4/2011. (I. 28.) Korm. rendelete a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohé

4/2011. (I. 28.) Korm. rendelete a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 15. alcím és a 29. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 24. alcím és a 29. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 42. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 36–41. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 125. § (1) bekezdése és a 126. § (1) bekezdés 1–4. pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 125. § (4) bekezdése tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés b)–e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a 124. §, a 125. § (3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 126. § (1) bekezdés 5–7. pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a 2007–2013 programozási időszakban – az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban együtt: alapok) származó – visszterhes vagy támogatási célú – kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre, a címzettekre és a kedvezményezettekre. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum, amely tartalmazza az operatív program, illetve a prioritástengely megvalósításának bemutatását, ütemezését és indikatív forrásfelosztását a teljes programozási időszakra, továbbá a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre, 2. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, amely alapján az Európai Bizottság átutalja az európai uniós támogatást, 3. címzett: közvetett támogatásból, illetve támogatási alapból támogatásban részesülő személy vagy szervezet, 4. egységes működési kézikönyv: normatív utasításban kiadott belső szabályozási dokumentum, amely az egyes intézményi szereplők eljárási cselekményeire vonatkozó szabályokat tartalmazza, 5. ellenőrzési nyomvonal: az Európai Unió által meghatározott, a Nemzeti Stratégia Referencia Keret operatív programok támogatásai felhasználásának rendszervizsgálati eszköze, a támogatástervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírása szövegesen vagy táblázatba foglalva, vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését, 6. finanszírozási keret: a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritásra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalások mindenkori támogatási keretösszegei, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a finanszírozási szerződés szerint az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 44. cikk b) pont (ii) alpontjában meghatározott holdingalapra, illetve annak kezelésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátására kijelölt pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: forráskezelő szervezet) rendelkezésére bocsát, 7. folyamatos elbírálás: olyan eljárás, amely során a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala a beérkezés sorrendjében a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig történik, 8. forrásgazda: az alapok előirányzatai esetében a tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettségek viselője és jogok gyakorlója, 9. hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az igazoló hatóság részére benyújtandó jelentés, 10. indikátor: megvalósulást, teljesülést mérő fizikailag vagy pénzügyileg számszerűsített mutató, 11. kedvezményezett: a támogatásban részesített támogatást igénylő, 12. kiemelt projekt: a Kormány által jóváhagyott országos vagy regionális jelentőségű fejlesztési projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz, 13. kifizetési igénylés: a kifizetési kérelem, és a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, a támogatási szerződésben meghatározott dokumentumok összessége, 14. kistérségi program: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti, komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében a kistérség által kidolgozott és az NFÜ által jóváhagyott többéves tervdokumentum, amely tartalmazza az előzetes projektjavaslatokat is, 15. komplex program: több ágazatot érintő és több operatív program keretében megvalósítandó, egymással szoros kapcsolatban álló projektek együttese, 16. konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából, 17. közreműködő szervezet: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) 2. cikk 6. pontja szerint bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek tekintetében, 18. közvetítő: olyan szervezet vagy személy, amely a közvetítői szerződések alapján a kedvezményezettek javára a velük megkötött hitel-, kölcsön-, kezességi vagy tőkebefektetésre irányuló szerződések feltételeibe beépített, visszatérítendő támogatást közvetít, 19. lehívási értesítés: a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló olyan bizonylat, amellyel a forráskezelő szervezet kezdeményezi az NFÜ-nél a finanszírozási keret terhére történő kifizetést a programszámlára, és amely az igazoló hatóság számára az Európai Bizottsággal történő elszámolás alapját képezi, 20. pénzügyi eszköz: hitel, tőke vagy garancia eszköz, 21. programszámla: erre a számlára kerülnek átutalásra a lebonyolítási számláról a Pénzügyi eszközök programot érintő támogatások, 22. projekt: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott művelet, 23. regionális program: regionális operatív program, illetve az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó Közép-Magyarország operatív program regionális prioritása, vagy támogatási konstrukciója, 24. szabálytalanság: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, 25. szabálytalanság-felelős: az NFÜ, illetve a közreműködő szervezet (a továbbiakban együtt: lebonyolításban érintett szervezet) alkalmazásában álló, a szabálytalansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt személy, 26. támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat, illetve kiemelt projekt, 27. támogatási szerződés: a kedvezményezett és az NFÜ között létrejött polgári jogi szerződés, 28. támogatói okirat: a lebonyolításban érintett szervezet által kiadott dokumentum, amely a pályázat elfogadásával keletkeztet a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályairól szólóan polgári jogi jogviszonyt, 29. technikai segítségnyújtás