9/2013. (VIII. 12.) HM rendelete a honvédek jogállásáról szóló 2012. CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

9/2013. (VIII. 12.) HM rendelete a honvédek jogállásáról szóló 2012. CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 1–15., 24., 31–33., 36. és 39. pontjában, a 187–189.  § tekintetében a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés m) pontjában, a 286. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés d) pontjában, a 287. § tekintetében a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. állomáshely: az  a  nem Magyarországon lévő település vagy földrajzilag körülhatárolt területrész, ahová a  külföldi szolgálatra vezénylés szól, valamint ahová a  béketámogató műveletben részt vevő kontingens mandátuma szól, 2. béketámogató művelet: műveleti területen, fegyveresen végrehajtott tevékenység, különösen a béketeremtés, a békefenntartás és a békekikényszerítés, 3. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljárója, 4. felsővezetői tanfolyam: hazai felsőfokú vezetőképző tanfolyam, vagy azzal egyenértékű külföldi tanfolyam, 5. fegyelmi vizsgálat: azon eljárási cselekmények összessége, amelyek a  fegyelmi jogkört gyakorló döntését megalapozó, a  fegyelemsértéssel összefüggő tények, valamint a  súlyosító és enyhítő körülmények feltárásához szükségesek, vagy azt elősegítik, 6. honvédelmi szervezet: a  honvédek jogállásáról szóló 2012.  évi CCV.  törvény (a  továbbiakban: Hjt.) 2.  § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ), 7. honvédségi ösztöndíjas hallgató: az  a  honvédnek nem minősülő személy, akinek a  felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében folytatott tanulmányait a  honvédelemért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) által alapított ösztöndíj elnyerését követően a  Magyar Honvédség (a  továbbiakban: Honvédség) ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja, 8. katonai megfigyelő: a  hivatásos és a  szerződéses állomány (a  továbbiakban együtt: állomány) műveleti területen fegyvertelen megfigyelői, szakértői, tanácsadói vagy összekötői feladatok végzésére irányuló külföldi szolgálatot teljesítő tagja, 9. képzési támogatás: a Honvédség által a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt részére nyújtott ösztöndíj, térítésmentes természetbeni ellátásként biztosított élelmezési, ruházati ellátás, és tanszertámogatás, 10. külföldi szolgálat: a) a honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény (a  továbbiakban: Hvt.) 80.  § a)  pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás, b) a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá a más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál Magyarország részére biztosított beosztásban teljesített szolgálat, c) a Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és a  külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat, d) a béketámogató műveletben való részvétel, e) a humanitárius és katasztrófa-elhárítási műveletekben való részvétel, f ) a nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása, g) a katonadiplomáciai tevékenység, h) a pályázat alapján nemzetközi szervezetekben történő szolgálatteljesítés, i) a külföldi képzésen történő részvétel, j) a külföldi oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása, k) a külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel, l) a külföldi állomásozás, m) a hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen, és n) a külföldi két- vagy többoldalú megbeszéléseken, szakmai egyeztetéseken történő részvétel, 11. munkakör: a  munkafolyamat, a  tevékenység alapegysége, amely a  munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza az  azt betöltő személy elvégzendő feladatait, jog- és hatáskörét, felelősségét és kötelezettségeit, valamint a szükséges szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai követelményeket, 12. műveleti szabadnap: a  műveletben történő részvételre vezényelt állomány pihentetése, rekreációja érdekében biztosítandó naptári nap, amelynek mértékét a vonatkozó nemzetközi megállapodások, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott műveleti utasítás, valamint a  magyar állományra jellemző körülmények és a vezénylés alapján a miniszter határozzák meg, 13. rendszeresített rendfokozat: általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a  rendszeresített, kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a  magasabb, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a legmagasabb elérhető rendfokozat, 14. szakmai felelős: a  miniszter által kijelölt, a  munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelmények, az előmenetel szakmai feltételei és a képzési követelmények meghatározásáért felelős honvédelmi szervezet, 15. szolgálati beosztás: az állomány tagja és az önkéntes tartalékos katona által betöltött munkakör, 16. tanulmányi támogatás: a  Honvédség által az  állomány tagja részére vezénylés vagy tanulmányi szerződés alapján, tanulmányai folytatásához nyújtott támogatás. 2. A munkáltatói jogkör gyakorlása 2. § (1) Egyes munkáltatói jogköröket és azok gyakorlóját az 1. melléklet határozza meg. (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkör gyakorlóját az állomány tagja által viselt rendfokozat határozza meg. (3) A köztársasági elnök jogköreit kivéve az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata határozza meg. 3. § (1) Állományilletékes parancsnoknak minősül a  miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Honvédség katonai szervezetének vezetője. (2) Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol a) az általa vezetett honvédségi szervezet állománya tekintetében a  honvédségi szervezet azon vezetője, aki nem szolgálati viszonyban áll, b) a honvédségi szervezet más helyőrségben települő, oda kikülönített szervezeti elemének állománya tekintetében a szervezeti elem vezetője, ha azt a honvédségi szervezet alapító okirata rögzíti, c) a szerződéses pályakezdő tekintetében a Hjt. 36. § (1) bekezdése szerint az első szolgálati beosztásba történő kinevezésig a tervezett szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet vezetője, d) az állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró, e) az állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés b), f )–p) és r)–t)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője, f ) az állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a  szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az  illetmény-megállapítás tekintetében a  központi személyügyi szerv vezetője, egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a  kijelölt szolgálati elöljáró, g) az állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés q)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) parancsnoka, h) az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok, és i) a miniszter által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: HM) állománya, a  miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, továbbá Honvéd Vezérkar főnöke (a  továbbiakban: HVKF) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet parancsnoka tekintetében a HVKF. (3) A  (2)  bekezdés f )  pontja esetén az  állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a  továbbiakban: NKE) esetén a  HVKF, a  miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény esetén a miniszter jelöli ki. (4) Ahol miniszteri rendelet állományilletékes parancsnokot említ, azon az  állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személyt is érteni kell. (5) Ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, az  állományilletékes parancsnok munkáltatói jogköre az  általa vezetett honvédelmi szervezet állományára, valamint a  közvetlen alárendeltségében lévő honvédségi szervezet vezetőjére terjed ki. (6) Az  állományilletékes parancsnok munkáltatói jogkörét az  elöljáró parancsnok, a  HVKF és a  miniszter magához vonhatja. 