- évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról * A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet játszanak. Az Országgyűlés erre tekintettel a külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, az Európai Unióban a nemzeti érdekek hatékony képviselete, valamint egy átlátható, egységes és stabil tartós külszolgálati rendszer megteremtése érdekében, ezáltal a magyar diplomácia kiemelt jelentőségének elismeréseképpen a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- Hatály
- §
(1)* E törvény hatálya a) * Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, továbbá az oda kihelyezett, valamint a 11. §
(3)bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. §
(2)bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőkre,
- b)* a III. fejezetben meghatározott eltérésekkel Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére, továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre,
- c)* a 4. § és 9. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókra, valamint
- d)* a 4. §, a 8. §
(2)bekezdése, a 9/A. §, a 19. §
(3)bekezdése, a 25. §
(21)bekezdése, a 33. §
(2),
(4)és
(6)bekezdése, a 39. § d) pontja és az 56/B. §
(3)bekezdés
- d)pontja tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott házastársra,
- e)* a 10. §
(1a)bekezdése, a 13. §
(1)és
(6)bekezdése, az 56/C. §
(1a)bekezdése és az
- § és 58/L. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, illetve a minisztériummal jogviszonyban nem álló személyekre, a
- §
(1)bekezdése, illetve az 58–58/M. § tekintetében a kihelyező szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, valamint a 10. §
(1)bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, f) * a 35/C. § tekintetében a 10. §
(1)bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra,
- g)* az 58/C. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre,
- h)* az 58. §
(14)bekezdése, valamint 58/C. §
(3)bekezdés
- f)pontja a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban álló személyekre,
- i)* a 25. §
(21)bekezdése és az 57/B. § tekintetében a vendégoktatói ösztöndíjprogramban részt vevő személyekre, j) * az 58/G. § tekintetében a kirendeléssel érintett, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: kormányzati igazgatásról szóló törvény) 2. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervvel jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre terjed ki.
(2)* E törvényt a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(3)* Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)* E törvény V. Fejezetét kell alkalmazni valamennyi, az 57/A. §
(1)bekezdése szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerhetőségével kapcsolatban akkor is, ha azok kezelését az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott személyeken kívül eső adatkezelők végzik.
- Értelmező rendelkezések
- § E törvény alkalmazásában
- adminisztratív és technikai személyzet tagja: az a kihelyezett, aki a külképviselet funkcionális feladatainak ellátásában vesz részt;
- állomáshely: az a külföldi település, amelyen a külképviselet földrajzilag található;
- * biztonsági szolgálat: – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezettek kivételével – a kihelyezett munkaköri leírásában vagy a
- §
(5)bekezdése szerinti szabályzatban az általa betöltött külszolgálati munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviselet működőképességének fenntartását, valamint a külképviselet vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja;
- * diplomata: az a diplomáciai rangot viselő kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a kihelyező szervnél vagy Magyarország külképviseletén végzi;
- * ENSZ által közzétett szorzószám: az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Közszolgálat Bizottsága által közzétett arányszám, amely – a helyi fizetőeszköz és az USA-dollár közötti átváltási arányok változását és az infláció mértékét is alapul véve – a megélhetés költségeit hasonlítja össze egy adott állomáshely és New York tekintetében; 5a. * életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen, illetve közös szülői felügyeletről rendelkező bírósági döntés esetén, amikor a gyermek a döntésben foglaltak szerinti időtartamban tartózkodik az állomáshelyen, vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó településen (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: állomáshelyen), ha a tartós külszolgálat megkezdését követően az állomáshelyen lakóhelyéül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően az állomáshelyen folytatja, és a közüzemi szolgáltatásokat személyesen az állomáshelyen veszi igénybe;
- élhetőség: az állomáshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsági, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenyegetettségi, infrastrukturális szempontok összessége;
- * hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében – a külpolitikáért felelős miniszter mellett – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint szakdiplomata esetében a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok előírásszerű, hatékony és eredményes végrehajtásával a kül-, illetve közszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, a felettes vezetővel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés tanúsításával, a kihelyező szerv vezetője, a feladatellátás szakmai irányítója, illetve a felettes vezető által meghatározott értékek és követelmények megtartásával, az általuk meghatározott szakmai célokkal, azok elérésével, a vezetői utasítás végrehajtásával, a fegyelmezett és lényeglátó feladatellátással, valamint – tartós külszolgálat esetén – a külképviselet működésének biztosításával és fenntartásával, a külszolgálattal kapcsolatos közmegítélés erősítésével, fenntartásával, valamint közbizalom megőrzésével, a külképviseleti biztonság fenntartásával kapcsolatos, valamint kockázati kitettségének csökkentésére irányuló elvárható egyéni magatartás mindenkori kifejtésére irányuló speciális közszolgálati érdek és követelmény, illetve a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvény
- §
(1)bekezdése szerinti kötelezettség fokozott megtartása;
- * hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálaton, az állomáshelyen tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke); 8a. * jövedelemszerző tevékenység: a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény
- §
(1)bekezdésében és 24. §
(1)bekezdésében meghatározott és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
- évi CXXII. törvény szerinti biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenység – kivéve, ha a kihelyezett házastársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá ide nem értve a kormányzati igazgatásról szóló törvény
- §
(5)bekezdése szerinti gyakorolható tevékenységet, valamint az ingatlan- vagy termőföld-bérbeadást – függetlenül a tevékenység végzésének a helyétől, ideértve a fogadó államban végzett biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenységet is;
- * kihelyezett: kihelyező okirat alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő;
- * kihelyezés: munkáltatói intézkedés, amellyel a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt határozott időre tartós külszolgálat ellátására rendeli;
- * kihelyező szerv: a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az általa foglalkoztatott kormánytisztviselőt tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;
- * kihelyező vezető: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője, az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter;
- * konzuli személyzet: ágazati jogszabályok alapján, külképviseleten konzuli tevékenységet végző – adott esetben hivatásos konzuli ranggal is bíró – diplomata, kormánytisztviselő, külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs; 13a. * kulturális diplomata: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan diplomata, aki a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat a
- §
(3)bekezdése szerinti intézetben végzi; 13b. * kulturális intézetigazgató: a kulturális intézetet irányító, vezetői munkaköri osztályba tartozó kulturális diplomata; 13c. * kulturális intézeti titkársági referens: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan adminisztratív munkaköri osztályba kihelyezett, aki kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó, a 3. §
(3)bekezdése szerinti intézetben végzi;
- * külképviselet: a külpolitikáért – az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért – felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének – a Kormány döntése alapján létrehozott – külföldön, a
- §
(1)bekezdésében meghatározott formákban működő önálló szervezeti egysége, amelynek jogállását, feladat- és hatáskörét általános jelleggel a nemzetközi jog és a magyar jog normái határozzák meg;
- * külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló: a fogadó államban állandó lakóhellyel rendelkező és a fogadó államban munkavállalásra jogosult, a külképviselet által munkaszerződéssel foglalkoztatott természetes személy, akinek elsődleges feladata a külképviselet funkcionális működésében való közreműködés;
- * külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a kihelyezett házastársa, akit a külképviselet munkaszerződéssel, magyar jog alapján foglalkoztat, és akinek elsődleges feladata a külképviselet adminisztratív-technikai feladatainak ellátásában való közreműködés; 16a. * szabadnap: a 29/E. §
(1)bekezdése és a 31. §
(5)és
(6)bekezdése szerinti speciális szabadság;
- * szakdiplomata: az a diplomata, akit kormányzati igazgatási szerv, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló
- évi CVII. törvény (a továbbiakban: a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény) hatálya alá tartozó különleges jogállású szerv, – a magyar állam nevében jogszabályi kijelölés alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló előzetes egyetértésével – jogszabályi kijelölés alapján közfeladatot ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság, vagy jogszabály által létesített, közfeladatot ellátó jogi személy egy ágazati szakmai, illetve jogszabályban meghatározott közfeladata külképviseleten történő ellátására a kihelyező szervnél tartós külszolgálati kihelyezésre jelöl és határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony) vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez, vagy a
- §
(4)bekezdés b) pontjában foglaltak szerint közvetlenül a kihelyező szerv nevezi ki kormánytisztviselőnek a külszolgálata, illetve az azt megelőző felkészülés idejére szóló határozott időre; 17a. * szakkonzul: konzuli feladatokat ellátó szakdiplomata; 17b. * szakminiszter: a szakdiplomata tekintetében feladatkörénél fogva a szakdiplomata jelölésére jogosult, feladat- és hatáskörében eljáró miniszter, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó különleges jogállású szerv vezetője, a jogszabályi kijelölés alapján közfeladatot ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság, illetve jogszabály által létesített, közfeladatot ellátó jogi személy képviseletére jogosult vezetője; 17c. * szakminisztérium: a szakminiszter által vezetett minisztérium, különleges jogállású szerv, jogszabályi kijelölés alapján közfeladatot ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság, illetve jogszabály által létesített, közfeladatot ellátó jogi személy;
- * tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselőt – által a kihelyező vezető, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter – kihelyező vezető útján érvényesített – döntése alapján a külképviseleten, valamint a kulturális diplomata, illetve a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a külképviselet részeként működő kulturális intézetben teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb;
- * válsághelyzet: az állomáshelyet is magában foglaló földrajzi térségben bekövetkező közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány, terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború, illetve ezek közvetlen veszélye. II. FEJEZET A KÜLKÉPVISELET, VALAMINT A KORMÁNYTISZTVISELŐK TARTÓS KÜLSZOLGÁLATA *
- A külképviselet jogállása, személyzete, vezetése
- §
(1)Külképviselet
- a)Magyarország diplomáciai képviseleteként, *
- b)Magyarország konzuli képviseleteként,
- c)Magyarország nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviseleteként, valamint
- d)Magyarország kereskedelmi képviseleteként,
- e)* működhet.
(2)A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén, a fogadó állam egyetértésével – alkonzulátus, valamint konzuli iroda működhet. Az alkonzulátus és a konzuli iroda önálló költségvetéssel és vezetéssel nem rendelkezik.
(3)* A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén – külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) működhet.
