2004. évi II. törvény a mozgóképről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Filmtv. - 2004. évi II. törvény a mozgóképről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2004. évi II. törvény a mozgóképről *  Magyarország Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi mozgóképipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja: *  I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cím A törvény hatálya 1. § (1) *  A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, a magyarországi filmterjesztésre, egyéb mozgóképszakmai tevékenységekre, a hozzájuk kapcsolódó támogatási és hatósági feladatokra, a közterületek és az állam tulajdonában álló egyéb ingatlanok filmforgatási célú használatára, valamint a fiatal munkavállalók mozgóképipari tevékenység során történő foglalkoztatására terjed ki. (2) *  E törvény hatálya nem terjed ki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra. (3) *  E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a 31/B. § (2c) bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja. 2. Cím Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége; 2. *  filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a vita- és beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, a tehetségkutató műsort, a kivetített digitális animációs fényfestészeti alkotást, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet; 3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői; 4. *  filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal; 5. *  magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás; 6. *  nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek; 6a. *  koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti; 6b. *  egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe; 7. *  a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el; b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el; c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el; d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot; 8. *  eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik: a) *  a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar, b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben; 9. *  gyártási költségvetés: a magyar filmelőállítónak, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a magyar filmgyártó vállalkozásnak a filmalkotás magyarországi gyártásával kapcsolatos, belföldön vagy külföldön felmerült költségeinek és ráfordításainak az összege; 10. *  alternatív tartalom: a filmalkotások hagyományos vetítésétől eltérő, élő közvetítésen alapuló tartalom, különösen a színházi, az opera, a koncert, a musical, a balett előadások, az élő játék, vagy a művészeti kiállítások élőközvetítése felvételről, amely közvetítés esetén az esemény napjától számított 10 nap még nem telt el, és nem áll rendelkezésre a filmterjesztő részére a közvetítés egy megtekintésre alkalmas példánya; 11. *  nyilvános előadás: az Szjt.-ben meghatározott nyilvános előadás; 12. *  moziban történő terjesztés megkezdésének időpontja: a filmalkotás első magyarországi nyilvánosan meghirdetett, belépti díj ellenében megtekinthető előadásának időpontja; 13. *  14. *  támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény; 15. *  filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen a) forgalomba hozatallal, vagy az arra történő felkínálással, b) moziüzemeltetéssel, vagy c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával; 16. *  mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen, alkalomszerűen vagy szezonálisan szolgáló, a 19/L. § szerint ekként nyilvántartott helyiség; 17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység; 17a. *  moziüzemeltető: a moziüzemeltetést üzletszerűen folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet; 18. *  filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó természetes személy, gazdasági társaság vagy egyéb szervezet; 19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége; 20. *  filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia; 20a. *  filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak; 20b. *  magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás; 21. *  filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység; 22. *  23. *  megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt; 24. *  nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt; 25. *  közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek; 26. *  27. *  EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; 28. *  kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel; 29. *  közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó vagy egyéb közteher-fizetési kötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek; 30. *  mozgóképszakmai képzés: a mozgóképipar szakemberigényének kielégítését célzó, a filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése vagy fejlesztése; 31. *  közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontja szerinti földterület; 32. *  kiemelt nemzeti emlékhely: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. pontja szerinti emlékhely; 33. *  műpéldány: a filmalkotást vagy egyéb szerzői jogi védelem alatt álló művet, annak azonosítására alkalmas formában tartósan rögzítő hordozó; 34. *  belföldi magánszemély: a) az a magyar állampolgár, aki rendelkezik Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel és életvitelszerűen Magyarország területén lakik; b) az az EGT-állampolgár, illetve családtagja, aki rendelkezik Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel és életvitelszerűen Magyarország területén lakik; c) *  az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EU tartózkodási kártyával vagy nemzeti tartózkodási kártyával rendelkezik és életvitelszerűen Magyarország területén lakik; 35. *  életvitelszerűség: életvitelszerűen Magyarország területén lakik az a magyar, EGT-állampolgár, vagy harmadik országbeli állampolgár, aki a 31/B. § (2a) bekezdése szerinti gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját megelőző hároméves időszakban Magyarország területén megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 3. Cím *  3–5. § *  I/A. Fejezet *  A NEMZETI FILMVAGYON ÉS VÉDELME *  1. Cím *  A nemzeti filmvagyon elemei *  5/A. § *  (1) *  A nemzeti filmvagyont – ide nem értve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerint a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, és e művekhez kapcsolódó felhasználási és egyéb jogokat – a) az államot valamely, Szjt. szerinti filmalkotásra vonatkozóan aa) a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető vagyoni jogok, ab) a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető vagyoni jogok, ac) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető vagyoni jogok, ad) az Szjt. 64. §-a és 66. § (1) bekezdése alapján megillető felhasználási jogok, ae) az Szjt. 