projektjei: azon projektek, amelyek célja a II. Nemzeti Fejlesztési Terv hatékony, eredményes, szabályszerű, átlátható megvalósításának biztosítása és a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése, 30. termék: a közvetítő által a potenciális igénybevevőknek kínált pénzügyi eszköz, amelynek feltételeiről a közvetítő és az igénybevevő a közöttük létrejött hitel-, kölcsön-, kezességi vagy tőkebefektetésre irányuló szerződésben állapodik meg, 31. tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés, 32. tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett számlák és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok ellenőrzése, 33. utófinanszírozás: a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára. (2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat a) az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, b) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet, c) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) és d) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1828/2006/EK bizottsági rendelet) rendelkezései szerint kell értelmezni. (3) Ha támogatási konstrukció esetében közreműködő szervezet nem kerül kijelölésre, és e rendelet közreműködő szervezetet említ, azon az NFÜ-t kell érteni. II. FEJEZET FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER 3. A Kormány feladatai 3. § A Kormány a) dönt a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításáról, b) dönt az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról, c) elfogadja az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 39. cikke szerinti nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat, d) dönt az akciótervek tartalmáról és azok módosításáról, e) dönt a kiemelt projektek nevesítéséről, f) dönt az ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról. 4. § (1) A 3. § b)–f) pontja szerinti esetben a Kormány egyedi ügyben hozott nyilvános határozattal dönt. (2) A 3. § e) és f) pontja alapján kiadott határozat legalább a projekt megnevezését, a kapcsolódó operatív program megjelölését, a támogatást igénylő nevét, a támogatás összegét és a projekt rövid bemutatását, – feltételhez kötött támogatás esetén – a támogathatóság feltételeit tartalmazza. 4. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladatai 5. § A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a) összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési folyamatokat, összehangolja a nemzeti és az európai uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi a fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja, c) javaslatot tesz a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, gyakorolja a közreműködő szervezetek feletti felügyeleti, irányítási és – a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, közreműködő szervezetként kijelölt gazdálkodó szervezet feletti – tulajdonosi jogokat, d) előkészíti a fejlesztéspolitikát szolgáló központi állami források felhasználására vonatkozó szabályozást, e) irányítja az NFÜ-t, és elbírálja a döntései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, f) gondoskodik az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének koordinálásáról, különös tekintettel az európai uniós jogi aktusok állami támogatási rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, valamint az Európai Bizottsággal való együttműködésre, g) előterjesztést nyújt be a Kormány részére az operatív programok előrehaladásáról, a monitoring bizottságok által előterjesztett akciótervekről, és a 3. §-ban meghatározott további feladatokkal kapcsolatban. 5. A miniszterek feladatai 6. § (1) Az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része által lefedett szakmai területért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a feladatkörébe tartozó operatív program és akcióterv tekintetében különösen a) javaslatot tesz az operatív program tartalmára, és kezdeményezi annak módosítását, b) javaslatot tesz az akcióterv tartalmára, és kezdeményezi annak módosítását, c) javaslatot tesz a kiemelt projektek azonosítására, véleményezi a más szervezetek által javasolt kiemelt projektekre vonatkozó javaslatot, kiadja a kiemelt projektek befogadási kritériumaként meghatározott támogató nyilatkozatot, d) részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában, e) tagot javasol a döntés-előkészítő bizottságokba, f) szakmai szempontból nyomon követi a feladatkörébe tartozó pályázati és kiemelt programokat. (2) Ha egy operatív programért több miniszter felelős, az (1) bekezdés szerinti javaslattételre a prioritástengelyért felelős miniszter jogosult. (3) A technikai segítségnyújtás projektjei esetében az (1) bekezdés szerinti feladatokat a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter látja el. 6. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai 7. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és az igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása. (2) Az államháztartásért felelős miniszter az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja során, amelyet a központi harmonizációs egységen keresztül lát el, gondoskodik a) az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó nemzeti jogszabályok és módszertanok előkészítéséről, kidolgozásáról és folyamatos továbbfejlesztéséről, b) az ellenőrzési vonatkozású közösségi jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében való részvételről, c) az ellenőrzéseknek a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint történő lefolytatásáról, d) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról szóló – az ellenőrzési hatóság által elkészített – értékelés (akkreditáció) kritériumrendszerének véleményezéséről, e) a nemzeti ellenőrzési stratégiában foglalt ellenőrzések és az alapokból származó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások tekintetében végzett egyéb ellenőrzések áttekintéséről, harmonizálásáról, ezek révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosításáról, f) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken való részvételről, g) az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában való részvételről, h) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, továbbá