(4)* A külképviseletek működtetésének pénzügyi fedezetét – a kulturális intézetek szakmai költségvetési keretének kivételével – a mindenkori költségvetési törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium „külképviseletek igazgatása” elnevezésű címe tartalmazza. 4. § * A külképviselet tagjai:
- a)a külképviselet vezetője,
- b)a diplomáciai, a kulturális diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai,
- c)a szakdiplomáciai személyzet tagjai,
- d)a regionális gazdasági igazgató,
- e)az adminisztratív és technikai személyzet tagjai,
- f)a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint
- g)a külképviselet által foglalkoztatott házastárs. 5. § A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter vagy az e törvényben meghatározott esetben más miniszter, vezetését *
- a)a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
- b)a főkonzul,
- c)* az állandó ügyvivő,
- d)a kereskedelmi képviselet-vezető,
- e)* az önálló konzuli képviselet-vezető (a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el. 4. A külképviselet tagjának funkcionális feladatai, munkaköre 6. §
(1)A külképviselet vezetője
- a)a külképviselet személyzete tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,
- b)* írásban – a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: munka törvénykönyvéről szóló törvény) és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait, gyakorolja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott munkáltatói jogokat,
- c)a külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben,
- d)felel a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért,
- e)a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a külpolitikáért felelős miniszternek,
- f)* ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban vagy a 8. §
(5)bekezdése szerinti szabályzatban az általa betöltött külszolgálati munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott további feladatokat.
(2)A diplomáciai képviselet vezetője – a nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet kivételével – az
(1)bekezdésben foglaltakon túl összehangolja a fogadó államban működő valamennyi magyar külképviselet diplomáciai tevékenységét.
(3)A külképviselet-vezető feladata az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában az általa szükségesnek vélt takarékossági intézkedések megtétele, azok következetes végrehajtása, a vezetése alá tartozó külképviselet személyzete munkavégzésének folyamatos ellenőrzése. 7. §
(1)Külképviselet-vezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a külképviselet-vezető eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. Ha a külképviselet-vezető munkaköre átmenetileg nincs betöltve, a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a kihelyező szerv hivatali szervezete vezetőjének eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. A külképviselet-vezető helyettesére a külképviselet-vezetőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(2)Ha a külképviselet-vezető helyettese az
(1)bekezdésben meghatározott helyettesítési rend alapján – váratlan, külső körülmények miatt – nem állapítható meg, az eljáró helyettest a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője jelöli ki. A kijelölésig a külképviselet rangban soron következő diplomatája jár el.
(3)A 3. §
(1)bekezdése
- a)és
- b)pontja szerinti külképviselet külképviselet-vezetője a döntési jogkörébe tartozó ügyekre nézve – a
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – az első beosztott diplomatát, illetve az első beosztott konzult döntési jogkörrel ruházhatja fel.
(4)Ha nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjogi szabály, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, protokolláris norma vagy a fogadó állam joga a külképviselet vezetőjének személyes eljárását írja elő, a külképviselet-vezető nem helyettesíthető. 8. §
(1)A külképviseleten diplomataként foglalkoztatott kormánytisztviselő a kihelyezési okiratában és a munkakörében meghatározott feladatok, továbbá a külképviselet-vezető által feladatkörébe rendelt egyéb feladatok ellátására a megszabott hivatali út betartásával köteles.
(1a)* A kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. §
(4)bekezdése szerinti tartós külszolgálati álláshelyen – a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – a kihelyezett tartós külszolgálati munkaköri leírásában vagy a 8. §
(5)bekezdése szerinti szabályzatban az általa betöltött külszolgálati munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatokat kell ellátni.
(2)* Vezető konzul azon diplomáciai képviseletre nevezhető ki, ahol – a vezető konzult is beleértve – legalább két konzul vagy legalább öt, konzuli feladatokat ellátó kihelyezett, külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló vagy külképviselet által foglalkoztatott házastárs tevékenységének összehangolása céljából szükséges. Vezető konzullá nem önálló alkonzulátus vagy konzuli iroda vezetője is kinevezhető.
(3)A szakdiplomáciai személyzet tagjainak feladatköre elsősorban az adott szakágazati feladatok ellátása, ugyanakkor munkakörük és a külképviselet-vezető utasítása alapján egyéb feladatot is elláthatnak.
(4)* Az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak alapvető feladata a külképviselet funkcionális működtetésének elősegítése, valamint az azzal összefüggő, kihelyezési okiratukban és a munkaköri leírásukban vagy a 8. §
(5)bekezdése szerinti szabályzatban a külszolgálati munkakörükhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátása.
(5)* A tartós külszolgálati munkakörben ellátandó feladatok munkaköri leírás helyett meghatározhatóak a kihelyező szerv szabályzatára történő hivatkozással is. 9. §
(1)A külképviselet a
- §
- pontja szerinti természetes személyt foglalkoztathat.
(2)A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókkal a külképviselet-vezető a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval kötendő munkaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza. 9/A. § *
(1)A külképviselet a
- §-ban meghatározott személyeken kívül a
- §
- pontjában meghatározott személyt is foglalkoztathat.
(2)* A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben a külképviselet-vezető, a vonatkozó magyar jog alapján, a kihelyezett külszolgálatának idejére munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza. 9/B. § *
(1)Ha a kihelyező szerv határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalója tartós külszolgálatra kerül kihelyezésre, munkaviszonya a kihelyezést megelőző napon e törvény erejénél fogva megszűnik, és a kihelyező szerv vele kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.
(2)* A tartós külszolgálat megszűnését követően a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya az
(1)bekezdés szerint szűnt meg, a megszűnt munkaviszonyával azonos tartalmú kormányzati szolgálati jogviszonyban a 21. §
(1)bekezdése szerint elhelyezésre kerül.
(3)A
(2)bekezdés nem alkalmazható, ha a munkavállaló időközben a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 5. A kihelyezésre kerülő személyek felkészítése, irányítása 10. §
(1)* Az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter – az
(1a)és
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihelyező szerven belüli belső pályázat útján meghirdeti. A kihelyező szerven belüli belső pályázaton jogszabályban meghatározott speciális szaktudást igénylő munkakörök esetén a külpolitikáért felelős miniszter által közvetlenül irányított vagy felügyelt központi hivatali formában működő költségvetési szerv kormánytisztviselői, munkavállalói, illetve a külpolitikáért felelős miniszter tulajdonosi vagy – a Kormány felhatalmazása alapján – alapítói joggyakorlása alá tartozó többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve közalapítvány munkavállalói is jogosultak részt venni.
(1a)* A speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a belső, zárt pályázattal párhuzamosan nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerül.
(2)* A kihelyező szerv vezetője külpolitikai szempontok alapján, hivatali érdekből kivételesen az
(1)és
(1a)bekezdés szerinti pályázati út mellőzésével, kijelölés útján is dönthet diplomata, valamint adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.
(3)A pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. 11. § *
(1)* A kihelyezésre kerülő személy – alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó – külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja.
(1a)* A kulturális intézet igazgatója (a továbbiakban: intézetigazgató), a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív és technikai munkakörben feladatokat ellátó kihelyezett szakmai felkészítése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bevonásával történik, azzal, hogy a külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális szakmai felkészítését a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett szervezet biztosítja.
(1b)* Az oktatási és kulturális feladatot ellátó diplomaták, valamint a tudományos és technológiai feladatot ellátó diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a feladat- és hatáskörében érintett miniszter bevonásával történik.
(2)* A tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő kormánytisztviselő (a továbbiakban: felkészülő) tartós külszolgálati felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján, ide nem értve a 10. §
(2)bekezdése szerinti kijelölés esetét – legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat. *
(2a)* A szakdiplomata a felkészülés
(2)bekezdés szerinti időtartamának eredménytelen eltelte, kihelyezésének visszavonása, illetve külszolgálati kirendelésének, vezénylésének megszüntetése esetén visszahelyezésre kerül a küldő szervhez.
(3)* A
(2)bekezdés szerinti felkészülés idejére a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt kinevezésének módosításával a kihelyező szerv tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egységébe, külföldi felkészülési állományba a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. §
(4)bekezdése szerinti álláshelyre helyezheti. Ha a külföldi felkészülési állományba helyezett felkészülő a
(2)bekezdés szerinti hat hónapos határidő lejártát követően nem kerül tartós külszolgálatra kihelyezésre, jogviszonyára a 21. §
(3)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A tartós külszolgálati felkészülés ideje alatt a felkészülőt a kihelyező szerv az e törvényben foglalt eltérésekkel a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban kormánytisztviselőként foglalkoztathatja.
(3a)* A
(3)bekezdés alapján tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés céljából a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. §
(4)bekezdése szerinti álláshelyre helyezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, ide nem értve, ha az
- a)vagy a
- b)pont a kormánytisztviselőnek fel nem róható módon, önhibáján kívül következik be,
- a)a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés vagy kijelölési döntés kihelyező vezető általi visszavonása, vagy
- b)ha a kormánytisztviselő a tartós külszolgálati munkakör betöltését nem vállalja, a kihelyező vezetőnek címzett ez irányú nyilatkozata napjával e törvény erejénél fogva a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a
(4)bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a felére. *
(4)* A
(2)bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetménye helyett havonta a) * az
- melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a
- §
(7a)bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének 60%-ával, azzal, hogy az illetmény összegének a garantált bérminimum összegét el kell érnie, b) * az
- melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a
- §
(7a)bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének 90%-ával, c) * az
- melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a
- §
(7a)bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének 100%-ával, d) * az
- melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a
- §
(7a)bekezdése szerinti felkészülési illetményalap összegének a 140%-ával megegyező összegű illetményre jogosult.
(5)A kihelyező vezető a
(2)bekezdés szerinti döntés meghozatala során mérlegeli az adott külképviselet politikai és gazdasági jelentőségét, az ellátandó feladatok összetettségét, valamint a diplomata felkészültségét.
(5a)* A
(2)bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő cafetéria-juttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.
(5b)* A külföldi felkészülés alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 133. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti időtartamnak minősülő felkészülési kötelezettség teljesítését a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy az általa írásban kijelölt kihelyező szervvel jogviszonyban álló, vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő igazolhatja.
(5c)* A
(2)bekezdés szerinti hat hónapos határidő az 58/C. §
(2)bekezdése, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. §
(2)bekezdése,
- §-a,
- §-a,
- §-a,
- §
(1)bekezdése és 131. §
(1)–
(3)bekezdése szerinti esetekben, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén, valamint a táppénz, baleseti táppénz, határozatlan idejű jogviszony esetén a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj jogcím miatti keresőképtelenség időtartamára felfüggesztésre kerül. A felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését követően a
(2)bekezdésben meghatározott, már megkezdett időtartam tovább folytatódik. E bekezdés alkalmazása esetén a kormánytisztviselő a
(4)bekezdés szerinti illetményre nem jogosult, ide nem értve az
(5d)bekezdésben foglaltakat.
