2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Avt. - 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.II.15. - 2026.IX.30. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.X.1. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról *  I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS AZ ALAPELVEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) *  E törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság által (a továbbiakban együtt: adóhatóság) megállapított, nyilvántartott, törvényen vagy önkormányzati rendeleten alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során. (2) Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni arra a végrehajtásra, amelyet az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság foganatosít. (3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (a továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás). (4) *  E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott biztosíték nyújtásra kötelező jogerős határozaton alapuló kötelezettségek, valamint azon egyéb kötelezettségek végrehajtása során is, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatósághoz érkezett okiratok e törvény alapján végrehajtható okiratnak minősülnek. 2. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak alkalmazása 2. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni. 3. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályainak alkalmazása 3. § *  E törvény, valamint az Air. és az Art. eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban – e törvénnyel összhangban – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a Vht. 9. §-ában és 82/A. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásának nincs helye. 4. § (1) Ahol a Vht. a) végrehajtást kérőt említ, azon a végrehajtást foganatosító adóhatóság által nyilvántartott adótartozás tekintetében a nyilvántartó adóhatóságot, megkeresésre behajtandó tartozások vonatkozásában a behajtást kérőt, illetve a behajtást kérő hatóságot, b) végrehajtót említ, azon adóhatóságot, c) végrehajtható okiratot említ, azon e törvényben meghatározott végrehajtható okiratot, d) végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, azon a végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóság, illetve a helyi önkormányzat számlájára teljesítést kell érteni. (2) A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtási eljárásban eljárási bírság kiszabására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A Vht. által szabályozott, bírósági döntést igénylő kérdés tekintetében a végrehajtási eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a végrehajtást foganatosító adóhatóság dönt. 4. Eljárási alapelvek 5. § A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg. 6. § A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve – az arányosság elvének figyelembevételével – a legkisebb mértékű korlátozással jár. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 7. § (1) E törvény alkalmazásában 1. *  adó: az adó, a járulék, az illeték, a díj, hozzájárulás, továbbá a központi költségvetés, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés; 2. adós: az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, továbbá a pénzfizetésre vagy a meghatározott cselekmény végrehajtására, tűrésére vagy abbahagyására kötelezett személy; 3. *  behajtást kérő: az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv vagy a tartozás jogosultja, illetve a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontjában meghatározott megkeresések esetében jogszabály alapján végrehajtás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy, ideértve a zár alá vétel tekintetében a megkeresőt is; 4. behajtást kérő hatóság: az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtást kezdeményező hatóság; 5. EKAER: Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja; 6. *  Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés: az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2020. december 14-i 2020/2053/EU Euratom tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti, az Európai Unió által a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, egyéb vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások; 7. fizetési kedvezmény: fizetési könnyítés, illetve mérséklés; 8. fizetési könnyítés: fizetési halasztás, illetve részletfizetés; 9. gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt; 10. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozó; 11. jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is; 12. *  jövedelem: munkabér, illetmény, munkadíj, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, állami szolgálati közalkalmazotti és egészségügyi szolgálati jogviszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, nemzetbiztonsági alkalmazotti szolgálati jogviszonyon, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás, valamint az egyéb járandóság; *  13. költségvetési támogatás: az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti támogatás és az Art. szerinti azon költségvetési támogatások, amelyek az Áht. alapján nem minősülnek támogatásnak; 14. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó; 15. közeli lejáratú termék: a) 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában, b) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján, c) 3 hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó két hetében, d) több mint 3 hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén – ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő feltüntetése – a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó négy hetében; 16. lakóingatlan: a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség), ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, b) a tanya és c) az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként nyilvántartott ingatlan, ha annak címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában megjelölt címmel, és nem áll az adós tulajdonában olyan más ingatlan, amely lakás céljára alkalmas lenne; 16a. *  minimálár: az árverésre kerülő ingóság vagy ingatlan azon legalacsonyabb vételára, amelyen az ingóságra vagy ingatlanra érvényes vételi ajánlat tehető; 17. nettó tartozás: a tartozások összegének az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett összege, amelynek számítása során túlfizetésként nem vehető figyelembe a letétként nyilvántartott összeg; 18. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény; 19. romlandó dolog: a közeli lejáratú termék és az a dolog, amelynek állaga jelentősen romlana, vagy forgalmi értéke jelentősen csökkenne, ha az értékesítésre a végrehajtás általános szabályai szerint kerülne sor; 20. saját bevétel: nem az állam közvetlen bevételei között elszámolt bevételek; 21. tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti tanya; 22. tartozás: az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, vám, az általános közigazgatási rendtartás alapján végrehajtásra átadott fizetési kötelezettség, adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; 23. végrehajtó: az adóhatóság nevében eljárni jogosult kormánytisztviselő, köztisztviselő vagy pénzügyőr. (2) Az e törvény által nem meghatározott fogalmak tekintetében az Art. és az Air. fogalmait kell irányadónak tekinteni. III. FEJEZET *  ÁLTALÁNOS VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK 5. Jegyzőkönyv 8. § (1) A jegyzőkönyv lehet általános jegyzőkönyv, foglalási jegyzőkönyv és árverési jegyzőkönyv. (2) A jegyzőkönyvben minden esetben fel kell tüntetni a) az adós és a jelen levő más érdekelt nevét és lakóhelyét, természetes személyazonosító adatait, elnevezését, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartási számát és székhelyét, valamint a végrehajtó azonosításához szükséges adatokat, b) az eljárás helyét és idejét, c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét, d) a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság és az adóhatóság megnevezését, utóbbi hivatalos bélyegzőjét, e) az eljárási cselekmény leírását, és f) foglalási és árverési jegyzőkönyv esetén a Vht.-ban az adott típusú jegyzőkönyvre meghatározott egyéb adatokat és körülményeket. (3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, az eljárási cselekmény foganatosításakor jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás hiányát és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 8/A. § *  (1) Az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárása során felvett jegyzőkönyvet az Air. 70. §-a szerinti elektronikus formában is elkészítheti azzal, hogy az Air. 70. § (3d) és (3e) bekezdése nem alkalmazandó. (2) Az adóhatóság az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet annak elkészültét követően haladéktalanul elektronikus úton megküldi a) az adósnak, b) távollévő adós esetén az adós képviselőjének, c) a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak, valamint d) kérésére az eljárás azon résztvevőjének, aki az eljárási cselekményen jelen volt, és a jegyzőkönyvet aláírta. (3) Ha az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet az eljárás elektronikus kapcsolattartásra alkalmas elérhetőséggel nem rendelkező résztvevője részére kell megküldeni, az adóhatóság az elektronikus jegyzőkönyv hiteles papíralapú másolatát postai úton kézbesíti. 9. § (1) Ha a jegyzőkönyvben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az adóhatóság a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. (2) Ha a jegyzőkönyvből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, az adóhatóság a jegyzőkönyvet kiegészíti. (3) A kijavítást, kiegészítést az adóhatóság jegyzőkönyvvel teljesíti. (4) A kijavítást, kiegészítést annak kell megküldeni, akinek a kijavított, kiegészített jegyzőkönyv megküldésre került. 6. Ügygondnok 10. § (1) Az adóhatóság az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, vagy c) a székhelyén nem fellelhető vagy székhelye ismeretlen. (2) Az adóhatóság az adós részére ügygondnokot rendel akkor is, ha a nem természetes személy adósnak van lefoglalható vagyontárgya és nincs törvényes képviselője. (3) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van. (4) Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, az adóhatóság ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást. 7. A végrehajtás költsége 11. § *  (1) Az adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és a végrehajtási költségátalány megfizetésére. (2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 10 ezer forint fizetendő. (3) Az adóhatóságot a pénzkövetelés végrehajtásának foganatosításáért – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 10 ezer forint költségátalány illeti meg, minden más jogszabály alapján felszámítható költségtől és költségátalánytól függetlenül. (4) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben a végrehajtási eljárásban kizárólag túlfizetés átvezetésére került sor. (5) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben az adós általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozása a behajtást kérő hatóság megkeresésének időpontjában nem éri el a 10 ezer forintot, és az adóssal szemben az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozásán felül további tartozás behajtására végrehajtási eljárást nem foganatosít. (6) Az adóhatóságot a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban – az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítást követően – helyszíni eljárásonként 10 ezer forint végrehajtási költségátalány illeti meg. Amennyiben a meghatározott cselekmény végrehajtása a 122. § (6) bekezdés b) pontja alapján nem tűr halasztást, és emiatt az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás mellőzendő, e költségátalány a helyszíni eljárásért önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás hiányában is felszámítandó. (7) Az adóhatóság a költségekről – a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével – végzést hoz. (8) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti. 8. A kötelezettségek és befizetések nyilvántartása és elszámolása 12. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtásban kezelt – végrehajtásra átvett – kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, a végrehajtási eljárásban behajtott, a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. E számla biztosítéki letét funkcióval nem szolgálhat. (2) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetésére kötelezett személyek kötelezettségeiről, illetve az egyetemleges kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. A számlára befizetett összegek elszámolására, felosztására a 13. §-ban szabályozott esedékesség szerinti felosztási szabályok az irányadók. 13. § (1) Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – a tartozás esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozás esetén a tartozás arányában kell elszámolni. (2) *  Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást –, ezt követően, a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. (3) Ha a Vht. 4. § (1) bekezdés szerinti összeütközésről az adóhatóság az ingóság árverésének kitűzését követően szerez tudomást, az árverésből befolyt vételárat elsődlegesen az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összegre kell elszámolni az (1) és (2) bekezdés szerinti kielégítési sorrendben. A bírósági végrehajtásban érvényesítendő követelésre az ezt követően fennmaradt összeg számolható el. Az elszámolásról, a bírósági végrehajtásban felosztható összegről, az adóhatóság tájékoztatja az eljárásban érintett bírósági végrehajtót. Az adóhatóság felosztási tervben összesítve, egy összegben szerepelteti az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összeget, az árverésből befolyt vételárat, illetve a felosztást követően fennmaradt összeget. A fennmaradt összeg elszámolását – felosztását – a Vht.-ban rendelkezett kielégítési sorrend alapján a bírósági végrehajtó végzi. (4) A végrehajtás során befolyt összegből a hátralékos kötelezettségre elszámolt, felosztott összeget, az adóhatóság az eredeti – végrehajtásba vont vagy végrehajtásra átvett – kötelezettség kiegyenlítése érdekében továbbutalja az eredeti kötelezettséghez kapcsolódóan nyilvántartásba vett számlaszámra. A számlán a felosztásra váró, az ideiglenes biztosítási, illetve a biztosítási intézkedés alapján befolyt vagy felfüggesztett eljáráshoz kapcsolódóan zárolt összegeken felüli, túlfizetésnek minősülő összeg nem tartható nyilván, annak vissza- vagy kiutalása iránt az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül intézkedik. (5) Az e törvény hatálya alá tartozó, végrehajtásba vont vagy átvett fizetési kötelezettséget forintban kell nyilvántartani, a pénzforgalmi utalásokat forintban kell teljesíteni. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adós esetében a vissza- vagy kiutalást az adóhatóság az adós által megadott külföldi fizetési számlára, az adós által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adóst terheli. 14. § Ha a) a végrehajtás alá vont ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg, akkor a Vht. Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból alcíme szerinti, b) az ingatlan kisajátítással érintett, akkor a Vht. Kielégítés kisajátításból befolyt összegből alcíme szerinti, c) az ingóságnak (mint zálogtárgynak), illetve az ingatlannak az értékesítése során zálogjoggal, illetve jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, akkor a Vht. Kielégítés zálogjog alapján alcíme szerinti, d) *  természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen járművet kell értékesíteni, akkor a Vht. Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből alcíme szerinti különös elszámolási szabályok alkalmazandóak. 9. A végrehajtás felfüggesztése 15. § (1) Az adóhatóság a döntés végrehajtását hivatalból felfüggesztheti vagy felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. (2) Az állami adó- és vámhatóság – a pénzügyi tranzakciós illeték és a bírósági eljárási illeték kivételével – illetékügyekben a végrehajtást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható. (3) Az adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtási eljárást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban e törvény alapján nem sújtották eljárási bírsággal. (4) Az adóhatóság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében különösen értékeli az adós tartási kötelezettségébe tartozó személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, az adóst is sújtó, a végrehajtás során bekövetkezett elemi csapást vagy ipari katasztrófát. (5) Az eljáró adóhatóság a végrehajtási eljárást törvényben meghatározott esetben felfüggeszti. (5a) *  A felfüggesztés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. (6) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak. (7) Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, és a munkáltató, illetve az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: munkáltató) a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak. (8) *  Ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és az adós a követelés összegének a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történt megfizetését az adóhatóságnál igazolja, az adóhatóság az igazolás adóhatósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül a követelés végrehajtását a követelés összegének a beérkezéséig felfüggeszti. 