← Magyarország

2013. XXXVI. törvény a választási eljárásról.

Röviden

Ez a törvény a választási eljárásról szól, meghatározva a választások lebonyolításának szabályait és alapelveit Magyarországon. Célja a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

2013. XXXVI. törvény a választási eljárásról. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Fejezet AlApvető szAbályok 1. A törvény hatálya 1. § E törvényt kell alkalmazni

  1. a)az országgyűlési képviselők választásán,
  2. b)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,
  3. c)a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,
  4. d)az Európai Parlament tagjainak választásán,
  5. e)abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–
  6. e)pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás]. 2. A választási eljárás alapelvei 2. §

(1)A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
  1. a)a választás tisztaságának megóvása,
  2. b)önkéntes részvétel a választási eljárásban,
  3. c)esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
  4. d)a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,
  5. e)jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, f ) a választási eljárás nyilvánossága.
(2)A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.
(3)A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, legfeljebb 5 napon belül tesznek eleget.
  1. Értelmező rendelkezések
  2. § E törvény alkalmazásában
  3. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során,
  4. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa, A törvényt az Országgyűlés a
  5. április 8-i ülésnapján fogadta el.
  6. jelölő szervezet: az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő, az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó nemzetiségi egyesület, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,
  7. képviselő: e törvény tárgyi hatálya alá tartozó választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester,
  8. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe,
  9. magyar állampolgárságot igazoló okirat: az útlevél, a honosítási okirat és az állampolgársági bizonyítvány,
  10. meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,
  11. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter,
  12. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév,
  13. polgármester: a polgármester és a főpolgármester,
  14. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület,
  15. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás a bejelentett település neve mellett a „lakcím nélküli” bejegyzést tartalmazza,
  16. ügyfélkapu: a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere,
  17. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda.
  18. A nemzetközi megfigyelő
  19. §
(1)Más állam vagy nemzetközi szervezet Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője
  1. a)a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,
  2. b)a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet,
  3. c)kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,
  4. d)a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,
  5. e)tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni, f ) köteles pártatlanul végezni tevékenységét.
(2)A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi.
(3)A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4)A nemzetközi megfigyelő személyes adatait a nyilvántartásból a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon törölni kell. 5. A külképviseleti megfigyelő 5. §
(1)A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására.
(2)Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.
(3)A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okirata típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző tizedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okirata típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.
(4)A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő
  1. a)figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,
  2. b)a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,
  3. c)a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,
  4. d)kifogást nyújthat be,
  5. e)a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja, f ) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.
(5)A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az
(1)bekezdés szerinti megbízót terhelik.
  1. A választás kitűzése
  2. §
(1)A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.
(2)A szavazást vasárnap kell megtartani.
(3)A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
  1. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.
  2. §
(1)Az időközi választást
  1. a)a mandátum megüresedésétől,
  2. b)ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött napjától számított százhúsz napon belülre kell kitűzni.
(2)Nem lehet kitűzni
  1. a)az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évének január 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja,
  2. b)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja,
  3. c)a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évének január 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja közötti napra. 9. § Az országgyűlési képviselők általános választásának napjára vagy a helyi önkormányzati képviselők általános választásának napjára nem tűzhető ki országos népszavazás. 7. A határidők számítása 10. §
(1)Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
(2)A határidőket naptári napokban kell számítani.
(3)A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.
(4)A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni. 11. §
(1)Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait általános választásra a miniszter rendeletben, időközi választásra a választást kitűző választási bizottság határozattal állapítja meg.
(2)Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg.
  1. A választási eljárás költségei
  2. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.
  3. Beszámoló
  4. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek. II. Fejezet A válAsztásI bIzottságok 10. A választási bizottság 14. §
(1)A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
(2)Választási bizottságok:
  1. a)Nemzeti Választási Bizottság,
  2. b)területi választási bizottság,
  3. c)országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
  4. d)helyi választási bizottság,
  5. e)szavazatszámláló bizottság.
(3)Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja.
(4)A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll. 15. §
(1)A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.
(2)A munkáltató a választási szerv
(1)bekezdés szerinti tagját megillető bér és járulékai megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától.
  1. A választási bizottság tagjai
  2. § A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.
  3. §
(1)A
  1. §-ban, a
  2. §-ban, a
  3. §
(3)bekezdésében és a 171. §
(1)bekezdésében foglaltak kivételével
  1. a)a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen,
  2. b)az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben,
  3. c)a területi választási bizottságnak csak a megyében, illetve fővárosban,
  4. d)a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.
(2)A választási bizottság választott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat.
(3)A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja az lehet, aki a
(2)bekezdésben foglalt feltételnek megfelel és jogi egyetemi diplomával rendelkezik.
(4)A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat. 18. §
(1)A választási bizottságnak nem lehet tagja
  1. a)a köztársasági elnök,
  2. b)a háznagy,
  3. c)képviselő,
  4. d)alpolgármester,
  5. e)jegyző, f ) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,
  6. g)a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint
  7. h)jelölt.
(2)Nem lehet a választási bizottság választott tagja az
(1)bekezdésben foglaltakon túl
  1. a)párt tagja,
  2. b)a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,
  3. c)a választókerületben induló jelölt hozzátartozója,
  4. d)a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, állami vezető. 19. §
(1)A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei – a 41. §
(3)bekezdésében és a 45. §
(3)bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak.
(2)A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg.
(3)A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tízszerese. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizenötszöröse. 12. A választási bizottság tagjainak megválasztása 20. §
(1)A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3)Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.