(5d)* Ha a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) és annak kormánytisztviselője között az 58/C. §
(1)bekezdés b)–c) pontja szerinti esetben megkötött megállapodásban foglaltak alapján, a minisztérium a megállapodásban rögzített időtartamra a fogadó szerv által biztosított költségtérítés, napidíj vagy egyéb díjazás mellett a kormánytisztviselő belföldi illetményét és jogszabály szerint őt megillető juttatásait is köteles biztosítani, azokat a
(4)és
(5a)bekezdés alapján biztosítja.
(5e)* A külszolgálati felkészülés idejére a felkészülő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti alapszabadságra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §-a szerinti pótszabadságra, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 128. §
(3)bekezdése szerinti álláshely besorolástól függő pótszabadság helyett
- a)az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén három munkanap,
- b)az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén öt munkanap,
- c)az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén hét munkanap,
- d)az 1. melléklet szerint vezető munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén kilenc munkanap pótszabadságra jogosult.
(5f)* A
(2)bekezdés szerinti felkészülő és a 21. §
(2)bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetmény helyett a
(4)bekezdés szerinti illetmény alapulvételével a kormányzati igazgatásról szóló törvény 145. §
(1)bekezdése szerinti mértékben jogosult.
(6)A diplomata irányítását a külképviselet-vezető útján – a szakdiplomata tekintetében a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve – a kihelyező szerv vezetője végzi.
(7)* A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet
(1)bekezdés szerinti felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a szakdiplomata jelölésére jogosult, feladat- és hatáskörében érintett szakminiszter által vezetett szakminisztérium közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.
(8)* A kihelyező vezető a külföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a külföldi felkészülőnek a tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés mellett teljesítenie kell. 6. Rangadományozás, ranghasználat 12. §
(1)A külképviseleten diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek tartós külszolgálatát megelőzően – amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik – a külpolitikáért felelős miniszter diplomáciai rangot adományoz.
(2)* A szakminisztériumtól a kihelyező szerv állományába határozott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselő esetében az első rang adományozására – a külpolitikáért felelős miniszter a rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályairól szóló rendeletében foglaltak alapján – a szakminiszter tesz javaslatot.
(3)* A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját – szakdiplomata esetén a szakminiszter, kulturális diplomata esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott kereteken belül – a kihelyező vezető állapítja meg. 13. §
(1)* A köztársasági elnök a külpolitikáért felelős miniszter javaslatára rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat.
(2)A külpolitikáért felelős miniszter a kormánytisztviselő részére
- a)segédattasé,
- b)attasé,
- c)III., II. vagy I. osztályú titkár,
- d)II. vagy I. osztályú tanácsos diplomáciai rangot adományozhat.
(3)* A külpolitikáért felelős miniszter a konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek, diplomáciai rangja megtartása mellett,
- a)alkonzul,
- b)konzul vagy
- c)főkonzul hivatásos konzuli rangot adományozhat a tartós külszolgálat időtartamára.
(4)* A kihelyezett e törvény szerinti díjazásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti munkakörét, illetve amennyiben ahhoz rang is kapcsolódik, a kihelyezett diplomáciai rangját kell figyelembe venni.
(5)* A
(4)bekezdést azzal a megkötéssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kihelyezett az
- melléklet szerinti munkaköréhez rendelt rangnál magasabb diplomáciai ranggal rendelkezik, csak az
- mellékletben az adott munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb rangot lehet a díjazás megállapításánál a külszolgálata idejére vonatkozóan figyelembe venni.
(6)* A külpolitikáért felelős miniszter meghatározott eseti jellegű diplomáciai vagy nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos feladat ellátására az
(1)bekezdés szerinti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti ranggal rendelkező személy részére megbízást adhat. A megbízás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízott részére díjazás állapítható meg. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A külpolitikáért felelős miniszter a megbízásban felhatalmazhatja a megbízottat – a megbízatás idejére – a feladatára utaló megjelölés mellett az utazó nagyköveti megnevezés, illetve a külgazdasági és külügyminiszteri tanácsadói vagy főtanácsadói cím használatára. 14. §
(1)Diplomáciai vagy konzuli rangját a kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A kormánytisztviselő diplomáciai vagy konzuli rangját hivatalos tevékenységén kívül csak akkor használhatja, ha az a rang rendeltetésével és a kormánytisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.
(2)Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei:
- a)felsőfokú iskolai végzettség,
- b)* miniszteri rendeletben szabályozott külügyi szakmai vizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letétele,
- c)* legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, felsőfokú (C1) nyelvvizsga és további legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, középfokú (B2) nyelvvizsga, amelyek közül az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges.
(3)* A diplomáciai vagy konzuli rangot – ide nem értve a 13. §
(1)bekezdésében meghatározottakat – a külpolitikáért felelős miniszter adományozza az
(2)bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőnek.
(4)* A kihelyező szerv vezetője – kivételesen indokolt esetben, hivatali érdekből – a
(2)bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is a tartós külszolgálat idejére diplomáciai rangot adományozhat, illetve indokolt esetben magasabb ranghasználatot biztosíthat.
(5)A rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter – az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben szabályozza. 7. A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, tartalma, ideiglenes hazarendelés 15. §
(1)* A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselőt is – a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a III/A. fejezetben foglalt feltételek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján – a kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra.
(2)* A munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós kérdésekért felelős diplomata az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra.
(3)* A szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat felkészítése és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, ide nem értve áthelyezés vagy kormányzati érdekből történő kirendelés esetén – figyelemmel a szakdiplomata szakminisztériumnál fennálló jogviszonyára – a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését.
(4)* A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra való kihelyezéséhez a kihelyezendő személy hozzájárulása szükséges. 16. §
(1)Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő helyezhető ki, aki *
- a)Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Magyarországon él,
- b)* a tartós külszolgálat során ellátott munkakör betöltéséhez jogszabályban, továbbá a kihelyező szerv vezetője által előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, illetve a kihelyező vezető által előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
- c)* a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen – elsődleges munkaköri feladataira figyelemmel – tartós külszolgálatra alkalmas,
- d)* jogszabály vagy a kihelyező vezető által előírt, a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörének megfelelő szintű, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismerettel, valamint – diplomata munkakörök vonatkozásában – a 14. §
(2)bekezdés
- c)pontja szerinti nyelvvizsgával rendelkezik,
- e)* jogszabály vagy a kihelyező szerv vezetője által előírt képzési, továbbképzési és szakmai vizsgakövetelményeknek – ideértve a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők esetében az európai uniós szakmai vizsgakövetelményeket is – eleget tett,
- f)* – ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül – érvényes biztonsági szakvéleménnyel, vagy – ha egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül – érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik,
- g)nem állampolgára a fogadó államnak, valamint
- h)* egyéb módon nem biztosított házastársa részére – amennyiben a kihelyezett családi állapota indokolja – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti, nyugellátásra jogosító szolgálatiidő- és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzését célzó megállapodás megkötésére kötelezettséget vállal.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott feltételek alól kizárólag az e bekezdésben foglaltak szerint meghatározott halasztás és felmentés adható. Az
(1)bekezdés d) pontjában foglalt, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismeret teljesítésére – indokolt esetben – a kihelyező vezető legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet. Külképviselet-vezető esetében az
(1)bekezdés
- a)és
- g)pontjában foglalt feltétel alól indokolt esetben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével – a kihelyező szerv vezetője felmentést adhat.
(3)A kihelyező vezető a tartós külszolgálatra történő kihelyezés feltételeként a külképviseleti munkakörre vonatkozó pályázati kiírásban – az
(1)bekezdésben foglaltakon túl – további szakmai, valamint az adott külképviselet viszonyaival összefüggő, illetve a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.
(4)* 17. §
(1)* A tartós külszolgálat időtartama legfeljebb négy év. A tartós külszolgálat várható időtartamát a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári évét. A tartós külszolgálat első napja az első utazási nappal azonos.
(2)A kihelyező vezető – szakdiplomaták esetében a szakminiszter egyetértésével – a tartós külszolgálat
(1)bekezdés szerint megállapított időtartamát hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. 18. §
(1)* A tartós külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó államot – hivatalos és magáncélból egyaránt – a külképviselet-vezető engedélyével hagyhatja el. A külképviselet-vezető az állomáshely egyedi körülményeinek megfelelően a hivatali érdek figyelembevételével belső utasításban határozza meg a fogadó állam magáncélú elhagyása engedélyezésének rendjét. A külképviselet-vezető tekintetében az engedélyt a kihelyező vezető adja meg.
(2)A kihelyező vezető a kihelyezettet
- a)válsághelyzetben vagy a kihelyező szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból;
- b)hazai gyógykezelése vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt, valamint
- c)hivatali érdekből ideiglenesen – legfeljebb 90 napos időtartamra – hazarendelheti (a továbbiakban: ideiglenes hazarendelés).
(3)Az ideiglenesen hazarendelt kihelyezett tartós külszolgálatának folytatásáról vagy megszüntetéséről az ideiglenes hazarendelés időtartama alatt a kihelyező vezető a
(2)bekezdésben meghatározott esetek fennállásának alapos mérlegelésével dönt.
(4)* A
(2)bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb további 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg.
(5)Ha az ideiglenes hazarendelésre a
(2)bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés – tartós külszolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről a kihelyezett a kihelyező vezetőt a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatja.
(6)* Ha a tartós külszolgálatot a kihelyező vezető a
(3)bekezdés alapján megszünteti, a kihelyezett az állomáshelyen folytatott életvitelének megszüntetéséről, így különösen lakhatására vonatkozó szerződéses viszonyok rendezéséről és ingóságainak hazaszállításáról a kihelyező szerv saját költségére gondoskodhat. 19. §
(1)* A kihelyezett a kihelyező vezető döntése alapján – hivatali érdekből – más külképviseletre helyezhető át. Az áthelyezésre vonatkozó döntés meghozatala során a kihelyező vezető mérlegeli és figyelembe veszi a kihelyezett szakmai kompetenciáit, az általa ellátott munkakör jellegét és külképviseletének körülményeit. A kihelyezett hivatali érdekből történő áthelyezése esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Amennyiben az áthelyezési döntéssel a kihelyezett nem ért egyet, a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül kérheti a tartós külszolgálata 60 napon belül történő megszűnése megállapítását.
(2)* A kihelyezett más külföldi külképviseletre történő áthelyezéséről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező vezető az áthelyezés időpontját megelőzően írásban értesíti.