10. A végrehajtási eljárás szünetelése 16. § (1) A végrehajtási eljárás szünetel a) a fizetési kedvezmény iránti kérelem adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól a kérelmet elbíráló döntés véglegessé válásának napjáig, ha az adós fizetési kedvezmény iránti kérelmét a tartozás esedékességét követő 8 napon belül nyújtotta be; b) a fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyező döntés véglegessé válásának napjától a tartozás döntésben foglalt teljesítéséig, ha az adós kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyeztek; c) *  a halasztó hatály elrendelése iránti kérelemnek az adóhatóság tudomására jutása napját követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig, ha az adóhatósági döntés ellen indított közigazgatási per során az első alkalommal előterjesztett halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el, továbbá a bíróság által elrendelt halasztó hatály esetén annak tartama alatt; d) a felszámolás elrendelésétől a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig, ha a gazdálkodó szervezet adótartozásának megfizetésére a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő kötelezésére került sor, vagy e) ha törvény így rendelkezik. (2) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak. *  (3) Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság 8 napon belül visszatéríti az adósnak. *  17. § *  Ha az adóhatóság az adós kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés véglegessé válásáig a kérelemmel érintett tartozás tekintetében – az 50. § (2) bekezdésében foglalt eseten kívül – végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat, továbbá a már foganatosított hatósági átutalási megbízás vagy jövedelem-letiltás esetén megfelelően alkalmazza a 16. § (2) és (3) bekezdését. 11. *  A végrehajtási eljárás megszüntetése, megszűnése 18. § *  (1) Végzéssel meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette, b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta, c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte, d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült, e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor, f) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került, g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte, h) az adós meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik és a végrehajtás a XII. Fejezet alapján van folyamatban – ide nem értve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés céljából folyamatban lévő végrehajtási eljárást –, vagy i) törvény így rendelkezik. (2) Megszűnik a végrehajtási eljárás, ha a) az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetet kivéve, az adós meghal, vagy b) e törvény így rendelkezik. (3) Az adóhatóság végzéssel megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét az adóhatóság a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlájára befizették. 12. A végrehajtáshoz való jog elévülése 19. § (1) *  A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. (2) *  A bevallás, adatbejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik. (3) Ha az adós ellen felszámolási eljárás indul, a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. (4) Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. (5) *  Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek, valamint a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium, valamint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdése szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá. (6) *  Az adó végrehajtásához való jog elévülése az Art. szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik. (7) Ha a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásának a tag (részvényes), vezető tisztségviselő által történő megfizetésére kötelezését meg kell előznie a korlátlan felelősség megállapítása iránti polgári peres eljárásnak, a polgári peres eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése. (8) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az adózó halálának napjától az adómegállapításról szóló döntés, illetve az örököst az örökhagyó tartozásának megfizetésére kötelező döntés véglegessé válásáig. (9) *  A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. 13. *  Ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozás 20. § *  (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság az adós és – ha sor kerül kötelezésre – az adó megfizetésére kötelezett személy végrehajtható vagyona hiányában az adós tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván. Ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként tartható nyilván a végrehajtási eljárás során meg nem térülő tartozásrész is. (2) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettnek minősített tartozás esetén az utolsó végrehajtási cselekménytől számított egy évig az adós újabb tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli, kivéve, ha az adóhatóság nyilvántartása vagy egyéb módon rendelkezésére álló adatok alapján az adósnak végrehajtás alá vonható vagyona vagy jövedelme keletkezik. (3) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozásokat az adóhatóság évente felülvizsgálja abból a célból, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti tartozások nem váltak-e végrehajthatóvá. Végrehajtható vagyon vagy jövedelem hiányában a felülvizsgálattól számított egy évig az adós tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli. Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozást az adóhatóság ismét végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik. 21. § *  A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetében – az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság kivételével – kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelemletiltást foganatosít a behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a tartozást – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván. 14. Eljárási bírság kiszabása a végrehajtási eljárásban 22. § (1) Az eljárás minden résztvevője, természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújtható, ha a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza. (2) Azzal szemben, aki a jogsértést ismételten követi el, a kiszabható eljárási bírság összege természetes személy esetén 500 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 1 millió forintig terjedhet. 15. Az adóhatósági egyezség szabályai 23. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására – a becsértéknek megfelelő értékben – egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, vagy az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül. 16. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 24. § (1) *  A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó 36. § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, továbbá az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót. (1a) *  Ha az (1) bekezdésben biztosított határidő megtartásában a végrehajtási kifogást előterjesztő akadályoztatva volt, és ezt a tényt a végrehajtási kifogással egyidejűleg benyújtott igazolási kérelmében igazolja, a jogorvoslati határidőbe az akadályoztatás időtartama nem számít bele. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el. (2) A végrehajtási kifogásban meg kell jelölni a sérelmezett intézkedést és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja. (3) A végrehajtási kifogást a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. 25. § Az elkésett, a nem a jogosulttól származó, valamint az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogást tartalmazó kérelmet az elsőfokú adóhatóság visszautasítja. 26. § (1) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt annak beérkezésétől számított 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, amelyről a végrehajtási kifogás előterjesztőjét tájékoztatja. (2) A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. (3) A felettes szerv a megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóhatóságot – az intézkedés jellegéhez viszonyítottan megfelelő határidő tűzésével – az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi. (4) A 36. § alapján eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbíróság bírálja el a Vht. szabályai alkalmazásával. A kifogást a járásbíróságnak címezve, az önálló bírósági végrehajtónál kell előterjeszteni. 27. § A végrehajtási kifogásnak – az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató, első alkalommal benyújtott végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya, a lefoglalt vagyontárgy értékesítése iránt azonban csak az érintett vagyontárgy foglalásával, becsértékének megállapításával szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lehet intézkedni. 28. § (1) Önálló fellebbezésnek van helye a) az adóhatóság végrehajtási eljárása során e törvény vagy a Vht. alapján hozott, b) a végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, c) a végrehajtási kifogást visszautasító és d) a végrehajtási kifogást elbíráló végzés ellen. (2) Az Art. vagy az Air. szabályainak alkalmazásával hozott végzések elleni fellebbezés tekintetében az Art., illetve az Air. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) *  Az adós a büntetőeljárásról szóló törvény szerint élhet jogorvoslattal a végrehajtási eljárást kezdeményező megkeresés alapjául szolgáló büntetőeljárásban hozott határozat ellen. IV. FEJEZET *  A VÉGREHAJTÁS MEGINDÍTÁSA 17. Végrehajtható okirat 29. § (1) *  A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat: 1. a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés, 2. önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás, 3. az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, 4. az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés, 5. *  az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv részéről az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség előírása érdekében teljesített elektronikus adatszolgáltatás, 6. *  a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, valamint a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságról szóló végrehajtható határozat – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság vagy köz javára fizetendő jóvátétel és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás végrehajtásának átvételéről szóló határozatot is – (a továbbiakban együtt: bűnügyi követelés) esetén a behajtást kérő megkeresése, 7. az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés – ide értve a meghatározott cselekmény végrehajtását is –, 8. az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése, 9. a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról – kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi – szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése, 10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a) elrendelt elővezetés költségének, b) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak, c) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által a bűnügyi költségnek a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, 11. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján a) elrendelt elővezetés költségének, b) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, 12. fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, 13. az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, 14. a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése, 15. a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, 16. *  a büntetőeljárásban a zár alá vétel elrendeléséről, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről, valamint a tárhelyszolgáltatás felfüggesztéséről szóló határozat esetén a behajtást kérő megkeresése, 17. az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés esetén a behajtást kérő megkeresése, 18. a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés, 19. a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés, 20. a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető igazságügyi követelést tartalmazó megkeresés, 21. a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal – illetve a volt fogvatartottal – szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés, 22. a termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelő termékdíj kötelezettségét tartalmazó bejelentés, és 23. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdése szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés, 24. *  a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény 7. § (11) bekezdés szerinti bejelentés, 25. *  a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott, biztosíték nyújtásra kötelező jogerős határozat, 26. *  a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresés, valamint a határon átnyúló hitelezői igénybejelentések esetén a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás. (2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség. (3) A tartozás után felszámított pótlék, kamat, a végrehajtási költségátalány és költségminimum az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre. 18. A fizetési felszólítás és a végrehajtási eljárás megindítása 30. § (1) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja. (2) *  Az állami adó- és vámhatóság 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében fizetési felhívást küld, további végrehajtási cselekményt – kivéve az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság és a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás tekintetében – nem foganatosít. 31. § (1) A végrehajtási eljárás az első végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. (2) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor nem adja át a végrehajtható okiratot az adósnak. (3) *  (4) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, ingatlan-, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, amely tényről az adóhatóság az adóst értesíti. 19. *  32. § *  20. Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése és kezelése 33. § (1) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az adóhatóság az adós azonosításához, a végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához, az adós kérelmére indult eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Ennek keretében, a végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében az adóhatóság szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat. (2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra, valamint a vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket. (3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek, ideértve az elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és befektetési vállalkozást is, az adóhatóság megkeresésének 8 napon belül díjmentesen kötelesek eleget tenni. (4) Az adóhatóságnak a megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát. (5) *  Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság a végrehajtható okirat, vagy az ideiglenes biztosítási intézkedést és a biztosítási intézkedést elrendelő döntés kézbesítése előtt intézkedhet. 34. § (1) Az adóhatóság a (2) bekezdésben foglalt személy által a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében az adóhatóság rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot. (2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását az adóhatóság elvégzi. (3) Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelen lévő, nem adós személyt az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről. (4) Ha az ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének. (5) Az adóhatóság a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti: a) természetes személyazonosító adatok, b) *  állampolgárság, hontalanság, huzamos tartózkodási jogosultság, menekült, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgár jogállás, c) lakcím, d) arcképmás, e) aláírás, és f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények: fa) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje, fb) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti tények, és fc) *  a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 254. § (1) bekezdés g) pontja, 256. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá 261. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tények. (6) Az adóhatóság az ügyvédi tevékenység gyakorlásához való jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásban ellenőrizheti. V. FEJEZET *  A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI 21. A végrehajtási kényszer alkalmazása 35. § (1) A végrehajtás során szükség esetén állami kényszert is lehet alkalmazni, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét. (2) Az állami kényszer – e törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. (3) *  Ha az adós vagy más személy a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy az állami adó- és vámhatóság az eljárása során a pénzügyőri munkakört betöltő, jelen lévő foglalkoztatottja útján is biztosíthatja az eljárás zavartalan lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. 