← Magyarország

2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény a szakképzésről szól, célja a XXI. századi követelményeknek megfelelő, magas színvonalú szakképzési rendszer kialakítása, amely valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosít. A jogszabály a tudatos szakma- és képesítésválasztást, a tudásalapú gyakorlati tanulást, a digitális tudás fejlesztését, valamint a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítését segíti elő.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

Szakképzési tv. (új) -

  1. évi LXXX. törvény a szakképzésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
  2. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  3. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  4. évi LXXX. törvény a szakképzésről * Az Országgyűlés – a tudatos szakma-, illetve képesítésválasztás elősegítése, – a szakképzés XXI. századi követelményekhez igazított, magas színvonalának biztosítása, – a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktató, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítésére alapozó, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosító szakképzettség, illetve szakképesítés megszerzését elősegítő szakképzési rendszer kialakítása céljából, az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és munkához való jog érvényesülése érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPELVEK
  5. § * [A szakképzés feladata] A szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése és a gazdaság versenyképességének erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei.
  6. § [Az oktatáshoz való jog biztosítása]

(1)* Az állam a szakképzésben való részvételt és a szakképzési alapfeladat ellátását – a hatékonyság, a szakszerűség, a magas szintű minőség és az egyenlő eséllyel történő hozzáférés követelményére figyelemmel – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon biztosítja.
(2)A szakképzésialapfeladat-ellátás a szakmai önállósággal rendelkező szakképző intézmény és a duális képzőhely között az állam és a magánszféra konstruktív együttműködésével és érdekeik kölcsönös elismerésével megosztva folyik. A szakképzés megszervezésének minőségét, demokratikus és jogszerű működését e törvény és az állam általi ellenőrzés biztosítja. 3. § [A szakképzés ingyenessége]
(1)Az állam *
  1. a)* az első kettő szakma megszerzését – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül,
  2. b)* a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését – ideértve a 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti mérlegképes könyvelői, adótanácsadói hatósági képesítéseket is – az első képesítő vizsga befejezéséig és,
  3. c)* a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja. A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése utáni első javító- és pótlóvizsgára is irányadó. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele. *
(1a)* Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy részére.
(2)* Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a Kormány rendeletében meghatározott esetben szedhető térítési díj, illetve tandíj. A szakképzés megszervezése, végzése és feltételeinek biztosítása ezt meghaladóan nem tehető pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulástól vagy költségtérítéstől függővé, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzésben ingyenesen vesz részt. 4. § [A szakképzés elvei]
(1)A szakképzés középpontjában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és az oktató áll, akiknek jogai és kötelességei egységet alkotnak. A szakképzésben a kiskorú tanuló nevelésének és oktatásának feladatát a kiskorú tanuló törvényes képviselői megosztják az oktatókkal.
(2)Az állam által alapított szakképző intézményben (a továbbiakban: állami szakképző intézmény) az ismereteket, valamint a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, tiszteletben tartva a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, a kiskorú tanuló törvényes képviselője és az oktató vallási, világnézeti meggyőződését. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet. A szakképzésben érvényre kell jutnia továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeknek.
(3)A szakképző intézményben folyó oktatás nyelve a magyar. A szakképzés – részben vagy egészben – nem magyar nyelven is folyhat. Az állam biztosítja, hogy minden szakma tekintetében elérhető legyen magyar nyelven folyó szakmai oktatás.
(4)* A szakképzés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló speciális igényeinek figyelembevétele és egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésének elősegítése a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése érdekében.
  1. § [A vallási közösségek részvétele a szakképzésben] Az állam tiszteletben tartja a vallási közösségek vallási, világnézeti elkötelezettségét és erre tekintettel lévő sajátos szabályozás útján biztosítja a vallási közösségek szakképzésben való részvételét.
  2. § [Az együttműködési kötelezettség és a jóhiszeműség követelménye]
(1)A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői a szakképzési alapfeladatok megvalósítása során egymással együttműködnek és együttműködésük során egymást a feladataik ellátásához szükséges információkról kellő időben tájékoztatják.
(2)A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői kötelességeiket és jogaikat a szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
  1. § [Értelmező rendelkezések] E törvény alkalmazásában
  2. * akkreditált szakképzési vizsgaközpont: a szakképzési államigazgatási szerv minősítő eljárásában a jogszabályi követelmények teljesítésére, valamint a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására alkalmasnak minősített és az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásába bejegyzett szervezet, 1a. * beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló
  3. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személynek, 1b. * digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszer modulja, amely biztosítani képes legalább a tanárok és a diákok egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját, 1c. * digitális bizonyítvány: a tanulmányi rendszer által kiállított, tárolt és nyilvántartott elektronikus formában kiállított közokirat, amelyet kiállításakor a szakképző intézmény igazgatójának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja,
  4. egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre,
  5. feladatellátási hely: az a cím, ahol a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott szakképzési alapfeladat ellátása történik, 3a. * nagyvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
  6. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.)
  7. §
(2)bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. §
(5)bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás, 3b. * mikrotanúsítvány: tárgyleírást is tartalmazó, önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló, olyan igazolás, amely a szakmai oktatáshoz kapcsolódó a szakképző intézmény valamely önállóan értékelt szakmai tantárgyának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat,
  1. pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás – képzési és kimeneti követelményekben meghatározott – azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a szakmai vizsgára és a szakma végzésére,
  2. * sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy: az a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi – látási, hallási –, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral – küzd,
  3. * szakképzési alapfeladat: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott technikumi szakmai oktatás és szakképző iskolai szakmai oktatás, továbbá ahhoz kapcsolódóan az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése, 6a. * szakképzési tankönyv: olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel, 6b. * szakmai szervezet: valamely gazdasági ágazat vagy közös gazdasági érdekek képviseletét ellátó köztestület vagy egyesület,
  4. székhely: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott, a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkavégzési helye található,
  5. tanítási nap: az olyan nap, amelyen a foglalkozások száma eléri a hármat, 8a. * tanulmányi rendszer: a szakképzési intézmény rendeltetésszerű működéséhez; a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához; a nevelés-oktatás megszervezéséhez; a szakképzési intézmény szakmai képzésének, duális képzésének, iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához; az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez; kompetenciamérésekhez; a digitális vizsgáztatáshoz; a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához; az intézmények – ideértve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is – leltáradatainak nyilvántartásához; a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához; az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához; a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához; az oktatói munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, az oktatói munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához; a munkáltatói jogok gyakorlásához; illetve a szakképzési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához; kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához; a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez; a jogszabályban, illetve a szakképzési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához; a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához; az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez; a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához; a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  6. évi XXXI. törvény szerinti gyermekétkeztetéssel kapcsolatos, a tanulmányi rendszer üzemeltetője által megvalósított teljes körű ügyintézésnek, adminisztrációs eljárások lebonyolításának, adatnyilvántartásának biztosításához, valamint a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos pénzkezelési, számlázási, teljesítésigazolási, pénzügy elszámolási és hatósági adatszolgáltatási rendszer biztosításához; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához; valamint a szakképzési információs rendszerrel és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a tanulmányi rendszer üzemeltetője által biztosított, a szakképzési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít, és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, 8b. * tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet,
  7. * tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény felügyelete alatt áll,
  8. telephely: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott, a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló olyan feladatellátási hely, amely a szakképző intézmény székhelyén kívül található, 10a. * videótartalom-kezelő: a felnőttképzésről szóló
  9. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) ekként meghatározott fogalom,
  10. * zárt rendszerű elektronikus távoktatás: az Fktv.-ben ekként meghatározott fogalom,
  11. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: az Fktv.-ben ekként meghatározott fogalom. MÁSODIK RÉSZ A SZAKKÉPZÉS FOGALMA ÉS RENDSZERE
  12. § [A szakképzés fogalma]
(1)A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges
  1. a)szakmára felkészítő szakmai oktatás és
  2. b)szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.
(2)Szakképzés – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az e törvényben meghatározott feltételek szerint szervezhető. 9. § [A szakképzés megszervezése]
(1)* Szakképzés szakképző intézményben szervezhető.
(2)A szakképzés szakképző intézményen kívül
  1. a)részszakmára felkészítő szakmai oktatás és
  2. b)szakképesítésre felkészítő szakmai képzés keretében az Fktv. szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által szervezhető. *
(3)A duális képzőhely a szakirányú oktatás keretében vesz részt a szakképzésben.
(4)* A szakképzésért felelős miniszter engedélyével a szakképzési rendszer fejlesztése céljából a szakképzés kísérleti jelleggel az e törvénytől eltérő feltételekkel, illetve köznevelési alapfeladat-ellátás szerinti középfokú iskolai továbbtanulásra történő felkészítéssel kiegészülve is megszervezhető.
  1. § * [A szakmajegyzék] A kizárólag szakképző intézményben szakmai oktatás keretében elsajátítható szakmákat a Kormány rendeletben állapítja meg (a továbbiakban: szakmajegyzék). A szakmajegyzékben szakmánként meg kell határozni a szakma azonosító számát, ennek keretében képzési területét, ágazati besorolását, szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, a szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó szakmairányt és a szakmai oktatás időtartamát.
