- évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról * [1] * Az állam által biztosított személyszállítás egyike a legfontosabb közszolgáltatásoknak, amely jelentékeny részben határozza meg a polgári élet lehetőségét és annak minőségét magyarok milliói számára. [2] * Alapvető jog tehát, hogy hazánk polgárai az ország minden pontjáról, akár a legkisebb településről megfelelő színvonalú szolgáltatással és a legfontosabb szükségleteikhez illeszkedő menetrenddel, biztosan és biztonságban juthassanak el a munkahelyükre, az oktatási vagy egészségügyi intézményekbe, az adott térség közigazgatási központjába. [3] * E törvény részletesen és pontosan meghatározza az állampolgárok közlekedési közszolgáltatásokhoz való jogát és szavatolja annak érvényesülését a mindennapokban. [4] * A jogalkotó célja, hogy a törvényben kifejtett elvek gyakorlatba ültetésével Magyarország közlekedési közszolgáltatási rendszerében egységes és logikus szabályozás szerint készüljenek a szolgáltatói menetrendek, valamint megszűnjenek a szolgáltatási színvonalban korábban tapasztalható egyenetlenségek és egyenlőtlenségek. [5] * E törvény tartalmazza a különböző településtípusok esetében nyújtandó szolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzőit. Lépcsőzetesen – települési, járás- és vármegyeszékhelyi szinten, illetve a főváros és vonzáskörzete tekintetében – határozza meg, hol, milyen alapellátás biztosításával érvényesülnek a polgárok személyszállítási közszolgáltatásokkal kapcsolatos jogai. [6] * A személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó alapvető joggal kapcsolatos törvény ezért a személyszállítási jogok legfőbb kódexe és kiindulópontja. A jövőben mobilitási közszolgáltatás csak e jogok tiszteletben tartásával és érvényesítésével szervezhető meg és működtethető Magyarországon. [7] * A törvényben felsorolt jogok érvényesítése igazságosabbá teszi a vidéken élők hozzáférését a közlekedési közszolgáltatásokhoz, ez pedig közvetett, de jelentős hatással lehet a nagyvárosokon kívüli Magyarország, a magyar vidék megtartóerejének növekedésére. [8] * E törvény révén hazánk polgárainak közlekedéssel kapcsolatos jogai ugyanakkor nemcsak a térben, de időben is hatékonyabban érvényesülnek, miután a korábbiaktól eltérően a törvény által meghatározott alapellátást immár nem csupán a hétköznapokon, hanem a hét minden napján biztosítani szükséges. Ez a változás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a kisebb, vidéki településeken élő honfitársaink se legyenek kizárva a szokásos rendtől eltérő munkavégzés lehetőségéből, valamint ahhoz, hogy igazságosabbá, területileg kiegyenlítetté váljon a kikapcsolódási, szórakozási lehetőségekhez való hozzáférés hazánk minden polgára számára. [9] * A személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó alapvető joggal kapcsolatos törvény erősíti Magyarország belső kohézióját, támogatja a szülőföldön maradás és boldogulás lehetőségét, miközben a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalának jobb összekapcsolása, az oktatási, egészségügyi, kulturális és rekreációs lehetőségekhez való jobb hozzáférés megteremtése révén képes környezettudatos, fenntartható módon támogatni a polgári átalakulás folyamatát: a haza és haladás kettős célkitűzésének érvényesülését. [10] * Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XI. cikk
(1)és
(2)bekezdése, XII. cikk
(1)és
(2)bekezdése, XIX. cikk
(1)és
(2)bekezdése, XX. cikk
(1)és
(2)bekezdése, valamint XXII. cikk
(1)bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Tárgyi, személyi és területi hatály 1. §
(1)A törvény hatálya kiterjed:
- a)a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,
- b)a saját számlás személyszállításra,
- c)* a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 3. §
(1)bekezdés
- a)pontjában és 2/A. §-ában foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, valamint
- d)a Vkt. 3. §
(2)bekezdésében foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, amennyiben azok a helyi vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások részét képezik, e) az iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra.
(2)A törvény hatálya nem terjed ki:
- a)az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállítási szolgáltatásra, függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől,
- b)a különleges szállítási igénnyel rendelkező utascsoportok részére biztosított, nem közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokra (betegszállítás, szállító szolgálatok stb.).
(3)A Magyarországon bejegyzett közlekedési szolgáltató által a Magyarország területén kívül végzett vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(4)A személyszállítási közszolgáltatások tekintetében e törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) együttesen alkalmazandó.
(5)* A vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló
- április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/782 rendelet] e törvénnyel és a
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján kiadott jogszabályokkal együttesen alkalmazandó.
(6)Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásra az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló,
- február 16-ai 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU rendelet) e törvénnyel és a
- §
(1)bekezdés
- d)pontja alapján megalkotott jogszabályokkal, az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1073/2009/EK rendelet) e törvénnyel és az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabállyal együttesen alkalmazandó. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. * alapellátás: az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetében az e törvény és a felhatalmazása alapján a közlekedésért felelős miniszter által az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások keretében nyújtandó alapellátás meghatározására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben meghatározott mértékű szolgáltatás, a főváros és a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető megyei jogú városok esetében a Főváros Közgyűlésének vagy a megyei jogú város képviselő-testületének rendeletében meghatározott szolgáltatási szint; 2. belföldi személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye egyaránt Magyarország területén van; 3. belső szolgáltató: olyan közlekedési szolgáltató, amely
- a)a települési (fővárosi) önkormányzat belső szervezeti egysége, vagy
- b)a települési (fővárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan gazdasági társaság, amelynek a tevékenységét a települési (fővárosi) önkormányzat irányítja, vagy
- c)olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (fővárosi) önkormányzat meghatározó befolyással rendelkezik; 4. * egységes egyeztetési eljárás: az e törvényben meghatározott járművel végzett országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási menetrendek elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrendek mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos, regionális és elővárosi szinten a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás-nyújtás hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása a közlekedésért felelős miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban; 4a. * elkülönült vasútegészségügyi szervezet: Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok; 5. ellátásért felelős: a 4. §
(3)–
(4)bekezdésében meghatározott, 1370/2007/EK rendelet 2. cikk
- b)pontja szerinti illetékes hatóság; 6. * elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 100 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás; 6a. * garantált átszállás: a közforgalmú menetrend által biztosított átszállási lehetőség a közösségi közlekedés járatai között; 7. határon átmenő személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye vagy legalább azok egyike Magyarország területén kívül van, de az útvonal részben Magyarország területén halad; 7a. * haváriahelyzet: természeti csapás, emberi tevékenység vagy mulasztás hatására előállt helyzet, baleset, katasztrófa vagy hirtelen bekövetkező műszaki jellegű meghibásodás, amely a személyszállítási közszolgáltatás ellátásában zavart okoz; 8. helyi személyszállítási szolgáltatás: a település közigazgatási határán belül – helyi díjszabás alapján – végzett személyszállítási szolgáltatás, a közúti járművel végzett személyszállítási közszolgáltatások esetében ideértve a település közigazgatási határon kívül eső vasútállomására (vasúti megállóhelyére), komp- vagy révátkelőhelyére közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítási szolgáltatást is; 9. igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben e szolgáltatásokra meghatározott engedéllyel rendelkező szolgáltató által közszolgáltatási szerződés vagy járati engedély alapján végzett, információs technológiai eszközök alkalmazásával szervezett, változó útvonalon vagy változó időrendben, vagy változó útvonalon és változó időrendben közlekedő személyszállítási szolgáltatás; 10. * iskolabusszal végzett személyszállítás: kizárólag óvodások és kísérőik, valamint a köznevelésben és a szakképzésben tanulók és kísérőik szállítását szolgáló, nem közszolgáltatás keretében nyújtott sajátszámlás személyszállítás vagy személyszállítási szolgáltatás; 11. járat: e törvény keretében meghatározott jármű a menetrendben meghatározott útvonalon és időrendben történő közlekedése; 12. jármű:
- a)* vasúti jármű: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben meghatározott vasúti jármű,
- b)trolibusz: a közszolgáltatási szerződések odaítélése szempontjából vasúti jármű,
- c)közúti jármű: az autóbusz, az iskolabusz, a közösségi busz, a személytaxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás eszköze,
- d)* különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű: személyszállító szolgáltatáshoz használt – a
- c)pontban meghatározott közúti járműkörbe nem tartozó – a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közúti jármű, kivéve a személygépkocsit, amellyel különleges személyszállító szolgáltatás nem végezhető,
- e)* vízi jármű: a Vkt.-ban meghatározott, vízen való személyszállításra szolgáló gépi hajtású vízi jármű, valamint a komp; 13. * kiemelt közszolgáltatói közreműködő: az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe – stratégiai tervezési és ellenőrzési, valamint összehangolási feladatok ellátása érdekében – bevont, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésben ekként nevesített szervezet; 14. közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyet – a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében – bárki igénybe vehet; 15. * közlekedési szolgáltató: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben meghatározott vasúti igazgatási szerv, az e törvényben meghatározott közlekedési hatóság vagy a hajózási hatóság által kiadott, a tevékenység végzésére jogosító engedély vagy a vasúti igazgatási szerv által tudomásul vett bejelentés birtokában e törvény alapján személyszállítási szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet; 15a. * 16. közösségi busszal végzett személyszállítás: hazai vagy európai uniós forrásból vásárolt közúti járművel, saját számlás személyszállítás keretében végzett személyszállítás; 17. közszolgáltatási kötelezettség: minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk
- e)pontjában meghatározott kötelezettség; 18. közforgalmú menetrend: a belföldi vasúti, közúti, valamint vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó – az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, vagy a gyakoriság és a szolgáltatás minőségének meghatározását tartalmazó – közzétett szolgáltatási előírás; 19. közszolgáltatási menetrend: a közforgalmú menetrend része, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott járatok útvonalai, megállóhelyei, indulási és érkezési időpontjai meghatározásának összességét és azok minőségi követelményeit tartalmazó szolgáltatási előírás; 20. különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: az utazás célja alapján meghatározott utaskör menetrend alapján végzett szállítása más utasok kizárásával, az utazást szervező személyétől függetlenül; 21. * különjárati személyszállítási szolgáltatás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző közlekedési szolgáltató kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása alkalmi jelleggel közlekedő olyan járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek; 22. * 23. menetrend: a járat útvonalának kezdő- és végpontját, a megállóhelyeket, mindezekre vonatkozóan az indulási és érkezési időpontokat, vagy a járat napi első és utolsó indulási időpontját és a köztes járatgyakoriság ismertetését tartalmazó szolgáltatási előírás; 24. menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: személyek szállítására meghatározott rendszerességgel, meghatározott útvonalon, a fel- és leszállásra előzetesen kijelölt megállóhelyek között, vagy azok érintésével közlekedő, díj ellenében bárki által igénybe vehető járattal végzett vasúti, vízi vagy közúti személyszállítási szolgáltatás; 25. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a járat valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző EGT-államok állomásai vagy megállóhelyei közötti személyszállítás; vasúti járművel végzett személyszállítás esetén a vonatot egyesíthetik és szétválaszthatják, továbbá a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy államhatáron áthalad; 26. országos személyszállítási szolgáltatás: regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás; 27. * regionális személyszállítási szolgáltatás: a vármegye határán belül vagy a vármegyehatár átlépése esetén 100 km-t meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás; 28. saját számlás személyszállítás: a jármű üzemeltetőjével munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek haszonszerzési cél nélkül, nem üzletszerűen és az üzemeltető által nem főtevékenységként végzett szállítása, amennyiben
- a)az a személyszállítást végző üzemeltető tulajdonában lévő, tartósan bérelt vagy lízingelt járművel történik, és
- b)a járművet a személyszállítást végző üzemeltető, annak tagja, a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti; 29. személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk
- a)pontja szerint, közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás; 29a. * vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a 1370/2007/EK rendelet 2. cikk
- aa)pontja szerinti, közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás; 30. személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben meghatározott járművel szerződés alapján, díj ellenében végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; 31. személytaxi: olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság személyszállító tevékenység végzését engedélyezte és amellyel a végzett szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe veheti; 32. * szerződéses személyszállítási szolgáltatás: a szállítás megrendelője és a szállítást végző gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítás; 33. szociálpolitikai menetdíj-támogatás: személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazásokhoz az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatás; 34. * 35. vonal: a vasúti közlekedésben a vonatok, a közúti járművel végzett személyszállítási szolgáltatás esetén a közúti járművek indulási és végállomása között az egymás után elhelyezkedő megállási helyek, a hajózásban a kikötési helyeket rögzítő szolgáltatási előírás, függetlenül attól, hogy egy-egy járat megáll-e az adott helyen; 36. * közösségi kerékpáros rendszer: több állomásbál álló, automatizáltan működő, bárki számára folyamatosan igénybe vehető, rövid távú és egyirányú utazásra alkalmas kerékpár-kölcsönzési rendszer; 37. * utasmédia: elektronikus tartalom, amely az utazási jogosultság hordozására alkalmas; 38. * utazási okmány: e törvény alkalmazásában utazási jogosultság, illetve kedvezmény megjelenítésére, igénybevételére és igazolására szolgáló dokumentum; 39. * közösségi autóbérlő rendszer: gépkocsi-kölcsönző rendszer, amely a Magyarország területén B-kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető gépkocsi közúton történő vezetésére jogosító okmánnyal rendelkező, előzetesen regisztrált felhasználók számára díj ellenében folyamatosan igénybe vehető, továbbá központi telematikai rendszerrel irányított módon, automatizált helyszíni kölcsönzési folyamat alkalmazásával, az üzemeltetési területen belül szabad felhasználást biztosítva működik; 40. * átszállójegy: egy vagy több vasúttársaság által működtetett, egymást követő vasúti szolgáltatásokra jogosító szállítási szerződést képviselő menetjegy vagy menetjegyek; 41. * nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások: egymástól 200 km-t meghaladó távolságra lévő két helyszín között, közbenső megállók nélkül közlekedő olyan személyszállítási szolgáltatások, amelyek speciális konstrukciójú, nagy sebességű, legalább 250 km/h sebességre kialakított vonalakon működnek, és átlagosan e sebességgel közlekednek; 42. * autóbusz-állomás: a 181/2011/EU rendelet 3. cikk
- m)pontjában meghatározott autóbusz-állomás; 43. * autóbusz-megállóhely: a 181/2011/EU rendelet 3. cikk
- n)pontjában meghatározott autóbusz-megálló; 44. * autóbusz-állomás üzemeltető szerv: az autóbusz-állomás ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa, vagy a tulajdonos többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, vagy az autóbusz-állomás üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy a tulajdonossal az üzemeltetésre vonatkozóan megállapodást kötő személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató vagy más gazdasági társaság; 45. * autóbusz-megállóhely üzemeltető szerv: az út közúti közlekedésről szóló törvény szerinti kezelője, a közút területén kívül elhelyezkedő autóbusz-megállóhelyek kivételével, ahol az autóbusz-megállóhely üzemeltetője az autóbusz-megállóhely ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa vagy az üzemeltetésre vonatkozóan megállapodást kötő személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató vagy más gazdasági társaság; 46. * kamera: nem emberi testre felhelyezett, képfelvétel, továbbá kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer; 47. * testkamera: emberi testre felhelyezhető vagy ruházatra felszerelhető képfelvétel, továbbá kép-és hangfelvétel rögzítésre alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer; 48. * integrált személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk
- m)pontja szerinti összekapcsolt szállítási szolgáltatások; 49. * összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás: az 5. §
(3)és
(4)bekezdése szerinti, vagy a 32. §
(2)bekezdése szerinti együttműködési megállapodás alapján biztosított személyszállítási közszolgáltatás;
- * összekapcsolt díjtermék: összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet vagy menetjegy, amely az
- §
(3)és
(4)bekezdés szerinti, vagy a 32. §
(2)bekezdés szerinti együttműködési megállapodás alapján kerül alkalmazásra;
- * integrált díjtermék: integrált személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet és menetjegy, amely az
- §
(3)és
(4)bekezdés szerinti vagy a 32. §
(2)bekezdés szerinti együttműködési megállapodás alapján kerül alkalmazásra;
- * személyhez kötött utazási jogosultság: kizárólag az utazásra jogosító menetjegy, utazási bérlet megvásárlásának időpontjában az utasmédia vagy utazási okmány által azonosítható módon megjelölt utast megillető utazási jogosultság;
- * közlekedési elektronikus azonosító: olyan – közhiteles adatokkal megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott – elektronikus azonosító, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét; közlekedési elektronikus azonosítónak minősül az a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából, a
- §
(1)bekezdése szerinti szervezetek által kibocsátott vagy működtetett (a továbbiakban együtt: kibocsátott), elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó vagy elektronikus rendszer is, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29. §
(19)és
(20)bekezdésében meghatározottak szerint a személyazonosító igazolvány szolgáltatásazonosítójához rendelten kezeli a polgár adatait, és igazolja a polgár utazásra, utazási kedvezményre vonatkozó jogosultságait. 3. Együttműködési kötelezettség 3. §
(1)* A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást, a különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást, valamint a különjárati személyszállítást végző közlekedési szolgáltatók, valamint a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges autóbusz-állomások, autóbusz-megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében az egyenlő elbánás elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók elsőbbségének a biztosításával, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével köteles hozzáférést biztosítani a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges autóbusz-állomásokhoz, autóbusz-megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.
(2)A személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények legalább többségi állami tulajdonú üzemeltetői kötelesek a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben a közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiség igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről a létesítmény üzemeltetője és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek.
(3)* Az
(1)bekezdésben foglaltak megtartását az autóbuszos hatóság ellenőrzi. 3/A. § *
(1)A 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség alapján az autóbusz-állomás, autóbusz-megállóhely üzemeltetője köteles az általa üzemeltetett autóbusz-állomás és autóbusz-megállóhely hozzáférésére vonatkozó előírásokat honlapján hozzáférési szabályzatban közzétenni.
(2)A hozzáférési szabályzat legalább a következőket tartalmazza:
- a)a nyújtott szolgáltatás helyszíne, kapacitása, leírása,
- b)a szolgáltatás műszaki, technikai jellemzői,
- c)a szolgáltatás díja.
