← Magyarország

2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti s

Röviden

Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági földek adásvételével kapcsolatos jogügyletekre, eljárásokra és az azokban résztvevő személyekre vonatkozó kiegészítő és átmeneti szabályokat állapítja meg. Célja a földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény) alkalmazásának pontosítása és kiegészítése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

Fétv. -

  1. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  2. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.III.
  3. - 2027.I.
  4. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.
  5. - határozatlan) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  6. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  7. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  8. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról * I. Fejezet Általános rendelkezések
  9. § E törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  10. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (a továbbiakban: föld) és tanyák forgalmával kapcsolatos jogügyletekre, jogviszonyokra, eljárásokra, az azokban résztvevő természetes személyekre és gazdálkodó szervezetekre, valamint az eljáró hatóságokra és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
  11. § Gazdálkodó szervezet alatt a polgári perrendtartásról szóló
  12. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni. 2/A–2/C. § * II. Fejezet A földforgalmi törvény bevezető rendelkezéseihez kapcsolódó rendelkezések
  13. A Földforgalmi törvény tárgyi hatálya
  14. § A Földforgalmi törvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni arra a földrészletre is, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és a földrészlet – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott föld, illetve tanya fogalmának.
  15. A Földforgalmi törvény egyes értelmező rendelkezései
  16. § * E törvény, valamint a Földforgalmi törvény alkalmazásában a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló legalább 25%-os tulajdonrész vizsgálatakor a mezőgazdasági termelőszervezetben közvetetten fennálló részesedést is figyelembe kell venni. Közvetett részesedésnek tekintendő, ha a természetes személy a mezőgazdasági termelőszervezetben tulajdonrésszel rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) rendelkezik tulajdonrésszel.
  17. § * A Földforgalmi törvény
  18. §

(2)bekezdés c) pontjának, valamint a 42. §
(2)bekezdés c) pontjának rendelkezéseit a vetőgumó és a vegetatív szaporítóanyag előállításra is alkalmazni kell. III. Fejezet A kedvezményes birtokmaximumra vonatkozó rendelkezések 6. §
(1)* Az állattartó telep üzemeltetőjét a Földforgalmi törvény 16. §
(3)bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha – a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában – a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatlétszám elérte a 600 állategységet. Az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel kell rendelkezni.
(1a)* Ha egy állattartó telepen állatjárványügyi veszély elhárításaként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állatleölést hajtottak végre, az állattartó telep üzemeltetője az állatleölés végrehajtását követő három évben továbbra is hivatkozhat az
(1)bekezdés szerinti kedvezményes birtokmaximumra. Ezen kedvezmény kizárólag azon területek vonatkozásában illeti meg, amelyek az állatleölés végrehajtásának időpontjában haszonbérlet jogcímén a használatában álltak, függetlenül a haszonbérlet megszűnésének okától.
(1b)* Az
(1a)bekezdésre az állattartó telep üzemeltetője csak akkor hivatkozhat, ha az állatleölés végrehajtásának időpontját megelőző napon megfelelt az
(1)bekezdés szerinti feltételeknek.
(2)* Az
(1)bekezdésben foglaltak igazolására az állattartó telep üzemeltetőjének kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági bizonyítványban igazolja a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszám alapján megállapított állategységet. 7. §
(1)* A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóját a Földforgalmi törvény 16. §
(3)bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző három év átlagában a már birtokában lévő szántó művelési ágú föld egytizede, de legalább 120 hektár vetőmag vagy szaporító anyag előállításának helyéül szolgált.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti átlagos területnagyságot a növénytermesztési hatóság állapítja meg, és annak igazolására a vetőmagelőállító kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. 7/A. § * A rizstelep használóját a Földforgalmi törvény 16. §
(3)bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum a rizstelepre vonatkozó, e törvény szerinti egységes haszonbérleti szerződés megkötése során illeti meg. IV. Fejezet A föld tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzéséhez kapcsolódó rendelkezések 3. Általános szabályok 8. § *
(1)A föld tulajdonának átruházása esetén a szerződésben szereplő ellenértéket banki átutalással vagy a
(2)bekezdésben foglaltak szerint ügyvédi letét alkalmazásával vagy közjegyzői bizalmi őrzésbe helyezéssel kell teljesíteni. A szerződésben az ellenérték teljesítésének módját meg kell határozni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2)Ügyvédi letét esetén az
(1)bekezdés szerinti ellenértéket készpénzben, letéti számlára történő befizetéssel vagy átutalással kell teljesíteni. Közjegyzői bizalmi őrzésbe helyezés esetén az
(1)bekezdés szerinti ellenértéket készpénzben, bizalmi őrzési számlára történő befizetéssel vagy átutalással kell teljesíteni. 4. A csereszerződésre vonatkozó szabályok 9. §
(1)Ha a föld tulajdonosa a tulajdonjogát a Földforgalmi törvény 12. §
(1)bekezdése
  1. a)
  2. a)pontjában, vagy
  3. b)
  4. b)pont
  5. bb)alpontjában a mezőgazdasági üzemközpont elhelyezkedésének figyelembevételével meghatározott célból kívánja cserélni, a csere birtok-összevonási célú földcserének minősül.
(2)Ha a csereszerződés a Földforgalmi törvény alapján hatósági jóváhagyáshoz kötött, és a szerződés az
(1)bekezdésben meghatározottak szerint birtok-összevonási célú földcserének minősül, ezt a tényt a mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződés jóváhagyásáról szóló határozatában rögzítenie kell.
(3)A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött csereszerződés esetében a szerződő feleknek kell a szerződésben rögzíteni azt, hogy az
(1)bekezdésben meghatározottak szerint mely körülmény fennállása miatt minősül a szerződés birtok-összevonási célú földcserének.
(4)A csere alapján csak azt a szerződő felet illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték-, és más kedvezmények, amelyiknél az
(1)bekezdés szerinti feltételek teljesülnek.
(5)*
  1. § *
  2. A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések
  3. § A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis. 11/A. § * A Földforgalmi törvény
  4. §
(1)bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.
  1. § * A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés létrejöttében érdekeltek, illetve a szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését.
  2. § *
(1)* A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek – a Földforgalmi törvény 13. és 14. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait:
  1. a)a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy szerződő fél
  2. aa)természetes személyazonosító adatait,
  3. ab)személyi azonosítóját,
  4. ac)állampolgárságát,
  5. ad)lakcímét, értesítési címét,
  6. b)a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy szerződő fél
  7. ba)állampolgársága szerinti úti okmányában feltüntetett természetes személyazonosító adatait,
  8. bb)állampolgárságát,
  9. bc)lakcímét,
  10. bd)értesítési címét,
  11. c)a gazdálkodó szervezet szerződő fél
  12. ca)megnevezését,
  13. cb)statisztikai azonosítóját,
  14. cc)cégjegyzékszámát, ha a gazdálkodó szervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,
  15. cd)a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervet és a nyilvántartási számát,
  16. ce)székhelyét (telephelyét),
  17. cf)vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve a törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét,
  18. cg)a képviseletében eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét, lakcímét,
  19. ch)bélyegzőjének lenyomatát.
(2)* Ha a szerző fél tagja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Kamara), akkor az
(1)bekezdésben foglaltakon túl az agrárkamarai nyilvántartási számát is tartalmaznia kell a szerződésnek.
(3)* Ha a vevő maga is elővásárlási joggal rendelkezik és az adásvételi szerződésben nem nyilatkozik a részére szerződésben meghatározott elővásárlási jogról vagy törvényen fennálló elővásárlási joga esetében arról, hogy az mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén illeti meg, akkor a sorrendben mögötte álló elővásárlásra jogosulttal szemben később e jogára nem hivatkozhat.
(4)* 13/A. § *
(1)Az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat. A vevő helyébe lépő elővásárlásra jogosultat az adásvételi szerződésnek a vevőre vonatkozó rendelkezései jogosítják és kötelezik.
(2)Az
(1)bekezdésbe ütköző szerződés semmis.
  1. § * Visszavásárlási, vételi jog, illetve eladási jog alapítása esetén az adás-vételi szerződés a visszavásárlási, a vételi jog, illetve az eladási jog gyakorlásával jön létre. E jogok gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi törvény
  2. és
  3. §-ában foglalt nyilatkozatokat is.
  4. § A Földforgalmi törvény
  5. §
(1)bekezdésében meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött, a föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződés, valamint a tulajdonjog-átruházásnak nem minősülő tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat esetében, a szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a kérelem tartalmára és a szerződés, illetve az okirat benyújtásának módjára a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. 6. Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlése 16. §
(1)A Földforgalmi törvény 21. §
(1)bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés alatt olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába foglalja.
(2)A
  1. §-ban meghatározott jogok gyakorlása során a jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot kell az elővásárlásra jogosultakkal közölni. A visszavásárlási jog gyakorlása esetén e jog gyakorlására irányuló nyilatkozathoz csatolni kell azt az eredeti adás-vételi szerződést is, amelynek megkötésével egyidejűleg a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett földre az eladó részére.
  2. §
(1)* Az adásvételi szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. §
(1c)bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző). A szerződéshez csatolni kell a Földforgalmi törvény 8. §
(1)bekezdése szerinti elektronikus regisztrációt igazoló dokumentumot.
(2)* Az adásvételi szerződéshez csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
(3)* A szerződés elektronikus regisztrációja hiányában az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. §
(1c)bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papíralapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie.
(4)Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.
  1. Az elővásárlási jog gyakorlása
  2. § * Az elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a
  3. §
(1)–
(2)bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. 18/A. § *
(1)* Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az elővásárlásra jogosult termelőként saját maga vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet az adásvétel tárgyát képező föld valamely művelési ágával megegyező művelési ágú föld vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(2)* A Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés e) pontja alapján tett, az adás-vételi szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozat akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adás-vételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.
(3)* A Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog jogosultjának az adás-vételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított 3 éven belül birtokba veszi, továbbá a birtokba lépéstől számított tíz gazdasági évben – ideértve az átállási időszakot is – az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a Földforgalmi törvény 13. §
(1)bekezdése vagy
(2)bekezdésének a) pontja szerint ökológiai gazdálkodást fog folytatni.