4. § (1) Illetmény-megállapításra az állományilletékes parancsnok jogosult. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a miniszter állapítja meg az illetményét a) a HVKF-nek és helyettesének, b) a KNBSZ főigazgatójának és helyettesének, c) a HM szervezeti és működési szabályzata szerinti HM szervek vezetőinek, d) a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetőjének, és e) a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőinek. 5. § (1) A HVKF az állomány tagja tekintetében a) az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket, b) a 3. § (2) bekezdés i) pontja szerint állományilletékes parancsnoki jogköröket, és c) ha e  rendelet eltérően nem rendelkezik, a  miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén javaslattételi jogkört gyakorol. (2) A  miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, valamint a  HM állományának azon tagja esetén, aki nem a  Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, a  HVKF az  (1)  bekezdés b)  pont szerinti jogköreit, valamint az  ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezést, továbbá az  ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízást a  HM közigazgatási államtitkára (a  továbbiakban: HM KÁT) kezdeményezésére gyakorolja. A  HVKF a  HM KÁT kezdeményezésére gyakorolhatja a  Honvéd Vezérkar kivételével a  HM-ben a  százados, az  őrnagy vagy az  alezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezést. (3) A  HM KÁT kezdeményezése nélkül a  (2)  bekezdés szerinti munkáltatói döntés a  HM KÁT előzetes egyetértésével hozható meg. A HM KÁT előzetes egyetértése szükséges továbbá a Honvéd Vezérkarnál az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezéshez, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízáshoz. (4) A HVKF az (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslattételi jogkörét a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolja az állomány azon tagja esetén, aki a  miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, vagy a  HM-ben, de nem a  Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot. A  HM KÁT kezdeményezése nélkül a  miniszteri munkáltatói döntésre irányuló javaslat a  HM KÁT előzetes egyetértésével terjeszthető elő. Ha az  állomány tagja a  Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti javaslattételi jogkör gyakorlásához a  HM KÁT előzetes egyetértése szükséges. (5) Ha a HVKF a HM KÁT-al, vagy ha a HM KÁT a HVKF-el nem ért egyet, indokolt álláspontjának megküldésével – az irat beérkezését követő 15 napon belül – egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a (2) és a  (3)  bekezdés szerinti munkáltatói döntés meghozataláról a  miniszter határoz, a  (4)  bekezdés szerinti javaslatot pedig az egyet nem értés megjelölésével kell felterjeszteni. (6) A Tábori Lelkészi Szolgálat állománya vonatkozásában a HM KÁT kezdeményezési és előzetes egyetértési jogköreit a HM parlamenti államtitkára gyakorolja. 3. Személyi javaslati lap 6. § (1) A  személyügyi eljárásban a  munkáltatói jogkört gyakorló részére az  állomány tagja szolgálati viszonyának létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot a  HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszeréből (a továbbiakban: KGIR) előállított személyi javaslati lapon (a továbbiakban: javaslati lap) kell megtenni. (2) Nem készül javaslati lap a) a Hjt. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja, b) a szerződéses állományba vétel, és c) a zászlós, a  törzszászlós, a  főtörzszászlós, a  százados, az  őrnagy, az  alezredes, az  ezredes vagy a  tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés esetén. (3) Ha nem az  állományilletékes parancsnok a  munkáltatói jogkört gyakorló, akkor javaslatát – az  érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének figyelembe vételével – javaslati lapon terjeszti fel a  munkáltatói jogkört gyakorló részére. Ha az  állományilletékes parancsnok a  munkáltatói jogkör gyakorlója, a  javaslati lapok elkészítésének és felterjesztésének rendjét az  alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet vonatkozásában intézkedésben határozza meg. 7. § (1) A személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a javaslati lap aláírásának napja. (2) Tárgyévben tanulmányait befejező honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vétele esetén a személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a 262. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv aláírásának napja. (3) Ha a 6. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem készül javaslati lap, a személyügyi eljárás a 104. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatással kezdődik meg. (4) Ha jogszabály a  munkáltatói döntést kérelemhez köti, a  személyügyi eljárás a  kérelem állományilletékes parancsnokhoz érkezését követő napon kezdődik meg. 8. § (1) A javaslati lap tartalmazza különösen a) az érintett személy nevét, rendfokozatát, b) az érintett személy szolgálati beosztásának, munkakörének adatait, c) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos javaslatot és indokolását, d) a munkáltatói döntéshez szükséges kiegészítő információkat, e) a javaslattevő beosztását és f ) az érintett személy nyilatkozatát a szolgálati viszonyával kapcsolatos javaslatról. (2) Ha a  munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon hozza meg, a  javaslati lap a  döntési lap mellékletét képezi. (3) Ha a személyügyi eljárás az állomány tagja kérelmére indul, a kérelmet a javaslati laphoz csatolni kell. (4) Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét kéri, ennek tényét a  javaslati lapon rögzíteni kell. A javaslati laphoz csatolni kell a 12. § (1) bekezdése szerinti igazolást. 4. Személyi beszélgetés 9. § (1) Az  állományilletékes parancsnok döntése szerint a  személyügyi eljárás során a  szolgálati viszonyával összefüggő javaslatról, a feleket érintő jogokról és kötelezettségekről az állomány tagjával személyi beszélgetés folytatható le. (2) Jegyzőkönyvet kell felvenni, a) ha ezt az  állományilletékes parancsnok – a  személyügyi eljárás összes körülményét mérlegelve – szolgálati érdekből elrendeli, vagy b) ha az  állományilletékes parancsnok döntése szerint a  személyi beszélgetés lefolytatása kötelező, azonban arra nincs lehetőség. 