2016. évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2016. évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.6. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2016. évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról *  A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet játszanak. Az Országgyűlés erre tekintettel a külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, az Európai Unióban a nemzeti érdekek hatékony képviselete, valamint egy átlátható, egységes és stabil tartós külszolgálati rendszer megteremtése érdekében, ezáltal a magyar diplomácia kiemelt jelentőségének elismeréseképpen a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. § (1) *  E törvény hatálya a) *  Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, továbbá az oda kihelyezett, valamint a 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőkre, b) *  a III. fejezetben meghatározott eltérésekkel Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére, továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre, c) *  a 4. § és 9. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókra, valamint d) *  a 4. §, a 8. § (2) bekezdése, a 9/A. §, a 19. § (3) bekezdése, a 25. § (21) bekezdése, a 33. § (2), (4) és (6) bekezdése, a 39. § d) pontja és az 56/B. § (3) bekezdés d) pontja tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott házastársra, e) *  a 10. § (1a) bekezdése, a 13. § (1) és (6) bekezdése, az 56/C. § (1a) bekezdése és az 58. § és 58/L. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, illetve a minisztériummal jogviszonyban nem álló személyekre, a 10. § (1) bekezdése, illetve az 58–58/M. § tekintetében a kihelyező szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, f) *  a 35/C. § tekintetében a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, g) *  az 58/C. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre, h) *  az 58. § (14) bekezdése, valamint 58/C. § (3) bekezdés f) pontja a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban álló személyekre, i) *  a 25. § (21) bekezdése és az 57/B. § tekintetében a vendégoktatói ösztöndíjprogramban részt vevő személyekre, j) *  az 58/G. § tekintetében a kirendeléssel érintett, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: kormányzati igazgatásról szóló törvény) 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervvel jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre terjed ki. (2) *  E törvényt a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (3) *  Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) *  E törvény V. Fejezetét kell alkalmazni valamennyi, az 57/A. § (1) bekezdése szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerhetőségével kapcsolatban akkor is, ha azok kezelését az (1)–(3) bekezdésben meghatározott személyeken kívül eső adatkezelők végzik. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. adminisztratív és technikai személyzet tagja: az a kihelyezett, aki a külképviselet funkcionális feladatainak ellátásában vesz részt; 2. állomáshely: az a külföldi település, amelyen a külképviselet földrajzilag található; 3. *  biztonsági szolgálat: – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezettek kivételével – a kihelyezett munkaköri leírásában vagy a 8. § (5) bekezdése szerinti szabályzatban az általa betöltött külszolgálati munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviselet működőképességének fenntartását, valamint a külképviselet vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja; 4. *  diplomata: az a diplomáciai rangot viselő kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a kihelyező szervnél vagy Magyarország külképviseletén végzi; 5. *  ENSZ által közzétett szorzószám: az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Közszolgálat Bizottsága által közzétett arányszám, amely – a helyi fizetőeszköz és az USA-dollár közötti átváltási arányok változását és az infláció mértékét is alapul véve – a megélhetés költségeit hasonlítja össze egy adott állomáshely és New York tekintetében; 5a. *  életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen, illetve közös szülői felügyeletről rendelkező bírósági döntés esetén, amikor a gyermek a döntésben foglaltak szerinti időtartamban tartózkodik az állomáshelyen, vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó településen (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: állomáshelyen), ha a tartós külszolgálat megkezdését követően az állomáshelyen lakóhelyéül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően az állomáshelyen folytatja, és a közüzemi szolgáltatásokat személyesen az állomáshelyen veszi igénybe; 6. élhetőség: az állomáshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsági, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenyegetettségi, infrastrukturális szempontok összessége; 7. *  hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében – a külpolitikáért felelős miniszter mellett – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint szakdiplomata esetében a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok előírásszerű, hatékony és eredményes végrehajtásával a kül-, illetve közszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, a felettes vezetővel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés tanúsításával, a kihelyező szerv vezetője, a feladatellátás szakmai irányítója, illetve a felettes vezető által meghatározott értékek és követelmények megtartásával, az általuk meghatározott szakmai célokkal, azok elérésével, a vezetői utasítás végrehajtásával, a fegyelmezett és lényeglátó feladatellátással, valamint – tartós külszolgálat esetén – a külképviselet működésének biztosításával és fenntartásával, a külszolgálattal kapcsolatos közmegítélés erősítésével, fenntartásával, valamint közbizalom megőrzésével, a külképviseleti biztonság fenntartásával kapcsolatos, valamint kockázati kitettségének csökkentésére irányuló elvárható egyéni magatartás mindenkori kifejtésére irányuló