(3)Az autóbuszos hatóság ellenőrzi az
(1)–
(2)bekezdésben foglaltak megtartását és a hozzáférési szabályzat tartalmának helytállóságát, jogszerűségét. 4. Állami és települési önkormányzati feladatok 4. §
(1)Az Országgyűlés feladata:
- a)az ország gazdasági és társadalmi folyamataival összhangban álló személyszállítási közlekedéspolitikai, valamint a személyszállítási szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása,
- b)a személyszállítási szolgáltatások szabályozásával, engedélyezésével, működésével és fejlesztésével kapcsolatos törvényi szintű szabályozási és intézményi keretek kialakítása,
- c)a személyszállítási közszolgáltatások költségvetési kereteinek kialakítása és biztosítása.
(2)A Kormány feladata:
- a)a közlekedéspolitika személyszállítást érintő céljaira, valamint a személyszállítási szolgáltatások megszervezésére és fejlesztésére vonatkozó – az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepció meghatározása, a személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése,
- b)a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos engedélyezési tevékenység jogszabályi és intézményi kereteinek kialakítása,
- c)a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének meghatározása, valamint a személyszállítási közszolgáltatások árához nyújtott – a közszolgáltatási utazási kedvezményekből származó – bevételkiesés szociálpolitikai menetdíj-támogatással történő ellentételezése,
- d)a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő személyszállítási feladatok ellátása és
- e)a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási rendszer, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra-elemek (különösen: közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek, energetikai, távközlési és biztonsági berendezések) üzemeletetésére és fejlesztésére vonatkozó egységes fejlesztési koncepció elfogadása.
(3)A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:
- a)a személyszállítást érintő közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése,
- b)a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomon követése,
- c)az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása,
- d)* az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások – személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő – megrendelése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése,
- e)a személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás szervezésére vonatkozó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása,
- f)a személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségek miatt a közlekedési szolgáltatónál felmerülő, bevétellel nem fedezett és indokoltnak elismert költségeknek a központi költségvetésből történő megtérítése,
- g)az országos, regionális és elővárosi közlekedés díjainak személyszállítási közszolgáltatási szerződés keretében történő megállapítása,
- h)a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási rendszerek, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra-elemek (különösen: közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek, energetikai, távközlési és biztonsági berendezések) üzemeltetésére, fejlesztésére, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházásokra vonatkozó egységes fejlesztési koncepciójának elkészítése,
- i)az országos, elővárosi és regionális közlekedés egységes jegy- és bérletrendszerére, díjakra és díjalkalmazási feltételrendszerére, valamint egységes jegyellenőrzési folyamatokra és módszertanra vonatkozó koncepció kidolgozása és elfogadása,
- j)az országos, regionális és elővárosi közlekedés szolgáltatási szintjének és mennyiségének, valamint a közszolgáltatások teljesítésével összefüggő gazdálkodó tevékenység ellenőrzésére és felügyeletére egységes módszertan kialakítása,
- k)az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára – a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között – összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása, valamint
- l)az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése.
(4)A települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet, a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) kötelező feladata:
- a)a helyi személyszállítás fejlesztésére vonatkozó – az országos, a regionális és az elővárosi közforgalmú személyszállítással, az épített és természeti környezet védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése,
- b)a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomon követése,
- c)a közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások – a személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő – megrendelése,
- d)a helyi közlekedés díjainak szerződés keretében történő megállapítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése,
- e)a település helyi közszolgáltatási személyszállítási szolgáltatásának ellátására vonatkozó menetrendi koncepciók kidolgozása.
(5)* Az önkormányzat a miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettsége keretében:
- a)minden év január 31. napjáig adatot szolgáltat az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatás ellátásához használt, előző év december 31. napján meglévő autóbusz-állományról, ennek körében bejelenti
- aa)a szolgáltató megnevezését, valamint azt, hogy a szolgáltató külső vagy belső szolgáltatónak minősül-e, autóbusz-beszerzései közbeszerzés szabályainak hatálya alá tartoznak-e,
- ab)az autóbuszok típusát, kategóriáját, évjáratát, darabszám szerinti megoszlását, valamint
- ac)az M3 járműkategóriához kapcsolódó járműbeszerzési tervek azon adatait, amelyek a tiszta és kibocsátásmentes járművek arányának megállapításához, valamint a járműbeszerzések éves nyomon követéséhez szükségesek, így különösen a beszerzések tárgyát és státuszát, a szerződések típusát, a járművek kategóriáját, a hajtásláncot, a járművek definícióját, a járművek jellegét, hosszát, darabszámát és üzemeltetési helyszínét;
- b)a helyi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásban érintett autóbusz-állományt érintő beszerzésekről, szolgáltatásvásárlásokról adatot szolgáltat a beszerzést, illetve a szolgáltatásvásárlást követő 30 napon belül, ennek körében bejelenti
- ba)új vagy a feladat ellátásába újonnan bevont szolgáltató esetén annak megnevezését, hogy a szolgáltató külső vagy belső szolgáltatónak minősül-e, autóbusz-beszerzései közbeszerzés szabályainak hatálya alá tartoznak-e,
- bb)a beszerzett vagy a feladat ellátásába újonnan bevont autóbuszok típus, kategória, évjárat, darabszám szerinti megoszlását,
- bc)az M3 járműkategóriához kapcsolódó járműbeszerzési tervek azon adatait, amelyek a tiszta és kibocsátásmentes járművek arányának megállapításához, valamint a járműbeszerzések éves nyomon követéséhez szükségesek, így különösen a beszerzések tárgyát és státuszát, a szerződések típusát, a járművek kategóriáját, a hajtásláncot, a járművek definícióját, a járművek jellegét, hosszát, darabszámát és üzemeltetési helyszínét, valamint,
- bd)autóbusz-beszerzés esetén a finanszírozási forrást, ennek nagyságát, ütemezését, esetleges garanciális feltételrendszerét.
(6)* Az
(5)bekezdés szerinti adatszolgáltatást az önkormányzat a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és beküldésével teljesíti. 5. §
(1)A miniszter, a Fővárosi Önkormányzat, vagy a 4. §
(4)bekezdésében meghatározott, a helyi közlekedést önként vállalt feladatként ellátó önkormányzat feladatkörébe tartozik:
- a)a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, egy vagy több vonalra vagy járatra) és ezek érvényesítése a szolgáltatóval szemben,
- b)a helyi, valamint az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások összehangolása,
- c)a személyszállítási közszolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók működésének folyamatos nyomon követése, a szolgáltatók személyszállítási közszolgáltatási tevékenységének, fejlesztéseinek, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházási tevékenységeinek összehangolása, koordinálása,
- d)a közszolgáltatási feladatok ellátására leginkább megfelelő, a legszínvonalasabb és a lakosság számára legkevésbé költséges szolgáltatást kínáló, az energetikai és környezeti hatások figyelembevételével a legalkalmasabb szolgáltató kiválasztása és megbízása, a szolgáltató tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint
- e)az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése,
- f)* a 1370/2007/EK rendelet 5a. cikkében meghatározott feladatok ellátása.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt feladatok ellátása során az ellátásért felelősök kötelesek egymással is együttműködve biztosítani, hogy a helyi, az elővárosi, a regionális és az országos közforgalmú személyszállítási szolgáltatások e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatással együtt integrált közlekedési rendszert alkossanak az egyes közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztással és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználásával.
(3)A miniszter az önkormányzatokkal
- a)a helyi személyszállítási közszolgáltatások regionális vagy elővárosi személyszállítási szolgáltatásokkal történő ellátása,
- b)a helyi személyszállítási közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése, valamint
- c)a regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatás közös működtetési feltételeinek biztosítása érdekében – írásban – együttműködési megállapodást köthet.
(4)A
(3)bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a helyi személyszállítási közszolgáltatásra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató kiválasztására, valamint annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(5)* Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk
(1)bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé. A jelentést a miniszter és az önkormányzat megküldi a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (a továbbiakban: KTI) részére, amely a jelentéseket saját honlapján közzéteszi.
(6)* A KTI a * a) * 4. §
(3)bekezdés
- i)és
- j)pontjában, valamint
(5)bekezdésében,
- b)26–28. §-ban,
- c)31–32. §-ban, valamint
- d)35. §-ban szabályozott feladatok tekintetében ellátja a miniszter szakmai háttértámogatását, közreműködik a szakmai előkészítésben. 4/A. * 5/A. § * 5. A személyszállítási szolgáltatáshoz szükséges hálózatok és műszaki eszközök összekapcsolása, fejlesztése 6. §
(1)A Kormány országos jelentőséggel bíró esetekben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, különösen az utastájékoztatási rendszer, az elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek, valamint a járművek és infrastruktúra-elemek üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházásaira egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.
(2)Közvetlen vagy közvetett állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni, és lebonyolítani.
(3)Amennyiben az érintett közlekedési szolgáltató e § szabályaitól eltérő módon valósít meg fejlesztést vagy fejlesztésnek nem minősülő beruházást, az ebből fakadó többletköltséget a megrendelt közlekedési szolgáltatás ellentételezésénél az ellátásért felelős nem fogadhatja be és nem ellentételezheti. 6/A. § *
(1)A 7. §
(1)bekezdése szerinti szervezet az utazási jogosultság, valamint az egyes kedvezmények ellenőrzése érdekében közlekedési kártyát bocsáthat ki, illetve üzemeltethet.
(2)A közlekedési kártya olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló
- évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.)
- §
- pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. A Nektv.