(4)* Azon személynek, aki a föld tulajdonjogának megszerzése során elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földvásárlásra alapította, a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(5)Az
(1)–
(3)bekezdésben foglalt feltételek fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. §-a szerinti eljárásban vizsgálja. 18/B. § *
(1)* Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti szaporítóanyag-előállítás folytatása, igazolni kell, hogy az elővásárlásra jogosultat a növénytermesztési hatóság földet használó és a vetőmag táblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként legalább 3 éve nyilvántartásba vette, és a megelőző három gazdasági évben szaporítóanyagot állított elő.
(2)A Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés d) pontja alapján tett, az adás-vételi szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozat akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adás-vételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.
(3)* A Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog jogosultjának az adás-vételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított három éven belül birtokba veszi, továbbá a birtokba lépéstől számított tíz gazdasági évben a birtokba lépést közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább az elővásárlási joggal érintett föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a saját nevében szaporítóanyag-előállítási tevékenységet fog folytatni.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdésben foglalt feltételek fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. §-a szerinti eljárásban vizsgálja. 18/C. § *
(1)Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel (a továbbiakban együtt: oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel) ellátott termék előállítása, az elővásárlásra jogosultnak az elővásárlási jog gyakorlásához szerepelnie kell az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 27. §
(3)bekezdése szerinti nyilvántartásban az elővásárlási joggal érintett föld fekvése szerinti földrajzi terület vonatkozásában oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítójaként.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog jogosultjának az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított 3 éven belül birtokba veszi, továbbá a birtokba lépéstől számított 10 gazdasági évben a birtokba lépést közvetlenül megelőző 5 befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább az elővásárlási joggal érintett föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a) a saját maga által előállított, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék alapanyagát, vagy b) oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog előállítani.
(3)A Földforgalmi törvény 18. §
(2)bekezdés b) pontja alapján tett, az adásvételi szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozat akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adásvételi szerződés megkötését követő legalább 3 évre biztosító földhasználati jogviszony.
(4)A
(2)bekezdés a) pontja szerinti alapanyag vagy a
(2)bekezdés b) pontja szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítását a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított 7 éven belül kell megkezdeni.
(5)Az elővásárlási joggal érintett földterület tulajdonjogának a
(2)bekezdésben meghatározott 10 éves időtartam alatt történő átruházása esetén a tulajdonjog átruházására azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a tulajdonjogot megszerző személy vállalja a
(2)bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését a 10 éves időtartam hátralévő ideje alatt.
(6)Az
(1)bekezdésben foglaltakat és a
(2)bekezdés szerinti nyilatkozatok meglétét a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény
  1. §-a szerinti eljárásban vizsgálja.
  2. § * A Földforgalmi törvény
  3. §
(5)bekezdésében meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult az adás-vételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E rendelkezés alkalmazása során az elővásárlásra jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 18–
  1. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát megalapozó körülmény az adásvételi szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn.
  2. § * Az elővásárlási jogot megalapozó körülménynek az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia. V. Fejezet A tulajdonjog átruházásáról szóló, bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezséget megelőző hatósági eljárásra vonatkozó szabályok
  3. §
(1)Ha a Földforgalmi törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló egyezség megkötését követően, de még az egyezség bírósági vagy közjegyzői jóváhagyása előtt, az eljáró bíróság vagy közjegyző megkeresésére a mezőgazdasági igazgatási szerv megvizsgálja, hogy a szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak-e.
(2)Az egyezséget a Földforgalmi törvény alkalmazásában szerződésnek, az egyezséget kötő feleket szerződő feleknek kell tekinteni.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti megkeresés mellőzhető, ha az egyezség jóváhagyását a bíróság vagy a közjegyző egyéb okból megtagadja.
(4)A mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálat eredményeként hatósági bizonyítványt ad ki a tulajdonszerzés Földforgalmi törvény szerinti feltételeinek fennállásáról a megkereső bíróság vagy a közjegyző részére.
(5)A mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott olyan tartalmú hatósági bizonyítvány, amely szerint a szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak, a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket, továbbá más hatóságoknak az egyezség létrejöttéhez vagy érvényességéhez szükséges előzetes engedélyét vagy jóváhagyását nem pótolja. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, az egyezség semmis és nem hagyható jóvá. 21/A. § *
(1)Ha a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 18/A. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az ingatlant, vagy a Foktftv. 18/B. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján a hagyatékot képező tulajdoni illetőséget az örököstársak (ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst
  2. is)a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben értékesítik, akkor az egyezségre a Földforgalmi törvény 21–30. §-ának, valamint e törvény 11–20. §-ának rendelkezéseit az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)E törvény, valamint a Földforgalmi törvény alkalmazásában az egyezséget szerződésnek, az egyezséget kötő feleket szerződő feleknek kell tekinteni. Eladó alatt az örököstársak közösségét kell érteni.
(3)Az egyezséget – annak létrejöttétől számított 8 napon belül – a közjegyző megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
(4)Az egyezség jóváhagyására irányuló eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. VI. Fejezet A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályai
  1. § A földhasználó a földet – a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földhasználati szerződésben meghatározottak mellett – a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvénynek, továbbá e törvénynek a szomszédjogi előírásai szerint köteles használni.
  2. §
(1)A szerződő felek eltérő rendelkezése hiányában a földhasználó a kisebb haszonvételek gyakorlását – különösen gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény, nád, sás gyűjtését, a réti halászatot, valamint az útpadka, az árokpart, a töltés menti fű kaszálását – a használatba adó engedélye nélkül harmadik személy (haszonvételi joggyakorló) részére átengedheti. A haszonvételek gyakorlásának átengedéséről a földhasználó az átengedést követő 5 napon belül köteles a használatba adót tájékoztatni. A földhasználó e jogok gyakorlásának átengedésével a földön megtelepedő élőhelyi közösségeket nem veszélyeztetheti.
(2)A használatba adó a földhasználó felé tett egyoldalú jognyilatkozattal a haszonvételi joggyakorló helyébe léphet.
  1. § A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítása esetén a vetőmag előállítója – a jogszabályban előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében – köteles a vetésterveit egyeztetni az előírt védőtávolságon belül fekvő föld használójával (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szomszédos földhasználó). A vetés megkezdése előtt a vetőmag előállítója megállapodást köthet a szomszédos földhasználóval a földhasználat módjáról, továbbá arról, hogy a szomszédos földhasználó milyen feltételekkel köteles a védőtávolságon belül a vetőmag-szaporítást veszélyeztető növényfajok és növényfajták termesztésétől tartózkodni.
  2. § Ha a szolgalommal terhelt föld közös tulajdonban áll, a szolgalmi jog alapításához a használati megosztás szerint érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.
  3. § * VII. Fejezet A hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok
  4. Eljárási szabályok
  5. §
(1)* A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1a)* A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban sommás eljárásnak nincs helye, ide nem értve a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárását.
(1b)*
(2)Az eljárásban ügyfél
  1. a)a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet,
  2. b)az állam tulajdonjogának megváltozásával járó jogügylet esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, illetve vagyonkezelői jog fennállása esetén a vagyonkezelő,
  3. c)a jogügylet tárgya szerinti földre a Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal rendelkező személy,
  4. d)az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, széljegyzett bejegyzés iránti kérelem jogosultját és kötelezettjét,
  5. e)az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a jogügylet, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása,
  6. f)mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a jogügylet érinti.
(3)* Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárási költséget – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is – a szerző fél viseli. Az eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv által hivatalból indított eljárások mezőgazdasági igazgatási szerv által megfizetendő költségeit a szerző fél a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megtéríti.
(4)Ha a jogügylet tárgya a föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházása, a szerző fél alatt a cserepartnereket kell érteni. Csere esetén a
(3)bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a cserepartnerek a költségek viselésére, megtérítésére közösen, egyenlő arányban kötelesek. 28. §
(1)A mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni
  1. a)* a természetes személy ügyfél
  2. aa)természetes személyazonosító adatait,
  3. ab)állampolgárságára vonatkozó adatot,
  4. ac)lakcímét,
  5. ad)személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,
  6. ae)adóazonosító jelét vagy adószámát,
  7. af)* agrárkamarai nyilvántartási számát.
  8. b)a gazdálkodó szervezet
  9. ba)megnevezését,
  10. bb)székhelyét (telephelyét, fióktelepét),
  11. bc)* statisztikai azonosítóját a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében,
  12. bd)cégjegyzékszámát a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében,
  13. be)adószámát,
  14. bf)* vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének természetes személyazonosító adatait, lakcímét és adóazonosító jelét.
(2)A mezőgazdasági igazgatási szerv az
(1)bekezdésben meghatározott adatokat a jogügylet hatósági jóváhagyásával és a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni.
(3)* A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa kezelt
(1)bekezdés szerinti adatokat az ingatlanügyi hatóság részére, továbbá az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a jegyző részére, valamint a 35. §-ban meghatározott módon, az
(1)bekezdés szerinti adatok közül az ügyfél nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és az állampolgárságra vonatkozó adatát, valamint agrárkamarai nyilvántartási számát a helyi földbizottság részére adhatja át.
(4)* A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogügylet hatósági jóváhagyásával kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni mindazon adatokat, melyek a helyi földbizottság állásfoglalásának alapjául szolgáltak. 29. §
(1)A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére
  1. a)* az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap és a törzskönyv másolatát,
  2. b)a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,
  3. c)az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,
  4. d)az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,
  5. e)az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat,
  6. f)a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat,
  7. g)a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. §
(1)bekezdés a)–
  1. h)és
  2. k)pontjában foglalt adatokat,
  3. h)az adóhatóság az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,
  4. i)a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
  5. j)* a családi mezőgazdasági társaságról, illetve az őstermelők családi gazdaságáról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
  6. k)* a takarmány-vállalkozásokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
  7. l)* a vetőmag-előállítókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
  8. m)* az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 27. §
(3)bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.
(2)A mezőgazdasági igazgatási szerv az
(1)bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, illetve lekérdezett adatokat – ideértve a személyes adatokat is – kizárólag a Földforgalmi törvényben meghatározott feladatának ellátásához használhatja fel.
(3)A mezőgazdasági igazgatási szerv az átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat nem továbbíthatja. 29/A. § *
(1)A helyi földbizottság jogosult kezelni: a) a 28. §
(3)bekezdésben foglaltak szerinti adatokat, b) a 29. §
(1)bekezdés a)–
  1. f)és i)–
  2. j)pontok szerinti adatokat, valamint
  3. c)* a Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdése alapján tudomására jutott azon adatokat, amelyeket az eljárás során az ügyfél a részére a felhívás alapján, tájékoztatásként adott.
