10/2014. (II. 24.) OGY határozata egyes házszabályi rendelkezésekről.

10/2014. (II. 24.) OGY határozata egyes házszabályi rendelkezésekről. Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezését szem előtt tartva, amely szerint az  országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók; tekintettel a  képviselői szabad mandátum elvére, amelynek értelmében a  képviselők nem hívhatók vissza, meggyőződésük és lelkiismeretük alapján foglalnak állást és adják le szavazataikat; tiszteletben tartva a  képviselők parlamenti szólásszabadságát, amely az  Országgyűlés méltóságának és tekintélyének megőrzéséhez szükséges határokon belül biztosítja a  véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését és a  politikai viták intézményi kereteit; biztosítva az  egyéni képviselői jogok érvényesülését, a  törvényhozás átlátható és hatékony működését, valamint a  Kormány működése feletti ellenőrzés demokratikus eszközeit; az Országgyűlés az  Alaptörvény végrehajtására, az  Alaptörvény 5.  cikk (7)  bekezdése alapján az  Országgyűlésről szóló törvényben nem szereplő egyes házszabályi rendelkezések megállapítására a következő határozatot alkotja: ELSŐ RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTOK 1. Az országgyűlési képviselőcsoport megalakítása és működése 1. § (1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására – a  2.  § (1)–(3)  bekezdésében meghatározottak szerint – a  képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A  képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők – a 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően – közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. (2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. (3) Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a) párt tagja, b) párt jelöltjeként indult a választáson vagy c) a nemzetiségi képviselő kivételével olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. 2. § (1) Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat. (2) Képviselőcsoportot alkothat az  ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. (3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. (5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő – tekintet nélkül a tagság megszűnésének módjára – függetlenné válik. A  függetlenné vált képviselő a  képviselőcsoport-tagsága megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. 3. § A képviselőcsoport a  tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat. A  képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a  képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport vezetőjének jogait gyakorolja. A képviselőcsoport vezetőjének a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntéseiről szóló bejelentése nem bírálható felül. A határozatot az Országgyűlés a 2014. február 13-i ülésnapján fogadta el. 2. A képviselőcsoport gazdálkodása 4. § (1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül kell gondoskodni. (2) A  képviselőcsoport a  működési költségeit biztosító keret terhére a  képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kifizetést. (3) A  képviselőcsoport gazdálkodására a  központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 3. A képviselőcsoport megszűnése 5. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha a) tagjainak száma – a 2. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével – öt fő alá csökken, b) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a tagjainak száma három fő alá csökken, c) a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja, d) a párt, amelyhez a képviselőcsoport tagjai tartoznak, megszűnik. (2) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján betölthető. (3) A  képviselőcsoport volt vezetője a  megszűnés tényét legkésőbb a  megszűnést követő harmadik napon bejelenti az  Országgyűlés elnökének (a továbbiakban: házelnök). E  határidő elmulasztása esetén a  házelnök a  képviselőcsoport megszűnését – a  megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával – hivatalból megállapítja. (4) Nem szűnik meg a  képviselőcsoport az  (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti esetben, ha a  (3)  bekezdés szerinti bejelentésre nyitva álló határidő alatt a megfelelő számú képviselő a képviselőcsoporthoz csatlakozik. (5) Nem minősül csatlakozásnak és megszűntnek kell tekinteni a  képviselőcsoportot, ha a  csatlakozás a  (3)  bekezdés szerinti határidőn belül, de a megszűnésről szóló bejelentés megtétele után történt. (6) Az  Országgyűlés tisztségviselője, bizottság tisztségviselője vagy tagja az  (1)  bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkeztétől a) a  képviselőcsoportja megszűnésének (3)  bekezdés szerinti bejelentéséig vagy hivatalból történő megállapításáig, illetve b) a (4) bekezdés szerinti feltétel bekövetkeztéig tisztségéből, bizottsági tagságából adódó jogait nem gyakorolhatja. (7) Az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti esetben a  képviselőcsoport a  párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. 4. Csoportalakítás 6. § A képviselők – a  képviselői tevékenységgel összefüggő célra – más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak. MÁSODIK RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÜLÉSEZÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI I. Fejezet Az Országgyűlés megAlAkulásA 7. § (1) Az alakuló ülést a 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásáig a korelnök vezeti. (2) Az  Országgyűlés Hivatalának főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) vagy az  Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt látja el az Országgyűlés ülésének vezetésével kapcsolatos feladatokat. 8. § (1) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők – mint mandátumvizsgáló testület – a  választási bizottságok jegyzőkönyvei, a  képviselőknek és a  nemzetiségi szószólóknak (a továbbiakban: szószóló) a megbízatás elfogadására és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, valamint az  országos listák és megbízólevelek (a továbbiakban együtt: választási irat) alapján megvizsgálják a képviselők és a szószólók megbízólevelének szabályszerűségét. (2) A  korelnök és a  korjegyzők megbízólevelét a  névsor szerinti első öt képviselőből álló testület vizsgálja meg. E testület azonnal megalakul és tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozik, a testület tagja a sorban következő képviselő lesz. 9. § (1) A  mandátumvizsgálat eredményéről először a  8.  § (2)  bekezdésében meghatározott testület előadója, majd ezt követően a korelnök szóban tesz jelentést az Országgyűlésnek. (2) Az  időközi választás során megválasztott, továbbá a  listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő vagy szószóló választási iratait a  Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén szóban tesz jelentést. (3) A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja. 10. § (1) A  képviselők a  mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadását követően az  alakuló ülésen tesznek esküt. (2) Az  alakuló ülésről távollevők, továbbá a  9.  § (2)  bekezdése szerint igazolt képviselők és szószólók a  mandátum vizsgálatát követően tesznek esküt. (3) A  nemzetiséghez tartozó képviselő és a  nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén jegyzői előolvasás nélkül tesz esküt. 11. § Az Országgyűlés a  képviselők eskütétele után vita nélkül határoz a  választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról. 12. § (1) A  képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az  alakuló ülésen, a  választással kapcsolatos beszámolók elfogadását követően kerül sor. (2) A  képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a  képviselőcsoport elnevezését, a  képviselőcsoport vezetője és az  esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a  képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. (3) Az  (1)–(2)  bekezdésben foglaltakat a  korelnök, a  változásokat a  házelnök részére kell írásban bejelenteni. A  korelnök vagy a  házelnök az  írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja az  Országgyűlést a  képviselőcsoportok megalakulásáról. Ha a  képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a  házelnök a  házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (4) Az  alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a  (2)–(3)  bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 13. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoportok megalakulására vonatkozó tájékoztatást követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit. (2) A  korelnök a  Házbizottság megalakulását követően a  megalakulás tényéről, valamint a  Házbizottság tagjainak személyéről tájékoztatja az Országgyűlést. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás megadását követően az alakuló ülést a házelnök vezeti. II. Fejezet áltAlánOs rendelkezések 5. A határozatképesség megállapítása 14. § (1) Az  ülést vezető elnök a  határozathozatalok során figyelemmel kíséri az  Országgyűlés határozatképességének fennállását. Ha az  Országgyűlés határozatképessége felől kétség merül fel, a  határozathozatal elrendelése előtt – szavazatszámláló gép alkalmazásával – megállapítja a jelen levő képviselők számát. (2) Ha az  Országgyűlés a  napirendben a  15.  § (3)  bekezdése szerint feltüntetett határozathozatali időszak során nem határozatképes, az  ülést vezető elnök megkísérli a  határozatképesség helyreállítását. Ha ez  nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt a  következő ülésre elhalasztja. Az  ülést a  következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha az  ülést vezető elnök az  Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a  határozathozatalra ugyanazon az ülésen vissza lehet térni. (3) A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távollétéről. A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távollétről szóló értesítést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek. 6. A napirend megállapítása 15. § (1) A  házelnök az  ülés napirendjére vonatkozó javaslat közzétételével hívja össze az  Országgyűlés ülését és az  ülés napirendjére vonatkozó javaslat megküldésével meghívja az  Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket. (2) A  házelnök a  határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben a  módosult napirendet haladéktalanul közzéteszi és erről tájékoztatja az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket. (3) A szavazások várható időpontját – az előre nem tervezhető szavazások kivételével – a napirendi javaslatban fel kell tüntetni. (4) Legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával a Kormány, a képviselőcsoport vezetője vagy öt független képviselő indokolással ellátott írásbeli javaslatot nyújthat be a  házelnöknek a  napirendi javaslat módosítására. A javaslat csak a 44–46. alcím szerinti eljárások esetében irányulhat a napirendi javaslat kiegészítésére. (5) A  Házbizottság javaslatára az  Országgyűlés a  napirend elfogadásával több, egymással összefüggő – a  27.  § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott – önálló indítvány együttes tárgyalásáról is határozhat. (6) A  napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatról és a  napirendi javaslatról az  Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. Elfogadott napirend hiányában a napirendi javaslat egyetlen pontja sem tárgyalható. 7. A napirend megállapításának különleges szabályai a rendkívüli ülésszakon 16. § (1) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül. Ha az  így tárgysorozatra került képviselői önálló indítványt az  Országgyűlés a  rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés során nem tűzi napirendjére, akkor az lekerül az Országgyűlés tárgysorozatáról. (3) A  napirendre csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét a  rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultak kérték. III. Fejezet Az ülésezés rendjére vOnAtkOzó közös szAbályOk 8. Az ülés vezetése 17. § (1) Az  ülést az  ülést vezető elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az  ülés berekesztése előtt tájékoztatást ad az Országgyűlés következő ülésének várható időpontjáról. (2) Az  ülés kezdéseként az  ülést vezető elnök és az  ülés résztvevői felállva köszöntik a  választópolgárok közösségét. Ha a köztársasági elnök az ülésen jelen van, érkezésekor az ülést vezető elnök felszólítására az ülés résztvevői felállva köszöntik. (3) Az elnöki emelvényen az ülést vezető elnök, a soros jegyző, valamint – a házelnök kijelölése alapján – a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa tartózkodhat. (4) A házelnök az alelnökök véleményének kikérésével határozza meg, hogy az alelnökök mikor és milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését. (5) A  házelnök és az  alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a  tárgysorozaton lévő ugyanazon önálló indítvány további tárgyalása során a szavazás lezárásáig az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat nem láthatják el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul. 9. A napirenden kívüli felszólalás 18. § (1) A  köztársasági elnök és a  Kormány tagja országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a  továbbiakban: rendkívüli ügy) az  ülésnap kezdetekor napirenden kívül felszólalhat. A  felszólalási szándékot – ha az  ügy körülményei ezt lehetővé teszik – legkésőbb az  ülés megnyitása előtt egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A házelnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. (2) A  köztársasági elnök és a  miniszterelnök felszólalásának, ehhez a  képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök viszonválaszának időtartamát a Házbizottság állapítja meg. (3) A  miniszter legfeljebb ötperces felszólalásra jogosult. Ebben az  esetben észrevétel céljából a  képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót. (4) A köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy a miniszterelnök nevében a miniszter a napirend elfogadását követően bekövetkező vagy ismertté vált rendkívüli ügyben a  napirendi pontok tárgyalása közben is bejelentést tehet. A felszólalásra az ülést vezető elnök soron kívül ad szót. (5) Rendkívüli ügyben az ülés első – többnapos ülés esetén annak első két – napján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. (6) A  felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. A házelnök a felszólalási szándékról – a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt – tájékoztatja a Kormányt. A napirend előtti felszólalás tárgyát annak előterjesztője a benyújtásra nyitva álló határidőig módosíthatja. (7) A házelnök visszautasíthatja azt a felszólalást, amely nem felel meg az (1)–(6) bekezdésben foglalt feltételeknek. Ha az ülést vezető elnök ezt a körülményt a napirenden kívüli felszólalás közben észleli, alkalmazhatja a tárgyra térésre felhívás szabályait. (8) Az  a  képviselő vagy szószóló, akinek mentelmi jogát az  Országgyűlés felfüggesztette, jogosult kétperces időtartamban az  ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az  eljárás jogerős befejezéséről az  Országgyűlést tájékoztatni. A  felszólalási szándékot legkésőbb az  ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek. (9) Rendkívüli ügyben az  ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után – az  (5) és (6)  bekezdésben meghatározott módon és időtartamban – bármely képviselő és szószóló felszólalásra jelentkezhet. (10) Az  (5) és (9)  bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a  Kormány képviselője ötperces hozzászólásra kérhet szót. 10. Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában 19. § (1) A  napirendet vagy a  tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő és – a  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a  szószóló bármikor, egyperces időtartamban ügyrendi javaslatot tehet. Az  ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő egyperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. (2) Az ülést vezető elnök – a 122. § (8) bekezdésében és a 126. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének. 11. Személyes érintettség 20. § (1) A képviselő vagy a szószóló kérelmére az ülést vezető elnök – ha azt indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatt engedélyezheti a  személyében érintett képviselő, illetve szószóló felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. Ilyen felszólalásra a napirenden kívüli felszólalás elhangzása után vagy a napirendi pont tárgyalása végén kétperces időtartamban kerülhet sor. (2) Ha az  (1) bekezdésben megjelölt esetben az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére erről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. 12. Tárgyalási szünet elrendelése 21. § Az ülést vezető elnök saját döntése alapján, továbbá a  Kormány képviselőjének vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére a napirendi pont tárgyalása közben vagy az önálló indítvány határozathozatala során egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A  szünet időtartama – az  ülést vezető elnök döntésétől függően – legfeljebb két óra lehet. 13. A napirendi pont tárgyalásának elnapolása 22. § (1) Az  előterjesztő javasolhatja a  napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről az  Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. (2) Ha az  előterjesztő az  elnapolást követő nyolc napon belül írásban nem kéri a  napirendi pont további tárgyalását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni. (3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot. 14. A felszólalások helye 23. § (1) A 27. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti önálló indítvány tárgyalása, valamint a politikai vita során az előterjesztő, a  képviselőcsoport vezérszónoka, a  vitában írásban előzetesen felszólalásra jelentkező képviselő, szószóló, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Országgyűlésről szóló törvény) alapján tanácskozási joggal rendelkező személy a szónoki emelvényről is felszólalhat. (2) A  18.  § (1)  bekezdése szerinti napirenden kívüli felszólalás és a  18.  § (4)  bekezdése szerinti bejelentés a  szónoki emelvényről is elhangozhat. Iv. Fejezet A szAvAzás 15. A szavazások rendje 24. § (1) Szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet. (2) Az  ülést vezető elnök nyílt szavazás során csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az  esetben az ülést vezető elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő ülést vezető elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlevőnek tekinteni. (3) A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki. 16. A nyílt szavazás 25. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz. (2) A nyílt szavazás történhet a) a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben kézfelemeléssel, b) szavazatszámláló gép alkalmazásával, név szerint. (3) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazást a) az ülést vezető elnök szavazatszámláló gép alkalmazásával megismételtetheti, b) bármely képviselő kérésére szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni. (4) Az  Országgyűlés ülésén szavazást megismételni kizárólag a  (3)  bekezdésben és a  14.  § (2)  bekezdésében foglalt esetekben lehet. Amennyiben az ülést vezető elnök kétségesnek ítéli meg a szavazás eredményét, annak kihirdetése előtt a  jegyzők segítségével – szükség szerint a  szavazás eredményének gépi nyilvántartását is megtekintve – ellenőrzi az eredmény helyességét. (5) Az ülést vezető elnök a kihirdetett szavazási eredményt azonnal előterjesztett ügyrendi indítványra felülvizsgálhatja. A  tévesen kihirdetett eredményt a  felülvizsgálat eredményére tekintettel helyesbíti. A  kihirdetett eredmény helyesbítésének a vitatott szavazást követő napirendi pontra történő áttérésig van helye. (6) Amennyiben a  szavazatszámláló gép alkalmazásával történő nyílt szavazást követően, a  szavazási eredmény kihirdetése előtt a képviselő arról tájékoztatja az ülést vezető elnököt, hogy szavazatát a szavazatszámláló gép nem rögzítette, az ülést vezető elnök ezt a körülményt a szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi. (7) Ha a képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, egy napon belül bejelentést tehet az  Országgyűlés jegyzőihez. A  kihirdetett szavazási eredményt ez nem módosítja. 