Obsah (9)

Art. 101Art. 56Art. 5Art. 7Art. 10Art. 11Art. 14Art. 16Art. 17

2010. CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról.

állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és

okhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében

Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE, FELÜGYELETE, SZERVEN BELÜLI VEZETŐI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei 1. §

államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti területi szervek.

informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet.

állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek.

állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek.

Országgyűlés a

1. november 16-i ülésnapján fogadta el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri felügyelete
2. §

adóztatás, a vámok és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét,

1. b)felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és vezetését, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,
2. c)előterjeszti a kormányhoz a NAV szervezeti rendszerére, feladataira vonatkozó törvények vagy kormányrendeletek tervezetét, illetve törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a NAV feladatkörébe tartozó kérdésekben,
3. d)feladatai ellátásához, továbbá a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében a NAV vezetőjétől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatásokat kérhet, továbbá – amennyiben

jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges – bármely ügyről tájékoztatást kérhet,

1. e)adóügyben (ideértve a vámokat és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adókat és díjakat
2. is)megváltoztatja, megsemmisíti a NAV elnökének jogszabálysértő határozatát (végzését), illetőleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén

eljárás lefolytatására utasítja, f) a NAV vezetőjének különösen

adóztatás, a vám- és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást adhat, g) ellátja

okat a feladatokat, amelyeket jogszabály önállóan vagy

érintett miniszterrel egyetértésben gyakorolt jogkörébe utal.

elnök.

elnök képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

érintett elnökhelyettes javaslatára – a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel. 8. §

informatikai feladatokat ellátó intézeteket, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet

elnök által –

érintett elnökhelyettesek javaslatára – kinevezett főigazgató vezeti.

elnök által kinevezett főigazgató vezeti.

általa vezetett szervet képviseli, és a szervhez telepített hatáskör gyakorlója.

elnök által – a főigazgató javaslatára – kinevezett főigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt.

alsó fokú adóztatási szerveket és

alsó fokú vámszerveket – a felettes szerv főigazgatójának javaslatára –

elnök által kinevezett igazgató vezeti.

általa vezetett szervet képviseli, és – a 9. § szerinti eltéréssel – a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. A

igazgató javaslatára – kinevezett igazgatóhelyettes(ek) vehet(nek) részt.

általa vezetett szervet képviseli, és

e szervhez telepített hatáskör gyakorlója.

1. § A NAV alsó fokú vámszerve kirendeltségének operatív vezetését a
2. §

elnökhelyettesek, a NAV gazdasági vezetője, a szakfőigazgatók, a főigazgatók felett a munkáltatói jogkört

elnök gyakorolja.

alsó fokú adóztatási szerv, illetve

alsó fokú vámszerv igazgatója felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – a felettes középfokú adóztatási szerv, illetve a felettes középfokú vámszerv főigazgatója gyakorolja.

igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört

igazgató gyakorolja.

elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza.

elnök hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörök

elnök által kijelölt vezetőre írásban átruházhatók.

átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és felügyelete 12. §

alsó fokú adóztatási szervek, illetve

alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek.

elnök.

elnök.

elnök.

informatikai feladatokat ellátó intézetek és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet a Központi Hivatal irányítása alatt állnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai 13. §

Egészségbiztosítási Alap vagy

elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, b) a központi költségvetés,

elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat, b) végzi

adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak,

ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását, c) feldolgozza

államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és

adópolitikáért felelős miniszternek átadja, d) Központi Hivatala, illetve

informatikai feladatokat ellátó intézetei összegyűjtik és tárolják

e feladatokat ellátó állami szervek részére – adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít, e) előterjeszti a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt

állam nevében a polgári jogi igényt, f) lefolytatja

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti központosított ellenőrzést, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos ellenőrzést,

1. g)a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,
2. h)a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását, i)

informatikai rendszerek és

elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja, j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá

engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.

informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,

1. b)végzi a közösségi és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, – ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is – valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,
2. c)végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,
3. d)végzi

Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal, b) a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról

illetékes adóztatási szerve útján évente tájékoztatást ad

önkormányzat részére;

adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával

adópolitikáért felelős miniszter határozza meg, c) ellátja

adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve

egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos,

állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, d) ellátja

állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos,

állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti

ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi

eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi

adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és

eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít

adópolitikáért felelős miniszternek, f) ellátja magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magán-nyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban

állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat, g) ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá

adatoknak

egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban

állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat, h)

államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi

illetékek zárási összesítését és végzi

zal kapcsolatos,

adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást, i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

áruk vámeljárás alá vonását,

1. b)a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,
2. c)közvetlenül vagy közvetve – meghatározott körben –

áruk

onosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,

1. d)a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,
2. e)a vám-,

adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat, f)

Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését, e) jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi a Magyar Köztársaság területén –

EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével – a mélységi ellenőrzési tevékenységet, f) végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását,

Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek kivételével, g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.

energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.

e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 16. §

a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el, b) a NAV állományában lévő

on személy, aki

a) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselői jogviszonyban látja el.