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, b) az a) pont szerinti jogok által érintett filmalkotások műpéldányainak, a filmalkotások hanganyagainak, továbbá a filmalkotások előállítása, illetőleg magyarországi terjesztése céljából megalkotott egyéb szerzői művek műpéldányainak az államot megillető tulajdonjoga, és az ilyen szerzői műveknek az államot megillető felhasználási jogai alkotják. (2) A nemzeti filmvagyon elemei az állam tulajdonába tartoznak. (3) *  A nemzeti filmvagyonra vonatkozóan a magyar állam javára tulajdonjog, illetve a felhasználási jog megszerzését eredményező megállapodást harmadik személlyel a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NFI) a tulajdonosi joggyakorló előzetes egyetértése nélkül jogosult megkötni. 2. Cím *  A Magyar Nemzeti Filmarchívum *  5/B. § *  (1) *  A magyar és egyetemes mozgóképkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat az NFI látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot. (2) *  Az NFI a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján vagy más módon átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más szerzői műveket, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat. (3) *  Az NFI szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar mozgóképkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást. 3. Cím *  A nemzeti filmvagyon kezelésének szabályai *  5/C. § *  (1) *  A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az NFI gyakorolja. (2) *  A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az NFI végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az NFI gyakorolja továbbá a nemzeti filmvagyon részét képező egyéb szerzői művek 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználási jogait. Az NFI – a filmrészletek kivételével – korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó felhasználási megállapodást nem köthet. (3) *  A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más szerzői művek terjesztéséről az NFI e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet. 5/D. § *  (1) *  A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásából az NFI-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az NFI az e Fejezet szerinti célokra fordítja. (2) *  Eltérő megállapodás hiányában a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásával kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat – kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét – az NFI fizeti meg. (3) *  Az (1) és (2) bekezdést az NFI és a más szerzői művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell. 5/E. § *  (1) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket, valamint azok részleteit felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltató részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki. (2) *  Az NFI az 5/C. § szerinti feladatai ellátása érdekében felhasználhatja az Mttv. 100. §-a alapján az MTVA tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a közszolgálati médiavagyonba tartozó szerzői műveket és azok részleteit, valamint azon egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az MTVA felhasználási joggal rendelkezik. (3) *  Az MTVA és az NFI az (1) és (2) bekezdés szerinti felhasználásokra vonatkozó igényt a másik fél által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve, ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt, illetve szerzői jogi akadályba ütközik. (4) *  Az (1) és (2) bekezdés szerinti felhasználásokról és a felhasználások átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásokért járó díjazásról az NFI és az MTVA a (3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt. (5) A (4) bekezdés szerinti díj mértékének kiszámítása során csak azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó teljes filmalkotások és más audiovizuális művek, ezek részletei, illetve a közszolgálati médiavagyonba tartozó művek és egyéb, MTVA által kezelt szellemi alkotások felhasználásával összefüggően merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését a felhasználó teljesíti. II. Fejezet A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MOZGÓKÉPIPAR TÁMOGATÁSA 1. Cím A mozgóképszakmai támogatási rendszer alapelvei *  6. § *  A mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük: a) a magyar és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése, b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele, c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása, d) *  e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése, f) *  a határon túli magyar mozgóképkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása. 7. § *  (1) A mozgóképszakmai célok támogatása a) *  a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás, valamint a 31/B. § (2c) bekezdésében meghatározott hozzájárulásból nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és b) *  a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott, valamint a 31/D. § alapján az állami adóhatóságon keresztül biztosított támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás) útján valósul meg. (2) A közvetett támogatás nyújtására az államháztartásról szóló törvény költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 2. Cím *  A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogállása, szervezete, bevételi forrásai és támogatási tevékenysége *  8. § *  (1) *  Az NFI az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását. (2) *  Az NFI a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az NFI alapszabályát az MNV Zrt. fogadja el. 9. § *  (1) Az NFI vezetője az igazgatóság. (2) Az NFI támogatási feladatait az NFI szervezetében működő Döntőbizottságok az NFI Támogatási Szabályzatában meghatározott módon látják el. (3) A Döntőbizottságokat az igazgatóság bízza meg, meghatározva azok tagjait, létszámát, tagjaikkal kapcsolatos szakmai követelményeket, tagjai tiszteletdíját. 