9/2013. (VIII. 12.) HM rendelete a honvédek jogállásáról szóló 2012. CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

(2)bekezdés 1–15., 24., 31–33.,

1. és
2. pontjában, a 187–
3. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
4. évi CXIII. törvény
5. §

(2)bekezdés m) pontjában, a

1. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló
2. évi XXXIII. törvény
3. §

(5)bekezdés d) pontjában, a

1. § tekintetében a munkaügyi ellenőrzésről szóló
2. évi LXXV. törvény
3. §

(6)bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló

1. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/
2. (XII. 22.) Korm. rendelet
3. §

(1)bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. állomáshely: az a nem Magyarországon lévő település vagy földrajzilag körülhatárolt területrész, ahová a külföldi szolgálatra vezénylés szól, valamint ahová a béketámogató műveletben részt vevő kontingens mandátuma szól, 2. béketámogató művelet: műveleti területen, fegyveresen végrehajtott tevékenység, különösen a béketeremtés, a békefenntartás és a békekikényszerítés, 3. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljárója, 4. felsővezetői tanfolyam: hazai felsőfokú vezetőképző tanfolyam, vagy azzal egyenértékű külföldi tanfolyam, 5. fegyelmi vizsgálat: azon eljárási cselekmények összessége, amelyek a fegyelmi jogkört gyakorló döntését megalapozó, a fegyelemsértéssel összefüggő tények, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények feltárásához szükségesek, vagy azt elősegítik, 6. honvédelmi szervezet: a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ), 7. honvédségi ösztöndíjas hallgató: az a honvédnek nem minősülő személy, akinek a felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében folytatott tanulmányait a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított ösztöndíj elnyerését követően a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja, 8. katonai megfigyelő: a hivatásos és a szerződéses állomány (a továbbiakban együtt: állomány) műveleti területen fegyvertelen megfigyelői, szakértői, tanácsadói vagy összekötői feladatok végzésére irányuló külföldi szolgálatot teljesítő tagja, 9. képzési támogatás: a Honvédség által a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt részére nyújtott ösztöndíj, térítésmentes természetbeni ellátásként biztosított élelmezési, ruházati ellátás, és tanszertámogatás, 10. külföldi szolgálat:

1. a)a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. §
2. a)pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás,
3. b)a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá a más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál Magyarország részére biztosított beosztásban teljesített szolgálat,
4. c)a Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és a külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat,
5. d)a béketámogató műveletben való részvétel,
6. e)a humanitárius és katasztrófa-elhárítási műveletekben való részvétel, f ) a nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása,
7. g)a katonadiplomáciai tevékenység,
8. h)a pályázat alapján nemzetközi szervezetekben történő szolgálatteljesítés,
9. i)a külföldi képzésen történő részvétel,
10. j)a külföldi oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása,
11. k)a külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel,
12. l)a külföldi állomásozás,
13. m)a hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen, és
14. n)a külföldi két- vagy többoldalú megbeszéléseken, szakmai egyeztetéseken történő részvétel, 11. munkakör: a munkafolyamat, a tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza az azt betöltő személy elvégzendő feladatait, jog- és hatáskörét, felelősségét és kötelezettségeit, valamint a szükséges szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai követelményeket, 12. műveleti szabadnap: a műveletben történő részvételre vezényelt állomány pihentetése, rekreációja érdekében biztosítandó naptári nap, amelynek mértékét a vonatkozó nemzetközi megállapodások, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott műveleti utasítás, valamint a magyar állományra jellemző körülmények és a vezénylés alapján a miniszter határozzák meg, 13. rendszeresített rendfokozat: általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a rendszeresített, kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a magasabb, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a legmagasabb elérhető rendfokozat, 14. szakmai felelős: a miniszter által kijelölt, a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelmények, az előmenetel szakmai feltételei és a képzési követelmények meghatározásáért felelős honvédelmi szervezet, 15. szolgálati beosztás: az állomány tagja és az önkéntes tartalékos katona által betöltött munkakör, 16. tanulmányi támogatás: a Honvédség által az állomány tagja részére vezénylés vagy tanulmányi szerződés alapján, tanulmányai folytatásához nyújtott támogatás. 2. A munkáltatói jogkör gyakorlása 2. §

(1)Egyes munkáltatói jogköröket és azok gyakorlóját az 1. melléklet határozza meg.

(2)Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkör gyakorlóját az állomány tagja által viselt rendfokozat határozza meg.

(3)A köztársasági elnök jogköreit kivéve az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata határozza meg. 3. §

(1)Állományilletékes parancsnoknak minősül a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Honvédség katonai szervezetének vezetője.

(2)Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol

1. a)az általa vezetett honvédségi szervezet állománya tekintetében a honvédségi szervezet azon vezetője, aki nem szolgálati viszonyban áll,
2. b)a honvédségi szervezet más helyőrségben települő, oda kikülönített szervezeti elemének állománya tekintetében a szervezeti elem vezetője, ha azt a honvédségi szervezet alapító okirata rögzíti,
3. c)a szerződéses pályakezdő tekintetében a Hjt. 36. §

(1)bekezdése szerint az első szolgálati beosztásba történő kinevezésig a tervezett szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet vezetője, d) az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró,
2. e)az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés b), f )–

1. p)és r)–
2. t)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője, f ) az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője, egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró,
2. g)az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés

1. q)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) parancsnoka,
2. h)az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok, és
3. i)a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, továbbá Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet parancsnoka tekintetében a HVKF.

(3)A

(2)bekezdés f ) pontja esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) esetén a HVKF, a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény esetén a miniszter jelöli ki.

(4)Ahol miniszteri rendelet állományilletékes parancsnokot említ, azon az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személyt is érteni kell.

(5)Ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, az állományilletékes parancsnok munkáltatói jogköre az általa vezetett honvédelmi szervezet állományára, valamint a közvetlen alárendeltségében lévő honvédségi szervezet vezetőjére terjed ki.

(6)Az állományilletékes parancsnok munkáltatói jogkörét az elöljáró parancsnok, a HVKF és a miniszter magához vonhatja. 4. §

(1)Illetmény-megállapításra az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2)Az

(1)bekezdéstől eltérően a miniszter állapítja meg az illetményét

1. a)a HVKF-nek és helyettesének,
2. b)a KNBSZ főigazgatójának és helyettesének,
3. c)a HM szervezeti és működési szabályzata szerinti HM szervek vezetőinek,
4. d)a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetőjének, és
5. e)a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőinek. 5. §

(1)A HVKF az állomány tagja tekintetében

1. a)az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket,
2. b)a 3. §

(2)bekezdés

1. i)pontja szerint állományilletékes parancsnoki jogköröket, és
2. c)ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén javaslattételi jogkört gyakorol.

(2)A miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, a HVKF az

(1)bekezdés b) pont szerinti jogköreit, valamint az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezést, továbbá az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízást a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) kezdeményezésére gyakorolja. A HVKF a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolhatja a Honvéd Vezérkar kivételével a HM-ben a százados, az őrnagy vagy az alezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezést.

(3)A HM KÁT kezdeményezése nélkül a

(2)bekezdés szerinti munkáltatói döntés a HM KÁT előzetes egyetértésével hozható meg. A HM KÁT előzetes egyetértése szükséges továbbá a Honvéd Vezérkarnál az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezéshez, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízáshoz.

(4)A HVKF az

(1)bekezdés c) pontja szerinti javaslattételi jogkörét a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolja az állomány azon tagja esetén, aki a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, vagy a HM-ben, de nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot. A HM KÁT kezdeményezése nélkül a miniszteri munkáltatói döntésre irányuló javaslat a HM KÁT előzetes egyetértésével terjeszthető elő. Ha az állomány tagja a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, az

(1)bekezdés c) pontja szerinti javaslattételi jogkör gyakorlásához a HM KÁT előzetes egyetértése szükséges.

(5)Ha a HVKF a HM KÁT-al, vagy ha a HM KÁT a HVKF-el nem ért egyet, indokolt álláspontjának megküldésével – az irat beérkezését követő 15 napon belül – egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a

(2)és a

(3)bekezdés szerinti munkáltatói döntés meghozataláról a miniszter határoz, a

(4)bekezdés szerinti javaslatot pedig az egyet nem értés megjelölésével kell felterjeszteni.

(6)A Tábori Lelkészi Szolgálat állománya vonatkozásában a HM KÁT kezdeményezési és előzetes egyetértési jogköreit a HM parlamenti államtitkára gyakorolja. 3. Személyi javaslati lap 6. §

(1)A személyügyi eljárásban a munkáltatói jogkört gyakorló részére az állomány tagja szolgálati viszonyának létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszeréből (a továbbiakban: KGIR) előállított személyi javaslati lapon (a továbbiakban: javaslati lap) kell megtenni.

(2)Nem készül javaslati lap a) a Hjt. 32. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja,
3. b)a szerződéses állományba vétel, és
4. c)a zászlós, a törzszászlós, a főtörzszászlós, a százados, az őrnagy, az alezredes, az ezredes vagy a tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés esetén.

(3)Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, akkor javaslatát – az érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének figyelembe vételével – javaslati lapon terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére. Ha az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkör gyakorlója, a javaslati lapok elkészítésének és felterjesztésének rendjét az alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet vonatkozásában intézkedésben határozza meg. 7. §

(1)A személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a javaslati lap aláírásának napja.

(2)Tárgyévben tanulmányait befejező honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vétele esetén a személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a 262. §

(2)bekezdése szerinti jegyzőkönyv aláírásának napja.

(3)Ha a 6. §

(2)bekezdés c) pontja szerint nem készül javaslati lap, a személyügyi eljárás a 104. §

(1)bekezdése szerinti tájékoztatással kezdődik meg.

(4)Ha jogszabály a munkáltatói döntést kérelemhez köti, a személyügyi eljárás a kérelem állományilletékes parancsnokhoz érkezését követő napon kezdődik meg. 8. §

(1)A javaslati lap tartalmazza különösen

1. a)az érintett személy nevét, rendfokozatát,
2. b)az érintett személy szolgálati beosztásának, munkakörének adatait,
3. c)a szolgálati viszonnyal kapcsolatos javaslatot és indokolását,
4. d)a munkáltatói döntéshez szükséges kiegészítő információkat,
5. e)a javaslattevő beosztását és f ) az érintett személy nyilatkozatát a szolgálati viszonyával kapcsolatos javaslatról.

(2)Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon hozza meg, a javaslati lap a döntési lap mellékletét képezi.

(3)Ha a személyügyi eljárás az állomány tagja kérelmére indul, a kérelmet a javaslati laphoz csatolni kell.

(4)Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét kéri, ennek tényét a javaslati lapon rögzíteni kell. A javaslati laphoz csatolni kell a 12. §

(1)bekezdése szerinti igazolást.

1. Személyi beszélgetés
2. §

(1)Az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyügyi eljárás során a szolgálati viszonyával összefüggő javaslatról, a feleket érintő jogokról és kötelezettségekről az állomány tagjával személyi beszélgetés folytatható le.

(2)Jegyzőkönyvet kell felvenni,

1. a)ha ezt az állományilletékes parancsnok – a személyügyi eljárás összes körülményét mérlegelve – szolgálati érdekből elrendeli, vagy
2. b)ha az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyi beszélgetés lefolytatása kötelező, azonban arra nincs lehetőség. 10. §

(1)A személyi beszélgetést

1. a)az állományilletékes parancsnok, vagy
2. b)az állományilletékes parancsnok vagy – ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatalmazott más, vezető beosztást betöltő személy (a továbbiakban: kijelölt személy) folytathatja le.

(2)A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter, a HVKF, illetve – ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló magához vonhatja.

(3)Az

(1)bekezdés b) pontja szerint kijelölt személy képviseleti jogosultságát a meghatalmazás igazolja. 5. Különös méltánylást érdemlő egyéni érdek 11. §

(1)A Hjt. 43. §

(4)bekezdése, 59. §

(5)bekezdése, 108. §

(1)bekezdés c) pontja, 205. §

(3)bekezdése, 229. §

(1)bekezdése és 230. §

(4)bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül

1. a)a szolgálati érdekkel összefüggő tanulmány folytatása,
2. b)az olyan szociális körülmény, amely az állomány tagjára, illetve közeli hozzátartozóira vonatkozóan nyilvánvalóan, vagy bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a közeli hozzátartozó eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését, és
3. c)ha az állomány tagjának háztartásában élő alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanuló eltartott gyermeke tanulmányaiból annak befejezéséig kevesebb, mint egy év van hátra, valamint a gyermek által megkezdett speciális képzés, szakképzés befejezéséhez szükséges időtartam legfeljebb fele van hátra.