  1. § A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.
  2. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt.
  3. § A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.
  4. §
(1)A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselőtestülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani.
(2)Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottságot választani.
(3)A
  1. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha – az átjelentkező választópolgárokra tekintettel – a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.
  2. §
(1)A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.
(2)A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület. 26. § Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor,
  1. a)a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
  2. b)a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság,
  3. c)az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – haladéktalanul megbízza. 13. A választási bizottság tagjainak megbízása 27. §
(1)A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. E bekezdés alapján nincs lehetőség bizottsági tag megbízására az országgyűlési képviselők általános választása kitűzésének napja és az Országgyűlés alakuló ülésének napja között.
(2)Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.
(3)Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító jelölő szervezetek bízzák meg. 28. §
(1)A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.
(2)A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg. 29. §
(1)A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak a választási bizottság 28. § szerinti számú tagjának megbízására.
(2)Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba csak a
  1. § szerinti számú tagot bízhat meg. E bekezdés alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet más jelölő szervezettel együttesen bíz meg.
  2. §
(1)A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.
(2)A választási bizottság megbízott tagját – a 27. §
(1)bekezdése kivételével – legkésőbb a szavazás napját megelőző tizenhatodik napon lehet bejelenteni.
(3)A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét és személyi azonosítóját. 31. § A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi. 32. §
(1)Ha a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet.
(2)A választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról.
(3)A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetében a helyi választási iroda vezetője határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek. 14. A választási bizottsági tag megbízatásának megszűnése 33. §
(1)A Nemzeti Választási Bizottság
  1. a)választott tagjának megbízatása a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésétől számított kilenc év lejártáig,
  2. b)27. §
(1)bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az országgyűlési képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig, c) 27. §
(2)bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, d) 27. §
(3)bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig tart.
(2)Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg az
(1)bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik.
(3)A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság
  1. a)választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig,
  2. b)megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig tart. 34. §
(1)A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:
  1. a)ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek,
  2. b)a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén,
  3. c)lemondással,
  4. d)ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,
  5. e)ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik, f ) a tag halálával.
(2)A választási bizottsági tag megbízatásának az
(1)bekezdés szerinti megszűnését a választási bizottság határozattal állapítja meg.
(3)A megbízatás
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. e)pontja szerinti megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja.
(4)Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni. 15. A választási bizottság megüresedett tagságának betöltése 35. §
(1)Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. §
(1)bekezdés a)–c) és f ) pontja szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő – a szavazatszámláló bizottság esetében a helyi választási iroda vezetője által kijelölt – póttag lép.
(2)Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ.
(3)Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. §
  1. a)pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. §
  2. b)pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el. 36. § Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. §
(1)bekezdés a)–d) és f ) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg. 16. Eskü- vagy fogadalomtétel 37. §
(1)A választási bizottság tagja és póttagja a megválasztását vagy megbízását követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja és póttagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.
(3)Ha az eskü vagy fogadalom letételére az
(1)bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.
(4)A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait. 17. A választási bizottság alakuló ülése 38. §
(1)A választási bizottság – tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart.
(2)A Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző Nemzeti Választási Bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg. A 33. §
(2)bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülését a megválasztása napján kell megtartani. 18. A választási bizottság elnöke 39. §
(1)A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.
(2)A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja. 19. A választási bizottság ülése 40. §
(1)A választási bizottság ülése nyilvános.
(2)A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(3)A választási bizottság üléséről – a szavazatszámláló bizottság kivételével – jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt. 41. §
(1)A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.
(2)A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.
(3)A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagját csak a nemzetiségeket érintő ügyekben kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából.
  1. A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje
  2. § A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait – az alakuló ülését követő harminc napon belül – ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.
  3. A tényállás megállapítása
  4. §
(1)A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
(2)A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
(3)A választási bizottság a kérelmező részére – kérésére – biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is – ha jelen van – lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
(4)A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(5)A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 22. A választási bizottság döntése 44. §
(1)A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.
(2)A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. 45. §
(1)A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.
(2)Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3)A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagja csak a nemzetiségeket érintő ügyekben rendelkezik szavazati joggal, egyéb ügyekben tanácskozási joggal vehet részt a Nemzeti Választási Bizottság ülésén. 23. A határozat 46. § A választási bizottság határozata tartalmazza
  1. a)a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
  2. b)a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét,
  3. c)a rendelkező részben
  4. ca)a választási bizottság döntését,
  5. cb)a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,
  6. d)az indokolásban
  7. da)a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
  8. db)a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
  9. dc)a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
  10. dd)azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,
  11. e)a döntéshozatal idejét, f ) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát. 47. §
(1)A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.
(2)A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt. 24. A határozat közlése 48. §
(1)A határozatot – ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése
  1. a)a jelenlévők részére a határozat átadásával,
  2. b)telefaxon,
  3. c)elektronikus dokumentum formájában (email) vagy
  4. d)a kézbesítési megbízott részére az a)–
  5. c)pontban meghatározott módon történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.
(2)A határozat
(1)bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.
(3)A határozatot – ha a közlésre az
(1)bekezdés a) pontja szerint nem került sor – a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot – a polgár eltérő rendelkezése hiányában – az érintett központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kell megküldeni. 49. §
(1)A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére.
(2)A választási bizottság a határozatát – a személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. 25. A határozat kijavítása 50. §
(1)Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2)A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3)A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni. 26. Az iránymutatás 51. §
(1)A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki.