9/A. § *  (1) *  Az NFI bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás és az NFI egyéb bevételei alkotják. (2) *  Az NFI II. Fejezet szerinti közfeladatai finanszírozását a központi költségvetés biztosítja. Ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni. Az NFI az I/A. Fejezet szerinti feladatainak ellátásával összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból és az 5/D. § (1) bekezdése szerinti bevételből fedezi. (3) *  Az NFI működése során keletkezett egyéb bevételeit is az e törvény szerinti mozgóképszakmai célokra fordítja. (4) *  Az NFI-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar mozgóképipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között. (5) *  Az NFI közvetlenül vagy az általa alapított gazdasági társaságon keresztül is jogosult filmgyártási és filmterjesztési tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem minősül e törvény szerinti támogatónak. 9/B. § *  (1) Az NFI feladatai különösen: *  a) a bevételi források elosztása révén a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése, b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a következőkre: ba) a pályázók esélyegyenlősége, a pályázatok egyértelműsége, átláthatósága és összehasonlíthatósága, bb) *  a magyar mozgóképművészet és mozgóképipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon, bc) *  a magyar és egyetemes mozgóképkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése, bd) a pályáztatás folyamatosságának biztosítása, c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és a támogatások felhasználásának ellenőrzése, a filmalkotások nemzetközi terjesztésének és filmfesztiválokon való jelenlétének elősegítése, d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése, e) *  a határon túli magyar mozgóképművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon, f) *  e törvény szerinti támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az NFI Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint, g) *  az NFI tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása, h) *  a mozgóképszakmai támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése, i) *  a magyar kultúra terjesztése, j) *  a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés, mozgóképszakmai pályaorientáció, mozgóképszakmai képzéssel összefüggő nemzetközi rendezvényen való részvétel támogatása, támogatási rendszerének működtetése, képzések szervezése és a mozgóképes szakmák népszerűsítése, k) *  l) *  mozgóképszakmai rendezvények szervezése. (2) *  Az NFI az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az NFI a Támogatási Szabályzatot a honlapján közzéteszi. 3. Cím A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogviszonyával kapcsolatos különös szabályok *  10. § *  (1) *  Az NFI által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül. Az NFI az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. (2) *  Az NFI által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlónak és az NFI-nek a vagyonkezelői jogviszonnyal kapcsolatosan egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az NFI – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget. (3) *  Az NFI-t megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az NFI által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (4) *  Az NFI a vagyonkezelésében lévő vagyonelemeken értékmegőrző és értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, továbbá ellátja a vagyonelemekkel kapcsolatos egyéb közfeladatokat. Az NFI a törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, valamint a saját selejtezési szabályzata alapján történő selejtezésre, azzal, hogy az NFI köteles a bontásból és a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az NFI-t illeti meg azzal, hogy az NFI köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani. (5) *  Az NFI a nemzeti filmvagyonba tartozó műpéldányokkal kapcsolatos közfeladat ellátása során a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával jogosult selejtezésre. 11. § *  Az 5/A. § (3) bekezdése alapján az állam javára megszerzett tulajdon- és felhasználási jog (a továbbiakban együtt: jogszerzés) az állam javára történt szerzéssel egy időben e törvény erejénél fogva az NFI ingyenes vagyonkezelésébe és a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül, azzal, hogy ezen vagyon (ideértve a vagyoni értékű jogokat is) nyilvántartásáról gondoskodni köteles és a tulajdonosi joggyakorlót a jogszerzésről a jogszerzés évét követő év május 31. napjáig köteles értesíteni a tulajdonosi joggyakorló által elvárt formában és adattartalommal. 4. Cím A támogatások elosztásának szabályai 12. § (1) *  A mozgóképszakma közvetlen támogatása – a filmalkotás jellemzőitől, így különösen a filmalkotás forgatókönyvétől, költségvetésétől, művészi értékétől, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személyétől, vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően – pályázat vagy egyedi kérelem alapján történik. (2) *  Közvetlen támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában nyújtható. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató határozza meg. (3) E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás: a) filmterv fejlesztés, b) filmgyártás előkészítés, c) filmgyártás, d) *  filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing tevékenység, e) filmkópia felújítás és archiválás, f) mozgóképszakmai kutatás és képzés, g) *  mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen, filmfesztiválon való részvétel, h) mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása, i) *  (4) *  A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtható támogatás maximális mértékének meghatározása szempontjából a filmalkotáshoz nyújtott valamennyi támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni. (5) *  Az MTVA – a Médiatanács előzetes jóváhagyásával – megállapodást köthet az NFI-vel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint. (6) *  Az NFI a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köt a támogatóval a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról, ideértve különösen az elszámolások ellenőrzését és szakmai elbírálását. (7) *  (8) *  Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti VI. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhetnek emellett támogatásban az olyan egyéb televíziós műsorszámok, amelyek nem minősülnek kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotásnak. (9) *  A közvetett támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik. (10) *  A filmalkotás közvetett támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege. 12/A. § *  (1) E törvény szerinti támogatás csak olyan filmalkotáshoz kapcsolódóan nyújtható, amely a) filmgyártással összefüggésben a (2) bekezdésben, b) filmterjesztéssel összefüggésben a (3) bekezdésben meghatározott kulturális követelményeknek megfelel. (2) A filmgyártás esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)–n) pont szerinti feltételek közül legalább négyben pontot szerez, és a) jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy az magyar részvétellel készül, vagy b) az a)–h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít. (3) A filmterjesztés esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján az a)–h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít. 12/B. § *  13. § *  (1) *  Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet. (1a) *  Ha a nemzetközi koprodukciós filmalkotásban a magyar filmelőállító mellett legalább egy EGT-állambeli filmelőállító is részt vesz, az e törvény szerinti támogatás mértéke a magyar hozzájárulás arányának 60%-áig terjedhet. (2) *  Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült – játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó – magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényben a magyar vagy magyar részvételű, illetve a nemzetközi koprodukciós filmalkotás vonatkozásában meghatározott összeget. (3) *  Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogató részére vissza kell fizetni. (3a) *  Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz. (4) *  Az e törvény szerinti támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajába tartozó magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható. (5) *  A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár évente *  a) *  magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett fogyasztói árindex mértékével, b) *  nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén – figyelemmel a magyar és a nem magyar közreműködés arányára – az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna inflációjának mértékével növekszik. A módosított értékhatárokat a költségvetési törvény állapítja meg. *  (6) *  A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására vonatkozóan a) közvetlen támogatás esetén a pályázat érvényes benyújtásának vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának, vagy b) közvetett támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának időpontja az irányadó. (7) *  A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa. (8) *  Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazásában a magyar részvételű filmalkotás és a nemzetközi koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. (9) *  Közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető. Ez a korlátozás nem vonatkozik az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására. (10) *  Azonos elszámolható költségek vonatkozásában az e törvény szerinti és más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott mértéket. 14. § (1) *  Az e törvény szerinti támogatásban a 28. §-ban meghatározott és a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató által meghatározott feltételeknek. (2) *  A 12. § (3) bekezdés b) és c) pontja esetében kizárólag a filmelőállító, a 12. § (3) bekezdés d) pontja esetében a filmterjesztő és a filmelőállító részesíthető közvetlen támogatásban. (3) *  Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban: a) *  a 12. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti támogatások esetében, akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett nyilvántartásba, vagy onnan törölt, b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék vagy egyéb köztehertartozása van, c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, d) *  aki a támogató által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, e) *  az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató nem fogadta el, f) *  az a gazdálkodó szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan gazdálkodó szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolásai a támogató nem fogadta el, g) aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban, h) *  aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, i) *  valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, amely legkésőbb az e törvény szerinti támogatás folyósításakor nem rendelkezik magyarországi fiókteleppel. (4) *  A támogató a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható. (5) *  A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda) a (3) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat, ha a c) pont szerinti kötelezettség esetében az ügyfél annak a Filmiroda által meghatározott időpontig eleget tesz, vagy a kötelezettség teljesítése a megrendelésre készülő filmalkotásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel ellentétes, és ezt az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, valamint a h) pont esetében, ha az eset összes körülményét megvizsgálva az e törvény szerinti közérdek megvalósulása azt indokolja. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál. (6) *  Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogatónak visszafizetni. (7)–(8) *  14/A. § *  (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőjének, valamint annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójának (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személy képviseletre jogosult vezető tisztségviselő, vagy abban a Ptk.-nak a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkezik. (2) A támogató szervezet támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a pályázat vagy a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázatban (támogatási kérelemben) érintett filmalkotásnak ő vagy a közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője vagy ha a pályázóval (kérelmezővel) ő vagy a közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese. (3) A támogató támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el. (4) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik. (5) *  Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az NFI igazgatóságának tagjai, valamint az NFI Döntőbizottságainak tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek. 15. § (1) *  Közvetlen támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)–e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – pályázat útján nyújtható. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a támogató a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható. (1a) *  Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatása egyedi kérelem alapján is történhet. (2) *  Közvetlen támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel, b) a filmalkotás – a támogatási igény összege nélkül számított – gyártási költségvetésének fedezetével, c) a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel. (3) *  Közvetlen támogatás nemzetközi koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie. (4) *  A támogató döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint az e törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését. 16. § *  17. § *  (1) A 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter évente dönt az „art” besorolású mozik, valamint az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatásáról. (2) Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására csak abban az esetben nyújtható be érvényes pályázat, ha a filmalkotás „art” besorolás tárgyában hozott határozat véglegessé válásának időpontja megelőzi a filmalkotás magyarországi forgalmazásának a kezdő napját. III. Fejezet *  MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG *  1. Cím *  A mozgóképszakmai hatóság *  18. § *  (1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő közigazgatási feladatokat. (2) *  A mozgóképszakmai hatóság a Filmiroda. A Filmiroda a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban e §-ban: Kormány által kijelölt szerv) önálló szervezeti egysége, amely az általa ellátott hatósági feladatok tekintetében nem utasítható és hatósági tevékenysége során minden más szervtől független. (3) A Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Kormány által kijelölt szerv Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. (4) A Kormány által kijelölt szerv a Filmiroda szervezete és feladatai tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogutódja. 2. Cím *  A mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatásköre *  19. § *  (1) A Filmiroda hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el: *  a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza, b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat és mozitermeket e törvény szerint besorolja, c) *  nyilvántartást vezet *  ca) az e törvény szerinti támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, cb) a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről, cc) a forgalmazói tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről, cd) az e törvény hatálya alá tartozó filmalkotásokról, ce) a terjesztésre kerülő, valamint „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá cf) az „art” mozikról és mozitermekről az e törvényben, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározott módon, d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja, e) e törvény szerint ellenőrzi és igazolja a kulturális követelményeknek való megfelelés tényét, f) *  e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja az e törvény szerinti támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a támogatási igazolást, g) mozgóképszakmai statisztikai tevékenységet végez, h) feladat- és hatáskörében hivatalból vagy kérelemre eljár az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglalt rendelkezések és a hatáskörében hozott hatósági döntések betartásának általános hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásokban, i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat. (1a) *  A Filmiroda az (1) bekezdése c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásra vonatkozó tevékenység befejezéséig kezeli. (2) A Filmiroda nem hatósági hatásköreiben az alábbi feladatokat látja el: *  a) nyilvántartása alapján mozgóképszakmai adatszolgáltatási tevékenységet végez, b) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint, c) ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat, d) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat. (3) *  A Filmiroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (4) *  A Filmiroda tevékenységével összefüggő bevételei a Kormány által kijelölt szerv saját bevételét képezik, melyeket kizárólag a Filmiroda működésére és a működtetésével összefüggő fejlesztési kiadásokra lehet fordítani. A Filmiroda költségvetésében képződött, a maradványképződés költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a következő években a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. III/A. Fejezet *  A MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI *  1. Cím *  A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása *  19/A. § *  (1) *  A Filmiroda (a továbbiakban e fejezetben: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint jár el. (2) *  A Hatóság által hozott elsőfokú hatósági döntés ellen az ügyfél fellebbezéssel élhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen törvény alapján nincs helye fellebbezésnek. (3) *  A Hatóság határozata és önálló fellebbezéssel támadható végzései ellen az egyedi hatósági ügy tárgya szerint érintett támogató szervezet is jogorvoslati jogosultsággal rendelkezik. (4) *  A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. (5) *  Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában – hatósági döntésének meghozatala előtt – eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket az Ákr. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik. (6) *  Hatáskör hiányában – a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül – a Hatóság jogosult a kérelmet visszautasítani, illetve az eljárást megszüntetni. (7) *  Ha a Hatóság – az e törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott – véglegessé vált hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hatóságnak bejelenteni. (8) *  Az (7) bekezdésben foglalt változásbejelentés, vagy egyéb hivatalos tudomása alapján a Hatóság jogosult hivatalból hatósági eljárást indítani annak vizsgálata céljából, hogy a hatósági döntést, illetve e hatósági döntés meghozatalának alapjául szolgáló feltételeket az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti-e. Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti a hatósági döntést, azt hivatalból indított hatósági eljárásban – a változás tartalma szerint – módosítja vagy visszavonja. (9) *  A (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót, a filmgyártó vállalkozást, a filmterjesztőt, valamint annak megszűnése esetén a jogsértés elkövetésének időpontjában vezető tisztségviselőnek minősülő személyeket – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti közigazgatási bírság megfizetésére kötelezheti. (10) *  A Hatóság véglegessé vált határozata alapján jogosított ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet, ha a jogutódlás e törvény szerinti célok megvalósulását segíti elő és nem veszélyezteti a közpénzek szabályos felhasználását és az azzal való elszámolást. A jogutód a jogutódlástól számított 40 napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását. (11) *  A jogutódlás tényét a Hatóság végzéssel állapítja meg. 2. Cím *  Titoktartás *  19/B. § *  (1) *  A Hatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására. Elektronikus kapcsolattartás *  19/C. § *  (1) Az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez, az e tevékenységgel összefüggő, a Hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban elektronikus kapcsolattartásra köteles. (2) *  Az elektronikus kapcsolattartás során a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény előírásait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) *  Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfél a beadványait kizárólag a Hatóság elektronikus űrlapkitöltést és -benyújtást támogató információs rendszerén keresztül nyújthatja be elektronikus űrlapon, vagy elektronikus űrlap mellékleteként csatolva. A Hatóság a beadványt fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és elektronikus időbélyegzővel látja el. (4) Ha a természetes személy ügyfél a kérelmét nem az e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – nyújtja be, a Hatóság nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett – felhívja a kérelem elektronikus úton és megfelelő űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság a kérelmet visszautasítja, kivéve, ha a) a nyomtatvány vagy az űrlap kitölthető és letölthető változatát a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül a Hatóság nem tette közzé, vagy b) az ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem volt elérhető. Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése *  19/D. § *  (1) Az e törvény hatálya alá eső mozgóképszakmai hatósági ügyekben sommás eljárásnak nincs helye. (2) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. A tényállás tisztázása *  19/E. § *  (1) *  A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza. (2) *  A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, e törvény szerinti támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni. (3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti. (4) *  A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. (5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 19/F. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett. (6) *  A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet. (7) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit, kivételesen indokolt esetben más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi. (8) *  Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel. (9) *  A Hatóság a tényállás tisztázása során felhívhatja az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa. Eljárási bírság *  19/F. § *  (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti. (2) Az eljárási bírság legmagasabb összege ötszázezer forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb százezer forint. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő vezető tisztségviselőjét is. (4) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét. Adatszolgáltatás *  19/G. § *  (1) *  A Hatóság az Európai Audiovizuális Obszervatórium (European Audiovisual Observatory) és más európai és nemzetközi szervezetek által igényelt, a nyilvántartásában szereplő, mozgóképszakmai területre vonatkozó magyarországi adatokról hivatalos igazolást állít ki, és azokat továbbítja. (2) *  A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott és hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül, ide nem értve a minősített adatokat. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (3) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható. (3) *  Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására. (4) *  A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti. (5) *  A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában, illetve a 38. § a) pontja szerinti felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály szerint a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti. A Hatóság e feladata ellátásához igénybe vehet közreműködőként harmadik személyt vagy szervezetet. (6) *  Az ügyfél a Hatóság (3)–(5) bekezdés …