10. § (1) A személyi beszélgetést a) az állományilletékes parancsnok, vagy b) az állományilletékes parancsnok vagy – ha nem az  állományilletékes parancsnok a  munkáltatói jogkört gyakorló – a  munkáltatói jogkört gyakorló által meghatalmazott más, vezető beosztást betöltő személy (a továbbiakban: kijelölt személy) folytathatja le. (2) A  személyi beszélgetés lefolytatását a  miniszter, a  HVKF, illetve – ha nem az  állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló magához vonhatja. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt személy képviseleti jogosultságát a meghatalmazás igazolja. 5. Különös méltánylást érdemlő egyéni érdek 11. § (1) A  Hjt. 43.  § (4)  bekezdése, 59.  § (5)  bekezdése, 108.  § (1)  bekezdés c)  pontja, 205.  § (3)  bekezdése, 229.  § (1) bekezdése és 230. § (4) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül a) a szolgálati érdekkel összefüggő tanulmány folytatása, b) az olyan szociális körülmény, amely az  állomány tagjára, illetve közeli hozzátartozóira vonatkozóan nyilvánvalóan, vagy bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a  közeli hozzátartozó eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését, és c) ha az  állomány tagjának háztartásában élő alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanuló eltartott gyermeke tanulmányaiból annak befejezéséig kevesebb, mint egy év van hátra, valamint a gyermek által megkezdett speciális képzés, szakképzés befejezéséhez szükséges időtartam legfeljebb fele van hátra. (2) A  szolgálati viszony Hjt. 59.  § (5)  bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a  munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére az  (1) bekezdéstől eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet. 12. § (1) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek fennállását az állomány tagja köteles igazolni. (2) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembe vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. (3) Nem állapítható meg különös méltánylást érdemlő egyéni érdek különösen akkor, ha a  szolgálati viszony módosítása nem jár együtt a szolgálatteljesítési hely megváltozásával. 6. Munkáltató döntések, jognyilatkozatok tartalmi követelményei és kiadásuk rendje 13. § A munkáltató döntés, jognyilatkozat tartalmazza különösen a) a munkáltatói jogkört gyakorló beosztásának megnevezését, és az irat jellegét, b) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, valamint a  személyügyi nyilvántartásban kezelhető egyéb személyi adatát, c) az eljárás tárgyát, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését, d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a munkáltatói döntést megalapozzák, e) a munkáltatói döntés hatálybalépésének időpontját, illetve időtartamát, f ) indokolást, kivéve, ha az indokolási kötelezettséget a Hjt. kizárja, és g) a Hjt. 7. § (4) bekezdésének megfelelő tartalmú tájékoztatást a jogorvoslatról. 14. § Kizárólag egyéni határozat vagy parancs hozható a) a szolgálati viszony létesítéséről, b) a szolgálati viszony megszüntetéséről, c) a szolgálati viszony Hjt. 42. § (1) bekezdése és Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti módosításáról, és d) a fegyelmi és a méltatlansági eljárás során. 15. § (1) Ha nem kötelező egyéni határozat vagy parancs kiadása, a  munkáltatói jogkört gyakorló dönthet összesítő határozat vagy parancs kiadásáról. (2) Az  összesítő határozat vagy parancs egy jognyilatkozatba foglalja az  állomány több tagját érintő azonos tárgyú munkáltatói döntéseket. (3) Az összesítő határozatról vagy parancsról az azt elkészítő személyügyi szerv kivonatot készít. A kivonatot munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. Az állomány érintett tagjával kizárólag a kivonatot kell közölni. (4) Az  összesítő határozatot vagy parancsot egy eredeti példányban kell elkészíteni. Az  összesítő határozat vagy parancs az  állomány valamennyi érintett tagjára nézve tartalmazza különösen a  13.  § szerinti adatokat, rendelkezéseket. (5) A  kivonat az  állomány érintett tagjára vonatkozó (4)  bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül. 16. § (1) Ha a  munkáltatói jogkört gyakorló döntését a  Hjt. 2.  § 29.  pont c)  alpontja szerint döntési lapon hozza meg, az  a  13.  § a)–e) és g)  pontjában meghatározottakon túl tartalmazza a  munkáltatói jogkört gyakorló lehetséges döntési alternatíváit is. A döntési lapot egy eredeti példányban kell elkészíteni. (2) A  döntési lapról kivonatot az  állomány tagjának kérelmére kell készíteni. A  kivonatot a  munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül. (3) A  döntési lapon rögzített döntésről a  munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz. Az összesítő határozatra a 15. §-t megfelelően alkalmazni kell. (4) A  (3)  bekezdés szerinti egyéni határozat egy eredeti példányban készül, és arról a  munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hiteles másolatot készít. Az  állomány érintett tagjával kizárólag a  hiteles másolatot kell közölni. (5) Az egyéni határozat a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen a) a határozatot hozó személyügyi szerv megnevezését, b) a döntési lap számát, c) arra való utalást, hogy a határozat meghozatalára a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörében eljárva került sor, d) a kivonat készítésére vonatkozó kérelem lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről való tájékoztatást, és e) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a személyügyi szerv a határozatot hozta. 17. § (1) Az  állomány tagja havi illetményéről kiadott, illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés a  13.  §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen a) az illetmény-megállapítás okának megnevezését, a kapcsolódó munkáltatói döntés számát, b) az illetmény-megállapítás alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését, a  szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály, besorolási kategória számát, a  rendszeresített rendfokozatot, előmeneteli rendet, c) az állomány Hjt. 123. § (2) bekezdés b) és d) pontjának hatálya alá tartozó tagja esetén a beosztási illetmény alapját képező besorolási kategória számát, d) a honvédelmi pótlék szorzószámát és összegét, e) a beosztási illetmény alapját képező beosztáshoz tartozó besorolási szorzószámot, a Hjt. 123. § (3) bekezdése esetén az  eltérítés tényét és százalékos mértékét, a  beosztási illetmény – eltérítéssel együtt – folyósítandó összegét, f ) az illetménykiegészítés mértékét és összegét, g) a szolgálati időpótlék mértékét és összegét, h) a megállapított rendszeres illetménypótlék megnevezését, mértékét és összegét, i) a megállapított rendszeres kiegészítő illetmény megnevezését, mértékét és összegét, j) az állomány tagját megillető egyes illetményelemek együttes összegét, és k) a megállapított besorolás szerinti illetményre való jogosultság kezdőnapját. (2) A Hjt. 122. § (5) bekezdése szerinti illetményváltozásról szóló értesítés a 13. §-on túl tartalmazza különösen