4/2018. (V. 17.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendről.

4/2018. (V. 17.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 2. pontjában foglalt tárgykörben a  Gazdasági Versenyhivatalnak a  tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben meghatározott egyes eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendet az alábbiak szerint állapítom meg: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § Ez az utasítás határozza meg a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) alábbi eljárásaira és egyes különös fellépéseire (a továbbiakban együtt: a Hivatal eljárása) vonatkozó részletes eljárási szabályokat: a) a  tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 43/C. §-a szerinti piacelemzés, b) a Tpvt. 43/D. §-a szerinti ágazati vizsgálat, c) a Tpvt. 43/I. §-a szerinti panasszal kapcsolatos eljárás, d) a Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentéssel (a továbbiakban: bejelentés) kapcsolatos eljárás, e) a Tpvt. 43/K. §-a szerinti összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás, f ) a  Tpvt. 44.  § (1)  bekezdése szerinti versenyfelügyeleti eljárás, a  Tpvt. 78/A.  §-a szerinti engedékenység alkalmazására vonatkozó kérelem (a továbbiakban: engedékenységi kérelem) kezelését is ideértve, g) a verseny szabadságát sértő hatósági döntéssel szembeni, a Tpvt. 85. §-a szerinti fellépés, h) a Tpvt. 85/A. §-a szerinti közérdekű keresetindítás, valamint i) a Tpvt. 88/B. §-a, 88/S. §-a, 88/U. §-a, illetve 88/V. §-a szerinti amicus curiae tevékenység. 2. Értelmező rendelkezések 2. § Ennek az  utasításnak az  alkalmazásában az  utasítás hatálya alá tartozó eljárásokat szabályozó jogszabályokban és európai uniós jogi aktusokban, így különösen a Tpvt.-ben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.), valamint a  Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasításban (a továbbiakban: Szmsz.) használt kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni. 3. Eljárási prioritások 3. § (1) Az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező ügycsoportokat, területeket vagy szempontokat, amelyeknek a vizsgálat elrendelése, valamint a Hivatal egyes különös fellépéseinek mérlegelése során a  közérdek fennállásának megállapítása, illetve az  eljárásokra fordítható erőforrásokkal való gazdálkodás keretében az egyes ügyekre fordítandó erőforrások meghatározása körében elsőbbséget kell biztosítani, illetve fokozottan figyelembe kell venni (a továbbiakban: eljárási prioritások). Az eljárási prioritásokat az intraneten közzé kell tenni. (2) Az  eljárási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a  Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az  eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi az eljárási prioritások módosítását. (3) Az  eljárási prioritásokra vonatkozó javaslattétel előtt az  általános elnökhelyettes kikéri a  vizsgáló irodák, az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint az Elnökhelyettesi Titkárság és a főtitkár véleményét. (4) Az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője negyedévente értékeli a beérkező panaszokat abból a szempontból, hogy azok alapján mely piaci területeken, illetve mely vállalkozásokkal szemben lehet különösen indokolt hivatali fellépés, illetve vizsgálat elrendelése, és ennek eredményéről tájékoztatja az  általános elnökhelyettest, az  Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjét, a főtitkárt és a vizsgáló irodák vezetőit. 4. Eljárási cselekmények dokumentálása 4. § (1) Ha jogszabály, normatív utasítás vagy az iroda ügyrendje szigorúbb követelményt nem állapít meg, a vizsgáló az ügyet vagy a Hivatal feladatkörét érintő eljárási cselekményről, döntésről, az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével vagy más személlyel, szervvel folytatott kapcsolattartásról feljegyzést készít, vagy annak tényét – ha a cselekmény jellege azt megengedi – az iratra történő rávezetéssel rögzíti. (2) A  feljegyzés tartalmazza az  eljárási cselekmény rövid összefoglalását, a  feljegyzés készítésének dátumát, valamint a feljegyzést készítő vizsgáló nevét és aláírását. 5. § Az ezen utasítás szerinti eljárási cselekménnyel összefüggésben az iroda másik irodával vagy a Hivatal más szervezeti egységével írásban – az elektronikus levelet is ideértve – tart kapcsolatot. 5. Iratminták használata 6. § A vizsgáló eljárása során a  döntések, egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó iratok megszövegezésekor az intraneten közzétett iratmintákat alkalmazza. 6. Ügyregiszter 7. § (1) A  Hivatal egyes eljárásaival kapcsolatos legfontosabb adatokat normatív utasításban meghatározottak szerint rögzíteni kell a Hivatal eljárásainak számítógépes nyilvántartásában (a továbbiakban: ügyregiszter). (2) Ha az ügyregiszterről szóló normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, az ügyregiszterben az adatok rögzítéséért az felelős, aki az adott eljárási cselekményt végzi, az azzal kapcsolatos döntést meghozza. (3) Az irodavezető felügyeli az ügyregiszter vezetését, és gondoskodik arról, hogy az teljes körű, megbízható és naprakész legyen. 7. Belső határidők 8. § Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás eltérően nem rendelkezik, az eljárási cselekmény elvégzéséről nyolc napon belül kell gondoskodni. 8. Szignálás 9. § Az ügyben eljáró vizsgálót (a továbbiakban: eljáró vizsgáló) az  ügyben eljáró iroda vezetője jelöli ki a  szignálás iratkezelési szabályzatban meghatározott szabályai szerint. 9. Vezetői kontroll, határidők figyelése 10. § (1) Az irodavezető és az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője – a Fúziós Iroda eljárása tekintetében a Versenytanács elnöke, az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása tekintetében a főtitkár – folyamatosan ellenőrzi, hogy a vizsgálók a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, így különösen, hogy a jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőn belül gondoskodnak-e a  szükséges eljárási cselekmények elvégzéséről, döntések meghozataláról. (2) Az  általános elnökhelyettes – a  Fúziós Iroda eljárása tekintetében a Versenytanács elnöke – meghatározza azokat az eljárási cselekményeket, amelyek tekintetében az iroda erre kijelölt munkatársa az eljárási cselekményre vonatkozó határidő megtartását külön is ellenőrzi, és az  eljárási cselekmény elmaradása esetén ezt rövid úton jelzi az  iroda vezetőjének. (3) Az  irodavezető, illetve az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása tekintetében a  (4) bekezdésben foglalt eltéréssel a Versenytanács elnöke – iránymutatást ad a vizsgálat irányára vonatkozóan és ellenőrzi, illetve felügyeli a vizsgálói döntések, valamint a vizsgálati jelentés szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát. (4) A  Fúziós Iroda vizsgálójának a  versenyfelügyeleti eljárás során hozott, önálló fellebbezéssel támadható végzése tekintetében – az  Szmsz. 3.  § (6)  bekezdésében foglaltak érdekében – a Versenytanácsi Titkárság vezetője látja el a  (3)  bekezdésben meghatározott szakmai felügyeletet. E  feladatkörében a  Versenytanácsi Titkárság vezetőjét a Versenytanács elnöke nem utasíthatja. 