(2)A szolgálati viszony Hjt. 59. §

(5)bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére az

(1)bekezdéstől eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet. 12. §

(1)A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek fennállását az állomány tagja köteles igazolni.

(2)A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembe vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(3)Nem állapítható meg különös méltánylást érdemlő egyéni érdek különösen akkor, ha a szolgálati viszony módosítása nem jár együtt a szolgálatteljesítési hely megváltozásával. 6. Munkáltató döntések, jognyilatkozatok tartalmi követelményei és kiadásuk rendje 13. § A munkáltató döntés, jognyilatkozat tartalmazza különösen

1. a)a munkáltatói jogkört gyakorló beosztásának megnevezését, és az irat jellegét,
2. b)az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, valamint a személyügyi nyilvántartásban kezelhető egyéb személyi adatát,
3. c)az eljárás tárgyát, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését,
4. d)azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a munkáltatói döntést megalapozzák,
5. e)a munkáltatói döntés hatálybalépésének időpontját, illetve időtartamát, f ) indokolást, kivéve, ha az indokolási kötelezettséget a Hjt. kizárja, és
6. g)a Hjt. 7. §

(4)bekezdésének megfelelő tartalmú tájékoztatást a jogorvoslatról. 14. § Kizárólag egyéni határozat vagy parancs hozható

1. a)a szolgálati viszony létesítéséről,
2. b)a szolgálati viszony megszüntetéséről,
3. c)a szolgálati viszony Hjt. 42. §

(1)bekezdése és Hjt. 42. §

(2)bekezdés b)–

1. e)pontja szerinti módosításáról, és
2. d)a fegyelmi és a méltatlansági eljárás során. 15. §

(1)Ha nem kötelező egyéni határozat vagy parancs kiadása, a munkáltatói jogkört gyakorló dönthet összesítő határozat vagy parancs kiadásáról.

(2)Az összesítő határozat vagy parancs egy jognyilatkozatba foglalja az állomány több tagját érintő azonos tárgyú munkáltatói döntéseket.

(3)Az összesítő határozatról vagy parancsról az azt elkészítő személyügyi szerv kivonatot készít. A kivonatot munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. Az állomány érintett tagjával kizárólag a kivonatot kell közölni.

(4)Az összesítő határozatot vagy parancsot egy eredeti példányban kell elkészíteni. Az összesítő határozat vagy parancs az állomány valamennyi érintett tagjára nézve tartalmazza különösen a 13. § szerinti adatokat, rendelkezéseket.

(5)A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó

(4)bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül. 16. §

(1)Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntését a Hjt. 2. § 29. pont

1. c)alpontja szerint döntési lapon hozza meg, az a 13. § a)–
2. e)és
3. g)pontjában meghatározottakon túl tartalmazza a munkáltatói jogkört gyakorló lehetséges döntési alternatíváit is. A döntési lapot egy eredeti példányban kell elkészíteni.

(2)A döntési lapról kivonatot az állomány tagjának kérelmére kell készíteni. A kivonatot a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó

(1)bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.

(3)A döntési lapon rögzített döntésről a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz. Az összesítő határozatra a 15. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(4)A

(3)bekezdés szerinti egyéni határozat egy eredeti példányban készül, és arról a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hiteles másolatot készít. Az állomány érintett tagjával kizárólag a hiteles másolatot kell közölni.

(5)Az egyéni határozat a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

1. a)a határozatot hozó személyügyi szerv megnevezését,
2. b)a döntési lap számát,
3. c)arra való utalást, hogy a határozat meghozatalára a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörében eljárva került sor,
4. d)a kivonat készítésére vonatkozó kérelem lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről való tájékoztatást, és
5. e)azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a személyügyi szerv a határozatot hozta. 17. §

(1)Az állomány tagja havi illetményéről kiadott, illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

1. a)az illetmény-megállapítás okának megnevezését, a kapcsolódó munkáltatói döntés számát,
2. b)az illetmény-megállapítás alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését, a szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály, besorolási kategória számát, a rendszeresített rendfokozatot, előmeneteli rendet,
3. c)az állomány Hjt. 123. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. d)pontjának hatálya alá tartozó tagja esetén a beosztási illetmény alapját képező besorolási kategória számát,
3. d)a honvédelmi pótlék szorzószámát és összegét,
4. e)a beosztási illetmény alapját képező beosztáshoz tartozó besorolási szorzószámot, a Hjt. 123. §

(3)bekezdése esetén az eltérítés tényét és százalékos mértékét, a beosztási illetmény – eltérítéssel együtt – folyósítandó összegét, f ) az illetménykiegészítés mértékét és összegét,

1. g)a szolgálati időpótlék mértékét és összegét,
2. h)a megállapított rendszeres illetménypótlék megnevezését, mértékét és összegét,
3. i)a megállapított rendszeres kiegészítő illetmény megnevezését, mértékét és összegét,
4. j)az állomány tagját megillető egyes illetményelemek együttes összegét, és
5. k)a megállapított besorolás szerinti illetményre való jogosultság kezdőnapját.

(2)A Hjt. 122. §

(5)bekezdése szerinti illetményváltozásról szóló értesítés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

1. a)az értesítés okának megnevezését, a kiadásakor érvényes illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés számát,
2. b)a módosuló illetményelemek megnevezését,
3. c)az értesítés szerint módosuló illetményre való jogosultság kezdőnapját, az

(1)bekezdés d)–

1. i)pontja szerinti elemek kezdő naptól érvényes mértékét és összegét, és
2. d)az

(1)bekezdés j) pontja szerinti elemet.

(3)Az állományilletékes parancsnok havonta megállapítja az állomány tagja eseti illetménypótlékra vagy eseti kiegészítő illetményre való jogosultságát, meghatározza annak mértékét. Az erről szóló munkáltatói döntésnek a 13. §-on túl tartalmaznia kell különösen

1. a)a jogosultság megállapításának okát, a jogosultsági hónap megnevezését,
2. b)eseti illetménypótlék esetén a jogosultsági alapot képező szolgálati tevékenység teljesítéséről szóló igazolás számát,
3. c)a megállapított eseti illetménypótlék megnevezését, a pótlék összegének kiszámításához szükséges alapadatokat, a pótlék mértékét és összegét, és
4. d)a megállapított eseti kiegészítő illetmény megnevezését, és annak összegét. 7. Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása 18. §

(1)Az állományilletékes parancsnok a) a Hjt. 22. §

(2)bekezdése szerinti döntését az állomány tagjának nyilatkozatán, b) a Hjt. 25. §

(1)bekezdése szerint döntését az állomány tagjának kérelmén rögzíti a tudomásszerzést követő 8 napon belül.

(2)Ha az állomány tagjának külföldre utazása tervezetten a 3 napot meghaladja, köteles azt a külföldre utazás megkezdése előtt legalább 1 héttel a közvetlen szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni. II. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

1. A szolgálati viszony létesítésének feltételei
2. § Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony a honvéd tisztjelölttel, a honvéd altiszt-jelölttel, és a legénységi állomány azon tagjával, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte.
3. Az állományba vétel
4. §

(1)Az állományba vételi eljárást

1. a)a honvédségi ösztöndíjas hallgatókkal a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával a központi személyügyi szerv, és
2. b)az
3. a)pont alá nem tartozó esetekben a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve, folytatja le.

(2)Az állományba vételi okmány és szerződés egy eredeti példányát legkésőbb a szolgálati viszony létesítésének napján az állomány tagjának át kell adni. 21. §

(1)Az állományba vétel során a szakmai felelős egyetértése szükséges a) a szerződéses tiszti vagy altiszti állományba vétel esetén a Hjt. 33. §

(1)bekezdése szerinti alkalmazási feltételeknek való megfeleléshez, és b) az első rendfokozat Hjt. 40. §

(2)bekezdése szerinti megállapításához akkor, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem hadnagyi vagy őrmesteri rendfokozattal tervezi a jelentkező állományba vételét.

(2)A tábori lelkész esetén a Hjt. 31. §

(5)bekezdése szerinti egyetértés kiadását a Tábori Lelkészi Szolgálat illetékes szolgálati ága kezdeményezi.

1. § A szerződéses pályakezdő esetén a szerződésben a szolgálati viszony kezdő időpontjaként az alapkiképzés megkezdésének napját kell meghatározni.
2. § Ha a szolgálati viszony a Hjt.
3. §-a szerint úgy létesül, hogy a szolgálati viszony korábbi megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel között több, mint 10 év telt el, az állományba vételi okmányban a) a próbaidő megállapítása kötelező, és b) a próbaidő alatt a HVKF az állomány tagját alapkiképzésen való részvételre kötelezheti.
4. §

(1)Ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló

1. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt.
2. §

(3)bekezdésében meghatározottakon túl az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(2)Az áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítését az állományilletékes parancsnok és az érintett is kezdeményezheti. Az érintett a kérelmét az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

(3)Ha az érintett szerződéses pályakezdőnek minősül, az áthelyezés időpontjára a

1. §-t is alkalmazni kell.
2. § Szerződéses állományba vétel során a korábbi hivatásos, szerződéses, továbbszolgáló, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható.
3. A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek
4. §

(1)A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, továbbá a szakképzettséget, a szakképesítést, a szakképzettséget vagy szakképesítést helyettesítő képzettséget (a továbbiakban együtt: szakképzettség), egyéb képzettségi követelményeket, valamint egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet határozza meg.

(2)A munkakörökhöz előírt iskolai végzettségként, szakképzettségként vagy egyéb képzettségként a szakmai felelős külföldön teljesített képzést is elismerhet.

(3)Ha a 2. mellékletben valamely rendszeresített rendfokozatnál egynél több iskolai végzettség szerepel, közülük bármelyik megléte elégséges, kivéve az „és” kapcsolatban álló végzettségek esetén, mert akkor mindkét végzettség megléte szükséges.

(4)A 2. melléklet szerinti végzettségi szinteknél magasabb végzettség – ha a szakirányúságra vonatkozó követelmény teljesül – a szolgálati beosztás betöltését lehetővé teszi.

(5)A 2. mellékletben az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelmények, valamint a fegyvernemi és a munkaköri korlátozások meghatározására használt kódokra és rövidítésekre a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabályt kell alkalmazni.

(6)A repülőgép, a helikopter személyzet, a légi vezetés, a repülő harcbiztosító, valamint a repülőműszaki munkakörökre vonatkozó egészségi, pszichikai alkalmassági követelményekre és kizáró korlátozásokra az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályt akkor kell alkalmazni, ha az állomány tagja állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetének minősül.

(7)Az egészségügyi munkakörökre vonatkozó kizáró korlátozásokat, valamint a

(6)bekezdés szerinti követelményeket munkakörönként kell megállapítani.

(8)Katonai szervezeteknél rendszeresített jogi és igazgatási munkakörök tekintetében az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladatok jellegére tekintettel a 2. melléklettől eltérően T2 fizikai alkalmassági követelményszintet is meghatározhat. 27. §

(1)A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó általános idegennyelv-ismereti követelményt a 3. melléklet határozza meg.

(2)Általános idegennyelv-ismereti követelmény esetén a szolgálati beosztás az előírt nyelvből bármely, megfelelő szintű, államilag elismert nyelvvizsgával ellátható. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a szolgálati beosztások is betölthetők, melyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel. 28. §

(1)A szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól

1. a)szolgálati beosztásba történő kinevezés, valamint ezredes, vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén a HVKF,
2. b)alezredes, vagy annál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a szolgálati beosztás – mérlegelve a szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét – ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül.

(2)Az

(1)bekezdés b) pontja esetén a mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli engedélye szükséges, kivéve, ha az állományilletékes parancsnoki jogkört a HVKF gyakorolja.

(3)Az

(1)bekezdés szerinti mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól. 29. §

(1)Szolgálati beosztás betöltésére a Hjt. 34. §

(1)bekezdése szerint nyílt vagy zárt pályázat írható ki.