speciális közszolgálati érdek és követelmény, illetve a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség fokozott megtartása; 8. *  hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálaton, az állomáshelyen tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke); 8a. *  jövedelemszerző tevékenység: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében meghatározott és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenység – kivéve, ha a kihelyezett házastársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá ide nem értve a kormányzati igazgatásról szóló törvény 95. § (5) bekezdése szerinti gyakorolható tevékenységet, valamint az ingatlan- vagy termőföld-bérbeadást – függetlenül a tevékenység végzésének a helyétől, ideértve a fogadó államban végzett biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenységet is; 9. *  kihelyezett: kihelyező okirat alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő; 10. *  kihelyezés: munkáltatói intézkedés, amellyel a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt határozott időre tartós külszolgálat ellátására rendeli; 11. *  kihelyező szerv: a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az általa foglalkoztatott kormánytisztviselőt tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi; 12. *  kihelyező vezető: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője, az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter; 13. *  konzuli személyzet: ágazati jogszabályok alapján, külképviseleten konzuli tevékenységet végző – adott esetben hivatásos konzuli ranggal is bíró – diplomata, kormánytisztviselő, külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs; 13a. *  kulturális diplomata: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan diplomata, aki a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat a 3. § (3) bekezdése szerinti intézetben végzi; 13b. *  kulturális intézetigazgató: a kulturális intézetet irányító, vezetői munkaköri osztályba tartozó kulturális diplomata; 13c. *  kulturális intézeti titkársági referens: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan adminisztratív munkaköri osztályba kihelyezett, aki kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó, a 3. § (3) bekezdése szerinti intézetben végzi; 14. *  külképviselet: a külpolitikáért – az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért – felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének – a Kormány döntése alapján létrehozott – külföldön, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott formákban működő önálló szervezeti egysége, amelynek jogállását, feladat- és hatáskörét általános jelleggel a nemzetközi jog és a magyar jog normái határozzák meg; 15. *  külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló: a fogadó államban állandó lakóhellyel rendelkező és a fogadó államban munkavállalásra jogosult, a külképviselet által munkaszerződéssel foglalkoztatott természetes személy, akinek elsődleges feladata a külképviselet funkcionális működésében való közreműködés; 16. *  külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a kihelyezett házastársa, akit a külképviselet munkaszerződéssel, magyar jog alapján foglalkoztat, és akinek elsődleges feladata a külképviselet adminisztratív-technikai feladatainak ellátásában való közreműködés; 16a. *  szabadnap: a 29/E. § (1) bekezdése és a 31. § (5) és (6) bekezdése szerinti speciális szabadság; 17. *  szakdiplomata: az a diplomata, akit kormányzati igazgatási szerv, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó különleges jogállású szerv, – a magyar állam nevében jogszabályi kijelölés alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló előzetes egyetértésével – jogszabályi kijelölés alapján közfeladatot ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság, vagy jogszabály által létesített, közfeladatot ellátó jogi személy egy ágazati szakmai, illetve jogszabályban meghatározott közfeladata külképviseleten történő ellátására a kihelyező szervnél tartós külszolgálati kihelyezésre jelöl és határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony) vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez, vagy a 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint közvetlenül a kihelyező szerv nevezi ki kormánytisztviselőnek a külszolgálata, illetve az azt megelőző felkészülés idejére szóló határozott időre; 17a. *  szakkonzul: konzuli feladatokat ellátó szakdiplomata; 17b. *  szakminiszter: a szakdiplomata tekintetében feladatkörénél fogva a szakdiplomata jelölésére jogosult, feladat- és hatáskörében eljáró miniszter, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó különleges jogállású szerv vezetője, a jogszabályi kijelölés alapján közfeladatot ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság, illetve jogszabály által létesített, közfeladatot ellátó jogi személy képviseletére jogosult vezetője; 17c. *  szakminisztérium: a szakminiszter által vezetett minisztérium, különleges jogállású szerv, jogszabályi kijelölés alapján közfeladatot ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság, illetve jogszabály által létesített, közfeladatot ellátó jogi személy; 18. *  tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselőt – által a kihelyező vezető, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter – kihelyező vezető útján érvényesített – döntése alapján a külképviseleten, valamint a kulturális diplomata, illetve a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a külképviselet részeként működő kulturális intézetben teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb; 19. *  válsághelyzet: az állomáshelyet is magában foglaló földrajzi térségben bekövetkező közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány, terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború, illetve ezek közvetlen veszélye. II. FEJEZET A KÜLKÉPVISELET, VALAMINT A KORMÁNYTISZTVISELŐK TARTÓS KÜLSZOLGÁLATA *  3. A külképviselet jogállása, személyzete, vezetése 