10. Vizsgáló eljárása, jóváhagyáshoz kötött aktusok, kiadmányozás 11. § (1) Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás a döntéshez az elnök, az általános elnökhelyettes, a  Versenytanács elnöke, az  irodavezető vagy csoportvezető jóváhagyását nem írja elő, az  eljáró vizsgáló önállóan járhat el és kiadmányozhatja a döntést vagy az eljárás során kiküldendő egyéb iratot. Ha az ügyben több eljáró vizsgáló van, a döntést együttesen kiadmányozhatják, azzal, hogy halaszthatatlan esetben a vizsgálók valamelyikének akadályoztatása, illetve távolléte esetén a  döntés nélküle is kiadmányozható; valamennyi vizsgáló akadályoztatása, illetve távolléte esetén a döntést a vizsgáló iroda vezetője vagy helyettes vezetője kiadmányozza a helyettesítés jelzése mellett. (2) Ha normatív utasítás vagy az  iroda ügyrendje eltérően nem rendelkezik, az  általa vezetett iroda, illetve csoport feladatkörébe tartozó eljárásokban az  iroda, illetve a  csoport vezetője is kiadmányozásra jogosult vizsgálónak minősül. (3) Az elnök, az általános elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke vagy a főtitkár jóváhagyásához kötött döntés, eljárási cselekmény, illetve az általuk kiadmányozandó irat vagy általuk meghozandó döntés tekintetében a jóváhagyásra, döntésre vonatkozó előterjesztést olyan időben kell előterjeszteni, hogy – az adott eljárási cselekmény elvégzésére, döntés meghozatalára vonatkozó jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőre is figyelemmel – a jóváhagyásra, illetve döntésre legalább három nap álljon rendelkezésre. (4) A  bíróság előtti eljárásban készülő iratot a  képviseletet ellátó iroda vezetője, ha a  közigazgatási perben az  eljáró versenytanács tagja jár el, ő és a képviseletet ellátó iroda vezetője együttesen kiadmányozza. 12. § Jóváhagyás esetén a  jóváhagyó az  aláírását vagy kézjegyét, a  jóváhagyás dátumát, valamint az  esetleges kiegészítéseket, utasításokat tünteti fel az iraton vagy a feljegyzésen. A jóváhagyás megtagadása esetén ezt a tényt, az esetleges ügyintézési utasításokkal együtt, szintén az iraton, a feljegyzésen vagy külön feljegyzésben jelzi. 11. Támogató iroda véleményének kikérése, részvétele az eljárásban 13. § (1) Ha az eljárás során olyan jogalkalmazási, jogértelmezési, egyéb elvi vagy jelentős gyakorlati kérdés merül fel, amelyre vonatkozóan a Hivatalban még nem alakult ki egyértelmű és egységes álláspont, vagy egyébként speciális ismeretet igénylő gyakorlati kérdés merül fel, kikérhető azon támogató iroda véleménye, amely feladatkörére tekintettel az adott probléma megoldásához szükséges szakértelemmel rendelkezhet. Az ebben az utasításban meghatározott esetekben a támogató iroda véleményének kikérése kötelező. (2) Ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik, a megkeresett iroda a véleményét a) észszerű időn, de legkésőbb a megkereséstől számított öt napon belül adja meg, b) haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül adja meg akkor, ha az  eljáró iroda ügyintézési határideje nyolc nap vagy annál kevesebb. (3) A támogató iroda az eljáró irodával az ezen utasításban szabályozott eljárásokban való közreműködésével összefüggő ügyekben közvetlenül, az eljáró iroda tevékenységét irányító vezető egyidejű tájékoztatása mellett tart kapcsolatot. (4) Ha a  véleményezés valamely konkrét eljárási cselekményhez kapcsolódik, a  megkeresést az  eljáró iroda számára rendelkezésre álló határidő lejárta előtt olyan időben kell megküldeni a  támogató irodának, hogy annak véleményezésére megfelelő idő álljon rendelkezésre. Ha a  kötelezően kikérendő vélemény bevárása a  megkereső irodára irányadó határidőben nem lenne lehetséges, a  megkereső iroda megteszi a  szükséges intézkedéseket a határidő meghosszabbítása iránt. (5) A támogató iroda véleménye a megkereső irodát nem köti. (6) Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló egyetért, a véleményezett döntés vagy egyéb eljárási irat tervezetét annak megfelelően módosítja, és ezt a tényt az irat ügyiratban maradó példányán az „észrevétel nem maradt fent” jegyzettel és aláírásával jelzi. (7) Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló nem ért egyet, és egy esetleges szóbeli egyeztetés után is érdemi véleményeltérés marad fenn az eljáró iroda és a támogató iroda között, ezt a tényt, valamint a véleménytől eltérés indokainak lényegét az ügyirat számára készített feljegyzésben rögzíti. (8) Ha versenyfelügyeleti eljárásban a  kérdés eldöntésének mikéntje jelentős hatással lehet a  vizsgálat irányára, a vizsgálatra fordítandó erőforrások mértékére, a vizsgáló iroda indítványára vagy saját kezdeményezésére az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnöke – dönthet úgy is, hogy a kérdésben ki kell kérni a Versenytanács véleményét, illetve az eljáró versenytanácsnak a vizsgálat lefolytatásának módjára, irányára vonatkozó javaslatát. 14. § Az ebben az  utasításban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékig a  támogató iroda vizsgálója az  eljárás irataiba betekinthet, eljárási cselekményeknél jelen lehet, azonban – ha ez  az utasítás eltérően nem rendelkezik – döntés kiadmányozására nem jogosult, az  eljárás résztvevőivel pedig csak az  eljáró vizsgáló közreműködésével tart kapcsolatot. 12. Az üzleti titokra, magántitokra vonatkozó nyilatkozatok kezelése, betekinthető iratváltozat készítése 15. § (1) Az  eljáró vizsgáló az  adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezését vagy – a  kutatási másolat kivételével – az  adatnak a  Hivatal birtokába kerülését követő naptól számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy azzal kapcsolatban tettek-e üzleti vagy magántitokra vonatkozó nyilatkozatot, valamint hogy a  nyilatkozat megfelel-e a  törvényi követelményeknek, és a) ha az indokolt, az adat feltehető jogosultját a Tpvt. 55/A. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételre hívja fel, illetve b) ha az adat üzleti titok, magántitok jellegének megítéléséhez az feltétlenül szükséges, illetve ahhoz a jogosulttól további információ szükséges, az adat jogosultját nyilatkozattételre hívja fel. (2) Az adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezését vagy – a kutatási másolat kivételével – az adatnak a Hivatal birtokába kerülését követő naptól számított tizenöt napon belül, az  (1)  bekezdés vagy a Tpvt. 65/B.  § (3)  bekezdése szerinti esetben a megfelelő nyilatkozat beérkezését követő naptól, de legkésőbb a nyilatkozattételre előírt határidő lejártától számított tizenöt napon belül a vizsgáló dönt arról, hogy annak tekintetében – részben vagy egészben – megszünteti a védett adatként kezelést. (3) Az irat vagy annak egy része tekintetében a védett adatként kezelés fenntartása esetén – ha a védett adatként kezelést megszüntető végzés meghozatalára is sor került, e végzés véglegessé válását követően – a vizsgáló, szükség esetén az adatszolgáltatónak, illetve az adat jogosultjának a Tpvt. 55/A. § (5) bekezdése szerinti felhívása útján, gondoskodik olyan iratváltozat elkészültéről, amely a Tpvt. 55/C. § (2) bekezdésének megfelelően, ahol lehetséges, ott körülírással, gyűjtőfogalom alkalmazásával, határértékek megadásával vagy az értelmezést segítő más módon utal a korlátozottan megismerhető adat tartalmára. (4) A vizsgáló gondoskodik arról, hogy legkésőbb az ágazati vizsgálat jelentéstervezetének elkészítéséig, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás, az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás lezárásáig, illetve a vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztéséig az ügyiratban található valamennyi, korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat tekintetében rendelkezésre álljon az irat korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó kivonata. (5) Az iratokba való nem elektronikus úton történő betekintést lehetőség szerint az iratbetekintést engedélyező döntés közlését követő nyolc napon belüli időpontra kell biztosítani. (6) Az iratbetekintés lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. 