(2)Nyílt pályázat esetén a pályázati kiírás nyilvános. A nyílt pályázat a HM hivatalos lapjában és honlapján, a közszolgálati állásportálon, az elektronikus levelező rendszeren, továbbá a KGIR-en keresztül kerül közzétételre.

(3)Zárt pályázat esetén a pályázati kiírás csak a pályázatban való részvételre előzetesen kiválasztott személyi kör részére kerül megküldésre.

(4)A pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki.

(5)A

(4)bekezdéshez a központi személyügyi szerv vezetőjének előzetes engedélye szükséges. 30. §

(1)A pályázat feltételeit az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(2)A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen

1. a)a pályázatot kiíró által vezetett honvédelmi szervezet megnevezését, a pályázatot kiíró nevét, szolgálati beosztását,
2. b)a betöltendő szolgálati beosztásba helyezés határozott vagy határozatlan időtartamát,
3. c)a szolgálati beosztás megnevezését, a rendszeresített rendfokozatot,
4. d)a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat, így különösen a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, idegennyelv-ismeretet,
5. e)ha előírás, szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, vagy vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezettséget, f ) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket,
6. g)a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását,
7. h)a szolgálatteljesítés helyét,
8. i)a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,
9. j)a pályázat benyújtásának helyét, időpontját, módját,
10. k)a pályázat elbírálásának időpontját,
11. l)a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, és
12. m)a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, elérhetőségét.

(3)A pályázatban meg kell jelölni, hogy a szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kizárólag az állomány tagja nyújthat be, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével a szolgálati viszony létesítését nem zárja ki. 31. §

(1)A pályázat nyerteséről a benyújtott pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2)Eredménytelen a pályázat, ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas jelölt.

(3)A pályázat eredménytelensége esetén új pályázatot lehet kiírni. 32. §

(1)Az MH EK orvos igazgatói beosztásának betöltésére nem kell pályázatot kiírni.

(2)Az MH EK más vezető beosztásának betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha az adott szolgálati beosztás haladéktalan betöltése a folyamatos egészségügyi ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges. 11. Tájékoztatási kötelezettség 33. §

(1)A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltató jogkört gyakorló által kijelölt személy írásban, legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján tájékoztatja az állomány tagját

1. a)a szolgálati rendről,
2. b)az illetmény megállapításának és folyósításának szabályairól,
3. c)a szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről,
4. d)a felmentési idő megállapításának szabályairól,
5. e)a lemondás és az egyoldalú szerződésbontás szabályairól és korlátozásáról, f ) az adható egyéb juttatásokról,
6. g)a honvéd jogállásával összefüggő jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése céljából a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvény (a továbbiakban: Adat tv.) szerinti kötelező adatkezelésről, a nyilvántartandó adatok köréről, és az adatok nyilvántartásának időtartamáról, és
7. h)a Hjt. 38. §

(4)bekezdése esetén próbaidős rendfokozat elvesztéséről.

(2)Az

(1)bekezdés a)–c), és f ) pontja szerinti tájékoztatás megadható az érintett adatokra irányadó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés rendelkezésére történő hivatkozással.

(3)Az

(1)bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatásra az Adat tv. rendelkezéseire történő hivatkozással kerül sor. 12. Az eskü 34. §

(1)Az állomány tagja az eskü letételét az eskü szövegét tartalmazó iraton aláírásával igazolja.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti irat egy eredeti példányát az eskütételt követően az érintett részére át kell adni.

(3)A koronaőri eskü letételére a koronaőr beosztásba helyezés napján kerül sor. III. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA 13. A szolgálati viszony módosításának közös szabályai 35. §

(1)Ha jogszabály a szolgálati viszony módosítását az állomány tagjának

1. a)kérelméhez köti, azt az állomány tagja a szolgálati út betartásával a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be,
2. b)beleegyezéséhez köti, akkor arról az állomány tagja a javaslati lapon nyilatkozik.

(2)Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört gyakorló az

(1)bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a kézhezvételét követő 30 napon belül bírálja el, és erről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.

1. § Az állomány tagjának áthelyezésére, kinevezésére és megbízására az jogosult, aki az áthelyezéssel, kinevezéssel vagy megbízással betöltendő szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja.
2. § Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor a viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg.
3. §

(1)Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó tiszti vagy altiszti beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata legfeljebb két rendfokozattal lehet alacsonyabb, mint a beosztásban rendszeresített rendfokozat.

(2)Az

(1)bekezdéstől szolgálati érdekből a HVKF engedélyével el lehet térni. 39. §

(1)Az állomány tagjának honvédelmi szervezetek között kérelemre történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezése esetén, a kérelmet a 35. §

(1)bekezdés a) pontjától eltérően a fogadó honvédelmi szervezet vezetője részére kell benyújtani, az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett.

(2)A kérelemről a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kézhezvételt követő 30 napon belül dönt. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A fogadó honvédelmi szervezet vezetője az elutasításáról vagy elfogadása esetén a tervezett szolgálati beosztásról 15 napon belül írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot.

(3)Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kérelmet elfogadta, az állományilletékes parancsnok álláspontját személyi javaslati lapon küldi meg a munkáltatói jogkört gyakorló részére.

(4)Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője az állományilletékes parancsnok nemleges javaslata ellenére is fenntartja áthelyezési szándékát, arról a szolgálati alá-fölérendeltség esetén a szolgálati elöljáró, egyéb esetben a közvetlen közös elöljáró parancsnok dönt.

1. § A szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba áthelyezés esetén a szolgálati viszony módosítására irányuló eljárás az állomány tagja részére a tervezett beosztásról szóló tájékoztatással kezdődik.
2. § Ha az állomány tagja az áthelyezés következményeként a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, akkor a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő helyezés lehetőségét évente, az előmeneteli tervezések során vizsgálni kell.
3. §

(1)Az állomány tagja a szolgálati viszony fennállása alatt a Hjt. 44. §

(1)bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének a munkáltatói felhívástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az állomány tagja az igazolási kötelezettségének a határidő lejártáig nem tesz eleget, akkor arra ismételten írásban, 15 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani.

(2)A hatósági bizonyítványt az állományilletékes parancsnoknak kell benyújtani.

(3)A hatósági bizonyítvány igénylésének költségét az állomány tagja számára – ha a Hjt. 31. §

(2)bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn – a Honvédség utólag, számla ellenében megtéríti. 43. §

(1)A 33. §

(1)bekezdés a)–d), és f ) pontjában meghatározottak változásáról az állomány tagját a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(2)A változásról szóló írásos tájékoztatás akkor mellőzhető, ha az eredeti tájékoztatás a 33. §

(2)bekezdése szerint történt, és a változás a 33. §

(2)bekezdése szerinti rendelkezések módosításának eredménye. 44. §

(1)Pályázat útján szolgálati beosztás kizárólag áthelyezéssel tölthető be.

(2)Ha a pályázó az

(1)bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, pályázata érvénytelennek minősül.

(3)A pályázati kiírásban az

(1)és a

(2)bekezdés szerinti korlátozásra utalni kell.

(4)A pályázatra és a pályázati eljárásra a 29–

1. §-t alkalmazni kell.
2. §

(1)A 26–28. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.

(2)A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés további feltétele

1. a)2 év törzsbeosztásban és 2 év parancsnoki, vezetői szolgálati beosztásban teljesített szolgálat, és
2. b)műveleti területen vagy nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain, illetve katonai szervezeteinél teljesített tartós külföldi szolgálat, és
3. c)a közigazgatási szakvizsga sikeres letétele.

(3)A

(2)bekezdés a) pontja szerinti időtartamok számításakor az őrnagy, az alezredes, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásokban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4)A

(2)bekezdés c) pontját kizárólag a HM-ben kell alkalmazni. A közigazgatási szakvizsga-kötelezettségre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 118. §

(9)bekezdése az irányadó. 46. §

(1)A miniszter a) a 45. §

(2)bekezdése szerinti feltételek, és b) a felsővezetői tanfolyamra vonatkozó követelmény teljesítése alól szolgálati beosztásba történő kinevezés során az állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.

(2)Nem feltétele a felsővezetői tanfolyam elvégzése a szolgálati beosztás betöltésének, ha a szolgálati beosztás az NKE-nek a Honvédségnél létrehozott munkaköri jegyzékében kerül rendszeresítésre. 14. A szerződés módosítása 47. §

(1)A szerződés Hjt. 45. §

(1)bekezdése szerinti meghosszabbítását a szerződéses állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőző egy éven belül kezdeményezheti.

(2)Nem alkalmazható az

(1)bekezdés szerinti időbeli korlátozás a Hjt. 42. §

(2)bekezdés b)–d) és f ) pontja szerinti vezénylések esetén. 48. §

(1)A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyának meghosszabbítása iránti kérelmét a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőzően legkésőbb 60 nappal nyújthatja be.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

1. A rendelkezési állomány
2. §

(1)Az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés a), d)–

1. l)és o)–
2. s)pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve végzi.

(2)Az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés b), c), m),

1. n)és
2. t)pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi. 50. § A Hjt. 46. §

(1)bekezdés j) pontja szerinti önhibán kívüli oknak minősül különösen az, ha az állomány tagja a Hjt. 116. §

(1)bekezdése, vagy a Hjt.

1. §-a szerint egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.
2. Vezénylés szolgálati feladat ellátására
3. §

(1)A halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével, az állomány tagját a Hjt. 49. §-a szerinti vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb 10 nappal tájékoztatni kell.

(2)Szolgálati feladat ellátására történő vezénylésnek minősül a kötelékben történő feladat- végrehajtás esetét kivéve, ha a honvédségi szervezet vagy annak önálló szervezeti eleme a szolgálati feladatát a szolgálatteljesítés helyétől eltérő helységben hajtja végre. 17. Megbízás 52. §

(1)Az állomány tagját eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett a Hjt.

1. §-a szerint megbízni a szolgálatteljesítési helyén lehet. Ha az állomány tagjának tervezett megbízása nem a szolgálati beosztása szerinti szolgálatteljesítési helyén történik, a megbízást csak eredeti beosztás alóli mentesítéssel lehet elrendelni a megbízás helyére történő, Hjt.
2. §-a szerinti vezényléssel egyidejűleg.

(2)Az állomány készenléti jellegű beosztást vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztást betöltő tagja eredeti szolgálati beosztása ellátása mellett más szolgálati beosztás ellátásával nem bízható meg. 53. §

(1)Eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítéssel az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül a viselt rendfokozatánál kettővel magasabb, eggyel alacsonyabb, vagy azonos rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.

(2)Eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítéssel az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját

1. a)a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb, eggyel alacsonyabb vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, általános előmeneteli rendbe, vagy
2. b)a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál eggyel magasabb, eggyel alacsonyabb vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.

(3)Az állomány tagjának eredeti beosztása ellátása mellett történő megbízására az

(1)és a

(2)bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy a megbízással ellátandó szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata indokolt esetben – az adott állománycsoporton belül – felfelé legfeljebb két rendfokozattal, lefelé egy rendfokozattal térhet el az eredeti szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozatától.

1. § A 30 napot meg nem haladó megbízás lejártát követő 3 hónapon belül újabb megbízás csak az állomány tagjának beleegyezésével adható.
2. § Szolgálati beosztáshoz nem tartozó az a feladatkör, amelynek megbízással történő végrehajtását jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendeli el, és a feladat nem szerepel az állomány tagjának munkaköri leírásában.
3. A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés
4. §

(1)A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 42. §

(2)bekezdés b)–f ) pontja szerinti vezénylésről szóló munkáltatói döntésben rendelkezhet az állomány tagjának a Hjt. 57. §

(1)bekezdése szerinti határozott időre szóló előléptetéséről, kinevezéséről, vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításáról, feltéve, hogy munkáltatói jogköre mindkét döntés meghozatalára kiterjed.

(2)Ha az

(1)bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló nem azonos személy, a Hjt. 42. §

(2)bekezdés b)–f ) pontja szerinti vezénylésre jogosult a Hjt. 57. §

(1)bekezdésének alkalmazására javaslatot tehet az e döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorlónak.