- §
(4)bekezdés a) pontja szerinti elsődleges kártyához a közlekedési kártya mint másodlagos kártya – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a jogosult kérelmére hozzárendelhető. A Nektv.
- §
- pontja szerinti közlekedési kártyához a jogosult kérelmére további – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – utasmédia rendelhető, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét.
(3)* Közlekedési kártyának minősül az a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából, a 7. §
(1)bekezdése szerinti szervezet által kibocsátott vagy működtetett (a továbbiakban együtt: kibocsátott), elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó vagy elektronikus rendszer is, amely az Nytv. 29. §
(19)és
(20)bekezdésében meghatározottak szerint a személyazonosító igazolvány szolgáltatásazonosítójához rendelten kezeli a polgár adatait és igazolja a polgár utazásra, utazási kedvezményre vonatkozó jogosultságait, valamint amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. 6. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások működésével kapcsolatos adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályok 6/B. § * A 7. §
(1)bekezdése szerinti szervezetek a személyhez kötött utazási jogosultság, valamint az egyes kedvezmények ellenőrzése érdekében közlekedési elektronikus azonosítót bocsáthatnak ki, illetve üzemeltethetnek. 7. §
(1)* A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása, továbbá a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosíthatósága, valamint a szolgáltatót megillető menetdíj és a kiszabott pótdíj érvényesítése céljából,
- a)a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató,
- b)az egységes elektronikus értékesítési rendszer működtetője,
- c)a 35/A. §-ban meghatározott működtető, továbbá
- d)− ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi − a közlekedésszervező jogosult a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas
(4)bekezdésben meghatározott személyes adatainak kezelésére.
(2)* Az
(1)bekezdésben meghatározott szervezet a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások érvényesítése mellett, továbbá az e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben – a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett – a
(4)bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.
(3)* Az
(1)bekezdésben meghatározott szervezet a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő, közlekedési elektronikus azonosítóhoz rendelt utazási jogosultság igénybevételével történő utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben jogosult a
(4)bekezdésben meghatározott adatoknak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.
(4)* Az
(1)bekezdésben meghatározott szervezet adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki:
- a)a jogosult természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve), lakcíme, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusa és száma – ha 12. életévét betöltötte, akkor aláírása is –, vagy a jogosult részére elektronikusan kiállított, utazásra jogosító közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító esetén annak egyedi sorszáma és a jogosult arcképmása,
- b)* az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója, a jogosult adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján igénybe vehető kedvezmények esetén a munkáltató azonosításhoz szükséges adatai,
- c)az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az utazási viszonylat, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időszaka vagy időpontja.
(5)* A
(3)bekezdésben meghatározott esetben az
(1)bekezdésben meghatározott szervezet a
(4)bekezdésben meghatározott adatokat a polgári jogi igények elévüléséig nyilvántartja és kezeli.
(6)* A Nektv.-ben meghatározott működtető, az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv.-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az
(1)bekezdés szerinti szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az
(1)bekezdés szerinti szervezet minősül.
(6a)* A 6/A. §
(3)bekezdése szerinti közlekedési kártya vagy a 6/B. § szerinti közlekedési elektronikus azonosító esetén az Nytv. szerinti nyilvántartást kezelő szerv az
(1)bekezdés szerinti szervezet megkeresésére az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek a természetes személyazonosító adatait, a személyazonosító igazolványának okmány- és szolgáltatásazonosítóját, valamint lakcímadatát a közlekedési kártya és a közlekedési elektronikus azonosító kibocsátása és nyilvántartása céljából átadja.
(7)* Az
(1)bekezdés szerinti szervezet a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. §
(2)bekezdésében rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) a
(6)és
(6a)bekezdés szerinti adatokat,
- b)a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,
- c)a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító érvényességére vonatkozó adatokat,
- d)a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint
- e)a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító egyes közlekedési szolgáltató szervezeteknél való érvényesítési adatait.
(8)* Az
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a
(7)bekezdés
- a)és
- d)pontjában meghatározott adatokat a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító érvényességének vagy a polgári jogi igény érvényesíthetőségének időpontjáig kezeli.
(9)* Az
(1)bekezdésben meghatározott szervezet a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása, valamint a menetdíj és a kiszabott pótdíj érvényesítése céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából természetes személyazonosító adatok, lakcím és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosult a nyilvántartást kezelő szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett. 8. § *
(1)E § alkalmazásában szolgáltatónak minősül:
- a)a személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató és az e szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedésszervező,
- b)a vasút-, trolibusz-, autóbusz-, hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője, valamint
- c)a 22. §
(4a)bekezdése szerint működtetett közösségi kerékpáros rendszer vagy közösségi autóbérlő rendszer üzemeltetője.
(2)* Az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyon védelme érdekében a) a szolgáltató az
(5)bekezdésben meghatározott helyeken, valamint b) az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában meghatározott szolgáltató – az
- a)ponton túlmenően – a jármű közlekedése során, a jármű közlekedésével közvetlenül érintett területen elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, a
(6)–
(15)bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt, és kezelheti a rögzített képfelvételeket vagy kép- és hangfelvételeket. *
(3)* A szolgáltató – az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai ellen irányuló jogsértő cselekmény felderítése, bizonyítása, továbbá a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak védelme érdekében – elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül működtetett testkamerán, valamint a gépjárműben elhelyezett, a jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmazott fedélzeti kamerán az
(5)–
(15)bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést. A szolgáltató a megfigyelés során képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt készít, valamint kezeli a rögzített képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt. Testkamera esetében a szolgáltató biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét.
(4)A szolgáltató a jogszabályi felhatalmazás alapján végzett szolgáltatás minőségének és mennyiségének ellenőrzése érdekében, valamint bűnüldözési célból, az
(5)bekezdésben meghatározott helyeken elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, az
(5)–
(15)bekezdésben foglalt feltételekkel folytat megfigyelést, készít rögzített képfelvételt, és kezeli a rögzített képfelvételeket.
(4a)* Az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában meghatározott szolgáltató a szolgáltatását igénybe vevők számának megállapítása céljából – a szolgáltatást igénybe vevők egyedi azonosítását, a megfigyeltek rögzítését lehetővé nem tévő módon – az
(5)bekezdésben meghatározott helyen kamerás megfigyelést végezhet.
(5)A szolgáltató a
(2)bekezdés szerinti képfelvételt és a
(3)bekezdés szerinti képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együttesen: felvétel) a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő területén készíthet, így különösen:
- a)közforgalom számára nyitva álló helyen,
- b)vasúti pályahálózaton,
- c)jegy- és bérletértékesítő berendezésen és annak közvetlen környezetében,
- d)személyszállítási szolgáltatás céljára alkalmazott járművein,
- e)közösségi kerékpár gyűjtőállomásán, valamint
- f)közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.
(5a)* Az
(5)bekezdéstől eltérően a
(3)bekezdésben meghatározott célból és feltételekkel működtetett testkamerán keresztül felvétel a járművet érintő baleset, illetve káreset bekövetkezése esetén – a baleset, illetve káreset körülményeinek rögzítése érdekében – a járművet érintő balesettel, illetve káresettel közvetlenül érintett területen is készíthető.
(6)A szolgáltató a
(2)és
(3)bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásáról az
(5)bekezdésben felsorolt helyeken megjelenő személyek számára észlelhető módon figyelemfelhívó jelzést helyez el, továbbá – a vakok és gyengén látók tájékoztatására alkalmas módon, valamint a magyar nyelvet nem ismerők számára legalább angol nyelven, továbbá indokolt esetben a szolgáltató által meghatározott más nyelven – a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást nyújt
- a)a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,
- b)a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,
- c)a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,
- d)közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,
- e)a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint
- f)a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.
(7)Ha a
(6)bekezdésben meghatározott hely tájékoztatás nyújtására nem alkalmas, a tájékoztatást a vasúti pályaudvaron, autóbusz-állomáson, a szolgáltató Üzletszabályzatában és honlapján kell hozzáférhetővé tenni.
(8)Felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.
(9)* A szolgáltató a felvételt a rögzítéstől számított 16. napon törli.
(10)Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával, aki a felvételen maga is szerepel (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolása nélkül kérheti, hogy a felvételt a szolgáltató a
(9)bekezdésben meghatározottak szerint ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat.
(11)* Bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése esetén a szolgáltató a felvételt haladéktalanul megküldi a megkereső részére. A szolgáltató a felvételt a bíróság vagy hatóság részére történő megküldést követő 90. napon törli, kivéve, ha a
(13)bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása miatt, vagy a
(12)bekezdés szerint az érintett által előterjesztett kérelemben megjelölt ok miatt a felvétel további megőrzése indokolt.
(12)* A
(10)bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg a
(11)bekezdés szerinti megkeresés meg nem érkezik a szolgáltatóhoz, vagy az érintett által a
(10)bekezdés szerint előterjesztett kérelemben megjelölt indok miatt annak további kezelésére szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezését követő hat hónapig. A szolgáltató köteles a jelen bekezdés szerinti hat hónapos törlési határidőt megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatni az érintettet a törlés időpontjáról, valamint köteles kérni az érintett arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e a felvétel további megőrzését. Ha az érintett a szolgáltató felhívására nem nyilatkozik, úgy a felvételt a jelen bekezdésben foglaltak szerint törölni kell. Ha az érintett nyilatkozata alapján – az abban megjelölt indok miatt – a felvétel további megőrzésére szükség van, úgy a nyilatkozatot a
(10)bekezdés szerinti új kérelemnek kell tekinteni.