16. § A panasszal kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell a  15.  §-t azzal, hogy korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó iratváltozatot csak abban az esetben kell készíteni, ha az az érintett irat megismerése iránti igény vagy az irat más eljárásban történő felhasználása miatt szükséges. 13. Az érintettek adminisztratív terheinek figyelembevétele 17. § (1) A  felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívás, megkeresés vagy nyilatkozattételre történő felhívás során törekedni kell arra, hogy az  az elérni kívánt célhoz mérten arányos legyen, és annak teljesítése az érintettnek a lehető legkisebb adminisztratív teherrel járjon. (2) Az ezen utasításban meghatározott, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívás, megkeresés vagy nyilatkozattételre történő felhívás teljesítésére előírható határidőkre, e határidők meghosszabbítására vonatkozó szabályoktól indokolt esetben és mértékben az irodavezető jóváhagyásával el lehet térni, különösen akkor, ha az eltérést az eljárás hatékony és eredményes lefolytatása – az (1) bekezdésre is figyelemmel – szükségessé teszi. 14. Hirdetményi közlés 18. § (1) Hirdetményi közlés szükségessége esetén a vizsgáló a hirdetmény és a hirdetményi úton közlendő kiadmány egy példányát megküldi az Informatikai és Iratirányítási Irodának, amely haladéktalanul gondoskodik a hirdetménynek a kifüggesztés napjaként megjelölt napon legkésőbb reggel 8 órakor a honlap erre szolgáló oldalán, valamint a Hivatal földszinti fogadóterében található elektronikus hirdetőtáblán (a továbbiakban: hirdetőtábla) olyan módon való közzétételéről, hogy a  hirdetmény szövege folyamatosan bárki számára elérhető legyen, továbbá gondoskodik a hirdetmény központi rendszeren való közzétételéről. (2) A hirdetmény hirdetőtáblán való kifüggesztésének és onnan való levételének napját az Informatikai és Iratirányítási Iroda ügyintézője vezeti rá – aláírásával és bélyegzőlenyomattal ellátva – a  kiadmány hirdetményi közlés céljára megküldött példányára, majd a kiadmányt visszaküldi a vizsgáló irodának az ügyiratban való elhelyezés céljából. 15. Versenypártolás szükségességének figyelemmel kísérése 19. § (1) Az eljárás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a versenypártolás szükségességét, és ha az eljáró iroda vezetője azt szükségesnek tartja, a javasolt intézkedésről és annak indokairól tájékoztatja az Elnökhelyettesi Titkárságot. (2) Versenypártolás szükségessége különösen akkor merül fel, ha olyan érdemi versenyprobléma, illetve a  tudatos fogyasztói döntéshozatal lehetőségeivel kapcsolatos probléma merül fel, amely a  vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, illetve azok hiányából vagy a verseny szabadságát sértő hatósági tevékenységből következik, és ezért indokolt a jogszabály előkészítéséért felelős szerv, illetve – ha annak a Tpvt. 85. §-a szerinti feltételei fennállnak – a döntést hozó közigazgatási szerv megkeresése. 16. Együttműködési megállapodásban foglalt feladatok ellátása 20. § (1) Ha a Hivatal és más hatóság között a feladataik hatékonyabb ellátása, hatósági eljárásaik eredményesebb lefolytatása érdekében megkötött, az egymás közötti együttműködés szabályait meghatározó megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) értesítési, tájékoztatási vagy más eljárási kötelezettséget ír elő az együttműködési megállapodásban részes másik hatóság felé, arról a vizsgáló iroda az együttműködési megállapodás alapján a Hivatal részéről kapcsolattartóként kijelölt személy (a továbbiakban: kijelölt kapcsolattartó) útján, az  együttműködési megállapodásban foglaltak szerint haladéktalanul gondoskodik. (2) A Fogyasztóvédelmi Iroda – elsődlegesen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-ában megjelölt társhatóságok által az Fttv. 12. §-a szerinti együttműködés keretében átadott adatok és információk, így különösen az Fttv. 20. § (3) bekezdésében, illetve 23. § (3) bekezdésében előírt értesítések alapján – folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó, más hatóság által indított eljárásokat, és ha a Hivatal hatáskörébe tartozó, vagy az eddigi jogalkalmazási gyakorlattól lényegesen eltérő eljárást észlel, gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. (3) A  kijelölt kapcsolattartó a  szükséges intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti a  feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodát az együttműködési megállapodásban részes másik hatóságtól érkező, folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás vagy új vizsgálat elrendelése szempontjából releváns tájékoztatás, értesítés érkezéséről. II. Fejezet Piacelemzés, ágazati vizsgálat 17. Piacelemzés 21. § (1) Piacelemzés lefolytatásáról – az  elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az  általános elnökhelyettes által előterjesztett javaslat alapján (a továbbiakban: piacelemzési javaslat) – az elnök dönt. (2) A piacelemzési javaslatban be kell mutatni a) a piacelemzéssel vizsgálandó ágazatot, illetve piaci gyakorlatot, valamint a vizsgálandó kérdéseket, b) azokat a körülményeket, amelyek a piacelemzést indokolják, c) a piacelemzés megindításának tervezett időpontját és a tervezett ütemezést, d) az adatgyűjtés lehetséges módszerét az érintettek lehetséges körével, e) az elemzés lefolytatatásának tervezett erőforrás-, idő- és költségigényét, f ) a piacelemzés lefolytatásáért felelős és az abban közreműködő irodára vonatkozó javaslatot, továbbá g) azt, hogy indokolt-e külső szakértő vagy tanácsadó igénybevétele. (3) A piacelemzési javaslatot meg kell küldeni a) véleményezés céljából aa) a támogató irodák, valamint ab) a vizsgáló irodák, továbbá b) tájékoztatásul ba) az elnök bb) az általános elnökhelyettes, valamint bc) a Versenytanács elnöke részére. (4) Ha a piacelemzési javaslat külső szakértő vagy tanácsadó igénybevételére is javaslatot tesz, azt a főtitkár részére is meg kell küldeni véleményezés céljából. (5) A kezdeményezés alapján az elnök dönt a piacelemzés megindításáról, egyidejűleg kijelöli a piacelemzés lefolytatásáért felelős irodát, valamint dönt arról, hogy a  piacelemzésbe bevonható-e külső szakértő vagy tanácsadó, továbbá meghatározza a piacelemzés ütemezését. 22. § (1) A piacelemzés lefolytatásáról, ideértve a Tpvt. 43/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt is, a kijelölt iroda gondoskodik. (2) A  piacelemzés során az  adatgyűjtés keretében megkeresett személyt, vállalkozást a  válaszadás önkéntességéről tájékoztatni kell. (3) A kijelölt iroda az ütemtervben megjelölt időpontban, vagy ha egyébként szükségesnek tartja, helyzetjelentést készít a piacelemzés állásáról. (4) A helyzetjelentés tartalmazza a) az addig megállapított tényeket, feltárt körülményeket, b) a már elvégzett és a még elvégzendő adatfeltárási, kutatási, elemzési feladatokat, c) a piacelemzés további tervezett ütemezését, valamint d) a piacelemzés során felmerülő egyéb fontos körülményeket, javaslatokat. (5) A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak. (6) Ha a piacelemzés lefolytatása során a kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, erről feljegyzésben tájékoztatja az  általános elnökhelyettest, javaslatot téve vizsgálat elrendelésére a Tpvt. 67.  § (2)  bekezdése szerint. A  vizsgálat elrendelése a piacelemzés további folytatását nem érinti. 23. § (1) A  kijelölt iroda a  piacelemzés eredményét bemutató tanulmány tervezetét véleményezés céljából megküldi a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak, valamint tájékoztatásul az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének. (2) Az észrevételek alapján véglegesített tanulmányt a kijelölt iroda – szükség szerint a Tpvt. 43/F. §-a szerinti intézkedésre vonatkozó javaslattal együtt – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek. (3) Az  elnök döntését követően a  kijelölt iroda gondoskodik a  piacelemzés eredményét bemutató tanulmánynak a honlapon való közzétételéről. 24. § A piacelemzés során a  piacelemzés eredményét bemutató tanulmányt az  elnök, az  egyéb iratokat a  piacelemzés lefolytatására kijelölt iroda vezetője kiadmányozza. 18. Ágazati vizsgálat 25. § (1) Ágazati vizsgálat lefolytatásáról – az  elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az  általános elnökhelyettesnek az ágazati vizsgálat koncepcióját tartalmazó javaslata alapján – az elnök dönt. (2) Az ágazati vizsgálati koncepcióban be kell mutatni a) az ágazati vizsgálattal érintett ágazatot, b) azokat a piaci körülményeket, amelyek az ágazati vizsgálatot indokolják, c) az ágazati vizsgálat megindításának tervezett időpontját és tervezett ütemezését, d) az adatgyűjtés lehetséges módszerét az érintettek lehetséges körével, e) az ágazati vizsgálat lefolytatatásának tervezett erőforrás-, idő- és költségigényét, f ) az ágazati vizsgálat lefolytatásáért felelős és az abban közreműködő irodára vonatkozó javaslatot, továbbá g) a más tagállami versenyhatóság vagy az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által az érintett ágazat vagy piac tekintetében korábban lefolytatott vizsgálatokat. (3) Az ágazati vizsgálati koncepciót meg kell küldeni a) véleményezés céljából aa) a támogató irodák, valamint ab) az ágazati vizsgálatban közreműködésre javasolt irodák, továbbá b) tájékoztatásul ba) az elnök bb) az általános elnökhelyettes, valamint bc) a Versenytanács elnöke részére. (4) A kezdeményezés alapján az elnök dönt az ágazati vizsgálat megindításáról, egyidejűleg kijelöli az ágazati vizsgálat lefolytatásáért felelős irodát, meghatározva az ágazati vizsgálat ütemezését, befejezésének határidejét. 26. § (1) Az elnök döntését követő tizenöt napon belül a kijelölt iroda előkészíti az ágazati vizsgálatot megindító végzés és hirdetmény tervezetét. (2) Az  ágazati vizsgálatot megindító végzés elnök általi kiadmányozását követően a  kijelölt iroda gondoskodik a hirdetmény honlapon való közzétételéről, és értesíti a Nemzetközi Irodát. (3) A  Nemzetközi Iroda rögzíti az  ágazati vizsgálatot megindító végzés adatait az  Európai Versenyhálózaton belül a versenyügyekről és -politikáról való biztonságos adatcserét támogató szolgáltatásban (a továbbiakban: ECN2). (4) A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat megindításától számított harminc napon belül gondoskodik a Tpvt. 64/B. § (1) és (6) bekezdése szerinti első végzések kiküldéséről. (5) A felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó megkeresésben tizenöt vagy – a kért adatok összetettsége esetén – harmincnapos, ismételt megkeresés esetén nyolc-, illetve tizenöt napos teljesítési határidőt kell meghatározni. A teljesítési határidő kérelemre legfeljebb tizenöt nappal hosszabbítható meg. 27. § (1) A  kijelölt iroda az  ütemtervben megjelölt időpontban, de legalább félévente helyzetjelentést készít az  ágazati vizsgálat állásáról. (2) A helyzetjelentés tartalmazza a) az addig megállapított tényállást, b) a már elvégzett és a még elvégzendő vizsgálati cselekményeket, c) az ágazati vizsgálat további tervezett ütemezését, valamint d) az ágazati vizsgálat során felmerülő egyéb fontos körülményeket. (3) A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint az ágazati vizsgálati koncepció véleményezésében részt vett irodáknak. (4) Ha az  ágazati vizsgálat lefolytatása során a  kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, erről feljegyzésben tájékoztatja az általános elnökhelyettest, javaslatot téve vizsgálat elrendelésére a Tpvt. 67. § (2) bekezdése szerint. A vizsgálat elrendelése az ágazati vizsgálat további folytatását nem érinti. 28. § (1) Az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés tervezetét a kijelölt iroda véleményezés céljából megküldi az általános elnökhelyettesnek, valamint az ágazati vizsgálat koncepciójának véleményezésében részt vett irodáknak. (2) Az ágazati vizsgálati jelentés tartalmazza a) az ágazati vizsgálat tárgyát, így különösen a vizsgált kérdéseket, b) az ágazati vizsgálattal érintett piacok részletes bemutatását, c) az ágazati vizsgálatba vont vállalkozások és piaci magatartások részletes bemutatását, d) az ágazati vizsgálat során feltárt tényeket és megállapításokat, e) az ágazati vizsgálat eredményeként feltárt magatartás értékelését, annak feltárt okait, javaslatokat. (3) Az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentésnek a Tpvt. 43/E. §-a szerint észrevételezésre bocsátandó tervezetét a kijelölt iroda jóváhagyásra felterjeszti az elnöknek, és egyben indítványt tesz arra, hogy a tervezet észrevételezésére a Tpvt. 43/E. § (2) bekezdése vagy (3) bekezdése szerint kerüljön sor. (4) Az  elnök jóváhagyása alapján a  kijelölt iroda lefolytatja a  jelentéstervezet észrevételezésével kapcsolatos eljárást, továbbá elkészíti az  írásbeli észrevételekről, illetve a  meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, valamint az  ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés végleges változatát, majd – az  (1)  bekezdés szerinti véleményezésben résztvevőkkel való egyeztetést követően – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek. (5) Az  elnök döntését követően a  kijelölt iroda gondoskodik az  ágazati vizsgálat Tpvt. 43/E.  § (4)  bekezdése szerinti dokumentumainak a honlapon való közzétételéről. (6) Az ágazati vizsgálat eredménye alapján a kijelölt iroda javaslatot tesz az elnöknek a Tpvt. 43/F. §-a szerinti intézkedésre. (7) A Nemzetközi Iroda rögzíti az ECN2-ben az ágazati vizsgálat lezárultának tényét és az ágazati vizsgálat eredményére vonatkozó adatokat. 29. § (1) Az ágazati vizsgálat során eljárási bírságot kiszabó végzés tervezetét a Jogi Iroda véleményezi. (2) Az ágazati vizsgálat során hozott végzéssel szembeni közigazgatási perben a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli. (3) Az ágazati vizsgálat során az ágazati vizsgálatot megindító végzést és az ágazati vizsgálatot lezáró jelentést az elnök, az egyéb iratokat a kijelölt iroda vezetője kiadmányozza. III. Fejezet A panasszal kapcsolatos eljárás 19. A panasz és a panaszként kezelendő beadványok 30. § (1) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Tpvt. 43/G. § (1) bekezdése szerinti, a Tpvt. 