a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek tekintetében a jogszabályok, a módszertani útmutatók, a nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kíséréséről, vizsgálatáról, i) az európai uniós támogatások ellenőrzésének helyzetére vonatkozó beszámoló készítéséről a Kormány számára. (3) Az ellenőrzési hatóság az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján a) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozza az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelése kritériumrendszerét, lefolytatja az értékelést, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt, b) elkészíti a nemzeti ellenőrzési stratégiát, c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket, d) elvégzi a műveletek mintavételes ellenőrzését, e) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén, f) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását, g) teljesíti az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségeket, h) elkészíti a részleges zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést, i) elkészíti a zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést, j) részt vesz az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken, k) részt vesz az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában. (4) Az igazoló hatóság a) az alapokból származó támogatások folyósítása érdekében összeállítja az operatív programra vonatkozó átutalás igénylési dokumentációt, igazolja a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások európai uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségét, és benyújtja az igazolt átutalás igénylési dokumentációt az Európai Bizottság részére, b) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében tényfeltáró vizsgálatot és tényfeltáró látogatást végez a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél, c) az NFÜ által közölt kifizetési ütemezések alapján összeállítja és benyújtja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket az Európai Bizottság részére, d) fogadja az alapokból származó támogatásokat az Európai Bizottságtól, e) vezeti az igazoló hatóság pénzügyi nyilvántartásait, ennek keretében nyilvántartja az alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket, f) végrehajtja az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciókat, és elszámol az alapokból származó visszafizetett támogatásokról az Európai Bizottsággal. 7. A regionális fejlesztési tanácsok feladatai 8. § A regionális fejlesztési tanács (a továbbiakban: RFT) a szakmai felelősségébe tartozó regionális operatív program és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel során a) javaslatot tesz az operatív programok és az akciótervek tartalmára és azok módosítására, b) javaslatot tesz kiemelt projektek azonosítására, kiadja a kiemelt projektek befogadási kritériumaként meghatározott támogató nyilatkozatot, c) részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában, d) tagot javasol a döntés-előkészítő bizottságokba. 8. A monitoring bizottságok feladatai 9. § (1) Az operatív programok végrehajtását monitoring bizottságok követik nyomon. (2) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki. (3) A monitoring bizottságba tagot delegál a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, b) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter, c) az államháztartásért felelős miniszter, d) az NFÜ, e) regionális program esetében az érintett RFT, és f) a társadalmi, a gazdasági, a civil és a szakmai szervezetek. (4) A monitoring bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet a) az Európai Bizottság és – ha az adott operatív program finanszírozásához hozzájárul – az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Beruházási Alap képviselője, b) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap felhasználásáért felelős szervezet képviselője, c) az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság és a központi harmonizációs egység képviselője, d) a közreműködő szervezet és a forráskezelő szervezet. (5) A monitoring bizottság ellátja az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 65. cikkében meghatározott feladatokat, és megtárgyalja az akciótervet. (6) Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 65. cikk a) pontja szerinti projektkiválasztási szempontok meghatározásakor biztosítani kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz, b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek, c) költséghatékonyak, d) pénzügyileg, műszakilag és szervezetileg fenntarthatók, e) hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez, és f) megvalósulásának feltételei biztosítottak. (7) A monitoring bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg. 9. A döntés-előkészítő bizottságok feladatai 10. § (1) Az NFÜ a projektjavaslatok elbírálására döntés-előkészítő bizottságot hoz létre. A döntés-előkészítő bizottság elnöke felügyeli az eljárás átláthatóságát és pártatlanságát, az eljárási szabályok betartását. (2) A döntés-előkészítő bizottság tagjait az NFÜ kéri fel. A döntés-előkészítő bizottságba tagot jelölhet a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, b) – prioritástengelyenként – a feladatkörében érintett miniszter, c) az NFÜ, és d) – regionális program esetében – az érintett RFT. (3) A döntés-előkészítő bizottságba megfigyelőt jelölhet a) a közreműködő szervezet, és b) – prioritástengelyenként – a feladatkörében érintett miniszter. (4) A döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai legkésőbb a döntés-előkészítő bizottság első ülésén benyújtják az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint megtett vagyonnyilatkozatuk leadásáról szóló igazolást a döntés-előkészítő bizottság titkára részére. (5) A döntés-előkészítő bizottság munkájában az elnök és a tagok szavazati joggal, a megfigyelők és a titkár szavazati jog nélkül vesznek részt. A döntés-előkészítő bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg. (6) A döntés-előkészítő bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el. 10. A végrehajtási intézményrendszer működésével kapcsolatos szabályok 11. § (1) A lebonyolításban érintett szervezet az eljárása során köteles megtartani és megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban meghatározott célok megvalósítása érdekében, jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) A lebonyolításban érintett szervezet a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, a szabályszerűség, a támogatást igénylővel és a kedvezményezettel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. (3) A lebonyolításban érintett szervezet által lefolytatott eljárásokban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (4) A támogatást igénylőt, a kedvezményezettet és az eljárás más résztvevőjét megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. (5) A lebonyolításban érintett szervezet a támogatást igénylő, a kedvezményezett és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, valamint előmozdítja az őket megillető jogok gyakorlását. (6) A lebonyolításban érintett szervezet által lefolytatott eljárásokban a támogatást igénylő, a kedvezményezett és az eljárás más szereplője köteles jóhiszeműen eljárni, magatartásuk nem irányulhat a döntéshozó megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. (7) E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs. 12. § (1) Az igazoló hatóság és a lebonyolításban érintett szervezet köteles a) olyan pénzügyi irányítási, monitoring és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak, b) olyan irányítási, monitoring és kontroll rendszert kialakítani, amely biztosítja a támogatási szerződés teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályok betartását, c) a pályáztatás, a szerződéskötés és a hitelesítés folyamataiban és ezen folyamatok adatainak az egységes monitoring információs rendszerbe (a továbbiakban: EMIR) történő bevitele során biztosítani a négy szem elvének érvényesülését, d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságkezelési és a kockázatkezelési, követeléskezelési eljárásrend kialakításáról, továbbá a közbeszerzési eljárások ellenőrzése belső eljárásrendjének szabályozásáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről, e) az e rendeletben foglalt feladataik ellátására kizárólagosan az EMIR rendszert használni, az e rendeletben foglalt feladataik ellátásánál bármely adat vagy tény megismerését követően 3 napon belül rögzíteni azt az EMIR rendszerben. (2) A lebonyolításban érintett szervezet a közreműködő szervezeti tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében operatív programonként elkülönülő nyilvántartás vezetését köteles biztosítani. 13. § (1) A lebonyolításban érintett szervezet vezetője a 2. melléklet szerint nyilatkozik az általa működtetett irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnél év közben változás történik a szervezet vezetője személyében, vagy ha a szervezet átalakul vagy megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló vagy a megszűnő szervezet vezetője köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód szerv vezetőjének átadni, aki köteles azt a saját nyilatkozatához mellékelni. (3) A közreműködő szervezet vezetője a tárgyévre vonatkozó nyilatkozatot a következő év február 28-áig megküldi az NFÜ vezetőjének. Az NFÜ vezetője a közreműködő szervezet vezetőjének nyilatkozatát és a saját működésére vonatkozó nyilatkozatot, a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére. 14. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott támogatási konstrukcióra projektjavaslatot nyújtott be, a projektjavaslat elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, ha a projektjéről még nem született döntés, valamint az, aki a) a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, b) a szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, c) a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett, e) az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, f) tekintetében az NFÜ elnökéhez érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból az NFÜ elnöke megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható. (2) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában döntés-előkészítő bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő. (3) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott állam-, szolgálati-, üzleti- vagy fizetési titkot megőrzi. A nyilatkozatot az NFÜ-nek át kell adni. (4) Ha a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt az NFÜ-nek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el. (5) Ha az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet nem jelenti be, a döntés-előkészítő bizottság bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását az NFÜ-nél kezdeményezni. Ha az NFÜ az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (6) A projektek folyamatba épített dokumentum alapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll. (7) Az (1)–(6) bekezdést nem kell alkalmazni az NFÜ vagy a miniszter által vezetett minisztérium által benyújtott és megvalósított projektek esetében. (8) A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására irányuló támogatási konstrukciók esetében az (1) bekezdés a) pontja alól az NFÜ elnöke felmentést adhat. (9) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért. 11. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai 15. § (1) Az NFÜ feladata az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja, így különösen a) az operatív programok tervezésének koordinációja, az operatív program szakmai előrehaladásának nyomon követése és felügyelete, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, b) javaslattétel az operatív program módosítására, beleértve a pénzügyi tábla prioritástengelyek közti módosítását, a Kormány által jóváhagyott operatív programok, valamint azok módosításának benyújtása az Európai Bizottsághoz, c) az akciótervek és módosításuk elkészítése, d) forrás biztosítása az operatív programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin, illetve a lebonyolítási számlákon, a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegek visszautalása az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számláira, e) a komplex programok tervezése és értékelése, megvalósításának koordinációja, nyomon követése, f) a programok megvalósításának folyamatos nyomon követése, az operatív