2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Szakképzési tv. (új) - 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről *  Az Országgyűlés – a tudatos szakma-, illetve képesítésválasztás elősegítése, – a szakképzés XXI. századi követelményekhez igazított, magas színvonalának biztosítása, – a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktató, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítésére alapozó, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosító szakképzettség, illetve szakképesítés megszerzését elősegítő szakképzési rendszer kialakítása céljából, az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és munkához való jog érvényesülése érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPELVEK 1. § *  [A szakképzés feladata] A szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése és a gazdaság versenyképességének erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. 2. § [Az oktatáshoz való jog biztosítása] (1) *  Az állam a szakképzésben való részvételt és a szakképzési alapfeladat ellátását – a hatékonyság, a szakszerűség, a magas szintű minőség és az egyenlő eséllyel történő hozzáférés követelményére figyelemmel – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon biztosítja. (2) A szakképzésialapfeladat-ellátás a szakmai önállósággal rendelkező szakképző intézmény és a duális képzőhely között az állam és a magánszféra konstruktív együttműködésével és érdekeik kölcsönös elismerésével megosztva folyik. A szakképzés megszervezésének minőségét, demokratikus és jogszerű működését e törvény és az állam általi ellenőrzés biztosítja. 3. § [A szakképzés ingyenessége] (1) Az állam *  a) *  az első kettő szakma megszerzését – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül, b) *  a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését – ideértve a 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti mérlegképes könyvelői, adótanácsadói hatósági képesítéseket is – az első képesítő vizsga befejezéséig és, c) *  a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja. A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése utáni első javító- és pótlóvizsgára is irányadó. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele. *  (1a) *  Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy részére. (2) *  Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a Kormány rendeletében meghatározott esetben szedhető térítési díj, illetve tandíj. A szakképzés megszervezése, végzése és feltételeinek biztosítása ezt meghaladóan nem tehető pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulástól vagy költségtérítéstől függővé, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzésben ingyenesen vesz részt. 4. § [A szakképzés elvei] (1) A szakképzés középpontjában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és az oktató áll, akiknek jogai és kötelességei egységet alkotnak. A szakképzésben a kiskorú tanuló nevelésének és oktatásának feladatát a kiskorú tanuló törvényes képviselői megosztják az oktatókkal. (2) Az állam által alapított szakképző intézményben (a továbbiakban: állami szakképző intézmény) az ismereteket, valamint a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, tiszteletben tartva a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, a kiskorú tanuló törvényes képviselője és az oktató vallási, világnézeti meggyőződését. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet. A szakképzésben érvényre kell jutnia továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeknek. (3) A szakképző intézményben folyó oktatás nyelve a magyar. A szakképzés – részben vagy egészben – nem magyar nyelven is folyhat. Az állam biztosítja, hogy minden szakma tekintetében elérhető legyen magyar nyelven folyó szakmai oktatás. (4) *  A szakképzés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló speciális igényeinek figyelembevétele és egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésének elősegítése a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése érdekében. 5. § [A vallási közösségek részvétele a szakképzésben] Az állam tiszteletben tartja a vallási közösségek vallási, világnézeti elkötelezettségét és erre tekintettel lévő sajátos szabályozás útján biztosítja a vallási közösségek szakképzésben való részvételét. 6. § [Az együttműködési kötelezettség és a jóhiszeműség követelménye] (1) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői a szakképzési alapfeladatok megvalósítása során egymással együttműködnek és együttműködésük során egymást a feladataik ellátásához szükséges információkról kellő időben tájékoztatják. (2) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői kötelességeiket és jogaikat a szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 7. § [Értelmező rendelkezések] E törvény alkalmazásában 1. *  akkreditált szakképzési vizsgaközpont: a szakképzési államigazgatási szerv minősítő eljárásában a jogszabályi követelmények teljesítésére, valamint a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására alkalmasnak minősített és az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásába bejegyzett szervezet, 1a. *  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személynek, 1b. *  digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszer modulja, amely biztosítani képes legalább a tanárok és a diákok egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját, 1c. *  digitális bizonyítvány: a tanulmányi rendszer által kiállított, tárolt és nyilvántartott elektronikus formában kiállított közokirat, amelyet kiállításakor a szakképző intézmény igazgatójának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja, 2. egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre, 3. feladatellátási hely: az a cím, ahol