a) az értesítés okának megnevezését, a kiadásakor érvényes illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés számát, b) a módosuló illetményelemek megnevezését, c) az értesítés szerint módosuló illetményre való jogosultság kezdőnapját, az (1) bekezdés d)–i) pontja szerinti elemek kezdő naptól érvényes mértékét és összegét, és d) az (1) bekezdés j) pontja szerinti elemet. (3) Az  állományilletékes parancsnok havonta megállapítja az  állomány tagja eseti illetménypótlékra vagy eseti kiegészítő illetményre való jogosultságát, meghatározza annak mértékét. Az  erről szóló munkáltatói döntésnek a 13. §-on túl tartalmaznia kell különösen a) a jogosultság megállapításának okát, a jogosultsági hónap megnevezését, b) eseti illetménypótlék esetén a jogosultsági alapot képező szolgálati tevékenység teljesítéséről szóló igazolás számát, c) a megállapított eseti illetménypótlék megnevezését, a  pótlék összegének kiszámításához szükséges alapadatokat, a pótlék mértékét és összegét, és d) a megállapított eseti kiegészítő illetmény megnevezését, és annak összegét. 7. Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása 18. § (1) Az állományilletékes parancsnok a) a Hjt. 22. § (2) bekezdése szerinti döntését az állomány tagjának nyilatkozatán, b) a Hjt. 25. § (1) bekezdése szerint döntését az állomány tagjának kérelmén rögzíti a tudomásszerzést követő 8 napon belül. (2) Ha az  állomány tagjának külföldre utazása tervezetten a  3 napot meghaladja, köteles azt a  külföldre utazás megkezdése előtt legalább 1 héttel a  közvetlen szolgálati elöljáró útján az  állományilletékes parancsnoknak bejelenteni. II. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE 8. A szolgálati viszony létesítésének feltételei 19. § Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony a  honvéd tisztjelölttel, a  honvéd altiszt-jelölttel, és a  legénységi állomány azon tagjával, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte. 9. Az állományba vétel 20. § (1) Az állományba vételi eljárást a) a honvédségi ösztöndíjas hallgatókkal a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával a központi személyügyi szerv, és b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve, folytatja le. (2) Az  állományba vételi okmány és szerződés egy eredeti példányát legkésőbb a  szolgálati viszony létesítésének napján az állomány tagjának át kell adni. 21. § (1) Az állományba vétel során a szakmai felelős egyetértése szükséges a) a szerződéses tiszti vagy altiszti állományba vétel esetén a  Hjt. 33.  § (1)  bekezdése szerinti alkalmazási feltételeknek való megfeleléshez, és b) az első rendfokozat Hjt. 40.  § (2)  bekezdése szerinti megállapításához akkor, ha a  munkáltatói jogkört gyakorló nem hadnagyi vagy őrmesteri rendfokozattal tervezi a jelentkező állományba vételét. (2) A  tábori lelkész esetén a  Hjt. 31.  § (5)  bekezdése szerinti egyetértés kiadását a Tábori Lelkészi Szolgálat illetékes szolgálati ága kezdeményezi. 22. § A  szerződéses pályakezdő esetén a  szerződésben a  szolgálati viszony kezdő időpontjaként az  alapkiképzés megkezdésének napját kell meghatározni. 23. § Ha a szolgálati viszony a Hjt. 75. §-a szerint úgy létesül, hogy a szolgálati viszony korábbi megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel között több, mint 10 év telt el, az állományba vételi okmányban a) a próbaidő megállapítása kötelező, és b) a próbaidő alatt a HVKF az állomány tagját alapkiképzésen való részvételre kötelezheti. 24. § (1) Ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.  évi XLIII.  törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt. 35.  § (3)  bekezdésében meghatározottakon túl az  áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az  érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. (2) Az  áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítését az  állományilletékes parancsnok és az  érintett is kezdeményezheti. Az érintett a kérelmét az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be. (3) Ha az érintett szerződéses pályakezdőnek minősül, az áthelyezés időpontjára a 22. §-t is alkalmazni kell. 25. § Szerződéses állományba vétel során a  korábbi hivatásos, szerződéses, továbbszolgáló, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható. 10. A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek 26. § (1) A  szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, továbbá a  szakképzettséget, a  szakképesítést, a  szakképzettséget vagy szakképesítést helyettesítő képzettséget (a  továbbiakban együtt: szakképzettség), egyéb képzettségi követelményeket, valamint egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet határozza meg. (2) A  munkakörökhöz előírt iskolai végzettségként, szakképzettségként vagy egyéb képzettségként a  szakmai felelős külföldön teljesített képzést is elismerhet. (3) Ha a  2.  mellékletben valamely rendszeresített rendfokozatnál egynél több iskolai végzettség szerepel, közülük bármelyik megléte elégséges, kivéve az „és” kapcsolatban álló végzettségek esetén, mert akkor mindkét végzettség megléte szükséges. (4) A 2. melléklet szerinti végzettségi szinteknél magasabb végzettség – ha a szakirányúságra vonatkozó követelmény teljesül – a szolgálati beosztás betöltését lehetővé teszi. (5) A  2.  mellékletben az  egészségi, a  pszichikai és a  fizikai alkalmassági követelmények, valamint a  fegyvernemi és a munkaköri korlátozások meghatározására használt kódokra és rövidítésekre a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabályt kell alkalmazni. (6) A  repülőgép, a  helikopter személyzet, a  légi vezetés, a  repülő harcbiztosító, valamint a  repülőműszaki munkakörökre vonatkozó egészségi, pszichikai alkalmassági követelményekre és kizáró korlátozásokra az  állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályt akkor kell alkalmazni, ha az  állomány tagja állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetének minősül. (7) Az egészségügyi munkakörökre vonatkozó kizáró korlátozásokat, valamint a (6) bekezdés szerinti követelményeket munkakörönként kell megállapítani. (8) Katonai szervezeteknél rendszeresített jogi és igazgatási munkakörök tekintetében az állományilletékes parancsnok a  szolgálati feladatok jellegére tekintettel a  2.  melléklettől eltérően T2 fizikai alkalmassági követelményszintet is meghatározhat. 27. § (1) A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó általános idegennyelv-ismereti követelményt a 3. melléklet határozza meg. (2) Általános idegennyelv-ismereti követelmény esetén a  szolgálati beosztás az  előírt nyelvből bármely, megfelelő szintű, államilag elismert nyelvvizsgával ellátható. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a  szolgálati beosztások is betölthetők, melyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel. 28. § (1) A szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól a) szolgálati beosztásba történő kinevezés, valamint ezredes, vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén a HVKF, b) alezredes, vagy annál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a  szolgálati beosztás – mérlegelve a  szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét – ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli engedélye szükséges, kivéve, ha az állományilletékes parancsnoki jogkört a HVKF gyakorolja. (3) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól. 29. § (1) Szolgálati beosztás betöltésére a Hjt. 34. § (1) bekezdése szerint nyílt vagy zárt pályázat írható ki. (2) Nyílt pályázat esetén a  pályázati kiírás nyilvános. A  nyílt pályázat a  HM hivatalos lapjában és honlapján, a közszolgálati állásportálon, az elektronikus levelező rendszeren, továbbá a KGIR-en keresztül kerül közzétételre. (3) Zárt pályázat esetén a  pályázati kiírás csak a  pályázatban való részvételre előzetesen kiválasztott személyi kör részére kerül megküldésre. (4) A pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki. (5) A (4) bekezdéshez a központi személyügyi szerv vezetőjének előzetes engedélye szükséges. 30. § (1) A pályázat feltételeit az állományilletékes parancsnok határozza meg. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen a) a pályázatot kiíró által vezetett honvédelmi szervezet megnevezését, a  pályázatot kiíró nevét, szolgálati beosztását, b) a betöltendő szolgálati beosztásba helyezés határozott vagy határozatlan időtartamát, c) a szolgálati beosztás megnevezését, a rendszeresített rendfokozatot, d) a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat, így különösen a  szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, idegennyelv-ismeretet, e) ha előírás, szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, vagy vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezettséget, f ) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket, g) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását, h) a szolgálatteljesítés helyét, i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, j) a pályázat benyújtásának helyét, időpontját, módját, k) a pályázat elbírálásának időpontját, l) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, és m) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, elérhetőségét. (3) A  pályázatban meg kell jelölni, hogy a  szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kizárólag az  állomány tagja nyújthat be, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével a szolgálati viszony létesítését nem zárja ki. 31. § (1) A pályázat nyerteséről a benyújtott pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. (2) Eredménytelen a pályázat, ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas jelölt. (3) A pályázat eredménytelensége esetén új pályázatot lehet kiírni. 32. § (1) Az MH EK orvos igazgatói beosztásának betöltésére nem kell pályázatot kiírni. (2) Az  MH EK más vezető beosztásának betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha az  adott szolgálati beosztás haladéktalan betöltése a  folyamatos egészségügyi ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges. 11. Tájékoztatási kötelezettség 33. § (1) A  szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltató jogkört gyakorló által kijelölt személy írásban, legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján tájékoztatja az állomány tagját a) a szolgálati rendről, b) az illetmény megállapításának és folyósításának szabályairól, c) a szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről, d) a felmentési idő megállapításának szabályairól, e) a lemondás és az egyoldalú szerződésbontás szabályairól és korlátozásáról, f ) az adható egyéb juttatásokról, g) a honvéd jogállásával összefüggő jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése céljából a  honvédségi adatkezelésről, az  egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvény (a  továbbiakban: Adat tv.) szerinti kötelező adatkezelésről, a nyilvántartandó adatok köréről, és az adatok nyilvántartásának időtartamáról, és h) a Hjt. 38. § (4) bekezdése esetén próbaidős rendfokozat elvesztéséről. (2) Az (1) bekezdés a)–c), és f ) pontja szerinti tájékoztatás megadható az érintett adatokra irányadó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés rendelkezésére történő hivatkozással. (3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatásra az Adat tv. rendelkezéseire történő hivatkozással kerül sor. 12. Az eskü 34. § (1) Az állomány tagja az eskü letételét az eskü szövegét tartalmazó iraton aláírásával igazolja. (2) Az (1) bekezdés szerinti irat egy eredeti példányát az eskütételt követően az érintett részére át kell adni. (3) A koronaőri eskü letételére a koronaőr beosztásba helyezés napján kerül sor. III. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA 13. A szolgálati viszony módosításának közös szabályai 35. § (1) Ha jogszabály a szolgálati viszony módosítását az állomány tagjának a) kérelméhez köti, azt az  állomány tagja a  szolgálati út betartásával a  munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be, b) beleegyezéséhez köti, akkor arról az állomány tagja a javaslati lapon nyilatkozik. (2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a kézhezvételét követő 30 napon belül bírálja el, és erről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja. 36. § Az  állomány tagjának áthelyezésére, kinevezésére és megbízására az  jogosult, aki az  áthelyezéssel, kinevezéssel vagy megbízással betöltendő szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja. 37. § Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor a  viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg. 38. § (1) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó tiszti vagy altiszti beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata legfeljebb két rendfokozattal lehet alacsonyabb, mint a beosztásban rendszeresített rendfokozat. (2) Az (1) bekezdéstől szolgálati érdekből a HVKF engedélyével el lehet térni. 39. § (1) Az  állomány tagjának honvédelmi szervezetek között kérelemre történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezése esetén, a  kérelmet a  35.  § (1)  bekezdés a)  pontjától eltérően a  fogadó honvédelmi szervezet vezetője részére kell benyújtani, az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett. (2) A  kérelemről a  fogadó honvédelmi szervezet vezetője a  kézhezvételt követő 30 napon belül dönt. E  határidő indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A  fogadó honvédelmi szervezet vezetője az  elutasításáról vagy elfogadása esetén a  tervezett szolgálati beosztásról 15 napon belül írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. (3) Ha a  fogadó honvédelmi szervezet vezetője a  kérelmet elfogadta, az  állományilletékes parancsnok álláspontját személyi javaslati lapon küldi meg a munkáltatói jogkört gyakorló részére. (4) Ha a  fogadó honvédelmi szervezet vezetője az  állományilletékes parancsnok nemleges javaslata ellenére is fenntartja áthelyezési szándékát, arról a  szolgálati alá-fölérendeltség esetén a  szolgálati elöljáró, egyéb esetben a közvetlen közös elöljáró parancsnok dönt. 40. § A  szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba áthelyezés esetén a  szolgálati viszony módosítására irányuló eljárás az állomány tagja részére a tervezett beosztásról szóló tájékoztatással kezdődik. 