programokat érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete, g) az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszere leírásainak kidolgozása, folyamatos aktualizálása és megküldése az Európai Bizottság és az ellenőrzési hatóság részére, a programok megvalósulásával kapcsolatos értékelő munka koordinációja, h) a támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendek kialakításához egységes működési kézikönyv kidolgozása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése, i) a monitoring bizottság működtetése, ügyrendjének kidolgozása, titkársági feladatainak ellátása, j) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási szerződések elkészítése, k) a projektkiválasztást előkészítő döntés-előkészítő bizottságok felállítása, ügyrendjének kidolgozása, l) elszámolás az igazoló hatóság felé, m) az EMIR folyamatos továbbfejlesztése és működtetése, a jogszabályokban meghatározottak szerint. n) a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és módosítása, az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 69. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, o) egységes, minden operatív programot lefedő pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése, p) javaslattétel a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek a közreműködő szervezet kiválasztására, q) szerződés megkötése a közreműködő szervezettel, teljesítményalapú finanszírozás biztosítása a közreműködő szervezet szolgáltatásaiért, a finanszírozás éves felülvizsgálata és indokolt esetben korrekciója, r) pályázati kiírások elkészítése és megjelentetése. (2) Az (1) bekezdés q) pontjában meghatározott feladat elvégzéséhez az irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges. 16. § (1) Az NFÜ kockázatelemzés alapján legalább évente elvégzi a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó dokumentumot az NFÜ 7 napon belül megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére. (2) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) az NFÜ által meghatározott közreműködő szervezet vonatkozásában a közreműködő szervezetre átruházott feladatok ellátásának elsőszintű ellenőrzését a (3)–(5) bekezdés szerint látja el. (3) A kincstár utólagosan ellenőrzi az NFÜ által kijelölt kedvezményezett benyújtott pályázatának és elszámolásainak közreműködő szervezet által történő feldolgozását, ennek keretében azt, hogy a) a közreműködő szervezet a vonatkozó jogszabályokban, az egységes működési kézikönyvben és a módszertani útmutatókban meghatározott ellenőrzési tevékenységet elvégezte-e, és b) a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek-e és azok dokumentálására sor került-e. (4) A kincstár utólagosan, mintavételezés alapján ellenőrzi a tranzakciók közreműködő szervezet által az EMIR-ben történő rögzítésének szabályosságát és teljeskörűségét. (5) Az NFÜ felkérésére a kincstár a közreműködő szervezet által készített kifizetési előrejelzéseket az EMIR-ben szereplő adatok és az NFÜ által rendelkezésre bocsátott útmutató alapján ellenőrizheti. (6) A kincstár az NFÜ által meghatározott közreműködő szervezettel közösen, illetve az NFÜ által meghatározott projekteknél önállóan is elsőszintű helyszíni ellenőrzéseket végez. A kincstár által végzett elsőszintű helyszíni ellenőrzések a hitelesítés részét képezik, az ezekkel kapcsolatos információkat be kell építeni az igazoló hatóság részére benyújtandó hitelesítési jelentésbe. (7) Az NFÜ a (2)–(6) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére a kincstárral az NFÜ és a közreműködő szervezetek közötti megállapodások tartalmára is tekintettel lévő együttműködési megállapodást köt. (8) Az NFÜ összehangolja a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzéseit. 12. A közreműködő szervezet feladatai 17. § (1) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők: a) részvétel az operatív program és az akcióterv kidolgozásában és módosításában, b) éves munkaterv készítése és megküldése az NFÜ-nek, c) támogatói okiratok kibocsátása, támogatási szerződések megkötése és módosítása, biztosítéki szerződések megkötése és módosítása, d) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, közreműködés a szabálytalanságkezelési rendszer működtetésében, e) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása, f) az adatok folyamatos rögzítése az EMIR-ben, az adatbázis naprakészségének, hitelességének és megbízhatóságának biztosítása, g) beszámolók készítése és megküldése a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az NFÜ, illetve a szakmailag illetékes miniszter részére az akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes konstrukciók előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról, h) támogatást igénylők és kedvezményezettek szakszerű tájékoztatása, i) részvétel a 21. § (1) bekezdése szerinti felhívás és az útmutató, valamint a támogatási szerződésminta kidolgozásában és módosításában. (2) A közreműködő szervezet feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, és – az NFÜ által meghatározott érték felett – az NFÜ előzetes egyetértésével vonhat be. A közreműködő szervezet felelős az alvállalkozók teljesítéséért. 13. A forráskezelő szervezet feladatai 18. § (1) A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, így különösen a) a közvetítők kiválasztására irányuló – 21. § (1) bekezdése szerinti – felhívások elkészítése, és az NFÜ jóváhagyását követően annak közzététele, b) a közvetítők kiválasztása az NFÜ jóváhagyásával, és velük a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése, c) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és az erről szóló beszámoló elkészítése az NFÜ részére. (2) A forráskezelő szervezet feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ a forráskezelő szervezettel – egy, vagy több operatív programra vonatkozóan – finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés tartalmazza legalább az 1828/2006/EK bizottsági rendelet 44. cikkében foglaltakat. (3) Az EMIR használatát kivéve a forráskezelő szervezetre – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – nem alkalmazandók a közreműködő szervezetre vonatkozó rendelkezések. (4) A forráskezelő szervezet az operatív