17. A titkos szavazás 26. § (1) Az  Alaptörvényben, törvényben vagy a  határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. (2) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló testületként járnak el. (3) A szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. (4) A titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait. (5) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzők írnak alá. (6) A titkos szavazás lebonyolításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza. (7) Ha titkos szavazás esetében szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást meg kell ismételni. HARMADIK RÉSZ AZ INDÍTVÁNYOK ÉS TÁRGYALÁSUK v. Fejezet Az IrOmányOk 18. Önálló indítvány 27. § (1) Az Országgyűlés tárgysorozatába felvehető indítvány (a továbbiakban: önálló indítvány): a) törvényjavaslat, b) határozati javaslat, c) politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat, d) interpelláció, e) kérdés, f ) beszámoló, g) politikai vita kezdeményezése, h) az Országgyűlés személyi döntését kezdeményező indítvány, i) népszavazás kezdeményezése, j) az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdésében meghatározott kérelem. (2) Az önálló indítványon kívül más indítvány az Országgyűlés ülésének napirendjére nem kerülhet. 19. Nem önálló indítvány 28. § Az önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható, a 2. melléklet szerinti indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítvány): a) módosításra irányuló szándékot kifejező, döntést igénylő, szövegszerű, b) tárgyalás módjára vonatkozó, illetve c) tárgyalást, döntéshozatalt érdemben befolyásoló, írásban tett javaslat. 20. Az irományok szabályszerűsége 29. § (1) Az  irománynak tárgyalásra, határozathozatalra, illetve a  házszabályi rendelkezésekben előírt feladat teljesítésére, kötelezettség végrehajtására alkalmasnak kell lennie. (2) A házelnök az irományra nézve formanyomtatvány alkalmazását rendelheti el. (3) A házelnök visszautasítja azt az irományt, a) amelyet nem az (1)−(2) bekezdésnek megfelelően nyújtottak be, vagy b) amely az Országgyűlés tekintélyét sérti. (4) A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – a visszautasítástól számított öt munkanapon belül kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalás meghozataláig a visszautasított iromány nem tárgyalható. (5) A  visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – az  Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdése szerint kérheti az Országgyűlés döntését. Az Országgyűlés döntéséig a visszautasított iromány nem tárgyalható. (6) A  (4)  bekezdés szerinti kérelem hiányában, vagy ha a  házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalásában, illetve az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdése szerinti eljárásában megállapítja, hogy az iromány visszautasításának volt helye, a visszautasított iromány nem tárgyalható és lezártnak minősül. 30. § (1) Az irományokat a házelnökhöz címezve kell benyújtani. (2) Az irományokat – eltérő határozati házszabályi rendelkezés hiányában – a) papír alapon, az  Országgyűlés ülésnapjának végéig, egyébként az  általános munkarend szerinti munkaidő végéig vagy b) a házelnök által meghatározott elektronikus formában bármikor be lehet nyújtani. (3) A  papír alapon benyújtott irományok iktatásukkal, az  elektronikus úton benyújtott irományok beérkezésükkel minősülnek benyújtottnak. vI. Fejezet A törvényjAvAslAt tárgyAlásánAk áltAlánOs szAbályAI 21. Törvényjavaslat benyújtása 31. § (1) A törvényjavaslat tartalmazza a javasolt címet, szöveget és indokolást. (2) A  köztársasági elnök, a  Kormány és az  országgyűlési bizottság törvényjavaslata a  benyújtásával, a  képviselő által benyújtott törvényjavaslat a 16. § (2) bekezdésében vagy az 58. §-ban meghatározott módon kerül az Országgyűlés tárgysorozatára. 32. § (1) A  házelnök a  törvényjavaslat benyújtását követően a  részletes vita lefolytatására egy állandó bizottságot jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt bizottság). Állandó bizottság által benyújtott törvényjavaslat esetén az  azt előterjesztő bizottság is kijelölhető. (2) Bármely állandó bizottság vagy – a  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a  nemzetiségeket képviselő bizottság írásban bejelentheti, ha – a  törvényjavaslat feladatkörébe tartozó rendelkezései vonatkozásában – részletes vitát kíván lefolytatni (a továbbiakban: vitához kapcsolódó bizottság). Ilyen bejelentést annak az ülésnek a megnyitásáig lehet tenni, amely ülés tervezett napirendjén a  törvényjavaslat általános vitájának megkezdése szerepel. A  bejelentésben tételesen meg kell jelölni, hogy a  vitához kapcsolódó bizottság a  törvényjavaslat mely részeinek részletes vitáját kívánja lefolytatni. (A kijelölt bizottság és a  vitához kapcsolódó bizottság a továbbiakban együtt: tárgyaló bizottság.) 22. Az azonos tárgyú törvényjavaslatok tárgyalása 33. § Ha – a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig – ugyanabban a tárgyban vagy ugyanazt a törvényt érintően több törvényjavaslatot is benyújtottak, akkor a) az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott sorrendben előbb álló benyújtó javaslata a hátrébb állót, b) az egyenlő sorban álló benyújtók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit megelőzi. 23. Általános vita 34. § (1) A törvényjavaslat benyújtása és azon ülés napirendjének elfogadása között, amely ülés napirendjén az általános vita megkezdése szerepel, legalább öt napnak kell eltelnie. Az általános vita legkorábban a törvényjavaslat benyújtását követő hatodik nap elteltével kezdhető meg. (2) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek megvitatásából áll. 35. § (1) A törvényjavaslat általános vitájához hozzászólásra a) legkésőbb annak az  ülésnapnak a  megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat általános vitája szerepel, írásban a képviselőcsoport vezetője – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a  nemzetiségi képviselő és a  szószóló a  nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – útján, független képviselők esetében közvetlenül, b) a vita során közvetlenül, gombnyomással kell jelentkezni a soros jegyzőnél. (2) Az  európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként jelzett általános vitához hozzászólásra az  Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő) az  (1)  bekezdésben meghatározottak szerint a  képviselőcsoport vezetőjének döntésétől függően a  képviselőcsoport vezetője útján vagy közvetlenül jelentkezhet hozzászólásra. Ha az  európai parlamenti képviselő felszólalási szándékát a képviselőcsoport vezetője útján jelezte, felszólalása során úgy kell tekinteni, mintha a bejelentő képviselőcsoport tagja lenne. (3) Az Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek a napirendben meghatározott módon és időtartamban szólalnak fel, egyébként – a  (2)  bekezdés kivételével – írásban a  házelnöknél vagy közvetlenül az ülést vezető elnöknél jelentkezhetnek felszólalásra. (4) A  felszólalások sorrendjének megállapítása során az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti felszólalás megelőzi a (1) bekezdés b) pontja szerintit. (5) Ha az  Országgyűlés a  napirend elfogadásának ülésnapját új napirendi pont tárgyalásával egészíti ki, az  írásban történő felszólalásra jelentkezés határideje a napirend elfogadását követő egy óra. (6) A  felszólalási sorrend a  képviselőcsoporton belül a  képviselőcsoport vezetőjének írásbeli jóváhagyásával vagy a képviselők írásbeli megegyezésével az ülés közben is módosítható. (7) Ismételt felszólalásra időkeretes tárgyalási rend esetén az előzetesen megadott sorrendben, egyebekben – ideértve a  36.  § (2)  bekezdése szerinti vezérszónoki felszólalást is – az  írásban előzetesen jelzett felszólalások elhangzását követően kerülhet sor. (8) A  vita közben további vagy ismételt felszólalásra az  ülést vezető elnök ad engedélyt. Ha az  ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. (9) A felszólalási jog nem ruházható át. (10) Ha az  indítványhoz több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az ülést vezető elnök a vitát lezárja. (11) Több előterjesztő az  előterjesztőt megillető felszólalási jogokat egymás között megoszthatja. A  felszólalási jog megosztásáról az  előterjesztők – legkésőbb annak az  ülésnapnak a  megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a  felszólalással érintett vita szerepel – írásban tájékoztatják a  házelnököt, ellenkező esetben a felszólalási jog megosztására nem kerülhet sor. 24. Általános felszólalási rend 36. § (1) A  vitában elsőként a  törvényjavaslat előterjesztője kap szót (a továbbiakban: nyitóbeszéd) harmincperces időtartamban, ezután – ha az előterjesztő nem a Kormány – a Kormány képviselője ugyanilyen időtartamban. Ezt követően a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel a 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes bejelentésnek megfelelően. (2) A  felszólalások első körében a  felszólalások a  kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében – ezen belül a  képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint – hangzanak el (a továbbiakban: vezérszónoki felszólalás). (3) Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban az ilyen vezérszónoki felszólalás ideje sem haladhatja meg az  egy képviselőcsoport számára meghatározott időtartamot. A  vezérszónoki időtartamban egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat. (4) A  vezérszónoki felszólalások után az  elsőként szólásra jelentkező független képviselő kap szót. A  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az  elsőként szólásra jelentkező független képviselőt megelőzően a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő kap szót. (5) Az elsőként szólásra jelentkező független képviselő után kap szót – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért szószóló, ha a nemzetiségi képviselő (4) bekezdés szerinti felszólalására nem került sor. (6) A  vezérszónoki, valamint a  (4)–(5)  bekezdésben meghatározott felszólalásokat követően a  hozzászólások további sorrendjét az ülést vezető elnök akként határozza meg, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező független képviselő kap szót. (7) A  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében, ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, majd a  következő szólásra jelentkező független képviselő, őt követően a következő szólásra jelentkező szószóló kap szót. (8) A (6)–(7) bekezdés szerinti sorrendet addig kell folytatni, amíg minden szólásra jelentkező képviselő és szószóló meg nem kapta a szót. (9) Európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az  európai parlamenti képviselő a  35.  § (2)  bekezdésének megfelelő jelentkezési sorrendben a  képviselőcsoport besorolásának, illetve a  független képviselők sorrendjének figyelembevételével szólalhat fel. (10) A vita során a köztársasági elnök és a miniszterelnök bármikor, időtartamra vonatkozó megkötés nélkül felszólalhat. (11) A  további tanácskozási joggal rendelkező személyek – a  (9)  bekezdés kivételével – bármikor, a  napirendben meghatározott időtartamban, ennek hiányában a képviselői felszólalásra megállapított időtartamban szólalhatnak fel azzal, hogy ha a  vitában előterjesztői minőségben vesznek részt, esetükben is az  előterjesztő felszólalásának időtartamát meghatározó szabályokat kell alkalmazni. 25. Az időkeretes tárgyalási rend 37. § (1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – vita nélkül – bármely törvényjavaslat általános vitájának időkeretben történő tárgyalásáról határozhat. (2) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani: a) a  kormánypárti és az  ellenzéki képviselőknek – a  nemzetiségek érdekeit, jogait nem érintő napirendi pont esetében az  ellenzéki képviselők közé számítva a  nemzetiségi képviselőket is – együttesen azonos idő áll a rendelkezésükre, b) az előterjesztő nyitóbeszéde és zárszava nem számít bele az időkeretbe, c) a Kormány vita közben felszólaló képviselőjének felszólalási ideje a kormánypárti képviselők idejébe számít be, d) a  kormánypárti és az  ellenzéki képviselők között az  időkeret felét a  képviselőcsoportok között egyenlően, a  másik felét – a  nemzetiségek érdekeit, jogait nem érintő napirendi pont esetében az  ellenzéki képviselők közé számítva a  nemzetiségi képviselőket is – a  képviselők számával arányosan kell felosztani, képviselőcsoportonként legkevesebb húsz percet biztosítva, e) vita közben a kétperces hozzászólásokat bele kell számítani az időkeretbe, f ) az ügyrendi hozzászólásokat nem kell beleszámítani az időkeretbe, g) a  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a  nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló számára legkevesebb húsz percet kell biztosítani, ami nem számít bele az időkeretbe, h) az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő felszólalási ideje a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, ha) amennyiben a  képviselőcsoport vezetője útján jelentkezett, úgy annak a  képviselőcsoportnak a felszólalási idejébe számít bele, amely felszólalóként bejelentette, hb) amennyiben közvetlenül jelentkezett, úgy nem számít bele az  időkeretbe, és részére az  egy független képviselőre jutó felszólalási idővel megegyező felszólalási időt kell biztosítani, i) az  Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személy felszólalása – a  Kormány képviselője, valamint az európai parlamenti képviselő h) pont ha) alpontja szerinti felszólalása kivételével – nem számít bele az időkeretbe. (3) Az  általános vita időkeretét a  képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő írásbeli kérelmére nem lehet a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat esetén tíz óránál, b) a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén tíz óránál, c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalásánál harminc óránál, d) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál tizenöt óránál kevesebben meghatározni. (4) Ha a) a képviselőcsoport vezetője, b) öt független képviselő vagy c) a  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi ponttal összefüggésben a  nemzetiségeket képviselő bizottság tagjainak legalább kétharmada az ülés megnyitása előtt egy órával kéri, a  rendelkezésére álló, a  (2)  bekezdés alapján megállapított időkeretet – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a kétszeresére kell emelni. (5) A (4) bekezdésnek megfelelő kérelmet félévente a) minden képviselőcsoport legfeljebb három alkalommal nyújthat be, b) független képviselő aláírásával három alkalommal támogathat, c) nemzetiségi képviselő és szószóló aláírásával két alkalommal támogathat. (6) A  képviselőcsoport a  részére megállapított időkeretről vagy annak egy részéről másik képviselőcsoport vagy független képviselő javára lemondhat. (7) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett felszólalási időt. Tájékoztatja az  ülést vezető elnököt arról, ha a  képviselőcsoport, a  képviselő vagy a  szószóló felszólalási idejét kitöltötte. A  36.  §  (6)–(7)  bekezdése szerinti felszólalások addig folytathatók, amíg az  (1)  bekezdés szerint megállapított időkeret el nem fogy. (8) Időkeretes tárgyalási rendben a 35. § (8) bekezdését és a 38. § (1) bekezdés a) pontját, (2) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni. 26. A felszólalások időtartama 38. § (1) A felszólalások Házbizottság által meghatározott időtartama nem lehet kevesebb a) az általános vitában tizenöt percnél, b) az  Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a  központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén harminc percnél. (2) A  napirendi pont előterjesztője, valamint a  Kormány képviselője tizenöt perces időtartamban a  vitában bármikor felszólalhat. (3) Az előterjesztő – közvetlenül az általános vita lezárását követően – harmincperces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. (4) A  vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a  36.  § (2)–(5) bekezdése, majd a 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd c) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő vagy szószóló kétperces hozzászólásra kérhet szót. A  felszólalást az  ülést vezető elnök engedélyezi. Ha az  ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. 27. Vita lezárása 39. § (1) Ha az  indítványhoz valamennyi képviselőcsoportnak, az  elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek, valamint – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőnek vagy szószólónak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az  indítvány előterjesztője vagy legalább öt képviselő írásban javasolhatja a  vita lezárását. Az  Országgyűlés e  kérdésben vita nélkül határoz. (2) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, c) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd d) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – ha nemzetiségi képviselő nem szólalt fel – az elsőként szólásra jelentkező szószóló legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat. (3) A  (2)  bekezdés szerinti felszólalásokat követően az  előterjesztő tizenöt perces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. (4) Időkeretes tárgyalási rendben az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazható. 28. Módosító javaslat benyújtása 40. § (1) A  törvényjavaslathoz képviselő, a  tárgyaló bizottság és a  törvényalkotási bizottság e  fejezetben meghatározott módon nyújthat be módosító javaslatot. Az  előterjesztő saját indítványához – a  32.  § (1)  bekezdésében, az  52.  § (1)  bekezdésében és a  74.  § (1)  bekezdésében foglalt kivétellel, továbbá a  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 25.  § (5)  bekezdése szerinti államadósság-szabálynak való megfelelést biztosító indítványa kivételével – módosító javaslatot nem nyújthat be. (2) A módosító javaslatot indokolni kell. (3) Az  olyan módosító javaslat, amely a  törvényjavaslat egészének elhagyására irányul, nem tárgyalható és nem bocsátható szavazásra. (4) A  (3)  bekezdés alkalmazásában a  törvényjavaslat egészének elhagyására irányul a  módosító javaslat akkor is, ha a törvényjavaslatból csak a címet, a preambulumot, illetve a hatályba léptető rendelkezéseket tartja meg. 41. § (1) A  törvényjavaslathoz képviselő módosító javaslatot azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig nyújthat be, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel. (2) A  képviselőnek a  módosító javaslatában meg kell jelölnie azt a  tárgyaló bizottságot, amelyiknél a  módosító javaslatának megvitatását kéri. A módosító javaslat megvitatása csak egy – állandó – bizottságnál kérhető. (3) A  képviselő módosító javaslatában csak a  kijelölt bizottságot vagy olyan vitához kapcsolódó bizottságot jelölhet meg, amely a módosító javaslattal érintett rendelkezés vonatkozásában a 32. § (2) bekezdése szerint bejelentette, hogy részletes vitát kíván lefolytatni. Ha a  módosító javaslat több rendelkezést is érint, csak a  kijelölt bizottság vagy olyan vitához kapcsolódó bizottság nevezhető meg, amely a  törvényjavaslat módosító javaslattal érintett valamennyi rendelkezése vonatkozásában részletes vitát tart. A  képviselő bármelyik tárgyaló bizottságot megjelölheti, ha módosító javaslata a  törvényjavaslatot új szakasszal vagy annál magasabb szintű szerkezeti egységgel egészíti ki. (4) A kijelölt bizottság folytatja le a módosító javaslat vitáját, ha a képviselő a) azt a kijelölt bizottságnál kérte, b) nem jelölt meg tárgyaló bizottságot, c) több tárgyaló bizottságot jelölt meg, d) nem tárgyaló bizottságot jelölt meg vagy e) a  (2) és (3)  bekezdésben foglalt feltételeknek meg nem felelő módon jelölte meg a  vitához kapcsolódó bizottságot. (5) A  kijelölt bizottság a  (4)  bekezdésben meghatározott módosító javaslatok körébe nem tartozó bármely további módosító javaslatról vitát folytathat. (6) A  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a  nemzetiségeket képviselő bizottság bármely módosító javaslatról vitát folytathat. 42. § A módosító javaslat nem terjedhet ki a) a  törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire (a továbbiakban: túlterjeszkedő módosító javaslat), továbbá b) – ha a  törvényjavaslat az  Alaptörvény vagy törvény módosítására irányul – az  Alaptörvény, illetve törvény módosítással nem érintett részeire kivéve, ha az valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges. 29. Részletesvita-szakasz 43. § (1) A törvényjavaslat részletes vitáját a tárgyaló bizottság folytatja le. (2) A  részletesvita-szakasz a  törvényjavaslat általános vitájának lezárását követő héten nyílik meg. Az  ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt a tárgyaló bizottság a részletes vitát nem tűzheti napirendjére. 