1. A szolgálati viszony szünetelése
2. § Az állomány tagja szolgálati viszonya szünetelésével kapcsolatos, a Hjt.
3. §

(1)bekezdése szerinti kötelezettségét írásban, az állományilletékes parancsnok részére teljesíti. IV. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE 20. Közös szabályok 58. §

(1)A Hjt. 59. §

(1)bekezdése esetén a szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. A szolgálati viszony a) a Hjt. 59. §

(1)bekezdés

1. a)pontja esetén a halál bekövetkezésének napján,
2. b)a Hjt. 59. §

(1)bekezdés

1. b)pontja esetén a törvényi feltétel beálltának napján,
2. c)a Hjt. 59. §

(1)bekezdés

1. c)pontja esetén a jogerőre emelkedés napján, és
2. d)a Hjt. 59. §

(1)bekezdés d) pontja esetén a vállalt szolgálati idő letelte napján szűnik meg.

(2)A Hjt. 59. §

(1)bekezdés

1. e)pontja esetén
2. a)a szerződéses szolgálati viszony a hivatásos állományba vétel napját megelőző napon szűnik meg, és
3. b)a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben rögzíteni kell. 59. §

(1)A szolgálati viszonyt a) a Hjt. 59. §

(2)bekezdés

1. a)pontja esetén a felek megállapodása,
2. b)a Hjt. 59. §

(2)bekezdés

1. c)pontja esetén a háromoldalú megállapodás, és
2. c)a Hjt. 59. §

(2)bekezdés

1. d)pontja esetén
2. ca)ha az állomány tagja kezdeményezte, az erről szóló nyilatkozata, és
3. cb)ha a munkáltatói jogkört gyakorló kezdeményezte, az erről szóló jognyilatkozat szünteti meg, az abban meghatározott időpontban.

(2)A Hjt. 59. §

(2)bekezdés b) pontja esetén a szolgálati viszonyt a felmentésről szóló jognyilatkozat szünteti meg, a felmentési idő utolsó napján.

(3)A Hjt. 59. §

(2)bekezdés e) pontja esetén a szolgálati viszonyt az állomány tagjának lemondását vagy a szerződésbontást tartalmazó nyilatkozata szünteti meg a lemondási idő utolsó napján, kivéve a Hjt. 61. §

(3)bekezdése esetén.

(4)Nem alkalmazható az

(1)–

(3)bekezdés, ha a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva a Hjt. 59. §

(5)bekezdése szerint meghosszabbodik. 60. §

(1)A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló határozat, parancs, megállapodás a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

1. a)a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét,
2. b)a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, és
3. c)a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével.

(2)A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az állományilletékes parancsnok határozatban vagy parancsban állapítja meg az állomány tagjának járandóságait és az őt terhelő megtérítési kötelezettséget. 61. § A szolgálati viszony megszűnéséről, megszüntetéséről szóló igazolásnak tartalmaznia kell különösen

1. a)a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímét,
2. b)a Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével,
3. c)az illetményből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy az állomány tagjának tartozása nincs,
4. d)a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének évében járó alap- és pótszabadság mértékét, az igénybe vett szabadság időtartamát, valamint a szabadság megváltásaként kifizetett napok számát, és
5. e)a kifizetésre került végkielégítést vagy leszerelési segélyt, valamint a kifizetésre került jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartamot és annak mértékét. 21. A közös megegyezés 62. §

(1)A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését az állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti.

(2)Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a közös megegyezést az állományilletékes parancsnok a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3)A közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezését a megállapodás mindkét fél által történő aláírásáig lehet visszavonni.

(4)A javaslati laphoz csatolni kell az állomány tagja által aláírt megállapodást is.

1. A lemondás
2. § Az állomány tagja a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.
3. §

(1)Az állomány tagja a rövidebb lemondási időben történő megállapodást a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatában kezdeményezheti.

(2)Az állományilletékes parancsnok az ezzel kapcsolatos álláspontját a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozaton haladéktalanul rögzíti.

(3)A felek közötti rövidebb lemondási időben történő megállapodás az állományilletékes parancsnok egyetértő záradékával jön létre.

(4)A rövidebb lemondási időt úgy kell megállapítani, hogy az állomány tagja a Hjt. 70. §

(1)bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. §

(2)bekezdése szerint kifizethetők legyenek. 23. A felmentés 65. §

(1)A felmentésről szóló jognyilatkozat a Hjt.

1. §-ában és a Hjt.
2. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a felmentési idő kezdetét és időtartamát, valamint a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát.

(2)A felmentés indokolása utólag nem módosítható, nem egészíthető ki.

(3)A felmentési idő a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követően nem módosítható.

(4)A Hjt. 62. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja kivételével a javaslati laphoz csatolni kell a felmentés okszerűségét bizonyító okmányokat. 24. Az áthelyezés más jogviszonyba 66. §

(1)Más jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodás megkötését az állomány tagja, az állományilletékes parancsnok vagy az átvevő munkáltató kezdeményezheti azzal, hogy

1. a)az állomány tagja kérelmét az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be,
2. b)az állomány tagja az
3. a)pont szerinti kérelméhez köteles csatolni az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és
4. c)az
5. a)pont alá nem tartozó kezdeményezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2)Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az állományilletékes parancsnok a más jogviszonyba történő áthelyezést a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3)A javaslati laphoz csatolni kell a) az

(1)bekezdés

1. a)pontja esetén az állomány tagjának kérelmét és az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és
2. b)a más jogviszonyba történő áthelyezésről előkészített megállapodást. 67. §

(1)A személyügyi eljárás során az átvevő munkáltató kérésére – az állomány tagja hozzájárulása esetén – az érintett személyi okmánya az átvevő munkáltató részére betekintésre megküldhető.

(2)Az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés

1. r)vagy
2. s)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja más jogviszonyba történő áthelyezésének elősegítése érdekében a központi személyügyi szerv folyamatosan vizsgálja az üres és a megüresedő közalkalmazotti és kormánytisztviselői munkaköröket. 25. Szolgálati viszony megszüntetése próbaidő alatt 68. § Az állomány tagja szolgálati viszonyának a Hjt. 59. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be. V. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA 26. A szolgálatteljesítés általános keretei 69. §

(1)Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet a HM-ben, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél, a nem katonai oktatási intézményeknél és a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a

1. melléklet, a katonai szervezeteknél az
2. melléklet határozza meg. A szolgálati beosztások megnevezése a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére, és funkciójára történő és a katonai hagyományokon alapuló utalással kiegészíthető.

(2)A munkaköri jegyzékekben és az állománytáblákban a parancsnoki, vezetői (a továbbiakban együtt: vezető) szolgálati beosztásra meghatározott rendszeresített rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesi szolgálati beosztásokra. Ahol a 4. és az 5. melléklet helyettest említ, azon a vezető valamennyi helyettesét érteni kell.

(3)A

(2)bekezdéstől szolgálati érdekből a miniszter eltérhet.

(4)A

1. és az
2. melléklet „(V)” toldattal határozza meg azon vezető szolgálati beosztásokat, a) ahol a Hjt.
3. §

(2)bekezdése szerint rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető,

1. b)amelyek a Hjt. 110. §-a szerint vezetői pótszabadságra jogosítanak,
2. c)amelyek a Hjt. 126. §-a szerint vezetői illetménypótlékra jogosítanak, és
3. d)amelyek a Hjt. 131. §

(1)bekezdése szerint vezető beosztásnak minősülnek.

(5)A

1. és az
2. melléklet „(M)” toldattal határozza meg azon vezető beosztásokat, ahol a Hjt.
3. §

(4)bekezdése szerint a más kereső tevékenység kizárt.

(6)A

1. és az
2. melléklet „(K)” toldattal határozza meg a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásokat, és „(P)” toldattal a kezdő beosztásokat.

(7)A honvédségi szervezetek munkaköri jegyzékét és állománytábláját az

(1)–

(5)bekezdésre figyelemmel kell összeállítani. 70. §

(1)Fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység – a katonai szolgálattal járó általános kockázaton túl – egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.

(2)A szolgálati beosztások, illetve szolgálati tevékenység körét a 6. melléklet határozza meg. 71. §

(1)A 27. § szerinti követelményt a honvédségi szervezet állománytáblájában, vagy munkaköri jegyzékében meg kell jeleníteni.

(2)Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, a 27. §

(1)bekezdésében foglaltaktól eltérő idegennyelv-ismereti követelményeket az állománytáblában, munkaköri jegyzékben kell rögzíteni.

(3)Az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismereti szintjét, a szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell. 72. § Új munkakör

1. a)a munkakör jellemzőit vizsgálva a munkakörhöz kapcsolódó feladatok, hatáskörök, jogkörök, felelősségek, a munkakör kapcsolatrendszere, valamint a betöltéséhez szükséges kompetenciák feltárására vonatkozó, a kockázati tényezők felmérésére is kiterjedő eljárást (a továbbiakban: munkakör-elemzés), és
2. b)a munkakör-elemzés megállapításai alapján a munkakörök egymáshoz viszonyított relatív fontosságának, és súlyának meghatározására vonatkozó értékelést követően hozható létre. 73. § Az állomány meghatározott szolgálati beosztást betöltő, haditechnikai eszközöket közvetlenül üzemeltető vagy vezető tagjának szakmai ismeret-szintjét osztályos fokozatba sorolással rendszeresen ellenőrizni kell. 27. Összeférhetetlenség 74. §

(1)Az állomány tagja a Hjt. 80. §

(3)bekezdése szerinti felmentés iránti kérelmét az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2)Az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés visszavonásig érvényes. 75. §

(1)Az állomány tagja a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelmét, valamint az ehhez szükséges bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti. Az előzetes engedély iránti kérelem a

1. §-on túl tartalmazza különösen a tevékenység kezdő időpontját, a munkáltató megnevezését, a fő tevékenység és a jogviszony meghatározását, a tevékenység szolgálatteljesítési időt érintő időtartamát, valamint nyilatkozatot arról, hogy a más kereső tevékenység létesítése és fenntartása nem ellentétes a Honvédség feladataival, nem akadályozza a szolgálat pártatlan és befolyástól mentes ellátását és nem veszélyezteti a Honvédség tekintélyét. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány a
2. §-on túl tartalmazza különösen a szervezet megnevezését, a fő tevékenység meghatározását, valamint a beosztás, a jogviszony és a tevékenység jellegének megjelölését.

(2)A formanyomtatványhoz csatolni kell az előzetes engedély elbírálásához szükséges iratokat.

(3)Az állományilletékes parancsnok a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokának megjelölésével az

(1)bekezdés szerinti formanyomtatványon dönt.

(4)A korábban már bejelentett vagy engedélyezett más kereső tevékenységet érintő változást az állomány tagja a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat. 76. §

(1)Az előzetes engedély a visszavonásig érvényes. Vissza kell vonni az előzetes engedélyt, ha az állomány tagja szolgálati kötelezettségeiből adódó feladatait a más kereső tevékenységgel összefüggő okból nem megfelelően látja el, a Hjt. 81. §

(7)bekezdése szerinti körülmény az előzetes engedély megadását követően merül fel vagy jut az állományilletékes parancsnok tudomására.

(2)A visszavonás időpontját és indokát a 75. §

(3)bekezdése szerinti formanyomtatványon rögzíteni kell.

1. § Megszűnik az előzetes engedély, vagy a bejelentési kötelezettséget ismételten teljesíteni kell, ha az állomány tagja más honvédségi szervezethez áthelyezésre, kinevezésre kerül. A korábban engedélyezett más kereső tevékenysége akkor tartható fenn, ha azt az új állományilletékes parancsnok engedélyezi.
2. A teljesítményértékelés
3. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogkört az értékelő vezető gyakorolja.
4. §

(1)Értékelő vezetőnek minősül a tiszti és az altiszti állomány esetén

1. a)az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó közvetlen szolgálati elöljárója, vagy közvetlen hivatali felettese,
2. b)az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Magyarországon települő katonai szervezet állományából kijelölt vezető, és
2. c)az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés f )–i), l)–m),

1. p)és
2. q)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a vezénylés szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka vagy az általa kijelölt, legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó vezető.

(2)Értékelő vezetőnek minősül az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagja (a továbbiakban: tisztesi állomány) esetén az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó szolgálati elöljárója.

(3)Az értékelő vezetőket az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy felkészítő foglalkozás keretében készíti fel a teljesítményértékelés elvégzésének feladataira. 80. §

(1)Az értékelő vezető az éves teljesítményértékelést

1. a)a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról minden év január 1-je és január 31-e között, és
2. b)a tisztesi állomány tagjáról a Hjt. 87. §

(2)bekezdésében meghatározott időpontban készíti el.