(2)A helyi földbizottság részére az
(1)bekezdés a)–b) pontjai szerinti adatokat térítésmentesen kell szolgáltatni.
(3)A helyi földbizottság az
(1)bekezdésben foglaltak szerinti adatokat helyrajzi szám szerint is nyilvántartja.
(4)A helyi földbizottság az
(1)és
(2)bekezdés szerinti adatokat feladatkörében eljárva
  1. a)az eljárás tárgyát képező ügyben,
  2. b)az állásfoglalásával érintett más ügyben, valamint
  3. c)egyedi azonosításra nem alkalmas módon statisztikai célból használhatja fel. 30. §
(1)* Az eljárás ügyintézési határideje 70 nap.
(2)* Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdése szerinti közbenső döntés meghozatala és a Földforgalmi tv. 22. §
(1)bekezdése szerinti okiratok, illetve a helyi földbizottság megkeresésének közlése és a helyi földbizottság állásfoglalásának a mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezése közötti időtartam.
(3)* Az eljárás az adásvételi szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.
(4)*
(5)*
  1. § *
  2. §
(1)* Ha a jogügylet érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, akkor a szerző félnek a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti kérelméhez csatolnia kell a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az érintett természetes személyeknek 30 napnál nem régebbi olyan tartalmú közös nyilatkozatát, hogy közöttük a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony áll fenn.
(2)Ha a szerző fél gazdálkodó szervezet – kivéve a cégnyilvántartásban nyilvántartott céget –, a kérelméhez csatolni kell
  1. a)a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot vagy a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak szerint, a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról kiállított közjegyzői tanúsítványt és
  2. b)az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt.
(3)* Ha a szerző fél nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat, a mezőgazdasági igazgatási szerv az adatokat hivatalból szerzi be. A mezőgazdasági igazgatási szerv az ingatlanügyi hatóságtól hivatalból szerzi be a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges, illetve a jogügylet hatósági jóváhagyásához szükséges feltételek közül a Földforgalmi törvény 27. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában foglaltak megállapításához szükséges adatokat.
(4)Ha a jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokat a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, továbbá a 29. §
(1)bekezdésében meghatározott valamely nyilvántartás tartalmazza és ezen adatok a nyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a mezőgazdasági igazgatási szerv azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.
(5)A szerző fél köteles a Földforgalmi törvényben meghatározott, a tulajdonszerzési jogosultság fennállásához, valamint a jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokban az eljárás alatt bekövetkező változásokról a mezőgazdasági igazgatási szervet tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági igazgatási szerv rendelkezésére bocsátani.
(6)* Az elővásárlási és az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak. 33. § * 34. §
(1)* A mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. §
(2),
(3)és
(4)bekezdésében meghatározott előzetes vizsgálat alatt csak a
(2)bekezdésben foglalt esetekben bocsáthat ki hiánypótlást.
(2)Ha a jogügylet érvényességi feltétele a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony fennállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv a 32. §
(1)bekezdésében meghatározott nyilatkozat becsatolására hívja fel a szerző felet. A hiánypótlásra csak egy alkalommal, 8 napos határidő kitűzésével kerülhet sor. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
(3)Az előzetes vizsgálat alatt egyéb hiányosság tekintetében hiánypótlási felhívásnak nincs helye, ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárást megszünteti.
(4)Ha a
(2)bekezdésben meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a mulasztó jogosultat úgy kell tekinteni, mint aki az elővásárlási jogát nem gyakorolja. Erre a mulasztó jogosultat a hiánypótlási felhívásban figyelmeztetni kell. 34/A. § * A Földforgalmi tv. 21. §
(1a)bekezdése szerinti közbenső döntéssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv megküldi a jegyző részére az adásvételi szerződés másolatát. 35. §
(1)* A Földforgalmi törvény 23/A. §
(2)bekezdésének alkalmazása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésre álló okiratok másolatát a
(2)bekezdésben meghatározottak szerint küldi meg a helyi földbizottság részére.
(2)* A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja: a) a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött, a Földforgalmi törvény 21. §
(2)bekezdésében előírtak szerint a jegyző által anonimizált és a kormányzati portálon közzétételre került adás-vételi szerződés másolatát, b) * az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. 36. § *
(1)Ha a helyi földbizottság a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének beérkezésétől számított 45 napon belül nem adja meg az állásfoglalását, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalása nélkül dönt az adásvételi szerződés jóváhagyásáról.
(2)* A megismételt eljárásokban a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles megkeresni a helyi földbizottságot új állásfoglalása kiadása céljából, kivéve, ha a megismételt eljárásra a Földforgalmi törvény 23. §
(2),
(3)és
(4)bekezdésében, valamint 27. §
(2)bekezdésében foglaltak megsértése miatt kerül sor. 36/A. § * A Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdés h) pontjában foglaltak alkalmazása során az ügylet szerinti ellenérték vizsgálatakor figyelembe kell venni a földön fennálló vagyoni értékű jogokat továbbá a földön fennálló más terheket is. Jelzálogjog esetén – a jogosult, illetve a kötelezett eltérő ügyleti rendelkezése hiányában – a jelzálogjoggal biztosított követelés ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett értékét kell alapul venni. 37. §
(1)* A Földforgalmi törvény 23. §
(1)bekezdése és 23/A. §
(1a)bekezdése szerinti felhívás esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyás megtagadásáról, a kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló végleges döntés megküldésével tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntésével egyidejűleg felhívja a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének törlése iránt.
(2)A mezőgazdasági igazgatási szerv egyszerűsített döntést nem hozhat.
(3)* A jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kiállítja a jogügyletet tartalmazó szerződéshez, illetve okirathoz tartozó záradékot tartalmazó dokumentumot és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg.
(3a)* A 17. §
(3)bekezdése szerinti esetben a jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a
(3)bekezdésben foglaltakon túl a jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát jóváhagyó záradékkal látja el és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A jogügylet jóváhagyása esetén a két eredeti példány közül az egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet.
(4)* A mezőgazdasági igazgatási szerv döntése szóban nem közölhető.
(5)*
  1. § * A hatósági eljárás során a) a Földforgalmi törvény
  2. §
(2)bekezdés a)–
  1. c)pontjában foglaltak megsértése,
  2. b)a Földforgalmi törvény 20. §-ában foglalt esetek kivételével az adásvételi szerződés közzétételének mellőzése,
  3. c)a helyi földbizottság megkeresésének mellőzése,
  4. d)az adásvételi szerződésnek a Földforgalmi törvény 23. §
(4)bekezdésében foglalt valamely kizáró okkal érintett elővásárlási jogosulttal való jóváhagyása, e) * a Földforgalmi törvény 23. §
(3a)bekezdésében foglaltak megsértése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott jóváhagyó határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni. 39. § * 8/A. * A föld tulajdonjogának a Földforgalmi törvény 67/A. §-a alapján vételi jog érvényesítésével történő megszerzésének hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárás különös eljárási szabályai 39/A. § *
(1)A föld tulajdonjogának a Földforgalmi törvény 67/A. §-a alapján vételi jog érvényesítésével történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–37. §-ban foglaltakat a
(2)–
(5)bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A föld tulajdonjogának a Földforgalmi törvény 67/A. §-a alapján vételi jog érvényesítésével történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból indítja meg a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozat mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezését követő napon.
(3)* A vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi törvény
  1. és
  2. §-ában foglalt nyilatkozatokat. A vételi jog jogosultjának adatai tekintetében a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a
  3. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat.
(4)* A jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kiállítja a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozathoz tartozó záradékot.
(5)A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárásban a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát, valamint a vételi jog jogosultjának a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát kell tekinteni. A bejegyzett tulajdonos bejegyzéshez hozzájáruló feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata pótolja.
  1. A föld tulajdonjoga végintézkedéssel történő megszerzésének, valamint a bírósági, közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezséget megelőző hatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárás különös eljárási szabályai
  2. § A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–
  3. §-ban foglaltakat a 41–
  4. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  5. §
(1)A Földforgalmi törvény
  1. §-ának alkalmazásában, a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése esetén a közjegyző a végintézkedés megküldése nélkül is megkeresheti a mezőgazdasági igazgatási szervet. Ez esetben a közjegyző megkeresésének tartalmaznia kell a végintézkedéssel érintett föld tekintetében az örökösnek a közjegyző rendelkezésére álló, a
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott adatait. Ha a végintézkedés alapján ismeretlen helyen tartózkodó örökösnek kellene átadni a földet, a közjegyzőnek a megkeresésben a 13. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti lakcím adat helyett erre a tényre kell utalnia.
(2)Az eljárás a közjegyző megkeresésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.
(3)* 42. §
(1)A Földforgalmi törvény
  1. §-ának alkalmazásában – a Földforgalmi törvény
  2. §
(3)bekezdésében meghatározottak mellett – a mezőgazdasági igazgatási szerv azt is vizsgálja, hogy a hagyaték átszállása nem eredményezné-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.
(2)A vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a megkereső közjegyzőnek a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek fennállásáról vagy annak kiadását megtagadja. 42/A. § *
(1)Ha az örökös a tulajdonszerzés akadályát elhárítja és azt a Földforgalmi tv. 34. §
(3b)bekezdésében foglaltak szerint bejelenti, a mezőgazdasági igazgatási szerv a 42. §-ban foglaltak szerint jár el azzal, hogy a hatósági bizonyítványt a bejelentő részére adja ki.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a vételi jog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlését.
(3)Az ingatlanügyi hatóság – a
(2)bekezdésben foglaltakon túl – törli a vételi jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat
  1. a)a Földforgalmi tv. 63/A. §-a szerinti esetben a magyar állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg,
  2. b)a végintézkedés tárgyát képező föld kisajátítása esetén a kisajátítással bekövetkező tulajdonváltozás átvezetésével egyidejűleg. 42/B. § *
(1)A 21/A. § szerinti egyezség jóváhagyására a 27–39. § rendelkezéseit a
(2)bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárás során hozott végleges és közigazgatási perrel meg nem támadott döntését a közigazgatási per indítására megszabott határidő lejárta után a közjegyzőnek megküldi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezséget jóváhagyó döntéssel egyidejűleg megküldi a közjegyző részére a záradékolt egyezséget.
  1. § A
  2. §-ban meghatározott, a bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezségnek a megelőző hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–
  3. §-ban foglaltakat a
  4. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  5. §
(1)A 21. §
(1)bekezdése szerinti bíróság vagy közjegyző általi megkereséshez mellékelni kell a felek egyezségét, amely tartalmazza a feleknek a 13. §
(1)bekezdésében meghatározott adatait.