(3)* A tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a fogadó államban, illetve harmadik országban ideiglenes kiküldetést (a továbbiakban: ideiglenes kiküldetés) teljesíthet, amelyért napidíjra nem jogosult. A külszolgálat alatt teljesített ideiglenes külföldi kiküldetés részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. 20. §
(1)* A tartós külszolgálat megszűnik
- a)a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, a kihelyező vezető által a naptári évben írásban adott tájékoztatás szerinti napon,
- b)a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
- c)a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy 90 napot meghaladó szünetelésével,
- d)* a 33. §
(3)bekezdésében meghatározott esetben,
- e)a kihelyezett halálával,
- f)* ha a külszolgálati álláshely a külképviselettől elvonásra kerül,
- g)* az 58. §
(23)bekezdés
- d)pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén,
- h)* a 19. §
(1)bekezdése, továbbá a 22. §
(8)bekezdése szerinti esetben, valamint i) * ha a kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény vagy e törvény szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja és azt az erre irányuló kihelyező vezetői felhívásban foglalt határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejárta napját követő tizedik munkanapon.
(2)* A kihelyező vezető lehetőség szerint a kihelyezés
(1)bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének pontos dátumáról legkésőbb az azt megelőző két hónappal tájékoztatja a kihelyezettet.
(3)* A tartós külszolgálat megszüntethető
- a)a kihelyezett és a kihelyező szerv közös megegyezésével,
- b)a kihelyezés visszavonásával,
- c)a kihelyezett kérelmére,
- d)nemzetközi jogi ok fennállása esetén,
- e)a 18. §
(3)bekezdése szerinti esetben, illetve f) a 32. §
(1)bekezdése szerinti esetben.
(4)A
(3)bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter dönt.
(5)* A tartós külszolgálatot a
(3)bekezdés
- b)pontja alapján a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti,
- a)ha a kihelyezett a 16. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,
- b)ha a kihelyezett az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve a kihelyező vezető által elrendelt soron kívüli orvosi vizsgálaton – neki felróhatóan – nem jelenik meg,
- c)ha a kihelyezett a
(7)bekezdésben foglaltak alapján ezt kéri, vagy d) azonnali hatályú végleges hazarendeléssel.
(6)* Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt munkanapon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát a kormányzati szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából 11. §
(4)bekezdése szerinti illetményt kell figyelembe venni.
(7)A kihelyezett írásban kérheti a kihelyezés megszüntetését és a külképviseletről történő hazarendelését. Az erre vonatkozó kérelmet a kihelyező vezető annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálja és a kihelyezett hazarendelését elrendeli.
(8)* A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát azonnali hatályú végleges hazarendeléssel – indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva – visszavonhatja és megszüntetheti. 21. § *
(1)* A tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követően a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. §
(1)bekezdése alapján kinevezésének egyoldalú módosításával iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. §
(1)bekezdése vagy 56. §
(1)–
(2)bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti, ha a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő által betölthető álláshellyel. Az álláshelyre történő helyezés során a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. §
(1)bekezdése alapján jogosult a kormánytisztviselő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására is. A kormánytisztviselőt a kinevezés módosításának vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a
(2)bekezdés szerinti illetménye alapulvételével fel kell menteni azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a fele illeti meg. A felmentési idő alatt a felmentési idő végéig tartó időtartamra a kormánytisztviselő részére szabadságot ki kell adni és a felmentési időből esetlegesen fennmaradó időszakra a kormányzati igazgatásról szóló törvény 111. §
(4)bekezdése szerint a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesül.
(2)* A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az
(1)bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre, – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt az erről rendelkező okiratban meghatározott, de legfeljebb a 11. §
(2)bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. §
(4)bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. §
(1)bekezdése vagy 56. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az
(1)bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok alkalmazandóak. A kihelyező vezető a belföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a belföldi felkészülőnek a belföldi felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés révén teljesítenie kell.
(2a)* A kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése napjától a
(2)bekezdés szerinti belföldi felkészülés ideje alatt – ide nem értve a 11. §
(5c)bekezdése szerinti időtartamot – a 11. §
(4)bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetériajuttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.
(3)* Ha a
(2)bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő a 11. §
(2)bekezdése szerinti vagy a
(2)bekezdés szerint a kihelyező vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. §
(4)bekezdése szerinti álláshelyre történő áthelyezésről rendelkező okiratban meghatározott határidőig nem kerül a kihelyező vezető részéről a
(2)bekezdésben foglaltak szerint a kihelyező szervnek a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. §
(1)bekezdése vagy 56. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti betölthető álláshelyre helyezésre, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a
(2)bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a felére.
(4)*
(5)* A kormánytisztviselő a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv vezetőjének irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv állományába is helyezhető – a központi kormányzati igazgatási szerv vezetője egyetértésével – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. §
(6)bekezdése alapján úgy, hogy a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő új beosztási okiratát a külszolgálat megszűnését követő napi hatállyal állítja ki. Ebben az esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény kinevezésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)* A
(2)bekezdés szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény kinevezésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7)* A belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. §
(5b)–
(5f)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(8)* Az egy tartós külszolgálat időtartamára kinevezett kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben legkésőbb a külszolgálata megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjáig a várandósságát a kihelyező vezetőnek írásban bejelentette, a bejelentésnek a kihelyező vezetővel való közlésétől a gyermeke megszületéséig az
(1)és
(2)bekezdésben foglaltak alkalmazásával belföldi felkészülő állományba helyezhető azzal, hogy a kihelyező szervvel fennálló határozott időtartamú jogviszonya a gyermeke megszületésének időpontjával – a törvény erejénél fogva – megszűnik.
(9)* A tartós külszolgálat céljából határozott időre áthelyezett vagy tartós külszolgálatra a kihelyező szervhez kirendelt kormánytisztviselő – a külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően beosztási okiratának az áthelyező vagy kirendelő munkáltató kormányzati igazgatási szerv egyoldalú módosításával – visszahelyezésre kerül az áthelyező vagy kirendelő kormányzati igazgatási szervhez. 8. A kihelyező, a kihelyezést módosító, az áthelyező és az értesítő okirat 22. §
(1)* A kihelyezésről, a kihelyezés módosításáról, a tartós külszolgálat megszűnéséről vagy megszüntetéséről, továbbá a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről szóló munkáltatói intézkedést, illetve ezek módosításait, visszavonását írásba kell foglalni.
(2)A kihelyezésre és a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett
- a)1. melléklet szerinti rangját, munkakörét, munkaköri szorzóját,
- b)* állomáshelyét vagy állomáshelyhez tartozó nem önálló képviseletét,
- c)deviza-alapilletmény összegét, a deviza-illetménypótlékát,
- d)átalány-költségtérítésének összegét,
- e)költségtérítés-kiegészítésre jogosító személyek nevét, családi jogállását,
- f)állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát,
- g)tartós külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a tartós külszolgálat megszüntetésének naptári évét, vagy a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját,
- h)* külszolgálati munkakörére vonatkozóan a 8. §
(5)bekezdése szerinti szabályzat alkalmazása esetén az erre való utalást,
- i)egyéb jogosultságait és kötelezettségeit, valamint
- j)tartós külszolgálata ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(2a)* A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe történő tartós külszolgálati kihelyezés esetén a kihelyező okiratnak – a
(2)bekezdésben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
- a)a külképviselet mellett a kulturális intézet hivatalos megnevezését, valamint
- b)a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakör esetén e ténynek a rögzítését.
(3)* A kihelyező szerv a kihelyezettet a kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről okiratban értesíti. A kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló értesítő okiratnak (a továbbiakban: értesítő okirat) tartalmaznia kell a) a kihelyezés megszűnésének vagy megszüntetésének napját, b) a hazautazással kapcsolatos kötelezettségeket.
(4)* A kihelyezett kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő munkaköri leírását – a kihelyező vezető útján – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter adja ki.
(5)*
(6)A kihelyezett kihelyezési okirata – a
(7)bekezdésben foglaltak kivételével – a kihelyezett egyetértésével módosítható. A kihelyező okirat tartalmának módosítására a kihelyezésre és a kihelyezéshez való hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7)* Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett
- a)* munkakörének megváltoztatását a kihelyezett által benyújtott pályázat alapján meghozott vagy kijelölési döntés indokolja,
- b)* hozzátartozója után a 24. §
(7)bekezdésében, a 25. §
(5)–
(8)bekezdésében meghatározott deviza-illetménypótlékra, illetve költségtérítés-kiegészítésre válik jogosulttá, vagy e jogosultság megszűnik,
- c)rangemelésben részesül,
- d)* személyi, álláshely nyilvántartási vagy díjazási adatai módosulnak,
- e)* a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján, hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre, vagy tartós külszolgálati munkakörei, illetve kiegészítő feladatkörei kiegészítésre vagy szűkítésre kerülnek további külszolgálati munkakörrel, illetve kiegészítő feladatkörrel,
- f)* kihelyező okiratában foglaltaknak jogszabályváltozás folytán vált szükségessé a módosítása,
- g)* kihelyező okiratának módosítása a
(2)bekezdés h) pontja alapján szükséges.
(8)* A
(7)bekezdés e) pontja szerinti egyoldalú kihelyező okirat módosítás esetén a hivatali érdeket a
- §
- pontjára figyelemmel kell megállapítani és amennyiben az áthelyezési döntéssel a kihelyezett nem ért egyet, a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül kérheti a tartós külszolgálata legfeljebb 30 napon belül történő megszűnése megállapítását.
- Járandóságok
- §
(1)* A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban együtt: díjazás) jogosult. A díjazást egész USA-dollárra kerekítve kell megállapítani, a számfejtés alapját képező tárgyhónapot megelőző hónap
- napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos, magyar forintban meghatározott USA-dollár árfolyamon számolva, egész forintra történő kerekítés mellett kell átszámítani, és ezen forint összeg alapján, forintban kell számfejteni. A díjazást legkésőbb a díjazással érintett tárgyhónapot követő hónap
- napjáig, forintban kell folyósítani a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére tartós külszolgálata idejére a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye és a
- §
(4)bekezdése szerinti illetménye nem jár.
(1a)* Az
(1)bekezdés szerint folyósított díjazás összege a devizaárfolyam-változás miatt havonta eltérő összegű lehet.
(2)* A kihelyezett munkaköri osztályokba, az egyes munkaköri osztályokon belül a munkaköre és – amennyiben az adott munkakörhöz rang kapcsolódik – rangja szerint kerül besorolásra (a továbbiakban: elsődleges munkakör). A munkaköri osztályokon belüli munkaköröket, valamint az azokhoz tartozó rangokat az 1. melléklet tartalmazza. A kihelyezett az elsődleges munkaköre mellett a kihelyező okiratában foglaltak szerint az 1. melléklet szerinti további munkakört, illetve kiegészítő feladatkört láthat el.