(2)A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző egy évet kell figyelembe venni. 81. §

(1)A teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha az állomány tagja a szolgálati beosztását legalább 2 hónapig az értékelő vezető irányítása alatt látja el.

(2)Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja új szolgálati beosztásba kerül, vagy az értékelő vezető személye évközben megváltozik és az éves teljesítményértékelés időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, a teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.

(3)Ha az értékelési időszak alatt az állomány tagja a szolgálati beosztás ellátásából adódó napi feladatait nem az értékelő vezető irányítása alatt végzi, vagy legalább 2 hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést az eredeti szolgálati beosztása szerinti értékelő vezető készíti el a napi feladatvégzését közvetlenül irányító személy véleményének kikérése mellett.

(4)Nem kell teljesítményértékelést készíteni

1. a)az állomány tagjáról, ha szolgálati viszonya megszüntetése érdekében a személyügyi eljárás megkezdődött, és
2. b)az állomány Hjt. 46. §

(1)bekezdés b), j), k), n),

1. o)és r)–
2. t)pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjáról. 82. §

(1)Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készült, akkor azt az ok pontos meghatározásával jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelést. Az előmenetel szempontjából a jegyzőkönyvet és a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelést együtt kell figyelembe venni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a tárgyévet megelőző évben teljesített fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményét.

(2)Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, akkor előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető. 83. §

(1)A teljesítményértékelés formai és tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a

1. melléklet, a tisztesi állomány tagja esetén a
2. melléklet határozza meg.

(2)A teljesítményértékelés során értékelni kell a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit, a kompetencia alapú munkamagatartását, valamint egyéb kompetenciáit, a fizikai állapotfelmérés eredményét és az éves kiképzési feladatok eredményét.

(3)A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása során a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri leírásából adódó feladatait kell alapul venni. A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket

1. a)ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának szolgálati viszonya év közben keletkezik, az állományba vételt követő 6. hónapig,
2. b)a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vételét követően 2 hónapon belül,
3. c)más szolgálati beosztásba történő kinevezés vagy áthelyezés esetén a szolgálati beosztás betöltésétől számított 1 hónapon belül, és
4. d)az éves teljesítményértékelés során a következő évre vonatkozóan kell megállapítani, és a tiszti vagy az altiszti állomány tagjával közölni.

(4)Az állományilletékes parancsnok biztosítja, hogy az állomány tagja az értékelés részeként meghatározott fizikai állapotfelmérésen és az éves kiképzési feladatokon részt vegyen. 84. §

(1)Az értékelő vezető ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltők esetén a teljesítményértékelés végrehajtása előtt rendelkezhet úgy, hogy az értékelt személy végezzen önértékelést.

(2)Önértékelés során a kompetencia alapú magatartás-értékelést, illetve az egyéb kompetenciák értékelését kell végrehajtani.

(3)Az értékelő vezető az önértékelést nem köteles figyelembe venni.

(4)Az önértékelést kizárólag az értékelő vezető jogosult megismerni, és azt a teljesítményértékelés eredményét ismertető beszélgetésen köteles az értékelt személy részére visszaadni. 85. §

(1)A tiszti és az altiszti állomány tagjának teljesítményét 0–100%-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok az alábbiak szerint súlyozottan számítanak be a végeredménybe:

1. a)a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények értékelésének eredménye 0,3-szeresen,
2. b)a kompetencia alapú munkamagatartás-értékelés eredménye 0,3-szeresen,
3. c)az egyéb kompetenciák értékelésének eredménye 0,1-szeresen,
4. d)a fizikai állapotfelmérés eredménye 0,2-szeresen, és
5. e)az éves kiképzési feladatok eredménye 0,1-szeresen.

(2)A teljesítményértékelés súlyozott eredményét %-os formában 2 tizedesjegy pontosságig kell megállapítani. 86. §

(1)A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén az elért eredmények alapján

1. a)„A” teljesítményszint: Kiemelkedő 91–100%
2. b)„B” teljesítményszint: Jó 71–90%
3. c)„C” teljesítményszint: Megfelelő 51–70%
4. d)„D” teljesítményszint: Átlag alatti 41–50%
5. e)„E” teljesítményszint: Elfogadhatatlan 0–40% állapítható meg.

(2)„Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” az értékelés, ha

1. a)„E” teljesítményszintű, vagy
2. b)magasabb, mint „E” teljesítményszint, de az értékelt személy a kompetencia alapú munkamagatartás és az egyéb kompetenciák külön-külön értékelése során kevesebb, mint 40%-ot ér el.

(3)Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja „szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan” értékelést kapott, 2 hónapon belül ismételten értékelni kell. Az értékelést a személyügyi vezető és az értékelő vezető közvetlen felettesének bevonásával kell elvégezni. Ha az ismételt értékelés eredménye

1. a)nem „szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagját szolgálati beosztásában kell továbbfoglalkoztatni,
2. b)„szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, az állományilletékes parancsnok az ismételt értékelést követő 15 napon belül megvizsgálja a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának honvédségi szervezeten belül más, azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezésének lehetőségét.

(4)A

(3)bekezdés

1. b)pontja esetén, ha a honvédségi szervezetnél azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztás nem biztosítható,
2. a)az állományilletékes parancsnok az érintett személyi anyagát kérelemére a

(3)bekezdés

1. b)pontja eredménytelenségének megállapítását követő 15 napon belül felterjeszti a központi személyügyi szerv részére, és
2. b)a központi személyügyi szerv vezetője a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának kérelmére megvizsgálja a más honvédségi szervezetnél történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezése lehetőségét, és ennek megfelelően kezdeményezi az áthelyezést, vagy ennek hiányában a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a Hjt. 46. §

(1)bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi.

(5)Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a

(3)és a

(4)bekezdés szerinti eljárás során nem kéri továbbfoglalkoztatási lehetőségének vizsgálatát, vagy arra nincs lehetőség, a munkáltatói jogkör gyakorló az érintett szolgálati viszonyát megszünteti. 87. §

(1)A tisztesi állomány tagja esetén az értékelés eredménye az értékelt időszakban mutatott teljesítmény alapján

1. a)előléptetésre javasolt vagy nem javasolt,
2. b)altiszti tanfolyamra vezénylésre javasolt vagy nem javasolt, vagy
3. c)szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan lehet.

(2)Az

(1)bekezdés c) pontja esetén, ha a honvédségi szervezeten belül más beosztás nem biztosítható, akkor a szolgálati viszony megszüntetésre kerül. 88. §

(1)A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja végrehajtotta az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat.

(2)A teljesítményértékelésben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja megjelölheti azokat a helyőrségeket, amelyeket előmenetelének tervezése során előnyben részesít. 89. §

(1)A teljesítményértékelés elkészítését követően az értékelő vezető az állomány tagjával személyesen ismerteti, és indokolja az általa készített teljesítményértékelés eredményét.

(2)A papír alapú éves teljesítményértékelést 5 évig kell megőrizni, ezt követően az ügyviteli szabályok szerint meg kell semmisíteni.

(3)A KGIR rendszerben

1. a)az éves teljesítményértékelés eredményeit a tárgyév február 15-ig, és
2. b)az
3. a)pont alá nem tartozó teljesítményértékelést az

(1)bekezdés szerinti ismertetést követő 30 napon belül rögzíteni kell. 29. Minősítő vizsga 90. §

(1)Az állomány hadnagy, főhadnagy, százados vagy őrnagy, valamint őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós rendfokozatú tagja előmenetele érdekében – egyéni jelentkezés alapján – minősítő vizsgát tehet.

(2)Minősítő vizsgára jelentkezni legkorábban a kötelező várakozási idő letelte előtti évben lehet.

(3)A minősítő vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között. 91. §

(1)A minősítő vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.

(2)A minősítő vizsga sikertelen, ha a vizsgázó szerzett pontszáma nem éri el a szerezhető pontszám legalább 51%-át.

(3)A minősítő vizsgák eredményét a vizsgát követő 15 napon belül a KGIR rendszerben rögzíteni kell.

(4)A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő két előmeneteli tervezési időszakban vehető figyelembe.

(5)Minősítő vizsga évente legfeljebb 2 alkalommal tehető. Az előmenetel során a sikeres vizsgák közül – az eredménytől függetlenül – a később tett minősítő vizsga eredménye vehető figyelembe. 30. A tiszti és az altiszti állomány előmenetele és előmenetelének tervezése 92. §

(1)Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha

1. a)a 86. § szerint legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik, és
2. b)az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, valamint főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja az
3. a)pont szerinti teljesítményértékelés mellett sikeres és érvényes minősítő vizsgával is rendelkezik.

(2)Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő, ha az adott évben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.

(3)A Hjt. 84. §

(5)bekezdése szerinti esetekben – függetlenül a teljesítményértékelés eredményétől – az állomány tagja előmenetelre nem tervezhető. 93. §

(1)A Hjt. 84. §

(3)bekezdés b) pontja esetén az előléptetéshez vagy az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezéshez 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés szükséges.

(2)A Hjt. 83. §

(3)bekezdése és a Hjt. 84. §

(3)bekezdés b) pontja szerinti esetekben az állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés esetén kerülhet sor.

(3)Az altiszti beosztásra történő felkészítésre vezénylés 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés alapján történhet.

(4)A Hjt. 77. §

(1)bekezdése szerinti kezdő beosztások esetén a várakozási idő leteltekor a főhadnaggyá, vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint – a teljesítményértékelésben szereplő – kompetencia alapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor. 94. §

(1)A tábornoki, az ezredes és a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba tervezettek kiválasztása a teljesítményértékelés alapján elkészített rangsorolás figyelembe vételével történik.

(2)Főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltésére az MH vezénylő zászlós tehet javaslatot. 95. §

(1)Az állomány előmenetelének tervezése százados vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások, valamint a zászlósi rendfokozati csoportba tartozó szolgálati beosztások esetén központi, az ettől eltérő rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a honvédségi szervezeten belül, helyi szinten történik.

(2)A tisztesi állomány altiszti beosztásba helyezése az adott honvédségi szervezeten belül kerül megtervezésre. 96. §

(1)Az előmenetel központi tervezése minden év március 1-je és június 30-a közötti időszakban kerül végrehajtásra.

(2)A magasabb beosztásba történő kinevezésre legkésőbb november 1-jei időponttal kerülhet sor.

(3)Nem kerülhet sor az azonos és az alacsonyabb beosztásba történő áthelyezésre január 1-je és január 15-e közötti időponttal.

(4)Január 16-a és július 31-e közötti időponttal azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezéshez – a központi előmenetel tervezés biztosításának érdekében – a központi személyügyi szerv előzetes engedélye szükséges.

(5)A

(3)és a

(4)bekezdés szerinti korlátozást a legénységi állomány tagjára nem kell alkalmazni.

1. § A központi személyügyi szerv – a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával – minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező a) honvéd tisztjelölt, b) honvéd altiszt-jelölt, c) honvédségi ösztöndíjas hallgató, és d) az állomány Hjt.
2. §

(1)bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati beosztását. 98. § A Hjt. 86. §

(3)bekezdése szerinti esetben az állományilletékes parancsnok a maximális várakozási idő leteltét megelőző év december 31-ig tájékoztatja a központi személyügyi szervet arról, hogy a várakozási idő meghosszabbítását javasolja-e. 99. §

(1)A központi személyügyi szerv minden év január 1-jétől január 15-ig az önálló munkaköri jegyzékkel, illetve állománytáblával rendelkező honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve összeállítja az adott év szeptember 1-jéig üres, vagy megüresedő beosztások jegyzékét.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti jegyzéken szereplő beosztások feltöltési sorrendjét a szakmai felelősök állapítják meg. 100. §

(1)Az előmenetel központi tervezését a központi személyügyi szerv hajtja végre a szakmai felelősökkel és az állományilletékes parancsnokokkal együttműködve.

(2)A központi személyügyi szerv kizárólag azon törzsőrmesterek esetében segíti a tervezést, akik előmenetelre tervezhetőek, a maximális várakozási idejük lejártáig 2 évnél kevesebb van hátra, a honvédségi szervezetnél részükre nem biztosítható magasabb beosztás, és kérték előmenetelük tervezését. 101. §

(1)Az állomány 92. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelő tagjairól minden évben előmeneteli rangsor készül.