  2. § [A képzési és kimeneti követelmények]
(1)A szakmákhoz – az ellenőrzési, a mérési és az értékelési rendszer kialakítását és működését biztosító, a szakképzésben kötelezően alkalmazandó – képzési és kimeneti követelményeket kell előírni. A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakmára vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket a részszakmára is alkalmazni kell.
(2)* A képzési és kimeneti követelményeket – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter hivatalos kiadványként a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon (a továbbiakban: honlap) teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A képzési és kimeneti követelmények a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.
(3)A közzétett képzési és kimeneti követelményeket a szakképzésért felelős miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A képzési és kimeneti követelményekben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
(4)* A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást – a nem érdemi jellegű vagy a tanulóra kedvezőbb változás kivételével – kizárólag a változással érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben a tanév első napjával lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév október 31-ig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított szakmai oktatást nem érinti.
(5)A képzési és kimeneti követelményekkel szemben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhető közigazgatási jogvita.
  1. § * [A szakmai program] A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a képzési és kimeneti követelményekre figyelemmel kidolgozott szakmai program alapján folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. A szakmai oktatáshoz kapcsolódóan a tanuló vagy képzésben részt vevő személy kérelmére a szakképző intézmény a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást (tematikát) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki a tanulmányi rendszeréből a kérelemben szereplő sikeresen elvégzett szakmai tantárgyról. A szakképző intézmény által kiállított a tanulási eredményt igazoló mikrotanúsítvány, a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottságának pozitív döntése esetén, az intézmény felsőfokú tanulmányaiba a nemzeti felsőoktatásról szóló
  2. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szabályai szerint beszámítható.
  3. § [A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja] *
(1)A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés kimeneti követelményeit programkövetelményben kell meghatározni. A szakmai képzés az Fktv. szerinti képzési program alapján folyik.
(2)* A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja nem sértheti más személy szabadalmi vagy szerzői jogát és szakmai tartalma nem lehet azonos a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tartalmával.
(3)*
(3a)*
(4)* 14. § * [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont] *
(1)* Szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpont szervezhet.
(1a)* Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan érvényre juttatja azon előírásokat, amelyek garantálják a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő, országosan egységes vizsgáztatást.
(2)Ha valamely szakma vagy szakképesítés tekintetében nincs
  1. a)* olyan akkreditált szakképzési vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos vármegyében vagy
  2. b)* az akkreditált szakképzési vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga, a szakmai vizsga és a képesítő vizsga e törvény szerinti megszervezéséről az országos központi akkreditált vizsgaközpont gondoskodik. *
(3)* A szakképző intézménynek a szakképzésért felelős miniszter engedélyével az Európai Unió valamely tagállamában lévő helyszínre kihelyezett szakmai oktatása vagy szakmai képzése lezárásaként a szakmai, illetve képesítő vizsga vagy e vizsga egyes vizsgatevékenységei a kihelyezett helyszínen is megszervezhetőek.
(4)* Az országos központi akkreditált vizsgaközpontnak meg kell felelnie az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítja.
(5)* Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi.
(6)* Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó szabályokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. §
(1)bekezdése szerinti, határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra is alkalmazni kell. 14/A. § * [Akkreditált szakképzési vizsgaközpont működésének engedélyezése]
(1)Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát akkor szervezhet, ha megfelel az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítani tudja.
(2)Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát engedély birtokában szervezhet. Az engedély határozatlan ideig hatályos.
(3)* A
(2)bekezdés szerinti engedély kiadására, módosítására, a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti képzési területtel (a továbbiakban: képzési terület) történő kiegészítésére irányuló kérelmet a kormányrendeletben kijelölt szakképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani.
(4)A kérelem benyújtására, az engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről szóló tájékoztatót a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
(5)A
(3)bekezdésben foglalt kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a szakképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(6)Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 160 nap.
(7)A szakképzési államigazgatási szerv az engedélyezési eljárás lefolytatását a benyújtott kérelemben megjelölt szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységhez igazodó megfelelő számú és végzettségű, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő közreműködésének igénybe vételével végzi.
(8)Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti.
(9)A
(3)bekezdés szerinti kérelmet
  1. a)a 17. § alapján a szakképzési centrum részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a szakképzési centrum,
  2. b)az Nftv. 8. §
(5)bekezdése alapján felsőoktatási intézmény részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a felsőoktatási intézmény nyújtja be a szakképzési államigazgatási szervhez.
(10)Nem kaphat engedélyt az a jogi személy, amelynek képviselője vagy vezető tisztségviselője olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jogalany képviselője vagy volt képviselője, illetve vezető tisztségviselője vagy volt tisztségviselője, amelynek engedélyét a szakképzési államigazgatási szerv – a képviselet, illetve vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(11)Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogai és kötelezettségei a jogutód jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át a szakképzési államigazgatási szerv jogutódlásról szóló határozatának véglegessé válásától. Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése során a Ptk. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A szakképzési államigazgatási szerv a jogutódlást követő hat hónapon belül köteles ellenőrizni, hogy a jogutód jogi személy szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az engedélyben foglaltaknak. 14/B. § * [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartása]
(1)A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus hatósági nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amely
  1. a)az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
  2. aa)megnevezését, nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát,
  3. ab)székhelyét, telephelyét, levelezési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét,
  4. ac)képviselőjének vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, és képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
  5. ad)adószámát,
  6. ae)alapítójának megnevezését és annak képviselőjét,
  7. af)nyilvántartásba-vételi számát és időpontját,
  8. ag)adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,
  9. b)az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyezett
  10. ba)szakmai vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, az ágazat megnevezését, szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és a szakma megnevezését, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját,
  11. bb)képesítő vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a szakmai képzés megnevezését, a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját,
  12. c)képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az erről szóló határozat számát, annak véglegessé válásának időpontját,
  13. d)az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát, valamint
  14. e)az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 29. §
(2)bekezdése szerinti adatait a 29. §
(3)bekezdése és 30. §-a szerinti módon tartalmazza.
(2)A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról az akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amelyeknek az engedélye visszavonásra került.
(3)Az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok a)
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjában, ad)–
  4. ag)alpontjában és b)–
  5. d)pontjában szereplő adatait, valamint
  6. b)képviselőjének vagy vezető tisztségviselőjének nevét, e jogviszonya kezdetének időpontját a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
(4)A szakképzési államigazgatási szerv az
(1)és
(2)bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak az
(1)bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig – az akkreditált szakképzési vizsgaközpont képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli. 14/C. § * [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont tevékenységének engedélyezéséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó szakértői rendszer]
(1)A szakképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus hatósági nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a szakértő
  1. a)értesítési címét,
  2. b)közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
  3. c)szakterülete megjelölését,
  4. d)nyilvántartásba vételi számát és időpontját, valamint
  5. e)nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza.
(2)A szakképzési államigazgatási szerv az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni. 14/D. § * [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont ellenőrzése, jogkövetkezmények]
(1)A szakképzési államigazgatási szerv a képzési területek egységes osztályozási rendszeréhez igazodó, annak megfelelő számú és végzettséggel rendelkező szakértő bevonásával ellenőrzi, hogy az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
  1. a)szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatai, valamint
  2. b)szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzést a nyilvántartásba vételt követően egy éven belül a befejezett szakmai vagy képesítő vizsgákon részt vett vizsgázói létszám alapján az öt legmagasabb vizsgázói létszámú képzési terület tekintetében legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga vonatkozásában el kell végezni.
(3)Amennyiben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységére vonatkozó engedélye új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tevékenységgel bővül, az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzést az új képzési területek egységes osztályozási rendszere nyilvántartásba vételét követően egy éven belül az új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga tekintetében el kell végezni.
(4)A
(2)és
(3)bekezdés szerinti ellenőrzést követően az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzést legalább háromévente kell elvégezni.
(5)Az
(1)–
(3)bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakképzési államigazgatási szerv, valamint az ellenőrzésbe bevont szakértő az ellenőrzött időszakban szervezett szakmai vagy képesítő vizsgán részt vehet, minden vizsgadokumentumot megtekinthet, azonban a vizsgázótól nem kérdezhet és a vizsga lefolytatását hozzászólással nem befolyásolhatja.
(6)Az
(1)–
(3)bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
  1. évi CXXV. törvény
  2. §-a szerinti figyelmeztetés szankció nem alkalmazható.
(6a)* Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont ellenőrzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 160 nap.
(7)Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
  1. a)szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenységét jogellenesen végzi, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, illetve
  2. b)engedély nélkül végez vizsgáztatási tevékenységet, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 5 millió forinttól 10 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg az általa a jogellenes tevékenység ideje alatt kiállított oklevél és bizonyítvány a 15. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint visszavonásra kerül.
(8)Ha az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpont a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, illetve a szakképzési államigazgatási szerv határozata ellenére ismételt jogszabálysértést követ el, a vizsgáztatási jogosultságát a szakképzési államigazgatási szerv bizonyos vagy valamennyi képzési területre vonatkozóan egy évre felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki.
(9)A
(8)bekezdés alkalmazásában ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a végleges döntéstől számított két éven belül.
(10)Képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a visszavonásról szóló határozatban megjelölt szakmai és képesítő vizsgatevékenységeit nem folytathatja, az engedély visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig, de legfeljebb öt évig szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység végzésétől eltiltja.