(2)Az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs.
(3)Az iránymutatást a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni. III. Fejezet A válAsztásI Irodák 27. A választási iroda 52. §
(1)Választási irodák:
  1. a)Nemzeti Választási Iroda,
  2. b)területi választási iroda,
  3. c)országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
  4. d)helyi választási iroda,
  5. e)külképviseleti választási iroda.
(2)A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A
  1. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.
  2. A Nemzeti Választási Iroda
  3. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv.
(2)A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Nemzeti Választási Iroda számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. 54. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(2)A Nemzeti Választási Iroda tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
(3)Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Nemzeti Választási Iroda a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja. 29. A Nemzeti Választási Iroda elnöke 55. §
(1)A Nemzeti Választási Irodát elnök vezeti. A Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármesterhelyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.
(3)A köztársasági elnök a Nemzeti Választási Iroda elnökét kilenc évre nevezi ki.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz. 56. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(3)A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet
  1. a)választási bizottság tagja,
  2. b)jelölt,
  3. c)az országgyűlési képviselők választásán vagy az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelölt hozzátartozója,
  4. d)jelölő szervezet tagja. 57. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2)A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a Nemzeti Választási Iroda elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
(3)A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a választások hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Nemzeti Választási Iroda elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.
(5)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Nemzeti Választási Iroda elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban a miniszterelnök rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.
(6)A Nemzeti Választási Iroda elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. 58. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnökét naptári évenként húsz munkanap szabadság illeti meg.
(3)A Nemzeti Választási Iroda elnöke kiadja a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát. 59. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(2)Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít. 60. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása megszűnik
  1. a)a megbízatási idejének lejártával,
  2. b)lemondásával,
  3. c)halálával,
  4. d)a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértésének megállapításával,
  5. e)összeférhetetlensége megállapításával.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlését követő napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3)Ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(5)A miniszterelnök a
(3)és
(4)bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Nemzeti Választási Iroda elnöke részére egyidejűleg megküldi.
(6)A Nemzeti Választási Iroda elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány kézhezvételét követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyben a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős döntését a bíróság a köztársasági elnökkel is közli.
(7)A megbízatás az
(1)bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Nemzeti Választási Iroda elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.
(8)A köztársasági elnöknek a
(3)és
(4)bekezdéssel és az
  1. §-sal hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
  2. A Nemzeti Választási Iroda személyi állománya
  3. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda közszolgálati tisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.
(2)A Nemzeti Választási Iroda közszolgálati tisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)Ha a Nemzeti Választási Iroda közszolgálati tisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv közszolgálati tisztviselőjét és munkavállalóját – a szerv vezetőjének engedélyével – a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat. 31. A Nemzeti Választási Iroda elnökének helyettesei 62. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult legfeljebb három elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(2)Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(3)Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges, az 55. §
(1)és
(2)bekezdésében előírt feltételeknek.
(4)Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5)Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.
  1. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az
  2. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Nemzeti Választási Iroda elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.
  3. §
(1)Az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(2)Az elnökhelyettest naptári évenként húsz munkanap szabadság illeti meg.
(3)Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(4)Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít. 65. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása megszűnik
  1. a)lemondásával,
  2. b)halálával,
  3. c)a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,
  4. d)összeférhetetlensége megállapításával,
  5. e)felmentésével, f ) a tisztségétől való megfosztással.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3)Ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
(4)A Nemzeti Választási Iroda elnöke felmenti a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.
(5)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét felmentheti.
(6)A Nemzeti Választási Iroda elnöke megfosztja tisztségétől a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(7)A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Nemzeti Választási Iroda elnöke állapítja meg. 32. Az egyéb választási irodákra vonatkozó rendelkezések 66. §
(1)A területi választási iroda vezetője a megyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője.
(2)Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője.
(3)A helyi választási iroda vezetője a jegyző.
(4)Ha az
(1)–
(3)bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki.
(5)A választási iroda vezetője a választási iroda tagjai közül kinevezi helyettesét. 67. §
(1)A választási iroda további tagjait a választási iroda vezetője a választási iroda feladatainak végrehajtásához szükséges számban, határozatlan időre bízza meg. A választási iroda a tagjairól nyilvántartást vezet.
(2)A választási iroda tagjának megbízatását a választási iroda vezetője indokolás nélkül visszavonhatja. 68. §
(1)A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő és közalkalmazott bízható meg.
(2)A külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni. 69. §
(1)A választási irodának nem lehet tagja
  1. a)képviselő,
  2. b)alpolgármester,
  3. c)választási bizottság tagja,
  4. d)jelölt,
  5. e)a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint f ) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója.
(2)Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét.
(3)A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti.
  1. § A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda többi tagja a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.
  2. §
(1)A választási irodák szakmai tevékenységét a Nemzeti Választási Iroda elnöke irányítja.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnöke valamennyi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetője részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.
(3)A felettes választási iroda vezetőjén kívül más személy vagy testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének nem adhat utasítást. A választási iroda tagja számára a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására csak a választási iroda vezetője adhat utasítást.
(4)A választási bizottság elnöke a bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének a bizottság titkársági feladatainak ellátása körében utasítást adhat.
  1. § A Nemzeti Választási Iroda elnöke a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében utasítást adhat.