általa vezetett szervezet, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek. 20. §

egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és

illetményalap szorzata határozza meg

egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt, illetve a beosztási illetményt.

1. számú melléklet tartalmazza.
2. §

egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény, illetve pénzügyőr esetén a beosztási illetmény mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

illetményalap 9,00-szerese, b) a NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető-helyettes alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye

illetményalap 8,50-szerese, c) a NAV Központi Hivatalában

osztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye

illetményalap 8,00-szerese, d) a NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével – a főosztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye

illetményalap 8,80-szerese, e) a NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével – a főosztályvezető-helyettes alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye

illetményalap 8,50-szerese. 23. §

illetménykiegészítés (bérpótlék) mértékét – a

5. számú melléklet tartalmazza.

illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek, illetve

5. számú mellékletnek a középfokú szervre vonatkozó irányadó mértékével

onos.

illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével

onos.

alapilletmény (alapbér),

1. számú melléklet esetén a vetítési alap a beosztási illetmény.
2. §

alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 60%-a.

alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

osztályvezető vezetői pótléka

alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 30%-a.

alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 35%-a. 25. §

zal

eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatali szervezet vezetője a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 50%-kal emelheti meg.

e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke. A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. 27. §

általánostól eltérő illetmény megállapításnak.

on a kormánytisztviselőre vonatkozó illetményalapot kell érteni. 29. §

alapilletményt.

1. számú melléklet szerinti I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú pénzügyőrt

1. számú melléklet szerinti II. besorolási osztályba kell besorolni.

illetményalap és

egyes rendfokozathoz a

1. számú mellékletben megállapított szorzószámok szorzata adja.
2. § A vezetői beosztást betöltő pénzügyőr vezetői illetménypótlékra jogosult, melynek összegét a beosztási illetmény
3. számú mellékletben meghatározott százaléka képezi.
4. §

ezt követő minden 5 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

ügykezelőkre és a munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

1. § A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatása tekintetében a mindenkor hatályos Ktv. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A pihenőidő
2. §

alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK Általános rendelkezések 35. § A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési,

őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. 36. §

állomásokon megvizsgálhatja, c) a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; e célból a vám és nem közösségi adók tekintetében a jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja; ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha

esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt

intézkedésben segíteni kell, d) a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felderítése érdekében – a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján – belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol

onosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait megszegve ásványolajat vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való belépést és

ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében,

ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani.

intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell

intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk

onosításához szükséges adatokat, e) a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint

t a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából

illetékes hatósághoz előállítani.

előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt

időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének vezetője, illetve

előállítást foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezető egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja.

előállítottat szóban vagy írásban

előállítás okáról tájékoztatni kell, és

előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani, f) a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során – a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén – elrendelni

ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő

onnali beszállítását, amennyiben

ellenőrzés biztonságos lefolytatásához

ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve

ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti.

áru birtokosa köteles

elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben

eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult

ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő

illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és

orvosi vizsgálat csak

ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és

orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg.

ellenőrzött személy köteles alávetni magát. 37. § A NAV a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény,

Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések és

Európai Unió jogi aktusai alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel. Közös szabályok a kényszerítő eszközökre 38. §

egyenruhája és

onosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát,

intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha

intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

t kell alkalmazni, amely

eredmény biztosítása mellett

érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

emberi élet kioltása elkerülhető legyen.

intézkedés következtében megsérült személy részére – amint

lehetséges – segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

ellenszegülőt – ha a körülmények ezt lehetővé teszik – fel kell szólítani

ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. 39. §

jogosult, akinek

intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.

intézkedést követő 8 napon belül

intézkedést foganatosító vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül

intézkedést foganatosító vámszerv vezetője (

intézkedést foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetője), illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de

elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést

ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha

érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett

elsőfokú határozatot hozó vámszervet (kirendeltséget), illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti

, aki a

ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

önvédelmi fogásokat is. Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetve más eszköz alkalmazása 41. §

őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez.

életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására. Útzár telepítése 43. § A pénzügyőr a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából, illetve

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására útzár telepítését kérheti

illetékes rend őrhatóságtól. Bilincs alkalmazása 44. §

e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg.

élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,

1. b)a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, valamint
2. c)a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy

élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására. 47. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha a)

olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn, b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető. 48. §

senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon. 49. §

eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

érintett szerv vezetője vizsgálja. IV. FEJEZET TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS Általános rendelkezések 51. §

elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és

eljárást folytató hatóság tagjainak,

igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.

abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

információgyűjtés ténye tekintetében

ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során – külön engedély nélkül – megismerhetik a minősített adat tartalmát.

1. § E fejezet alkalmazásában:
2. álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;
3. bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol

eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében; 3. ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára

általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak

ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét,

ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék; 4. fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró – kilétét leplező – pénzügyi nyomozó; 5. mintavásárlás:

informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen; 6. súlyos bűncselekmény:

a bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés 53. §

eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,

1. c)saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,
2. d)a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek,

észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,

1. e)a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhatnak,
2. f)mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá –

ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak, g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére,

elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – igénybevételével helyettesíthetik.

e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – a

Alkotmánybíróságnál,

Állami Számvevőszéknél,

Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és

Országgyűlés Hivatalánál.

érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

illetékes miniszter és

érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban,

anyakönyvi nyilvántartásban,

úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban,

ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha

elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére

57. §

Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló

1. évi CXXX. törvény
2. számú melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban

esetben is, ha a magyar törvény szerint

előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el

ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is. A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása 55. §

intézkedés során megállapítja, hogy

intézkedéssel érintett személy vagy jármű

onos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során a 36. §

intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.

intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti –

alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül

adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak: a)

intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei, b)

intézkedés helye, ideje, indoka, c)

utazás útvonala és

úti cél, d)

intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve

intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai, e) a használt jármű

onosításához szükséges adatok, f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.

együttműködők díjazása

1. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak. A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése
2. §

ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának

állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti,

ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.

zal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben 58. §

ügyész a Be. 175. §-ának

53. §

jelentősen meghaladja

állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére

57. §

ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében

üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik

önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek

adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg.

adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg.

így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.

ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől, illetve vámszerveitől.

esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és

ügy szervezett bűnözéssel függ össze.

ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha

ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek

így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok 60. §

alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan –

általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.

adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell

adót levonni és befizetni

adóhatóságnak.

érintettnek ezt a jövedelmet nem kell

összevont adóalapjába beszámítania,

t nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve

érintett részére igazolást kiadnia.

56. §-ban meghatározott együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a NAV bűnügyi főigazgatósága teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni

adóhatóságnak. E jövedelemnek

összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására,

igazolás kiadására a

ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak.

ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve

alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés 63. §

51. §

észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,

1. b)lakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
2. c)levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak,

ok tartalmát megismerhetik,

t technikai eszközzel rögzíthetik, d) közcélú telefonvezetéken vagy

t helyettesítő hírközlési szolgáltatás útján továbbított közlés tartalmát megismerhetik,

észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, e)

interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerhetik és felhasználhatják.

ok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.

ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá a)

a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve – ha

előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete esetén.

alkalmazással érintett nevét, illetve

onosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatot, b)

alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését, c)

alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva, d)

alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

t a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve – a

adott ügyben nyilván valóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

engedélyben meghatározott célját elérte, b)

engedélyben megállapított határidő lejárt,

1. c)nyilván való, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
2. d)a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

ügyben nem érintett személy adatait.

engedélyező bíró bármikor megismerheti. V. FEJEZET

ADATKEZELÉSRE, NYILVÁNTARTÁSRA, ADATSZOLGÁLTATÁSRA, ADATÁTADÁSRA ÉS ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK

adatkezelés általános szabályai 66. §

Art., a Vtv. és

egyéb adó- és vám jogszabályok alapján hatáskörébe tartozó feladatainak, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és

egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők,

adóigazgatási és vámigazgatási eljárás,

egyéb közigazgatási, rendészeti, szabálysértési eljárásban

adózók, ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli, továbbá más adatokat kezel.

egyes feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni. 67. §

Art., a Vtv. és

egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási, vámigazgatási és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő igazgatási eljárással kapcsolatos, a NAV adóztatási szerve által kezelt adatokat a NAV vámszerve, illetve a NAV vámszerve által kezelt adatokat a NAV adóztatási szerve a feladatkörében eljárva megismerheti, felhasználhatja, ideértve a megismert adatnak

ellenőrzésre történő kiválasztás során történő felhasználását is.