(2)Az eljárás a bíróság, vagy közjegyző megkeresésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.
(3)* 9/A. * A föld tulajdonjogának a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény szerinti elővásárlási joggal történő megszerzésére vonatkozó különös eljárási szabályok 44/A. § *
(1)Ha a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény szerinti elővásárlási jogot olyan zártkerti ingatlanra kívánják gyakorolni, amely földnek minősül, az elővásárlási jognyilatkozatot benyújtó személynek az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozathoz mellékelnie kell a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását a tulajdonszerzési feltételek fennállásáról.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti igazolás kiadása iránti eljárásban a kérelmezőnek meg kell jelölnie az adásvétel tárgyát képező ingatlan helyrajzi számát, valamint az érintett tulajdoni hányad nagyságát, amelyre az elővásárlási jogát gyakorolni kívánja. Az e bekezdés szerinti kérelem alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek fennállásáról vagy annak kiadását megtagadja.
(3)Az eljárás a kérelemnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.
(4)A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az elővásárló szerzőképessége fennáll-e, és az adásvétel nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. 44/B. § * A 44/A. §
(1)bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiállítása esetén, amennyiben az elővásárlásra jogosult érvényesen gyakorolta elővásárlási jogát, figyelmen kívül kell hagyni a Földforgalmi törvénynek a szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő megküldéséről, az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, az elővásárlásra jogosultak jegyzékről és az elővásárlásra jogosult mezőgazdasági igazgatási szerv által történő kijelölésről, a helyi földbizottság megkereséséről, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv döntéshozataláról szóló rendelkezéseit. VIII. Fejezet A földhasználattal kapcsolatos rendelkezések 10. Általános szabályok 45. §
(1)Ha a föld állami tulajdonban áll, a Földforgalmi törvény 38. §
(1)bekezdése szerinti használatba adó alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni.
(2)Ha e törvény a földhasználóra kötelezettséget ír elő, és a földön a Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati jogosultság szerződés alapján más személy javára nem áll fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld kényszerhasznosításba adásáról sem határozott, a földhasználó alatt
  1. a)a haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt, ennek hiányában a tulajdonost,
  2. b)állami tulajdonban álló föld esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni. 45/A. § *
(1)* A Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati szerződés esetén a Ptk.-nak a megállapodáson alapuló szerződésátruházásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2)Az
(1)bekezdésbe ütköző szerződés semmis.
  1. A földhasználati szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések
  2. § A Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis. 46/A. § * A Földforgalmi törvény
  3. §
(1)bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.
  1. § * A földhasználati szerződés – ide értve a X. Fejezet szerinti használati megosztásról szóló megállapodást is – létrejöttében érdekeltek, illetve szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve a haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését. 47/A. § * Kizárólagos tulajdonban lévő föld esetében, ha a földhasználó a haszonbérleti szerződés időtartamát meg kívánja hosszabbítani, vagy annak lejáratát követően új haszonbérleti szerződés keretében tovább kívánja használni a földet és a tulajdonos részére az ajánlat közlése a
  2. §
(3)bekezdés a) pont szerint lehetetlen vagy a 71. §
(3)bekezdés b) pont szerint meghiúsul, mert a postai küldemény a „címzett elköltözött” vagy a „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni. 48. §
(1)* A földhasználati szerződésnek – a Földforgalmi törvényben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő feleknek, illetve a szerző félnek a 13. §
(1)–
(2)bekezdésében meghatározott adatait.
(1a)* A földhasználati szerződésnek a tulajdonos tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia azon tulajdonos esetében, aki számára megküldött haszonbérleti ajánlatot a 47/A. §, a 72. §
(5)bekezdése vagy a 76/E. §
(4)bekezdése alapján elfogadottnak kell tekinteni.
(2)* Ha a haszonbérlő maga is előhaszonbérleti joggal rendelkezik és a haszonbérleti szerződésben nem nyilatkozik arról, hogy az mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén illeti meg, akkor a sorrendben mögötte álló előhaszonbérletre jogosulttal szemben később e jogára nem hivatkozhat.
  1. § A Földforgalmi törvény
  2. §-ában meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetében, a szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a kérelem tartalmára és a szerződés, illetve az okirat benyújtásának módjára a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. IX. Fejezet A földhasználati szerződések
  3. A haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozó különös rendelkezések
  4. §
(1)A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis.
(2)A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Ha a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés a naptári év végét megelőzően 6 hónapon belül jött létre vagy a hatósági jóváhagyáshoz kötött haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv a naptári év végét megelőző 90 napon belül hagyta jóvá, az első esedékes haszonbért a szerződés létrejöttét követő évre vonatkozó haszonbérrel együtt kell teljesíteni, kivéve, ha a felek más határidőben állapodnak meg.
(3)* A haszonbért – ide nem értve a
(4)bekezdésben meghatározott eseteket – banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(4)* A haszonbér megfizetésére a
(3)bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon is sor kerülhet
  1. a)abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld vagy földek térmértékének összege nem éri el az 1 hektárt;
  2. b)hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén;
  3. c)tanya haszonbérletére irányuló jogügylet esetén;
  4. d)abban az esetben, ha a haszonbérlő legalább 25%-ban a bérbeadó tulajdonában vagy a bérbeadó közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet; vagy
  5. e)abban az esetben, ha a haszonbérlő olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a bérbeadó tag. 50/A. § *
(1)A legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében a szerződő felek bármelyike az e §-ban foglaltak szerint a szerződéskötést követő 5 év elteltével – ha a haszonbérleti szerződés időtartama meghosszabbítás folytán éri el a 10 éves időtartamot, a meghosszabbítás időpontjától számított 5 év elteltével –, majd az első kezdeményezést követően 5 évente kezdeményezheti a haszonbérleti szerződés módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való módosítása érdekében, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamából legalább még 5 év van hátra.
(2)A kezdeményezésben a piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani. A haszonbérleti szerződés módosítására irányuló kezdeményezéshez csatolni kell az igazságügyi szakértői véleményt.
(3)Ha a kezdeményezésben megjelölt piaci haszonbérleti díj mértéke a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérleti díj mértékétől legalább 20%-kal tér el, az ellenérdekű fél a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja.
(4)* Ha az ellenérdekű fél a kezdeményezéssel nem ért egyet, de a
(3)bekezdésben foglaltak alkalmazására nincs mód, vagy azzal nem kíván élni, és a felek között a haszonbérleti díj tekintetében nem jön létre megegyezés, az ellenérdekű fél a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni. A bíróság a kezdeményezésben megjelölt kezdő időpontra nézve állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat.
(5)Ha a bíróság által meghatározott haszonbérleti díj mértéke a korábbi haszonbérleti díj mértékétől legalább 20%-kal tér el, az ellenérdekű fél a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja.
(6)A felek az
(1)bekezdésben szereplő, első szerződésmódosítási kezdeményezésre előírt, továbbá az azt követő szerződésmódosítási kezdeményezések közötti időtartamot, valamint a szerződésmódosítási kezdeményezés feltételeként előírt, a szerződés időtartamából hátralevő időtartamot 5 évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatják. E § rendelkezéseitől a felek egyebekben érvényesen nem térhetnek el.
(7)* Ha a haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy az előhaszonbérlő a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépett, a haszonbérlő az
(1)bekezdés szerinti kezdeményezést a haszonbérleti szerződés időtartamától függetlenül és első alkalommal a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül teheti meg. A bíróság a szerződés hatálybalépésétől állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat.
(8)* Ha a haszonbérlő a
(7)bekezdésben foglaltak szerint a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül kezdeményezte a haszonbérleti szerződés módosítását, a
(3)és
(5)bekezdésben meghatározottak alkalmazásának nincs helye. 51. § Ha a haszonbérlő a haszonbérleti jogosultságot jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként a haszonbérbeadó írásbeli hozzájárulásával az általa kijelölt földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére adja át, akkor a kijelölt földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet a szerződésben a haszonbérlő helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja. 51/A. § *
(1)A haszonbérleti szerződés az előhaszonbérletre jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat. A haszonbérlő helyébe lépő előhaszonbérletre jogosultat a haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlőre vonatkozó rendelkezései jogosítják és kötelezik.
(2)Az
(1)bekezdésbe ütköző szerződés semmis. 51/B. § *
(1)A haszonbérleti szerződés a haszonbérlő által kötelezően alkalmazandó agrotechnikára, növénykultúrára vagy termelési módszerre vonatkozó előírást nem tartalmazhat.
(2)Az
(1)bekezdésbe ütköző szerződés semmis.
(3)* Ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az ugyanazon gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. A felek ezzel ellentétes megállapodása – a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése kivételével – semmis. 13. A haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlése 52. §
(1)A Földforgalmi törvény 49. §
(1)bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés alatt – az e törvényben meghatározott esetek kivételével – olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magában foglalja. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 65. § szerinti egységes okiratba foglalt alhaszonbérleti szerződésre és a X. Fejezet szerinti egységes okiratba foglalt használati megosztásról szóló megállapodásra és földhasználati szerződésre is.
(2)* 53. §
(1)* Az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 49. §
(1c)bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz.
(2)* A haszonbérleti szerződéshez csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
(2a)* Ha a haszonbérbeadó a föld haszonélvezője, akkor a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell annak igazolását is, hogy a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta.
(3)A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.
  1. § *
  2. Az előhaszonbérleti jog gyakorlása
  3. § * Az előhaszonbérletre jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a
  4. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. 55/A. § *
(1)* Ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az előhaszonbérletre jogosult gazdaság termelőként a haszonbérlet tárgyát képező föld valamely művelési ága szerinti művelési ágú föld vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(2)A Földforgalmi törvény 46. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú előhaszonbérleti jog gyakorlása során az előhaszonbérleti jog jogosultjának a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a haszonbérlet időtartama alatt az előhaszonbérleti joggal érintett föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni.
(3)* Azon személynek, aki a föld használatának megszerzése során előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi törvény 46. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földhasználatra alapította, a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(4)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 51. §-a szerinti eljárásban vizsgálja. 55/B. § *
(1)* Ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti szaporítóanyag-előállítás folytatása, igazolni kell, hogy az előhaszonbérletre jogosultat a növénytermesztési hatóság földet használó és a vetőmag táblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként legalább 3 éve nyilvántartásba vette, és a megelőző három gazdasági évben szaporítóanyagot állított elő.