  2. §
(1)A választási iroda tagjait a miniszter által megállapított mértékű díjazás illeti meg.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elnöke a feladatai nem vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása esetén a választási iroda vezetőjét megillető díj mértékét csökkentheti, végső esetben annak kifizetésétől eltekinthet. 74. § A választási iroda vezetőjének határozatára a 46. §, a 47. §, a 48. §
(3)bekezdése és az 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 33. A választási irodák feladatai 75. § A választási irodák
  1. a)ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,
  2. b)gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,
  3. c)ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket,
  4. d)biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit,
  5. e)megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását, f ) gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,
  6. g)ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,
  7. h)az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket,
  8. i)a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,
  9. j)ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. 34. A Nemzeti Választási Iroda további feladatai 76. § A Nemzeti Választási Iroda ellátja a 75. §-ban foglalt feladatokat, továbbá
  10. a)gondoskodik a központi névjegyzék vezetéséről,
  11. b)gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről,
  12. c)gondoskodik az informatikai rendszer kialakításáról és biztonságos működtetéséről,
  13. d)gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról,
  14. e)gondoskodik a választás pénzügyi lebonyolítása központi feladatainak ellátásáról, f ) gondoskodik a választáshoz kapcsolódó adatok biztonságos tárolásáról,
  15. g)működteti a választások hivatalos honlapját,
  16. h)megszervezi az igazgatási és informatikai próbákat,
  17. i)gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról,
  18. j)kutatásokat végez a választások története, a választási rendszerek nemzetközi összehasonlítása és a választási eljárás módszerei és eszközei fejlesztési lehetőségeinek témakörében,
  19. k)együttműködik más államok választási szerveivel. Iv. Fejezet A szAvAzókörök 35. A szavazókörök kialakítása 77. §
(1)A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője határozattal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb ezerötszáz, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.
(2)A szavazókör területe nem lépheti át sem a település, sem az országgyűlési, sem a helyi önkormányzati választások választókerületi határait.
  1. § A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.
  2. A szavazókörök felülvizsgálata
  3. §
(1)A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást.
(2)A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör határát és sorszámát, továbbá település határát és elnevezését, utcanevet, házszámot és – ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma – helyrajzi számot megváltoztatni.
  1. A határozat közzététele
  2. § A helyi választási iroda vezetője a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi, megjelölve a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok szavazókörönkénti számát, továbbá a
  3. § alapján kijelölt szavazókört is.
  4. A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása
  5. §
(1)A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
(2)A szavazókörök és választókerületek nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján folyamatosan közzéteszi. A helyi választási iroda vezetője a nyilvántartásban átvezeti a módosításokat. v. Fejezet A központI névjegyzék 39. A központi névjegyzék 82. §
(1)A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás.
(2)A központi névjegyzék tartalmazza
  1. a)az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait,
  2. b)választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgárnak az adatait,
  3. c)annak az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek,
  4. d)annak a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek [a)–
  5. d)e fejezetben a továbbiakban együtt: választópolgár]. 83. §
(1)A központi névjegyzék a választópolgár 2. melléklet szerinti adatait tartalmazza.
(2)A központi névjegyzék 2. melléklet szerinti adatait – a
(3)bekezdés kivételével – a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból, a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásából, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásából és a szavazóköri névjegyzékből történő adatátvétellel kell létrehozni.
(3)A központi névjegyzék 2. melléklet ib), j), k),
  1. l)és – a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében –
  2. m)pontja szerinti adatait a választási iroda a választópolgár kérelme alapján rögzíti a névjegyzékben. 40. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem 84. §
(1)A névjegyzékbe vételét, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti folyamatosan, az adott választást megelőző tizenötödik napig, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.
(2)A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot. 85. §
(1)A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár kérheti
  1. a)nemzetiséghez tartozásának,
  2. b)szavazási segítség iránti igényének,
  3. c)személyes adatai kiadása megtiltásának bejegyzését a központi névjegyzékbe, illetve a bejegyzés törlését.
(2)A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 88. §
  1. b)pontja szerinti segítség iránti igényének központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti. 41. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartással kapcsolatos kérelem 86. § A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
  2. a)a nemzetiség megjelölését,
  3. b)a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását,
  4. c)annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e. 87. § A nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbevétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben. 42. Fogyatékossággal élő választópolgárok segítése 88. § A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:
  5. a)Braille-írással készült értesítő megküldése,
  6. b)könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,
  7. c)Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
  8. d)akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása. 43. Az adatkiadás megtiltása 89. §
(1)A választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat a 153. § szerint kiadják.
(2)A kérelemben a választópolgár a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti, az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot is tehet.
  1. A választópolgárok tájékoztatása
  2. § A Nemzeti Választási Iroda a miniszter rendeletében meghatározott időben és módon tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról.
  3. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása
  4. §
(1)A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet
  1. a)személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához vagy
  2. b)levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához nyújthatja be.
(2)A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet
  1. a)levélben,
  2. b)az ügyfélkapun keresztül,
  3. c)a választások hivatalos honlapján keresztül nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához.
(3)A Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – a
(2)bekezdésben foglaltakon túl – bármely helyi választási irodához személyesen vagy levélben is benyújthatja. 92. §
(1)A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek tartalmaznia kell
  1. a)a választópolgár
  2. aa)nevét,
  3. ab)születési nevét,
  4. ac)születési helyét,
  5. ad)anyja nevét,
  6. ae)személyi azonosítóját,
  7. b)a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár értesítési címét, ha azt a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás nem tartalmazza.