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványra. (2) A más hatóságtól vagy a Tpvt. 92. §-a szerint a bíróságtól áttett, jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező beadványra e Fejezet rendelkezéseit kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a) a nem az áttevő hatóság saját észlelésén alapuló beadvány és a bíróságtól áttett beadvány esetén panaszosnak a beadványt tevőt kell tekinteni, b) az  áttevő hatóság saját észlelésén alapuló beadvány esetén az  áttevő hatóságot csak az  eljárás vizsgálat elrendelése nélküli lezárásáról és annak indokairól kell levélben tájékoztatni. (3) Az elnök vagy az általános elnökhelyettes a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben is dönthet úgy, hogy az áttevő hatóságot az eljárás lezárásáról és annak indokairól tájékoztatni kell. (4) Panaszként kell kezelni a Hivatal valamely szervezeti egységének saját észlelésén alapuló, jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező indokolt feljegyzést is. (5) A Hivatal honlapján a kartellek felderítésének elősegítése, valamint a kartellekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása céljából üzemeltetett üzenetküldő felületen érkezett, az  (1)  bekezdés szerinti üzenetre e  Fejezet rendelkezéseit az 52. § szerint kell alkalmazni. 31. § (1) Ha a  jogsértés miatt a  Hivatal eljárását kezdeményező, szóbeli – személyes vagy telefonos – meghallgatáson előterjesztett folyamodványról (a továbbiakban: folyamodvány) a  meghallgatás alapján egyértelművé válik, hogy az a 33. § (3) bekezdése értelmében nyilvánvalóan alaptalan, vagy annak tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, az Ügyfélszolgálati Iroda erről, illetve az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságról a folyamodvánnyal élőt szóban tájékoztatja. (2) Ha a folyamodvány az (1) bekezdés alapján nem intézhető el, és a folyamodvány tárgyának további vizsgálata indokolt, az Ügyfélszolgálati Iroda felhívja a folyamodvánnyal élő figyelmét a panasz és a bejelentés tételének lehetőségére, és erre irányuló kérése alapján személyes meghallgatás esetén jegyzőkönyvben rögzíti a  panaszt, illetve – ha a folyamodvány tárgya a Felderítő Iroda feladatkörébe tartozik – átirányítja a folyamodvánnyal élőt a Felderítő Iroda kijelölt vizsgálójához. (3) A  4.  § (1)  bekezdésétől eltérően az  e  § szerinti meghallgatásokról az  Ügyfélszolgálati Iroda nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a meghallgatás időpontját, a folyamodvány tárgyát és elintézésének módját. 32. § (1) A  Tpvt. 13.  § (3)  bekezdése szerinti kartellre (a továbbiakban: kartell) vonatkozó információ nem bejelentés vagy  engedékenységi kérelem keretében történő szolgáltatását a  Tpvt. 43/I.  §-a szerinti panasznak kell tekinteni akkor is, ha a) azzal egyidejűleg az információt szolgáltató személy vizsgálat elrendelését vagy díjat nem kért kifejezetten, valamint b) a  versenyfelügyeleti eljárásban már tanúként részt vevő személy önként, saját kezdeményezésre a tanúmeghallgatáson kívül szolgáltatta az információt. (2) A kartellre vonatkozó információt személyesen szolgáltató személyt a Felderítő Iroda hallgatja meg. (3) A vizsgáló felhívja az információt személyesen szolgáltató személy figyelmét arra, hogy a Tpvt. 43/G. § (3) bekezdése alapján kérheti, hogy ne fedjék fel azt a tényt, hogy a Hivatalnál panasszal élt. (4) Ha az információt szolgáltató személy az információ szolgáltatásával egyidejűleg a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjigényét is jelzi, meghallgatása során tájékoztatni kell a díjra vonatkozó általános szabályokról és arról, hogy díjigényét a panasz vizsgálatát követően a Hivatalnak a Tpvt. 79/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásától számított öt napon belül kell majd hivatalosan megtennie, továbbá ha személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a Hivatal részére, figyelmeztetni kell, hogy ennek hiányában részére a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti díj nem jár. (5) A személyes információszolgáltatásról a vizsgáló jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti a (3) és (4) bekezdésben előírt tájékoztatást, illetve annak tudomásulvételét is. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az átadott iratot. (6) Ha az  információt szolgáltató személy személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a  Hivatal részére, az  információ szolgáltatásáról készítendő feljegyzésben rögzíteni kell az  információ Hivatal rendelkezésére bocsátásának körülményeit, valamint a (4) bekezdés szerinti kioktatás tényét. 20. Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása 33. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz beérkezése után ellenőrzi, hogy a panasz a) tartalmaz-e a Hivatal eljárását kezdeményező vagy döntésére vonatkozó kifejezett kérést vagy javaslatot, b) kartellre vonatkozik-e, c) tárgyában indult-e versenyfelügyeleti eljárás, d) tárgyában érkezett-e bejelentés a Hivatalhoz, e) nyilvánvalóan alaptalannak tekinthető-e, f ) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésének van-e helye, g) ismételten előterjesztettnek tekinthető-e, h) névtelennek tekinthető-e. (2) Ha a beadvány – a más hatóságtól vagy a Tpvt. 92. §-a szerint a bíróságtól áttett beadvány kivételével – nem tartalmaz a Hivatal eljárását kezdeményező vagy döntésére vonatkozó kifejezett kérést vagy javaslatot, az Ügyfélszolgálati Iroda a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja azzal, hogy a panaszost a beadvány kivizsgálása mellőzéséről és annak okáról, valamint a panasz, illetve bejelentés tételének lehetőségéről tájékoztatja. (3) Nyilvánvalóan alaptalannak tekinthető az a panasz, amely a) tárgyában az eljárás lefolytatása a Tpvt. 86. § (1) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik, b) tárgya nem tartozik azon jogszabályi rendelkezések hatálya alá, amelyek megsértése esetén a Hivatal jár el, c) tárgyában versenyfelügyeleti eljárás megindítására a Tpvt. 68. §-ában meghatározott határidő lejárt, vagy d) tárgyában jogsértés – a panaszban előadott tényállás valótlansága okán – nyilvánvalóan nem valószínűsíthető. (4) Ismételten előterjesztettnek tekinthető az  ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú –  ugyanazon vállalkozás egyazon magatartása tárgyában tett – panasz, azzal, hogy ennek megítélése során figyelemmel kell lenni a  korábbi panasz elintézése során irányadó körülményekben időközben bekövetkezett változásra is. (5) Névtelen panasznak az a panasz minősül, amelyből a) postai úton érkezett beadvány esetében a panaszos neve és címe, b) elektronikus levélben érkezett beadvány esetében a küldő kiléte nem állapítható meg. 34. § (1) Ha a  panaszban jogsértőként kifogásolt magatartás (a továbbiakban: a  panasz tárgya) kartellre vonatkozik, az Ügyfélszolgálati Iroda az eljárást a Felderítő Irodának adja át. (2) Ha a kartellre vonatkozó panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás még folyamatban van, az  Ügyfélszolgálati Iroda az  eljárást átadja a  versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgáló irodának. Nem kartellre vonatkozó panasz tárgyában folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás esetén az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a panaszról tájékoztatja a versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgálót, és az eljárást lezárja. (3) Ha a panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja. (4) Ha a  panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás még folyamatban van, az  Ügyfélszolgálati Iroda átadja az eljárást a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgáló irodának, egyidejűleg a panaszosnak visszaigazolást küld, amely levélben tájékoztatja a panasszal kapcsolatos eljárás törvényi szabályairól, valamint arról, hogy panaszát a Hivatal kézhez vette, és azt a bejelentés kapcsán vizsgálja (a továbbiakban: visszaigazolás). (5) Ha a  panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás vizsgálat elrendelése nélkül lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda erről a tényről – a bejelentés alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítása feltételeinek fenn nem álltáról hozott végzésben foglalt indokoknak megfelelő rövid indokolással – tájékoztatja a panaszost, és az eljárást lezárja. Ha a Hivatal a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentést áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, az Ügyfélszolgálati Iroda megküldi a panaszt ugyanennek a hatóságnak. (6) Ha az ismételten előterjesztett panasz tárgyában versenyfelügyeleti eljárás vagy bejelentéssel kapcsolatos eljárás van folyamatban, és az  újabb panasz a  panaszolt magatartás vonatkozásában további bizonyítékot tartalmaz, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszról tájékoztatja a versenyfelügyeleti eljárásban, illetve a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgálót, egyebekben a  panasszal kapcsolatos eljárást – a  panaszos külön tájékoztatása nélkül – lezárja. Ha a tájékoztatás alapján a vizsgáló iroda vizsgálója úgy ítéli meg, hogy a panaszban foglalt információ a versenytanácsi szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárásban az  ügy elbírálására hatással lehet, erről tájékoztatja az  eljáró versenytanácsot. (7) Az e §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a panasz tárgyában a panasz elintézése során, annak lezárása előtt indul – nem az adott panasz alapján – bejelentéssel kapcsolatos eljárás vagy versenyfelügyeleti eljárás. 35. § (1) Ha a  panasz a  34.  § alapján nem intézhető el, és nyilvánvalóan alaptalan, az  Ügyfélszolgálati Iroda a  panasszal kapcsolatos eljárást az alábbiak szerint lezárja: a) ha a  panasz tárgyában történő eljárásra más hatóság hatásköre egyértelműen megállapítható, a  panaszt – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt eljáró hatóságok között az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóság által a  Hivatalhoz áttett, a  tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó panasz kivételével – megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, vagy b) a  panaszost az  indokok megadásával, bírósági hatáskörbe tartozó ügy esetén ennek jelzése mellett erről tájékoztatja. (2) Ha a panasz az (1) bekezdés alapján nem intézhető el, a Hivatal hatásköre fennállásának, illetve a panasz tárgyának további tisztázása érdekében az  Ügyfélszolgálati Iroda nyolcnapos határidő megjelölésével a  panaszost, illetve –  szükség esetén – tizenöt napos határidővel a  panaszoltat további felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására hívhatja fel. (3) A  Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó jogsértés miatti panasz esetén a  Hivatal hatásköre fennállásának megállapításához az alábbi adatokat kell beszerezni: a) a kereskedelmi gyakorlat észlelésének módja, helye, b) a kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége tekintetében ba) a  kereskedelmi kommunikáció eszközének jellege, a  kereskedelmi kommunikáció közzétételének egyéb helye, módja, bb) a kereskedelmi gyakorlattal érintett földrajzi terület nagysága, bc) a kereskedelmi gyakorlattal érintett üzletek száma, bd) a kereskedelmi gyakorlattal érintett árumennyiség, illetve be) a kereskedelmi gyakorlat időtartama, és c) a kereskedelmi gyakorlatért felelős vállalkozás nettó árbevételének nagysága. (4) Ha a  felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásra az  előírt határidőn belül nem vagy nem kielégítő tartalommal érkezik válasz, az Ügyfélszolgálati Iroda szükség esetén ismételten felhívhatja a panaszost és a panaszoltat a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására. (5) A felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívás teljesítésére meghatározott határidő a panaszolt kérésére egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A panaszos kérésére határidő-hosszabbításnak csak akkor van helye, ha a panaszostól kért felvilágosítás, illetve adat, irat a vizsgálat elrendelésének megalapozásához szükséges. (6) Ha a panaszos, illetve a panaszolt a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, az Ügyfélszolgálati Iroda a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell. 36. § A rendelkezésre álló információk alapján az Ügyfélszolgálati Iroda a) a  panaszt – az  Fttv. 10.  §-a szerinti másik hatóság által a  Hivatalhoz áttett, a  tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó panasz kivételével – megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja, ha a panasz tárgyában történő eljárásra más hatóság hatásköre egyértelműen megállapítható, b) hatásköri egyeztetést kezdeményez, ha az  Fttv. 10.  §-a szerinti másik hatóság által a  Hivatalhoz áttett, a  tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó panasz tekintetében megállapítható, hogy azzal kapcsolatban az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik, c) a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja és a panaszost az indokok megadásával, bírósági hatáskörbe tartozó ügy esetén ennek jelzése mellett erről tájékoztatja, ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, d) a panasszal kapcsolatos eljárást a panaszos tájékoztatása mellett lezárja, ha a panaszos a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásnak nem tett eleget, és a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás nem feltárható, e) az eljárást átadja a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának, ha a panasz alapján jogsértés valószínűsíthető, vagy az a)–e) pont hatálya alá nem tartozó esetben az eljárást ideiglenesen lezárja. 37. § Az ideiglenesen lezárt eljárás ügyiratát a panasz tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda vezetőjének eltérő intézkedéséig, illetve az  eljárás lezárásáig az  Ügyfélszolgálati Iroda őrzi, vagy gondoskodik annak irattárba adásáról. 38. § A kartellre vonatkozó panaszt kivéve az Ügyfélszolgálati Iroda legkésőbb az eljárás vizsgáló irodának való átadásával vagy az eljárás ideiglenes lezárásáról való döntéssel egyidejűleg – ha a panaszosnak a szükséges felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívására nem került még sor – a panaszosnak visszaigazolást küld. 39. § (1) Ha a  panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az  Ügyfélszolgálati Iroda a  többi érintett vizsgáló iroda egyidejű értesítése mellett átadja a panasszal kapcsolatos eljárást a feladatkörükbe tartozó jogsértés tekintetében az  érintett vizsgáló irodáknak azzal, hogy szükség esetén az  Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjével –  a  Fúziós Iroda érintettsége esetén továbbá a  Versenytanácsi Titkárság vezetőjével – egyeztetve meghatározza a relevánsabbnak ítélt tényállás alapján eljáró vizsgáló irodát (a továbbiakban: első helyen felelős iroda). (2) A Felderítő Iroda érintettsége esetén részére kell az eljárást átadni. 40. § Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz hozzá beérkezésétől számított húsz napon belül végzi el a panasz vizsgálatát. 41. § Az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálójának a) a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésére, b) a panasszal kapcsolatos eljárás nyilvánvaló alaptalanság okán való lezárására, c) a panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárására, d) a panasszal kapcsolatos eljárás vizsgáló irodának való átadására vonatkozó döntéséhez az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjének jóváhagyása szükséges. 