(2)* A Földforgalmi törvény 46. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti előhaszonbérleti jog gyakorlása során az előhaszonbérleti jog jogosultjának a haszonbérleti szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a haszonbérlet időtartama alatt a haszonbérleti szerződés hatálybalépését közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább az előhaszonbérleti joggal érintett föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a saját nevében szaporítóanyag-előállítási tevékenységet fog folytatni.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 51. §-a szerinti eljárásban vizsgálja. 55/C. § *
(1)Ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása, az előhaszonbérleti jog jogosultjának az előhaszonbérleti jog gyakorlásához szerepelnie kell az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 27. §
(3)bekezdése szerinti nyilvántartásban az előhaszonbérleti joggal érintett föld fekvése szerinti földrajzi terület vonatkozásában oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítójaként.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog gyakorlása során az előhaszonbérleti jog jogosultjának a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a haszonbérlet időtartama alatt a haszonbérleti szerződés hatálybalépését közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább az előhaszonbérleti joggal érintett föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a) a saját maga által előállított, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék alapanyagát, vagy b) oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog előállítani.
(3)A
(2)bekezdés a) pontja szerinti alapanyag vagy a
(2)bekezdés b) pontja szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítását a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított 7 éven belül kell megkezdeni.
(4)Az
(1)bekezdésben foglaltakat és a
(2)bekezdés szerinti nyilatkozatok meglétét a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény
  1. §-a szerinti eljárásban vizsgálja.
  2. § * A Földforgalmi törvény
  3. §
(5)bekezdésében meghatározott esetben az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E bekezdés alkalmazása során az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 45–47. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő előhaszonbérletre jogosult előhaszonbérleti jogát megalapozó körülmény a haszonbérleti szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. 56/A. § * Az előhaszonbérleti jogot megalapozó körülménynek az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia. 15. A haszonbérleti szerződés megszűnése 57. § A haszonbérleti szerződés megszűnik
  1. a)a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján,
  2. b)közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,
  3. c)a haszonbérlő gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnése napján,
  4. d)a haszonbérlő természetes személy halálával, feltéve, hogy az örökösök a Ptk.-ban meghatározott felmondási jogukat az ott meghatározott határidőben gyakorolják,
  5. e)azonnali hatályú felmondással,
  6. f)a 60. §-ban meghatározott felmondással,
  7. g)ha a föld természeti erő közvetlen behatása következtében egészben vagy jelentős részben a haszonbérleti szerződés szerinti hasznosításra tartósan alkalmatlanná válik,
  8. h)* az 57/A. §-ban meghatározott esetben,
  9. i)* az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 11/A. §
(3)bekezdése alapján létrejött szerződés esetén az Ötv. 11/A. §
(11)bekezdése szerinti esetben. 57/A. § *
(1)Megszűnik a haszonbérleti szerződés, ha az egyéni vállalkozó haszonbérlő által a vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti feltételekkel alapított korlátolt felelősségű társaság nem felel meg a Földforgalmi törvény földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló előírásainak.
(2)A haszonbérleti szerződés megszűnésének időpontja az
(1)bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítását követő 60. nap. 58. §
(1)A haszonbérbeadó a szerződést azonnali hatállyal jogosult felmondani, ha a haszonbérlő (ideértve az alhaszonbérlőt
  1. is)
  2. a)az írásban közölt felhívás ellenére nem tesz eleget a hasznosítási kötelezettségének vagy olyan gazdálkodást folytat, amely veszélyezteti a föld termőképességét,
  3. b)a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a föld használatát másnak átengedte, más célra hasznosította, a földművelési ágát megváltoztatta vagy a földet a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint más célra hasznosította,
  4. c)a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság jogszabály alapján hozott előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti, vagy
  5. d)a haszonbért vagy a földdel kapcsolatos terheket a lejárat után, írásban közölt felszólítás ellenére, a felszólítás közlésétől számított 15 napon belül sem fizeti meg.
(2)A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint haszonbérbeadó között fennálló haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó azonnali hatállyal jogosult akkor is felmondani, ha a mezőgazdasági termelőszervezet a haszonbérbeadó munkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg.
  1. § A természetes személy haszonbérlő azonnali hatállyal jogosult felmondani a szerződést, ha az egészségi állapota oly mértékben romlik meg vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza vagy azt jelentősen megnehezíti.
  2. §
(1)* Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére került sor, a haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal a szerződést 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a földet a szerződés megszűnésével saját maga, közeli hozzátartozója, saját maga vagy közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag kívánja használni, és b) a 74. §
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazásával létrejött haszonbérleti szerződést nem írta alá, de annak hatálya az ott meghatározottak szerint kiterjedt rá.
(2)* A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és azon természetes személy, aki a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdonosi részesedése a szerződés megkötését követő 1 éven keresztül tartósan 25% alá csökken.
(3)* A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és annak a természetes személynek a közeli hozzátartozója, aki a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a tag és a haszonbérbeadó közötti közeli hozzátartozói viszony megszűnik.
(4)* A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezettel fennálló munkaviszonya a munkáltató által gyakorolt rendkívüli felmondás kivételével bármilyen okból – ide nem értve az 58. §
(2)bekezdésében foglalt esetet – megszűnik.
(5)* A haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja. valamint a haszonbérlő az
  1. július 27-e előtt létrejött haszonbérleti szerződést legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a szerződés időtartama meghaladja a Földforgalmi törvény
  2. §-ában meghatározott leghosszabb időtartamot.
  3. §
(1)* Az 58–60. §-ban meghatározott felmondás esetén, ha a felmondás ellen a másik fél annak kézhezvételét követő 30 napon belül írásban tiltakozik, a felmondást gyakorló további 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.
(2)* A szerződő felek az 57–
  1. §-ban meghatározott rendelkezésektől érvényesen nem térhetnek el.
  2. §
(1)A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2)A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
  1. a)elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
  2. b)követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
  3. c)köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(3)A
(2)bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.
(4)Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.
(5)Ha a felek másként nem állapodnak meg, a
(2)bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
(6)* Semmis az a megállapodás, amely a
(2)bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi. 16. Haszonbérfizetési kedvezmény 63. §
(1)* A haszonbérlőt arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti elemi káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a hozamérték-csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan, amelyen a hozamérték-csökkenés bekövetkezett.
(2)* Eltérő megállapodás hiányában az
(1)bekezdésben foglaltak szerinti kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés alapján legalább a helyben szokásos mértékű, de legalább a Nemzeti Földalapba tartozó földekre megkötött haszonbérleti szerződésekben meghatározott és a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv honlapján közzétett, országosan egységesen alkalmazott összegű haszonbérleti díjat fizeti. Ha a szerződés alapján a haszonbérlő a haszonbért az 50. §
(1)bekezdése szerinti módon természetben teljesíti, akkor a haszonbérként nyújtott termék értékeként a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaárat, ennek hiányában a természetbeni szolgáltatás helyben kialakult piaci értékét kell figyelembe venni.
(3)* A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben meghatározott, a hozamcsökkenéssel érintett földre vonatkozóan kiállított hatósági döntés kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval.
(4)Semmis az a megállapodás, amelyben a szerződő fél az
(1)bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbér pótlására vállal kötelezettséget. 17. Alhaszonbérlet 64. § * A Földforgalmi törvény 42. §
(1)bekezdésének alkalmazásában a föld használata átengedésének tilalma nem vonatkozik a
  1. §-ban és a 65/A. §-ban meghatározott alhaszonbérbe adásra. A
  2. §-ban, a 65/A. §-ban és a Földforgalmi törvény
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott esetek kivételével az alhaszonbérbe adásra kötött szerződés semmis. 65. §
(1)* Ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli – ideértve a vetőmag előállítást is –, a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni.
(2)* Az
(1)bekezdés és a 65/A. §
(1)bekezdése szerinti alhaszonbérleti szerződés nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbeadóval szemben fennálló kötelezettségeit.
(3)* Az
(1)bekezdés és a 65/A. §
(1)bekezdése szerinti alhaszonbérbe adás esetén az előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.
(4)* Az
(1)bekezdés és a 65/A. §
(1)bekezdése szerinti alhaszonbérleti szerződés tárgya nem lehet már alhaszonbérbe adott föld. 65/A. § *
(1)Az egységes művelés érdekében két haszonbérlő megállapodhat, hogy a haszonbérlet jogcímén használatukban álló, legfeljebb 5 hektár nagyságú, szántó, rét, legelő vagy szőlő művelési ágú terület használati jogát elcserélhetik (a továbbiakban: földhasználati csere), ha a földhasználati csere eredményeként valamelyik haszonbérlő birtokába olyan földterület kerül, amely szomszédos a földhasználati nyilvántartás alapján már használatában álló földterülettel. A földhasználati csereszerződés legalább egy gazdasági évre, és legfeljebb a korábban lejáró haszonbérleti szerződés időtartamára köthető meg.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában két terület akkor tekinthető szomszédosnak, ha azok megfelelnek a Földforgalmi törvény
  1. §
  2. pontjában foglaltaknak. Ennek vizsgálata során az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban a használati rend szerint kijelölt területeket önálló területnek kell tekinteni.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott, a földhasználati csereszerződés tárgyát képező földterülettel szomszédos földterület helyrajzi számát a földhasználati csereszerződésben meg kell jelölni.
(4)Földhasználati csereszerződés nem köthető, ha az annak alapjául szolgáló haszonbérleti szerződésben a földhasználó az előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi törvény 46. §
(3)bekezdés a), b),
  1. c)vagy
  2. e)pontjára alapította, vagy ha a föld rizstelepnek minősül.
(5)A földhasználati csereszerződésről mindkét haszonbérlő köteles a szerződés megkötését követő 15 napon belül a vele haszonbérleti jogviszonyban álló tulajdonost tájékoztatni.
(6)A földhasználati csereszerződés megszűnik az alapjául szolgáló bármely haszonbérleti szerződés megszűnésével. A földhasználati csereszerződés rendes felmondással nem szüntethető meg. 18. * 66. § * 19. * 67. § * 20. Szívességi földhasználat 68. § *
(1)* A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója, illetve a Földforgalmi törvényben meghatározott esetben családi mezőgazdasági társaság részére ingyenesen engedi át. A haszonbérfizetés és a
(2)–
(4)bekezdésben foglaltak kivételével a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók.
(2)A haszonbérfizetés és a
(3)–
(5)bekezdésben foglaltak kivételével a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók.