a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott szakképzési alapfeladat ellátása történik, 3a. *  nagyvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás, 3b. *  mikrotanúsítvány: tárgyleírást is tartalmazó, önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló, olyan igazolás, amely a szakmai oktatáshoz kapcsolódó a szakképző intézmény valamely önállóan értékelt szakmai tantárgyának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat, 4. pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás – képzési és kimeneti követelményekben meghatározott – azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a szakmai vizsgára és a szakma végzésére, 5. *  sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy: az a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi – látási, hallási –, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral – küzd, 6. *  szakképzési alapfeladat: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott technikumi szakmai oktatás és szakképző iskolai szakmai oktatás, továbbá ahhoz kapcsolódóan az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése, 6a. *  szakképzési tankönyv: olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel, 6b. *  szakmai szervezet: valamely gazdasági ágazat vagy közös gazdasági érdekek képviseletét ellátó köztestület vagy egyesület, 7. székhely: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott, a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkavégzési helye található, 8. tanítási nap: az olyan nap, amelyen a foglalkozások száma eléri a hármat, 8a. *  tanulmányi rendszer: a szakképzési intézmény rendeltetésszerű működéséhez; a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához; a nevelés-oktatás megszervezéséhez; a szakképzési intézmény szakmai képzésének, duális képzésének, iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához; az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez; kompetenciamérésekhez; a digitális vizsgáztatáshoz; a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához; az intézmények – ideértve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is – leltáradatainak nyilvántartásához; a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához; az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához; a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához; az oktatói munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, az oktatói munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához; a munkáltatói jogok gyakorlásához; illetve a szakképzési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához; kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához; a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez; a jogszabályban, illetve a szakképzési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához; a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához; az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez; a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához; a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekétkeztetéssel kapcsolatos, a tanulmányi rendszer üzemeltetője által megvalósított teljes körű ügyintézésnek, adminisztrációs eljárások lebonyolításának, adatnyilvántartásának biztosításához, valamint a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos pénzkezelési, számlázási, teljesítésigazolási, pénzügy elszámolási és hatósági adatszolgáltatási rendszer biztosításához; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához; valamint a szakképzési információs rendszerrel és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a tanulmányi rendszer üzemeltetője által biztosított, a szakképzési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít, és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, 8b. *  tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet, 9. *  tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény felügyelete alatt áll, 10. telephely: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott, a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló olyan feladatellátási hely, amely a szakképző intézmény székhelyén kívül található, 10a. *  videótartalom-kezelő: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) ekként meghatározott fogalom, 11. *  zárt rendszerű elektronikus távoktatás: az Fktv.-ben ekként meghatározott fogalom, 12. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: az Fktv.-ben ekként meghatározott fogalom. MÁSODIK RÉSZ A SZAKKÉPZÉS FOGALMA ÉS RENDSZERE 8. § [A szakképzés fogalma] (1) A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges a) szakmára felkészítő szakmai oktatás és b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés. (2) Szakképzés – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az e törvényben meghatározott feltételek szerint szervezhető. 9. § [A szakképzés megszervezése] (1) *  Szakképzés szakképző intézményben szervezhető. (2) A szakképzés szakképző intézményen kívül a) részszakmára felkészítő szakmai oktatás és b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés keretében az Fktv. szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által szervezhető. *  (3) A duális képzőhely a szakirányú oktatás keretében vesz részt a szakképzésben. (4) *  A szakképzésért felelős miniszter engedélyével a szakképzési rendszer fejlesztése céljából a szakképzés kísérleti jelleggel az e törvénytől eltérő feltételekkel, illetve köznevelési alapfeladat-ellátás szerinti középfokú iskolai továbbtanulásra történő felkészítéssel kiegészülve is megszervezhető. 