(13)A szolgáltató a felvételt felhasználhatja:
- a)a szolgáltatását igénybe vevő személyt,
- b)a működtetésében lévő berendezés használóját,
- c)a szolgáltató munkavállalóját, megbízottját,
- d)a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyt, valamint poggyászát,
- e)a járműveket, berendezéseket, eszközöket és egyéb vagyontárgyakat,
- f)a jogszabályi felhatalmazás alapján az általa megrendelt szolgáltatást érintő esemény, baleset, káreset körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál tett panaszbejelentések kivizsgálása érdekében.
(13a)* Az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt szolgáltatók a
(13)bekezdés alapján lefolytatott vizsgálatukhoz a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt célból egymás felvételeit – a felvétel rendelkezésre bocsátására irányuló kérelem előterjesztését és a felvétel rendelkezésre bocsátását követően – felhasználhatják. A felvétel rendelkezésre bocsátása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező szolgáltató igazolja a
(13)bekezdés szerinti vizsgálati eljárás megindítását és azt, hogy a vizsgálat megfelelő lefolytatásához a felvétel szükséges. A felvétel rendelkezésre bocsátása iránti kérelem előterjesztésének módjára, a kérelem elbírálására és a felvétel rendelkezésre bocsátására vonatkozó részletes szabályokat – a személyes adatok kezelésére irányadó szabályok figyelembevételével – a szolgáltatók megállapodásban rendezik.
(14)* A
(13)bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat esetén a felvételt a vizsgálat lezárását követő 15. napon törölni kell.
(15)* Ha a szolgáltató által a
(13)bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat eredményeként bírósági vagy hatósági eljárás kezdeményezésére kerül sor, a szolgáltató a felvételt a bírósági vagy hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséről vagy véglegessé válásáról szóló bírósági, hatósági tájékoztatás kézhezvételét követő 16. napon törli.
(16)A szolgáltató az
(5)bekezdésben meghatározott felvételt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. §
(9)bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében is felhasználhatja.
(17)A szolgáltató a
(16)bekezdés szerinti feladat ellátása körében az
(1)–
(15)bekezdésekben meghatározott feltételek szerint jogosult kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésére.
(18)Ha a szolgáltató hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, valamint a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak. A szolgáltató e körben a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködik és minden elvárható információt megad a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. A szolgáltató a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére rendelkezésre bocsátja a
(16)bekezdés szerinti feladatai ellátása körében készült kép-, hang-, valamit kép- és hangfelvételeket. 8/A. § *
(1)A szolgáltató jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A szolgáltató a 8. §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott felvételt – ha annak műszaki és technikai feltételei adottak – a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(2)A 8. §
(5)bekezdésében meghatározott felvétel
- a)terrorcselekmény vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
- b)nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
- c)katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, valamint
- d)körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében is felhasználható.
(3)* A szolgáltató a 8. §
(5)és
(5a)bekezdésében foglaltak szerint rögzített felvételt a
(2)bekezdésben meghatározott célból erre irányuló megkeresés esetén a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére továbbítani köteles. II. FEJEZET A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 9. § *
(1)* A víziközlekedési személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vkt. és a vízi személyszállításról szóló rendelet, a vasúti személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) állapítja meg.
(2)* Az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság (a továbbiakban: autóbuszos hatóság) döntései megtámadására vonatkozó közigazgatási perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.
(3)Az autóbuszos hatóság piacfelügyeleti és utasjogi hatósági eljárásaiban országos illetékességgel jár el.
- Az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatással kapcsolatos tevékenység engedélyezése
- §
(1)* Autóbusszal végzett menetrend szerinti, különcélú menetrend szerinti, szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság által, a szolgáltató kérelmére az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben és az abban foglalt eljárási rend szerint kiadott, az e tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító engedély, valamint nemzetközi forgalomban – ideértve a kabotázst is – közösségi engedély birtokában végezhető.
(2)Autóbuszos személyszállító engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely megfelel az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(3)Az autóbuszos személyszállító szolgáltató
- a)menetrend szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatást,
- b)különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást, amennyiben az nem a szállítás megrendelője és a szolgáltató között megkötött szerződés alapján történik,
- c)közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárattal történő személyszállítási szolgáltatást, továbbá
- d)nem az Európai Unióban bejegyzett szolgáltató menetrend szerinti és különcélú menetrend szerinti kabotázs személyszállítási szolgáltatást járati engedéllyel végezhet. Járati engedély a szolgáltató kérelmére, külön jogszabály alapján, az abban foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre adható ki. Az engedély kérelemre megújítható.
(4)A menetrend szerinti nemzetközi autóbuszos személyszállítási szolgáltatás végzésére jogosító járati engedély kiadására az 1073/2009/EK rendeletben és az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
(5)A
(3)bekezdés a) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó járati engedély kiadása tekintetében a közlekedési hatóság, a
(3)bekezdés
- b)és
- c)pontjában, valamint a
(7)bekezdésben meghatározott helyi személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó járati engedélyek tekintetében a települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a főpolgármester, míg az országos, regionális és elővárosi, valamint a
(3)bekezdés d) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó járati engedélyek tekintetében a miniszter jár el.
(6)Személyszállítási közszolgáltatás személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján végezhető.
(7)Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás járati engedély vagy közszolgáltatási szerződés alapján végezhető.
- Saját számlás személyszállítás
- § Autóbusszal történő saját számlás személyszállítás az üzemeltető székhelye szerinti közlekedési hatóság által az e célra kiadott igazolvánnyal, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott módon és feltételek teljesítése esetén végezhető.
- Személytaxi-szolgáltatás, személygépkocsis személyszállító szolgáltatás
- §
(1)Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott személyszállítási szolgáltatások végzésének és az azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit, továbbá az e tevékenység végzéséhez kapcsolódó egyéb feltételeket a Kormány a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben határozza meg. *
(3)* Az adott település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(4)* A települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi-szolgáltatató működését – ideértve a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – az
(5)–
(6)bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(5)* A települési önkormányzat
(4)bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi-szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg.
(6)* A személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a települési önkormányzat
(4)bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
(7)* Ha a települési önkormányzat – a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – az
(5)–
(6)bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a települési önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését.
(8)* A személygépkocsival végzett közúti személyszállítási szolgáltatás során használt jármű vezetője olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű.
(9)* A közlekedési hatóság eljárása során – a bűnügyi nyilvántartó szervtől a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 69. §
(2)bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. §
(2)bekezdése szerinti adatigényléssel – vizsgálja a
(8)bekezdésben meghatározott feltétel teljesülését.
(10)* E § alkalmazásában büntetlen előéletűnek minősül az, akit
- a)a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím), kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §), magántitok megsértése (1978. évi IV. törvény 177. §), visszaélés személyes adattal (1978. évi IV. törvény 177/A. §), levéltitok megsértése (1978. évi IV. törvény 178. §), magántitok jogosulatlan megismerése (1978. évi IV. törvény 178/A. §), közlekedési bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 195. §), erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), szeméremsértés (1978. évi IV. törvény 208. §), a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 211. § a)–
- b)és
- e)pont], embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), kényszervallatás (1978. évi IV. törvény 227. §), jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. törvény 228. §), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet 5. cím), hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. §
(3)bekezdés a) pont], fogolyzendülés (
- évi IV. törvény
- §), közveszélyokozás (
- évi IV. törvény
- §), közérdekű üzem működésének megzavarása (
- évi IV. törvény
- §), terrorcselekmény (
- évi IV. törvény
- §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [
- évi IV. törvény 261/A. §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés], légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (
- évi IV. törvény
- §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (
- évi IV. törvény
- §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (
- évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (
- évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (
- évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (
- évi IV. törvény
- §), rendbontás (
- évi IV. törvény 271/A. §), önbíráskodás (
- évi IV. törvény
- §), közbizalom elleni bűncselekmények (
- évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím), visszaélés kábítószerrel (
- évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (
- évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (
- évi IV. törvény 283/B. §), fogyasztó megtévesztése (
- évi IV. törvény 296/A. §), pénzhamisítás [
- évi IV. törvény
- §
(1)–
(3)bekezdés], lopás (
- évi IV. törvény
- §), csalás (
- évi IV. törvény
- §), rablás (
- évi IV. törvény
- §), kifosztás (
- évi IV. törvény
- §), zsarolás (
- évi IV. törvény
- §), rongálás (
- évi IV. törvény
- §), orgazdaság (
- évi IV. törvény
- §), jármű önkényes elvétele (
- évi IV. törvény
- §), szökés [
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdés
- a)és
- d)pont], zendülés [1978. évi IV. törvény 352. §
(2)–
(3)bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 355. §), valamint
- b)a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2025. június 15-ig hatályban volt 184–184/C. §-a szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés, valamint
- c)a Btk. szerinti emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), testi sértés (Btk. 164. §), foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. §
(3)bekezdés], segítségnyújtás elmulasztása (Btk.
- §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–
- §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–
- §), kóros szenvedélykeltés (Btk.
- §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk.
- §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk.
- §), tudatmódosító anyaggal visszaélés (Btk.
- §), az emberi szabadság elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet), szexuális kényszerítés (Btk.
- §), szexuális erőszak (Btk.