(3)A szívességi földhasználati szerződés megszűnik
  1. a)a határozott időtartamú szerződés esetén az időtartam lejártával, a lejárat napján,
  2. b)közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,
  3. c)felmondással,
  4. d)azonnali hatályú felmondással,
  5. e)* közeli hozzátartozók közti jogügylet esetén a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, a megszűnést követő 30. napon, bármelyik szerződő fél halála esetén az elhalálozás bekövetkezésének napján,
  6. f)* családi mezőgazdasági társaság részére történő használatba adás esetén a családi mezőgazdasági társaságban fennálló tagsági viszony bármilyen okból történő megszűnésével, a megszűnést követő 30. napon,
  7. g)* az Ötv. 11/A. §
(3)bekezdése alapján létrejött szerződés esetén az Ötv. 11/A. §
(11)bekezdése szerinti esetben.
(4)A határozatlan időre kötött szerződés 60 napos felmondási idővel mondható fel.
(5)A határozott időtartamú szerződés azonnali hatályú felmondással való megszüntetésére – a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában – a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására vonatkozó szabályok az irányadók. IX/A. Fejezet * Az erdő használatának szabálya * 20/A. * Erdő saját jogú használata 68/A. § *
(1)Osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet tulajdonosai a földrészlet teljes területén vagy a használati megállapodásban meghatározott részén történő erdőgazdálkodás céljából polgári jogi társaságot hozhatnak létre.
(2)Nem minősül vagyoni hozzájárulásnak a tag tulajdonában álló föld vagy ahhoz kapcsolódó jog rendelkezésre bocsátása.
(3)Az ügyek vitelére és a képviseletre csak a tagok által maguk közül választott erdőgazda jogosult.
(4)Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőgazdát jegyzi be.
(5)A polgári jogi társasági szerződés megszűnik
  1. a)a tag halála vagy megszűnése,
  2. b)bármelyik tag kizárása,
  3. c)bármely tag tulajdonjogának megszűnése esetén.
(6)Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 20/B. * Erdő használata átengedésének közös szabályai 68/B. § *
(1)* Erdőnek minősülő föld használatára, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő föld használati jogosultságának megszerzésére erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés, továbbá szívességi földhasználati szerződés köthető.
(2)Ha a földrészleten belül 1 hektár területnagyságot meghaladó erdőnek minősülő terület található, akkor ezen terület használati jogosultságát csak külön szerződéssel és az
(1)bekezdés szerinti jogcímen lehet átengedni.
(3)Ha a földrészleten belül 1 hektár területnagyságot meg nem haladó erdőnek minősülő terület és erdőtől eltérő művelési ágú más terület is található, a teljes földrészletet erdőnek kell tekinteni, ha az erdőnek minősülő terület nagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek az együttes nagyságát. 20/C. * Erdőgazdálkodási haszonbérlet 68/C. § *
(1)Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésre a mezőgazdasági hasznosítású földek haszonbérletére vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)* Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha a haszonbérlő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.
(3)A 71. §
(1a)bekezdésében foglalt esetben a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – a 72. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával – számított kétharmados döntése szükséges.
(4)Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződéssel a hasznok szedésének joga kizárólag a növedék mértékéig terjed.
(5)A haszonbérlő akkor végezhet véghasználatot, ha a szerződésben a felek erről kifejezetten megállapodtak és a haszonbérlő kötelezettséget vállalt az erdőfelújításra vagy biztosítékot nyújtott az erdőfelújítás költségeire. A biztosíték másra nem használható fel és azt illeti, aki az erdőfelújítást elvégezte.
(6)Ha egyéb nem tervezett külső okból erdőfelújítási kötelezettség keletkezik és ezzel összefüggésben a haszonbérlő fakitermelést végez, akkor a haszonbérlőnek kötelezettséget kell vállalnia az erdőfelújításra vagy biztosítékot kell nyújtania az erdőfelújítás költségeire. A biztosíték másra nem használható fel és azt illeti, aki az erdőfelújítást elvégezte.
(7)A szerződő felek
  1. a)a haszonbérleti díjfizetési időszakként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak,
  2. b)a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek.
(8)Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésben meg kell határozni az erdővagyonnak a szerződés időtartamának lejáratkori elvárt értékét és az értékszámítás módszertanát. A szerződésnek az időtartama lejártán kívüli bármilyen okból történő megszűnésekor az erdővagyonnak a szerződés időtartama lejáratkori elvárt értékének és a szerződés megszűnésekor fennálló értékének nettó jelenértéke a) negatív különbözetéből számított csökkenés értékét a haszonbérlőnek a tulajdonos részére, b) pozitív különbözetéből számított gyarapodás értékét – ha a felek kifejezetten így állapodnak meg – a tulajdonosnak a haszonbérlő részére meg kell térítenie.
(8a)* A
(8)bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlet tárgya erdőnek nem minősülő föld és a szerződés lejártakor erdőnek nem minősülő földként kerül a haszonbérbe adó részére visszaadásra.
(9)Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés lejártát követően az erdőt olyan állapotban kell visszaadni, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység folytatható legyen. 20/D. * Erdőgazdálkodási integráció 68/D. § *
(1)Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés alapján az integrátor az előzetesen közzétett általános szerződési feltételeiben foglalt feltételek szerint vállalja az erdőgazdálkodásába tartozó földek körébe bevonva és ezen kör összehangolt érdekei alapján az adott önálló erdőgazdálkodási egység területén saját nevében az erdőgazdálkodói feladatok ellátását, az erdei haszonvételek szedésének gyakorlását és a tulajdonos részére járadékot fizet.
(2)Ha a felek másként nem rendelkeznek, a járadék mértékét az integrátor erdőgazdálkodási körébe tartozó területeknek a szerződéses időszakra vonatkozó erdőgazdálkodás eredménye alapján és költségei figyelembevételével kell időarányosan meghatározni. A tulajdonos jogosult a járadékot vagy annak egy részét természetben kérni.
(3)A tulajdonos külön megállapodás alapján térítés ellenében igényelheti az integrátortól általa meghatározott további erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzését.
(4)Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés legalább tíz, legfeljebb ötven év határozott időre köthető.
(5)* Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés írásban érvényes, azt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
  1. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha az integrátor a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag. A
  2. §
(1a)bekezdésében foglalt esetben a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – a 72. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával – számított kétharmados döntése szükséges.
(6)A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőgazdálkodási integrációs szerződést, ha az integrátor
  1. a)a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, vagy
  2. b)járadékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(7)Az integrációs szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a faállománynak a szerződés hatálybalépésekor fennálló és a szerződés megszűnésekor fennálló nettó jelenértéke pozitív különbözetéből számított gyarapodás értékét a tulajdonosnak az integrátor részére azzal kell megtérítenie, hogy abból le kell vonni a
(3)bekezdés szerint a tulajdonos által megfizetett összeg nettó jelenértékét. 20/E. * Erdőkezelés 68/E. § *
(1)* Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja. Az erdőkezelőnek nem kell az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősülnie, ha az erdőkezelő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.
(2)* Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit figyelembe vevő erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére, továbbá köteles az erdőgazdálkodói észszerűség követelményei szerint a kezelt erdőt az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg.
(3)Erdőkezelési szerződés határozatlan időre is köthető.
(4)Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.
(5)* Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket a tulajdonos javára eljárva az erdőkezelő szedi be, amelyből az erdőgazdálkodás költségeit és a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti. A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani. A kezelt erdőre, valamint az erdőgazdálkodásból eredően beszedett bevételekre az erdőkezelő hitelezői és az erdőkezelő által kezelt más erdők hitelezői nem támaszthatnak igényt.
(6)* Ha az adott időszak bevétele nem fedezi az adott időszak költségeit, akkor a különbözetet a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a tárgyidőszakot követő időszakban felmerülő költségek fedezetét a tulajdonos úgy is biztosíthatja az erdőkezelő számára, hogy az erdőkezelő az
(5)bekezdésben foglalt kifizetés során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatartja.
(7)A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.
(8)Az erdőkezelő a tulajdonos kérésére a kezelt erdőről köteles tájékoztatást adni, amelynek ki kell terjednie a kezelt erdő tényleges és várható gyarapodására, értékére, továbbá a kezelt erdőt érintően felmerülő kötelezettségekre. Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.
(9)Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.
(10)* Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – a 72. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával – számított egyszerű többségének döntése szükséges.
(11)A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő
  1. a)a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást,
  2. b)a
(8)bekezdés szerinti tájékoztatási vagy számadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy c) az erdőgazdálkodás jövedelmének az
(5)bekezdés szerinti megfizetésének nem tesz eleget.
(12)Az erdőkezelési szerződés rendes felmondással 12 hónapos felmondási idővel szüntethető meg. X. Fejezet A közös tulajdonban álló földek használatának szabályai 69. §
(1)A közös tulajdonban álló föld használatára, használatba adására – a
(2)bekezdésben meghatározott eset kivételével – e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a közös tulajdon használatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2)* A közös tulajdonban álló, a Földforgalmi törvény 2. §
(3)bekezdésében meghatározott erdőnek minősülő föld haszonbérletbe adása esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt kell alkalmazni.
(3)Ezen fejezet alkalmazásában a közös tulajdonban álló földön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a haszonélvezőt is érteni kell. 70. § *
(1)A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak – a 71. §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).
(2a)* A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni.
(2b)* Erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészletet tartalmazó földrészlet esetében a használati rendet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §
(1)bekezdésének. Ha az erdőnek minősülő földrészlet vagy az erdőnek minősülő alrészlet – a földrészleten belül több erdőnek minősülő alrészlet esetében azok egybefüggő területe – nem éri el az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §
(1)bekezdésben meghatározott méretet, úgy annak használata a használati rendben nem osztható meg. Ha azért nem lehet kijelölni valamely tulajdonostárs részére erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészlet esetében a tulajdoni hányadának megfelelő területet, mert az nem felelne meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §
(1)bekezdésének, úgy a
(2a)bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3)Az
(1)bekezdésben foglaltakon túl a tulajdonostárs jogosult a használati rendben meghatározott terület egésze vagy ezen terület egy meghatározott része használati jogosultságának
  1. a)tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással (a továbbiakban: többlethasználati megállapodás) másik tulajdonostárs vagy
  2. b)a Földforgalmi törvény 38. §
(1)bekezdése szerinti és e törvény 72–75. §-a szerint létrehozott földhasználati szerződéssel harmadik személy javára történő átengedésére.