(2)Ha a választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmének az
(1)bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmaznia kell a választópolgár születési idejét, valamint magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát is. 46. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása 93. §
(1)A választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a 92. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, személyi azonosítóval nem rendelkező kérelmező esetén a magyar állampolgárságát igazoló okirata nyilvántartásának adataival.
(2)Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, a Nemzeti Választási Iroda a központi útiokmány-nyilvántartásból közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján, illetve az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján ellenőrzi.
(3)Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a megkeresésnek három napon belül tesz eleget. 94. §
(1)A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni.
(2)A beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni a) a 84. §, a 97. §
(1)bekezdés a) pontja és a 334. §
(1)bekezdése szerinti kérelmet, ha a választás kitűzése és a szavazást megelőző tizenhatodik nap között érkezik be,
  1. b)a 85. § szerinti kérelmet, ha a választás kitűzése és a szavazást megelőző második nap között érkezik be,
  2. c)a 334. §
(2)bekezdése szerinti kérelmet, ha az Európai Parlament tagjai választásának kitűzése és a szavazást megelőző második nap között érkezik be.
(3)A 93. §
(3)bekezdése szerinti esetben a kérelem elbírálására megállapított határidőt a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartását vezető szerv megkeresésre adott válaszának beérkezésétől kell számítani. 95. §
(1)A választási iroda a
  1. §, a
  2. §, a
  3. §
(1)bekezdés a) pontja és a
  1. § szerinti kérelem elutasításáról, valamint a
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdés b) pontja szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 74. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2)Ha a választási iroda a
  1. §, a
  2. §, a
  3. §
(1)bekezdés a) pontja vagy a
  1. § szerinti kérelemnek helyt ad, döntéséről a
  2. §
(1)vagy
(3)bekezdése szerint értesíti a kérelmezőt.
  1. A központi névjegyzék vezetése
  2. §
(1)A központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíteni kell a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal:
  1. a)a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás,
  2. b)a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása,
  3. c)a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása.
(2)A Nemzeti Választási Iroda közvetlen hozzáférést biztosít a választási iroda számára a választópolgárok központi névjegyzéki adataihoz.
(3)A választópolgár a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodában, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a Nemzeti Választási Irodában másolatot kérhet.
(4)A Nemzeti Választási Bizottság tagja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adataiba betekinthet, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthet. 48. Törlés a központi névjegyzékből 97. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt
  1. a)ha törlését kéri,
  2. b)a névjegyzékbe vétele napjától számított tíz év elteltével; a határidő megszakad, ha a választópolgár a névjegyzékben szereplő adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri vagy szavazási iratot ad le.
(2)A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből azt, aki
  1. a)elhunyt,
  2. b)elvesztette választójogát. 49. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása 98. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba fel kell venni azt a nagykorú, valamint tizenhetedik életévét betöltött kiskorú polgárt, aki
  1. a)a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt,
  2. b)a büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,
  3. c)a közügyektől eltiltott,
  4. d)a szabadságvesztés-büntetését tölti.
(2)A Nemzeti Választási Iroda elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, közvetlen adathozzáféréssel átveszi a polgárok törvényben meghatározott adatait a) a gondnokoltak nyilvántartásából, b) a bűntettesek nyilvántartásából.
(3)A Nemzeti Választási Iroda a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának karbantartását a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.
(4)Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte, adatait a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölni kell. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni. 99. §
(1)A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.
(2)A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adatait az
(1)bekezdésben meghatározott célból a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult igényelni. 100. §
(1)A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy a saját adatai tekintetében, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni.
(2)Bármely nagykorú polgár kérheti a Nemzeti Választási Irodától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok. vI. Fejezet A szAvAzókörI névjegyzék
  1. A szavazóköri névjegyzék
  2. § A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a szavazást követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva – a
  3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).
  4. §
(1)Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.
(2)Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.
(3)Azt a választópolgárt, aki a 88. § d) pontja szerint kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.
(4)A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a helyi választási iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör. 51. A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke 103. §
(1)A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.
(2)A mozgóurna iránti kérelemnek
  1. a)a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy
  2. b)a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz.
(3)A mozgóurna iránti kérelemnek a 92. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell
  2. a)a választópolgár szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint
  3. b)a mozgóurna-igénylés okát. 104. §
(1)A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.
(2)A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből. 105. §
(1)A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti adatot.
(2)A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.
  1. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének kinyomtatása
  2. §
(1)A szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.
(2)A helyi választási iroda – vagy megbízása alapján a területi választási iroda – a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb a szavazást megelőző napon kinyomtatja. A helyi választási iroda vezetője a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét hitelesíti. 107. §
(1)A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok adatait.
(2)Ha egy napon több választást is tartanak a szavazókörben, a kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke tartalmazza valamennyi választás adatait, valamint azt, hogy a választópolgár melyik választáson jogosult szavazni.
(3)A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén – a 104. §
(2)bekezdése szerinti változás kivételével – nem vezethető át változás. 53. A megismételtetett szavazás névjegyzéke 108. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson
  1. a)azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik
  2. aa)a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,
  3. ab)a megismételtetett szavazás napját követően, de legkésőbb az ismételt szavazás napján válnak nagykorúvá,
  4. b)nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazás napját követően létesítenek lakcímet a szavazókörben. 54. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének megsemmisítése 109. §
(1)A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon meg kell semmisíteni.
(2)A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell. 55. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása 110. §
(1)A
  1. §, a
  2. §, a
  3. § és a
  4. § szerinti kérelemre a
  5. §
(1)bekezdés és a 92. §
(1)bekezdés a) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)A 103. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a választópolgár meghatalmazott útján is benyújthatja ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel.