- §), szexuális visszaélés (Btk.
- §), kerítés (Btk.
- §), prostitúció elősegítése (Btk.
- §), kitartottság (Btk.
- §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk.
- §), gyermekpornográfia (Btk.
- §), szeméremsértés (Btk.
- §), kiskorú veszélyeztetése (Btk.
- §), gyermekmunka (Btk.
- §), kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk.
- §), személyes adattal visszaélés (Btk.
- §), magánlaksértés (Btk.
- §), zaklatás (Btk.
- §), magántitok megsértése (Btk.
- §), levéltitok megsértése (Btk.
- §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet), kényszerítés hatósági eljárásban (Btk.
- §), hatósági eljárás megzavarása (Btk.
- §), bűnpártolás [Btk.
- §
(3)bekezdés a)–c) pont], fogolyzendülés (Btk.
- §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk.
- §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk.
- §), kényszervallatás (Btk.
- §), jogellenes fogvatartás (Btk.
- §), a hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §), jármű hatalomba kerítése (Btk.
- §), bűnszervezetben részvétel (Btk.
- §), közveszély okozása (Btk.
- §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk.
- §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk.
- §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk.
- §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk.
- §), garázdaság (Btk.
- §), rendbontás (Btk.
- §), közokirat-hamisítás (Btk. 342–
- §), biztonsági okmány hamisítása (Btk.
- §), hamis magánokirat felhasználása (Btk.
- §), okirattal visszaélés (Btk.
- §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk.
- §), gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (Btk.
- §), a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény [Btk.
- §
(1)bekezdés a)–
- b)és
- e)pont], határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a 2020. december 31-ig hatályban volt orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás [Btk. 389. §
(1)–
(2)bekezdés], fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §), szökés [Btk. 434. §
(2)bekezdés
- a)és
- d)pont], zendülés [Btk. 442. §
(2)–
(4)bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (Btk.
- §), elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak (Btk.
- §) miatt vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt nem ítéltek el, vagy a mentesítésre meghatározott időtartam már eltelt.
(11)* A személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat a személyszállító szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme, valamint a személytaxi-szolgáltatási és a diszpécserszolgáltatási tevékenység jogszerű végzésének utólagos ellenőrizhetősége céljából a megrendelések tekintetében – függetlenül a megrendelés formájától – rögzíti
- a)a személyszállító szolgáltatást megrendelés alapján igénybe vevő személy nevét (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: utas),
- b)a rendelés felvételének időpontját,
- c)az utas felvételének helyét,
- d)a személytaxi-szolgáltatás célállomását,
- e)a személytaxi-szolgáltatás teljesítésének kezdő és befejező időpontját,
- f)a személytaxi-szolgáltatást teljesítő járművezető nevét,
- g)a személytaxi-szolgáltatást teljesítő jármű rendszámát, valamint
- h)a személytaxi-szolgáltatást teljesítő járművet üzemben tartó vállalkozás nevét, székhelyét.
(12)* A személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat a
(11)bekezdés szerinti adatokat a megrendelést követő három hónapig megőrzi, valamint azt a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott, ellenőrzésre jogosult hatóság felhívására rendelkezésére bocsátja. 9/A. * A különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatás 12/A. § *
(1)Különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel személyszállítási, vagy személyszállítási tevékenységet is tartalmazó szolgáltatás – a közlekedési hatóságnál történő bejelentés alapján – olyan járművel végezhető, amely műszaki kivitele alapján az utasok biztonságos szállítására alkalmas és megfelel a közúti járművek forgalomba helyezésére és forgalomban tartására vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
(2)A települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási, vagy személyszállítási tevékenységet is tartalmazó szolgáltatás nyújtását – ideértve az ilyen tevékenységet közvetítő és szervező szolgálat működését is – a
(3)–
(4)bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(3)A települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat –
(2)bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a
(1)bekezdésben meghatározott szolgáltatás végzését a környezet és a lakosság egészségének védelme, a szolgáltatás biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, valamint a közúti forgalom biztonsága érdekében
- a)a járművek környezetvédelmi tulajdonságaira, méretére, műszaki kivitelére és külső megjelenésére,
- b)a szolgáltatás nyújtása során igénybe vehető utakra és megállási helyekre, alkalmazott menetrendre, valamint
- c)a szolgáltatás igénybe vételének feltételeire vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg.
(4)Az
(1)bekezdésben meghatározott tevékenységet közvetítő és szervező szolgálat működése körében a települési önkormányzat
(2)bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
(5)Ha a települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – a
(3)–
(4)bekezdés szerinti feltételeket állapított meg, azok teljesítését a tevékenység végzésének megkezdésére vonatkozó bejelentés megtétele után a települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – vagy az általa megbízott közlekedésszervező ellenőrzi és nem teljesülés esetén a települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat –
(2)bekezdés szerinti rendeletében meghatározott szankciókat alkalmazza. 9/B. * Személyszállítási szolgáltatást közvetítő vagy szervező szolgáltatásra vonatkozó szabályok 12/B. § *
(1)* A közlekedési hatóság intézkedésként elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek a szolgáltatás működtetője által hozzáférhetővé tétele olyan üzletszerűen végzett személyszállítási szolgáltatást közvetítő vagy szervező szolgáltatás
- a)igénybevételét biztosítja vagy
- b)igénybevételéhez szükséges lépések bemutatásával közvetlenül népszerűsíti, elősegíti azt, amely nem felel meg a Kormány rendeletében meghatározott diszpécserszolgálati vagy önálló diszpécserszolgálati tevékenységre vonatkozóan megállapított követelményeknek.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele akkor rendelhető el, ha a Kormány rendeletében meghatározott diszpécserszolgálati engedély hiánya miatt az eljáró hatóság bírságot szabott ki és a megbírságolt az engedély nélküli tevékenységet tovább folytatja.
(3)Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a közlekedési hatóság 365 napra rendeli el.
(4)* Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatról készült közleményt a közlekedési hatóság a honlapján közhírré teszi.
(5)* A
(4)bekezdés szerinti közlemény tartalmazza:
- a)az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
- b)az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
- c)a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba. 12/C. § *
(1)A közlekedési hatóság 12/B. §
(1)bekezdése szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(2)Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(3)* A közlekedési hatóság 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt az
(1)bekezdés szerinti szolgáltatót, amely a 12/B. § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható. A bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye. 12/D. § *
(1)Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.
(2)Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a közlekedési hatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha
- a)az elrendelés oka megszűnt, vagy
- b)a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján valamely bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.
(3)A határozatra a 12/B. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 12/E. § * A közlekedési hatóság a jogkövető magatartás elősegítése és az állampolgárok tájékoztatása érdekében honlapján a 12/B. § szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a véglegessé vált ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését. 12/F. § * Személygépkocsival engedély nélkül végzett közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt személygépkocsit a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamra ki kell vonni a forgalomból. 10. Szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatás 13. § * Közúti gépjárművel végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási szolgáltatás a 10. §
(1)bekezdésében meghatározott engedély birtokában, vasúti eszközzel végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási szolgáltatás a Vtv.-ben meghatározott működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasút társaságként végezhető. A különjárati személyszállítási szolgáltatásra egyebekben a 181/2011/EU rendelet és a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai, a szerződéses személyszállítási szolgáltatásra egyebekben a Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai az irányadóak.
- Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás
- §
(1)Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás végzésére a szolgáltatás teljesítéséhez használt jármű jellegétől függően személytaxis, személygépkocsis személyszállítói vagy autóbuszos személyszállítói engedéllyel és – személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozás esetében – a 12. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő gazdálkodó szervezet vagy természetes személy jogosult.
(2)Amennyiben az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás a személyszállítási közszolgáltatás részeként valósul meg, abban az esetben a szolgáltatásokra – a menetrendszerűségre vonatkozó szabályokat leszámítva – a közszolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 12. Piacfelügyelet 15. § *
(1)A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság) együttműködve a vasúti igazgatási szerv végzi.
(2)* Az autóbuszos hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében piacfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.
(3)* Az autóbuszos hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban és az autóbuszos hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.
(5)* Az autóbuszos hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatókat, autóbusz-állomás és autóbusz-megállóhely üzemeltető szervet, valamint a közlekedésszervezőt az autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.
(6)* Az autóbuszos hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.
(7)* Az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében az autóbuszos hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással együttműködik. 15/A. § *
(1)* Az autóbuszos hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal díj ellenében közúti személyszállítási tevékenységet végző közlekedési szolgáltató – a kizárólag szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatást végző, legfeljebb 10 autóbuszt üzemeltető közlekedési szolgáltatók kivételével – piacfelügyeleti díjat fizet.
(2)* A piacfelügyeleti díjat a tárgyévet megelőző év december 31-én érvényes – a közlekedési hatóság által kiadott tevékenység végzésére feljogosító – autóbuszos személyszállító engedélyben (tevékenységi engedély) feltüntetett, az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató által üzemeltethető autóbuszok után kell megfizetni. A díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2a)* A piacfelügyeleti díjat az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató arra a naptári évre is megfizeti, amely naptári évben az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a tevékenységét megszünteti vagy szünetelteti, továbbá, amely naptári évben a közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató tevékenységi engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta.