3. § (1) Külképviselet a) Magyarország diplomáciai képviseleteként, *  b) Magyarország konzuli képviseleteként, c) Magyarország nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviseleteként, valamint d) Magyarország kereskedelmi képviseleteként, e) *  működhet. (2) A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén, a fogadó állam egyetértésével – alkonzulátus, valamint konzuli iroda működhet. Az alkonzulátus és a konzuli iroda önálló költségvetéssel és vezetéssel nem rendelkezik. (3) *  A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén – külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) működhet. (4) *  A külképviseletek működtetésének pénzügyi fedezetét – a kulturális intézetek szakmai költségvetési keretének kivételével – a mindenkori költségvetési törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium „külképviseletek igazgatása” elnevezésű címe tartalmazza. 4. § *  A külképviselet tagjai: a) a külképviselet vezetője, b) a diplomáciai, a kulturális diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai, c) a szakdiplomáciai személyzet tagjai, d) a regionális gazdasági igazgató, e) az adminisztratív és technikai személyzet tagjai, f) a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint g) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs. 5. § A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter vagy az e törvényben meghatározott esetben más miniszter, vezetését *  a) a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, b) a főkonzul, c) *  az állandó ügyvivő, d) a kereskedelmi képviselet-vezető, e) *  az önálló konzuli képviselet-vezető (a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el. 4. A külképviselet tagjának funkcionális feladatai, munkaköre 6. § (1) A külképviselet vezetője a) a külképviselet személyzete tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket, b) *  írásban – a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: munka törvénykönyvéről szóló törvény) és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait, gyakorolja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott munkáltatói jogokat, c) a külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben, d) felel a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért, e) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a külpolitikáért felelős miniszternek, f) *  ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban vagy a 8. § (5) bekezdése szerinti szabályzatban az általa betöltött külszolgálati munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott további feladatokat. (2) A diplomáciai képviselet vezetője – a nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet kivételével – az (1) bekezdésben foglaltakon túl összehangolja a fogadó államban működő valamennyi magyar külképviselet diplomáciai tevékenységét. (3) A külképviselet-vezető feladata az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában az általa szükségesnek vélt takarékossági intézkedések megtétele, azok következetes végrehajtása, a vezetése alá tartozó külképviselet személyzete munkavégzésének folyamatos ellenőrzése. 7. § (1) Külképviselet-vezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a külképviselet-vezető eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. Ha a külképviselet-vezető munkaköre átmenetileg nincs betöltve, a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a kihelyező szerv hivatali szervezete vezetőjének eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. A külképviselet-vezető helyettesére a külképviselet-vezetőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak. (2) Ha a külképviselet-vezető helyettese az (1) bekezdésben meghatározott helyettesítési rend alapján – váratlan, külső körülmények miatt – nem állapítható meg, az eljáró helyettest a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője jelöli ki. A kijelölésig a külképviselet rangban soron következő diplomatája jár el. (3) A 3. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti külképviselet külképviselet-vezetője a döntési jogkörébe tartozó ügyekre nézve – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az első beosztott diplomatát, illetve az első beosztott konzult döntési jogkörrel ruházhatja fel. (4) Ha nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjogi szabály, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, protokolláris norma vagy a fogadó állam joga a külképviselet vezetőjének személyes eljárását írja elő, a külképviselet-vezető nem helyettesíthető. 8. § (1) A külképviseleten diplomataként foglalkoztatott kormánytisztviselő a kihelyezési okiratában és a munkakörében meghatározott feladatok, továbbá a külképviselet-vezető által feladatkörébe rendelt egyéb feladatok ellátására a megszabott hivatali út betartásával köteles. (1a) *  A kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti tartós külszolgálati álláshelyen – a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – a kihelyezett tartós külszolgálati munkaköri leírásában vagy a 8. § (5) bekezdése szerinti szabályzatban az általa betöltött külszolgálati munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatokat kell ellátni. (2) *  Vezető konzul azon diplomáciai képviseletre nevezhető ki, ahol – a vezető konzult is beleértve – legalább két konzul vagy legalább öt, konzuli feladatokat ellátó kihelyezett, külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló vagy külképviselet által foglalkoztatott házastárs tevékenységének összehangolása céljából szükséges. Vezető konzullá nem önálló alkonzulátus vagy konzuli iroda vezetője is kinevezhető. (3) A szakdiplomáciai személyzet tagjainak feladatköre elsősorban az adott szakágazati feladatok ellátása, ugyanakkor munkakörük és a külképviselet-vezető utasítása alapján egyéb feladatot is elláthatnak. (4) *  Az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak alapvető feladata a külképviselet funkcionális működtetésének elősegítése, valamint az azzal összefüggő, kihelyezési