(3)A 103. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz kell eljuttatni.
  1. § A levélben benyújtott kérelemnek a kérelem benyújtására meghatározott határidőben kell beérkeznie a választási irodába.
  2. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása
  3. §
(1)A kérelmet – a 93. §
(1)bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával – az a választási iroda bírálja el, ahova a kérelmet benyújtották.
(2)A 103. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti kérelmet az a helyi választási iroda bírálja el, amelynek szavazóköri névjegyzékén a választópolgár a kérelem benyújtásakor szerepel.
(3)A 103. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el. 113. §
(1)A 103. §
(2)bekezdés a) pontja, a
  1. §, a
  2. § és a
  3. § szerinti kérelmet beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon kell elbírálni.
(2)A 103. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző második napon, a 103. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti kérelmet beérkezésekor haladéktalanul el kell bírálni. 114. § A választási iroda a 103. §
(2)bekezdés a) pontja, a
  1. §, a
  2. § és a
  3. § szerinti kérelem elutasításáról határozattal dönt.
  4. A választópolgár tájékoztatása
  5. §
(1)Azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.
(2)Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig kell megküldeni.
(3)Az értesítő tartalmazza
  1. a)a választás megnevezését,
  2. b)a szavazás napját,
  3. c)a választókerületet,
  4. d)a szavazókört,
  5. e)a szavazóhelyiség címét, f ) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,
  6. g)a választópolgár nevét,
  7. h)a választópolgár magyarországi lakcímét,
  8. i)a választással kapcsolatos tájékoztatást.
(4)A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet. 116. §
(1)A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.
(2)Ha a választási iroda a
  1. § vagy a
  2. § szerinti kérelemnek helyt ad, értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt.
  3. § A választópolgár részére – a
  4. § a) pontja szerinti kérelmére – Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.
  5. §
(1)A választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait – a 3. melléklet fb)–
  1. fe)és
  2. fg)pontja szerinti adatok kivételével – a helyi választási irodában bárki megtekintheti.
(2)A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető. vII. Fejezet A jelöltállítás 58. A jelölő szervezet bejelentése 119. §
(1)Azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
(2)A jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be. 59. Az ajánlóív 120. §
(1)Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.
(2)Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.
(3)Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a) a jelölést elfogadja, b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. 121. §
(1)Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
(2)A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon átadja az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal lát el. 60. Az ajánlás 122. §
(1)Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.
(2)Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
(3)Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
(4)Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek.
(5)Az ajánlás nem vonható vissza.
(6)Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét és aláírását. 123. §
(1)Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet.
(2)Nem gyűjthető ajánlás:
  1. a)az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,
  2. b)a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,
  3. c)tömegközlekedési eszközön,
  4. d)állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,
  5. e)felsőoktatási és köznevelési intézményben, f ) egészségügyi szolgáltató helyiségében.
(3)Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.
(4)Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek. 61. A jelölt bejelentése 124. §
(1)A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.
(2)A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele. 62. Az ajánlások ellenőrzése 125. §
(1)A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.
(2)Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.
(3)Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. 126. § Az ajánlás érvényes, ha
  1. a)az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
  2. b)az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
  3. c)az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek. 127. §
(1)Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.
(2)Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.
(3)Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.
  1. § Az ajánlóíveket az illetékes választási iroda a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon megsemmisíti.
  2. A lista bejelentése
  3. §
(1)A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
  1. a)a jelölést elfogadja,
  2. b)nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.
(2)A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. 130. §
(1)A listán szereplő jelöltek sorrendjét a lista bejelentése után nem lehet módosítani.
(2)Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A bejelentett listára új jelölt nem jelenthető be.
(3)A jelölő szervezet a listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidő utolsó napján visszavonhatja. A visszavont lista helyett a jelölő szervezet új listát nem állíthat.
  1. § A közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg.
  2. A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele
  3. § Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő harmadik napon – nyilvántartásba vesz.
  4. §
(1)A választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi.
(2)A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
  1. § A jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.
  2. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása
  3. §
(1)A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő vagy abból törlő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson.
(2)A jelöltek adatait a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölt elveszíti a választhatóság jogát, ennek tényét a nyilvántartásból való törlése érdekében a választási iroda haladéktalanul jelzi a választási bizottságnak.
  1. § A jelölő szervezetek adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Bizottság törli a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából.
  2. A jelölt kiesése
  3. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemond, a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
  4. A lista kiesése
  5. § A lista kiesik, ha a jelölő szervezet a listát visszavonja, a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell. vIII. Fejezet A válAsztásI kAmpány
  6. Kampányidőszak és eszközök
  7. § A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző
  8. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
  9. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a a) plakát, b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, c) politikai reklám és politikai hirdetés, d) választási gyűlés.
  10. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
  11. § Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.
  12. § A
  13. §
(1)bekezdése alapján megállapított szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható. 69. Plakát 144. §
(1)E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.
(2)A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot.
(3)Plakát a kampányidőszakban – a
(4)–
(7)bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.
(4)Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.
(5)Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
(6)A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(7)A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni. 70. Választási gyűlés 145. §
(1)Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.
(2)A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. 71. Politikai reklám és politikai hirdetés 146. § E fejezet alkalmazásában
  1. a)politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
  2. b)politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. 147. §
(1)A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
(2)A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
(3)A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
(4)Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.