(11)Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a vizsgáztatást engedély nélkül jogellenesen, a
(7)bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv öt évre eltiltja a vizsgáztatási tevékenység folytatásától, ezzel egyidejűleg vele szemben 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki.
(12)Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a tevékenységét engedély nélkül vagy jogellenesen folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv közigazgatási bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata véglegessé válását követő harminc napon belül az akkreditált szakképzési vizsgaközpont köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt az általa beszedett vizsgadíj mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegét a díjat megfizető részére visszafizetni.
(13)A szakképzési államigazgatási szerv az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyét – a
(7)bekezdésben foglalt esetek kivételével – visszavonja, ha annak bírságolását követően megállapítja, hogy az intézmény
  1. a)nem rendelkezik az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott
  2. aa)személyi feltételekkel,
  3. ab)tárgyi feltételekkel vagy
  4. ac)vagyoni biztosítékkal, vagy
  5. b)a kérelem benyújtásakor vagy az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzése érdekében valótlan nyilatkozatot tett.
(14)A szakképzési államigazgatási szerv a vizsgaközpont vizsgáztatási jogosultságát visszavonja azon képzési terület esetén, amelynél az
(13)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjában megjelölt feltételek nem állnak fenn.
(15)A
(8)–
(13)bekezdésben nem szabályozott, jogellenes tevékenység esetén a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.
(16)A szakképzési államigazgatási szerv a
(7)bekezdés
  1. a)pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
  2. a)az eljárás során nem bocsátotta rendelkezésre a jogszabályban előírt dokumentumokat,
  3. b)nem jelenti be a vizsgát a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe vagy a megvalósult szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét érintően nem a valóságnak megfelelő adatot rögzít a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe,
  4. c)nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,
  5. d)nem vezeti a szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenység megvalósításához szükséges e törvényben, valamint kormányrendeletben előírt dokumentumait,
  6. e)olyan személyt vizsgáztat, aki nem felel meg a szakmai vagy képesítő vizsgára bocsátás programkövetelményekben vagy képzési és kimeneteli követelményekben meghatározott feltételeinek,
  7. f)nem alkalmaz szakmai vezetőt, vagy
  8. g)a szakmai és képesítő vizsgáztatás során tanúsított eljárása, magatartása miatt a kiadott bizonyítványt vissza kell vonni.
(17)A szakképzési államigazgatási szerv az engedély visszavonását, felfüggesztését és a vizsgáztatási tevékenység megtiltását elrendelő határozatát a honlapján közhírré teszi.
(18)Az országos központi akkreditált vizsgaközpont ellenőrzése és a jogkövetkezmények alkalmazása során a vizsgáztatási tevékenységtől való eltiltás nem alkalmazható. 14/E. § * [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontban kezelt személyes és különleges adatok]
(1)Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik:
  1. a)a vizsgázó nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
  2. b)kiskorú vizsgázó esetén az
  3. a)pontban foglaltakon túl törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát,
  4. c)a vizsgáztatási tevékenységgel összefüggő adatokat, amelyek a vizsgázó
  5. ca)iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
  6. cb)vizsgára történő jelentkezésével,
  7. cc)vizsga értékelésével és minősítésével,
  8. cd)vizsgával megszerzett szakma vagy szakképesítés megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével kapcsolatosak.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek részére továbbítani kell.
(3)Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az
(1)bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus nyilvántartásukban a keletkezésüktől számított öt évig tartják nyilván és kezelik. 15. § * [Az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány]
(1)A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.
(2)A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.
(3)A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt annak kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha azt jogellenesen szerezték meg. A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül – a bíróság, illetve az ügyészség erre vonatkozó tájékoztatása alapján – megsemmisíti, ha annak kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el és a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A visszavont és a megsemmisített oklevél, szakmai bizonyítvány és képesítő bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát a honlapon közzé kell tenni.
(4)* A szakképzésben alkalmazható oklevél- és bizonyítványnyomtatványok pótlásával, másodlatainak kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint – térítési díjat kell fizetni. HARMADIK RÉSZ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY III. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY TÍPUSAI, TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA * 1. A szakképző intézmény típusai 16. § [A szakképző intézmény]
(1)Szakképző intézmény
  1. a)a technikum és
  2. b)a szakképző iskola.
(2)Középiskola, középfokú iskola, iskola, illetve nevelési-oktatási intézmény az
(1)bekezdés szerinti szakképző intézmény. A középiskolára, középfokú iskolára, iskolára, illetve nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályokat a szakképző intézményre akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete kifejezetten előírja.
(3)Az e törvény szerinti szakképzési alapfeladatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak szakképző intézmény vagy az alapító okiratában meghatározott körben többcélú köznevelési intézmény láthat el.
  1. § * [A szakképző intézmény jogállása] A szakképző intézmény szakképzési alapfeladat ellátására létrejött jogi személy. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amely kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya lehet.
  2. § * [A többcélú szakképző intézmény] A szakképző intézmény köznevelési intézmény egy vagy több köznevelési alapfeladatát is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható (a továbbiakban: többcélú szakképző intézmény).
  3. A szakképző intézmény tevékenysége
  4. § [A szakképző intézmény tevékenysége]
(1)A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján
  1. a)ágazati alapoktatásban és
  2. b)szakirányú oktatásban történik. A szakmai oktatás keretében – ha e törvény vagy a Kormány rendelete eltérően nem rendelkezik – az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik.
(2)* A szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző intézmény feladata, amely a kötelező foglalkozások keretében történik. A szakmai vizsgára történő felkészülést a szakképző intézmény szabadon választható foglalkozások biztosításával is segíti. A szakmai vizsgára a képzési és kimeneti követelmények szerinti felkészítésért a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló, illetve képzésben részt vevő személy tekintetében az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek szerint a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel.
(3)A szakképző intézmény a tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi.
(4)Az állami szakképző intézményben és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézményben az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján a szakmai oktatást előkészítő évfolyam előzheti meg. Az előkészítő évfolyamon *
  1. a)a technikum nyelvi előkészítést,
  2. b)a szakképző iskola
  3. ba)a szakma megszerzéséhez szükséges kompetenciák tekintetében történő orientációs fejlesztést, illetve
  4. bb)dobbantó program keretében alapkompetencia-fejlesztést szervezhet. *
(5)* A szakképző intézmény szakmai képzést az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel az Fktv. szerint szervezhet. 20. § * [A technikum szakképzési tevékenysége]
(1)A technikumban
  1. a)az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő, illetve
  2. b)érettségi végzettséggel kizárólag az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő szakmai oktatás folyik.
(2)A szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott – engedélye alapján a technikum az
(1)bekezdésben meghatározott szakmai oktatást felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti.
(3)A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az ilyen felkészítés csak felnőttképzési jogviszonyban szervezhető meg a közismereti kerettanterv által meghatározott időtartamban. 21. § [A szakképző iskola szakképzési tevékenysége]
(1)* A szakképző iskolában
  1. a)az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai oktatását magában foglaló, illetve
  2. b)az alapfokú iskolai végzettséggel kizárólag az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő szakmai oktatás folyik.
(2)* Az állam által alapított szakképző iskola és – az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján – az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskola műhelyiskola keretében a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési formát indíthat. 2/A. * A szakképző intézmény gazdálkodása 21/A. § * [A szakképző intézmény költségvetése] A szakképző intézmény a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetés alapján gazdálkodik. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény költségvetését a szakképzési centrum költségvetése tartalmazza. A szakképző intézmény költségvetését az általa ellátott szakképzési alapfeladat kiadási szükségletének átlagos költségeihez igazodóan a szakképző intézmény által elvárhatóan biztosítani szükséges közszolgáltatási szintnek megfelelően kell megtervezni. 21/B. § * [A szakképző intézmény vagyonnal való gazdálkodása]
(1)Vagyonkezelési szerződés a szakképzésialapfeladat-ellátást és a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzést szolgáló állami tulajdon vonatkozásában kizárólag önálló költségvetési szervként működő állami szakképző intézménnyel és szakképzési centrummal köthető. A szakképzési centrum – a szakképzésért felelős miniszter engedélyével – ágazati képzőközpontban, illetve tudásközpontban részesedést szerezhet, amely tekintetében a szakképzési centrum gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat.
(2)Az állami szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra és ingóra vonatkozóan az állami szakképző intézményt, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a szakképzési alapfeladat ellátása az érintett ingatlanban meg nem szűnik. A helyi önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a szakképzésialapfeladat-ellátást szolgáló ingatlant és ingót nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet és bérbe nem adhatja. A felek megállapodásának eltérő rendelkezése hiányában nem keletkezik állami tulajdon az e § szerinti ingatlanon vagy ingón végzett értéknövelő beruházással. IV. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA * 22. § [A szakképző intézmény alapítása]
(1)Szakképző intézményt – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek szerint – önállóan vagy együttesen *
  1. a)az állam,
  2. b)nemzetiségi önkormányzat,
  3. c)egyházi jogi személy vagy vallási egyesület,
  4. d)gazdasági társaság,
  5. e)alapítvány vagy
  6. f)egyesület alapíthat.
(1a)* Szakképző intézmény – a rendvédelmi szakképző intézmény kivételével – kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás folytatására nem alapítható.