olyan, a NAV adóztatási szervénél, illetve vámszervénél keletkezett (meglévő) adatot, melyet jogszabály alapján a NAV e bekezdés szerinti másik szerve nyilvántartásának tartalmaznia kell,

adóztatási szerv, illetve a vámszerv elektronikus úton adja át a NAV e bekezdés szerinti másik szervének.

e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására,

adatszolgáltatásra,

adatok átvételére és átadására

Art., a Vtv. és

egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. 68. § Amennyiben törvény előírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti adatszolgáltatást, illetve adatátadást – ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak –,

adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthető. Bűnügyi adatkezelés 69. §

Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei

e jogkörükben foganatosított eljárásukkal kapcsolatos adatokat továbbítják a NAV bűnüldözési adatkezelő rendszerei felé.

egyéb bűnügyi személyes adat, valamint

elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével – különleges adatot nem kezelhetnek, kivéve

t a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez

érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult. 70. §

adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem továbbíthatja.

adatátvétel tényét mind

adatátadó, mind

adatátvevő szervnél dokumentálni kell. 71. §

alábbi forrásokból gyűjt személyes, illetve egyéb adatokat:

1. a)állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,
2. b)DNS- és ujjnyomat minta elemzése,
3. c)bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,
4. d)törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,
5. e)titkos információgyűjtés,
6. f)a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben – így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék – szereplő adat,
7. g)a természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet által saját magáról – például írott vagy elektronikus sajtóban, internetes oldalakon – nyilvánosságra hozott, bárki által hozzáférhető adat.

alábbi nyilvántartásokból:

1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
2. a személyi igazolvány nyilvántartásból, 3.

anyakönyvi nyilvántartásból, 4.

útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás), 5. a társadalombiztosítási nyilvántartásból, 6.

önkormányzati adóhatóság által vezetett nyilvántartásból, 7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (

engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás,

okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és

elő zetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),

1. külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,
2. a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,
3. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
4. a menekültügyi nyilvántartásból,
5. a személyszállítást végző légi fuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából, 13.

ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,

1. a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),
2. a bírósági ügyviteli nyilvántartásból, 16.

ingatlan-nyilvántartásból, 17.

egyéni vállalkozók nyilvántartására kijelölt szerv nyilvántartásából,

1. a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból,
2. a központi szabálysértési nyilvántartásból.

értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot vehet át

önkormányzati adóhatóságtól.

általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a

engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogva tartottakról

ok természetes személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le.

adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

adatfelhasználás jogszerűségéért

átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel.

adattovábbítás tényét mind

adatátadó, mind

adatátvevő szervnél dokumentálni kell. 72. §

e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

1. a)a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,
2. b)a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,
3. c)a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint

elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,

1. d)szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,
2. e)a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit

érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig, f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, g)

egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve

eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat

ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig, h) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait – beleértve a NAV-val együttműködőket és a fedett nyomozókat is – és

alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén

együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges –

érintett tájékozódási, helyesbítési és törlési jogának gyakorlását – írásban, indokolással ellátva – megtagadhatja vagy korlátozhatja.

indokolás mellőzhető, ha

a NAV bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár.

indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni.

adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását. 73. §

adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során – a

adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit – a

59. §

59. §

adatvédelem feltételei biztosítottak –

adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

eljárásban részt vevők természetes személyazonosító és lakcímadatait, továbbá

ügy

onosító adatait ügyviteli célból,

eljárás megindításától

alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló

1. évi CXXX. törvény
2. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint

EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

esetben lehet kezdeményezni, ha a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül

eljáró hatóság megnevezése,

egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított

onosító kódja,

1. c)a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
2. d)a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében

arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a

alábbi adatkörök közül

t, amelyhez a betekintés útján való hozzáférés történik:

1. a)családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
2. b)jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság, c)

úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja, d) a fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama, e)

utazás célja, f)

érkezés és

indulás tervezett időpontja, g)

első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal, h) a lakóhely, i)

ujjnyomatok,

1. j)a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
2. k)a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján a NAV elnöke erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A

onosító kódot

értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak – és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell –, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt. 76. §

elnök, illetve a bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettes által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott személy,

1. d)a NAV bűnügyi főigazgatóságának és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek a bűnüldözési feladatokat irányító vezetői,
2. e)a pénzügyi nyomozók,
3. f)a bűnügyi főigazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy,
4. g)a NAV vámszerveinek

Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei állományába tartozó pénzügyőrök e feladatkörükben eljárva,

1. h)a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,
2. i)a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselője, szakmai vezetője, j)

adatvédelmi biztos és

általa felhatalmazott munkatársa, valamint k) a törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

ügyészség,

1. c)más nyomozó hatóság,
2. d)a nemzetbiztonsági szolgálatok,
3. e)a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,
4. f)a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
5. g)a NAV-nak

adóztatási szerve és vámszerve

Art., a Vtv. és

egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben, h) a törvényben meghatározott más szervezet, személy.

adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a

ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani. 77. §

országból harmadik országba bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére –

EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint

INTERPOL kivételével – nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén – továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve vehet át.

adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt megelőzően ellenőrzi

adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell. Egyéb adatkezelés 78. §

Art., a Vtv. és

egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül – kezeli még továbbá: a) a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

elkövetett cselekmény megjelölését,

alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve

ügy számát, a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig, b)

igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint

igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését

igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében

igazoltatástól számított legfeljebb két évig, c)

áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint

utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve

ellenőrzés eredményét

ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében

ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig.

Art. 101–103. §-a alapján tett intézkedésekre.

irányadók. 79. § A NAV vámszerve

elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél

onosítása érdekében nyilvántartja

elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát. 80. §

Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött,

információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben

EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a NAV jogosult. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazások 81. §

informatikai feladatokat ellátó intézeteket, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet, d) a NAV bűnügyi főigazgatóságát, illetve a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit és alsó fokú szervét, e)

Art. 56. §

Art. szerinti központosított ellenőrzést, illetve a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzést végző szervet vagy szerveket,

1. g)a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő ügyben a NAV szervezetén belül szabálysértési hatóságként eljáró szervet,
2. h)a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságot. 82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
3. a)a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat,
4. b)a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat, c)a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait, d)a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,
5. e)a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben

elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait, f) a NAV fontos és bizalmas, illetve

adathozzáférési szempontból védett munkakörei, beosztásai tekintetében a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket, beosztásokat és a pszichikai alkalmassági vizsgálat szabályait, g) a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és

adatok kezelésének technikai szabályait.

1. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.
2. § A NAV elnöke utasításban állapítja meg a NAV államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és

adatok kezelésének technikai szabályait. Hatályba léptető rendelkezések 85. §

Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint

EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító,

Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselői jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – ideértve

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak

államháztartás működési rendjéről 292/

1. (XII. 19.) Korm. rendelet
2. december 31-ig hatályos
3. §

adópolitikáért felelős miniszter engedélye nélkül nem vállalhat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt

1. december 31-éig létesíthet. A napi üzemi működést érintően – legfeljebb
2. január 15-éig átnyúló időszakot érintően –
3. december 31-ig vállalhat kötelezettséget.
4. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve központi szervei – ide nem értve

informatikai feladatokat ellátó intézeteket – Szervezeti és Működési Szabályzatát úgy kell kiadni, hogy 2011. május 2-áig;

informatikai feladatokat ellátó intézetek, a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei, a bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szerve, valamint a középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek, illetve

alsó fokú adóztatási szervek és

alsó fokú vámszervek ügyrendjét úgy kell kiadni, hogy

1. június 1-jéig hatályba lépjen.
2. §

állami adóhatóság vezetőjét vagy

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi,

on 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

on 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi,

on 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

on 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

on 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint állami adóés vámhatóság – adóztatási szervét kell érteni.

on – a

on 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek

Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni. 91. §

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó kormánytisztviselőt, ügykezelőt, munkaviszonyban állókat besorolni, illetményüket, munkabérüket megállapítani.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó – tagjának a 92. §

alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői kinevezésben történt változás indokolja.

e törvény alapján

érintettnek megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék együttes összege,

alapilletményt oly mértékig kell megemelni, hogy

így megállapított illetmény összege elérje

alapilletmény eltérítés nem lehet magasabb, mint a 25. §

alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői beosztásban történt változás indokolja.

alábbiak minősülnek: a) pénzügyőr esetén a

1. december
2. napján hatályos munkaügyi parancsában megállapított beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés, rendszeres illetménypótlék (nyelvpótlék, kiegészítő nyelvpótlék, vezetői pótlék, szolgálati időpótlék, címpótlék, valamint a Hszt.
3. §

illetményalap szorzata eléri a pénzügyőr

1. december
2. napján hatályos munkaügyi parancsában megállapított beosztási illetményének, szolgálati időpótlékának, címpótlékának és a Hszt.
3. §

illetményalap szorzata valamint

illetménykiegészítés összege eléri a közalkalmazott

1. december
2. napján hatályos értesítésében megállapított garantált illetményének, munkáltatói döntésen alapuló illetményének és címpótlékának együttes összegét.