(5)A politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók a Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista és egyéni választókerületi jelölt jogerős nyilvántartásba vételét követően – a
(7)és
(8)bekezdésben foglaltak szerint, meghatározott számú alkalommal és időtartamban kötelesek közzétenni
  1. a)az országos listát állító jelölő szervezetek
  2. b)az országos listát – sem önállóan, sem más jelölő szervezettel közösen – nem állító, de egyéni választókerületi jelöltet állító jelölő szervezetek,
  3. c)a független jelöltek politikai reklámjait.
(7)Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban az országos listát állító jelölő szervezetek rendelkezésére álló műsoridőt – amelynek tartama az összes országos lista és az összes médiaszolgáltató tekintetében együttesen hatszáz perc – médiaszolgáltatónként, az országos listák között egyenlő arányban kell felosztani.
(8)Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban az országos listát – sem önállóan, sem más jelölő szervezettel közösen – nem állító, de egyéni választókerületi jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek rendelkezésére álló műsoridőt – amelynek tartama jelöltenként a
(7)bekezdés alapján egy országos listára jutó műsoridő harmincad része – médiaszolgáltatónként, a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek számának arányában kell megállapítani.
(9)A
(6)bekezdés a) pontjában és a
(7)bekezdésben foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.
(10)Az országgyűlési képviselők általános választásán az országos listát állító jelölő szervezet, illetve az Európai Parlament tagjainak választásán a listát állító jelölő szervezet által, illetve érdekében csak közszolgálati médiaszolgáltatásban, a
(6)–
(9)bekezdésben foglaltak szerint tehető közzé politikai reklám. 148. §
(1)Az Mttv.
  1. §
  2. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.
(2)Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.
(3)Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.
(4)Az
(1)bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.
  1. Közvetlen politikai kampány
  2. § Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a
  3. §-ban meghatározottak alapján juttatható azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához – mint mobiltelefonszám, elektronikus levélcím – a kifejezett hozzájárulása szükséges.
  4. Közvélemény-kutatás
  5. § A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. Az ilyen módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.
  6. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat
  7. §
(1)A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével, – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá az Európai Parlament tagjainak választásán a médiatartalomszolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.
(2)A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az
(1)bekezdés szerint illetékes választási bizottság – amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta – hivatalból szerzi be. 152. §
(1)Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. §
(2)bekezdése a),
  1. b)és
  2. d)pontjaiban foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét
  3. a)napilap és internetes sajtótermék, valamint lekérhető médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon,
  4. b)más időszaki lap esetében a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon,
  5. c)lineáris médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.
(2)A választási bizottság az
(1)bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató típusát, lefedettségét, a jogsértéssel érintett sajtótermék típusát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(3)A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese. 75. Adatszolgáltatás a névjegyzékből 153. § A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel –
  1. a)a jelölt kérésére – az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásba-vételére illetékes választási iroda,
  2. b)a listát állító jelölő szervezet kérésére – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda öt napon belül, de legkorábban a 132. § szerinti nyilvántartásba vételüket követően átadja. 154. §
(1)A 153. § a) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a jelölt igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda számlájára történt befizetését.
(2)A
  1. § b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a listát állító jelölő szervezet igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a listás választókerületben megválasztható képviselők száma szerinti befizetését a Nemzeti Választási Iroda számlájára.
  2. §
(1)Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.
(2)Az adatszolgáltatás adatait a
  1. § szerint nyilvántartásba vett jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának. IX. Fejezet A szAvAzás előkészítése
  2. A szavazólap adattartalma
  3. § Az egyéni szavazólap alap-adattartalmát az
  4. melléklet, a listás szavazólap alap-adattartalmát a
  5. melléklet állapítja meg.
  6. §
(1)Ha az egyéni szavazólapon két vagy több azonos nevű választópolgár szerepelne jelöltként, e jelölteket a születési évük – nevük után, zárójelben való – feltüntetésével kell megkülönböztetni. Ha két, azonos nevű, ugyanazon jelölő szervezet által állított vagy független jelölt azonos évben született, e jelölteket a) a lakcímük szerinti település, ha az is azonos b) foglalkozásuk nevük után, zárójelben való feltüntetésével kell megkülönböztetni a szavazólapon.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti esetben a választási iroda felhívására az érintett jelöltek legkésőbb a felhívástól számított harmadik napon nyilatkoznak a szavazólapon feltüntetendő foglalkozásukról. 158. §
(1)Közös jelölt, illetve lista esetén a szavazólap a jelölt, illetve lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmazza.
(2)A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kéri. 159. §
(1)A több utónévvel rendelkező jelölt kérheti, hogy a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza.
(2)A jelölt kérheti, hogy a szavazólap a nevének részét képező „dr.” megjelölést ne tartalmazza.
(3)Az
(1)és a
(2)bekezdés szerinti kérelem ellenére is tartalmazza a szavazólap a jelölt mindkét utónevét, illetve a „dr.” megjelölést, ha ellenkező esetben az egyéni szavazólapon több azonos nevű jelölt szerepelne. 77. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szavazólapon 160. §
(1)A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.
(2)A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák – annak a jelöltnek vagy listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el.
(3)Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni. 161. §
(1)A szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni.
(2)A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon.
(3)Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni. 78. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása 162. §
(1)A szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott.
(2)Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően – jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében – megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket és a független jelölteket. 79. A szavazólapok elkészítése 163. §
(1)A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik.
(2)A szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel kell ellátni. 80. A szavazásnapi iratok és kellékek átadása 164. §
(1)A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének.