22. A végrehajtás önálló bírósági végrehajtó útján történő foganatosítása 36. § Az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ebben az esetben az önálló bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. § (3)–(5) bekezdése az irányadó, és alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingó- és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is. Az önálló bírósági végrehajtó díjazására a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló rendelet rendelkezései alkalmazandók. 23. *  Tartozás külföldön történő érvényesítése során követendő eljárás 37. § *  (1) Az adóhatóság a tartozás külföldön történő érvényesítése érdekében – az Európai Unió tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével – az e §-ban foglaltak szerint jár el. (2) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, az adós vagyonára a végrehajtást megindítja. (3) Az adós külföldi vagyonából történő megtérülés érdekében az adóhatóság megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét, a követelés külföldi érvényesítése iránt. A közbeszerzési eljárás nyertese a tartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a közbeszerzési eljárás nyertese rendelkezésére bocsátja. (4) A (3) bekezdés szerinti intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás öt százaléka illeti meg. (5) Az adóhatóság, a követelés összegének változásáról a közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíti. 24. Megkeresés a végrehajtási eljárásban 38. § (1) Ha a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, a végrehajtást megindító adóhatóság megküldi a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes adóhatóságnak (a továbbiakban: megkeresett adóhatóság), és ellátja azt a szükséges tájékoztatással. (2) A megkeresett adóhatóság az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi a végrehajtást megindító adóhatóságnak. (3) Ha az eljárási cselekmények lefolytatása egyidejűleg több adóhatóság illetékességi területén szükséges, a végrehajtást megindító adóhatóság a többi illetékes adóhatóságot is megkeresheti az eljárás lefolytatására. A megkeresett adóhatóságok munkájának összehangolásáról a végrehajtást megindító adóhatóság gondoskodik. (4) A feleknek az előlegezett költségeket a végrehajtást megindító adóhatóság részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket a végrehajtást megindító adóhatóság részére kell átadni, illetve annak az elkülönített számlájára kell befizetni. Az ügyben a végrehajtást megindító adóhatóság érvényesíti a végrehajtási költséget, és gondoskodik a megkeresett adóhatóság költségeinek megtérítéséről. (5) *  Ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedik. Az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhet a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt. 25. Az eljárás időpontja 39. § (1) Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. (2) A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján – az (1) bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül – bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. (3) Ha az egyéni vállalkozó, illetve a nem természetes személy adós üzemi, illetve üzleti tevékenysége rendeltetése folytán részben vagy egészben kívül esik az (1) bekezdés szerinti időtartamon, akkor az adóhatóság a végrehajtási cselekményeket az adós üzemi, illetve üzleti tevékenységének folytatása alatt – külön engedély nélkül – elvégezheti. (4) A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja. 26. Helyszíni kényszercselekmények 40. § (1) A végrehajtás során az adóhatóság megtekintheti és átvizsgálhatja a Vht. 43. §-ban felsoroltakon túl a) az adós székhelyeként szolgáló ingatlant és egyéb helyiséget, b) az adós be nem jelentett telephelyét, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy ott az adós vagyontárgya fellelhető, c) az EKAER szerint az adós részére érkező szállítmány lerakodási helyét. (2) Az (1) bekezdésben foglalt cselekmény foganatosítása során az adóhatóság az ott élő természetes személyek információs magánszféráját kizárólag a szükséges mértékben zavarhatja, továbbá biztosítja, hogy a cselekmény eredményeként tudomására jutott, a végrehajtási eljárás lefolytatásával nem összefüggő, az ott élő természetes személyekhez kapcsolódó információk illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. (3) *  Az adós személye elleni kényszercselekményt az állami adó- és vámhatóság jelen lévő pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések foganatosításával akkor alkalmazhat, ha az a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükséges. (4) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás foganatosítható. (5) Az adóhatóság a nem adós ingatlanán, illetve közterületen is alkalmazhat helyszíni kényszercselekményt, ha az szükséges az adós tulajdonát képező vagyontárgy lefoglalásához vagy a már lefoglalt vagyontárgy elszállítása érdekében. VI. FEJEZET JÖVEDELEMLETILTÁS ÉS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYNÉL KEZELT ÖSSZEGEKRE VEZETETT VÉGREHAJTÁS 27. Végrehajtás jövedelemre, fizetési számlára 41. § (1) A jövedelemletiltás és a pénzügyi intézménynél kezelt összegekre vezetett végrehajtás alkalmazásának nem előfeltétele a helyszíni eljárás lefolytatása. (2) *  A munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon – az adós egyidejű tájékoztatása mellett tájékoztatja az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. A letiltható jövedelem összegét befolyásoló körülményekről, illetve a letiltható jövedelem összegének a változásáról a munkáltató a letiltás teljes időtartama alatt, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon – tájékoztatja az adóhatóságot. (3) *  Ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. 42. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. (2) Ha az ad …