(4)A többlethasználati megállapodást írásba kell foglalni. Ha a többlethasználati megállapodásban a
(3)bekezdésben foglaltak szerint a terület egy része használatának átengedése történik, úgy a többlethasználati megállapodás a 71. §
(9)bekezdése szerint elkészített térképi kimutatással együtt érvényes, amely a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi. A térképi kimutatást a többlethasználati megállapodásban részes tulajdonostársaknak kell aláírniuk.
(5)A tulajdonostársak között többlethasználati megállapodás jön létre a haszonbérleti szerződés szerinti tartalommal akkor is, ha a tulajdonostárs részéről a Földforgalmi törvény 46. §
(2)bekezdése vagy a Ptk. 5:81. §
(1)bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog gyakorlására kerül sor.
(6)* A többlethasználati megállapodás megszűnik
  1. a)a földet használó tulajdonostárs tulajdonostársi minőségének megszűnésével, a tulajdonostársi minőség megszűnésének napján,
  2. b)a használati megosztásról szóló megállapodás módosítása vagy megszűnése esetén. 71. §
(1)* A közös tulajdonban álló földön a 70. § szerinti használati rend kialakításához az e §-ban meghatározottak szerint a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges azzal, hogy ha a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított legalább egytizede a használati megosztásról szóló
(5)bekezdés szerinti ajánlatban foglaltakkal nem ért egyet, akkor a használati rend kialakításához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított kétharmados döntése szükséges. A használati rendet a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni.
(1a)* Mellőzhető a használati megosztásáról szóló megállapodás, ha a földrészlet teljes területét egyetlen személy használatába adják.
(2)A használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát, vagy ha azt a tulajdonostársak határozatlan időre hozták létre, akkor ennek tényét.
(2a)*
(3)A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek a részére a használati megosztásról szóló ajánlat vagy a tervezett megállapodás közlése
  1. a)nem lehetséges, mert
  2. aa)személye bizonytalan, vagy
  3. ab)lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen;
  4. b)meghiúsul, mert a postai küldemény
  5. ba)* azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, illetve „elköltözött” vagy
  6. bb)átvételét megtagadta, vagy
  7. c)eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.
(4)A
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
  3. a)azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
  4. b)* természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
(5)* A használati rend kialakítását kezdeményező tulajdonostársnak a használati megosztásról szóló ajánlatot vagy tervezett megállapodást írásban, igazolt módon kell közölnie a tulajdonostársakkal. Az ajánlat vagy a tervezett megállapodás elfogadására biztosított határidő nem lehet kevesebb 60 napnál.
(6)* A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni. A megállapodást legalább azoknak a tulajdonostársaknak alá kell írnia, akik az
(1)bekezdés szerinti döntést jóváhagyták, ide nem értve azt a tulajdonostársat, akinek esetében a használati megosztáshoz való hozzájárulást – a
(3)bekezdésben foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt – megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed.
(7)A
(6)bekezdésben meghatározott egységes okiratnak minősül az is, ha a használati megállapodás több példányban készül és az egyes példányokat a
(6)bekezdésben meghatározott tulajdonostársak (e fejezetben a továbbiakban: a használati megállapodásban részes tulajdonostársak) külön-külön írják alá.
(8)A használati megosztásról szóló megállapodás – a
(10)bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a
(9)bekezdésben meghatározott módon elkészített, a használati rendet ábrázoló térképi kimutatással együtt érvényes, az a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi.
(9)* A használati megosztásról szóló megállapodásban részes tulajdonostársaknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott – a megállapodástervezet elkészítése időpontjában 90 napnál nem régebbi – hiteles szemle másolaton egyértelmű jelzéssel, a használati megosztásról szóló megállapodásnak megfelelően, azzal azonosítható módon ábrázolni kell az egyes tulajdonostársak részére kijelölt területet. A térképi kimutatást a használati megállapodásban részes tulajdonostársaknak alá kell írni.
(9a)* Erdőnek minősülő földre kötött használati megosztásról szóló megállapodás esetében a
(9)bekezdés szerinti térképi kimutatás alatt az erdészeti hatóság által kiadott, 90 napnál nem régebbi erdészeti térkép felhasználásával, jogosult erdészeti szakszemélyzet által készített, külön jogszabályban meghatározott erdészeti térképi mellékletet kell érteni.
(10)Nem kell térképi kimutatást készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján
  1. a)egy tulajdonostárs használja a föld teljes területét, vagy
  2. b)a tulajdonostársak elkülönült használata a földnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészlete teljes területére vonatkozik.
(11)A használati megosztásról szóló megállapodást a tulajdonostárs az
(1)–
(9)bekezdésben foglaltak megsértése esetén a bíróság előtt megtámadhatja.
(12)* A használati megosztásról szóló megállapodás létrehozatala vagy módosítása során a tulajdonostárs helyett és nevében a képviselője is eljárhat. 72. §
(1)* Ha a közös tulajdonban álló föld teljes területét vagy annak egy meghatározott részét tulajdonostárs vagy harmadik személy (e fejezetben a továbbiakban: ajánlattevő) kívánja használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát írásban, igazolt módon közölnie kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az ajánlattevő a földnek csak egy meghatározott részét kívánja használatba venni és tudomással bír a tulajdonostársak között fennálló, a használati megosztásról szóló megállapodás tartalmáról, az ajánlatát elegendő azokkal a tulajdonostársakkal írásban, igazolt módon közölnie, akik a használati megosztásról szóló megállapodás alapján a földnek az ajánlat tartalma szerinti területét használják.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell
  1. a)az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, valamint azt az értesítési címet – ha az eltér a lakcímtől, illetve a székhelytől, telephelytől, fiókteleptől – ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,
  2. b)a használatba venni kívánt föld azonosító adatait (település, helyrajzi szám),
  3. c)a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,
  4. d)a megkötendő földhasználati szerződés típusát,
  5. e)a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését,
  6. f)a használat tervezett időtartamát,
  7. g)* az ajánlat elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 60 napnál, és
  8. h)olyan egyéb körülményeket, információkat, amelyek a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a föld hasznosításának módja szempontjából lényegesek.
(4)Az ajánlat elfogadásáról a tulajdonostársak egy okiratban is nyilatkozhatnak.
(5)Az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére az ajánlat közlése a) a 71. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy
  3. b)eredményes, de a
(3)bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül nem nyilatkozott.
(6)Az ajánlat tartalmának az a tulajdonostársak általi teljes körű elfogadása – figyelemmel a
(2)és
(5)bekezdésben foglaltakra – minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó földhasználati szerződés az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön.
(7)Ha az elfogadott ajánlat a föld egy meghatározott részének a használatba vételére irányul és ezáltal módosul a használati megosztásról szóló megállapodás szerinti használati rend, a tulajdonostársaknak gondoskodni kell a használati megosztásról szóló megállapodás és a térképi kimutatás módosításáról annak érdekében, hogy a tulajdonostársak, valamint az ajánlattevő által használt területek elkülönítésre kerüljenek. 73. §
(1)Az ajánlat tartalmától eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatokat az ajánlattevő megvizsgálja, és ha a használatba vételi szándéka továbbra is fennáll, az elfogadó nyilatkozatok tartalmától függően módosított ajánlatot köteles közölni. A módosított ajánlat új ajánlatnak minősül, amelynek közlésére és elfogadására a 72. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2)* Az
(1)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs az ajánlatra a 72. §
(3)bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő területet maga kívánja használni, illetve annak használatát az ajánlattevőtől eltérő más személynek vagy gazdálkodó szervezetnek kívánja átengedni. Ebben az esetben a 71. §
(1a)bekezdése alkalmazásának nincs helye. 74. §
(1)A földhasználati szerződést egységes okiratba kell foglalni.
(2)A föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia, ide nem értve azt a tulajdonostársat, akinek esetében az ajánlatot – a 71. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt – elfogadottnak kell tekinteni. A föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződés valamennyi tulajdonostársra kiterjed.
(3)Ha a földhasználati szerződés a föld egy részének használatára jött létre, a szerződést – a
(2)bekezdéstől eltérően – azon tulajdonostársnak nem kell aláírnia, aki a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő területet maga használja, illetve más földhasználó használja és a földhasználati szerződés megkötése e rendezett földhasználatot nem módosítja.
(4)Az
(1)bekezdésben meghatározott egységes okiratba foglalt földhasználati szerződésnek minősül az is, ha a tulajdonostársak és a harmadik személy a föld egészére, illetve annak egy meghatározott területére létrejött földhasználati szerződés tartalmát tulajdonostársanként külön-külön okiratba foglalják, feltéve, hogy azok a jogviszony tartalmában nem térnek el egymástól, az eltérés kizárólag a használatba adó tulajdonostársak személyében és az őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő azon terület tekintetében áll fenn, amelyet a harmadik személy részére használatra átengednek.
(5)Ha a
  1. §-ban foglaltak alkalmazása során a tulajdonostársak és a harmadik személy között haszonbérleti szerződés jött létre, a szerződésben részes tulajdonostársaknak döntést kell hozniuk arról, hogy melyik tulajdonostárs küldi meg a Földforgalmi törvény
  2. §-a szerint a haszonbérleti szerződést a jegyző részére.
(6)Ha a földhasználati szerződés a föld egy meghatározott részének használatára jött létre, a szerződés a 71. § szerinti és a 72. §
(7)bekezdésének megfelelően módosított térképi kimutatással együtt érvényes, az a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.
(7)Az ellenszolgáltatás fejében létrejött földhasználati szerződés esetében az ellenszolgáltatás a 71. §
(3)bekezdésében meghatározott tulajdonostársakat is megilleti a tulajdoni hányaduk arányában. Ez esetben a használónak az ellenszolgáltatás megfelelő értékét készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe kell helyeznie. A letét költségeit a letétbe helyezett ellenszolgáltatás összegéből kell fedezni. 75. § A földhasználati szerződést a tulajdonostárs a 72–74. §-ban foglaltak megsértése esetén a bíróság előtt megtámadhatja. 76. §
(1)Az a tulajdonostárs, aki a használati megosztásról szóló megállapodás szerint a földet vagy annak egy meghatározott részét használja, köteles a föld használatát a 95. §-ban foglaltaknak megfelelően bejelenteni a földhasználati nyilvántartásba.
(2)Ha az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartás adatai alapján megállapítja, hogy a földhasználati nyilvántartásban a közös tulajdonban álló földre 60 napot meghaladóan nincs bejegyzett földhasználó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás mellett, 30 napos határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba való bejelentésére.