érintett rendelkezne a fizetési fokozathoz rendelt minimális szolgálati idővel.

illetményt ezen magasabb összegben kell megállapítani

alábbi ütemezés szerint:

1. a)2011. január 1. napjával a illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 90%-át;
2. b)2012. január 1. napjával

illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 95%-át; c) 2013. január 1. napjával

illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek a 100%-át.

e törvény alapján

érintettnek megállapítható illetmény, munkabér összege, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt. 95. §

engedélykérelem elutasítása esetén

elutasításról szóló írásbeli döntés – ami egyúttal tartalmazza

összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is – kézhezvételétől számított 90 napon belül a pénzügyőr köteles

összeférhetetlenség megszüntetésére.

összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik. 96. §

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél

1. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket
2. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.
3. §

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség által rendszeresített

on nyomtatványok, melyek tartalmuk alapján

1. december 31-ét követően is megfelelőek, a meglévő készletek erejéig – de legkésőbb
2. december 31-ig – tovább használhatók attól függetlenül, hogy

ok

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utalnak.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványait fokozatosan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati igazolványára cserélni a következők szerint:

1. a)a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó – hivatásos állományú tagjainak és kormánytisztviselői jogviszonyban álló pénzügyi nyomozóinak a szolgálati igazolványát 2011. március 31-ig,
2. b)a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó – adóellenőri vagy végrehajtói feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. június 30-ig, c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó –

1. b)ponton kívül eső kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig,
2. d)a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazotti állományába tartozó – kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig.

okon a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat vagy a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található. A Nemzeti Adóés Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló feliratot vagy jelzést

egyenruházatnak a

1. január 1-jét követő, egyébként esedékes első cseréjekor – de legkésőbb
2. december 31-ével – kell először alkalmazni.

on gépjárművein, amelyen a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található, a feliratot, illetve a jelzést takarva 2011. június 30-ig kell elhelyezni – a gépjármű átfestése nélkül – a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” feliratot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló jelzést.

Európai Unió jogának való megfelelés 99. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. a)a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [54. §–55. §],
2. b)a néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [54. §–55. §],
3. c)a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint

Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló,

1. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3–
2. cikke [
3. §], d) a büntető ügyekben folytatott rend őrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló,
4. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat
5. cikke,
6. cikke,
7. cikke,
8. cikke [
9. §

információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló,

1. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [
2. §]. Módosító rendelkezések

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény módosítása
2. §

Art. 5/A. §-a a következő új

adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell teljesíteni.” 101. §

Art. 7. §

adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés

ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.” 102. §

Art. 10. §

állami adóhatóság és a vámhatóság a továbbiakban együtt: állami adó- és vámhatóság), c)

önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság).” 103. §

Art. 11

. §-a, és

t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „

adóhatóságok felügyelete 11. §

adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a)

állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja felügyeleti jogkörét a külön törvényben meghatározottak szerint, b) felügyeli

önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényességét, ellenőrzi

önkormányzati adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, c) előterjeszti a kormányhoz

önkormányzati adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi

ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását, d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében

önkormányzati adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatást, továbbá – amennyiben

jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges – bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet, e)

önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének jogszabálysértő határozatát (végzését), illetve a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén

eljárás lefolytatására utasítja.

Art. 14. §

egyéni vállalkozó,

ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

egyéni vállalkozó,

ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt

egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.” 105. §

Art. 16. §

állami adóhatósághoz be kell jelenteni

adózó:] „d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket

Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint,

egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”

Art. 16. §

Art. 16. §-a a következő új

egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni,

egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül – a

t a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.”

Art. 16. §-a a következő új

előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában

Efo. tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget.

előtársaság

adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül –

adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően

Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. §

Art. 17. §

állami adóhatósághoz írásban bejelenti:] „h) a cégbírósághoz be nem jelentett,

e törvény

1. §
2. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.”

Art. 17. §-ának

összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó

adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles

okmányirodánál ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő 8 napon belül bejelentést tesz

állami adóhatósághoz. Amennyiben

adózó

adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a 8 napos bejelentési határidőt

adószám megszerzésétől kell számítani. Ha

adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét,

állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles

adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.”

Art. 17. §-ának

állami adóhatóság

ügyfélkapu létesítésére nem