(2)A szakképző intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell.
(3)A szakképző intézmény működéséhez nyilvántartásba vétel, az
(1)bekezdés b)–f) pontjában meghatározott személy által alapított szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nem állami szakképző intézmény) esetében nyilvántartásba vétel és működési engedély szükséges.
(4)* A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény működési engedélye határozatlan időre, egyéb nem állami szakképző intézmény működési engedélye öt évre adható ki.
(4a)* A nem állami szakképző intézmény működési engedélye akkor adható ki, ha
  1. a)a fenntartó képes a szakképzés megszervezésére, és
  2. b)a nem állami szakképző intézmény
  3. ba)szakmai programja a jogszabályban meghatározottaknak megfelel,
  4. bb)rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és
  5. bc)– újonnan nyilvántartásba vett szakképző intézmény esetében – nyilvántartásba vétele óta kevesebb mint hat hónap telt el.
(5)* A szakképző intézményt a szakképzési államigazgatási szerv veszi nyilvántartásba, a működési engedély kiadásáról a szakképzési államigazgatási szerv dönt. A nyilvántartásba vételt a költségvetési szervként működő szakképző intézmény esetében a kincstár útján kell kérelmezni. Köznevelési intézmény megszűnésével létrejövő szakképző intézmény nyilvántartásba vételekor a szakképzési államigazgatási szerv egyúttal megkeresi a köznevelési intézményeket nyilvántartó szervet az intézménynek a köznevelési intézmények nyilvántartásából való törlése céljából.
(6)A költségvetési szervként működő szakképző intézmény a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel, a nem állami szakképző intézmény a szakképzési államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre és a nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg. Az alapító okirat a szakképző intézmény későbbi időponttal való alapításáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről is rendelkezhet, ebben az esetben a szakképző intézményt ezen időponttal kell nyilvántartásba venni, illetve a nyilvántartásból törölni.
  1. § [A szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének átadása, átalakítása és megszüntetése] * Az alapító az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) * a szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének átadásáról, b) a szakképző intézmény megszüntetéséről, c) a szakképző intézmény átalakításáról, amely történhet: ca) * egyesítéssel, amely lehet összeolvadás vagy beolvadás, cb) szétválással, amely lehet különválás vagy kiválás, d) *
  2. § [A szakképző intézmények nyilvántartása]
(1)A szakképző intézmények nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a szakképző intézmény adatait,
  2. b)a szakképző intézmény és fenntartója törvényes képviseletére jogosult személy nevét és
  3. c)a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(2)A szakképző intézmények nyilvántartásába bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat – a 22. §-ban meghatározottak szerint – annak bekövetkezését követő nyolc napon belül be kell jelenteni.
(3)A szakképző intézményt a szakképzési államigazgatási szerv – a nem állami szakképző intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – törli a szakképző intézmények nyilvántartásból, ha
  1. a)az alapító a szakképző intézmény megszüntetéséről határozott,
  2. b)az alapító jogutód nélkül megszűnik,
  3. c)megszűnik az alapítónak a szakképzésialapfeladat-ellátásra vonatkozó joga vagy e jogának gyakorlásával felhagy,
  4. d)az alapító két tanítási évnél hosszabb ideig a szakképző intézményt nem működteti vagy
  5. e)a szakképzési államigazgatási szerv a szakképző intézmény hatósági ellenőrzése vagy minőségirányítási rendszerének külső értékelése keretében súlyos jogszabálysértést vagy szakmai jogszabálysértést tárt fel.
(4)* A szakképző intézmények nyilvántartásának fennálló és törölt adatai nyilvánosak, azokat a szakképzési államigazgatási szerv a honlapon bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi. V. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY FENNTARTÁSA 3. A fenntartó 25. § [A fenntartó]
(1)* Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. A nem állami szakképző intézményt az alapító tartja fenn vagy a fenntartói irányítási hatásköröket az alapító nevében az alapító által kijelölt más személy gyakorolja. Más személy fenntartóként történő kijelölése hiányában az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a fenntartó alatt az alapítót kell érteni.
(2)Fenntartó az a természetes személy vagy jogi személy lehet, aki a szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges feltételekről az alapító nevében gondoskodik.
(3)A fenntartónak címzett hatásköröket a természetes személy fenntartó, jogi személy fenntartó esetében a fenntartó törvényes képviseletére jogosult személy vagy testület gyakorolja. 26. § [A szakképzésért felelős miniszter fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény] *
(1)* Ha e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik.
(2)A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amiket e törvény, a Kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.
(3)A szakképzési centrumot a főigazgató és a kancellár önállóan vezeti és képviseli.
(4)* A főigazgató felel a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért.
(5)* A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért. A gazdasági vezető megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének egyetértésével jogosult.
(6)* A szakképzési centrum vezető állású munkavállalója a szakképzési centrummal munkaviszonyban, más foglalkoztatottja a szakképzési centrummal munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.
(7)*
(8)* 27. § * [A Kormány más tagja, illetve a felsőoktatási intézmény fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény] *
(1)* Az állam képviseletében eljárva szakképző intézményt
  1. a)az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, illetve a halgazdálkodásért felelős miniszter,
  2. b)a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség részére,
  3. c)a rendvédelmi szervet irányító miniszter a rendvédelmi szervek részére,
  4. d)a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az általa irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére alapíthat és gyakorolhatja a fenntartót megillető jogokat. Az
  5. a)pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: agrárszakképző intézmény), a
  6. b)pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: honvédségi szakképző intézmény), a
  7. c)pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: rendvédelmi szakképző intézmény), és a
  8. d)pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: nemzetbiztonsági szakképző intézmény) működésére a Kormány rendelete e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.
(2)A Kormány rendeletben az állami szakképző intézmény állam nevében történő alapítására és a fenntartói irányítási hatáskörök gyakorlására az
(1)bekezdésben meghatározott miniszter mellett más tagját is kijelölheti. A Kormány rendeletben a szakképzésért felelős miniszter mellett más tagja által alapított szakképző intézmény szakképzési centrum részeként történő működését írhatja elő.
(3)* Állami felsőoktatási intézmény szakképző intézmény fenntartói irányítási hatásköreit alapító okirata alapján, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény alapító okirata alapján, más nem állami felsőoktatási intézmény az Nftv. 84. §
(3)bekezdése szerinti megállapodás ilyen rendelkezése esetén gyakorolhatja.
(4)*
  1. § *
  2. A fenntartói irányítás
  3. § [A fenntartói irányítás] A fenntartó ellátja a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat és gyakorolja a szakképző intézmény felett meghatározott irányítási hatásköröket. A nemzetiségi önkormányzat által alapított szakképző intézménnyel kapcsolatosan a Kormány rendeletében meghatározott esetekben az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése vagy véleményének kikérése szükséges. VI. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE
  4. A szakképző intézmény működésének általános rendje
  5. § [A szakképző intézmény önállósága]
(1)A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe.
(2)A szakképző intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek az oktatók, a tanulók és a kiskorú tanulók törvényes képviselői, valamint a képzésben részt vevő személyek.
  1. § [Politikai tevékenység végzésének tilalma] A szakképző intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
  2. § [A szakképző intézmény belső szabályozó eszközei]
(1)A szakképző intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(2)* A szakképző intézmény házirendje állapítja meg a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – kötelességei teljesítésének módját, továbbá a szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályait. A házirend – a 33. §
(1a)és
(1b)bekezdésében, valamint a Kormány rendeletében foglaltakkal összhangban – a tanulói jogviszonyból, illetve a felnőttképzési jogviszonyból származó jogok gyakorlásához, illetve kötelességek teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. A házirendben meghatározott szabályok megsértéséből eredő károkért szakképző intézmény nem felel.
(3)Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában és házirendjében az adott vallás hitelveivel összefüggő viselkedési és megjelenési szabály, jog és kötelesség, valamint hitéleti tevékenység is előírható, amelynek vétkes megszegése miatt a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az e törvényben, a szakképző intézmény alkalmazottjával szemben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) foglaltak szerint fegyelmi eljárás indítható, illetve hátrányos jogkövetkezmény állapítható meg.
(4)A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét, továbbá azok módosítását az oktatói testület a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató és a kancellár egyetértésével fogadja el, az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény esetében a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadása és módosítása előtt ki kell kérni a képzési tanács és a diákönkormányzat véleményét. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata és házirendje nyilvános.
(5)A szakképző intézmény az iratkezelés rendjéről iratkezelési szabályzatot ad ki.
(6)Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott és vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett szakképző intézmény működésében a fenntartó az adott vallás hitelveihez és belső szabályaihoz igazodó sajátos követelményeket határozhat meg. 33. § [A szakképző intézmény egyéb jogai és kötelességei]
(1)A szakképző intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a szakmai oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulók ágazathoz kötött egészségügyi alkalmassági és fogászati vizsgálatának megszervezéséről.
(1a)* A Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe
  1. a)nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy
  2. b)bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a szakképző intézmény
  3. ba)igazgatója egészségügyi célból, vagy
  4. bb)oktatója vagy pedagógusa pedagógiai célból – a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).
(1b)* Az
(1a)bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a szakképző intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről. A tárgyak őrzésére – a tiltott tárgy kivételével – a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel.