(3)* Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az
- melléklet szerinti adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó munkakör tartós, legalább hat hónapot meghaladó, egyidejű ellátása esetén az
- melléklet szerinti munkakörökhöz tartozó magasabb szorzót kell alapul venni a kihelyezett devizailletményének megállapítása során. Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az
- melléklet szerinti munkakör vagy kiegészítő feladatkör tartós, egyidejű ellátása esetén – a létrejött munkakör összetettségét figyelembe véve – a kihelyező vezető a munkaköri osztályhoz, illetve több munkakör egyidejű ellátása esetén a magasabb munkaköri osztályhoz tartozó szorzónál 0,1 értékkel magasabb szorzót állapíthat meg.
(4)A devizailletmény
- a)illetményből, valamint
- b)deviza-illetménypótlékból áll.
(5)* Az illetményt
- a)az adott állomáshelyre megállapított deviza-alapilletmény, valamint
- b)* a munkakörhöz vagy diplomata munkakörnél a ranghoz tartozó szorzó szorzata határozza meg.
(6)* Az adott állomáshelyre vonatkozó deviza-alapilletmény
- a)a deviza-illetményalap, valamint
- b)* a
(8)bekezdés alapján az adott állomáshelyre megállapított szorzószám szorzata határozza meg.
(7)* A deviza-illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg USA-dollárban úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi deviza-illetményalap. *
(7a)* A felkészülési illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi felkészülési illetményalap. *
(8)* Az egyes állomáshelyek tekintetében a költségvetési évre vonatkozó USA-dollárban megállapított deviza-alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény keretszámainak figyelembe vételével utasításban határozza meg, az ENSZ által közzétett szorzószámok figyelembevételével meghatározott szorzószámokkal, azzal, hogy azon külképviseletek esetében, ahol kulturális intézet működik, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére a külképviselet kulturális intézetének a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyének a figyelembe vételével a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében alkalmazható, a kulturális intézettel rendelkező képviseletek állomáshelyére vonatkozó egyedi deviza-alapilletmény is megállapítható az utasításban.
(8a)* Ha a
(8)bekezdésében foglaltak szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére egyedi deviza-alapilletmény kerül meghatározásra, a szükséges többletforrást a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezet terhére kell tartós jelleggel biztosítani és a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez átcsoportosítani.
(9)* A kihelyező szerv – a kihelyezett kérelmére – a külpolitikáért felelős miniszter által megállapított rendelet szerinti mértékben és feltételekkel, kamatmentes devizailletmény- és költségtérítés-előleget nyújt.
(10)* A kihelyezett kérelmére nyújtható a
(9)bekezdés szerinti kamatmentes devizailletmény- és költségtérítési előleg (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: előleg), valamint a 25. §
(14)bekezdése szerinti, kizárólag gépkocsivásárlás céljából nyújtható kölcsön (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: kölcsön) esetében az előleg, illetve a kölcsön összegét úgy kell megállapítani, hogy a számfejtés időpontjának tárgyévére vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított, a
(7)bekezdés szerinti deviza-illetményalap, illetve a 25. §
(4)bekezdése szerinti költségtérítés-alapok összegének a forintra történő átszámítása során a számfejtés időpontját megelőző év december
- napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos USA-dollár árfolyamot kell alapul venni.
- §
(1)A kihelyezett devizailletményében megjelenő deviza-illetménypótlékok mértéke
- a)a külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyétől,
- b)* az állomáshely élhetőségétől, biztonsági besorolásától, valamint
- c)a kihelyezett családi állapotától függ.
(2)* A külképviseleteket a külpolitikáért felelős miniszter utasításban a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából kategóriákba sorolja, azzal, hogy az utasításban a külképviseletek kulturális intézetei a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által meghatározottak szerint a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyük szerinti kategóriába is besorolásra kerülnek.
(3)A kihelyezett az adott külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerinti besorolásától függően
- a)* „A plusz” kategória esetén az illetménye 30%-ának
- b)* „A” kategória esetén az illetménye 15%-ának
- c)* „B” kategória esetén az illetménye 5%-ának
- d)* „C” kategória esetén az illetménye 0%-ának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.
(4)* „A plusz” kategóriába kiemelt fontosságú külképviselet sorolható.
(5)A kihelyezett a
(3)bekezdésben meghatározott deviza-illetménypótlékon túl az adott külképviselet élhetőségi besorolásától függően
- a)* „A” kategória esetén az illetménye 0%-ának,
- b)* „B” kategória esetén az illetménye 5%-ának,
- c)* „C” kategória esetén az illetménye 15%-ának,
- d)* „C mínusz” kategória esetén az illetménye 40%-ának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.
(6)„C mínusz” kategóriába azon külképviseletek kerülnek besorolásra, amelyek háborús vagy polgárháborús helyzetben lévő államban vagy mindennapi és közvetlen terrorfenyegetés alatt működnek.
(7)* Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, és nem folytat a
- § 8a. pontjában meghatározott vagy annak megfelelő jogviszony szerinti jövedelemszerző tevékenységet, a kihelyezett illetménye 12,5%-ának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult. A nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
- §
(1)* A kihelyezettet a devizailletményén túl a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában megállapított, a 23. §
(1)bekezdés szerint választott devizanemben havonta folyósított átalány-költségtérítés (a továbbiakban: átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem felel meg és a kihelyező vezető e feltétel alól a 16. §
(2)bekezdése alapján mentesítette. Házastársak egyazon külképviseletre, vagy egyazon állomáshely különböző külképviseleteire történő kihelyezése esetén az átalány-költségtérítés elemei csak – a nyilatkozatukban megjelölt – egyik fél részére számfejthetők.
(1a)* Ha a kihelyezett állandó lakóhelye a fogadó államban van és a 16. §
(2)bekezdése szerinti mentesítést megkapta, valamint gyermeke után családi támogatást, vagy bármilyen ellátást kap másik államtól, a
(2)bekezdés a) pontja szerinti lakhatási és a
(2)bekezdés c) pontja szerinti gyermeknevelési költségtérítésre, valamint költségtérítés-kiegészítésekre nem jogosult.
(2)Az átalány-költségtérítés
- a)lakhatási költségtérítésből,
- b)vegyes költségtérítésből, valamint
- c)a kihelyezett családi élethelyzetére tekintettel megállapított
- ca)* gyermeknevelési költségtérítésből, valamint
- cb)az
- a)és
- b)pontokhoz kapcsolódó költségtérítés-kiegészítésekből áll.
(3)A
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja, valamint
- c)pont
- ca)alpontja szerinti költségtérítés mértékét az egyes költségtérítések vonatkozásában megállapított költségtérítés-alapok, valamint az adott állomáshely tekintetében megállapított költségtérítés-szorzók szorzata adja.
(3a)* A külképviselet-vezető a vegyes költségtérítés vonatkozásában megállapított költségtérítés-alap, valamint az adott állomáshely tekintetében megállapított költségtérítés-szorzó szorzata szerinti kétszeres vegyes költségtérítésre jogosult, ha az
(1)bekezdés szerint az átalány-költségtérítés számfejtését a külképviselet-vezető önmaga számára igényli.
(4)* A
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja, valamint
- c)pont
- ca)alpontja szerinti költségtérítéshez kapcsolódó költségtérítés-alapok összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg USA-dollárban úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi költségtérítés-alap. *
(5)* A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó településen tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden gyermek után a) a
(2)bekezdés
- a)pontja szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
- b)a
(2)bekezdés
- b)pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint
- c)a gyermek születésétől a középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig gyermeknevelési költségtérítés illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik.
(5a)* A kihelyezettet az
(5)bekezdés c) pontja szerinti gyermeknevelési költségtérítés 110%-ának megfelelő gyermeknevelési költségtérítés illeti meg, ha gyermekét egyedül neveli.
(5b)* Közös szülői felügyeletről rendelkező bírósági döntés esetén a kihelyezettet az
(5)bekezdés a)–c) pontja szerinti költségtérítés a gyermeknek az állomáshelyen való 2. § 5a. pontja szerinti tartózkodásával arányos összegben illeti meg.
(6)* A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó nagykorú, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján saját jogán emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában, vagy a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet alapján rokkantsági járadékban részesül a) a
(2)bekezdés
- a)pontja szerinti költségtérítés 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint
- b)a
(2)bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés illeti meg.
(7)* Ha a kihelyezett részére az
(5)bekezdés c) pontja szerint megállapított gyermeknevelési költségtérítés egy évre vonatkoztatott összegének másfélszerese nem éri el az adott állomáshelyen elérhető – a magyar átlagszínvonalnak megfelelő – angol, francia, német, orosz vagy spanyol nyelvű és oktatási rendszerű óvoda, illetve alap- és középfokú képzési intézmények tandíjának éves mértékét, a kihelyezett részére a kihelyező szerv vezetője mérlegelési jogkörben a gyermeknevelési költségtérítés összegét kiegészítheti. A kihelyezett a tanév közben történő kihelyezést követő harminc napon belül, illetve minden félév vagy szemeszter kezdetekor iskolalátogatási igazolással igazolja, hogy gyermeke nevelési-oktatási intézmény látogatási kötelezettségének az állomáshelyen vagy a 25. §
(5)bekezdése szerint Magyarországon tesz eleget.
(8)* Ha a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, a kihelyezett a
(2)bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítésre jogosult. A házastárs után járó költségtérítés-kiegészítésre a
(3a)bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
(9)* Az egyes külképviseletekhez tartozó lakhatási, vegyes, valamint gyermeknevelési költségtérítés-szorzókat a külpolitikáért felelős miniszter utasításban állapítja meg, amelynek mértékét szükség szerint felülvizsgálja.
(10)* Az átalány-költségtérítés összege a kihelyezett által tetszőlegesen meghatározott arányban és mértékben használható fel bárminemű költségének fedezésére, ilyen különösen az állomáshelyén való lakhatás, Magyarország és a külképviselet közötti utazások, ingóságainak szállítása, mobiltelefon-költsége, gépjármű-használattal kapcsolatban felmerülő költségek, valamint más jogszabályokban a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások, illetve egyéb munkáltatói kedvezmények.
(11)A kihelyezett lakásbérleti szerződése a külképviselet-vezető hozzájárulásával köthető meg, amennyiben az a külképviselet-vezető megítélése szerint a reprezentációs, valamint biztonsági szempontoknak megfelel.