program keretében megvalósuló programok végrehajtása érdekében a finanszírozási keretből forrást hív le és helyez ki. (5) A pénzügyi eszközök vonatkozásában kezességen a garanciát és a viszontgaranciát is érteni kell. 14. Az alapkezelő szervezet feladatai 19. § (1) Az alapkezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok lebonyolítása, így különösen a) az irányító hatóság által nevesített programokban a pénzügyi eszközök kihelyezése, b) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és az erről szóló beszámoló elkészítése az NFÜ részére. (2) Az alapkezelő feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ az alapkezelő szervezettel – egy, illetve több programra vonatkozóan – programfinanszírozási- és végrehajtási szerződést köt. A szerződés tartalmazza legalább az 1828/2006/EK bizottsági rendelet – az alapkezelőre más tekintetben nem hatályos – 44. cikkében foglaltakat. (3) Az alapkezelő működésére az 1828/2006/EK bizottsági rendelet 45. cikkét kell alkalmazni. III. FEJEZET TERVEZÉSI ÉS TÁMOGATÁS-VÉGREHAJTÁSI FOLYAMAT 15. Tervezés, programozás 20. § (1) Az alapok támogatásait a forrásgazdának a feladatkörében érintett miniszterrel egyeztetve kell megterveznie. (2) Az alapok támogatásaival megvalósuló programokra tervezett európai uniós forrást és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozást ugyanazon az előirányzaton kell megjeleníteni. (3) Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programidőszak kötelezettségvállalási keret-előirányzataira vonatkozó adatait és – az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés, és az operatív program lezárulásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó – kifizetési előrejelzését, b) az Európai Bizottság által elfogadott operatív programokat, c) az Európai Bizottságnak a nagyprojektek elfogadásáról hozott határozatait, d) a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat, e) az európai uniós forrásokat, továbbá más bevételként és kiadásként feltüntetett forrásokat külön soron megjelenítve, ha a nemzeti társfinanszírozást bevételként és kiadásként tervezett pénzösszeg is fedezi. (4) Az alapok támogatásával megvalósuló program nemzeti társfinanszírozási kötelezettségeit kiemelten kell kezelni, amely nem jelenthet az érintett fejezet számára a költségvetési tervezés során meghatározott kereteken túli pótlólagos finanszírozási igényt. (5) Az Európai Bizottsággal való elszámolásokból adódó árfolyam-különbözet elszámolására szolgáló fedezet európai uniós céltartalékként való költségvetési tervezése a forrásgazda feladata a mindenkori tervezési tájékoztató és a költségvetési törvény előírásaival összhangban. (6) A végső egyenleg átutalásából származó forrást a központi költségvetés fő bevételei fejezetben, bevételként kell megtervezni és elszámolni. 16. A pályázati felhívás és a pályázat tartalmi követelményei 21. § (1) Az NFÜ kiemelt projekt esetén kiemelt projekt felhívásban, pályázat esetén pályázati felhívásban (a továbbiakban együtt: felhívás) tájékoztatja az akciótervben meghatározott lehetséges támogatást igénylőket a támogatás igénylésének feltételeiről. A közreműködő szervezet az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett, a feladatkörében érintett miniszter véleményének kikérésével elkészíti és megküldi az NFÜ-nek a felhívást és a támogatási szerződés tervezetét. A felhívást az NFÜ internetes honlapján teszi közzé. (2) A felhívás tartalmazza legalább a) a támogatási konstrukció akcióterv szerinti bemutatását, b) az 1. melléklet szerinti adatmező alapján elkészített projektadatlapot, c) a projektjavaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót és d) a támogatási szerződés tervezetét. (3) Az útmutató tartalmazza legalább a) a projektadatlaphoz csatolandó mellékletek listáját, b) az elszámolható költségek ismertetését, c) a projektjavaslat benyújtásának módját, helyét és határidejét, d) a projekt kiválasztásának és megvalósításának eljárásrendjét, különösen a közreműködő szervezetnek a projektjavaslat benyújtását követő tevékenységeit és ezek határidőit, a hiánypótlás szabályait, a kiválasztás szempontrendszerét, a kifogás benyújtásának lehetőségét, a támogatás folyósításának formáját, a kifizetési kérelmek benyújtásának gyakoriságát, valamint a biztosítékokra vonatkozó szabályokat és e) a további részletes információk elérhetőségét. (4) Az egymilliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó fejlesztés esetén a projektadatlaphoz csatolni kell a megvalósíthatósági tanulmányt. Az egymilliárd forintot el nem érő támogatással megvalósítandó fejlesztéseknél a megvalósíthatósági tanulmány csatolásának szükségességéről a felhívás rendelkezik. (5) Kizárólag a támogatást igénylő megfelelősége és alkalmassága, és a projektjavaslat megfelelősége megítéléséhez az adott támogatási konstrukció esetében szükséges mellékletek csatolása követelhető meg. (6) Az NFÜ az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kidolgozza az elszámolható költségek nemzeti szabályait az 1083/2006/EK rendelet 56. cikk (4) bekezdésének megfelelően. (7) A közreműködő szervezet a projektjavaslatok benyújtásának határidejét megelőző tizedik napig biztosítja, hogy a támogatást igénylők kérdéseket tehessenek fel, és azokra ésszerű határidőn, de legkésőbb a kérdés közreműködő szervezethez való érkezését követő 7 napon belül tájékoztatást kapjanak. (8) Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, az NFÜ haladéktalanul módosítja a felhívást a honlapján, ahol erről – a módosítások kiemelésével – közleményt is megjelentet, biztosítva a hiánypótlás keretében való korrekciót. (9) A támogatást igénylő, ha a projektjavaslatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a projektjavaslatot a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be. Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetőek, hiánypótlást kell elrendelni. (10) Folyamatos elbírálás esetében, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, az NFÜ a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az NFÜ honlapján közzéteszi. A benyújtási lehetőség felfüggesztése az erről szóló tájékoztató NFÜ honlapján való megjelenését követő harmadik naptól lehetséges. (11) Ha a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatokról hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni, és új benyújtási határidőt lehet meghatározni. (12) A közvetítők kiválasztására irányuló felhívások tervezetét a forráskezelő szervezet készíti el, majd az NFÜ jóváhagyását követően – az NFÜ nevében, vagy kezességvállalás esetén a saját nevében – a felhívást közzéteszi. A közvetítők kiválasztására programonként olyan nyilvános pályázatot kell kiírni, amely biztosítja a pályázat átláthatóságát, a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét. 17. A támogatási kérelem 22. § (1) A támogatási kérelemnek – a felhívásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell a) a támogatást igénylő azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét), b) a támogatást igénylő – külföldi támogatást igénylő esetén a magyarországi – adóazonosító számát, c) szükség szerint a támogatást igénylő képviselőjének és kapcsolattartójának nevét, d) a támogatást igénylő elérhetőségét, e) a költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit a felhívásban megjelölt céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, és megvalósíthatósági tanulmányt, f) a támogatott tevékenységhez igényelt költségvetésből nyújtott támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését, h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, i) nagyprojekt esetén az 1828/2006/EK bizottsági rendelet XXI. vagy XXII. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet, j) a felhívásban meghatározott egyéb adatokat. (2) A támogatást igénylő az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó elektronikus projektadatlap és mellékletei közreműködő szervezethez történő benyújtásával igényli a támogatást. A támogatást igénylő a támogatás igénylésével egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogatás nyújtója a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját az év és a hónap megjelölésével nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyilvántartsa és kezelje. (3) A projektadatlapot és mellékleteit a támogatást igénylő a felhívásban meghatározott elektronikus alkalmazással készíti el, és a felhívásban meghatározott módon, elektronikus formában nyújtja be. A felhívás előírhatja, hogy a projektadatlapot a támogatást igénylő papír alapon is köteles benyújtani. A kétféle módon benyújtott projektadatlapban mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt projektadatlap tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus projektadatlap egyezőségéről a támogatást igénylő köteles gondoskodni. (4) A közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott és az alábbi befogadási kritériumoknak: a) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra, b) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást, c) a támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik. (5) Kiemelt projektek esetében – a felhívás szerint – az érintett RFT vagy az NFÜ, illetve a miniszter írásos támogatása befogadási kritérium. (6) Ha a projektjavaslat a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a közreműködő szervezet a támogatást igénylő egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot. A tájékoztatásban ki kell térni a kifogás benyújtásának lehetőségére és módjára is. (7) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez az NFÜ által meghatározott dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban már benyújtásra kerültek, és azok tartalma a befogadást követően nem módosult. 23. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, projektjavaslatot a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthat. (2) A konzorcium létrehozására irányuló, a felhívás részeként közzétett megállapodás-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó konzorciumi együttműködési megállapodással a projektjavaslat benyújtására jogosult támogatást igénylők arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a projektadatlapban meghatározott módon közösen megvalósítják. (3) A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet. (4) A konzorciumot a lebonyolításban érintett szervezettel szemben a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviselheti. (5) A konzorcium valamely tagja által – a konzorcium nevében – kötött szerződésért a tagok felelőssége egyetemleges. 18. A támogatási kérelem elbírálása 24. § (1) Ha a támogatást igénylő által benyújtott támogatási kérelem nem felel meg a felhívásban meghatározott követelményeknek, és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével – az összes hiány, vagy hiba egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a támogatást igénylőt támogatási kérelmének kijavítására. Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylőt. (2) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni, vagy ha befogadási vagy jogosultsági kritériumra vonatkozó adat hiányzik, úgy további vizsgálat nélkül el kell utasítani. (3) Ha a projektjavaslat megfelel a felhívásban meghatározott befogadási és jogosultsági kritériumoknak, a közreműködő szervezet azt befogadja, és az NFÜ által meghatározott módon tartalmilag értékeli. A befogadásról a közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől – folyamatos elbírálás esetén a projektjavaslat beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésétől – számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a projektjavaslat befogadásáról (befogadó nyilatkozat). Ha a beérkező projektjavaslatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a befogadásról szóló értesítésre meghatározott határidőt az NFÜ egy alkalommal meghosszabbíthatja. (4) A közreműködő szervezet a befogadott projekteket az objektív és számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumok alapján sorrendbe rendezi, jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát és összegző lapokkal a döntés-előkészítő bizottság elé terjeszti. A döntés-előkészítő bizottság minden előzetes projektjavaslatról összegző lapot tölt ki, amely tartalmazza a) a támogatást igénylő és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat, b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést, továbbá a pontozást, c) indokolással ellátott javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történő támogatására vagy elutasítására, d) támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek meghatározását. (5) A projektjavaslat csökkentett elszámolható összköltséggel, vagy csökkentett támogatási összeggel történő támogatására kell javaslatot tenni, ha a projektjavaslat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, vagy aránytalanul magas. (6) Ha a támogatást igénylő támogatás szempontjából releváns adataiban, vagy a támogatás feltételeiben változás következik be, a támogatást igénylő köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni a támogatónak. (7) Ha a támogatást igénylő pályázatában valótlan adatot közölt, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló adminisztrációs hiba esetét kivéve – a projektjavaslat nem támogatható. 