(2)Az állami szakképző intézmény a tanuló, a képzésben részt vevő személy, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kérésére a kötelező foglalkozások rendjéhez igazodó, de annak részét nem képező fakultatív hitoktatás egyházi jogi személy általi megszervezését biztosítja. A fakultatív hitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a szakképző intézményben rendelkezésre álló eszközök használatával kell biztosítani. A fakultatív hitoktatás tartalmát az adott vallás hitelvei alapján az egyházi jogi személy határozza meg és végzi a hitoktatásra jelentkezés lebonyolításával, valamint a hitoktatásban közreműködő személy alkalmazásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A fakultatív hitoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során a szakképző intézmény és az egyházi jogi személy egymással kölcsönösen együttműködik.
(3)Az állami szakképző intézmény címtábláján és körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni.
(4)* A szakképző intézmény biztosítja, hogy a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek és hozzátartozóik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett, az elektronikus hírközlésről szóló
  1. évi C. törvény 149/B. §-a szerinti internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat elérhetőségét megismerhessék. A szakképző intézmény köteles az e bekezdés szerinti elérhetőséget a szakképző intézményben jól látható helyre kifüggeszteni, ezenfelül egyéb módon is biztosíthatja az elérhetőség megismerhetőségét.
  2. A tanév és a tanítási év rendje, a foglalkozások
  3. § [A tanév és a tanítási év rendje]
(1)A szakképző intézményben
  1. a)a tanév szeptember elsejétől a következő év augusztus hónapjának utolsó napjáig,
  2. b)a tanítási év – az érettségi vizsga, illetve a szakmai vizsga évét kivéve – szeptember első munkanapjától a következő év június tizenhatodikát megelőző utolsó munkanapig * tart. Felnőttképzési jogviszonyban a szakképzés a tanév és a tanítási év rendjére tekintet nélkül is megkezdhető. *
(2)* A tanév, illetve a tanítási év szakképzésben alkalmazandó rendjét a szakképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A szakképző intézmény ez alapján éves munkatervet készít.
(3)* A tanítási év – tanulói jogviszonyban – ötnapos tanítási hetekből áll, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti nap pedig tanítás nélküli pihenőnap. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat egybefüggő napból álló tanítási szünetet és a Kormány rendeletében meghatározott esetben rendkívüli szünetet, a tanítási év utolsó napját követően a tanév végéig terjedő időszakban pedig legalább harminc egybefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. * 35. § [A foglalkozások]
(1)A szakképző intézményben a szakmai oktatást egyéni és csoportos foglalkozások keretében kell megszervezni. A foglalkozás lehet * a) kötelező és szabadon választható foglalkozás, illetve b) egyéb foglalkozás.
(2)A kötelező foglalkozások száma nem haladhatja meg a napi nyolc, kiskorú tanuló esetén a napi hét foglalkozást. A szabadon választott foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező foglalkozást. A tanuló kötelező foglalkozásait úgy kell megszervezni, hogy ugyanazon napon ugyanazon helyszínen valósuljon meg a szakmai oktatás.
(3)Egyéb foglalkozásként a kötelező foglalkozásokon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai vagy szakmai tartalmú foglalkozás szervezhető meg. A szakképző intézmény által szervezett egyéb foglalkozásokat a szakképző intézmény szakmai programjában kell meghatározni.
(4)A szakképző intézmény köteles a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára differenciált fejlesztést megszervezni.
(5)A szakképző intézmény azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, legalább napi egy testnevelésórát szervez és gondoskodik a tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséről és mérési adatainak azonosításra alkalmatlan módon a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rendszerbe történő továbbításáról.
(6)A szakképző intézmény biztosítja a szakképző intézményi sportkör működését. 35/A. § * [A „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzése] Az állam a szakképző intézményben tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. A szülő, a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló döntésével visszautasíthatja a képzésben részvételt. 35/B. § * [A szakképző intézményben tanuló járművezetők elméleti képzése és vizsgája]
(1)* A szakképző intézményben a tanuló „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges, a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek és elsősegélynyújtási tanfolyamon (a továbbiakban együtt: gépjárművezetői elméleti tanfolyam) vehet részt. A tanfolyamon való részvétel saját használatú informatikai eszközön, tanítási időn kívül is teljesíthető, a szakképző intézmény azonban az órarendbe illesztve, tanítási napon, délután köteles olyan idősávot biztosítani a tanulók számára a gépjárművezetői elméleti tanfolyamon való részvételhez, amelynek ideje alatt tanórai vagy egyéb foglalkozás nem szervezhető a gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak.
(2)A gépjárművezetői elméleti tanfolyam megszervezése során az állami mentőszolgálat bevonásával jelenléti formában, legalább egy alkalommal elsősegélynyújtási demonstrációs alkalmat kell szervezni.
(3)A gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak a szakképző intézmény a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek elméleti vizsgát és online elsősegélynyújtási vizsgát szervez, ezek elvégzéséről a tanuló tanúsítványt kap, amely megfelelt vagy nem megfelelt eredményt tartalmazhat. A megfelelt eredményt tartalmazó tanúsítvány igazolja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges gépjárművezetői elméleti tanfolyam szerinti elméleti ismeretek megszerzését. A szakképző intézmény biztosítja, hogy a tanúsítvány – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti, az elsősegélynyújtásból előírt ismeretek megszerzésének igazolása céljából – a Magyar Vöröskereszt részére bemutatásra kerüljön.
(4)A közúti járművezetők közlekedési alapismeretek elméleti vizsgájának és az elsősegélynyújtási vizsga letételének alapjául szolgáló alapismeretek elsajátításához szükséges informatikai feltételek biztosítása érdekében a szakképző intézmény a regisztrációs és tanulmányi alaprendszert veszi igénybe.
(5)* A szakképző intézmény a tanulmányai befejezését követő 12 hónapon belül nem utasíthatja el a vele tanulói jogviszonyban már nem álló tanulónak az
(1)–
(4)bekezdésben meghatározottak szerint már megkezdett elméleti tanfolyam befejezésére és a vizsgára való jelentkezésére vonatkozó kérelmét, akinek tanulói jogviszonya a tanulmányai befejezésére tekintettel szűnt meg. 7. A szakképző intézmény döntései és azok felülvizsgálata 36. § [A szakképző intézmény döntésének közlése és véglegessé válása]
(1)A szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, illetve a képzésben részt vevő személlyel.
(2)A szakképző intézmény döntése végleges, ha a 37. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. 37. § [A szakképző intézmény döntésének fenntartó általi felülvizsgálata]
(1)A szakképző intézmény döntése, intézkedése vagy annak elmulasztása ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője a tanuló érdekében, illetve a képzésben részt vevő személy – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – eljárást indíthat. A tanulmányok minősítése ellen eljárás akkor indítható, ha a minősítés nem a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra, illetve a felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A tanulmányok értékelése ellen eljárás nem indítható.
(2)A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést
  1. a)a jogszabálysértésre vagy a szakképző intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
  2. b)a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanuló fegyelmi ügyével kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Az e bekezdés szerinti eljárásban jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel vagy igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.
(3)A fenntartó a kérelmet elutasíthatja vagy annak helyt adva a döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.
(4)* A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a fenntartó a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköreit a főigazgató gyakorolja. 38. § [A fenntartó döntésének bírósági felülvizsgálata]
(1)A tanuló, kiskorú tanuló törvényes képviselője, illetve a képzésben részt vevő személy a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem – a megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat és a fegyelmi eljárás megszüntetéséről szóló döntés ellen benyújtott kérelem kivételével – tárgyában hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A keresetlevelet a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntéshozó a többi tanulóra, illetve képzésben részt vevő személyre tekintettel a másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelte el.
(2)Ha jogszabály a fenntartói irányítási hatáskör keretében hozott döntést más személy, szerv vagy testület véleményének kikéréséhez, egyetértéséhez vagy szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntést a sérelmet szenvedett fél és az, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, a döntés közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A harmincnapos határidő a döntésnek az érintett részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A keresetlevelet a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
(3)Ha a
(2)bekezdés szerinti perben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság az érvénytelenséget megállapítja, az a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti, de a bíróság
  1. a)elrendelheti
  2. aa)a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,
  3. ab)hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
  4. ac)a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától megfosztását,
  5. b)meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott szakképző intézmény tekintetében az új tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett tanuló, illetve képzésben részt vevő személy felvétele. 39. § [Egyéb jogorvoslati lehetőségek]
(1)Az érettségi vizsga vizsgabizottság és a független vizsgabizottság döntése elleni fellebbezésre az Nkt.-t kell alkalmazni.
(2)A képzési tanács és a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartónál jogszabálysértésre hivatkozással eljárást indíthat. A fenntartó döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadható. A keresetlevelet a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál kell benyújtani. VII. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAI 8. A szakképző intézmény alkalmazottai 40. § [A szakképző intézmény alkalmazottai és jogviszonyuk]
(1)A szakképző intézmény alkalmazottja
  1. a)az igazgató,
  2. b)az igazgatóhelyettes,
  3. c)az oktató,
  4. d)* a többcélú szakképző intézményben köznevelésialapfeladat-ellátásra a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy és
  5. e)a további, közvetlenül nem a szakmaialapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott személy.
(2)A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll. Az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony egyházi szolgálati viszonyként is létrehozható.