42. § A 33–36. §, a 38. §, a 40. § és a 41. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a vizsgáló iroda eljárására, ha az elnök vagy az általános elnökhelyettes a hozzá közvetlenül előterjesztett panasz tekintetében úgy dönt, hogy a panasszal kapcsolatos eljárást a panasz beérkezésétől kezdve a panasz tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda folytassa le. Ebben az esetben a panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárásának nincs helye. 21. Eljárás az Ügyfélszolgálati Iroda által véglegesen nem lezárható eljárások esetében 43. § (1) Az ideiglenesen lezárt eljárás tekintetében a panasz tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda – saját vagy az általános elnökhelyettes kezdeményezésére – az Ügyfélszolgálati Iroda döntését – szükség esetén az ügyiratnak az Ügyfélszolgálati Irodától vagy az irattárból való kikérése és tanulmányozása alapján – felülbírálhatja, és dönthet a panasz kapcsán szükséges további intézkedésekről. (2) Ha az Ügyfélszolgálati Iroda még nem küldte meg a panaszosnak a Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdésében előírt értesítést, tájékoztatást, arról a továbbiakban a vizsgáló iroda gondoskodik. 44. § (1) A  Felderítő Iroda előzetesen minősíti a  kartellre vonatkozó, nem engedékenységi kérelem keretében szolgáltatott információt, és ha az  előzetes minősítés eredményeként az  információ feltehetően a  Tpvt. 79/A.  § (1), illetve (2) bekezdése szerint minősülhet, arról külön feljegyzést készít. (2) Ha az adott panasz alapján nem kerül sor vizsgálat elrendelésére, a szolgáltatott információnak a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti minősítése kizárt; erről a panaszost csak akkor kell írásban tájékoztatni, ha panaszával együtt a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjat is igényelt. 45. § (1) Ha a  Hivatal hatáskörének megállapításához és a  jogsértés valószínűsíthetőségéről való döntéshez szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll, a vizsgáló megállapítja, hogy a) vizsgálat elrendelése szükséges, b) a panasz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más hatóságnak való megküldésének van helye, c) a panasz alapján jogsértés nem valószínűsíthető, d) vizsgálat elrendelése mellőzhető, vagy e) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkeresés szükséges. (2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában a vizsgálat elrendelése a) a közérdek hiánya, vagy b) a vizsgáló iroda, illetve a Hivatal folyamatban lévő eljárások, jelentősebb feladatok miatti leterheltsége alapján mellőzhető. (3) Az  (1)  bekezdés e)  pontja szerinti esetben a  végrehajtás iránti megkeresésre hivatkozással a  vizsgálat elrendelése mellőzhető. 46. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendeléséről, a 45. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról, a 45. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendelésének mellőzéséről, valamint a 45. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a végrehajtás iránti megkeresésről a vizsgáló iroda vezetőjének indokolt javaslatára a) kartellre vonatkozó panasz esetén az elnök, b) az a) pont és a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben az általános elnökhelyettes dönt. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti esetben az  elnök, illetve az  általános elnökhelyettes a  vizsgálat elrendeléséről dönt, a vizsgáló iroda megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket. (3) A  Fúziós Iroda eljárása esetén a  45.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben a  vizsgálat elrendeléséről, a  45.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti esetben a  panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról, a  45.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendelésének mellőzéséről – ahol azt a vizsgálat elrendeléséhez a Tpvt. előírja, az eljáró versenytanács egyetértésének beszerzését megelőzően – az eljáró vizsgáló indokolt javaslatára a Fúziós Iroda vezetője dönt. Az irodavezető döntése alapján az eljáró vizsgáló megteszi a megfelelő intézkedéseket. (4) Az  eljáró vizsgálónak a  45.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti döntéséhez az  irodavezető jóváhagyása szükséges. Jóváhagyás esetén a vizsgáló megteszi a döntésnek megfelelő intézkedéseket. 47. § (1) Ha a 45. § (1) bekezdése szerinti döntéshez további információra van szükség, a panasz vizsgáló irodára érkezésétől számított húsz napon belül a panaszost nyolcnapos, illetve – szükség esetén – a panaszoltat tizenöt napos határidővel a  szükséges felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására kell felhívni. Ez  a  határidő a  panaszos, illetve a panaszolt kérésére egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal hosszabbítható meg. (2) Ha a panaszos, illetve a panaszolt a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a vizsgáló a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell. 48. § (1) A 46. § szerinti döntést – a 43. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével – az eljárásnak az Ügyfélszolgálati Iroda általi átadásától számított két hónapon belül kell meghozni. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidő a) kartellre vonatkozó panasz esetén az elnök, b) a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnöke, c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó esetben az általános elnökhelyettes jóváhagyásával meghosszabbítható. (3) A (2) bekezdés szerinti jóváhagyást kérő feljegyzés tartalmazza a) a hosszabbítási igény indokát, b) a hosszabbításig eltelt időben elvégzett vizsgálati cselekmények ismertetését, valamint c) a hosszabbítás tartama alatt még elvégzendő tervezett vizsgálati cselekmények ismertetését. 49. § (1) A panasszal kapcsolatos eljárás a) a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésével, b) – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – a 46. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján meghozott döntéssel, c) ha az  Ügyfélszolgálati Irodának az  eljárás ideiglenes lezárásáról hozott döntésétől eltérő döntés időközben nem született, a panasz beérkezésétől számított hat hónap elteltével lezárul. (2) A  vizsgálat elrendelésének a  45.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott okból történő mellőzése esetén a panasszal kapcsolatos eljárás függőben marad a Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti időpontig. (3) A panasszal kapcsolatos eljárás lezárultáig a) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az Ügyfélszolgálati Irodának az eljárás ideiglenes lezárásáról hozott döntését, illetve b) a (2) bekezdés szerinti esetben a 46. § (1) bekezdése szerinti döntést tartalmazó irat az iratkezelési szabályzatról szóló normatív utasítás szerinti belső irat. 50. § (1) Ha a panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az egyes vizsgáló irodák a saját feladatkörükbe tartozó jogsértések tekintetében – az 53. §-ra is figyelemmel – önállóan járnak el, azzal, hogy előzetesen egyeztetnek a Tpvt. 43/I. §-a szerinti eljárási cselekmény elvégzéséről és kölcsönösen tájékoztatják egymást a panasszal kapcsolatos eljárás során hozott döntésekről. (2) A nem első helyen felelős iroda a vizsgáló 45. § (1) bekezdése szerinti megállapítását, továbbá az elnök, az általános elnökhelyettes, illetve a Versenytanács elnöke döntését közli az első helyen felelős irodával. (3) Az első helyen felelős iroda gondoskodik a panaszosnak a Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdésében, illetve ezen utasításban előírt értesítéséről, tájékoztatásáról, valamint a  panasznak a  hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldéséről. 