(2)Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja. 81. A szavazóhelyiség kialakítása 165. §
(1)A szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy
  1. a)a választópolgárok számára jól megközelíthető legyen,
  2. b)garantálja a választópolgárok befolyásolástól mentes joggyakorlását,
  3. c)biztosítsa a szavazatszámláló bizottság zavartalan működését.
(2)A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely – részben vagy egészében – jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.
  1. § Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.
  2. §
(1)A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik.
(2)A szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.
(3)A szavazóhelyiségben legalább két szavazóurnát kell elhelyezni, valamint legalább egy mozgóurnát kell biztosítani.
(4)A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollat kell elhelyezni.
(5)Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki a 88. §
  1. c)pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani. X. Fejezet A szAvAzás 82. A szavazás helye 168. § A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat
  2. a)a szavazóhelyiségben vagy
  3. b)mozgóurnával. 83. A szavazás ideje 169. § A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. 84. Szavazás a szavazóhelyiségben 170. § A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy – rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével – felfüggeszteni. 171. §
(1)Ha a szavazatszámláló bizottság – az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság – munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági póttagjának megbízásával.
(2)Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik. 172. §
(1)A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.
(2)A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és az
(1)bekezdés szerinti toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. 173. §
(1)A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
(2)A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
(3)A választópolgár – valamint a 181. §
(1)bekezdése szerinti segítője – a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben. 174. §
(1)A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.
(2)Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
(3)Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.
(4)A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.
  1. § A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
  2. § A választópolgár igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját. A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.
  3. §
(1)A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki
  1. a)nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni,
  2. b)nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,
  3. c)már szavazott,
  4. d)megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását.
(2)A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba. 178. §
(1)Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.
(2)A szavazatszámláló bizottság szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját.
(3)Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni. 179. §
(1)A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
(2)Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. 180. §
(1)A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.
(2)A szavazólap kitöltésének ideje alatt – a 181. §
(1)bekezdése kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
(3)A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában. 181. §
(1)Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.
(2)A 167. §
(5)bekezdése szerinti szavazókörben a látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. A szavazatszámláló bizottság a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és így adja át a választópolgár részére. A szavazást követően a választópolgár a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, borítékba helyezheti és az urnába dobja, a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak. 182. §
(1)A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.
(2)Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként és szavazólapfajtánként – csak egyszer adhat ki. 183. § A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. 85. Szavazás mozgóurnával 184. §
(1)A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.
(2)Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb tízzel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.
(3)A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.
(4)A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.
(5)A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával. 185. §
(1)A mozgóurnás szavazásra a 175–182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a névjegyzék helyett azonban a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni.
(2)Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani. 86. A szavazás módja 186. §
(1)Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.
(2)Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. XI. Fejezet Az eredmény megállApításA
  1. A szavazatszámlálás nyilvánossága
  2. § A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
  3. A szavazatszámlálás
  4. § A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.
  5. § A szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja.
  6. § A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.
  7. §
(1)A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.
(2)Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ebben az esetben e szavazólapokat meg kell számlálni és külön kell csomagolni.
  1. § A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő – a
  2. § szerint nem érvénytelen – szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.
  3. §
(1)Érvénytelen a szavazólap, amely
  1. a)nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
  2. b)a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
  3. c)nem tartalmaz érvényes szavazatot.
(2)Érvénytelen az a szavazat, amelyet a) nem a 186. §
(2)bekezdése szerint adtak le, b) kiesett jelöltre, listára adtak le.
(3)A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a
(2)bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.
  1. § A szavazatszámláló bizottság külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja.
  2. § Az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát.
  3. § A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
  4. § Ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít.
  5. § A szavazólapokat tartalmazó csomagokat úgy kell lezárni, hogy – a csomagolás megsértése nélkül – ne lehessen abból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.
  6. A szavazóköri eredmény megállapítása
  7. § A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
  8. A választás eredményének megállapítása
  9. § A választási bizottság megállapítja a választás eredményét.
  10. § A listás szavazás eredményének megállapításakor a listák sorrendjét a
  11. §
(1)bekezdése alapján elvégzett sorsolás eredménye szerint kell figyelembe venni. 91. Jegyzőkönyv 202. §
(1)A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2)A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.
(3)A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát – a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.
(4)A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság elnöke – kérésükre, a szavazóhelyiségben haladéktalanul és ingyenesen – átadja a választási bizottság megbízott tagjainak. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti. 203. §
(1)A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.
(2)A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák.
  1. § A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.
  2. §
(1)A szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és kilencven napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő büntetőeljárás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni.
(2)A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvek első példányát kilencven nap elteltével a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni.
  1. A megbízólevél
  2. § A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követő három napon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek. A választási bizottság e hatáskörét a választási bizottság elnökére átruházhatja.
  3. A képviselők nyilvántartása
  4. §
(1)A Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet.
(2)A képviselők nyilvántartásán az általános választások közötti változásokat a megbízólevelet átadó választási bizottság mellett működő választási iroda átvezeti.
(3)A Nemzeti Választási Iroda a képviselők választójogát a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan ellenőrzi, a választójog megszűnéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti. XII. Fejezet A jogorvoslAt
  1. A kifogás benyújtása
  2. § Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. §
(1)A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező választási bizottsághoz.
(2)Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. 210. §
(1)A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.
(2)Ha a választáson az
(1)bekezdés szerinti választási bizottság nem működik, a kifogást az a választási bizottság bírálja el, amely mellett a választási iroda felettes választási irodája működik. 211.

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.