(2)Az előmeneteli rangsort a központi személyügyi szerv állítja össze a tárgyévi – vagy ha ilyen nincs, akkor a tárgyévet megelőző évi – teljesítményértékelés, valamint az azt megelőző két teljesítményértékelés, továbbá – az állomány törzszászlós, alezredes, ezredes és tábornoki rendfokozatú tagja kivételével – a sikeres és érvényes minősítő vizsga eredményeként megállapított előmeneteli minősítés alapján.

(3)A

(2)bekezdésben meghatározott teljesítményértékelések eredményénél

1. a)a tárgyévi vagy utolsó teljesítményértékelést 100%-ban,
2. b)az
3. a)pontban szereplő teljesítményértékelést közvetlenül megelőző teljesítményértékelést 75%-ban, és
4. c)a
5. b)pontban szereplő teljesítményértékelést közvetlenül megelőző teljesítményértékelést 50%-ban kell beszámítani. 102. §

(1)A központi személyügyi szerv az állomány előmenetelre tervezhető tagját – ide értve az egy évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően hazai beosztásba tervezetteket is, ha megfelelnek az előmenetel rájuk vonatkozó feltételeinek – rendfokozatonként és munkakör-családonként rangsorolja.

(2)Az

(1)bekezdés szerint elkészült rangsorból a központi személyügyi szerv az üres szolgálati beosztások feltöltése és a beosztási követelmények szempontjából releváns szakmai előmeneteli jegyzéket készít, és azt megküldi az érintett honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka részére.

(3)Az állományilletékes parancsnoknak megküldött szakmai előmeneteli jegyzék a rangsorolt állomány azon tagjait tartalmazza, aki

1. a)a teljesítményértékelésében azt a helyőrséget jelölte meg, amelyet előmenetelének tervezése során előnyben részesít, és
2. b)az adott szolgálati beosztás szempontjából releváns előmeneteli rangsor vagy rangsorok első helyezettje, függetlenül attól, hogy az érintett az adott helyőrséget megjelölte-e.

(4)Az állományilletékes parancsnok a megküldött szakmai előmeneteli jegyzékből a honvédségi szervezet üres beosztásai vonatkozásában – szolgálati beosztásonként – legfeljebb 3 jelöltet választ. Az állományilletékes parancsnok választását a szakmai előmeneteli jegyzék kézhezvételét követő 5 munkanapon belül elektronikus úton megküldi a központi személyügyi szerv részére. 103. § A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve a beérkezett jelöltválasztások alapján elvégzi az előmenetelre tervezett jelöltek üres szolgálati beosztásokhoz történő hozzárendelését. 104. §

(1)A központi személyügyi szerv tájékoztatja az előmenetelre tervezett személyt a megtervezett szolgálati beosztásáról, aki kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét.

(2)Ha az előmenetelre tervezett személy különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételre kerül, a tárgyévben további előmenetelre nem tervezhető. 105. §

(1)A HVKF egyedi döntése alapján a szolgálat érdekében, minősítő vizsga nélkül is történhet magasabb szolgálati beosztásba kinevezés, ha a szolgálati beosztásra tervezett személy legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik.

(2)Az

(1)bekezdés akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás a

1. §-ban foglaltakat követően is üres.
2. §

(1)Az egy évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően a hazai szolgálati beosztásba történő helyezéseket a viselt rendfokozatnak megfelelő szolgálati beosztásba kell tervezni.

(2)Az

(1)bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló egyedi döntése alapján az állomány tagja magasabb szolgálati beosztásba is tervezhető a legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelésének vagy az annak megfelelő minősítésű („very good”) angol nyelvű teljesítményértékelésének figyelembe vételével, minősítő vizsga nélkül. 107. § A Hjt. 84. §

(3)bekezdés

1. c)pontja esetén – ha a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédségi szervezetnél az állomány tagjának továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség –az érintett személyi anyagát haladéktalanul fel kell terjeszteni a központi személyügyi szerv vezetőjéhez, aki
2. a)megvizsgálja a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésének lehetőségét, és
3. b)megfelelő szolgálati beosztás hiányában a Hjt. 46. §

(1)bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi.

1. Képzésre történő vezénylés, tanulmányi szerződés
2. §

(1)Az állomány tagja a Hjt. 88. §

(1)bekezdése szerint vezénylés alapján vesz részt

1. a)katonai mesterképzésen,
2. b)hazai felsővezetői tanfolyamon,
3. c)az NKE-n végrehajtásra kerülő egyéb tanfolyamon, és
4. d)a honvédelmi szervezetek által végrehajtásra kerülő tanfolyamon.

(2)A Honvédség a Hjt. 89. §

(1)bekezdése szerint tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja az állomány tagjának

1. a)doktori (PhD) képzésen,
2. b)honvédtiszti mesterképzés keretében nem induló, tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári mesterképzésen, és
3. c)katonai képzés keretében nem induló, tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári tanfolyamon, képzésen történő részvételét.

(3)A

(2)bekezdés a) pontja szerinti képzés tanulmányi szerződés alapján történő támogatására az állomány tagja – az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével – pályázatot nyújthat be. A tanulmányi szerződéssel támogatható pályázatokról a miniszter dönt. 109. §

(1)A vezénylésről szóló határozat, parancs a 13. §-on túl tartalmazza különösen

1. a)a képző intézmény megnevezését,
2. b)a képzés megnevezését és helyét,
3. c)a képzési formát, a képzés jellegét és költségét,
4. d)a képzés kezdő és záró időpontját,
5. e)a tanulmányi támogatás formáját és mértékét, és f ) a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát.

(2)A tanulmányi szerződés a Hjt. 89. §

(2)bekezdésén túl tartalmazza különösen a szerződő felek megnevezését és az

(1)bekezdés szerinti elemeket. 110. §

(1)Az állomány tagja a) a Honvédségen kívüli más munkáltatóval kötendő tanulmányi szerződéséhez szükséges, a Hjt. 89. §

(6)bekezdése szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét, b) a szolgálatteljesítési időt érintő képzésen történő részvételéhez szükséges, a Hjt. 90. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét, és
2. c)a szolgálatteljesítési időt nem érintő képzésen történő részvételével kapcsolatos, a Hjt. 90. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettségét írásban nyújtja be az állományilletékes parancsnoknak.

(2)Tanulmányi szerződés hiányában a Hjt. 90. §

(2)bekezdése szerinti mentesítés időtartamának megfelelő szolgálatteljesítésről a közvetlen szolgálati elöljáró vagy közvetlen hivatali felettes dönt. 111. §

(1)Ha a

1. § alá nem tartozó, a szolgálatteljesítési időt érintő képzés az állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás magasabb szakmai szinten történő ellátásához kapcsolódik, akkor az állományilletékes parancsnok az állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet a Hjt.
2. §

(2)bekezdése szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítésre.

(2)A tanulmányi szerződésre alkalmazni kell a 109. §

(2)bekezdését és a Hjt. 89. §

(2)–

(5)bekezdését. 112. §

(1)Tanulmányi támogatásként a tandíj számlával igazolt összege, a kötelező tanszerek, a jogszabályokban meghatározottak szerint az élelmezési ellátás és az utazás, a szállás számlával igazolt költségének megtérítése, a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára járó távolléti díj nyújtható.

(2)A 108. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti esetekben az állomány tagja a vezénylés vagy a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi támogatás teljes összegű megtérítésére jogosult.

(3)A

(2)bekezdéstől eltérően a doktori (PhD) képzés esetén az állomány tagja a fokozatszerzési díj megtérítésére akkor jogosult, ha a felek a tanulmányi szerződésben erről külön megállapodnak. 113. §

(1)A tanulmányi támogatás pénzértékéről az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében analitikus nyilvántartást kell vezetni. A természetbeni élelmezési ellátás esetén az élelmezés nyersanyagértékét, vagy a pénzbeli megváltását kell nyilvántartani.

(2)A nyilvántartást a tanfolyam rendszerű képzés esetén a tanfolyam végén, a felsőoktatásban folyatatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és az állomány képzésben résztvevő tagjával alá kell íratni. 114. §

(1)Az állomány tagja köteles megtéríteni a Honvédség által nyújtott tanulmányi, illetve képzési támogatást, ha szolgálati viszonya a vezénylésben, a tanulmányi szerződésben, illetve az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt a Hjt. 59. §

(1)bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. §

(2)bekezdés e) pontja, a Hjt. 62. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. e)pontja, a Hjt. 62. §

(2)bekezdés a) pontja, vagy a Hjt. 68. §

(1)bekezdés b), e)–g), i)–m) pontja szerint szűnik meg.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

(3)Az

(1)bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség megállapításánál a megkezdett hónap teljes hónapnak számít. 115. § A tanulmányi támogatás visszakövetelése érdekében az állományilletékes parancsnok az esedékessé válástól számított 30 napon belül fizetési felszólításban hívja fel az állomány megtérítésre kötelezett tagját, ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja

1. a)a részletfizetési kedvezmény és a fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés), valamint a mentesítés lehetőségéről, az igénybevétel feltételeiről, különös tekintettel a kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő jellegéről,
2. b)arról, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részlet befizetését elmulasztja, az a tartozás járulékaival együtt, egy összegben esedékessé válik, és
3. c)arról, hogy a fizetési könnyítés engedélyezése kivételével, ha a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem fizet, úgy igényét a Honvédség fizetési meghagyás, vagy bíróság útján érvényesíti. 116. §

(1)A megtérítésre kötelezett kérelmére a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője fizetési könnyítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás egy összegű, illetve azonnali visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi, vagy szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelentene.

(2)A megtérítésre kötelezett kérelmére a HVKF a megtérítési kötelezettség alól mentesítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás visszafizetése a családi, a vagyoni, a jövedelmi és a szociális körülményekre tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(3)A megtérítésre kötelezett a fizetési könnyítés iránti kérelmét a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be. 117. §

(1)A fizetési könnyítés engedélyezését közjegyzői okiratba foglalt megállapodásba kell foglalni. A közjegyzői okirat elkészítésével, módosításával kapcsolatos költségek az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelik.

(2)Fizetési halasztás legfeljebb egy évre engedélyezhető, amely időtartam alatt a Honvédség késedelmi kamatra jogosult.

(3)A fizetési könnyítések egyidejű igénybevétele is engedélyezhető, azonban a futamidő együttesen sem haladhatja meg az 5 évet.

(4)A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell különösen

1. a)az állomány megtérítésre kötelezett tagjának nevét, a tartozás jogcímét, a tartozás teljes összegét,
2. b)a befizetés módját, átutalás esetén a bankszámlaszámot,
3. c)a törlesztő részletek havonkénti összegét és a futamidőt úgy, hogy a havi részlet mértéke 10 ezer Ft/hó összegnél alacsonyabb, a futamidő pedig 5 évnél hosszabb nem lehet,
4. d)azt a havi zárónapot, ameddig az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelő törlesztő-részletnek be kell érkeznie,
5. e)a megállapodás megszegésének következményeit, és f ) a részletfizetési megállapodás aláírása napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

(5)A Honvédség a kamatköveteléséről nem mondhat le. VI. FEJEZET SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ

1. A készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások
2. §

(1)A készenléti jellegű beosztásokban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban az állományilletékes parancsnok a Hjt. 94. §

(1)bekezdése és a Hjt. 95. §

(1)bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel határozza meg a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát és a heti szolgálatteljesítési idő mértékét.

(2)Éves szolgálatteljesítési időkeret az állomány azon tagja esetén állapítható meg, aki honvédelmi érdeket szolgáló, folyamatosan működő rendszerek kezelésére, biztosítására rendszeresített szolgálati beosztást tölt be.

(3)A Hjt. 95. §

(4)bekezdésére figyelemmel megállapítható heti szolgálatteljesítési időt és a hozzá kapcsolódó számított napi szolgálatteljesítési időt a 9. melléklet határozza meg. 119. §

(1)Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén annak tartamát órában kell meghatározni úgy, hogy az adott időkeretre eső munkanapok számát meg kell szorozni a 9. mellékletben a heti szolgálatteljesítési időhöz megállapított számított napi szolgálatteljesítési idővel.