okiratukban és a munkaköri leírásukban vagy a 8. § (5) bekezdése szerinti szabályzatban a külszolgálati munkakörükhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátása. (5) *  A tartós külszolgálati munkakörben ellátandó feladatok munkaköri leírás helyett meghatározhatóak a kihelyező szerv szabályzatára történő hivatkozással is. 9. § (1) A külképviselet a 2. § 15. pontja szerinti természetes személyt foglalkoztathat. (2) A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókkal a külképviselet-vezető a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval kötendő munkaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza. 9/A. § *  (1) A külképviselet a 9. §-ban meghatározott személyeken kívül a 2. § 16. pontjában meghatározott személyt is foglalkoztathat. (2) *  A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben a külképviselet-vezető, a vonatkozó magyar jog alapján, a kihelyezett külszolgálatának idejére munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza. 9/B. § *  (1) Ha a kihelyező szerv határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalója tartós külszolgálatra kerül kihelyezésre, munkaviszonya a kihelyezést megelőző napon e törvény erejénél fogva megszűnik, és a kihelyező szerv vele kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít. (2) *  A tartós külszolgálat megszűnését követően a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya az (1) bekezdés szerint szűnt meg, a megszűnt munkaviszonyával azonos tartalmú kormányzati szolgálati jogviszonyban a 21. § (1) bekezdése szerint elhelyezésre kerül. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a munkavállaló időközben a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 5. A kihelyezésre kerülő személyek felkészítése, irányítása 10. § (1) *  Az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter – az (1a) és (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihelyező szerven belüli belső pályázat útján meghirdeti. A kihelyező szerven belüli belső pályázaton jogszabályban meghatározott speciális szaktudást igénylő munkakörök esetén a külpolitikáért felelős miniszter által közvetlenül irányított vagy felügyelt központi hivatali formában működő költségvetési szerv kormánytisztviselői, munkavállalói, illetve a külpolitikáért felelős miniszter tulajdonosi vagy – a Kormány felhatalmazása alapján – alapítói joggyakorlása alá tartozó többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve közalapítvány munkavállalói is jogosultak részt venni. (1a) *  A speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a belső, zárt pályázattal párhuzamosan nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerül. (2) *  A kihelyező szerv vezetője külpolitikai szempontok alapján, hivatali érdekből kivételesen az (1) és (1a) bekezdés szerinti pályázati út mellőzésével, kijelölés útján is dönthet diplomata, valamint adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről. (3) A pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. 11. § *  (1) *  A kihelyezésre kerülő személy – alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó – külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja. (1a) *  A kulturális intézet igazgatója (a továbbiakban: intézetigazgató), a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív és technikai munkakörben feladatokat ellátó kihelyezett szakmai felkészítése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bevonásával történik, azzal, hogy a külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális szakmai felkészítését a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett szervezet biztosítja. (1b) *  Az oktatási és kulturális feladatot ellátó diplomaták, valamint a tudományos és technológiai feladatot ellátó diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a feladat- és hatáskörében érintett miniszter bevonásával történik. (2) *  A tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő kormánytisztviselő (a továbbiakban: felkészülő) tartós külszolgálati felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése szerinti kijelölés esetét – legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat. *  (2a) *  A szakdiplomata a felkészülés (2) bekezdés szerinti időtartamának eredménytelen eltelte, kihelyezésének visszavonása, illetve külszolgálati kirendelésének, vezénylésének megszüntetése esetén visszahelyezésre kerül a küldő szervhez. (3) *  A (2) bekezdés szerinti felkészülés idejére a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt kinevezésének módosításával a kihelyező szerv tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egységébe, külföldi felkészülési állományba a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre helyezheti. Ha a külföldi felkészülési állományba helyezett felkészülő a (2) bekezdés szerinti hat hónapos határidő lejártát követően nem kerül tartós külszolgálatra kihelyezésre, jogviszonyára a 21. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A tartós külszolgálati felkészülés ideje alatt a felkészülőt a kihelyező szerv az e törvényben foglalt eltérésekkel a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban kormánytisztviselőként foglalkoztathatja. (3a) *  A (3) bekezdés alapján tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés céljából a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre helyezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, ide nem értve, ha az a) vagy a b) pont a kormánytisztviselőnek fel nem róható módon, önhibáján kívül következik be, a) a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés vagy kijelölési döntés kihelyező vezető általi visszavonása, vagy b) ha a kormánytisztviselő a tartós külszolgálati munkakör betöltését nem vállalja, a kihelyező vezetőnek címzett ez irányú nyilatkozata napjával e törvény erejénél fogva a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (4) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a felére. *  (4) *  A (2) bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetménye helyett havonta a) *  az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7a) bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének 60%-ával, azzal, hogy az illetmény összegének a garantált bérminimum összegét el kell érnie, b) *  az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7a) bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének 90%-ával, c) *  az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7a) bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének 100%-ával, d) *  az 1. melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7a) bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének a 140%-ával megegyező összegű illetményre jogosult. (5) A kihelyező vezető a (2) bekezdés szerinti döntés meghozatala során mérlegeli az adott külképviselet politikai és gazdasági jelentőségét, az ellátandó feladatok összetettségét, valamint a diplomata felkészültségét. (5a) *  A (2) bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő cafetéria-juttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult. (5b) *  A külföldi felkészülés alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 133. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időtartamnak minősülő felkészülési kötelezettség teljesítését a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy az általa írásban kijelölt kihelyező szervvel jogviszonyban álló, vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő igazolhatja. (5c) *  A (2) bekezdés szerinti hat hónapos határidő az 58/C. § (2) bekezdése, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. §-a, 103. §-a, 113. § (1) bekezdése és 131. § (1)–(3) bekezdése szerinti esetekben, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén, valamint a táppénz, baleseti táppénz, határozatlan idejű jogviszony esetén a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj jogcím miatti keresőképtelenség időtartamára felfüggesztésre kerül. A felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését követően a (2) bekezdésben meghatározott, már megkezdett időtartam tovább folytatódik. E bekezdés alkalmazása esetén a kormánytisztviselő a (4) bekezdés szerinti illetményre nem jogosult, ide nem értve az (5d) bekezdésben foglaltakat. (5d) *  Ha a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) és annak kormánytisztviselője között az 58/C. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti esetben megkötött megállapodásban foglaltak alapján, a minisztérium a megállapodásban rögzített időtartamra a fogadó szerv által biztosított költségtérítés, napidíj vagy egyéb díjazás mellett a kormánytisztviselő belföldi illetményét és jogszabály szerint őt megillető juttatásait is köteles biztosítani, azokat a (4) és (5a) bekezdés alapján biztosítja. (5e) *  A külszolgálati felkészülés idejére a felkészülő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti alapszabadságra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §-a szerinti pótszabadságra, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 128. § (3) bekezdése szerinti álláshely besorolástól függő pótszabadság helyett a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén három munkanap, b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén öt munkanap, c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén hét munkanap, d) az 1. melléklet szerint vezető munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén kilenc munkanap pótszabadságra jogosult. (5f) *  A (2) bekezdés szerinti felkészülő és a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetmény helyett a (4) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével a kormányzati igazgatásról szóló törvény 145. § (1) bekezdése szerinti mértékben jogosult. (6) A diplomata irányítását a külképviselet-vezető útján – a szakdiplomata tekintetében a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve – a kihelyező szerv vezetője végzi. (7) *  A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet (1) bekezdés szerinti felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a szakdiplomata jelölésére jogosult, feladat- és hatáskörében érintett szakminiszter által vezetett szakminisztérium közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza. (8) *  A kihelyező vezető a külföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a külföldi felkészülőnek a tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés mellett teljesítenie kell. 6. Rangadományozás, ranghasználat 12. § (1) A külképviseleten diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek tartós külszolgálatát megelőzően – amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik – a külpolitikáért felelős miniszter diplomáciai rangot adományoz. (2) *  A szakminisztériumtól a kihelyező szerv állományába határozott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselő esetében az első rang adományozására – a külpolitikáért felelős miniszter a rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályairól szóló rendeletében foglaltak alapján – a szakminiszter tesz javaslatot. (3) *  A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját – szakdiplomata esetén a szakminiszter, kulturális diplomata esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott kereteken belül – a kihelyező vezető állapítja meg. 13. § (1) *  A köztársasági elnök a külpolitikáért felelős miniszter javaslatára rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat. (2) A külpolitikáért felelős miniszter a kormánytisztviselő részére a) segédattasé, b) attasé, c) III., II. vagy I. osztályú titkár, d) II. vagy I. osztályú tanácsos diplomáciai rangot adományozhat. (3) *  A külpolitikáért felelős miniszter a konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek, diplomáciai rangja megtartása mellett, a) alkonzul, b) konzul vagy c) főkonzul hivatásos konzuli rangot adományozhat a tartós külszolgálat időtartamára. (4) *  A kihelyezett e törvény szerinti díjazásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti munkakörét, illetve amennyiben ahhoz rang is kapcsolódik, a kihelyezett diplomáciai rangját kell figyelembe venni. (5) *  A (4) bekezdést azzal a megkötéssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kihelyezett az 1. melléklet szerinti munkaköréhez rendelt rangnál magasabb diplomáciai ranggal rendelkezik, csak az 1. mellékletben az adott munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb rangot lehet a díjazás megállapításánál a külszolgálata idejére vonatkozóan figyelembe venni. (6) *  A külpolitikáért felelős miniszter meghatározott eseti jellegű diplomáciai vagy nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos feladat ellátására az (1) bekezdés szerinti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti ranggal rendelkező személy részére megbízást adhat. A megbízás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízott részére díjazás állapítható meg. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A külpolitikáért felelős miniszter a megbízásban felhatalmazhatja a megbízottat – a megbízatás idejére – a feladatára utaló megjelölés mellett az utazó nagyköveti megnevezés, illetve a külgazdasági és külügyminiszteri tanácsadói vagy főtanácsadói cím használatára. 14. § (1) Diplomáciai vagy konzuli rangját a kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A kormánytisztviselő diplomáciai vagy konzuli rangját hivatalos tevékenységén kívül csak akkor használhatja, ha az a rang rendeltetésével és a kormánytisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik. (2) Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei: a) felsőfokú iskolai végzettség, b) *  miniszteri rendeletben szabályozott külügyi szakmai vizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letétele, c) *  legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, felsőfokú (C1) nyelvvizsga és további legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, középfokú (B2) nyelvvizsga, amelyek közül az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges. (3) *  A diplomáciai vagy konzuli rangot – ide nem értve a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakat – a külpolitikáért felelős miniszter adományozza az (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőnek. (4) *  A kihelyező szerv vezetője – kivételesen indokolt esetben, hivatali érdekből – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is a tartós külszolgálat idejére diplomáciai rangot adományozhat, illetve indokolt esetben magasabb ranghasználatot biztosíthat. (5) A rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter – az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben szabályozza. 7. A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, tartalma, ideiglenes hazarendelés 15. § (1) *  A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselőt is – a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a III/A. fejezetben foglalt feltételek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján – a kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra. (2) *  A munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós kérdésekért felelős diplomata az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra. (3) *  A szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat felkészítése és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, ide nem értve áthelyezés vagy kormányzati érdekből történő kirendelés esetén – figyelemmel a szakdiplomata szakminisztériumnál fennálló jogviszonyára – a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését. (4) *  A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra való kihelyezéséhez a kihelyezendő személy hozzájárulása szükséges. 16. § (1) Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő helyezhető ki, aki *  a) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Magyarországon él, b) *  a tartós külszolgálat során ellátott munkakör betöltéséhez jogszabályban, továbbá a kihelyező szerv vezetője által előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, illetve a kihelyező vezető által előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) *  a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen – elsődleges munkaköri feladataira figyelemmel – tartós külszolgálatra alkalmas, d) *  jogszabály vagy a kihelyező vezető által előírt, a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörének megfelelő szintű, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismerettel, valamint – diplomata munkakörök vonatkozásában – a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvvizsgával rendelkezik, e) *  jogszabály vagy a kihelyező szerv vezetője által előírt képzési, továbbképzési és szakmai vizsgakövetelményeknek – ideértve a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők esetében az európai uniós szakmai vizsgakövetelményeket is – eleget tett, f) *  – ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül – érvényes biztonsági szakvéleménnyel, vagy – ha egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül – érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik, g) nem állampolgára a fogadó államnak, valamint h) *  egyéb módon nem biztosított házastársa részére – amennyiben a kihelyezett családi állapota indokolja – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti, nyugellátásra jogosító szolgálatiidő- és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzését célzó megállapodás megkötésére kötelezettséget vállal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alól kizárólag az e bekezdésben foglaltak szerint meghatározott halasztás és felmentés adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismeret teljesítésére – indokolt esetben – a kihelyező vezető legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet. Külképviselet-vezető esetében az (1) bekezdés a) és g) pontjában foglalt feltétel alól indokolt esetben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével – a kihelyező szerv vezetője felmentést adhat. (3) A kihelyező vezető a tartós külszolgálatra történő kihelyezés feltételeként a külképviseleti munkakörre vonatkozó pályázati kiírásban – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további szakmai, valamint az adott külképviselet viszonyaival összefüggő, illetve a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő. (4) *  17. § (1) *  A tartós külszolgálat időtartama legfeljebb négy év. A tartós külszolgálat várható időtartamát a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári évét. A tartós külszolgálat első napja az első utazási nappal azonos. (2) A kihelyező vezető – szakdiplomaták esetében a szakminiszter egyetértésével – a tartós külszolgálat (1) bekezdés szerint megállapított időtartamát hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. 