(3)* A piacfelügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
(4)* A piacfelügyeleti díj az autóbuszos hatóság bevétele. 16. §
(1)* Ha az autóbuszos hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy az autóbuszos hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését, piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(2)* A kötelezettségek további súlyos megszegése esetén az autóbuszos hatóság kezdeményezi a működési engedély felfüggesztését vagy visszavonását.
(3)*
(4)Az autóbuszos hatóság és a versenyhatóság a közúti személyszállítási piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen * a) az
(1)bekezdés szerinti jogsértések,
- b)a közúti személyszállítási piac felügyelete,
- c)a 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség,
- d)a közúti személyszállítási üzletszabályzatok érvényesülésének nyomon követése során.
(5)* Az autóbuszos hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.
(6)* Az autóbuszos hatóság piacfelügyeleti eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.
(7)* Az autóbuszos hatóság, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is. 13. A személyszállítást igénybevevő utasok jogainak védelme 17. §
(1)* A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az (EU) 2021/782 rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletekben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.
(2)* A vasúti igazgatási szerv
(1)bekezdés szerinti eljárására a Vtv. 77. §
(2)bekezdésében és 79/E. §
(4)bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)* Az autóbuszos hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók, az autóbusz-állomást és az autóbusz-megállóhelyet üzemeltető szervek, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, az e törvényben és az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat meghatározó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.
(4)* Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja az
(1)bekezdésben meghatározott rendelkezés megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, a jogsértéssel elért előnynek és a jogsértéssel okozott hátránynak – a mérlegelésével az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg a vasúti társasággal vagy a közlekedésszervezővel szemben: * a) előírhatja a jogsértő mulasztás, állapot megszüntetését, b) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki.
(5)* Ha az autóbuszos hatóság a
(3)bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező számára a) * b) * c) * utasjogi felügyeleti bírságot szab ki, d) *
(5a)*
(5b)*
(5c)* Az utasjogi felügyeleti bírság több jogsértés együttes megvalósítása esetén minden jogsértés után kiszabható. Folyamatosan más-más érintett terhére elkövetett jogsértés esetében az utasjogi felügyeleti bírság esetenként külön-külön szabható ki.
(5d)*
(6)* Ha a jogsértő a jogsértést a kötelezés ellenére nem szünteti meg, a vasúti igazgatási szerv a jogsértőt a tevékenység végzésétől a jogsértés megszüntetéséig, de legfeljebb 180 napra eltiltja. Az eltiltás időtartamát naptári napokban kell meghatározni.
(6a)* A vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság működési engedélyét visszavonja, és ezt a közhiteles nyilvántartásban rögzíti, ha a jogsértés a
(6)bekezdés szerinti eltiltás elteltével is fennáll.
(7)* A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – ha az
(5)bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – az autóbuszos hatóság a személyszállítási szolgáltatás végzésére jogosító engedély felfüggesztését vagy visszavonását kezdeményezi. 18. §
(1)* A vasúti vagy az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, vagy az autóbuszos hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. §
(1)vagy
(3)bekezdését. A panasz – személyesen, postai vagy elektronikus úton – abban az esetben terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.
(2)* Vasúti személyszállítás esetén panaszt benyújtani a vasúti társaság vagy közlekedésszervező panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 3 hónapon belül lehet. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező a panaszkezelési eljárását lezáró dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben a vasúti igazgatási szervhez fordulhat. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott panasz vizsgálatát a vasúti igazgatási szerv mellőzi. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére szolgáló űrlapot.
(3)* Autóbuszos személyszállítás esetén panaszt benyújtani a szolgáltató vagy közlekedésszervező panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében vagy azon szolgáltatók esetében, amelyek nem rendelkeznek az autóbuszos hatóság által jóváhagyott üzletszabályzattal, önálló panaszkezelési szabályzatban (a továbbiakban együtt: panaszkezelési szabályzat) az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 30 napon belül lehet az autóbuszos hatóságnál. A szolgáltató vagy a közlekedés szervező a panaszkezelési eljárását lezáró dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben az autóbuszos hatósághoz fordulhat. E határidőn túl az autóbuszos hatósághoz benyújtott panaszokat az autóbuszos hatóság visszautasítja. A szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot az autóbuszos hatóság részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában az autóbuszos hatóság hiánypótlási felhívást bocsát ki. A panasz kivizsgálása során az autóbuszos hatóság a tényállás tisztázása érdekében több ízben is bocsáthat ki hiánypótlásra felhívást. Az autóbuszos hatóság abban az esetben is visszautasítja a kérelmet, ha az nem az előterjesztésre jogosulttól származik. Az autóbuszos hatóság panaszkezelési eljárására vonatkozó további szabályokat a 49. §
(1)bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet tartalmazza.
(4)* Panasz olyan beadvány benyújtásával tehető, amely tartalmazza a panaszos és a panaszolt személyszállító szolgáltató vagy közlekedésszervező azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(5)* A vasúti igazgatási szerv, illetve az autóbuszos hatóság a panaszost, a szolgáltatót, a közlekedésszervezőt és az érintett harmadik felet meghallgathatja, valamint tőlük további felvilágosítást és információt kérhet.
(6)A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető.
(7)* A panasz alapján – ha az alaposnak bizonyul – a vasúti igazgatási szerv, illetve az autóbuszos hatóság dönt a szükséges hatósági lépések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja.
(8)* E § alkalmazásában panaszkezelési eljárást lezáró dokumentum a panaszos eredeti panaszára a vasúti társaság vagy közlekedésszervező által adott első érdemi, indokolással ellátott válasz. MÁSODIK RÉSZ A MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK III. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14. Közös szabályok 19. §
(1)* Menetrend szerinti közforgalmú közúti, vasúti és e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatás az e törvény vagy a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály alapján a közlekedési hatóság vagy a vasúti igazgatási szerv által kiadott, az adott személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély vagy tudomásul vett bejelentés birtokában végezhető.
(1a)* A vízi személyszállítási közszolgáltatás lebonyolítására alkalmas és ahhoz szükséges vízparti ingatlanok, kikötőhelyek, kikötői infrastruktúra használatával kapcsolatban a miniszter közlekedésszakmai és hozzáférési feltételeket írhat elő. A szakmai feltételek kiterjednek a kikötői infrastruktúra használatára, szolgáltatási színvonalára, forgalmi rendjére, az infrastruktúrához történő hozzáféréssel kapcsolatos szabályokra, a kikötői infrastruktúra üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos részletes előírásokra, valamint a személyi és képesítési követelményekre.
(2)* A közúti és vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra, valamint az (EU) 2021/782 rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vasúti személyszállítási szolgáltatásra kötött szerződésekre a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló jogszabályokban, valamint a közúti személyszállítási szerződésekről, továbbá a vízi személyszállítás feltételeiről szóló jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3)A közlekedési szolgáltató a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás körében a közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett járatokat közlekedteti.
(4)* A közforgalmú vasúti és a közforgalmú menetrend szerinti autóbuszos személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató – kivéve a taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző szolgáltató – a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot készít. A közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan, a 22. §
(2)bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot készít.
(5)* A vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatát, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. §
(2)bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv e törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat, vagy a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzata az e törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
(6)* A közúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatát, annak módosítását az autóbuszos személyszállítási szolgáltatás 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó jogszabály alapján az autóbuszos hatóság hagyja jóvá. Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, az üzletszabályzat elkészítésére vonatkozó kötelezettség a közlekedésszervezőre is kiterjed.
(7)* A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató és a közlekedésszervező nyilvánosan közzéteszi.
(8)* Az autóbuszos hatóság által végzett hatósági eljárásokért a miniszter által meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. IV. FEJEZET A KÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 15. Közös szabályok 20. §
(1)Személyszállítási közszolgáltatásként közszolgáltatási szerződés keretében az e fejezetben meghatározott szabályok szerint, az ellátásért felelős helyi, elővárosi, regionális és országos menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást rendelhet meg.
(2)Az e fejezetben meghatározott szabályok szerint személyszállítási közszolgáltatás keretében igényvezérelt személyszállítási szolgáltatások is biztosíthatók, ez esetben e szolgáltatásokra a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3)* A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján végzett komp- és révszolgáltatásokra. A Vkt. 2. §
(6)bekezdésében meghatározott komp- és révszolgáltatásokra a regionális vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)* A vízijárművel végzett személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésére az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések alapján a miniszter jogosult. A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. §
(2)bekezdésében meghatározott menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatásokra, ha azok a helyi személyszállítási közszolgáltatások integrált részét képezik. A közszolgáltatási szerződés megkötéséhez ebben az esetben is szükséges a miniszter előzetes hozzájárulása, kivéve a közszolgáltatási szerződés alapján a közszolgáltatási kötelezettségek ellátásának adott menetrendi évre vonatkozó feltételeiről és a megrendelt közszolgáltatások ellátásáért járó ellentételezés összegéről szóló megállapodás megkötését.
(5)Nemzet-, társadalom- vagy közlekedéspolitikai szempontok alapján az ellátásért felelős a határon átmenő személyszállítási szolgáltatásokat személyszállítási közszolgáltatásként rendelhet meg. A személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő regionális személyszállítási szolgáltatásokra a regionális személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő országos személyszállítási szolgáltatásokra az országos személyszállítási közszolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6)A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató, vagy közlekedésszervező kijelölése esetén a közlekedésszervező köteles közforgalmú menetrendet készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten megjeleníteni a személyszállítási közszolgáltatást.