(2)Ha az állomány tagja nem a munkaköri leírásban meghatározott szolgálati feladatot lát el, a napi szolgálatteljesítési idő az általános szolgálati rend szerinti, tényleges igénybevétel ideje alapján számolható el, a 9. melléklet szerinti számított napi munkaidő nem alkalmazható. 120. §

(1)A készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítés

1. a)egymást követő 12/24–12/48–24/48, vagy
2. b)24/72 órás váltásos szolgálati rendben határozható meg.

(2)Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítés 24/72 órás váltásos szolgálati rendben határozható meg. 33. Rész-szolgálatteljesítés 121. §

(1)Az állomány tagja a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére irányuló kérelmét az állományilletékes parancsnoknak nyújthatja be. Ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a Hjt. 116. §

(1)bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, a kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább 60 nappal kell az állományilletékes parancsnoknak benyújtani.

(2)A kérelemnek tartalmaznia kell

1. a)a gyermek 3. életéve betöltésének időpontját,
2. b)tájékoztatást arról, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító gyermeke után a másik szülő illetménynélküli szabadságot, vagy rész-szolgálatteljesítést igénybe vesz-e, és
3. c)a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó javaslatot, ha az állomány tagja annak engedélyezését kezdeményezi.

(3)A Hjt. 99. §

(4)és

(7)bekezdése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg a Hjt. 46. §

(1)bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezése megszűnik.

1. § A rész-szolgálatteljesítés ideje alatt a szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.
2. Szabadság megállapítása, kiadása
3. §

(1)A Hjt.

1. és
2. §-a szerinti szabadságot az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes állapítja meg, és adja ki.

(2)A Hjt. 109. §

(4)bekezdése szerinti pótszabadságra való jogosultságot a

1. melléklet szerint kell megállapítani.
2. Túlszolgálat
3. §

(1)A Hjt. 103. §-a szerinti túlszolgálat az állomány tagja részére csak a munkaköri leírásában rögzített szolgálati rend alapján irányadó szolgálatteljesítési időn kívül eső időre, és alkalmanként legalább 1 óra időtartamban rendelhető el.

(2)A túlszolgálat elrendelésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa előzetesen írásban kijelölt szolgálati elöljáró, hivatali felettes jogosult.

(3)A túlszolgálatot – annak teljesítését megelőzően – írásba foglalt munkáltatói döntéssel kell elrendelni. A munkáltatói döntést az érintettel a túlszolgálat megkezdése előtt legalább 24 órával korábban, ha a szolgálati érdek ezt nem teszi lehetővé, akkor a túlszolgálat elrendelését követő lehető legrövidebb időn belül közölni kell.

(4)A Hjt. 103. §

(8)bekezdése szerinti rendkívüli esetben a túlszolgálat a

(3)bekezdésben foglaltaktól eltérő módon is elrendelhető, azonban utólag ez esetben is haladéktalanul írásba kell foglalni a túlszolgálatra vonatkozó munkáltatói döntést.

(5)A túlszolgálatot elrendelő munkáltatói döntésben a túlszolgálathoz kapcsolódó valamennyi lényeges adatot és körülményt meg kell jelölni, így különösen a túlszolgálatot teljesítő személy nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, a túlszolgálat célját, kezdetét és időtartamát.

(6)Az állomány tagja részére túlszolgálat elrendelése esetén is biztosítani kell a Hjt. 101. §

(1)bekezdése szerinti minimális pihenőidőt. 125. § A Hjt. 103. §

(7)bekezdése szerint a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként 450 óra. 126. §

(1)A Hjt.

1. §-a szerinti ellentételezés a
2. § szerinti feltételeknek megfelelő módon elrendelt túlszolgálatért jár.

(2)A túlszolgálat ellentételezésekor a Hjt. 104. §

(1)bekezdése szerinti 30 napos határidőre tekintettel az alkalmanként kiadott szabadidő az állomány tagja napi szolgálatteljesítési idejénél rövidebb időtartamú is lehet. VII. FEJEZET FEGYELMI FELELŐSSÉG

1. Általános rendelkezések
2. § E Fejezet rendelkezéseit az állomány tagja fegyelmi felelősségének megállapítására kell alkalmazni.
3. A fegyelmi jogkört gyakorló
4. § A fegyelmi jogkört gyakorlót a 129–
5. § és az
6. melléklet határozza meg.
7. §

(1)Egyszerűsített eljárás elrendelésére és lefolytatására a kötelékben lévő zászlóalj parancsnoka is jogosult az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó, legénységi vagy altiszti állománycsoportba tartozó tagja esetén.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti jogkört az altiszti állomány HM-ben szolgálatot teljesítő tagja tekintetében az MH vezénylő zászlós gyakorolja. 130. §

(1)A miniszter és az elöljáró parancsnok – indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében – bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhat, melyről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkört gyakorlót.

(2)Az elöljáró parancsnok jár el

1. a)a honvédelmi szervezet parancsnokával, és helyetteseivel szemben, vagy
2. b)ha a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkört gyakorlót tanúként kell meghallgatni. 131. §

(1)A 130. §

(2)bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi jogkört gyakorló a tanúként történő meghallgatás szükségességének megállapítását követő 5 napon belül az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnok részére.

(2)Ha a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnik a fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi jogköre, úgy az érintett fegyelmi jogkört gyakorló az ügy iratait a fegyelmi jogkör megszűnését követő 8 napon belül megküldi az új fegyelmi jogkört gyakorló részére.

(3)Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi jogkört az a szolgálati elöljáró gyakorolja, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. 132. §

(1)Az állományilletékes parancsnok a) dönt a Hjt. 152. §

(2)bekezdés

1. c)pontja szerinti engedélyről, és
2. b)teljesíti a Hjt. 157. §

(1)bekezdése szerinti feljelentési kötelezettséget.

(2)Az állomány tagja a Hjt.

1. §-a szerint az állományilletékes parancsnoknak köteles jelentést tenni.
2. A fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje
3. § A szolgálati elöljáró a szolgálati út betartásával, írásban, haladéktalanul köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorlónak az állomány tagja által elkövetett minden olyan kötelezettségszegésről, melynek elkövetése a szolgálati elöljáró tudomására jutott, és amely fegyelemsértés alapos gyanúját alapozza meg.
4. §

(1)A fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében, ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés alapos gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek.

(2)Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló, a Hjt. 146. §

(2)bekezdése szerinti 30 napos elévülési határidőbe.

1. § A fegyelmi eljárás fegyelmi vizsgálatból és személyes meghallgatásból áll.
2. §

(1)A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló vizsgálót, vagy bonyolultabb ügyben vizsgáló bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) jelöl ki.

(2)Nem jelölhető ki vizsgálónak az állomány eljárás alá vont tagjánál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(3)Nem vehet részt a fegyelmi vizsgálatban az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. 137. §

(1)A fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát az állomány eljárás alá vont tagjának kézbesíteni kell.

(2)A határozatnak tartalmaznia kell

1. a)az állomány eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását – szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét és a rendelkezési állomány jogcímének megnevezését – rendfokozatát,
2. b)arra a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy belső rendelkezésre történő hivatkozást, melynek megsértésével az állomány eljárás alá vont tagja alaposan gyanúsítható,
3. c)az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,
4. d)a vizsgáló nevét és beosztását, vagy a vizsgáló bizottság összetételét,
5. e)a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét, és f ) az állomány eljárás alá vont tagjának a jogairól való tájékoztatását. 138. §

(1)Az állomány eljárás alá vont tagja kifogást jelenthet be a fegyelmi jogkört gyakorlóval, a vizsgálóval, a vizsgáló bizottság elnökével, illetve tagjaival, és az eljárás más résztvevőjével szemben, ha megítélése szerint a kifogásolt személytől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el.

(2)A kifogást a fegyelmi jogkört gyakorló a kézhezvételt követő 3 munkanapon belül elbírálja.

(3)A

(2)bekezdéstől eltérően, ha a kifogást az állomány tagja a fegyelmi jogkört gyakorlóval szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok 3 munkanapon bírálja el, és

1. a)szükség esetén alárendeltségébe tartozó, másik honvédségi szervezet vezetőjét jelöli ki fegyelmi jogkört gyakorlónak, vagy
2. b)az ügyet magához vonja.

(4)A kifogás elbírálásának időtartama a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejébe nem számít bele. 139. §

(1)Az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében katonai érdekképviseleti szerv járjon el (a továbbiakban együtt: képviselő).

(2)Nem lehet képviselő az érintett állományilletékes parancsnok, annak helyettese, a jogi és igazgatási szolgálat tagja, továbbá akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgattak meg.

(3)Az állomány eljárás alá vont tagja részére a képviselettel kapcsolatos indokoltan felmerült, számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor. Egyéb esetekben a képviselő munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli. 140. §

(1)A képviselő meghatalmazás alapján járhat el. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(2)Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az állomány eljárás alá vont tagja saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.

(3)A meghatalmazás a fegyelmi eljárás egészére vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes fegyelmi eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és eljárási cselekményre. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, ha az magából a meghatalmazásból kitűnik.

(4)A meghatalmazás megszűnését a fegyelmi jogkört gyakorlónak vagy a vizsgálónak írásban vagy szóban be kell jelenteni. A szóban történő bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselet a bejelentéssel szűnik meg. 141. §

(1)A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az állomány eljárás alá vont tagja javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, és be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2)A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni. 142. §

(1)A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti határidő a fegyelmi eljárást elrendelő határozat állomány eljárás alá vont tagjával történő közlésének napján kezdődik, és az összefoglaló jelentés fegyelmi jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be. 143. §

(1)A fegyelmi vizsgálat során a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(2)Az értesítést, a felhívást a címzettnek postai úton, vagy más alkalmas módon, eszközzel – különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton – kell kézbesíteni, vagy a címzettel a vizsgáló előtti személyes megjelenés alkalmával szóban kell közölni. Ha az értesítés, vagy a felhívás nem postai úton kerül kézbesítésre, úgy annak tényét feljegyzésben rögzíteni kell.

(3)Az állomány tagja meghallgatásáról történő értesítés – ha arra nem a személyes megjelenés alkalmával kerül sor – az érintett szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján történik.

(4)Ha az állomány szabályszerűen értesített tagja a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagja megjelenése érdekében annak szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján ismételten intézkedik.

(5)Ha az állomány eljárás alá vont tagja az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6)A honvédelmi szervezethez nem tartozó személyt – meghallgatása érdekében – a vizsgáló felkeresi. 144. §

(1)Az állomány eljárás alá vont tagját a fegyelmi vizsgálat során eljárási jogaira valamennyi eljárási cselekmény esetén ki kell oktatni. A kioktatás tényét az eljárási cselekményről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)Az állomány eljárás alá vont tagja, képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – feljegyzést, másolatot készíthet.

(3)A fegyelmi vizsgálat befejezését megelőzően a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját értesíti, hogy az iratismertetésen – a megjelölt időpontban – jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van képviselője, a vizsgáló a képviselőt felhívja az iratismertetésen történő megjelenésre.

(4)Az iratismertetés során az állomány eljárás alá vont tagja, képviselője bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt.

(5)A 143. §

(2)–

(5)bekezdését az iratismertetés esetén is alkalmazni kell. 145. §

(1)A vizsgáló

1. a)az iratismertetést követően összefoglaló jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát, és
2. b)a keletkezett iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a fegyelmi jogkört gyakorlónak.

(2)A fegyelmi jogkört gyakorló az összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja, és az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, ha megítélése szerint a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas.

(3)A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást az állomány eljárás alá vont tagja, képviselője, valamint a vizsgáló jelenlétében tartja meg. A személyes meghallgatásról feljegyzést kell készíteni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(4)A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást követő 5 napon belül

1. a)a fegyelmi ügyet elbírálja, vagy
2. b)az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával együtt, szolgálati úton felterjeszti a hatáskörrel rendelkező elöljáró parancsnokhoz, ha a fenyítés kiszabására nem jogosult.

(5)Az elöljáró parancsnok az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, és dönt a fegyelmi ügyben, ha a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas. 146. §

(1)A fegyelmi jogkört gyakorló vagy az elöljáró parancsnok kiegészítő eljárást rendelhet el, ha megítélése szerint a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja.

(2)A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(3)A

(2)bekezdésben meghatározott határidő nem számít bele a fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok részére a 145. §

(4)és

(5)bekezdésében meghatározott elbírálási határidőbe. 147. §

(1)A fegyelmi jogkört gyakorló döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll.

