentally sound manner, taking into consideration applicable subregional, regional, and global regimes governing the transboundary movement of hazardous wastes, in particular the Basel Convention on the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes and their Disposal; (
108. c)To restrict the substances listed in annex II to the uses described, in accordance with the implementation requirements specified therein. 2. The requirements specified in paragraph 1 (
109. b)above shall become effective for each substance upon the date that production or use of that substance is eliminated, whichever is later. 3. For substances listed in annex I, II, or III, each Party should develop appropriate strategies for identifying articles still in use and wastes containing such substances, and shall take appropriate measures to ensure that such wastes and such articles, upon becoming wastes, are destroyed or disposed of in an environmentally sound manner. 4. For the purposes of paragraphs 1 to 3 above, the terms waste, disposal, and environmentally sound shall be interpreted in a manner consistent with the use of those terms under the Basel Convention on the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes and their Disposal. 5. Each Party shall: (
110. a)Reduce its total annual emissions of each of the substances listed in annex III from the level of the emission in a reference year set in accordance with that annex by taking effective measures, appropriate in its particular circumstances; (
111. b)No later than the timescales specified in annex VI, apply: (
112. i)The best available techniques, taking into consideration annex V, to each new stationary source within a major stationary source category for which annex V identifies best available techniques; (
113. ii)Limit values at least as stringent as those specified in annex IV to each new stationary source within a category mentioned in that annex, taking into consideration annex V. A Party may, as an alternative, apply different emission reduction strategies that achieve equivalent overall emission levels; (iii) The best available techniques, taking into consideration annex V, to each existing stationary source within a major stationary source category for which annex V identifies best available techniques, insofar as this is technically and economically feasible. A Party may, as an alternative, apply different emission reduction strategies that achieve equivalent overall emission reductions; (
114. iv)Limit values at least as stringent as those specified in annex IV to each existing stationary source within a category mentioned in that annex, insofar as this is technically and economically feasible, taking into consideration annex V. A Party may, as an alternative, apply different emission reduction strategies that achieve equivalent overall em