18. § (1) *  A tartós külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó államot – hivatalos és magáncélból egyaránt – a külképviselet-vezető engedélyével hagyhatja el. A külképviselet-vezető az állomáshely egyedi körülményeinek megfelelően a hivatali érdek figyelembevételével belső utasításban határozza meg a fogadó állam magáncélú elhagyása engedélyezésének rendjét. A külképviselet-vezető tekintetében az engedélyt a kihelyező vezető adja meg. (2) A kihelyező vezető a kihelyezettet a) válsághelyzetben vagy a kihelyező szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból; b) hazai gyógykezelése vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt, valamint c) hivatali érdekből ideiglenesen – legfeljebb 90 napos időtartamra – hazarendelheti (a továbbiakban: ideiglenes hazarendelés). (3) Az ideiglenesen hazarendelt kihelyezett tartós külszolgálatának folytatásáról vagy megszüntetéséről az ideiglenes hazarendelés időtartama alatt a kihelyező vezető a (2) bekezdésben meghatározott esetek fennállásának alapos mérlegelésével dönt. (4) *  A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb további 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg. (5) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés – tartós külszolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről a kihelyezett a kihelyező vezetőt a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatja. (6) *  Ha a tartós külszolgálatot a kihelyező vezető a (3) bekezdés alapján megszünteti, a kihelyezett az állomáshelyen folytatott életvitelének megszüntetéséről, így különösen lakhatására vonatkozó szerződéses viszonyok rendezéséről és ingóságainak hazaszállításáról a kihelyező szerv saját költségére gondoskodhat. 19. § (1) *  A kihelyezett a kihelyező vezető döntése alapján – hivatali érdekből – más külképviseletre helyezhető át. Az áthelyezésre vonatkozó döntés meghozatala során a kihelyező vezető mérlegeli és figyelembe veszi a kihelyezett szakmai kompetenciáit, az általa ellátott munkakör jellegét és külképviseletének körülményeit. A kihelyezett hivatali érdekből történő áthelyezése esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Amennyiben az áthelyezési döntéssel a kihelyezett nem ért egyet, a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül kérheti a tartós külszolgálata 60 napon belül történő megszűnése megállapítását. (2) *  A kihelyezett más külföldi külképviseletre történő áthelyezéséről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező vezető az áthelyezés időpontját megelőzően írásban értesíti. (3) *  A tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a fogadó államban, illetve harmadik országban ideiglenes kiküldetést (a továbbiakban: ideiglenes kiküldetés) teljesíthet, amelyért napidíjra nem jogosult. A külszolgálat alatt teljesített ideiglenes külföldi kiküldetés részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. 20. § (1) *  A tartós külszolgálat megszűnik a) a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, a kihelyező vezető által a naptári évben írásban adott tájékoztatás szerinti napon, b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével, c) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy 90 napot meghaladó szünetelésével, d) *  a 33. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, e) a kihelyezett halálával, f) *  ha a külszolgálati álláshely a külképviselettől elvonásra kerül, g) *  az 58. § (23) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén, h) *  a 19. § (1) bekezdése, továbbá a 22. § (8) bekezdése szerinti esetben, valamint i) *  ha a kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény vagy e törvény szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja és azt az erre irányuló kihelyező vezetői felhívásban foglalt határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejárta napját követő tizedik munkanapon. (2) *  A kihelyező vezető lehetőség szerint a kihelyezés (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének pontos dátumáról legkésőbb az azt megelőző két hónappal tájékoztatja a kihelyezettet. (3) *  A tartós külszolgálat megszüntethető a) a kihelyezett és a kihelyező szerv közös megegyezésével, b) a kihelyezés visszavonásával, c) a kihelyezett kérelmére, d) nemzetközi jogi ok fennállása esetén, e) a 18. § (3) bekezdése szerinti esetben, illetve f) a 32. § (1) bekezdése szerinti esetben. (4) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter dönt. (5) *  A tartós külszolgálatot a (3) bekezdés b) pontja alapján a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti, a) ha a kihelyezett a 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg, b) ha a kihelyezett az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve a kihelyező vezető által elrendelt soron kívüli orvosi vizsgálaton – neki felróhatóan – nem jelenik meg, c) ha a kihelyezett a (7) bekezdésben foglaltak alapján ezt kéri, vagy d) azonnali hatályú végleges hazarendeléssel. (6) *  Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt munkanapon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát a kormányzati szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából 11. § (4) bekezdése szerinti illetményt kell figyelembe venni. (7) A kihelyezett írásban kérheti a kihelyezés megszüntetését és a külképviseletről történő hazarendelését. Az erre vonatkozó kérelmet a kihelyező vezető annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálja és a kihelyezett hazarendelését elrendeli. (8) *  A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát azonnali hatályú végleges hazarendeléssel – indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva – visszavonhatja és megszüntetheti. 