44. § (1) A kijelölt bizottság a részletes vita során megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat a) megfelel-e az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedik-e a jogrendszer egységébe, c) megfelel-e a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfelel-e a jogalkotás szakmai követelményeinek. (2) A  vitához kapcsolódó bizottság az  (1)  bekezdésben meghatározott szempontok szerinti vizsgálatot a törvényjavaslatnak a 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésben megjelölt részeire folytatja le. (3) A  részletes vita az  (1)–(2)  bekezdésben meghatározottakon túl a  benyújtott módosító javaslatok megvitatásából és a tárgyaló bizottság további módosításra irányuló szándékának megfogalmazásából áll. A részletes vita kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a módosító javaslatok megfelelnek-e a 42. §-ban meghatározott követelménynek. (4) A  részletes vita során a  módosító javaslatot benyújtó képviselő ismertetheti álláspontját. A  tárgyaló bizottság a módosító javaslatot annak benyújtója távollétében is megvitathatja. 45. § (1) A tárgyaló bizottság a 40. § és a 41. § szerint benyújtott módosító javaslatokat értékeli és azokról állást foglal. (2) A  módosító javaslatok értékelése és az  azokról történő állásfoglalás a  törvényjavaslat rendelkezéseinek sorrendjében, módosító javaslatonként történik. A  tárgyaló bizottság bármely tagjának kérelmére elrendelheti több módosító javaslat tárgyalásának összekapcsolását. Amennyiben a  tárgyaló bizottság több módosító javaslat tárgyalását összekapcsolta, úgy a szavazást is ennek megfelelően lehet megtartani. (3) A tárgyaló bizottság a) dönt arról, hogy mely módosító javaslatot támogatja, b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, illetve c) további módosításra irányuló szándékot fogalmaz meg. (4) A nemzetiségeket képviselő bizottság túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot nem fogalmazhat meg, ilyen módosító javaslat benyújtását más tárgyaló bizottságnál vagy a törvényalkotási bizottságnál kezdeményezheti. (5) A  (3)  bekezdés szerinti módosításokat a  tárgyaló bizottság egy indítványba foglalva nyújtja be (a továbbiakban: részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat). Több tárgyaló bizottság esetén mindegyik külön-külön nyújtja be a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát. (6) A részletes vita a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró döntésével ér véget. A tárgyaló bizottság a részletes vitát akkor zárhatja le, ha az  (1)  bekezdésben meghatározott valamennyi módosító javaslatról állást foglalt. A  részletes vita lezárását követően a  tárgyaló bizottság jelentést nyújt be (a továbbiakban: részletes vitáról szóló bizottsági jelentés), amelyben tájékoztatást ad a  részletes vita lezárásának tényéről, a  44.  § (1) és (3)  bekezdése alapján tett megállapításairól, valamint az (1) bekezdés szerinti állásfoglalásáról. (7) Ha a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el, azt a részletes vitáról szóló bizottsági jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a tárgyaló bizottság – a 70. § (5) bekezdése szerinti eljárást kivéve – és a kijelölt bizottság – a 68. § (2) és (4) bekezdése szerinti eljárást kivéve – további részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nem nyújthat be. (8) A  részletesvita-szakasz – a  68.  § (5)  bekezdésében meghatározott kivétellel – akkor zárul le, amikor a  tárgyaló bizottságok közül valamennyi állandó bizottság benyújtotta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését. (9) A  nemzetiségeket képviselő bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát a  törvényalkotási bizottság csak akkor tárgyalja, ha a  részletesvita-szakasz lezárultáig a  nemzetiségeket képviselő bizottság benyújtotta azt. 30. A törvényalkotási bizottság eljárása 46. § (1) Az  előterjesztő legkésőbb a  részletesvita-szakasz lezárultát követő hét harmadik napján írásban tájékoztatást ad arról, hogy a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet, b) az a) pont szerinti tájékoztatást a törvényalkotási bizottság ülésén fogja szóban előterjeszteni vagy c) nem tesz az a)–b) pont szerinti nyilatkozatot. (2) A  törvényalkotási bizottság az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatás benyújtását követően értékeli a  részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat és azokról állást foglal. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok értékelése kiterjed arra is, hogy azok megfelelnek-e a  42.  §-ban meghatározott követelményeknek. A  módosító javaslatok értékelésére és az  állásfoglalás kialakítására legkorábban a  részletesvita-szakasz lezárulta utáni héten kerülhet sor, ha az előterjesztő az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tartalommal tesz nyilatkozatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti tartalmú nyilatkozat esetén ezt az időbeli korlátozást nem kell alkalmazni. (3) A  törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat beérkezése esetén további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. (4) A  törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a  törvényjavaslatot nem tárgyalja, ahhoz módosító javaslatot nem nyújthat be, kivéve, ha az  előterjesztő vagy – ha nem a  Kormány az  előterjesztő – a  Kormány kezdeményezi a  törvényalkotási bizottság eljárását. A  törvényalkotási bizottság eljárását legkésőbb azon ülés megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel. (5) A  törvényalkotási bizottság az  általa támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat, valamint az  általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja (a továbbiakban: összegző módosító javaslat). Ha a  törvényjavaslat a  44.  § (1)  bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg, a  törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalja a követelmények teljesüléséhez szükséges módosítást is. (6) A  törvényjavaslat előterjesztője vagy a  helyettesítésére jogosult személy távollétében a  törvényjavaslatot a  törvényalkotási bizottság nem tárgyalja. A  Kormány képviselője akkor is részt vesz a  törvényalkotási bizottság ülésén, ha nem a  Kormány az  előterjesztő, de a  törvényjavaslat a  feladatkörét érinti. A  törvényalkotási bizottság ülésén a  törvényjavaslat előterjesztője és a  Kormány képviselője tanácskozási joggal vesz részt. A  részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság által kijelölt előadó a  törvényalkotási bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (7) A  törvényalkotási bizottság a  részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (2) bekezdés szerinti állásfoglalásáról összegző jelentést nyújt be. (8) Ha a  törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az  összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság – a 48. § (7) bekezdése, a 71. § és a 74. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be. (9) Ha a  törvényalkotási bizottság eljárása során annak szükségességét észleli, bármely bizottságot törvényjavaslat benyújtására kérhet fel. (10) Az  előterjesztő az  összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a  törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett – ellenjegyzésével ellátott – szövegét (a továbbiakban: egységes javaslattervezet). (11) Ha a törvényalkotási bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a) az  egységes javaslattervezet megfelelően tartalmazza a  törvényjavaslat és az  összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor azt, b) az  egységes javaslattervezet nem megfelelően tartalmazza a  törvényjavaslat és az  összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat törvényalkotási bizottság által egybeszerkesztett szövegét benyújtja (a továbbiakban: egységes javaslat). (12) A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel. 31. A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája 47. § (1) Az  Országgyűlés a  részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az  összegző jelentésről, továbbá az  összegző módosító javaslatról vitát folytat. (2) Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a  törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a  kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E  felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (3) A  (2)  bekezdés szerinti felszólalást követően a  törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a  Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője is felszólalhat. Ilyen felszólalásra a (2) bekezdés szerinti felszólalás hiányában is sor kerülhet. (4) A  (2)–(3)  bekezdésben foglalt felszólalásokat követően a  kijelölt bizottság által kijelölt előadó foglalja össze a bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Ezután a  vitához kapcsolódó bizottság által kijelölt előadó ismerteti a  vitához kapcsolódó bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra tárgyaló bizottságonként összesen hat perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, három percet annak kifejtésére kell biztosítani. (5) A  bizottsági felszólalásokat követően a  képviselőcsoportok tagjai, a  független képviselők, az  európai parlamenti képviselők, valamint a szószólók a 36. § (6)–(9) bekezdése szerinti sorrendben szólalhatnak fel. (6) Az  (5)  bekezdés alapján felszólalók a  37.  § (2) és (4)–(7)  bekezdése szerinti időkeretes rendben fejthetik ki álláspontjukat azzal, hogy a) képviselőcsoportonként legkevesebb öt percet kell biztosítani, b) a  nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a  nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló számára legkevesebb öt percet kell biztosítani, c) az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő felszólalási ideje a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, ca) amennyiben a  képviselőcsoport vezetője útján jelentkezett, úgy annak a  képviselőcsoportnak a felszólalási idejébe számít bele, amely felszólalóként bejelentette, cb) amennyiben közvetlenül jelentkezett, úgy nem számít bele az  időkeretbe, és részére az  egy független képviselőre jutó felszólalási idővel megegyező felszólalási időt kell biztosítani. Ezen felszólalások közben kétperces hozzászólásokra nem kerül sor. (7) Az  Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek – a  Kormány képviselője és az európai parlamenti képviselők kivételével – soron kívül, a 36. § (11) bekezdése szerinti időtartamban szólalhatnak fel. (8) Az  Országgyűlés a  Házbizottság javaslatára a  (2)–(7)  bekezdésben meghatározottnál hosszabb időkeretet is megállapíthat. Az  Országgyűlés a  Házbizottság javaslatáról vita nélkül, a  napirendi javaslat elfogadásával egyidejűleg kézfelemeléssel dönt. (9) Az  előterjesztő – közvetlenül a  vita lezárását követően – zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a  vitában elhangzottakra. (10) Az előterjesztő (3) és (9) bekezdés szerinti felszólalására együttesen, illetve a Kormány képviselőjének (3) bekezdés szerinti felszólalására tíz-tíz perc áll rendelkezésre. (11) A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során a 39. §-ban foglaltakat nem lehet alkalmazni. 32. Döntés az összegző módosító javaslatról, a törvényalkotási bizottság eljárása módosító javaslat fenntartása esetén 48. § (1) Az  összegző módosító javaslatról – a  (2) és a  (8)  bekezdésben foglalt kivétellel – az  Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. A döntést közvetlenül megelőzően – ha a 47. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint nem mondott zárszót – az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője öt-ötperces időtartamban nyilatkozhat arról, hogy egyetért-e az összegző módosító javaslattal. (2) Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén az összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az  előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontjáról külön szavazzon. (3) Ha a  (2) bekezdés szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, az  előterjesztő, továbbá – ha nem a  Kormány az  előterjesztő – a  Kormány javasolhatja a  zárószavazás elhalasztását az  51.  § szerint. A  zárószavazás elhalasztása esetén a  törvényjavaslat és az  összegző módosító javaslat elfogadott pontjainak egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: átdolgozott egységes javaslat) a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon benyújtani. (4) A  (2)  bekezdés szerinti határidőben bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az  előterjesztő írásban kérheti az  Országgyűlést, hogy az  összegző módosító javaslatban nem szereplő valamely módosító javaslatot tartson fenn. Nem lehet kérni az  olyan túlterjeszkedő módosító javaslat fenntartását, amelyről az  Országgyűlés a  70.  § szerinti eljárásban nem határozott, vagy azt állapította meg, hogy a  túlterjeszkedő módosító javaslat a  70.  § (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyikének sem felel meg. (5) A (2) és (4) bekezdés szerinti kérések száma kérelmezőnként összesen legfeljebb három lehet. (6) Az  Országgyűlés először a  (4)  bekezdés szerinti kérésekről határoz, és ha valamely módosító javaslatot fenntart, az  összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontjairól és az  összegző módosító javaslatról nem lehet szavazni. (7) A  törvényalkotási bizottság a  (6)  bekezdés szerinti határozathozatalt követő három napon belül benyújtja a …