(12)A külképviselet-vezető lakhatási költségtérítésre nem jogosult, a külképviselet-vezető részére a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja a lakhatásra szánt rezidenciát.
(13)Ha a külképviselet rendelkezik olyan lakóingatlannal, amely a kihelyezett és hozzátartozói számára méretben megfelelő, és a kihelyezett munkaköre indokolja, a külképviselet-vezető döntése értelmében a kihelyezett köteles a rendelkezésre álló, a számára lakhatás céljából felajánlott lakóingatlant elfogadni. Ebben az esetben a kihelyezett lakhatási költségtérítésre nem jogosult.
(14)A kihelyező szerv a kihelyezett kérelmére – kizárólag gépkocsivásárlás céljára – a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott rendeletben megállapított feltételekkel kölcsönt nyújthat, a kihelyezéstől számított egy éven belül.
(15)* Ha a kihelyezett házastársa egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett az adott hónapban a hozzátartozója alapján őt megillető 24. §
(7)bekezdése szerinti juttatásra nem jogosult.
(16)* Ha a kihelyezett jogosultsága a
(15)bekezdés alapján a 24. §
(7)bekezdés szerinti juttatásra három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett
(15)bekezdés szerinti hozzátartozóját a kihelyező okiratból törölni kell.
(17)* Ha a kihelyezett vagy a házastársa a kihelyezettel közös háztartásban élő gyermeke után a kihelyező szervtől eltérő kifizető szervtől pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül vagy bármely ezen, a magyar állam által biztosítható, illetve igénybe vehető támogatási, segélyezési vagy juttatási formához hasonló, illetve ezzel megfeleltethető – más állam által biztosított vagy igénybe vehető – támogatásban, segélyben vagy juttatásban részesül, függetlenül a kifizető szerv illetékességétől, az
(5)–
(6)bekezdés szerinti költségtérítésre a kihelyezett nem jogosult.
(18)* Ha a kihelyezett a tartós külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése esetén az állomáshelyet vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó települést a tartós külszolgálata megszűnését vagy megszüntetését megelőzően bármilyen távolléti jogcímen elhagyta, azaz az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása megszűnt, akkor költségtérítés nem jár részére.
(19)* Ha a kihelyezési okiraton szereplő hozzátartozó az állomáshelyet vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó települést, ahol lakhatási célból tartózkodik a tartós külszolgálat befejező időpontja előtt elhagyta, a hozzátartozó utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig számfejthető. Ha a hozzátartozó a kihelyezett ideiglenes hazarendelése alatt hagyta el az állomáshelyet és a tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése előtt az állomáshelyre nem tér vissza, a kihelyezett a tartós külszolgálata megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jogosult a hozzátartozó utáni járandóságra. Amennyiben a kihelyezett az állomáshelyet szabadság miatt a hozzátartozójával együtt hagyja el, de a hozzátartozó nem tér vissza az állomáshelyre, és az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás részéről befejeződött, a hozzátartozó utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig jár.
(20)* A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján a kihelyező szerv az intézetigazgató részére lakhatási költségtérítést biztosíthat.
(21)* A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint kihelyező szerv a kihelyezett, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs, valamint az 57/B. § szerinti vendégoktatói ösztöndíjprogramban részt vevő vendégoktató számára az euró- vagy dollárárfolyam-változás hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzációt biztosíthat. Az árfolyam-kompenzáció megállapításának feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter utasításban állapítja meg.
(22)* A honvédelemért felelős miniszter a közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők számára az euró- vagy dollárárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzációt biztosíthat.
(23)* A
(22)bekezdés szerinti árfolyam-kompenzációt az érintett kormánytisztviselők részére a honvédelemért felelős miniszter – a
(21)bekezdés szerinti miniszteri utasításban foglaltakra figyelemmel – saját hatáskörében állapítja meg.
(24)* A jogalap nélkül kifizetett, a 23. §
(1)bekezdése szerinti devizailletmény vagy átalány-költségtérítés visszakövetelésére a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó szabályai alkalmazandóak.
(25)* A tartós külszolgálatra kihelyezett lakhatásával, az állomáshelyen történő lakhatás feltételeivel, a szolgálati lakás használatával, a lakhatási költségtérítés felhasználásával, valamint a kihelyezett által történő lakásbérléssel kapcsolatos szabályokat a kihelyező vezető belső szabályzatban határozza meg. 26. §
(1)* A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése a kihelyezett által választott, legfeljebb két – euró, USA-dollár vagy forint fogadására alkalmas – fizetési számlára történő utalással, a kihelyezett által meghatározott arányban megosztva történik.
(1a)* Ha az állomáshely szerinti országban a bankrendszer állapota az utalás biztonságát veszélyezteti, illetve egyéb ok miatt banki átutalásra nincsen lehetőség, a kifizetés pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés útján a külképviseleten történik euróban vagy USA-dollárban attól függően, hogy a külképviselet részére melyik valuta használata engedélyezett. A készpénzben kifizetésre kerülő díjazás euróra vagy USA-dollárra történő átváltása a bérszámfejtés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
(1b)* A díjazás fizetési számlára történő átutalásának a Magyar Államkincstárnál felmerülő költségeit a kihelyező szerv viseli, az átutalással kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket az átalány-költségtérítés tartalmazza.
(1c)*
(2)A külpolitikáért felelős miniszter
- a)* utasításban határozza meg a devizailletmény, valamint a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett részletes szabályait, valamint
- b)* szükség szerint felülvizsgálja az egyes külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, továbbá életminőség szerinti besorolását, és ennek alapján a devizailletmény és a költségtérítés mértékét.
(3)* A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter a
(2)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálattal egyidejűleg szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a kulturális intézeteket a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerint, és javaslatot tesz a külpolitikáért felelős miniszter részére.
(4)* A 23–
- § szerint megállapított juttatások fedezetét a központi költségvetésnek – a
- §
(8a)bekezdésében foglalt kivétellel – a központi költségvetésről szóló törvényben, tartós jelleggel a kihelyező szerv költségvetési fejezetének a tartós külszolgálattal kapcsolatos költségvetési kiadásait tartalmazó előirányzata keretszámának módosításával, valamint az előre nem látható devizaárfolyam-változások miatt az e törvény alapján a kihelyező szerv által biztosított személyi juttatásokhoz szükséges forrásigényt a kihelyező szerv részére biztosítani köteles.
(5)* A 23. §
(7)bekezdése szerinti, USA-dollárban megállapított deviza-illetményalapnak, valamint a 25. §
(4)bekezdése szerinti, USA-dollárban megállapított költségtérítés-alapoknak (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: alapok) a 23. §
(1)bekezdése szerinti USA-dollár devizaárfolyammal forintra történő átszámítása összegének és az alapoknak a külpolitikáért felelős miniszter által a külképviseletek besorolásáról, valamint a tartós külszolgálaton lévőknek járó deviza-alapilletmény és költségtérítés kiszámításának részletes szabályairól szóló utasításban meghatározott USA-dollár devizaárfolyammal forintra történő átszámítása összegének a különbözetéből a kihelyező szervnél jelentkező hiányt a tárgyévre vonatkozóan a központi költségvetés a kihelyező szervnek biztosítani köteles a kihelyező szerv igény benyújtása napjától számított 30 napon belül, azzal, hogy az ugyanígy megállapított többlet a központi költségvetést illeti meg. A többlet, illetve hiány kimutatására a kihelyező szerv a tárgyév első felére, valamint a harmadik negyedévre vonatkozóan összefoglalót, a negyedik negyedévre vonatkozóan havi kimutatást készít. 10. A kihelyezettre vonatkozó különleges munkajogi, biztonsági és a külképviselet működését érintő egyéb szabályok 26/A. § * A kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. §
(4)bekezdése szerinti központosított álláshelyek esetében
- a)az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a kormánytanácsos,
- b)az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a vezető-kormánytanácsos,
- c)az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a kormányfőtanácsos,
- d)az 1. melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a vezető-kormányfőtanácsos besorolási kategóriát kell alkalmazni. 27. §
(1)A kihelyezett a külképviselet-vezető írásbeli utasítása alapján és a kihelyező vezető jóváhagyásával 15 naptári napot meghaladóan eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett ideiglenesen más munkakörbe tartozó feladatokat is elláthat (a továbbiakban: helyettesítés).
(2)Az
(1)bekezdés szerinti helyettesítéssel az adott munkakör legfeljebb egy évig látható el. Egy éven túl a munkakört pályázat vagy kijelölés útján be kell tölteni vagy meg kell szüntetni.
(3)* Külön díjazás helyettesítési időre nem jár, a külképviseleti munkaszervezésért a külképviselet-vezető felelős. 28. §
(1)* A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett biztonsági szolgálatot is ellát, amelyért külön díjazás és szabadidő nem jár. A biztonsági szolgálat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2)* A külképviselet vezetője válsághelyzet esetén biztonsági okból elrendelheti a kihelyezett és hozzátartozói, valamint a kihelyezettel együtt tartózkodó egyéb személyek a külképviselet hivatalos helyiségeibe történő azonnali megjelenését és ellenkező utasításig való ott tartózkodását vagy biztonságos helyre történő menekítését.
(3)A válsághelyzetben a kihelyező vezető dönt a
(2)bekezdésben meghatározott személyek hazaszállításáról. Az ebből eredő, előre nem tervezett többletköltségeket a kihelyező szerv viseli. 29. §
(1)* Az 1. mellékletben meghatározott
- a)vezetői munkakörben,
- b)diplomata munkakörben,
- c)gazdasági vezető munkakörben,
- d)területi informatikai vezető munkakörben és
- e)gazdasági felelősi munkakörben foglalkoztatott kihelyezett munkarendje kötetlen, a munkarend kötetlen jellegét azonban nem érinti, ha a kihelyezett a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva és a külképviselet-vezető utasításainak figyelembevételével meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
(2)* A külképviseleten a munkaidő beosztása a külképviselet-vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint megállapított általános munkarendtől és munkaidő-beosztástól eltérően is megállapítható. A külképviseleten a munkaszüneti napok megegyeznek a belföldön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokkal. A munkaszüneti napot más napon kiadni vagy összevonni csak különösen indokolt esetben lehet. A kihelyezettet hetenként két egymást követő pihenőnap illeti meg, amelyeket a külképviselet-vezető a helyi viszonyokra tekintettel állapít meg.