10. § *  [A szakmajegyzék] A kizárólag szakképző intézményben szakmai oktatás keretében elsajátítható szakmákat a Kormány rendeletben állapítja meg (a továbbiakban: szakmajegyzék). A szakmajegyzékben szakmánként meg kell határozni a szakma azonosító számát, ennek keretében képzési területét, ágazati besorolását, szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, a szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó szakmairányt és a szakmai oktatás időtartamát. 11. § [A képzési és kimeneti követelmények] (1) A szakmákhoz – az ellenőrzési, a mérési és az értékelési rendszer kialakítását és működését biztosító, a szakképzésben kötelezően alkalmazandó – képzési és kimeneti követelményeket kell előírni. A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakmára vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket a részszakmára is alkalmazni kell. (2) *  A képzési és kimeneti követelményeket – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter hivatalos kiadványként a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon (a továbbiakban: honlap) teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A képzési és kimeneti követelmények a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni. (3) A közzétett képzési és kimeneti követelményeket a szakképzésért felelős miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A képzési és kimeneti követelményekben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap. (4) *  A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást – a nem érdemi jellegű vagy a tanulóra kedvezőbb változás kivételével – kizárólag a változással érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben a tanév első napjával lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév október 31-ig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított szakmai oktatást nem érinti. (5) A képzési és kimeneti követelményekkel szemben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhető közigazgatási jogvita. 12. § *  [A szakmai program] A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a képzési és kimeneti követelményekre figyelemmel kidolgozott szakmai program alapján folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. A szakmai oktatáshoz kapcsolódóan a tanuló vagy képzésben részt vevő személy kérelmére a szakképző intézmény a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást (tematikát) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki a tanulmányi rendszeréből a kérelemben szereplő sikeresen elvégzett szakmai tantárgyról. A szakképző intézmény által kiállított a tanulási eredményt igazoló mikrotanúsítvány, a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottságának pozitív döntése esetén, az intézmény felsőfokú tanulmányaiba a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szabályai szerint beszámítható. 13. § [A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja] *  (1) A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés kimeneti követelményeit programkövetelményben kell meghatározni. A szakmai képzés az Fktv. szerinti képzési program alapján folyik. (2) *  A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja nem sértheti más személy szabadalmi vagy szerzői jogát és szakmai tartalma nem lehet azonos a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tartalmával. (3) *  (3a) *  (4) *  14. § *  [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont] *  (1) *  Szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpont szervezhet. (1a) *  Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan érvényre juttatja azon előírásokat, amelyek garantálják a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő, országosan egységes vizsgáztatást. (2) Ha valamely szakma vagy szakképesítés tekintetében nincs a) *  olyan akkreditált szakképzési vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos vármegyében vagy b) *  az akkreditált szakképzési vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga, a szakmai vizsga és a képesítő vizsga e törvény szerinti megszervezéséről az országos központi akkreditált vizsgaközpont gondoskodik. *  (3) *  A szakképző intézménynek a szakképzésért felelős miniszter engedélyével az Európai Unió valamely tagállamában lévő helyszínre kihelyezett szakmai oktatása vagy szakmai képzése lezárásaként a szakmai, illetve képesítő vizsga vagy e vizsga egyes vizsgatevékenységei a kihelyezett helyszínen is megszervezhetőek. (4) *  Az országos központi akkreditált vizsgaközpontnak meg kell felelnie az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítja. (5) *  Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi. (6) *  Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó szabályokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra is alkalmazni kell. 14/A. § *  [Akkreditált szakképzési vizsgaközpont működésének engedélyezése] (1) Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát akkor szervezhet, ha megfelel az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítani tudja. (2) Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát engedély birtokában szervezhet. Az engedély határozatlan ideig hatályos. (3) *  A (2) bekezdés szerinti engedély kiadására, módosítására, a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti képzési területtel (a továbbiakban: képzési terület) történő kiegészítésére irányuló kérelmet a kormányrendeletben kijelölt szakképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani. (4) A kérelem benyújtására, az engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről szóló tájékoztatót a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. (5) A (3) bekezdésben foglalt kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a szakképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (6) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 160 nap. (7) A szakképzési államigazgatási szerv az engedélyezési eljárás lefolytatását a benyújtott kérelemben megjelölt szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységhez igazodó megfelelő számú és végzettségű, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő közreműködésének igénybe vételével végzi. (8) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti. (9) A (3) bekezdés szerinti kérelmet a) a 17. § alapján a szakképzési centrum részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a szakképzési centrum, b) az Nftv. 8. § (5) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a felsőoktatási intézmény nyújtja be a szakképzési államigazgatási szervhez. (10) Nem kaphat engedélyt az a jogi személy, amelynek képviselője vagy vezető tisztségviselője olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jogalany képviselője vagy volt képviselője, illetve vezető tisztségviselője vagy volt tisztségviselője, amelynek engedélyét a szakképzési államigazgatási szerv – a képviselet, illetve vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (11) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogai és kötelezettségei a jogutód jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át a szakképzési államigazgatási szerv jogutódlásról szóló határozatának véglegessé válásától. Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése során a Ptk. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A szakképzési államigazgatási szerv a jogutódlást követő hat hónapon belül köteles ellenőrizni, hogy a jogutód jogi személy szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az engedélyben foglaltaknak. 14/B. § *  [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartása] (1) A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus hatósági nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amely a) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont aa) megnevezését, nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, ab) székhelyét, telephelyét, levelezési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, ac) képviselőjének vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, és képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját, ad) adószámát, ae) alapítójának megnevezését és annak képviselőjét, af) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját, ag) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével, b) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyezett ba) szakmai vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, az ágazat megnevezését, szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és a szakma megnevezését, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját, bb) képesítő vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a szakmai képzés megnevezését, a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját, c) képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az erről szóló határozat számát, annak véglegessé válásának időpontját, d) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát, valamint e) az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 29. § (2) bekezdése szerinti adatait a 29. § (3) bekezdése és 30. §-a szerinti módon tartalmazza. (2) A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról az akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amelyeknek az engedélye visszavonásra került. (3) Az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok a) (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, ad)–ag) alpontjában és b)–d) pontjában szereplő adatait, valamint b) képviselőjének vagy vezető tisztségviselőjének nevét, e jogviszonya kezdetének időpontját a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. (4) A szakképzési államigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig – az akkreditált szakképzési vizsgaközpont képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli. 14/C. § *  [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont tevékenységének engedélyezéséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó szakértői rendszer] (1) A szakképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus hatósági nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a szakértő a) értesítési címét, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) szakterülete megjelölését, d) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, valamint e) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A szakképzési államigazgatási szerv az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni. 14/D. § *  [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont ellenőrzése, jogkövetkezmények] (1) A szakképzési államigazgatási szerv a képzési területek egységes osztályozási rendszeréhez igazodó, annak megfelelő számú és végzettséggel rendelkező szakértő bevonásával ellenőrzi, hogy az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a) szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatai, valamint b) szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a nyilvántartásba vételt követően egy éven belül a befejezett szakmai vagy képesítő vizsgákon részt vett vizsgázói létszám alapján az öt legmagasabb vizsgázói létszámú képzési terület tekintetében legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga vonatkozásában el kell végezni. (3) Amennyiben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységére vonatkozó engedélye új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tevékenységgel bővül, az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést az új képzési területek egységes osztályozási rendszere nyilvántartásba vételét követően egy éven belül az új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga tekintetében el kell végezni. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti ellenőrzést követően az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést legalább háromévente kell elvégezni. (5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakképzési államigazgatási szerv, valamint az ellenőrzésbe bevont szakértő az ellenőrzött időszakban szervezett szakmai vagy képesítő vizsgán részt vehet, minden vizsgadokumentumot megtekinthet, azonban a vizsgázótól nem kérdezhet és a vizsga lefolytatását hozzászólással nem befolyásolhatja. (6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 6. §-a szerinti figyelmeztetés szankció nem alkalmazható. (6a) *  Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont ellenőrzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 160 nap. (7) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a) szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenységét jogellenesen végzi, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, illetve b) engedély nélkül végez vizsgáztatási tevékenységet, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 5 millió forinttól 10 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg az általa a jogellenes tevékenység ideje alatt kiállított oklevél és bizonyítvány a 15. § (3) bekezdésében foglaltak szerint visszavonásra kerül. (8) Ha az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpont a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, illetve a szakképzési államigazgatási szerv határozata ellenére ismételt jogszabálysértést követ el, a vizsgáztatási jogosultságát a szakképzési államigazgatási szerv bizonyos vagy valamennyi képzési területre vonatkozóan egy évre felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki. (9) A (8) bekezdés alkalmazásában ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a végleges döntéstől számított két éven belül. (10) Képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a visszavonásról szóló határozatban megjelölt szakmai és képesítő vizsgatevékenységeit nem folytathatja, az engedély visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig, de legfeljebb öt évig szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység végzésétől eltiltja. (11) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a vizsgáztatást engedély nélkül jogellenesen, a (7) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv öt évre eltiltja a vizsgáztatási tevékenység folytatásától, ezzel egyidejűleg vele szemben 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki. (12) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a tevékenységét engedély nélkül vagy jogellenesen folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv közigazgatási bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata véglegessé válását követő harminc napon belül az akkreditált szakképzési vizsgaközpont köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt az általa beszedett vizsgadíj mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegét a díjat megfizető részére visszafizetni. (13) A szakképzési államigazgatási szerv az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyét – a (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – visszavonja, ha annak bírságolását követően megállapítja, hogy az intézmény a) nem rendelkezik az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott aa) személyi feltételekkel, ab) tárgyi feltételekkel vagy ac) vagyoni biztosítékkal, vagy b) a kérelem benyújtásakor vagy az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzése érdekében valótlan nyilatkozatot tett. (14) A szakképzési államigazgatási szerv a vizsgaközpont vizsgáztatási jogosultságát visszavonja azon képzési terület esetén, amelynél az (13) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt feltételek nem állnak fenn. (15) A (8)–(13) bekezdésben nem szabályozott, jogellenes tevékenység esetén a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki. (16) A szakképzési államigazgatási szerv a (7) bekezdés a) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a) az eljárás során nem bocsátotta rendelkezésre a jogszabályban előírt dokumentumokat, b) nem jelenti be a vizsgát a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe vagy a megvalósult szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét érintően nem a valóságnak megfelelő adatot rögzít a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe, c) nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert, d) nem vezeti a szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenység megvalósításához szükséges e törvényben, valamint kormányrendeletben előírt dokumentumait, e) olyan személyt vizsgáztat, aki nem felel meg a szakmai vagy képesítő vizsgára bocsátás programkövetelményekben vagy képzési és kimeneteli követelményekben meghatározott feltételeinek, f) nem alkalmaz szakmai vezetőt, vagy g) a szakmai és képesítő vizsgáztatás során tanúsított eljárása, magatartása miatt a kiadott bizonyítványt vissza kell vonni. (17) A szakképzési államigazgatási szerv az engedély visszavonását, felfüggesztését és a vizsgáztatási tevékenység megtiltását elrendelő határozatát a honlapján közhírré teszi. (18) Az országos központi akkreditált vizsgaközpont ellenőrzése és a jogkövetkezmények alkalmazása során a vizsgáztatási tevékenységtől való eltiltás nem alkalmazható. 14/E. § *  [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontban kezelt személyes és különleges adatok] (1) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik: a) a vizsgázó nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát, b) kiskorú vizsgázó esetén az a) pontban foglaltakon túl törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, c) a vizsgáztatási tevékenységgel összefüggő adatokat, amelyek a vizsgázó ca) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel, cb) vizsgára történő jelentkezésével, cc) vizsga értékelésével és minősítésével, cd) vizsgával megszerzett szakma vagy szakképesítés megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével kapcsolatosak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek részére továbbítani kell. (3) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus nyilvántartásukban a keletkezésüktől számított öt évig tartják nyilván és kezelik. 