21. § *  (1) *  A tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követően a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján kinevezésének egyoldalú módosításával iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1)–(2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti, ha a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő által betölthető álláshellyel. Az álláshelyre történő helyezés során a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján jogosult a kormánytisztviselő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására is. A kormánytisztviselőt a kinevezés módosításának vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a (2) bekezdés szerinti illetménye alapulvételével fel kell menteni azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a fele illeti meg. A felmentési idő alatt a felmentési idő végéig tartó időtartamra a kormánytisztviselő részére szabadságot ki kell adni és a felmentési időből esetlegesen fennmaradó időszakra a kormányzati igazgatásról szóló törvény 111. § (4) bekezdése szerint a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesül. (2) *  A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az (1) bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre, – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt az erről rendelkező okiratban meghatározott, de legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az (1) bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok alkalmazandóak. A kihelyező vezető a belföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a belföldi felkészülőnek a belföldi felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés révén teljesítenie kell. (2a) *  A kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése napjától a (2) bekezdés szerinti belföldi felkészülés ideje alatt – ide nem értve a 11. § (5c) bekezdése szerinti időtartamot – a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetériajuttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult. (3) *  Ha a (2) bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő a 11. § (2) bekezdése szerinti vagy a (2) bekezdés szerint a kihelyező vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre történő áthelyezésről rendelkező okiratban meghatározott határidőig nem kerül a kihelyező vezető részéről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a kihelyező szervnek a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti betölthető álláshelyre helyezésre, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (2) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a felére. (4) *  (5) *  A kormánytisztviselő a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv vezetőjének irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv állományába is helyezhető – a központi kormányzati igazgatási szerv vezetője egyetértésével – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (6) bekezdése alapján úgy, hogy a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő új beosztási okiratát a külszolgálat megszűnését követő napi hatállyal állítja ki. Ebben az esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény kinevezésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) *  A (2) bekezdés szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény kinevezésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (7) *  A belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § (5b)–(5f) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (8) *  Az egy tartós külszolgálat időtartamára kinevezett kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben legkésőbb a külszolgálata megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjáig a várandósságát a kihelyező vezetőnek írásban bejelentette, a bejelentésnek a kihelyező vezetővel való közlésétől a gyermeke megszületéséig az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával belföldi felkészülő állományba helyezhető azzal, hogy a kihelyező szervvel fennálló határozott időtartamú jogviszonya a gyermeke megszületésének időpontjával – a törvény erejénél fogva – megszűnik. (9) *  A tartós külszolgálat céljából határozott időre áthelyezett vagy tartós külszolgálatra a kihelyező szervhez kirendelt kormánytisztviselő – a külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően beosztási okiratának az áthelyező vagy kirendelő munkáltató kormányzati igazgatási szerv egyoldalú módosításával – visszahelyezésre kerül az áthelyező vagy kirendelő kormányzati igazgatási szervhez. 8. A kihelyező, a kihelyezést módosító, az áthelyező és az értesítő okirat 22. § (1) *  A kihelyezésről, a kihelyezés módosításáról, a tartós külszolgálat megszűnéséről vagy megszüntetéséről, továbbá a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről szóló munkáltatói intézkedést, illetve ezek módosításait, visszavonását írásba kell foglalni. (2) A kihelyezésre és a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett a) 1. melléklet szerinti rangját, munkakörét, munkaköri szorzóját, b) *  állomáshelyét vagy állomáshelyhez tartozó nem önálló képviseletét, c) deviza-alapilletmény összegét, a deviza-illetménypótlékát, d) átalány-költségtérítésének összegét, e) költségtérítés-kiegészítésre jogosító személyek nevét, családi jogállását, f) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát, g) tartós külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a tartós külszolgálat megszüntetésének naptári évét, vagy a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját, h) *  külszolgálati munkakörére vonatkozóan a 8. § (5) bekezdése sze …