(3)* A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek részére a munkaszüneti napon teljesített munkavégzésért a munkaidő időtartamának megfelelő mértékű időtartamban a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli távollétet kell engedélyezni legkésőbb a munkavégzést követő tíz napon belül. 29/A. § *
(1)Ha a kihelyezett munkaidőkeretben kerül foglalkoztatásra, a munkaidőkeret tartama négy hónap.
(2)A munkaidő-beosztást a munkavégzés megkezdésének időpontjától számított legalább öt munkanappal előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(3)A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha működésében előre nem látható körülmény merül fel, a munkavégzést megelőző napon írásban módosíthatja. 29/B. § *
(1)Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
(2)* A kihelyezett számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra, illetve a helyben szokásos heti pihenő- vagy szabadnapra kell beosztani.
(3)A
(2)bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a kihelyezettnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A kihelyezettnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
(4)A külképviselet-vezető a heti pihenőnapokat csak rendkívül indokolt esetben adhatja ki úgy, hogy a pihenőnapok nem követik egymást. 29/C. § *
(1)Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén naptári évenként kettőszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2)* A tartós külszolgálat időtartama alatt heti pihenőnapon, illetve magyarországi munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka, készenlét, ügyelet ellenértékeként a kormánytisztviselőt a teljesített munkaidő időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, tekintet nélkül a heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra.
(3)A külképviseleten – amennyiben ügyelet adása szükséges – az ügyeleti rendet a külképviselet-vezető határozza meg, és legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közli a kijelölt kihelyezettekkel.
(4)A külképviselet-vezető ügyeletet rendelhet el, ha olyan előre látható esemény következik be, amely miatt a kihelyezettnek a külképviselet-vezető által meghatározott helyen kell tartózkodnia, ellenkező esetben készenlétet kell elrendelni.
(5)Rendkívüli, előre nem látható esetben a külképviselet-vezető az ügyelet vagy készenlét adását azonnali hatállyal is elrendelheti. 29/D. § *
(1)A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek rendes évi szabadságának kiadását és annak időtartamát nyilvántartásba kell venni.
(2)A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőt az általános munkarendben dolgozó kihelyezettek részére a külképviselet-vezető a rendkívüli munkavégzést követő kilencven napon belül köteles kiadni.
(3)* 29/E. § *
(1)A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnap (e § alkalmazásában a továbbiakban: ünnepnap) a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs számára a külképviselet-vezető – mérlegelési jogkörben meghozott – előzetes, írásbeli döntése esetén szabadnapnak minősülhet, azzal a feltétellel, hogy a külképviselet-vezetőnek biztosítania kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését.
(2)Ünnepnapra nem adható ki az
(1)bekezdés szerinti szabadnap annak a kihelyezettnek, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársnak, aki az ünnepnap időtartama alatt bármilyen más jogcímen távolléten van és azt nem a fogadó államban tölti. 30. §
(1)* A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a fogadó államban egészségügyi ellátás igénybevételére, amelynek részletszabályait – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(1a)* Az egymillió forintot meghaladó egészségügyi ellátások esetén a kihelyezett és hozzátartozója kérelmére a kihelyező vezető egyedi méltányosságot gyakorolhat az egészségügyi ellátási költségek külképviselet általi megelőlegezése tekintetében. Megelőlegezés esetében a kihelyezett nyilatkozatot tesz arra nézve, hogy az egészségbiztosító felé történő költségelszámolás benyújtásakor a költségelszámolás kedvezményezettjeként a kihelyező szervet teszi meg. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kihelyező szerv bankszámlaszámát is. A kihelyezett a nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy ha az egészségbiztosító nem, vagy nem teljes mértékben téríti meg a kihelyező szerv részére a megelőlegezett egészségügyi ellátás – kifizetés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolt – költségeit, akkor a megtérítésre nem kerülő összeg az egészségbiztosító határozatának jogerőre emelkedését követő hónaptól a devizailletményéből legfeljebb 6 hónap alatt, egyenlő részletekben levonásra kerüljön.
(2)A hozzátartozó a fogadó államban – a kihelyező vezető előzetes hozzájárulásával – szabadon vállalhat munkát. A kihelyező vezető a mérlegelés során különösen nemzetbiztonsági szempontokat mérlegel.
(3)A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevél igénybevételére. 31. § *
(1)A tartós külszolgálat idejére a kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti alapszabadságra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §-a szerinti pótszabadságra, valamint – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 128. §
(3)bekezdése szerinti álláshely besorolástól függő pótszabadság helyett –
- a)az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén három munkanap,
- b)az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén öt munkanap,
- c)az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén hét munkanap,
- d)az 1. melléklet szerint vezető munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén kilenc munkanap pótszabadságra jogosult.
(1a)* Az a tartós külszolgálatra kihelyezett, aki vezetői pótszabadságra és a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.
(2)* A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező szerve belső szabályzatában meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyenként megállapítva az oda kihelyezettek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság járhat. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.
(3)* A felkészülés és a tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a felkészülési állományban lévőknek és a kihelyezettnek a felkészülése és a tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A szabadság kiadása a kormányzati igazgatásról szóló törvény
- §-a alapján történik. A kihelyezés évében a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján meghatározott és fel nem használt szabadságnapok a tartós külszolgálatra való kihelyezést követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény
- §-a alapján vehetők igénybe. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.
(4)* Ha a kihelyezett a tartós külszolgálatának megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a tartós külszolgálaton töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett devizailletmény összegét köteles visszafizetni.
(4a)* Ha a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a külképviselettel fennálló munkaviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre jogalap nélkül kifizetett munkabér összegét köteles visszafizetni. A visszafizetési kötelezettségre nem alkalmazandó a munka törvénykönyvéről szóló törvény 164. §-a.
(5)Az
(1)bekezdésben foglalt szabadságon felül a kihelyezett a
(6)–
(7)bekezdésben szabályozott feltételekkel szabadságnak nem minősülő távollétet igazoló utazási nap, illetve egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető szabadnap (a továbbiakban: orvosi nap) igénybevételére jogosult. Az utazási és orvosi nap felhasználása csak a tényleges Magyarországra történő utazáshoz, illetve a kihelyező szerv által meghatározott kötelező magyarországi orvosi vizsgálaton való megjelenéshez kapcsolódó konkrét távollét napok igazolására jogosít.
(6)* A kihelyezettet évente összesen az alábbi szabadnapok illetik meg:
- a)* Magyarországra történő haza- és az állomáshelyre történő visszautazásra Európán belüli állomáshely esetében egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében két-két, Ausztrália és Óceánia esetében három-három utazási nap,
- b)* – külszolgálatra történő kihelyezés, illetve a tartós külszolgálat 20. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti megszűnése éve kivételével – állomáshelytől függetlenül két orvosi nap,
- c)a külszolgálatra történő kihelyezés évében a
- b)pont szerinti mértékű orvosi napok, ha a kihelyezett, a kihelyezést megelőző utolsó tárgynegyedév és a kihelyezést követő év március 31. napjáig az e törvényben foglaltak szerinti alkalmassági vizsgálaton részt vett.
(6a)* A tartós külszolgálat 20. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének naptári évében abban az esetben vehető igénybe az orvosi nap, ha a tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény vagy kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat érvényességi ideje a tartós külszolgálat megszűnésének napját megelőző 90. napnál korábban jár le.
(6b)* A tartós külszolgálatra történő kihelyezésnek, illetve a tartós külszolgálat 20. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének a naptári évében a kihelyezett akkor jogosult a
(6)bekezdés a) pontja szerinti utazási napra, ha az állomáshelyen az adott naptári évben 9 hónapot meghaladóan külszolgálati kihelyezése az állomáshelyen fennáll.
(7)A kihelyezettet az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor – ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is – Európán belüli állomáshely esetében egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében kettő-kettő, Ausztrália és Óceánia esetében három-három utazási nap illeti meg. A külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évében, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot, a kiutazáshoz, illetve a végleges hazautazáshoz biztosított utazási napokon túl a kihelyezett további utazási napokra nem jogosult.
(8)* A szabadság kiadásának időpontját – a kihelyezett előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a külképviselet-vezető határozza meg. Hivatali érdekből a szabadság kiadását a külképviselet-vezető helyett a kihelyező vezető is meghatározhatja. A külképviselet-vezető tekintetében a szabadság kiadásának időpontját a kihelyező szerv határozza meg.
(9)A 11. §
(3)bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, továbbá a 21. §
(2)bekezdés szerinti átmeneti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő esetén szabadságolási tervet nem kell készíteni.
(10)Ha a kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya tartós külszolgálata időtartama alatt szűnik meg, számára a végkielégítés, továbbá a szabadságmegváltás összege a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása helyett a 11. §
(4)bekezdése szerinti illetmény alapulvételével kerül megállapításra.
(11)A kihelyezett a külszolgálata időtartama alatti rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként ki nem adott szabadidő megváltására a tartós külszolgálatának időtartama alatt a 21. §
(2)bekezdése szerinti illetmény alapulvételével, a külszolgálat befejezését követően jogosult.
(12)Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a kihelyezett fogadásokon, rendezvényeken, konferenciákon, kulturális eseményeken vesz részt, illetve biztonsági szolgálatot lát el.
(13)A kihelyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét a kihelyező vezető bírálja el. A kihelyezettet a fizetés nélküli szabadság idejére a 23–26. § szerinti járandóságok nem illetik meg.
(14)* Ha a
- § vagy a
- § szerinti felkészülési állományban lévő kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény
- §
(2a)bekezdése alapján a szabadságát nem tudja kivenni, akkor az akadályoztatás megszűnését követően – a kihelyező vezető hivatali érdekből történő eltérő döntése hiányában kizárólag a felkészülési állományban veheti ki a felhalmozódott szabadságát. 32. §
(1)A külképviselet vezetője a tárgyévet megelőző három év teljesítményértékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan javasolhatja a kihelyező vezetőnek a kihelyezett rangban történő előléptetését. A külképviselet vezetője kezdeményezheti továbbá a kihelyező vezetőnél a kihelyezett idő előtti végleges hazarendelését, ha a kihelyezett kihelyezés időtartama alatti minősítése átlag alatti teljesítményszintet ér el.
(2)* A kihelyező vezető az
(1)bekezdésben foglaltak alapján mérlegelési jogkörben eljárva – szakdiplomata esetén a szakminiszterrel való egyeztetést követően – dönt a kihelyezett rangban történő előléptetése vagy a tartós külszolgálata idő előtti megszűnése vagy megszüntetése tárgyában. 33. §
(1)* A kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetmény helyett a 11. §
(4)bekezdése szerinti illetmény alapulvételével jogosult.