(3)* A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló
  1. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.
  2. § [Az alkalmazott foglalkoztatási feltételei]
(1)A szakképző intézményben alkalmazott az lehet, aki
  1. a)cselekvőképes,
  2. b)büntetlen előéletű és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
  3. c)rendelkezik a Kormány rendeletében előírt végzettséggel és szakképzettséggel, illetve gyakorlattal.
(2)Azt a tényt, hogy az alkalmazott vagy a szakképző intézményben alkalmazni kívánt személy az
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek megfelel, a tevékenység megkezdését megelőzően, illetve a tevékenységének gyakorlása alatt hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény egyházi személy oktatójának büntetlen előéletét és a foglalkozástól eltiltás hiányát a fenntartó belső szabálya szerint ellenőrzi. 42. § [Az alkalmazott juttatásai]
(1)A szakképző intézmény alkalmazottja a munkaszerződésében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára.
(2)A szakképző intézmény alkalmazottja az általa időszakosan vagy nem rendszeresen ellátott feladatra tekintettel a többletfeladat ellátásának időtartamára havonként járó többletjuttatásra jogosult. 43. § * [Az alkalmazottat megillető kedvezmények]
(1)A szakképző intézmény 40. §
(1)bekezdés a)–d) pontja szerinti alkalmazottjának minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.
(2)A szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottja az unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. 9. A szakképző intézmény vezetői 44. § [Az igazgató]
(1)A szakképző intézményt az igazgató vezeti.
(2)Az igazgató felel a szakképző intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
(3)Az igazgató nem utasítható azokban az ügyekben, amelyeket számára jogszabály meghatároz.
  1. § [Az igazgatóhelyettes] Az igazgató feladatai ellátásának segítésére és helyettesítésére igazgatóhelyettes bízható meg. A szakképző intézményben kötelező egy szakirányú oktatásért felelős igazgatóhelyettest megbízni.
  2. § [Az intézményvezetői kiválasztás és megbízás feltételei]
(1)Igazgatói és igazgatóhelyettesi (a továbbiakban együtt: intézményvezető) megbízást az kaphat, aki a Kormány rendeletében meghatározott szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkezik.
(2)* Nem lehet intézményvezető a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező személy. Ez a korlátozás nemzetiségi önkormányzat tekintetében nem vonatkozik a fenntartói irányítási hatáskört gyakorló képviselő-testület tagjaira, a más nem állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatáskört gyakorló testület tagjaira.
(3)* Az állami szakképző intézményben az igazgató kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és az oktatói testület legalább kétharmada egyetért vagy újonnan létesített szakképző intézmény esetén a szervezési feladatok ellátása érdekében ez indokolt. Egyetértés hiányában, illetve az igazgató harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. A szervezési feladatok ellátására adott megbízás legfeljebb a következő tanév utolsó napjáig terjedő időszakra szólhat.
(4)Az igazgatót a fenntartó – a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője – a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. A szakképzésért felelős miniszter az egyetértést csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. Az igazgatóhelyettest az igazgató a fenntartó – a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató az igazgató – egyetértésével bízza meg. 10. A szakképző intézmény oktatói 47. § [Közös szabályok]
(1)Szakképző intézményben a szakképzésialapfeladat-ellátást oktatók végzik.
(2)* Az oktató a szakmai oktatás végzése során a tanulókkal, illetve a képzésben részt vevő személyekkel összefüggő tevékenységével kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.
(3)* Az állami szakképző intézmény oktatója a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Nemzeti Pedagógus Kar tagja.
(4)Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézményben a fenntartó további alkalmazási feltételt írhat elő.
(5)Az oktató pedagógusigazolványra jogosult.
  1. § [Az oktató jogai] Az oktatót feladatának ellátásával összefüggésben megilleti az a jog, hogy
  2. személyét mint az oktatói testület tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői-oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
  3. * a szakképző intézmény szakmai programja, illetve a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja alapján az ismereteket, a tananyagot, a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés módszereit megválassza,
  4. * a szakképző intézmény szakmai programja, illetve a szakmai képzés képzési programja alapján – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – megválassza az alkalmazott tankönyveket, digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket, a szemléltető és a szakképzés céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszközöket,
  5. – az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézményben a fenntartó eltérő rendelkezése hiányában – a
  6. §
(2)bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt,
  1. hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,
  2. * az oktatói testület tagjaként részt vegyen a szakképző intézmény szakmai programjának és a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja az oktatói testület tagjait megillető jogokat,
  3. szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,
  4. szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen szakképzéssel foglalkozó testületek munkájában,
  5. * a szakképző intézmény könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket, tanári segédkönyveket, informatikai eszközöket, 9a. * munkáját biztonságos és egészséges munkafeltételek között végezze,
  6. az oktatási jogok biztosához forduljon.
  7. § [Az oktató kötelességei]
(1)* Az oktató alapvető feladata a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai oktatása, illetve szakmai képzése, az ahhoz kapcsolódó törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.
(2)Az
(1)bekezdéssel összefüggésben az oktató kötelessége, hogy
  1. a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse,
  2. a tanulókat, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, illetve a képzésben részt vevő személyeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét figyelmeztesse, ha a kiskorú tanuló jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
  3. a tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, illetve a képzésben részt vevő személy javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,
  4. a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa,
  5. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,
  6. jogszabályban meghatározott egyéb kötelességeit teljesítse.
  7. § [Az oktató továbbképzése és értékelése] *
(1)Az oktató négyévenként legalább hatvan óra továbbképzésben vesz részt. A szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának továbbképzését elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban kell teljesíteni. Megszüntethető annak az oktatónak a jogviszonya, aki a továbbképzésen önhibájából nem vett részt vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
(2)Az oktatót az igazgató háromévente a szakképzésért felelős miniszter által javasolt és a szakképző intézményre az alapján kialakított módszertan szerint értékeli. 51. § [Az oktatói testület]
(1)* Az oktatói testület a szakképző intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az oktatói testület a szakmai oktatási kérdésekben, a szakképző intézmény működésével kapcsolatos, e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott ügyekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
(2)Az oktatói testület dönt
  1. * a szakképző intézmény szakmai programjának, illetve a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának elfogadásáról,
  2. a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadásáról,
  3. a szakképző intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
  4. a szakképző intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
  5. a továbbképzési program elfogadásáról,
  6. az oktatói testület képviseletében eljáró oktató kiválasztásáról,
  7. * a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, valamint a képzésben részt vevő személyek szakmai vizsgára, illetve képesítő vizsgára bocsáthatóságáról,
  8. a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fegyelmi ügyeiben,
  9. jogszabályban meghatározott más ügyekben.
(3)Az oktatói testület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Jogszabályban meghatározott ügyben kötelező az oktatói testület véleményének kikérése.
(4)Az óraadó – ide nem értve a heti tizennégy foglalkozásnál többet tanító óraadót – az oktatói testület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a
(2)bekezdés
  1. és
  2. pontja szerinti ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.
  3. § [A szakmai munkaközösség]
(1)* A szakképző intézményben legalább öt oktató részvételével szakmai munkaközösség hozható létre. Egy szakképző intézményben egyidejűleg legfeljebb tíz szakmai munkaközösség működhet.
(2)A szakmai munkaközösség részt vesz a szakképző intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető az oktatók értékelésében. NEGYEDIK RÉSZ A TANULÓ ÉS A KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLY VIII. FEJEZET A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSI JOGVISZONY KÖZÖS SZABÁLYAI 53. § [A tanulói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony]
(1)* A szakképzésben
  1. a)a tanuló tanulói jogviszonyban,
  2. b)a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.
(1a)* A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között, a felnőttképzési jogviszony – szakmai oktatásban – a szakképző intézmény és a képzésben részt vevő személy, – szakmai képzésben – a szakképző intézmény mint felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre. A tanulói jogviszonyra e törvényt és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletét, a felnőttképzési jogviszonyra – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – az Fktv. 12/A–13/A. §-át kell alkalmazni. A képzésben részt vevő személyre alkalmazni kell a 66. §-t és a 67. §
(1)és
(2)bekezdését, továbbá – ha a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban vesz részt – az 59. §
(3)bekezdését és a 60. §
(1)bekezdésének a közös értékelésre és minősítésre vonatkozó rendelkezését.
(2)* Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti. A szakképző intézmény tanulójának tankötelezettségére az Nkt.-t kell alkalmazni.
(3)Szakmai képzés kizárólag felnőttképzési jogviszonyban szervezhető. Ha a tanuló szakmai képzésére a szakképző intézményben a szakmai oktatással vagy a köznevelési intézményben a szakgimnáziumi vagy a szakiskolai nevelés-oktatással párhuzamosan kerül sor, a szakmai képzés, illetve szakiskolában a szakmai oktatás tanulói jogviszony keretében is megszervezhető.
(4)* A felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban
  1. a)a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére,
  2. b)a kötelező foglalkozások száma legfeljebb a tanulói jogviszonyban szervezett szakmai oktatás kötelező foglalkozásai számának negyven százalékáig csökkenthető és ágazati alapoktatásban a kötelező foglalkozások
  3. b)pont szerint meghatározott számának ötven százalékáig zárt rendszerű elektronikus távoktatásként is megszervezhető.