(3)Ha a
(2)bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, az ingatlanügyi hatóság a
(2)bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 8 napon belül a tulajdonostársak egyidejű tájékoztatása mellett értesíti a Kamara területi szervét.
(4)A Kamara területi szerve az ingatlanügyi hatóság értesítésétől számított 60 napon belül az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a tulajdonostársak költségére, sorsolás útján állapítja meg a közös tulajdonban álló föld használati rendjét. Ez esetben a sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv helyettesíti a tulajdonostársaknak a használati megosztásról szóló megállapodását. A jegyzőkönyvhöz a sorsolás eredményét tükröző térképi kimutatást a Kamara területi szerve készíti el.
(5)A sorsolás útján megállapított használati rend 5 évig hatályos, kivéve, ha a tulajdonostársak a sorsolást követően a használati megosztásról megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ez esetben a sorsolás útján megállapított használati rend hatályát veszti.
(6)Ha a sorsolás a föld egészére kerül lefolytatásra, a használati rend valamennyi tulajdonostársra kiterjed. Ha a sorsolás a földnek a földhasználati nyilvántartásba be nem jegyzett területrészére kerül lefolytatásra, a használati rend nem terjed ki arra a tulajdonostársra, aki a földnek a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett területrészét maga használja vagy földhasználati szerződés alapján a használatot harmadik személy részére átengedte.
(7)A sorsolás megtartásával szemben jogorvoslatnak helye nincs. A sorsolás útján megállapított használati rend ellen a sorsolás napját követő 8 napon belül bármelyik tulajdonostárs kifogást nyújthat be, a sorsolásra vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén. A kifogást a Kamara területi szervéhez kell benyújtani, a Kamarának címezve. A Kamara a kifogásról – a kifogás beérkezésétől számított – 15 napon belül dönt. Ha a Kamara a kifogásnak helyt ad, a területi szervet új sorsolás megtartására kötelezi, egyúttal kitűzi az új sorsolás napját. A Kamara a kifogást elutasítja, ha azt megalapozatlannak tartja.
(8)* Ha a
(3)bekezdésben foglalt értesítést követő 60 napon belül a közös tulajdonban álló földre vagy annak egy meghatározott részére földhasználati bejelentés kerül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra, erről az ingatlanügyi hatóság haladéktalanul értesíti a Kamara területi szervét. Ez esetben a földhasználati bejelentés elbírálásáig a Kamara területi szervének a sorsolás megtartására irányuló eljárását fel kell függesztenie. Az ingatlanügyi hatóság a földhasználati bejelentés elbírálásáról szóló véglegessé vált döntését az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint közli a Kamara területi szervével. A Kamara területi szerve a földhasználati bejelentés elbírálásáról szóló véglegessé vált döntés tartalmától függően az eljárást megszünteti vagy folytatja. X/A. Fejezet * A rizstelepekre vonatkozó különös szabályok * 76/A. § *
(1)* A rizsteleppé minősítésről a kérelemmel érintett földek földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználójának kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv dönt. Több földhasználó esetén a kérelemmel érintett földek földhasználói közül az érintett földterületek együttes térmértékének felét meghaladó nagyságú terület használatával rendelkező földhasználó jogosult a kérelem benyújtására.
(1a)* Több földhasználó esetén, amennyiben egyikük sem rendelkezik az
(1)bekezdés szerint számított többséggel, a kérelemmel érintett földterületek együttes térmértékének kétharmadát meghaladó nagyságú terület használatával rendelkező földhasználók közös kérelmet nyújthatnak be, amelyben meg kell jelölniük, hogy a rizsteleppé minősítés iránti kérelemnek helyt adó döntés esetén melyikük fog a 76/E. §
(1)bekezdése szerinti ajánlatban földhasználóként szerepelni.
(1b)* A rizsteleppé minősítés iránti eljárás díjmentes.
(2)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárásában a rizstelep Földforgalmi törvény 5. § 22b. pontjában foglaltaknak való megfelelését vizsgálja.
(2a)* A Földforgalmi törvény 5. § 22b. pontja szerinti egységes művelés kritérium teljesülésének feltétele, hogy a rizstelep részét képező ingatlanok egymással közvetlenül érintkezzenek.
(2b)* A rizstelepnek nem része az öntözését biztosító elárasztó csatorna, illetve a víz elvezetését biztosító lecsapolási befogadó területe.
(2c)* Már működő rizstelep esetén az öntözését biztosító elárasztó csatorna tulajdonosa vagy kezelője, valamint a víz elvezetését biztosító lecsapolási befogadó terület tulajdonosa ellenérték fejében köteles használati jogot biztosítani az érintett rizstelep használója részére a rizstelep minősítés fennállásának idejére.
(2d)* Rizsteleppé minősíteni egész ingatlant vagy egy ingatlan teljes alrészletét lehet.
(2e)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rizsteleppé minősítés iránti eljárás során a feladatai ellátásához szükséges mértékben díjmentesen igényelhet adatot a vízügyi hatóság által vezetett vízikönyvből.
(3)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
(1)bekezdés szerinti határozatában megállapítja a rizstelep
  1. a)*
  2. b)részét képező földrészletek megjelölését település, fekvés, helyrajzi szám és alrészlet szerint,
  3. c)térmértékét,
  4. d)használójának
  5. da)nevét vagy megnevezését,
  6. db)lakóhelyét vagy székhelyét,
  7. e)kódszámát.
(4)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a
(3)bekezdés szerinti döntés véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a rizstelep jogi jellegnek az ingatlanok tulajdoni lapján történő bejegyzését kódszámának megjelölésével együtt, továbbá az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben a rizstelep jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási térképen való feltüntetését.
(5)* A
(3)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti adat változását a földhasználó köteles 8 napon belül bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.
(6)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
(5)bekezdés szerinti bejelentés alapján hozott döntésének véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi a bekövetkezett változás átvezetését az érintett ingatlanok tulajdoni lapján, valamint az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben az ingatlan-nyilvántartási térképen.
(7)A földhasználó köteles haladéktalanul bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha a rizsteleppé minősítés feltételei már nem állnak fenn. A hatóság a bejelentés alapján a rizsteleppé minősítés visszavonásáról dönt.
(8)Ha a földhasználó az
(5)bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonos is bejelentheti a rizsteleppé minősítés feltételeinek megszűnését. Ebben az esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felszólítja a földhasználót, hogy 30 napon belül állítsa helyre a rizstelep működését. Ha a földhasználó e kötelezettségének nem tesz eleget, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rizsteleppé minősítés visszavonásáról dönt.
(9)Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a
(7)és
(8)bekezdés szerinti döntésének véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a rizstelep jogi jelleg érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképről történő törlését.
(10)* Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a
(3)bekezdésben meghatározott adatokat a rizsteleppé minősítéssel kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben kezeli. 76/B. § *
(1)A Földforgalmi törvény 5. § 22.b pontja szerinti rizstelep használatba adása esetén e törvény és a Földforgalmi törvény rendelkezéseit a 76/C–76/G. § szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
(2)Ezen fejezet alkalmazásában a rizstelephez tartozó földön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonos alatt a haszonélvezőt is érteni kell. 76/C. § * Rizstelep esetén a haszonbérlet időtartama legfeljebb 25 év. 76/D. § *
(1)Rizstelephez tartozó földek haszonbérbe adására csak az egyazon rizstelephez tartozó valamennyi föld egybefoglalt haszonbér ellenében, azonos szerződési feltételekkel történő használatba adásával (a továbbiakban: egységes földhasználati szerződés) kerülhet sor.
(2)Az egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adási kötelezettség alól kivételt képez
  1. a)a rizstelephez tartozó, a rizstelep használójának tulajdonában álló földrészlet,
  2. b)a rizstelephez tartozó földrészlet abban az esetben, ha a rizstelep használójának földhasználata szívességi földhasználati szerződésen alapul.
(3)A
(2)bekezdés alá nem tartozó földrészletek vonatkozásában az egységes földhasználati szerződés szabályai az irányadóak.
(4)A
(2)bekezdés b) pontja szerinti esetben a szívességi földhasználati szerződés időtartamának legalább annyi időre kell szólnia, mint az egységes földhasználati szerződésben kikötött időtartam.
(5)Amennyiben a rizstelep használója átruházza a rizstelephez tartozó, saját tulajdonában álló földterület tulajdonjogát, az értékesítés feltétele, hogy a tulajdonjogot átruházó szerződésben az új tulajdonos vállalja az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltaknak megfelelő földhasználati szerződés megkötését.
(6)A
(2)bekezdés b) pontja szerinti földterületek tulajdonjogának átruházása esetén – ha az új tulajdonos nem a rizstelep használója – az értékesítés feltétele, hogy a tulajdonjogot átruházó szerződésben az új tulajdonos vállalja az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltaknak megfelelő földhasználati szerződés megkötését. 76/E. § *
(1)A rizstelep használatára vonatkozó ajánlatot írásban, igazolt módon közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell
  1. a)az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, valamint azt az értesítési címet – ha az eltér a lakcímtől, illetve a székhelytől, telephelytől, fiókteleptől – ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,
  2. b)a használatba venni kívánt föld azonosító adatait (település, helyrajzi szám),
  3. c)a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,
  4. d)a megkötendő földhasználati szerződés típusát,
  5. e)a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését,
  6. f)a használat tervezett időtartamát,
  7. g)az ajánlat elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 60 napnál, és
  8. h)olyan egyéb körülményeket, információkat, amelyek a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a föld hasznosításának módja szempontjából lényegesek.
(3)Az ajánlat elfogadásáról a tulajdonosok egy okiratban is nyilatkozhatnak.
(4)Az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos esetében, akinek részére az ajánlat közlése a) a 71. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy
  3. b)eredményes, de a
(2)bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül nem nyilatkozott.
(5)Az a tulajdonosok általi elfogadott tartalom – figyelemmel a
(4)bekezdésben és a 76/F. §
(1)bekezdésében foglaltakra – minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó földhasználati szerződés az ajánlattevő és a tulajdonosok között létrejön. 76/F. § *
(1)A rizstelep használatba adásához az e §-ban meghatározottak szerint a rizstelephez tartozó földrészletek tulajdonosainak a tulajdonukat képező földrészlet területe alapján számított többségi döntése szükséges azzal, hogy ha a tulajdonosok – a tulajdonukat képező földrészlet területe alapján számított – legalább egytizede a haszonbérleti ajánlatban foglaltakkal nem ért egyet, akkor a használatba adáshoz

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.