41. § Ha az  állomány tagja az  áthelyezés következményeként a  viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, akkor a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő helyezés lehetőségét évente, az előmeneteli tervezések során vizsgálni kell. 42. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszony fennállása alatt a Hjt. 44. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének a  munkáltatói felhívástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az  állomány tagja az  igazolási kötelezettségének a  határidő lejártáig nem tesz eleget, akkor arra ismételten írásban, 15 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani. (2) A hatósági bizonyítványt az állományilletékes parancsnoknak kell benyújtani. (3) A  hatósági bizonyítvány igénylésének költségét az  állomány tagja számára – ha a  Hjt. 31.  § (2)  bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn – a Honvédség utólag, számla ellenében megtéríti. 43. § (1) A  33.  § (1)  bekezdés a)–d), és f )  pontjában meghatározottak változásáról az  állomány tagját a  változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni kell. (2) A  változásról szóló írásos tájékoztatás akkor mellőzhető, ha az  eredeti tájékoztatás a  33.  § (2)  bekezdése szerint történt, és a változás a 33. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések módosításának eredménye. 44. § (1) Pályázat útján szolgálati beosztás kizárólag áthelyezéssel tölthető be. (2) Ha a pályázó az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, pályázata érvénytelennek minősül. (3) A pályázati kiírásban az (1) és a (2) bekezdés szerinti korlátozásra utalni kell. (4) A pályázatra és a pályázati eljárásra a 29–32. §-t alkalmazni kell. 45. § (1) A 26–28. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell. (2) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés további feltétele a) 2 év törzsbeosztásban és 2 év parancsnoki, vezetői szolgálati beosztásban teljesített szolgálat, és b) műveleti területen vagy nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain, illetve katonai szervezeteinél teljesített tartós külföldi szolgálat, és c) a közigazgatási szakvizsga sikeres letétele. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti időtartamok számításakor az  őrnagy, az  alezredes, és az  ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásokban eltöltött idő vehető figyelembe. (4) A  (2)  bekezdés c)  pontját kizárólag a  HM-ben kell alkalmazni. A  közigazgatási szakvizsga-kötelezettségre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 118. § (9) bekezdése az irányadó. 46. § (1) A miniszter a) a 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek, és b) a felsővezetői tanfolyamra vonatkozó követelmény teljesítése alól szolgálati beosztásba történő kinevezés során az  állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól. (2) Nem feltétele a  felsővezetői tanfolyam elvégzése a  szolgálati beosztás betöltésének, ha a  szolgálati beosztás az NKE-nek a Honvédségnél létrehozott munkaköri jegyzékében kerül rendszeresítésre. 14. A szerződés módosítása 47. § (1) A  szerződés Hjt. 45.  § (1)  bekezdése szerinti meghosszabbítását a  szerződéses állomány tagja vagy az  állományilletékes parancsnok a  szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőző egy éven belül kezdeményezheti. (2) Nem alkalmazható az  (1)  bekezdés szerinti időbeli korlátozás a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés b)–d) és f )  pontja szerinti vezénylések esetén. 48. § (1) A  szerződéses állomány tagja a  szolgálati viszonyának meghosszabbítása iránti kérelmét a  szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőzően legkésőbb 60 nappal nyújthatja be. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő. 15. A rendelkezési állomány 49. § (1) Az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés a), d)–l) és o)–s)  pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve végzi. (2) Az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés b), c), m), n) és t)  pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi. 50. § A Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti önhibán kívüli oknak minősül különösen az, ha az állomány tagja a Hjt. 116. § (1) bekezdése, vagy a Hjt. 117. §-a szerint egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe. 16. Vezénylés szolgálati feladat ellátására 51. § (1) A halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével, az állomány tagját a Hjt. 49. §-a szerinti vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb 10 nappal tájékoztatni kell. (2) Szolgálati feladat ellátására történő vezénylésnek minősül a kötelékben történő feladat- végrehajtás esetét kivéve, ha a  honvédségi szervezet vagy annak önálló szervezeti eleme a  szolgálati feladatát a  szolgálatteljesítés helyétől eltérő helységben hajtja végre. 17. Megbízás 52. § (1) Az  állomány tagját eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett a  Hjt. 55.  §-a szerint megbízni a szolgálatteljesítési helyén lehet. Ha az állomány tagjának tervezett megbízása nem a szolgálati beosztása szerinti szolgálatteljesítési helyén történik, a megbízást csak eredeti beosztás alóli mentesítéssel lehet elrendelni a megbízás helyére történő, Hjt. 49. §-a szerinti vezényléssel egyidejűleg. (2) Az állomány készenléti jellegű beosztást vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztást betöltő tagja eredeti szolgálati beosztása ellátása mellett más szolgálati beosztás ellátásával nem bízható meg. 53. § (1) Eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítéssel az  állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül a viselt rendfokozatánál kettővel magasabb, eggyel alacsonyabb, vagy azonos rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni. (2) Eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítéssel az  állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját a) a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb, eggyel alacsonyabb vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, általános előmeneteli rendbe, vagy b) a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál eggyel magasabb, eggyel alacsonyabb vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni. (3) Az állomány tagjának eredeti beosztása ellátása mellett történő megbízására az (1) és a (2) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy a  megbízással ellátandó szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata indokolt esetben – az  adott állománycsoporton belül – felfelé legfeljebb két rendfokozattal, lefelé egy rendfokozattal térhet el az  eredeti szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozatától. 54. § A 30 napot meg nem haladó megbízás lejártát követő 3 hónapon belül újabb megbízás csak az állomány tagjának beleegyezésével adható. 55. § Szolgálati beosztáshoz nem tartozó az a  feladatkör, amelynek megbízással történő végrehajtását jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendeli el, és a feladat nem szerepel az állomány tagjának munkaköri leírásában. 