22. A panasszal kapcsolatos eljárás egyéb szabályai 51. § (1) E  Fejezet rendelkezéseit a  névtelen és a  visszavont panaszra azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  panasz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésének, a panaszos Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdése szerinti értesítésének, tájékoztatásának, valamint visszaigazolás küldésének nincs helye. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazásában a  panasz visszavonásának minősül a  panaszos olyan nyilatkozata, amely szerint a Hivatal eljárását kezdeményező, illetve döntésére vonatkozó kérését a továbbiakban nem tartja fenn. (3) E Fejezet rendelkezéseit a 30. § (4) bekezdése szerinti panaszra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást kezdettől fogva a  feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda – az  Ügyfélszolgálati Iroda észlelése esetén a  vizsgálat elrendelésére történő javaslattételig az  Ügyfélszolgálati Iroda – folytatja le, és a Tpvt. 43/I.  § (4) és (5)  bekezdése szerinti értesítésre, tájékoztatásra, valamint visszaigazolás küldésére nem kerül sor. 52. § (1) A 30. § (5) bekezdése szerinti üzenet kapcsán a Felderítő Iroda megvizsgálja, hogy a) folyamatban van-e a  tárgyban korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás, ez  esetben az  üzenet tartalmáról értesíti az eljáró vizsgáló irodát, b) a 44. § szerinti eljárásnak van-e helye, vagy c) fennállnak-e vizsgálat elrendelésének feltételei. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendeléséről az elnök dönt, és adott esetben – az általános elnökhelyettessel egyeztetve – kijelöli az eljáró vizsgáló irodát. (3) Az e § szerinti eljárásra a 48. §-t nem kell alkalmazni. (4) Ha az  (1)  bekezdés a) vagy b)  pontja szerinti eljárásnak és vizsgálat elrendelésének nincs helye, a  Felderítő Iroda az  üzenetet az  üzenetküldő felületen megválaszolja; ebben az  esetben a  30.  § (5)  bekezdése szerinti üzenet nem minősül panasznak. (5) A panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti, valamint a 44. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatását a Felderítő Iroda az üzenetküldő felületen keresztül teszi meg; a panasszal kapcsolatos eljárás ezzel zárul. 53. § Ha a panasz ugyanazon magatartás vonatkozásában többfajta jogsértésre utal, a panasszal kapcsolatos eljárás csak akkor zárható le, ha annak feltételei valamennyi jogsértés tekintetében fennállnak. 54. § (1) Ha a  panasszal kapcsolatos eljárás során megállapítást nyer, hogy az  Fttv. 10.  §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó panasz tárgyában való eljárásra nem a Hivatalnak, hanem az áttevő hatóságnak van hatásköre, az Ákr. 18. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alkalmazásával – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője – az általános elnökhelyettes jóváhagyásával – haladéktalanul hatásköri egyeztetést kezdeményez az érintett hatósággal. (2) Ha a hatásköri egyeztetés egy hónapon belül nem vezet eredményre, a közigazgatási bíróságnak az eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárása kezdeményezéséről – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a  Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a  Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője a  Jogi Iroda véleményének kikérésével készített előterjesztése alapján az általános elnökhelyettes dönt. (3) Ha a hatásköri egyeztetés eredményeként tisztázódik, hogy a panasz tárgyában az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik, az eljáró iroda a panaszt megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja. (4) Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó panasznak az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóságnak való megküldése esetén az érintett hatóság hatásköri egyeztetést kezdeményez, az egyeztetésben – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével egyeztetve, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője vesz részt azzal, hogy a Jogi Iroda véleményét is ki kell kérni. (5) A közigazgatási bíróságnak az eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárásában a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli. 55. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda havonta – korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó – beszámolót készít az adott időszakban ideiglenesen lezárt eljárásokról. (2) A beszámoló legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a panasz iktatószáma, b) a panasz beérkezésének napja, c) annak megjelölése, hogy a panasz ca) magánszemélytől, cb) vállalkozástól, cc) civil szervezettől vagy közintézménytől, cd) hatóságtól vagy ce) bíróságtól érkezett-e, a cd) alpont szerinti esetben a hatóság nevét és annak tényét is megjelölve, hogy a hatóság saját észlelésén vagy beadvány áttételén alapul-e, d) annak ténye, ha a panasz névtelennek minősül, e) a panaszolt vállalkozás neve, f ) a panasz tárgyának rövid leírása, g) az ideiglenes lezárás ténye és annak indoka, valamint h) annak a  vizsgáló irodának, valamint – szükség esetén – további érintett vizsgáló irodának a  megjelölése, amelynek feladatkörébe a panasz tárgya szerint tartozik. (3) A  beszámolót az  Ügyfélszolgálati Iroda – elektronikus formában is – megküldi az  Elnökhelyettesi Titkárságnak és a vizsgáló irodák vezetőinek. 56. § Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az  ügyregiszter adatai alapján havonta ellenőrzi, hogy a  49.  § (1)  bekezdés c)  pontja és 49.  § (2)  bekezdése szerinti eljárások közül melyeket kell további külön intézkedés nélkül lezártnak tekinteni, és a lezárás tényéről – a szükséges további feladatok megtétele érdekében – tájékoztatja az Ügyfélszolgálati Irodát, az érintett vizsgáló irodát, továbbá az Elnökhelyettesi Titkárságot. 57. § (1) Az Elnökhelyettesi Titkárság háromhavi rendszerességgel – az alábbi típusok szerinti bontásban – beszámol az adott időszakban a) az Ügyfélszolgálati Iroda által aa) ideiglenesen lezárt eljárásokról és ab) vizsgáló irodának átadott eljárásokról, b) az adott időszakban a 45. § és 46. § szerint lezárt eljárásokról, valamint c) a függőben tartott eljárásokról. (2) A beszámoló az alábbi adatokat tartalmazza: a) az 55. § (2) bekezdés a)–f ) és h) pontja szerinti adatok, b) a  panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárásáról, 45.  § és 46.  § szerinti lezárásáról, illetve függőben tartásáról hozott döntés ténye, indoka és napja, c) a vizsgáló irodának átadott eljárások esetén a 46. § szerinti döntés határideje, d) az ideiglenesen lezárt eljárások esetén a hathónapos határidő lejártának napja, és e) a függőben tartott eljárások esetén az egyéves határidő lejártának napja. (3) A vizsgáló irodák az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti információt az adott vizsgáló iroda által első helyen intézett panasszal kapcsolatos eljárások tekintetében – az  Informatikai és Iratirányítási Irodával egyeztetve – legkésőbb a beszámoló elkészítését három nappal megelőzően elektronikus formában közlik az Elnökhelyettesi Titkársággal. (4) A …