(4a)* A szakképző intézmény szakmai programjában meghatározottak szerint a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy korábbi tanulmányait, megszerzett ismereteit és gyakorlatát az adott szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámítás alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti.
(5)Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézményben a tanulói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony létrehozásának feltételeként kiköthető az adott vallás, világnézet elfogadása és annak igazolása. IX. FEJEZET A TANULÓI JOGVISZONY 11. A tanulói jogviszony keletkezése, szünetelése és megszűnése 54. § [A tanulói jogviszony keletkezése]
(1)A tanulói jogviszony
  1. a)felvétellel vagy
  2. b)átvétellel keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a tanulót a tanulói jogviszonyon alapuló jogok és kötelességek ettől az időponttól kezdve illetik meg és terhelik. Jogszabály és a házirend egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
(2)A szakképző intézmény a jogviszony létesítéséhez további feltételeket is meghatározhat, amelyeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A feltételek teljesítéséhez kapcsolódó előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében nem szervezhető.
(3)A tanuló osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az osztálylétszám legfeljebb 32 fő, amely a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal túlléphető. A szakképző intézményben megvalósuló szakirányú oktatás csoportlétszáma legfeljebb 16 fő. A minimális osztály- és csoportlétszámot a fenntartó határozza meg. 55. § [A tanulói jogviszony szünetelése] Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa. 56. § [A tanulói jogviszony megszűnése] Megszűnik a tanulói jogviszony
  1. a)ha a tanulót másik szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény átvette, az átvétel napján,
  2. b)az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, kivéve, ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz, akkor a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
  3. c)ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és
  4. ca)a tanuló a tanulmányait nem kívánja a szakképző intézményben tovább folytatni, a bejelentés tudomásulvételének napján,
  5. cb)a szakképző intézményben nem folyik másik megfelelő szakképzés vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek a szakképző intézményben nem adottak, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján,
  6. d)a tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló – kiskorú tanuló a törvényes képviselője egyetértésével – írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján,
  7. e)ha a jogviszonyt – a tanköteles tanuló és a hátrányos helyzetű tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének – eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetésről szóló határozat véglegessé válásának napján,
  8. f)ha a tanuló – a tanköteles tanuló kivételével – a szakképző intézmény kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján,
  9. g)ha a tanulóval szemben kizárás a szakképző intézményből fegyelmi határozatot hoztak, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján,
  10. h)ha a nem magyar állampolgárságú tanuló külföldre távozik, a bejelentés tudomásulvételének napján. 56/A. § * [A tanuló jogviszony igazolása]
(1)A tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a szülőtől, a törvényes képviselőtől, a tanulótól nem kérhető.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt tanévet követő évtől a tanulói jogviszony – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
(3)Ha az
(1)vagy
(2)bekezdésben foglalt időtartam alatt a tanulói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából a szakképzési államigazgatási szervet. 12. A tanuló jogai és kötelességei 57. § [A tanuló jogai]
(1)A tanulónak joga van arra, hogy
  1. a)képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
  2. b)tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
  3. c)hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
  4. d)a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
  5. e)véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.
(2)A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. 58. § [A tanuló kötelességei]
(1)A tanuló kötelessége, hogy
  1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,
  2. eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
  3. óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
  4. megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
  5. tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt.
(2)* A szakképző intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a szakképző intézmény szerzi meg a tulajdonjogát a birtokába került minden olyan dolognak, amelyet a tanuló a szakképző intézményben vagy a szakképző intézmény által biztosított dolog felhasználásával állított elő a jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a szakképző intézmény biztosította. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szakképző intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 59. § [A tanuló juttatásai és az őt megillető további kedvezmények]
(1)* A tanuló – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint – ahhoz a szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt *
  1. a)az első szakma megszerzésével összefüggésben
  2. aa)– a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – ösztöndíjra és
  3. ab)egyszeri pályakezdési juttatásra,
  4. b)rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult. Az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelés bírósági úton nem érvényesíthető.
(2)* A tanuló a szakképző intézmény útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi elhelyezését az Nkt. szerint. A tanuló tanítási évben (ideértve az évközi szünetek idejét is) és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.
(3)A tanuló diákigazolványra jogosult.
  1. A tanulmányi kötelezettségek teljesítése
  2. § [A tanuló értékelése és minősítése]
(1)* A tanuló teljesítményét az oktató a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Ha a tanuló szakirányú oktatását nem a szakképző intézmény végzi, a szakirányú oktatással összefüggésben a tanuló teljesítményét a duális képzőhely az oktatóval közösen értékeli és minősíti. Az ilyen értékelésre a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott, elsajátított tananyagrészenként megszervezett beszámolás keretében kerül sor. Az előkészítő évfolyamon – a nyelvi előkészítés kivételével – a tanulót kizárólag a tanítási év végén kell szövegesen minősíteni és dönteni az előrehaladásáról. A műhelyiskolában értékelés, minősítés nem alkalmazható.
(2)A tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személyt, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, az igazgató az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján mentesíti *
  1. a)az érdemjegyekkel történő értékelés és osztályzatokkal történő minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
  2. b)– a szakirányú oktatás kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(3)Az érdemjegyek és az osztályzatok a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles
(5), jó
(4), közepes
(3), elégséges
(2), elégtelen
(1).
  1. § [Az egyéni tanulmányi rend] A tanuló kérelmére – kiskorú esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kérelmére – a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményekben részesíthető, ha egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye vagy egyéb helyzete ezt indokolttá teszi.
  2. § *
  3. § [A magasabb évfolyamba lépés]
(1)A tanuló év végi osztályzatát az oktatói testület osztályozó értekezleten áttekinti, és az oktató, az osztályfőnök, illetve a duális képzőhely által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
(2)A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az évfolyam teljesítéséről bizonyítványt kap. Az egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulónak az előírt tanulmányi követelményeket az egyéni tanulmányi rendben meghatározottak szerint kell teljesítenie.
(3)* A tanuló évfolyamonkénti tanulmányi követelményeinek, a képzésben résztvevő személy a tanulmányi követelményeinek teljesítéséről digitális bizonyítványt kap.
(4)* A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszer alkalmazásával elektronikus úton a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával kell elkészíteni és a szakképző intézmény igazgatójának elektronikus aláírásával kell ellátni.
(5)* A digitális bizonyítvány tartalmazza az e törvény vagy felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bizonyítványokra vonatkozó adatokat.
(6)* A digitális bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló törzslap közokirat. A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott ideig – kell megőrizni azzal, hogy a hosszú távú megőrzéséről is gondoskodni kell. A tanuló, törvényes képviselője, a képzésben részt vevő személy, továbbá a volt tanuló és a tanulmányait befejezett képzésben részt vevő személy digitális bizonyítványát a tanulmányi rendszerbe történő hitelesített belépést követően éri el.
(7)* A tanulmányi rendszerben kiállított, tárolt és nyilvántartott digitális bizonyítványról kizárólag az arra jogosult tanuló, illetve a tanuló szülőjének vagy törvényes képviselőjének – a tanulmányi rendszeren keresztül is előterjeszthető – kérelemére hiteles papír alapú másolatot (a továbbiakban: díszpéldány) kell kiállítani. A díszpéldányon fel kell tüntetni a tanulmányi rendszer által generált és nyilvántartott egyedi azonosítót és azt, hogy a papír alapú hiteles másolat a digitális bizonyítvány hiteles másolata. A papír alapú hiteles másolatot eredeti aláírásával hitelesítenie kell a kiállítónak és az intézmény igazgatójának, továbbá a díszpéldányt az intézmény hivatalos körbélyegzőjével el kell látni. A díszpéldány, valamint szakképző intézmény típusonként a díszpéldányok tárolására szolgáló tartótok – első példánya ingyenes, a második példányért kormányrendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.
(8)* A tanulmányi rendszerben tárolt digitális bizonyítványok nyilvántartásához hozzáférést azon tanuló, képzésben részt vevő személy, illetve a tanuló szülője vagy törvényes képviselője számára kell biztosítani, amely tanuló vagy a képzésben részt vevő személy esetében a tanulmányi rendszer már tartalmazza a tanuló vagy a képzésben részt vevő személy korábban kiállított digitális bizonyítványát. 14. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a szakképző intézmény kártérítési felelőssége 64. § [A tanuló jutalmazása]
(1)A tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért a házirendben meghatározottak szerint jutalmazni kell.
(2)A szakképzésért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére az igazgató tehet javaslatot. 65. § [A tanuló fegyelmi felelőssége]
(1)Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a kiskorú tanuló törvényes képviselője gyakorolja.
(2)A fegyelmi büntetés lehet
  1. a)megrovás,
  2. b)meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása,
  3. c)áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe,
  4. d)kizárás a szakképző intézményből.
(3)A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt a szakképző intézményben és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a szakképző intézmény és a kollégium eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést ott lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
(4)A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt, illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtására a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője jogosult.
(5)Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható. 66. § [A tanuló kártérítési felelőssége]
(1)Ha a tanuló a szakképző intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni.