18. A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés 56. § (1) A  munkáltatói jogkört gyakorló a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés b)–f )  pontja szerinti vezénylésről szóló munkáltatói döntésben rendelkezhet az  állomány tagjának a  Hjt. 57.  § (1)  bekezdése szerinti határozott időre szóló előléptetéséről, kinevezéséről, vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításáról, feltéve, hogy munkáltatói jogköre mindkét döntés meghozatalára kiterjed. (2) Ha az  (1)  bekezdéstől eltérően a  munkáltatói jogkört gyakorló nem azonos személy, a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés b)–f ) pontja szerinti vezénylésre jogosult a Hjt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazására javaslatot tehet az e döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorlónak. 19. A szolgálati viszony szünetelése 57. § Az állomány tagja szolgálati viszonya szünetelésével kapcsolatos, a Hjt. 58. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét írásban, az állományilletékes parancsnok részére teljesíti. IV. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE 20. Közös szabályok 58. § (1) A  Hjt. 59.  § (1)  bekezdése esetén a  szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. A szolgálati viszony a) a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) pontja esetén a halál bekövetkezésének napján, b) a Hjt. 59. § (1) bekezdés b) pontja esetén a törvényi feltétel beálltának napján, c) a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja esetén a jogerőre emelkedés napján, és d) a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja esetén a vállalt szolgálati idő letelte napján szűnik meg. (2) A Hjt. 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén a) a szerződéses szolgálati viszony a hivatásos állományba vétel napját megelőző napon szűnik meg, és b) a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben rögzíteni kell. 59. § (1) A szolgálati viszonyt a) a Hjt. 59. § (2) bekezdés a) pontja esetén a felek megállapodása, b) a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja esetén a háromoldalú megállapodás, és c) a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja esetén ca) ha az állomány tagja kezdeményezte, az erről szóló nyilatkozata, és cb) ha a munkáltatói jogkört gyakorló kezdeményezte, az erről szóló jognyilatkozat szünteti meg, az abban meghatározott időpontban. (2) A  Hjt. 59.  § (2)  bekezdés b)  pontja esetén a  szolgálati viszonyt a  felmentésről szóló jognyilatkozat szünteti meg, a felmentési idő utolsó napján. (3) A  Hjt. 59.  § (2)  bekezdés e)  pontja esetén a  szolgálati viszonyt az  állomány tagjának lemondását vagy a  szerződésbontást tartalmazó nyilatkozata szünteti meg a  lemondási idő utolsó napján, kivéve a  Hjt. 61.  § (3) bekezdése esetén. (4) Nem alkalmazható az  (1)–(3)  bekezdés, ha a  szolgálati viszony a  törvény erejénél fogva a  Hjt. 59.  § (5)  bekezdése szerint meghosszabbodik. 60. § (1) A  szolgálati viszony megszüntetéséről szóló határozat, parancs, megállapodás a  13.  §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen a) a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét, b) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, és c) a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével. (2) A  szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az  állományilletékes parancsnok határozatban vagy parancsban állapítja meg az állomány tagjának járandóságait és az őt terhelő megtérítési kötelezettséget. 61. § A szolgálati viszony megszűnéséről, megszüntetéséről szóló igazolásnak tartalmaznia kell különösen a) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímét, b) a Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével, c) az illetményből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy az állomány tagjának tartozása nincs, d) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének évében járó alap- és pótszabadság mértékét, az igénybe vett szabadság időtartamát, valamint a szabadság megváltásaként kifizetett napok számát, és e) a kifizetésre került végkielégítést vagy leszerelési segélyt, valamint a  kifizetésre került jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartamot és annak mértékét. 21. A közös megegyezés 62. § (1) A  szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését az  állomány tagja vagy az  állományilletékes parancsnok kezdeményezheti. (2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a közös megegyezést az állományilletékes parancsnok a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti. (3) A közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezését a megállapodás mindkét fél által történő aláírásáig lehet visszavonni. (4) A javaslati laphoz csatolni kell az állomány tagja által aláírt megállapodást is. 22. A lemondás 63. § Az állomány tagja a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be. 64. § (1) Az állomány tagja a  rövidebb lemondási időben történő megállapodást a  lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatában kezdeményezheti. (2) Az  állományilletékes parancsnok az  ezzel kapcsolatos álláspontját a  lemondásról vagy a  szerződésbontásról szóló nyilatkozaton haladéktalanul rögzíti. (3) A  felek közötti rövidebb lemondási időben történő megállapodás az  állományilletékes parancsnok egyetértő záradékával jön létre. (4) A  rövidebb lemondási időt úgy kell megállapítani, hogy az  állomány tagja a  Hjt. 70.  § (1)  bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek. 23. A felmentés 65. § (1) A  felmentésről szóló jognyilatkozat a  Hjt. 63.  §-ában és a  Hjt. 66.  §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a felmentési idő kezdetét és időtartamát, valamint a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát. (2) A felmentés indokolása utólag nem módosítható, nem egészíthető ki. (3) A felmentési idő a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követően nem módosítható. (4) A Hjt. 62. § (1) bekezdés a) és b) pontja kivételével a javaslati laphoz csatolni kell a felmentés okszerűségét bizonyító okmányokat. 24. Az áthelyezés más jogviszonyba 66. § (1) Más jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodás megkötését az  állomány tagja, az  állományilletékes parancsnok vagy az átvevő munkáltató kezdeményezheti azzal, hogy a) az állomány tagja kérelmét az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be, b) az állomány tagja az a) pont szerinti kérelméhez köteles csatolni az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és c) az a) pont alá nem tartozó kezdeményezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges. (2) Ha nem az  állományilletékes parancsnok a  munkáltatói jogkört gyakorló, az  állományilletékes parancsnok a  más jogviszonyba történő áthelyezést a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti. (3) A javaslati laphoz csatolni kell a) az (1)  bekezdés a)  pontja esetén az  állomány tagjának kérelmét és az  átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és b) a más jogviszonyba történő áthelyezésről előkészített megállapodást. 