(2)Fenyítés kiszabását tartalmazó határozat esetén

1. a)a bevezető rész tartalmazza
2. aa)az állomány eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását, rendfokozatát, és
3. ab)annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését, amelynek a megsértésében a vétkességét megállapították,
4. b)a rendelkező rész tartalmazza
5. ba)a fenyítés nemét, mértékét és hatályát,
6. bb)a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét, határidejét, és
7. bc)a fenyítés végrehajtásának módját, és a kihirdetés módját,
8. c)az indokolás tartalmazza
9. ca)a fegyelemsértés elkövetésének helyét, idejét, leírását,
10. cb)a fenyítés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket, és
11. cc)azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a fegyelmi jogkört gyakorló a határozatot hozta.

(3)A Hjt. 147. §

(1)bekezdés f ) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat rendelkező részében utalni kell arra is, hogy a határozat jogerőre emelkedésével a szolgálati viszony a Hjt. 68. §

(1)bekezdés k) pontja szerint megszűnik.

(4)A figyelmeztetés kiszabásáról szóló határozat a

(2)bekezdés

1. a)pontjában,
2. b)pont
3. bb)alpontjában és
4. c)pontjában meghatározottakat tartalmazza, valamint a rendelkező részben a figyelmeztetés kiszabásának tényét és a kihirdetés módját kell szerepeltetni.

(5)Súlyosító körülménynek minősül különösen

1. a)a fegyelemsértés szándékos elkövetése,
2. b)a fenyítés hatálya alatt elkövetett újabb fegyelemsértés,
3. c)az állomány eljárás alá vont tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben fenyítés kiszabása,
4. d)az állomány eljárás alá vont tagja vezetői pótlékra jogosító beosztásban történő szolgálatteljesítése,
5. e)olyan fegyelemsértés elkövetése, amelynek megakadályozása más személyek vonatkozásában az elkövető feladata volt, f ) a csoportos elkövetés, és
6. g)az ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés.

(6)Enyhítő körülménynek minősül különösen, ha

1. a)az állomány eljárás alá vont tagja korábban példamutató magatartást tanúsított,
2. b)az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben nem állt fenyítés hatálya alatt,
3. c)az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést beismerte és megbánta,
4. d)a fegyelemsértés következményeinek elhárításában részt vett, és
5. e)a fegyelemsértéssel okozott kárt megtérítette. 148. § A 147. §

(2)bekezdésétől eltérően a fegyelmi eljárást megszüntető határozat a) bevezető része a 147. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját és annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését tartalmazza, amely megsértésének alapos gyanúja miatt a fegyelmi eljárás elrendelésre került,
3. b)rendelkező része a 147. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontját, az eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést, valamint az eljárást megszüntető okot tartalmazza, és
3. c)indokolása a fegyelmi eljárás elrendelését, valamint megszüntetését megalapozó tényeket és körülményeket tartalmazza. 149. §

(1)A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatot az állomány eljárás alá vont tagjával közölni kell.

(2)Ha az állomány tagja a jogorvoslati jogáról lemond, azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3)A határozat egy példányát – ha az minősített adatot nem tartalmaz – az állomány eljárás alá vont tagja, valamint képviselője részére kézbesíteni kell. Ha a határozat minősített adatot tartalmaz, a határozat kivonatát kell kézbesíteni. 150. §

(1)A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozat ellen az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja beleegyezésével képviselője is fellebbezéssel élhet.

(2)A fellebbezés elbírálására az elöljáró parancsnok jogosult.

(3)A HVKF által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4)A fellebbezés elbírálására jogosult a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja.

1. A jogerős határozat végrehajtása
2. § Ha a jogerős határozat fenyítést tartalmaz, a határozatot állománygyűlésen, a fenyítettel legalább azonos szolgálati beosztásúak és legalább azonos rendfokozatúak előtt – a jogerőre emelkedésétől számított – 30 napon belül ki kell hirdetni. A kihirdetésen a fenyített szolgálati elöljárója is jelen lehet.
3. §

(1)A pénzbírságot, a pénzbüntetést a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a szolgálati helyen befizetni.

(2)A fegyelmi jogkört gyakorló a fenyített kérelmére legfeljebb 6 havi fizetési könnyítést engedélyezhet.

(3)A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha

1. a)a pénzbírság vagy a pénzbüntetés azonnali vagy egyösszegű megfizetése a fenyített részére családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelen, vagy
2. b)a fizetési nehézség átmeneti jellegű, ezért a fizetési kötelezettség későbbi teljesítése valószínűsíthető.

(4)A részletfizetési engedélynek tartalmaznia kell, hogy

1. a)a fenyített a részletfizetés teljes futamidejére a törvényes mértékű kamatot köteles fizetni, és
2. b)bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén a teljes hátralék egy összegben esedékessé válik, mely a fenyített következő havi illetményéből levonásra kerül.

(5)Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot vagy pénzbüntetést az előírt határidőben nem fizette meg, és fizetési könnyítés iránti kérelmet sem terjesztett elő, tartozását a következő havi illetményéből le kell vonni.

(6)Ha a fenyített a részletfizetést elmulasztja, a hátralék egy összegben esedékessé válik, és azt a következő havi illetményéből le kell vonni.

(7)Az

(5)és

(6)bekezdés szerinti havi illetményből történő levonásra a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

1. A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségre vonatkozó külön szabályok
2. § A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségekre a 128–
3. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy pénzbírság vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a határozat rendelkező része a pénzbírság vagy pénzbüntetés összegét is tartalmazza. VIII. FEJEZET MÉLTATLANSÁG
4. Általános rendelkezések
5. §

(1)E Fejezetet az állomány tagjának a Hjt. 162. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlansága (a továbbiakban: méltatlanság) megállapítására kell alkalmazni.

(2)A méltatlanságra a VII. Fejezetben foglaltakat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)Nem alkalmazható a 128–

1. §, a
2. §

(1)és

(3)bekezdése, a

1. §, a
2. §, a
3. §

(1)bekezdése, a

1. §, a
2. §

(3)–

(5)bekezdése, a

1. §, a
2. §, a
3. §

(3)–

(6)bekezdése és a 149. §

(1)és

(2)bekezdése.

1. A méltatlansági jogkör gyakorlója
2. §

(1)A méltatlansági jogkört gyakorlót a

(2)és

(3)bekezdés és az 1. melléklet határozza meg.

(2)A miniszter, valamint a HVKF – indokolt esetben – a méltatlansági eljárást bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja, melyről írásban tájékoztatja a méltatlansági jogkört gyakorlót.

(3)A HVKF jár el, ha a méltatlansági eljárás során szükséges az állományilletékes parancsnok tanúként történő meghallgatása. 43. A méltatlansági eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje 156. §

(1)A méltatlansági eljárás méltatlansági vizsgálatból és a méltatlansági bizottság eljárásából áll.

(2)A méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlanság megállapítását megalapozó cselekményről való tudomásszerzés esetén elrendeli a méltatlansági eljárást, és a méltatlansági vizsgálat lefolytatására vizsgálót jelöl ki a jogi és igazgatási szolgálat tagjai közül.

(3)A méltatlansági vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. A méltatlansági vizsgálat az elrendelő határozat vizsgáló által történt átvételével kezdődik, és az összefoglaló jelentés méltatlansági jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

(4)A vizsgáló a méltatlansági vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek.

(5)A vizsgáló a méltatlansági vizsgálatról összefoglaló jelentést készít. Az összefoglaló jelentésben a vizsgáló

1. a)ismerteti az eljárás alapjául szolgáló cselekményt,
2. b)összefoglalja a méltatlanság fennállását vagy annak hiányát bizonyító tényeket és következtetéseket, és
3. c)javaslatot tesz a méltatlanság megállapítása érdekében a méltatlansági bizottság létrehozására, – méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény esetén – a méltatlansági eljárás felfüggesztésére, vagy – méltatlansági eljárást megszüntető ok fennállása esetén – megszüntetésére.

(6)A vizsgáló a vizsgálati iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a méltatlansági jogkört gyakorlónak. 157. §

(1)Ha a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást nem szünteti meg vagy nem függeszti fel, továbbá, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik, az összefoglaló jelentés kézhezvételétől vagy a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésének tudomásra jutásától számított 5 napon belül háromtagú méltatlansági bizottságot hoz létre.

(2)A méltatlansági bizottság

1. a)a legénységi állomány tagja esetén döntéshozó, és
2. b)az altiszt vagy a tiszti állomány tagja, valamint a 155. §

(2)és

(3)bekezdése esetén döntés-előkészítő testület.

(3)Az

(1)bekezdéstől eltérően az állomány eljárás alá vont tagjának írásbeli kérelmére a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is döntést hozhat. 158. §

(1)A méltatlansági bizottság elnöke

1. a)tábornok esetén a HVKF vagy az általa kijelölt tábornok,
2. b)főtiszt, tiszt, zászlós, altiszt esetén a HVKF által kijelölt személy, és
3. c)a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok.

(2)A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a honvédségi szervezet állományából kell kijelölni úgy, hogy a bizottság egyik tagja

1. a)– az ügyben eljáró vizsgáló kivételével – a jogi és igazgatási szolgálat tagja, aki ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is,
2. b)olyan személy, aki ugyanazon honvédségi szervezetnél teljesít szolgálatot, mint az állomány eljárás alá vont tagja a méltatlanságot megalapozó cselekmény elkövetésének időpontjában, és
3. c)legénységi állományba tartozó személy, ha a méltatlansági eljárás a legénységi állomány tagjával szemben folyik.

(3)A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 155. §

(2)és

(3)bekezdése esetén, az ügyet magához vonó miniszter, vagy a HVKF az

(1)és a

(2)bekezdésre figyelemmel jelöli ki. 159. §

(1)A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülését a bizottság kijelöléséről szóló határozat, az összefoglaló jelentés és a vizsgálati iratok kézhezvételét követő 8 napon belüli időpontra az összefoglaló jelentés megküldésével hívja össze.

(2)A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülésének időpontjáról az állomány eljárás alá vont tagját, a bizottság tagjait és a vizsgálót értesíti, az állomány eljárás alá vont tagjának képviselőjét pedig felhívja az ülésen való részvételre. Az értesítésre és a felhívásra a 143. §

(2)bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a címzettnek a bizottsági ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell kézbesíteni.

(3)A méltatlansági bizottság ülésén az elnöknek, a tagoknak és a vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező. 160. §

(1)A méltatlansági bizottság elnöke a 159. §-on túl

1. a)biztosítja a méltatlansági bizottság ülésének megtartásához szükséges feltételeket,
2. b)intézkedik a bizonyítékok beszerzésére, és
3. c)értesíti a meghallgatni kívánt személyeket.

(2)A méltatlansági bizottság az ülésén értékeli a bizonyítékokat, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a méltatlansági jogkört gyakorló útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel.

(3)A pótvizsgálatot a felhívástól számított 8 napon belül kell befejezni. Pótvizsgálat esetén annak befejezésétől számított 8 napon belül a méltatlansági bizottság folytatólagos ülést tart. 161. §

(1)A méltatlansági bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az állomány eljárás alá vont tagja, vagy nevében képviselője az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2)A méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3)Ha a méltatlansági bizottság zárt ülést tart, azon a bizottság elnöke és tagjai vehetnek részt. 162. §

(1)A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülést követő 5 napon belül zárt ülésen, egyszerű többséggel dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. Ha a zárt ülésen a méltatlanságról a méltatlansági bizottság nem tud dönteni, a méltatlansági bizottság elnöke 8 napon belül ismételt ülést tart.

(2)A méltatlansági bizottság a döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a méltatlanság kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.

(3)A méltatlansági jogkört gyakorló kötve van a méltatlansági bizottság döntéséhez. A méltatlansági bizottság döntését tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban állapítja meg az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti. 163. §

(1)A tiszti vagy az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő öt napon belül zárt ülésen javaslatot tesz a méltatlansági jogkört gyakorlónak a méltatlanság vagy annak hiánya megállapítására.

(2)A javaslatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a javaslatot megalapozó tényállást, a javaslat indokait, valamint, ha a méltatlansági bizottság nem tudott egyöntetű döntést hozni, úgy a különvéleményt megala