15. § *  [Az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány] (1) A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. (2) A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít. (3) A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt annak kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha azt jogellenesen szerezték meg. A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül – a bíróság, illetve az ügyészség erre vonatkozó tájékoztatása alapján – megsemmisíti, ha annak kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el és a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A visszavont és a megsemmisített oklevél, szakmai bizonyítvány és képesítő bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát a honlapon közzé kell tenni. (4) *  A szakképzésben alkalmazható oklevél- és bizonyítványnyomtatványok pótlásával, másodlatainak kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint – térítési díjat kell fizetni. HARMADIK RÉSZ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY III. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY TÍPUSAI, TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA *  1. A szakképző intézmény típusai 16. § [A szakképző intézmény] (1) Szakképző intézmény a) a technikum és b) a szakképző iskola. (2) Középiskola, középfokú iskola, iskola, illetve nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti szakképző intézmény. A középiskolára, középfokú iskolára, iskolára, illetve nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályokat a szakképző intézményre akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete kifejezetten előírja. (3) Az e törvény szerinti szakképzési alapfeladatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak szakképző intézmény vagy az alapító okiratában meghatározott körben többcélú köznevelési intézmény láthat el. 17. § *  [A szakképző intézmény jogállása] A szakképző intézmény szakképzési alapfeladat ellátására létrejött jogi személy. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amely kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya lehet. 18. § *  [A többcélú szakképző intézmény] A szakképző intézmény köznevelési intézmény egy vagy több köznevelési alapfeladatát is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható (a továbbiakban: többcélú szakképző intézmény). 2. A szakképző intézmény tevékenysége 19. § [A szakképző intézmény tevékenysége] (1) A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján a) ágazati alapoktatásban és b) szakirányú oktatásban történik. A szakmai oktatás keretében – ha e törvény vagy a Kormány rendelete eltérően nem rendelkezik – az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik. (2) *  A szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző intézmény feladata, amely a kötelező foglalkozások keretében történik. A szakmai vizsgára történő felkészülést a szakképző intézmény szabadon választható foglalkozások biztosításával is segíti. A szakmai vizsgára a képzési és kimeneti követelmények szerinti felkészítésért a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló, illetve képzésben részt vevő személy tekintetében az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek szerint a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel. (3) A szakképző intézmény a tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi. (4) Az állami szakképző intézményben és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézményben az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján a szakmai oktatást előkészítő évfolyam előzheti meg. Az előkészítő évfolyamon *  a) a technikum nyelvi előkészítést, b) a szakképző iskola ba) a szakma megszerzéséhez szükséges kompetenciák tekintetében történő orientációs fejlesztést, illetve bb) dobbantó program keretében alapkompetencia-fejlesztést szervezhet. *  (5) *  A szakképző intézmény szakmai képzést az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel az Fktv. szerint szervezhet. 20. § *  [A technikum szakképzési tevékenysége] (1) A technikumban a) az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő, illetve b) érettségi végzettséggel kizárólag az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő szakmai oktatás folyik. (2) A szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott – engedélye alapján a technikum az (1) bekezdésben meghatározott szakmai oktatást felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti. (3) A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az ilyen felkészítés csak felnőttképzési jogviszonyban szervezhető meg a közismereti kerettanterv által meghatározott időtartamban. 21. § [A szakképző iskola szakképzési tevékenysége] (1) *  A szakképző iskolában a) az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai oktatását magában foglaló, illetve b) az alapfokú iskolai végzettséggel kizárólag az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő szakmai oktatás folyik. (2) *  Az állam által alapított szakképző iskola és – az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján – az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskola műhelyiskola keretében a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési formát indíthat. 2/A. *  A szakképző intézmény gazdálkodása 21/A. § *  [A szakképző intézmény költségvetése] A szakképző intézmény a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetés alapján gazdálkodik. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény költségvetését a szakképzési centrum költségvetése tartalmazza. A szakképző intézmény költségvetését az általa ellátott szakképzési alapfeladat kiadási szükségletének átlagos költségeihez igazodóan a szakképző intézmény által elvárhatóan biztosítani szükséges közszolgáltatási szintnek megfelelően kell megtervezni. 21/B. § *  [A szakképző intézmény vagyonnal való gazdálkodása] (1) Vagyonkezelési szerződés a szakképzésialapfeladat-ellátást és a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzést szolgáló állami tulajdon vonatkozásában kizárólag önálló költségvetési szervként működő állami szakképző intézménnyel és szakképzési centrummal köthető. A szakképzési centrum – a szakképzésért felelős miniszter engedélyével – ágazati képzőközpontban, illetve tudásközpontban részesedést szerezhet, amely tekintetében a szakképzési centrum gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. (2) Az állami szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra és ingóra vonatkozóan az állami szakképző intézményt, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a szakképzési alapfeladat ellátása az érintett ingatlanban meg nem szűnik. A helyi önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a szakképzésialapfeladat-ellátást szolgáló ingatlant és ingót nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet és bérbe nem adhatja. A felek megállapodásának eltérő rendelkezése hiányában nem keletkezik állami tulajdon az e § szerinti ingatlanon vagy ingón végzett értéknövelő beruházással. IV. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA *  22. § [A szakképző intézmény alapítása] (1) Szakképző intézményt – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek szerint – önállóan vagy együttesen *  a) az állam, b) nemzetiségi önkormányzat, c) egyházi jogi személy vagy vallási egyesület, d) gazdasági társaság, e) alapítvány vagy f) egyesület alapíthat. (1a) *  Szakképző intézmény – a rendvédelmi szakképző intézmény kivételével – kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás folytatására nem alapítható. (2) A szakképző intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. (3) A szakképző intézmény működéséhez nyilvántartásba vétel, az (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott személy által alapított szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nem állami szakképző intézmény) esetében nyilvántartásba vétel és működési engedély szükséges. (4) *  A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény működési engedélye határozatlan időre, egyéb nem állami szakképző intézmény működési engedélye öt évre adható ki. (4a) *  A nem állami szakképző intézmény működési engedélye akkor adható ki, ha a) a fenntartó képes a szakképzés megszervezésére, és b) a nem állami szakképző intézmény ba) szakmai programja a jogszabályban meghatározottaknak megfelel, bb) rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és bc) – újonnan nyilvántartásba vett szakképző intézmény esetében – nyilvántartásba vétele óta kevesebb mint hat hónap telt el. (5) *  A szakképző intézményt a szakképzési államigazgatási szerv veszi nyilvántartásba, a működési engedély kiadásáról a szakképzési államigazgatási szerv dönt. A nyilvántartásba vételt a költségvetési szervként működő szakképző intézmény esetében a kincstár útján kell kérelmezni. Köznevelési intézmény megszűnésével létrejövő szakképző intézmény nyilvántartásba vételekor a szakképzési államigazgatási szerv egyúttal megkeresi a köznevelési intézményeket nyilvántartó szervet az intézménynek a köznevelési intézmények nyilvántartásából való törlése céljából. (6) A költségvetési szervként működő szakképző intézmény a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel, a nem állami szakképző intézmény a szakképzési államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre és a nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg. Az alapító okirat a szakképző intézmény későbbi időponttal való alapításáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről is rendelkezhet, ebben az esetben a szakképző intézményt ezen időponttal kell nyilvántartásba venni, illetve a nyilvántartásból törölni. 23. § [A szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének átadása, átalakítása és megszüntetése] *  Az alapító az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) *  a szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének átadásáról, b) a szakképző intézmény megszüntetéséről, c) a szakképző intézmény átalakításáról, amely történhet: ca) *  egyesítéssel, amely lehet összeolvadás vagy beolvadás, cb) szétválással, amely lehet különválás vagy kiválás, d) *  24. § [A szakképző intézmények nyilvántartása] (1) A szakképző intézmények nyilvántartása tartalmazza a) a szakképző intézmény adatait, b) a szakképző intézmény és fenntartója törvényes képviseletére jogosult személy nevét és c) a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat. (2) A szakképző intézmények nyilvántartásába bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat – a 22. §-ban meghatározottak szerint – annak bekövetkezését követő nyolc napon belül be kell jelenteni. (3) A szakképző intézményt a szakképzési államigazgatási szerv – a nem állami szakképző intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – törli a szakképző intézmények nyilvántartásból, ha a) az alapító a szakképző intézmény megszüntetéséről határozott, b) az alapító jogutód nélkül megszűnik, c) megszűnik az alapítónak a szakképzésialapfeladat-ellátásra vonatkozó joga vagy e jogának gyakorlásával felhagy, d) az alapító két tanítási évnél hosszabb ideig a szakképző intézményt nem működteti vagy e) a szakképzési államigazgatási szerv a szakképző intézmény hatósági ellenőrzése vagy minőségirányítási rendszerének külső értékelése keretében súlyos jogszabálysértést vagy szakmai jogszabálysértést tárt fel. (4) *  A szakképző intézmények nyilvántartásának fennálló és törölt adatai nyilvánosak, azokat a szakképzési államigazgatási szerv a honlapon bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi. V. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY FENNTARTÁSA 3. A fenntartó 25. § [A fenntartó] (1) *  Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. A nem állami szakképző intézményt az alapító tartja fenn vagy a fenntartói irányítási hatásköröket az alapító nevében az alapító által kijelölt más személy gyakorolja. Más személy fenntartóként történő kijelölése hiányában az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a fenntartó alatt az alapítót kell érteni. (2) Fenntartó az a természetes személy vagy jogi személy lehet, aki a szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges feltételekről az alapító nevében gondoskodik. (3) A fenntartónak címzett hatásköröket a természetes személy fenntartó, jogi személy fenntartó esetében a fenntartó törvényes képviseletére jogosult személy vagy testület gyakorolja. 26. § [A szakképzésért felelős miniszter fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény] *  (1) *  Ha e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik. (2) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amiket e törvény, a Kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe. (3) A szakképzési centrumot a főigazgató és a kancellár önállóan vezeti és képviseli. (4) *  A főigazgató felel a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért. (5) *  A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért. A gazdasági vezető megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének egyetértésével jogosult. (6) *  A szakképzési centrum vezető állású munkavállalója a szakképzési centrummal munkaviszonyban, más foglalkoztatottja a szakképzési centrummal munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll. (7) *  (8) *  27. § *  [A Kormány más tagja, illetve a felsőoktatási intézmény fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény] *  (1) *  Az állam képviseletében eljárva szakképző intézményt a) az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, illetve a halgazdálkodásért felelős miniszter, b) a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség részére, c) a rendvédelmi szervet irányító miniszter a rendvédelmi szervek részére, d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az általa irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére alapíthat és gyakorolhatja a fenntartót megillető jogokat. Az a) pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: agrárszakképző intézmény), a b) pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: honvédségi szakképző intézmény), a c) pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: rendvédelmi szakképző intézmény), és a d) pont szerinti miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény (a továbbiakban: nemzetbiztonsági szakképző intézmény) működésére a Kormány rendelete e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg. (2) A Kormány rendeletben az állami szakképző intézmény állam nevében történő alapítására és a fenntartói irányítási hatáskörök gyakorlására az (1) bekezdésben meghatározott miniszter mellett más tagját is kijelölheti. A Kormány rendeletben a szakképzésért felelős miniszter mellett más tagja által alapított szakképző intézmény szakképzési centrum részeként történő működését írhatja elő. (3) *  Állami felsőoktatási intézmény szakképző intézmény fenntartói irányítási hatásköreit alapító okirata alapján, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény alapító okirata alapján, más nem állami felsőoktatási intézmény az Nftv. 84. § (3) bekezdése szerinti megállapodás ilyen rendelkezése esetén gyakorolhatja. (4) *  28. § *  4. A fenntartói irányítás 29. § [A fenntartói irányítás] A fenntartó ellátja a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat és gyakorolja a szakképző intézmény felett meghatározott irányítási hatásköröket. A nemzetiségi önkormányzat által alapított szakképző intézménnyel kapcsolatosan a Kormány rendeletében meghatározott esetekben az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése vagy véleményének kikérése szükséges. VI. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 5. A szakképző intézmény működésének általános rendje 30. § [A szakképző intézmény önállósága] (1) A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe. (2) A szakképző intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek az oktatók, a tanulók és a kiskorú tanulók törvényes képviselői, valamint a képzésben részt vevő személyek. 31. § [Politikai tevékenység végzésének tilalma] A szakképző intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 32. § [A szakképző intézmény belső szabályozó eszközei] (1) A szakképző intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. (2) *  A szakképző intézmény házirendje állapítja meg a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – kötelességei teljesítésének módját, továbbá a szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályait. A házirend – a 33. § (1a) és (1b) bekezdésében, valamint a Kormány rendeletében foglaltakkal összhangban – a tanulói jogviszonyból, illetve a felnőttképzési jogviszonyból származó jogok gyakorlásához, illetve kötelességek teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. A házirendben meghatározott szabályok megsértéséből eredő károkért szakképző intézmény nem felel. (3) Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában és házirendjében az adott vallás hitelveivel összefüggő vi …