(2)A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a – károkozás napján érvényes – kötelező legkisebb munkabér
  1. a)egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén,
  2. b)öthavi összegét szándékos károkozás esetén. 67. § [A szakképző intézmény kártérítési felelőssége]
(1)A szakképző intézmény a tanulónak okozott kárért – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk.-t kell alkalmazni azzal, hogy a szakképző intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(2)* A szakképző intézmény felelősségbiztosítást köt, amely kiterjed a tanulóbalesetre és a tanuló által okozott kárra. Ha a felelősségbiztosítás nem terjed ki a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulásra, a szakképző intézmény vagy a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulás szervezője külön felelősségbiztosítást köt. A tanulóbalesetre, a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulásra vonatkozóan kötött felelősségbiztosítás kedvezményezettje a tanuló.
(3)A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a szakképző intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.
  1. A tanulók közösségei
  2. § [A diákkör] A tanulók a szakmai oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését az oktatói testület segíti.
  3. § [A diákönkormányzat] A tanulók a saját érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt oktató segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg ötéves időtartamra.
  4. A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének jogai és kötelességei
  5. § [A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének jogai] A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének joga van arra, hogy
  6. gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel a gyermekével vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanulóval közösen válasszon szakképző intézményt,
  7. * a szakképző intézmény oktatási tevékenységét megismerje és gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló előrehaladásáról tájékoztatást kapjon,
  8. véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.
  9. § [A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelességei]
(1)A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelessége, hogy
  1. biztosítsa gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló tankötelezettségének teljesítését,
  2. gondoskodjon gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
  3. gondoskodjon arról, hogy gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló teljesítse kötelességeit, – a szakképző intézménnyel együttműködve – megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, továbbá figyelemmel kísérje gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
  4. * tiszteletben tartsa a szakképző intézmény alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
(2)A kiskorú tanuló törvényes képviselője – gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a kiskorú tanuló törvényes képviselője e kötelezettségének nem tesz eleget, a gyermekére vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanulóra tekintettel járó valamennyi támogatás nyújtása a részszakma megszerzéséig szünetel. A foglalkoztató megszüntetheti a kiskorú tanuló foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát, ha az a kiskorú tanuló tanulmányai folytatásával nem összeegyeztethető, vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fenntartása az e bekezdés szerinti cél megvalósulását kizárja.
  1. § [A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályok alkalmazása nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén] Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a kiskorú tanuló törvényes képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén az ilyen jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése a nagykorú és cselekvőképes tanulót – a képzési tanácsba történő delegálás kivételével – illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú és cselekvőképes tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és szülőjével közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésével, a tanulmányi kötelezettség teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó döntésekről a nagykorú tanuló szülőjét is értesíteni kell. ÖTÖDIK RÉSZ A SZAKMAI OKTATÁS ÉS A VIZSGÁK RENDSZERE X. FEJEZET A KÖZISMERETI OKTATÁS
  2. § [A közismereti oktatás]
(1)A szakképző intézményben a közismereti oktatás a közismereti kerettanterv szerint folyik.
(2)A szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alapvizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszámait – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával – évfolyamok között átcsoportosíthatja.
(3)* A szakképző intézményekben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartását és a Honvédelem tantárgy oktatását a Magyar Honvédség látja el, amelynek alapelveit a szakképzésért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közötti együttműködési megállapodás határozza meg azzal, hogy a feladatellátással összefüggő munkáltatói jogköröket a Magyar Honvédség kijelölt szervezetének parancsnoka gyakorolja és a szakképző intézményben végzett feladatokat és munkaidő-beosztást a szakképző intézmény igazgatója határozza meg az együttműködési megállapodás keretei között. XI. FEJEZET AZ ÁGAZATI ALAPOKTATÁS 74. § [Az ágazati alapoktatás]
(1)A szakképző intézményben a szakirányú oktatást megelőzően ágazati alapoktatás folyik. Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint.
(2)Az ágazati alapoktatást a szakképző intézményben kell megszervezni.
(3)Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul. XII. FEJEZET A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS
  1. A szakirányú oktatás
  2. § [A szakirányú oktatás célja] A szakirányú oktatás célja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye azok gyakorlatban történő alkalmazására és a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsgára felkészítse.
  3. § [Részvétel a szakirányú oktatásban]
(1)A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban
  1. a)a szakképző intézményben vagy
  2. b)szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen vehet részt. A szakképző intézményben a szakirányú oktatás akkor teljesíthető, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban nem biztosítható. Ha a szakmai oktatás célját szolgálja, a szakirányú oktatás a 90/A. § szerint saját foglalkoztatónál és külföldön is teljesíthető. *
(2)A szakirányú oktatásban való részvétel kötelező.
(3)A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mulasztását a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell pótolni. 77. § [A szakirányú oktatás rendje]
(1)A szakirányú oktatás
  1. a)a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy
  2. b)a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll.
(1a)* Szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – a tanítási év első napjától szervezhető.
(2)* Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakképzési munkaszerződés keretében folytatott szakirányú oktatás kivételével – szakirányú oktatás nem szervezhető. 78. § [A szakirányú oktatási idő] *
(1)* A szakirányú oktatás a napi nyolc órát, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi hét órát nem haladhatja meg. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a napi szakirányú oktatási időt meghaladó szakirányú oktatásban nem vehet részt.
(2)A napi szakirányú oktatást hat és huszonkét óra között kell megszervezni. A szakirányú oktatás befejezése és a következő napi szakirányú oktatás vagy közismereti oktatás megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.
(3)A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére, ha a napi szakirányú oktatási idő
  1. a)a négy és fél órát meghaladja, legalább harminc perc,
  2. b)a hat órát meghaladja, legalább negyvenöt perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a napi szakirányú oktatási időn belül. 79. § [A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy védelme a szakirányú oktatás során]
(1)A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakirányú oktatás keretében megilletik mindazok a jogok, amelyeket
  1. a)az érdekvédelem tekintetében az Mt., valamint
  2. b)az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében a munkavédelemről szóló törvény és végrehajtási rendeletei biztosítanak a munkavállaló részére. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt, munkáltatón a szakképző intézményt, illetve a duális képzőhelyet, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, illetve a felnőttképzési jogviszonyt kell érteni.
(2)A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatás keretében csak a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
(3)A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakirányú oktatással összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni és gondoskodni kell a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy orvosi vizsgálatáról. 18. A szakirányú oktatás megszervezése 80. § [A szakirányú oktatás megszervezése]
(1)* Szakirányú oktatást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) szervezhet.
(2)A szakirányú oktatás követelményeire való felkészítéshez szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket a szakirányú oktatást folytató szervezet biztosítja. 81. § [Képzőközpontok]
(1)A duális képzőhelyi követelményeknek való együttes megfelelés érdekében történő együttműködés céljából
  1. a)legalább négy mikro- vagy kisvállalkozás által,
  2. b)* legalább kettő középvállalkozás által vagy legalább kettő olyan vállalkozás által, amelyből az egyik nagyvállalkozás vagy
  3. c)a gazdálkodó szervezet és a szakképzési centrum legfeljebb hatvanszázalékos tulajdoni hányadával együttesen létrehozott nonprofit gazdasági társaság ágazati képzőközpontként működhet.
(1a)* Az
(1)bekezdés a) pontja szerint létesített ágazati képzőközpontban a szakmai szervezet – ha jogszabály vagy létesítő okirat a társasági részesedésszerzés lehetőségét nem zárja ki – legfeljebb tízszázalékos tulajdoni hányadot szerezhet.
(2)* A szakirányú oktatás és az Nftv. szerinti duális képzés egy képzőközpontban történő megvalósítása céljából a felsőoktatási intézmény és a szakképzési centrum együttesen legalább ötvenegy százalékos tulajdoni hányadával létrehozott ágazati képzőközpont tudásközpontként működhet.
(3)* Önállóan vagy más gazdálkodó szervezet megbízása alapján folytatandó szakirányú oktatás céljából a saját tanműhellyel rendelkező nagyvállalkozás, ha utolsó éves nettó árbevételének legalább kilencven százaléka vállalkozási tevékenységből származik, saját szervezetén belül vállalati képzőközpontot működtethet.
(4)Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – a gazdasági társaság kérelmére a cégbíróság állapítja meg. A gazdasági társaság az ágazati képzőközponti és a tudásközponti szervezeti minőséget cégnevében feltüntetheti. 82. § [A duális képzőhelyek nyilvántartása]
(1)* Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy – a szakképző intézmény kivételével – más olyan gazdálkodó szervezet (ideértve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőt
  1. is)vehető nyilvántartásba,
  2. a)amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei biztosítottak,
  3. b)amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,
  4. c)amelynél az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végeznek, és amely az ahhoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és
  5. d)amely a 19. §
(3)bekezdése szerinti minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.
(2)A duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti. A nyilvántartásba vételre az a területi gazdasági kamara illetékes, amelynek területén a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van.
(3)A duális képzőhelyek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a duális képzőhely adatait, képviselőjének és a szakirányú oktatásért felelős személynek a nevét,
  2. b)azokat a szakmákat, amelyekre a duális képzőhely a felkészítést nyújtja,
  3. c)a gazdasági kamara adatait, képviselőjének és a nyilvántartásba-vételi eljárásba bevont szakértő nevét, és
  4. d)a Kormány rendeletében meghatározott, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(4)*
(5)A nyilvántartásba-vételi eljárás ingyenes.
  1. Szakképzési munkaszerződéssel való részvétel a szakirányú oktatásban
  2. § [A szakképzési munkaszerződés]
(1)A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duál

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.