(2)* A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége időtartamára éves szinten összesen legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletményének, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A
- napot követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat – ha szállítható állapotban van – további gyógykezelésre haza kell szállítani. Az éves szinten a
- napot meghaladó – további legfeljebb 90 nap – időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.
(2a)* Ha a felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra jogosult, akkor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szabályai az irányadóak. A 11. §
(3)bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. §
(2)bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatásról szóló törvényben meghatározott betegszabadsága idejére a 11. §
(4)bekezdése szerinti illetményének a 60%-a illeti meg.
(3)A kihelyezett tartós külszolgálata a keresőképtelensége kezdetét követő 180. napot követő napon megszűnik, a külszolgálat időtartamára létesített határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonya azonban keresőképtelensége fennállásáig, de legfeljebb 365 napig továbbra is fennáll.
(4)* A kihelyezettet vagy a külképviselet által foglalkoztatott házastársat beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelenségének időtartamára – legfeljebb 90 napig – a
(2)bekezdésben meghatározott mértékű devizailletmény vagy munkabér illeti meg.
(5)* A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az állomáshelyen tartózkodó házastársa, vagy házastárs hiányában az állomáshelyen kint tartózkodó gyermek felügyeletére ideiglenesen kijelölt gyám a kihelyezett további egyhavi díjazásának megfelelő segélyre jogosult.
(6)* A
(2)bekezdés szerinti juttatásra, illetve a szülési szabadságra jogosult kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a) az Ebtv. 43. §
(1)bekezdése szerinti táppénzre nem jogosult, b) az Ebtv. 40. §
(1)bekezdése szerinti csecsemőgondozási díjra vagy az Ebtv. 42/H. §
(1)bekezdése szerinti örökbefogadói díjra jogosult, azonban az ellátás a tartós külszolgálat ideje alatt vagy külképviselet által foglalkoztatott házastárs esetében a külképviselettel fennálló munkaviszonya ideje alatt nem folyósítható.
(7)* A kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs üzemi balesete vagy foglalkozási megbetegedés esetén a kihelyezettet devizailletménye, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabére 100%-a, úti baleset esetén a kihelyezettet devizailletménye, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabére 90%-a illeti meg a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb 90 napig. A
- napot követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat – ha egészségügyi állapota engedi – további gyógykezelésre haza kell szállítani. A
- napot meghaladó – további legfeljebb 90 nap – időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől. Az Ebtv. szerinti baleseti táppénzre a kihelyezett a tartós külszolgálat ideje, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a külképviselettel fennálló munkaviszonya alatt nem jogosult. Ha a folyósítás ideje alatt megszűnik a kihelyezett tartós külszolgálata vagy kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs külképviselettel fennálló munkaviszonya, akkor a baleseti táppénz az Ebtv.
- §
(3)bekezdése szerinti fennmaradó jogosultsági időre folyósítható.
- § * Az a külképviselet, amelynek keretében kulturális intézet működik, a külpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter egyetértésével a kulturális intézet szakmai tevékenységét elősegítő vállalkozási tevékenység működtetésének biztosításában közreműködhet az engedélyben meghatározott keretek között. A közreműködés megkezdéséhez – amennyiben arra szükség van – a fogadó ország hatáskörrel rendelkező szervének előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.
- § * A külképviselet-vezető indokolt esetben, az állami vagyonnal és a költségvetési előirányzatokkal való felelős gazdálkodás elvének tiszteletben tartásával, a külképviselet kiadási előirányzatai terhére, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője előzetes engedélyével, az engedélyben foglalt feltételek szerint támogatást, adományt, segélyt, felajánlást és más ellenérték nélküli kötelezettséget vállalhat és kifizetést teljesíthet. 35/A. § * 35/B. § * A
- §, az
- § és az 56/B. §
(14)bekezdése alapján nyújtott támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettségvállalás esetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 55. §-át nem kell alkalmazni. 35/C. § *
(1)* A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezeli a 3. mellékletben meghatározott adatokat.
(2)* A 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő, valamint a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi igazgatásának állományában lévő kormánytisztviselő köteles a külpolitikáért felelős miniszternek bejelenteni.
(2a)*
(3)* A
- mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – az EU ÁK-ra tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő, valamint a
- §
(1)bekezdése szerinti pályázó köteles az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszternek bejelenteni.
(4)Az
(1)bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott járandóságok a jogosult részére történő meghatározása és folyósítása. Az adatok kezelésének időtartama, a tartós külszolgálat megszűnését követő ötven év.
(5)* Az 1. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti jogosultra vonatkozóan a kihelyező szerv által a közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adatok a kihelyező szerv által a tartós külszolgálati pályázati és felkészítési eljárást támogató informatikai rendszer nyilvántartásával összekapcsolhatóak.
(6)* A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter – indokolt mértékig – jogosult betekinteni a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adataiba, valamint az e §, illetve a
- melléklet szerinti adataiba, továbbá jogosult ezen adatokat átvenni. 35/D. § * Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény szerinti érvényesítési jogosultság az e törvény hatálya alá tartozó, tartós külszolgálat alatt gazdálkodási feladatkört ellátó személy részére adható, aki a) szakirányú szakmai végzettséggel rendelkezik vagy b) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és a kihelyező szerv által szervezett gazdasági képzésen sikeres szakmai vizsgát tett.
- A szakdiplomatákra vonatkozó különös rendelkezések
- §
(1)A szakdiplomatára a diplomatára vonatkozó rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a szakminiszterrel történő egyeztetést követően együttes előterjesztést nyújt be (a továbbiakban: előterjesztés) a Kormánynak. A Kormánynak benyújtandó előterjesztésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. *
(2a)* A külképviseleteken szakkonzul láthat el konzuli tisztviselői feladatokat.
(3)* A szakdiplomata-álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen, kijelölés alapján a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerülhet sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért.
(4)* A felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, – ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül – érvényes biztonsági szakvéleménnyel, vagy – ha egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül – érvényes tanúsítvánnyal rendelkező, a
(3)bekezdés szerint jóváhagyott, kihelyezésre jelölt személy, ha * a) * a szakminisztériummal határozatlan idejű kormányzati szolgálati vagy közszolgálati, vagy hivatásos szolgálati, vagy katonai szolgálati, vagy nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban áll – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti külszolgálati kirendeléssel vagy a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti határozott idejű áthelyezéssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti más szervhez történő vezényléssel, vagy a Pnbjt. szerinti külszolgálatra vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Hjkr.) szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel – a kihelyező szerv 11. §
(1)bekezdése szerinti központosított álláshely-állományába kerül és a kihelyező vezető kormányzati szolgálati jogviszonyba, kormánytisztviselőként kinevezi vagy a beosztási okiratát módosítja, vagy b) * a szakminisztériummal kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban nem áll, a kihelyező szerv vezetője a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés idejére szóló határozott idejű kinevezéssel – a kormányzati igazgatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései és a 11. § szerint – a 11. §
(1)bekezdése szerinti központosított álláshelyállományába kormánytisztviselőnek kinevezi, azzal, hogy ez esetben a kihelyező szerv, a szakminisztérium és a jelölt között a szakmai irányítás, valamint a jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjére vonatkozóan a külszolgálati kirendelési megállapodással egyező tartalmú megállapodást kell kötni.
(4a)* A 36. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. §
(3)bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek.
(4b)* A
(4)bekezdés a) pontja szerinti, valamint a
- § szerinti tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés, illetve ezt követő tartós külszolgálati kihelyezés céljából történő vezénylés esetén a Hszt., Pnbjt. és a Hjkr. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a
- §
(4)bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.
(4c)* A kihelyező szerv a Hszt., Pnbjt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.
(4d)* Amennyiben a jóváhagyott szakdiplomata jelölt a kihelyező szervvel jogviszonyban áll, a kihelyező szerv beosztási okiratának módosításával a tartós külszolgálati kihelyezés e törvény szerinti szabályai szerint készíti fel, illetve helyezi ki tartós külszolgálatra azzal, hogy amennyiben a kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a szakdiplomata álláshely betöltésére szóló tartós külszolgálati kihelyezése megszűnése vagy megszüntetését követően a 21. § alapján helyezheti el.
(5)* A szakdiplomata munkaköri leírását – a szakminiszter által előterjesztett részletes javaslat alapján – a kihelyező szerv készíti el és a kihelyező vezető hagyja jóvá.
(6)A szakdiplomata a külképviselet munkájában a külképviselet-vezető utasításai szerint vesz részt, szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve, a külképviselet-vezetőn keresztül a kihelyező vezető végzi. *
(7)A
(6)bekezdés rendelkezéseitől eltérően az EU ÁK Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalánál külszolgálatot teljesítő szakdiplomata szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszter végzi, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett.
(8)A szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére csak a szakminiszter egyetértésével szüntethető meg. A szakdiplomata tartós külszolgálatának megszüntetését a szakminiszter is kezdeményezheti a kihelyező vezetőnél azzal, hogy a szakminiszter döntése a kihelyező szervre nézve kötelező.
(8a)* A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a) * a
(4)bekezdés
- a)pontja szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény külszolgálati kirendelésre vonatkozó szabályai szerint a szakdiplomatát vissza kell rendelni a kirendelő kormányzati igazgatási szervhez vagy a Hszt., Pnbjt., Hjkr. szabályai szerint a vezénylését meg kell szüntetni,
- b)a
(4)bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakdiplomata határozott idejű kinevezése a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint az 58. §
(12)bekezdése szerint – törvény erejénél fogva – megszűnik.
(9)* A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szakminisztérium vagy a szakminisztérium irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel egyeztetve intézkedik.
(10)* A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének a kihelyező szerv mellett a szakminisztérium működési körén kívül eső elháríthatatlan ok is alapját képezheti.
(11)Szakdiplomata tartós külszolgálatának a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a kihelyező szerv haladéktalanul értesíti a szakminisztert. III. FEJEZET AZ EU ÁK-RA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK 37. § * A 19. § és a 28. §
(1)bekezdése az EU ÁK tekintetében nem alkalmazható.
- Az EU ÁK jogállása, irányítása, működtetése
- §
(1)Az EU ÁK az Európai Unió melletti, a 3. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti, az Európai Uniós tagságból eredő jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, a magyar érdekek hatékony képviselete szempontjából központi külképviselet, amelynek elsődleges feladata az Európai Unió döntéshozatali eljárásai tekintetében a magyar álláspont kialakításában és képviseletében való részvétel.
(2)Az EU ÁK az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik, költségvetése az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. Az EU ÁK