25. § (1) A projektkiválasztási eljárás keretében a támogatott projektek egyfordulós, könnyített elbírálású vagy kiemelt projektkiválasztási eljárás során kerülnek kiválasztásra, amelyek folyamatos vagy szakaszos meghirdetésűek. (2) Ha a támogatási döntés mérlegelés nélkül, kizárólag a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelőségen alapul (a továbbiakban: könnyített elbírálású támogatás) az összegző lap alapján az NFÜ dönt a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról. (3) Könnyített elbírálású támogatás esetén – a felhívás eltérő rendelkezése hiányában – hiánypótlásnak nincs helye. 26. § (1) A közreműködő szervezet a döntés-előkészítő bizottság ülése előtt legalább 5 nappal megküldi a tagoknak a projektjavaslatok összegző lapjait. A döntés-előkészítő bizottság ülésén részt vesz a közreműködő szervezet azon munkatársa, vagy a tartalmi értékelést végző szakértője, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad vagy részletezi az összegző lapban foglaltak indokait. (2) A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot tesz a) a projektjavaslat támogatására, b) a projektjavaslat feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel történő támogatására, vagy c) a projektjavaslat elutasítására. (3) A döntés-előkészítő bizottság szavazással határoz a döntési javaslatról. Határozatát tagjai több mint felének egyező szavazatával hozza meg. (4) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Az elbírált projektjavaslatokról döntési javaslatot kell készíteni. A döntési javaslat tartalmazza a támogatásra javasolt projektek azonosító adatait, a javasolt támogatási összeget, az elutasításra javasolt projektek azonosító adatait és az elutasításra irányuló javaslatot. (5) A közreműködő szervezet a döntés-előkészítő bizottság ülését követően haladéktalanul elkészíti a döntési javaslatot. (6) Az NFÜ a döntési javaslat kézhezvételétől számított 5 napon belül jóváhagyja a döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatát, vagy részletes írásban rögzített indokolás alapján, a döntés-előkészítő bizottság javaslatát megváltoztatja. Jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértésének gyanúja esetén részletes, írásban rögzített indokolás alapján elrendeli a projektjavaslat soron kívüli újbóli értékelését. (7) Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az ötmilliárd forintot, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter előterjesztésére a Kormány dönt a projektjavaslat támogatásáról. (8) A döntésről a közreműködő szervezet tájékoztatja a támogatást igénylőt. A közreműködő szervezet döntésről szóló tájékoztatása tartalmazza a projektjavaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása esetén a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját. (9) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevőket a döntésről történő tájékoztatás időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli a bírálat és a döntés tartalmával kapcsolatban. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott projektjavaslatnak az eljárásban történő előrehaladásáról való tájékoztatásra. (10) A támogatást igénylők a döntési javaslat pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik. (11) A közreműködő szervezet a döntést, a döntést követő 4 napon belül rögzíti az EMIR-ben. 27. § (1) A projektek esetében az NFÜ – támogatásról vagy elutasításról hozott – döntési határideje, ide nem számítva az esetleges hiánypótlás vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartamát a) kiemelt projekt esetében a projektjavaslat beérkezésétől számított hatvanadik nap, nagyprojekteknél a projektjavaslat beérkezésétől számított kilencvenedik nap, b) a benyújtási határidőtől, folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől számított hatvanadik nap, könnyített elbírálású támogatás esetében a benyújtási határidőtől, folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől számított harmincadik nap, c) kistérségi programban meghatározott projektek esetében a projektjavaslat részletes kidolgozását követően, a projektek kiválasztása során a projektjavaslat beérkezésétől számított hatvanadik nap. (2) Nagyprojekt esetében az (1) bekezdésben meghatározott határidők a támogatásról vagy az elutasításról hozott döntési javaslatról történő értesítés határidejét jelentik. (3) Ha a támogatási konstrukció sajátosságai indokolják, vagy ha a beérkező projektjavaslatok száma meghaladja a tervezettet, a határidőt az NFÜ egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. 19. A kiemelt projektekre vonatkozó szabályok 28. § (1) Az NFÜ a kiemelt projektek esetében az akciótervi nevesítést megelőzően – a feladatkörében érintett miniszterrel együtt – előterjesztést készít azon projektötletek bemutatására, amelyeket az akciótervben nevesítésre javasol. Az akciótervi nevesítés nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét. (2) Olyan országos jelentőségű fejlesztések esetében, amelyek megvalósításáról a Kormány a kiemelt projektek jóváhagyását megelőzően döntött, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során az értékelő és a döntés-előkészítő bizottság kizárólag a projektötlet európai uniós forrásból való támogathatóságát, megfelelő előkészítettségét, illetve a többi kiemelt projektötlettel való összhangját vizsgálja. (3) Ha …