67. § (1) A  személyügyi eljárás során az  átvevő munkáltató kérésére – az  állomány tagja hozzájárulása esetén – az  érintett személyi okmánya az átvevő munkáltató részére betekintésre megküldhető. (2) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja más jogviszonyba történő áthelyezésének elősegítése érdekében a  központi személyügyi szerv folyamatosan vizsgálja az  üres és a megüresedő közalkalmazotti és kormánytisztviselői munkaköröket. 25. Szolgálati viszony megszüntetése próbaidő alatt 68. § Az  állomány tagja szolgálati viszonyának a  Hjt. 59.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be. V. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA 26. A szolgálatteljesítés általános keretei 69. § (1) Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet a HM-ben, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél, a  nem katonai oktatási intézményeknél és a  katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a  4.  melléklet, a  katonai szervezeteknél az  5.  melléklet határozza meg. A  szolgálati beosztások megnevezése a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére, és funkciójára történő és a katonai hagyományokon alapuló utalással kiegészíthető. (2) A  munkaköri jegyzékekben és az  állománytáblákban a  parancsnoki, vezetői (a  továbbiakban együtt: vezető) szolgálati beosztásra meghatározott rendszeresített rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a  helyettesi szolgálati beosztásokra. Ahol a  4. és az  5.  melléklet helyettest említ, azon a  vezető valamennyi helyettesét érteni kell. (3) A (2) bekezdéstől szolgálati érdekből a miniszter eltérhet. (4) A 4. és az 5. melléklet „(V)” toldattal határozza meg azon vezető szolgálati beosztásokat, a) ahol a Hjt. 99. § (2) bekezdése szerint rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető, b) amelyek a Hjt. 110. §-a szerint vezetői pótszabadságra jogosítanak, c) amelyek a Hjt. 126. §-a szerint vezetői illetménypótlékra jogosítanak, és d) amelyek a Hjt. 131. § (1) bekezdése szerint vezető beosztásnak minősülnek. (5) A 4. és az 5. melléklet „(M)” toldattal határozza meg azon vezető beosztásokat, ahol a Hjt. 81. § (4) bekezdése szerint a más kereső tevékenység kizárt. (6) A 4. és az 5. melléklet „(K)” toldattal határozza meg a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásokat, és „(P)” toldattal a kezdő beosztásokat. (7) A  honvédségi szervezetek munkaköri jegyzékét és állománytábláját az  (1)–(5)  bekezdésre figyelemmel kell összeállítani. 70. § (1) Fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység – a katonai szolgálattal járó általános kockázaton túl – egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. (2) A szolgálati beosztások, illetve szolgálati tevékenység körét a 6. melléklet határozza meg. 71. § (1) A  27.  § szerinti követelményt a  honvédségi szervezet állománytáblájában, vagy munkaköri jegyzékében meg kell jeleníteni. (2) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, a  27.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérő idegennyelv-ismereti követelményeket az állománytáblában, munkaköri jegyzékben kell rögzíteni. (3) Az  egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismereti szintjét, a  szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell. 72. § Új munkakör a) a munkakör jellemzőit vizsgálva a  munkakörhöz kapcsolódó feladatok, hatáskörök, jogkörök, felelősségek, a  munkakör kapcsolatrendszere, valamint a  betöltéséhez szükséges kompetenciák feltárására vonatkozó, a kockázati tényezők felmérésére is kiterjedő eljárást (a továbbiakban: munkakör-elemzés), és b) a munkakör-elemzés megállapításai alapján a munkakörök egymáshoz viszonyított relatív fontosságának, és súlyának meghatározására vonatkozó értékelést követően hozható létre. 73. § Az  állomány meghatározott szolgálati beosztást betöltő, haditechnikai eszközöket közvetlenül üzemeltető vagy vezető tagjának szakmai ismeret-szintjét osztályos fokozatba sorolással rendszeresen ellenőrizni kell. 27. Összeférhetetlenség 74. § (1) Az állomány tagja a Hjt. 80. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti kérelmét az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be. (2) Az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés visszavonásig érvényes. 75. § (1) Az  állomány tagja a  más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelmét, valamint az  ehhez szükséges bejelentési kötelezettséget az  erre a  célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti. Az  előzetes engedély iránti kérelem a  13.  §-on túl tartalmazza különösen a  tevékenység kezdő időpontját, a  munkáltató megnevezését, a  fő tevékenység és a  jogviszony meghatározását, a  tevékenység szolgálatteljesítési időt érintő időtartamát, valamint nyilatkozatot arról, hogy a  más kereső tevékenység létesítése és fenntartása nem ellentétes a  Honvédség feladataival, nem akadályozza a  szolgálat pártatlan és befolyástól mentes ellátását és nem veszélyezteti a  Honvédség tekintélyét. A  bejelentési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány a  13.  §-on túl tartalmazza különösen a  szervezet megnevezését, a  fő tevékenység meghatározását, valamint a  beosztás, a jogviszony és a tevékenység jellegének megjelölését. (2) A formanyomtatványhoz csatolni kell az előzetes engedély elbírálásához szükséges iratokat. (3) Az állományilletékes parancsnok a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokának megjelölésével az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványon dönt. (4) A  korábban már bejelentett vagy engedélyezett más kereső tevékenységet érintő változást az  állomány tagja a  változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles az  állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat. 76. § (1) Az  előzetes engedély a  visszavonásig érvényes. Vissza kell vonni az  előzetes engedélyt, ha az  állomány tagja szolgálati kötelezettségeiből adódó feladatait a  más kereső tevékenységgel összefüggő okból nem megfelelően látja el, a Hjt. 81. § (7) bekezdése szerinti körülmény az előzetes engedély megadását követően merül fel vagy jut az állományilletékes parancsnok tudomására. (2) A visszavonás időpontját és indokát a 75. § (3) bekezdése szerinti formanyomtatványon rögzíteni kell. 77. § Megszűnik az előzetes engedély, vagy a bejelentési kötelezettséget ismételten teljesíteni kell, ha az állomány tagja más honvédségi szervezethez áthelyezésre, kinevezésre kerül. A korábban engedélyezett más kereső tevékenysége akkor tartható fenn, ha azt az új állományilletékes parancsnok engedélyezi. 28. A teljesítményértékelés 78. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogkört az értékelő vezető gyakorolja. 79. § (1) Értékelő vezetőnek minősül a tiszti és az altiszti állomány esetén a) az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó közvetlen szolgálati elöljárója, vagy közvetlen hivatali felettese, b) az állomány Hjt. 46.  …