(7)A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó köteles a közforgalmú menetrend elektronikus adatbázisát az ellátásért felelős által meghatározott formában az ellátásért felelős vagy az általa megjelölt, az egységes elektronikus közforgalmú menetrend működtetésében közreműködő szervezet részére átadni.
(8)A belföldi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók járműbeszerzéseik során a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint járnak el. 16. Közlekedésszervező 21. §
(1)* Az önkormányzat a 4. §
(4)bekezdés c)–e) pontjában, az 5. §-ában, 12. §
(7)bekezdésében, 23–
- §-ában, és a
- §-ában szabályozott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt – az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában, vagy kizárólag az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szerv formájában működő – közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonjogának, vagy az állam és az önkormányzat közös kizárólagos tulajdonjogának fennállását folyamatosan biztosítani szükséges.
(1a)*
(2)* Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az ellátásért felelős a közlekedésszervező által az
(1)bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján ellátott feladatok tekintetében hozott döntéseit megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente legalább egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.
(2a)*
(3)Amennyiben a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül akkor azt kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk
(2)bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és az 1370/2007/EK rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti. 21/A. § * 22. § *
(1)* Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására vonatkozó jogszabályban (a továbbiakban: kijelölő jogszabály) jelöli ki.
(2)A kijelölő jogszabályban meg kell határozni
- a)a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet,
- b)a közlekedésszervező működésének területi határait,
- c)a feladatátadás célját,
- d)az átadott feladatok körét,
- e)azon feladatokat, amelyeket az átvevő az átadott feladatokon túl önként elláthat,
- f)a feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, a jogkörök gyakorlásának módját, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárásokat,
- g)a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint
- h)a feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módját,
- i)a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját,
- j)a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint
- k)a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.
(3)A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait – a kijelölő jogszabályban meghatározott alapfeltételek alapján – szerződésben (a továbbiakban: feladatellátási szerződés) rögzítik.
(4)A kijelölő jogszabály – az
(1)–
(3)bekezdésben foglaltak szerint – a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható esemény esetére a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.
(4a)* A kijelölő jogszabály külön-külön vagy együttesen a közlekedésszervező feladatává teheti a közösségi kerékpáros rendszer, valamint a közösségi autóbérlő rendszer létrehozását és fenntartását, amennyiben az a települési önkormányzat a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján a helyi személyszállítási szolgáltatások integrált részét képezi.
(5)Ha a kijelölő jogszabály a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére, szociális menetdíj-támogatás igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.
(6)* A közlekedésszervező a kijelölő jogszabályban, vagy a feladatellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő jogszabályban, vagy a feladatellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni. A közlekedésszervezői feladatok ellátásának teljes körű és kizárólagos felelőse – a közreműködő igénybevételétől függetlenül – a közlekedésszervező marad.
(7)A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók, és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az e törvényben meghatározott ellátásért felelős látná el.
(8)* A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző közlekedési szolgáltató számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és a rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket meghatározhatja. Ennek kereteit a
(4)bekezdés szerinti kijelölő jogszabály határozza meg. A közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a közlekedési szolgáltató csak abban az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti.
(9)* Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező és az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató, valamint közlekedésszervezői közreműködő, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat vagy a közlekedésszervező meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §-a alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy. 17. A közlekedési szolgáltató kiválasztása 23. §
(1)Belföldi személyszállítási közszolgáltatás végzésére – a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett és a kabotázs személyszállítási szolgáltatás, valamint az e törvényben meghatározott kivételekkel – a közlekedési szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg.
(1a)* A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások – ideértve a
(2)bekezdés szerinti eljárásokat is – vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. §
(1)bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. §
(1)bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.
(2)* A szolgáltatási koncesszióra irányuló közszolgáltatási szerződést – az 1370/2007/EK rendelet 5. cikke alapján közvetlenül odaítélhető közszolgáltatási szerződések kivételével – az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni azzal, hogy az e törvény és egyéb jogszabály által nem szabályozott kérdések tekintetében a Ktv. előírásait kell figyelembe venni.
(2a)* Az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés az egyéb kötöttpályás szállítást kivéve az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk
(6)bekezdése alapján 2023. december 24-ig pályázati eljárás mellőzésével is megköthető.
(2b)* Személyszállítási közszolgáltatás ellátására irányuló szolgáltatási szerződés, valamint szolgáltatási jogviszonyra irányuló személyszállítási közszolgáltatási szerződés – a 2014/25/EU irányelv 21. cikk g) pontjában meghatározott kivételekkel – a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti eljárásrendben ítélhető oda.
(3)A pályázat nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító módon zajlik. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára.
(4)* Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk
(2)bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzatnak a helyben szokásos módon is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk
(2)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjában előírtak mellett tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról.
(5)A pályázati kiírásnak a felhívásban szereplő információkon túl tartalmaznia kell:
- a)az ellátandó közszolgáltatási tevékenységet és a közszolgáltatás minimális követelményeit,
- b)a tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott és egyéb feltételeit,
- c)a tevékenység végzésével együtt járó közlekedési szolgáltatói jogosultságokat és kötelezettségeket,
- d)a közlekedési szolgáltató tevékenységét érintő más közlekedési szolgáltató jogosultságairól való tájékoztatást,
- e)a szolgáltató birtokába vagy használatába kerülő létesítmények, eszközök meghatározását, azok működtetésének és használatának feltételeit,
- f)a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendelet szerint megállapított energetikai és környezeti hatások figyelembevételének módját, súlyát,
- g)az ellátásért felelős közlekedési szolgáltatóval szembeni jogosultságait és kötelezettségeit,
- h)a szolgáltatás megfelelő teljesítésével összefüggő pénzügyi biztosítékra vonatkozó követelményeket,
- i)tájékoztatást a korábbi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról, annak teljesítményeiről és az általa alkalmazott díj- és jegyrendszerről,
- j)az alvállalkozó közreműködésére vonatkozó feltételeket,
- k)a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit és
- l)minden olyan további feltételt, amelyet az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben érvényesíteni kíván.
(5a)* Az
(1a)–
(2b)bekezdésben megjelölt versenyeztetési eljárások során az országos, elővárosi, regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatással érintett közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban álló, e szolgáltatások kiszolgálásával érintett telephelyek bérletére, üzletrészként vagy vagyonelemként történő kivásárlására, gazdasági egységként való átvételére a pályázók ajánlatot tehetnek.
(6)* A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait az e §-ban foglalt szempontokat is figyelembe véve kell meghatározni. A feltételek körében az ellátásért felelős a közlekedési szolgáltató kötelezettségeként előírhatja a letelepedést, a korábbi közlekedési szolgáltató munkavállalóinak vagy azok meghatározott körének meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá alvállalkozó meghatározott mértékű bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó személyének megjelölése nélkül. Közszolgáltatási szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltatóval köthető. A vasúti személyszállítási közszolgáltatások előkészítése tekintetében biztosítani kell a 1370/2007/EK rendelet 4. cikk
(8)bekezdésében meghatározott előírások teljesülését.
(7)A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre vagy vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén az ellátásért felelős az érvényes pályázatok alapján – a pályázati kiírásban meghatározott módon – előminősítéssel élhet és annak eredményétől függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak minősített pályázókkal benyújtott ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó nyilvánítható.
(8)A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok adatait összegző és a döntés részletes indokolását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és – amennyiben van ilyen – a közlekedési szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető pénzügyi ellentételezés mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltak közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. 24. §
(1)Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk
(4)bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében bízható meg a közlekedési szolgáltató, ha az ellátásért felelős által igényelt közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi ellentételezésre – ide nem értve a szociálpolitikai menetdíj-támogatást – nem válik jogosulttá. Az ajánlatkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)Nem alkalmazható az
(1)bekezdés szerinti eljárás a hálózat, vagy a közszolgáltatási feladatok részekre bontásával a pályázati eljárás megkerülése céljából.
(3)Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg közlekedési szolgáltatót a közlekedési szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk
(4)bekezdésében szereplő értéket, vagy teljesítményt, valamint ha valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.
(3a)* A vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélése tekintetében az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk
(3a)–
(3b)és a
(4a)–
(4b)bekezdésében foglalt eljárások az ott meghatározott feltételek megléte esetén alkalmazhatóak.
(4)Az ellátásért felelős az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk
(5)bekezdésével összhangban közvetlenül bízza meg a közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló közlekedési szolgáltatót, ha
- a)a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás megfelelő pályázat, illetve ajánlat hiányában eredménytelenül zárult, vagy
- b)a szolgáltatás megkezdése a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében kiválasztott közlekedési szolgáltatóval ellehetetlenült, vagy
- c)a korábbi közlekedési szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő előtti felmondásának van helye, vagy
- d)egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága.
(5)* A
(4)bekezdés szerinti esetekben a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosítása
- a)a közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására irányuló új eljárás lebonyolításával, vagy
- b)meghatározott közszolgáltatások nyújtásának előírásával valósulhat meg.
(5a)* A közszolgáltatási megbízás vagy elrendelés elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat. Az
(5)bekezdés a) pontja szerinti közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 23. §
(8)bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni. Az
(5)bekezdés b) pontjában szereplő döntés ellen a
(7)bekezdésben meghatározott jogorvoslat vehető igénybe.
(6)A
(3)–
(4)bekezdésben foglalt eseteken túl a belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen odaítélés