2015. CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól.

2015. CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól. Az Országgyűlés az  elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az  eljárások gyorsítása és az  adminisztratív terhek csökkentése, a  magánjogi jogviszonyok, továbbá az  állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az  elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a  lakosság számára a  korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában 1. ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás: a  jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás; 2. archiválási szolgáltatás: az  elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésére vonatkozó szolgáltatás, amely magában foglalja a  belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 16. pont c) alpontja szerinti bizalmi szolgáltatást is; 3. automatikus információátadás: információátadás az  információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon; 4. automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás; 5. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a  jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja; 6. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a  vezetése kizárólag az  azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára; 7. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás; 8. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára; 9. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy; 10. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató; 11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az  elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja: a) ha a  küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a  címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a  küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre, b) az  üzenet és a  kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a  kézbesítés során, sem a kézbesítést követően, A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el. c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja, d) a  feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az  esetről is, ha a  kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és – ha azonosítható – okát tartalmazza; 12. egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő átadása együttműködő szervek között; 13. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat; 14. elektronikus fizetés: a) a pénzforgalmi számláról történő átutalás, b) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás, c) az  elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus fizetés, d) a bankkártyával történő fizetés, e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, POS terminál útján történő bankkártyás fizetés; 15. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: a  Kormány által rendeletben meghatározott módon a  hozzá csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek és ügyfeleik számára a  fizetési számlák közötti elektronikus fizetések lehetőségét biztosító szolgáltatás; 16. elektronikus információs rendszer: az  adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese; 17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv: a) az államigazgatási szervek, b) a helyi önkormányzat, c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok, d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, választottbíróságok, e) az alapvető jogok biztosa, f ) az ügyészség, g) a közjegyzők, h) a bírósági végrehajtók, i) a hegyközségek kivételével a köztestületek, j) a közüzemi szolgáltatók, k) a  törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint l) a  Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e  törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az  e  törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító, az a)–k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok; 18. Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a  továbbiakban: Felügyelet): az  elektronikus ügyintézés előmozdításáért, az elektronikus ügyintézés felügyeletéért, az együttműködő szervek együttműködéséért és koordinációjáért felelős, e  törvényben és a  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat ellátó, Kormány által kijelölt szerv; 19. elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a  jogszabályban kijelölt szolgáltató biztosítja az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének és benyújtásának lehetőségét; 20. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat; 21. érvényességi lánc: az  elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a  tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az  aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a  tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a  tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt; 22. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás; 23. gazdálkodó szervezet: a  polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az  eltéréssel, hogy e  törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet; 24. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik; 25. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele; 26. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek; 27. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll; 28. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az  eIDAS Rendeletben, az  eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az  e  törvényben, az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a  bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a  bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények; 29. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az  ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és jogtanácsos; 30. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az  elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás; 31. központi dokumentumhitelesítési ügynök: olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, ahol az ügyfél vagy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyintézője az  általa feltöltött iratot a  szolgáltatás által felkínált hitelesítési módok közül választva hitelesítheti; 32. közfeladatot ellátó szerv: a  köziratokról, a  közlevéltárakról és a  magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott, a 17. pontban foglaltak közé nem tartozó közfeladatot ellátó szerv; 33. közüzemi szolgáltató: az  a  vállalkozás, amely törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-szolgáltatást, távhőszolgáltatást, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást, egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújt és a  szolgáltatásaiért a  tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 150 000 számlát bocsátott ki; 34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az  elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a  használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a  képzés időpontjában teljesíti az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket; 35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat; 36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás; 37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás; 38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás; 39. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás; 40. személyre szabott ügyintézési felület: a  jogszabályban kijelölt szolgáltató által nyújtott olyan, az  ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az  azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az  elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az  ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére; 41. szolgáltatási szabályzat: a  bizalmi szolgáltató nyilatkozata az  egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről; 42. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza; 43. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró; 44. tanúsítvány: az  elektronikus aláírás tanúsítvány, az  elektronikus bélyegző tanúsítvány és a  weboldalhitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a  bizalmi szolgáltatás keretében a  szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a  tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a  tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a  kibocsátáskor és az  érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen; 45. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a  tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze; 46. természetes személy: nem gazdálkodó szervezetként eljáró, a  polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti természetes személy; 47. természetes személy tanúsítvány alany: a  tanúsítványban szereplő természetes személy, függetlenül attól, hogy a  tanúsítványban egyúttal valamely nem természetes személy képviseletére való jogosultságát vagy azzal való kapcsolatát is igazolják; 48. ügyfél: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az  eljárás alanyaként, az  eljárás egyéb résztvevőjeként, a  szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan személy vagy egyéb jogalany, aki vagy amely elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősül és az  ügyben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem tagja vagy alkalmazottja. MÁSODIK RÉSZ AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ SZERV ÉS AZ ÜGYFÉL ELEKTRONIKUS KAPCSOLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. Az elektronikus ügyintézés alapelvei 2. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szervek a  feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a  jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a  továbbiakban együtt: ügy) az  ügyfelekkel történő elektronikus intézését az  e  részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani. (2) Az  1.  § 17.  pont l)  alpontja szerinti jogalany a  Felügyeletnek történő bejelentéssel vállalja a  Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését. (3) E Rész rendelkezései tekintetében a) a gazdálkodó szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv és a közműszolgáltató közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv, b) a gazdálkodó szervezetként eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az 1. § 17. pont k) és l) alpontja szerinti jogalanyok közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv, c) a közműszolgáltató vagy az 1. § 17. pont k) és l) alpontja szerinti jogalanyok és ezek tagja vagy alkalmazottja közötti magánjogi jogviszony tekintetében a tag vagy alkalmazott ügyfélnek minősül. (4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt folyó a) büntetőeljárásban terheltként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként, b) hatósági eljárásban ügyfélként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként, c) peres vagy nemperes eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként, d) szabálysértési eljárásban eljárás alá vont személyként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként jár el. (5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e Részben foglalt rendelkezéseket az (1)–(4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, funkcionális működésével összefüggő ügyekben is alkalmazhatja. 3. § Magyarországon az  ügyfelet megilleti a  jog, hogy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – elektronikusan intézze. 4. § Elektronikus ügyintézés esetére – az egyszerűbb és költségkímélőbb eljárásra tekintettel – egységes elvek alapján, azonos feltételek mellett az  1.  § 17.  pont l)  alpontja szerinti szerv a  jogszabályban vagy általános szerződési feltételeiben meghatározottaknál rövidebb ügyintézési határidőt vállalhat, amennyiben az nem hat ki kedvezőtlenül a nem elektronikusan intézett ügyek átlagos ügyintézési idejére. 5. § (1) Az  elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabály nem tartalmazhat olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazását teszi az  ügyfél számára kötelezővé, kivéve a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatást, valamint az állam által ingyenesen biztosított infokommunikációs szolgáltatások igénybevételét. (2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek részére együttműködésük elősegítése érdekében jogszabály előírhatja meghatározott műszaki megoldás vagy megvalósítás alkalmazását. 6. § (1) Elektronikus ügyintézés során az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az  ügyfél – jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során – a  jóhiszeműség, tisztesség és kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  elektronikus ügyintézést támogató és a  jogszabályban előírt feltételeket biztosító rendszerfolyamatokat az ügyfél érdekeinek figyelembevételével alakítja ki. 7. § Az elektronikus ügyintézés során biztosítani kell a  közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, a minősített és a nem nyilvános adatok védelmét. II. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS 8. § (1) Az  ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. (2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az  ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. (3) Törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az  elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okiratok másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen. 3. Kötelező elektronikus ügyintézés 9. § (1) Elektronikus ügyintézésre köteles a) a gazdálkodó szervezet valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében, valamint b) az ügyfél jogi képviselője. (2) Elektronikus ügyintézésre az  (1)  bekezdésben meghatározott eseteken túl az  ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az  adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető. (3) Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre. (4) Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha a) az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget, b) az  adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az  azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el, c) az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a  jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. (5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az  elektronikus kapcsolattartást – vagy az  elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az  e  követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – a  törvényben meghatározott és a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – hatálytalan. (6) A (4) bekezdés szerinti hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg a (4) bekezdés szerinti körülmények vagy események fennállnak. 4. Az elektronikus ügyintézés módja 10. § Az ügyfél az  elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket választása szerint a) – törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv tekintetében – egységes, személyre szabott ügyintézési felületen vagy b) ha az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyet biztosít, úgy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton teljesítheti. 5. Automatikus döntéshozatali eljárás 11. § (1) Jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv automatikus döntéshozatal esetén a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és közli az ügyféllel. (2) Kérelemre induló automatikus döntéshozatali eljárás során az  ügyfél az  elektronikus azonosítást követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által biztosított elektronikus űrlap útján nyújtja be kérelmét. (3) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  honlapján, valamint a  személyes ügyintézési felületen is elérhető módon közzéteszi az alkalmazott döntéshozatali eljárás módszertanát és lényeges szabályait. 6. Átjárás a papír alapú és az elektronikus ügyintézés között 12. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus ügyintézése során szükség szerint a) a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot készít vagy készíttet, b) az  elektronikus úton kiadmányozott döntésről hiteles papír alapú másolatot készít vagy azt hiteles papír alapú irattá alakíttatja. (2) Az elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum bizonyító erejével a) a  papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén, b) az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén. (3) A  dokumentum bizonyító ereje megegyezik az  eredeti elektronikus dokumentum bizonyító erejével, ha az  elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére irányuló központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették. III. FEJEZET ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS 13. § (1) Elektronikus a  kapcsolattartás, ha az  ügyfél a  nyilatkozatát vagy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  nyilatkozatát vagy döntését (a  továbbiakban együtt: nyilatkozatát) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is. (2) Elektronikus kapcsolattartás alatt a  hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő kapcsolattartást is érteni kell, kivéve azokban az esetekben, ahol ez nem értelmezhető. 7. Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség 14. § (1) Gazdálkodó szervezet ügyfél – törvény eltérő rendelkezése hiányában a  nyilvántartásba vételét, ha a  gazdálkodó szervezet nem nyilvántartásba vétellel jön létre, létrejöttét követő 8 napon belül – köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a  továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az  elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, vagy b) a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőség. (2) A  gazdálkodó szervezet az  elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségének megváltozását a  változás bekövetkezését megelőzően, a  változás időpontjának megjelölésével bejelenti a  rendelkezési nyilvántartásba. (3) A  nyilvántartásba vétellel létrejövő gazdálkodó szervezet az  (1)  bekezdésben foglalt kötelezettségét azzal is teljesíti, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásba bejelenti. (4) A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban, b) ha a  hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a  küldemény átvételét a  címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy c) ha a  hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a  küldeményt a  címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a  második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. (5) A  gazdálkodó szervezet jogosult az  (1)  bekezdésben meghatározottakon túl további hivatalos elérhetőségek és azokhoz tartozó ügyintézési rendelkezések megadására, feltéve, hogy a további elérhetőségek tekintetében vállalja a (6) bekezdés szerinti követelmények teljesítését. (6) Hivatalos elérhetőségként olyan elérhetőség adható meg, amely a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott gazdálkodó szervezet elérhetősége, b) alkalmas a  küldés és fogadás időpontjának, valamint az  átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására, c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását, d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit, e) a (4) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas. (7) A Kormány rendeletében jelöli ki azon szolgáltatót, akivel az e tárgyban kötött külön közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az  (1) bekezdés a) pontja szerinti elérhetőséget a Kormány rendeletében meghatározott szervek részére ingyenesen biztosítja. 15. § (1) Természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a  14.  § szerinti követelmények teljesítését. Ebben az  esetben a  kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a 14. § rendelkezései megfelelően irányadóak. (2) Ha az  eljárást a  természetes személy ügyfél kezdeményezte elektronikusan, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét az ügyfél általa ismert, a 14. §-ban előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az  esetben a  kézbesítés időpontja és a  kézbesítési vélelem tekintetében a 14. § rendelkezései megfelelően irányadóak. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg – ha az  technikailag lehetséges és az  a  hivatalos elérhetőségtől eltér – az ügyfél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti az ügyfelet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt. (3) Ha a természetes személy ügyfél az (1) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki – megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a  küldeményt. Ebben az  esetben a  14.  § (4)  bekezdése irányadó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről. (4) A  14.  § és az  (1) vagy (2)  bekezdés szerinti hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik. (5) Ha az  ügyfél az  elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az  elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az  ügyféllel. Ha az  ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a  hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja. (6) Ha az  elektronikus ügyintézés nem kötelező, a  természetes személy ügyfélnek az  elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az  érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése az  elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is kizárja. 8. A kapcsolattartás módja 16. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód alkalmazásához, az ügyfél –  az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva – szabadon választja meg az  elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való elektronikus kapcsolattartás módját. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során, ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg, a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza, b) ügyintézési rendelkezés hiányában az elektronikus kapcsolattartás módját szabadon választja meg. (3) Ha az  (1) és (2)  bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartási mód nem biztosítja az  igénybevételével tett nyilatkozatok megtételének és tartalmának utólagos bizonyíthatóságát, vagy ha a  hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lezajlott beszélgetést az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható formában nem rögzíti, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a  megtett nyilatkozatokról összefoglalót készít, amelyet az  ügyfél részére – ha rendelkezik az  ügyfél elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségével, úgy az  ügyfél eltérő rendelkezése hiányában elektronikus úton – megküld. (4) Ha az ügyfél a  (3) bekezdés szerinti összefoglalót a megküldéstől számított 3 munkanapon belül nem kifogásolja, vélelmezni kell, hogy az  összefoglaló hitelesen tanúsítja az  elektronikus kapcsolattartás körülményeit és az  annak során megtett nyilatkozatokat. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv erre a kapcsolattartás során figyelmezteti az ügyfelet. 17. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat tekintetében nem elektronikus ügyintézés esetében írásbeli nyilatkozatot követel meg, annak az elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott jognyilatkozat megfelel, ha a) a nyilatkozattevő elektronikus azonosítása a 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik, és b) biztosított, hogy a  kézbesített elektronikus dokumentum megegyezik a  nyilatkozattevő által jóváhagyott dokumentummal. (2) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet az  (1)  bekezdéstől eltérő nyilatkozatok tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy annak joghatásai az írásbeli nyilatkozat joghatásaival megegyeznek. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti elektronikus nyilatkozatnak az  e  törvény és végrehajtási rendelete szerinti feltételeknek megfelelő kézbesítési szolgáltatás útján történő a) elküldésének a  joghatásai megegyeznek az  írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat postára adásának a joghatásaival, b) kézbesítésének a  joghatásai megegyeznek az  írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat benyújtásának, kézbesítésének vagy közlésének a joghatásaival. (4) Ha jogszabály nem zárja ki, az  azonosított ügyfél által hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett nyilatkozat joghatásaival. (5) Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód alkalmazásához, az e törvényben foglaltaknak megfelelően bármely elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásaival. IV. FEJEZET AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 9. Elektronikus azonosítási kötelezettség 18. § (1) Az  ügyfél akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az  adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyfél az elektronikus ügyintézés során választása szerint a) elektronikus azonosítási szolgáltatás, b) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz, vagy c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban az adott eljárástípus, illetve eljárási cselekmény tekintetében a (3)–(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosítja magát. (3) A  nem elektronikus ügyintézés esetén – ha jogszabály erre lehetőséget ad – az  ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az  ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az  ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – egyértelműen megfeleltethető. (4) A  (3)  bekezdésben foglalt esetben az  ügyfél személye saját magával akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az elektronikus azonosítás keretében igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó, a) a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a  központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy az  elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő természetes személyazonosító adatokkal, b) a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a  központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában az  összerendelési nyilvántartáson keresztül közvetve egyértelműen megfeleltethető adatokkal, c) az ügyintézési rendelkezésben rögzített azonosító adatokkal, vagy d) olyan, elektronikus ügyintézést biztosító szerv informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekkel a rendszer valamely közhiteles nyilvántartás adataival egybevetve az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti. (5) Az ügyfél hozzájárulása esetén az 1. § 17. pont a)–i) alpontja szerinti szervek az elektronikus azonosítási szolgáltatás a  32.  § (1)  bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vagy egyéb, a  (2)  bekezdés szerinti elektronikus azonosítási eszközhöz vagy megoldáshoz kapcsolódóan az  ügyfél adatait tároló nyilvántartást kezelő szervtől az  ügy intézéséhez szükséges és az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kezelhető azonosító adatokat igényelhetnek. (6) Az (1) és (3) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyintézési cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az  ügyfél neve az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az  azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak. (7) Nem alkalmazható az  ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az  ügyfél az  elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy nyilatkozatát azért nem a  jogszabály vagy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt elektronikus ügyintézés keretében nyújtja be, mert nem biztosított, hogy az ügyfél a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon azonosíthassa magát. (8) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv maga állapítja meg, hogy az  ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során milyen, az  eIDAS Rendelet 8.  cikk (2)  bekezdése szerinti biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg. Ha jogszabály vagy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv másként nem rendelkezik, az  elektronikus azonosításhoz elegendő az  eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti alacsony biztonsági szint. 19. § (1) Gazdálkodó szervezet a) a 18. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását, vagy b) természetes személy képviselőjének a  18.  § szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton. (2) Természetes személy képviselője a képviselt nevében a 18. § szerinti elektronikus azonosítását, valamint képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton. (3) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem kötelezheti az  ügyfelet vagy képviselőjét a  képviselő képviseleti jogának igazolására, ha a) a  képviseleti jogot igazoló adat nyilvános, vagy azt valamely jogszabállyal létesített nyilvántartásnak közhiteles adatként tartalmaznia kell, b) az  ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatalmazást adott a  képviselő részére az  eljárási cselekmény elvégzésére, jognyilatkozat megtételére. 10. Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége 20. § (1) Az  ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az  1.  § 17.  pont a)–i)  alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyféltől nem kérheti olyan adat igazolását, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell. (2) Amennyiben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatot információátadás útján szerzi be, az ügyintézési határidőbe a megkeresés teljesítésének időtartama, de legfeljebb 3 munkanap nem számít bele. 21. § (1) Ha jogszabály az  ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, olyan azonosító kód igazolását írja elő, amelyhez tartozó titkosított kapcsolati kód az  összerendelési nyilvántartásban szerepel, az  ügyfél az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén valamely más ilyen azonosító kódot igazoló, személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványa bemutatásával is eleget tehet e kötelezettségének. (2) Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az  ügyfél az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén az összerendelési nyilvántartásban szereplő szakrendszer hatósági igazolványával rendszeresített azonosító kódja igazolásával is eleget tehet e kötelezettségének. (3) Az  (1) és (2)  bekezdés szerinti esetben az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  összerendelési nyilvántartás igénybevételével szerzi be azt az azonosítót, amelynek kezelésére jogszabály alapján jogosult. (4) Ha valamely, az  összerendelési nyilvántartás szolgáltatásaihoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a  természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az  ügyfél az  azonosítót, illetve személyazonosságát az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett azonosítási szolgáltatással is igazolhatja. (5) Az  igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv – kivéve, ha annak kezelésére törvény feljogosítja – és az  összerendelési nyilvántartás működtetője haladéktalanul törli a  szolgáltatás teljesítése céljából az  ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat. 11. Az ügyfél rendelkezési joga 22. § (1) Az  ügyfél a  Kormány rendeletében kijelölt szervnél ügyintézési rendelkezése keretében az  alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat: a) elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása, b) elektronikus azonosítási mód megválasztása, c) kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az  ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amely alapján az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyfél által megjelölt informatikai rendszer útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni, d) elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény, e) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok. (2) Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében a) igényelheti, hogy az  általa meghatározott adatainak változásáról a  Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató az  ügyintézési rendelkezésben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szervet automatikusan vagy az ügyfél eseti rendelkezése alapján elektronikus úton értesítse, b) egy, több vagy valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett meghatalmazást adhat jogszabályban meghatározott más jogalany részére arra, hogy meghatározott ügyekben vagy valamennyi ügyben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt a képviseletét ellássa, c) rendelkezhet arról, hogy valamely ügyintézési rendelkezését mely elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult megismerni, ha ezen a  körön belül megjelöli, hogy az  ügyintézési rendelkezése mely elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, d) nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató elektronikus úton, időszakonként összesítve – az  ügyfél kérelme esetén valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében együttesen – tájékoztassa az  ügyfelet érintően lezajlott, jogszabályban meghatározott ügyintézési cselekményekről, e) megteheti a jogszabályban meghatározott más jognyilatkozatot. (3) Ügyintézési rendelkezés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a) személyes megjelenés mellett, valamint b) elektronikus úton, a Kormány által kijelölt szolgáltató által biztosított felületen vagy telefonos csatornán tehető vagy módosítható. (4) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett nyilatkozat e követelményt teljesíti. (5) A rendelkezési nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe. (6) Az adott ügy vonatkozásában érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes. 12. Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog 23. § (1) Az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szervtől a) a 26. § (3) bekezdése szerinti ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton az ügye viteléhez, b) nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez szükséges tájékoztatást kérni és kapni. (2) Az  ügyfél kérelmére az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyfél részére kiadható, elektronikus formában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló iratot nem hiteles másolatként, tájékoztatás céljából, ingyenesen, elektronikus formában és úton az  általa megadott és az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhető elektronikus kapcsolattartási címre továbbítja. 13. Elektronikus fizetés 24. § (1) Természetes személy ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az  ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni. (2) Gazdálkodó szervezet ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügye során köteles az  ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni. (3) Törvény a természetes személy ügyfeleknek az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség elektronikus úton történő teljesítését kötelezővé teheti. V. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ SZERV KÖTELEZETTSÉGEI 14. Az elektronikus ügyintézés biztosítása 25. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyfél e  törvényben meghatározott jogait e  törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján biztosítja. (2) Kormányrendeletben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek elektronikus intézése során kormányzati célú hírközlési szolgáltatást vesz igénybe, amennyiben az rendelkezésre áll és értelmezhető. (3) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését, b) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét, c) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát, d) a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását, e) az  ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását, f ) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását, g) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását, h) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján, i) – az  1.  § 17.  pont a)–i)  alpontjában foglalt szervek esetében – az  eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és j) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését. (4) Az  1.  § 17.  pont a), b), d)–f ) és j)  alpontja szerinti szervek kötelesek az  (1)  bekezdés szerinti információs rendszer folyamatos elérhetőségét biztosítani. (5) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyfél számára az  elektronikus ügyintézést a  teljes ügyintézési folyamatot támogató elektronikus ügyintézési megoldások útján biztosítja, ha azt törvény vagy az  ügyfél ügyintézési rendelkezése nem zárja ki, és a  teljes ügyintézési folyamat megvalósítható elektronikus ügyintézési megoldások útján. (6) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyfélnek címzett olyan nyilatkozatait, amelyek esetében az elektronikus út értelmezhető, elektronikus úton teszi meg, ha a) jogszabály így rendelkezik, b) az ügyfél azt igényli, vagy c) az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be. (7) Ha jogszabály az  ügyfél számára valamely jognyilatkozat megtételére formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazását írja elő, vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap rendszeresítését teszi lehetővé, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  formanyomtatvány helyett a  jogszabályban meghatározott nyilatkozatok megtételét az  ügyfél számára interaktív alkalmazás rendszeresítése útján is biztosíthatja. (8) Jogszabály a) az azonos hatáskörű szervek közül kijelölheti azt az elektronikus ügyintézést biztosító szervet, amely az adott ügy elektronikus intézésére országos illetékességgel kizárólagosan jogosult, b) rendelkezhet úgy, hogy elektronikus ügyintézés esetén az  azonos hatáskörű szervek mindegyike országos illetékességgel jár el és az ügyek elosztása objektív szempontok szerint, automatikusan történik meg. (9) Az állam a (3) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a  Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)–i) alpontja szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja. 15. Tájékoztatási kötelezettségek 26. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek elektronikus intézéséhez szükséges vagy azt segítő, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú tájékoztatást – önállóan vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel együtt – közzéteszi olyan módon, hogy azt az ügyfél képes legyen megjeleníteni és tárolni. (2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségéről az ügyfeleket nem elektronikus ügyintézés esetén is köteles tájékoztatni legalább az első kapcsolatfelvételkor. (3) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv – önállóan vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel együttműködve – telefonon és más elektronikus úton is elérhető ügyfélszolgálatot működtet a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a  közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel, hogy az ügyfélszolgálatnak hetente legalább 40 órában elérhetőnek kell lennie. (4) Az 1. § 17. pont a)–i) alpontja szerinti szervek külön megállapodás alapján a Kormány rendeletében kijelölt országos telefonos ügyfélszolgálat útján is biztosíthatják a (3) bekezdés szerinti feladatok ellátását. 16. Üzemszünet, üzemzavar 27. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az  elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az  ügyfeleket legalább 3 nappal a  tevékenység megkezdése előtt tájékoztatni, amely a  szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi. (3) Az  elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az  ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az  esetben is, ha az  adott eljárástípusban a  vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség. 17. Adatszolgáltatás 28. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv legkésőbb az  elektronikus ügyintézési lehetőségnek az  adott ügyfajtában történő biztosítása megkezdése előtt 30 nappal, az  e  törvény felhatalmazása alapján az  e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott adatokat a  26.  § (1)  bekezdése szerinti tájékoztatás, valamint a  szolgáltatási szabályzat tervezetének megküldése mellett elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti a Felügyelet számára. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  (1)  bekezdés szerinti adatokban, tájékoztatóban vagy szolgáltatási szabályzatban bekövetkező változásokat a  változás hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal az  (1)  bekezdés szerint bejelenti a Felügyeletnek. (3) A  Felügyelet az  e  § szerinti adatszolgáltatás alapján az  e  törvényben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges körben az  elektronikus ügyintézést biztosító szervet további adatok szolgáltatására kötelezheti. VI. FEJEZET SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA 18. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások 29. § (1) Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás a) az elektronikus azonosítási szolgáltatás, b) a biztonságos kézbesítési szolgáltatás, c) a  közigazgatási felhasználási célú, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás, d) az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített szolgáltatás. (2) Több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás egységesen is kialakítható és nyújtható, de ez  esetben is mindegyik szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra vonatkozó követelménynek külön-külön kell a szolgáltatás nyújtójának megfelelnie. (3) A  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentésére, a  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvántartásának vezetésére, a  Felügyelet tevékenységére vonatkozó, valamint a  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtásának részletes szabályait a  Kormány rendelete határozza meg. A  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók. (4) Törvény vagy kormányrendelet szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti. 19. Elektronikus azonosítási szolgáltatás 30. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki a szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztrált és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató 32. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában. (2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére az ügyfél a) elektronikusan regisztrálhat elektronikus aláírás, az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz vagy olyan más azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy b) személyes megjelenéssel regisztrálhat a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban. 31. § (1) A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a  regisztrációt végző szervezet (a  továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az  elektronikus azonosítási szolgáltató által meghatározott esetben a  személyes megjelenéssel egyenértékű a  regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának az ezen alcímben meghatározott ellenőrzése. (2) A  természetes személyt személyes megjelenése esetén az  ügyfél-regisztrációs szerv az  általa bemutatott, a  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a  c)  pontban megjelölt nyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival, c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő adataival. (3) Ha az igénylő a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett születési nevet, a  hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát – az  igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az  arcképmás- és az aláírásadatok azonosságának megállapítása céljából – továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára. (4) A  (3)  bekezdés szerinti nyilvántartás az  ügyfél-regisztrációs szerv számára a  természetes személyazonosító adatokat, az  állampolgársági adatot, az  okmány számát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint –  az  ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az  arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A  Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az  arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező. (5) Ha az  igénylő a  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, a  központi idegenrendészeti nyilvántartás az  ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a  természetes személyazonosító adatokat, az  állampolgársági adatot, valamint – az  ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az  arcképmásés aláírásadatot továbbítja. A  Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező. (6) Ha az  igénylő a  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az  elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása az  ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a  természetes személyazonosító adatokat, az  állampolgársági adatot, az  elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint – az  ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az  arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező. (7) Az  ügyfél-regisztrációs szerv a  kapott adatokat összeveti a  bemutatott okmányban szereplő adatokkal, valamint megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel. (8) Ha a  (7)  bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség megállapítható volt, akkor az  ügyfél-regisztrációs szerv a  32.  § (2)  bekezdés szerinti adatokat a  (2)  bekezdés szerinti nyilvántartásból az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átveszi. (9) Ha a  (7)  bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt megállapítható, vagy a  személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány érvénytelen volt, az  ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat törli. (10) A  (4)–(6)  bekezdés szerinti arcképmás- és aláírásadatokat a  személyazonosság megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. Az  ügyfél-regisztrációs szerv azon adatokat, amelyek az  ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban nem szerepelnek, kizárólag személyazonosításra és az  adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel. (11) E törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a (2) bekezdésben megjelölt nyilvánt …